← Magyarország

451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézés részletszabályairól.

Röviden

Ez a rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályait határozza meg, beleértve az ügyintézés módját, a résztvevő szerveket és az ügyfeleket, valamint az informatikai együttműködést.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

451/

  1. (XII. 19.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézés részletszabályairól. A Kormány az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
  2. évi CCXXII. törvény
  3. §

(1)bekezdés a), c)–f ), h)–n) pontjában,
(2)bekezdés
  1. c)és
  2. e)pontjában,
(3)bekezdés a)–g), k),
  1. m)és
  2. n)pontjában,
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában és
(5)bekezdés b) pontjában, a
  1. § tekintetében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
  2. évi LXXV. törvény
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjában, a 158. §
(1)bekezdés c) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §
(4)bekezdésében, a 158. §
(2)bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. §
(1)bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. §
(1)A rendelet hatálya – a
(2)bekezdésben megjelölt kivétellel – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti elektronikus ügyintézésre, az annak során eljáró szervezetekre és ügyfeleikre, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtóira és igénybe vevőire, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és más szervek közötti informatikai együttműködésre terjed ki.
(2)A III. Fejezet hatálya a papíralapú közokiratról, papíralapú magánokiratról és papíralapú számviteli bizonylatról történő elektronikus másolat készítésére, az annak során eljáró személyekre terjed ki.
  1. Értelmező rendelkezések
  2. § E rendelet alkalmazásában:
  3. digitalizálás: olyan eljárás, amely az analóg felépítésű információt számítástechnikai eszközök számára feldolgozható, digitális információvá alakítja át;
  4. elektronikus űrlap: minden olyan elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület, amelynél a megadandó adatok formája és tartalmi köre előre rögzített, és a kitöltést követően a megadott tartalommal elektronikus dokumentum jön létre;
  5. folytonos védelem: az időben változó körülmények és viszonyok ellenére is megszakítás nélkül megvalósuló védelem;
  6. hiteles elektronikus másolat: valamely nem elektronikus dokumentumról e rendelet szabályai szerint készült, azzal képileg vagy tartalmilag egyező, joghatás kiváltására alkalmas elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes;
  7. képi megfelelés: az elektronikus másolat azon tulajdonsága, amely biztosítja a papíralapú dokumentum – joghatás kiváltása szempontjából lényeges – tartalmi és formai elemeinek megismerhetőségét;
  8. kockázattal arányos védelem: olyan védelem, mely biztosítja, hogy egy kellően nagy időintervallumban a védelem költségei arányosak legyenek a potenciális kárértékkel;
  9. másolatkészítő rendszer: a másolatkészítés során alkalmazott hardver, szoftver, valamint ezek együttese;
  10. nyilvános kulcsú infrastruktúra: kriptográfiai kulcspárral működő informatikai rendszertechnológia, amelynek működési elve, hogy ha egy elektronikus adatot, illetve dokumentumot a megadott kulcspár egyik kulcsának segítségével átalakítanak, akkor azt csak az adott kulcspár másik kulcs tagjával lehet az eredeti állapotába visszaállítani;
  11. rendelkezésre állás: az elektronikus információs rendszerek az arra jogosult személyek számára történő elérhetőségének és az abban kezelt adatok felhasználhatóságának az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti biztosítása;
  12. rendelkezésre állás célértéke: a rendelkezésre állási követelményhez rendelt, számmal és mértékegységgel meghatározott, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által vállalt, kötelezően teljesítendő érték;
  13. tartalmi megfelelés: az elektronikus másolat azon tulajdonsága, amely szerint az − a hozzá kapcsolódó metaadatokkal együttesen − biztosítja a papíralapú dokumentum − a joghatás kiváltása szempontjából lényeges − tartalmi elemeinek megismerhetőségét, de nem biztosítja a képi megfelelést;
  14. teljes körű védelem: a rendszer valamennyi elemére kiterjedő védelem;
  15. visszavonási állapotinformáció szolgáltatás: hiteles, visszavonási állapotinformációkat tartalmazó szolgáltatás;
  16. zárt védelem: az összes számításba vehető fenyegetést figyelembe vevő védelem;
  17. zárt rendszer: rendeltetése szerint elkülönült elektronikus információs rendszer, amely kizárólagosan a speciális igények kielégítését, az e célra létrehozott szervezet és technika működését szolgálja, működése jogszabályon vagy meghatározott résztvevők közötti megállapodáson alapul, és harmadik felet nem érint. II. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS
  18. Az elektronikus ügyintézés biztosításának feltételei
  19. §
(1)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét az E-ügyintézési tv. 25. §-ában foglaltaknak megfelelően, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) által kiadott műszaki irányelvekre is figyelemmel kialakított informatikai rendszer útján biztosítja.
(2)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv felel azért, hogy az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét biztosító informatikai rendszer a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfeleljen.
(3)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv – ha azzal rendelkezik, vagy azt használja – közzétehet olyan nyilvános kulcsú infrastruktúrára épülő nyilvános kulcsot vagy az ilyen kulcsot tartalmazó tanúsítványa nyilvántartásának elérhetőségére történő hivatkozást, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére beadványait titkosítva küldje meg. Ilyen esetben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ilyen módon titkosított küldemények fogadását és feldolgozását.
(4)Az E-ügyintézési tv. 17. §
(2)bekezdésben foglalt esetekben e rendelet rendelkezéseit jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  1. Az elektronikus kapcsolattartás egyes módjaival kapcsolatos részletszabályok
  2. §
(1)Elektronikus azonosítási szolgáltatás útján azonosított ügyfél esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton indított ügyet egyedi azonosítóval ellátni, az egyedi azonosítóról az ügyfelet tájékoztatni.
(2)A hangkapcsolatot biztosító elektronikus út több ügyfél egyidejű részvételével akkor alkalmazható, ha a hangkapcsolat során egyértelműen elkülöníthetők és azonosíthatók az ügyfelek és az általuk tett jog- és egyéb nyilatkozatok, valamint minden ügyfél tekintetében teljesülnek az
(1)bekezdésben és más jogszabályban előírt tájékoztatási és egyéb követelmények.
  1. § Ha az elektronikus úton elérhető nyilvántartásból elektronikus úton elektronikus ügyintézést biztosító szerv végez lekérdezést, úgy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a lekérdezést végző elektronikus ügyintézést biztosító szerv is köteles biztosítani a lekérdezésre adott válasz dokumentálását vagy egyéb úton való visszakereshetőségét.
  2. §
(1)Az elektronikus kézbesítés vagy adattovábbítás során az adatot küldő, illetve fogadó, azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek azonosítása, amelyek elektronikus ügyintézését központi vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv által működtetett információs rendszer segíti, ezen információs rendszerekben alkalmazott azonosító alapján történik.
(2)Vélelmezni kell, hogy az E-ügyintézési tv. 57. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti elérhetőségről, illetve az
(1)bekezdés szerinti információs rendszertől érkezett elektronikus dokumentumokat az abban megjelölt elektronikus ügyintézést biztosító szerv küldte, valamint azt, hogy az ezekre és az E-ügyintézési tv. 57. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti elérhetőségekre, illetve az
(1)bekezdés szerinti információs rendszernek küldött elektronikus dokumentumok a címzett elektronikus ügyintézést biztosító szervhez érkeztek meg.
(3)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv joghatás kiváltására alkalmas küldeményét a
(2)bekezdés szerinti elérhetőségéről vagy a
(2)bekezdés szerinti információs rendszer útján küldi meg, ha nem vesz igénybe központi kézbesítési ügynök szolgáltatást. Tájékoztatást más elektronikus elérhetőségről, elektronikus levélben vagy hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton is nyújthat.
(4)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a
(3)bekezdés szerinti küldeményt nem tartalmazó elektronikus dokumentumokat megküldés helyett elektronikusan hozzáférhetővé teheti, vagy a 154. §
(1)bekezdés szerinti címre megküldheti az ügyfél, az ügyfél képviselője, az eljárás egyéb résztvevője vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak.
(5)Ha az ügyben az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles és nem köteles ügyfél is részt vesz, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles digitalizálni a papír alapon keletkezett iratokat az elektronikus ügyintézésre köteles félnek történő továbbításuk érdekében.
(6)Az
(5)bekezdés szerinti esetben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az elektronikusan keletkezett iratokról hiteles papíralapú másolatot készíteni vagy készíttetni, ha az az elektronikus ügyintézésre nem köteles ügyfélnek történő kézbesítésük érdekében, az ügyfél kérelmére vagy más okból szükséges.
(7)Ha a papír alapon keletkezett iratok elektronikus továbbítása szükséges elektronikus ügyintézést biztosító szervek között, a digitalizálásról az az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles gondoskodni, amelynek eljárása során az irat keletkezett.
(8)A digitalizálást vagy az elektronikus iratról hiteles papíralapú másolat készítését az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek 5 – különösen nagy mennyiségű irat esetén 10 – munkanapon belül kell elvégeznie, kivéve, ha az ügy intézési határideje ennél rövidebb.
(9)Ha az elektronikus ügyintézésre nem köteles ügyfelet az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek jogszabály alapján valamely együttműködő vagy elektronikus ügyintézést biztosító szerv útján vagy azon keresztül kell megkeresnie, a megkeresést – a
(10)bekezdésben foglaltak kivételével – papír alapon kell megküldeni.
(10)Ha az ügyfél elektronikus ügyintézésre köteles, vagy azt vállalta, és az elektronikus kapcsolattartáshoz való joga nem szünetel, valamint jogszabály alapján valamely együttműködő vagy elektronikus ügyintézést biztosító szerv útján kell őt megkeresni, a megkeresést elektronikusan kell továbbítani, és azt az ügyfél által megkeresett szerv a címzettnek elektronikusan továbbítja. A biztonságos kézbesítési szolgáltatás szolgáltatója ilyen esetben a kézbesítéssel kapcsolatos hiteles igazolásokat az ügyfél által megkeresett szervnek történt kézbesítésről küldi meg a feladónak.
(11)Ha az ügyfél elektronikus ügyintézésre köteles, de az elektronikus ügyintézéshez való joga törvényben előírt okokból szünetel, ügyeit nem elektronikusan is intézheti. E jogosultság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem illeti meg akkor, ha az adott ügyet természetes személy is csak elektronikusan intézheti. 7. §
(1)Ha az ügyfél úgy kíván az általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (a továbbiakban: e-Papír szolgáltatás) útján kérelmet, iratot, egyéb beadványt (a továbbiakban együtt: beadvány) benyújtani, hogy az adott beadvány esetében az elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség, vagy az elektronikus benyújtásra jogszabály további formai követelményeket állapít meg, a beadványt hatálytalannak kell tekinteni, és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – erről az ügyfelet a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén a beadvány előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja.
(2)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartást általa rendszeresített interaktív alkalmazás útján is biztosíthatja, amelyet úgy kell kialakítani, hogy annak alkalmazásával
  1. a)maradéktalanul megtehetőek legyenek azok a nyilatkozatok, melyek megtételére jogszabály alapján a formanyomtatvány vagy az elektronikus űrlap szolgál,
  2. b)valamennyi nyilatkozat esetében ellenőrizhető és utólag igazolható legyen, hogy azokat az ügyfél tette meg. 5. Elektronikus azonosítási kötelezettség 8. §
(1)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus azonosításnak az E-ügyintézési tv. 18. §
(8)bekezdése szerint megállapított, az elektronikus kapcsolattartás során elvárt biztonsági szintjéről az egyes ügyek vagy ügyintézési cselekmények tekintetében előzetesen, az ügyleírásban tesz közzé tájékoztatást.
(2)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az
(1)bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltaknál magasabb biztonsági szintet nem követelhet meg.
(3)Az életvitelszerűen külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi természetes személy a Kormány által kijelölt szervnél az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába való felvétel iránti kérelemmel egyidejűleg a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz szükséges ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét is előterjesztheti. 6. Képviseleti jog igazolása 9. § Elektronikus ügyintézés esetén – ha törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a jogszabályban meghatározott módok mellett a képviseleti jog igazolására jelen alcímben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 10. §
(1)Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazást az ügyfél az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) vezető szerv által rendelkezésre bocsátott azonosító megadásával igazolja.
(2)Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles elfogadni akkor is, ha egyébként az adott ügyben a meghatalmazásra jogszabály űrlap alkalmazását írja elő, feltéve, hogy az űrlap által megkövetelt adatokat az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás tartalmazza.
(3)Az ügyintézési rendelkezésben tett, a rendelkezési nyilvántartásban elérhető meghatalmazásra az ügyfél és meghatalmazottja nem elektronikus ügyintézés esetén is hivatkozhat, a meghatalmazás nyilvántartási azonosítójának közlésével vagy a meghatalmazás képi formátumú papíralapú másolatának bemutatásával. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezési nyilvántartásra irányadó szabályok szerint a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi a meghatalmazás érvényességét, amely ellenőrzéshez igénybe veheti a rendelkezési nyilvántartás erre vonatkozó ügynök szolgáltatását.
(4)Az ügyintézési rendelkezésben tett, a rendelkezési nyilvántartásban elérhető meghatalmazás ellenőrzésének eredményét az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rögzíti az ügy iratanyagában.
(5)Elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak olyan meghatalmazottat vehet igénybe, aki szintén elektronikusan jár el.
(6)Meghatalmazás akkor jelenthető be az elektronikus ügyintézést biztosító szerv telefonos ügyfélszolgálatán vagy az országos telefonos ügyfélszolgálaton (a továbbiakban együtt: telefonos ügyfélszolgálat) keresztül, ha
  1. a)a meghatalmazó személye a részleges kódú telefonos azonosítási szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézést biztosító más szerv által alkalmazott, telefonon is felhasználható azonosítási eszköz útján azonosításra kerül,
  2. b)a meghatalmazó az ügyintézési rendelkezésben a telefonos ügyintézést nem zárta ki, valamint az azonosításra nem írt elő a telefonon alkalmazhatónál magasabb biztonsági szintet, és
  3. c)a meghatalmazásban szereplő eljárásban a hangkapcsolatot biztosító elektronikus út alkalmazása nem kizárt.
(7)A meghatalmazásról az ügyintézési rendelkezésben megadott elektronikus értesítési címen – gazdálkodó szervezet esetében a hivatalos elérhetőségén – a meghatalmazó, illetve – ha elektronikus elérhetősége az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásából megállapítható – a meghatalmazott soron kívül értesítést kap. 11. §
(1)A jogi képviselő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – jogosult az általa készített és részére adott meghatalmazás elektronikus formába alakítására. Az elektronikus formába alakított meghatalmazást a jogi képviselő hitelesíti. A jogi képviselő az eredeti meghatalmazás megőrzéséről köteles a meghatalmazás megszűnését követő 5 évig gondoskodni.
(2)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ellenkező bizonyításig köteles a képviseleti jog igazolásaként elfogadni a jogi képviselő által e rendelet szerint elektronikus formába alakított meghatalmazást abban az eljárásban, amelyben előterjesztették, de a jogi képviselő az eredeti meghatalmazást vagy annak hiteles másolatát köteles bemutatni azon elektronikus ügyintézést biztosító szervnek a felhívására, amely előtt azt felhasználta.
(3)Ha a meghatalmazás űrlaphoz kötött, úgy a jogi képviselő az űrlapon rögzíti a meghatalmazás előírt adatait, és az űrlapot hitelesíti.
(4)Ha az ehhez szükséges ügynöki szolgáltatás ezt lehetővé teszi, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a képviseleti jogosultságot az egyes képviseleti jogosultságokat tartalmazó nyilvántartásokból automatizált formában is ellenőrizheti. 7. Dokumentumhitelesítés 12. §
(1)Hiteles az elektronikus dokumentum, ha
  1. a)az teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látták el,
  2. b)a nyilatkozattevő vagy kiállító elektronikus ügyintézést biztosító szerv – illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látták el,
  3. c)iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték,
  4. d)az aláíró vagy kiadmányozásra jogosult azt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesítette,
  5. e)kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szerv zárt informatikai rendszerében rögzítették, vagy f ) jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették.
(2)Az
(1)bekezdés szerint hitelesített elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozatról vélelmezni kell, hogy az a megtétele óta változatlan.
(3)Az E-ügyintézési tv. 21/A. §
(4)bekezdése szerinti esetben az ügyfél a beadványát digitalizálja, és azt az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontja szerint hitelesíti.
(4)Az
(1)bekezdés b)–f ) pontja szerint hiteles irat akkor közokirat, ha megfelel a törvényben meghatározott, a közokiratra vonatkozó további feltételeknek.
(5)Törvény az
(1)bekezdés b) pontjában foglalt esetben minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt is megkövetelhet. 13. §
(1)Ha a dokumentum az iratérvényességi nyilvántartásban szerepel, úgy a másolat és az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentum egyezése és az elektronikus dokumentum hitelessége akkor állapítható meg, ha
  1. a)az elektronikus irat egyezése megállapítható az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentummal,
  2. b)a papíralapú irat tartalmi egyezése megállapítható az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentummal a képi megjelenés alapján.
(2)Zárt rendszerben azonosítás alapján feljegyzett hitelesítési adat vagy hozzárendelés alapján létrehozott elektronikus dokumentum akkor tekinthető hitelesnek, ha az informatikai biztonságra vonatkozó előírásoknak megfelelően auditálással igazolt a) a rendszer zártsága, b) az azonosítás alapján történő hozzárendelés megfelelősége, valamint c) a hitelességi információk megváltoztatása észlelhető.
(3)A
(2)bekezdés szerinti zárt rendszerben hitelesnek tekintett dokumentumok zárt rendszeren kívüli felhasználását az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hitelesmásolat-készítés szabályai szerint készített másolattal teszi lehetővé. 14. §
(1)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a 12. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerinti követelmények teljesülése hiányában is hitelesnek fogadhatja el az ügyfél más elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt tett nyilatkozatát vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv által tárolt adatot, ha a másik elektronikus ügyintézést biztosító szerv igazolja, hogy
  2. a)a nyilatkozat megtételére, az adat rögzítésére az ügyfél azonosítását követően került sor,
  3. b)a nyilatkozat vagy adat zárt rendszerben került tárolásra úgy, hogy a nyilatkozat, illetve adat megváltoztatása észlelhető.
(2)Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek közötti adatkapcsolat és az annak keretében továbbított adat vagy dokumentum a 12. §
(1)bekezdés
  1. e)pontja szerinti követelmények teljesülése hiányában is hitelesnek fogadható el, ha
  2. a)az adattovábbítás automatikus információátadási felületének biztosítása olyan zárt rendszerek között történik, ahol a továbbított adat a zárt rendszeren belül mind az információ átadását biztosító szerv, mind az információt átvevő szerv oldalán hitelesként kezelt, vagy
  3. b)jogszabály az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és az adatok vagy dokumentumok megjelölésével kifejezetten így rendelkezik. 15. §
(1)Zárt rendszer esetében hitelesnek kell tekinteni a dokumentumot, ha az a zárt rendszerben jön létre és kizárólag – harmadik felet nem érintve – a zárt rendszerben kerül kezelésre.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti dokumentum zárt rendszeren kívüli hitelesítéséhez a 12. §
(1)bekezdés szerinti hitelesítése szükséges. 16. § A 12. §
(3)bekezdésében foglalt eset kivételével, valamint ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, több nyilatkozattevő nyilatkozatát tartalmazó dokumentum akkor tekinthető hitelesnek, ha a
  1. és
  2. § rendelkezéseinek alkalmazásával azt valamennyi nyilatkozattevő hitelesítette, vagy azt valamennyi nyilatkozattevő tekintetében hitelesítették.
  3. Beadványok formátumai
  4. §
(1)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ebben az alcímben foglalt rendelkezések és a rá vonatkozó jogszabályok alapján határozza meg, hogy – az 1. mellékletben meghatározott, kötelezően elfogadandó – formátumokon túlmenően az elektronikus kapcsolattartás keretében milyen formátumú elektronikus dokumentumokat fogad el.
(2)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint elektronikus úton közzéteszi az
(1)bekezdés szerinti fájlformátumokat.
(3)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a
(2)bekezdés szerint közzétett formátumoktól eltérő dokumentumformátumot is elfogadhat az ügyféllel kötött megállapodása alapján, az abban meghatározott feltételekkel. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a megállapodásban igényelheti a megállapodás szerinti egyedi formátum elfogadásával járó költségek megtérítését.
(4)Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv olyan formátumú dokumentumokat küld az ügyfél részére, amelyeket az ügyfél ingyenesen bárki számára elektronikusan elérhető program segítségével olvasni tud. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ettől eltérő formátumban is küldhet az ügyfélnek dokumentumot, ha az ügyféllel ebben megállapodott. 18. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv megtagadhatja az olyan elektronikus dokumentum elfogadását, amely aktív vagy változó adattartalmat tartalmaz. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ilyen dokumentumot akkor fogadhatja el, ha
  1. a)az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint annak változó tartalmat nem tartalmazó dokumentummá alakításáról gondoskodik,
  2. b)az adott eljárástípusban ez nincs kizárva,
  3. c)a változó tartalom az ügy szempontjából releváns adatot nem tartalmaz, és
  4. d)szükség esetén az ügyintézéshez szükséges mértékben, a felhasználására vonatkozó megállapításairól hivatalos feljegyzést készít. 19. §
(1)Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak olyan elektronikus űrlap és fájlformátum alkalmazása írható elő, amelynek a kitöltéséhez szükséges programok ingyenesen bárki számára elektronikusan elérhetőek.
(2)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az együttműködés során űrlapot és egyéb dokumentumformátumú dokumentumokat együttesen tartalmazó összetett adatszerkezetet előíró dokumentumformátumokat is alkalmazhat. 20. §
(1)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv olyan űrlapot, amelynek adattartalma ember által olvasható és értelmezhető formában a széles körben elterjedt irodai vagy böngészőprogramokkal közvetlenül nem jeleníthető meg, és értelmezéséhez speciális program szükséges, csak akkor továbbíthat, ha a) a címzett ennek fogadásához hozzájárult, vagy b) jogszabály ezt írja elő.
(2)Ha az űrlap továbbításának az
(1)bekezdésben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az irat megküldését az űrlapról készített, annak elektronikus képi formáját vagy egyéb, teljes tartalmi egyezését biztosító elektronikus formáját tartalmazó, az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint készített hitelesített másolattal teljesíti. Ez esetben a másolatkészítés költségeinek megtérítésére nem jogosult.
(3)Az elektronikus űrlapot úgy kell kialakítani, hogy az azonos hatáskörben vagy feladatkörben eljáró szervek azt – saját egyedi jellegükre utaló eltérésen túl – egységesen használhassák.
(4)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus űrlap adatszerkezetét köteles úgy kialakítani, hogy az a kitöltéskor megadott adatokon túl az egyes adatok értelmezéséhez szükséges információt, mezőnevet tartalmazza, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet e feltételt nem kielégítő elektronikus űrlap vagy elektronikus űrlapkezelő rendszer alkalmazását írja elő.
  1. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az elektronikus űrlapról képi formátumú elektronikus, valamint papíralapú másolat készíthetőségét. A másolaton minden olyan, az elektronikus űrlapon feltüntetett adatelemek értelmezéséhez szükséges információt fel kell tüntetni, amely a kitöltéskor is megjelenítésre került. Nem kell a másolat részeként feltüntetni a kitöltést segítő segédinformációkat, amelynél külön dokumentumban történő képi formátumú elektronikus vagy papíralapú másolat létrehozhatóságát kell biztosítani.
  2. §
(1)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult az elektronikus dokumentumról hiteles, más formátumú elektronikus másolatot készíteni. A másolat tartalmi egyezése esetén a szerv azt a dokumentumon vagy kísérő iraton záradékolja, feltüntetve a formátumváltás tényét, idejét, a készítő nevét vagy gépi szolgáltatás igénybevétele esetén azonosítóját, valamint az eredeti irat hitelesítésével kapcsolatos információkat.
(2)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a másolat méretétől, mennyiségétől függően teljeskörűen vagy mintavételezéssel köteles meggyőződni a két formátumban ábrázolt információ egyezéséről.
(3)A másolatot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.
(4)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az elektronikus dokumentumról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésének tényét naplózni vagy egyéb módon rögzíteni. 9. Az ügyfél rendelkezési joga 23. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles elektronikus úton lekérdezni az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásából az ott tárolt információt
  1. a)az elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási forma megválasztása tekintetében az ügyféllel történő első kapcsolatfelvételt megelőzően minden ügyben, ide nem értve azokat az eseteket, ahol az elektronikus kapcsolattartás alkalmazása jogszabály alapján kötelező,
  2. b)az elektronikus azonosítási mód megválasztása tekintetében az elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekmény elvégzését megelőzően,
  3. c)a kapcsolattartási mód megválasztása tekintetében az ügyféllel történő kapcsolatfelvételt megelőzően, valamint az informatikai rendszer útján küldött üzenet befogadását megelőzően,
  4. d)az elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény tekintetében iratok kézbesítését megelőzően,
  5. e)a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége, valamint természetes személy hivatalos elérhetősége tekintetében iratok kézbesítését megelőzően, f ) az E-ügyintézési tv. 15. §
(3)bekezdése szerinti kézbesítést kizáró rendelkezés tekintetében az ilyen ismert elérhetőségre történő kézbesítést megelőzően, g) az E-ügyintézési tv. 15. §
(5)bekezdése szerinti tájékoztatási célú használatot kizáró rendelkezés tekintetében az ilyen tájékoztatási célú használatot megelőzően, h) az arra vonatkozó kizáró nyilatkozat tekintetében, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az E-ügyintézési tv. 16. §
(3)bekezdése szerinti, a kapcsolattartás lényeges körülményeiről és a megtett nyilatkozatokról készített összefoglalót elektronikus úton küldje meg, az ilyen összefoglaló kiküldését megelőzően.
  1. § Az elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igényre vonatkozó rendelkezés érvényességének feltétele, hogy az ügyfél az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzítse a szolgáltató által meghatározott, az Európai Unió szabványosító szervezete által legalább 3 évre előreláthatóan biztonságosnak minősített, nyilvános kulcsú infrastruktúrára épülő titkosító algoritmushoz alkalmas, titkosítási célú nyilvános kulcsot.
  2. §
(1)Ha a nem gazdálkodó szervezet ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatározta a hivatalos elérhetőség használatának körét, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyintézési rendelkezésben foglaltak szerint választja meg a kézbesítendő irat tekintetében használt hivatalos elérhetőséget.
(2)Ha a kézbesítendő irat tekintetében használt hivatalos elérhetőségre történő kézbesítés során derül ki, hogy a megadott hivatalos elérhetőség hibás, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult a kézbesítendő iratot bármely hivatalos elérhetőségre kézbesíteni, és egyúttal értesíti a rendelkezési nyilvántartást vezető szervet a hibás elérhetőség tényéről. Ha nincs olyan hivatalos elektronikus elérhetőség, amelyre az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kézbesíteni tudja a kézbesítendő iratot, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az iratot nem elektronikus úton kézbesíti. 10. Az iratok megismerése, másolatkészítés 26. §
(1)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a folyamatban lévő ügyben az ügyfél által megismerhető irat, kép-, hangfelvétel (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: irat) elektronikus úton történő megismerését és az arról való másolatkészítést (e § alkalmazásában együtt: az irat elektronikus úton történő megismerése) a) azonosítást követően az irat, az irat hiteles vagy az E-ügyintézési tv. 23. §
(2)bekezdése szerinti másolata közvetlen letöltését vagy megtekintését biztosító megoldással, b) az ügyfél által előterjesztett kérelem alapján az iratnak az E-ügyintézési tv. 23. §
(2)bekezdése szerinti másolata kézbesítésével,
  1. c)az ügyfél által előterjesztett kérelem alapján, az elektronikus formában rendelkezésre álló irat vagy az irat hiteles elektronikus másolata kézbesítésével vagy
  2. d)a
(3)bekezdés szerinti esetben, illetve az ügyfél kérelmére az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által biztosított helyszínen terminál alkalmazásával biztosítja.
(2)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél által megismerhető iratok listájának a megismerését az ügy lefolytatása során az
(1)bekezdés a) pontja szerint folyamatosan biztosítja, vagy azt az ügyfél erre irányuló kérelmének az előterjesztésétől számított egy munkanapon belül az ügyfél részére kézbesíti.
(3)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kizárólag az
(1)bekezdés d) pontja szerinti módon biztosíthatja az olyan irat elektronikus úton történő megismerését, amelyről nem lehet másolatot készíteni.
(4)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, ha annak a jogszabályi feltételei fennállnak, és jogszabály eltérően nem rendelkezik, az erre irányuló kérelem előterjesztését – ha jogszabály azt költségtérítés vagy díj fizetéséhez köti, ennek a megfizetését vagy a várható költségek előlegezését – követő tizenöt napon belül biztosítja a) az elektronikus formában rendelkezésre nem álló irat, valamint b) az ügyfél által meg nem ismerhető adatot is tartalmazó irat ügyfél által megismerhető tartalmának elektronikus úton történő megismerését.
(5)Az ügyfél által megismerhető iratok listájának és a hiteles elektronikus formában az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló irat megismerésének biztosításáért, valamint az elektronikus formában már az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló, az ügyfél által megismerhető irat megismerésének az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti biztosításáért – ha törvény eltérően nem rendelkezik – költségtérítés vagy díj nem kérhető. 27. §
(1)Ha jogszabály, ügyészség, bíróság vagy hatóság valamely elektronikus dokumentum zárt vagy elkülönített kezeléséről rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a dokumentum elektronikus megismerését csak olyan informatikai megoldás útján teheti lehetővé, amely
  1. a)az elektronikus dokumentumba betekintő személyének, jogosultságának, valamint a betekintés időpontjának a naplózásával biztosítja az elektronikus dokumentum megismerése jogszerűségének az ellenőrzését, vagy
  2. b)az elektronikus dokumentum titkosításával biztosítja azt, hogy az elektronikus dokumentumot csak az arra jogosult ismerhesse meg.
(2)Az
(1)bekezdés b) pontja szerinti titkosítást az elektronikus ügyintézést biztosító szervhez mint szervezethez rendelt titkosító kulcs útján kell elvégezni. 11. Másolatok felhasználása 28. §
(1)Ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az iratot hiteles papíralapú másolatként kézbesíti, és a másolatkészítésre szolgáltatót vesz igénybe, akkor
  1. a)az ügyintézési határidő számítása szempontjából a hiteles papíralapú másolat postára adásának az időpontja irányadó,
  2. b)a döntés akkor minősül kézbesítettnek, amikor a hiteles papíralapú másolat kézbesítésre kerül, vagy azt jogszabály alapján kézbesítettnek kell tekinteni.
(2)Ha az elektronikus ügyintézés során egyes eljárási cselekmények teljesítéséhez elektronikus iratot az ügyfél rendelkezése vagy jogszabály alapján nem lehet felhasználni, és az adott elektronikus irat információtartalma papír alapon megjeleníthető, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus iratról jogszabályban meghatározottak szerint papíralapú kiadmányt vagy másolatot készíthet vagy készíttethet. 29. §
(1)A papíralapú irat hiteles elektronikus irattá alakítását a szolgáltató úgy is nyújthatja, hogy egyúttal vállalja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére benyújtandó irat átvételét, majd az erről készített elektronikus másolatnak az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére történő továbbítását. A szolgáltató köteles rögzíteni és a papíralapú irat átvételekor igazolni az átvétel időpontját.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti esetben a beadvány az ilyen szolgáltató részére történő átadással előterjesztettnek minősül. Az elektronikus másolat elkészítését követően a szolgáltató az eredeti papíralapú iratot
  1. a)az elektronikus ügyintézést biztosító szerv eltérő rendelkezése hiányában visszaadja vagy visszaküldi az ügyfélnek,
  2. b)az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott rendszerességgel átadja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére,
  3. c)az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által a jogszabályi előírások figyelembevételével meghatározott esetekben és feltételekkel megsemmisíti, vagy
  4. d)ha a szolgáltató ilyen szolgáltatást is nyújt, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára megőrzi. 12. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló adatok igazolása 30. §
(1)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a nála keletkezett vagy egyébként a rendelkezésére álló adatot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – saját maga által hitelesített és záradékolt elektronikus iratban igazolja.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti iratnak vagy a záradéknak jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tartalmaznia kell
  1. a)az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy képviselője legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét,
  2. b)elektronikus időbélyegzőt,
  3. c)az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a hitelesített és záradékolt elektronikus iratban igazolt adat az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek az irat záradékolásakor és hitelesítésekor a rendelkezésére álló adattal megegyezik, valamint
  4. d)szükség esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek az igazolás felhasználásának korlátozására vagy feltételeire vonatkozó rendelkezéseit.
(3)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e § szerinti igazolást, ha annak a jogszabályi feltételei fennállnak, az erre irányuló kérelem előterjesztését – ha jogszabály azt illeték vagy díj fizetéséhez köti, ennek megfizetését – követő tíz napon belül biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján kézbesíti az ügyfél részére.
(4)Zárt rendszerek közötti kapcsolat esetén az információátadási felületen kiadott információnál nincs szükség a
(2)bekezdés szerinti záradékolásra, ha az üzenetközvetítő csatorna garantálja a közvetített információ, adat megváltoztathatatlanságát. 31. §
(1)Az E-ügyintézési tv. 23. §
(2)bekezdése alkalmazásában az irat elektronikus formában akkor is az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére áll, ha azt informatikai eszköz alkalmazásával maga szerkesztette.
(2)Az E-ügyintézési tv. 23. §
(2)bekezdése szerinti irattovábbításért illeték, díj vagy más ellenérték az ügyféltől nem kérhető. 13. Az elektronikus dokumentumra történő rávezetés, feljegyzés, kijavítás, záradékolás, felülhitelesítés 32. § Ahol jogszabály valamely jognak, döntésnek, ténynek vagy más adatnak iratra történő feljegyzését vagy rávezetését rendeli el, valamely irat záradékolásáról vagy kijavításáról rendelkezik, az az elektronikus irat esetében történhet
  1. a)az eredeti irathoz elektronikus formában történő csatolással úgy, hogy a csatolás egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon történik, majd az irat a csatolt adatokkal együtt felülhitelesítésre kerül, vagy
  2. b)– ha az eredeti elektronikus irat lehetővé teszi – az adatszerkezetének kiegészítésével és felülhitelesítésével, feltéve, hogy ezzel az eredeti hitelesítési információk nem sérülnek. 14. Iratkezelés, megőrzési kötelezettség teljesítése 33. §
(1)Elektronikus ügyintézés esetén az egyes iratkezelési feladatok olyan szakrendszerben is megvalósíthatóak, amelynek alapfunkciója nem az iratkezelési műveletek végrehajtásának támogatása.
(2)Önmagában az
(1)bekezdés szerinti szakrendszerben végzett csoportmunka – ideértve az e célra történő szignálást – nem minősül a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény szerinti tanúsítás köteles tevékenységnek.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti szakrendszer úgy is megvalósítható, hogy több elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére együttes (közös) iratkezelést valósít meg.
(4)A közfeladatot ellátó szervnek nem minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyben keletkezett iratot, kép- és hangfelvételt [a
(4)–
(7)bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: elektronikus irat] – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – e rendelet szerint köteles megőrizni. A megőrzést az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltató igénybevételével is megvalósíthatja.
(5)Az elektronikus iratokat az elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás szabályai szerint vagy más olyan irattárolási megoldás alkalmazásával kell megőrizni, amely az elektronikus irat hitelességének tartós megőrzését is biztosítja.
(6)A
(4)bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv iratkezelési szabályzatot készít, amely tartalmazza legalább:
  1. a)az elektronikusan tárolt iratok körének meghatározását,
  2. b)az elektronikus iratkezelés, irattárolás szabályait,
  3. c)az elektronikusan tárolt iratok megőrzési idejét,
  4. d)az elektronikus iratok selejtezésének rendjét.
(7)A
(4)bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv esetében, ha a papíralapú iratról hiteles elektronikus másolat készült, és annak megőrzése biztosított, az eredeti papíralapú irat selejtezhető, kivéve, ha:
  1. a)a papíralapú iratot az ügyfél számára vissza kell szolgáltatni,
  2. b)az elektronikus másolat nem tartalmaz minden, a joghatás kiváltása és a bizonyító erő szempontjából lényeges tartalmi és formai elemet,
  3. c)a papíralapú irat megőrzését jogszabály előírja. 15. Az elektronikus tájékoztatás szabályai 34. §
(1)A jogszabály által előírt nyilvános elektronikus tájékoztatást az interneten keresztül, a széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal olvasható, folyamatosan elérhető, kereshető, nyomtatható és megtekinthető módon kell közzétenni. A nyilvános elektronikus tájékoztatás felületeit minden esetben akadálymentesen hozzáférhetővé kell tenni fogyatékossággal élő személyek számára is.
(2)A tájékoztatást a tájékoztatás tartalmától függően legalább az alábbi kormányzati honlapokon kell közzétenni:
  1. a)a magyarorszag.hu honlapon az elektronikusan intézhető ügyekhez kapcsolódó szolgáltatások összesített listáját, valamint az elektronikusan intézhető ügyekre vonatkozó tájékoztatást magyar és angol nyelven, az üzemszünetet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó technikai tevékenységre vonatkozó tájékoztatást, az elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez (a továbbiakban: EFER) csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók listáját, az általuk nyújtott szolgáltatásokat és az EFER csatlakozáshoz a pénzforgalmi szolgáltatók számára közzétett technikai feltételrendszert,
  2. b)a kormany.hu honlapon a kormányzati szintű hivatali tájékoztatást, amely elsősorban nem ügyintézéshez kötődő információ,
  3. c)a kormanyablak.hu honlapon az ott közvetlenül intézhető elektronikus ügyek teljes körű tájékoztatóját, az ott közvetlenül nem intézhető elektronikus ügyek tájékoztatóit a szükséges hivatkozások elhelyezésével, a személyes ügyfélkiszolgálás elérhetőségét és a 38. § szerinti tudástár kormányablakos ügyintézésre vonatkozó tájékoztatóit.
(3)A
(2)bekezdés szerinti tájékoztatókat a személyre szabott ügyintézési felületen is elérhetővé kell tenni.
(4)Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó tájékoztatókat az E-ügyintézési tv.
  1. §
  2. pont a)–i) alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervek tekintetében a
  3. § szerinti tudástárra alapozva kell megjeleníteni.
(5)A
(2)bekezdés szerinti tájékoztatási felületen kívül elektronikus ügyintézésre vonatkozó tájékoztatás csak a
(2)bekezdés szerinti tájékoztatási felületeken elérhető tájékoztatással azonos tartalom garantálása mellett tehető elérhetővé. 35. §
(1)A tájékoztatásban szereplő információk körét úgy kell megállapítani, hogy az a hasonló feladatot ellátó intézmények tájékoztatásával összhangban legyen, és ne eredményezzen azonos tárgyra indokolatlanul párhuzamos tájékoztatást.
(2)Ha azonos adatkör közzétételére több, azonos hatáskörű hatóság is köteles, a tájékoztatásról a központi illetékességű, legmagasabb fokon eljáró hatóság útján is gondoskodhatnak.
  1. § A közzétett hivatalos tájékoztatás aktuális vagy korábbi − legfeljebb 5 évre visszamenő – tartalmáról – a kért információkörre kiterjedően – kérelemre hiteles elektronikus igazolást kell kiállítani a kérelmező részére.
  2. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az E-ügyintézési tv.
  3. §
(1)bekezdése szerint tájékoztatni az ügyfeleket
  1. a)elektronikus elérhetőségeiről;
  2. b)ügyfélszolgálata elérhetőségéről;
  3. c)az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges körülményekről;
  4. d)az üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrendről;
  5. e)az E-ügyintézési tv. 10. §
  6. b)pontja szerint igénybe vehető elektronikus útról; f ) az E-ügyintézési tv. 18. §
(2)bekezdés
  1. c)pontja szerint igénybe vehető elektronikus azonosítási szolgáltatásokról;
  2. g)az elektronikus űrlap kitöltésével kezdeményezhető eljárásokról, az elektronikus űrlapok elérhetőségeiről;
  3. h)az eljárásért fizetendő terhek elektronikus megfizetésének módjáról. 38. §
(1)A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által intézhető és intézni tervezett ügykörökkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, valamint az országos telefonos ügyfélszolgálat általi előzetes tájékoztatás ellátásának szakmai megalapozottsága érdekében digitális adatbázist (a továbbiakban: tudástár) működtet. A tudástár alkalmazásszintű üzemeltetésén kívüli informatikai üzemeltetését a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. végzi.
(2)A tudástár tekintetében:
  1. a)formai hiba: a tudástár szakmai tartalmát, az ügykör jogszabályoknak megfelelő elintézhetőségét nem befolyásoló, de a tudástár alkalmazását megnehezítő elírás, hiányosság;
  2. b)tartalmi hiba: a tudástár szakmai tartalmát közvetlenül érintő, az ügykör elintézhetőségét közvetlenül befolyásoló probléma.
(3)A tudástár szakmai csoportosításban, a csoportok egyedi sajátosságainak figyelembevételével tartalmazza
  1. a)a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó, a
  2. b)és
  3. c)pontba nem tartozó feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat,
  4. b)a közterhek beszedésével kapcsolatos feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat,
  5. c)az önkormányzati feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat,
  6. d)az igazságszolgáltatási feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat,
  7. e)az egyéb közszolgáltatási feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat.
(4)A tudástár tartalmazza az országos telefonos ügyfélszolgálat előzetes tájékoztatási, ügyindítási és ügyintézési szolgáltatásaihoz szükséges információkat is.
(5)A tudástár működtetője gondoskodik
  1. a)a nyilvántartás vezetéséhez, az adattartalom feltöltéséhez és szelektív eléréséhez szükséges programok működtetéséről,
  2. b)a jogszabályban kijelölt vagy önként vállalt adatkörre vonatkozó adatmenedzselési feladatok ellátásáról. 39. §
(1)A tudástár tartalmának feltöltéséért, módosításáért, a tartalom naprakészen tartásáért felelős: a) a 38. §
(3)bekezdés
  1. a)pontja szerinti tájékoztatók tekintetében az adott hatósági eljárás szabályozásáért felelős szakminiszter,
  2. b)a 38. §
(3)bekezdés
  1. b)pontja szerinti tájékoztatók tekintetében az állami adóhatóság,
  2. c)a 38. §
(3)bekezdés
  1. c)pontja szerinti tájékoztatók tekintetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter,
  2. d)a 38. §
(3)bekezdés
  1. d)pontja szerinti tájékoztatók tekintetében – az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a legfőbb ügyész véleményének kikérésével – az igazságügyért felelős miniszter,
  2. e)a 38. §
(3)bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében az egyéb közszolgáltatási feladatkör szabályozásáért felelős szakminiszter.
(2)Köztestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a szakminiszter a köztestület véleményét kikéri.
(3)Ha egy ügykör tekintetében több szakminiszter érintett, az ügykörhöz kapcsolódóan a tudástár tartalmának hatályosítását a szabályozási területért első helyen felelős szakminiszter köteles elvégezni.
(4)A tudástárba új ügykör bejegyzésére, a tudástárban lévő ügykörök tartalmának módosítására, illetve törlésére a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter formai és tartalmi ellenőrzését követően kerülhet sor.
(5)Formai hiba észlelése esetén a formai hibát a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter az
(1)bekezdés szerinti felelős egyidejű értesítése mellett kijavítja.
(6)Tartalmi hiba észlelése esetén a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter az
(1)bekezdés szerinti felelőshöz fordul, aki köteles a tartalmi hiba kijavításáról a megkeresés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül gondoskodni. Tartalmi hiba kijavítására csak a szakminiszter egyetértésével kerülhet sor.
(7)Ha tartalmi hiba kijavításának módjáról vagy annak szükségességéről vita van a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter és az
(1)bekezdés szerinti felelős szakminiszter között, a felek kötelesek a vitát egyeztetés keretében megkísérelni rendezni.
  1. Országos telefonos ügyfélszolgálat
  2. § A
  3. alcím vonatkozásában:
  4. csatlakozott ügyfélszolgálat: 1818-as számon hívható, a Kormányzati Ügyfélvonalhoz csatlakozott olyan telefonos ügyfélszolgálat, mely a
  5. pontban foglalt országos telefonos ügyfélszolgálat feladatainak ellátásában közvetlenül vesz részt, és a Kormányzati Ügyfélvonal működtetője által meghatározott szolgáltatási szabályok alapján működik;
  6. kapcsolattartási csatorna: a
  7. pontban foglalt országos telefonos ügyfélszolgálat és az ügyfelek között rendelkezésre álló szóbeli és elektronikus kapcsolattartási formák, ilyen különösen a telefon, internetprotokollon alapuló telefon (VoIP), telefax, rövid szöveges üzenet (SMS), azonnali válaszadást lehetővé tevő chatszolgáltatás, a fórum és az elektronikus levél (e-mail);
  8. Kormányzati Ügyfélvonal: 1818-as rövidített hívószámon elérhető telefonos ügyfélszolgálat, mely a
  9. pontban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálat bázisaként működik;
  10. központi időpontfoglaló rendszer: a kormányablakok, okmányirodák és a csatlakozott ügyfélszolgálatok személyes ügyfélfogadására időpontfoglalást központilag biztosító rendszer;
  11. közreműködő: azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek és elektronikus ügyintézési szolgáltatók, melyek együttműködnek a
  12. pontban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálattal, de közvetlenül nem vesznek részt a telefonos ügyfélszolgálati feladatok ellátásban;
  13. második szintű szakmai háttértámogatás: csatlakozott ügyfélszolgálatot működtető szerv, valamint a közreműködő által biztosított szakmai segítségnyújtó szolgáltatás;
  14. működtető: a Kormány által az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetésére kijelölt felelős szerv;
  15. országos telefonos ügyfélszolgálat: online hozzáférés lehetőségét is biztosító telefonos ügyfélszolgálati hálózat, amely a Kormányzati Ügyfélvonalból és a csatlakozott ügyfélszolgálatokból áll.
  16. §
(1)Az országos telefonos ügyfélszolgálat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – országos illetékességgel jár el.
(2)Az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetéséért felelős szervként a Kormány a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki. 42. § Az országos telefonos ügyfélszolgálat
  1. a)elektronikus úton a www.1818.hu honlapon, valamint más elektronikus felületeken keresztül,
  2. b)telefonon, Magyarországról a 1818 rövidített hívószámon, valamint a www.1818.hu honlapon vagy az ügyfelek részére más felületeken közzétett további hívószámokon érhető el. 43. §
(1)Az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásait, kapcsolattartási csatornáit, valamint az ügyfélfogadási időt honlapján, valamint a magyarorszag.hu honlapon is közzéteszi.
(2)Az országos telefonos ügyfélszolgálat közvetlen kétoldalú telefonos kapcsolatot tart fenn a 112-es hívószámú egységes európai telefonos segélyhívóval. 44. §
(1)Az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfelek részére az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
  1. a)elektronikus ügyintézés támogatása;
  2. b)általános tájékoztatás keretében:
  3. ba)a teljes körű államigazgatási ügyintézésre vonatkozó információnyújtás,
  4. bb)honlapján megjelölt, konkrét ügykörökre vonatkozó tájékoztatás;
  5. c)egyéb jogszabályban meghatározott szolgáltatások.
(2)Az országos telefonos ügyfélszolgálat – a Kormányzati Ügyfélvonal és az ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel kötött megállapodása alapján – a következő szolgáltatásokat nyújthatja:
  1. a)központi időpontfoglalás biztosítása;
  2. b)az ügyfelek által kezdeményezett egyes hatósági ügyekben
  3. ba)telefonos azonosítás,
  4. bb)telefonos ügyindítás vagy ügyintézés;
  5. c)egyedi hatósági ügyekben a folyamatban lévő ügy aktuális állapotával kapcsolatos tájékoztatás nyújtása (a továbbiakban: státuszinformáció).
(3)Az országos telefonos ügyfélszolgálat közigazgatási hatósági jogkör ellátására jogosult a
(2)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja vonatkozásában.
(4)Ha az
(1)bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése során az ügyfél olyan bejelentést tesz, amely a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti panasznak minősül, az az országos telefonos ügyfélszolgálat rendszerében kerül rögzítésre, kezelése a törvény rendelkezései szerint történik, továbbítását az érintett szervhez és erről az ügyfél értesítését az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerv ügyintézője is elláthatja.
(5)Az országos telefonos ügyfélszolgálat az
(1)bekezdés
  1. b)pontja szerinti tájékoztatás keretében – ha a feladat- és határkörrel rendelkező szervvel erről megállapodott –
  2. a)a hívást a feladat- és határkörrel rendelkező szerv telefonos ügyfélszolgálatára továbbkapcsolhatja, vagy
  3. b)kezdeményezheti, hogy a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv az ügyfelet visszahívja.
(6)A feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv a Kormányzati Ügyfélvonallal a
(2)bekezdés szerinti megállapodást – ha rendelkezik ilyennel – csak a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv felügyeletét vagy irányítását ellátó szerv jóváhagyásával kötheti meg. 45. §
(1)A 44. §-ban foglalt szolgáltatások biztosítása a telefonos ügyfélszolgálati rendszerén keresztül valósul meg az alábbi rendszerek, valamint információ- és adatforrások igénybevételével:
  1. a)tudástár;
  2. b)Kormányzati Ügyfélvonal munkafolyamat-támogató rendszere;
  3. c)kormányhivatalok munkafolyamat-kezelő rendszerei, valamint az okmánynyilvántartás;
  4. d)központi időpontfoglaló rendszer;
  5. e)az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által átadott és elektronikus honlapján közzétett információk; f ) a csatlakozott ügyfélszolgálatokat működtető szervek és közreműködő szervek nyilvántartásai, szakrendszerei, valamint az általuk szolgáltatott adatok, információk;
  6. g)a csatlakozott ügyfélszolgálatokat működtető szervek és elektronikus ügyintézési szolgáltatók által átadott tudásanyag, szakmai ismeretek.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt adatok és információk helytállóságáért és pontosságáért az információ- és adatforrást biztosító szerv önállóan felel. 46. §
(1)Az országos telefonos ügyfélszolgálat egységes tevékenységének ellátásában
  1. a)részt vesz
  2. aa)a Kormányzati Ügyfélvonal,
  3. ab)a csatlakozott ügyfélszolgálat;
  4. b)együttműködik a közreműködő.
(2)Olyan államigazgatási szerv, amely az
(1)bekezdésben nem szerepel, az e rendeletben meghatározott adatok, információk szolgáltatásával hozzájárul az országos telefonos ügyfélszolgálat feladatainak ellátásához. 47. §
(1)Az országos telefonos ügyfélszolgálat feladatai ellátásának biztosítására a szerv működtetője a csatlakozni kívánó szervvel és az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel egyedileg együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza különösen:
  1. a)az ügyfélszolgálatot működtető szerv
  2. aa)adatait,
  3. ab)tevékenységének meghatározását,
  4. ac)az ügyfélfogadásra vonatkozó információkat, valamint
  5. ad)a kapcsolattartó személyének és elérhetőségének megjelölését;
  6. b)a 44. §-ban foglalt szolgáltatások nyújtására vonatkozó és ahhoz kapcsolódó adminisztratív, műszaki, valamint adatvédelmi követelményeket és feltételeket;
  7. c)az együttműködésből eredő felelősségi szabályokat;
  8. d)a képzések, oktatások részletszabályait;
  9. e)az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 1. §
(1)bekezdés 9. pontja szerinti biztonsági esemény bekövetkezése esetén értesítendő személyek megnevezését, beosztását, elérhetőségét; f ) továbbá az e rendeletben és a szolgáltatási szabályzatban nem szabályozott, ügyfélszolgálati és informatikai együttműködéshez szükséges részletszabályokat.
(2)Az együttműködési megállapodásban foglaltak a szolgáltatási szabályzatban meghatározottaktól kizárólag az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetőjének szakmai mérlegelése eredményeképpen történő jóváhagyásával térhetnek el. 48. §
(1)Az országos telefonos ügyfélszolgálat a hét minden napján 0–24 órában működik, az egyes feladatok ellátásáról a szolgáltatási szabályzatban és az együttműködési megállapodásokban rögzített rend szerint gondoskodik.
(2)A
  1. §-ban foglalt szolgáltatások nyújtását a) hivatali munkaidőben a
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja
  2. aa)és
  3. ab)alpontjában foglalt ügyfélszolgálatok együttesen,
  4. b)azon túl a 46. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja
  2. aa)alpontjában foglalt ügyfélszolgálat önállóan végzi.
(3)A
(2)bekezdés b) pontjában foglalt esetben a Kormányzati Ügyfélvonal ügyintézője az országos telefonos ügyfélszolgálat ügyintézőjeként úgy jár el, mint a hatáskörrel rendelkező szerv ügyintézője.
(4)A csatlakozott ügyfélszolgálat köteles a Kormányzati Ügyfélvonal számára a szolgáltatási szabályzatban foglalt módon rendelkezésre bocsátani az egységes működés biztosításához szükséges adatokat, információkat, így különösen
  1. a)az általános tájékoztatáshoz szükséges általános ügy- és folyamatleírásokat;
  2. b)elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó felhasználói leírásokat;
  3. c)az általa használt időpontfoglalási rendszerre vonatkozó ismertetőt;
  4. d)az általa biztosított telefonos ügyindításra, telefonos ügyintézésre vonatkozó szabályozást;
  5. e)folyamatban lévő ügyek státuszára vonatkozó információkat; f ) adatvédelemmel kapcsolatos információkat.
(5)A csatlakozott ügyfélszolgálat a
(4)bekezdésben felsorolt adatokban és dokumentumokban bekövetkező változásokról haladéktalanul tájékoztatja a Kormányzati Ügyfélvonalat, továbbá gondoskodik az a)–d) pontok vonatkozásában a magyarorszag.hu honlapon történő közzétételről.
(6)A csatlakozott ügyfélszolgálat a 44. §-ban meghatározott feladatok ellátását vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat is érintő váratlan üzemzavarról vagy tervezett üzemszünetről elektronikus úton tájékoztatja a Kormányzati Ügyfélvonalat, továbbá gondoskodik legalább a magyarorszag.hu honlapon történő közzétételről.
(7)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az elektronikus ügyintézési szolgáltató és az országos alkalmazásüzemeltető szerv köteles értesíteni a Kormányzati Ügyfélvonalat a megadott elektronikus levelezési címen a leállásokról, ha az kihatással lehet bármely kapcsolattartási csatornán az ügyfelek kiszolgálására.
(8)A
(7)bekezdésben foglalt értesítésnek tartalmaznia kell a Kormányzati Ügyfélvonal által történő ügyfél-tájékoztatáshoz szükséges információkat. 49. §
(1)Az országos telefonos ügyfélszolgálat – a hívás fogadásával egyidejűleg – a hívásmenedzselő automata hívásfogadó rendszere által tájékoztatja az ügyfelet, amely kiterjed különösen
  1. a)a nem 0–24 órában nyújtott szolgáltatások esetén az egyes szolgáltatások nyújtására vonatkozó hívásfogadási időre,
  2. b)a hangfelvétel készítésére és az adatkezeléshez történő önkéntes hozzájárulásra.
(2)Az országos telefonos ügyfélszolgálat belső adatvédelmi szabályzatát köteles a hivatalos honlapján elérhetővé tenni. A szabályzatban az adatkezelés időtartamaként öt évnél hosszabb adatkezelési időt nem lehet megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.
(3)Az országos telefonos ügyfélszolgálat szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatosan keletkezett adatok – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai célra felhasználhatók. 50. §
(1)Általános tájékoztatás nyújtásához az ügyfél azonosításra nem kötelezhető.
(2)Tájékoztatás nyújtása során az országos telefonos ügyfélszolgálat ügyintézője az ügyfél kérésére a szolgáltatási szabályzatban foglaltak szerint felvilágosítást ad az ügyfél által választott kommunikációs csatornán.
(3)Ha a kért információ nem áll közvetlenül rendelkezésre, és további különleges szakértelem szükséges, az ügyintéző második szintű szakmai háttértámogatást vesz igénybe.
(4)A második szintű szakmai háttértámogatást biztosító szerv elektronikus úton fogadja az ügyintéző megkeresését, és 1 munkanapon belül
  1. a)szakszerűen tájékoztatja az ügyfelet, melyről egyidejűleg az ügyintézőnek elektronikus úton visszajelzést küld, vagy
  2. b)szakszerű tájékoztatást küld az ügyintéző részére további ügyfél-tájékoztatás céljából.
(5)Az 46. §
(2)bekezdésében foglalt szervek kötelesek az országos telefonos ügyfélszolgálat megkeresésére haladéktalanul tájékoztatást nyújtani, ha a rendelkezésre álló információk nem elegendőek a 44. §-ban foglalt feladatok teljesítéséhez.
(6)Az
(5)bekezdésben foglalt feladat ellátásához az 46. §
(2)bekezdésében foglalt szervek az országos telefonos ügyfélszolgálat felé megjelölik a kapcsolattartó személy vagy szervezeti egység megnevezését és elérhetőségét. 51. §
(1)Az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfél kérelmére ügyének intézése érdekében:
  1. a)meghatározott ügyekben telefonos ügyindítás;
  2. b)meghatározott ügyekben telefonos ügyintézés;
  3. c)elektronikus ügyintézés támogatása szolgáltatást nyújt.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt szolgáltatásokat automata hívásfogadó rendszeren keresztül vagy ügyintéző közreműködésével biztosítja.
(3)Az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja tekintetében az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyeket a tájékoztatójában a honlapján közzéteszi. Hatósági ügyek tekintetében az országos telefonos ügyfélszolgálatot közreműködő hatóságnak, egyéb ügyekben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének kell tekinteni.
(4)Ha az országos telefonos ügyfélszolgálat közreműködő hatóságként jár el, a döntéseivel szemben az ügyben eljáró hatóságra irányadó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
(5)Az országos telefonos ügyfélszolgálat egyedi ügyekben történő státuszinformáció nyújtása, ügyindítás és ügyintézés során az ügyfél azonosítása tekintetében a külön jogszabályban irányadó rendelkezések figyelembevételével köteles eljárni. 17. Üzemszünet, üzemzavar 52. §
(1)Ha jogszabály a rendelkezésre állásra vonatkozó célértéket nem határozza meg, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az elektronikus ügyintézési szolgáltatása elérhetőségének biztosítása érdekében a rendelkezésre állásra vonatkozó célértékeket vállalni.
(2)A rendelkezésre állás vállalt célértékét az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az adott ügyre vonatkozó tájékoztatójában feltüntetni. 53. §
(1)Az E-ügyintézési tv. 27. §
(2)bekezdése szerinti, előre tervezett – üzemszünetet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó – technikai tevékenységre vonatkozó tájékoztatást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézés elérhetőségére szolgáló felületen, a magyarorszag.hu honlapon, valamint – ha rendelkezik ilyennel – saját honlapján köteles a technikai tevékenység tervezett kezdő időpontja előtt 3 nappal közzétenni, továbbá arról értesíteni a felügyeletet. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:
  1. a)a technikai tevékenység tervezett kezdő és záró időpontját (nap, óra, perc pontossággal),
  2. b)a technikai tevékenységgel pontosan érintett ügyintézési szolgáltatások meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkező változásokat,
  3. c)ha a tervezett technikai tevékenység az elektronikus ügyintézés módosulásával jár, a módosítás pontos leírását, valamint a felhasználásban bekövetkező változások leírását,
  4. d)ha az elektronikus ügyintézés olyan elektronikus felületen is elérhető, amelyet a technikai tevékenység nem érint, a felület elérhetőségét.
(2)Előre nem tervezett üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény (a továbbiakban együtt: üzemzavar) bekövetkezése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az üzemzavar bekövetkezését követően haladéktalanul az elektronikus ügyintézés elérhetőségére szolgáló felületen, a magyarorszag.hu honlapon, valamint saját honlapján köteles soron kívül tájékoztatást közzétenni, továbbá értesíteni a felügyeletet. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:
  1. a)az üzemzavarral pontosan érintett ügyintézési szolgáltatások meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkezett változásokat,
  2. b)az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyfélszolgálati elérhetőségét,
  3. c)ha az elektronikus ügyintézés más elektronikus felületen is elérhető, és az üzemzavar ezt a felületet nem érinti, a működő felület elérhetőségét.
(3)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elvégzett
(1)bekezdés szerinti tevékenységekről, illetve a
(2)bekezdés szerinti üzemzavarokról köteles az elektronikus ügyintézés felületén és magyarorszag.hu felületén is elérhető nyilvántartást hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenységek, illetve az üzemzavarok pontos időpontját és időtartamát, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által kiadott tájékoztatást. 54. §
(1)Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a törvény, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, üzemszünetet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszerének működését.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltak értelemszerűen alkalmazandók akkor is, ha az ügyfelet az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzésében olyan tervezett technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta, amely az általa igénybe vett szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: SZEÜSZ) vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: KEÜSZ) használatát érintette. III. FEJEZET A PAPÍRALAPÚ DOKUMENTUMOKRÓL ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ MÁSOLAT KÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI 18. Általános szabályok 55. §
(1)A papíralapú dokumentumról történő digitalizálás során a másolatkészítő biztosítja a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, és azt, hogy minden – az aláírás vagy bélyegző elhelyezését követően az elektronikus másolaton tett – módosítás érzékelhető legyen.
(2)Papíralapú dokumentumról történő digitalizálás során a másolat készítője elkészíti az elektronikus másolatot, megállapítja a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, majd ellátja az elektronikus másolatot hitelesítési záradékkal − „Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező” − és a
(4)bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és ha az időpont feltüntetése szükséges, elektronikus időbélyegzővel látja el.
(3)Ha a papíralapú dokumentum tulajdonságai miatt az elektronikus másolat nem tartalmazza a papíralapú dokumentum teljes tartalmát, a
(2)bekezdésben foglaltakon túl azt is fel kell tüntetni, hogy a másolat a digitalizálás alapjául szolgáló papíralapú dokumentumot mely részében tartalmazza. Az igénylő ilyen rendelkezése esetén a másolatkészítő elektronikus kivonatot is készíthet a papíralapú dokumentumról, a másolaton rögzítve azt, hogy a készített elektronikus kivonat a papíralapú dokumentumot mely részében, a dokumentumba foglalt információtartalmat milyen korlátozásokkal tartalmazza.
(4)A másolaton minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt vagy olyan, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást kell elhelyezni, amelyre vonatkozóan a bizalmi szolgáltató kizárja az álnév használatát, és igazolja, hogy a regisztráció alapjául szolgáló személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban foglalt névvel betű szerint azonos a tanúsítványba foglalt név.
(5)Több dokumentumon is elhelyezhető egy elektronikus aláírás vagy bélyegző, illetve egy időbélyegző, valamint a
(2)bekezdés szerinti megjelölések több dokumentumon együttesen is elhelyezhetőek. Ez esetben a dokumentumok a továbbiakban csak együtt kezelhetőek.
(6)A másolatkészítéssel megbízott vagy arra feljogosított személyek körét belső szabályzatban kell meghatározni.
(7)A másolatkészítőnek rendelkeznie kell a másolatkészítő rendszer olyan részletességű dokumentációjával, amelyből a rendszerrel szemben e rendeletben megállapított követelmények teljesülése megállapítható, vagy a rendszer gyártója/forgalmazója által kiállított, a megfelelésre vonatkozó igazolással.
(8)A másolatkészítőnek rendelkeznie kell a másolatkészítés eljárási és műszaki feltételeit, valamint a kapcsolódó felelősségi kérdéseket tartalmazó másolatkészítési szabályzattal. A másolatkészítő a másolatkészítési szabályzatot nyilvánosan, elektronikus úton közzéteszi. 19. Automatikus másolatkészítés 56. §
(1)A másolat automatikusan is elkészíthető, ha
  1. a)a másolatkészítés külső beavatkozástól mentes zárt rendszerben történik;
  2. b)a másolatkészítő rendszer megfelelő műszaki és szervezési megoldással biztosítja a másolat olvashatóságát és a mintavételezésen alapuló minőségbiztosítást;
  3. c)a záradék tartalmazza az automatikus másolatkészítés tényét.
(2)Automatikus másolatkészítés esetén a dokumentumonkénti tartalmi ellenőrzés helyett véletlenszerű mintavételezésen alapuló ellenőrzés is alkalmazható. Ha jogszabály az eredeti dokumentum megsemmisítését lehetővé teszi, az eredeti dokumentum megőrzését ilyen esetben is legalább addig biztosítani kell, amíg a másolat olvashatóságát (megnyithatóságát) a másolatkészítő vagy a másolatot felhasználó nem ellenőrizte és vissza nem igazolta.
(3)Az automatikusan készített másolatot elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel kell ellátni.
(4)Automatikus másolatkészítés esetében az
  1. § rendelkezései alkalmazandóak.
  2. Elektronikus másolatkészítés a közokirat kiállítására jogosult által
  3. §
(1)Papíralapú közokiratról vagy papíralapú magánokiratról történő elektronikus másolat készítése során a közokirat vagy arról hiteles másolat kiállítására jogosult az 55. és 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az elektronikus másolatot
  1. a)olyan elektronikus aláírással vagy bélyegzővel látja el, amely megfelel az e rendeletben és az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében dokumentum hitelesítésére alkalmazható elektronikus aláírással vagy bélyegzővel szemben meghatározott követelményeknek, vagy
  2. b)az e rendelet II. Fejezetében meghatározott egyéb módon hitelesíti.
(2)Ha a közokirat vagy arról hiteles másolat kiállítására jogosult az
  1. § szerinti automatikus másolatkészítési eljárást ügyfelek vagy más szervek számára megküldendő iratok esetében alkalmazza, köteles egyedileg ellenőrizni a másolatok egyezőségét.
  2. Elektronikus másolatkészítés gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról
  3. §
(1)Ha a papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy egyéb magánokiratot a gazdálkodó szervezet állította ki, akkor az erről az okiratról készített elektronikus másolat esetén e gazdálkodó szervezetnek mint másolatkészítőnek a papíralapú okiratnak való képi vagy tartalmi megfelelést kell biztosítania. A másolatkészítő az elektronikus másolatot az 55. §
(4)bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel vagy elektronikus aláírással látja el, és arra elektronikus időbélyegzőt helyez el.
(2)Ha a papíralapú közokiratot, a más által kiállított papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy egyéb magánokiratot a gazdálkodó szervezet őrzi, akkor az erről az okiratról készített elektronikus másolat esetén e gazdálkodó szervezetnek mint másolatkészítőnek a papíralapú okiratnak való képi megfelelést kell biztosítania. A másolatkészítő az elektronikus másolatot az 55. §
(4)bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel vagy elektronikus aláírással látja el, és arra elektronikus időbélyegzőt helyez el. IV. FEJEZET A SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖZPONTI ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK 22. Általános követelmények 59. §
(1)A SZEÜSZ, illetve KEÜSZ szolgáltató (a IV. és V. Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) e szolgáltatásának nyújtása során köteles teljesíteni az e Fejezetben meghatározott követelményeket.
(2)A szolgáltató a szolgáltatás nyújtásához az alábbi követelményeknek megfelelő informatikai eszközöket, rendszereket és termékeket köteles használni:
  1. a)az eszközök, rendszerek és termékek megbízhatóak, teljesítik a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeket, és biztosítják a jogszabályban foglalt további követelményeknek, különösen a műszaki előírásoknak és személyi feltételeknek való megfelelést,
  2. b)a rendszerek, berendezések és termékek biztosítják, hogy a SZEÜSZ, KEÜSZ nyújtása során keletkezett adatokhoz arra jogosulatlan személyek nem férhetnek hozzá. 60. § Ha valamely kijelölt szolgáltató által nyújtott SZEÜSZ vagy KEÜSZ igénybevételét jogszabály valamely elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára kötelezően előírja, a szolgáltatás csak olyan elérhetőség és rendelkezésre állás mellett nyújtható, amely az elektronikus ügyintézést biztosító szerv eljárási cselekményeit nem akadályozza. 61. §
(1)A szolgáltató a SZEÜSZ, illetve KEÜSZ működésével kapcsolatos panaszok, kérdések fogadására telefonos ügyfélszolgálatot tart fenn, valamint erre szolgáló elektronikus űrlapon vagy elektronikus levélben vagy az ügyfél és a szolgáltató közötti kölcsönös és összefüggő adatcserét és kétirányú kapcsolatot biztosító elektronikus rendszerben a bejelentések fogadását biztosítja. A szolgáltató telefonos ügyfélszolgálata az országos telefonos ügyfélszolgálathoz csatlakozhat.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti bejelentés alapján a szolgáltató 30 napon belül köteles
  1. a)ha az alapos, megtenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a SZEÜSZ, illetve KEÜSZ rendeltetésszerűen igénybe vehető, használható legyen, és erről a bejelentőt tájékoztatni,
  2. b)ha az nem alapos, a bejelentés elutasításáról és annak indokairól, valamint a
(3)bekezdés szerinti eljárás lehetőségéről a bejelentőt tájékoztatni.
(3)Ha a szolgáltató nem biztosítja az általános szerződési feltételek teljesülését, és az igénybevevő az
(1)bekezdés szerinti bejelentése alapján a hibát határidőben nem javítja ki, vagy a bejelentést elutasítja, az igénybevevő a felügyeletnél panaszt tehet.
(4)A felügyelet a panaszt az E-ügyintézési tv. 47. §
(2)és
(3)bekezdésének megfelelő alkalmazásával bírálja el, és ha a panasz alapos, a szolgáltatót határozatban kötelezi a
(2)bekezdés a) pontja szerinti eljárásra.
(5)A szolgáltató a SZEÜSZ, illetve a KEÜSZ nyújtása során tett nyilatkozatait és az egyéb ezzel összefüggő iratokat a jogszabályban foglaltak, valamint a hatósággal, illetve az ügyféllel kötött megállapodás szerint köteles megőrizni. 62. § Vélelmezni kell, hogy a SZEÜSZ-t, valamint KEÜSZ-t az arra feljogosított személy használja. Egységes működés, együttműködési képesség 63. §
(1)A szolgáltatók a SZEÜSZ-öket, KEÜSZ-öket úgy alakítják ki és úgy szolgáltatják, hogy azok alkalmasak legyenek az elektronikus ügyintézést biztosító és az együttműködő szervek informatikai rendszerei közötti együttműködésre.
(2)A felügyelet az
(1)bekezdés szerinti együttműködés előmozdítása érdekében ajánlásokat bocsát ki, valamint együttműködik a szolgáltatóval a SZEÜSZ, illetve KEÜSZ e követelménynek megfelelő kialakítása érdekében. Általános szerződési feltételek 64. §
(1)SZEÜSZ, illetve KEÜSZ a felügyelethez benyújtott általános szerződési feltételek alapján nyújtható. A szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője közös megegyezéssel eltérhetnek a felügyelethez benyújtott általános szerződési feltételekben foglaltaktól.
(2)Ha a szolgáltató több SZEÜSZ-t, illetve KEÜSZ-t együttesen nyújt, a szolgáltatások tekintetében jogosult egységes, összevont általános szerződési feltételek, illetve szolgáltatási szabályzat készítésére.
(3)Az általános szerződési feltételek tartalmazzák legalább az alábbiakat:
  1. a)a szolgáltatási időszakot, rendelkezésre állást,
  2. b)a szolgáltatások elérhetőségét, jogosultsági kérdéseket,
  3. c)a felhasználói támogatás feltételeit,
  4. d)a funkcionalitást,
  5. e)az igénybevétel technikai feltételeit, ideértve a műszaki és adminisztratív feltételeket, f ) az igénybevétel pénzügyi feltételeit,
  6. g)a bejelentések, panaszok kezelésének rendjét,
  7. h)a szolgáltató felelősségére vonatkozó rendelkezéseket.
(4)A felügyelethez benyújtott általános szerződési feltételeket a szolgáltató az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.
(5)Ha a KEÜSZ, SZEÜSZ bizalmi szolgáltatásnak minősül, a
(3)bekezdésben előírt információkat az általános szerződési feltételek helyett a szolgáltatási szabályzat is tartalmazhatja. A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési feltételek 65. §
(1)A szolgáltató a SZEÜSZ, KEÜSZ nyújtásához köteles kijelölni és a felügyelet felé bejelenteni az alábbiakat:
  1. a)a szolgáltatásért felelős vezető személyét,
  2. b)a szolgáltatás ellenőrét,
  3. c)a szolgáltatás biztonsági felelősét.
(2)Ha a SZEÜSZ, KEÜSZ jellege megköveteli, a szolgáltató műszaki, technikai jellegű kérdésekben illetékes kapcsolattartót is kijelöl, akinek elérhetőségét az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.
  1. § A SZEÜSZ-t, KEÜSZ-t – az adott SZEÜSZ-re, KEÜSZ-re vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – legalább félévente a biztonsági felelős útján, évente pedig az az ellenőr útján az általános szerződési feltételeknek vagy szolgáltatási szabályzatnak megfelelés szempontjából ellenőrizni kell. Az ellenőrzés tényét és eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó biztonsági követelmények
  2. §
(1)A SZEÜSZ, KEÜSZ nyújtásához alkalmazott informatikai rendszernek biztosítania kell, hogy:
  1. a)a rendszerben található adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása az adatkezelést szabályozó törvényi előírások betartásával történjen (törvényes adatkezelés),
  2. b)a rendszerben kezelt, tárolt adatot csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szintje szerint ismerhessék meg, használhassák fel, illetve rendelkezhessenek annak felhasználásáról (bizalmasság),
  3. c)a rendszerben kezelt adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyezzenek – ideértve a bizonyosságot abban, hogy az elvárt forrásból származik, és a származás ellenőrizhetőségét, bizonyosságát is –, továbbá a rendszerelemek a rendeltetésüknek megfelelően használhatóak legyenek (sértetlenség),
  4. d)a rendszerben kezelt adatokat, illetve az informatikai rendszer elemeit az arra jogosultak a szükséges időpontban és időtartamra használhassák (rendelkezésre állás),
  5. e)érvényesüljenek a zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelem követelményei.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében a szolgáltatónak meg kell felelnie az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény és végrehajtására kiadott rendeletekben foglalt feltételeknek, és a szolgáltatást – valamint, ha elkülönült egységet alkotnak, a részszolgáltatást – nyújtó informatikai rendszert is e jogszabályok szerinti biztonsági osztályba kell sorolni.
  1. Kötelezően igénybe veendő központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások
  2. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az e-Papír szolgáltatás útján előterjesztett beadványok befogadását, ha az adott ügytípus elektronikus űrlappal nem támogatott.
  3. Az egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések Elektronikus azonosítási szolgáltatás
  4. §
(1)Ügyfelek számára elektronikus azonosítás SZEÜSZ az Európai Parlament és a Tanács a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU rendelete (a továbbiakban: eIDAS rendelet) szerinti alacsony biztonsági szintű elektronikus azonosítási rendszer keretében is nyújtható.
(2)A központi azonosítási ügynök (a továbbiakban: KAÜ) KEÜSZ szolgáltatója köteles elérhetővé tenni a KAÜ-n keresztül az általa közzétett technikai specifikációnak megfelelő, a felügyelet által nyilvántartásba vett elektronikus azonosítási SZEÜSZ-t.
(3)Az azonosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos, nyilvánosan elérhető tájékoztatásoknak az azonosítás biztonsági szintjére, a használatával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó, teljes körű tájékoztatást kell tartalmaznia.
(4)Az azonosítási szolgáltatás SZEÜSZ szolgáltatója köteles az azonosítást kérő részére tájékoztatást adni:
  1. a)az alkalmazott azonosításnak az eIDAS rendelet szerinti biztonsági szintjéről, valamint
  2. b)az alkalmazott azonosítási technikáról. 70. §
(1)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviseletében eljáró természetes személyek közül – e tevékenységük ellátása során –
  1. a)fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott személyek kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szervtől vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettől,
  2. b)az
  3. a)pontban megjelölt személyeken kívül az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont a)−
  4. i)alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében kiadmányozási joggal rendelkező vagy egyébként jognyilatkozat tételére jogosult személy kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szervtől, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettől vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett szervezettől vehetnek igénybe elektronikus azonosítási SZEÜSZ-t.
(2)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv
  1. a)a szerv nevében jognyilatkozat-tételhez felhasznált vagy nem nyilvános adatok elérésében biztonsági szerepet ellátó azonosításhoz csak jogszabályban kijelölt állami szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet,
  2. b)egyéb esetben csak jogszabályban kijelölt állami szervtől vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettől vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett azonosítási szolgáltatótól vehetnek igénybe elektronikus azonosítási SZEÜSZ-t. A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás 71. §
(1)A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás alkalmazása esetében az ügyfél
  1. a)a tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetében a kártya tárolóelemén található azonosító adat olvasásával és az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kód,
  2. b)részleges kódú telefonos azonosítás esetében felhasználói azonosító és jelszó,
  3. c)ügyfélkapu esetében a felhasználói neve és jelszava vagy ezek mellett még a választott második hitelesítési tényező alkalmazásával azonosítja magát.
(2)Tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást a tárolóelemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtásával lehet igényelni.
(3)A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú önállóan is jogosult az
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja szerinti eszköz igénylésére.
(4)A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást (a továbbiakban: KÜNY) vezető szerv megállapodás alapján, a kihelyezéssel kapcsolatos költségei teljes megtérítése mellett jogosult munkahelyen vagy nyilvános eseményen kihelyezett ideiglenes regisztrációt működtetni.
(5)A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatásra való felhasználási jogosultság megszűnik
  1. a)a KÜNY-ben való regisztráció megszűnésével,
  2. b)a felhasználó ez irányú kérelmére. 72. §
(1)A felhasználó ügyfélkapu létesítését a 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolvány birtokában elektronikusan is kezdeményezheti.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti esetben az ügyfélkapu létesítéséhez szükséges személyes adatokon túl meg kell adni a felhasználó 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolványának okmányszámát és a személyazonosító igazolvány kiadásáról szóló kormányrendelet szerinti regisztrációs kódot (a továbbiakban: regisztrációs kód).
(3)A regisztrációs adatbázis adatkezelője a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival, továbbá ellenőrzi a személyazonosító igazolvány érvényességét és a regisztrációs kód megfelelőségét. Biztonságos kézbesítési szolgáltatás 73. §
(1)A biztonságos kézbesítési szolgáltatás olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus üzenet kézbesítésével kapcsolatban biztosítja az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését:
  1. a)az üzenet fogadásának igazolása: ha a küldőtől átvett üzenetet a kézbesítési rendszer átvette, akkor erről a feladó számára feladást igazoló elektronikus okirat (e § alkalmazásában a továbbiakban: okirat) áll rendelkezésre;
  2. b)sértetlenség: az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem változtatható meg sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően;
  3. c)az átvevő igazolása: az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a feladó számára a tényleges átvevőt az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja;
  4. d)sikertelen kézbesítés igazolása: a feladónak okirat áll rendelkezésére (tértivevény) arról az esetről is, ha a kézbesítés a megadott határidőn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és – ha azonosítható – okát tartalmazza.
(2)A biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak továbbá biztosítania kell, hogy a címzett számára az üzenet elkülönített, a szolgáltató felügyelete alatt álló informatikai rendszerben legalább az
(1)bekezdés d) pontja szerinti okirat kiállításáig hozzáférhető.
(3)A biztonságos kézbesítési szolgáltatás alapjául szolgáló informatikai rendszernek biztosítania kell a rendszer zártságát, a jogosulatlan változtatások kizárását. A szolgáltató köteles e követelményeknek való megfelelést a felügyelet részére tanúsítvánnyal igazolni, majd a szolgáltatás nyújtása során a tanúsítványt annak lejárta előtt folyamatosan megújítani, az új tanúsítványt a felügyeletnek benyújtani. 74. § A biztonságos kézbesítési szolgáltató köteles általános szerződési feltételeiben szabályozni az üzenet feladásának és fogadásának feltételeit, így különösen, hogy
  1. a)a feladó mely címzettnek küldhet üzenetet,
  2. b)a feladó milyen formátumú üzeneteket küldhet (különösen mellékletek csatolhatósága, méret- és formátummegkötések),
  3. c)a feladó az üzenetet hol és milyen módon adhatja fel,
  4. d)a szolgáltató az üzenetet mikor és milyen módon bocsátja a címzett rendelkezésére,
  5. e)a címzett miként rendelkezhet a nevében az üzenet fogadására jogosult helyettes átvevőről, f ) a címzett miként rendelkezhet arról, hogy a meghatározott időtartam alatt vagy a jövőben részére érkező üzeneteket másik biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz tartozó címre továbbítsák, az üzenet fogadását visszautasítsák,
  6. g)a szolgáltatás során a címzettet vagy a feladót a másik fél, illetve a szolgáltató milyen módon azonosíthatja,
  7. h)az üzenet feladása és fogadása milyen esetben és milyen módon igényli a szolgáltató közreműködését,
  8. i)az üzenet feladását, illetve az átvételt igazoló igazolást ki állítja ki, és ahhoz milyen módon jut hozzá a feladó, illetve a címzett,
  9. j)melyek a kézbesítéssel, illetve a kézbesítéssel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzésével kapcsolatos időbeli korlátok, és ezek túllépésének mi a következménye,
  10. k)a szolgáltató az általa továbbított üzenet tartalmát megismerheti-e, helyre tudja-e állítani, és ha igen, milyen esetben,
  11. l)mi az át nem vett üzenet sorsa, megsemmisítésének vagy visszaküldésének módja és ütemezése,
  12. m)milyen informatikai és nem informatikai eszközökkel biztosítja a szolgáltató a levéltitok megőrzését, valamint
  13. n)a szolgáltatón, a feladón és a címzetten kívül ki és milyen esetben ismerheti meg az üzenet tartalmát. 75. §
(1)A 73. §
(1)bekezdése szerinti kézbesítéssel kapcsolatos események tekintetében a szolgáltató haladéktalanul olyan igazolást köteles kiállítani a feladónak az általa megadott elektronikus elérhetőségére, amely a kézbesítési események adatait megfelelően igazolja. A szolgáltató a kézbesítési események adatait – kiállított igazolásonként vagy együttesen – tárolja.
(2)A szolgáltató az igazolásokat alapvetően elektronikus formában biztosítja, de – ha a vonatkozó KEÜSZ nyújtására jogosult – a kézbesítést kérő vagy címzett kérésére a rájuk vonatkozó igazolásról hiteles papíralapú másolatot készít.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti igazolás a szolgáltató részéről legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel hitelesített és időbélyegzővel ellátott, valamint tartalmazza a feladó megnevezését, az üzenet lenyomatát és az érkeztetőszámot.
  1. § A biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével kézbesített iratnál az átvételre jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 5 napot kell biztosítani. Ha a címzett a küldeményt a határidőn belül nem veszi át, és az átvételt nem tagadja meg, akkor a kézbesítésről – az első kézbesítési kísérletre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – az
  2. nap elteltét követő első munkanapon másodszor is értesítést kap.
  3. § Jogszabály egyes beadványok benyújtását biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus kézbesítési szolgáltatás alkalmazása esetén is lehetővé teheti, ha az az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőség feltételeinek megfelel. Kormányzati hitelesítésszolgáltatás
  4. § Az E-ügyintézési tv.
  5. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokat a kormányzati hitelesítésszolgáltató nyújtja. 79. §
(1)Kormányzati hitelesítésszolgáltatás nyújtójaként csak állami szerv vagy kizárólag állami tulajdonban lévő szervezet jelölhető ki.
(2)Központi államigazgatási szerv – az autonóm államigazgatási, valamint az önálló szabályozó szervek kivételével –, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek kizárólag a kormányzati hitelesítésszolgáltatótól igényelheti az E-ügyintézési tv. 34. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatásokat. A kormányzati hitelesítésszolgáltató más elektronikus ügyintézést biztosító szervnek is nyújthatja e szolgáltatásokat. 80. §
(1)A kormányzati hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényessége nem haladhatja meg a kibocsátástól számított 4 évet.
(2)A kormányzati hitelesítésszolgáltató szolgáltatási szabályzata, illetve hitelesítési vagy időbélyegzési rendje elkülönített mellékletben tartalmazhat minősített adatot. Kormányzati elektronikusaláírás-ellenőrzési szolgáltatás 81. §
(1)A szolgáltatás keretében a szolgáltató biztosítja az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző érvényességének ellenőrzését.
(2)A szolgáltató köteles biztosítani az elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző ellenőrzését az elektronikus dokumentum alapján, függetlenül attól, hogy az elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző a dokumentumhoz kapcsolt, vagy külön adatszerkezetként kezelendő.
(3)Az ellenőrzés részeként a szolgáltató
  1. a)ellenőrzi az elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző érvényességét, valamint
  2. b)a dokumentum ellenőrizhetősége esetén ellenőrzi a dokumentum sértetlenségét,
  3. c)az ellenőrzés eredményéről igazolást állít ki.
(4)A tanúsítvány érvényességét a szolgáltató
  1. a)ha az rendelkezésre áll és ingyenes, azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással, vagy
  2. b)ha az azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatás nem érhető el, a visszavonási állapotinformációk segítségével ellenőrzi.
(5)A szolgáltató biztosítja az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 2011/130/EU határozat módosításáról szóló 2014/148/EU bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott szabványformátumok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseknek történő megfelelést. Kézbesítési szolgáltatás 82. §
(1)A kézbesítési szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató közreműködik valamely elektronikus nyilatkozat (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: üzenet) kézbesítésével összefüggő egy vagy több alábbi tevékenységben, illetve ezen tevékenységek bizonyításában:
  1. a)az üzenet átvétele a feladótól,
  2. b)az üzenet továbbítása a címzettnek vagy a kézbesítésben közreműködő köztes harmadik személynek,
  3. c)az üzenetnek a címzett rendelkezésére bocsátása olyan módon, hogy a címzett a kézbesített üzenet tartalmát értelmezhető módon megismerhesse, és így az üzenetről tudomást szerezhessen (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: az üzenet fogadása),
  4. d)az üzenet tárolása a címzett számára legfeljebb az általános szerződési feltételekben meghatározott időpontig,
  5. e)az üzenet titkosítása vagy egyéb módon történő olvashatatlanná tétele az üzenet fogadásáig, valamint az üzenet fogadása végett az üzenet titkosításának feloldása vagy az üzenet olvashatóvá tétele, f ) a feladó vagy a címzett értesítése a kézbesítéssel kapcsolatos egyes tényekről,
  6. g)a feladó vagy a címzett kézbesítési szolgáltatással kapcsolatos egyes nyilatkozatainak tárolása.
(2)Kézbesítési szolgáltatásnak minősül a felügyelet által kiadott ajánlásban megadott műszaki követelményeket kielégítő, internetes felületen biztosított dokumentum le-, illetve feltöltés biztosítása is, ha
  1. a)feltöltés esetén a címzett elektronikus ügyintézést biztosító szerv a felületen egyértelműen azonosított, illetve
  2. b)letöltés esetén a letöltést csak azonosítás mellett, kizárólag a címzettnek teszik lehetővé.
(3)Az
(1)bekezdésben felsorolt tevékenységeket az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy SZEÜSZ szolgáltató is végezheti. Az egyes tevékenységek több SZEÜSZ szolgáltató között is megoszthatóak.
(4)A SZEÜSZ szolgáltató a kézbesítési szolgáltatáshoz külön szolgáltatásokat biztosíthat, így különösen
  1. a)címlistára történő továbbítást,
  2. b)üzenet illetéktelen megismerés elleni fokozott védelmét biztosító szolgáltatást, valamint
  3. c)időponthoz kötött kézbesítést. 83. §
(1)A kézbesítési szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a feladó megadja a címzettnek a SZEÜSZ szolgáltató által értelmezhető és kezelhető kézbesítési címét.
(2)Kézbesítési címként az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által küldött értesítéseknél az ügyfél ügyintézési rendelkezésében megadott hivatalos vagy annak megfelelő elérhetőség vehető figyelembe. Ha az ügyfél ilyet nem adott meg, vagy a megadott cím hibás, a kézbesítés céljára felhasználható
  1. a)az eljárás során az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőség vagy
  2. b)az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a SZEÜSZ szolgáltató által egyébként nyilvántartott elektronikus elérhetőség.
(3)A címzett által megadott kézbesítési cím létezéséről, működőképességéről a SZEÜSZ szolgáltató a feladást megelőzően nem köteles meggyőződni.
(4)Arról az üzenetről, amelyet a SZEÜSZ szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek nem lehet kézbesíteni, a feladó részére igazolást szükséges kiállítani, és számára elérhetővé tenni.
(5)Ha a kézbesíthetetlen üzenet a feladó részére nem küldhető vissza, a SZEÜSZ szolgáltató az üzenetet törli. Hivatali tárhely 84. §
(1)A kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó hivatali tárhely a kijelölt szolgáltató által az elektronikus ügyintézést biztosító szervek számára nyújtott hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tárhely, biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím.
(2)A hivatali tárhely biztosítja
  1. a)az ügyfél vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv által az erre szolgáló alkalmazáson vagy internetes felületen keresztül elküldött elektronikus űrlapok és elektronikus dokumentumok elérését, valamint
  2. b)az ügyfél vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elektronikus küldemény feladását.
(3)Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles gondoskodni arról, hogy a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre kerüljenek.
(4)Költségvetési szervnek vagy nonprofit szervezetnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára a hivatali tárhely létesítése és fenntartása díjmentes.
(5)A szolgáltató a hivatali tárhelyre érkezett üzeneteket az átvétel napját követő
  1. napon – a gépi automatizált letöltések esetén az átvételt követően azonnal – a tárhelyről törli. Átvétel hiányában az üzenetet a szolgáltató a – második megkereséstől számított 5 nap elteltével – meghiúsulást követően törölheti.
  2. §
(1)A hivatali tárhely használója, azon keresztül valamely szervezet nevében tevékenységet végző a) az E-ügyintézési tv. 35. §
(1)bekezdés
  1. a)vagy
  2. b)pontja szerinti, a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással (a továbbiakban: KASZ) rendelkező és e KASZ segítségével magát azonosító természetes személy,
  3. b)az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek a hivatali tárhelyhez csatlakozott regisztrált programja, informatikai rendszere vagy
  4. c)jogszabályban erre alkalmasnak megjelölt, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosultságkezelő rendszerével azonosított, a jogosultságkezelő rendszerrel erre feljogosított természetes személy lehet.
(2)A szolgáltató és a szervezet nyilvántartja a hivatali tárhely kezelésére az adott szervezetnél felhatalmazott képviselőt és az adott szervezeten belüli további felhasználókat (a továbbiakban együtt: a szervezet nevében eljárni jogosult személyek). A szervezet esetében a szervezet nevében eljárni jogosult személyek nyilvántartását a szervezet által a hivatali tárhely kezelésére felhatalmazott képviselő végzi.
(3)A hivatali tárhely igénybevételéhez az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek csatlakoznia kell a szolgáltató rendszeréhez.
(4)A szolgáltató a hivatali tárhely kezelésére felhatalmazott képviselőkről történeti nyilvántartást vezet, hogy megállapítható legyen, adott időszakban ki volt feljogosítva a hivatali tárhely kezelésére és az adott szervezet nevében eljárni jogosult személyek nyilvántartására.
(5)A hivatali tárhellyel rendelkező szervezetek teljes nevét, rövidített nevét és a hivatali tárhely rendszerben használt azonosítóját a szolgáltató az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.
(6)A gazdálkodó szervezetnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv az általa kijelölt, központi jellegű hivatali tárhelyét az E-ügyintézési tv. 14. §-a szerinti hivatalos elérhetőségként a rendelkezési nyilvántartásba bejelenti.
(7)Ahol e rendelet a dokumentum megküldését az ügyfél hivatalos elérhetőségére írja elő, ott hivatali tárhellyel rendelkező ügyfél esetén a hivatalos elérhetőség alatt hivatali tárhelyet kell érteni. 86. § A szolgáltató a biztonságos kézbesítési szolgáltatás SZEÜSZ-re vonatkozó szabályokon túl biztosítja, hogy
  1. a)az ügyfelek az erre szolgáló alkalmazással készített elektronikus űrlapot és elektronikus dokumentumokat tudjanak küldeni az elektronikus ügyintézést biztosító szervek hivatali tárhelyére, valamint
  2. b)az elektronikus ügyintézést biztosító szervek elektronikus dokumentumot tudjanak küldeni az ügyfelek és más elektronikus ügyintézést biztosító szerv elektronikus tárhelyére. 87. §
(1)A hivatali tárhely megszűnik, ha
  1. a)az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatali tárhely megszüntetését igényli,
  2. b)az elektronikus ügyintézést biztosító szerv megszűnik.
(2)A hivatali tárhely az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, illetve a tárhely megszűnésének bejelentésétől, illetőleg a megszűnésnek a szolgáltató tudomására jutásától nem fogad dokumentumokat, és a bejelentéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 30. napon megszűnik. KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhely 88. §
(1)Az E-ügyintézési tv. 35. §
(3)bekezdése szerint a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatója az ügyfél részére a biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő tárhelyet biztosít. Vélelmezni kell, hogy a KÜNY-tárhelyről érkező küldemény feladója a KÜNY-ben szereplő, a tárhely használatára jogosult természetes személy.
(2)Ha az ügyfél a Kormány által kötelezően biztosítandó azonosítási szolgáltatásokra vonatozó valamennyi regisztrációját megszünteti, a szolgáltató felfüggeszti a szolgáltatás nyújtását mindaddig, amíg az ügyfél ismételten regisztrál valamely Kormány által kötelezően biztosítandó azonosítási szolgáltatásra.
(3)A felhasználó megszüntetés iránti kérelme esetén annak beérkezését követően a KÜNY-t vezető szerv tájékoztatja a szolgáltatót, aki
  1. a)ha megállapítja, hogy a tárhely üres, haladéktalanul megszünteti a tárhelyet, és erről a felhasználót tájékoztatja;
  2. b)ha a tárhely nem üres, a szolgáltató haladéktalanul figyelmeztető üzenetet küld a felhasználó hivatalos elérhetőségére, melyben 5 napos határidővel kéri a tárhely kiürítését. E határidő leteltével megszünteti a tárhelyet.
(4)A megszüntetésre kerülő tárhelyen tárolt adatokat a szolgáltató helyreállíthatatlan módon törli.
(5)Ha a KÜNY-t vezető szerv arról szerez tudomást, hogy a felhasználó elhalálozott, kezdeményezi a szolgáltatónál az elhunyt személy tárhelyének vizsgálatát.
(6)Ha a szolgáltató a tárhelyvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az elhalálozott tárhelyén nem található dokumentum, haladéktalanul gondoskodik a tárhely megszüntetéséről.
(7)Ha a szolgáltató a tárhelyvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az elhunyt tárhelyén található dokumentum, a dokumentumok letárolását követően az ügyfél tárhelyen elérhető összes adatát visszavonhatatlanul törli, és a tárhelyet haladéktalanul megszünteti.
(8)A megszüntetéssel egyidejűleg a szolgáltató tájékoztatja a KÜNY-t vezető szervet a megszüntetésről és a dokumentumok letárolásának tényéről, aki a dokumentumok átvételének módjáról és helyéről tájékoztatja a hagyatéki leltár felvételére hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot, amely a hagyatékátadás jogerőre emelkedéséről szolgáltatót a KÜNY-t vezető szerv útján értesíti.
(9)A szolgáltató a hagyatékátadás jogerőre emelkedésétől számított 1 évig őrzi meg a dokumentumokat, melyeket az örökös kérelmére, e jogosultságának igazolását követően bocsátja rendelkezésére. Ha a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül a szolgáltatóhoz nem érkezik ilyen kérelem, a szolgáltató gondoskodik a korábban a tárhelyről letárolt dokumentumok helyreállíthatatlan módon való törléséről. Gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely 89. §
(1)A kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhelyre (a továbbiakban: cégkapu) a hivatali tárhelyre vonatkozó rendelkezések a e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik.
(2)Gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu-regisztrációt a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezheti.
(3)A cégkapu regisztrációja osztott. A szolgáltató kizárólag a cégkapu kezelésére az adott gazdálkodó szervezetnél felhatalmazott természetes személyt (a továbbiakban: cégkapumegbízott) tartja nyilván, az adott gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu igénybevételével elektronikus kapcsolattartásra jogosult további felhasználók (a továbbiakban: a gazdálkodó szervezet nevében eljárni jogosult személyek) regisztrációját a cégkapumegbízott végzi.
(4)A szolgáltató a
(3)bekezdés szerinti személyeket nyilvántartja és biztosítja számukra a hozzáférést a KAÜ-n keresztüli azonosítást követően a cégkapuhoz.
(5)A cégkapu szolgáltató – ha a gazdálkodó szervezet ezzel ellentétesen nem rendelkezik – a gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu címet a rendelkezési nyilvántartásba, mint a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége, bejelenti. Ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele szükséges, a cégkapu szolgáltató e jogosultságával csak akkor él, ha a gazdálkodó szervezet a rá vonatkozó nyilvántartásban szerepel.
(6)A cégkapu használója, azon keresztül valamely szervezet nevében tevékenységet végző, az E-ügyintézési tv. 35. §
(1)bekezdés
  1. a)vagy
  2. b)pontja szerinti KASZ-szal rendelkező és e KASZ segítségével magát azonosító természetes személy vagy a gazdálkodó szervezetnek a cégkapuhoz csatlakozott informatikai rendszere lehet.
(7)A cégkapu szolgáltató a szolgáltatást megszünteti, ha azt a gazdálkodó szervezet kéri, vagy ha annak a cégkapu használatára vonatkozó jogosultsága megszűnt.
(8)A cégkapu-megszüntetésre vonatkozó állapot bekövetkezéséről a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a cégkapu szolgáltatót tájékoztatja.
(9)A gazdálkodó szervezetnek a küldemény átvételére jogosult meghatalmazottjának kell tekinteni azt a dokumentumot vagy tértivevényt (küldeményt) fogadó személyt, aki részére a cégkapumegbízott az adott cégkapuhoz hozzáférést biztosított. Vélelmezni kell azt is, hogy a cégkapuról érkező küldemény az adott cégkapu használatára jogosulttól származik.
(10)A gazdálkodó szervezet nevében történő eljárási jogosultság megszűnésekor a cégkapumegbízott törli a nyilvántartásból a korábban feljogosított személy azonosító adatait, illetve a hozzáférési jogosultságait.
(11)A gazdálkodó szervezet a cégkapumegbízott jogosultságának megszűnéséről 5 munkanapon belül, az új cégkapumegbízott bejelentésével egyidejűleg köteles értesíteni a szolgáltatót.
(12)A szolgáltató a cégkapumegbízottakról történeti nyilvántartást vezet, hogy tanúsítani lehessen, adott időszakban ki volt feljogosítva a cégkapu kezelésére. 90. §
(1)A gazdálkodó szervezet – ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező – a nyilvántartásba vételét megelőzően is igényelhet cégkaput.
(2)A cégkapu szolgáltató az
(1)bekezdésben foglalt esetben a szolgáltatást az igénylést követő 60. napon megszünteti, ha a gazdálkodó szervezet az
(1)bekezdés szerinti nyilvántartásban nem szerepel.
(3)Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/
  1. (IV. 21.) Korm. rendelet
  2. § m) pontjában kijelölt szolgáltató – közszolgáltatási szerződés alapján – az E-ügyintézési tv.
  3. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tartós tárhelyet 300 MB méretig díjmentesen biztosítja minden gazdálkodó szervezet számára. A szolgáltató biztosítja, hogy a küldemények mérettől függetlenül is beérkezzenek a tárhelyre.
  1. § Egyéni ügyvéd, valamint szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során cégkaput is használhat. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, valamint a szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztrációnál a saját nevében jár el.
  2. Az egyes központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása
  3. §
(1)A rendelkezési nyilvántartás KEÜSZ szolgáltatója legalább az alábbi tárgykörökben biztosítja az ügyfél számára jognyilatkozat, rendelkezés tételének lehetőségét:
  1. a)elektronikus kapcsolattartás megengedhetőségére vonatkozó rendelkezés,
  2. b)ügyfél által lehetővé tett elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási formák,
  3. c)azonosítással kapcsolatos követelmények,
  4. d)hivatalos kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségek,
  5. e)elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény, f ) elektronikus ügyintézési cselekményekről időszaki értesítés igénylése,
  6. g)képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok.
(2)Az ügyintézési rendelkezésben tehető jognyilatkozatok körét – ideértve az
(1)bekezdésben nem szereplő lehetséges jognyilatkozatok körét – a szolgáltató az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.
(3)A rendelkezési nyilvántartás szolgáltatója biztosítja, hogy az ügyfél az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzítse a
  1. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő titkosítási célú nyilvános kulcsot.
  2. §
(1)Az ügyintézési rendelkezés első alkalommal kizárólag személyes megjelenés mellett tehető. Az első alkalommal történő ügyintézési rendelkezéstétel során az ügyintézési rendelkezés tételét biztosító szerv
  1. a)természetes személy esetében
  2. aa)a nyilatkozattevő személyazonosságát személyazonosító okmánnyal ellenőrzi, valamint
  3. ab)közhiteles nyilvántartásban ellenőrzi a nyilatkozattevő által használt okmányokat és adatokat,
  4. b)szervezet esetében
  5. ba)a szervezetnek megfelelő közhiteles nyilvántartásban ellenőrzi a szervezet adatait,
  6. bb)a szervezet nevében nyilatkozó személyt az
  7. a)pont szerint azonosítja, és ellenőrzi a képviseleti jogosultságát, valamint
  8. bc)a nyilatkozattételt követően a szervezetet haladéktalanul értesíti a szervezet képviseletében tett ügyintézési rendelkezésről.
(2)Az
(1)bekezdéstől eltérően az első rendelkezés az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásának felületén, elektronikus úton is megtehető a) az eIDAS Rendelet 6. cikk
(1)bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosítóeszközzel vagy
  1. b)természetes személy ügyfél esetében, ha rendelkezik KASZ-szal, és azzal azonosítja magát,
  2. c)gazdálkodó szervezet és egyéb nem természetes személy esetében, ha az önálló képviseletre jogosult képviselője vagy meghatalmazottja rendelkezik KASZ-szal, és azzal azonosítja magát, és képviseleti jogosultságát is igazolja.
(3)Az ügyintézési rendelkezést a nyilatkozatot tevő személy – a telefonos ügyfélszolgálatnál tett nyilatkozat kivételével – aláírásával vagy az elektronikus dokumentumhitelesítésre vonatkozó rendelkezések szerint hitelesíti. A telefonos ügyfélszolgálatnál tett nyilatkozatot az ügyfél azonosítását követően az ügyfélszolgálat írásban rögzíti, a személyhez rendelést záradékban igazolja, és azt az elektronikus dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.
(4)A szolgáltató az ügyintézési rendelkezések nyilvántartása alapján kiállított, általa hitelesített igazolásban automatikus információátadás útján, ügynöki szolgáltatás igénybevételével vagy más, automatizált feldolgozásra alkalmas módon tájékoztatja az elektronikus ügyintézést biztosító szervet vagy más szolgáltatót az ügyintézési rendelkezés tartalmáról. 94. §
(1)Az ügyfél az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás tekintetében a meghatalmazás terjedelmét meghatározhatja
  1. a)a szolgáltató által közzétett lista használatával vagy
  2. b)szabadszöveges meghatározással.
(2)Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás automatizált ügyintézés céljára kizárólag az
(1)bekezdés a) pontja szerinti meghatalmazás esetében használható fel.
(3)Az ügyintézési rendelkezésben meghatalmazás telefonon is adható, valamint elfogadható. A szolgáltató a meghatalmazással kapcsolatos jognyilatkozatokat telefonos ügyfélszolgálatán, a Kormány által kötelezően nyújtott, telefonos személyazonosításra alkalmas azonosítási szolgáltatások közül a szolgáltató által lehetővé tett azonosítási technikák közül, az ügyfél ügyintézési rendelkezésében engedélyezett azonosítás megkövetelése mellett fogadja.
(4)Az ügyintézési rendelkezések nyilvántartását vezető szerv ügynöki szolgáltatás útján az e-ügyintézést biztosító szerv kérelme alapján ellenőrizheti, és – sikeres ellenőrzés esetén – igazolhatja a képviseleti jogosultságot az egyes képviseleti jogosultságokat tartalmazó nyilvántartásokból.
(5)A meghatalmazott az ügyben a képviseleti jogosultságát az ügyintézési rendelkezések nyilvántartására hivatkozással is igazolhatja. A meghatalmazást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy más szolgáltató a meghatalmazás azonosítójának vagy a meghatalmazott azonosító adatainak megadásával kérdezheti le.
  1. § Nem elektronikus ügyintézés esetén az elektronikus űrlapon adott meghatalmazásról az elektronikus ügyintézést biztosító szerv – az ügyfél vagy meghatalmazottja kérelmére – az eljáró szerv számára a meghatalmazás érvényességének e rendeletben előírt, a rendelkezési nyilvántartásban történő lekérdezése céljából képi formátumú elektronikus, valamint papíralapú hiteles vagy nem hiteles másolat készítését biztosítja. A papíralapú másolaton a meghatalmazás nyilvántartási azonosítóját is fel kell tüntetni.
  2. § A szolgáltató a halál, illetve a jogutód nélküli megszűnés időpontjától számított 10 év elteltével törli a személyre vonatkozó adatokat. Iratérvényességi nyilvántartás
  3. §
(1)Az iratérvényességi nyilvántartás KEÜSZ szolgáltatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által készített elektronikus dokumentumok, illetve az elektronikus dokumentumokról készített papíralapú hiteles másolatok tartalmának és hitelességének ellenőrzését biztosító nyilvántartás, amely a nyilvántartásban elhelyezett iratok hitelességét jelen alcím szerinti megoldásokkal biztosítja.
(2)A nyilvántartásba bejegyzést csak
  1. a)az adott iratot kiadmányozó elektronikus ügyintézést biztosító szerv,
  2. b)az iratról hiteles másolatot készítő szervezet, valamint
  3. c)az irat hitelességéről igazolás kiállítására jogosult szerv vagy szervezet tehet.
(3)A szolgáltató a nyilvántartásra vonatkozó általános szerződési feltételekben rögzíti, hogy a nyilvántartás tartalmához történő hozzáférés milyen feltételekkel lehetséges.
(4)Az iratérvényességi nyilvántartás igénybevétele legfeljebb az E-ügyintézési tv. 18. §
(6)bekezdése szerinti azonosításhoz köthető.
(5)A szolgáltató köteles gondoskodni az illetéktelen hozzáférés megakadályozásáról. 98. §
(1)Elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása kijelölt szolgáltató általi nyújtása során a nyilvántartás az eredeti elektronikus irat elérhetőségi adatait, az irat lenyomatát, valamint az irat szöveges tartalmának lenyomatát tartalmazza. Ebben az esetben az eredeti elektronikus irat megőrzéséről és elérhetőségéről az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása KEÜSZ-t igénybe vevő csatlakozott szervezet gondoskodik. Az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása kijelölt szolgáltatója a hiteles másolaton köteles elhelyezni az irat lenyomatát, az irat szöveges tartalmának lenyomatát, valamint az eredeti elektronikus irat, illetve az iratérvényességi nyilvántartásban tárolásra kerülő lenyomatok elérhetőségi adatait. A lenyomatokat és a dokumentum elérhetőségét az iratérvényességi nyilvántartásban is el kell helyeznie.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti esetben a papíralapú másolat hitelesnek tekintendő, ha az ellenőrzési folyamat során a papíralapú irat egyezése megállapítható az eredeti elektronikus dokumentummal, és az eredeti irat lenyomatának és az iratérvényességi nyilvántartásban rögzített lenyomatnak az egyezése is megállapítható. Ha az ellenőrzés során az egyezés nem állapítható meg, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által tárolt elektronikus dokumentum, valamint a papíralapú másolat hitelessége az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által tárolt elektronikus dokumentum tartalma, a papíralapú másolat tartalma, valamint az ezek alapján képzett, illetve a nyilvántartásban tárolt lenyomatok összevetése alapján állapítandó meg. Elektronikus fizetési és elszámolási rendszer 99. § Jelen alcím alkalmazásában 1. célszámla: jogszabály által a fizetés teljesítésére meghatározott fizetési számla; 2. csatlakozott szervezet: az a szervezet, amely az EFER KEÜSZ szolgáltatásainak igénybevétele érdekében teljesíti a 101. §
(1)bekezdése szerinti feltételeket;
  1. EFER elszámolási számla: a csatlakozott szervezetnek a Magyar Államkincstár által vezetett pénzforgalmi számlája, amely az EFER igénybevételével indított fizetések elszámolására szolgál;
  2. EFER működtetője: jogszabályban az EFER működtetésére kijelölt közigazgatási szerv;
  3. EFER üzemeltetője: jogszabályban az EFER üzemeltetésére kijelölt jogi személy vagy más szervezet;
  4. elfogadó: az a csatlakozott szervezet vagy a csatlakozott szervezet által képviselt szervezet, amellyel a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató POS (point of sale) végfelhasználói szerződést köt a feléje teljesítendő fizetési kötelezettségek ellenértékének a pénzforgalmi szolgáltató elfogadási körébe tartozó fizetőkártyákkal történő kiegyenlítésére;
  5. elfogadóhely: az elfogadó használatában álló, POS terminállal felszerelt helyiség;
  6. csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató: az a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti pénzforgalmi szolgáltató, amely az EFER működtetőjével kötött megállapodás alapján vállalja, hogy fizetési megbízásokat az EFER igénybevételével is teljesít;
  7. fizető fél: az a természetes személy vagy szervezet, amely a csatlakozott szervezet felé teljesítendő fizetési kötelezettséget az EFER igénybevételével teljesít;
  8. kormányablak: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának integrált ügyfélszolgálata;
  9. okmányiroda: a nyilvántartást vezető szervnek, a Kormány rendeletében kijelölt kormányhivatalnak, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) okmányirodai feladatokat ellátó szervezeti egysége, amely útján a járási hivatal ellátja a hatáskörébe utalt elsőfokú közigazgatási hatósági feladatait;
  10. POS terminál: a pénztárba épített vagy különálló elektronikus berendezés, amely az elfogadóhelyen a bankkártyás fizetés lebonyolításának eszköze;
  11. POS Végfelhasználói Nyilatkozat: az elfogadóknak a POS Végfelhasználói Szerződés szempontjából legfontosabb adatait tartalmazó adatlap.
  12. § Az EFER működtetője az EFER igénybevételével történő fizetés érdekében megállapodást köt azzal a pénzforgalmi szolgáltatóval, aki a megállapodásban vállalja, hogy az EFER-rel és a csatlakozott szervezetekkel való kapcsolattartásra az erre a célra biztosított csatlakozófelületet használja, továbbá vállalja, hogy megfelel a magyarorszag.hu honlapon a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók számára közzétett technikai feltételrendszernek.
  13. §
(1)Az EFER-hez

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.