451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézés részletszabályairól.

451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézés részletszabályairól. A Kormány az  elektronikus ügyintézés és a  bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.  évi CCXXII.  törvény 105.  § (1) bekezdés a), c)–f ), h)–n) pontjában, (2) bekezdés c) és e) pontjában, (3) bekezdés a)–g), k), m) és n) pontjában, (4) bekezdés a) és b) pontjában és (5) bekezdés b) pontjában, a 157. § tekintetében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 15. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 158. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (4) bekezdésében, a 158. § (2) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben megjelölt kivétellel – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.  évi CCXXII.  törvény (a  továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti elektronikus ügyintézésre, az  annak során eljáró szervezetekre és ügyfeleikre, a  szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a  központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtóira és igénybe vevőire, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és más szervek közötti informatikai együttműködésre terjed ki. (2) A  III. Fejezet hatálya a  papíralapú közokiratról, papíralapú magánokiratról és papíralapú számviteli bizonylatról történő elektronikus másolat készítésére, az annak során eljáró személyekre terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. digitalizálás: olyan eljárás, amely az  analóg felépítésű információt számítástechnikai eszközök számára feldolgozható, digitális információvá alakítja át; 2. elektronikus űrlap: minden olyan elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület, amelynél a megadandó adatok formája és tartalmi köre előre rögzített, és a kitöltést követően a megadott tartalommal elektronikus dokumentum jön létre; 3. folytonos védelem: az  időben változó körülmények és viszonyok ellenére is megszakítás nélkül megvalósuló védelem; 4. hiteles elektronikus másolat: valamely nem elektronikus dokumentumról e rendelet szabályai szerint készült, azzal képileg vagy tartalmilag egyező, joghatás kiváltására alkalmas elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes; 5. képi megfelelés: az  elektronikus másolat azon tulajdonsága, amely biztosítja a  papíralapú dokumentum – joghatás kiváltása szempontjából lényeges – tartalmi és formai elemeinek megismerhetőségét; 6. kockázattal arányos védelem: olyan védelem, mely biztosítja, hogy egy kellően nagy időintervallumban a védelem költségei arányosak legyenek a potenciális kárértékkel; 7. másolatkészítő rendszer: a másolatkészítés során alkalmazott hardver, szoftver, valamint ezek együttese; 8. nyilvános kulcsú infrastruktúra: kriptográfiai kulcspárral működő informatikai rendszertechnológia, amelynek működési elve, hogy ha egy elektronikus adatot, illetve dokumentumot a megadott kulcspár egyik kulcsának segítségével átalakítanak, akkor azt csak az  adott kulcspár másik kulcs tagjával lehet az  eredeti állapotába visszaállítani; 9. rendelkezésre állás: az  elektronikus információs rendszerek az  arra jogosult személyek számára történő elérhetőségének és az  abban kezelt adatok felhasználhatóságának az  állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti biztosítása; 10. rendelkezésre állás célértéke: a  rendelkezésre állási követelményhez rendelt, számmal és mértékegységgel meghatározott, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által vállalt, kötelezően teljesítendő érték; 11. tartalmi megfelelés: az  elektronikus másolat azon tulajdonsága, amely szerint az  − a  hozzá kapcsolódó metaadatokkal együttesen − biztosítja a  papíralapú dokumentum − a  joghatás kiváltása szempontjából lényeges − tartalmi elemeinek megismerhetőségét, de nem biztosítja a képi megfelelést; 12. teljes körű védelem: a rendszer valamennyi elemére kiterjedő védelem; 13. visszavonási állapotinformáció szolgáltatás: hiteles, visszavonási állapotinformációkat tartalmazó szolgáltatás; 14. zárt védelem: az összes számításba vehető fenyegetést figyelembe vevő védelem; 15. zárt rendszer: rendeltetése szerint elkülönült elektronikus információs rendszer, amely kizárólagosan a speciális igények kielégítését, az e célra létrehozott szervezet és technika működését szolgálja, működése jogszabályon vagy meghatározott résztvevők közötti megállapodáson alapul, és harmadik felet nem érint. II. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS 3. Az elektronikus ügyintézés biztosításának feltételei 3. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét az  E-ügyintézési tv. 25.  §-ában foglaltaknak megfelelően, az  Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (a  továbbiakban: felügyelet) által kiadott műszaki irányelvekre is figyelemmel kialakított informatikai rendszer útján biztosítja. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv felel azért, hogy az  elektronikus kapcsolattartás lehetőségét biztosító informatikai rendszer a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfeleljen. (3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv – ha azzal rendelkezik, vagy azt használja – közzétehet olyan nyilvános kulcsú infrastruktúrára épülő nyilvános kulcsot vagy az  ilyen kulcsot tartalmazó tanúsítványa nyilvántartásának elérhetőségére történő hivatkozást, amely lehetővé teszi, hogy az  ügyfél az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére beadványait titkosítva küldje meg. Ilyen esetben az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ilyen módon titkosított küldemények fogadását és feldolgozását. (4) Az  E-ügyintézési tv. 17.  § (2)  bekezdésben foglalt esetekben e  rendelet rendelkezéseit jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 4. Az elektronikus kapcsolattartás egyes módjaival kapcsolatos részletszabályok 4. § (1) Elektronikus azonosítási szolgáltatás útján azonosított ügyfél esetén az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles a  hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton indított ügyet egyedi azonosítóval ellátni, az  egyedi azonosítóról az ügyfelet tájékoztatni. (2) A  hangkapcsolatot biztosító elektronikus út több ügyfél egyidejű részvételével akkor alkalmazható, ha a  hangkapcsolat során egyértelműen elkülöníthetők és azonosíthatók az  ügyfelek és az  általuk tett jog- és egyéb nyilatkozatok, valamint minden ügyfél tekintetében teljesülnek az  (1)  bekezdésben és más jogszabályban előírt tájékoztatási és egyéb követelmények. 5. § Ha az  elektronikus úton elérhető nyilvántartásból elektronikus úton elektronikus ügyintézést biztosító szerv végez lekérdezést, úgy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a  lekérdezést végző elektronikus ügyintézést biztosító szerv is köteles biztosítani a  lekérdezésre adott válasz dokumentálását vagy egyéb úton való visszakereshetőségét. 6. § (1) Az elektronikus kézbesítés vagy adattovábbítás során az adatot küldő, illetve fogadó, azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek azonosítása, amelyek elektronikus ügyintézését központi vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv által működtetett információs rendszer segíti, ezen információs rendszerekben alkalmazott azonosító alapján történik. (2) Vélelmezni kell, hogy az E-ügyintézési tv. 57. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elérhetőségről, illetve az (1) bekezdés szerinti információs rendszertől érkezett elektronikus dokumentumokat az  abban megjelölt elektronikus ügyintézést biztosító szerv küldte, valamint azt, hogy az  ezekre és az  E-ügyintézési tv. 57.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti elérhetőségekre, illetve az  (1)  bekezdés szerinti információs rendszernek küldött elektronikus dokumentumok a címzett elektronikus ügyintézést biztosító szervhez érkeztek meg. (3) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv joghatás kiváltására alkalmas küldeményét a  (2)  bekezdés szerinti elérhetőségéről vagy a  (2) bekezdés szerinti információs rendszer útján küldi meg, ha nem vesz igénybe központi kézbesítési ügynök szolgáltatást. Tájékoztatást más elektronikus elérhetőségről, elektronikus levélben vagy hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton is nyújthat. (4) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  (3)  bekezdés szerinti küldeményt nem tartalmazó elektronikus dokumentumokat megküldés helyett elektronikusan hozzáférhetővé teheti, vagy a  154.  § (1)  bekezdés szerinti címre megküldheti az ügyfél, az ügyfél képviselője, az eljárás egyéb résztvevője vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak. (5) Ha az  ügyben az  E-ügyintézési tv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles és nem köteles ügyfél is részt vesz, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles digitalizálni a  papír alapon keletkezett iratokat az  elektronikus ügyintézésre köteles félnek történő továbbításuk érdekében. (6) Az  (5)  bekezdés szerinti esetben az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az  elektronikusan keletkezett iratokról hiteles papíralapú másolatot készíteni vagy készíttetni, ha az  az elektronikus ügyintézésre nem köteles ügyfélnek történő kézbesítésük érdekében, az ügyfél kérelmére vagy más okból szükséges. (7) Ha a papír alapon keletkezett iratok elektronikus továbbítása szükséges elektronikus ügyintézést biztosító szervek között, a digitalizálásról az az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles gondoskodni, amelynek eljárása során az irat keletkezett. (8) A digitalizálást vagy az elektronikus iratról hiteles papíralapú másolat készítését az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek 5 – különösen nagy mennyiségű irat esetén 10 – munkanapon belül kell elvégeznie, kivéve, ha az  ügy intézési határideje ennél rövidebb. (9) Ha az  elektronikus ügyintézésre nem köteles ügyfelet az  elektronikus ügyintézést biztosító szervnek jogszabály alapján valamely együttműködő vagy elektronikus ügyintézést biztosító szerv útján vagy azon keresztül kell megkeresnie, a megkeresést – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – papír alapon kell megküldeni. (10) Ha az  ügyfél elektronikus ügyintézésre köteles, vagy azt vállalta, és az  elektronikus kapcsolattartáshoz való joga nem szünetel, valamint jogszabály alapján valamely együttműködő vagy elektronikus ügyintézést biztosító szerv útján kell őt megkeresni, a  megkeresést elektronikusan kell továbbítani, és azt az  ügyfél által megkeresett szerv a  címzettnek elektronikusan továbbítja. A  biztonságos kézbesítési szolgáltatás szolgáltatója ilyen esetben a kézbesítéssel kapcsolatos hiteles igazolásokat az ügyfél által megkeresett szervnek történt kézbesítésről küldi meg a feladónak. (11) Ha az  ügyfél elektronikus ügyintézésre köteles, de az  elektronikus ügyintézéshez való joga törvényben előírt okokból szünetel, ügyeit nem elektronikusan is intézheti. E  jogosultság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem illeti meg akkor, ha az adott ügyet természetes személy is csak elektronikusan intézheti. 7. § (1) Ha az  ügyfél úgy kíván az  általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (a  továbbiakban: e-Papír szolgáltatás) útján kérelmet, iratot, egyéb beadványt (a továbbiakban együtt: beadvány) benyújtani, hogy az adott beadvány esetében az elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség, vagy az elektronikus benyújtásra jogszabály további formai követelményeket állapít meg, a  beadványt hatálytalannak kell tekinteni, és az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – erről az ügyfelet a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén a beadvány előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  elektronikus kapcsolattartást általa rendszeresített interaktív alkalmazás útján is biztosíthatja, amelyet úgy kell kialakítani, hogy annak alkalmazásával a) maradéktalanul megtehetőek legyenek azok a  nyilatkozatok, melyek megtételére jogszabály alapján a formanyomtatvány vagy az elektronikus űrlap szolgál, b) valamennyi nyilatkozat esetében ellenőrizhető és utólag igazolható legyen, hogy azokat az ügyfél tette meg. 5. Elektronikus azonosítási kötelezettség 8. § (1) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  elektronikus azonosításnak az  E-ügyintézési tv. 18.  § (8)  bekezdése szerint megállapított, az  elektronikus kapcsolattartás során elvárt biztonsági szintjéről az  egyes ügyek vagy ügyintézési cselekmények tekintetében előzetesen, az ügyleírásban tesz közzé tájékoztatást. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltaknál magasabb biztonsági szintet nem követelhet meg. (3) Az életvitelszerűen külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi természetes személy a  Kormány által kijelölt szervnél az  elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába való felvétel iránti kérelemmel egyidejűleg a  Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz szükséges ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét is előterjesztheti. 6. Képviseleti jog igazolása 9. § Elektronikus ügyintézés esetén – ha törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a  jogszabályban meghatározott módok mellett a  képviseleti jog igazolására jelen alcímben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 10. § (1) Az  ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazást az  ügyfél az  ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását (a  továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) vezető szerv által rendelkezésre bocsátott azonosító megadásával igazolja. (2) Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles elfogadni akkor is, ha egyébként az  adott ügyben a  meghatalmazásra jogszabály űrlap alkalmazását írja elő, feltéve, hogy az űrlap által megkövetelt adatokat az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás tartalmazza. (3) Az  ügyintézési rendelkezésben tett, a  rendelkezési nyilvántartásban elérhető meghatalmazásra az  ügyfél és meghatalmazottja nem elektronikus ügyintézés esetén is hivatkozhat, a  meghatalmazás nyilvántartási azonosítójának közlésével vagy a  meghatalmazás képi formátumú papíralapú másolatának bemutatásával. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezési nyilvántartásra irányadó szabályok szerint a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi a  meghatalmazás érvényességét, amely ellenőrzéshez igénybe veheti a  rendelkezési nyilvántartás erre vonatkozó ügynök szolgáltatását. (4) Az  ügyintézési rendelkezésben tett, a  rendelkezési nyilvántartásban elérhető meghatalmazás ellenőrzésének eredményét az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rögzíti az ügy iratanyagában. (5) Elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak olyan meghatalmazottat vehet igénybe, aki szintén elektronikusan jár el. (6) Meghatalmazás akkor jelenthető be az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv telefonos ügyfélszolgálatán vagy az országos telefonos ügyfélszolgálaton (a továbbiakban együtt: telefonos ügyfélszolgálat) keresztül, ha a) a meghatalmazó személye a  részleges kódú telefonos azonosítási szolgáltatás vagy az  elektronikus ügyintézést biztosító más szerv által alkalmazott, telefonon is felhasználható azonosítási eszköz útján azonosításra kerül, b) a meghatalmazó az  ügyintézési rendelkezésben a  telefonos ügyintézést nem zárta ki, valamint az azonosításra nem írt elő a telefonon alkalmazhatónál magasabb biztonsági szintet, és c) a meghatalmazásban szereplő eljárásban a hangkapcsolatot biztosító elektronikus út alkalmazása nem kizárt. (7) A meghatalmazásról az ügyintézési rendelkezésben megadott elektronikus értesítési címen – gazdálkodó szervezet esetében a hivatalos elérhetőségén – a meghatalmazó, illetve – ha elektronikus elérhetősége az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásából megállapítható – a meghatalmazott soron kívül értesítést kap. 11. § (1) A  jogi képviselő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – jogosult az  általa készített és részére adott meghatalmazás elektronikus formába alakítására. Az  elektronikus formába alakított meghatalmazást a  jogi képviselő hitelesíti. A jogi képviselő az eredeti meghatalmazás megőrzéséről köteles a meghatalmazás megszűnését követő 5 évig gondoskodni. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ellenkező bizonyításig köteles a  képviseleti jog igazolásaként elfogadni a  jogi képviselő által e  rendelet szerint elektronikus formába alakított meghatalmazást abban az  eljárásban, amelyben előterjesztették, de a  jogi képviselő az  eredeti meghatalmazást vagy annak hiteles másolatát köteles bemutatni azon elektronikus ügyintézést biztosító szervnek a felhívására, amely előtt azt felhasználta. (3) Ha a  meghatalmazás űrlaphoz kötött, úgy a  jogi képviselő az  űrlapon rögzíti a  meghatalmazás előírt adatait, és az űrlapot hitelesíti. (4) Ha az  ehhez szükséges ügynöki szolgáltatás ezt lehetővé teszi, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  képviseleti jogosultságot az  egyes képviseleti jogosultságokat tartalmazó nyilvántartásokból automatizált formában is ellenőrizheti. 7. Dokumentumhitelesítés 12. § (1) Hiteles az elektronikus dokumentum, ha a) az teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látták el, b) a  nyilatkozattevő vagy kiállító elektronikus ügyintézést biztosító szerv – illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látták el, c) iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték, d) az  aláíró vagy kiadmányozásra jogosult azt az  azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesítette, e) kizárólag az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szerv zárt informatikai rendszerében rögzítették, vagy f ) jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették. (2) Az  (1)  bekezdés szerint hitelesített elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozatról vélelmezni kell, hogy az a megtétele óta változatlan. (3) Az E-ügyintézési tv. 21/A. § (4) bekezdése szerinti esetben az ügyfél a beadványát digitalizálja, és azt az (1) bekezdés a) és d) pontja szerint hitelesíti. (4) Az  (1)  bekezdés b)–f )  pontja szerint hiteles irat akkor közokirat, ha megfelel a  törvényben meghatározott, a közokiratra vonatkozó további feltételeknek. (5) Törvény az  (1)  bekezdés b)  pontjában foglalt esetben minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt is megkövetelhet. 13. § (1) Ha a  dokumentum az  iratérvényességi nyilvántartásban szerepel, úgy a  másolat és az  iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentum egyezése és az elektronikus dokumentum hitelessége akkor állapítható meg, ha a) az elektronikus irat egyezése megállapítható az  iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentummal, b) a papíralapú irat tartalmi egyezése megállapítható az  iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentummal a képi megjelenés alapján. (2) Zárt rendszerben azonosítás alapján feljegyzett hitelesítési adat vagy hozzárendelés alapján létrehozott elektronikus dokumentum akkor tekinthető hitelesnek, ha az  informatikai biztonságra vonatkozó előírásoknak megfelelően auditálással igazolt a) a rendszer zártsága, b) az azonosítás alapján történő hozzárendelés megfelelősége, valamint c) a hitelességi információk megváltoztatása észlelhető. (3) A  (2)  bekezdés szerinti zárt rendszerben hitelesnek tekintett dokumentumok zárt rendszeren kívüli felhasználását az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  hitelesmásolat-készítés szabályai szerint készített másolattal teszi lehetővé. 14. § (1) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  12.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti követelmények teljesülése hiányában is hitelesnek fogadhatja el az ügyfél más elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt tett nyilatkozatát vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv által tárolt adatot, ha a másik elektronikus ügyintézést biztosító szerv igazolja, hogy a) a nyilatkozat megtételére, az adat rögzítésére az ügyfél azonosítását követően került sor, b) a nyilatkozat vagy adat zárt rendszerben került tárolásra úgy, hogy a nyilatkozat, illetve adat megváltoztatása észlelhető. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szervek közötti adatkapcsolat és az  annak keretében továbbított adat vagy dokumentum a 12. § (1) bekezdés e) pontja szerinti követelmények teljesülése hiányában is hitelesnek fogadható el, ha a) az adattovábbítás automatikus információátadási felületének biztosítása olyan zárt rendszerek között történik, ahol a  továbbított adat a  zárt rendszeren belül mind az  információ átadását biztosító szerv, mind az információt átvevő szerv oldalán hitelesként kezelt, vagy b) jogszabály az  elektronikus ügyintézést biztosító szervek és az  adatok vagy dokumentumok megjelölésével kifejezetten így rendelkezik. 15. § (1) Zárt rendszer esetében hitelesnek kell tekinteni a  dokumentumot, ha az  a  zárt rendszerben jön létre és kizárólag – harmadik felet nem érintve – a zárt rendszerben kerül kezelésre. (2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentum zárt rendszeren kívüli hitelesítéséhez a 12. § (1) bekezdés szerinti hitelesítése szükséges. 16. § A  12.  § (3)  bekezdésében foglalt eset kivételével, valamint ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, több nyilatkozattevő nyilatkozatát tartalmazó dokumentum akkor tekinthető hitelesnek, ha a  12. és 13.  § rendelkezéseinek alkalmazásával azt valamennyi nyilatkozattevő hitelesítette, vagy azt valamennyi nyilatkozattevő tekintetében hitelesítették. 8. Beadványok formátumai 17. § (1) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  ebben az  alcímben foglalt rendelkezések és a  rá vonatkozó jogszabályok alapján határozza meg, hogy – az  1.  mellékletben meghatározott, kötelezően elfogadandó  – formátumokon túlmenően az  elektronikus kapcsolattartás keretében milyen formátumú elektronikus dokumentumokat fogad el. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  elektronikus tájékoztatás szabályai szerint elektronikus úton közzéteszi az (1) bekezdés szerinti fájlformátumokat. (3) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  (2)  bekezdés szerint közzétett formátumoktól eltérő dokumentumformátumot is elfogadhat az  ügyféllel kötött megállapodása alapján, az  abban meghatározott feltételekkel. Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  megállapodásban igényelheti a  megállapodás szerinti egyedi formátum elfogadásával járó költségek megtérítését. (4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv olyan formátumú dokumentumokat küld az  ügyfél részére, amelyeket az  ügyfél ingyenesen bárki számára elektronikusan elérhető program segítségével olvasni tud. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ettől eltérő formátumban is küldhet az ügyfélnek dokumentumot, ha az ügyféllel ebben megállapodott. 18. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv megtagadhatja az olyan elektronikus dokumentum elfogadását, amely aktív vagy változó adattartalmat tartalmaz. Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  ilyen dokumentumot akkor fogadhatja el, ha a) az  elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint annak változó tartalmat nem tartalmazó dokumentummá alakításáról gondoskodik, b) az adott eljárástípusban ez nincs kizárva, c) a változó tartalom az ügy szempontjából releváns adatot nem tartalmaz, és d) szükség esetén az  ügyintézéshez szükséges mértékben, a  felhasználására vonatkozó megállapításairól hivatalos feljegyzést készít. 19. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak olyan elektronikus űrlap és fájlformátum alkalmazása írható elő, amelynek a kitöltéséhez szükséges programok ingyenesen bárki számára elektronikusan elérhetőek. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  együttműködés során űrlapot és egyéb dokumentumformátumú dokumentumokat együttesen tartalmazó összetett adatszerkezetet előíró dokumentumformátumokat is alkalmazhat. 20. § (1) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv olyan űrlapot, amelynek adattartalma ember által olvasható és értelmezhető formában a széles körben elterjedt irodai vagy böngészőprogramokkal közvetlenül nem jeleníthető meg, és értelmezéséhez speciális program szükséges, csak akkor továbbíthat, ha a) a címzett ennek fogadásához hozzájárult, vagy b) jogszabály ezt írja elő. (2) Ha az  űrlap továbbításának az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  irat megküldését az űrlapról készített, annak elektronikus képi formáját vagy egyéb, teljes tartalmi egyezését biztosító elektronikus formáját tartalmazó, az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint készített hitelesített másolattal teljesíti. Ez esetben a másolatkészítés költségeinek megtérítésére nem jogosult. (3) Az  elektronikus űrlapot úgy kell kialakítani, hogy az  azonos hatáskörben vagy feladatkörben eljáró szervek azt – saját egyedi jellegükre utaló eltérésen túl – egységesen használhassák. (4) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  elektronikus űrlap adatszerkezetét köteles úgy kialakítani, hogy az  a  kitöltéskor megadott adatokon túl az  egyes adatok értelmezéséhez szükséges információt, mezőnevet tartalmazza, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet e feltételt nem kielégítő elektronikus űrlap vagy elektronikus űrlapkezelő rendszer alkalmazását írja elő. 21. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az elektronikus űrlapról képi formátumú elektronikus, valamint papíralapú másolat készíthetőségét. A  másolaton minden olyan, az  elektronikus űrlapon feltüntetett adatelemek értelmezéséhez szükséges információt fel kell tüntetni, amely a kitöltéskor is megjelenítésre került. Nem kell a másolat részeként feltüntetni a kitöltést segítő segédinformációkat, amelynél külön dokumentumban történő képi formátumú elektronikus vagy papíralapú másolat létrehozhatóságát kell biztosítani. 22. § (1) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult az  elektronikus dokumentumról hiteles, más formátumú elektronikus másolatot készíteni. A  másolat tartalmi egyezése esetén a  szerv azt a  dokumentumon vagy kísérő iraton záradékolja, feltüntetve a formátumváltás tényét, idejét, a készítő nevét vagy gépi szolgáltatás igénybevétele esetén azonosítóját, valamint az eredeti irat hitelesítésével kapcsolatos információkat. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  másolat méretétől, mennyiségétől függően teljeskörűen vagy mintavételezéssel köteles meggyőződni a két formátumban ábrázolt információ egyezéséről. (3) A másolatot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti. (4) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az  elektronikus dokumentumról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésének tényét naplózni vagy egyéb módon rögzíteni. 9. Az ügyfél rendelkezési joga 23. § Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles elektronikus úton lekérdezni az  ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásából az ott tárolt információt a) az elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási forma megválasztása tekintetében az  ügyféllel történő első kapcsolatfelvételt megelőzően minden ügyben, ide nem értve azokat az  eseteket, ahol az elektronikus kapcsolattartás alkalmazása jogszabály alapján kötelező, b) az elektronikus azonosítási mód megválasztása tekintetében az  elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekmény elvégzését megelőzően, c) a kapcsolattartási mód megválasztása tekintetében az  ügyféllel történő kapcsolatfelvételt megelőzően, valamint az informatikai rendszer útján küldött üzenet befogadását megelőzően, d) az elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény tekintetében iratok kézbesítését megelőzően, e) a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége, valamint természetes személy hivatalos elérhetősége tekintetében iratok kézbesítését megelőzően, f ) az E-ügyintézési tv. 15.  § (3)  bekezdése szerinti kézbesítést kizáró rendelkezés tekintetében az  ilyen ismert elérhetőségre történő kézbesítést megelőzően, g) az E-ügyintézési tv. 15. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatási célú használatot kizáró rendelkezés tekintetében az ilyen tájékoztatási célú használatot megelőzően, h) az arra vonatkozó kizáró nyilatkozat tekintetében, hogy az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  E-ügyintézési tv. 16.  § (3)  bekezdése szerinti, a  kapcsolattartás lényeges körülményeiről és a  megtett nyilatkozatokról készített összefoglalót elektronikus úton küldje meg, az  ilyen összefoglaló kiküldését megelőzően. 24. § Az elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igényre vonatkozó rendelkezés érvényességének feltétele, hogy az ügyfél az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzítse a szolgáltató által meghatározott, az Európai Unió szabványosító szervezete által legalább 3 évre előreláthatóan biztonságosnak minősített, nyilvános kulcsú infrastruktúrára épülő titkosító algoritmushoz alkalmas, titkosítási célú nyilvános kulcsot. 25. § (1) Ha a  nem gazdálkodó szervezet ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatározta a  hivatalos elérhetőség használatának körét, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  ügyintézési rendelkezésben foglaltak szerint választja meg a kézbesítendő irat tekintetében használt hivatalos elérhetőséget. (2) Ha a  kézbesítendő irat tekintetében használt hivatalos elérhetőségre történő kézbesítés során derül ki, hogy a  megadott hivatalos elérhetőség hibás, úgy az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult a  kézbesítendő iratot bármely hivatalos elérhetőségre kézbesíteni, és egyúttal értesíti a  rendelkezési nyilvántartást vezető szervet a hibás elérhetőség tényéről. Ha nincs olyan hivatalos elektronikus elérhetőség, amelyre az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kézbesíteni tudja a  kézbesítendő iratot, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  iratot nem elektronikus úton kézbesíti. 10. Az iratok megismerése, másolatkészítés 26. § (1) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  folyamatban lévő ügyben az  ügyfél által megismerhető irat, kép-, hangfelvétel (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban együtt: irat) elektronikus úton történő megismerését és az arról való másolatkészítést (e § alkalmazásában együtt: az irat elektronikus úton történő megismerése) a) azonosítást követően az  irat, az  irat hiteles vagy az  E-ügyintézési tv. 23.  § (2)  bekezdése szerinti másolata közvetlen letöltését vagy megtekintését biztosító megoldással, b) az ügyfél által előterjesztett kérelem alapján az  iratnak az  E-ügyintézési tv. 23.  § (2)  bekezdése szerinti másolata kézbesítésével, c) az ügyfél által előterjesztett kérelem alapján, az  elektronikus formában rendelkezésre álló irat vagy az  irat hiteles elektronikus másolata kézbesítésével vagy d) a (3)  bekezdés szerinti esetben, illetve az  ügyfél kérelmére az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv által biztosított helyszínen terminál alkalmazásával biztosítja. (2) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  ügyfél által megismerhető iratok listájának a  megismerését az  ügy lefolytatása során az  (1)  bekezdés a)  pontja szerint folyamatosan biztosítja, vagy azt az  ügyfél erre irányuló kérelmének az előterjesztésétől számított egy munkanapon belül az ügyfél részére kézbesíti. (3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kizárólag az (1) bekezdés d) pontja szerinti módon biztosíthatja az olyan irat elektronikus úton történő megismerését, amelyről nem lehet másolatot készíteni. (4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, ha annak a jogszabályi feltételei fennállnak, és jogszabály eltérően nem rendelkezik, az  erre irányuló kérelem előterjesztését – ha jogszabály azt költségtérítés vagy díj fizetéséhez köti, ennek a megfizetését vagy a várható költségek előlegezését – követő tizenöt napon belül biztosítja a) az elektronikus formában rendelkezésre nem álló irat, valamint b) az ügyfél által meg nem ismerhető adatot is tartalmazó irat ügyfél által megismerhető tartalmának elektronikus úton történő megismerését. (5) Az ügyfél által megismerhető iratok listájának és a  hiteles elektronikus formában az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló irat megismerésének biztosításáért, valamint az  elektronikus formában már az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló, az ügyfél által megismerhető irat megismerésének az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti biztosításáért – ha törvény eltérően nem rendelkezik – költségtérítés vagy díj nem kérhető. 27. § (1) Ha jogszabály, ügyészség, bíróság vagy hatóság valamely elektronikus dokumentum zárt vagy elkülönített kezeléséről rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a dokumentum elektronikus megismerését csak olyan informatikai megoldás útján teheti lehetővé, amely a) az elektronikus dokumentumba betekintő személyének, jogosultságának, valamint a  betekintés időpontjának a  naplózásával biztosítja az  elektronikus dokumentum megismerése jogszerűségének az ellenőrzését, vagy b) az elektronikus dokumentum titkosításával biztosítja azt, hogy az  elektronikus dokumentumot csak az  arra jogosult ismerhesse meg. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti titkosítást az elektronikus ügyintézést biztosító szervhez mint szervezethez rendelt titkosító kulcs útján kell elvégezni. 11. Másolatok felhasználása 28. § (1) Ha az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  iratot hiteles papíralapú másolatként kézbesíti, és a másolatkészítésre szolgáltatót vesz igénybe, akkor a) az ügyintézési határidő számítása szempontjából a hiteles papíralapú másolat postára adásának az időpontja irányadó, b) a döntés akkor minősül kézbesítettnek, amikor a  hiteles papíralapú másolat kézbesítésre kerül, vagy azt jogszabály alapján kézbesítettnek kell tekinteni. (2) Ha az  elektronikus ügyintézés során egyes eljárási cselekmények teljesítéséhez elektronikus iratot az  ügyfél rendelkezése vagy jogszabály alapján nem lehet felhasználni, és az  adott elektronikus irat információtartalma papír alapon megjeleníthető, az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  elektronikus iratról jogszabályban meghatározottak szerint papíralapú kiadmányt vagy másolatot készíthet vagy készíttethet. 29. § (1) A  papíralapú irat hiteles elektronikus irattá alakítását a  szolgáltató úgy is nyújthatja, hogy egyúttal vállalja az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére benyújtandó irat átvételét, majd az  erről készített elektronikus másolatnak az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére történő továbbítását. A szolgáltató köteles rögzíteni és a papíralapú irat átvételekor igazolni az átvétel időpontját. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a beadvány az ilyen szolgáltató részére történő átadással előterjesztettnek minősül. Az elektronikus másolat elkészítését követően a szolgáltató az eredeti papíralapú iratot a) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv eltérő rendelkezése hiányában visszaadja vagy visszaküldi az ügyfélnek, b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott rendszerességgel átadja az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére, c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által a  jogszabályi előírások figyelembevételével meghatározott esetekben és feltételekkel megsemmisíti, vagy d) ha a szolgáltató ilyen szolgáltatást is nyújt, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára megőrzi. 12. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló adatok igazolása 30. § (1) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv a  nála keletkezett vagy egyébként a  rendelkezésére álló adatot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – saját maga által hitelesített és záradékolt elektronikus iratban igazolja. (2) Az (1) bekezdés szerinti iratnak vagy a záradéknak jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tartalmaznia kell a) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy képviselője legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét, b) elektronikus időbélyegzőt, c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a hitelesített és záradékolt elektronikus iratban igazolt adat az  elektronikus ügyintézést biztosító szervnek az  irat záradékolásakor és hitelesítésekor a rendelkezésére álló adattal megegyezik, valamint d) szükség esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek az igazolás felhasználásának korlátozására vagy feltételeire vonatkozó rendelkezéseit. (3) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv az  e  § szerinti igazolást, ha annak a  jogszabályi feltételei fennállnak, az  erre irányuló kérelem előterjesztését – ha jogszabály azt illeték vagy díj fizetéséhez köti, ennek megfizetését – követő tíz napon belül biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján kézbesíti az ügyfél részére. (4) Zárt rendszerek közötti kapcsolat esetén az  információátadási felületen kiadott információnál nincs szükség a  (2)  bekezdés szerinti záradékolásra, ha az  üzenetközvetítő csatorna garantálja a  közvetített információ, adat megváltoztathatatlanságát. 31. § (1) Az  E-ügyintézési tv. 23.  § (2)  bekezdése alkalmazásában az  irat elektronikus formában akkor is az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére áll, ha azt informatikai eszköz alkalmazásával maga szerkesztette. (2) Az  E-ügyintézési tv. 23.  § (2)  bekezdése szerinti irattovábbításért illeték, díj vagy más ellenérték az  ügyféltől nem kérhető. 13. Az elektronikus dokumentumra történő rávezetés, feljegyzés, kijavítás, záradékolás, felülhitelesítés 32. § Ahol jogszabály valamely jognak, döntésnek, ténynek vagy más adatnak iratra történő feljegyzését vagy rávezetését rendeli el, valamely irat záradékolásáról vagy kijavításáról rendelkezik, az az elektronikus irat esetében történhet a) az eredeti irathoz elektronikus formában történő csatolással úgy, hogy a  csatolás egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon történik, majd az irat a csatolt adatokkal együtt felülhitelesítésre kerül, vagy b) – ha az eredeti elektronikus irat lehetővé teszi – az adatszerkezetének kiegészítésével és felülhitelesítésével, feltéve, hogy ezzel az eredeti hitelesítési információk nem sérülnek. 14. Iratkezelés, megőrzési kötelezettség teljesítése 33. § (1) Elektronikus ügyintézés esetén az  egyes iratkezelési feladatok olyan szakrendszerben is megvalósíthatóak, amelynek alapfunkciója nem az iratkezelési műveletek végrehajtásának támogatása. (2) Önmagában az  (1)  bekezdés szerinti szakrendszerben végzett csoportmunka – ideértve az  e  célra történő szignálást  – nem minősül a  köziratokról, a  közlevéltárakról és a  magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény szerinti tanúsítás köteles tevékenységnek. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti szakrendszer úgy is megvalósítható, hogy több elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére együttes (közös) iratkezelést valósít meg. (4) A közfeladatot ellátó szervnek nem minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyben keletkezett iratot, kép- és hangfelvételt [a (4)–(7) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: elektronikus irat] – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – e rendelet szerint köteles megőrizni. A megőrzést az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltató igénybevételével is megvalósíthatja. (5) Az  elektronikus iratokat az  elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás szabályai szerint vagy más olyan irattárolási megoldás alkalmazásával kell megőrizni, amely az elektronikus irat hitelességének tartós megőrzését is biztosítja. (6) A  (4)  bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv iratkezelési szabályzatot készít, amely tartalmazza legalább: a) az elektronikusan tárolt iratok körének meghatározását, b) az elektronikus iratkezelés, irattárolás szabályait, c) az elektronikusan tárolt iratok megőrzési idejét, d) az elektronikus iratok selejtezésének rendjét. (7) A (4) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv esetében, ha a papíralapú iratról hiteles elektronikus másolat készült, és annak megőrzése biztosított, az eredeti papíralapú irat selejtezhető, kivéve, ha: a) a papíralapú iratot az ügyfél számára vissza kell szolgáltatni, b) az elektronikus másolat nem tartalmaz minden, a  joghatás kiváltása és a  bizonyító erő szempontjából lényeges tartalmi és formai elemet, c) a papíralapú irat megőrzését jogszabály előírja. 15. Az elektronikus tájékoztatás szabályai 34. § (1) A  jogszabály által előírt nyilvános elektronikus tájékoztatást az  interneten keresztül, a  széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal olvasható, folyamatosan elérhető, kereshető, nyomtatható és megtekinthető módon kell közzétenni. A  nyilvános elektronikus tájékoztatás felületeit minden esetben akadálymentesen hozzáférhetővé kell tenni fogyatékossággal élő személyek számára is. (2) A tájékoztatást a tájékoztatás tartalmától függően legalább az alábbi kormányzati honlapokon kell közzétenni: a) a  magyarorszag.hu honlapon az  elektronikusan intézhető ügyekhez kapcsolódó szolgáltatások összesített listáját, valamint az  elektronikusan intézhető ügyekre vonatkozó tájékoztatást magyar és angol nyelven, az  üzemszünetet vagy az  elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó technikai tevékenységre vonatkozó tájékoztatást, az elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez (a továbbiakban: EFER) csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók listáját, az  általuk nyújtott szolgáltatásokat és az  EFER csatlakozáshoz a pénzforgalmi szolgáltatók számára közzétett technikai feltételrendszert, b) a  kormany.hu honlapon a  kormányzati szintű hivatali tájékoztatást, amely elsősorban nem ügyintézéshez kötődő információ, c) a  kormanyablak.hu honlapon az  ott közvetlenül intézhető elektronikus ügyek teljes körű tájékoztatóját, az ott közvetlenül nem intézhető elektronikus ügyek tájékoztatóit a szükséges hivatkozások elhelyezésével, a  személyes ügyfélkiszolgálás elérhetőségét és a  38.  § szerinti tudástár kormányablakos ügyintézésre vonatkozó tájékoztatóit. (3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatókat a személyre szabott ügyintézési felületen is elérhetővé kell tenni. (4) Az  elektronikus ügyintézésre vonatkozó tájékoztatókat az  E-ügyintézési tv. 1.  § 17.  pont a)–i)  alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervek tekintetében a 38. § szerinti tudástárra alapozva kell megjeleníteni. (5) A  (2)  bekezdés szerinti tájékoztatási felületen kívül elektronikus ügyintézésre vonatkozó tájékoztatás csak a (2) bekezdés szerinti tájékoztatási felületeken elérhető tájékoztatással azonos tartalom garantálása mellett tehető elérhetővé. 35. § (1) A tájékoztatásban szereplő információk körét úgy kell megállapítani, hogy az a hasonló feladatot ellátó intézmények tájékoztatásával összhangban legyen, és ne eredményezzen azonos tárgyra indokolatlanul párhuzamos tájékoztatást. (2) Ha azonos adatkör közzétételére több, azonos hatáskörű hatóság is köteles, a  tájékoztatásról a  központi illetékességű, legmagasabb fokon eljáró hatóság útján is gondoskodhatnak. 36. § A  közzétett hivatalos tájékoztatás aktuális vagy korábbi − legfeljebb 5 évre visszamenő – tartalmáról – a  kért információkörre kiterjedően – kérelemre hiteles elektronikus igazolást kell kiállítani a kérelmező részére. 37. § Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az  E-ügyintézési tv. 26.  § (1)  bekezdése szerint tájékoztatni az ügyfeleket a) elektronikus elérhetőségeiről; b) ügyfélszolgálata elérhetőségéről; c) az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges körülményekről; d) az üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrendről; e) az E-ügyintézési tv. 10. § b) pontja szerint igénybe vehető elektronikus útról; f ) az  E-ügyintézési tv. 18.  § (2)  bekezdés c)  pontja szerint igénybe vehető elektronikus azonosítási szolgáltatásokról; g) az elektronikus űrlap kitöltésével kezdeményezhető eljárásokról, az elektronikus űrlapok elérhetőségeiről; h) az eljárásért fizetendő terhek elektronikus megfizetésének módjáról. 38. § (1) A  közigazgatás-szervezésért felelős miniszter az  elektronikus ügyintézést biztosító szervek által intézhető és intézni tervezett ügykörökkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, valamint az  országos telefonos ügyfélszolgálat általi előzetes tájékoztatás ellátásának szakmai megalapozottsága érdekében digitális adatbázist (a  továbbiakban: tudástár) működtet. A  tudástár alkalmazásszintű üzemeltetésén kívüli informatikai üzemeltetését a  NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. végzi. (2) A tudástár tekintetében: a) formai hiba: a  tudástár szakmai tartalmát, az  ügykör jogszabályoknak megfelelő elintézhetőségét nem befolyásoló, de a tudástár alkalmazását megnehezítő elírás, hiányosság; b) tartalmi hiba: a  tudástár szakmai tartalmát közvetlenül érintő, az  ügykör elintézhetőségét közvetlenül befolyásoló probléma. (3) A tudástár szakmai csoportosításban, a csoportok egyedi sajátosságainak figyelembevételével tartalmazza a) a  közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó, a  b) és c)  pontba nem tartozó feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat, b) a közterhek beszedésével kapcsolatos feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat, c) az önkormányzati feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat, d) az igazságszolgáltatási feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat, e) az egyéb közszolgáltatási feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat. (4) A  tudástár tartalmazza az  országos telefonos ügyfélszolgálat előzetes tájékoztatási, ügyindítási és ügyintézési szolgáltatásaihoz szükséges információkat is. (5) A tudástár működtetője gondoskodik a) a  nyilvántartás vezetéséhez, az  adattartalom feltöltéséhez és szelektív eléréséhez szükséges programok működtetéséről, b) a jogszabályban kijelölt vagy önként vállalt adatkörre vonatkozó adatmenedzselési feladatok ellátásáról. 39. § (1) A tudástár tartalmának feltöltéséért, módosításáért, a tartalom naprakészen tartásáért felelős: a) a  38.  § (3)  bekezdés a)  pontja szerinti tájékoztatók tekintetében az  adott hatósági eljárás szabályozásáért felelős szakminiszter, b) a 38. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében az állami adóhatóság, c) a 38. § (3) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, d) a 38. § (3) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében – az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a legfőbb ügyész véleményének kikérésével – az igazságügyért felelős miniszter, e) a  38.  § (3)  bekezdés e)  pontja szerinti tájékoztatók tekintetében az  egyéb közszolgáltatási feladatkör szabályozásáért felelős szakminiszter. (2) Köztestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a szakminiszter a köztestület véleményét kikéri. (3) Ha egy ügykör tekintetében több szakminiszter érintett, az  ügykörhöz kapcsolódóan a  tudástár tartalmának hatályosítását a szabályozási területért első helyen felelős szakminiszter köteles elvégezni. (4) A  tudástárba új ügykör bejegyzésére, a  tudástárban lévő ügykörök tartalmának módosítására, illetve törlésére a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter formai és tartalmi ellenőrzését követően kerülhet sor. (5) Formai hiba észlelése esetén a  formai hibát a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter az  (1) bekezdés szerinti felelős egyidejű értesítése mellett kijavítja. (6) Tartalmi hiba észlelése esetén a  közigazgatás szervezéséért felelős miniszter az  (1)  bekezdés szerinti felelőshöz fordul, aki köteles a  tartalmi hiba kijavításáról a  megkeresés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül gondoskodni. Tartalmi hiba kijavítására csak a szakminiszter egyetértésével kerülhet sor. (7) Ha tartalmi hiba kijavításának módjáról vagy annak szükségességéről vita van a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter és az  (1)  bekezdés szerinti felelős szakminiszter között, a  felek kötelesek a  vitát egyeztetés keretében megkísérelni rendezni. 16. Országos telefonos ügyfélszolgálat 40. § A 16. alcím vonatkozásában: 1. csatlakozott ügyfélszolgálat: 1818-as számon hívható, a  Kormányzati Ügyfélvonalhoz csatlakozott olyan telefonos ügyfélszolgálat, mely a  8.  pontban foglalt országos telefonos ügyfélszolgálat feladatainak ellátásában közvetlenül vesz részt, és a  Kormányzati Ügyfélvonal működtetője által meghatározott szolgáltatási szabályok alapján működik; 2. kapcsolattartási csatorna: a  8.  pontban foglalt országos telefonos ügyfélszolgálat és az  ügyfelek között rendelkezésre álló szóbeli és elektronikus kapcsolattartási formák, ilyen különösen a  telefon, internetprotokollon alapuló telefon (VoIP), telefax, rövid szöveges üzenet (SMS), azonnali válaszadást lehetővé tevő chatszolgáltatás, a fórum és az elektronikus levél (e-mail); 3. Kormányzati Ügyfélvonal: 1818-as rövidített hívószámon elérhető telefonos ügyfélszolgálat, mely a 8. pontban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálat bázisaként működik; 4. központi időpontfoglaló rendszer: a  kormányablakok, okmányirodák és a  csatlakozott ügyfélszolgálatok személyes ügyfélfogadására időpontfoglalást központilag biztosító rendszer; 5. közreműködő: azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek és elektronikus ügyintézési szolgáltatók, melyek együttműködnek a 8. pontban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálattal, de közvetlenül nem vesznek részt a telefonos ügyfélszolgálati feladatok ellátásban; 6. második szintű szakmai háttértámogatás: csatlakozott ügyfélszolgálatot működtető szerv, valamint a közreműködő által biztosított szakmai segítségnyújtó szolgáltatás; 7. működtető: a Kormány által az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetésére kijelölt felelős szerv; 8. országos telefonos ügyfélszolgálat: online hozzáférés lehetőségét is biztosító telefonos ügyfélszolgálati hálózat, amely a Kormányzati Ügyfélvonalból és a csatlakozott ügyfélszolgálatokból áll. 41. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – országos illetékességgel jár el. (2) Az  országos telefonos ügyfélszolgálat működtetéséért felelős szervként a  Kormány a  NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki. 42. § Az országos telefonos ügyfélszolgálat a) elektronikus úton a www.1818.hu honlapon, valamint más elektronikus felületeken keresztül, b) telefonon, Magyarországról a  1818 rövidített hívószámon, valamint a  www.1818.hu honlapon vagy az ügyfelek részére más felületeken közzétett további hívószámokon érhető el. 43. § (1) Az  országos telefonos ügyfélszolgálat az  ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásait, kapcsolattartási csatornáit, valamint az ügyfélfogadási időt honlapján, valamint a magyarorszag.hu honlapon is közzéteszi. (2) Az  országos telefonos ügyfélszolgálat közvetlen kétoldalú telefonos kapcsolatot tart fenn a  112-es hívószámú egységes európai telefonos segélyhívóval. 44. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfelek részére az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: a) elektronikus ügyintézés támogatása; b) általános tájékoztatás keretében: ba) a teljes körű államigazgatási ügyintézésre vonatkozó információnyújtás, bb) honlapján megjelölt, konkrét ügykörökre vonatkozó tájékoztatás; c) egyéb jogszabályban meghatározott szolgáltatások. (2) Az országos telefonos ügyfélszolgálat – a Kormányzati Ügyfélvonal és az ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel kötött megállapodása alapján – a következő szolgáltatásokat nyújthatja: a) központi időpontfoglalás biztosítása; b) az ügyfelek által kezdeményezett egyes hatósági ügyekben ba) telefonos azonosítás, bb) telefonos ügyindítás vagy ügyintézés; c) egyedi hatósági ügyekben a  folyamatban lévő ügy aktuális állapotával kapcsolatos tájékoztatás nyújtása (a továbbiakban: státuszinformáció). (3) Az országos telefonos ügyfélszolgálat közigazgatási hatósági jogkör ellátására jogosult a (2) bekezdés b) és c) pontja vonatkozásában. (4) Ha az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése során az  ügyfél olyan bejelentést tesz, amely a  panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti panasznak minősül, az  az országos telefonos ügyfélszolgálat rendszerében kerül rögzítésre, kezelése a  törvény rendelkezései szerint történik, továbbítását az  érintett szervhez és erről az  ügyfél értesítését az  országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerv ügyintézője is elláthatja. (5) Az  országos telefonos ügyfélszolgálat az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti tájékoztatás keretében – ha a  feladat- és határkörrel rendelkező szervvel erről megállapodott – a) a hívást a feladat- és határkörrel rendelkező szerv telefonos ügyfélszolgálatára továbbkapcsolhatja, vagy b) kezdeményezheti, hogy a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv az ügyfelet visszahívja. (6) A  feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv a  Kormányzati Ügyfélvonallal a  (2)  bekezdés szerinti megállapodást – ha rendelkezik ilyennel – csak a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv felügyeletét vagy irányítását ellátó szerv jóváhagyásával kötheti meg. 45. § (1) A 44. §-ban foglalt szolgáltatások biztosítása a telefonos ügyfélszolgálati rendszerén keresztül valósul meg az alábbi rendszerek, valamint információ- és adatforrások igénybevételével: a) tudástár; b) Kormányzati Ügyfélvonal munkafolyamat-támogató rendszere; c) kormányhivatalok munkafolyamat-kezelő rendszerei, valamint az okmánynyilvántartás; d) központi időpontfoglaló rendszer; e) az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által átadott és elektronikus honlapján közzétett információk; f ) a csatlakozott ügyfélszolgálatokat működtető szervek és közreműködő szervek nyilvántartásai, szakrendszerei, valamint az általuk szolgáltatott adatok, információk; g) a csatlakozott ügyfélszolgálatokat működtető szervek és elektronikus ügyintézési szolgáltatók által átadott tudásanyag, szakmai ismeretek. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt adatok és információk helytállóságáért és pontosságáért az  információ- és adatforrást biztosító szerv önállóan felel. 46. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat egységes tevékenységének ellátásában a) részt vesz aa) a Kormányzati Ügyfélvonal, ab) a csatlakozott ügyfélszolgálat; b) együttműködik a közreműködő. (2) Olyan államigazgatási szerv, amely az  (1)  bekezdésben nem szerepel, az  e  rendeletben meghatározott adatok, információk szolgáltatásával hozzájárul az országos telefonos ügyfélszolgálat feladatainak ellátásához. 47. § (1) Az  országos telefonos ügyfélszolgálat feladatai ellátásának biztosítására a  szerv működtetője a  csatlakozni kívánó szervvel és az  elektronikus ügyintézést biztosító szervvel egyedileg együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza különösen: a) az ügyfélszolgálatot működtető szerv aa) adatait, ab) tevékenységének meghatározását, ac) az ügyfélfogadásra vonatkozó információkat, valamint ad) a kapcsolattartó személyének és elérhetőségének megjelölését; b) a 44.  §-ban foglalt szolgáltatások nyújtására vonatkozó és ahhoz kapcsolódó adminisztratív, műszaki, valamint adatvédelmi követelményeket és feltételeket; c) az együttműködésből eredő felelősségi szabályokat; d) a képzések, oktatások részletszabályait; e) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013.  évi L.  törvény 1.  § (1)  bekezdés 9.  pontja szerinti biztonsági esemény bekövetkezése esetén értesítendő személyek megnevezését, beosztását, elérhetőségét; f ) továbbá az e rendeletben és a szolgáltatási szabályzatban nem szabályozott, ügyfélszolgálati és informatikai együttműködéshez szükséges részletszabályokat. (2) Az  együttműködési megállapodásban foglaltak a  szolgáltatási szabályzatban meghatározottaktól kizárólag az  országos telefonos ügyfélszolgálat működtetőjének szakmai mérlegelése eredményeképpen történő jóváhagyásával térhetnek el. 48. § (1) Az  országos telefonos ügyfélszolgálat a  hét minden napján 0–24 órában működik, az  egyes feladatok ellátásáról a szolgáltatási szabályzatban és az együttműködési megállapodásokban rögzített rend szerint gondoskodik. (2) A 44. §-ban foglalt szolgáltatások nyújtását a) hivatali munkaidőben a  46.  § (1)  bekezdés a)  pontja aa) és ab)  alpontjában foglalt ügyfélszolgálatok együttesen, b) azon túl a 46. § (1) bekezdés a) pontja aa) alpontjában foglalt ügyfélszolgálat önállóan végzi. (3) A  (2)  bekezdés b)  pontjában foglalt esetben a  Kormányzati Ügyfélvonal ügyintézője az  országos telefonos ügyfélszolgálat ügyintézőjeként úgy jár el, mint a hatáskörrel rendelkező szerv ügyintézője. (4) A  csatlakozott ügyfélszolgálat köteles a  Kormányzati Ügyfélvonal számára a  szolgáltatási szabályzatban foglalt módon rendelkezésre bocsátani az  egységes működés biztosításához szükséges adatokat, információkat, így különösen a) az általános tájékoztatáshoz szükséges általános ügy- és folyamatleírásokat; b) elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó felhasználói leírásokat; c) az általa használt időpontfoglalási rendszerre vonatkozó ismertetőt; d) az általa biztosított telefonos ügyindításra, telefonos ügyintézésre vonatkozó szabályozást; e) folyamatban lévő ügyek státuszára vonatkozó információkat; f ) adatvédelemmel kapcsolatos információkat. (5) A  csatlakozott ügyfélszolgálat a  (4)  bekezdésben felsorolt adatokban és dokumentumokban bekövetkező változásokról haladéktalanul tájékoztatja a  Kormányzati Ügyfélvonalat, továbbá gondoskodik az  a)–d)  pontok vonatkozásában a magyarorszag.hu honlapon történő közzétételről. (6) A  csatlakozott ügyfélszolgálat a  44.  §-ban meghatározott feladatok ellátását vagy az  ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat is érintő váratlan üzemzavarról vagy tervezett üzemszünetről elektronikus úton tájékoztatja a Kormányzati Ügyfélvonalat, továbbá gondoskodik legalább a magyarorszag.hu honlapon történő közzétételről. (7) Az  elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az  elektronikus ügyintézési szolgáltató és az  országos alkalmazásüzemeltető szerv köteles értesíteni a  Kormányzati Ügyfélvonalat a  megadott elektronikus levelezési címen a leállásokról, ha az kihatással lehet bármely kapcsolattartási csatornán az ügyfelek kiszolgálására. (8) A  (7)  bekezdésben foglalt értesítésnek tartalmaznia kell a  Kormányzati Ügyfélvonal által történő ügyfél-tájékoztatáshoz szükséges információkat. 49. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat – a hívás fogadásával egyidejűleg – a hívásmenedzselő automata hívásfogadó rendszere által tájékoztatja az ügyfelet, amely kiterjed különösen a) a nem 0–24 órában nyújtott szolgáltatások esetén az  egyes szolgáltatások nyújtására vonatkozó hívásfogadási időre, b) a hangfelvétel készítésére és az adatkezeléshez történő önkéntes hozzájárulásra. (2) Az országos telefonos ügyfélszolgálat belső adatvédelmi szabályzatát köteles a  hivatalos honlapján elérhetővé tenni. A szabályzatban az adatkezelés időtartamaként öt évnél hosszabb adatkezelési időt nem lehet megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. (3) Az országos telef …