2018. évi CXIV. törvény a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Haj. tv. - 2018. évi CXIV. törvény a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.6. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2018. évi CXIV. törvény a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról *  Magyarország a honvédelmi szervezetektől alkotmányos kötelezettségeik teljesítését, feladataiknak a jogszabályok keretei közötti hatékony és a köz érdekének megfelelő ellátását várja el. Az Országgyűlés – elismerve a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatottak áldozatvállalását, és az azzal arányban álló erkölcsi, valamint anyagi megbecsülés indokoltságát – a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) *  A törvény hatálya a) *  a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezetre – ide nem értve a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumot –, b) a miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézményre [a továbbiakban az a)–b) pont együtt: honvédelmi szervezet], és c) a honvédelmi szervezeteknél jogviszonyban álló honvédelmi alkalmazottakra terjed ki. (2) A 26. § (4) bekezdése, a 31. §, a 34. §, az 51. § – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a honvédelmi szervezet fenntartójára is. 2. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony alanya a honvédelmi szervezet és a honvédelmi alkalmazott. 3. § (1) *  A honvédelmi alkalmazott kinevezésében vállalja a honvédelmi szervezet feladatkörébe tartozó közszolgáltatások végrehajtását, valamint azt, hogy a honvédelmi alkalmazottak részére tartott, éves kötelező honvédelmi továbbképzéseken részt vesz, a honvédelemért felelős miniszter rendeletében (a továbbiakban: miniszteri rendelet) meghatározottak szerint. (2) *  A honvédelmi alkalmazott az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően önkéntesen vállalhatja, hogy a hadkötelezettség bevezetését követően tényleges katonai szolgálatot teljesít. Ebben az esetben a honvédelmi alkalmazott az (1) bekezdésben meghatározott továbbképzésen felül a katonai szolgálathoz szükséges kiképzésen, illetve felkészítésen is köteles részt venni. (3) A (2) bekezdés szerinti többletkötelezettség vállalását miniszteri rendelet szerint ellentételezni kell. (4) *  A honvédelmi alkalmazott önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesíthet. Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony fennállása alatt a (2) bekezdésben meghatározott többletkötelezettség nem vállalható. Ha a honvédelmi alkalmazott az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítését megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott többletkötelezettséget vállalt, erre irányuló nyilatkozata az önkéntes tartalékos állományba vétel napját megelőző napon a hatályát veszti. (5) *  A honvédek jogállási kérdéseit szabályozó jogszabály szerint a házastárs vagy élettárs tartós külföldi kiküldetése időtartamára vagy a kérelemre méltányolható egyéni indokból engedélyezett illetmény nélküli szolgálatmentességen lévő, ez idő alatt a Hvt. 70. § (4) bekezdése szerint honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesítő hivatásos vagy szerződéses katona a (2) bekezdésben meghatározott többletkötelezettséget nem vállalhat. 4. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében kollektív szerződés nem köthető. (3) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 12. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaerő-piaci viszonyokat nem kell figyelembe venni. (4) *  Az Mt. 13. §-a, 198–213. §-a és 228. §-a a honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható. (5) E törvény alkalmazásában munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály és az Mt. 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozat. (6) Az Mt. 41. §-ának, 56. § (1) bekezdésének, 94. § (3) és (4) bekezdésének, 103. § (3) bekezdésének, 135. § (1)–(3) bekezdésének, 209. §-ának, 222. §-ának, 272. § (1) bekezdésének, XXII. Fejezetének, 285. §-ának, 289. §-ának, 290. §-ának, 291. §-ának és 295. §-ának kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezése nem alkalmazhatóak. 1/A. *  Értelmező rendelkezések 4/A. § *  E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelő szülő, valamint a testvér. 2. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony alanyai 5. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony a honvédelmi szervezet és az annak feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásában történő közreműködést vállaló honvédelmi alkalmazott közötti közszolgálati jogviszony. 3. A munkáltatói jogkör gyakorlása 6. § (1) A munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket miniszteri rendelet határozza meg. *  (2) *  A miniszter magához vonhatja a Honvéd Vezérkar főnökének, a honvédelmi szervezet vezetőjének, valamint a központi személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreit. (3) *  A Honvéd Vezérkar főnöke magához vonhatja a honvédségi szervezet vezetőjének és a központi személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreit. (4) A honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos jogviták a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartoznak. 3/A. *  A jognyilatkozatokra vonatkozó különös szabályok 6/A. § *  (1) A jognyilatkozatok megtétele során előnyben kell részesíteni az elektronikus ügyintézést. (2) *  Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. (3) *  Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (továbbiakban: Dáptv.) 25. §-ában és 27. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy felhasználó alatt a honvédelmi alkalmazottat, digitális szolgáltatást biztosító szervezet alatt a foglalkoztatót kell érteni. (3a) *  A honvédelmi alkalmazott az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében köteles a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni, és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A honvédelmi alkalmazott e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő tizenöt napon belül köteles teljesíteni. (3b) *  Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása bármely okból nem lehetséges, vagy az a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A honvédelmi alkalmazottal a papíralapú kiadmányt kell közölni. (4) A honvédelmi szervezet jegyzőkönyvet vesz fel arról, ha az írásbeli jognyilatkozat átvételét a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. (5) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése nem lehetséges, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú másolatot kell készíteni. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a másolat az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. Ebben az esetben a honvédelmi alkalmazottal a hiteles papíralapú másolatot kell közölni. (6) *  Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) által foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottakra nem alkalmazhatók. 3/B. *  Az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézbesítése 6/B. § *  (1) *  A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy köteles az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézhezvétele érdekében a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni. (2) *  Ha az (1) bekezdés szerinti tárhely azt igazolja vissza, hogy az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolást és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolást a címzett kétszeri értesítés ellenére sem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés időpontját követő ötödik munkanapon. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) által foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottakra nem alkalmazható. II. FEJEZET A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK 4. Az országos, ágazati érdekegyeztetés 7. § A honvédelmi alkalmazott vonatkozásában a munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, valamint ágazati érdekegyeztetési fóruma a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum. 7/A. § *  A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazottak illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább. 5. A honvédelmi alkalmazottak részvételi jogai 8. § (1) A részvételi jogokat a honvédelmi szervezettel honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló honvédelmi alkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott honvédelmi alkalmazottak tanácsa, illetve honvédelmi alkalmazottak képviselője gyakorolja. (2) *  Honvédelmi alkalmazottak tanácsa választható minden olyan honvédelmi szervezetnél, ahol a honvédelmi alkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb honvédelmi alkalmazottat foglalkoztató honvédelmi szervezetnél honvédelmi alkalmazottak képviselője választható. (3) A honvédelmi alkalmazottak képviselőjére a honvédelmi alkalmazottak tanácsára, illetve a honvédelmi alkalmazottak tanácsának tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 9. § A honvédelmi szervezet legalább félévente köteles tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottak tanácsát a honvédelmi szervezetnél megvalósuló részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról. 10. § (1) A honvédelmi alkalmazottak tanácsa e törvényben meghatározott jogai körében a honvédelmi szervezettel együttesen megalkotja a honvédelmi alkalmazottak szabályzatát. (2) A honvédelmi alkalmazottak tanácsa és a honvédelmi szervezet kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdéseket a honvédelmi alkalmazottak szabályzata állapítja meg. 11. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezései (XX. fejezet) közül a 235. § (2) bekezdése, 236. § (1) bekezdése, 251. §-a, 268. §-a és 269. §-a nem alkalmazható. III. FEJEZET A HONVÉDELMI ALKALMAZOTTI JOGVISZONY 6. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása 12. § (1) Honvédelmi alkalmazotti jogviszony a) büntetlen előéletű, b) tizennyolcadik életévét betöltött, c) *  magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, d) cselekvőképes, e) állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt nem álló személlyel létesíthető. (2) Honvédelmi alkalmazotti jogviszony nem létesíthető a) azzal, aki aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban való közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)–(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont], ab) *  tiltott toborzás [Btk. 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, b) azzal, aki a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy c) azzal, aki az a) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll. (3) Honvédelmi alkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig, c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig. (4) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá, hogy nem áll az (1) bekezdés e) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, és vele szemben nem állnak fenn a (2) és (3) bekezdésben foglalt kizáró okok. (5) Indokolt esetben a honvédelmi szervezet írásban felszólíthatja a honvédelmi alkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll az (1) bekezdés e) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, illetve nem állnak fenn vele szemben a (2) és (3) bekezdésben foglalt kizáró okok. (6) A honvédelmi szervezet az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) és (3) bekezdésben, valamint az (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli a) a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, b) a honvédelmi alkalmazott azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. (7) A (4)–(6) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítése esetén – a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli. (8) *  Jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső honvédelmi alkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akinek a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha az arra feljogosított személy, szerv a jogviszony létesítését – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont ia) alpontja szerinti munkakör kivételével – jóváhagyta. (9) *  Ha a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és a) a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy b) nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a jogviszony fenntartását a jogszabály szerint arra feljogosított személy, szerv nem hagyta jóvá, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelése alapján részére más – nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső – munkakör nem ajánlható fel, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni. (10) *  Ha a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya fennállása alatt válik egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és a) az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy b) az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzése során a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel, a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelése alapján részére más – egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső – munkakör ajánlható fel, vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszony indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntethető. Ha a honvédelmi alkalmazott a felajánlott munkakört nem fogadja el, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni. 13. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján a megüresedett vagy a megüresedő munkakör betöltése pályázati eljárással történik, a munkakör csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a munkakör betöltése honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésével jár, a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesével honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít. (2) A pályázati eljárás szabályait miniszteri rendelet határozza meg. 14. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. (2) *  Honvédelmi alkalmazotti jogviszony a) helyettesítés céljából, b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, vagy c) tartós külföldi munkavégzés idejére határozott időre történő kinevezéssel létesíthető. (3) *  A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a honvédelmi alkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény, a havi rendszeres illetménypótlékok és a honvédelmi illetménykiegészítés együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható. (4) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak. 15. § *  (1) A kinevezésben a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésekor – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább három, legfeljebb négy hónap tartamú próbaidőt kell kikötni. (2) A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartama alatt a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. (3) Nem kell próbaidőt megállapítani meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű, vagy azonos felek közötti újabb kinevezés esetén, ha a kinevezés azonos vagy hasonló munkakörbe történik. E rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a 16. § (16) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező. (4) Ha jogszabály rendelkezése alapján a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, vagy a honvédelmi alkalmazott előző jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyában töltötte volna el, akkor nem köthető ki próbaidő, amennyiben azt a honvédelmi alkalmazott az előző jogviszonyában már letöltötte. A le nem töltött próbaidőből eltelt időt az új honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban kikötött próbaidőbe be kell számítani. (5) Miniszteri rendelet megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani. 16. § (1) Az E–H fizetési osztályba sorolt, a honvédelmi szervezet alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a honvédelmi alkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, legalább három év időtartamú szakmai gyakorlattal. (2) *  A gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti a 21. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés. Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a gyakornoki idő alatt megszűnt, annak tartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor abban az esetben kell figyelembe venni, ha a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya megszűnését követően a korábbival azonos vagy – a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazása alapján – azzal egyenlő értékű munkakörre honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettől eltérően, nem lehet a szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a honvédelmi alkalmazotti jogviszony időtartamát, ha az a gyakornoki idő alatt a) a (16) bekezdésben foglaltak szerint megszűnik, vagy b) rendkívüli felmentéssel, illetve a honvédelmi alkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való – az egészségügyi alkalmatlanság kivételével – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt felmentéssel megszüntetésre került. (3) A szakmai gyakorlat a) a 83. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység során szerezhető meg. Az a)–b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg. (4) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban miniszteri rendelet állapítja meg a honvédelmi szervezet alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört. Miniszteri rendelet meghatározhatja munkakörönként – a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű – azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a honvédelmi alkalmazott által korábban ellátott, a (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. A szakmai gyakorlat meglétét a honvédelmi alkalmazott köteles igazolni. (5) *  A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F–H fizetési osztályba tartozó munkakörben három év. Ha a honvédelmi alkalmazott a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet, b) *  az F–H fizetési osztályba tartozó munkakörben két évet meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. Miniszteri rendelet meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol – az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetve továbbképzések miatt – nem kell gyakornoki időt kikötni. (6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik, a) a honvédelmi alkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy b) ha a honvédelmi alkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)–(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése. (7) Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a honvédelmi alkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az (1)–(4) bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, ha a 83. § (1) bekezdése szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ekkor a honvédelmi alkalmazott és a honvédelmi szervezet köteles a (6) bekezdés b) pontjában, valamint a (8)–(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal, hogy a „nem megfelelt” minősítés a honvédelmi alkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti. (8) A gyakornoki idő tartamába nem számít be: a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség, b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka tartama. (9) A gyakornoki idő kikötésekor a honvédelmi szervezet köteles tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi. (10) A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. Miniszteri rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja. (11) A szakmai segítő a) figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét, b) segíti a gyakornoki követelmények teljesítését, c) félévente, illetve a szakmai segítő személyének a (9) bekezdés szerinti változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését. (12) Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet. (13) A szakmai követelményekre figyelemmel közjogi szervezetszabályozó eszköz állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen: a) a szakmai követelmények részletes tartalmát, b) a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit, c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit, d) az értékelés részletes szabályait. (14) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen. (15) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a honvédelmi alkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 45. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltatói jogkört gyakorló a honvédelmi alkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett – ha személyük nem azonos – a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint b) a minősítés eredményeként ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és bb) harminc százalék alatt „nem megfelelt” eredmény adható. (16) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a honvédelmi alkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 45. § (7) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg. 17. § A honvédelmi alkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 31–33. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók. 18. § (1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a honvédelmi alkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező honvédelmi alkalmazott lehet. Nem lehet megbízott vezető a honvédelmi alkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt. (2) A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit miniszteri rendelet határozza meg. (3) A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól. (4) A magasabb vezető és a vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat. A lemondási idő két hónap. (5) A munkáltatói jogkört gyakorló a megbízást írásban visszavonhatja, amelyet – a honvédelmi alkalmazott kérelmére – indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a honvédelmi szervezetnek kell bizonyítania. A honvédelmi alkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a honvédelmi alkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkört gyakorló az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a honvédelmi alkalmazott részére írásban megadni. (6) A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a honvédelmi alkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. (7) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a honvédelmi alkalmazottat – kérelmére – az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a honvédelmi alkalmazott részére meg kell téríteni. (8) A bíróság mellőzi a honvédelmi alkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A honvédelmi alkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg. (9) A honvédelmi alkalmazottat, ha a megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig, de legfeljebb hat hónapra számított összege illeti meg. (10) A vezetői pótlék (7)–(9) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni. 19. § *  (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a honvédelmi alkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe (a továbbiakban: kötelező részmunkaidős foglalkoztatás). (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorlóval közölni. A kérelemben a honvédelmi alkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkört gyakorlót a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyenlőtlen munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkört gyakorló csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az a honvédelmi szervezet számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltatói jogkört gyakorló köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását. (4) Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás esetén – az 59. § (2) bekezdésétől eltérően – az elmaradt rendes szabadságot a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanappal kezdődően, megszakítás nélkül ki kell adni. (5) A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól, b) elmaradt rendes szabadság esetén annak (4) bekezdés szerinti kiadását követő naptól hatályos. (6) *  Az (5) bekezdés szerinti időponttól a honvédelmi alkalmazott részére a munkaidő csökkenésével megegyező arányban jár a) az alapilletmény, a rendszeres illetménypótlék és a honvédelmi illetménykiegészítés, továbbá b) a honvédelmi alkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás, ha a rá való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. (7) *  A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a honvédelmi alkalmazott kérelme szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek négyéves – fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves – koráig, három vagy több gyermeket nevelő honvédelmi alkalmazott esetén a gyermek hatéves – fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves – koráig tart. Ezt követően a honvédelmi alkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani, a (6) bekezdés szerinti járandóságok pedig részére a munkaidő növekedésével megegyező arányban járnak. (8) A (7) bekezdés alkalmazásában fogyatékos gyermek a 18. életévét be nem töltött, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogyatékos személy. (9) Az (1)–(8) bekezdés nem alkalmazható a magasabb vezetői és vezetői megbízású honvédelmi alkalmazottra. 19/A. § *  (1) A munkaidő-beosztás szabályait a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, amelynek során mérlegeli a honvédelmi szervezet zavartalan működését, a honvédelmi szervezet alapfeladatának, valamint a munkaköri leírásban rögzített feladatoknak a jellegét, ezen belül különösen a szükséges fizikai vagy szellemi erőkifejtést vagy fokozott figyelmet, a pihenés és a pihentetés lehetőségét, továbbá az egészséges és a biztonságos munkavégzés követelményét. (2) *  Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a felek megállapodása alapján legfeljebb tizenkét hónap lehet. (3) *  A (2) bekezdés szerinti megállapodás esetén az Mt. 99. § (7) bekezdés a) pontját alkalmazni kell. (4) *  20. § (1) *  Ha a honvédelmi alkalmazott munkaköre ellátása mellett a honvédelmi szervezet rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül miniszteri rendeletben meghatározott külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. *  (2) *  A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (V., VII. és IX. fejezet) közül a 32–35. §, a 42–43. §, a 44/A. §, a 45. § (1) bekezdése, a 45. § (5) bekezdése, a 46. § (1), (3)–(6) bekezdése, az 50. § és a 62. § nem alkalmazható. (3) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató személyében bekövetkező változásról szóló VI. fejezete megfelelően abban az esetben alkalmazható, ha az átadó és az átvevő munkáltató e törvény hatálya alá tartozik. (4) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 40. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a 38. § (2)–(3) bekezdésben és a 42. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ha a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát lemondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a honvédelmi szervezet személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a honvédelmi alkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna. (5) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 40. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a honvédelmi alkalmazott a (4) bekezdés szerinti lemondást – a 27. § (1) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával – köteles megindokolni. 20/A. § *  (1) A honvédelmi szervezet legkésőbb a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a honvédelmi alkalmazottat a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról, b) a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdetéről, tartamáról, c) a munkavégzés helyéről, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a napi munkaidő tartamáról, a hét napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről, f) az illetménnyel való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, g) az illetményről, a honvédelmi illetménykiegészítésről, a keresetkiegészítésről, a pótlékokról és egyéb juttatásról, h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól, i) a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól, j) a honvédelmi szervezet képzési politikájáról, a honvédelmi alkalmazott által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról, valamint k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti. (2) Nem terheli a honvédelmi szervezetet tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak. (3) Az (1) bekezdés e)–i) pontjában előírt tájékoztatás honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható. (4) Az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a honvédelmi alkalmazottat legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatni kell. Nem terheli a honvédelmi szervezetet tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (3) bekezdés szerint adta meg. 7. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnése 21. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, *  b) a honvédelmi alkalmazott halálával, c) a honvédelmi szervezet jogutód nélküli megszűnésével, vagy d) a 16. § (16) bekezdésében és a 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik. (1a) *  Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően különleges jogrend ideje alatt nem szűnik meg a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban – legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján – így rendelkezik, és azt közli a honvédelmi alkalmazottal. A munkáltatói jogkör gyakorlójának ilyen rendelkezése hiányában a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a különleges jogrend megszűnését követő 15. napon szűnik meg. (2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel, b) *  áthelyezéssel az e törvény és ba) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, bb) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, bc) *  a hivatásos és szerződéses katonák szolgálati viszonyát, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának szolgálati jogviszonyát szabályozó jogszabályok, bd) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, be) *  a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény, bf) *  az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között, c) lemondással, *  d) rendkívüli lemondással, e) felmentéssel, f) azonnali hatállyal fa) a próbaidő alatt, fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, fc) az 50. § (4) bekezdése szerint, vagy fd) *  a (3) bekezdés szerint, g) rendkívüli felmentéssel, h) *  fegyelmi eljárásban kiszabott hivatalvesztés büntetéssel, azonnali hatállyal, valamint i) *  a 12. § (10) bekezdése szerinti esetben. (3) A honvédelmi szervezet köteles a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni, ha a) a honvédelmi alkalmazott a 12. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye, b) a 12. § (1) bekezdés a) pontjában, (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételnek való megfelelést a honvédelmi alkalmazott a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni. (3a) *  A honvédelmi szervezet köteles a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni a 12. § (9) bekezdése szerinti esetben. (4) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú megszüntetését írásban indokolni kell. (5) *  Különleges jogrend kihirdetése esetén a honvédelmi alkalmazott nem gyakorolhatja a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt megszüntetési okokat. (6) *  (7) *  22. § (1) *  Ha a honvédelmi szervezet egészét vagy egy részét (szervezeti egységét, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportját) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató veszi át, a honvédelmi szervezet átvett szervezeti egységénél vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottak honvédelmi alkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. (2) *  Az átadó honvédelmi szervezet és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottat, a honvédelmi szervezetnél képviselettel rendelkező szakszervezetet és a honvédelmi alkalmazottak tanácsát (honvédelmi alkalmazottak képviselőjét) az átadás a) időpontjáról, b) okáról és c) honvédelmi alkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá köteles a szakszervezettel és a honvédelmi alkalmazottak tanácsával (honvédelmi alkalmazottak képviselőjével) konzultációt kezdeményezni a honvédelmi alkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre. (3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó honvédelmi szervezet és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottat arról, hogy az átadást követően a honvédelmi alkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 23. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítését követően a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni. (4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli. (5) A honvédelmi alkalmazott – a (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó honvédelmi szervezetnek írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a honvédelmi alkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. (6) Ha a honvédelmi alkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó honvédelmi szervezet az átadás napjával köteles írásban értesíteni a honvédelmi alkalmazottat a honvédelmi alkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a honvédelmi alkalmazott számára a 42. § (2) és (4)–(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat – megfizetni. (7) *  Ha a jogutódlás úgy történik, hogy az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot a) az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagy b) az államháztartásról szóló törvény szerint az alapításra jogosult szerv által alapított és annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság utódszervezet vagy alapítvány részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átadó honvédelmi szervezet és átvevő munkáltató tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 23. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni. 23. § (1) Ha a honvédelmi alkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a honvédelmi alkalmazottal munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése során az átvevő munkáltatót köti a 22. § (3) és (4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a honvédelmi alkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó honvédelmi szervezet az átadás napjával köteles írásban értesíteni a honvédelmi alkalmazottat a honvédelmi alkalmazotti jogviszony 22. § (1) bekezdése szerinti megszűnéséről. (2) *  Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a munkavállaló munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely honvédelmi alkalmazotti illetménypótlékok megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a honvédelmi alkalmazott illetménypótlékok beépíthetőek. (3) Határozatlan időtartamú honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki. (4) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a honvédelmi alkalmazottnak az átadó honvédelmi szervezetnél honvédelmi alkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el. (5) Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a honvédelmi alkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó honvédelmi szervezet és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó honvédelmi szervezet és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a honvédelmi alkalmazottra nézve kedvezőbb. 24. § (1) *  A 22. §, a 23. § és a 25. § nem alkalmazható, ha a 22. § (2) vagy (5) bekezdése szerinti időpont előtt a) tett honvédelmi szervezeti vagy honvédelmi alkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, vagy b) megkötött megállapodás – ideértve az áthelyezést is – alapján a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a 22. § (2) vagy (5) bekezdése szerinti időpontot követően megszűnik. Az a) és b) pont szerinti, a 22. § (1) vagy (4) bekezdésében foglalt időpont előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a honvédelmi alkalmazott által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a 22. § (1) vagy (4) bekezdésében foglalt időpontot követően az átadó honvédelmi szervezet helyébe az átvevő munkáltató lép, valamint ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadás 22. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben meghatározott időpontját követően a honvédelmi alkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli, továbbá a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, valamint juttatást az átadó honvédelmi szervezetnek – a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával – legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni. (3) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén – ha a honvédelmi alkalmazottat eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni – az átvevő munkáltató köteles az ítélet jogerőre emelkedésekor a 22. §-ban és a 23. §-ban, valamint a 25. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával az állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az átvevő munkáltató a 22. § (2)–(3) bekezdése, és a 25. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni. 25. § *  (1) A honvédelmi szervezet személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a honvédelmi szervezet egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya – a (3) és (4) bekezdésben, valamint a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogállásváltozás időpontjában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati, közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. (2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati, közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyt az átadással érintett honvédelmi alkalmazottal, ebben az esetben a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnéséről a honvédelmi alkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a honvédelmi alkalmazott számára a 42. § (2) és (4)–(7) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat – kell megfizetni. (4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett honvédelmi alkalmazottal szemben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló törvény vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja. (5) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyá, vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a honvédelmi alkalmazottat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, az igazságügyi szolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyra, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani. (6) Határozatlan időtartamú honvédelmi alkalmazotti jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá, vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a honvédelmi alkalmazotti jogviszony teljes munkaidős közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá, vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. (7) Az átalakult jogviszony esetén a honvédelmi alkalmazottnak az átalakulással érintett, e törvény hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetnél honvédelmi alkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el. (8) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló vezető honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának átalakulását követően – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra, vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével – kell a vezetői munkakör vagy megbízás szintjét és megnevezését megállapítani. (9) Az (1) bekezdéstől eltérően a honvédelmi alkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, ha a honvédelmi alkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alá tartozó munkáltatóval nem közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a honvédelmi alkalmazott átalakulás utáni munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely honvédelmi alkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. Az alapbérbe a honvédelmi alkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. A munkabérről való tájékoztatást a jogviszony átalakulását követő hatvan napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során alkalmazni kell a (2) és (3) bekezdést, továbbá a (6)–(8) bekezdést. (10) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a honvédelmi alkalmazotti kereset elbírálásánál a) az azonnali hatályú felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá vagy egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, b) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá alakul át. 26. § (1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a honvédelmi alkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia. (2) Az áthelyezés során meg kell állapodni a honvédelmi alkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. (3) *  Az áthelyezett honvédelmi alkalmazottnak az áthelyezést megelőző honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el. (4) *  A honvédelmi szervezet fenntartója – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetek között kezdeményezheti a honvédelmi alkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a honvédelmi szervezetnek, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai – különösen a munka- és pihenőidő, illetve a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel – munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők. 27. § (1) A határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt a honvédelmi alkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a honvédelmi alkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné va …