100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelete a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól.

100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelete a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól. A Kormány a  büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866.  § (1)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E  rendelet hatálya a nyomozó hatóságra, valamint a  rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervére és a rendőrség terrorizmust elhárító szervére terjed ki. (2) E rendelet az előkészítő eljárás lefolytatásának, a nyomozásnak, a leplezett eszközök alkalmazása indítványozásának, illetve engedélyezésének, valamint az  ügyészségi nyomozás és az  előkészítő eljárás során az  ügyészséggel való együttműködés szabályait tartalmazza. 2. A nyomozó hatóság vagy a nyomozó hatóság tagjának kizárása 2. § A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője a nyomozó hatóság vagy a nyomozó hatóság tagjának kizárásáról az arról hozott határozat megküldésével tájékoztatja az ügyészséget. 3. Határidő, határnap 3. § (1) A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője gondoskodik a jogszabályban meghatározott, valamint a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által megállapított határidő vagy határnap megtartásáról. (2) Ha a  határidő vagy a  határnap megtartásának szempontjából jelentősége van, az  elektronikus kapcsolattartás során felmerült üzemzavar vagy üzemszünet esetén az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv üzemzavarról, üzemszünetről közzétett tájékoztatását vagy az  üzemzavar, üzemszünet tényének igazolására alkalmas más iratot kell az ügyiratok között kezelni, ezek hiányában az üzemzavarról, üzemszünetről feljegyzést kell készíteni. 4. Áttétel, egyesítés, elkülönítés 4. § (1) Az ügy áttételéről a nyomozó hatóság az áttételt elrendelő határozat megküldésével tájékoztatja az ügyészséget. (2) Ha az a nyomozó hatóság, amelyhez az ügyet áttették, hatáskörének, illetve illetékességének hiányát állapítja meg, haladéktalanul intézkedik az eljáró nyomozó hatóság kijelölése iránt. A kijelölt nyomozó hatóságról az ügyészséget tájékoztatni kell. (3) Elkülönítés esetén az  elkülönítésről rendelkező határozat rendelkező részében egyértelmű azonosításra alkalmas módon kell feltüntetni az alapügy adatait, valamint az elkülönített ügy adatait is. (4) Ha az elkülönített ügy áttétele indokolt, az ügyek elkülönítése és áttétele egyazon határozatba is foglalható. (5) Rendszerint egyazon eljárást kell folytatni, és ebből a célból az ügyek egyesítésének lehet helye különösen a) ha a bűncselekmény elkövetésében több személy vett részt, vagy b) a  bűncselekménnyel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény esetén, ideértve a  bűnpártolást, orgazdaságot, illetve pénzmosást is. (6) Az ügyek elkülönítésének lehet helye különösen a) eltérő hatáskörbe vagy illetékességbe tartozó bűncselekmények esetén, ha a  bizonyítási eszközök elérhetőségére, illetve az eljárás időszerűségének biztosítására tekintettel ez célszerű, vagy b) több terheltet, illetve több cselekményt érintő ügyben, ha a  nyomozás határideje egyes terheltek, illetve cselekmények tekintetében lejár. II. FEJEZET A JEGYZŐKÖNYV ÉS A FELJEGYZÉS 5. A jegyzőkönyv tartalma 5. § (1) A  jegyzőkönyv a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a  továbbiakban: Be.) 359. §-ában meghatározottak mellett tartalmazza az alábbiakat is: a) az eljárási cselekmény kezdő és befejező időpontját az óra és a perc megjelölésével, b) annak tényét, ha az eljárási cselekményen jelen lévő személy az eljárási cselekmény megkezdését követően érkezett, vagy annak befejezése előtt távozott, az érkezés és a távozás időpontjának megjelölésével, c) a  nyomozó hatóság által az  eljárási cselekmény során tapasztalt tényeket, körülményeket, ha annak a bizonyítás szempontjából jelentősége van, így különösen ca) a megvilágítási, időjárási, környezeti és forgalmi viszonyokat, cb) a  jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy viselkedését, magatartását, nem szóbeli megnyilvánulását, fizikai állapotát, elhelyezkedését és annak változását, d) a  korábbi eljárási cselekmény tartalmának vagy jegyzőkönyvének ismertetése esetén, annak megismétlése helyett, a korábbi eljárási cselekményre vagy jegyzőkönyvre, jegyzőkönyvrészletre történő utalást, e) annak tényét, ha az  eljárási cselekményről kép-, hang- vagy kép- és hangfelvétel, illetve helyszínrajz vagy vázlat készült, valamint ha telekommunikációs eszköz használatára került sor, f ) az  eljárási cselekmény során keletkezett esetleges kárt, annak okát, a  kár mértékének megállapításához szükséges adatokat és az elhárítással összefüggésben tett intézkedéseket és g) a  büntetőeljárásban részt vevő személy indítványát, észrevételét tartalmazó beadvány előterjesztésének tényét. (2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az  eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy személyes adatait a  személyazonosságának megállapításához és a  későbbi elérhetőségének biztosításához szükséges mértékben kell a  jegyzőkönyvben rögzíteni. A  büntetőeljárásban részt vevő személy hozzájárulásával, későbbi rövid úton történő elérhetőségének biztosítása érdekében elektronikus elérhetősége is rögzíthető, azzal, hogy amennyiben a büntetőeljárásban részt vevő személy személyes adatainak zárt kezelését kéri, az elektronikus elérhetőségét is zártan kell kezelni. (3) Az  eljárási cselekmény megszakítása esetén a  jegyzőkönyvben rögzíteni kell a  megszakítás kezdő és befejező időpontját, valamint indokát. Ha a  megszakítás tartama alatt az  eljárási cselekmény lefolytatása szempontjából lényeges esemény történik, azt utólag a jegyzőkönyvbe kell foglalni. (4) Amennyiben ennek nincs akadálya, a  jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni az  eljárási cselekmény során készített helyszínrajzot, vázlatot, kép-, hang- vagy kép- és hangfelvételt, illetve egyéb feljegyzést. 6. § (1) Ha az  eljárási cselekmény során hozott határozatot a  nyomozó hatóság jegyzőkönyvbe foglalja, azt a jegyzőkönyvben elkülönítve, jól látható módon kell rögzíteni. Ha az eljárási cselekmény során hozott határozatot a nyomozó hatóság külön határozatba foglalja, ennek tényére a jegyzőkönyvben utalni kell. (2) A  nyomozó hatóság az  eljárási cselekmény során hozott, jegyzőkönyvbe foglalt határozatot a  jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személyekkel kihirdetés útján közli. (3) Ha az  eljárási cselekmény során hozott, jegyzőkönyvbe foglalt határozatot olyan személlyel kell közölni, aki az eljárási cselekményen nincs jelen, a nyomozó hatóság a határozatot a) a jegyzőkönyv kézbesítésével közli, vagy b) a  jegyzőkönyv kivonatának kézbesítésével közli, ha a  jegyzőkönyv megismerése az  eljárás érdekeit veszélyezteti, vagy a címzett a jegyzőkönyv teljes körű megismerésére nem jogosult. 6. A jegyzőkönyv elkészítése 7. § (1) A  jegyzőkönyvet úgy kell elkészíteni, hogy az  eljárási cselekményen történtek közérthető módon követhetők, ellenőrizhetők legyenek. (2) Az  eljárási cselekményen jelen lévő személy vallomását vagy más nyilatkozatát egyes szám első személyben vagy olyan módon kell rögzíteni, hogy abból a  nyilatkozó személye és nyilatkozatának tartalma egyértelműen megállapítható legyen. (3) Kérdésre adott válasz esetén akkor mellőzhető a  kérdés lényegének jegyzőkönyvbe foglalása, ha a  válasz alapján a kérdés tartalma megismerhető. (4) A vallomás vagy nyilatkozat szó szerinti írásba foglalása esetén a feltett kérdéseket is szó szerint kell rögzíteni. 7. A jegyzőkönyv formája 8. § (1) A  jegyzőkönyvet utólagos módosítást kizáró módon kell elkészíteni. A  kézírással készített jegyzőkönyvről számítógéppel szerkesztett példányt kell készíteni, és azt az ügyiratok között a jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni. (2) Ha a jegyzőkönyv többoldalas, a) minden oldalt oldalszámmal kell ellátni, b) papír alapon készült jegyzőkönyv esetén az oldalakat össze kell fűzni, c) az elektronikus formában készült jegyzőkönyvet egyetlen adatállományba kell foglalni. (3) A  Be. 360.  § (4)  bekezdésében megjelöltek mellett a  papír alapon készült jegyzőkönyvet az  eljárási cselekmény befejezésekor jelen lévő, a büntetőeljárásban részt vevő más személy is aláírja. Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy az  eljárási cselekmény során eltávozik, lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a  távozás időpontjának megjelölésével az addig elkészült jegyzőkönyvet aláírhassa. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti személy a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 9. § A jegyzőkönyv aláírásának kell tekinteni, ha az  elektronikus formában készült jegyzőkönyvet az  eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy az elektronikus ügyintézésről szóló jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelően elektronikusan hitelesíti. 8. A jegyzőkönyv kijavítása vagy kiegészítése 10. § (1) Papíralapú jegyzőkönyv kijavítása vagy kiegészítése során a) a jegyzőkönyvet még részben sem szabad olvashatatlanná tenni, b) a sorok közé kiegészítést írni nem szabad, c) a  javítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket áthúzással, úgy kell törölni, hogy a  törölt szövegrész az áthúzás után is olvasható maradjon, d) a javításokat, kiegészítéseket az azt végzőnek – az időpont megjelölésével – alá kell írni. (2) Ha a  papíralapú jegyzőkönyv kijavításáról vagy kiegészítéséről új jegyzőkönyv készül, abban egyértelmű azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni az eredeti jegyzőkönyv kijavított vagy kiegészített részét is. A kijavítás vagy kiegészítés tényét, idejét az  eredeti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni, és meg kell jelölni a  kijavítással, kiegészítéssel érintett jegyzőkönyv részletet is. (3) Elektronikus formában készült jegyzőkönyv kijavítását, illetve kiegészítését a  kijavítandó, kiegészítendő rész megjelölésével külön elektronikus okiratban kell elkészíteni, feltüntetve a  javított vagy kiegészített jegyzőkönyv iktatószámát is. 9. A feljegyzés 11. § (1) Több intézkedésről, illetve a nyomozó hatóság több tagja által végzett intézkedésről egy feljegyzés is készíthető. (2) A nyomozó hatóság ügyiratával – így különösen annak kézbesítésével – kapcsolatos feljegyzés az eljárás és az eljáró nyomozó hatóság adatait tartalmazó ügyiratra is feljegyezhető, ebben az esetben a) a feljegyzésben ezeket az adatokat nem kell külön feltüntetni, és b) az  egyszerű tartalmú, jól olvasható kézírással készített feljegyzésről nem szükséges számítógéppel szerkesztett példányt készíteni. (3) A feljegyzésre az (1)–(2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. III. FEJEZET AZ ÜGYIRATKEZELÉS 10. Az ügyiratkezelés általános szabályai 12. § (1) Az  eljárás ügyiratait – a  (2)–(8)  bekezdésben meghatározott kivételekkel – az  eljárás során folyamatosan a Mellékletben foglaltak szerint kell rendezni. (2) Az  eljárási cselekmény előkészítésével, így különösen az  idézéssel, értesítéssel, az  eljárási cselekmény engedélyezésével, technikai feltételeinek biztosításával, továbbá annak elvégzésével és az  eljárási cselekménnyel kapcsolatos jogorvoslattal összefüggő ügyiratokat rendszerint együtt kell kezelni. (3) Azonos típusú eljárási cselekmények esetén az  ügyiratokat az  eljárási cselekmények időbeli sorrendjének megfelelően kell rendezni. (4) Nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem alapján teljesített eljárási cselekmények ügyiratai együtt vagy – feltüntetve a teljesítés jogsegély jellegét – az eljárási cselekmények jellegének megfelelően külön is kezelhetők. (5) Az  ügyészség rendelkezése alapján, továbbá ha az  ügyiratok átláthatósága, könnyebb kezelhetősége érdekében indokolt, az  (1)–(4)  bekezdés rendelkezéseitől el lehet térni. Az  ügyiratok eltérő rendezése különösen az  alábbi esetekben lehet indokolt: a) több cselekményt érintő eljárásban, ha az  egyes cselekményekhez tartozó ügyiratokat célszerű együtt kezelni, b) több terhelt esetén, ha a  terheltek sorrendjét célszerű az elkövetői minőségre, a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmények számára figyelemmel meghatározni, c) eltérő típusú eljárási cselekmények – így különösen tanú kihallgatása, tanút érintő kényszerintézkedések – esetén, ha az ügyiratok együttes kezelése és megismerhetősége az eljárási cselekmények értékelését elősegíti, d) a  vizsgálat során keletkezett ügyiratok esetén, ha a  vizsgálat kizárólag a  terhelt által előterjesztett érdemi védekezés ellenőrzésére vagy bizonyítási indítvány teljesítésére irányult. (6) A  nyomozó hatóság az  ügyiratok részét képező tárgyi bizonyítási eszközöket és az  egyéb bűnjeleket a bűnjelkezelésre vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kezeli. (7) Az  ügyiratok között elkülönítetten kell kezelni a  Be. 102.  §-a alapján zártan kezelt, valamint a  minősített adatok védelméről szóló törvény szerinti minősített adatot tartalmazó ügyiratokat. (8) Az  eljárás ügyirataitól elkülönítetten kell kezelni azokat az  iratokat, amelyek a  Be. alapján nem képezik az  eljárás ügyiratainak részét. 13. § A papíralapú ügyiratot annyi példányban kell elkészíteni, hogy a papíralapú ügyiratkezelés – ideértve az ügyiratok kézbesítésének kötelezettségét is – biztosított legyen. A  papíralapú ügyirat példányszáma az  ehhez szükséges példányszámú eredeti ügyirat elkészítésével, vagy az eredeti ügyiratról készült – indokolt esetben hiteles – másolat vagy kiadmány készítésével is biztosítható. 11. A papíralapú és az elektronikus ügyiratok 14. § (1) A  papíralapú ügyiratokat, valamint az  elektronikus okiratokat – ideértve a  bíróság, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság által készített, valamint a bűnjelként kezelt kép-, hang-, illetve kép- és hangfelvételeket, valamint az egyéb, bármilyen formátumban rendelkezésre álló elektronikus dokumentumokat – a 12. § megfelelő alkalmazásával, azok jellegének megfelelően, külön-külön kell kezelni. (2) A papíralapú ügyiratkezelés szabályait kell alkalmazni az ügyiratok között kezelt adathordozóra is. (3) A  papíralapú ügyiratokat legalább egy eredeti példányban kell elkészíteni. Ha az  ügyiratok csak papír alapon állnak rendelkezésre, annyi másolati ügyiratpéldányról kell gondoskodni, hogy az  eljárás során az  előterjesztések – különösen a  személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel, illetve a  jogorvoslatokkal kapcsolatos előterjesztések – ügyintézése megfelelően biztosított legyen. (4) Az  ügyészséggel folytatott elektronikus kapcsolattartás esetén az  ügyiratok papíralapú részéről mellőzhető a papíralapú másolati ügyiratpéldány készítése, ha a papíralapú ügyiratokról elektronikus másolat készült. (5) Amennyiben a papíralapú ügyiratok elektronikus formában vagy elektronikus másolatként is rendelkezésre állnak, ezek, valamint az elektronikus okiratok felhasználásával – a 12. § megfelelő alkalmazásával – az ügyiratok egységes elektronikus példányát (a továbbiakban: egységes elektronikus ügyirat) kell elkészíteni. (6) A  nyomozó hatóság biztosítja, hogy az  egységes elektronikus ügyirat tartalmazza az  adathordozón rendelkezésre álló ügyiratokat is. A  jogszabályban meghatározott központi tárhelyen tárolt ügyiratok nem képezik az  egységes elektronikus ügyirat részét, a központi tárhelyen tárolt ügyiratokat az ügyiratjegyzéken kell feltüntetni, és biztosítani kell az azokhoz történő megfelelő hozzáférést. (7) Az  egységes elektronikus ügyirathoz ügyiratjegyzéket kell készíteni. Az  ügyiratjegyzék készítése mellőzhető, ha annak elkészítését az eljárás időszerűségének biztosítása nem teszi lehetővé. 12. Az ügyiratok kezelése a tájékoztatással, illetve az előterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása során 15. § (1) Elektronikus kapcsolattartás esetén az  elektronikus ügyiratkezelő rendszer leállása, üzemszünet vagy üzemzavar idején, vagy erre utaló körülmény észlelésekor – ha az eljárás időszerűségének biztosítása ezt elkerülhetetlenné teszi – a  kapcsolattartást az  ügyiratok adathordozón történő továbbításával vagy papíralapú ügyiratok továbbításával kell biztosítani. (2) Ha az  ügyészség vagy a  nyomozó hatóság a  Be. 155.  § (3)  bekezdése alapján az  ügyiratok papír alapon történő továbbításáról rendelkezik, a  nyomozó hatóság a  továbbiakban a  rendelkezéssel érintett ügyiratokat – ideértve az elektronikus okiratokat is – papír alapon továbbítja. E  rendelkezés nem akadálya a  rendelkezéssel nem érintett ügyirat vagy ügyiratrész elektronikus kapcsolattartás útján történő továbbításának. 16. § (1) Ha rendelkezésre áll az egységes elektronikus ügyirat, a nyomozó hatóság a tájékoztatással, illetve előterjesztéssel kapcsolatos feladatait ennek felhasználásával teljesíti. (2) Az  ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a  tájékoztatással, illetve előterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása során megküldött egységes elektronikus ügyirat nem tartalmazza az ügyiratok között elkülönítetten kezelt ügyiratrészt. 17. § (1) Elektronikus kapcsolattartás esetén a  nyomozó hatóságnak a  nyomozás befejezésére vagy az  eljárás felfüggesztésére irányuló előterjesztése esetén az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a nyomozó hatóság a) az ügyiratok papíralapú részét összefűzi, és folyamatos oldalszámozással látja el, b) ügyiratjegyzéket készít az ügyiratok papíralapú és elektronikus részéhez, valamint az egységes elektronikus ügyirathoz, és c) az ügyészség részére megküldi az ügyiratok eredeti papíralapú és elektronikus részét, valamint az egységes elektronikus ügyiratot. (2) Papíralapú kapcsolattartás esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a nyomozó hatóság az előterjesztéshez a papíralapú ügyiratok két – egy eredeti és egy másolati – példányát csatolja. 13. Az ügyiratjegyzék 18. § (1) Az ügyiratjegyzék az ügyiratot azonosítható módon, lehetőség szerint az azzal közvetlenül érintett természetes vagy jogi személy megjelölésével, az eljárási cselekmény típusának feltüntetésével tartalmazza. (2) A nyomozó hatóság az ügyiratok papíralapú részének ügyiratjegyzékét az oldalszámozás alapulvételével, az ügyirat kezdő oldalszámának feltüntetésével készíti el. (3) A  nyomozó hatóság az  ügyiratok elektronikus részének és az  egységes elektronikus ügyirat ügyiratjegyzékét oly módon készíti el, hogy az  egyes ügyiratok egyszerű, lehetőség szerint informatikai megoldáson alapuló kereshetősége és kezelése biztosított legyen. 14. Az elveszett vagy megsemmisült ügyirat 19. § (1) Ha az  ügyirat elveszett vagy megsemmisült, a  nyomozó hatóság elsősorban a  rendelkezésre álló másolatok felhasználásával, szükség esetén meghallgatással, kiadmányok, másolatok beszerzésével haladéktalanul intézkedik annak pótlásáról. Az ügyirat pótlásának okáról és az e körben tett intézkedésekről feljegyzést kell készíteni, amelyet a pótolt ügyirattal együtt kell kezelni. (2) Mellőzhető az  ügyirat pótlása, ha az  eljárás befejeződött, annak folytatása nem várható, és az  eljárást befejező határozat vagy annak pótlása rendelkezésre áll. IV. FEJEZET AZ ÜGYÉSZSÉG, A NYOMOZÓ HATÓSÁG ÉS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN ELJÁRÓ EGYÉB SZERVEK VISZONYA 15. Az ügyészség és a nyomozó hatóság együttműködése 20. § (1) Ha a  nyomozó hatóság az  ügyészség vagy a  bíróság hatáskörébe tartozó eljárási cselekmény elvégzését vagy határozat meghozatalát tartja szükségesnek, annak érdekében a  nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője az ügyészséghez előterjesztést tesz. (2) Az előterjesztés tartalmazza a) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, az ügyirat számát, b) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését, c) a javaslatot az ügyészségi vagy bírósági hatáskörbe tartozó eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára és d) mindazon körülményeket, amelyek ismerete a  javasolt eljárási cselekmény elvégzéséhez vagy határozat meghozatalához szükséges, különösen da) az eljárás alapjául szolgáló történeti tényállást, db) a  bűncselekménynek a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a  továbbiakban: Btk.) szerinti minősítését, dc) a  büntetőeljárásban részt vevő, az  eljárási cselekménnyel vagy határozattal érintett személy személyazonosításra alkalmas adatait, dd) az  eljárási cselekmény elvégzésének vagy a  határozat meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályok megjelölését, de) az eljárási cselekmény elvégzése vagy a határozat meghozatala szükségességének indokait, illetve df ) ha az  eljárási cselekmény elvégzése vagy a  határozat meghozatala meghatározott határidőben szükséges, a határidő megjelölését és ennek indokait. (3) Az  előterjesztést olyan időben kell megtenni, hogy az  eljárási cselekmény előkészítésére vagy a  határozat meghozatalára megfelelő idő álljon rendelkezésre. (4) Ha a nyomozó hatóság szükségesnek tartja, az előterjesztés megtételével egyidejűleg az ügyészséggel egyeztetést kezdeményez. (5) Az  előterjesztéshez az  ügyiratokat vagy annak a  javasolt eljárási cselekménnyel, illetve határozattal összefüggő részét csatolni kell. 21. § Ha a nyomozó hatóság a Be. alapján engedély iránti indítványt tesz az ügyészséghez, az indítványra az előterjesztés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az  indítványból mellőzhetőek azok az  adatok, amelyek a  csatolt megkeresésben szerepelnek. 22. § (1) Az  ügyészség utasításának végrehajtása érdekében a  nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője megteszi az  utasítás szakszerű, hiánytalan, törvényes és a  megjelölt határidőn belül történő végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket. A  nyomozó hatóság az  utasítás végrehajtása érdekében szükség esetén egyeztetést kezdeményez az ügyészséggel. (2) A nyomozó hatóság az ügyészség szóban tett utasítását abban az esetben is végrehajtja, ha annak írásba foglalását kérte. (3) Ha az  ügyészség felügyeleti jogkörében a  megállapított törvénysértés orvoslására hívja fel a  nyomozó hatóságot, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője haladéktalanul intézkedik a törvénysértés orvoslása érdekében. 23. § (1) Ha a Be. az ügyészség tájékoztatását írja elő, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője a tájékoztatást az ezt megalapozó körülmény megjelölésével, jogszabályban meghatározott tartalommal nyújtja. A  nyomozó hatóság a tájékoztatáshoz az ügyészség rendelkezése alapján csatolja az ügyiratokat vagy annak meghatározott részét. (2) A tájékoztatásra egyebekben az előterjesztés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 24. § (1) Az előterjesztés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a nyomozó hatóság az ügyészség állásfoglalását kéri. (2) Ha a nyomozó hatóság azért kéri az ügyészség állásfoglalását, hogy az ügyészség az ügyben az eljárást magához vonja, az állásfoglalás-kéréssel együtt egyeztetést kezdeményezhet. 25. § Ha az  ügyészség a  vádemelés után bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében adatgyűjtést végez, és ehhez a nyomozó hatóságot igénybe veszi, a nyomozó hatóság az adatgyűjtést az ügyészség rendelkezései szerint végzi. 16. Más szerv megkeresése 26. § (1) Ha olyan eljárási cselekmény elvégzése indokolt, amelyet a  nyomozó hatóság, annak nyomozó szerve vagy szervezeti eleme (e § alkalmazásában a továbbiakban: megkereső) illetékességi területén kívül szükséges elvégezni, ennek érdekében a nyomozó hatóság egyes eljárási cselekmények elvégzésére az eljárási cselekmény helye szerint illetékes más szervét vagy szervezeti elemét (e § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresett) is megkeresheti. (2) A megkeresést írásban kell megküldeni, abban közölni kell az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges adatokat, és a megkeresés teljesítéséhez szükséges terjedelemben csatolni kell az ügyiratokat. A megkeresés késedelmet nem tűrő esetben szóban is közölhető, azonban azt utóbb írásba kell foglalni és a megkeresett részére meg kell küldeni. (3) Ha a  megkeresés teljesítése jogszabályba ütközik, vagy annak egyéb akadálya van, a  megkeresett a  megkeresőt erről tájékoztatja, és szükség esetén egyeztetést kezdeményez. (4) A megkeresett a megkeresésben szereplő eljárási cselekményt a megkereső rendelkezése alapján, önállóan végzi el. (5) A  megkeresett az  eljárási cselekmény elvégzése során felmerülő, késedelmet nem tűrő esetben önállóan elvégzi a megkereséssel összefüggő egyéb eljárási cselekményt is, és erről a megkeresőt haladéktalanul tájékoztatja. (6) Az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges határozat meghozataláról – az (5) bekezdést kivéve – a megkereső gondoskodik. (7) A  megkeresett az  eljárási cselekmény elvégzését követően az  eljárási cselekménnyel összefüggő ügyiratokat megküldi a  megkeresőnek. A  megkereső és a  megkeresett eltérő megállapodása hiányában a  megkereső gondoskodik az őrizetben lévő személy és a lefoglalt dolgok elszállításáról. (8) Az  eljárási cselekménnyel összefüggésben a  Be.-ben foglaltak szerint előterjesztett jogorvoslatot a  megkeresett – indokolt esetben az elvégzés során keletkezett ügyiratokkal együtt – a megkereső részére továbbítja. 17. A vagyonvisszaszerzésért felelős szerv megkeresése 27. § (1) A  nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője más nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervét a 26. § megfelelő alkalmazásával keresheti meg, amennyiben az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon saját feladatkörben történő felderítése nehézséggel járna, vagy az a nyomozás lényeges elhúzódását eredményezné. (2) Ha a  nyomozó hatóság más nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervét keresi meg, szükség esetén a 28. § szabályai szerint közös nyomozócsoportot hozhatnak létre. 18. A közös nyomozócsoport 28. § (1) A  nyomozó hatóságok arra felhatalmazott vezetői megállapodással közös nyomozócsoportot hozhatnak létre. A megállapodás érdekében a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetői egyeztetést tartanak. Az egyeztetés nem járhat az eljárás indokolatlan elhúzódásával. (2) A megállapodás tartalmazza a) a közös nyomozócsoportban részt vevő nyomozó hatóságok és nyomozó szervek megnevezését, b) a közös nyomozócsoport vezetőjének megjelölését, c) azon ügy vagy ügyek megjelölését, amely vagy amelyek nyomozására a közös nyomozócsoport létrejön, d) a közös nyomozócsoport működésének időtartamát, amennyiben ez eltér a nyomozás befejezésétől, e) a d) pont szerinti esetben a megállapodás meghosszabbításának lehetőségét és annak módját, f ) a közös nyomozócsoport létszámát és összetételét, g) a közös nyomozócsoport által okozott károkért való felelősség viselésének szabályait, h) a közös nyomozócsoport működésével felmerülő tervezhető költségeket, a működéshez szükséges technikai feltételeket és a költségek viselésének, a technikai feltételek biztosításának módját, i) a közös nyomozócsoport működési feltételeinek leírását, j) a megállapodással kapcsolatos viták rendezésének menetét, és k) a közös nyomozócsoport megszűnése esetén ka) a nyomozást folytató, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot, vagy kb) azt, hogy a megszűnését megelőzően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság kijelölésére a közös nyomozócsoport előterjesztést tesz. (3) A megállapodást az ügyészségnek a jóváhagyás kérdésében való döntés érdekében meg kell küldeni. (4) A  nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetőjének e  rendeletben meghatározott feladatait a  közös nyomozócsoport vezetője látja el. (5) Közös nyomozócsoport létrehozásának van helye különösen, ha a) a  gyanúsítottak személye részben vagy egészben megegyezik a  különböző nyomozó hatóságok által folytatott nyomozásban, b) a  nyomozás tárgya olyan bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény, amely bűnszervezet tevékenysége több nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésére irányul, illetve c) a  nyomozás tárgyát képező bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya alapján vagy más okból a  nyomozó hatóságok közötti szorosabb együttműködés szükséges. (6) Ha a nyomozás során olyan körülmény merül fel, amely alapján a közös nyomozócsoport létrehozására vonatkozó megállapodás módosítása vagy újabb megállapodás megkötése indokolt, a  megállapodást a  nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetői a megállapodás megkötésére vonatkozó szabályok szerint módosíthatják. Ha az eljárást felfüggesztették, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetői döntenek a közös nyomozócsoport fenntartásáról vagy megszüntetéséről, ennek érdekében a közös nyomozócsoport vezetője javaslatot készít. (7) A közös nyomozócsoport megszűnik, ha a) a nyomozás befejeződött, b) az ügyészség a nyomozást magához vonta, vagy c) a megállapodásban meghatározott időtartam meghosszabbítás nélkül lejárt. (8) A közös nyomozócsoport az abban részt vevő nyomozó hatóságok arra felhatalmazott vezetőinek megállapodása alapján megszüntethető. A  megszüntetésre a  közös nyomozócsoport létrehozására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A  megszüntetésről szóló megállapodás tartalmazza a  nyomozást folytató hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot, vagy azt, hogy hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén a közös nyomozócsoport a nyomozó hatóság kijelölésére előterjesztést tesz. V. FEJEZET RENDÉSZETI INTÉZKEDÉSEK, MÁS HATÓSÁG KÖZREMŰKÖDÉSE 19. Az eljárási cselekmények és a rendészeti intézkedések viszonya 29. § (1) Ha a  büntetőeljárás során a  nyomozó hatóság megállapítja, hogy a  rendőrségről szóló törvény vagy a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) szerinti intézkedés (a továbbiakban együtt: rendészeti intézkedés) alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak, az arra jogosult hatóságnál rendészeti intézkedést kezdeményez, vagy azt a nyomozó hatóság tagja maga végrehajthatja, ha arra jogosult. (2) A  nyomozó hatóság a  Be. alapján elrendelt intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzése érdekében, ha annak törvényi feltételei fennállnak, rendészeti intézkedésről – így különösen igazoltatásról, elfogásról, helyszín biztosításáról, kényszerítő eszköz alkalmazásáról – rendelkezhet, vagy a nyomozó hatóság tagja azt maga hajthatja végre, ha arra jogosult. (3) A rendészeti intézkedés tényére az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben vagy a feljegyzésben utalni kell. A rendészeti intézkedésről készült iratokat szükség esetén a jegyzőkönyvhöz vagy feljegyzéshez csatolni kell. (4) A  nyomozó hatóság tagja nem alkalmazhat rendészeti intézkedést, ha az  annak alapjául szolgáló cselekménnyel, körülménnyel összefüggésben a Be. alapján intézkedés vagy eljárási cselekmény végezhető. 30. § (1) A  nyomozó hatóság a  rendészeti intézkedés során, szükség esetén a  rendészeti intézkedést végrehajtó szerv megfelelő tájékoztatásával gondoskodik arról, hogy a  rendészeti intézkedéssel érintett, büntetőeljárásban részt vevő személy – különösen a  bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a  terhelt – büntetőeljárási jogait is megfelelően gyakorolhassa. (2) A rendészeti intézkedés befejezését követően a nyomozó hatóság feladata a büntetőeljárásban részt vevő személy megfelelő közreműködésének, jelenlétének biztosítása, amely érdekében a Be. szabályai szerint jár el. 31. § (1) A  nyomozó hatóság biztosítja, hogy az  eljárási cselekménnyel egyidejűleg vagy azt követően az  arra jogosult hatóság saját hatáskörben rendészeti intézkedést végezzen, vagy más hatósági eljárást folytasson, ha az a büntetőeljárás lefolytatásának érdekeit nem veszélyezteti. (2) A nyomozó hatóság a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a rendészeti intézkedés vagy más hatósági eljárás elvégzésének korlátozása vagy megszakítása érdekében intézkedhet. 32. § A NAV tv. 36/L. § (1) bekezdése szerinti lefoglalás végrehajtása során e rendelet megfelelő alkalmazásával kell eljárni, azzal, hogy a) a Be. 368. § (3) bekezdése szerinti határozatot a lefoglalást elrendelő szerv hozza meg, b) a  lefoglalással összefüggésben bejelentett jogorvoslat elbírálása érdekében a  Be. alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság intézkedik, és c) a lefoglalás elrendelésével megindult nyomozás elrendeléséről a feljegyzést utólag a nyomozás lefolytatására hatáskörrel, illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság készíti el. 20. Az eljárási cselekmények elvégzése érdekében a rendőrség vagy más hatóság közreműködésének kezdeményezése 33. § (1) Az  eljárási cselekmények eredményes elvégzése, feltételeinek biztosítása érdekében az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy más hatóság közreműködése kezdeményezhető. (2) Ha az  eljárási cselekmény eredményes elvégzése, feltételeinek biztosítása érdekében rendészeti intézkedés is szükséges, a 29. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. VI. FEJEZET NEMZETKÖZI BŰNÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS 21. A nemzetközi bűnügyi jogsegély és a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének általános szabályai 34. § (1) A  nyomozó hatóság nemzetközi bűnügyi jogsegély kezdeményezésére tesz előterjesztést az  ügyészséghez, ha az eljárás során a) bizonyítási eszköz külföldön történő beszerzése, illetve eljárási cselekmény külföldön történő elvégzése, b) bizonyítási eszköz beszerzéséhez, illetve eljárási cselekmény elvégzéséhez külföldi nyomozó hatóság közreműködése vagy c) nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátása szükséges. (2) Az előterjesztés mellőzhető, ha a nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében teljesítendő eljárási cselekmény az elérni kívánt célhoz képest aránytalan terhet jelentene vagy az  eljárás aránytalan elhúzódását eredményezné, mással pótolható, továbbá ha a nemzetközi bűnügyi jogsegély iránti kérelem előterjesztésétől eredmény nem várható. (3) A nyomozó hatóság a nemzetközi bűnügyi jogsegély indokoltságáról az ügyészséggel egyeztethet. 35. § (1) A  nyomozó hatóság annak megállapítása érdekében, hogy rendelkezésre állnak-e a  34.  § (1)  bekezdése szerinti bizonyítási eszközök, azok hol találhatók, beszerzésük érdekében milyen eljárási cselekmények és milyen feltételekkel teljesíthetők, a  bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének szabályai szerint a  külföldi bűnüldöző hatóságot közvetlenül is megkeresheti. (2) Az  (1)  bekezdést – az  ügyészség jóváhagyásával – megfelelően alkalmazni kell a  nemzetközi bűnügyi jogsegély előterjesztését követően a  jogsegélykérelem teljesítésével, akadályával kapcsolatos információk beszerzése, illetve a jogsegélykérelem teljesítésének elősegítése érdekében. (3) A  nyomozó hatóság a  megkeresésről, illetve annak eredményéről feljegyzést készít, ha az  írásban nem áll rendelkezésre. 36. § (1) A  nyomozó hatóság a  büntetőeljárás során a  külföldi bűnüldöző hatóságnak a  bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének szabályai szerint előterjesztett megkereséséről és a  megkeresés alapján nyújtott tájékoztatásról feljegyzést készít, ha a  megkeresés és az  annak alapján nyújtott tájékoztatás írásban nem áll rendelkezésre. (2) A  vizsgálat során a  külföldi bűnüldöző hatóságnak az  (1)  bekezdés szerinti megkereséséről az  ügyészséget haladéktalanul tájékoztatni kell. 22. Nemzetközi bűnügyi jogsegély kezdeményezése 37. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegély kezdeményezésére irányuló előterjesztés az alábbiakat is tartalmazza: a) a nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében teljesíteni kért eljárási cselekményeket, b) az eljárási cselekmények teljesítéséhez szükséges rendelkezésre álló adatokat, c) annak megjelölését, ha egy eljárási cselekményt meghatározott módon, időben vagy a  nyomozó hatóság tagjának részvételével indokolt elvégezni, ennek indokai megjelölésével, d) annak megjelölését, hogy a  Be. alapján az  eljárási cselekmény elrendeléséről az  ügyészség vagy bíróság jogosult rendelkezni, az e döntéshez szükséges indokokkal együtt, illetve e) a 35. § (1) bekezdése szerinti megkeresést és annak eredményét. (2) A  nemzetközi bűnügyi jogsegély kezdeményezésére irányuló előterjesztéshez az  annak teljesítéséhez szükséges ügyiratokat a külföldi igazságügyi hatósághoz történő továbbításra alkalmas módon csatolni kell. (3) A  nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátására irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt külföldi tartózkodására utaló adatokat, körülményeket is. (4) A nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátására irányuló előterjesztéshez – az európai elfogatóparancs kibocsátására irányuló előterjesztés esetén az  ügyészségi jóváhagyás érdekében – csatolni kell a  belföldi elfogatóparancsot. (5) A büntetőeljárás átadására irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat is: a) az  eljárásban kezelt bűnjelek megjelölését, a  bűnjelkezelésre vonatkozó adatokat, valamint a  bűnjelek továbbításának tervezett módját, b) annak megjelölését, ha a bűnjelek vagy bűnjelként kezelt tárgyi bizonyítási eszközök – ideértve az ügyiratok között, nem bűnjelként kezelt eredeti iratot is – átadása akadályba ütközik, vagy annak visszaszolgáltatása szükséges, e körülmény indokainak megjelölésével. (6) A büntetőeljárás átadására irányuló előterjesztéshez az ügyiratokat a 17. § (1) bekezdése szerint kell csatolni. (7) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben lehetőség szerint más módon, így különösen másolat készítésével, szemle elvégzésével, szakértői vizsgálattal kell biztosítani az  átadásra nem kerülő tárgyi bizonyítási eszközre, bűnjelre vonatkozó információ átadását. (8) Hivatalos irat kézbesítésére irányuló előterjesztéshez csatolni kell a  kézbesítendő ügyiratot, valamint annak a  nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény vagy az  Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti fordítását is. (9) A  nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény vagy az  Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti közös nyomozócsoport létrehozásának kezdeményezésére irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat is: a) a külföldi büntetőeljárásra, valamint a külföldi büntetőeljárást folytató szervekre vonatkozó adatokat, b) a  nyomozó hatóság azon tagjának megnevezését, elérhetőségét, akinek a  közös nyomozócsoportban történő részvételét javasolják. MÁSODIK RÉSZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK VII. FEJEZET ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 23. Az eljárási cselekmények elvégzésének alapvető szabályai 38. § (1) Az eljárási cselekményt úgy kell előkészíteni és lefolytatni, hogy az eljárás észszerű időn belül befejezhető legyen, az eljárási cselekmény megismétlése vagy újabb eljárási cselekmény elvégzése lehetőleg ne váljon szükségessé. (2) Az eljárási cselekmény – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak kivételesen és csak rövid időre szakítható meg. (3) Az  eljárási cselekményt megszakítás helyett be kell fejezni, és – indokolt esetben – új eljárási cselekményt kell végezni, ha a) nem biztosítható, hogy az eljárási cselekmény változatlan körülmények között folytatható, illetve b) a megszakítás előre nem látható ideig tartana. (4) A  (3)  bekezdés esetén az  új eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben az  előző eljárási cselekmény óta bekövetkezett változásokat is rögzíteni kell. 39. § (1) Az  eljárási cselekmény megkezdésekor a  nyomozó hatóság számba veszi a  megjelenteket, és a  jelenlévőket tájékoztatja az értesített, de meg nem jelent személyekről – különösen a védőről és a segítőről –, a  távolmaradás ismert okáról, valamint arról, ha a távolmaradás az eljárási cselekmény elvégzésének nem akadálya. (2) Folytatólagos eljárási cselekmény során a  tájékoztatást, figyelmeztetést csak a  szükséges mértékben kell megismételni. 40. § (1) Az  eljárási cselekményt olyan körülmények között kell lefolytatni, amelyek kizárják az  eljárási cselekmény lefolytatásának vagy az eljárási cselekmény során jelen lévő személyek befolyásolását. (2) Az  eljárási cselekmény során törekedni kell az  ellentmondások tisztázására, ennek érdekében a  szükséges mértékben korábbi eljárási cselekmények eredménye is ismertethető, ha az  az eljárás érdekeit – így különösen bizonyítási cselekmény lefolytatásának eredményességét – nem sérti. (3) Az  eljárási cselekményt úgy kell lefolytatni, hogy az  eljárási cselekményen jelen lévők megfelelő módon követhessék az eljárási cselekmény végrehajtását, az eljárási jogaikat gyakorolhassák – így különösen észrevételeket, indítványokat tehessenek – és kötelezettségeiket teljesíthessék. (4) Az eljárási cselekmény lefolytatása során is minden szükséges intézkedést meg kell tenni az elkövető felkutatása és elfogása céljából. 41. § Ha a  tanú kihallgatása során bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsíthatóvá válik, a  tanú kihallgatását be kell fejezni, és az  eljárási cselekmény a  gyanúsítotti kihallgatásra vonatkozó szabályok szerint folytatható. 24. Az eljárási cselekményekkel kapcsolatos tájékoztatás 42. § (1) A  büntetőeljárásban részt vevő személyt, ha annak feltételei fennállnak, az  első kapcsolatba kerüléskor, de legkésőbb az  őt érintő első eljárási cselekmény megkezdésekor megfelelően, közérthetően tájékoztatni kell a  jogairól, és figyelmeztetni kell a  kötelességeire. Az  eljárás során a  továbbiakban a  büntetőeljárásban részt vevő személy kérésére, vagy ha azt a  nyomozó hatóság egyéb okból szükségesnek tartja, az  érintett jogairól és kötelességeiről felvilágosítás adható. (2) A tájékoztatás írásos tájékoztató átadásával is megtörténhet. Az  írásbeli tájékoztató átadása nem érinti a Be. 74. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettséget. (3) Ha a  Be. olyan figyelmeztetést ír elő, amelynek közlése és jegyzőkönyvbe foglalása az  eljárási cselekmény során kötelező, a figyelmeztetés szóbeli közlése írásbeli tájékoztató átadása esetén sem mellőzhető. (4) A  tájékoztatásnak – a  büntetőeljárásban részt vevő személy jogaihoz igazodóan – ki kell terjednie legalább az alábbiakra: a) a jogi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségére, ha azt jogszabály lehetővé teszi, b) a személyes adatok zárt kezelésének lehetőségére, c) a sértett és a tanú tekintetében a különleges bánásmód megállapításának lehetőségére, d) az eljárási cselekményen való jelenléti jogra, e) arra, hogy az eljárás során tájékoztatást kérhet, kérdést tehet fel, f ) arra, hogy a nyomozó hatóság előtti megjelenéséről és annak időtartamáról igazolást kérhet, g) a megjelenéssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítésének lehetőségére, h) arra, hogy az eljárási cselekmény során megismert adatok és az eljárási cselekményen tapasztaltak személyes adatnak, illetve védett adatnak minősülnek, annak kezelése csak jogszabályban meghatározottak szerint lehetséges, és i) az ügyiratok megismerésére való jogosultságra. (5) A  tájékoztatás lényegét és annak megtörténtét jegyzőkönyvbe kell foglalni vagy arról feljegyzést kell készíteni. Ha a tájékoztatásra írásbeli tájékoztató átadásával került sor, a jegyzőkönyvben elegendő ennek tényére utalni. (6) A  nyomozó hatóság az  elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy kérésére külön tájékoztatást nyújt az elektronikus kapcsolattartás vállalásának lehetőségéről és következményeiről. (7) A büntetőeljárásban részt vevő személy segítője vonatkozásában a tájékoztatást a segített és a segítő jogaira nézve is megfelelően teljesíteni kell. 25. Az eljárási cselekmény elvégzésének biztosítása 43. § (1) Az eljárási cselekmény elvégzésének biztosítása érdekében a Be. alapján elrendelt testi kényszer alkalmazását a 29. § (2)  bekezdése alapján a  nyomozó hatóság arra jogosult tagja saját hatáskörben hajtja végre, vagy a  rendészeti intézkedés elvégzéséről rendelkezik. (2) A testi kényszer elrendelését jegyzőkönyvbe kell foglalni, az alkalmazott rendészeti intézkedés jegyzőkönyvezésére a 29. § (3) bekezdése az irányadó. (3) Testi kényszer elrendelése esetén a  büntetőeljárásban részt vevő személyt tájékoztatni kell, hogy indítványára a nyomozó hatóság a testi kényszer elrendeléséről határozatot hoz. 44. § (1) Rendbírság kiszabását vagy testi kényszer alkalmazását megelőzően a  büntetőeljárásban részt vevő személyt figyelmeztetni kell, hogy ha a  rendbírság kiszabására vagy testi kényszer alkalmazására okot adó magatartást a figyelmeztetést követően is tovább folytatja, vagy kötelezettségét továbbra sem teljesíti, vele szemben rendbírság kiszabására vagy testi kényszer alkalmazására kerül sor. (2) Súlyos vagy ismételt esetben rendbírság kiszabható vagy testi kényszer alkalmazható figyelmeztetés nélkül is. (3) Az  eljárás rendjének megzavarásával kapcsolatos körülményeket, valamint a  nyomozó hatóság e  körben tett intézkedését az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe kell foglalni. (4) Ha a  büntetőeljárásban részt vevő személy az  eljárás rendjének súlyos vagy ismételt megzavarásával hivatásának vagy foglalkozásának szabályát megszegi, a nyomozó hatóság indokolt esetben erről írásban tájékoztatja a fegyelmi jogkör gyakorlóját. 45. § (1) Az  eljárási cselekmény elvégzését akadályozó vagy zavaró, a  büntetőeljárásban részt nem vevő személyt figyelmeztetni kell, hogy vele szemben a Be. alapján testi kényszer vagy rendbírság alkalmazásának van helye, ha akadályozó vagy zavaró magatartását a figyelmeztetést követően is tovább folytatja. (2) Súlyos vagy ismételt esetben testi kényszer figyelmeztetés nélkül is alkalmazható az  akadályozó vagy zavaró magatartást tanúsító személynek az eljárási cselekmény helyszínéről történő eltávolítása érdekében. (3) Rendbírság kiszabását megelőzően lehetőség szerint az akadályozó vagy zavaró magatartást tanúsító személynek az eljárási cselekmény helyszínéről történő eltávolítása érdekében kell intézkedni. (4) Az  eljárás rendjének megzavarásával kapcsolatos körülményeket, valamint a  nyomozó hatóság e  körben tett intézkedését jegyzőkönyvbe kell foglalni, testi kényszer alkalmazása és rendbírság kiszabása esetén az (1) bekezdésben megjelölt személy a továbbiakban egyéb érdekeltként vesz részt az eljárásban. 26. A talált nyomok, anyagmaradványok és bizonyítási eszközök kezelése 46. § (1) A talált nyomok, anyagmaradványok és bizonyítási eszközök a) leírását, egyéb azonosításukra alkalmas adatait, b) pontos, számmal is azonosított helyét, c) rögzítésének, illetve biztosításának tényét úgy kell az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben feltüntetni, hogy azok az eljárás későbbi szakaszában is kétséget kizáró módon azonosíthatók, illetve felismerhetők legyenek. (2) A nyomokat, anyagmaradványokat és egyéb lefoglalt dolgokat a bűnjelkezelésről szóló jogszabályokban foglaltak szerint kell kezelni. (3) A nyomozó hatóság az eljárási cselekményen jelen lévő személy által átadott iratot, egyéb bizonyítási eszközt – ide nem értve a 104. § szerinti beadványt − lefoglalja. 27. Tolmács igénybevétele 47. § (1) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy nem magyar anyanyelvű, kérelmére tolmácsot akkor is ki kell rendelni, ha ismeri a magyar nyelvet. (2) Ha az eljárási cselekmény során tolmácsot kell igénybe venni, a jegyzőkönyv tartalmazza az alábbiakat is: a) a tolmács nevét, elérhetőségét és igazolványszámát, ez utóbbi hiányában azonosításához szükséges további személyes adatait, b) a tolmácsolás nyelvét, c) a tolmács nyilatkozatát a Be. 191. § (1) bekezdésében meghatározott kizárási okokra, d) a büntetőeljárásban részt vevő személy nyilatkozatát arról, hogy a tolmácsolást megértette-e. (3) A  nyomozó hatóság lehetőség szerint a  tolmács igénybevétele nélkül is meggyőződik arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a tolmácsolást megértette-e. 28. Külföldi állampolgár részvételével tartott eljárási cselekmény 48. § (1) A  külföldi állampolgár részvételével tartott eljárási cselekmény során lehetővé kell tenni, hogy államának konzuli tisztviselője jelen lehessen. (2) A  külföldi állampolgár részvételével tartott eljárási cselekményről kérelemre az  állampolgársága − ha az  érintett több állam állampolgára, az  általa megjelölt állampolgársága − szerinti külképviseletet a  nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője a  külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumon keresztül akkor értesíti, ha az érintett ezt az eljárási cselekményt megelőzően kéri. (3) A  külképviseletet az  eljárási cselekményről abban az  esetben is haladéktalanul értesíteni kell, ha a  külföldi állampolgár a (2) bekezdés szerinti kérelmét olyan időpontban terjesztette elő, hogy állama konzuli tisztviselőjének a megjelenése az eljárási cselekményen már nem biztosítható. 49. § Ha a  nyomozó hatóság a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint az  idegenrendészeti hatóságnál a  harmadik országbeli állampolgárnak, illetve rá tekintettel más személynek a humanitárius célból történő tartózkodási engedéllyel való ellátását indítványozza, erről az  indítvány megküldésével tájékoztatja az ügyészséget. 29. Eljárási cselekmény elvégzése határozat nélkül 50. § (1) A halaszthatatlan eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat is: a) a döntés közlésének tényét és módját, b) a  jogorvoslati jogra, a  jogorvoslat előterjesztésére rendelkezésre álló határidőre történt figyelmeztetést és az eljárási cselekményen jelenlévők arra tett nyilatkozatát. (2) Az eljárási cselekményről utólag hozott határozatban fel kell tüntetni az alábbiakat is: a) azt, hogy akikkel a döntést kihirdetés útján közölték, a jogorvoslatot a kihirdetéstől számított határidőn belül terjeszthetik elő abban az esetben is, ha részükre a határozat utóbb kézbesítésre kerül, b) azt, hogy akikkel a  határozatot kizárólag kézbesítés útján közlik, a  jogorvoslatot a  kézbesítéstől számított határidőn belül terjeszthetik elő, c) a halaszthatatlanság tényét és az eljárási cselekmény elvégzésének időpontját. 30. Szaktanácsadó igénybevétele 51. § (1) Szaktanácsadó különösen az alábbi esetekben vehető igénybe: a) az információs rendszerben tárolt vagy továbbított adattal kapcsolatos eljárási cselekmény során, b) az elektronikus adat megőrzésére kötelezés végrehajtása során annak megállapítására, hogy az elektronikus adat biztonságos tárolásának feltételei fennállnak-e, c) az  elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat forrásának azonosítására szolgáló adatok megállapítására, illetve d) annak megállapítására, hogy a  növényi alapú tárgyi bizonyítási eszköz kábítószernek minősülő anyagot tartalmaz-e. (2) Vér-, illetve vizeletminta vételéhez, valamint a  test sérthetetlenségét érintő mintavételhez szaktanácsadót kell igénybe venni azzal, hogy a szaktanácsadó nem végezhet műtétnek minősülő beavatkozást. (3) Vér-, illetve vizeletminta vételéhez szaktanácsadóként egészségügyi intézmény erre feljogosított alkalmazottja is igénybe vehető. (4) Az  (1)  bekezdés d)  pontja esetén botanikus vagy növénytermesztésben jártas, kellő szakértelemmel és megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező személyt vagy intézményt kell szaktanácsadóként igénybe venni. (5) A nyomozó hatóság a szaktanácsadó igénybevételének elrendeléséről feljegyzést készít, vagy azt a szaktanácsadó közreműködésével érintett eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalja. (6) Ha a  szaktanácsadó a  kötelezettségét nem teljesíti, ebből az  okból rendbírság kiszabásának nincs helye, ebben az esetben haladéktalanul más szaktanácsadó igénybevételéről kell gondoskodni. 31. A büntetőeljárási cselekvőképesség vizsgálata 52. § (1) Az  eljárási cselekmény a  törvényes képviselő távollétében nem folytatható, illetve új eljárási cselekmény nem végezhető, ha ahhoz olyan nyilatkozatot kell beszerezni, amelyre a  büntetőeljárásban részt vevő személy büntetőeljárási cselekvőképessége nem terjed ki. E  nyilatkozat beszerzése érdekében az  eljárási cselekményen a törvényes képviselő jelenlétét biztosítani kell. (2) Ha a  büntetőeljárásban részt vevő személy az  eljárási cselekmény lefolytatásához szükséges nyilatkozat tételére büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, azonban a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, az eljárási cselekményről a törvényes képviselőt a Be. 72. § (4) bekezdésében foglaltak biztosítása érdekében értesíteni kell. 53. § (1) A büntetőeljárásban részt vevő személy büntetőeljárási cselekvőképességét akkor kell vizsgálni, ha ennek hiányára utaló adat, körülmény merül fel, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő személy életkora, mentális állapota vagy a rendelkezésre álló okiratok alapján. (2) Ha a  Be. 73.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában foglalt körülmények miatt a  törvényes képviselő büntetőeljárásból való kizárása indokolt, a  kizárásra, valamint az  ügygondnok kirendelésére soron kívül előterjesztést kell tenni az ügyészséghez. A kizárásról szóló döntés elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, a döntéstől az ügygondnok jár el. (3) A  polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező büntetőeljárásban részt vevő személyt érintő eljárási cselekmény befejezése esetén a  törvényes képviselővel együttműködve kell gondoskodni a büntetőeljárásban részt vevő személy útbaindításáról, átadásáról vagy otthonába kíséréséről. 54. § (1) A nyomozó hatóság a kiskorú törvényes képviselőjének a szülői felügyeletet gyakorló szülőt tekinti, ha a képviseleti jogának hiányára vonatkozó adat nem merül fel. (2) A gyámság alá tartozó kiskorú törvényes képviseletét a gyám látja el. A nevelésbe vett kiskorú törvényes képviselője a  gyámhatóság által kirendelt gyermekvédelmi gyám. Az  ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorú törvényes képviselője – gyámhatóság eltérő intézkedése hiányában – a szülő. (3) Az  ideiglenes hatályú elhelyezésről hozott határozatot, valamint a  gyám képviseleti jogának igazolására a gyámhatóságnak vagy a bíróságnak a gyám kirendelését is tartalmazó határozatát be kell szerezni. (4) A törvényes képviselővel közölt határozat rendelkező részében fel kell hívni a figyelmét, ha a törvényes képviselőt önálló panaszjog illeti meg. (5) Ha az 52. § (1) bekezdése alapján a törvényes képviselő jelenléte nem kötelező, és a késedelem nem jár veszéllyel, az értesítés, valamint az eljárási cselekmény előkészítése, illetve elvégzése során lehetőség szerint úgy kell eljárni, hogy a törvényes képviselő a kiskorú részvételével tartott eljárási cselekményen jelen lehessen. (6) A  tizennyolcadik életév betöltésével vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váló és cselekvőképes személy törvényes képviselete megszűnik, és a  korábban eljárt törvényes képviselő e  minőségéből eredő jogait már nem gyakorolhatja. 32. A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító gyermekkorúra vonatkozó szabályok 55. § (1) A  bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító, gyermekkor miatt nem büntethető személyt, amennyiben az  szükséges, tanúként kell kihallgatni. A  gyermekkorú kihallgatása során biztosítani kell a  büntetőeljárási cselekvőképességre és a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekre vonatkozó szabályok érvényesülését. (2) A  bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító gyermekkorú részvételével tartott egyéb eljárási cselekmény során a gyermekkorúra az egyéb érdekeltre vonatkozó szabályok az irányadók. VIII. FEJEZET ADATSZERZŐ TEVÉKENYSÉG 33. Adatkérés 56. § (1) A nyomozó hatóság az adatkérés Be. 262. §-a szerinti ügyészségi engedélyezésére vagy utólagos engedélyezésére vonatkozó indítványához csatolja az  adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmet is. Az  adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmet ügyészségi engedélyezésre alkalmas módon kell előkészíteni. (2) Egy indítványhoz több adatszolgáltatót érintő, illetve egy adatszolgáltatón belül több adatra vonatkozó kérelem is csatolható. A  különböző adatszolgáltatókat érintő adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmeket adatszolgáltatóként külön kell elkészíteni. (3) Késedelmet nem tűrő adatkérés esetén ennek tényét fel kell tüntetni a kérelemben, azonban a halaszthatatlanság indokát a  megkeresett adatszolgáltató részére nem kell megjelölni. Az  utólagos engedélyezésre vonatkozó indítvány tartalmazza a halaszthatatlanság indokát is. (4) Az  adatszolgáltatásra vonatkozó kérelemben megfelelő kiemeléssel kell felhívni a  megkeresett adatszolgáltató figyelmét arra, ha a  nyomozó hatóság kifejezetten rendelkezett arról, hogy a  megkeresett adatszolgáltató az adatkérésről másnak nem adhat tájékoztatást (a továbbiakban: felfedés tilalma). (5) A  felfedés tilalmának indokoltságát folyamatosan vizsgálni kell, ha annak indoka megszűnt, a  nyomozó hatóság a megkeresett adatszolgáltató tájékoztatása mellett rendelkezik annak megszüntetéséről. 34. Feltételes adatkérés 57. § (1) A  feltételes adatkérést megelőzően a  megkeresett szervvel – különösen a  feltétel pontos meghatározása tekintetében – egyeztetés folytatható. (2) A feltételes adatkérésre és annak meghosszabbítására vonatkozó indítványra az 56. § (1) bekezdése az irányadó. 35. Adatgyűjtés 58. § (1) Az adatgyűjtés keretében a felvilágosításkérés végrehajtására a nyomozó hatóság az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tagját is igénybe veheti. (2) Ha az  adatgyűjtést több személy végezte, az  adatgyűjtésről készült feljegyzést a  nyomozó hatóság egy, az  adatgyűjtésben részt vett tagja is elkészítheti. Ebben az  esetben a  feljegyzésben meg kell jelölni az adatgyűjtésben részt vevő személyeket is. (3) Az  adatgyűjtést végző személy az  eljárásáról és megállapításairól, valamint az  adatgyűjtésről készült feljegyzésről tanúként kihallgatható. 36. Előzményi iratok és más hatósági iratok beszerzése 59. § A büntetőeljárással, illetve a  büntetőeljárás tárgyát képező cselekménnyel összefüggő, a  büntetőeljárást megelőzően vagy azzal egyidőben folytatott hatósági vagy más közigazgatási eljárás iratait − így különösen a rendészeti intézkedések iratait − az adatkérés szabályai szerint kell beszerezni, ha azok nem állnak rendelkezésre. IX. FEJEZET BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK 37. A tanúvallomás 60. § (1) A  tanút folytatólagos kihallgatása esetén tájékoztatni kell, hogy a  korábbi tanúzási figyelmeztetések továbbra is érvényesek. A nyomozó hatóság a tanú kérésére a figyelmeztetést megismétli és elmagyarázza. (2) A  tanú folytatólagos kihallgatása esetén tisztázni kell, hogy adataiban és a  mentességére vonatkozó körülményekben bekövetkezett-e változás. 61. § (1) Ha a Be. 170. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok nem állapítható meg, cselekvőképtelen személy – ideértve a tizennegyedik életévét be nem töltött személyt is – csak akkor hallgatható ki tanúként, ha vallomása más módon nem pótolható. A  cselekvőképtelen személy tanúzási képességét a  mentális állapotára és életkorára figyelemmel fokozott körültekintéssel kell vizsgálni. (2) Cselekvőképtelen tanú kihallgatása során nem mellőzhető a  törvényes képviselő jelenléte. A  figyelmeztetéseket a  tanú életkorára és mentális állapotára tekintettel, a  törvényes képviselőt bevonva kell közölni. A  tanúvallomás megtagadásával kapcsolatos nyilatkozatot is a törvényes képviselő teszi meg. (3) A Be. 176. § (1) bekezdés c) pontja szerinti figyelmeztetést úgy kell közölni, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatása esetén abból kiderüljön, hogy hamis tanúzás miatt nem büntethető. 62. § (1) Ha a  nyomozó hatóság engedélyezi, hogy a  tanú írásban tegyen vallomást, az  engedélyben fel kell tüntetni az alábbiakat: a) a tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a tanú az írásbeli tanúvallomását benyújthatja aa) postai úton, ha a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, ab) elektronikus kapcsolattartás keretében, ha a  vallomását minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el, ac) jellegének megfelelően postai úton vagy elektronikus kapcsolattartás keretében, ha a  vallomását hitelesítteti, és b) a  vallomástétel benyújtásának határidejét és a  figyelmeztetést arra, hogy ha a  tanú az  írásbeli vallomását határidőben nem nyújtja be, a  nyomozó hatóság a  kihallgatása céljából idézheti, vagy a  kihallgatása érdekében más módon is intézkedhet. (2) Írásbeli tanúvallomás a) hivatalból is engedélyezhető, különösen a tanúk nagy száma vagy a megjelenésével kapcsolatos nehézségek miatt, b) …