2021. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Vbö. - 2021. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2021. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról *  Az Országgyűlés – Magyarország és a magyar nemzet védelme, biztonságának fenntartása, fejlesztése és ezekkel összefüggő érdekeinek érvényesítése, – az erre hivatott képességek összehangolt és hatékony irányítása és működtetése, – a 21. századi biztonsági környezet sokrétű és összetett kihívásainak és fenyegetéseinek kezelhetősége, – a természeti, a civilizációs eseményekkel, továbbá az emberi cselekményeken alapuló fenyegető, ártó, befolyásoló, támadó magatartásokkal szembeni összehangolt felkészülés és védekezés, valamint – a válságkezelés és a különleges jogrend idejével összefüggő feladatok átfogó megközelítésének erősítése érdekében, Magyarország Alaptörvényének végrehajtására, az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (1), (4), (5) és (6) bekezdése, 15. cikk (1) és (2) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, 46. cikk (6) bekezdése, 52. cikk (5) bekezdése, 53. cikk (1) bekezdése, valamint 54. cikk (8) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A VÉDELEM ÉS BIZTONSÁGSZAVATOLÁS ALAPJAI 1. § Magyarország védelme és biztonsága nemzeti ügy, amelyen a nemzet fennmaradása és fejlődése, a közösségi és az egyéni jogok érvényesülése alapszik, ezért a magyar nemzet védelmével és biztonságának fenntartásával és fejlesztésével összefüggő jogszabályi rendelkezéseket e törvényre figyelemmel kell meghatározni. 2. § Az 1. §-ban meghatározottak biztosításának és az ezzel összefüggő korszerű biztonságfelfogás előmozdításának egységes irányítása, valamint az ebben érintett szervezetek, képességek és erőforrások működtetésének, illetve kiaknázásának összehangolása állami feladat. 3. § (1) Az 1. §-ban foglaltak érvényre juttatásának és szükség esetén Magyarország fegyveres védelmének három pillére a) a honvédelem rendszere és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség), b) a rendvédelem és a rendvédelmi szervek, valamint c) a nemzetbiztonsági szolgálatok. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervekkel az 1. §-ban meghatározottak érdekében a közigazgatási szervek kötelesek együttműködni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és a közigazgatási szervek az 1. §-ban meghatározottakból eredő feladatok ellátása során a nemzetgazdaság erőforrásaira és szervezeteire, az állampolgárok elhivatottságára és kötelezettségeik teljesítésére, a lakosság és az anyagi javak megóvását szolgáló polgári védelemre, a civil szervezetek szerepvállalására, valamint a szövetséges államok és szövetségi rendszerek – különösen az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) és az Európai Unió (a továbbiakban: EU) – együttműködésére támaszkodnak. (4) Az ország védelmének és biztonságának hatékonysága a) az állami szervek felkészültségén, gyakorlásán és együttműködésén, továbbá személyi állományuk kapcsolódó ismereteinek folyamatos fejlesztésén és erősítésén, b) a társadalom támogatásán és biztonságfelfogásának korszerűsítésén, valamint c) a védelmi és biztonsági képességek és az azokkal összefüggő tudományos ismeretek folyamatos fejlesztésén alapul, amelyek előmozdításához és szervezéséhez szükséges alapvető feltételeket – Magyarország teherbíró képességéhez mérten – az állam biztosítja. I. FEJEZET ALAPVETŐ SZABÁLYOK 1. Alapelvek 4. § Magyarország védelme, biztonságának fenntartása és fejlesztése olyan összetett feladatrendszer, amelynek ellátása során az érintett szervezetek és természetes személyek különösen a következők szerint kötelesek eljárni: a) a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezetek a védelmi és biztonsági feladatellátásuk keretében alkalmazott jogkorlátozás tekintetében a megelőzni, elhárítani vagy felszámolni kívánt hátrány vagy sérelem mértékével és társadalmi hatásaival arányosan kötelesek eljárni, és fellépésük nem terjedhet túl az ehhez szükséges mértéken; b) a védelmi és biztonsági érdek előmozdítását szolgáló döntések, az ezek alapján elrendelt feladatok és végrehajtott intézkedések, valamint az ezek felülvizsgálatára irányuló eljárások során a szükséges mérték megállapításában az elérni kívánt konkrét védelmi és biztonsági cél jelentőségének elsődlegességet kell biztosítani; c) a védelmi és biztonsági feladatok ellátása, valamint az ezzel összefüggő döntéshozatal és intézkedések során úgy kell eljárni, hogy ha az adott cél elérése kisebb mérvű jogkorlátozást eredményező eljárással is elérhető, akkor az kerüljön foganatosításra; d) a védelmi és biztonsági érdekek védelme és előmozdítása tekintetében a tervezés, a felkészülés, az irányítás, a műveletek végrehajtása, valamint a tapasztalatok feldolgozása során az érintett ágazatok és szervezetek összehangolt működésének, valamint a kihívások és fenyegetések legszélesebb körére kiterjedő, átfogó tudományos ismereteket figyelembe vevő megközelítés követelményének megfelelően kell eljárni; e) a védelem és biztonság fenntartására és fejlesztésére irányuló – jogszabályban meghatározottakon alapuló – cselekmények végrehajtása során a jogszabályok érvényre juttatását, valamint a jogok érvényesülését a közösségi mértékű biztonságra figyelemmel kell biztosítani. 2. Értelmező rendelkezések 5. § E törvény alkalmazásában 1. *  foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírói szolgálati jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, a hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszony, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya, az országgyűlési képviselői jogviszonya, tekintet nélkül arra, hogy ezen jogviszonyokban a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben történik; 2. gazdaságfelkészítés: a belgazdaság részét képező rendszerszerű és folyamatos tervezési, szolgáltatási és szabályozási tevékenység, amelynek során a feladatok végrehajtásába bevont kormányzati igazgatási szervek és a szolgáltatók felkészítik a nemzetgazdaságot a szükség esetén elrendelhető gazdaságmozgósítás feladataira, az erőforrások védelmi és biztonsági célú felszabadítására és igénybevételére; 3. gazdaságmozgósítás: e törvény és a felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet alapján a Kormány döntésével elrendelhető intézkedések rendszere, amely a nemzetgazdasági erőforrásoknak a védelmi és biztonsági események hatékony kezelése érdekében történő szabályozott igénybevételét, illetve sajátos működtetését teszi lehetővé; 4. helyi védelmi bizottság: a területileg illetékes területi védelmi bizottság irányítása alatt álló testületi közigazgatási szerv; 5. közigazgatási szerv: a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási szerv; 6. NATO Válságreagálási Rendszer: a NATO szervezetének döntéshozatali és végrehajtási rendszere, amelyet a NATO a különböző válságkezelési és – szükség esetén – kollektív védelmi, valamint terrorizmus elleni feladatok előkészítése és végrehajtása érdekében alkalmaz; 7. nemzeti ellenálló képesség: az 1999. évi I. törvénnyel kihirdetett Észak-atlanti Szerződés 3. cikkével összhangban, a nemzetet alkotó lakosság, gazdaság és állam képessége arra, hogy külső vagy belső, a közrendet és közbiztonságot, valamint az állam honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekeit, továbbá stabilitását sértő vagy veszélyeztető törekvések, támadások, természeti vagy ipari katasztrófák, járványok hatékony előrejelzését, megelőzését, a kockázatok lehető legkisebbre csökkentését, illetve bekövetkezésük esetén azok kezelését és azt követően a mielőbbi és hatékony helyreállítást a polgári és katonai felkészültségen keresztül – a biztonságtudatosság fejlesztésével, a felkészültség fokozásával és a szükséges védelmi intézkedések foganatba vételével – megfelelően biztosítsa; 8. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv; 9. rögzített védelmi ipari kapacitás: a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú mozgósítási feladataira kijelölt szolgáltató olyan békeidőszakban nem, vagy csökkentett mértékben üzemelő, vagy békeidőszakon kívül más célokra használható kapacitását jelenti, amelyek a gazdaságmozgósítás esetén a védelmi célú ellátás érdekében aktiválhatók, és amelyeket a jogszabályban meghatározott szerv ilyen kapacitásként kijelölt; 10. szövetségesi kötelezettség: a NATO és az EU, illetve más nemzetközi, az Országgyűlés által törvényben kihirdetett, kollektív védelmi együttműködés keretében teljesítendő – különösen honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági jellegű – tervezési, szervezési, felkészülési, felkészültségi, együttműködési és képesség alapú feladatok összessége; 11. *  területi védelmi bizottság: a főváros és a vármegyék területére kiterjedő illetékességgel, e törvényben meghatározottak szerint létesített, a Kormány irányítása alatt álló, testületi szervként működő területi közigazgatási szerv; 12. védelmi és biztonsági célú adat: a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének az 52. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, valamint a 71. § (2) bekezdésében meghatározott védelmi és biztonsági feladatainak ellátásával, az összehangolt védelmi tevékenységgel, valamint a különleges jogrendi működéssel közvetlenül összefüggő adat. 13. védelmi és biztonsági célú felkészítés: az állami szervek személyi állománya védelmi és biztonsági tudatosságának és további védelmi és biztonsági ismereteinek fejlesztése, naprakészen tartása és fokozása, jogszabályban meghatározott képzési rendszer keretében; 14. védelmi és biztonsági érdek: Magyarország szuverenitásának, függetlenségének, területi épségének, állami, társadalmi és gazdasági stabilitásának, valamint működőképességének, továbbá a magyar állampolgárok és az ország lakossága jogai általános érvényesülésének megóvásával, védelmével, illetve károsulásuk, sérelmük esetén ezek helyreállításával összefüggő érdekek összessége; 15. védelmi és biztonsági esemény: a) törvényben meghatározott ágazati üzemzavar, válsághelyzet vagy különleges jogrendnek nem minősülő veszélyhelyzet, illetve a lakosság ellátását, annak biztonságát vagy folytonosságát érintő súlyos esemény, b) katasztrófa vagy annak veszélye, c) az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény, d) a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény, e) az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény, f) Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés, g) szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény, vagy h) terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye, i) *  a kiberbiztonsági válsághelyzet; 16. védelmi és biztonsági igazgatás: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amely a Kormány irányítása mellett a Magyarországot és annak lakosságát veszélyeztető fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni fellépésre létrehozott, illetve jogszabályban ilyen feladatra kijelölt állami szervek központilag összehangolt tervező, végrehajtó és rendelkező tevékenysége, különös tekintettel a válsághelyzetek kezelésére, a különleges jogrend kihirdetésére, valamint a védelem- és biztonságtudatosság polgári és állami fokozásával összefüggő feladatokra és az ezekre való felkészülésre, beleértve a honvédelmi igazgatást és az annak részét képző katonai igazgatást, továbbá a kapcsolódó rendvédelmi szervek által ellátott igazgatást; 17. védelmi és biztonsági kötelezettségek: az ország és a nemzet védelme és biztonságának fenntartása és fejlesztése érdekében az állam által természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére meghatározható kötelezettségek; 18. védelmi és biztonsági szervezetek: a Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség. 19. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra: az általános kijelölő hatóság vagy a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság által kijelölt olyan eszköz, létesítmény, építmény, berendezés, hálózat, rendszer, vagy ezek része, amely az alapvető szolgáltatás nyújtásához szükséges, 20. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli infrastruktúra: az az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra, amelyet honvédelmi ágazati kijelölő hatóság jelölt ki honvédelmi ágazatban, 21. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli szervezet: az az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, amelyet honvédelmi ágazati kijelölő hatóság jelölt ki honvédelmi ágazatban, 22. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli infrastruktúra: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelölésű infrastruktúra és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelöléssel nem érintett infrastruktúra, 23. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli szervezet: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelölésű szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelöléssel nem érintett szervezet, 24. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúra: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli infrastruktúra és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli infrastruktúra, 25. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli szervezet, 26. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelöléssel nem érintett infrastruktúra: az az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra, amelyet a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság jelölt ki nem honvédelmi ágazatban, és az általános kijelölő hatóság nem jelölte ki, valamint a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság által a 43/N. § alapján kijelölt olyan infrastruktúra, mely kritikus infrastruktúraként nem került kijelölésre, 27. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelöléssel nem érintett szervezet: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, amelyet honvédelmi ágazati kijelölő hatóság jelölt ki nem honvédelem ágazatban, és az általános kijelölő hatóság nem jelölte ki, valamint a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság által a 43/N. § alapján kijelölt olyan szervezet, mely kritikus szervezetként nem került kijelölésre, 28. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelölésű infrastruktúra: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra, melyet a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság is kijelölt, valamint az a kritikus infrastruktúra, melyet a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a 43/N. § alapján is kijelölt, 29. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelölésű szervezet: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, melyet a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság is kijelölt, valamint az a kritikus szervezet, melyet a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a 43/N. § alapján is kijelölt, 29a. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőtér: a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kijelölt, lőtér-üzemeltetési engedéllyel rendelkező polgári rendeltetésű lőtér, amely folyamatos működésével és rendelkezésre állásával részt vesz a védelmi és biztonsági érdekből végzett felkészítésben és lőgyakorlathoz, kiképzéshez használnak, 30. *  az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet: az általános kijelölő hatóság vagy a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság által kijelölt olyan alapvető szolgáltatást nyújtó szervezet, amely elengedhetetlen Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához és a biztonság, a környezet, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához. 31. *  általános kijelölő hatóság: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra kijelölésére, a kijelölés fenntartására, vagy a kijelölés visszavonására irányuló közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására kormányrendeletben kijelölt hatóság, amely a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság kijelölési eljárása során az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben szakhatóságként is közreműködik, 32. *  ellenálló képességért felelős vezető: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet vezető tisztségviselője vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület közvetlen irányítása alá tartozó, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet ellenálló képességének fejlesztéséért és a szervezet az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős státuszából eredő, az V/A. Fejezet és a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kszetv.) szerinti kötelezettségeinek teljesítéséért felelős személy, 33. *  honvédelmi ágazati kijelölő hatóság: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúra kijelölésére, a kijelölés fenntartására, vagy a kijelölés visszavonására irányuló közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására kormányrendeletben kijelölt hatóság. II. FEJEZET A VÉDELEMMEL ÉS BIZTONSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK 3. A kötelezettségek rendszere és alapvető szabályai 6. § (1) A védelmi és biztonsági kötelezettségek a következők: a) hadiállapot idején, a honvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint bevezethető fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálat, b) polgári védelmi kötelezettség, c) hadiállapot idején a honvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint bevezethető honvédelmi munkakötelezettség, d) gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség, e) védelmi és biztonsági célú bejelentési kötelezettség. (2) Az e törvényben meghatározott egyes védelmi és biztonsági feladatkörökkel összefüggő ágazati törvény – e törvény rendelkezéseire figyelemmel – a védelmi és biztonsági kötelezettségek tekintetében sajátos ágazati szabályokat határozhat meg. 7. § (1) A 6. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti védelmi és biztonsági kötelezettségek közül ugyanazon természetes személyre egyazon időszakra nézve csak egy kötelezettség teljesítése rendelhető el. Az elrendelés során az a kötelezettség élvez elsőbbséget, amelyből az elrendelésre okot adó körülmények és a kötelezett viszonyainak együttes értékelése alapján a védelmi és biztonsági érdek nagyobb mérvű érvényesülése következik. Erre vonatkozóan az elrendelésre okot adó körülményeknek megfelelően a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve jogosult az elrendelés során követendő ajánlást megfogalmazni az elrendelésre jogosult szervek részére. (2) A különleges jogrend idejét ide nem értve, a védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítése – jogszabályban meghatározottak szerint – akkor rendelhető el, ha az elrendelésre okot adó feladatok ellátását az állam más módon nem tudja biztosítani, vagy a más módon történő ellátás a védelmi és biztonsági érdek jelentős sérelmével fenyegető késedelemmel járna együtt, vagy aránytalanul nagy ráfordítást igényelne. (3) Az e törvény szerinti védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésével összefüggő határozat, jogszabályi kötelezés esetén az annak foganatosítását szolgáló intézkedésekkel, valamint a kártalanítási kötelezettséggel összefüggő határozat közigazgatási perben megtámadható. (4) A polgármester által hozott védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésével, valamint kártalanítási kötelezettséggel összefüggő határozatokkal szemben a fellebbezést a területileg illetékes területi védelmi bizottság elnöke bírálja el. Más esetben a határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs. 4. A polgári védelmi kötelezettség alapvető szabályai 8. § (1) A polgári védelmi kötelezettség fegyveres összeütközések és katasztrófa időszakában a) az emberi élet védelme, b) az emberi létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme, c) a vagyonbiztonság megóvásának jogszabályban meghatározottak szerinti előmozdítása, továbbá d) humanitárius feladatok ellátása érdekében elrendelt személyes kötelezettség. (2) A polgári védelem feladatait, a polgári védelmi kötelezettség teljesítésének szervezeti kereteit, valamint a polgári védelemmel összefüggő adatszolgáltatás, adatkezelés szabályait törvény határozza meg. (3) A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a kötelezett lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes helyi önkormányzat polgármestere jár el. (4) A polgári védelmi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok ellátását fegyveres összeütközés idején a honvédelmi feladatok ellátásának elsődlegességével kell megszervezni. 9. § (1) A polgári védelmi kötelezettség a) az adatszolgáltatási, b) a bejelentési, c) a megjelenési, valamint d) a polgári védelmi szolgálat teljesítésére irányuló (a továbbiakban: szolgálatadási kötelezettség) kötelezettséget foglalja magában. (2) A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást a kötelezett lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes polgármester rendeli el. 10. § (1) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól, aki a) 18. életévét még nem töltötte be, b) annak végrehajtására fizikai vagy egészségi okból alkalmatlan, c) a háztartásában legalább egy fő állandó ápolásra, gondozásra szoruló egyenes ági rokona, illetve házastársa vagy testvére ellátására állandó vagy átmeneti jelleggel egyedül kötelezett, és azt a védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítése miatt nem tudná teljesíteni, d) saját háztartásában da) egyedül kötelezett legalább egy fő kiskorú, vér szerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodni, ideértve azt a nevelt gyermeket is, akit a kötelezett legalább egy éve tart el saját háztartásában, vagy akit a gyámhatóság döntése alapján családbafogadó gyámként vagy gyermekvédelmi nevelőszülőként nevel és nevelési feladatait a védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítése miatt nem tudná teljesíteni, db) három vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik, ideértve azt a nevelt gyermeket is, akit a kötelezett legalább egy éve tart el saját háztartásában, vagy akit a gyámhatóság döntése alapján családbafogadó gyámként vagy gyermekvédelmi nevelőszülőként nevel, e) várandós, a várandósságának megállapításától kezdve, f) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, g) cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt áll. (2) A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti: a) az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló, b) az európai parlamenti képviselő, c) a szakmai felsővezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott, d) a jegyző, e) *  az alkotmánybíró és az Alkotmánybíróság Hivatalának foglalkoztatottja, a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, f) a Honvédség tényleges állományú, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja, g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, h) a fekvőbeteg, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó, i) az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója, j) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes, létesítményi és önkormányzati tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja, k) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja, l) a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete, m) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi, n) a léginavigációs szolgáltatást ellátó szervezet személyzete, o) *  a kritikus szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet kritikus munkakörben foglalkoztatottja. (3) A polgármester – kérelmére – a polgári védelmi kötelezettség alól legfeljebb egy év időtartamra mentesítheti azt a kötelezettet, aki a) egyéni helyzete, b) munkahelyi, családi vagy társadalmi kötelezettsége miatt nem, vagy a polgári védelmi szolgálat teljesítésével elérhető előnyhöz képest aránytalanul nagy személyes áldozatok mellett tudná csak teljesíteni a polgári védelmi szolgálatot. (4) Az (1) vagy (2) bekezdés hatálya alá tartozó, valamint a (3) bekezdés alapján mentesített természetes személyek megjelenésre és szolgálatadásra nem kötelezhetőek, polgári védelmi szervezetbe nem oszthatóak be, vagy ilyen beosztásukat meg kell szüntetni. (5) *  A (2) bekezdés f) pontja szerinti természetes személyek adatszolgáltatási kötelezettsége a (2) bekezdés f) pontja hatálya alá tartozás tekintetében áll fenn. A polgári védelmi szolgálat (2) bekezdés f) pontja alapján történő ellátása tekintetében a Honvédség központi nyilvántartó szerve, a rendvédelmi szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, az Országgyűlési Őrség nyilatkozata irányadó. Az (1)–(2) bekezdés szerinti további mentesülési okok igazolásának módját jogszabály határozza meg. 11. § (1) A polgári védelmi szervezet tagja kiképzésre és gyakorlatra osztható be (a továbbiakban: felhívás), amelynek időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, gyakorlat esetében a 72 órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és időpontban köteles megjelenni. (2) A polgármester a kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben kérelemre halasztást, illetve felmentést adhat. (3) A (2) bekezdés szerinti felmentés alapjául szolgáló indokot kormányrendeletben meghatározottak szerint kell bejelenteni, igazolni és mérlegelni. 12. § (1) A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni. (2) A kötelezett jogszabályban meghatározottak szerint a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül áll rendelkezésre különleges jogrend idején. (3) A polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 napot nem haladhatja meg. (4) Akit szolgálatadásra köteleznek, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott utasításokat végrehajtani, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el. (5) A (4) bekezdés szerinti utasítások nem eredményezhetik a beosztottak indokolatlan foglalkoztatását, emberi méltóságának megsértését, életük és testi épségük közvetlen veszélyeztetését. (6) A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben kérelemre felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a szolgálat elrendelt időpontját megelőző három napon belül kell bejelenteni és igazolni. (7) Aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester határozata alapján részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik. (8) A (7) bekezdésben foglalt mentési munkák alól mentesíteni kell, aki igazolja, hogy hivatásbeli vagy szolgálati feladatának ellátása, illetőleg katonai kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia, illetőleg a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan. 13. § (1) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére a Kormány rendeletben, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a területi vagy helyi védelmi bizottság elnöke, valamint a főpolgármester vagy a polgármester határozatban jogosult. (2) A polgári védelmi szervezetbe beosztott foglalkoztatási jogviszonyban álló állampolgárt a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat ideje alatt az eredeti munkakörben nem terheli rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A felmentés időtartamára távolléti díj, vagy ha az adott jogviszonyban ilyen nincs, az annak megfelelő díjazás (a továbbiakban együtt: távolléti díj) jár. (3) Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítő állampolgár nem áll foglalkoztatási jogviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelező legkisebb munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet az elrendelő köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelően megfizetni. (4) A polgári védelmi beosztott a (3) bekezdésben foglaltakon túl jogosult: a) a szolgálat teljesítéséhez szükséges ellátásra, b) norma szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra, c) egyenruha viselésére, d) feladatának ellátásához szükséges felkészítésre, e) feladatának ellátásához szükséges védőfelszereléssel, munkaeszközökkel történő ellátásra, f) a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok megismerésére, g) távolléti díjra, utazási költségtérítésre, az ellátása igazolt költségeinek megtérítésére. (5) A polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól. (6) A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató részére téríti meg. (7) A polgári védelmi kötelezettséget teljesítő vagy a védelmi és biztonsági események kezelésében e törvény alapján közreműködő részére a honvédelmi vagy katasztrófavédelmi és honvédelmi feladatok teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén a társadalombiztosítási rendelkezések szerinti baleseti ellátás jár. A polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő balesetnek minősül az is, ha a baleset a kötelezettséget teljesítőt a kötelezettség teljesítésének helyére vagy onnan vissza, menetközben éri. (8) A polgári védelmi szervezetbe beosztott jogszabályban meghatározott esküt vagy fogadalmat tesz. 5. A gazdasági és anyagi szolgáltatások alapvető szabályai 14. § (1) A gazdasági és anyagi szolgáltatás célja az ország védelmével és biztonságával közvetlenül összefüggő, törvényben meghatározott feladatok ellátásához az anyagi és szolgáltatási feltételek nem állami forrásokból történő biztosítása, amennyiben azok más módon nem biztosíthatók. (2) A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség kiterjed a) meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére, b) valamely tevékenységtől való tartózkodásra, c) az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre, d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére. [ezen alcím alkalmazásában az a)–d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: szolgáltatás]. (3) Szolgáltatás igénybevételével biztosítható különösen a) a védelmi és biztonsági szervezetek működéséhez szükséges anyagi javak és szolgáltatások rendelkezésre állása, b) az ország kormányzati és közigazgatási rendszerének zavartalan működése, c) a nemzetgazdaság működőképessége, szükség esetén a működőképesség helyreállítása, d) a polgári védelmi feladatok ellátása, e) az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátása, f) a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátása. (4) A szolgáltatás elrendelésére való felkészülés érdekében a jogszabályban meghatározott szervek a) az állami, illetve az állam számára jogszabályban meghatározottak alapján hozzáférhető nem állami adatbázisok, b) önkéntes adatszolgáltatás, c) szolgáltatásra történő előzetes kijelölés, d) kötelező adatszolgáltatás útján szerzik be a 3. mellékletben meghatározott, valamint kormányrendelet által előírt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki, technikai adatokat és tervezik a szolgáltatás elrendelését. Ha a tervezéshez szükséges információs igény a fenti felsorolásban előbb szereplő módon biztosítható, akkor az állami szerv köteles azt a módot alkalmazni. (5) A (3) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a szolgáltatásra előzetesen kijelölt részére elrendelhető: a) az igénybevételre előzetesen kijelölt ingatlanok, továbbá ingó dolgok adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása, b) a gazdaság működőképességének fenntartásához, a lakosság alapvető ellátásához, illetve az ezekkel összefüggő állami feladatellátás támogatásához szükséges tartalékok és készletek képzése, c) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési feladatokat és a szervezetek létrehozását is, d) a bejelentések valódisága, a szolgáltatások teljesíthetősége céljából végrehajtásra kerülő helyszíni ellenőrzésben való közreműködés, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése, e) védelmi és biztonsági szervezetek, valamint a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele. *  15. § (1) A szolgáltatások igénybevételéről feladatkörét érintően dönthet a) *  az ország egész területére vagy annak több vármegyét érintő részére rendeletben a Kormány, vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter, b) illetékességi területén határozatban a területi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester, c) a törvényben meghatározott esetben, jogszabályban meghatározottak szerint, határozatban a védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó ágazati igazgatási szerv vezetője, vagy hadiállapotban a katonai szervezet parancsnoka [a továbbiakban együtt: igénybevételi hatóság]. (2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szolgáltatást elrendelő illetékességi területén jogosult a más igénybevételi hatóság által még ki nem jelölt kötelezetteket – kormányrendeletben meghatározott szempontok alapján – mentesíteni a szolgáltatási kötelezettség alól. E mentesítésekről az illetékes igénybevételi hatóság évente összesítve tájékoztatja a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervét, amely jogosult a mentesítések felülvizsgálatára. (3) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit. (4) Az igénybe vevő az ingatlan, szolgáltatás vagy technikai eszköz igénybevételének biztosítása érdekében a tulajdonossal vagy a szolgáltatóval szerződést előzetesen köthet. Az ezzel összefüggő eljárási szabályokat kormányrendelet határozza meg. (5) A szerződéssel igénybevételre lekötött ingatlant, szolgáltatást és technikai eszközt az igénybevételi hatóság – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – igénybevételre nem jelölheti ki. (6) Az igénybevételi hatóság jogszabályban meghatározottak szerint az igénybevételt elősegítő nyilvántartást vezet – a 3. mellékletekben meghatározott, valamint kormányrendelet által előírt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki, technikai adatokra tekintettel – a szolgáltatással érintett vagy arra tervezhető ingatlanokról, ingókról, termelési és szolgáltatási tevékenységekről, továbbá a mentesítettek köréről. (7) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatási kötelezettségek elrendelését és a kötelezettségek teljesítésével összefüggő feladatok végrehajtását, valamint a (6) bekezdés szerinti nyilvántartások naprakész működtetését a Kormány a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve útján hangolja össze. (8) Hadiállapot vagy szükségállapot idején, ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatást elrendelő hatóság intézkedésének időigénye miatt a védelmi és biztonsági érdekek sérelmének súlyos és közvetlen veszélye áll fenn, az (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet vezetője a szolgáltatásra kötelezettel szemben közvetlenül elrendelheti a védekezéshez közvetlenül szükséges javak igénybevételét a védelmi érdekhez igazodó mértékben. 16. § Mentes a szolgáltatás alól: a) *  az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Sándor-palota, az Állami Számvevőszék, az Alapvető Jogok Biztosának munkaszervezete, a minisztériumok, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országgyűlés Hivatala, a Magyar Nemzeti Bank és alapítványai, az autonóm államigazgatási szervek, továbbá az önálló szabályozó szervek, b) a honvédelmi törvény szerinti honvédelmi szervezetek, valamint a védelmi és biztonsági szervezetek, c) az a) pontban foglaltakon kívül a közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervek alaprendeltetésük, valamint védelmi és biztonsági feladataik ellátásához szükséges mértékben, d) a vallási közösségek azon dolgok és jogok tekintetében, amelyek közvetlenül a hitéleti feladatokat szolgálják, e) az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok, az országgyűlési képviseleti tevékenységhez szükséges mértékben, f) az országos munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségei azon dolgok és jogok tekintetében, amelyek érdekképviseleti feladatuk ellátásához nélkülözhetetlenek, g) azok az országos közutak kezelését ellátó a közforgalmú személyszállító, továbbá árufuvarozó szervezetek – ideértve a légi személyszállítást és légi árufuvarozást ellátó szervezeteket is –, amelyeket e tevékenység végzésére hoztak létre, vagy amelyek e tevékenységet szerződés illetve jogszabályi kijelölés alapján végzik, a létfontosságú közlekedés és szállítás fenntartásához szükséges mértékben, valamint a léginavigációs szolgáltatást ellátó szervezet, h) a közszolgáltató vagy közüzemi tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyek, különösen az áram-, víz-, gáz-, távhőszolgáltatást, víziközmű-szolgáltatást, kommunálishulladék-eltávolítást végzők, és ezek üzemvitelét biztosító üzemek, a rendeltetésszerű feladataik teljesítéséhez nélkülözhetetlen mértékben, beleértve a hozzájuk tartozó védő és biztonsági területeket is, i) *  a kritikus szervezetek és a kritikus szervezetek által nyújtott alapvető szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen szolgáltatásokat teljesítő szervezetek, valamint az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek által nyújtott alapvető szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen szolgáltatásokat teljesítő szervezetek, az alapvető szolgáltatáshoz szükséges eszközök és erőforrások erejéig. 17. § (1) A lakosság létfenntartása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb termelési és szolgáltatási tevékenységet végzők kérelemre mentesíthetők a szolgáltatás alól. (2) A nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult, valamint az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató) e minőségükben, továbbá a gyógyszertárak, valamint ezek egészségügyi célt szolgáló berendezései csak egészségügyi szolgáltatás céljára vehetők igénybe. 18. § A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért – a törvényben meghatározott esetek kivételével – a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével összefüggő intézkedésekre irányadó szabályok szerint – kártalanítás jár. 6. A védelmi és biztonsági célú bejelentési kötelezettség 19. § (1) Aki a) a közrend, közbiztonság súlyos és erőszakos megzavarására alkalmas cselekményt, b) katasztrófát vagy c) az a) és b) pont szerinti körülmény közvetlen veszélyét észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles azt bejelenteni. (2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bejelentési kötelezettség összehangolt védelmi tevékenység fennállása idején, hadiállapot és szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően, továbbá különleges jogrend idején kiterjed a) az ország honvédelmi érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető cselekmények, b) az államhatár rendjét súlyosan sértő cselekmények, c) *  az élet- és vagyonbiztonságot jelentős mértékben veszélyeztető kritikus infrastruktúra, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra rendkívüli eseménye, illetve károsítása vagy d) az a)–c) pont szerinti körülmény közvetlen veszélye bejelentésére is. (3) A bejelentést a) a készenléti segélyszolgálat, b) a rendőrség, c) a honvédelmi szervezet, d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, e) a területi kormányzati igazgatási szerv, f) az önkormányzati tűzoltóság, g) a polgármesteri hivatal vagy h) a közös önkormányzati hivatal felé kell teljesíteni. (4) A (3) bekezdés alapján értesített szerv a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesíti a tudomására jutott események kapcsán hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, valamint a megítélése szerint országos jelentőségű esemény esetén a kormányügyeleti rendszer működtetéséért felelős szervet. (5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentéssel összefüggésben az érintett állami szervek a bejelentőt nem kötelesek a megtett intézkedésekről és a bejelentés értékeléséről utólag tájékoztatni. III. FEJEZET A VÉDELEM ÉS BIZTONSÁG TERVEZÉSE ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK 7. A védelmi és biztonsági célú tervezés rendszere 20. § (1) Az ország védelmének és biztonságának fenntartása, erősítése és az arra történő felkészülés érdekében a Kormány védelmi és biztonsági tervezési rendszert működtet. (2) A védelmi és biztonsági tervezési rendszer rendeltetése a védelmi és biztonsági szervezetek, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő, Kormány irányítása alatt álló szervek eseménykezelésre való felkészítése, kapcsolódó működésük, fejlesztésük stratégiai meghatározása és az együttműködés kereteinek biztosítása. (3) A védelmi és biztonsági tervezési rendszerben központilag meghatározott szempontrendszer szerint, ágazatilag elkülönülten, de kormányzati szinten összehangolt módon, a költségvetési források tervezésére is kiterjedő stratégiai és végrehajtási szintű tervdokumentumok kerülnek kialakításra. 21. § (1) A védelmi és biztonsági tervezési rendszer működtetése során – törvény eltérő rendelkezése hiányában – minden érintett állami szerv köteles a) a Kormány által a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolása kapcsán meghatározott követelményeknek megfelelő védelmi és biztonsági stratégiák előkészítésére, b) a nemzetbiztonsági érdekek elsődlegessége mellett a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek, szervezetek közti információk hatékony megosztására, c) az egyes kihívások, fenyegetések, lehetséges válságok átfogó megközelítés szerinti elemzésére és a tervezés, valamint végrehajtás tekintetében a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában résztvevő szervek, szervezetek lehető legszélesebb körű együttműködésének előmozdítására, d) a nemzetbiztonsági szolgálatok kihívásokkal, fenyegetésekkel, válságövezetekkel és kapcsolódó ellenérdekelt vagy veszélyes törekvésekkel kapcsolatos előrejelzéseinek és jelentéseinek felhasználására az ágazati szintű kidolgozás során, e) a bekövetkezett események tapasztalatainak feldolgozásba, tervezésbe történő beépítésére, f) a NATO, az EU és más védelmi és biztonsági célú nemzetközi együttműködések tervezési gyakorlatában kialakult és eredményesen működő megoldások hazai rendszerbe való átültetésének előmozdítására, valamint g) a külföldi védelmi és biztonsági megoldások és újítások, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai és tudományos kutatások és azok eredményeinek, valamint a védelmi és biztonsági kihívást előidézni képes tudományos eredmények és technológiai újítások figyelemmel kísérésére. (2) A védelmi és biztonsági tervezés rendszerét a Kormány irányítja. 8. A védelmi és biztonsági célú tervezés főbb dokumentumai 22. § (1) A védelmi és biztonsági tervezés rendszerének főbb dokumentumai a) a Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei, b) a Nemzeti Biztonsági Stratégia, c) az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatás, valamint d) ágazati törvényben és a Kormány rendeletében előírt ágazati, illetve kihívás- vagy fenyegetésközpontú, továbbá kockázatelemzésen alapuló stratégiák, alaptervek, illetve intézkedési tervek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok szerinti ágazati feladatok végrehajtásának hatékony tervezése érdekében miniszteri utasításban további tervezési dokumentumok kidolgozása határozható meg. (3) A Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei a Kormány által előkészített, az Országgyűlés által meghatározott és elfogadott, hosszú távra vonatkozó, elvi szintű, nyilvános védelmi és biztonsági tervdokumentum, amely a) az ország és a nemzet helyzetének és fenyegetettségének értékelése alapján, b) a védelmi és biztonsági képességek és az ezzel összefüggésben tervezett fejlesztések alapulvételével, c) az ország geostratégiai lehetőségeire figyelemmel meghatározza a Kormány számára, hogy az irányítása alá tartozó szervek irányítása, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervekkel, szervezetekkel való együttműködés keretében mely fő elvek, irányok és célok szerint tervezze és hajtsa végre az ország védelmi és biztonsági célú felkészítését, illetve képességeinek fejlesztését, fenntartását és működtetését. (4) A Nemzeti Biztonsági Stratégia a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveinek megfelelően a Kormány határozatával kiadott, nyilvános tervezési dokumentum, amely hosszú távra fogalmazza meg a) az ország biztonsági helyzetének általános értékelését, b) a védelmi és biztonsági képességek által védendő értékeket, c) az ország védelmi és biztonsági helyzetét meghatározó kihívásokat, fenyegetéseket, potenciális válságokat, d) az a)–c) ponttal összefüggő főbb fejlesztési irányokat, valamint e) az a)–d) pontra figyelemmel meghatározott cselekvési irányokat. (5) Az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatás a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveire, valamint a Nemzeti Biztonsági Stratégia alapján – a nemzetbiztonsági érdekek és minősített adatok védelmének elsőbbségére figyelemmel – a Kormány határozatában kiadott tervezési dokumentum, amely hosszú távra határozza meg a) az ország védelmi és biztonsági érdekeinek érvényesítéséhez szükséges képességcélokat, b) az ország biztonságának fenntartásához és megerősítéséhez szükséges részletes cselekvései irányokat, c) az ország védelmével és biztonságával összefüggő átfogó feladatrendszerben érintett szervek együttműködésének főbb irányait, valamint d) az a)–c) ponttal összefüggő főbb ágazati feladatokat. IV. FEJEZET A NEMZETGAZDASÁG VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI CÉLÚ FELKÉSZÍTÉSE ÉS MOZGÓSÍTÁSA 9. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének és mozgósításának keretei 23. § (1) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósítása az ország biztonsága és stabilitása, különösen a lakosság ellátása, valamint az államműködés folytonossága érdekében, a védelmi és biztonsági feladatok ellátásának összehangolása keretében megvalósuló a) tervezési, b) felkészülési, c) tartalékolási, d) igénybevételi, valamint e) irányítási és felügyeleti intézkedések és feladatok összessége. (2) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése az állam és a gazdasági szereplők együttműködésével, a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú mozgósítása az állam irányításával hivatott biztosítani az egyes kihívásokból, fenyegetésekből, lehetséges válsághelyzetekből fakadó szükségesség alapján a) a lakosság ellátásának fenntarthatóságát, b) a védelmi és biztonsági intézkedésekhez szükséges, más úton nem biztosítható ingó és ingatlan javak rendelkezésre állását, c) a gazdaság működőképességének fenntarthatóságát, valamint d) a védelmi és biztonsági események gazdasági hatásainak mérséklését és a károk enyhítését. (3) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával összefüggő feladatok teljesítését a védelmi és biztonsági kötelezettségek, valamint a törvényben meghatározott védelmi és biztonsági érdekű adatszolgáltatási kötelezettségek elrendelésével központilag összehangolt módon a Kormány – a belgazdaságért felelős miniszter koordinációjával – irányítja. (4) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének helyzetéről és az e körben elvégzett feladatokról a belgazdaságért felelős miniszter évente beszámol a Kormánynak. 24. § (1) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósítása körében a Kormány az e törvényben meghatározottak szerint, összehangolt védelmi tevékenység elrendelését követően rendeletével dönthet ingó és ingatlan vagyontárgyak e törvényben meghatározott ideiglenes igénybevételének elrendeléséről. (2) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósítása körében a Kormány az e törvényben meghatározottak szerint, hadiállapot vagy szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően, valamint különleges jogrendben rendeletével a) gazdálkodó szervezetet állami felügyelet alá vonhat, b) köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti köztulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: köztulajdonban álló gazdasági társaság) számára a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írhat elő, valamint c) dönthet a gazdaság mozgósításáról. 10. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének és mozgósításának sajátos tervezési feladatai 25. § (1) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének és mozgósításának irányait és összehangolt követelményeit a Védelemgazdasági Alapterv határozza meg. (2) A Védelemgazdasági Alaptervet a belgazdaságért felelős miniszter a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek közreműködésével és adatszolgáltatása alapján állítja össze. A védelemgazdasági alapterv összeállításával kapcsolatos adatszolgáltatás a 4. melléklet szerint valósul meg. (3) A Védelemgazdasági Alaptervet a Kormány hagyja jóvá. (4) *  A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek a Védelemgazdasági Alapterv figyelembevételével a szervezetüket érintő részfeladatok meghatározása és ellátása érdekében védelemgazdasági tervet készítenek. A védelemgazdasági tervet a védelmi és biztonsági feladatok ellátásban részt vevő szerv vezetője – kormányrendeletben meghatározott szerv egyetértése esetén – hagyja jóvá. 11. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú tartalékolásának szabályai 26. § (1) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének részeként a) állami célú tartalékok képezhetők, valamint b) a nemzetgazdaság szereplői számára tartalékolási kötelezettség írható elő. (2) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú tartalékolása során törekedni kell a gazdaságosság és a költségvetési források takarékos felhasználására. 27. § (1) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú állami tartalékát különösen a következő ágazati besorolású termékek, eszközök alkotják: a) ipari alapanyagok, késztermékek, eszközök, b) haditechnikai, hadfelszerelési, fegyverzeti és kettős rendeltetésű eszközök, c) közlekedési eszközök, d) elektronikus hírközlési és informatikai eszközök, e) mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, ideértve a lakosság ivóvízellátásához szükséges eszközöket és készleteket is, f) egészségügyi és gyógyszeripari termékek, gyógyászati eszközök, g) energetikai eszközök és készletek és elektronikus hírközlő hálózati kapacitások, h) vízügyi és árvízvédelmi termékek, i) pénzeszközök, valamint j) *  az a)–i) pont alá nem tartozó kritikus szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek által nyújtott alapvető szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, erőforrások. (2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti energetikai eszközök nem foglalják magukban az atomenergiáról szóló törvény szerinti nukleáris üzemanyagot. (3) Az állami célú tartalékok tekintetében a korlátozott felhasználhatóságú készleteket az elavulást, illetve a felhasználhatósági időtartam lejáratát megelőzően – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – más állami célra kell felhasználni a tartalékkészletek egyidejű pótlása mellett. A fel nem használható készleteket – az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló jogszabályokban és a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – az elavulást megelőzően a 26. § (2) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel értékesíteni kell. (4) *  A tartalékolási kötelezettség teljesítéséhez az állam elsősorban pénzbeli támogatásának biztosítása során – az egyéb, jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén – elsőbbséget kell biztosítani a kritikus szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek számára. 28. § (1) A nemzetgazdaság szereplői számára előírt tartalékolási kötelezettség teljesítéséhez az állam elsősorban pénzbeli támogatást biztosíthat. Az államot a tartalékolással felhalmozott javak tekintetében – az állami támogatás összegével csökkentett, felhalmozáskor megállapított vételár figyelembevételével – vételi jog illeti meg, amelynek gyakorlására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogosult. Ha az állam nem él a vételi jogával, akkor a tartalékolásra kötelezett jogosult a tartalékkészletet – annak egyidejű pótlásával – értékesíteni. (2) Nem követelhető meg az előírt tartalékolási kötelezettség teljesítése abban az esetben, ha a teljesítés a) a kötelezett számára aránytalan terhet jelentene, vagy b) veszélyeztetné a kötelezettnek a saját fenntartható működéshez fűződő jogos érdekét. (3) A nemzetgazdaság szereplői számára előírt tartalékolási kötelezettség olyan termékkörre terjedhet ki, amely a) sajátos jellege miatt állami tartalékolás vagy gazdasági és anyagi szolgáltatás keretében nem vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással biztosítható, vagy b) pótolható jellege és a nemzetgazdasági szereplő működési körében meglévő jelentős forgóeszköz készlethez fűződő gazdasági érdekek, illetve az elkülönített készletezésből következő elavulás veszélye miatt csak fajlagos tartalékolási kötelezettséggel biztosítható. 12. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával összefüggő állami irányítás és felügyelet különös szabályai 29. § (1) A 24. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes igénybevétel (a továbbiakban: ideiglenes igénybevétel) alkalmazását a Kormány az összehangolt védelmi tevékenység során köztulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében rendelheti el. (2) Az ideiglenes igénybevétel miatt felmerült vagyoni hátrányért a köztulajdonban álló gazdasági társaságot az okozott sérelemmel arányos kártalanítás illeti meg. (3) Igénybe vevő szervként a Kormány rendeletében kizárólag azon, az összehangolt védelmi tevékenységben részt vevő szerv jelölhető ki, amely a válsághelyzet kezeléséhez szükséges intézkedést saját erőforrásai terhére csak aránytalanul nagy ráfordítással vagy késedelmesen tudná végrehajtani. (4) Az ideiglenes igénybevétel az összehangolt védelmi tevékenység idejére, de legfeljebb három hónap időtartamra rendelhető el. (5) Az ideiglenes igénybevételt az adott ingatlant és ingó vagyontárgyat bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek. (6) Az ideiglenes igénybevétel megkezdése előtt – lehetőség szerint – az érintett tulajdonost és – ha az adott ingó vagyontárgy vagy ingatlan harmadik személy használatában van – a használót (a továbbiakban együtt: tulajdonos és használó) tájékoztatni kell az igénybevétel jellegéről, várható időtartamáról és az utólagos kártalanítás biztosításáról. 30. § (1) A tulajdonos és használó az ideiglenes igénybevétellel szemben kifogással élhet, ha az igénybevétellel előreláthatólag okozott kár lényegesen meghaladja az igénybe vevő által jelzett használati célhoz fűződő érdeket. (2) Ha az igénybe vevő a kifogást nem fogadja el, a jelzett kifogásról, valamint a kifogással kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul tájékoztatja az irányító jogkört gyakorló minisztert, aki 5 napon belül, a tulajdonos és használó tevékenysége szerint feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben dönt a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról. (3) Életet, testi épséget, egészséget fenyegető helyzetben a kifogásnak halasztó hatálya nincs. 31. § (1) Az ideiglenes igénybevételhez szükséges, a tulajdonos és használó érdekkörében fennálló feltételeket a tulajdonos és használó köteles biztosítani, ennek megtagadása esetén az igénybe vevő szerv az igénybevétel kikényszerítéséhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe. A tulajdonos és használó az igénybe vevő szervvel együttműködésre köteles, az igénybe vevő szerv részére a vagyontárgy kezelésével kapcsolatos információkat köteles megadni. (2) Az ideiglenes igénybevétel előtti állapotot jegyzőkönyvben kell rögzíteni oly módon, hogy az utólagosan alkalmas legyen a bekövetkezett károk megállapítására. Az igénybevétel előtti állapotfelmérésen a tulajdonos és használó képviselője köteles jelen lenni, biztosítani kell számára, hogy a dokumentációval kapcsolatosan írásos véleményt tegyen. (3) Az összehangolt védelmi tevékenység megszüntetését követő 15 napon belül, de legfeljebb a 29. § (4) bekezdésében meghatározott határidő leteltéig az igénybe vevő szerv az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyakat az eredeti állapot visszaállítása mellett – vagy ha ez nem lehetséges, akkor anélkül –, visszaszolgáltatja a tulajdonos és használó birtokába. A visszaszolgáltatás során a (2) bekezdésben meghatározottak szerint jegyzőkönyvben kell rögzíteni az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgy állapotát. 32. § (1) A 24. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami felügyeleti jogkörben, az állam nevében – kormányrendeletben történő kijelöléssel – az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el. Az állami felügyeleti jog gyakorlására kijelölt személy egyszerre több gazdálkodó szervezet felügyeletével is megbízható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a) áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, b) ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, c) az állami felügyeleti jog gyakorlását megalapozó helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben. (3) Az állam nevében az (1) bekezdés szerint kijelölt személy a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről haladéktalanul írásban tájékoztatja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott döntéshozatali jog egyebekben nem érinti a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének a hatásköreit. (4) Az állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik az (1) bekezdésben meghatározott személy által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért, ha a kár olyan rendelet alkalmazásának következménye, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített. 33. § (1) A 24. § (2) beke …