← Magyarország

100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelete a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól.

Röviden

Ez a rendelet a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályait határozza meg, beleértve a nyomozó hatóságok működését és az ügyiratkezelést.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

100/

  1. (VI. 8.) Korm. rendelete a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól. A Kormány a büntetőeljárásról szóló
  2. évi XC. törvény
  3. §

(1)bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. §
(1)E rendelet hatálya a nyomozó hatóságra, valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervére és a rendőrség terrorizmust elhárító szervére terjed ki.
(2)E rendelet az előkészítő eljárás lefolytatásának, a nyomozásnak, a leplezett eszközök alkalmazása indítványozásának, illetve engedélyezésének, valamint az ügyészségi nyomozás és az előkészítő eljárás során az ügyészséggel való együttműködés szabályait tartalmazza.
  1. A nyomozó hatóság vagy a nyomozó hatóság tagjának kizárása
  2. § A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője a nyomozó hatóság vagy a nyomozó hatóság tagjának kizárásáról az arról hozott határozat megküldésével tájékoztatja az ügyészséget.
  3. Határidő, határnap
  4. §
(1)A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője gondoskodik a jogszabályban meghatározott, valamint a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által megállapított határidő vagy határnap megtartásáról.
(2)Ha a határidő vagy a határnap megtartásának szempontjából jelentősége van, az elektronikus kapcsolattartás során felmerült üzemzavar vagy üzemszünet esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv üzemzavarról, üzemszünetről közzétett tájékoztatását vagy az üzemzavar, üzemszünet tényének igazolására alkalmas más iratot kell az ügyiratok között kezelni, ezek hiányában az üzemzavarról, üzemszünetről feljegyzést kell készíteni. 4. Áttétel, egyesítés, elkülönítés 4. §
(1)Az ügy áttételéről a nyomozó hatóság az áttételt elrendelő határozat megküldésével tájékoztatja az ügyészséget.
(2)Ha az a nyomozó hatóság, amelyhez az ügyet áttették, hatáskörének, illetve illetékességének hiányát állapítja meg, haladéktalanul intézkedik az eljáró nyomozó hatóság kijelölése iránt. A kijelölt nyomozó hatóságról az ügyészséget tájékoztatni kell.
(3)Elkülönítés esetén az elkülönítésről rendelkező határozat rendelkező részében egyértelmű azonosításra alkalmas módon kell feltüntetni az alapügy adatait, valamint az elkülönített ügy adatait is.
(4)Ha az elkülönített ügy áttétele indokolt, az ügyek elkülönítése és áttétele egyazon határozatba is foglalható.
(5)Rendszerint egyazon eljárást kell folytatni, és ebből a célból az ügyek egyesítésének lehet helye különösen
  1. a)ha a bűncselekmény elkövetésében több személy vett részt, vagy
  2. b)a bűncselekménnyel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény esetén, ideértve a bűnpártolást, orgazdaságot, illetve pénzmosást is.
(6)Az ügyek elkülönítésének lehet helye különösen
  1. a)eltérő hatáskörbe vagy illetékességbe tartozó bűncselekmények esetén, ha a bizonyítási eszközök elérhetőségére, illetve az eljárás időszerűségének biztosítására tekintettel ez célszerű, vagy
  2. b)több terheltet, illetve több cselekményt érintő ügyben, ha a nyomozás határideje egyes terheltek, illetve cselekmények tekintetében lejár. II. FEJEZET A JEGYZŐKÖNYV ÉS A FELJEGYZÉS 5. A jegyzőkönyv tartalma 5. §
(1)A jegyzőkönyv a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 359. §-ában meghatározottak mellett tartalmazza az alábbiakat is:
  1. a)az eljárási cselekmény kezdő és befejező időpontját az óra és a perc megjelölésével,
  2. b)annak tényét, ha az eljárási cselekményen jelen lévő személy az eljárási cselekmény megkezdését követően érkezett, vagy annak befejezése előtt távozott, az érkezés és a távozás időpontjának megjelölésével,
  3. c)a nyomozó hatóság által az eljárási cselekmény során tapasztalt tényeket, körülményeket, ha annak a bizonyítás szempontjából jelentősége van, így különösen
  4. ca)a megvilágítási, időjárási, környezeti és forgalmi viszonyokat,
  5. cb)a jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy viselkedését, magatartását, nem szóbeli megnyilvánulását, fizikai állapotát, elhelyezkedését és annak változását,
  6. d)a korábbi eljárási cselekmény tartalmának vagy jegyzőkönyvének ismertetése esetén, annak megismétlése helyett, a korábbi eljárási cselekményre vagy jegyzőkönyvre, jegyzőkönyvrészletre történő utalást,
  7. e)annak tényét, ha az eljárási cselekményről kép-, hang- vagy kép- és hangfelvétel, illetve helyszínrajz vagy vázlat készült, valamint ha telekommunikációs eszköz használatára került sor, f ) az eljárási cselekmény során keletkezett esetleges kárt, annak okát, a kár mértékének megállapításához szükséges adatokat és az elhárítással összefüggésben tett intézkedéseket és
  8. g)a büntetőeljárásban részt vevő személy indítványát, észrevételét tartalmazó beadvány előterjesztésének tényét.
(2)Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy személyes adatait a személyazonosságának megállapításához és a későbbi elérhetőségének biztosításához szükséges mértékben kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A büntetőeljárásban részt vevő személy hozzájárulásával, későbbi rövid úton történő elérhetőségének biztosítása érdekében elektronikus elérhetősége is rögzíthető, azzal, hogy amennyiben a büntetőeljárásban részt vevő személy személyes adatainak zárt kezelését kéri, az elektronikus elérhetőségét is zártan kell kezelni.
(3)Az eljárási cselekmény megszakítása esetén a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a megszakítás kezdő és befejező időpontját, valamint indokát. Ha a megszakítás tartama alatt az eljárási cselekmény lefolytatása szempontjából lényeges esemény történik, azt utólag a jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(4)Amennyiben ennek nincs akadálya, a jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni az eljárási cselekmény során készített helyszínrajzot, vázlatot, kép-, hang- vagy kép- és hangfelvételt, illetve egyéb feljegyzést. 6. §
(1)Ha az eljárási cselekmény során hozott határozatot a nyomozó hatóság jegyzőkönyvbe foglalja, azt a jegyzőkönyvben elkülönítve, jól látható módon kell rögzíteni. Ha az eljárási cselekmény során hozott határozatot a nyomozó hatóság külön határozatba foglalja, ennek tényére a jegyzőkönyvben utalni kell.
(2)A nyomozó hatóság az eljárási cselekmény során hozott, jegyzőkönyvbe foglalt határozatot a jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személyekkel kihirdetés útján közli.
(3)Ha az eljárási cselekmény során hozott, jegyzőkönyvbe foglalt határozatot olyan személlyel kell közölni, aki az eljárási cselekményen nincs jelen, a nyomozó hatóság a határozatot
  1. a)a jegyzőkönyv kézbesítésével közli, vagy
  2. b)a jegyzőkönyv kivonatának kézbesítésével közli, ha a jegyzőkönyv megismerése az eljárás érdekeit veszélyezteti, vagy a címzett a jegyzőkönyv teljes körű megismerésére nem jogosult. 6. A jegyzőkönyv elkészítése 7. §
(1)A jegyzőkönyvet úgy kell elkészíteni, hogy az eljárási cselekményen történtek közérthető módon követhetők, ellenőrizhetők legyenek.
(2)Az eljárási cselekményen jelen lévő személy vallomását vagy más nyilatkozatát egyes szám első személyben vagy olyan módon kell rögzíteni, hogy abból a nyilatkozó személye és nyilatkozatának tartalma egyértelműen megállapítható legyen.
(3)Kérdésre adott válasz esetén akkor mellőzhető a kérdés lényegének jegyzőkönyvbe foglalása, ha a válasz alapján a kérdés tartalma megismerhető.
(4)A vallomás vagy nyilatkozat szó szerinti írásba foglalása esetén a feltett kérdéseket is szó szerint kell rögzíteni. 7. A jegyzőkönyv formája 8. §
(1)A jegyzőkönyvet utólagos módosítást kizáró módon kell elkészíteni. A kézírással készített jegyzőkönyvről számítógéppel szerkesztett példányt kell készíteni, és azt az ügyiratok között a jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni.
(2)Ha a jegyzőkönyv többoldalas,
  1. a)minden oldalt oldalszámmal kell ellátni,
  2. b)papír alapon készült jegyzőkönyv esetén az oldalakat össze kell fűzni,
  3. c)az elektronikus formában készült jegyzőkönyvet egyetlen adatállományba kell foglalni.
(3)A Be. 360. §
(4)bekezdésében megjelöltek mellett a papír alapon készült jegyzőkönyvet az eljárási cselekmény befejezésekor jelen lévő, a büntetőeljárásban részt vevő más személy is aláírja. Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy az eljárási cselekmény során eltávozik, lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a távozás időpontjának megjelölésével az addig elkészült jegyzőkönyvet aláírhassa.
(4)Ha a
(3)bekezdés szerinti személy a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
  1. § A jegyzőkönyv aláírásának kell tekinteni, ha az elektronikus formában készült jegyzőkönyvet az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy az elektronikus ügyintézésről szóló jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelően elektronikusan hitelesíti.
  2. A jegyzőkönyv kijavítása vagy kiegészítése
  3. §
(1)Papíralapú jegyzőkönyv kijavítása vagy kiegészítése során
  1. a)a jegyzőkönyvet még részben sem szabad olvashatatlanná tenni,
  2. b)a sorok közé kiegészítést írni nem szabad,
  3. c)a javítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket áthúzással, úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész az áthúzás után is olvasható maradjon,
  4. d)a javításokat, kiegészítéseket az azt végzőnek – az időpont megjelölésével – alá kell írni.
(2)Ha a papíralapú jegyzőkönyv kijavításáról vagy kiegészítéséről új jegyzőkönyv készül, abban egyértelmű azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni az eredeti jegyzőkönyv kijavított vagy kiegészített részét is. A kijavítás vagy kiegészítés tényét, idejét az eredeti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni, és meg kell jelölni a kijavítással, kiegészítéssel érintett jegyzőkönyv részletet is.
(3)Elektronikus formában készült jegyzőkönyv kijavítását, illetve kiegészítését a kijavítandó, kiegészítendő rész megjelölésével külön elektronikus okiratban kell elkészíteni, feltüntetve a javított vagy kiegészített jegyzőkönyv iktatószámát is. 9. A feljegyzés 11. §
(1)Több intézkedésről, illetve a nyomozó hatóság több tagja által végzett intézkedésről egy feljegyzés is készíthető.
(2)A nyomozó hatóság ügyiratával – így különösen annak kézbesítésével – kapcsolatos feljegyzés az eljárás és az eljáró nyomozó hatóság adatait tartalmazó ügyiratra is feljegyezhető, ebben az esetben
  1. a)a feljegyzésben ezeket az adatokat nem kell külön feltüntetni, és
  2. b)az egyszerű tartalmú, jól olvasható kézírással készített feljegyzésről nem szükséges számítógéppel szerkesztett példányt készíteni.
(3)A feljegyzésre az
(1)–
(2)bekezdésben foglalt eltérésekkel a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. III. FEJEZET AZ ÜGYIRATKEZELÉS 10. Az ügyiratkezelés általános szabályai 12. §
(1)Az eljárás ügyiratait – a
(2)–
(8)bekezdésben meghatározott kivételekkel – az eljárás során folyamatosan a Mellékletben foglaltak szerint kell rendezni.
(2)Az eljárási cselekmény előkészítésével, így különösen az idézéssel, értesítéssel, az eljárási cselekmény engedélyezésével, technikai feltételeinek biztosításával, továbbá annak elvégzésével és az eljárási cselekménnyel kapcsolatos jogorvoslattal összefüggő ügyiratokat rendszerint együtt kell kezelni.
(3)Azonos típusú eljárási cselekmények esetén az ügyiratokat az eljárási cselekmények időbeli sorrendjének megfelelően kell rendezni.
(4)Nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem alapján teljesített eljárási cselekmények ügyiratai együtt vagy – feltüntetve a teljesítés jogsegély jellegét – az eljárási cselekmények jellegének megfelelően külön is kezelhetők.
(5)Az ügyészség rendelkezése alapján, továbbá ha az ügyiratok átláthatósága, könnyebb kezelhetősége érdekében indokolt, az
(1)–
(4)bekezdés rendelkezéseitől el lehet térni. Az ügyiratok eltérő rendezése különösen az alábbi esetekben lehet indokolt:
  1. a)több cselekményt érintő eljárásban, ha az egyes cselekményekhez tartozó ügyiratokat célszerű együtt kezelni,
  2. b)több terhelt esetén, ha a terheltek sorrendjét célszerű az elkövetői minőségre, a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmények számára figyelemmel meghatározni,
  3. c)eltérő típusú eljárási cselekmények – így különösen tanú kihallgatása, tanút érintő kényszerintézkedések – esetén, ha az ügyiratok együttes kezelése és megismerhetősége az eljárási cselekmények értékelését elősegíti,
  4. d)a vizsgálat során keletkezett ügyiratok esetén, ha a vizsgálat kizárólag a terhelt által előterjesztett érdemi védekezés ellenőrzésére vagy bizonyítási indítvány teljesítésére irányult.
(6)A nyomozó hatóság az ügyiratok részét képező tárgyi bizonyítási eszközöket és az egyéb bűnjeleket a bűnjelkezelésre vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kezeli.
(7)Az ügyiratok között elkülönítetten kell kezelni a Be. 102. §-a alapján zártan kezelt, valamint a minősített adatok védelméről szóló törvény szerinti minősített adatot tartalmazó ügyiratokat.
(8)Az eljárás ügyirataitól elkülönítetten kell kezelni azokat az iratokat, amelyek a Be. alapján nem képezik az eljárás ügyiratainak részét.
  1. § A papíralapú ügyiratot annyi példányban kell elkészíteni, hogy a papíralapú ügyiratkezelés – ideértve az ügyiratok kézbesítésének kötelezettségét is – biztosított legyen. A papíralapú ügyirat példányszáma az ehhez szükséges példányszámú eredeti ügyirat elkészítésével, vagy az eredeti ügyiratról készült – indokolt esetben hiteles – másolat vagy kiadmány készítésével is biztosítható.
  2. A papíralapú és az elektronikus ügyiratok
  3. §
(1)A papíralapú ügyiratokat, valamint az elektronikus okiratokat – ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített, valamint a bűnjelként kezelt kép-, hang-, illetve kép- és hangfelvételeket, valamint az egyéb, bármilyen formátumban rendelkezésre álló elektronikus dokumentumokat – a 12. § megfelelő alkalmazásával, azok jellegének megfelelően, külön-külön kell kezelni.
(2)A papíralapú ügyiratkezelés szabályait kell alkalmazni az ügyiratok között kezelt adathordozóra is.
(3)A papíralapú ügyiratokat legalább egy eredeti példányban kell elkészíteni. Ha az ügyiratok csak papír alapon állnak rendelkezésre, annyi másolati ügyiratpéldányról kell gondoskodni, hogy az eljárás során az előterjesztések – különösen a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel, illetve a jogorvoslatokkal kapcsolatos előterjesztések – ügyintézése megfelelően biztosított legyen.
(4)Az ügyészséggel folytatott elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyiratok papíralapú részéről mellőzhető a papíralapú másolati ügyiratpéldány készítése, ha a papíralapú ügyiratokról elektronikus másolat készült.
(5)Amennyiben a papíralapú ügyiratok elektronikus formában vagy elektronikus másolatként is rendelkezésre állnak, ezek, valamint az elektronikus okiratok felhasználásával – a 12. § megfelelő alkalmazásával – az ügyiratok egységes elektronikus példányát (a továbbiakban: egységes elektronikus ügyirat) kell elkészíteni.
(6)A nyomozó hatóság biztosítja, hogy az egységes elektronikus ügyirat tartalmazza az adathordozón rendelkezésre álló ügyiratokat is. A jogszabályban meghatározott központi tárhelyen tárolt ügyiratok nem képezik az egységes elektronikus ügyirat részét, a központi tárhelyen tárolt ügyiratokat az ügyiratjegyzéken kell feltüntetni, és biztosítani kell az azokhoz történő megfelelő hozzáférést.
(7)Az egységes elektronikus ügyirathoz ügyiratjegyzéket kell készíteni. Az ügyiratjegyzék készítése mellőzhető, ha annak elkészítését az eljárás időszerűségének biztosítása nem teszi lehetővé. 12. Az ügyiratok kezelése a tájékoztatással, illetve az előterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása során 15. §
(1)Elektronikus kapcsolattartás esetén az elektronikus ügyiratkezelő rendszer leállása, üzemszünet vagy üzemzavar idején, vagy erre utaló körülmény észlelésekor – ha az eljárás időszerűségének biztosítása ezt elkerülhetetlenné teszi – a kapcsolattartást az ügyiratok adathordozón történő továbbításával vagy papíralapú ügyiratok továbbításával kell biztosítani.
(2)Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a Be. 155. §
(3)bekezdése alapján az ügyiratok papír alapon történő továbbításáról rendelkezik, a nyomozó hatóság a továbbiakban a rendelkezéssel érintett ügyiratokat – ideértve az elektronikus okiratokat is – papír alapon továbbítja. E rendelkezés nem akadálya a rendelkezéssel nem érintett ügyirat vagy ügyiratrész elektronikus kapcsolattartás útján történő továbbításának. 16. §
(1)Ha rendelkezésre áll az egységes elektronikus ügyirat, a nyomozó hatóság a tájékoztatással, illetve előterjesztéssel kapcsolatos feladatait ennek felhasználásával teljesíti.
(2)Az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a tájékoztatással, illetve előterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása során megküldött egységes elektronikus ügyirat nem tartalmazza az ügyiratok között elkülönítetten kezelt ügyiratrészt. 17. §
(1)Elektronikus kapcsolattartás esetén a nyomozó hatóságnak a nyomozás befejezésére vagy az eljárás felfüggesztésére irányuló előterjesztése esetén az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a nyomozó hatóság
  1. a)az ügyiratok papíralapú részét összefűzi, és folyamatos oldalszámozással látja el,
  2. b)ügyiratjegyzéket készít az ügyiratok papíralapú és elektronikus részéhez, valamint az egységes elektronikus ügyirathoz, és
  3. c)az ügyészség részére megküldi az ügyiratok eredeti papíralapú és elektronikus részét, valamint az egységes elektronikus ügyiratot.
(2)Papíralapú kapcsolattartás esetén az
(1)bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a nyomozó hatóság az előterjesztéshez a papíralapú ügyiratok két – egy eredeti és egy másolati – példányát csatolja. 13. Az ügyiratjegyzék 18. §
(1)Az ügyiratjegyzék az ügyiratot azonosítható módon, lehetőség szerint az azzal közvetlenül érintett természetes vagy jogi személy megjelölésével, az eljárási cselekmény típusának feltüntetésével tartalmazza.
(2)A nyomozó hatóság az ügyiratok papíralapú részének ügyiratjegyzékét az oldalszámozás alapulvételével, az ügyirat kezdő oldalszámának feltüntetésével készíti el.
(3)A nyomozó hatóság az ügyiratok elektronikus részének és az egységes elektronikus ügyirat ügyiratjegyzékét oly módon készíti el, hogy az egyes ügyiratok egyszerű, lehetőség szerint informatikai megoldáson alapuló kereshetősége és kezelése biztosított legyen. 14. Az elveszett vagy megsemmisült ügyirat 19. §
(1)Ha az ügyirat elveszett vagy megsemmisült, a nyomozó hatóság elsősorban a rendelkezésre álló másolatok felhasználásával, szükség esetén meghallgatással, kiadmányok, másolatok beszerzésével haladéktalanul intézkedik annak pótlásáról. Az ügyirat pótlásának okáról és az e körben tett intézkedésekről feljegyzést kell készíteni, amelyet a pótolt ügyirattal együtt kell kezelni.
(2)Mellőzhető az ügyirat pótlása, ha az eljárás befejeződött, annak folytatása nem várható, és az eljárást befejező határozat vagy annak pótlása rendelkezésre áll. IV. FEJEZET AZ ÜGYÉSZSÉG, A NYOMOZÓ HATÓSÁG ÉS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN ELJÁRÓ EGYÉB SZERVEK VISZONYA 15. Az ügyészség és a nyomozó hatóság együttműködése 20. §
(1)Ha a nyomozó hatóság az ügyészség vagy a bíróság hatáskörébe tartozó eljárási cselekmény elvégzését vagy határozat meghozatalát tartja szükségesnek, annak érdekében a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője az ügyészséghez előterjesztést tesz.
(2)Az előterjesztés tartalmazza
  1. a)az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, az ügyirat számát,
  2. b)az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését,
  3. c)a javaslatot az ügyészségi vagy bírósági hatáskörbe tartozó eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára és
  4. d)mindazon körülményeket, amelyek ismerete a javasolt eljárási cselekmény elvégzéséhez vagy határozat meghozatalához szükséges, különösen
  5. da)az eljárás alapjául szolgáló történeti tényállást,
  6. db)a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősítését,
  7. dc)a büntetőeljárásban részt vevő, az eljárási cselekménnyel vagy határozattal érintett személy személyazonosításra alkalmas adatait,
  8. dd)az eljárási cselekmény elvégzésének vagy a határozat meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályok megjelölését,
  9. de)az eljárási cselekmény elvégzése vagy a határozat meghozatala szükségességének indokait, illetve df ) ha az eljárási cselekmény elvégzése vagy a határozat meghozatala meghatározott határidőben szükséges, a határidő megjelölését és ennek indokait.
(3)Az előterjesztést olyan időben kell megtenni, hogy az eljárási cselekmény előkészítésére vagy a határozat meghozatalára megfelelő idő álljon rendelkezésre.
(4)Ha a nyomozó hatóság szükségesnek tartja, az előterjesztés megtételével egyidejűleg az ügyészséggel egyeztetést kezdeményez.
(5)Az előterjesztéshez az ügyiratokat vagy annak a javasolt eljárási cselekménnyel, illetve határozattal összefüggő részét csatolni kell.
  1. § Ha a nyomozó hatóság a Be. alapján engedély iránti indítványt tesz az ügyészséghez, az indítványra az előterjesztés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az indítványból mellőzhetőek azok az adatok, amelyek a csatolt megkeresésben szerepelnek.
  2. §
(1)Az ügyészség utasításának végrehajtása érdekében a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője megteszi az utasítás szakszerű, hiánytalan, törvényes és a megjelölt határidőn belül történő végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket. A nyomozó hatóság az utasítás végrehajtása érdekében szükség esetén egyeztetést kezdeményez az ügyészséggel.
(2)A nyomozó hatóság az ügyészség szóban tett utasítását abban az esetben is végrehajtja, ha annak írásba foglalását kérte.
(3)Ha az ügyészség felügyeleti jogkörében a megállapított törvénysértés orvoslására hívja fel a nyomozó hatóságot, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője haladéktalanul intézkedik a törvénysértés orvoslása érdekében. 23. §
(1)Ha a Be. az ügyészség tájékoztatását írja elő, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője a tájékoztatást az ezt megalapozó körülmény megjelölésével, jogszabályban meghatározott tartalommal nyújtja. A nyomozó hatóság a tájékoztatáshoz az ügyészség rendelkezése alapján csatolja az ügyiratokat vagy annak meghatározott részét.
(2)A tájékoztatásra egyebekben az előterjesztés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 24. §
(1)Az előterjesztés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a nyomozó hatóság az ügyészség állásfoglalását kéri.
(2)Ha a nyomozó hatóság azért kéri az ügyészség állásfoglalását, hogy az ügyészség az ügyben az eljárást magához vonja, az állásfoglalás-kéréssel együtt egyeztetést kezdeményezhet.
  1. § Ha az ügyészség a vádemelés után bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében adatgyűjtést végez, és ehhez a nyomozó hatóságot igénybe veszi, a nyomozó hatóság az adatgyűjtést az ügyészség rendelkezései szerint végzi.
  2. Más szerv megkeresése
  3. §
(1)Ha olyan eljárási cselekmény elvégzése indokolt, amelyet a nyomozó hatóság, annak nyomozó szerve vagy szervezeti eleme (e § alkalmazásában a továbbiakban: megkereső) illetékességi területén kívül szükséges elvégezni, ennek érdekében a nyomozó hatóság egyes eljárási cselekmények elvégzésére az eljárási cselekmény helye szerint illetékes más szervét vagy szervezeti elemét (e § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresett) is megkeresheti.
(2)A megkeresést írásban kell megküldeni, abban közölni kell az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges adatokat, és a megkeresés teljesítéséhez szükséges terjedelemben csatolni kell az ügyiratokat. A megkeresés késedelmet nem tűrő esetben szóban is közölhető, azonban azt utóbb írásba kell foglalni és a megkeresett részére meg kell küldeni.
(3)Ha a megkeresés teljesítése jogszabályba ütközik, vagy annak egyéb akadálya van, a megkeresett a megkeresőt erről tájékoztatja, és szükség esetén egyeztetést kezdeményez.
(4)A megkeresett a megkeresésben szereplő eljárási cselekményt a megkereső rendelkezése alapján, önállóan végzi el.
(5)A megkeresett az eljárási cselekmény elvégzése során felmerülő, késedelmet nem tűrő esetben önállóan elvégzi a megkereséssel összefüggő egyéb eljárási cselekményt is, és erről a megkeresőt haladéktalanul tájékoztatja.
(6)Az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges határozat meghozataláról – az
(5)bekezdést kivéve – a megkereső gondoskodik.
(7)A megkeresett az eljárási cselekmény elvégzését követően az eljárási cselekménnyel összefüggő ügyiratokat megküldi a megkeresőnek. A megkereső és a megkeresett eltérő megállapodása hiányában a megkereső gondoskodik az őrizetben lévő személy és a lefoglalt dolgok elszállításáról.
(8)Az eljárási cselekménnyel összefüggésben a Be.-ben foglaltak szerint előterjesztett jogorvoslatot a megkeresett – indokolt esetben az elvégzés során keletkezett ügyiratokkal együtt – a megkereső részére továbbítja. 17. A vagyonvisszaszerzésért felelős szerv megkeresése 27. §
(1)A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője más nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervét a 26. § megfelelő alkalmazásával keresheti meg, amennyiben az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon saját feladatkörben történő felderítése nehézséggel járna, vagy az a nyomozás lényeges elhúzódását eredményezné.
(2)Ha a nyomozó hatóság más nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervét keresi meg, szükség esetén a
  1. § szabályai szerint közös nyomozócsoportot hozhatnak létre.
  2. A közös nyomozócsoport
  3. §
(1)A nyomozó hatóságok arra felhatalmazott vezetői megállapodással közös nyomozócsoportot hozhatnak létre. A megállapodás érdekében a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetői egyeztetést tartanak. Az egyeztetés nem járhat az eljárás indokolatlan elhúzódásával.
(2)A megállapodás tartalmazza
  1. a)a közös nyomozócsoportban részt vevő nyomozó hatóságok és nyomozó szervek megnevezését,
  2. b)a közös nyomozócsoport vezetőjének megjelölését,
  3. c)azon ügy vagy ügyek megjelölését, amely vagy amelyek nyomozására a közös nyomozócsoport létrejön,
  4. d)a közös nyomozócsoport működésének időtartamát, amennyiben ez eltér a nyomozás befejezésétől,
  5. e)a
  6. d)pont szerinti esetben a megállapodás meghosszabbításának lehetőségét és annak módját, f ) a közös nyomozócsoport létszámát és összetételét,
  7. g)a közös nyomozócsoport által okozott károkért való felelősség viselésének szabályait,
  8. h)a közös nyomozócsoport működésével felmerülő tervezhető költségeket, a működéshez szükséges technikai feltételeket és a költségek viselésének, a technikai feltételek biztosításának módját,
  9. i)a közös nyomozócsoport működési feltételeinek leírását,
  10. j)a megállapodással kapcsolatos viták rendezésének menetét, és
  11. k)a közös nyomozócsoport megszűnése esetén
  12. ka)a nyomozást folytató, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot, vagy
  13. kb)azt, hogy a megszűnését megelőzően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság kijelölésére a közös nyomozócsoport előterjesztést tesz.
(3)A megállapodást az ügyészségnek a jóváhagyás kérdésében való döntés érdekében meg kell küldeni.
(4)A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetőjének e rendeletben meghatározott feladatait a közös nyomozócsoport vezetője látja el.
(5)Közös nyomozócsoport létrehozásának van helye különösen, ha
  1. a)a gyanúsítottak személye részben vagy egészben megegyezik a különböző nyomozó hatóságok által folytatott nyomozásban,
  2. b)a nyomozás tárgya olyan bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény, amely bűnszervezet tevékenysége több nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésére irányul, illetve
  3. c)a nyomozás tárgyát képező bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya alapján vagy más okból a nyomozó hatóságok közötti szorosabb együttműködés szükséges.
(6)Ha a nyomozás során olyan körülmény merül fel, amely alapján a közös nyomozócsoport létrehozására vonatkozó megállapodás módosítása vagy újabb megállapodás megkötése indokolt, a megállapodást a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetői a megállapodás megkötésére vonatkozó szabályok szerint módosíthatják. Ha az eljárást felfüggesztették, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetői döntenek a közös nyomozócsoport fenntartásáról vagy megszüntetéséről, ennek érdekében a közös nyomozócsoport vezetője javaslatot készít.
(7)A közös nyomozócsoport megszűnik, ha
  1. a)a nyomozás befejeződött,
  2. b)az ügyészség a nyomozást magához vonta, vagy
  3. c)a megállapodásban meghatározott időtartam meghosszabbítás nélkül lejárt.
(8)A közös nyomozócsoport az abban részt vevő nyomozó hatóságok arra felhatalmazott vezetőinek megállapodása alapján megszüntethető. A megszüntetésre a közös nyomozócsoport létrehozására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A megszüntetésről szóló megállapodás tartalmazza a nyomozást folytató hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot, vagy azt, hogy hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén a közös nyomozócsoport a nyomozó hatóság kijelölésére előterjesztést tesz. V. FEJEZET RENDÉSZETI INTÉZKEDÉSEK, MÁS HATÓSÁG KÖZREMŰKÖDÉSE 19. Az eljárási cselekmények és a rendészeti intézkedések viszonya 29. §
(1)Ha a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) szerinti intézkedés (a továbbiakban együtt: rendészeti intézkedés) alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak, az arra jogosult hatóságnál rendészeti intézkedést kezdeményez, vagy azt a nyomozó hatóság tagja maga végrehajthatja, ha arra jogosult.
(2)A nyomozó hatóság a Be. alapján elrendelt intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzése érdekében, ha annak törvényi feltételei fennállnak, rendészeti intézkedésről – így különösen igazoltatásról, elfogásról, helyszín biztosításáról, kényszerítő eszköz alkalmazásáról – rendelkezhet, vagy a nyomozó hatóság tagja azt maga hajthatja végre, ha arra jogosult.
(3)A rendészeti intézkedés tényére az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben vagy a feljegyzésben utalni kell. A rendészeti intézkedésről készült iratokat szükség esetén a jegyzőkönyvhöz vagy feljegyzéshez csatolni kell.
(4)A nyomozó hatóság tagja nem alkalmazhat rendészeti intézkedést, ha az annak alapjául szolgáló cselekménnyel, körülménnyel összefüggésben a Be. alapján intézkedés vagy eljárási cselekmény végezhető. 30. §
(1)A nyomozó hatóság a rendészeti intézkedés során, szükség esetén a rendészeti intézkedést végrehajtó szerv megfelelő tájékoztatásával gondoskodik arról, hogy a rendészeti intézkedéssel érintett, büntetőeljárásban részt vevő személy – különösen a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a terhelt – büntetőeljárási jogait is megfelelően gyakorolhassa.
(2)A rendészeti intézkedés befejezését követően a nyomozó hatóság feladata a büntetőeljárásban részt vevő személy megfelelő közreműködésének, jelenlétének biztosítása, amely érdekében a Be. szabályai szerint jár el. 31. §
(1)A nyomozó hatóság biztosítja, hogy az eljárási cselekménnyel egyidejűleg vagy azt követően az arra jogosult hatóság saját hatáskörben rendészeti intézkedést végezzen, vagy más hatósági eljárást folytasson, ha az a büntetőeljárás lefolytatásának érdekeit nem veszélyezteti.
(2)A nyomozó hatóság a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a rendészeti intézkedés vagy más hatósági eljárás elvégzésének korlátozása vagy megszakítása érdekében intézkedhet. 32. § A NAV tv. 36/L. §
(1)bekezdése szerinti lefoglalás végrehajtása során e rendelet megfelelő alkalmazásával kell eljárni, azzal, hogy a) a Be. 368. §
(3)bekezdése szerinti határozatot a lefoglalást elrendelő szerv hozza meg,
  1. b)a lefoglalással összefüggésben bejelentett jogorvoslat elbírálása érdekében a Be. alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság intézkedik, és
  2. c)a lefoglalás elrendelésével megindult nyomozás elrendeléséről a feljegyzést utólag a nyomozás lefolytatására hatáskörrel, illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság készíti el. 20. Az eljárási cselekmények elvégzése érdekében a rendőrség vagy más hatóság közreműködésének kezdeményezése 33. §
(1)Az eljárási cselekmények eredményes elvégzése, feltételeinek biztosítása érdekében az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy más hatóság közreműködése kezdeményezhető.
(2)Ha az eljárási cselekmény eredményes elvégzése, feltételeinek biztosítása érdekében rendészeti intézkedés is szükséges, a
  1. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. VI. FEJEZET NEMZETKÖZI BŰNÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
  2. A nemzetközi bűnügyi jogsegély és a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének általános szabályai
  3. §
(1)A nyomozó hatóság nemzetközi bűnügyi jogsegély kezdeményezésére tesz előterjesztést az ügyészséghez, ha az eljárás során
  1. a)bizonyítási eszköz külföldön történő beszerzése, illetve eljárási cselekmény külföldön történő elvégzése,
  2. b)bizonyítási eszköz beszerzéséhez, illetve eljárási cselekmény elvégzéséhez külföldi nyomozó hatóság közreműködése vagy
  3. c)nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátása szükséges.
(2)Az előterjesztés mellőzhető, ha a nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében teljesítendő eljárási cselekmény az elérni kívánt célhoz képest aránytalan terhet jelentene vagy az eljárás aránytalan elhúzódását eredményezné, mással pótolható, továbbá ha a nemzetközi bűnügyi jogsegély iránti kérelem előterjesztésétől eredmény nem várható.
(3)A nyomozó hatóság a nemzetközi bűnügyi jogsegély indokoltságáról az ügyészséggel egyeztethet. 35. §
(1)A nyomozó hatóság annak megállapítása érdekében, hogy rendelkezésre állnak-e a 34. §
(1)bekezdése szerinti bizonyítási eszközök, azok hol találhatók, beszerzésük érdekében milyen eljárási cselekmények és milyen feltételekkel teljesíthetők, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének szabályai szerint a külföldi bűnüldöző hatóságot közvetlenül is megkeresheti.
(2)Az
(1)bekezdést – az ügyészség jóváhagyásával – megfelelően alkalmazni kell a nemzetközi bűnügyi jogsegély előterjesztését követően a jogsegélykérelem teljesítésével, akadályával kapcsolatos információk beszerzése, illetve a jogsegélykérelem teljesítésének elősegítése érdekében.
(3)A nyomozó hatóság a megkeresésről, illetve annak eredményéről feljegyzést készít, ha az írásban nem áll rendelkezésre. 36. §
(1)A nyomozó hatóság a büntetőeljárás során a külföldi bűnüldöző hatóságnak a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének szabályai szerint előterjesztett megkereséséről és a megkeresés alapján nyújtott tájékoztatásról feljegyzést készít, ha a megkeresés és az annak alapján nyújtott tájékoztatás írásban nem áll rendelkezésre.
(2)A vizsgálat során a külföldi bűnüldöző hatóságnak az
(1)bekezdés szerinti megkereséséről az ügyészséget haladéktalanul tájékoztatni kell. 22. Nemzetközi bűnügyi jogsegély kezdeményezése 37. §
(1)A nemzetközi bűnügyi jogsegély kezdeményezésére irányuló előterjesztés az alábbiakat is tartalmazza:
  1. a)a nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében teljesíteni kért eljárási cselekményeket,
  2. b)az eljárási cselekmények teljesítéséhez szükséges rendelkezésre álló adatokat,
  3. c)annak megjelölését, ha egy eljárási cselekményt meghatározott módon, időben vagy a nyomozó hatóság tagjának részvételével indokolt elvégezni, ennek indokai megjelölésével,
  4. d)annak megjelölését, hogy a Be. alapján az eljárási cselekmény elrendeléséről az ügyészség vagy bíróság jogosult rendelkezni, az e döntéshez szükséges indokokkal együtt, illetve
  5. e)a 35. §
(1)bekezdése szerinti megkeresést és annak eredményét.
(2)A nemzetközi bűnügyi jogsegély kezdeményezésére irányuló előterjesztéshez az annak teljesítéséhez szükséges ügyiratokat a külföldi igazságügyi hatósághoz történő továbbításra alkalmas módon csatolni kell.
(3)A nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátására irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt külföldi tartózkodására utaló adatokat, körülményeket is.
(4)A nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátására irányuló előterjesztéshez – az európai elfogatóparancs kibocsátására irányuló előterjesztés esetén az ügyészségi jóváhagyás érdekében – csatolni kell a belföldi elfogatóparancsot.
(5)A büntetőeljárás átadására irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat is:
  1. a)az eljárásban kezelt bűnjelek megjelölését, a bűnjelkezelésre vonatkozó adatokat, valamint a bűnjelek továbbításának tervezett módját,
  2. b)annak megjelölését, ha a bűnjelek vagy bűnjelként kezelt tárgyi bizonyítási eszközök – ideértve az ügyiratok között, nem bűnjelként kezelt eredeti iratot is – átadása akadályba ütközik, vagy annak visszaszolgáltatása szükséges, e körülmény indokainak megjelölésével.
(6)A büntetőeljárás átadására irányuló előterjesztéshez az ügyiratokat a 17. §
(1)bekezdése szerint kell csatolni.
(7)Az
(5)bekezdés b) pontjában megjelölt esetben lehetőség szerint más módon, így különösen másolat készítésével, szemle elvégzésével, szakértői vizsgálattal kell biztosítani az átadásra nem kerülő tárgyi bizonyítási eszközre, bűnjelre vonatkozó információ átadását.
(8)Hivatalos irat kézbesítésére irányuló előterjesztéshez csatolni kell a kézbesítendő ügyiratot, valamint annak a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény vagy az Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti fordítását is.
(9)A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény vagy az Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti közös nyomozócsoport létrehozásának kezdeményezésére irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat is:
  1. a)a külföldi büntetőeljárásra, valamint a külföldi büntetőeljárást folytató szervekre vonatkozó adatokat,
  2. b)a nyomozó hatóság azon tagjának megnevezését, elérhetőségét, akinek a közös nyomozócsoportban történő részvételét javasolják. MÁSODIK RÉSZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK VII. FEJEZET ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 23. Az eljárási cselekmények elvégzésének alapvető szabályai 38. §
(1)Az eljárási cselekményt úgy kell előkészíteni és lefolytatni, hogy az eljárás észszerű időn belül befejezhető legyen, az eljárási cselekmény megismétlése vagy újabb eljárási cselekmény elvégzése lehetőleg ne váljon szükségessé.
(2)Az eljárási cselekmény – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak kivételesen és csak rövid időre szakítható meg.
(3)Az eljárási cselekményt megszakítás helyett be kell fejezni, és – indokolt esetben – új eljárási cselekményt kell végezni, ha
  1. a)nem biztosítható, hogy az eljárási cselekmény változatlan körülmények között folytatható, illetve
  2. b)a megszakítás előre nem látható ideig tartana.
(4)A
(3)bekezdés esetén az új eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben az előző eljárási cselekmény óta bekövetkezett változásokat is rögzíteni kell. 39. §
(1)Az eljárási cselekmény megkezdésekor a nyomozó hatóság számba veszi a megjelenteket, és a jelenlévőket tájékoztatja az értesített, de meg nem jelent személyekről – különösen a védőről és a segítőről –, a távolmaradás ismert okáról, valamint arról, ha a távolmaradás az eljárási cselekmény elvégzésének nem akadálya.
(2)Folytatólagos eljárási cselekmény során a tájékoztatást, figyelmeztetést csak a szükséges mértékben kell megismételni. 40. §
(1)Az eljárási cselekményt olyan körülmények között kell lefolytatni, amelyek kizárják az eljárási cselekmény lefolytatásának vagy az eljárási cselekmény során jelen lévő személyek befolyásolását.
(2)Az eljárási cselekmény során törekedni kell az ellentmondások tisztázására, ennek érdekében a szükséges mértékben korábbi eljárási cselekmények eredménye is ismertethető, ha az az eljárás érdekeit – így különösen bizonyítási cselekmény lefolytatásának eredményességét – nem sérti.
(3)Az eljárási cselekményt úgy kell lefolytatni, hogy az eljárási cselekményen jelen lévők megfelelő módon követhessék az eljárási cselekmény végrehajtását, az eljárási jogaikat gyakorolhassák – így különösen észrevételeket, indítványokat tehessenek – és kötelezettségeiket teljesíthessék.
(4)Az eljárási cselekmény lefolytatása során is minden szükséges intézkedést meg kell tenni az elkövető felkutatása és elfogása céljából.
  1. § Ha a tanú kihallgatása során bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsíthatóvá válik, a tanú kihallgatását be kell fejezni, és az eljárási cselekmény a gyanúsítotti kihallgatásra vonatkozó szabályok szerint folytatható.
  2. Az eljárási cselekményekkel kapcsolatos tájékoztatás
  3. §
(1)A büntetőeljárásban részt vevő személyt, ha annak feltételei fennállnak, az első kapcsolatba kerüléskor, de legkésőbb az őt érintő első eljárási cselekmény megkezdésekor megfelelően, közérthetően tájékoztatni kell a jogairól, és figyelmeztetni kell a kötelességeire. Az eljárás során a továbbiakban a büntetőeljárásban részt vevő személy kérésére, vagy ha azt a nyomozó hatóság egyéb okból szükségesnek tartja, az érintett jogairól és kötelességeiről felvilágosítás adható.
(2)A tájékoztatás írásos tájékoztató átadásával is megtörténhet. Az írásbeli tájékoztató átadása nem érinti a Be. 74. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti kötelezettséget.
(3)Ha a Be. olyan figyelmeztetést ír elő, amelynek közlése és jegyzőkönyvbe foglalása az eljárási cselekmény során kötelező, a figyelmeztetés szóbeli közlése írásbeli tájékoztató átadása esetén sem mellőzhető.
(4)A tájékoztatásnak – a büntetőeljárásban részt vevő személy jogaihoz igazodóan – ki kell terjednie legalább az alábbiakra:
  1. a)a jogi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségére, ha azt jogszabály lehetővé teszi,
  2. b)a személyes adatok zárt kezelésének lehetőségére,
  3. c)a sértett és a tanú tekintetében a különleges bánásmód megállapításának lehetőségére,
  4. d)az eljárási cselekményen való jelenléti jogra,
  5. e)arra, hogy az eljárás során tájékoztatást kérhet, kérdést tehet fel, f ) arra, hogy a nyomozó hatóság előtti megjelenéséről és annak időtartamáról igazolást kérhet,
  6. g)a megjelenéssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítésének lehetőségére,
  7. h)arra, hogy az eljárási cselekmény során megismert adatok és az eljárási cselekményen tapasztaltak személyes adatnak, illetve védett adatnak minősülnek, annak kezelése csak jogszabályban meghatározottak szerint lehetséges, és
  8. i)az ügyiratok megismerésére való jogosultságra.
(5)A tájékoztatás lényegét és annak megtörténtét jegyzőkönyvbe kell foglalni vagy arról feljegyzést kell készíteni. Ha a tájékoztatásra írásbeli tájékoztató átadásával került sor, a jegyzőkönyvben elegendő ennek tényére utalni.
(6)A nyomozó hatóság az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy kérésére külön tájékoztatást nyújt az elektronikus kapcsolattartás vállalásának lehetőségéről és következményeiről.
(7)A büntetőeljárásban részt vevő személy segítője vonatkozásában a tájékoztatást a segített és a segítő jogaira nézve is megfelelően teljesíteni kell. 25. Az eljárási cselekmény elvégzésének biztosítása 43. §
(1)Az eljárási cselekmény elvégzésének biztosítása érdekében a Be. alapján elrendelt testi kényszer alkalmazását a 29. §
(2)bekezdése alapján a nyomozó hatóság arra jogosult tagja saját hatáskörben hajtja végre, vagy a rendészeti intézkedés elvégzéséről rendelkezik.
(2)A testi kényszer elrendelését jegyzőkönyvbe kell foglalni, az alkalmazott rendészeti intézkedés jegyzőkönyvezésére a 29. §
(3)bekezdése az irányadó.
(3)Testi kényszer elrendelése esetén a büntetőeljárásban részt vevő személyt tájékoztatni kell, hogy indítványára a nyomozó hatóság a testi kényszer elrendeléséről határozatot hoz. 44. §
(1)Rendbírság kiszabását vagy testi kényszer alkalmazását megelőzően a büntetőeljárásban részt vevő személyt figyelmeztetni kell, hogy ha a rendbírság kiszabására vagy testi kényszer alkalmazására okot adó magatartást a figyelmeztetést követően is tovább folytatja, vagy kötelezettségét továbbra sem teljesíti, vele szemben rendbírság kiszabására vagy testi kényszer alkalmazására kerül sor.
(2)Súlyos vagy ismételt esetben rendbírság kiszabható vagy testi kényszer alkalmazható figyelmeztetés nélkül is.
(3)Az eljárás rendjének megzavarásával kapcsolatos körülményeket, valamint a nyomozó hatóság e körben tett intézkedését az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(4)Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy az eljárás rendjének súlyos vagy ismételt megzavarásával hivatásának vagy foglalkozásának szabályát megszegi, a nyomozó hatóság indokolt esetben erről írásban tájékoztatja a fegyelmi jogkör gyakorlóját. 45. §
(1)Az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó vagy zavaró, a büntetőeljárásban részt nem vevő személyt figyelmeztetni kell, hogy vele szemben a Be. alapján testi kényszer vagy rendbírság alkalmazásának van helye, ha akadályozó vagy zavaró magatartását a figyelmeztetést követően is tovább folytatja.
(2)Súlyos vagy ismételt esetben testi kényszer figyelmeztetés nélkül is alkalmazható az akadályozó vagy zavaró magatartást tanúsító személynek az eljárási cselekmény helyszínéről történő eltávolítása érdekében.
(3)Rendbírság kiszabását megelőzően lehetőség szerint az akadályozó vagy zavaró magatartást tanúsító személynek az eljárási cselekmény helyszínéről történő eltávolítása érdekében kell intézkedni.
(4)Az eljárás rendjének megzavarásával kapcsolatos körülményeket, valamint a nyomozó hatóság e körben tett intézkedését jegyzőkönyvbe kell foglalni, testi kényszer alkalmazása és rendbírság kiszabása esetén az
(1)bekezdésben megjelölt személy a továbbiakban egyéb érdekeltként vesz részt az eljárásban.
  1. A talált nyomok, anyagmaradványok és bizonyítási eszközök kezelése
  2. §
(1)A talált nyomok, anyagmaradványok és bizonyítási eszközök
  1. a)leírását, egyéb azonosításukra alkalmas adatait,
  2. b)pontos, számmal is azonosított helyét,
  3. c)rögzítésének, illetve biztosításának tényét úgy kell az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben feltüntetni, hogy azok az eljárás későbbi szakaszában is kétséget kizáró módon azonosíthatók, illetve felismerhetők legyenek.
(2)A nyomokat, anyagmaradványokat és egyéb lefoglalt dolgokat a bűnjelkezelésről szóló jogszabályokban foglaltak szerint kell kezelni.
(3)A nyomozó hatóság az eljárási cselekményen jelen lévő személy által átadott iratot, egyéb bizonyítási eszközt – ide nem értve a 104. § szerinti beadványt − lefoglalja. 27. Tolmács igénybevétele 47. §
(1)Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy nem magyar anyanyelvű, kérelmére tolmácsot akkor is ki kell rendelni, ha ismeri a magyar nyelvet.
(2)Ha az eljárási cselekmény során tolmácsot kell igénybe venni, a jegyzőkönyv tartalmazza az alábbiakat is:
  1. a)a tolmács nevét, elérhetőségét és igazolványszámát, ez utóbbi hiányában azonosításához szükséges további személyes adatait,
  2. b)a tolmácsolás nyelvét,
  3. c)a tolmács nyilatkozatát a Be. 191. §
(1)bekezdésében meghatározott kizárási okokra, d) a büntetőeljárásban részt vevő személy nyilatkozatát arról, hogy a tolmácsolást megértette-e.
(3)A nyomozó hatóság lehetőség szerint a tolmács igénybevétele nélkül is meggyőződik arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a tolmácsolást megértette-e. 28. Külföldi állampolgár részvételével tartott eljárási cselekmény 48. §
(1)A külföldi állampolgár részvételével tartott eljárási cselekmény során lehetővé kell tenni, hogy államának konzuli tisztviselője jelen lehessen.
(2)A külföldi állampolgár részvételével tartott eljárási cselekményről kérelemre az állampolgársága − ha az érintett több állam állampolgára, az általa megjelölt állampolgársága − szerinti külképviseletet a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumon keresztül akkor értesíti, ha az érintett ezt az eljárási cselekményt megelőzően kéri.
(3)A külképviseletet az eljárási cselekményről abban az esetben is haladéktalanul értesíteni kell, ha a külföldi állampolgár a
(2)bekezdés szerinti kérelmét olyan időpontban terjesztette elő, hogy állama konzuli tisztviselőjének a megjelenése az eljárási cselekményen már nem biztosítható.
  1. § Ha a nyomozó hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint az idegenrendészeti hatóságnál a harmadik országbeli állampolgárnak, illetve rá tekintettel más személynek a humanitárius célból történő tartózkodási engedéllyel való ellátását indítványozza, erről az indítvány megküldésével tájékoztatja az ügyészséget.
  2. Eljárási cselekmény elvégzése határozat nélkül
  3. §
(1)A halaszthatatlan eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat is:
  1. a)a döntés közlésének tényét és módját,
  2. b)a jogorvoslati jogra, a jogorvoslat előterjesztésére rendelkezésre álló határidőre történt figyelmeztetést és az eljárási cselekményen jelenlévők arra tett nyilatkozatát.
(2)Az eljárási cselekményről utólag hozott határozatban fel kell tüntetni az alábbiakat is:
  1. a)azt, hogy akikkel a döntést kihirdetés útján közölték, a jogorvoslatot a kihirdetéstől számított határidőn belül terjeszthetik elő abban az esetben is, ha részükre a határozat utóbb kézbesítésre kerül,
  2. b)azt, hogy akikkel a határozatot kizárólag kézbesítés útján közlik, a jogorvoslatot a kézbesítéstől számított határidőn belül terjeszthetik elő,
  3. c)a halaszthatatlanság tényét és az eljárási cselekmény elvégzésének időpontját. 30. Szaktanácsadó igénybevétele 51. §
(1)Szaktanácsadó különösen az alábbi esetekben vehető igénybe:
  1. a)az információs rendszerben tárolt vagy továbbított adattal kapcsolatos eljárási cselekmény során,
  2. b)az elektronikus adat megőrzésére kötelezés végrehajtása során annak megállapítására, hogy az elektronikus adat biztonságos tárolásának feltételei fennállnak-e,
  3. c)az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat forrásának azonosítására szolgáló adatok megállapítására, illetve
  4. d)annak megállapítására, hogy a növényi alapú tárgyi bizonyítási eszköz kábítószernek minősülő anyagot tartalmaz-e.
(2)Vér-, illetve vizeletminta vételéhez, valamint a test sérthetetlenségét érintő mintavételhez szaktanácsadót kell igénybe venni azzal, hogy a szaktanácsadó nem végezhet műtétnek minősülő beavatkozást.
(3)Vér-, illetve vizeletminta vételéhez szaktanácsadóként egészségügyi intézmény erre feljogosított alkalmazottja is igénybe vehető.
(4)Az
(1)bekezdés d) pontja esetén botanikus vagy növénytermesztésben jártas, kellő szakértelemmel és megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező személyt vagy intézményt kell szaktanácsadóként igénybe venni.
(5)A nyomozó hatóság a szaktanácsadó igénybevételének elrendeléséről feljegyzést készít, vagy azt a szaktanácsadó közreműködésével érintett eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalja.
(6)Ha a szaktanácsadó a kötelezettségét nem teljesíti, ebből az okból rendbírság kiszabásának nincs helye, ebben az esetben haladéktalanul más szaktanácsadó igénybevételéről kell gondoskodni. 31. A büntetőeljárási cselekvőképesség vizsgálata 52. §
(1)Az eljárási cselekmény a törvényes képviselő távollétében nem folytatható, illetve új eljárási cselekmény nem végezhető, ha ahhoz olyan nyilatkozatot kell beszerezni, amelyre a büntetőeljárásban részt vevő személy büntetőeljárási cselekvőképessége nem terjed ki. E nyilatkozat beszerzése érdekében az eljárási cselekményen a törvényes képviselő jelenlétét biztosítani kell.
(2)Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy az eljárási cselekmény lefolytatásához szükséges nyilatkozat tételére büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, azonban a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, az eljárási cselekményről a törvényes képviselőt a Be. 72. §
(4)bekezdésében foglaltak biztosítása érdekében értesíteni kell. 53. §
(1)A büntetőeljárásban részt vevő személy büntetőeljárási cselekvőképességét akkor kell vizsgálni, ha ennek hiányára utaló adat, körülmény merül fel, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő személy életkora, mentális állapota vagy a rendelkezésre álló okiratok alapján.
(2)Ha a Be. 73. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában foglalt körülmények miatt a törvényes képviselő büntetőeljárásból való kizárása indokolt, a kizárásra, valamint az ügygondnok kirendelésére soron kívül előterjesztést kell tenni az ügyészséghez. A kizárásról szóló döntés elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, a döntéstől az ügygondnok jár el.
(3)A polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező büntetőeljárásban részt vevő személyt érintő eljárási cselekmény befejezése esetén a törvényes képviselővel együttműködve kell gondoskodni a büntetőeljárásban részt vevő személy útbaindításáról, átadásáról vagy otthonába kíséréséről. 54. §
(1)A nyomozó hatóság a kiskorú törvényes képviselőjének a szülői felügyeletet gyakorló szülőt tekinti, ha a képviseleti jogának hiányára vonatkozó adat nem merül fel.
(2)A gyámság alá tartozó kiskorú törvényes képviseletét a gyám látja el. A nevelésbe vett kiskorú törvényes képviselője a gyámhatóság által kirendelt gyermekvédelmi gyám. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorú törvényes képviselője – gyámhatóság eltérő intézkedése hiányában – a szülő.
(3)Az ideiglenes hatályú elhelyezésről hozott határozatot, valamint a gyám képviseleti jogának igazolására a gyámhatóságnak vagy a bíróságnak a gyám kirendelését is tartalmazó határozatát be kell szerezni.
(4)A törvényes képviselővel közölt határozat rendelkező részében fel kell hívni a figyelmét, ha a törvényes képviselőt önálló panaszjog illeti meg.
(5)Ha az 52. §
(1)bekezdése alapján a törvényes képviselő jelenléte nem kötelező, és a késedelem nem jár veszéllyel, az értesítés, valamint az eljárási cselekmény előkészítése, illetve elvégzése során lehetőség szerint úgy kell eljárni, hogy a törvényes képviselő a kiskorú részvételével tartott eljárási cselekményen jelen lehessen.
(6)A tizennyolcadik életév betöltésével vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váló és cselekvőképes személy törvényes képviselete megszűnik, és a korábban eljárt törvényes képviselő e minőségéből eredő jogait már nem gyakorolhatja. 32. A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító gyermekkorúra vonatkozó szabályok 55. §
(1)A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító, gyermekkor miatt nem büntethető személyt, amennyiben az szükséges, tanúként kell kihallgatni. A gyermekkorú kihallgatása során biztosítani kell a büntetőeljárási cselekvőképességre és a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekre vonatkozó szabályok érvényesülését.
(2)A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító gyermekkorú részvételével tartott egyéb eljárási cselekmény során a gyermekkorúra az egyéb érdekeltre vonatkozó szabályok az irányadók. VIII. FEJEZET ADATSZERZŐ TEVÉKENYSÉG 33. Adatkérés 56. §
(1)A nyomozó hatóság az adatkérés Be. 262. §-a szerinti ügyészségi engedélyezésére vagy utólagos engedélyezésére vonatkozó indítványához csatolja az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmet is. Az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmet ügyészségi engedélyezésre alkalmas módon kell előkészíteni.
(2)Egy indítványhoz több adatszolgáltatót érintő, illetve egy adatszolgáltatón belül több adatra vonatkozó kérelem is csatolható. A különböző adatszolgáltatókat érintő adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmeket adatszolgáltatóként külön kell elkészíteni.
(3)Késedelmet nem tűrő adatkérés esetén ennek tényét fel kell tüntetni a kérelemben, azonban a halaszthatatlanság indokát a megkeresett adatszolgáltató részére nem kell megjelölni. Az utólagos engedélyezésre vonatkozó indítvány tartalmazza a halaszthatatlanság indokát is.
(4)Az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelemben megfelelő kiemeléssel kell felhívni a megkeresett adatszolgáltató figyelmét arra, ha a nyomozó hatóság kifejezetten rendelkezett arról, hogy a megkeresett adatszolgáltató az adatkérésről másnak nem adhat tájékoztatást (a továbbiakban: felfedés tilalma).
(5)A felfedés tilalmának indokoltságát folyamatosan vizsgálni kell, ha annak indoka megszűnt, a nyomozó hatóság a megkeresett adatszolgáltató tájékoztatása mellett rendelkezik annak megszüntetéséről. 34. Feltételes adatkérés 57. §
(1)A feltételes adatkérést megelőzően a megkeresett szervvel – különösen a feltétel pontos meghatározása tekintetében – egyeztetés folytatható.
(2)A feltételes adatkérésre és annak meghosszabbítására vonatkozó indítványra az 56. §
(1)bekezdése az irányadó.
  1. Adatgyűjtés
  2. §
(1)Az adatgyűjtés keretében a felvilágosításkérés végrehajtására a nyomozó hatóság az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tagját is igénybe veheti.
(2)Ha az adatgyűjtést több személy végezte, az adatgyűjtésről készült feljegyzést a nyomozó hatóság egy, az adatgyűjtésben részt vett tagja is elkészítheti. Ebben az esetben a feljegyzésben meg kell jelölni az adatgyűjtésben részt vevő személyeket is.
(3)Az adatgyűjtést végző személy az eljárásáról és megállapításairól, valamint az adatgyűjtésről készült feljegyzésről tanúként kihallgatható.
  1. Előzményi iratok és más hatósági iratok beszerzése
  2. § A büntetőeljárással, illetve a büntetőeljárás tárgyát képező cselekménnyel összefüggő, a büntetőeljárást megelőzően vagy azzal egyidőben folytatott hatósági vagy más közigazgatási eljárás iratait − így különösen a rendészeti intézkedések iratait − az adatkérés szabályai szerint kell beszerezni, ha azok nem állnak rendelkezésre. IX. FEJEZET BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK
  3. A tanúvallomás
  4. §
(1)A tanút folytatólagos kihallgatása esetén tájékoztatni kell, hogy a korábbi tanúzási figyelmeztetések továbbra is érvényesek. A nyomozó hatóság a tanú kérésére a figyelmeztetést megismétli és elmagyarázza.
(2)A tanú folytatólagos kihallgatása esetén tisztázni kell, hogy adataiban és a mentességére vonatkozó körülményekben bekövetkezett-e változás. 61. §
(1)Ha a Be. 170. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok nem állapítható meg, cselekvőképtelen személy – ideértve a tizennegyedik életévét be nem töltött személyt is – csak akkor hallgatható ki tanúként, ha vallomása más módon nem pótolható. A cselekvőképtelen személy tanúzási képességét a mentális állapotára és életkorára figyelemmel fokozott körültekintéssel kell vizsgálni.
(2)Cselekvőképtelen tanú kihallgatása során nem mellőzhető a törvényes képviselő jelenléte. A figyelmeztetéseket a tanú életkorára és mentális állapotára tekintettel, a törvényes képviselőt bevonva kell közölni. A tanúvallomás megtagadásával kapcsolatos nyilatkozatot is a törvényes képviselő teszi meg.
(3)A Be. 176. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti figyelmeztetést úgy kell közölni, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatása esetén abból kiderüljön, hogy hamis tanúzás miatt nem büntethető. 62. §
(1)Ha a nyomozó hatóság engedélyezi, hogy a tanú írásban tegyen vallomást, az engedélyben fel kell tüntetni az alábbiakat:
  1. a)a tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a tanú az írásbeli tanúvallomását benyújthatja
  2. aa)postai úton, ha a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja,
  3. ab)elektronikus kapcsolattartás keretében, ha a vallomását minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el,
  4. ac)jellegének megfelelően postai úton vagy elektronikus kapcsolattartás keretében, ha a vallomását hitelesítteti, és
  5. b)a vallomástétel benyújtásának határidejét és a figyelmeztetést arra, hogy ha a tanú az írásbeli vallomását határidőben nem nyújtja be, a nyomozó hatóság a kihallgatása céljából idézheti, vagy a kihallgatása érdekében más módon is intézkedhet.
(2)Írásbeli tanúvallomás
  1. a)hivatalból is engedélyezhető, különösen a tanúk nagy száma vagy a megjelenésével kapcsolatos nehézségek miatt,
  2. b)külföldön tartózkodó tanú részére is engedélyezhető,
  3. c)engedélyezése esetén is megfelelően alkalmazni kell a tanúzási figyelmeztetésre vonatkozó, valamint a Be. 180. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezéseket,
  1. d)engedélyezése során az engedélyben a tanúhoz kérdések intézhetők,
  2. e)engedélyezhető a kérdéseket is magában foglaló, az írásbeli vallomás elkészítésére és benyújtására is alkalmas nyomtatvány közlésével is, f ) engedélyezése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(3)Ha a terhelt vagy a védő tanú kihallgatását indítványozza, és a nyomozó hatóság írásbeli tanúvallomást engedélyez, erről a terheltet, illetve a védőt tájékoztatja. Ha az írásbeli tanúvallomás engedélyezése során a nyomozó hatóság kérdéseket tett fel, a terheltet és a védőt a kérdésekről is tájékoztatni kell. 38. A szakvélemény 63. §
(1)A szakértőt kirendelő határozat a Be.-ben, az igazságügyi szakértőkről szóló
  1. évi XXIX. törvényben (a továbbiakban: Szaktv.) és más jogszabályban meghatározottak mellett az alábbiakat is tartalmazza: a) ha arra sor kerül, a szakértői vélemény előterjesztésének a Be.
  2. §
(3)bekezdése szerinti módjára történő felhívást,
  1. b)amennyiben ez indokolt, a személy testének sérthetetlenségét érintő vizsgálatra, illetve mintavételre vonatkozó rendelkezést,
  2. c)annak megjelölését, ha a szakértői vizsgálattal érintett büntetőeljárásban részt vevő személy személyes adatainak zárt kezelését kérte, és ezzel kapcsolatban a szakértő felhívását, hogy a személyes adatok zárt kezelését eljárása során a lehetséges módon biztosítani köteles, illetve
  3. d)mintavétel elrendelését akkor is, ha a Be. 320. §
(5)bekezdése alapján a megfelelő minta biztosítása a szakértői vizsgálatot követően az eljárás későbbi szakaszában végzett eljárási cselekmény szempontjából indokolt.
(2)A szakértő nem bízható meg eljárási cselekmény elvégzésével. Ha a szakvélemény elkészítéséhez eljárási cselekmény elvégzése szükséges, azt a nyomozó hatóság rendeli el, és – amennyiben a szakértő jelenléte indokolt, az ő részvételével – végzi el.
(3)A nyomozó hatóság
  1. a)a szakvélemény előterjesztésének várható időpontjáról, illetve határidejéről,
  2. b)a szakértőnek átadandó ügyiratokról, egyéb adatokról és
  3. c)a szükséges eljárási cselekmények elvégzéséről a szakértővel egyeztethet, amiről feljegyzést készít. 64. §
(1)A nyomozó hatóság a szakvélemény előterjesztésének határidejét – indokolt esetben a szakértő előzetes nyilatkozata alapján – a törvényi határidőn belül, a szakértői feladat elvégzéséhez ténylegesen szükséges időtartamban állapítja meg.
(2)A nyomozó hatóság a szakvélemény előterjesztésének határidejét a törvényi határidőn belül módosíthatja, azt követően a szükséges mértékben meghosszabbíthatja. 65. §
(1)Ha a szakértő a Szaktv. 45. §
(4)bekezdése szerint előzetesen arról tájékoztatja a nyomozó hatóságot, hogy a szakvélemény előterjesztése az előírt határidőben nem teljesíthető, a nyomozó hatóság egyeztethet a szakértővel az előterjesztés akadályairól és a szakvélemény előterjesztésének várható időpontjáról.
(2)A nyomozó hatóság az egyeztetés alapján megteszi a szükséges intézkedéseket a szakvélemény határidőben történő előterjesztésének biztosítása érdekében, vagy más szakértő kirendeléséről gondoskodhat.
(3)Ha a nyomozó hatóság elfogadja a szakértő előzetes tájékoztatását az önhibáján kívüli akadályozottságáról, a szakértő mulasztását – az elfogadott időre és okból – igazoltnak kell tekintetni, és rendbírság kiszabásának nincs helye.
(4)Önhibán kívüli akadályozottság megállapításának különösen akkor van helye, ha
  1. a)a vizsgálattal érintett büntetőeljárásban részt vevő személy nem jelent meg a vizsgálaton,
  2. b)a szakkonzultáns határidőre nem teljesítette kötelezettségét, és akadályozottságát előzetesen nem jelezte, illetve
  3. c)több szakértő, illetve más szakértő utólagos bevonása látszik szükségesnek. 66. § A szakvélemény kiegészítésére – így annak elrendelésére, határidejére – a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 67. §
(1)Ha arra a kérdésre, amelyre a szakértő kirendelése indokolt, rendelkezésre áll más eljárásban készült szakvélemény vagy szakvéleménynek minősülő magánszakértői vélemény, gondoskodni kell annak beszerzéséről, és indokolt esetben az azt készítő szakértőt kell kirendelni, és felvilágosítás adására vagy a szakvélemény kiegészítésére felhívni.
(2)Más szakértőt kell kirendelni, ha az
(1)bekezdés alkalmazásának akadálya van. X. FEJEZET BIZONYÍTÁSI CSELEKMÉNYEK 39. Általános szabályok 68. §
(1)Ha az a bizonyítási cselekmény jellegére tekintettel jelentőséggel bír, a bizonyítási cselekményről készült jegyzőkönyv az alábbiakat is tartalmazza:
  1. a)a bizonyítási cselekmény helyének megközelítési irányát és módját,
  2. b)a bizonyítási cselekmény helyszínének ismertetését, és
  3. c)annak leírását, hogy a bizonyítási cselekménnyel érintett személyek, tárgyi bizonyítási eszközök hol, milyen körülmények között helyezkednek el, illetve azokat hol, milyen körülmények között találták meg.
(2)Ha biztosítható, hogy a bizonyítási cselekmény változatlan körülmények között folytatható, a bizonyítási cselekmény hosszabb időre is megszakítható. Ilyen esetben a bizonyítási cselekmény folytatásakor meg kell győződni a körülmények változatlanságáról, az esetleges változásokat jegyzőkönyvbe kell foglalni. 69. §
(1)A bizonyítási cselekmény megkezdése előtt, annak jellegétől függően – indokolt esetben az érintett személy kihallgatásával –, a szükséges mértékben tisztázni kell
  1. a)a bizonyítási cselekmény lefolytatása szempontjából lényeges és a bizonyítási cselekmény elvégzésével felderítendő kérdéseket,
  2. b)a bizonyítási cselekménnyel érintett személy látó-, halló- és egyéb észlelő képességét, állapotát, valamint az észlelés időpontjához képest ezekben bekövetkezett esetleges változásokat,
  3. c)a hallási, látási viszonyokat, illetve egyéb észlelési körülményeket, ha azoknak az észleléskor vagy az eljárás tárgyát képező cselekmény időpontjában jelentősége volt, vagy az eljárási cselekmény elvégzésének időpontjában jelentősége lesz, illetve
  4. d)az észlelés körülményeit, az észlelt személy vagy tárgy ismertetőjegyeit, jellegzetességeit, azonosításra alkalmas ismérveit.
(2)Ha annak a bizonyítási cselekmény eredménye szempontjából jelentősége van, lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a bizonyítási cselekményt az észlelés vagy az eljárás tárgyát képező cselekmény időpontjának megfelelő körülmények – így különösen hasonló látási, hallási, időjárási viszonyok – között végezzék el. A bizonyítási cselekmény előkészítése során biztosítani kell, hogy az eredményes elvégzéshez szükséges eszközök, tárgyi bizonyítási eszközök a helyszínen rendelkezésre álljanak.
(3)Ha a bizonyítási cselekménnyel érintett személy előzetes kihallgatása nem mellőzhető, késedelmet nem tűrő esetben az érintett személy a bizonyítási cselekmény részeként, közvetlenül az eljárási cselekmény megkezdését követően is kihallgatható. A Be.-nek a kihallgatott személy vallomástételével kapcsolatos tájékoztatására, figyelmeztetésére, törvényi akadályaira vonatkozó rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően kell alkalmazni, a kihallgatott személy vallomását a bizonyítási cselekményről készült jegyzőkönyvbe kell foglalni. 70. §
(1)Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a több személyt érintő bizonyítási cselekményt külön-külön kell elvégezni.
(2)Az érintett személyek együttes jelenlétében is elvégezhető a bizonyítási cselekmény, ha
  1. a)az a bizonyítási cselekmény eredményes lefolytatása érdekében célszerű, vagy az a bizonyítási cselekmény eredményes lefolytatását nem veszélyezteti, és
  2. b)az eljárási cselekmény zavartalansága megfelelő módon biztosítható, és az érintettek befolyásolása kizárható. 71. §
(1)Ha a bizonyítási cselekmény lefolytatása érdekében szükséges, – hozzájárulásával – érdektelen kívülálló személy (a továbbiakban: kívülálló személy) közreműködése is igénybe vehető.
(2)A kívülálló személyt nem lehet a bizonyítási cselekmény helyszínén való tartózkodásra kötelezni. Ha a kívülálló személy a továbbiakban nem kíván közreműködni, ebből az okból rendbírság kiszabásának nincs helye, ebben az esetben más kívülálló személy igénybevételéről kell gondoskodni.
(3)A kívülálló személyt a közreműködését megelőzően tájékoztatni kell, hogy
  1. a)az eljárási rendjét köteles megtartani, az eljárási cselekmény lefolytatását nem zavarhatja, akadályozhatja, és
  2. b)az általa az eljárási cselekmény során megismert adatok és az eljárási cselekményen tapasztaltak személyes adatnak, illetve védett adatnak minősülnek, annak kezelése csak jogszabályban meghatározottak szerint lehetséges.
(4)A kívülálló személy személyes adatait a későbbi elérhetőséghez szükséges mértékben kell rögzíteni, kérelmére biztosítani kell személyes adatainak zárt kezelését.
  1. A szemle
  2. § Ha az elkövető vagy más személy, így különösen tanú azonosítása érdekében vagy a cselekmény jellegére figyelemmel indokolt, az érintett személy testén lévő egyedi azonosításra alkalmas tulajdonsága − így különösen a tetoválás, testékszer, sajátos elváltozás − szemle keretében vizsgálható.
  3. A helyszíni kihallgatás
  4. §
(1)A helyszíni kihallgatás során biztosítani kell, hogy az érintett önállóan mutassa meg a helyszínre érkezés és a távozás útvonalát, a helyszínt és az ahhoz tartozó tárgyak, tárgyi bizonyítási eszközök helyét és elhelyezkedésüket, illetve a kérdéses cselekményt.
(2)Több személyt érintő helyszíni kihallgatást egy időben csak akkor lehet lefolytatni, ha az elkerülhetetlenül szükséges. 42. A felismerésre bemutatás 74. §
(1)A bemutatásra kerülő személyt a bemutatás megkezdését megelőzően fel kell hívni, hogy a bemutatásra kerülő személyek között a választása szerinti helyet foglalja el. E közlésnek és az elhelyezkedés megjelölésének a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie.
(2)Ha a felismerésre bemutatás képfelvétel alapján történik, a bemutatásra kerülő személyekről vagy tárgyakról készült felvételt sorszámmal kell ellátni. A képfelvételt a jegyzőkönyv mellékletét képező tablóban a felismerőnek történt bemutatás előtt véglegesen rögzíteni kell.
(3)A felismerésre együttesen bemutatott személyekről vagy tárgyakról képfelvételt kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, kivéve, ha
  1. a)a felismerésre bemutatás képfelvétel alapján történik, vagy
  2. b)az eljárási cselekményről kép- és hangfelvétel készül.
(4)Nem lehet képfelvétel alapján felismerésre bemutatni azt a személyt, illetve tárgyat, akit, illetve amelyet az érintett részére a Be. 267. §
(3)bekezdése alapján kép- vagy kép- és hangfelvétel alkalmazásával adatgyűjtés során már bemutattak, vagy akiről, illetve amelyről készült képfelvételt körözési eljárásban közzétettek.
(5)Személy vagy tárgy azonosítása érdekében nem lehet felismerésre bemutatni azt a személyt, illetve tárgyat, akit, illetve amelyet a felismerő személy korábban elvégzett eljárási cselekmények során vagy azzal összefüggésben személyesen láthatott. 43. Személy vagy tárgy kiválasztása 75. §
(1)A nyomozó hatóság kiválasztást rendel el, ha
  1. a)egy vagy több személy vagy tárgy megtekintéssel történő azonosítása vagy
  2. b)több, fő ismertetőjegyeiben eltérő személy vagy tárgy azonosítása, így különösen, ha bűncselekmény elkövetőjeként azonosított személyek elkövetés során tanúsított magatartásának vagy lefoglalt tárgyak tulajdonjogának megállapítása érdekében szükséges.
(2)A kiválasztás során a szemlére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3)Ha a kiválasztás képfelvétel alapján történik, a képfelvételt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4)A kiválasztásra bemutatott személyről, illetve tárgyról képfelvételt kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, kivéve, ha
  1. a)a kiválasztás képfelvétel alapján történik,
  2. b)a kiválasztásról kép- és hangfelvétel készül,
  3. c)a tárgy más eljárási cselekménnyel azonosítható, így különösen, ha azt lefoglalták, vagy
  4. d)a bemutatott személyek vagy tárgyak nagy száma, mérete vagy egyéb fizikai tulajdonsága miatt ez nem lehetséges.
(5)Tárgy kiválasztás több érintett együttes jelenlétében is lefolytatható, ha ez az eljárás érdekeit nem veszélyezteti.
(6)A kiválasztásnak nem akadálya, ha a bemutatott személyek vagy tárgyak fő ismertetőjegyei eltérnek. 76. §
(1)A kiválasztást megelőzően az érintettet nem kell kihallgatni, ha a kiválasztás célja annak megállapítása, hogy a bemutatott személy vagy tárgy az érintett környezetében, lakóhelyén, a megtalálása helyén vagy környékén ismert-e.
(2)Több személy vagy tárgy kiválasztását megelőzően az érintettet ki kell hallgatni, ha ez az eljárási cselekmény eredményes lefolytatását indokolatlanul nem késlelteti.
(3)Ha több személy vagy tárgy kiválasztása képfelvételeket tartalmazó album bemutatásával történik, a képfelvételeket a kiválasztás előtt véglegesen rögzíteni kell, sorszámmal kell ellátni. Az album jegyzőkönyvhöz csatolása mellőzhető, ha a kiválasztás eredménye más módon – így különösen az azonosított képfelvétel csatolásával, az albumrészlet rögzítésével, az album egyedi azonosítójának feltüntetésével – is egyértelműen bemutatható.
  1. § Holttest, holttestrész kiválasztása a bűncselekmény helyszínén, illetve a holttest vizsgálatának helyén is elvégezhető. Ha a holttesten található nyomok rögzítésére sor került, az eljárási cselekmény elvégzése előtt gondoskodni kell a holttest arcának, testének, illetve testrészeinek elfogadható, a kiválasztásra alkalmas állapotba hozásáról, így különösen a holttest megtisztításáról, a holttest-restauráció elvégzéséről.
  2. A szembesítés
  3. §
(1)Ha arra korábban nem került sor, és az nem nyilvánvaló, a szembesítendőket nyilatkoztatni kell arra, hogy ismerik-e egymást, ha igen, honnan. Tisztázni kell azt is, hogy milyen viszonyban vannak egymással.
(2)A vallomások között levő ellentmondásokra a szembesítés résztvevői egymást követően, a nyomozó hatóság irányításával, külön-külön tesznek vallomást.
(3)A szembesítés során a korábbi vallomásokat csak az ellentét feloldásához szükséges mértékben kell megismételni. Ha a szembesítés során a korábbi vallomásokhoz képest eltérés mutatkozik, ennek okát a nyomozó hatóság a szembesítés során a jegyzőkönyvben rögzíti.
(4)A szembesítés során a nyomozó hatóság engedélyével és irányításával a szembesítettek egymáshoz, a védő a szembesítettekhez kérdéseket intézhetnek.
(5)Szembesítés három vagy több személy részvételével csak különösen indokolt esetben és akkor tartható, ha az eljárási cselekmény zavartalansága biztosítható.
(6)A szembesítés csak kivételes esetben, rövid időre szakítható meg. 45. A műszeres vallomásellenőrzés 79. §
(1)A műszeres vallomásellenőrzéshez (e § alkalmazásában a továbbiakban: vizsgálat) a tanú vagy a terhelt a hozzájárulását írásban teheti meg, vagy azt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2)A nyomozó hatóság a tanút, illetve a terheltet a folytatólagos kihallgatás szabályai szerint figyelmezteti, valamint a hozzájárulás előtt vagy az írásos nyilatkozat átvételekor tájékoztatja arról, hogy hozzájárulását a vizsgálat bármely szakaszában, hátrányos következmények nélkül visszavonhatja.
(3)Ha a terhelt vagy a tanú a hozzájárulását
  1. a)a vizsgálat előtt szóban visszavonja, a vizsgálat nem kezdhető meg,
  2. b)a vizsgálat alatt visszavonja, a vizsgálatot be kell fejezni.
(4)A nyomozó hatóság a vizsgálat megkezdése előtt tájékoztatja a tanút, illetve a terheltet a vizsgálat lényegéről és menetéről. A nyomozó hatóság e tájékoztatáshoz a szaktanácsadó közreműködését is igénybe veheti.
(5)A vizsgálati helyiségben a vizsgálat lefolytatásához szükséges technikai személyzet is jelen lehet.
(6)Ha a tanú vagy a terhelt nem magyar anyanyelvű, a vizsgálatot tolmács alkalmazásával a tanú vagy a terhelt anyanyelvén, illetve az általa megjelölt nyelven kell lefolytatni.
(7)A nyomozó hatóság a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv csak a vizsgálat megtörténtét, idejét, a hozzájárulást, illetve a jelenlévőket tartalmazza. Az eljárási cselekményen a szaktanácsadói vizsgálatot megelőzően vagy azt követően tett nyilatkozatokat is jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(8)A szaktanácsadó által a vizsgálat menetéről készített feljegyzést a jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni.
  1. Az ittas vagy bódult állapot megállapítása
  2. § Ha a bizonyítás vagy a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából jelentősége van, és adat merül fel arra nézve, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy ittas vagy bódult állapotban van, az ennek megállapításához szükséges eljárási cselekményeket haladéktalanul el kell végezni.
  3. §
(1)Az ittas állapotot az érintett hozzájárulásával az alkoholfogyasztás kimutatására alkalmas, rendszeresített eszközzel lehet ellenőrizni.
(2)Ha az
(1)bekezdés szerinti ellenőrzés eredménye alkoholfogyasztásra utal, és az alkoholos befolyásoltság mértékének megállapítása szükséges, vagy az ittas állapot megállapításához ez indokolt, az érintett hozzájárulásával hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel (a továbbiakban: hiteles mérőeszköz) kell ellenőrzést végezni. Ennek során két mérést kell végrehajtani úgy, hogy a második mérésre az első méréstől számított legalább 30, de legfeljebb 45 perc elteltével kerüljön sor.
(3)A hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzés megkezdése előtt az ellenőrzés alá vont személyt írásban nyilatkoztatni kell arra, hogy az ellenőrzést megelőzően fogyasztott-e kábító hatású anyagot, és arra, hogy egészségi állapota akadályozza-e hiteles mérőeszköz alkalmazását, egyúttal tájékoztatni kell, hogy amennyiben hiteles mérőeszköz alkalmazására nem kerülhet sor, úgy vér- és vizeletminta vétele iránt lehet intézkedni. A nyilatkozatot és a tájékoztatás tudomásulvételét az ellenőrzés alá vont személlyel alá kell íratni. Ha a nyilatkozat aláírását az ellenőrzés alá vont személy megtagadja, azt a nyilatkozat megtagadásának kell tekinteni.
(4)Az
(1)és
(2)bekezdés szerinti ellenőrzésről a nyomozó hatóság feljegyzést készít, vagy azt az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalja. A hiteles mérőeszközzel végzett ellenőrzés eredményét igazoló iratokat, valamint a
(3)bekezdés szerinti nyilatkozatot a feljegyzéshez vagy a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5)Ha az ittasságnak a hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzése az eljárás tárgyát képező cselekménnyel összefüggésben szükséges, a
(2)–
(4)bekezdés rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az első mérést a cselekményt követő 30 percen belül kell végrehajtani. 82. §
(1)Az alkohol, valamint a kábító hatású anyag fogyasztásának megállapítására vonatkozó szakértői vizsgálatra és az ehhez szükséges vérmintavételre, valamint a lehetőleg közel azonos időben végzett vizeletminta-vételre − a legrövidebb időn belül − akkor kell intézkedni, ha a) az ellenőrzött személy nyilatkozata vagy az eljárás adatai alapján kábító hatású anyag fogyasztásának gyanúja merült fel, b) az ellenőrzött személy ba) a 81. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti közreműködést vagy a 81. §
(3)bekezdése szerinti nyilatkozat megtételét megtagadja,
  1. bb)olyan állapotban van, amely gátolja a hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzését, illetve nyilatkozat megtételét,
  2. bc)a hiteles mérőeszköz alkalmazása során úgy nyilatkozott, hogy egészségi állapota miatt vele szemben hiteles mérőeszköz alkalmazására nem kerülhet sor,
  3. bd)a hiteles mérőeszköz mérési eredményét kétségbe vonja, vagy véralkohol-vizsgálatot kér,
  4. c)a nyomozó hatóság ezt szükségesnek tartja, vagy
  5. d)egyéb okból indokolt, így
  6. da)amennyiben az ittasságnak a hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzése az eljárás tárgyát képező cselekménnyel összefüggésben szükséges, és az a cselekményt követő 30 percen belül nem hajtható végre,
  7. db)amennyiben az ittasságnak a hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzése az eljárás tárgyát képező cselekménnyel összefüggésben szükséges, és az érintett a cselekmény helyszínét elhagyta, vagy megalapozottan feltehető, hogy a cselekményt követően szeszes italt fogyasztott,
  8. dc)az érintett ellenőrzése súlyos testi sértéssel vagy súlyosabb kimenetellel járó közlekedési baleset okozásával, illetve a közlekedéssel kapcsolatos segítségnyújtás elmulasztásával, cserbenhagyással összefüggésben indokolt, és a 81. §
(1)bekezdése szerinti ellenőrzés eredménye, illetve az erre utaló körülmények alapján az alkoholfogyasztás gyanúja fennáll.
(2)Az
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. d)pontjában foglaltakat megfelelően kell alkalmazni, ha a hiteles mérőeszközt a büntetőeljárás megindítása előtt rendészeti intézkedésként alkalmazták, vagy azt tervezték.
(3)Ha a vizeletminta önkéntes biztosítása nem lehetséges, kétszeri vérmintavételről kell intézkedni úgy, hogy a második vérmintavételre az első vérmintavételtől számított legalább 30, de legfeljebb 45 perc elteltével kerüljön sor.
(4)Ha a vérmintavétel az érintett személy állapota miatt meghiúsult, intézkedni kell az orvosi ellátás során levett vérmintának – az orvosi célú felhasználását követő – lefoglalása és vizsgálata iránt.
(5)Ha alkohol, valamint kábító hatású anyag fogyasztásának gyanúja egyaránt felmerül, az ehhez kapcsolódó szakértői vizsgálathoz szükséges mintákat külön-külön kell biztosítani.
  1. § Ha az ittas vagy bódult állapotban lévő büntetőeljárásban részt vevő személy alkohol, illetve kábító hatású anyag fogyasztásának megállapítása céljából szakértői vizsgálat indokolt, az ehhez szükséges minta biztosítását – vér-, illetve vizeletminta vételét – a nyomozó hatóság szemle elrendelésével végzi, amely során szaktanácsadót kell igénybe venni.
  2. A szagazonosítás
  3. §
(1)Menekülő elkövető nyomon követése, menekülési útvonalának felderítése, tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, szagazonosítás, kábítószer megtalálása, valamint holttest felkutatása céljából bűnügyi szolgálati kutya alkalmazható.
(2)A bűnügyi szolgálati kutya igénybevételét, tevékenységét, tevékenységének eredményét a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalja, vagy arról feljegyzést készít.
(3)A nyomozó hatóság az
(1)bekezdésben meghatározott célból személyről vagy tárgyról a szemle elrendelésével szagmintát vehet, vagy a szagmaradványt hordozó tárgyat lefoglalhatja.
(4)A bűncselekmény helyszínén rögzített szagmaradvány, illetve a
(3)bekezdés szerint vett szagminta alapján a nyomozó hatóság bűnügyi szolgálati kutya alkalmazásával szagazonosítást végezhet, amelyről feljegyzés készít. XI. FEJEZET VAGYONT ÉRINTŐ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK 48. Általános szabályok 85. §
(1)A kutatásról, lefoglalásról, illetve motozásról készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljárási cselekmény lefolytatásának menetét is, így különösen:
  1. a)az érintett felszólítását a keresett dolog átadására, illetve a bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítése érdekében foganatosított kutatás esetén a keresett személy elrejtőzési helyének közlésére, és az érintett felszólítást követően tett nyilatkozatát,
  2. b)ha az érintett a keresett dolgot nem adja át, illetve nem közli a keresett személy hollétét, a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy ez nem akadálya az eljárási cselekmény folytatásának.
(2)Ha a vagyont érintő kényszerintézkedés során jelentősége van, hogy a bizonyítási eszköz honnan vagy milyen állapotban került elő, akkor a szemlére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)A vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelésének az érintettel való közléséről a végrehajtás megkezdése előtt kell gondoskodni.
(4)Ha a kutatás, lefoglalás vagy zár alá vétel elrendeléséhez szükséges bírósági vagy ügyészségi határozat meghozatala az eljárási cselekmény eredményességét veszélyeztető késedelemmel járna, azt a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője rendeli el, és haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészségnek, amely tartalmazza a halaszthatatlanság indokait is.
(5)A késedelmet nem tűrő eljárási cselekmény végrehajtásáról készült jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni az ügyészségnek. 49. A kutatás 86. §
(1)Az információs rendszer átvizsgálása során biztosítani kell az információs rendszer útján – védelmi eszköz vagy informatikai megoldás megkerülése vagy kijátszása nélkül – hozzáférhető adatok megismerését és rögzítését is, függetlenül az adatok elhelyezkedésétől. Az információs rendszer útján hozzáférhető adatok megismerése és rögzítése során biztosítani kell a megismert adatok változatlanságát.
(2)A kutatással érintettnek kell tekinteni azt, aki a dologgal bármilyen jogcímen rendelkezni jogosult, különösen a tulajdonost, birtokost és használót is. A kutatást elsősorban annak a jelenlétében kell végrehajtani, aki a kutatással leginkább és közvetlenül érintett, ez azonban nem akadálya a többi érintett jelenlétének.
(3)Ha az átvizsgálandó dolgok jellege vagy az átvizsgálás időszerűsége miatt indokolt, a lefoglalásra, és szükség esetén a lefoglalt dolog csomagolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
  1. A motozás
  2. § Motozás során a testüregek szemrevételezése – az altesten levő testüregek kivételével – orvos közreműködése nélkül is történhet.
  3. A lefoglalás
  4. § A nyomozó hatóság az eljárás során folyamatosan vizsgálja a lefoglalás indokoltságát, megszüntetésének lehetőségét, illetve kötelezettségét.
  5. §
(1)Ha a lefoglalt tárgyi bizonyítási eszközök tételes felsorolása az eljárási cselekmény indokolatlan elhúzódását eredményezné, a lefoglalt dolgokat a
(2)bekezdésben meghatározottak szerint kell becsomagolni, illetve hitelesíteni.
(2)Az eljárási cselekmény során a tárgyi bizonyítási eszközöket tartalmazó csomagot az érintett jelenlétében a helyszínen kell lezárni. A lezárást a nyomozó hatóság tagjának és az érintettnek, illetve az érintett segítőjének az aláírásával és az aláírás időpontjának a feltüntetésével hitelesíteni kell. A hitelesítés megtörténtének, illetve megtagadásának tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(3)Az érintettet értesíteni kell arról, hogy hol és mikor kerül sor a csomag felbontására, vagy arról, hogy a csomag felbontására szakértői vizsgálat során kerül sor.
(4)A csomag felbontása során a szemle szabályai szerint kell eljárni, amelyen az érintett jelen lehet.
(5)A szemle során a lezárt csomag bontatlanságát meg kell megvizsgálni, majd a felbontást követően azonosításra alkalmas módon jegyzőkönyvben kell felsorolni a lefoglalt tárgyakat.
(6)A csomag felbontását követően a nyomozó hatóság a lefoglalt tárgyak megvizsgálása után dönt a lefoglalás indokoltságáról, és szükség esetén a lefoglalás megszüntetéséről.
(7)Ha a csomag felbontását a szakértő végzi, a nyomozó hatóság ezt megelőzően a csomagot nem bonthatja ki, a csomagot eredeti állapotában kell a szakértő részére átadni. Ebben az esetben a nyomozó hatóság a csomagban kezelt egyes tárgyak lefoglalásának indokoltságáról és szükség esetén a lefoglalás megszüntetéséről a szakértői vizsgálat eredménye alapján dönt. 52. Az elektronikus adat megőrzésére kötelezés 90. §
(1)Az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat tartalmazza az alábbiakat is:
  1. a)a megőrzendő adatok azonosításra alkalmas megjelölését,
  2. b)a Be. 316. §
(4)és
(8)bekezdésében meghatározott kötelezettségekre történő figyelmeztetést, c) ha a nyomozó hatóság az adatot a Be. 316. §
(5)bekezdése szerinti elektronikus aláírással vagy bélyegzővel látja el, az erre történő utalást.
(2)A nyomozó hatóság a megőrzésre kötelezettnek a megőrzésre kötelezés végrehajtásáról történő tájékoztatását követően annak végrehajtását ellenőrizheti. Az ellenőrzésről, valamint ha a megőrzésre kötelezést a Be. 316. §
(5)bekezdése szerinti elektronikus aláírás vagy bélyegző elhelyezésével a nyomozó hatóság maga hajtja végre, a nyomozó hatóság jegyzőkönyvet vagy feljegyzést készít.
(3)Az elektronikus adat más információs rendszerbe vagy adathordozóra történő átmásolása akkor engedélyezhető, ha biztosított a másolat hitelessége és az adatok megváltoztathatatlanságát biztosító módon történő rögzítése. E kérdésben a nyomozó hatóság a megőrzésre kötelezettel egyeztethet.
(4)Az eredeti elektronikus adatot tartalmazó információs rendszerre vagy adathordozóra vonatkozó korlátozások feloldásáról, valamint az átmásolás engedélyezésének megtagadásáról a nyomozó hatóság határozatot hoz. 53. A zár alá vétel 91. §
(1)Ha a sértett a zár alá vételre vonatkozó indítványát a nyomozó hatóságnál teszi meg, a nyomozó hatóság azt az ügyiratok megküldésével együtt – az indítvány hiányosságától függetlenül – haladéktalanul továbbítja az ügyészségnek. A nyomozó hatóság tájékoztatja a sértettet az ügyiratok továbbításáról, valamint arról is, ha az indítvány hiányos.
(2)A nyomozó hatóság zár alá vétel elrendelésére irányuló előterjesztése tartalmazza az alábbiakat is:
  1. a)a zár alá vételt megalapozó vagyonelkobzás feltételeinek fennállására vonatkozó adatokat,
  2. b)a zár alá vétellel érintett személyre és érintettségére vonatkozó adatokat,
  3. c)a zár alá vétellel érintett vagyonra vonatkozó adatokat, illetve
  4. d)a Be. 326. §-a szerinti zár alá vétel esetén az azt alátámasztó indokokat. 92. §
(1)A Be. 326. §-a szerinti zár alá vétel elrendelése esetén az elkülönítés érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni a vagyon vizsgálatát.
(2)A vizsgálat alapján a nyomozó hatóság az elkülönítésről határozatot hoz, amelyben megállapítja, hogy a zár alá vétel megszűnt. Ezt követően azon vagyonrész vonatkozásában, amelyre a zár alá vétel feltételei
  1. a)továbbra is fennállnak, az elrendelés érdekében az általános szabályok,
  2. b)nem állnak fenn, annak visszaadása, kiadása érdekében a feloldásra vonatkozó szabályok szerint intézkedik. 54. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele 93. §
(1)Az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében történő felhívásnak a törvényi feltételek fennállása esetén is csak akkor van helye, ha várható, hogy a szolgáltató azt teljesíti.
(2)A nyomozó hatóság a felhívásról szóló megkeresésben tájékoztatja a szolgáltatót
  1. a)az elektronikus adat eltávolításának okairól,
  2. b)az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokról és
  3. c)arról, hogy az önkéntes eltávolítás megtagadása esetén az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelése érdekében intézkedik.
(3)A nyomozó hatóság indokolt esetben a megkeresett szolgáltatóval előzetesen egyeztethet az adatokról, amelyről feljegyzést készít.
(4)Ha az elektronikus adat önkéntes eltávolítása nem célszerű, vagy az nem vezetett eredményre, a nyomozó hatóság előterjesztést tesz az ügyészségnek az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére.
(5)Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat is:
  1. a)az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló alábbi adatokat:
  2. aa)IP címet IPv4 vagy IPv6 szabvány szerint és alhálózati maszkot,
  3. ab)domain nevet,
  4. ac)URI címet,
  5. ad)portszámot,
  6. b)az elektronikus adatot tároló szolgáltató nevének és címének, illetve elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának, továbbá a képviseletre jogosult nevének és címének a megjelölését,
  7. c)az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének a domain név alatt található elektronikus adatok teljes körére fennállása esetén az erre a tényre való utalást.
(6)Az
(5)bekezdés b) pontja esetében, ha a szolgáltató külföldi, a székhelye szerinti államban működő nyilvántartás adatait szükséges beszerezni.
(7)Ha a nyomozó hatóság az eljárást megszünteti, haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészségnek
  1. a)az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének megszüntetése és az elektronikus adat visszaállítása iránt, ha annak további fenntartása már nem indokolt, vagy
  2. b)vagyonelvonásra irányuló eljárás indítványozása érdekében, ha annak helye van.
(8)E § alkalmazásában
  1. a)elektronikus adat: a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adat, amely egyedi azonosítók – IP cím és URI cím, domain név és portszám – alapján beazonosítható,
  2. b)IP cím: egyedi hálózati azonosító, amely a hozzátartozó alhálózati maszkkal együtt meghatározza, hogy mely hálózati címen érhető el az elektronikus adat,
  3. c)domain név: az internet egy meghatározott részét, tartományát egyedileg leíró megnevezés,
  4. d)URI cím: egységes erőforrás azonosító, amely egyetlen címben foglalja össze az interneten megtalálható elektronikus adat azonosításához szükséges legfontosabb információkat, mint a protokoll, a domain név vagy IP cím, a portszám és az elérési út a célszerveren,
  5. e)portszám: a TCP/IP és az UDP, illetve SCTP protokollokban az adott célszerveren a logikai csatlakozást meghatározó jelzőszám, f ) protokoll: a hálózati kommunikációt leíró szabályok rendszere, amely meghatározza, hogy a TCP/IP protokollon belül mely hálózati szabályrendszer alapján történik a kommunikáció. HARMADIK RÉSZ AZ ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS XII. FEJEZET AZ ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA ÉS LEFOLYTATÁSA 94. § Ha az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szerve folytatja, eljárásukra a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 55. Az előkészítő eljárás megindításának alapja 95. §
(1)Az előkészítő eljárást folytató szerv hivatalból rendel el előkészítő eljárást különösen az általa vagy más hatóság által folytatott büntetőeljárás során felmerült információkról vagy más eljárásban felmerült adatokról kapott tájékoztatás elemzése, értékelése alapján. Az előkészítő eljárást folytató szerv a hivatalos tudomás alapjául szolgáló tájékoztatást követő öt munkanapon belül dönt az előkészítő eljárás megindításáról.
(2)A feljelentés elutasítása esetén a feljelentést elutasító szerv nyomban dönt az előkészítő eljárás feljelentésben foglalt információ alapján történő elrendeléséről, ha az előkészítő eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, vagy a 129. §
(2)bekezdése alapján jár el. Az előkészítő eljárás megindításának és folytatásának nem akadálya, ha a feljelentés elutasítása ellen panasszal éltek.
(3)Előkészítő eljárás nem folytatható a feljelentés kiegészítés vagy a nyomozás tárgyát képező cselekményre.
(4)Ha az előkészítő eljárás elrendelésére tett kezdeményezésben foglalt információk alapján a bűncselekmény gyanúja megállapítható, az előkészítő eljárást folytató szerv a nyomozást elrendeli, vagy a nyomozás elrendelése érdekében intézkedik. 56. Az előkészítő eljárás elrendelése 96. §
(1)Az előkészítő eljárás elrendeléséről az előkészítő eljárást folytató szerv arra felhatalmazott vezetője dönt, és arról feljegyzést készít. Ha az előkészítő eljárás késedelmet nem tűrő eljárási cselekmény elvégzésével indul meg, az előkészítő eljárás megindulásáról az előkészítő eljárást folytató szerv arra felhatalmazott vezetője huszonnégy órán belül feljegyzést készít.
(2)A feljegyzés tartalmazza az előkészítő eljárást folytató szerv megnevezését, az ügy számát, az előkészítő eljárás elrendelésének idejét és az előkészítő eljárás határidejét, továbbá az előkészítő eljárás tárgyát képező bűncselekmény megjelölését.
(3)Ha az előkészítő eljárás a Be. 340. §
(3)bekezdés c) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezése alapján indul, az előkészítő eljárást folytató szerv vizsgálja, hogy a kezdeményezés a Be. 259–260. §-ában meghatározott határidőn belül történt-e. A határidő megsértése esetén erről az előkészítő eljárást folytató szerv feljegyzést készít.
(4)A Be. 340. §
(3)bekezdés c) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést folytató szervet az előkészítő eljárás elrendeléséről vagy annak mellőzéséről – szükség esetén a mellőzés indokainak megjelölésével – tájékoztatni kell. 57. Az előkészítő eljárás lefolytatása 97. §
(1)Az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárás ügyiratai között kezeli az előkészítő eljárás alapjául szolgáló ügyiratokat, különösen
  1. a)a feljelentés elutasítása alapján indult előkészítő eljárás esetén a feljelentést és a feljelentést elutasító határozatot, illetve
  2. b)a hivatalos tudomás alapjául szolgáló tájékoztatás ügyiratait.
(2)Ha a titkos információgyűjtést folytató szerv a titkos információgyűjtés eredményének felhasználását az előkészítő eljárás során kezdeményezi, az előkészítő eljárást folytató szerv megvizsgálja, hogy a kezdeményezés a Be. 259–260. §-ában meghatározott határidőn belül történt-e. A határidő megsértése esetén erről az előkészítő eljárást folytató szerv feljegyzést készít.
(3)Bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetén az előkészítő eljárást folytató szerv a
(2)bekezdés szerinti vizsgálatról, illetve a titkos információgyűjtés büntetőeljárásban történő felhasználásáról a feljegyzést az érkezéstől számított három munkanapon belül készíti el. 98. §
(1)Ha az előkészítő eljárást folytató szervnek az előkészítő eljárás elrendelésének alapjául szolgáló információk alapján az előkészítő eljárás lefolytatására nincs hatásköre vagy illetékessége, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező előkészítő eljárást folytató szervnél az előkészítő eljárás lefolytatását kezdeményezi, vagy a kezdeményezést e szervhez továbbítja.
(2)Ha az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárás elrendelését követően megállapítja, hogy másik előkészítő eljárást folytató szerv jogosult eljárni, az ügyet az eljárás lefolytatására jogosult szervhez átteszi.
(3)Ha a hatásköri vagy illetékességi összeütközés
  1. a)a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve,
  2. b)a rendőrség terrorizmust elhárító szerve,
  3. c)az általános nyomozó hatóság vagy
  4. d)a Nemzeti Adó- és Vámhivatal között merül fel, a korábban intézkedő szerv székhelye szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséghez kell előterjesztést tenni az előkészítő eljárást folytató szerv kijelölésére.
(4)Ha az előkészítő eljárást folytató szerv azt állapítja meg, hogy az előkészítő eljárás lefolytatására azonos előkészítő eljárást folytató szerv más szerve vagy szervezeti eleme jogosult eljárni, a hatáskört és illetékességet megalapozó körülményekről, valamint az eljárni jogosult szervről, illetve szervezeti elemről egyeztetést kezdeményez.
(5)Ha az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve olyan ügyben folytatja, amelynek tárgya a Be.
  1. §-ában meghatározott bűncselekmény, az ügyiratokat a további eljárás lefolytatása érdekében az ügyészségnek akkor küldi meg, ha az ügyészség az eljárás lefolytatását magához vonja. Ezzel összefüggésben egyeztetés kezdeményezhető.
  2. §
(1)Az előkészítő eljárást folytató szerv feljegyzést készít, ha az előkészítő eljárás adatai alapján megállapítható, hogy
  1. a)az előkészítő eljárás lefolytatásának feltételei más bűncselekményre is fennállnak, vagy
  2. b)az előkészítő eljárás tárgyát képező bűncselekmény helyett az előkészítő eljárás lefolytatásának feltételei más bűncselekmény tekintetében állnak fenn.
(2)Az előkészítő eljárást folytató szerv az
(1)bekezdés a) pontja esetén indokolt esetben az ügyek elkülönítéséről határoz. 100. §
(1)Az előkészítő eljárás 99. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti kiterjesztése, az előkészítő eljárás tárgyát képező bűncselekmény minősítésének megváltozása és az ügyek elkülönítése az előkészítő eljárás határidejét nem érinti.
(2)Az ügyek egyesítése esetén a határidőt az egyesített ügyek közül a legkorábban megindított előkészítő eljárás elrendelését alapul véve kell megállapítani.
(3)Az előkészítő eljárás felfüggesztése az előkészítő eljárás határidejét nem érinti. XIII. FEJEZET AZ ÜGYÉSZSÉGI FELÜGYELET ÉS AZ ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS BEFEJEZÉSE
  1. Az ügyészségi felügyelet
  2. § Ha az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve folytatja, a szerv szervezeti elemének székhelye szerint illetékességgel rendelkező ügyészséghez tesz előterjesztést, illetve küld tájékoztatást.
  3. § A Be.
  4. §
(4)bekezdése szerinti tájékoztatást az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárás szükségességét megalapozó adatokat, az előkészítő eljárás során beszerzett adatokat, valamint a tervezett eljárási cselekményeket és az alkalmazni kívánt leplezett eszközöket tartalmazó feljegyzés megküldésével teljesíti. 59. Az előkészítő eljárás befejezése 103. §
(1)Ha az előkészítő eljárás adatai alapján bűncselekmény gyanúja nem állapítható meg, az előkészítő eljárást folytató szerv az eljárás megszüntetéséről feljegyzést készít, és azt megküldi az ügyészségnek.
(2)Ha az előkészítő eljárás adatai alapján bűncselekmény gyanúja megállapítható, az előkészítő eljárást folytató szerv
  1. a)a nyomozást elrendeli, vagy
  2. b)a nyomozás elrendelésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál, illetve ügyészségnél a nyomozás elrendelését kezdeményezi.
(3)Az előkészítő eljárást folytató szerv a
(2)bekezdés szerinti intézkedéséről az előkészítő eljárás felügyeletét ellátó ügyészséget tájékoztatja.
(4)A
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés esetén az előkészítő eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő alatt az előkészítő eljárás a nyomozás elrendeléséig folytatható. NEGYEDIK RÉSZ A NYOMOZÓ HATÓSÁG NYOMOZÁSA XIV. FEJEZET A NYOMOZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 60. Beadványok 104. §
(1)A nyomozó hatóság a hozzá érkezett beadvány – különösen a feljelentés, az észrevétel, az indítvány, a panasz, a kifogás, a kezdeményezés, a meghatalmazás és a bejelentés – átvételét követően megvizsgálja, hogy a beadvány az arra jogosulttól származik-e, és a beadvány megnevezésétől függetlenül annak tartalma alapján teszi meg a szükséges intézkedéseket.
(2)Ha a nyomozó hatóság a beadvány vizsgálata alapján megállapítja, hogy a beadvány alapján szükséges intézkedés nem tartozik a hatáskörébe vagy illetékességébe, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a beadványt továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. A beadvány továbbításával egyidejűleg a nyomozó hatóság a beadvány másolatát és a továbbítás igazolására alkalmas iratot az ügyiratok között kezeli.
(3)A nyomozó hatóság a beadvány továbbításának tényéről, valamint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságról, egyéb szervről a beadványt benyújtó személyt tájékoztatja. Ha a beadvány azonos személy által korábban tett beadvánnyal azonos tartalmú, a nyomozó hatóság a beadványt tevő személyt a beadvány továbbításáról csak kérelemre tájékoztatja.
(4)A nyomozó hatóság a beadványhoz csatolt iratok, okiratok vagy egyéb tárgyi bizonyítási eszközök esetén annak bizonyításbeli szerepéhez képest
  1. a)a tárgyi bizonyítási eszköz lefoglalásáról dönt, vagy
  2. b)a tárgyi bizonyítási eszközt nem képező iratot a beadvánnyal együtt az ügyiratok között kezeli.
(5)A nyomozó hatóság a
(4)bekezdés
  1. b)pontja esetén az eredeti iratot – indokolt esetben másolat készítése mellett – a beadványt tevő személy kérelmére visszaadhatja. 105. § A nyomozó hatóság a tényállás tisztázásához szükséges megalapozott bizonyítási indítványt teljesíti. Ha az indítvány nem megalapozott, a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztőjét kérelemre tájékoztatja a megalapozatlanság indokairól. 106. § Ha az indítvány elbírálása a bíróság vagy az ügyészség hatáskörébe tartozik, és a nyomozó hatóság az indítvány alapján nem tesz azzal egyező tartalmú előterjesztést, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában azt – indokolt esetben álláspontjának kifejtése mellett – haladéktalanul továbbítja az elbírálásra jogosult bíróságnak vagy ügyészségnek. 107. § A nyomozó hatóság a büntetőeljárásban részt vevő személynek a nyomozó hatóság intézkedése, valamint az intézkedésének elmulasztása elleni észrevételét megvizsgálja, és ha azt
  2. a)alaposnak tartja, a sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést megteszi, vagy
  3. b)nem tartja alaposnak, a büntetőeljárásban részt vevő személyt erről tájékoztatja. 61. A megismerési jog korlátozása 108. §
(1)Az ügyiratok Be. 100. §-a szerinti megismerésének vagy a megismerés módjának korlátozásáról rendelkező határozatban – az eljárás érdekeire is figyelemmel – a korlátozással érintett ügyiratot azonosításra alkalmas módon kell megjelölni.
(2)A nyomozó hatóság egy határozatban rendelkezhet a megismerés több ügyiratra vonatkozó korlátozásáról.
(3)Nem kell határozatot hozni a megismerés módjának korlátozásáról, ha a megismerés biztosítása az indítványtól eltérő, de az indítványt előterjesztő által elfogadott módon történik.
  1. Az előzményi iratok és más hatósági iratok beszerzése
  2. § Ha azok nem állnak rendelkezésre, a nyomozó hatóság az
  3. § alapján intézkedik a büntetőeljárással, illetve a büntetőeljárás tárgyát képező cselekménnyel összefüggő, a büntetőeljárást megelőzően vagy azzal egyidőben folytatott hatósági vagy más közigazgatási eljárás iratainak beszerzése iránt.
  4. Az eljárás felfüggesztése
  5. § Ha az eljárás felfüggesztésének okai nem állnak fenn valamennyi gyanúsított tekintetében, az eljárás nem függeszthető fel, ilyen esetben a nyomozó hatóság a felfüggesztési okkal érintett gyanúsított tekintetében az ügy elkülönítéséről határozhat, és az elkülönített ügyben az eljárást felfüggesztheti.
  6. A sértett részvétele a nyomozásban
  7. § A nyomozó hatóság a sértettel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét – a tájékoztatás időszerűségének biztosítása mellett – a sértettet érintő eljárási cselekmény során is teljesítheti.
  8. §
(1)Ha a sértett a Be. 51. §
(2)bekezdésében foglaltakról az eljárási cselekmény során nyilatkozik, a nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni, az írásban tett nyilatkozatot az ügyiratok között kell kezelni.
(2)Ha a sértett arról nyilatkozik, hogy a továbbiakban az eljárásban a sértetti jogait nem kívánja gyakorolni (a továbbiakban: sértetti lemondás), a nyomozó hatóság – a sértetti lemondás visszavonásáig – a sértettel kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítheti.
(3)A sértetti lemondás nem érinti a sértettet vagyoni érdekeltként vagy egyéb érdekeltként megillető jogokat és kötelezettségeket, ezért a nyomozó hatóság a sértettel mint vagyoni érdekelttel vagy egyéb érdekelttel kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettségét ezt követően is teljesíti.
(4)A sértett minden olyan nyilatkozatát, amely a sértetti jogainak gyakorlására irányul, a sértetti lemondás visszavonásának kell tekinteni.
  1. § A sértett figyelmét a feljelentés megtételekor, illetve a kihallgatásakor fel kell hívni arra, hogy a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát a vádemelés előtt is bejelentheti. A figyelmeztetést és az arra tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.
  2. § Ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető, a) tisztázni kell, hogy a magánindítvány pótolható-e, b) haladéktalanul intézkedni kell a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatának beszerzése érdekében, és c) az eljárást meg kell szüntetni, ha a magánindítvány nem pótolható, vagy az arra jogosult azt nem terjeszti elő.
  3. Jelenlét az eljárási cselekményen
  4. §
(1)A nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy az eljárási cselekményen a jogász osztatlan szakon, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán hallgatói jogviszony keretében szervezett szakmai gyakorlatát töltő személy jelen legyen.
(2)A nyomozó hatóság az
(1)bekezdésben meghatározott személy jelenlétét nem engedélyezi, ha
  1. a)ahhoz az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személyek nem járulnak hozzá,
  2. b)vele szemben a Be. 32. §
(1)vagy
(3)bekezdésében meghatározott kizárási ok merül fel.
(3)A nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy az eljárási cselekmény elvégzése érdekében az eljárási cselekményen a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó technikai működést biztosító személyzet jelen legyen, ha vele szemben a Be. 32. §
(1)vagy
(3)bekezdésében meghatározott kizárási ok nem merül fel.
  1. Európai elfogatóparancs, illetve nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása
  2. § Ha megállapítható, hogy a megalapozottan gyanúsítható személlyel vagy a terhelttel szemben más eljárásban európai elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, a nyomozó hatóság csak törvényben meghatározott kizáró ok esetén mellőzi európai elfogatóparancs, illetve nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának kezdeményezését.
  3. A szignalizáció
  4. §
(1)Ha a Be. 111. §-a szerinti eljárás kezdeményezése vagy lefolytatása szükséges, az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervet a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője tájékoztatja.
(2)A szignalizációt úgy kell teljesíteni, hogy az a büntetőeljárás érdekeit ne sértse.
(3)A szignalizáció során tett tájékoztatás a további bírósági vagy közigazgatási eljárás, illetve más eljárás kezdeményezéséhez vagy lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges tényeket és körülményeket tartalmazza.
(4)A családvédelmi koordinációért felelős szervhez intézett szignalizáció nem mellőzhető, ha annak a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényben meghatározott feltételei fennállnak.
(5)A gyermekjóléti szolgálathoz, továbbá a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhatósághoz intézett szignalizáció nem mellőzhető, ha a nyomozó hatóság a szülő vagy a törvényes képviselő által a gyermek- vagy fiatalkorú sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást indít.
(6)A szignalizáció teljesítésével kapcsolatos ügyiratokat a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratai között kezeli.
  1. A fogva tartott személyekkel kapcsolatos rendelkezések
  2. § A nyomozó hatóság önállóan, a bíróság rendelkezése vagy az ügyészség utasítása alapján jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a büntetőeljárásban részt vevő személy eljárási cselekményen történő jelenlétének biztosítása, kísérése és az eljárási cselekményt követő visszaszállítása érdekében, ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a) személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, b) szabadságvesztés vagy elzárás büntetését tölti, c) javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, vagy d) személyi szabadságát szabálysértési eljárással vagy más hatósági eljárással összefüggésben elvonták.
  3. §
(1)A nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a javítóintézetből vagy a büntetésvégrehajtási intézetből abban az esetben szállítja ki, ha az eljárási cselekmény elvégzése
  1. a)más nyomozó hatóság, a nyomozó hatóság más szervének vagy szervezeti elemének megkeresése útján, vagy
  2. b)a fogva tartás helyén nem teljesíthető.
(2)Ha fogva levő, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy eljárási cselekményen történő személyes jelenlétének biztosítása szükséges, a nyomozó hatóság szükség esetén a fogva tartást végrehajtó intézettel való egyeztetést követően az eljárási cselekményt úgy tervezi meg, úgy készíti elő és úgy végzi el, hogy az eljárási cselekmény más büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdán való elhelyezés nélkül, a lehető legrövidebb időn belül befejezhető legyen.
(3)A fogva levő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy személyes jelenlétével tartandó eljárási cselekmény előkészítése során be kell szerezni az ügyészség, valamint a fogva tartás alapjául szolgáló határozat szerinti rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyét. 120. §
(1)Ha a nyomozó hatóság a kiszállítás vagy a fogdán történő elhelyezés alapjául szolgáló eljárási cselekményt elvégezte, – saját hatáskörben vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv útján – haladéktalanul gondoskodik
  1. a)a kiszállított személy fogva tartást végrehajtó intézetbe történő visszaszállítása érdekében, vagy
  2. b)a rendőrségi fogdán elhelyezett személy fogva tartást végrehajtó intézetbe történő visszaszállítása érdekében, tekintet nélkül arra, hogy a rendőrségi fogdán történő elhelyezés engedélyezett időtartama eltelt-e.
(2)A nyomozó hatóság tájékoztatja a fogva tartást végrehajtó intézetet az eljárási cselekmény elvégzése során a fogva tartással összefüggésben felmerült, különösen a fogva tartás biztonságát vagy a fogva tartott személy egészségét érintő körülményről. 69. A perújítási nyomozás különös szabályai 121. § Ha a perújítási nyomozást a bíróság rendeli el, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője
  1. a)az előterjesztést, a tájékoztatást és az állásfoglalás-kérést a bíróságnak küldi meg, szükség esetén a bírósággal egyeztet, és
  2. b)az ügyészség hatáskörébe tartozó eljárási cselekmény elvégzésére irányuló előterjesztést – ideértve a leplezett eszközök alkalmazására irányuló előterjesztést is – a bíróságnak küldi meg. XV. FEJEZET A NYOMOZÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 70. A nyomozás megindításának feltétele 122. § A nyomozó hatóság bűncselekmény gyanúja alapján indít nyomozást, ha a büntetőeljárás lefolytatásának törvényi akadálya nem állapítható meg. 71. A nyomozás megindítása a nyomozó hatóság hivatalos tudomása alapján 123. §
(1)Ha a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának a hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján nyomozás megindítása szükséges, a nyomozó hatóság a tudomására jutott adatokról és az adatok megismerésének módjáról feljegyzést készít.
(2)A titkos információgyűjtést folytató szerv és az előkészítő eljárást folytató szerv kezdeményezése esetén a nyomozó hatóság a hivatalos tudomásszerzéséről nem köteles feljegyzést készíteni.
(3)Ha a nyomozás titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezése alapján indul, a nyomozó hatóság vizsgálja, hogy a kezdeményezés a Be. 259–260. §-ában meghatározott határidőn belül történt-e. A határidő megsértése esetén erről a nyomozó hatóság feljegyzést készít.
(4)A titkos információgyűjtést folytató szerv és az előkészítő eljárást folytató szerv kezdeményezése esetén a kezdeményező szervet a nyomozás elrendeléséről vagy annak mellőzéséről – szükség esetén a mellőzés indokainak megjelölésével – tájékoztatni kell.
(5)Ha a nyomozó hatóságnak a hivatalos tudomásszerzéssel érintett cselekmény vonatkozásában a nyomozás megindítására nincs hatásköre vagy illetékessége, a nyomozás megindítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál a nyomozás megindítása érdekében a feljegyzés vagy kezdeményezés továbbításával intézkedik.
(6)A nyomozó hatóság késedelmet nem tűrő esetben az
(5)bekezdés szerinti intézkedést megelőzően haladéktalanul elvégzi azt a szükséges eljárási cselekményt, amelynek elmulasztása vagy későbbi elvégzése az eljárás eredményességét veszélyeztetné. A nyomozó hatóság szükség esetén intézkedik a személy-, illetve tárgykörözés elrendelése, szemle tartása, illetve ittas vagy bódult állapot megállapításához szükséges minta vétele érdekében.
(7)A nyomozó hatóság a hozzá megküldött feljegyzés vagy kezdeményezés továbbításáról tájékoztatja a feljegyzést vagy kezdeményezést küldő nyomozó hatóságot, titkos információgyűjtést folytató szervet vagy előkészítő eljárást folytató szervet. 72. A feljelentés 124. §
(1)A feljelentés olyan írásban, a hatóságnak vagy hivatalos személynek címzett beadvány, illetve a hatóság vagy hivatalos személy előtt szóban, személyesen tett nyilatkozat, amely
  1. a)büntetőeljárás lefolytatására jogosult szerv előtt meghatározott vagy ismeretlen személy által elkövetett bűncselekmény gyanújára utaló tényállítást, vagy erre utaló adatot, illetve
  2. b)büntetőeljárás lefolytatására jogosult szerv, hatóság vagy hivatalos személy előtt a büntetőeljárás lefolytatására irányuló indítványt tartalmaz.
(2)Ha a feljelentés magánindítványra büntetendő bűncselekmény gyanújára utal, a nyomozó hatóság megvizsgálja, hogy a feljelentő a magánindítvány előterjesztésére jogosult-e, és a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát beszerzi. 125. §
(1)A nyomozó hatóság a szóban tett feljelentés során és annak jegyzőkönyvbe vételekor törekszik a gyanú fennállásának megítéléséhez szükséges tények minél részletesebb tisztázására. Ennek érdekében a nyomozó hatóság a feljelentőt a szükséges részletességgel nyilatkoztatja különösen a bűncselekmény tényállási elemeire, az elkövetés körülményeire, az elkövető személyére, az általa ismert bizonyítási eszközökre és azok helyére.
(2)A nyomozó hatóság a feljelentőt felszólítja, hogy a birtokában levő bizonyítási eszközöket a nyomozó hatóságnak adja át. A feljelentő által átadott bizonyítási eszközöket a nyomozó hatóság az ügyiratok között kezeli, vagy ha a büntetőeljárás megindításának feltételei fennállnak, szükség esetén lefoglalja azokat. 126. §
(1)A nyomozó hatóság a feljelentéssel összefüggésben megvizsgálja, hogy
  1. a)a feljelentés tárgyát képező bűncselekmény miatt van-e büntetőeljárás folyamatban,
  2. b)a feljelentés elbírálása a nyomozó hatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozik-e,
  3. c)a feljelentés bűncselekmény gyanújának megállapítására alkalmas-e,
  4. d)a feljelentés alapján a büntetőeljárás megindításának van-e törvényi akadálya, és
  5. e)ha a büntetőeljárás megindításának feltételei fennállnak, késedelmet nem tűrő eljárási cselekmény elvégzése szükséges-e.
(2)Ha a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a feljelentés tárgyát képező bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, a feljelentést a folyamatban levő büntetőeljárásban tett beadványként kezeli, és erről a feljelentőt tájékoztatja. E tájékoztatást a nyomozó hatóság a beadvánnyal összefüggésben tett intézkedésről történt tájékoztatással együtt is teljesítheti.
  1. § Ha a nyomozó hatóság több bűncselekmény gyanújára utaló feljelentés alapján valamely bűncselekmény miatt feljelentéskiegészítést rendel el, e bűncselekmény gyanúját csak a feljelentéskiegészítés szabályai szerint vizsgálja.
  2. A feljelentés kiegészítése
  3. §
(1)A feljelentés kiegészítését a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője feljegyzéssel rendeli el.
(2)A nyomozó hatóság a feljelentőtől a Be. 380. §
(2)bekezdése szerinti felvilágosítást írásban kéri, szükség esetén a feljelentőt meghallgatja. A nyomozó hatóság a meghallgatás időpontjáról a feljelentőt azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy távolléte esetén a feljelentést a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
(3)Ha a nyomozó hatóság a feljelentéskiegészítés során a feljelentővel rövid úton egyeztet, erről feljegyzést készít.
(4)Ha az ügyészség a feljelentés kiegészítését a nyomozó hatóság önálló eljárására utalja, a nyomozó hatóság a feljelentéskiegészítés lefolytatását követően önállóan dönt a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról. 74. A feljelentés elutasítása és az előkészítő eljárás 129. §
(1)A nyomozó hatóság a feljelentés elutasítása esetén megvizsgálja az előkészítő eljárás megindításának feltételeit.
(2)Ha a nyomozó hatóság a feljelentés tárgyát képező cselekmény miatt előkészítő eljárás elrendelésére nem rendelkezik hatáskörrel, illetve illetékességgel, a feljelentés másolatát, valamint a feljelentést elutasító határozatot – álláspontjának kifejtése mellett – tájékoztatásul megküldi az előkészítő eljárás elrendelésére jogosult szervnek. 75. A nyomozás elrendelése 130. §
(1)A nyomozás elrendeléséről a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője feljegyzéssel dönt.
(2)Ha a nyomozás megindítására késedelmet nem tűrő eljárási cselekmény elvégzésével kerül sor, – a 32. §-ban meghatározott eset kivételével – az eljárási cselekményt elrendelő nyomozó hatóság a nyomozás elrendeléséről szóló feljegyzést utólag készíti el.
(3)A nyomozás elrendeléséről szóló feljegyzés tartalmazza az eljáró nyo

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.