2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról *  Az Országgyűlés a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez szükséges egyes feladatok meghatározása és e feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítása céljából, az energiaellátás és energia-felhasználás hatékonyságának átfogó biztosítására, s ezzel az energiafogyasztói költségek csökkentését, valamint a környezeti erőforrások jövő nemzedékek számára történő megóvását elősegítve – az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel – a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: 1. *  adatközpont: az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. melléklet 2.6.3.1.16. pontjában meghatározott adatközpont; 1a. *  effektív névleges teljesítmény: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek; 2. *  egyéni fellépés: olyan energiahatékonysági beruházás, energiahatékonyságot javító intézkedés vagy ezek kombinációja, amely ellenőrizhető és mérhető vagy megbecsülhető energiahatékonysági javulást eredményez, és arra egy szakpolitikai intézkedés szerinti lényeges hozzájárulás nyomán került sor; 2a. *  „első az energiahatékonyság” elve: az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során a költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele; 2b. *  egyéni fellépés kezdete: a beruházás, vagy intézkedés célját szolgáló termékek, szolgáltatások megrendelésének a napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi; 2c. *  energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet: az a gazdálkodó szervezet, amelynek a tárgyévet megelőző három évben az éves energiafogyasztásának átlaga az összes energiahordozót együttvéve meghaladja a 10 TJ-t, azzal, hogy a mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának számít; 3. *  energia: az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk d) pontja szerinti energiatermékek; 4. *  energiagazdálkodási rendszer: az energiahatékonysági célkitűzést, valamint az annak elérését célzó tervet meghatározó stratégia egymással összefüggő vagy kölcsönhatásban lévő elemeinek összessége, ideértve a tényleges energiafogyasztás nyomon követését, az energiahatékonyság növelésére hozott intézkedéseket és a haladás mérését is; 5. energiahatékony beszerzéssel kapcsolatos dokumentáció: az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet ezen beszerzései során keletkezett olyan irat, amely rögzíti a beszerzés energiahatékonysági jellemzőit, valamint azt a tényt, hogy régi termék, épület cseréje vagy új beszerzés történt, továbbá a beszerzéssel elérhető éves energiamegtakarítás mértékét; 6. energiahatékonyság: a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa; 7. energiahatékonyság-alapú szerződés: az energiafogyasztó és az energiahatékonysági szolgáltató között létrejött olyan szerződés, amelyet teljes időtartama alatt ellenőriznek és nyomon követnek, és amelynek keretében nyújtott energiahatékonysági szolgáltatások ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik; 8. energiahatékonysági szolgáltatás: olyan fizikai előny, haszon vagy javak szerződés alapján történő biztosítása – beleértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges üzemeltetést, karbantartást és ellenőrzést is, ha ilyen szolgáltatást e szerződés tartalmaz –, amelyek az energia és az energiahatékony technológia vagy cselekvés kombinációjából származnak és rendes körülmények között bizonyítottan az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy felbecsülhető javulásához vagy primerenergia-megtakarításhoz vezetnek; 9. energiahatékonysági szolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, aki energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében; 10. energiahatékonyság-javulás: az energiahatékonyság növekedése a technológiai, magatartásbeli vagy gazdasági változások vagy ezek kombinációjának eredményeképpen; 11. *  energiamegtakarítás: az az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült energiaigény az intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiaigényt befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást; 11a. *  energiamegtakarítás első jogosultja: az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy közötti írásbeli megállapodásban – ideértve az elektronikus úton kötött megállapodást is – az energiamegtakarítás első jogosultjaként megjelölt személy, ilyen megállapodás hiányában pedig az a személy, aki az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás végrehajtásához a lényegesnek minősülő hozzájárulást kifejtette; 12. energetikai audit: az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat; 13. *  energetikai auditálás: olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket, azonosítja a megújuló energia költséghatékony felhasználásának vagy előállításának potenciálját és beszámol az eredményekről; 14. energetikai auditáló szervezet: energetikai auditálást végző gazdálkodó szervezet; 15. energetikai auditor: energetikai auditálást végző természetes személy; 15a. *  épületautomatizálási és -szabályozási rendszer: olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését; 15b. *  fűtési rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amelynek révén növelhető a hőmérséklet; 16. *  gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó; 16a. *  halmozott energiamegtakarítás: az energiahatékonyság-javító intézkedéssel a vizsgált időtávon elért összes energiamegtakarítás; 17. hatékony távfűtés: olyan távfűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik; 18. hatékony távhűtés: olyan távhűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik; 18a. *  hőfejlesztő berendezés: a fűtési rendszer azon része, amely hasznos hőt állít elő fűtőanyag kazánban történő elégetésével, vagy az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) alkalmazásával, valamint a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy talajbeli hőforrásból való, hőszivattyúval történő hőelvonás révén; 18b. *  integrált nemzeti energia- és klímaterv: az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott terv; 19. jelentős korszerűsítés: olyan korszerűsítés, amelynek költsége meghaladja egy hasonló új egység beruházási költségének 50%-át azzal, hogy nem tekinthető jelentős korszerűsítésnek, ha a tüzelőberendezést az általa kibocsátott szén-dioxid leválasztására alkalmas berendezéssel szerelik fel azzal a céllal, hogy gondoskodjanak a szén-dioxidnak a geológiai tárolásáról; 20. *  kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás; 21. *  kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat: az a gazdálkodó szervezet, amely energiát értékesít a végső felhasználó számára; 22. komplex korszerűsítés: az épülethatároló szerkezetek és az épületgépészeti rendszerek többségét érintő korszerűsítés, amely a korszerűsítés előtti szinthez képest jelentős energiahatékonyság-javulást eredményez; 22a. *  környezeti energia: az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2. pontja szerinti környezeti energia; 22b. *  középület: a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész; 23. *  közintézmény: állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv, valamint a többségben ezen szervek által finanszírozott és igazgatott olyan jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet folytat; 23a. *  közlekedési célú üzemanyag: a jövedéki adóról szóló törvény szerinti üzemanyag a repülőgép-üzemanyag kivételével; 24. *  központi kormányzat: a központi kormányzati igazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a honvédelmi szervezetek országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, továbbá ha e szervezetek körében egy adott hatáskör vonatkozásában nem létezik országos hatáskörű szervezeti egység, akkor azok a szervezeti egységek vagy szervezetek, amelyek illetékessége együttesen terjed ki az ország területére; 24a. *  lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület; 24b. *  légkondicionáló rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet; 24c. *  lényeges hozzájárulás: az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtása, valamint az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése érdekében kifejtett olyan hatás, amely nélkül a végső felhasználó nem döntött volna az egyéni fellépés megvalósítása mellett; 25. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerint nagy hatásfokúnak minősülő kapcsolt energiatermelés; 26. *  nagyvállalat: a Kkvtv. 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás; 27. névleges bemenő hőteljesítmény: az adott energiaátalakító berendezésre vonatkozó hatósági határozatban vagy a berendezés gépkönyvében vagy gyártói nyilatkozatában rögzített névleges teljesítményen történő üzemeltetéséhez szükséges, az energiaátalakító berendezésbe bevitt hőteljesítmény megawattban (MWth) kifejezve; 28. *  primerenergia-fogyasztás: a bruttó rendelkezésre álló energia, a nemzetközi vízi közlekedés fogyasztása, a végső nem energetikai célú fogyasztás és a környezeti energia kivételével; 28a. *  szellőzőrendszer: a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti szellőztetőberendezés; 28b. *  támogatandó háztartás: az a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartás, amely által használt lakóépületben a lakóépület 20 °C fokra való fűtéséhez és melegvíz készítéshez kapcsolódó, a háztartásra jutó éves energiaköltség meghaladja a háztartás éves jövedelmének 25%-át, ahol az éves energiaköltség és a háztartás éves jövedelme a 2020-tól kezdődő, a számítás időpontjában lezárt naptári évek energiaköltségének, illetve átlagjövedelmének számtani átlaga; 28c. *  telepített információtechnológiai teljesítményigény: az adatközpont gépterem alapterületén telepített hálózatok, szerverek és tárolóberendezések kW-ban kifejezett névleges teljesítményigényének összege; 29. teljes bemenő hőteljesítmény: az összes olyan műszaki egység névleges bemenő hőteljesítményének összege, amely a létesítmény részét képezi; 30. *  végfelhasználási energiamegtakarítás: a 12. § szerinti egyes kötelezettségi időszakok tekintetében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott alapelvek szerinti számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamegtakarítási cél, amelynek a végső felhasználók körében történő eléréséről a Kormány gondoskodik; 31. *  végső felhasználó: az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját felhasználására vásárol energiát; távhűtéssel ellátott épület esetében, ha a távhűtési szolgáltatás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében – a közös használatú épületrészek kivételével – mérhető, végső felhasználónak kell tekinteni az egyes épületrészek tulajdonosát is; 32. *  végsőenergia-fogyasztás: az ipar, a közlekedés – ideértve a nemzetközi légi közlekedés energiafogyasztását is –, a háztartások, a köz- és magánszolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat és egyéb végfelhasználói ágazatok számára szolgáltatott energia összessége, amely nem foglalja magában a nemzetközi vízi közlekedés energiafogyasztását, a környezeti energiát, az energiaátalakítási ágazatnak és az energiaágazatnak történő szállítást, valamint a szállítási és elosztási veszteségeket az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. mellékletében meghatározottak szerint; 33. *  vállalkozáscsoport: azon vállalkozások összessége, amelyek egymással a Kkvtv. szerinti kapcsolódó vállalkozási vagy partnervállalkozási kapcsolatban állnak. II. FEJEZET AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖZPONTI FELADATAI ÉS STRATÉGIAI DOKUMENTUMAI 2. Energiahatékonysági célkitűzés 2. § (1) *  Indikatív energiahatékonysági célkitűzésként kell meghatározni a 2020-ra és 2030-ra elérendő primerenergia-felhasználást és végsőenergia-fogyasztást. (2) *  (3) *  A 2030-ra elérendő indikatív energiahatékonysági célt az integrált nemzeti energia- és klímatervben kell meghatározni az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 6. cikkével összhangban. A 2030-ra elérendő indikatív energiahatékonysági cél meghatározása során figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1128 Mtoe primer energiát és a 846 Mtoe végső energiát. (4) *  A 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó időszak során elérendő indikatív energiahatékonysági célt és a támogatandó háztartások érdekében hozott intézkedések eredményét az integrált nemzeti energia- és klímaterv keretében kell az Európai Bizottság számára bejelenteni. 3. *  3. § *  4. *  Hosszú Távú Felújítási Stratégia 4. § *  (1) A magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá való felújítását (a továbbiakban: mélyfelújítás), valamint a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való költséghatékony átalakításának megkönnyítését ösztönző hosszú távú stratégiaként 2050-ig terjedő Hosszú Távú Felújítási Stratégiát kell kidolgozni. (2) A Hosszú Távú Felújítási Stratégia a) tartalmazza a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú nemzeti épületállomány áttekintését a felújított épületek 2020-ban várható arányának figyelembevételével; b) meghatározza az épülettípusoknak és az éghajlati zónának megfelelő költséghatékony felújítási módokat, valamint az épületek életciklusán belül a szükséges felújítások javasolt időpontjait; c) olyan szakpolitikákat és intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhető az épületek költséghatékony mélyfelújítása, ideértve a szakaszos mélyfelújításokat is, továbbá amelyekkel támogathatók a célzott, költséghatékony intézkedések és felújítások, így különösen az épületfelújítási útlevél rendszerének szabadon választható bevezetése révén; d) tartalmazza azokat a speciális szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyek célja a legkevésbé energiahatékony vagy gyenge műszaki állapotú épületek energetikai célú korszerűsítése, a tulajdonos és bérlő közötti esetleges érdekellentét csökkentése, a piac megfelelő működésének biztosítása, valamint azokat a szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyek a támogatandó háztartásokat célozzák; e) meghatározza az épületenergetika terén várható energiamegtakarítást, és tényeken alapuló becslést tartalmaz az egészséggel, biztonsággal, valamint a levegőminőség javításával kapcsolatos előnyök vonatkozásában; f) ismerteti a középületekre vonatkozó energiahatékonysági szakpolitikákat és intézkedéseket; g) ismerteti az energiamegtakarítást eredményező intelligens technológiák terjesztését, valamint épületek és közösségek összekapcsolását célzó kezdeményezéseket, továbbá az energiahatékony épületek tervezésével, építésével és korszerűsítésével foglalkozó szakemberek oktatására és továbbképzésére vonatkozó intézkedéseket; h) intézkedéseket, valamint az előrehaladás mérésére alkalmas – 2030-ra, 2040-re és 2050-re külön-külön megállapított – indikatív mutatószámokat tartalmazó ütemtervet határoz meg az (1) bekezdésben rögzített célok elérése érdekében, ismertetve, hogy az ütemtervben meghatározott indikatív részcélok miként járulnak hozzá a 2. § (3) bekezdése szerinti energiahatékonysági célkitűzések eléréséhez; i) tartalmazhat olyan intézkedéseket is, amelyek az épületek energiahatékonysági felújítását és élettartamát befolyásoló tűzbiztonsági és földrengésállósági kockázatokat kezelik. (3) A Hosszú Távú Felújítási Stratégia mellékleteként ismertetni kell a megelőző Hosszú Távú Felújítási Stratégia végrehajtását, a megvalósított szakpolitikákat és intézkedéseket. (4) A Hosszú Távú Felújítási Stratégia kidolgozása és végrehajtása során az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében rögzítetteknek megfelelően nyilvános egyeztetést kell lefolytatni, a beérkezett vélemények és javaslatok összefoglalóját, valamint a nyilvános egyeztetésbe bevont hatóságok, civil szervezetek, piaci szereplők megnevezését pedig mellékelni kell a stratégiához. 5. Az energiaellátás hatékonysága 5. § (1) *  Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés és távhűtés megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelését – a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 4-i 2019/826/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti tartalommal – el kell végezni, és azt az Európai Bizottság kérésére ötévente felül kell vizsgálni. (2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés céljából gondoskodni kell egy olyan országos költség-haszon elemzés készítéséről, amely a fűtési és hűtési szükségleteknek megfelelő, leginkább költséghatékony megoldások azonosítására és végrehajtására alkalmas. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti értékelés és a (2) bekezdés szerinti országos költség-haszon elemzés alapján lehetőség van nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés vagy a hatékony távfűtés vagy hatékony távhűtés olyan alkalmazására, ahol a haszon meghaladja a költségeket, a Kormány gondoskodik intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról a hatékony távfűtési vagy hatékony távhűtési infrastruktúra fejlesztése érdekében, vagy annak érdekében, hogy az kompatibilis legyen a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés kifejlesztésével, valamint a hulladékhőből és megújuló energiaforrásokból előállított fűtési energia hasznosításával. (4) Az energiaellátás hatékonyságának biztosítása érdekében – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, attól függetlenül – el kell végezni a földgáz- és villamosenergia-hálózatok – így különösen a szállítással, az átvitellel, az elosztással, a terhelésszabályozással és együttműködő képességgel, valamint az energiatermelő létesítményekhez történő csatlakozással összefüggő – energiahatékonysági potenciáljának átfogó értékelését, különös tekintettel a háztartási méretű kiserőműre vonatkozó lehetőségekre. III. FEJEZET A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI 6. A Kormány energiahatékonysági feladatai 6. § *  A Kormány 1. az „első az energiahatékonyság” elve alapján meghatározza a nemzeti energiahatékonysági célkitűzést; 2. kidolgozza a Hosszú Távú Felújítási Stratégiát, gondoskodik annak az Európai Bizottság részére történő megküldéséről; 3. a tárgyév január 1-jei állapot szerint összeállítja és közzéteszi minden év február 28-ig a 8. §-ban meghatározott épületek listáját, amelyek az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti minimumkövetelményeknek nem felelnek meg, biztosítja, hogy a listában meghatározott épületek alapterületének 3%-át az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelően a tárgyévben felújítsák, továbbá kijelöli a központi kormányzat energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá eső épületeinek nyilvántartását vezető minisztert; 4. meghatározza az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek által beszerezhető magas energiahatékonyságú termékek, szolgáltatások, épületek energiahatékonysági követelményeit; 5. kidolgozza a végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez a végső felhasználók körében szükséges, a 13. § (1) bekezdése szerinti szakpolitikai intézkedéseket (a továbbiakban: szakpolitikai intézkedések) és ellenőrzésük rendszerét; 6. gondoskodik a szakpolitikai intézkedések és alkalmazásuk módszertanának az Európai Bizottsághoz történő bejelentéséről; 7. kijelöli az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságokat; 8. biztosítja a kijelölt végrehajtó hatóságok által működtetett nyomonkövetési rendszereknek az integrált nemzeti energia- és klímatervvel való összhangját, valamint meghatározza a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékét és éves célértékeit; 9. gondoskodik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a hatékony távfűtés és a hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének és az ahhoz szükséges országos költség-haszon elemzésnek az előkészítéséről; 10. meghatározza az energetikai auditálással kapcsolatos követelményeket; 11. biztosítja az Európai Bizottság felé fennálló energiahatékonysági jelentéstételi, értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését; 12. meghatározza az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket; 13. gondoskodik a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a médián keresztüli terjesztéséről; 14. nyilvántartja és közzéteszi a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat; 15. a 12. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban olyan felülvizsgálati, verifikációs, mérési, irányítási és ellenőrzési rendszert vezet be, amely keretében a szakpolitikai intézkedésekkel megvalósított, végső felhasználók körében elért energiamegtakarítási adatok hitelességét reprezentatív statisztikai mintával igazolja, majd megállapítja azokat halmozottan és éves bontásban; 16. a 12. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban olyan irányítási rendszert vezet be, amely alapján biztosítja, hogy a szakpolitikai intézkedések alapján elérhető éves új energiamegtakarítás ne legyen kevesebb a végfelhasználási energiamegtakarítás e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben rögzített éves célértékeinél, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket határoz meg arra az esetre, ha az előrehaladás mértéke nem kielégítő; 17. megtervezi és az integrált nemzeti energia- és klímaterv esedékes felülvizsgálatai során rögzíti az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemeknek megfelelően az energiamegtakarítási célok teljesülését elősegítő szakpolitikai intézkedések körét, valamint meghatározza az egyes szakpolitika intézkedések nyomon követéséhez és hitelesítéséhez szükséges módszertani eljárások kereteit; 18. *  a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslata alapján, de legalább kétévente felülvizsgálja az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren belül az energiamegtakarítási kötelezettség 15. § (1) és (1a) bekezdésben meghatározott mértékét; 19. biztosítja az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások magánfinanszírozásának erősödését, ennek keretében pedig intézkedéseket határozhat meg az energetikai auditok jobb felhasználására az egyéni fellépések befolyásolása érdekében, továbbá optimális mértékben alkalmazza az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” európai uniós közösségi kezdeményezésben javasolt lehetőségeket és eszközöket. 7. A Hivatal energiahatékonysági feladatai *  7. § A Hivatal *  a) *  a 12. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban gyűjti – és az energiapolitikáért felelős miniszter felhívására 3 munkanapon belül megküldi – az egyes alternatív intézkedések, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott nyomonkövetési adatait, valamint az integrált nemzeti energia- és klímatervnek és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módszereknek és elveknek megfelelően biztosítja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes alternatív szakpolitikai intézkedések, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer nyomonkövetési adatainak hitelesítését – ideértve annak biztosítását is, hogy amennyiben átfedés van a szakpolitikai intézkedések vagy az egyéni fellépések hatása között, az energiamegtakarítás nem kerül kétszeresen elszámolásra –; b) *  az integrált nemzeti energia- és klímaterv felülvizsgálatai során javaslatot tesz az egyes, az integrált nemzeti energia- és klímatervben rögzített és rögzíteni tervezett szakpolitikai intézkedések nyomonkövetési rendszerét megalapozó módszertani keret meghatározására; c) *  névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet az energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről, valamint a természetes személy energetikai szakreferensekről és energetikai szakreferens szervezetekről, nyilvántartást vezet a közreműködő szervezetekről, ellátja e személyek és szervezetek felügyeletét; valamint elvégzi az energetikai auditálás ellenőrzését; d) a 20. § szerinti energiahatékonysági tájékoztató honlapot tart fenn; e) értékelést készít a földgáz- és villamosenergia-hálózatok – így többek között a szállítással, az átvitellel, az elosztással, a terhelésszabályozással és együttműködő képességgel, valamint az energiatermelő létesítményekhez történő csatlakozással összefüggő – energiahatékonysági potenciáljáról, különös tekintettel a háztartási méretű kiserőműre vonatkozó lehetőségekre; f) meghatározza fa) a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó új villamosenergia-termelő létesítmények tervezése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményként történő üzemeltetéssel, fb) a 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó villamosenergia-termelő létesítmények jelentős korszerűsítése esetén a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítménnyé történő átalakítással, fc) a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó, hasznosítható hőmérsékleti szintű hulladékhőt termelő ipari létesítmények tervezése vagy jelentős korszerűsítése esetén a hőenergiát szállító hálózathoz csatlakoztatással, vagy a hulladékhő gazdaságilag indokolt igény kielégítésére – többek között kapcsolt energiatermeléssel – történő felhasználásával, valamint fd) a hőenergiát szállító hálózat tervezése, vagy a már meglévő, hőenergiát szállító hálózatba 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó energiatermelő létesítmény létrehozásának vagy jelentős korszerűsítésének tervezése esetén a közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásával járó kiadások és bevételek értékelésére (a továbbiakban: költség-haszon elemzés) vonatkozó módszertant és a költség-haszon elemzés elkészítésének követelményeit; g) jóváhagyja az f) pont szerinti költség-haszon elemzést; h) felmentést ad az f) pont szerinti költség-haszon elemzés elkészítésének kötelezettsége alól; i) meghatározza a nem kötelező energetikai audit ellenőrzésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat; j) *  nyilvántartást vezet a regisztrált nagyvállalatokról és a regisztrált nagyvállalatok nevét és székhelyét, továbbá a regisztrált nagyvállalattal szemben hozott, kötelező energetikai auditálás elmulasztását megállapító határozat véglegessé válása dátumát a Hivatal honlapján közzéteszi; k) *  a Kormány energiahatékonysági feladatainak ellátása érdekében az energiapolitikáért felelős miniszter megkeresésére 3 munkanapon belül megküldi az e törvény szerinti feladataival összefüggésben kezelt adatokat. 7/A. § *  E törvény rendelkezéseinek megsértése esetén nem alkalmazható közigazgatási szankció a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított 5 év elteltével. IV. FEJEZET KÖZINTÉZMÉNYEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI FELADATAI 8. A központi kormányzati épületek energiahatékonysági jellemzőinek javítása 8. § (1) A központi kormányzat által használt, a) állami vagy központi kormányzati tulajdonban lévő, b) fűtött vagy hűtött, c) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott követelményértéket el nem érő és d) 500 m2-t, 2015. július 9-étől 250 m2-t meghaladó hasznos alapterületű épületek (a továbbiakban: felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek) energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá esnek. (2) *  2014. január 1. napjától kezdve évente el kell végezni a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek közül a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek összalapterületének 3%-át kitevő alapterületű épületek – legalább a jogszabályban meghatározott energetikai minimumkövetelményeknek megfelelő – energiahatékonysági felújítását, amely során vizsgálni kell a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek távhőellátásba kapcsolását. (2a) *  2022. január 1. napjától kezdve a (2) bekezdés szerinti energiahatékonysági felújítás mértékének el kell érnie az épületeken energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben az új épületek tekintetében előírt energetikai minimum követelményszintjét legalább a felújítandó alapterület 50%-a esetében. (3) Nem tartoznak a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek körébe a) a hitéleti célra használt épületek, b) azon műemlék épületek, helyi védelem alatt álló épületek, amelyek esetében az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték elfogadhatatlan mértékű megváltoztatását eredményezné, c) *  a fegyveres erők vagy központi kormányzat használatában lévő nemzetvédelmi célt szolgáló épületek, a fegyveres erők vagy a nemzetvédelmi hatóságok egyéb alkalmazottai által használt lakónegyedei vagy irodaépületei kivételével. 9. § *  A felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az épületek négyzetméterben kifejezett alapterületét, energetikai tanúsítványát, valamint ha ezen adatok rendelkezésre állnak, a fűtés, a hűtés, a villamos energia és a meleg víz mért éves energiafogyasztását. A nyilvántartást közzé kell tenni az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján. 9. Energiahatékonysági célú beszerzés 10. § (1) *  Ha a termékek, szolgáltatások és épületek minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és honvédségi szervezetek (a továbbiakban együtt: energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet) általi beszerzéséről szóló szerződés értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott uniós értékhatárokat, az ajánlatkérők által kizárólag magas energiahatékonysági teljesítményű termékek, szolgáltatások és épületek szerezhetők be, ha ez összeegyeztethető a költséghatékonysággal, a gazdasági megvalósíthatósággal, a fenntarthatósággal, a műszaki alkalmassággal, valamint a verseny megfelelő érvényesülésével. (2) *  Az (1) bekezdés csak olyan mértékben vonatkozik a katonai nemzetbiztonsági és az országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szervekre, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, valamint a honvédségi szervezetekre, amennyiben az nem eredményez összeütközést ezen szervezetek alaptevékenységének céljával. (3) *  10/A. § *  Az energiapolitikáért felelős miniszter a közbeszerzésekért felelős miniszter, a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter és az építésgazdaságért felelős miniszter bevonásával kétévente az integrált nemzeti energia- és klímaterv részeként jelentést nyújt be az Európai Bizottság részére az alábbi adatokról: a) az energiahatékonyságra irányuló közberuházások volumene és az energiahatékonysági intézkedéseket támogató közfinanszírozás révén elért átlagos tőkeáttételi tényező; b) az energiahatékonysági hiteltermékek volumene, különbséget téve a különböző termékek között; c) adott esetben az energiahatékonyság és a legjobb gyakorlatok elterjedésének fokozása érdekében bevezetett nemzeti finanszírozási programok, valamint az energiahatékonyságra irányuló innovatív finanszírozási rendszerek. 11. § Ha közintézmény az energiahatékonysági célú beszerzése során energiahatékonyság-alapú szerződést kíván kötni, e szerződésnek legalább az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia. A szerződést írásban kell megkötni. 9/A. *  A közintézményi tulajdonban és használatban álló épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági feladatok *  11/A. § *  A közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője: *  a) *  ötévente a Hivatal által elkészített és az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett minta szerinti energiamegtakarítási intézkedési tervet készít, amit a készítés évében március 31-ig köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre; b) *  végrehajtja az energiamegtakarítási intézkedési tervet, a teljesítésről évente jelentést készít, amit a tárgyévet követő év március 31-ig köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre; c) *  a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az épületre vagy épületrészre vonatkozó energiafogyasztási és a Hivatal elnökének rendeletében foglaltak szerint a tárgyévben elért végsőenergia-megtakarítási adatokat; d) *  gondoskodik az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett módszertan alapján az épület vagy épületrész használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról és a b) pont szerinti éves jelentésben erről beszámol; e) együttműködik a Nemzeti Energetikusi Hálózattal az a)–d) pontban meghatározott feladatok ellátása során, f) *  a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre feltölti és változás esetén frissíti az épületre vagy épületrészre vonatkozó adatokat, energetikai tanúsítványt, energetikai auditot; g) *  együttműködik a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti elosztó, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) szerinti földgázelosztó (a továbbiakban együtt: elosztói engedélyesek) és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerinti távhőszolgáltató (a továbbiakban: távhőszolgáltató) által a Hivatal számára bejelentett energiafogyasztási adatok vizsgálatában; h) *  mentesül az a), b) és d) pont szerinti feladatok alól, ha a közintézmény energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetnek vagy energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetnek minősül; i) *  energetikai felelőst jelöl ki a Nemzeti Energetikusi Hálózattal történő kapcsolattartás és e §-ban meghatározott feladatok közvetlen ellátása céljából. j) *  teljesíti a 9. § szerinti nyilvántartás vezetésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettséget. 11/B. § *  (1) A Magyar Államkincstár a Hivatal megkeresésének megfelelő rendszerességgel és adattartalommal elektronikus úton megküldi a Hivatal számára az e törvény szerinti közintézmények törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatait. (2) Az elosztói engedélyes és a távhőszolgáltató köteles a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon és tartalommal, elektronikus úton bejelenteni a Hivatal által rendelkezésre bocsátott listában szereplő közintézmények energiafogyasztási adatait a Hivatal számára. V. FEJEZET ENERGIAHATÉKONYSÁG-JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK A VÉGFELHASZNÁLÁSI ENERGIAMEGTAKARÍTÁS ÉRDEKÉBEN 10. A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke 12. § *  (1) A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti kötelezettségi időszakban (a továbbiakban: első kötelezettségi időszak) a 2010., 2011. és 2012. bázisévekben átlagosan a végső felhasználók részére értékesített, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamennyiséghez képest országos szinten évi 1,5% mértékű energiamegtakarítással elért, halmozott energiamegtakarítás. (2) A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti kötelezettségi időszakban (a továbbiakban: második kötelezettségi időszak) a 2016., 2017. és 2018. bázisévek átlagos végsőenergia-fogyasztási mennyiségéhez képest országos szinten évi 0,8% mértékű energiamegtakarítással elért, halmozott energiamegtakarítás. (3) Az első kötelezettségi időszakban a végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint legfeljebb 25%-kal csökkenthető. (4) *  A második kötelezettségi időszakban, valamint azt követően a végfelhasználási energiamegtakarítás éves célértékeit a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg azzal, hogy a kötelezettségi időszak végéig a (2) bekezdésben meghatározott végfelhasználási energiamegtakarítást el kell érni. (5) A 2031. január 1. és 2040. december 31. közötti kötelezettségi időszakban és a 2041. január 1. és 2050. december 31. közötti kötelezettségi időszakban a (2) bekezdéssel összhangban megállapított mértékű végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérni. (6) A második kötelezettségi időszakban a 2020. december 31. után megvalósuló energiamegtakarítás számolható el. A 2020. december 31. után elért energiamegtakarítás az első kötelezettségi időszakban nem számolható el. 11. *  A végfelhasználási energiamegtakarítást megvalósító intézkedések meghatározása és számítási módja 13. § *  (1) A végfelhasználási energiamegtakarítást a) az energiára vagy szén-dioxidra kivetett adókkal, amelyek az energia végső felhasználói fogyasztásának csökkentését eredményezik, b) finanszírozási rendszerekkel, eszközökkel vagy pénzügyi ösztönzőkkel, c) szabályozással vagy önkéntes megállapodásokkal, d) termékek és szolgáltatások energiahatékonyságának javítását célzó nemzeti szabványok bevezetésével, továbbá európai szabványokhoz kapcsolódó nemzeti értékek megadásával, e) energiacímkézési rendszerekkel, f) oktatási, képzési, tanácsadási, szemléletformálási programokkal, g) egyéb eszközökkel vagy h) energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel kell elérni. (2) A szakpolitikai intézkedéseket az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kell kidolgozni. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor figyelembe kell venni a támogatandó háztartások számának csökkentésére irányuló célkitűzéseket. (3) A szakpolitikai intézkedések végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítást az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszertan alapján kell megállapítani. (4) Az épületek felújítása során megvalósuló energiahatékonyság-javulást ösztönző szakpolitikai intézkedéseket a megcélzott vagy megvalósult energiamegtakarítás elérése érdekében a következő kritériumok közül egy vagy több figyelembevételével kell meghatározni: a) a felújítás céljából használt berendezés vagy anyag energetikai jellemzője, ha a felújítás céljából felhasznált berendezést vagy anyagot olyan szakember telepíti, aki rendelkezik az előírt szintű minősítéssel vagy képesítéssel; b) az épületeken belüli energiamegtakarítás kiszámításához használt szabványos értékek; c) a felújítással elért javulás, a felújítás előtt, illetve után kiállított energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításának eredménye; d) energetikai audit eredményei; e) az energetikai jellemző javulását jelző, más releváns, átlátható és arányos módszerrel végzett vizsgálat eredményei. (5) *  A második kötelezettségi időszakban, valamint azt követően az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási, valamint az energiamegtakarítás terén érvényesülő éves tendenciákkal kapcsolatos adatokat halmozottan és éves bontásban a Hivatal az egyes energiahatékonyság-javító intézkedések megvalósulását követő év szeptember 30-ig megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére, aki gondoskodik a személyes adatnak vagy üzleti titoknak nem minősülő információk közzétételéről. A Hivatal az adatokat összesítve, valamint a 15. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott kötelezetti csoportok szerinti bontásban is feltünteti. (6) A második kötelezettségi időszak során elérendő végfelhasználási energiamegtakarítás mértékéről, annak kiszámítási módjáról, a kapcsolódó szakpolitikai intézkedésekről és az alkalmazásukra vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel rendelkező módszertanokról az energiapolitikáért felelős miniszter jelentést készít, amelyet az integrált nemzeti energia- és klímaterv részeként nyújt be az Európai Bizottság részére. (7) A (6) bekezdés szerinti jelentéshez az energiapolitikáért felelős miniszter felhívására a Hivatal a felhívás érkeztetéstől számított 90 napon belül megküldi a) *  a szakpolitikai intézkedések által elért energiamegtakarítás számításának és hitelesítésének módszertanát, beleértve az addicionalitás és a hozzájárulás lényegessége meghatározásának módját, valamint a várható és a nagyságrendi megtakarítás tekintetében alkalmazott módszertanok és referenciaértékek megjelölését; b) az intézkedések élettartamát és számításának módját, valamint azt, hogy ezek a számítások min alapulnak; c) az országon belüli éghajlati eltérések figyelembevételére alkalmazott megközelítést. (8) *  Ha a Hivatal által elszámolt halmozott energiamegtakarítás legalább 20%-kal elmarad a Kormány rendeletében megállapított éves célértéktől, a Hivatal tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettsége során. Ha az elmaradás az (1) bekezdés h) pontjában rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszert érinti, a Hivatal javaslatot tesz az energiapolitikáért felelős miniszter részére a 15. § (1) és (1a) bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség mértékének megemelésére. 12. Az energiahatékonyság-javító szakpolitikai intézkedések végrehajtása 14. § *  (1) A végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez alkalmazott, 13. § (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott szakpolitikai intézkedések (a továbbiakban: alternatív szakpolitikai intézkedések) megvalósításáért és nyomon követéséért felelős közfeladatot ellátó szervezet (a továbbiakban: végrehajtó hatóság) a) gondoskodik a hatáskörébe tartozó alternatív szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzéséről, b) átadja az egyes alternatív szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás számbavételéhez és hitelesítéséhez szükséges rendelkezésre álló adatokat az egyes energiahatékonyság-javító intézkedések megvalósulását követő év április 30-ig ba) az első kötelezettségi időszak vonatkozásában az energiapolitikáért felelős miniszter számára, az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon, bb) a második kötelezettségi időszak vonatkozásában a Hivatal számára, a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon és adattartalommal, c) együttműködik az adatok felülvizsgálata során és megadja a szükséges tájékoztatást, d) *  a tárgyévet követő szeptember 30-ig jelentést készít az energiapolitikáért felelős miniszter részére a tárgyévben elért energiamegtakarítások ellenőrzése érdekében végzett tevékenységéről és az ellenőrzések eredményéről. (1a) *  A végrehajtó hatóság az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti adatszolgáltatás során a következő személyes adatokat is átadja: a) ingatlanon megvalósuló alternatív szakpolitikai intézkedés esetén az ingatlan címe, helyrajzi száma, b) ingóságon megvalósuló alternatív szakpolitikai intézkedés esetén az ingóság gyári száma, gépjármű esetén alvázszáma, és c) az alternatív szakpolitikai intézkedéssel érintett végső felhasználó neve, lakcíme. (1b) *  A végrehajtó hatóság az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti adatszolgáltatással érintett adatokat az adatszolgáltatással egyidejűleg megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére is. Az átadott adatokat az energiapolitikáért felelős miniszter és a Hivatal az elért energiamegtakarítás megállapítása és hitelesítése céljából az adott kötelezettségi időszak lejártát követő ötödik év végéig kezeli. (1c) *  Ha az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti adatszolgáltatás az egyéni fellépések megvalósulása szerinti tárgyévet követő év május 31-éig nem valósul meg, a Hivatal erről tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert, és a bevonásával egyeztetést kezdeményez a végrehajtó hatósággal a hiányzó adatok előállítása érdekében. Az egyeztetés eredményeként megállapított módszertan alapján előállított adatokat a végrehajtó hatóság haladéktalanul átadja a Hivatal számára. (1d) *  Energiamegtakarítás elérését célzó támogatási, tanácsadási program esetén a program kiírója a program kidolgozása során figyelembe veszi a Hivatal által – az energiahatékonysági tájékoztató honlapon – közzétett módszertani útmutatót. (2) Az egyes alternatív szakpolitikai intézkedéseket és a megvalósításukért felelős végrehajtó hatóságot az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. (3) Ha az energiamegtakarítás több alternatív szakpolitikai intézkedés közös eredménye, az egy alternatív szakpolitikai intézkedés eredményei között számolható el a végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítése során. Az alternatív szakpolitikai intézkedések hitelesítési és nyomonkövetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a 15. § szerinti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel vagy más alternatív szakpolitikai intézkedésekkel történő közös megvalósítással létrejött energiamegtakarítás eredményei elkülöníthetők legyenek. (4) *  A Hivatal a 13. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott alternatív szakpolitikai intézkedések keretében a második kötelezettségi időszakban megvalósított egyes energiahatékonyság-javító intézkedések reprezentatív módon kiválasztott statisztikailag jelentős részét felülvizsgálja. A statisztikailag jelentős részt a Hivatal éves felülvizsgálati tervben határozza meg. A felülvizsgálat végrehajtásáról, a levont következtetésekről, a bejelentett megtakarításoknak a Hivatal ellenőrzése alapján javasolt korrekciójáról a Hivatal jelentést készít az energiapolitikáért felelős miniszter részére. (5) A Hivatal a (4) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a végrehajtó hatóságtól, az adott energiahatékonyság-javító intézkedéssel érintett végső felhasználótól, az energetikai tanúsítványok elektronikus nyilvántartását vezető szervezettől, valamint a közreműködő energetikai auditortól vagy auditáló szervezettől információt kérni, a kapcsolódó iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot és személyes adatot tartalmazó iratokat is, valamint jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti szemlét lefolytatni. (6) *  A végrehajtó hatóság, az adott energiahatékonyság-javító intézkedéssel érintett végső felhasználó, az energetikai tanúsítványok elektronikus nyilvántartását vezető szervezet, valamint a közreműködő energetikai auditor vagy auditáló szervezet a Hivatal részére megadja a (4) bekezdés szerinti feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal az adatszolgáltatási kötelezettséget előíró határozatában határozza meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal ötmillió forintig terjedő bírságot szab ki. (7) *  A (6) bekezdés szerinti bírság ugyanazon mulasztás tekintetében – összesen legfeljebb hat alkalommal, legalább 60 napos időközönként, de az első bírságot megállapító határozat véglegessé válását követő legfeljebb egy éven belül – ismételten kiszabható. 12/A. *  Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer 15. § *  (1) *  A Vet. és a Get. szerinti villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére – ideértve a saját célra történő felhasználást is – értékesítő gazdálkodó szervezet, egyesület (a továbbiakban együtt: kötelezett fél) *  a) a 2021. évben az általa 2019-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának, b) a 2022. évben az általa 2020-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,1%-ának, c) a 2023. évben az általa 2021-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,3%-ának, d) *  a 2024. évben az általa 2022-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának, e) *  2025. évben – az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével – ea) 2025. június 30-ig félévre vetítve arányosan az általa 2023-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának, eb) 2025. július 1-től félévre vetítve arányosan az általa 2023-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 2,3%-ának, f) *  2026. évben – az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével – az általa 2024-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 1,4%-ának, g) *  2027. évben – az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével – az általa 2025-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 1%-ának, h) *  2028–2035. években – az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével – az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében (a továbbiakban: energiamegtakarítási kötelezettség). (1a) *  A közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére – ideértve a saját célra történő felhasználást is – értékesítő gazdálkodó szervezet kötelezett fél a 2025–2035. években az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében. (2) *  Az energiamegtakarítási kötelezettség számítása során a kötelezettség alá vont energiamennyiségbe a számítás alapjául szolgáló évben a kötelezett fél által értékesített, szállított villamos energia, földgáz, és közlekedési célú üzemanyag számít bele, azzal, hogy a Hivatal az energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához az adott értékesítés vonatkozásában az első, főtevékenységét tekintve végső felhasználó statisztikai besorolású gazdálkodó szervezet részére történő értékesítést veszi figyelembe, a továbbértékesítést nem vizsgálja. (2a) *  Az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-áig az adott évi energiamegtakarítási kötelezettséget legalább 30%-ban a tárgyévben megvalósított, legalább 6 éves élettartamot elérő egyéni fellépésből származó hitelesített energiamegtakarítással kell teljesíteni. Ezt meghaladóan az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-áig az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség a tárgyévben, valamint az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósított egyéni fellépésből származó, energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére korábban el nem számolt hitelesített energiamegtakarítással teljesíthető, figyelemmel az (5)–(5b) bekezdésben foglaltakra. (2b) *  Az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-a felett az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség a tárgyévben, valamint az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósított, az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott jegyzékben (a továbbiakban: jegyzék) szereplő, a jegyzék szerint számított és hitelesített, legalább 6 éves élettartamot elérő egyéni fellépésből származó, energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére korábban el nem számolt hitelesített energiamegtakarítással teljesíthető – figyelemmel az (5)–(5b) bekezdésben foglaltakra – azzal, hogy az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott százalékos arányának lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépésből kell származnia. (2c) *  A lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházás kivitelezése során az adott beruházás típusától függően az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben szereplő építési kulcstermékeket kell beépíteni, amelyeknek rendelkeznie kell a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet által kiadott egyszerűsített környezeti minősítéssel, valamint a környezeti pontszámuk minimum értékének el kell érnie a 8-at. (2d) *  Nem hitelesíthető az energiamegtakarítás, amennyiben nem felel meg a (2c) bekezdésben meghatározott követelménynek. (2e) *  A saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél és a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő egyesület először a 2024. évben köteles energiamegtakarítási kötelezettséget teljesíteni. (3) *  A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését a (4a) bekezdés szerinti esetben a 13. § (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti olyan alternatív szakpolitikai intézkedésekkel is kombinálhatja, amelyekhez a kötelezett fél – vagy hitelesített energiamegtakarítás átruházása esetén bármely személy – részéről lényeges hozzájárulás történt. Ha a kötelezett fél az elért energiamegtakarítást ilyen alternatív szakpolitikai intézkedések igénybevételével éri el, az elért energiamegtakarításból a kötelezett félnek és a végső felhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részaránya – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében, az egyéni fellépés további elszámolható költségének részaránya pedig kötelezetti energiamegtakarításként számolható el. (4) *  Lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés megvalósítása során a kötelezett félnek és a végső felhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás, adókedvezmény vagy ezek együttes igénybevétele esetén a kötelezett az energiamegtakarítás 70%-át akkor is elszámolhatja kötelezetti energiamegtakarításként, ha a (3) bekezdés alapján ennél kevesebbre lenne jogosult. A Hivatal az így keletkező megtakarítást a 13. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásában külön feltünteti. (4a) *  Az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az energiapolitikáért felelős miniszter bevonásával az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételek meghatározásával egyező formában meghatározza, hogy az adott alternatív szakpolitikai intézkedés mely feltételek fennállása esetén vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére, amely esetben az elszámolásra a (3) és (4) bekezdés szerinti arány alkalmazandó. Ha az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételeket nem határoz meg, az adott alternatív szakpolitikai intézkedés nem vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére. Az így keletkező megtakarítást a végrehajtó hatóság a 14. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, a Hivatal a 13. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásában külön feltünteti. (4b) *  (4c) *  Az alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételek (4a) bekezdés szerinti meghatározása esetén az adott alternatív szakpolitikai intézkedésből származó energiamegtakarítást kizárólag az igénybevételi feltételek végrehajtó hatóság általi igazolt teljesítése esetén lehet hitelesíteni. (5) *  Nem számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként olyan egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás, amely 2020. január 16. előtt megkezdődött. (5a) *  Az (5b) bekezdésben foglalt kivételekkel nem vezethető fel a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába a 6 évnél rövidebb élettartamú egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás, valamint az intézkedés élettartamától függetlenül a) üzemanyag adalékolásából származó energiamegtakarítás, b) gépjárműabroncs-nyomás korrekciójával elért energiamegtakarítás, c) perlátor vagy víztakarékos zuhanyfej felszereléséből vagy cseréjéből, víztakarékossági szemléletformálásból származó energiamegtakarítás, d) világításkorszerűsítés esetén az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló kormányrendeletben foglaltaknak nem megfelelő világítótestekkel végrehajtott világításkorszerűsítésből származó energiamegtakarítás. (5b) *  Azon 2025. június 30-ig megkezdett egyéni fellépésekből származó megtakarításokat, amelyek nem az (5a) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott intézkedésből származnak és amelyeknél az intézkedés élettartama nem éri el a második kötelezettségi idősz …