2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

(4)bekezdésének kivételével a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás;

1. * kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat: az a gazdálkodó szervezet, amely energiát értékesít a végső felhasználó számára;
2. komplex korszerűsítés: az épülethatároló szerkezetek és az épületgépészeti rendszerek többségét érintő korszerűsítés, amely a korszerűsítés előtti szinthez képest jelentős energiahatékonyság-javulást eredményez; 22a. * környezeti energia: az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv
3. cikk
4. pontja szerinti környezeti energia; 22b. * középület: a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész;
5. * közintézmény: állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv, valamint a többségben ezen szervek által finanszírozott és igazgatott olyan jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet folytat; 23a. * közlekedési célú üzemanyag: a jövedéki adóról szóló törvény szerinti üzemanyag a repülőgép-üzemanyag kivételével;
6. * központi kormányzat: a központi kormányzati igazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a honvédelmi szervezetek országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, továbbá ha e szervezetek körében egy adott hatáskör vonatkozásában nem létezik országos hatáskörű szervezeti egység, akkor azok a szervezeti egységek vagy szervezetek, amelyek illetékessége együttesen terjed ki az ország területére; 24a. * lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület; 24b. * légkondicionáló rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet; 24c. * lényeges hozzájárulás: az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtása, valamint az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése érdekében kifejtett olyan hatás, amely nélkül a végső felhasználó nem döntött volna az egyéni fellépés megvalósítása mellett;
7. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerint nagy hatásfokúnak minősülő kapcsolt energiatermelés;
8. * nagyvállalat: a Kkvtv.
9. §

(2)bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. §

(5)bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;

1. névleges bemenő hőteljesítmény: az adott energiaátalakító berendezésre vonatkozó hatósági határozatban vagy a berendezés gépkönyvében vagy gyártói nyilatkozatában rögzített névleges teljesítményen történő üzemeltetéséhez szükséges, az energiaátalakító berendezésbe bevitt hőteljesítmény megawattban (MWth) kifejezve;
2. * primerenergia-fogyasztás: a bruttó rendelkezésre álló energia, a nemzetközi vízi közlekedés fogyasztása, a végső nem energetikai célú fogyasztás és a környezeti energia kivételével; 28a. * szellőzőrendszer: a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló,
3. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti szellőztetőberendezés; 28b. * támogatandó háztartás: az a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartás, amely által használt lakóépületben a lakóépület 20 °C fokra való fűtéséhez és melegvíz készítéshez kapcsolódó, a háztartásra jutó éves energiaköltség meghaladja a háztartás éves jövedelmének 25%-át, ahol az éves energiaköltség és a háztartás éves jövedelme a 2020-tól kezdődő, a számítás időpontjában lezárt naptári évek energiaköltségének, illetve átlagjövedelmének számtani átlaga; 28c. * telepített információtechnológiai teljesítményigény: az adatközpont gépterem alapterületén telepített hálózatok, szerverek és tárolóberendezések kW-ban kifejezett névleges teljesítményigényének összege;
4. teljes bemenő hőteljesítmény: az összes olyan műszaki egység névleges bemenő hőteljesítményének összege, amely a létesítmény részét képezi;
5. * végfelhasználási energiamegtakarítás: a
6. § szerinti egyes kötelezettségi időszakok tekintetében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott alapelvek szerinti számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamegtakarítási cél, amelynek a végső felhasználók körében történő eléréséről a Kormány gondoskodik;
7. * végső felhasználó: az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját felhasználására vásárol energiát; távhűtéssel ellátott épület esetében, ha a távhűtési szolgáltatás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében – a közös használatú épületrészek kivételével – mérhető, végső felhasználónak kell tekinteni az egyes épületrészek tulajdonosát is;
8. * végsőenergia-fogyasztás: az ipar, a közlekedés – ideértve a nemzetközi légi közlekedés energiafogyasztását is –, a háztartások, a köz- és magánszolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat és egyéb végfelhasználói ágazatok számára szolgáltatott energia összessége, amely nem foglalja magában a nemzetközi vízi közlekedés energiafogyasztását, a környezeti energiát, az energiaátalakítási ágazatnak és az energiaágazatnak történő szállítást, valamint a szállítási és elosztási veszteségeket az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. mellékletében meghatározottak szerint;
9. * vállalkozáscsoport: azon vállalkozások összessége, amelyek egymással a Kkvtv. szerinti kapcsolódó vállalkozási vagy partnervállalkozási kapcsolatban állnak. II. FEJEZET AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖZPONTI FELADATAI ÉS STRATÉGIAI DOKUMENTUMAI
10. Energiahatékonysági célkitűzés
11. §

(1)* Indikatív energiahatékonysági célkitűzésként kell meghatározni a 2020-ra és 2030-ra elérendő primerenergia-felhasználást és végsőenergia-fogyasztást.

(2)*

(3)* A 2030-ra elérendő indikatív energiahatékonysági célt az integrált nemzeti energia- és klímatervben kell meghatározni az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet

1. és
2. cikkével összhangban. A 2030-ra elérendő indikatív energiahatékonysági cél meghatározása során figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió
3. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1128 Mtoe primer energiát és a 846 Mtoe végső energiát.

(4)* A

1. január 1-jétől
2. december 31-ig tartó időszak során elérendő indikatív energiahatékonysági célt és a támogatandó háztartások érdekében hozott intézkedések eredményét az integrált nemzeti energia- és klímaterv keretében kell az Európai Bizottság számára bejelenteni.
3. *
4. § *
5. * Hosszú Távú Felújítási Stratégia
6. § *

(1)A magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá való felújítását (a továbbiakban: mélyfelújítás), valamint a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való költséghatékony átalakításának megkönnyítését ösztönző hosszú távú stratégiaként 2050-ig terjedő Hosszú Távú Felújítási Stratégiát kell kidolgozni.

(2)A Hosszú Távú Felújítási Stratégia

1. a)tartalmazza a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú nemzeti épületállomány áttekintését a felújított épületek 2020-ban várható arányának figyelembevételével;
2. b)meghatározza az épülettípusoknak és az éghajlati zónának megfelelő költséghatékony felújítási módokat, valamint az épületek életciklusán belül a szükséges felújítások javasolt időpontjait;
3. c)olyan szakpolitikákat és intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhető az épületek költséghatékony mélyfelújítása, ideértve a szakaszos mélyfelújításokat is, továbbá amelyekkel támogathatók a célzott, költséghatékony intézkedések és felújítások, így különösen az épületfelújítási útlevél rendszerének szabadon választható bevezetése révén;
4. d)tartalmazza azokat a speciális szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyek célja a legkevésbé energiahatékony vagy gyenge műszaki állapotú épületek energetikai célú korszerűsítése, a tulajdonos és bérlő közötti esetleges érdekellentét csökkentése, a piac megfelelő működésének biztosítása, valamint azokat a szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyek a támogatandó háztartásokat célozzák;
5. e)meghatározza az épületenergetika terén várható energiamegtakarítást, és tényeken alapuló becslést tartalmaz az egészséggel, biztonsággal, valamint a levegőminőség javításával kapcsolatos előnyök vonatkozásában;
6. f)ismerteti a középületekre vonatkozó energiahatékonysági szakpolitikákat és intézkedéseket;
7. g)ismerteti az energiamegtakarítást eredményező intelligens technológiák terjesztését, valamint épületek és közösségek összekapcsolását célzó kezdeményezéseket, továbbá az energiahatékony épületek tervezésével, építésével és korszerűsítésével foglalkozó szakemberek oktatására és továbbképzésére vonatkozó intézkedéseket;
8. h)intézkedéseket, valamint az előrehaladás mérésére alkalmas – 2030-ra, 2040-re és 2050-re külön-külön megállapított – indikatív mutatószámokat tartalmazó ütemtervet határoz meg az

(1)bekezdésben rögzített célok elérése érdekében, ismertetve, hogy az ütemtervben meghatározott indikatív részcélok miként járulnak hozzá a 2. §

(3)bekezdése szerinti energiahatékonysági célkitűzések eléréséhez; i) tartalmazhat olyan intézkedéseket is, amelyek az épületek energiahatékonysági felújítását és élettartamát befolyásoló tűzbiztonsági és földrengésállósági kockázatokat kezelik.

(3)A Hosszú Távú Felújítási Stratégia mellékleteként ismertetni kell a megelőző Hosszú Távú Felújítási Stratégia végrehajtását, a megvalósított szakpolitikákat és intézkedéseket.

(4)A Hosszú Távú Felújítási Stratégia kidolgozása és végrehajtása során az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet

1. cikkében rögzítetteknek megfelelően nyilvános egyeztetést kell lefolytatni, a beérkezett vélemények és javaslatok összefoglalóját, valamint a nyilvános egyeztetésbe bevont hatóságok, civil szervezetek, piaci szereplők megnevezését pedig mellékelni kell a stratégiához.
2. Az energiaellátás hatékonysága
3. §

(1)* Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés és távhűtés megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelését – a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 4-i 2019/826/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti tartalommal – el kell végezni, és azt az Európai Bizottság kérésére ötévente felül kell vizsgálni.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti értékelés céljából gondoskodni kell egy olyan országos költség-haszon elemzés készítéséről, amely a fűtési és hűtési szükségleteknek megfelelő, leginkább költséghatékony megoldások azonosítására és végrehajtására alkalmas.

(3)Ha az

(1)bekezdés szerinti értékelés és a

(2)bekezdés szerinti országos költség-haszon elemzés alapján lehetőség van nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés vagy a hatékony távfűtés vagy hatékony távhűtés olyan alkalmazására, ahol a haszon meghaladja a költségeket, a Kormány gondoskodik intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról a hatékony távfűtési vagy hatékony távhűtési infrastruktúra fejlesztése érdekében, vagy annak érdekében, hogy az kompatibilis legyen a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés kifejlesztésével, valamint a hulladékhőből és megújuló energiaforrásokból előállított fűtési energia hasznosításával.

(4)Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében – az

(1)bekezdésben foglaltak mellett, attól függetlenül – el kell végezni a földgáz- és villamosenergia-hálózatok – így különösen a szállítással, az átvitellel, az elosztással, a terhelésszabályozással és együttműködő képességgel, valamint az energiatermelő létesítményekhez történő csatlakozással összefüggő – energiahatékonysági potenciáljának átfogó értékelését, különös tekintettel a háztartási méretű kiserőműre vonatkozó lehetőségekre. III. FEJEZET A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI

1. A Kormány energiahatékonysági feladatai
2. § * A Kormány
3. az „első az energiahatékonyság” elve alapján meghatározza a nemzeti energiahatékonysági célkitűzést;
4. kidolgozza a Hosszú Távú Felújítási Stratégiát, gondoskodik annak az Európai Bizottság részére történő megküldéséről;
5. a tárgyév január 1-jei állapot szerint összeállítja és közzéteszi minden év február 28-ig a
6. §-ban meghatározott épületek listáját, amelyek az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti minimumkövetelményeknek nem felelnek meg, biztosítja, hogy a listában meghatározott épületek alapterületének 3%-át az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelően a tárgyévben felújítsák, továbbá kijelöli a központi kormányzat energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá eső épületeinek nyilvántartását vezető minisztert;
7. meghatározza az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek által beszerezhető magas energiahatékonyságú termékek, szolgáltatások, épületek energiahatékonysági követelményeit;
8. kidolgozza a végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez a végső felhasználók körében szükséges, a
9. §

(1)bekezdése szerinti szakpolitikai intézkedéseket (a továbbiakban: szakpolitikai intézkedések) és ellenőrzésük rendszerét;

1. gondoskodik a szakpolitikai intézkedések és alkalmazásuk módszertanának az Európai Bizottsághoz történő bejelentéséről;
2. kijelöli az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságokat;
3. biztosítja a kijelölt végrehajtó hatóságok által működtetett nyomonkövetési rendszereknek az integrált nemzeti energia- és klímatervvel való összhangját, valamint meghatározza a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékét és éves célértékeit;
4. gondoskodik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a hatékony távfűtés és a hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének és az ahhoz szükséges országos költség-haszon elemzésnek az előkészítéséről;
5. meghatározza az energetikai auditálással kapcsolatos követelményeket;
6. biztosítja az Európai Bizottság felé fennálló energiahatékonysági jelentéstételi, értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését;
7. meghatározza az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket;
8. gondoskodik a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a médián keresztüli terjesztéséről;
9. nyilvántartja és közzéteszi a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat;
10. a
11. §

(1)bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban olyan felülvizsgálati, verifikációs, mérési, irányítási és ellenőrzési rendszert vezet be, amely keretében a szakpolitikai intézkedésekkel megvalósított, végső felhasználók körében elért energiamegtakarítási adatok hitelességét reprezentatív statisztikai mintával igazolja, majd megállapítja azokat halmozottan és éves bontásban; 16. a 12. §

(2)bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban olyan irányítási rendszert vezet be, amely alapján biztosítja, hogy a szakpolitikai intézkedések alapján elérhető éves új energiamegtakarítás ne legyen kevesebb a végfelhasználási energiamegtakarítás e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben rögzített éves célértékeinél, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket határoz meg arra az esetre, ha az előrehaladás mértéke nem kielégítő;

1. megtervezi és az integrált nemzeti energia- és klímaterv esedékes felülvizsgálatai során rögzíti az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemeknek megfelelően az energiamegtakarítási célok teljesülését elősegítő szakpolitikai intézkedések körét, valamint meghatározza az egyes szakpolitika intézkedések nyomon követéséhez és hitelesítéséhez szükséges módszertani eljárások kereteit;
2. * a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslata alapján, de legalább kétévente felülvizsgálja az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren belül az energiamegtakarítási kötelezettség
3. §

(1)és

(1a)bekezdésben meghatározott mértékét;

1. biztosítja az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások magánfinanszírozásának erősödését, ennek keretében pedig intézkedéseket határozhat meg az energetikai auditok jobb felhasználására az egyéni fellépések befolyásolása érdekében, továbbá optimális mértékben alkalmazza az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” európai uniós közösségi kezdeményezésben javasolt lehetőségeket és eszközöket.
2. A Hivatal energiahatékonysági feladatai *
3. § A Hivatal * a) * a
4. §

(2)bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban gyűjti – és az energiapolitikáért felelős miniszter felhívására 3 munkanapon belül megküldi – az egyes alternatív intézkedések, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott nyomonkövetési adatait, valamint az integrált nemzeti energia- és klímatervnek és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módszereknek és elveknek megfelelően biztosítja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes alternatív szakpolitikai intézkedések, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer nyomonkövetési adatainak hitelesítését – ideértve annak biztosítását is, hogy amennyiben átfedés van a szakpolitikai intézkedések vagy az egyéni fellépések hatása között, az energiamegtakarítás nem kerül kétszeresen elszámolásra –;

1. b)* az integrált nemzeti energia- és klímaterv felülvizsgálatai során javaslatot tesz az egyes, az integrált nemzeti energia- és klímatervben rögzített és rögzíteni tervezett szakpolitikai intézkedések nyomonkövetési rendszerét megalapozó módszertani keret meghatározására;
2. c)* névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet az energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről, valamint a természetes személy energetikai szakreferensekről és energetikai szakreferens szervezetekről, nyilvántartást vezet a közreműködő szervezetekről, ellátja e személyek és szervezetek felügyeletét; valamint elvégzi az energetikai auditálás ellenőrzését;
3. d)a 20. § szerinti energiahatékonysági tájékoztató honlapot tart fenn;
4. e)értékelést készít a földgáz- és villamosenergia-hálózatok – így többek között a szállítással, az átvitellel, az elosztással, a terhelésszabályozással és együttműködő képességgel, valamint az energiatermelő létesítményekhez történő csatlakozással összefüggő – energiahatékonysági potenciáljáról, különös tekintettel a háztartási méretű kiserőműre vonatkozó lehetőségekre;
5. f)meghatározza
6. fa)a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó új villamosenergia-termelő létesítmények tervezése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményként történő üzemeltetéssel,
7. fb)a 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó villamosenergia-termelő létesítmények jelentős korszerűsítése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítménnyé történő átalakítással,
8. fc)a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó, hasznosítható hőmérsékleti szintű hulladékhőt termelő ipari létesítmények tervezése vagy jelentős korszerűsítése esetén a hőenergiát szállító hálózathoz csatlakoztatással, vagy a hulladékhő gazdaságilag indokolt igény kielégítésére – többek között kapcsolt energiatermeléssel – történő felhasználásával, valamint
9. fd)a hőenergiát szállító hálózat tervezése, vagy a már meglévő, hőenergiát szállító hálózatba 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó energiatermelő létesítmény létrehozásának vagy jelentős korszerűsítésének tervezése esetén a közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásával járó kiadások és bevételek értékelésére (a továbbiakban: költség-haszon elemzés) vonatkozó módszertant és a költség-haszon elemzés elkészítésének követelményeit;
10. g)jóváhagyja az
11. f)pont szerinti költség-haszon elemzést;
12. h)felmentést ad az
13. f)pont szerinti költség-haszon elemzés elkészítésének kötelezettsége alól;
14. i)meghatározza a nem kötelező energetikai audit ellenőrzésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;
15. j)* nyilvántartást vezet a regisztrált nagyvállalatokról és a regisztrált nagyvállalatok nevét és székhelyét, továbbá a regisztrált nagyvállalattal szemben hozott, kötelező energetikai auditálás elmulasztását megállapító határozat véglegessé válása dátumát a Hivatal honlapján közzéteszi;
16. k)* a Kormány energiahatékonysági feladatainak ellátása érdekében az energiapolitikáért felelős miniszter megkeresésére 3 munkanapon belül megküldi az e törvény szerinti feladataival összefüggésben kezelt adatokat. 7/A. § * E törvény rendelkezéseinek megsértése esetén nem alkalmazható közigazgatási szankció a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított 5 év elteltével. IV. FEJEZET KÖZINTÉZMÉNYEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI 8. A központi kormányzati épületek energiahatékonysági jellemzőinek javítása 8. §

(1)A központi kormányzat által használt,

1. a)állami vagy központi kormányzati tulajdonban lévő,
2. b)fűtött vagy hűtött,
3. c)az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott követelményértéket el nem érő és
4. d)500 m2-t, 2015. július 9-étől 250 m2-t meghaladó hasznos alapterületű épületek (a továbbiakban: felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek) energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá esnek.

(2)*

1. január
2. napjától kezdve évente el kell végezni a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek közül a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek összalapterületének 3%-át kitevő alapterületű épületek – legalább a jogszabályban meghatározott energetikai minimumkövetelményeknek megfelelő – energiahatékonysági felújítását, amely során vizsgálni kell a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek távhőellátásba kapcsolását.

(2a)*

1. január
2. napjától kezdve a

(2)bekezdés szerinti energiahatékonysági felújítás mértékének el kell érnie az épületeken energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben az új épületek tekintetében előírt energetikai minimum követelményszintjét legalább a felújítandó alapterület 50%-a esetében.

(3)Nem tartoznak a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek körébe

1. a)a hitéleti célra használt épületek,
2. b)azon műemlék épületek, helyi védelem alatt álló épületek, amelyek esetében az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték elfogadhatatlan mértékű megváltoztatását eredményezné,
3. c)* a fegyveres erők vagy központi kormányzat használatában lévő nemzetvédelmi célt szolgáló épületek, a fegyveres erők vagy a nemzetvédelmi hatóságok egyéb alkalmazottai által használt lakónegyedei vagy irodaépületei kivételével. 9. § * A felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az épületek négyzetméterben kifejezett alapterületét, energetikai tanúsítványát, valamint ha ezen adatok rendelkezésre állnak, a fűtés, a hűtés, a villamos energia és a meleg víz mért éves energiafogyasztását. A nyilvántartást közzé kell tenni az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján. 9. Energiahatékonysági célú beszerzés 10. §

(1)* Ha a termékek, szolgáltatások és épületek minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és honvédségi szervezetek (a továbbiakban együtt: energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet) általi beszerzéséről szóló szerződés értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott uniós értékhatárokat, az ajánlatkérők által kizárólag magas energiahatékonysági teljesítményű termékek, szolgáltatások és épületek szerezhetők be, ha ez összeegyeztethető a költséghatékonysággal, a gazdasági megvalósíthatósággal, a fenntarthatósággal, a műszaki alkalmassággal, valamint a verseny megfelelő érvényesülésével.

(2)* Az

(1)bekezdés csak olyan mértékben vonatkozik a katonai nemzetbiztonsági és az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervekre, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, valamint a honvédségi szervezetekre, amennyiben az nem eredményez összeütközést ezen szervezetek alaptevékenységének céljával.

(3)* 10/A. § * Az energiapolitikáért felelős miniszter a közbeszerzésekért felelős miniszter, a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter és az építésgazdaságért felelős miniszter bevonásával kétévente az integrált nemzeti energia- és klímaterv részeként jelentést nyújt be az Európai Bizottság részére az alábbi adatokról:

1. a)az energiahatékonyságra irányuló közberuházások volumene és az energiahatékonysági intézkedéseket támogató közfinanszírozás révén elért átlagos tőkeáttételi tényező;
2. b)az energiahatékonysági hiteltermékek volumene, különbséget téve a különböző termékek között;
3. c)adott esetben az energiahatékonyság és a legjobb gyakorlatok elterjedésének fokozása érdekében bevezetett nemzeti finanszírozási programok, valamint az energiahatékonyságra irányuló innovatív finanszírozási rendszerek. 11. § Ha közintézmény az energiahatékonysági célú beszerzése során energiahatékonyság-alapú szerződést kíván kötni, e szerződésnek legalább az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia. A szerződést írásban kell megkötni. 9/A. * A közintézményi tulajdonban és használatban álló épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági feladatok * 11/A. § * A közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője: *
4. a)* ötévente a Hivatal által elkészített és az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett minta szerinti energiamegtakarítási intézkedési tervet készít, amit a készítés évében március 31-ig köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre;
5. b)* végrehajtja az energiamegtakarítási intézkedési tervet, a teljesítésről évente jelentést készít, amit a tárgyévet követő év március 31-ig köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre;
6. c)* a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az épületre vagy épületrészre vonatkozó energiafogyasztási és a Hivatal elnökének rendeletében foglaltak szerint a tárgyévben elért végsőenergia-megtakarítási adatokat;
7. d)* gondoskodik az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett módszertan alapján az épület vagy épületrész használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról és a
8. b)pont szerinti éves jelentésben erről beszámol;
9. e)együttműködik a Nemzeti Energetikusi Hálózattal az a)–
10. d)pontban meghatározott feladatok ellátása során,
11. f)* a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre feltölti és változás esetén frissíti az épületre vagy épületrészre vonatkozó adatokat, energetikai tanúsítványt, energetikai auditot;
12. g)* együttműködik a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti elosztó, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) szerinti földgázelosztó (a továbbiakban együtt: elosztói engedélyesek) és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerinti távhőszolgáltató (a továbbiakban: távhőszolgáltató) által a Hivatal számára bejelentett energiafogyasztási adatok vizsgálatában;
13. h)* mentesül az a),
14. b)és
15. d)pont szerinti feladatok alól, ha a közintézmény energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetnek vagy energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetnek minősül;
16. i)* energetikai felelőst jelöl ki a Nemzeti Energetikusi Hálózattal történő kapcsolattartás és e §-ban meghatározott feladatok közvetlen ellátása céljából.
17. j)* teljesíti a 9. § szerinti nyilvántartás vezetésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettséget. 11/B. § *

(1)A Magyar Államkincstár a Hivatal megkeresésének megfelelő rendszerességgel és adattartalommal elektronikus úton megküldi a Hivatal számára az e törvény szerinti közintézmények törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatait.

(2)Az elosztói engedélyes és a távhőszolgáltató köteles a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon és tartalommal, elektronikus úton bejelenteni a Hivatal által rendelkezésre bocsátott listában szereplő közintézmények energiafogyasztási adatait a Hivatal számára. V. FEJEZET ENERGIAHATÉKONYSÁG-JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK A VÉGFELHASZNÁLÁSI ENERGIAMEGTAKARÍTÁS ÉRDEKÉBEN 10. A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke 12. § *

(1)A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke a

1. január
2. és
3. december
4. közötti kötelezettségi időszakban (a továbbiakban: első kötelezettségi időszak) a 2010.,
5. és
6. bázisévekben átlagosan a végső felhasználók részére értékesített, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamennyiséghez képest országos szinten évi 1,5% mértékű energiamegtakarítással elért, halmozott energiamegtakarítás.

(2)A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke a

1. január
2. és
3. december
4. közötti kötelezettségi időszakban (a továbbiakban: második kötelezettségi időszak) a 2016.,
5. és
6. bázisévek átlagos végsőenergia-fogyasztási mennyiségéhez képest országos szinten évi 0,8% mértékű energiamegtakarítással elért, halmozott energiamegtakarítás.

(3)Az első kötelezettségi időszakban a végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint legfeljebb 25%-kal csökkenthető.

(4)* A második kötelezettségi időszakban, valamint azt követően a végfelhasználási energiamegtakarítás éves célértékeit a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg azzal, hogy a kötelezettségi időszak végéig a

(2)bekezdésben meghatározott végfelhasználási energiamegtakarítást el kell érni.

(5)A

1. január
2. és
3. december
4. közötti kötelezettségi időszakban és a
5. január
6. és
7. december
8. közötti kötelezettségi időszakban a

(2)bekezdéssel összhangban megállapított mértékű végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérni.

(6)A második kötelezettségi időszakban a

1. december
2. után megvalósuló energiamegtakarítás számolható el. A
3. december
4. után elért energiamegtakarítás az első kötelezettségi időszakban nem számolható el.
5. * A végfelhasználási energiamegtakarítást megvalósító intézkedések meghatározása és számítási módja
6. § *

(1)A végfelhasználási energiamegtakarítást

1. a)az energiára vagy szén-dioxidra kivetett adókkal, amelyek az energia végső felhasználói fogyasztásának csökkentését eredményezik,
2. b)finanszírozási rendszerekkel, eszközökkel vagy pénzügyi ösztönzőkkel,
3. c)szabályozással vagy önkéntes megállapodásokkal,
4. d)termékek és szolgáltatások energiahatékonyságának javítását célzó nemzeti szabványok bevezetésével, továbbá európai szabványokhoz kapcsolódó nemzeti értékek megadásával,
5. e)energiacímkézési rendszerekkel,
6. f)oktatási, képzési, tanácsadási, szemléletformálási programokkal,
7. g)egyéb eszközökkel vagy
8. h)energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel kell elérni.

(2)A szakpolitikai intézkedéseket az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kell kidolgozni. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor figyelembe kell venni a támogatandó háztartások számának csökkentésére irányuló célkitűzéseket.

(3)A szakpolitikai intézkedések végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítást az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszertan alapján kell megállapítani.

(4)Az épületek felújítása során megvalósuló energiahatékonyság-javulást ösztönző szakpolitikai intézkedéseket a megcélzott vagy megvalósult energiamegtakarítás elérése érdekében a következő kritériumok közül egy vagy több figyelembevételével kell meghatározni:

1. a)a felújítás céljából használt berendezés vagy anyag energetikai jellemzője, ha a felújítás céljából felhasznált berendezést vagy anyagot olyan szakember telepíti, aki rendelkezik az előírt szintű minősítéssel vagy képesítéssel;
2. b)az épületeken belüli energiamegtakarítás kiszámításához használt szabványos értékek;
3. c)a felújítással elért javulás, a felújítás előtt, illetve után kiállított energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításának eredménye;
4. d)energetikai audit eredményei;
5. e)az energetikai jellemző javulását jelző, más releváns, átlátható és arányos módszerrel végzett vizsgálat eredményei.

(5)* A második kötelezettségi időszakban, valamint azt követően az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási, valamint az energiamegtakarítás terén érvényesülő éves tendenciákkal kapcsolatos adatokat halmozottan és éves bontásban a Hivatal az egyes energiahatékonyság-javító intézkedések megvalósulását követő év szeptember 30-ig megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére, aki gondoskodik a személyes adatnak vagy üzleti titoknak nem minősülő információk közzétételéről. A Hivatal az adatokat összesítve, valamint a 15. §

(1)és

(1a)bekezdésében meghatározott kötelezetti csoportok szerinti bontásban is feltünteti.

(6)A második kötelezettségi időszak során elérendő végfelhasználási energiamegtakarítás mértékéről, annak kiszámítási módjáról, a kapcsolódó szakpolitikai intézkedésekről és az alkalmazásukra vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel rendelkező módszertanokról az energiapolitikáért felelős miniszter jelentést készít, amelyet az integrált nemzeti energia- és klímaterv részeként nyújt be az Európai Bizottság részére.

(7)A

(6)bekezdés szerinti jelentéshez az energiapolitikáért felelős miniszter felhívására a Hivatal a felhívás érkeztetéstől számított 90 napon belül megküldi

1. a)* a szakpolitikai intézkedések által elért energiamegtakarítás számításának és hitelesítésének módszertanát, beleértve az addicionalitás és a hozzájárulás lényegessége meghatározásának módját, valamint a várható és a nagyságrendi megtakarítás tekintetében alkalmazott módszertanok és referenciaértékek megjelölését;
2. b)az intézkedések élettartamát és számításának módját, valamint azt, hogy ezek a számítások min alapulnak;
3. c)az országon belüli éghajlati eltérések figyelembevételére alkalmazott megközelítést.

(8)* Ha a Hivatal által elszámolt halmozott energiamegtakarítás legalább 20%-kal elmarad a Kormány rendeletében megállapított éves célértéktől, a Hivatal tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert az

(5)bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettsége során. Ha az elmaradás az

(1)bekezdés h) pontjában rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszert érinti, a Hivatal javaslatot tesz az energiapolitikáért felelős miniszter részére a 15. §

(1)és

(1a)bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség mértékének megemelésére.

1. Az energiahatékonyság-javító szakpolitikai intézkedések végrehajtása
2. § *

(1)A végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez alkalmazott, 13. §

(1)bekezdés a)–

1. g)pontjában meghatározott szakpolitikai intézkedések (a továbbiakban: alternatív szakpolitikai intézkedések) megvalósításáért és nyomon követéséért felelős közfeladatot ellátó szervezet (a továbbiakban: végrehajtó hatóság)
2. a)gondoskodik a hatáskörébe tartozó alternatív szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzéséről,
3. b)átadja az egyes alternatív szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás számbavételéhez és hitelesítéséhez szükséges rendelkezésre álló adatokat az egyes energiahatékonyság-javító intézkedések megvalósulását követő év április 30-ig
4. ba)az első kötelezettségi időszak vonatkozásában az energiapolitikáért felelős miniszter számára, az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon,
5. bb)a második kötelezettségi időszak vonatkozásában a Hivatal számára, a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon és adattartalommal,
6. c)együttműködik az adatok felülvizsgálata során és megadja a szükséges tájékoztatást,
7. d)* a tárgyévet követő szeptember 30-ig jelentést készít az energiapolitikáért felelős miniszter részére a tárgyévben elért energiamegtakarítások ellenőrzése érdekében végzett tevékenységéről és az ellenőrzések eredményéről.

(1a)* A végrehajtó hatóság az

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja szerinti adatszolgáltatás során a következő személyes adatokat is átadja:
3. a)ingatlanon megvalósuló alternatív szakpolitikai intézkedés esetén az ingatlan címe, helyrajzi száma,
4. b)ingóságon megvalósuló alternatív szakpolitikai intézkedés esetén az ingóság gyári száma, gépjármű esetén alvázszáma, és
5. c)az alternatív szakpolitikai intézkedéssel érintett végső felhasználó neve, lakcíme.

(1b)* A végrehajtó hatóság az

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja szerinti adatszolgáltatással érintett adatokat az adatszolgáltatással egyidejűleg megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére is. Az átadott adatokat az energiapolitikáért felelős miniszter és a Hivatal az elért energiamegtakarítás megállapítása és hitelesítése céljából az adott kötelezettségi időszak lejártát követő ötödik év végéig kezeli.

(1c)* Ha az

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja szerinti adatszolgáltatás az egyéni fellépések megvalósulása szerinti tárgyévet követő év május 31-éig nem valósul meg, a Hivatal erről tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert, és a bevonásával egyeztetést kezdeményez a végrehajtó hatósággal a hiányzó adatok előállítása érdekében. Az egyeztetés eredményeként megállapított módszertan alapján előállított adatokat a végrehajtó hatóság haladéktalanul átadja a Hivatal számára.

(1d)* Energiamegtakarítás elérését célzó támogatási, tanácsadási program esetén a program kiírója a program kidolgozása során figyelembe veszi a Hivatal által – az energiahatékonysági tájékoztató honlapon – közzétett módszertani útmutatót.

(2)Az egyes alternatív szakpolitikai intézkedéseket és a megvalósításukért felelős végrehajtó hatóságot az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(3)Ha az energiamegtakarítás több alternatív szakpolitikai intézkedés közös eredménye, az egy alternatív szakpolitikai intézkedés eredményei között számolható el a végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítése során. Az alternatív szakpolitikai intézkedések hitelesítési és nyomonkövetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a 15. § szerinti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel vagy más alternatív szakpolitikai intézkedésekkel történő közös megvalósítással létrejött energiamegtakarítás eredményei elkülöníthetők legyenek.

(4)* A Hivatal a 13. §

(1)bekezdés b)–g) pontjában meghatározott alternatív szakpolitikai intézkedések keretében a második kötelezettségi időszakban megvalósított egyes energiahatékonyság-javító intézkedések reprezentatív módon kiválasztott statisztikailag jelentős részét felülvizsgálja. A statisztikailag jelentős részt a Hivatal éves felülvizsgálati tervben határozza meg. A felülvizsgálat végrehajtásáról, a levont következtetésekről, a bejelentett megtakarításoknak a Hivatal ellenőrzése alapján javasolt korrekciójáról a Hivatal jelentést készít az energiapolitikáért felelős miniszter részére.

(5)A Hivatal a

(4)bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a végrehajtó hatóságtól, az adott energiahatékonyság-javító intézkedéssel érintett végső felhasználótól, az energetikai tanúsítványok elektronikus nyilvántartását vezető szervezettől, valamint a közreműködő energetikai auditortól vagy auditáló szervezettől információt kérni, a kapcsolódó iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot és személyes adatot tartalmazó iratokat is, valamint jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti szemlét lefolytatni.

(6)* A végrehajtó hatóság, az adott energiahatékonyság-javító intézkedéssel érintett végső felhasználó, az energetikai tanúsítványok elektronikus nyilvántartását vezető szervezet, valamint a közreműködő energetikai auditor vagy auditáló szervezet a Hivatal részére megadja a

(4)bekezdés szerinti feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal az adatszolgáltatási kötelezettséget előíró határozatában határozza meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal ötmillió forintig terjedő bírságot szab ki.

(7)* A

(6)bekezdés szerinti bírság ugyanazon mulasztás tekintetében – összesen legfeljebb hat alkalommal, legalább 60 napos időközönként, de az első bírságot megállapító határozat véglegessé válását követő legfeljebb egy éven belül – ismételten kiszabható. 12/A. * Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer 15. § *

(1)* A Vet. és a Get. szerinti villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére – ideértve a saját célra történő felhasználást is – értékesítő gazdálkodó szervezet, egyesület (a továbbiakban együtt: kötelezett fél) *

1. a)a 2021. évben az általa 2019-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának,
2. b)a 2022. évben az általa 2020-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,1%-ának,
3. c)a 2023. évben az általa 2021-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,3%-ának,
4. d)* a 2024. évben az általa 2022-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának,
5. e)* 2025. évben – az

(1a)bekezdésben foglaltak kivételével –

1. ea)2025. június 30-ig félévre vetítve arányosan az általa 2023-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának,
2. eb)2025. július 1-től félévre vetítve arányosan az általa 2023-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 2,3%-ának,
3. f)* 2026. évben – az

(1a)bekezdésben foglaltak kivételével – az általa 2024-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 1,4%-ának, g) * 2027. évben – az

(1a)bekezdésben foglaltak kivételével – az általa 2025-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 1%-ának, h) * 2028–2035. években – az

(1a)bekezdésben foglaltak kivételével – az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében (a továbbiakban: energiamegtakarítási kötelezettség).

(1a)* A közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére – ideértve a saját célra történő felhasználást is – értékesítő gazdálkodó szervezet kötelezett fél a 2025–2035. években az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében.

(2)* Az energiamegtakarítási kötelezettség számítása során a kötelezettség alá vont energiamennyiségbe a számítás alapjául szolgáló évben a kötelezett fél által értékesített, szállított villamos energia, földgáz, és közlekedési célú üzemanyag számít bele, azzal, hogy a Hivatal az energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához az adott értékesítés vonatkozásában az első, főtevékenységét tekintve végső felhasználó statisztikai besorolású gazdálkodó szervezet részére történő értékesítést veszi figyelembe, a továbbértékesítést nem vizsgálja.

(2a)* Az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-áig az adott évi energiamegtakarítási kötelezettséget legalább 30%-ban a tárgyévben megvalósított, legalább 6 éves élettartamot elérő egyéni fellépésből származó hitelesített energiamegtakarítással kell teljesíteni. Ezt meghaladóan az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-áig az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség a tárgyévben, valamint az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósított egyéni fellépésből származó, energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére korábban el nem számolt hitelesített energiamegtakarítással teljesíthető, figyelemmel az

(5)–

(5b)bekezdésben foglaltakra.

(2b)* Az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-a felett az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség a tárgyévben, valamint az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósított, az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott jegyzékben (a továbbiakban: jegyzék) szereplő, a jegyzék szerint számított és hitelesített, legalább 6 éves élettartamot elérő egyéni fellépésből származó, energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére korábban el nem számolt hitelesített energiamegtakarítással teljesíthető – figyelemmel az

(5)–

(5b)bekezdésben foglaltakra – azzal, hogy az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott százalékos arányának lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépésből kell származnia.

(2c)* A lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházás kivitelezése során az adott beruházás típusától függően az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben szereplő építési kulcstermékeket kell beépíteni, amelyeknek rendelkeznie kell a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet által kiadott egyszerűsített környezeti minősítéssel, valamint a környezeti pontszámuk minimum értékének el kell érnie a 8-at.

(2d)* Nem hitelesíthető az energiamegtakarítás, amennyiben nem felel meg a

(2c)bekezdésben meghatározott követelménynek.

(2e)* A saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél és a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő egyesület először a 2024. évben köteles energiamegtakarítási kötelezettséget teljesíteni.

(3)* A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését a

(4a)bekezdés szerinti esetben a 13. §

(1)bekezdés b)–g) pontja szerinti olyan alternatív szakpolitikai intézkedésekkel is kombinálhatja, amelyekhez a kötelezett fél – vagy hitelesített energiamegtakarítás átruházása esetén bármely személy – részéről lényeges hozzájárulás történt. Ha a kötelezett fél az elért energiamegtakarítást ilyen alternatív szakpolitikai intézkedések igénybevételével éri el, az elért energiamegtakarításból a kötelezett félnek és a végső felhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részaránya – a

(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében, az egyéni fellépés további elszámolható költségének részaránya pedig kötelezetti energiamegtakarításként számolható el.

(4)* Lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés megvalósítása során a kötelezett félnek és a végső felhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás, adókedvezmény vagy ezek együttes igénybevétele esetén a kötelezett az energiamegtakarítás 70%-át akkor is elszámolhatja kötelezetti energiamegtakarításként, ha a

(3)bekezdés alapján ennél kevesebbre lenne jogosult. A Hivatal az így keletkező megtakarítást a 13. §

(5)bekezdése szerinti adatszolgáltatásában külön feltünteti.

(4a)* Az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az energiapolitikáért felelős miniszter bevonásával az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételek meghatározásával egyező formában meghatározza, hogy az adott alternatív szakpolitikai intézkedés mely feltételek fennállása esetén vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére, amely esetben az elszámolásra a

(3)és

(4)bekezdés szerinti arány alkalmazandó. Ha az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételeket nem határoz meg, az adott alternatív szakpolitikai intézkedés nem vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére. Az így keletkező megtakarítást a végrehajtó hatóság a 14. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja, a Hivatal a 13. §

(5)bekezdése szerinti adatszolgáltatásában külön feltünteti.

(4b)*

(4c)* Az alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételek

(4a)bekezdés szerinti meghatározása esetén az adott alternatív szakpolitikai intézkedésből származó energiamegtakarítást kizárólag az igénybevételi feltételek végrehajtó hatóság általi igazolt teljesítése esetén lehet hitelesíteni.

(5)* Nem számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként olyan egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás, amely 2020. január 16. előtt megkezdődött.

(5a)* Az

(5b)bekezdésben foglalt kivételekkel nem vezethető fel a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába a 6 évnél rövidebb élettartamú egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás, valamint az intézkedés élettartamától függetlenül

1. a)üzemanyag adalékolásából származó energiamegtakarítás,
2. b)gépjárműabroncs-nyomás korrekciójával elért energiamegtakarítás,
3. c)perlátor vagy víztakarékos zuhanyfej felszereléséből vagy cseréjéből, víztakarékossági szemléletformálásból származó energiamegtakarítás,
4. d)világításkorszerűsítés esetén az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló kormányrendeletben foglaltaknak nem megfelelő világítótestekkel végrehajtott világításkorszerűsítésből származó energiamegtakarítás.

(5b)* Azon 2025. június 30-ig megkezdett egyéni fellépésekből származó megtakarításokat, amelyek nem az

(5a)bekezdés a)–d) pontjában meghatározott intézkedésből származnak és amelyeknél az intézkedés élettartama nem éri el a második kötelezettségi időszak végét, a hitelesítő szervezet a második kötelezettségi időszak végéhez arányosítva, csökkentett értékkel felvezeti a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába legkésőbb 2025. december 31-ig.

(6)A villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes a Vet. vagy a Get. szerinti engedélye időbeli hatályának megszűnéséig terjedő időtartamra vonatkozóan vagy az engedély visszavonásáról szóló határozatban megjelölt időpontig, ennek hiányában a visszavonást elrendelő határozat véglegessé válásának napjáig terjedő időtartamra vonatkozóan időarányosan teljesíti az energiamegtakarítási kötelezettségét. A közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók számára értékesítő gazdálkodó szervezet az értékesítési tevékenységének megszűnése esetén a tevékenység befejezéséig időarányosan teljesíti az energiamegtakarítási kötelezettségét.

(7)A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettsége teljesítésével összefüggésben nem akadályozhatja, hogy a végső felhasználó más energiaszolgáltatóval kössön energia vásárlására irányuló szerződést. Ha az energiahatékonyság-alapú szerződés egyben a Vet. hatálya alá tartozó villamosenergia-vásárlásra vagy a Get. hatálya alá tartozó földgáz-kereskedelemre is irányul, a megállapodásban rögzíteni kell az energiahatékonysági intézkedésekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek kereskedőváltás esetén alkalmazandó szabályait. Az ilyen megállapodások nem lehetnek ellentétesek a Vet. és a Get. kereskedőváltásra vonatkozó előírásaival.

(8)* A

(7)bekezdésben foglaltakat a Hivatal piacfelügyeleti jogkörében eljárva érvényesíti. 15/A. § *

(1)* Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítást az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-áig a jegyzék alapján, vagy energetikai auditor, energetikai auditáló szervezet által kiállított energetikai audit alapján, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezők, valamint számítási módszerek és elvek alkalmazásával kell megállapítani. Az energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeit a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(1a)* Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítást az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-a felett a jegyzék alapján, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezők, valamint számítási módszerek és elvek alkalmazásával kell megállapítani.

(2)* A jegyzék tartalmazza az egyszerűsített mérnöki módszertan alapján, becsléssel megállapítható energiamegtakarítást eredményező egyéni fellépést, valamint az így elért energiamegtakarítás kiszámításának módszereit és elveit. A jegyzéket az energiapolitikáért felelős miniszter évente felülvizsgálja.

(3)*

(4)* Az egyéni fellépésekből származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni vagy átruházni kívánt energiamegtakarítást a Hivatal által névjegyzékbe vett – kötelezett félnek nem minősülő – energetikai auditáló szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) hitelesíti. A hitelesítési jogosultság feltétele, hogy az energetikai auditáló szervezet a hitelesítést megelőzően saját maga, vagy vállalkozáscsoportjába tartozó energetikai auditáló szervezetekkel összesen legalább három, a VIII. Fejezet szerinti kötelező energetikai auditot elvégzett vagy saját maga legalább 200 000 GJ mennyiségű energiamegtakarítást hitelesített. A hitelesítési jogosultság feltételét képező energetikai auditok számát, valamint a hitelesített energiamegtakarítások mennyiségét a Hivatal ellenőrzi. A Hivatal az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében megjelöli a hitelesítési jogosultsággal rendelkező energetikai auditáló szervezeteket. Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítás az intézkedés megvalósulását követő 14 hónap elteltével nem hitelesíthető, kivéve a technológiai fejlesztéseket létrehozó egyéni fellépéseket, amelyek esetében az energiamegtakarítás az intézkedés megvalósulását követő 18 hónapig hitelesíthető. A hitelesítő szervezet nem válhat a saját maga által hitelesített energiamegtakarítás első jogosultjává. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.

(4a)* A Hivatal online felületen – a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában – tartja nyilván az energiamegtakarításnak, valamint az energiamegtakarítás jogosultjának a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott – személyes adatnak nem minősülő – adatait. Ezen adatokat a hitelesítő szervezet az energiamegtakarítás hitelesítését követően haladéktalanul felvezeti a Hivatal online felületén.

(4b)* A hitelesített energiamegtakarítás jogosultjának személyében bekövetkező változást az átruházó köteles haladéktalanul bejelenteni a

(4a)bekezdés szerinti online felületen. A hitelesített energiamegtakarítás átruházásához a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges, az átruházás a

(4a)bekezdés szerinti online felületen történő bejelentéssel válik hatályossá. A hitelesített energiamegtakarítás kétoldalú megállapodás keretében történő átruházása esetén a hitelesített energiamegtakarítás jogosultjának személyében bekövetkező változást a 15/B. §

(7)bekezdése szerinti tranzakciós díj megfizetését igazoló átutalási igazolás vevő általi, a

(4a)bekezdés szerinti online felületre történő feltöltését követően lehet bejegyezni. A Hivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi a tranzakciós díj megfizetését, és amennyiben megállapítja, hogy a tranzakciós díj nem megfelelő összegben került megfizetésre, a meg nem fizetett összeg tízszereséig terjedő bírságot szab ki. A bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható.

(4c)* A hitelesítő szervezet az energiamegtakarítás természetes személy jogosultjának – a személyes adatai közül – kizárólag a nevét és lakcímadatát rögzíti a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában.

(4d)* A

(4c)bekezdés szerinti személyes adatot a Hivatal a 15. §

(1)és

(1a)bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése, a hitelesített energiamegtakarítással mint vagyoni értékű joggal való kereskedelem biztonsága, valamint ellenőrzési feladatainak ellátása céljából a 12. §-ban meghatározott kötelezettségi időszak lejártát követő 5. év végéig kezeli.

(4e)* A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában szereplő, egy adott évre elszámolható energiamegtakarítás adatait, ideértve a hitelesített energiamegtakarítás természetes személy jogosultjának nevét és címét a Hivatal a következő év március 31-ig az energiahatékonysági tájékoztató honlapján elérhetővé teszi.

(4f)* A Hivatal ellenőrzési tevékenységéért a hitelesítő szervezet felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek mértéke a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába felvezetett 1 GJ hitelesített energiamegtakarítás után az energiahatékonysági járulék 0,1%-a.

(4g)* A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában az energiamegtakarításra vonatkozó adat közhiteles adat.

(5)* A hitelesítő szervezet hitelesítésével igazolja az egyéni fellépés tényleges megvalósulását, a vásárolt termékekről és szolgáltatásokról kiállított számla hitelesítő szervezet részére történő bemutatását, valamint azt, hogy az energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vették figyelembe az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, a lényeges hozzájárulás meglétét, továbbá az energiamegtakarítás addicionális mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt.

(6)Az addicionalitás kritériumait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszerei és elvei között rögzíti.

(7)* Lényeges hozzájárulást a kötelezett fél, vagy bármely személy kifejthet. A lényegesség kritériumait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rögzíti.

(8)* A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába bevezetett adatokról és a 15/D. §

(1)bekezdése szerinti adatokról a hitelesítő szervezet igazolást állít ki az első jogosult számára.

(9)* A hitelesítő szervezet és az első jogosult a hitelesített energiamegtakarítás Hivatal általi ellenőrizhetősége érdekében gondoskodik az energiamegtakarítás létrejötte, hitelesítése, a hitelesített energiamegtakarítást átruházás útján megszerző személy pedig az energiamegtakarítás megszerzése során birtokába került dokumentációnak az adott kötelezettségi időszakot követő 5 évig történő megőrzéséről. Ha a Hivatal rendelkezésére bocsátott dokumentáció alapján nem megállapítható kétséget kizáróan, hogy az energiamegtakarítás megfelelően került megállapításra, a hitelesítő szervezet ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az energiamegtakarítás megállapítására nem megfelelően került sor. 15/B. § *

(1)* A kötelezett felek úgy dönthetnek, hogy együttesen tesznek eleget a 15. §

(1)vagy

(1a)bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettségüknek, amely esetben az energiamegtakarítási kötelezettségüket össze kell számítani. Ebben az esetben a kötelezett felek az energiamegtakarítási és valamennyi kapcsolódó kötelezettségük teljesítéséért – ideértve az adatszolgáltatási és bírságfizetési kötelezettségeket – egyetemlegesen felelnek.

(2)A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettségét akár saját tevékenységi körében, akár tevékenységi körén kívül eső más szektorban kifejtett lényeges hozzájárulása eredményeként létrejött, valamint más személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítással is teljesítheti.

(3)* A hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kötelezett fél, a 15/D. §

(9)bekezdése szerinti eset kivételével hitelesítő szervezetnek nem minősülő gazdálkodó szervezet, és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a magyar állam részére átruházható. A nem hitelesített energiamegtakarítás átruházása – a 15/D. §

(9)bekezdése szerinti eset kivételével – az energiamegtakarítás nem e törvény szerint vételre jogosult vevő részére történő átruházása, valamint a Hivatal által energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére elszámolt energiamegtakarítás átruházása semmis. A hitelesített energiamegtakarítás felosztható és többször átruházható.

(4)* Az energiamegtakarítás első jogosultját az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy közötti írásbeli megállapodásban – ideértve az elektronikus úton kötött megállapodást is – kell megjelölni. E megállapodást az egyéni fellépés kezdete előtt kell megkötni, több egyéni fellépés megvalósítására irányuló cselekmény közül a legkorábbit kell figyelembe venni. A megállapodás tartalmazza a lényeges hozzájárulás módját és mértékét, valamint rögzíti azt a tényt, hogy a hozzájárulás lényeges hatással volt a végső felhasználó egyéni fellépése érdekében hozott döntésére. Lakóépület energiahatékonyságát javító egyéni fellépés esetén a végső felhasználó által átengedett energiamegtakarítással megegyező mértékű ellenszolgáltatást kell nyújtani. Lakóépület energiahatékonyságát javító egyéni fellépés esetén a megállapodásra vonatkozó részletszabályokat és kiegészítő tartalmi elemeket az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rögzíti. E megállapodás hiányában az energiamegtakarítás nem hitelesíthető, kivéve, ha az adott energiamegtakarítás olyan energiamegtakarítást eredményező intézkedésből származik, amely tekintetében bármely személy részéről korábban lényeges hozzájárulás történt. Több első jogosult esetén a megállapodásban az egyéni fellépésből származó teljes energiamegtakarítás mértékére vonatkozóan egyértelműen fel kell tüntetni az energiamegtakarítás jogosultak közötti felosztását.

(5)Egy egyéni fellépésből származó energiamegtakarításra csak egy, a

(4)bekezdés szerinti megállapodás köthető. Több lényeges hozzájárulást kifejtő személy esetén – az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatóságát ide nem értve – többoldalú megállapodás megkötése szükséges.

(6)* Nem kötelező a

(4)bekezdés szerinti megállapodás megkötése, ha a kötelezett saját eszközein, vagy saját tevékenységét érintően hajt végre egyéni fellépést és kizárólag maga válik az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás első jogosultjává.

(7)* A hitelesített energiamegtakarítás kétoldalú megállapodás keretében vagy szervezett piacon ruházható át. Ha a hitelesített energiamegtakarítás átruházására kétoldalú megállapodás keretében kerül sor, a vevő köteles átruházásonként tranzakciós díjat fizetni az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon. A tranzakciós díj a kétoldalú megállapodás megkötésének napján hatályos, a szervezett piacon történő kereskedés után a szervezett piac működtetője által meghatározott legmagasabb tranzakciós díjtétel 100 Ft/GJ-lal növelt összege. A tranzakciós díj megfizetését igazoló átutalási igazolást a vevő a 15/A. §

(4a)bekezdése szerinti online felületre feltölti a hitelesített energiamegtakarítás jogosultjának személyében bekövetkező változás bejegyzése érdekében. A tranzakciós díjból származó bevételeket az energiahatékonysági járulékkal egyező módon és célra kell felhasználni. A szervezett piac működtetője a Hivatal által vezetett hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásához jogosult hozzáférni a hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházása érdekében. A hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának alapelveit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg, mely tartalmazza a szervezett piacot működtető szervezet kijelölését is.

(8)A hitelesített energiamegtakarítások szervezett piacát működtető szervezet e tevékenységével kapcsolatos felügyeletét és ellenőrzését a Hivatal látja el. A szervezett piacot működtető szervezet a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott határidőben és adattartalommal a Hivatal számára adatot szolgáltat. Ha a szervezett piacot működtető szervezet nem tesz eleget e törvényben, vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltaknak, a megfelelés igazolásáig a Hivatal felfüggeszti a szervezett piacot működtető szervezet hozzáférését a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásához. 15/C. § *

(1)* A Hivatal az egyes kötelezett felek vonatkozásában két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés szabályainak alkalmazásával, határozatban állapítja meg a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás mértékét a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig. Ha a szükséges adatok ezen időpontig nem állnak rendelkezésre, a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg a határozatot.

(1a)* A kötelezett fél a jövedéki kiskereskedő kivételével, valamint a közlekedési célú üzemanyag értékesítésére jogosult adóraktári engedélyes és jövedéki engedélyes a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon, adattartalommal és határidőben a Hivatal számára megküldi az energiamegtakarítási kötelezettsége megállapításához szükséges adatokat.

(1b)* Az

(1a)bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Hivatal ellenőrzi. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a Vet. vagy a Get. hatálya alá tartozó kötelezett féllel szemben a Vet. vagy a Get. szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezett féllel, valamint az adóraktári engedélyessel és a jövedéki engedélyes kereskedővel szemben tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki azzal, hogy az alkalmazott jogkövetkezmény nem mentesíti a kötelezett felet az energiamegtakarítási kötelezettsége alól. A bírság kiszabásánál a Hivatal mérlegeli, hogy a mulasztás milyen mértékben lehetetleníti el a kötelezettség megállapítását a rendelkezésre álló adatok alapján.

(2)* A Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év szeptember 30-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja a közlekedési célú üzemanyagot értékesítők 15. §

(1)és

(1a)bekezdése szerinti kötelezettségének megállapításához szükséges adatokat.

(2a)* A Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év január 31-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja a megelőző évben engedélyessé váló, valamint értékesítési tevékenységet megkezdő közlekedési célú üzemanyagot értékesítők névsorát és a megelőző évre vonatkozó értékesítési adatait.

(3)* A kötelezett fél átalakulása vagy egyesülése esetén a jogutód energiamegtakarítási kötelezettsége éves mértékének meghatározása során figyelembe kell venni a jogelőd által értékesített és szállított energiamennyiségeket.

(4)* A kötelezett fél szétválása esetén a jogutód energiamegtakarítási kötelezettsége éves mértékének meghatározása során a vagyonmegosztás arányában kell figyelembe venni a szétváló jogi személy által értékesített és szállított energiamennyiségeket.

(5)A

(3)és

(4)bekezdés szerinti szabályokat a legutolsó és a korábbi jogutódlásokra kiterjedően is alkalmazni kell.

(6)* A Hivatal nem állapítja meg határozatban a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás kötelezettre vonatkozó mértékét, ha – a jogutódlás esetét ide nem értve – a kötelezett fél

1. a)a tárgyévet megelőző második évben nem teljes évre vonatkozóan rendelkezett értékesítési, szállítási jogosultsággal, vagy
2. b)a tárgyévet megelőző két év egyikében sem rendelkezett vagy a tárgyévet megelőző évben nem teljes évre vonatkozóan rendelkezett értékesítési, szállítási jogosultsággal.

(7)A

(6)bekezdés alkalmazásában a tárgyévi energiamegtakarítási kötelezettség a) * alapja a

(6)bekezdés a) pontja szerinti esetben a tárgyévet megelőző évben, a

(6)bekezdés

1. b)pontja szerinti esetben a tárgyévben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített és szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség,
2. b)* mértéke a 15. §

(1)és

(1a)bekezdésben a tárgyévre előírt %-os mérték.

(8)* A tárgyévben kötelezetté váló közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet, egyesület a kötelezetté válását követő harminc napon belül köteles regisztrálni a Hivatal energiahatékonysági kötelezettségi rendszer működését támogató adatgyűjtő rendszerébe. 15/D. § *

(1)A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást és az azt alátámasztó adatokat legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított módon és adattartalommal jelenti be a Hivatal részére. A határidő jogvesztő.

(1a)* A kötelezett fél

(1)bekezdés szerinti bejelentése a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában az adott energiamegtakarítás jogosultjaként való feltüntetésével történik meg. A bejelentéshez szükséges adatokat a hitelesítő szervezet vezeti fel a Hivatal online felületén az energiamegtakarításnak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába való felvezetésével egyidejűleg.

(1b)* A kötelezett fél az

(1)bekezdés szerinti bejelentése során a következő személyes adatokat is átadja a Hivatal részére:

1. a)ingatlanon megvalósuló egyéni fellépés esetén az ingatlan címe, helyrajzi száma,
2. b)ingóságon megvalósuló egyéni fellépés esetén az ingóság gyári száma, gépjármű esetén alvázszáma, és
3. c)az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó neve, lakcíme.

(1c)* Az

(1b)bekezdés szerinti adatokat a Hivatal az elért energiamegtakarítás számbavétele és hitelesítése céljából az adott kötelezettségi időszak lejártát követő ötödik év végéig kezeli.

(1d)* Ha a Hivatal a hitelesített energiamegtakarítás 15/A. §

(4a)bekezdése szerinti felvezetését követő 10 napon belül az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer eredményét befolyásoló kockázatot azonosít, a hitelesített energiamegtakarítást a

(7)bekezdés alapján ellenőrzés alá vonja. Ebben az esetben a hitelesített energiamegtakarítás az ellenőrzés lezárásáig – ideértve a hatósági ellenőrzés alapján indított hivatalbóli eljárás időtartamát is – nem jelenik meg a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában. A hitelesített energiamegtakarítás ellenőrzés alá vonás esetén az ellenőrzés lezárultáig nem módosítható. Az ellenőrzés megkezdéséről a Hivatal haladéktalanul értesíti az első jogosultat és a hitelesítő szervezetet.

(1e)* A hitelesített energiamegtakarításnak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában történő közzététele legkésőbb a 15/A. §

(4a)bekezdése szerinti felvezetését követő 10 napos határidő lejártát, valamint az

(1d)bekezdés szerinti ellenőrzés alá vonás esetén az ellenőrzés teljes időtartamát követően – ideértve a hatósági ellenőrzés alapján indított hivatalbóli eljárás időtartamát is – történik meg. A hitelesített energiamegtakarítás csak a közzétételt követően ruházható át.

(1f)* Ha a Hivatal az

(1d)bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra és kevesebb energiamegtakarítást kellett volna megállapítani, az energiamegtakarítás a megfelelően megállapított mértékig jelenik meg a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában, valamint a Hivatal a hitelesítő szervezettel szemben a 15/D. §

(7a)bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza. A jogkövetkezmény meghatározására irányuló és a bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható.

(1g)* Ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a hitelesítő szervezet adatszolgáltatásában jelentett hitelesített energiamegtakarítás a Hivatal által megállapítottnál kevesebb, a Hivatal gondoskodik a teljes energiamegtakarításnak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában való feltüntetéséről a

(7b)bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(1h)* A Hivatal a helyzet orvosolásához szükséges időre, de legfeljebb 45 napra az energiapolitikáért felelős miniszter kezdeményezésére köteles felfüggeszteni az egyes intézkedéstípusokból származó hitelesített energiamegtakarításoknak az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer működését támogató adatgyűjtő rendszerébe történő felvezetését, amennyiben az energiapolitikáért felelős miniszter az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer működésében olyan rendellenességet észlel, ami az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer működését, vagy az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből, mint szakpolitikai intézkedésből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékeinek elérését veszélyezteti. A Hivatal a felfüggesztés tényét és kezdő időpontját, valamint a felfüggesztéssel érintett intézkedéstípusokat az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi az energiapolitikáért felelős miniszter előzetes értesítése mellett.

(2)A Hivatal a kötelezett felekre vonatkozó energiahatékonyság-javító intézkedéseket és energiamegtakarítási adatokat folyamatosan, visszakövethetően, a kötelezett felek számára hozzáférhető módon nyilvántartja.

(2a)*

(3)A kötelezett fél az adott évre bejelentett energiamegtakarítás tárgyévi kötelezettség feletti részét – a

(6)bekezdés szerinti kivétellel – a két megelőző évre visszamenőleg is elszámolhatja elért megtakarításként. A két megelőző évre elszámolt energiamegtakarítás csökkentett értékeléssel történhet. A csökkentés mértéke: a) a tárgyévet megelőző évre vonatkozó elszámolás esetén 50%; b) a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó elszámolás esetén 75%.

(4)* A kötelezett fél a tárgyévet követő év március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni. A korábbi évekre el nem számolt, adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítást a Hivatal a következő évek energiamegtakarítási kötelezettsége teljesítéseként veszi figyelembe.

(5)* Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, – ideértve azt is, ha nem éri el az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség körében teljesítendő lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott %-os arányát, valamint a 15. §

(2a)bekezdése szerinti %-os arányt – a tárgyévet követő év március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét részben vagy egészben a 15/E. §

(1)bekezdésében meghatározott energiahatékonysági járulék megfizetésével teljesíti, vagy a következő két év egyikében fogja azt teljesíteni a

(3)bekezdés szerinti csökkentés figyelembevételével. Az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség körében teljesítendő lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott %-os arányát, valamint a 15. §

(2a)bekezdése szerinti %-os arányt a tárgyévben kell teljesíteni. A Hivatal a tárgyévet követő év január 31-ig írásbeli emlékeztetőt küld a kötelezett feleknek a járulékfizetés lehetőségéről és a nyilatkozattételi határidőről, amely tartalmazza a nyilatkozattételi határidő elmulasztása, valamint a járulék 15/E. §

(1)bekezdése szerinti határidőre történő megfizetésének elmulasztása esetére alkalmazandó jogkövetkezményeket. A részben vagy egészben energiahatékonysági járulék megfizetését választó kötelezett felek listáját a Hivatal a tárgyévet követő év április 30-ig az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi. Ha a kötelezett fél a fenti határidőn belül a hiányzó kötelezettség tekintetében nem nyilatkozik, vagy a járulék megfizetésére a 15/E. §

(1)bekezdése szerinti határidőn belül nem, vagy csak részben kerül sor, az a kötelezett fél 15/F. §

(1)bekezdése szerinti nemteljesítésének minősül.

(6)A

1. és a
2. évekre vonatkozó energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésénél a tárgyévet követő évekből az energiamegtakarítási kötelezettség feletti energiamegtakarítás visszamenőlegesen nem számítható be.

(7)* A tárgyévet megelőző évben hitelesített energiamegtakarítások reprezentatív módon kiválasztott, statisztikailag jelentős részének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi, függetlenül attól, hogy azt a kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként az

(1)bekezdés alapján elszámolásra bejelentette-e. A statisztikailag jelentős hányadot a Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg. A Hivatal a hitelesítő szervezet által hitelesített energiamegtakarításokat akkor is ellenőrizheti, valamint a hitelesítést elvégző szervezettel szemben a hitelesítő szervezetekkel szemben alkalmazható jogkövetkezményeket akkor is alkalmazhatja, ha a hitelesítést elvégző szervezet már bármely okból nem szerepel az energetikai auditáló szervezetek nyilvántartásában. A hitelesített energiamegtakarítás ellenőrzés alá vonás esetén az ellenőrzés lezárultáig nem módosítható. A Hivatal a tárgyévben ellenőrzésre kiválasztott hitelesített energiamegtakarítások listáját és az ellenőrzésekkel érintett hitelesítő szervezetek nevét a tárgyévet követő év március 31-ig az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi. Ha a Hivatal eltérő hitelesítői gyakorlatot tapasztal azonos típusú intézkedések energiamegtakarításának kiszámításánál, konzultációt tart a hitelesítő szervezetekkel az ellenőrzések tapasztalatainak megosztása és a helyes gyakorlat alkalmazása érdekében.

(7a)* Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, a hitelesítő szervezetet a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítással egyező mértékű energiamegtakarításnak a végső felhasználók körében történő 180 napon belüli teljesítésére kötelezi, amely kötelezettség – a hitelesítő szervezet választása szerint – a Hivatal elnökének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított mértékű megváltási díj (a továbbiakban: megváltási díj) megfizetésével is teljesíthető. A Hivatal az energiamegtakarítás teljesítésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén a hitelesítő szervezetet minden nem teljesített 1 GJ energiamegtakarítás után 70 000 Ft mértékű bírság fizetésére kötelezi. A jogkövetkezmény meghatározására irányuló, illetve bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, az nem befolyásolja az energiamegtakarításnak az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként történő teljes mértékű elszámolhatóságát. A Hivatal a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítási mennyiséget, valamint azt, hogy milyen korrekciókat és intézkedéseket tett a nem megfelelő megtakarítások kiküszöbölésére, külön feltünteti a 13. §

(5)bekezdése szerinti jelentésében. Ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a hitelesítő szervezet adatszolgáltatásában jelentett hitelesített megtakarítás a Hivatal által megállapítottnál kevesebb, a Hivatal a

(7b)bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(7b)* Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adott egyéni fellépés kapcsán a hitelesített energiamegtakarításnál több energiamegtakarítást kellett volna megállapítani, a többlet jogosultjaként a Hivatal az energiamegtakarítás első jogosultját tünteti fel a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában. Több első jogosult esetén a különbözet a hitelesítés időpontja szerinti jogosulti arány szerint kerül szétosztásra az első jogosultak közt.

(7c)* A

(7a)bekezdés szerinti megváltási díjat az energiahatékonysági járulék megfizetésére szolgáló számlára kell megfizetni. A Hivatal a

(7a)bekezdés szerinti határozata véglegessé válását követően tájékoztatást küld az energiapolitikáért felelős miniszternek a megváltási díj beszedéséhez szükséges adatokkal, ideértve a hitelesítő szervezet nevét és a megfizetendő összeget. A megváltási díj teljesítésének határidejét követően az energiapolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a Hivatalt a befizető kötelezett felek személyéről, a megfizetett összegről és a jóváírás dátumáról. A megváltási díjból származó bevételeket az energiahatékonysági járulékkal egyező módon és célra kell felhasználni.

(8)* Ha a Hivatal a hitelesítő szervezettel szemben két éven belül a megállapított és a megfelelően megállapítható elszámolható energiamegtakarítás között több mint 10%-os eltérést állapít meg, és emiatt a

(7a)bekezdés vagy a 15/D. §

(1f)bekezdése alapján összesen négy alkalommal jogkövetkezményt alkalmaz, a Hivatal a jogkövetkezményt alkalmazó negyedik határozatában két évre eltiltja a hitelesítő szervezetet a hitelesítés végzésétől. Erről a hitelesítő szervezetet a

(7a)bekezdés és a 15/D. §

(1f)bekezdése szerinti jogkövetkezmény első három alkalommal történő alkalmazásakor tájékoztatni kell. A tiltás hatálya alatt az energetikai auditáló szervezet energetikai auditoraként bejegyzett személlyel későbbiekben bejegyzésre kerülő energetikai auditáló szervezet sem végezhet hitelesítést.

(9)* A Hivatal a

(7a)bekezdés és a 15/D. §

(1f)bekezdése szerinti energiamegtakarítás teljesítésére kötelező határozatában foglalt mértékig a hitelesítő szervezet hitelesített energiamegtakarítást vásárolhat. A

(7a)bekezdés szerinti határozat alapján teljesítendő energiamegtakarítás bejelentésének módját a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg, ami a 15/D. §

(1f)bekezdése alapján teljesítendő energiamegtakarítás bejelentésére is irányadó. A

(7a)bekezdés és a 15/D. §

(1f)bekezdése szerinti határozatban foglaltak teljesítése céljából bejelentett hitelesített energiamegtakarítás forgalomképtelen és kizárólag a határozatban foglalt kötelezettség teljesítésére használható fel.

(10)* Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja az energiamegtakarítás nem megfelelő megállapítását, és a hitelesítő szervezettel szemben a

(7a)bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a Hivatal a döntéséről szóló határozatot honlapján közzéteszi a határozat véglegessé válását követő 10 napon belül. 15/E. § *

(1)* Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget hitelesített energiamegtakarítás bejelentésével nem teljesítette, az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése helyett – részben vagy egészben – energiahatékonysági járulék megfizetését választhatja. Az energiahatékonysági járulék mértéke 50 000 Ft / minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarításra. Az energiahatékonysági járulékot a kötelezett fél a tárgyévet követő május 31-ig fizeti meg az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott számlaszámra. Az energiahatékonysági járulékfizetésre vonatkozó nyilatkozatok 15/D. §

(5)bekezdése szerinti határidejének lejártát követően a Hivatal elnöke haladéktalanul tájékoztatást küld az energiapolitikáért felelős miniszternek a járulék beszedéséhez szükséges adatokkal, ideértve a befizető kötelezett felek személyét és a megfizetendő összeget. Az energiahatékonysági járulékfizetés teljesítésének határidejét követően az energiapolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a Hivatalt a befizető kötelezett felek személyéről, a megfizetett összegről és a jóváírás dátumáról.

(2)* Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket támogatandó háztartások vagy közintézményi épületek energiahatékonyságát javító intézkedések finanszírozására kell felhasználni. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételek felhasználásáról az energiapolitikáért felelős miniszter a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló rendelete szerint gondoskodik, amely feladatának ellátása érdekében jogosult a támogatandó háztartások beazonosítása kapcsán felmerülő, a tulajdonos és a használó azonosításához szükséges

(3)bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésére a rendelkezésre bocsátását követő 10. év végéig. Az energiahatékonysági járulék bejelentésének, megfizetésének és nyilvántartásának részletszabályait az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében szabályozza.

(3)A támogatandó háztartások vonatkozásában kezelt személyes adatok:

1. a)a támogatandó háztartással érintett ingatlan jogszerű használójának, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosának (a továbbiakban: háztartást vezető) neve,
2. b)a háztartást vezető személy születési helye és ideje,
3. c)a háztartást vezető lakcíme és értesítési címe,
4. d)a háztartás éves jövedelme,
5. e)a háztartás számlával igazolt éves energiaköltsége,
6. f)a háztartás által használt lakóépület hasznos alapterülete. 15/F. § *

(1)* A Hivatal ellenőrzi a 15. §

(1)és

(1a)bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését. A kötelezettség nemteljesítése – ideértve azt is, ha a kötelezett fél nem éri el az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség körében teljesítendő lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott %-os arányát és a 15. §

(2a)bekezdése szerinti %-os arányt –, valamint a 15/E. §

(1)bekezdése szerinti határidőn belül be nem fizetett járulék esetén a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki.

(1a)* A bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. A 15/C. §

(1)bekezdése szerinti adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján határozza meg a nem teljesített kötelezettség mértékét. A bírságot az adott tárgyévi teljesítéssel kapcsolatban a Hivatal akkor szabja ki, amikor a tárgyévet követő évek energiamegtakarításaiból történő tárgyévi beszámításra már nincs lehetőség, vagy a kötelezett fél elmulasztotta a 15/D. §

(5)bekezdése szerinti nyilatkozatételi határidőt.

(2)A kötelezett fél az

(1)bekezdés szerinti bírság megfizetésével mentesül a tárgyévi kötelezettség teljesítése alól.

(3)* Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből mint szakpolitikai intézkedésből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékeit éves szinten a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg. Ha a Hivatal által elszámolt halmozott energiamegtakarítás elmarad a Kormány rendeletében meghatározott célértéktől, a Hivatal erről is tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert a 13. §

(5)bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettsége során. VI. FEJEZET ENERGIATERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK, HŐENERGIÁT SZÁLLÍTÓ HÁLÓZATOK ÉS HULLADÉKHŐT TERMELŐ IPARI LÉTESÍTMÉNYEK HATÉKONY MŰKÖDTETÉSE

1. Költség-haszon elemzés készítése
2. § A
3. § f) pontja szerinti esetekben az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott személy köteles költség-haszon elemzést készíteni, és azt a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtani.
4. §

(1)A Hivatal kormányrendeletben meghatározottak szerint felmentést adhat a költség-haszon elemzés elkészítése alól.

(2)A költség-haszon elemzés elkészítése alól az

(1)bekezdés szerint mentesített köteles haladéktalanul bejelenteni a Hivatalnak, ha a mentesség alapjául szolgáló feltételek megváltoztak és megadni annak okát.

(3)A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a villamos energiáról szóló törvénynek az engedély megszegése esetében alkalmazható jogkövetkezményeit alkalmazhatja.

1. A költség-haszon elemzés módszertanához szükséges adatok bekérése
2. § A Hivatal az összehasonlító költség-haszon elemzés alátámasztásához, a módszertan kialakításához és módosításához szükséges adatokat, információkat bekérheti valamennyi érintett szereplőtől.
3. Mentesítés a költség-haszon elemzésben foglaltak megvalósítása alól
4. §

(1)A Hivatal kérelemre pozitív eredményű költség-haszon elemzés esetén is mentesítheti a kérelmezőt a jóváhagyott költség-haszon elemzés szerint történő megvalósítás alól, ha az jogi, finanszírozási vagy tulajdoni okok alapján indokolt.

(2)A Hivatal az

(1)bekezdés szerinti, indokolással ellátott határozatát – a határozat meghozatalát követően legkésőbb 3 hónapon belül – megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter és az Európai Bizottság részére. VII. FEJEZET AZ ENERGIAFOGYASZTÓK ÉS A PIACI SZEREPLŐK TÁJÉKOZTATÁSA, AZ ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉS A NEMZETI ENERGETIKUSI HÁLÓZAT * 16. Energiahatékonysági tájékoztató honlap 20. §

(1)* Az energiafogyasztók és a piaci szereplők részére az energiahatékonysági és energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről szóló tájékoztatást rendszeresen frissülő honlapon (a továbbiakban: energiahatékonysági tájékoztató honlap) keresztül kell megvalósítani.

(2)Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon lehetőséget kell adni arra, hogy az energiahatékonysági szolgáltatók és a pénzügyi szolgáltatást végző szervezetek az energiafogyasztók számára információt tegyenek közzé az általuk nyújtott, energiahatékonysági célokat szolgáló vagy segítő szolgáltatásokról.

(3)* Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon aktuális és részletes tájékoztatást kell nyújtani a hőtermelő berendezések (kazánok) cseréjére, ideértve a hőtermelő berendezések hatékonyságának és a megfelelő méretének kiválasztására, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésére vonatkozó információkról. 17. Nagyvállalatok és a Magyar Mérnöki Kamara tájékoztatási feladatai * 21. §

(1)* Az a nagyvállalat, amelynek a tárgyévet megelőző évben a végső felhasználók részére történő energiaértékesítése meghaladja a 15 000 000 GJ-t, saját maga, vagy a vállalkozáscsoportjába tartozó gazdálkodó szervezeten keresztül köteles ügyfélszolgálatán és honlapján az energiahatékonysággal kapcsolatos olyan tájékoztatást és technikai, adminisztratív, pénzügyi tanácsadást nyújtani az energiafogyasztók számára, amely segíti az energiafogyasztók tudatos energiafogyasztási szemléletének kialakítását. A nagyvállalat, illetve a vállalkozáscsoportjába tartozó gazdálkodó szervezet által nyújtott tájékoztatásnak gyakorlatias és hasznos információkat kell tartalmaznia az egyes fogyasztói célcsoportok által kivitelezhető energiamegtakarítási lehetőségekről és az energiamegtakarítási beruházásokhoz elérhető támogatási konstrukciókról, projektekről, a beruházás megvalósításához képesítéssel rendelkező energetikai szakemberekről és elérhetőségükről, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer finanszírozásában vagy társfinanszírozásában megvalósuló lakossági energiahatékonysági intézkedésekhez történő hozzáférés lehetőségéről.

(2)*

(3)* Az

(1)bekezdés szerinti tájékoztató honlapon fel kell tüntetni az energiahatékonysági tájékoztató honlapra mutató hivatkozást.

(4)* A Magyar Mérnöki Kamara

1. a)a vállalkozások számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,
2. b)ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat energetikai auditálás lefolytatására és az auditokban foglalt ajánlások végrehajtására,
3. c)a lakosság számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,
4. d)tájékoztatást nyújt az elérhető energiahatékonysági pályázatokról,
5. e)* tájékoztatást nyújt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti energiahatékonysági tanúsítványokról, ezek rendeltetéséről és céljáról, a megújuló energiahasználatot, és a rendkívül energiahatékony megoldásokat is ösztönző költséghatékony intézkedésekről, felújítási tanácsadás keretében az épület energiahatékonyságának javítását és a megújuló energiahasználat növelését szolgáló pénzügyi eszközökről, valamint a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fenntarthatóbb – pl. megújuló energián, hulladékhőn vagy hulladék hűtőenergián alapuló – alternatívával való helyettesítéséről.

(5)* A Magyar Mérnöki Kamara az energetikai tanácsadással összefüggő tájékoztató és nyomonkövetési tevékenysége ellátása érdekében kezeli a tanácsadásra jelentkező ügyfelek adatait és a végrehajtó hatósági tevékenysége ellátása keretében adatot szolgáltat az erre kijelölt szerveknek.

(6)* A Magyar Mérnöki Kamara tájékoztatási feladatai ellátásának fedezetét a központi költségvetés az energiapolitikáért felelős minisztérium fejezeti kezelésű előirányzata keretében biztosítja. 17/A. Fogyasztóvédelmi feladatok a távhűtés terén * 21/A. § *

(1)A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a távhűtés mérésével, elszámolásával, a díjfizetéssel, a számlázással és a végső felhasználók tájékoztatásával kapcsolatos rendelkezések végső felhasználóval szemben történő távhűtési szolgáltató általi megsértése esetén.

(2)A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti végső felhasználó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3)Az

(1)bekezdésben foglalt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4)A végső felhasználó akkor kezdeményezheti a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását, ha igazolja, hogy eredménytelenül fordult panaszával a távhűtési szolgáltatóhoz. 17/B. * Az energetikai szakreferens 21/B. § *

(1)* E törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott végsőenergia-fogyasztású gazdálkodó szervezetnek *

1. a)legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie és *
2. b)* a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében almérőt kell felszerelnie.

(2)* Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:

1. a)figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,
2. b)* a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében alkalmazott almérők mérési adatait nyilvántartja és azokat a
3. c)pont szerinti jelentésben feltünteti,
4. c)tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a gazdálkodó szervezet számára,
5. d)közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében,
6. e)részt vesz a gazdálkodó szervezet alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában.

(3)* Energetikai szakreferens természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lehet. Az energetikai szakreferens a Hivatal engedélye alapján láthat el energetikai szakreferensi tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(3a)* A kérelmezőt az energetikai szakreferensi tevékenység megkezdésének és folytatásának joga nem illeti meg, ha a Hivatal a kérelem elbírálására irányadó ügyintési határidőt túllépte.

(3b)* Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az energetikai szakreferensi tevékenység folytatását, és a kérelmezőt az engedélyező határozat véglegessé válásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi.

(4)Energetikai szakreferens az a természetes személy lehet, aki

1. a)rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel;
2. b)rendelkezik legalább 3 év, energetikai területen szerzett mérnöki szakmai gyakorlattal;
3. c)a 39. § szerinti szakmai vizsgát teljesítette;
4. d)* büntetlen előéletű; és
5. e)* a regisztrációs díjat megfizette.

(5)* A természetes személy energetikai szakreferensnek

1. a)első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő év december 31-ig, ezt követően minden év december 31-ig a 39. § szerinti továbbképzésen kell részt vennie és
2. b)első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő ötödik év december 31-ig, ezt követően minden ötödik év december 31-ig szakmai megújító vizsgát kell tennie.

(5a)* Ha az energetikai szakreferens az

(5)bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal haladéktalanul törli a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékéből.

(5b)* Az

(5)bekezdésben meghatározott továbbképzésben részt vevőkről és a szakmai megújító vizsgát teljesítőkről a közreműködő szervezet értesíti a Hivatalt.

(5c)* Szakmai gyakorlati időként az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szakirányú szakképzettség megszerzését igazoló oklevél kiállítását követően teljesített, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el.

(6)* Energetikai szakreferensi tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat, amely

1. a)az energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztat, vagy ilyen személlyel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll, és
2. b)a regisztrációs díjat megfizette.

(6a)* Az energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személy egy energetikai szakreferens gazdálkodó szervezet energetikai szakreferenseként jegyezhető be az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékébe.

(6b)* Energetikai szakreferensi tevékenységre irányuló szolgáltatást kizárólag névjegyzékben szereplő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet energetikai szakreferens, illetve az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet között közvetlenül létrejött szerződés alapján lehet nyújtani vagy igénybe venni.

(7)* A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a természetes személy energetikai szakreferensre vonatkozó következő adatokat tartalmazza: a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 26. §

(2)bekezdés a)–

1. d)pontjában foglalt adatok,
2. b)anyja születési neve,
3. c)születési helye és ideje,
4. d)elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai szakreferens által megadott egyéb elérhetőségi adat),
5. e)államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás szintje),
6. f)szakirányú iskolai végzettség és szakmai képesítés megszerzését igazoló oklevél kiállításának időpontja,
7. g)igazolt szakmai gyakorlat jellege,
8. h)a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,
9. i)a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja,
10. j)névjegyzéki jelölés,
11. k)szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,
12. l)megújító szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,
13. m)továbbképzési kötelezettség teljesítés kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,
14. n)adatváltozás bejelentés időpontja,
15. o)a Hivatal által végleges döntéssel megállapított szankció típusa, és a szankcióról rendelkező határozat véglegessé válásának időpontja.

(8)* A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a

(7)bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdése és folytatása területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a

(7)bekezdés g)–o) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(9)* A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a

(7)bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül a név és az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a

(7)bekezdés d)–o) pontjában meghatározott adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(10)* Az energetikai szakreferens – a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül – bejelenti a Hivatal számára a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékében nyilvántartott adatai tekintetében bekövetkezett változást. A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle az energetikai szakreferens kéri – 8 napon belül értesíti a Hivatalt. Az energetikai auditori és energetikai szakreferensi névjegyzékbe egyaránt felvett személynek elegendő az egyik névjegyzék vonatkozásában bejelentést tennie, a Hivatal az adatváltozást az általa vezetett további névjegyzéken is átvezeti.

(11)* Ha az energetikai szakreferens a

(10)bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal az adatváltozás bejelentésére kötelezi és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A kötelezés nem vagy részbeni teljesítése esetén a bírság ismételten kiszabható.

(12)* Az energetikai szakreferenst törölni kell a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékéből

1. a)ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,
2. b)ha az energetikai szakreferens meghalt,
3. c)ha valamely energetikai szakreferensre vonatkozó jogszabályi feltétel hiányzik vagy
4. d)a Szolgtv. 26. §

(3)bekezdésében foglalt esetben.

(13)* Az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzéke az energetikai szakreferens szervezet következő adatait tartalmazza: a) a Szolgtv. 26. §

(2)bekezdés a)–

1. d)pontjában foglalt adatok,
2. b)cégjegyzékszám vagy cégjegyzékszám hiányában a nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási szám,
3. c)a vezető tisztségviselő neve,
4. d)elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai szakreferens szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat),
5. e)az energetikai szakreferens szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló természetes személy energetikai szakreferens neve,
6. f)a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,
7. g)a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja,
8. h)névjegyzéki jelölés,
9. i)adatváltozás bejelentés időpontja,
10. j)a Hivatal által végleges döntéssel megállapított szankció típusa, a szankcióról rendelkező határozat véglegessé válásának időpontja.

(14)* Az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzéke a

(13)bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a

(13)bekezdés f)–j) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(15)* Az energetikai szakreferens szervezet

(13)bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(16)* Az energetikai szakreferens szervezet – a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül – bejelenti a Hivatalnak az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást. A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle az energetikai szakreferens szervezet kéri – 8 napon belül értesíti a Hivatalt. Az energetikai auditáló szervezetek és energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében egyaránt szereplő gazdálkodó szervezetnek elegendő az egyik névjegyzék vonatkozásában bejelentést tennie, a Hivatal az adatváltozást az általa vezetett további névjegyzéken is átvezeti.

(17)* Ha az energetikai szakreferens szervezet a

(16)bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal az adatváltozás bejelentésére kötelezi és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A kötelezés nem vagy részbeni teljesítése esetén a bírság ismételten kiszabható.

(18)* Az energetikai szakreferens szervezetet az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékéből törölni kell

1. a)ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,
2. b)ha az energetikai szakreferens szervezet megszűnt,
3. c)ha valamely energetikai szakreferensre vonatkozó jogszabályi feltétel hiányzik vagy
4. d)a Szolgtv. 26. §

(3)bekezdésében meghatározott esetben.

(19)* Névjegyzékbe vételt követően a természetes személy energetikai szakreferens és az energetikai szakreferens szervezet éves nyilvántartási díjat fizet a Hivatal számára. A regisztrációs díj, az éves nyilvántartási díj és az e törvény szerinti bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A regisztrációs díjból és az éves nyilvántartási díjból befolyó bevétel a Hivatal bevételét képezi.

(20)* Az éves nyilvántartási díj megfizetésének elmulasztása esetén a Hivatal 8 napos határidő tűzésével felhívja a nyilvántartási díj fizetésére kötelezettet a kötelezettség teljesítésére, a határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal a kötelezettet törli a névjegyzékből.

(21)* Az energetikai auditorok, vagy energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet e törvény erejénél fogva kerül bejegyzésre a természetes személy energetikai szakreferensek vagy az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékébe.

(22)* Az energetikai auditorok vagy energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében, valamint a természetes személy energetikai szakreferensek vagy az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében egyidejűleg szereplő személy vagy szervezet kizárólag az energetikai auditorokra vagy energetikai auditáló szervezetekre vonatkozó nyilvántartási díjat köteles megfizetni. A névjegyzékből történő törlés esetén azonban a törlés feltételeinek fennállását külön-külön kell vizsgálni az energetikai auditorokra, az energetikai auditáló szervezetekre, a természetes személy energetikai szakreferensekre és az energetikai szakreferens szervezetekre vonatkozó szabályok figyelembevételével. 21/C. § *

(1)* Az energetikai szakreferens a 21/B. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti energetikai szakreferensi szolgáltatás létrejöttéről, valamint e szolgáltatást érintő változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a bekövetkezett változásról a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 25. § és 26. §-a szerinti követelményeknek megfelelő hivatalos elérhetőségen keresztül (a továbbiakban: elektronikus úton) tájékoztatja a Hivatalt.

(2)* Az energetikai szakreferens a 21/B. §

(1)bekezdés

1. a)pontja szerint nyújtott szolgáltatás vonatkozásában a következő adatokat szolgáltatja a Hivatal számára:
2. a)az energetikai szakreferens neve,
3. b)az energetikai szakreferens névjegyzéki jelölése,
4. c)a szolgáltatást megrendelő gazdálkodó szervezet neve, székhelye, adószáma,
5. d)a jogviszony kezdő időpontja, jogviszony megszűnése esetén a megszűnés időpontja.

(3)*

(4)* A Hivatal kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja azt az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet, amely a 21/B. §

(1)bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

(5)A bírság ismételten kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege hárommillió forint lehet.

(6)* A Hivatal az

(1)bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén

1. a)írásban kötelezi az energetikai szakreferenst az adatszolgáltatás teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére és
2. b)100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, amely bírság ismételten kiszabható.

(6a)* Az

(1)bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(7)A Hivatal az energetikai szakreferensek igénybevételére vonatkozóan szolgáltatott adatok nyilvántartása, valamint ellenőrzési feladatainak ellátása céljából a jogviszony fennállása időszakában, majd annak megszűnését követő ötödik év végéig kezeli az energetikai szakreferensekre vonatkozóan az

(1)bekezdés alapján szolgáltatott adatokat. Ezt követően a nyilvántartott adatot visszavonhatatlanul törli.

(8)* Az energetikai szakreferensek igénybevételére vonatkozóan szolgáltatott adatokat elektronikusan kell vezetni, az azokban szereplő adatokat elektronikusan kell tárolni és feldolgozni. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a bekövetkezett változások folyamatos követésére és a nyilvántartásból történő elektronikus adatszolgáltatásra.

(9)* A Hivatal megkeresésére a) * a Vet. 152. §

(1)bekezdésében meghatározott kötelezett,

1. b)* a Get. 3. § 15. pontja szerinti engedélyes,
2. c)a Get. 125. §

(17)bekezdése szerinti kötelezett,

1. d)a Get. 127. §
2. s)pontjában meghatározott személy,
3. e)* a Tszt. 3. §
4. c)pontja szerinti engedélyes köteles a megkeresésben meghatározott tartalommal és formában, a Hivatal

(4)bekezdés szerinti feladatának ellátásához szükséges adatot szolgáltatni.

(10)* Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-tagállam) letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató természetes személy és szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el Magyarországon – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében – energetikai szakreferensi tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(11)* EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató természetes személy Magyarország területén letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében történő energetikai szakreferensi tevékenységet akkor folytathat, ha megfelel a 21/B. §

(4)bekezdésében meghatározott követelményeknek azzal, hogy mentesül a 21/B. §

(4)bekezdés c) pontja szerinti szakmai vizsga, valamint a 21/B. §

(5)bekezdése szerinti továbbképzés és megújító szakmai vizsga letétele alól.

(12)* EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szervezet Mag