← Magyarország

2021. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Röviden

Ez a törvény Magyarország védelmi és biztonsági tevékenységeinek összehangolásáról szól, célja a nemzet fennmaradásának és fejlődésének, valamint a közösségi és egyéni jogok érvényesülésének biztosítása a 21. századi kihívásokkal szemben.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

Vbö. -

  1. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.
  2. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  3. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  4. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról * Az Országgyűlés – Magyarország és a magyar nemzet védelme, biztonságának fenntartása, fejlesztése és ezekkel összefüggő érdekeinek érvényesítése, – az erre hivatott képességek összehangolt és hatékony irányítása és működtetése, – a
  5. századi biztonsági környezet sokrétű és összetett kihívásainak és fenyegetéseinek kezelhetősége, – a természeti, a civilizációs eseményekkel, továbbá az emberi cselekményeken alapuló fenyegető, ártó, befolyásoló, támadó magatartásokkal szembeni összehangolt felkészülés és védekezés, valamint – a válságkezelés és a különleges jogrend idejével összefüggő feladatok átfogó megközelítésének erősítése érdekében, Magyarország Alaptörvényének végrehajtására, az Alaptörvény T) cikk

(1)bekezdése, XXXI. cikk
(1),
(4),
(5)és
(6)bekezdése, 15. cikk
(1)és
(2)bekezdése, 45. cikk
(5)bekezdése, 46. cikk
(6)bekezdése, 52. cikk
(5)bekezdése, 53. cikk
(1)bekezdése, valamint 54. cikk
(8)bekezdése alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A VÉDELEM ÉS BIZTONSÁGSZAVATOLÁS ALAPJAI
  1. § Magyarország védelme és biztonsága nemzeti ügy, amelyen a nemzet fennmaradása és fejlődése, a közösségi és az egyéni jogok érvényesülése alapszik, ezért a magyar nemzet védelmével és biztonságának fenntartásával és fejlesztésével összefüggő jogszabályi rendelkezéseket e törvényre figyelemmel kell meghatározni.
  2. § Az
  3. §-ban meghatározottak biztosításának és az ezzel összefüggő korszerű biztonságfelfogás előmozdításának egységes irányítása, valamint az ebben érintett szervezetek, képességek és erőforrások működtetésének, illetve kiaknázásának összehangolása állami feladat.
  4. §
(1)Az 1. §-ban foglaltak érvényre juttatásának és szükség esetén Magyarország fegyveres védelmének három pillére
  1. a)a honvédelem rendszere és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség),
  2. b)a rendvédelem és a rendvédelmi szervek, valamint
  3. c)a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott szervekkel az 1. §-ban meghatározottak érdekében a közigazgatási szervek kötelesek együttműködni.
(3)Az
(1)bekezdésben meghatározott szervezetek és a közigazgatási szervek az 1. §-ban meghatározottakból eredő feladatok ellátása során a nemzetgazdaság erőforrásaira és szervezeteire, az állampolgárok elhivatottságára és kötelezettségeik teljesítésére, a lakosság és az anyagi javak megóvását szolgáló polgári védelemre, a civil szervezetek szerepvállalására, valamint a szövetséges államok és szövetségi rendszerek – különösen az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) és az Európai Unió (a továbbiakban: EU) – együttműködésére támaszkodnak.
(4)Az ország védelmének és biztonságának hatékonysága
  1. a)az állami szervek felkészültségén, gyakorlásán és együttműködésén, továbbá személyi állományuk kapcsolódó ismereteinek folyamatos fejlesztésén és erősítésén,
  2. b)a társadalom támogatásán és biztonságfelfogásának korszerűsítésén, valamint
  3. c)a védelmi és biztonsági képességek és az azokkal összefüggő tudományos ismeretek folyamatos fejlesztésén alapul, amelyek előmozdításához és szervezéséhez szükséges alapvető feltételeket – Magyarország teherbíró képességéhez mérten – az állam biztosítja. I. FEJEZET ALAPVETŐ SZABÁLYOK 1. Alapelvek 4. § Magyarország védelme, biztonságának fenntartása és fejlesztése olyan összetett feladatrendszer, amelynek ellátása során az érintett szervezetek és természetes személyek különösen a következők szerint kötelesek eljárni:
  4. a)a 3. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti szervezetek a védelmi és biztonsági feladatellátásuk keretében alkalmazott jogkorlátozás tekintetében a megelőzni, elhárítani vagy felszámolni kívánt hátrány vagy sérelem mértékével és társadalmi hatásaival arányosan kötelesek eljárni, és fellépésük nem terjedhet túl az ehhez szükséges mértéken;
  1. b)a védelmi és biztonsági érdek előmozdítását szolgáló döntések, az ezek alapján elrendelt feladatok és végrehajtott intézkedések, valamint az ezek felülvizsgálatára irányuló eljárások során a szükséges mérték megállapításában az elérni kívánt konkrét védelmi és biztonsági cél jelentőségének elsődlegességet kell biztosítani;
  2. c)a védelmi és biztonsági feladatok ellátása, valamint az ezzel összefüggő döntéshozatal és intézkedések során úgy kell eljárni, hogy ha az adott cél elérése kisebb mérvű jogkorlátozást eredményező eljárással is elérhető, akkor az kerüljön foganatosításra;
  3. d)a védelmi és biztonsági érdekek védelme és előmozdítása tekintetében a tervezés, a felkészülés, az irányítás, a műveletek végrehajtása, valamint a tapasztalatok feldolgozása során az érintett ágazatok és szervezetek összehangolt működésének, valamint a kihívások és fenyegetések legszélesebb körére kiterjedő, átfogó tudományos ismereteket figyelembe vevő megközelítés követelményének megfelelően kell eljárni;
  4. e)a védelem és biztonság fenntartására és fejlesztésére irányuló – jogszabályban meghatározottakon alapuló – cselekmények végrehajtása során a jogszabályok érvényre juttatását, valamint a jogok érvényesülését a közösségi mértékű biztonságra figyelemmel kell biztosítani. 2. Értelmező rendelkezések 5. § E törvény alkalmazásában 1. * foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírói szolgálati jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, a hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszony, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya, az országgyűlési képviselői jogviszonya, tekintet nélkül arra, hogy ezen jogviszonyokban a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben történik; 2. gazdaságfelkészítés: a belgazdaság részét képező rendszerszerű és folyamatos tervezési, szolgáltatási és szabályozási tevékenység, amelynek során a feladatok végrehajtásába bevont kormányzati igazgatási szervek és a szolgáltatók felkészítik a nemzetgazdaságot a szükség esetén elrendelhető gazdaságmozgósítás feladataira, az erőforrások védelmi és biztonsági célú felszabadítására és igénybevételére; 3. gazdaságmozgósítás: e törvény és a felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet alapján a Kormány döntésével elrendelhető intézkedések rendszere, amely a nemzetgazdasági erőforrásoknak a védelmi és biztonsági események hatékony kezelése érdekében történő szabályozott igénybevételét, illetve sajátos működtetését teszi lehetővé; 4. helyi védelmi bizottság: a területileg illetékes területi védelmi bizottság irányítása alatt álló testületi közigazgatási szerv; 5. közigazgatási szerv: a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási szerv; 6. NATO Válságreagálási Rendszer: a NATO szervezetének döntéshozatali és végrehajtási rendszere, amelyet a NATO a különböző válságkezelési és – szükség esetén – kollektív védelmi, valamint terrorizmus elleni feladatok előkészítése és végrehajtása érdekében alkalmaz; 7. nemzeti ellenálló képesség: az 1999. évi I. törvénnyel kihirdetett Észak-atlanti Szerződés 3. cikkével összhangban, a nemzetet alkotó lakosság, gazdaság és állam képessége arra, hogy külső vagy belső, a közrendet és közbiztonságot, valamint az állam honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekeit, továbbá stabilitását sértő vagy veszélyeztető törekvések, támadások, természeti vagy ipari katasztrófák, járványok hatékony előrejelzését, megelőzését, a kockázatok lehető legkisebbre csökkentését, illetve bekövetkezésük esetén azok kezelését és azt követően a mielőbbi és hatékony helyreállítást a polgári és katonai felkészültségen keresztül – a biztonságtudatosság fejlesztésével, a felkészültség fokozásával és a szükséges védelmi intézkedések foganatba vételével – megfelelően biztosítsa; 8. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv; 9. rögzített védelmi ipari kapacitás: a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú mozgósítási feladataira kijelölt szolgáltató olyan békeidőszakban nem, vagy csökkentett mértékben üzemelő, vagy békeidőszakon kívül más célokra használható kapacitását jelenti, amelyek a gazdaságmozgósítás esetén a védelmi célú ellátás érdekében aktiválhatók, és amelyeket a jogszabályban meghatározott szerv ilyen kapacitásként kijelölt; 10. szövetségesi kötelezettség: a NATO és az EU, illetve más nemzetközi, az Országgyűlés által törvényben kihirdetett, kollektív védelmi együttműködés keretében teljesítendő – különösen honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági jellegű – tervezési, szervezési, felkészülési, felkészültségi, együttműködési és képesség alapú feladatok összessége; 11. * területi védelmi bizottság: a főváros és a vármegyék területére kiterjedő illetékességgel, e törvényben meghatározottak szerint létesített, a Kormány irányítása alatt álló, testületi szervként működő területi közigazgatási szerv; 12. védelmi és biztonsági célú adat: a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének az 52. §-ban, az 53. §
(1)bekezdésében, valamint a 71. §
(2)bekezdésében meghatározott védelmi és biztonsági feladatainak ellátásával, az összehangolt védelmi tevékenységgel, valamint a különleges jogrendi működéssel közvetlenül összefüggő adat. 13. védelmi és biztonsági célú felkészítés: az állami szervek személyi állománya védelmi és biztonsági tudatosságának és további védelmi és biztonsági ismereteinek fejlesztése, naprakészen tartása és fokozása, jogszabályban meghatározott képzési rendszer keretében; 14. védelmi és biztonsági érdek: Magyarország szuverenitásának, függetlenségének, területi épségének, állami, társadalmi és gazdasági stabilitásának, valamint működőképességének, továbbá a magyar állampolgárok és az ország lakossága jogai általános érvényesülésének megóvásával, védelmével, illetve károsulásuk, sérelmük esetén ezek helyreállításával összefüggő érdekek összessége; 15. védelmi és biztonsági esemény:
  1. a)törvényben meghatározott ágazati üzemzavar, válsághelyzet vagy különleges jogrendnek nem minősülő veszélyhelyzet, illetve a lakosság ellátását, annak biztonságát vagy folytonosságát érintő súlyos esemény,
  2. b)katasztrófa vagy annak veszélye,
  3. c)az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény,
  4. d)a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény,
  5. e)az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény,
  6. f)Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés,
  7. g)szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény, vagy
  8. h)terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye,
  9. i)* a kiberbiztonsági válsághelyzet; 16. védelmi és biztonsági igazgatás: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amely a Kormány irányítása mellett a Magyarországot és annak lakosságát veszélyeztető fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni fellépésre létrehozott, illetve jogszabályban ilyen feladatra kijelölt állami szervek központilag összehangolt tervező, végrehajtó és rendelkező tevékenysége, különös tekintettel a válsághelyzetek kezelésére, a különleges jogrend kihirdetésére, valamint a védelem- és biztonságtudatosság polgári és állami fokozásával összefüggő feladatokra és az ezekre való felkészülésre, beleértve a honvédelmi igazgatást és az annak részét képző katonai igazgatást, továbbá a kapcsolódó rendvédelmi szervek által ellátott igazgatást; 17. védelmi és biztonsági kötelezettségek: az ország és a nemzet védelme és biztonságának fenntartása és fejlesztése érdekében az állam által természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére meghatározható kötelezettségek; 18. védelmi és biztonsági szervezetek: a Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség. 19. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra: az általános kijelölő hatóság vagy a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság által kijelölt olyan eszköz, létesítmény, építmény, berendezés, hálózat, rendszer, vagy ezek része, amely az alapvető szolgáltatás nyújtásához szükséges, 20. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli infrastruktúra: az az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra, amelyet honvédelmi ágazati kijelölő hatóság jelölt ki honvédelmi ágazatban, 21. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli szervezet: az az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, amelyet honvédelmi ágazati kijelölő hatóság jelölt ki honvédelmi ágazatban, 22. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli infrastruktúra: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelölésű infrastruktúra és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelöléssel nem érintett infrastruktúra, 23. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli szervezet: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelölésű szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelöléssel nem érintett szervezet, 24. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúra: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli infrastruktúra és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli infrastruktúra, 25. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli szervezet, 26. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelöléssel nem érintett infrastruktúra: az az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra, amelyet a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság jelölt ki nem honvédelmi ágazatban, és az általános kijelölő hatóság nem jelölte ki, valamint a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság által a 43/N. § alapján kijelölt olyan infrastruktúra, mely kritikus infrastruktúraként nem került kijelölésre, 27. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelöléssel nem érintett szervezet: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, amelyet honvédelmi ágazati kijelölő hatóság jelölt ki nem honvédelem ágazatban, és az általános kijelölő hatóság nem jelölte ki, valamint a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság által a 43/N. § alapján kijelölt olyan szervezet, mely kritikus szervezetként nem került kijelölésre, 28. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelölésű infrastruktúra: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra, melyet a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság is kijelölt, valamint az a kritikus infrastruktúra, melyet a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a 43/N. § alapján is kijelölt, 29. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelölésű szervezet: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, melyet a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság is kijelölt, valamint az a kritikus szervezet, melyet a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a 43/N. § alapján is kijelölt, 29a. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőtér: a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kijelölt, lőtér-üzemeltetési engedéllyel rendelkező polgári rendeltetésű lőtér, amely folyamatos működésével és rendelkezésre állásával részt vesz a védelmi és biztonsági érdekből végzett felkészítésben és lőgyakorlathoz, kiképzéshez használnak, 30. * az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet: az általános kijelölő hatóság vagy a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság által kijelölt olyan alapvető szolgáltatást nyújtó szervezet, amely elengedhetetlen Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához és a biztonság, a környezet, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához. 31. * általános kijelölő hatóság: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra kijelölésére, a kijelölés fenntartására, vagy a kijelölés visszavonására irányuló közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására kormányrendeletben kijelölt hatóság, amely a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság kijelölési eljárása során az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben szakhatóságként is közreműködik, 32. * ellenálló képességért felelős vezető: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet vezető tisztségviselője vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület közvetlen irányítása alá tartozó, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet ellenálló képességének fejlesztéséért és a szervezet az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős státuszából eredő, az V/A. Fejezet és a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kszetv.) szerinti kötelezettségeinek teljesítéséért felelős személy, 33. * honvédelmi ágazati kijelölő hatóság: az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúra kijelölésére, a kijelölés fenntartására, vagy a kijelölés visszavonására irányuló közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására kormányrendeletben kijelölt hatóság. II. FEJEZET A VÉDELEMMEL ÉS BIZTONSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK 3. A kötelezettségek rendszere és alapvető szabályai 6. §
(1)A védelmi és biztonsági kötelezettségek a következők:
  1. a)hadiállapot idején, a honvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint bevezethető fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálat,
  2. b)polgári védelmi kötelezettség,
  3. c)hadiállapot idején a honvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint bevezethető honvédelmi munkakötelezettség,
  4. d)gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség,
  5. e)védelmi és biztonsági célú bejelentési kötelezettség.
(2)Az e törvényben meghatározott egyes védelmi és biztonsági feladatkörökkel összefüggő ágazati törvény – e törvény rendelkezéseire figyelemmel – a védelmi és biztonsági kötelezettségek tekintetében sajátos ágazati szabályokat határozhat meg. 7. §
(1)A 6. §
(1)bekezdés a)–c) pontja szerinti védelmi és biztonsági kötelezettségek közül ugyanazon természetes személyre egyazon időszakra nézve csak egy kötelezettség teljesítése rendelhető el. Az elrendelés során az a kötelezettség élvez elsőbbséget, amelyből az elrendelésre okot adó körülmények és a kötelezett viszonyainak együttes értékelése alapján a védelmi és biztonsági érdek nagyobb mérvű érvényesülése következik. Erre vonatkozóan az elrendelésre okot adó körülményeknek megfelelően a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve jogosult az elrendelés során követendő ajánlást megfogalmazni az elrendelésre jogosult szervek részére.
(2)A különleges jogrend idejét ide nem értve, a védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítése – jogszabályban meghatározottak szerint – akkor rendelhető el, ha az elrendelésre okot adó feladatok ellátását az állam más módon nem tudja biztosítani, vagy a más módon történő ellátás a védelmi és biztonsági érdek jelentős sérelmével fenyegető késedelemmel járna együtt, vagy aránytalanul nagy ráfordítást igényelne.
(3)Az e törvény szerinti védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésével összefüggő határozat, jogszabályi kötelezés esetén az annak foganatosítását szolgáló intézkedésekkel, valamint a kártalanítási kötelezettséggel összefüggő határozat közigazgatási perben megtámadható.
(4)A polgármester által hozott védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésével, valamint kártalanítási kötelezettséggel összefüggő határozatokkal szemben a fellebbezést a területileg illetékes területi védelmi bizottság elnöke bírálja el. Más esetben a határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs. 4. A polgári védelmi kötelezettség alapvető szabályai 8. §
(1)A polgári védelmi kötelezettség fegyveres összeütközések és katasztrófa időszakában
  1. a)az emberi élet védelme,
  2. b)az emberi létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme,
  3. c)a vagyonbiztonság megóvásának jogszabályban meghatározottak szerinti előmozdítása, továbbá
  4. d)humanitárius feladatok ellátása érdekében elrendelt személyes kötelezettség.
(2)A polgári védelem feladatait, a polgári védelmi kötelezettség teljesítésének szervezeti kereteit, valamint a polgári védelemmel összefüggő adatszolgáltatás, adatkezelés szabályait törvény határozza meg.
(3)A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a kötelezett lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes helyi önkormányzat polgármestere jár el.
(4)A polgári védelmi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok ellátását fegyveres összeütközés idején a honvédelmi feladatok ellátásának elsődlegességével kell megszervezni. 9. §
(1)A polgári védelmi kötelezettség
  1. a)az adatszolgáltatási,
  2. b)a bejelentési,
  3. c)a megjelenési, valamint
  4. d)a polgári védelmi szolgálat teljesítésére irányuló (a továbbiakban: szolgálatadási kötelezettség) kötelezettséget foglalja magában.
(2)A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást a kötelezett lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes polgármester rendeli el. 10. §
(1)Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól, aki
  1. a)18. életévét még nem töltötte be,
  2. b)annak végrehajtására fizikai vagy egészségi okból alkalmatlan,
  3. c)a háztartásában legalább egy fő állandó ápolásra, gondozásra szoruló egyenes ági rokona, illetve házastársa vagy testvére ellátására állandó vagy átmeneti jelleggel egyedül kötelezett, és azt a védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítése miatt nem tudná teljesíteni,
  4. d)saját háztartásában
  5. da)egyedül kötelezett legalább egy fő kiskorú, vér szerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodni, ideértve azt a nevelt gyermeket is, akit a kötelezett legalább egy éve tart el saját háztartásában, vagy akit a gyámhatóság döntése alapján családbafogadó gyámként vagy gyermekvédelmi nevelőszülőként nevel és nevelési feladatait a védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítése miatt nem tudná teljesíteni,
  6. db)három vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik, ideértve azt a nevelt gyermeket is, akit a kötelezett legalább egy éve tart el saját háztartásában, vagy akit a gyámhatóság döntése alapján családbafogadó gyámként vagy gyermekvédelmi nevelőszülőként nevel,
  7. e)várandós, a várandósságának megállapításától kezdve,
  8. f)a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte,
  9. g)cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt áll.
(2)A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti:
  1. a)az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
  2. b)az európai parlamenti képviselő,
  3. c)a szakmai felsővezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott,
  4. d)a jegyző,
  5. e)* az alkotmánybíró és az Alkotmánybíróság Hivatalának foglalkoztatottja, a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó,
  6. f)a Honvédség tényleges állományú, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,
  7. g)az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője,
  8. h)a fekvőbeteg, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó,
  9. i)az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója,
  10. j)a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes, létesítményi és önkormányzati tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja,
  11. k)a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja,
  12. l)a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete,
  13. m)a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi,
  14. n)a léginavigációs szolgáltatást ellátó szervezet személyzete,
  15. o)* a kritikus szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet kritikus munkakörben foglalkoztatottja.
(3)A polgármester – kérelmére – a polgári védelmi kötelezettség alól legfeljebb egy év időtartamra mentesítheti azt a kötelezettet, aki
  1. a)egyéni helyzete,
  2. b)munkahelyi, családi vagy társadalmi kötelezettsége miatt nem, vagy a polgári védelmi szolgálat teljesítésével elérhető előnyhöz képest aránytalanul nagy személyes áldozatok mellett tudná csak teljesíteni a polgári védelmi szolgálatot.
(4)Az
(1)vagy
(2)bekezdés hatálya alá tartozó, valamint a
(3)bekezdés alapján mentesített természetes személyek megjelenésre és szolgálatadásra nem kötelezhetőek, polgári védelmi szervezetbe nem oszthatóak be, vagy ilyen beosztásukat meg kell szüntetni.
(5)* A
(2)bekezdés f) pontja szerinti természetes személyek adatszolgáltatási kötelezettsége a
(2)bekezdés f) pontja hatálya alá tartozás tekintetében áll fenn. A polgári védelmi szolgálat
(2)bekezdés f) pontja alapján történő ellátása tekintetében a Honvédség központi nyilvántartó szerve, a rendvédelmi szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, az Országgyűlési Őrség nyilatkozata irányadó. Az
(1)–
(2)bekezdés szerinti további mentesülési okok igazolásának módját jogszabály határozza meg. 11. §
(1)A polgári védelmi szervezet tagja kiképzésre és gyakorlatra osztható be (a továbbiakban: felhívás), amelynek időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, gyakorlat esetében a 72 órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és időpontban köteles megjelenni.
(2)A polgármester a kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben kérelemre halasztást, illetve felmentést adhat.
(3)A
(2)bekezdés szerinti felmentés alapjául szolgáló indokot kormányrendeletben meghatározottak szerint kell bejelenteni, igazolni és mérlegelni. 12. §
(1)A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni.
(2)A kötelezett jogszabályban meghatározottak szerint a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül áll rendelkezésre különleges jogrend idején.
(3)A polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 napot nem haladhatja meg.
(4)Akit szolgálatadásra köteleznek, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott utasításokat végrehajtani, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.
(5)A
(4)bekezdés szerinti utasítások nem eredményezhetik a beosztottak indokolatlan foglalkoztatását, emberi méltóságának megsértését, életük és testi épségük közvetlen veszélyeztetését.
(6)A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben kérelemre felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a szolgálat elrendelt időpontját megelőző három napon belül kell bejelenteni és igazolni.
(7)Aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester határozata alapján részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik.
(8)A
(7)bekezdésben foglalt mentési munkák alól mentesíteni kell, aki igazolja, hogy hivatásbeli vagy szolgálati feladatának ellátása, illetőleg katonai kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia, illetőleg a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan. 13. §
(1)Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére a Kormány rendeletben, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a területi vagy helyi védelmi bizottság elnöke, valamint a főpolgármester vagy a polgármester határozatban jogosult.
(2)A polgári védelmi szervezetbe beosztott foglalkoztatási jogviszonyban álló állampolgárt a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat ideje alatt az eredeti munkakörben nem terheli rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A felmentés időtartamára távolléti díj, vagy ha az adott jogviszonyban ilyen nincs, az annak megfelelő díjazás (a továbbiakban együtt: távolléti díj) jár.
(3)Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítő állampolgár nem áll foglalkoztatási jogviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelező legkisebb munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet az elrendelő köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelően megfizetni.
(4)A polgári védelmi beosztott a
(3)bekezdésben foglaltakon túl jogosult:
  1. a)a szolgálat teljesítéséhez szükséges ellátásra,
  2. b)norma szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra,
  3. c)egyenruha viselésére,
  4. d)feladatának ellátásához szükséges felkészítésre,
  5. e)feladatának ellátásához szükséges védőfelszereléssel, munkaeszközökkel történő ellátásra,
  6. f)a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok megismerésére,
  7. g)távolléti díjra, utazási költségtérítésre, az ellátása igazolt költségeinek megtérítésére.
(5)A polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.
(6)A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató részére téríti meg.
(7)A polgári védelmi kötelezettséget teljesítő vagy a védelmi és biztonsági események kezelésében e törvény alapján közreműködő részére a honvédelmi vagy katasztrófavédelmi és honvédelmi feladatok teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén a társadalombiztosítási rendelkezések szerinti baleseti ellátás jár. A polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő balesetnek minősül az is, ha a baleset a kötelezettséget teljesítőt a kötelezettség teljesítésének helyére vagy onnan vissza, menetközben éri.
(8)A polgári védelmi szervezetbe beosztott jogszabályban meghatározott esküt vagy fogadalmat tesz. 5. A gazdasági és anyagi szolgáltatások alapvető szabályai 14. §
(1)A gazdasági és anyagi szolgáltatás célja az ország védelmével és biztonságával közvetlenül összefüggő, törvényben meghatározott feladatok ellátásához az anyagi és szolgáltatási feltételek nem állami forrásokból történő biztosítása, amennyiben azok más módon nem biztosíthatók.
(2)A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség kiterjed
  1. a)meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére,
  2. b)valamely tevékenységtől való tartózkodásra,
  3. c)az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre,
  4. d)az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére. [ezen alcím alkalmazásában az a)–
  5. d)pontban foglaltak a továbbiakban együtt: szolgáltatás].
(3)Szolgáltatás igénybevételével biztosítható különösen
  1. a)a védelmi és biztonsági szervezetek működéséhez szükséges anyagi javak és szolgáltatások rendelkezésre állása,
  2. b)az ország kormányzati és közigazgatási rendszerének zavartalan működése,
  3. c)a nemzetgazdaság működőképessége, szükség esetén a működőképesség helyreállítása,
  4. d)a polgári védelmi feladatok ellátása,
  5. e)az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátása,
  6. f)a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátása.
(4)A szolgáltatás elrendelésére való felkészülés érdekében a jogszabályban meghatározott szervek
  1. a)az állami, illetve az állam számára jogszabályban meghatározottak alapján hozzáférhető nem állami adatbázisok,
  2. b)önkéntes adatszolgáltatás,
  3. c)szolgáltatásra történő előzetes kijelölés,
  4. d)kötelező adatszolgáltatás útján szerzik be a 3. mellékletben meghatározott, valamint kormányrendelet által előírt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki, technikai adatokat és tervezik a szolgáltatás elrendelését. Ha a tervezéshez szükséges információs igény a fenti felsorolásban előbb szereplő módon biztosítható, akkor az állami szerv köteles azt a módot alkalmazni.
(5)A
(3)bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a szolgáltatásra előzetesen kijelölt részére elrendelhető:
  1. a)az igénybevételre előzetesen kijelölt ingatlanok, továbbá ingó dolgok adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása,
  2. b)a gazdaság működőképességének fenntartásához, a lakosság alapvető ellátásához, illetve az ezekkel összefüggő állami feladatellátás támogatásához szükséges tartalékok és készletek képzése,
  3. c)a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési feladatokat és a szervezetek létrehozását is,
  4. d)a bejelentések valódisága, a szolgáltatások teljesíthetősége céljából végrehajtásra kerülő helyszíni ellenőrzésben való közreműködés, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése,
  5. e)védelmi és biztonsági szervezetek, valamint a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele. * 15. §
(1)A szolgáltatások igénybevételéről feladatkörét érintően dönthet
  1. a)* az ország egész területére vagy annak több vármegyét érintő részére rendeletben a Kormány, vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter,
  2. b)illetékességi területén határozatban a területi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester,
  3. c)a törvényben meghatározott esetben, jogszabályban meghatározottak szerint, határozatban a védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó ágazati igazgatási szerv vezetője, vagy hadiállapotban a katonai szervezet parancsnoka [a továbbiakban együtt: igénybevételi hatóság].
(2)Az
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja szerinti szolgáltatást elrendelő illetékességi területén jogosult a más igénybevételi hatóság által még ki nem jelölt kötelezetteket – kormányrendeletben meghatározott szempontok alapján – mentesíteni a szolgáltatási kötelezettség alól. E mentesítésekről az illetékes igénybevételi hatóság évente összesítve tájékoztatja a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervét, amely jogosult a mentesítések felülvizsgálatára.
(3)A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit.
(4)Az igénybe vevő az ingatlan, szolgáltatás vagy technikai eszköz igénybevételének biztosítása érdekében a tulajdonossal vagy a szolgáltatóval szerződést előzetesen köthet. Az ezzel összefüggő eljárási szabályokat kormányrendelet határozza meg.
(5)A szerződéssel igénybevételre lekötött ingatlant, szolgáltatást és technikai eszközt az igénybevételi hatóság – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – igénybevételre nem jelölheti ki.
(6)Az igénybevételi hatóság jogszabályban meghatározottak szerint az igénybevételt elősegítő nyilvántartást vezet – a 3. mellékletekben meghatározott, valamint kormányrendelet által előírt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki, technikai adatokra tekintettel – a szolgáltatással érintett vagy arra tervezhető ingatlanokról, ingókról, termelési és szolgáltatási tevékenységekről, továbbá a mentesítettek köréről.
(7)Az
(1)bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatási kötelezettségek elrendelését és a kötelezettségek teljesítésével összefüggő feladatok végrehajtását, valamint a
(6)bekezdés szerinti nyilvántartások naprakész működtetését a Kormány a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve útján hangolja össze.
(8)Hadiállapot vagy szükségállapot idején, ha az
(1)bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatást elrendelő hatóság intézkedésének időigénye miatt a védelmi és biztonsági érdekek sérelmének súlyos és közvetlen veszélye áll fenn, az
(1)bekezdés
  1. c)pontja szerinti szervezet vezetője a szolgáltatásra kötelezettel szemben közvetlenül elrendelheti a védekezéshez közvetlenül szükséges javak igénybevételét a védelmi érdekhez igazodó mértékben. 16. § Mentes a szolgáltatás alól:
  2. a)* az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Sándor-palota, az Állami Számvevőszék, az Alapvető Jogok Biztosának munkaszervezete, a minisztériumok, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országgyűlés Hivatala, a Magyar Nemzeti Bank és alapítványai, az autonóm államigazgatási szervek, továbbá az önálló szabályozó szervek,
  3. b)a honvédelmi törvény szerinti honvédelmi szervezetek, valamint a védelmi és biztonsági szervezetek,
  4. c)az
  5. a)pontban foglaltakon kívül a közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervek alaprendeltetésük, valamint védelmi és biztonsági feladataik ellátásához szükséges mértékben,
  6. d)a vallási közösségek azon dolgok és jogok tekintetében, amelyek közvetlenül a hitéleti feladatokat szolgálják,
  7. e)az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok, az országgyűlési képviseleti tevékenységhez szükséges mértékben,
  8. f)az országos munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségei azon dolgok és jogok tekintetében, amelyek érdekképviseleti feladatuk ellátásához nélkülözhetetlenek,
  9. g)azok az országos közutak kezelését ellátó a közforgalmú személyszállító, továbbá árufuvarozó szervezetek – ideértve a légi személyszállítást és légi árufuvarozást ellátó szervezeteket is –, amelyeket e tevékenység végzésére hoztak létre, vagy amelyek e tevékenységet szerződés illetve jogszabályi kijelölés alapján végzik, a létfontosságú közlekedés és szállítás fenntartásához szükséges mértékben, valamint a léginavigációs szolgáltatást ellátó szervezet,
  10. h)a közszolgáltató vagy közüzemi tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyek, különösen az áram-, víz-, gáz-, távhőszolgáltatást, víziközmű-szolgáltatást, kommunálishulladék-eltávolítást végzők, és ezek üzemvitelét biztosító üzemek, a rendeltetésszerű feladataik teljesítéséhez nélkülözhetetlen mértékben, beleértve a hozzájuk tartozó védő és biztonsági területeket is,
  11. i)* a kritikus szervezetek és a kritikus szervezetek által nyújtott alapvető szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen szolgáltatásokat teljesítő szervezetek, valamint az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek által nyújtott alapvető szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen szolgáltatásokat teljesítő szervezetek, az alapvető szolgáltatáshoz szükséges eszközök és erőforrások erejéig. 17. §
(1)A lakosság létfenntartása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb termelési és szolgáltatási tevékenységet végzők kérelemre mentesíthetők a szolgáltatás alól.
(2)A nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult, valamint az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató) e minőségükben, továbbá a gyógyszertárak, valamint ezek egészségügyi célt szolgáló berendezései csak egészségügyi szolgáltatás céljára vehetők igénybe.
  1. § A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért – a törvényben meghatározott esetek kivételével – a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével összefüggő intézkedésekre irányadó szabályok szerint – kártalanítás jár.
  2. A védelmi és biztonsági célú bejelentési kötelezettség
  3. §
(1)Aki
  1. a)a közrend, közbiztonság súlyos és erőszakos megzavarására alkalmas cselekményt,
  2. b)katasztrófát vagy
  3. c)az
  4. a)és
  5. b)pont szerinti körülmény közvetlen veszélyét észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles azt bejelenteni.
(2)Az
(1)bekezdésen túlmenően a bejelentési kötelezettség összehangolt védelmi tevékenység fennállása idején, hadiállapot és szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően, továbbá különleges jogrend idején kiterjed
  1. a)az ország honvédelmi érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető cselekmények,
  2. b)az államhatár rendjét súlyosan sértő cselekmények,
  3. c)* az élet- és vagyonbiztonságot jelentős mértékben veszélyeztető kritikus infrastruktúra, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra rendkívüli eseménye, illetve károsítása vagy
  4. d)az a)–
  5. c)pont szerinti körülmény közvetlen veszélye bejelentésére is.
(3)A bejelentést
  1. a)a készenléti segélyszolgálat,
  2. b)a rendőrség,
  3. c)a honvédelmi szervezet,
  4. d)a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
  5. e)a területi kormányzati igazgatási szerv,
  6. f)az önkormányzati tűzoltóság,
  7. g)a polgármesteri hivatal vagy
  8. h)a közös önkormányzati hivatal felé kell teljesíteni.
(4)A
(3)bekezdés alapján értesített szerv a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesíti a tudomására jutott események kapcsán hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, valamint a megítélése szerint országos jelentőségű esemény esetén a kormányügyeleti rendszer működtetéséért felelős szervet.
(5)Az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott bejelentéssel összefüggésben az érintett állami szervek a bejelentőt nem kötelesek a megtett intézkedésekről és a bejelentés értékeléséről utólag tájékoztatni. III. FEJEZET A VÉDELEM ÉS BIZTONSÁG TERVEZÉSE ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK 7. A védelmi és biztonsági célú tervezés rendszere 20. §
(1)Az ország védelmének és biztonságának fenntartása, erősítése és az arra történő felkészülés érdekében a Kormány védelmi és biztonsági tervezési rendszert működtet.
(2)A védelmi és biztonsági tervezési rendszer rendeltetése a védelmi és biztonsági szervezetek, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő, Kormány irányítása alatt álló szervek eseménykezelésre való felkészítése, kapcsolódó működésük, fejlesztésük stratégiai meghatározása és az együttműködés kereteinek biztosítása.
(3)A védelmi és biztonsági tervezési rendszerben központilag meghatározott szempontrendszer szerint, ágazatilag elkülönülten, de kormányzati szinten összehangolt módon, a költségvetési források tervezésére is kiterjedő stratégiai és végrehajtási szintű tervdokumentumok kerülnek kialakításra. 21. §
(1)A védelmi és biztonsági tervezési rendszer működtetése során – törvény eltérő rendelkezése hiányában – minden érintett állami szerv köteles
  1. a)a Kormány által a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolása kapcsán meghatározott követelményeknek megfelelő védelmi és biztonsági stratégiák előkészítésére,
  2. b)a nemzetbiztonsági érdekek elsődlegessége mellett a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek, szervezetek közti információk hatékony megosztására,
  3. c)az egyes kihívások, fenyegetések, lehetséges válságok átfogó megközelítés szerinti elemzésére és a tervezés, valamint végrehajtás tekintetében a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában résztvevő szervek, szervezetek lehető legszélesebb körű együttműködésének előmozdítására,
  4. d)a nemzetbiztonsági szolgálatok kihívásokkal, fenyegetésekkel, válságövezetekkel és kapcsolódó ellenérdekelt vagy veszélyes törekvésekkel kapcsolatos előrejelzéseinek és jelentéseinek felhasználására az ágazati szintű kidolgozás során,
  5. e)a bekövetkezett események tapasztalatainak feldolgozásba, tervezésbe történő beépítésére,
  6. f)a NATO, az EU és más védelmi és biztonsági célú nemzetközi együttműködések tervezési gyakorlatában kialakult és eredményesen működő megoldások hazai rendszerbe való átültetésének előmozdítására, valamint
  7. g)a külföldi védelmi és biztonsági megoldások és újítások, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai és tudományos kutatások és azok eredményeinek, valamint a védelmi és biztonsági kihívást előidézni képes tudományos eredmények és technológiai újítások figyelemmel kísérésére.
(2)A védelmi és biztonsági tervezés rendszerét a Kormány irányítja.
  1. A védelmi és biztonsági célú tervezés főbb dokumentumai
  2. §
(1)A védelmi és biztonsági tervezés rendszerének főbb dokumentumai
  1. a)a Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei,
  2. b)a Nemzeti Biztonsági Stratégia,
  3. c)az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatás, valamint
  4. d)ágazati törvényben és a Kormány rendeletében előírt ágazati, illetve kihívás- vagy fenyegetésközpontú, továbbá kockázatelemzésen alapuló stratégiák, alaptervek, illetve intézkedési tervek.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott dokumentumok szerinti ágazati feladatok végrehajtásának hatékony tervezése érdekében miniszteri utasításban további tervezési dokumentumok kidolgozása határozható meg.
(3)A Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei a Kormány által előkészített, az Országgyűlés által meghatározott és elfogadott, hosszú távra vonatkozó, elvi szintű, nyilvános védelmi és biztonsági tervdokumentum, amely
  1. a)az ország és a nemzet helyzetének és fenyegetettségének értékelése alapján,
  2. b)a védelmi és biztonsági képességek és az ezzel összefüggésben tervezett fejlesztések alapulvételével,
  3. c)az ország geostratégiai lehetőségeire figyelemmel meghatározza a Kormány számára, hogy az irányítása alá tartozó szervek irányítása, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervekkel, szervezetekkel való együttműködés keretében mely fő elvek, irányok és célok szerint tervezze és hajtsa végre az ország védelmi és biztonsági célú felkészítését, illetve képességeinek fejlesztését, fenntartását és működtetését.
(4)A Nemzeti Biztonsági Stratégia a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveinek megfelelően a Kormány határozatával kiadott, nyilvános tervezési dokumentum, amely hosszú távra fogalmazza meg
  1. a)az ország biztonsági helyzetének általános értékelését,
  2. b)a védelmi és biztonsági képességek által védendő értékeket,
  3. c)az ország védelmi és biztonsági helyzetét meghatározó kihívásokat, fenyegetéseket, potenciális válságokat,
  4. d)az a)–
  5. c)ponttal összefüggő főbb fejlesztési irányokat, valamint
  6. e)az a)–
  7. d)pontra figyelemmel meghatározott cselekvési irányokat.
(5)Az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatás a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveire, valamint a Nemzeti Biztonsági Stratégia alapján – a nemzetbiztonsági érdekek és minősített adatok védelmének elsőbbségére figyelemmel – a Kormány határozatában kiadott tervezési dokumentum, amely hosszú távra határozza meg
  1. a)az ország védelmi és biztonsági érdekeinek érvényesítéséhez szükséges képességcélokat,
  2. b)az ország biztonságának fenntartásához és megerősítéséhez szükséges részletes cselekvései irányokat,
  3. c)az ország védelmével és biztonságával összefüggő átfogó feladatrendszerben érintett szervek együttműködésének főbb irányait, valamint
  4. d)az a)–
  5. c)ponttal összefüggő főbb ágazati feladatokat. IV. FEJEZET A NEMZETGAZDASÁG VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI CÉLÚ FELKÉSZÍTÉSE ÉS MOZGÓSÍTÁSA 9. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének és mozgósításának keretei 23. §
(1)A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósítása az ország biztonsága és stabilitása, különösen a lakosság ellátása, valamint az államműködés folytonossága érdekében, a védelmi és biztonsági feladatok ellátásának összehangolása keretében megvalósuló a) tervezési, b) felkészülési, c) tartalékolási, d) igénybevételi, valamint e) irányítási és felügyeleti intézkedések és feladatok összessége.
(2)A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése az állam és a gazdasági szereplők együttműködésével, a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú mozgósítása az állam irányításával hivatott biztosítani az egyes kihívásokból, fenyegetésekből, lehetséges válsághelyzetekből fakadó szükségesség alapján
  1. a)a lakosság ellátásának fenntarthatóságát,
  2. b)a védelmi és biztonsági intézkedésekhez szükséges, más úton nem biztosítható ingó és ingatlan javak rendelkezésre állását,
  3. c)a gazdaság működőképességének fenntarthatóságát, valamint
  4. d)a védelmi és biztonsági események gazdasági hatásainak mérséklését és a károk enyhítését.
(3)A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával összefüggő feladatok teljesítését a védelmi és biztonsági kötelezettségek, valamint a törvényben meghatározott védelmi és biztonsági érdekű adatszolgáltatási kötelezettségek elrendelésével központilag összehangolt módon a Kormány – a belgazdaságért felelős miniszter koordinációjával – irányítja.
(4)A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének helyzetéről és az e körben elvégzett feladatokról a belgazdaságért felelős miniszter évente beszámol a Kormánynak. 24. §
(1)A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósítása körében a Kormány az e törvényben meghatározottak szerint, összehangolt védelmi tevékenység elrendelését követően rendeletével dönthet ingó és ingatlan vagyontárgyak e törvényben meghatározott ideiglenes igénybevételének elrendeléséről.
(2)A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósítása körében a Kormány az e törvényben meghatározottak szerint, hadiállapot vagy szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően, valamint különleges jogrendben rendeletével
  1. a)gazdálkodó szervezetet állami felügyelet alá vonhat,
  2. b)köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti köztulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: köztulajdonban álló gazdasági társaság) számára a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írhat elő, valamint
  3. c)dönthet a gazdaság mozgósításáról. 10. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének és mozgósításának sajátos tervezési feladatai 25. §
(1)A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének és mozgósításának irányait és összehangolt követelményeit a Védelemgazdasági Alapterv határozza meg.
(2)A Védelemgazdasági Alaptervet a belgazdaságért felelős miniszter a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek közreműködésével és adatszolgáltatása alapján állítja össze. A védelemgazdasági alapterv összeállításával kapcsolatos adatszolgáltatás a 4. melléklet szerint valósul meg.
(3)A Védelemgazdasági Alaptervet a Kormány hagyja jóvá.
(4)* A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek a Védelemgazdasági Alapterv figyelembevételével a szervezetüket érintő részfeladatok meghatározása és ellátása érdekében védelemgazdasági tervet készítenek. A védelemgazdasági tervet a védelmi és biztonsági feladatok ellátásban részt vevő szerv vezetője – kormányrendeletben meghatározott szerv egyetértése esetén – hagyja jóvá. 11. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú tartalékolásának szabályai 26. §
(1)A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének részeként
  1. a)állami célú tartalékok képezhetők, valamint
  2. b)a nemzetgazdaság szereplői számára tartalékolási kötelezettség írható elő.
(2)A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú tartalékolása során törekedni kell a gazdaságosság és a költségvetési források takarékos felhasználására. 27. §
(1)A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú állami tartalékát különösen a következő ágazati besorolású termékek, eszközök alkotják:
  1. a)ipari alapanyagok, késztermékek, eszközök,
  2. b)haditechnikai, hadfelszerelési, fegyverzeti és kettős rendeltetésű eszközök,
  3. c)közlekedési eszközök,
  4. d)elektronikus hírközlési és informatikai eszközök,
  5. e)mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, ideértve a lakosság ivóvízellátásához szükséges eszközöket és készleteket is,
  6. f)egészségügyi és gyógyszeripari termékek, gyógyászati eszközök,
  7. g)energetikai eszközök és készletek és elektronikus hírközlő hálózati kapacitások,
  8. h)vízügyi és árvízvédelmi termékek,
  9. i)pénzeszközök, valamint
  10. j)* az a)–
  11. i)pont alá nem tartozó kritikus szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek által nyújtott alapvető szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, erőforrások.
(2)Az
(1)bekezdés g) pontja szerinti energetikai eszközök nem foglalják magukban az atomenergiáról szóló törvény szerinti nukleáris üzemanyagot.
(3)Az állami célú tartalékok tekintetében a korlátozott felhasználhatóságú készleteket az elavulást, illetve a felhasználhatósági időtartam lejáratát megelőzően – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – más állami célra kell felhasználni a tartalékkészletek egyidejű pótlása mellett. A fel nem használható készleteket – az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló jogszabályokban és a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – az elavulást megelőzően a 26. §
(2)bekezdésében meghatározottakra figyelemmel értékesíteni kell.
(4)* A tartalékolási kötelezettség teljesítéséhez az állam elsősorban pénzbeli támogatásának biztosítása során – az egyéb, jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén – elsőbbséget kell biztosítani a kritikus szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek számára. 28. §
(1)A nemzetgazdaság szereplői számára előírt tartalékolási kötelezettség teljesítéséhez az állam elsősorban pénzbeli támogatást biztosíthat. Az államot a tartalékolással felhalmozott javak tekintetében – az állami támogatás összegével csökkentett, felhalmozáskor megállapított vételár figyelembevételével – vételi jog illeti meg, amelynek gyakorlására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogosult. Ha az állam nem él a vételi jogával, akkor a tartalékolásra kötelezett jogosult a tartalékkészletet – annak egyidejű pótlásával – értékesíteni.
(2)Nem követelhető meg az előírt tartalékolási kötelezettség teljesítése abban az esetben, ha a teljesítés
  1. a)a kötelezett számára aránytalan terhet jelentene, vagy
  2. b)veszélyeztetné a kötelezettnek a saját fenntartható működéshez fűződő jogos érdekét.
(3)A nemzetgazdaság szereplői számára előírt tartalékolási kötelezettség olyan termékkörre terjedhet ki, amely
  1. a)sajátos jellege miatt állami tartalékolás vagy gazdasági és anyagi szolgáltatás keretében nem vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással biztosítható, vagy
  2. b)pótolható jellege és a nemzetgazdasági szereplő működési körében meglévő jelentős forgóeszköz készlethez fűződő gazdasági érdekek, illetve az elkülönített készletezésből következő elavulás veszélye miatt csak fajlagos tartalékolási kötelezettséggel biztosítható. 12. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával összefüggő állami irányítás és felügyelet különös szabályai 29. §
(1)A 24. §
(1)bekezdése szerinti ideiglenes igénybevétel (a továbbiakban: ideiglenes igénybevétel) alkalmazását a Kormány az összehangolt védelmi tevékenység során köztulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében rendelheti el.
(2)Az ideiglenes igénybevétel miatt felmerült vagyoni hátrányért a köztulajdonban álló gazdasági társaságot az okozott sérelemmel arányos kártalanítás illeti meg.
(3)Igénybe vevő szervként a Kormány rendeletében kizárólag azon, az összehangolt védelmi tevékenységben részt vevő szerv jelölhető ki, amely a válsághelyzet kezeléséhez szükséges intézkedést saját erőforrásai terhére csak aránytalanul nagy ráfordítással vagy késedelmesen tudná végrehajtani.
(4)Az ideiglenes igénybevétel az összehangolt védelmi tevékenység idejére, de legfeljebb három hónap időtartamra rendelhető el.
(5)Az ideiglenes igénybevételt az adott ingatlant és ingó vagyontárgyat bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek.
(6)Az ideiglenes igénybevétel megkezdése előtt – lehetőség szerint – az érintett tulajdonost és – ha az adott ingó vagyontárgy vagy ingatlan harmadik személy használatában van – a használót (a továbbiakban együtt: tulajdonos és használó) tájékoztatni kell az igénybevétel jellegéről, várható időtartamáról és az utólagos kártalanítás biztosításáról. 30. §
(1)A tulajdonos és használó az ideiglenes igénybevétellel szemben kifogással élhet, ha az igénybevétellel előreláthatólag okozott kár lényegesen meghaladja az igénybe vevő által jelzett használati célhoz fűződő érdeket.
(2)Ha az igénybe vevő a kifogást nem fogadja el, a jelzett kifogásról, valamint a kifogással kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul tájékoztatja az irányító jogkört gyakorló minisztert, aki 5 napon belül, a tulajdonos és használó tevékenysége szerint feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben dönt a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról.
(3)Életet, testi épséget, egészséget fenyegető helyzetben a kifogásnak halasztó hatálya nincs. 31. §
(1)Az ideiglenes igénybevételhez szükséges, a tulajdonos és használó érdekkörében fennálló feltételeket a tulajdonos és használó köteles biztosítani, ennek megtagadása esetén az igénybe vevő szerv az igénybevétel kikényszerítéséhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe. A tulajdonos és használó az igénybe vevő szervvel együttműködésre köteles, az igénybe vevő szerv részére a vagyontárgy kezelésével kapcsolatos információkat köteles megadni.
(2)Az ideiglenes igénybevétel előtti állapotot jegyzőkönyvben kell rögzíteni oly módon, hogy az utólagosan alkalmas legyen a bekövetkezett károk megállapítására. Az igénybevétel előtti állapotfelmérésen a tulajdonos és használó képviselője köteles jelen lenni, biztosítani kell számára, hogy a dokumentációval kapcsolatosan írásos véleményt tegyen.
(3)Az összehangolt védelmi tevékenység megszüntetését követő 15 napon belül, de legfeljebb a 29. §
(4)bekezdésében meghatározott határidő leteltéig az igénybe vevő szerv az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyakat az eredeti állapot visszaállítása mellett – vagy ha ez nem lehetséges, akkor anélkül –, visszaszolgáltatja a tulajdonos és használó birtokába. A visszaszolgáltatás során a
(2)bekezdésben meghatározottak szerint jegyzőkönyvben kell rögzíteni az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgy állapotát. 32. §
(1)A 24. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami felügyeleti jogkörben, az állam nevében – kormányrendeletben történő kijelöléssel – az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el. Az állami felügyeleti jog gyakorlására kijelölt személy egyszerre több gazdálkodó szervezet felügyeletével is megbízható.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott személy
  1. a)áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét,
  2. b)ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait,
  3. c)az állami felügyeleti jog gyakorlását megalapozó helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben.
(3)Az állam nevében az
(1)bekezdés szerint kijelölt személy a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről haladéktalanul írásban tájékoztatja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait. A
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott döntéshozatali jog egyebekben nem érinti a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének a hatásköreit.
(4)Az állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik az
(1)bekezdésben meghatározott személy által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért, ha a kár olyan rendelet alkalmazásának következménye, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített. 33. §
(1)A 24. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti esetben a Kormány – kormányrendeletben kijelölt miniszternek az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben meghozott javaslata alapján – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok számára a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására rendeletben szerződéskötési kötelezettséget írhat elő.
(2)A szerződéskötési kötelezettség alapján nyújtott szolgáltatás teljesítésével összefüggésben felmerült vagyoni hátrányért a köztulajdonban álló gazdasági társaságot az okozott sérelemmel arányos kártalanítás illeti meg. 34. §
(1)A 24. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti esetben a Kormány rendelettel dönthet a gazdaság mozgósításának elrendeléséről és az ezzel összefüggő fő feladatokról.
(2)A Kormány a gazdaságmozgósítás részletes szabályait és a gazdaságmozgósítási követelmények meghatározására jogosult szerveket (a továbbiakban: követelménytámasztó szerv) rendeletben határozza meg.
(3)A gazdaságmozgósítási feladat teljesítése érdekében a felelős teljesítő szervek (a továbbiakban: megrendelő) által teljesítendő követelményeket a követelménytámasztó szerv határozza meg. A megrendelőt a követelménytámasztó szerv vezetője jelöli ki.
(4)A gazdaságmozgósítási feladat teljesítése érdekében
  1. a)a megrendelő a jogszabályban meghatározott feltételeknek és a követelménytámasztó szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltatóval gazdaságmozgósítási szerződést köt,
  2. b)a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter, vagy az általa kijelölt önálló szabályozó szerv vezetője a rögzített védelmi ipari kapacitás fenntartójával – a költségvetési törvényben erre a célra rendelkezésre álló előirányzat terhére – kapacitásfenntartási rendelkezésre állási szerződést köt.
(5)A gazdaságmozgósítással összefüggő szerződéskötések körében, amennyiben az tényleges kapacitás lekötést jelent, közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, kivéve az EUMSZ 346. cikke alapján azokat a beszerzéseket, amelyek esetében a beszerzésre vonatkozó törvény szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes a biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, és amely beszerzések megrendelésére az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a beszerzésre vonatkozó törvény alkalmazása alól felmentést adott.
(6)* A rögzített védelmi ipari kapacitások korszerűsítésére, bővítésére szolgáló fejlesztésekre a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter – kormánydöntés alapján, kapacitásfejlesztési szerződéssel – támogatást nyújt. A támogatás biztosítása során – az egyéb, jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén – a támogatásra vonatkozó rendes szabályoktól eltérően elsőbbséget kell biztosítani a kritikus szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek számára.
  1. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával összefüggő kártalanítás közös szabályai
  2. § Ezen alcím rendelkezéseit, ha törvény másként nem rendelkezik, a gazdasági és anyagi szolgáltatás, a szerződéskötési kötelezettség és az ideiglenes igénybevétel elrendelésével okozott kár megtérítésére kell alkalmazni.
  3. § A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával kapcsolatos kártalanítás összegét az állam fizeti meg.
  4. §
(1)* A kártalanításra jogosult a felmerült kár megtérítésére vonatkozó igényét a székhelye vagy lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes, ingatlan igénybevételét is magában foglaló igénybevétel esetében az ingatlan fekvése szerint illetékes járási kormányhivatalnál terjesztheti elő, amely azt a kárigény megalapozottságára vonatkozó véleményével ellátva 15 napon belül felterjeszti a fővárosi, vármegyei kormányhivatalhoz.
(2)* A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására – a 39. § szerinti kivétellel – a fővárosi, vármegyei kormányhivatal jogosult. A fővárosi, vármegyei kormányhivatal a kárigény benyújtását követő 3 napon belül, 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénybe vevő szervet, hogy nyilatkozzon a kárigény megalapozottságáról.
(3)* A fővárosi, vármegyei kormányhivatal a kárigény benyújtásától számított 60 napon belül dönt.
(4)A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni
  1. a)a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért szokásos díjat,
  2. b)az ideiglenes igénybevétel tárgyának használatra történő átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,
  3. c)ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét,
  4. d)az ideiglenes igénybevétel tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét,
  5. e)a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt, csökkentve az
  6. a)pontban meghatározott díj összegével,
  7. f)a biztosítás alapján megtérülő összeget. 38. §
(1)Gazdasági és anyagi szolgáltatással összefüggésben a kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult.
(2)A tevékenységért felelős miniszter által elrendelt szolgáltatás esetén a miniszter, vagy a Kormány által elrendelt szolgáltatás esetén az
(1)bekezdés szerinti eljárást az államháztartásért felelős miniszter folytatja le.
  1. § A kártalanítást utólag, pénzben kell megállapítani és megtéríteni.
  2. § A kártalanítás ügyében hozott döntés közigazgatási perben megtámadható.
  3. §
(1)* Ha az összehangolt védelmi tevékenység meghosszabbítása miatt, vagy más okból az igénybe vevő szerv az igénybevétel tárgyát képező ingatlant a törvényben meghatározott határidőig nem szolgáltatta vissza a jogosultnak, továbbá ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy aránytalan költséggel jár, vagy az ingatlan rendeltetésszerű használata az igénybevétellel összefüggésben jelentős mértékben romlik, a tulajdonos ezen az alapon kérelmezheti a fővárosi, vármegyei kormányhivatalnál, hogy az igénybe vevő szervet kötelezze az ingatlan állam nevében és az állam javára való kisajátításra vonatkozó kérelem benyújtására.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti esetben a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti kérelem a visszaszolgáltatás késedelme esetén a határidő lejártától, egyéb esetekben a visszaszolgáltatás időpontjától számított 30 napon belül terjeszthető elő.
(3)Az eljárásra egyebekben a kisajátításról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. V. FEJEZET A NEMZETI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG 14. A nemzeti ellenálló képesség rendszere 42. §
(1)Az ország függetlensége, területi integritása, stabilitása, a közrend és a közbiztonság, a törvényes rend, az élet és vagyonbiztonság elleni támadások, továbbá a természeti és ipari katasztrófák megelőzése, a bekövetkezett támadásokkal vagy természeti és ipari katasztrófákkal szembeni reagálás
  1. a)társadalmi felkészültségi,
  2. b)szabályozási,
  3. c)közigazgatási megerősítése és a káros hatások csökkentése érdekében a Kormány irányítása alatt álló szerveknek és a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szerveknek, szervezeteknek a kapcsolódó, törvényben meghatározott feladatrendszerek összehangolásával és a jelen törvényben meghatározottak szerint, a szövetségesi kötelezettségekre figyelemmel kell erősítenie a nemzeti ellenálló képességet.
(2)Az
(1)bekezdés szerintiekkel összefüggő feladatellátás területei:
  1. a)az Alaptörvényben meghatározott állami működés, a kormányzás és az alapvető fontosságú kormányzati szolgáltatások folytonosságának biztosítása,
  2. b)rugalmas és a kihívásokhoz alkalmazkodó energetikai rendszer és energiabiztonsági megoldások kialakítása,
  3. c)az ellenőrizetlen, tömeges személymozgások hatékony kezelésére való képesség,
  4. d)* a rugalmas és a kihívásokhoz alkalmazkodó, az alapvető élet- és egészségügyi feltételek fenntartását szolgáló rendszerek kialakítása, az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása,
  5. e)a tömeges mértékű személyi sérüléssel fenyegető események kezelésére való képesség,
  6. f)a rugalmas és a kihívásokhoz alkalmazkodó infokommunikációs rendszer kialakítása és működtetése,
  7. g)a rugalmas és a kihívásokhoz alkalmazkodó közlekedési rendszer kialakítása és működtetése,
  8. h)a védelmi és biztonsági feladatokban részt vevő szervek személyi állományának magas fokú szakmai felkészültsége, elhivatottsága.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdés szerinti feladatok ellátásának összehangolását jogszabályokban meghatározott keretek között a Kormány – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve útján – látja el.
(4)A nemzeti ellenálló képesség fejlesztése tekintetében kiemelt szempont különösen
  1. a)a védelmi és biztonsági érdekek hatékony, korszerű, a polgári célokat is támogató érvényesítése,
  2. b)a védelmi és biztonsági feladatok ellátásához szükséges képességek összehangolt fejlesztése és ebbe a nem állami szereplők fokozott bevonása,
  3. c)az
(1)bekezdés szerinti támadások vagy károsító események körébe tartozó válsághelyzeti és a különleges jogrendi események kezelése,
  1. d)a lakosság ezzel összefüggő védelem- és biztonságtudatosságának erősítése,
  2. e)a szövetségesi kötelezettségek és vállalások teljesítése,
  3. f)a természeti és ipari katasztrófák megelőzése, valamint a kockázatok lehető legkisebbre csökkentése, a következmények mielőbbi helyreállítása, valamint
  4. g)* a kritikus szervezetek és a kritikus infrastruktúrák, valamint az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák ellenálló képessége és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása. 42/A. § *
(1)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőtérré kizárólag olyan lőtér jelölhető ki, amely a nemzeti ellenállóképesség fejlesztése érdekében állami szervvel kötött együttműködési megállapodás alapján közreműködik a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, fegyveres biztonsági őrség vagy más, az állam védelmi és biztonsági feladataiban közreműködő szerv állományának felkészítésében, képzésében vagy kiképzésében.
(2)A kijelölő eljárásban a sommás eljárás kizárt.
(3)A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve – a kijelölésre és a működés feltételeire vonatkozó, e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított szabályok keretei között – meghatározza a lőtér folyamatos működésének követelményeit. 43. § *
(1)A pilóta nélküli légijárművel végrehajtott támadás vagy jogosulatlan megfigyelés elleni védelem biztosítása érdekében a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kijelölt szervnek, gazdasági társaságnak, illetve annak meghatározott létesítményének a Kormány rendeletében meghatározottak szerint beszerzett, telepített és folyamatosan üzemeltetett pilóta nélküli légijármű-védelmi rendszert kell üzemben tartania.
(2)A Kormány rendeletében kijelölt szerv látja el a pilóta nélküli légijármű elleni védelem –
(1)bekezdés szerinti pilóta nélküli légijármű-védelmi rendszer útján történő – biztosítását. V/A. FEJEZET * AZ ORSZÁG VÉDELME ÉS BIZTONSÁGA SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS SZERVEZETEK, AZ ORSZÁG VÉDELME ÉS BIZTONSÁGA SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS INFRASTRUKTÚRÁK * 14/A. * Általános szabályok 43/A. § * E fejezet szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességének fokozását célzó intézkedéseket, támogatási és felügyeleti rendszerüket. 43/B. § *
(1)Az 5. melléklet szerinti alapvető szolgáltatást nyújtó szervezet, infrastruktúra az állampolgárok ellátásában vagy a nemzetgazdaság működésében betöltött szerepe alapján az alapvető szolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetként, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúraként jelölhető ki.
(2)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra kijelölésére, adatszolgáltatására, nyilvántartására, hatósági felügyeletére, támogatására, ellenálló képességének fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeire, a rendkívüli események bejelentésére, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek és az eljáró hatóságok közötti együttműködésre, valamint az adatvédelemre – a
(3)bekezdésben meghatározott kivételekkel – a Kszetv.-ben foglaltakat e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy
  1. a)az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetre a kritikus szervezetre,
  2. b)az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrára a kritikus infrastruktúrára,
  3. c)az ellenálló képességért felelős vezetőre a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekre, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákra nem alkalmazandó a Kszetv. a) IV. Fejezete, b) 23. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja,
  2. c)27. §-a,
  3. d)34. §-a,
  4. e)IX. Fejezete,
  5. f)1. melléklete. 14/B. * Az eljáró hatóságok 43/C. § *
(1)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák kijelölésével összefüggő hatósági eljárások lefolytatására – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – kormányrendeletben kijelölt általános kijelölő hatóság rendelkezik hatáskörrel.
(2)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrák kijelölésével összefüggő hatósági eljárások lefolytatására kormányrendeletben kijelölt honvédelmi ágazati kijelölő hatóság rendelkezik hatáskörrel. 43/D. § *
(1)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekről, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákról – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – kormányrendeletben kijelölt nyilvántartó hatóság (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) nyilvántartást vezet.
(2)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli szervezetekről, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli infrastruktúrákról a honvédelmi ágazati nyilvántartó hatóság nyilvántartást vezet. A honvédelmi ágazati nyilvántartó hatósági feladatokat a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság látja el.
(3)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli szervezetekről, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli infrastruktúrákról a nyilvántartó hatóság és a honvédelmi ágazati nyilvántartó hatóság is nyilvántartást vezet. 43/E. § *
(1)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák ellenőrzésére – a
(2)bekezdésben és a 43/J. §
(2)bekezdésében foglalt kivétellel – kormányrendeletben kijelölt ellenőrző hatóság (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) rendelkezik hatáskörrel.
(2)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli infrastruktúrák ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátására kizárólag a honvédelmi ágazati ellenőrző hatósági jogkörében a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság rendelkezik hatáskörrel.
(3)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli infrastruktúrák ellenőrzésére mind az ellenőrző hatóság, mind a honvédelmi ágazati ellenőrző hatóság rendelkezik hatáskörrel. 14/C. * Különös szabályok 43/F. § *
(1)A Nemzeti Biztonsági Stratégiának ki kell terjednie az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességére is.
(2)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet a Kszetv.
  1. §-a szerinti kockázatértékelést, ellenálló képességi mátrixot a Kszetv.
  2. §-a szerinti nemzeti kockázatértékelés figyelembevételével készíti el.
(3)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetekről, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrákról vezetett nyilvántartás adatairól a nyilvántartó hatóság havonta adatot szolgáltat a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve részére a védelmi és biztonsági feladatai ellátásának támogatása céljából. 14/D. * A hatósági eljárásokra vonatkozó, honvédelmi szempontú különös szabályok 43/G. § *
(1)A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a kijelölési, a kijelölés fenntartására, vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárása során vizsgálja a honvédelmi érdek, meghatározott esetekben az általános kijelölő hatóság bevonásával a horizontális kritériumok fennállását, valamint a kettős kijelöléssel nem érintett az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet esetében – az általános kijelölő hatóság javaslatának figyelembevételével – meghatározza a szervezet ellenálló képességi szintjét.
(2)A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a kijelölési eljárása keretében
  1. a)az 5. mellékletben meghatározott ágazatba tartozó szervezetet honvédelmi érdekből, kormányrendeletben meghatározott honvédelmi szempontok alapján az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezetté jelölheti ki, és
  2. b)a kijelölő határozatban megállapítja az ellenálló képességi terv elkészítésének határidejét.
(3)A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a döntését honvédelmi érdekre tekintettel gyorsított eljárásban is meghozhatja.
(4)A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli szervezet, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli infrastruktúra kijelöléséről szóló véglegessé vált határozatát megküldi a nyilvántartó hatóság részére az abban foglalt adatok nyilvántartásba vétele céljából.
(5)A honvédelmi kijelölő hatóság legalább egy honvédelmi szempont teljesülése esetén az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúraként jelöli ki azt az infrastruktúrát, amely
  1. a)az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet által nyújtott alapvető szolgáltatáshoz szükséges és
  2. b)Magyarország területén helyezkedik el. 43/H. § *
(1)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet által elkészített ellenálló képességi terv, ellenálló képességi mátrix elfogadásáról, kiegészíttetéséről, módosításáról vagy elutasításáról a tartalmi és formai követelmények vizsgálata alapján az általános kijelölő hatóság dönt az érintett honvédelmi ágazati kijelölő hatóság bevonásával.
(2)Az ellenálló képességi terv, ellenálló képességi mátrix honvédelmi fejezeteinek megfelelőségét a honvédelmi kijelölő hatóság vizsgálja.
(3)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli szervezet ellenálló képességi tervének, ellenállóképességi mátrixának elkészítésével, valamint gyakorlataikkal kapcsolatos, a Kszetv-ben meghatározott hatósági feladatokat kizárólag a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság látja el. 43/I. § *
(1)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezetként kijelölt, a honvédelemről szóló törvény szerinti honvédelmi szervezet esetében a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetői tevékenységi kör egyéb beosztás ellátása melletti megbízással is végezhető.
(2)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli, továbbá az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős kettős kijelöléssel nem érintett honvédelmi ágazaton kívüli szervezethez a Kszetv. szerinti Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottságából tanácsadó nem rendelhető ki. 43/J. § *
(1)A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek tekintetében ellenőrző hatósági feladatokat is ellát.
(2)Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek tekintetében a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerekre irányuló ellenőrző hatósági feladatokat a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényben meghatározott hatóság látja el.
(3)A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság az ellenőrzési tervét az ellenőrző hatósággal előzetesen, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-ig egyezteti, majd az ellenőrző hatóság javaslatai alapján december 31-ig véglegesíti.
(4)A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezetekre vonatkozóan önálló ellenőrzés keretében vizsgálja a honvédelmi szempontok megfelelőségét. 43/K. § * A kormányrendeletben kijelölt honvédelmi nyilvántartó hatóság az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúra vonatkozásában nyilvántartást vezet. A honvédelmi nyilvántartó hatósági feladatokat a honvédelmi kijelölő hatóság látja el. 43/L. § *
(1)A rendkívüli eseményt az általános kijelölő hatóság által közzétett formanyomtatványon az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúra esetén a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt ügyeleti szolgálat részére kell bejelenteni, amely szervek értesítik a nemzeti eseménykezelő központot.
(2)A rendkívüli esemény lezárását követően annak kialakulásáról, a megtett intézkedésekről, a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedésekről az ellenálló képességért felelős vezető az általános kijelölő hatóság által meghatározott határidőre jelentést nyújt be az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet esetében a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság részére, amely szervek a jelentést megküldik a nemzeti eseménykezelő központ részére.
(3)A kontrollált rendkívüli esemény kialakulásáról, a megtett intézkedésekről, a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedésekről az ellenálló képességéért felelős vezető éves jelentést nyújt be az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezet esetében a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság részére, amely szervek a jelentést megküldik a nemzeti eseménykezelő központ részére. 43/M. § *
(1)Az általános kijelölő hatóság és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet együttműködik a honvédelemi ágazati kijelölő hatósággal az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezeteket érintő, honvédelemmel összefüggő kockázatokról, fenyegetésekről és eseményekről az ellenálló képesség felmérése és fejlesztése érdekében.
(2)A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság az e fejezet szerinti eljárásaiban az általános kijelölő hatósággal együttműködve végzi tevékenységét.
(3)Az ellenálló képességi terv, az ellenálló képességi mátrix és a rendkívüli események bejelentésének iratmintái, formanyomtatványai ágazatspecifikus szempontjaihoz a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság szükség szerint aktualizálja javaslatát, és megküldi azokat az általános kijelölő hatóság részére. 43/N. § *
(1)A honvédelmi ágazati kijelölő hatóság honvédelmi érdekből az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezetként, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúraként a Kszetv. 1. melléklete szerinti alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetet, infrastruktúrát is kijelölhet.
(2)Az
(1)bekezdés szerint kijelölt, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű szervezetek és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrák esetében is ezen alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
(3)A Kszetv. 1. mellékletében meghatározott digitális infrastruktúra alágazatban kijelölt, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli szervezet és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton kívüli infrastruktúra esetében a 43/B. §
(2)bekezdésében foglaltakon túl a Kszetv. V. Fejezetét, 13. alcímét, valamint 15–17. alcímét is alkalmazni kell. MÁSODIK RÉSZ A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉGEK IRÁNYÍTÁSA ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA, VALAMINT AZ EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK SAJÁTOS IGAZGATÁSI RENDSZERE VI. FEJEZET A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉGEK IRÁNYÍTÁSA 15. Az Országgyűlés 44. § Az Országgyűlés
  1. a)a Kormány javaslata alapján meghatározza a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveit és azok végrehajtásának főbb irányait,
  2. b)a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező bizottságai útján figyelemmel kíséri a Kormánynak a védelmi és biztonsági tevékenységek irányítása körében meghozott intézkedéseit,
  3. c)az ország védelmével és biztonságával összefüggésben gyakorolja az Alaptörvény és a törvények által meghatározott további döntési, beszámoltatási, ellenőrzési jogosítványait. 16. A köztársasági elnök 45. §
(1)A köztársasági elnök az elfogadásukat megelőzően áttekinti és véleményezi a 22. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti dokumentumokat.
(2)A köztársasági elnök soron kívül tájékoztatást kérhet a Kormánytól az ország védelmével és biztonságával összefüggő bármely ügyben. 17. A Kormány 46. §
(1)A Kormány a védelmi és biztonsági feladatok összehangolt irányítása és ezzel összefüggésben a Kormány irányítása alá nem tartozó szervekkel való együttműködés biztosítása érdekében
  1. a)az Országgyűlés elé terjeszti a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveiről szóló határozati javaslatot és irányítja a védelmi és biztonsági célú tervezés további dokumentumainak kidolgozását,
  2. b)összehangolja a védelemmel és biztonsággal összefüggő kormányzati és nemzetközi együttműködési feladatokat,
  3. c)meghatározza a Kormány tagjainak és a Kormány irányítása alá tartozó állami szerveknek a védelmi és biztonsági célú felkészítéssel és feladatellátással összefüggő feladatait;
  4. d)irányítja a védelmi és biztonsági igazgatás szervezetrendszerét,
  5. e)meghatározza a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének követelményeit és dönt a gazdaság mozgósításáról,
  6. f)gondoskodik az Alaptörvényben meghatározott állami működés és a kormányzás folytonosságának fenntartásáról, különös tekintettel a válsághelyzeti és a különleges jogrendi működés biztosítására,
  7. g)gondoskodik a szövetségesi kötelezettségek és a nemzetközi együttműködés keretében vállalt feladatok összehangolt teljesítéséről és az erre való felkészülésről,
  8. h)meghatározza a nemzeti ellenálló képesség fejlesztésének programját és irányítja annak összehangolt végrehajtását,
  9. i)meghatározza a Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok összehangolt felkészülésének és feladatellátásának fő irányait, valamint az ezekkel összefüggő kivételes döntéshozatal kereteit,
  10. j)meghatározza a katonai és a polgári kibertér műveleti erők védelmi, támadásmegelőzési és nemzetközi műveletekkel, továbbá felkészüléssel összefüggő feladatait, valamint az ezekkel összefüggő kivételes döntéshozatal kereteit,
  11. k)tervezi és meghatározza a védelmi és biztonsági célú felkészítés és feladatellátás kormányzati összehangolásának költségeit, ezen belül elkülönítve a kormányzás folytonosságát biztosító infrastrukturális és infokommunikációs beruházások költségeit,
  12. l)ellenőrzi a védelmi és biztonsági célú felkészülés és feladatellátás ágazati és szervezeti szintű feladatainak ellátását,
  13. m)meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait,
  14. n)meghatározza a védelmi és biztonsági célú riasztási rendszer döntéshozatali és működési rendjét,
  15. o)meghatározza a kormányügyeleti és ezen belül a védelmi és biztonsági célú ügyeleti rendszer működésének szabályait,
  16. p)rendeletben kijelöli azon gazdasági társaságot, amely az ott meghatározott termékek és szolgáltatások tekintetében honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek ellátására köteles,
  17. q)dönt az összehangolt védelmi tevékenységről és az azzal összefüggő intézkedésekről.
(2)A Kormány a védelmi és biztonsági célú felkészítés és feladatellátás összehangolásának
  1. a)tervezési és igazgatási feladatait a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve,
  2. b)kormányzati döntéshozatali és szervezetvezetői egyeztetési feladatait az e célra kialakított döntés-előkészítési és döntéshozatali rendszer útján látja el.
(3)A védelmi és biztonsági célú felkészítés és feladatellátás összehangolt irányítása érdekében a 49. §
(1)bekezdésében felsorolt ágazati feladatot végző kormányzati szervek együttműködnek a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével.
(4)A Kormány évente beszámol a védelmi és biztonsági célú felkészítés és feladatellátás összkormányzati feladatainak megvalósításáról, valamint az ország védelmi és biztonsági felkészültségéről és állapotáról az Országgyűlés tárgykör szerint feladatkörrel rendelkező bizottságai előtt.
(5)Az
(1)bekezdés p) pontja szerinti termékek és szolgáltatások rendeleti meghatározására az EUMSZ 346. cikk
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel kerülhet sor. 18. A miniszter 47. §
(1)A miniszter az általa irányított ágazat vonatkozásában jogszabály rendelkezésének megfelelően és a Kormány által a védelmi és biztonsági célú felkészülés és feladatellátás összehangolása keretében meghatározottak szerint irányítja az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó szakágazatok védelmi és biztonsági célú felkészítéssel és feladatellátással kapcsolatos tevékenységét.
(2)A miniszter az
(1)bekezdésben foglaltak érdekében
  1. a)meghatározza a hatáskörébe tartozó védelmi és biztonsági feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit,
  2. b)jogszabály rendelkezései szerint meghatározza az irányítása alá tartozó szerveknek a védelmi és biztonsági szervezetekkel, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás szerveivel való együttműködési rendjét,
  3. c)gondoskodik a védelmi és biztonsági célú tervezés magasabb szintű dokumentumai által meghatározott keretek között az ágazati dokumentumok kidolgozásáról, illetve a több ágazatot érintő tervezési feladatok tekintetében a szakágazati együttműködésről,
  4. d)biztosítja a védelmi és biztonsági célú tervezéshez szükséges szakágazati információkat a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve számára,
  5. e)ellátja a védelem és biztonság szempontjából fontos létesítmények elhelyezésével, fenntartásával, továbbá az egészségügyi, a környezetvédelmi, az energetikai, a közlekedési, az elektronikus hírközlő és informatikai hálózat, valamint a légi, meteorológiai, a vegyi és sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszer működőképességének biztosításával összefüggésben meghatározott feladatokat,
  6. f)a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a védelmi és biztonsági feladatok végrehajtásának költségeit. 19. A védelmi és biztonsági szervezetek 48. § A védelmi és biztonsági szervezetek a védelmi és biztonsági tervezés dokumentumaiban meghatározottakra figyelemmel, az azonnali kezelést igénylő kihívások, fenyegetések, lehetséges válsághelyzetek megelőzése, elhárítása, kezelése, illetve következményeik felszámolása érdekében
  7. a)a bejelentések, illetve a védelmi és biztonsági célú döntéshozatalhoz szükséges kiértesítések megvalósítására alkalmas, folyamatos működésű ügyeleti és készenléti szolgálatokat tartanak fenn,
  8. b)együttműködnek más védelmi és biztonsági szervezetekkel,
  9. c)biztosítják az azonnali reagálást igénylő fenyegetések kezelése érdekében az ehhez szükséges készenléti erők rendelkezésre állását és bevethetőségét,
  10. d)felkészülnek a védelmi és biztonsági kötelezettségekkel, az összehangolt védelmi tevékenységekkel, a NATO válságreagálási rendszerében bevezethető intézkedésekkel, a védelmi és biztonsági célú riasztás rendszerével, valamint a különleges jogrendi működésre történő azonnali átállással összefüggésben szükséges feladatok végrehajtására,
  11. e)részt vesznek a védelmi és biztonsági tervezés rendszerével összefüggő feladatok ellátásában és biztosítják a tervezéshez szükséges információkat,
  12. f)biztosítják a jogszabály által számukra meghatározott védelmi és biztonsági igazgatási feladatok ellátásának személyi, képzési és tárgyi feltételeit, valamint
  13. g)ellátják a jogszabályban meghatározott további védelmi és biztonsági feladataikat. 20. A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában résztvevő további szervezetek 49. §
(1)A védelmi és biztonsági feladatok ellátásban részt vesznek:
  1. a)a kormányzati igazgatási szervek,
  2. b)a helyi önkormányzatok és az irányításuk alatt álló szervek,
  3. c)a bírósági és az ügyészi szervezet,
  4. d)az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek,
  5. e)az oktatási, kulturális, tudományos intézmények,
  6. f)a nemzeti hírügynökség, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
  7. g)a közlekedési, szállítási, elektronikus hírközlési, informatikai szervek és a posta szervei,
  8. h)a Magyar Nemzeti Bank,
  9. i)a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
  10. j)a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
  11. k)a közellátást, illetve a közüzemi szolgáltatást végző szervek,
  12. l)* az a)–
  13. k)pontban meghatározottakon túl a kritikus szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek,
  14. m)minden olyan szerv, amely jogszabály alapján védelmi és biztonsági feladat ellátására vagy védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.
(2)Az
(1)bekezdésben felsorolt szervek a jogszabályban meghatározott feladataik végrehajtása keretében, működési területükön
  1. a)felkészülnek a jogszabályban meghatározott védelmi és biztonsági feladataik teljesítésére,
  2. b)a védelmi és biztonsági igazgatás szerveivel történő hatékony együttműködés érdekében jogszabályban meghatározottak szerint védelmi és biztonsági igazgatási tisztviselőt jelölnek ki és gondoskodnak a kijelölt védelmi és biztonsági igazgatási tisztviselők jogszabályban meghatározott továbbképzésre történő rendelkezésre állásáról,
  3. c)jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodnak személyi állományuk védelmi és biztonsági igazgatási továbbképzéséről,
  4. d)folyamatosan biztosítják a védelmi és biztonsági célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is,
  5. e)jogszabály rendelkezése esetén gondoskodnak a lakosság fegyveres összeütközések idején történő védelméről, védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő ellátásáról és a nélkülözhetetlen közüzemi, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatások fenntartásáról,
  6. f)jogszabály rendelkezése esetén ellátják a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladataikat,
  7. g)jogszabályban meghatározottak szerint közreműködnek a lakosság védelmi és biztonsági célú tájékoztatásában, riasztásában,
  8. h)amennyiben arra kötelezettek, teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket,
  9. i)közreműködnek az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben szükséges intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában,
  10. j)közreműködnek a különleges jogrend idején kiadott rendeletek és intézkedések végrehajtásában,
  11. k)részt vesznek a nemzeti ellenálló képesség erősítését szolgáló, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátásában.
(3)A civil szervezetek, a vallási közösségek és a karitatív szervezetek – önkéntes alapon – a védelmi és biztonsági igazgatás szervei által koordináltan vehetnek részt a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában. 50. § A kormányzati igazgatási szerv vezetője felelős a vezetése alá tartozó szerv – és irányító jogkör gyakorlása esetén az irányítása alá tartozó szervek –
  1. a)jogszabályban meghatározott védelmi és biztonsági feladatainak ellátásáért és a feladatok ellátásának ellenőrzéséért,
  2. b)védelmi és biztonsági szervezetekkel, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével való hatékony együttműködéséért,
  3. c)védelmi és biztonsági feladataival összefüggő erőforrás- és költségvetés-tervezési feladatok ellátásáért,
  4. d)védelmi és biztonsági célú adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséért,
  5. e)állományára nézve jogszabályban meghatározottak szerinti védelmi és biztonsági igazgatási továbbképzési követelmények teljesítéséért,
  6. f)a védelmi és biztonsági célú működés feltételeinek, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységek ellátásának biztosításáért,
  7. g)által a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátásáért és az erre való felkészüléséért,
  8. h)jogszabályban meghatározott, a lakosság védelmi és biztonsági célú tájékoztatásában, riasztásában való közreműködéséért,
  9. i)gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséért,
  10. j)összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggő feladataira való felkészüléséért és azok végrehajtásáért,
  11. k)különleges jogrendi feladataira való felkészüléséért és azok végrehajtásáért. VII. FEJEZET A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI IGAZGATÁS RENDSZERE 21. A védelmi és biztonsági igazgatás működési és szervezetrendszere 51. § A védelmi és biztonsági igazgatási rendszer rendeltetése
  12. a)az ország és a nemzet védelmében és biztonságának fenntartásában és fejlesztésében érintett valamennyi szerv és szervezet tevékenységének és fejlesztésének összehangolása,
  13. b)az összehangolt védelmi tevékenységre való felkészüléssel összefüggő kormányzati irányítás közvetítése a feladatkörrel érintett szervek felé,
  14. c)a különleges jogrendi működésre való felkészüléssel összefüggő kormányzati irányítás közvetítése a feladatkörrel érintett szervek felé,
  15. d)az ágazatokon átívelő feladatok ellátására való felkészülés és ezek gyakorlásának összehangolása,
  16. e)jogszabályban meghatározottak szerint az egyes ágazatokon átívelő tevékenységek szakmai irányítása, valamint
  17. f)a védelmi és biztonsági célú tevékenységekkel és az ezekre való felkészüléssel összefüggő ellenőrzések végrehajtása. 22. A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve 52. § A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve
  18. a)összehangolja a Magyarország biztonsági és védelmi érdekeivel összefüggő igazgatási feladatokat és azok ellátását,
  19. b)a Kormány irányítói jogkörének érvényesítése érdekében koordinálja az e törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tervezés feladatait,
  20. c)* a Kormány erre irányuló döntése esetén, az eseménykezelés érdekében nemzeti eseménykezelő központot működtet, amelynek fő feladata az összkormányzati válságkezelés, illetve a különleges jogrendi feladatellátás szakmai koordinációja és összehangolása felkészülési időszakban, valamint védelmi és biztonsági esemény idején,
  21. d)koordinálja az összehangolt védelmi tevékenységre történő összkormányzati felkészülést,
  22. e)előkészíti a védelmi és biztonsági szervezetek, valamint a közigazgatás állományának védelmi és biztonsági célú felkészítésének követelményeit,
  23. f)összehangolja a nemzeti ellenálló képesség előmozdításával és fejlesztésével összefüggő feladatok tervezését és ellátását,
  24. g)kormányrendeletben meghatározottak szerint koordinálja a Kormány válsághelyzeti és különleges jogrendi működéséhez szükséges speciális feltételek kialakítását és fenntartását, továbbá javaslatot tesz az e célra szükséges költségvetési forrásokra,
  25. h)figyelemmel kíséri és feladatkörét érintően támogatja a védelmi és biztonsági érdekek érvényesítését, illetve az ezekkel összefüggő fejlesztéseket segítő, valamint a biztonsági és védelmi összefüggésű technológiai, illetve társadalmi kihívások beazonosításához hozzájáruló tudományos kutatásokat,
  26. i)* ellenőrzi a védelmi és biztonsági célú feladatellátást és az arra való felkészülést a minisztériumok, kormányzati főhivatalok, központi hivatalok tekintetében, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében, valamint, a kritikus szervezetek és az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek kijelölő hatóságai körében,
  27. j)koordinálja a különleges jogrendi felkészülés ágazati feladatainak ellátását, valamint
  28. k)ellátja a jogszabályban részére meghatározott további feladatokat,
  29. l)* kijelöli az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőteret. 23. A védelmi és biztonsági igazgatás területi és helyi szervei 53. §
(1)A területi védelmi bizottságok irányítását a Kormány – az ágazati védekezési és felkészülési feladatok irányítását ide nem értve – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve útján látja el.
(2)* A területi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, vármegyei főispán, általános elnökhelyettese a fővárosi, vármegyei kormányhivatal főigazgatója. Szakmai elnökhelyettesek – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője egyetértésével – a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője, honvédelmi feladatok tekintetében a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt, a Honvédség tényleges állományának tiszti állománycsoportba tartozó tagja.
(3)A területi védelmi bizottság tagja az elnökön és az elnökhelyetteseken kívül
  1. a)* a vármegyei közgyűlés elnöke – a fővárosban a főpolgármester – vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy,
  2. b)a megyei jogú város polgármestere vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy,
  3. c)* a területi katonai igazgatási szervének vezetője,
  4. d)a bizottság szakmai elnökhelyettese kivételével a bizottság illetékességi területén működő, önálló hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szerv illetékes vezetője,
  5. e)az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,
  6. f)az árvízi védekezésért felelős szervezet vezetője,
  7. g)a területi védelmi bizottság titkára.
(4)A területi védelmi bizottság szervezeti és működési rendjét – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve vezetőjének egyetértésével – maga állapítja meg.
(5)* A területi védelmi bizottság költségeinek fedezetét a fővárosi, vármegyei kormányhivatal részére az egyes védelmi és biztonsági feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló védelmi és biztonsági feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott állami támogatásból kell biztosítani.
(6)A területi védelmi bizottság hatáskörébe utalt hatósági, valamint más döntési jogköröket a bizottság elnöke kiadmányozza. Ha a bizottsági ülés megtartásának feltételei idő hiányában vagy más okból hiányoznak, vagy a bizottság a döntéshozatalban bármely okból akadályoztatott, halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke egy személyben gyakorolja. A bizottság jogkörében eljáró elnök a szakmailag érintett elnökhelyettes véleményének kikérését követően hozhatja meg a döntését, amelyről a területi védelmi bizottságot az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatja.
(7)* A területi védelmi bizottság elnöke az igazgatási feladatait a fővárosi, vármegyei kormányhivatal közreműködésével látja el. Az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben, valamint különleges jogrend idején bevezetett intézkedések végrehajtásából eredő feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben a fővárosi, vármegyei kormányhivatal valamennyi kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető. 54. §
(1)A területi védelmi bizottság illetékességi területén ellátja a válsághelyzetekre és különleges jogrendre történő felkészülés, továbbá a védelmi és biztonsági események kezelésében, valamint a különleges jogrendi feladatokban történő közreműködés törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott területi feladatait.
(2)A területi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenysége keretében
  1. a)irányítja a helyi védelmi bizottságokat,
  2. b)* összehangolja a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek helyi védelmi bizottságok védelmi és biztonsági igazgatási feladataiban együttműködő szervezetek tevékenységét,
  3. c)a szükséges feltételek fennállása esetén elrendeli a védelmi és biztonsági szervezetek és a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingó, ingatlan, szolgáltatás igénybevételét, a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket, amelyről gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást vezet, és az elrendelésről értesíti a polgármestert,
  4. d)biztosítja a védelmi és biztonsági igazgatási szervek működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását,
  5. e)kezdeményezi Kormány vagy más szerv hatáskörébe tartozó védelmi és biztonsági intézkedések megtételét,
  6. f)halasztást nem tűrő esetben a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendelheti az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekről az állampolgárok kimenekítését, és erről haladéktalanul értesíti a Kormányt,
  7. g)elrendeli az adott helyzetben védekezésért felelős miniszter intézkedése alapján – halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával – a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, erről egyidejűleg tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjét,
  8. h)összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését,
  9. i)illetékességi területén gondoskodik a védelmi és biztonsági célú vezetési infrastruktúráról, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás infokommunikációs rendszerének folyamatos működőképességéről,
  10. j)ideiglenesen magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester helyzetértékelése szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetőségét meghaladja, erről haladéktalanul értesíti a Kormányt,
  11. k)folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet és a védekezést, minderről jelentést tesz a Kormánynak.
(3)A területi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenységre való felkészülés keretében
  1. a)* irányítja a helyi védelmi bizottságok és összehangolja főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek védelmi és biztonsági felkészítését,
  2. b)megállapítja a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő szervek részére a védelmi és biztonsági felkészítés követelményeit és feladatait, összehangolja azok végrehajtását,
  3. c)megszervezi az illetékességi területén található települések, kerületek, valamint a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek közötti riasztás, kiértesítés és tájékoztatás, valamint kölcsönös segítségnyújtás rendjét,
  4. d)* gondoskodik a közigazgatási szervekkel, a védelmi és biztonsági szervezetekkel, és a civil szervezetekkel, valamint más vármegyékkel és a fővárossal történő együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás feltételeinek és rendjének biztosításáról,
  5. e)* felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért, valamint a területi veszélyelhárítási terv elkészítéséért,
  6. f)illetékességi területén felelős a védelmi és biztonsági tevékenység koordinációjához és irányításához szükséges feltételek biztosításáért,
  7. g)védelmi és biztonsági felkészítés feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének tájékoztatásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő szervek közreműködésével,
  8. h)irányítja a hatáskörébe tartozó katasztrófavédelmi tervező tevékenységet,
  9. i)* a fővárosi, vármegyei védelmi bizottság ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő szervek felkészültségéről szóló beszámolót,
  10. j)az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos feladatokat,
  11. k)egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára vonatkozó – a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett – javaslatokkal kapcsolatosan,
  12. l)a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére felterjeszti az illetékességi területén lévő települések polgármestereinek a települések katasztrófavédelmi besorolására vonatkozó javaslatait.
(4)* A területi védelmi bizottság elnöke a területi veszélyelhárítási tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének egyetértésével hagyja jóvá. 55. §
(1)A helyi védelmi bizottság illetékességi területe a járásokhoz, a fővárosban a fővárosi kerületekhez igazodik.
(2)* A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, vármegyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatalának vezetője, szakmai elnökhelyettese a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából vezényelt katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy.
(3)A helyi védelmi bizottság tagja az elnökön és az elnökhelyetteseken kívül:
  1. a)a bizottság szakmai elnökhelyettese kivételével a bizottság illetékességi területén működő, önálló hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szerv illetékes vezetője,
  2. b)* a fővárosi, vármegyei kormányhivatal képviselője,
  3. c)* a területi katonai igazgatási szervének képviselője,
  4. d)az árvízi védekezésért felelős szervezetnek a bizottság illetékességi területe szerinti vezetője,
  5. e)a helyi védelmi bizottság titkára.
(4)A helyi védelmi bizottság szervezeti és működési rendjét – az illetékes területi védelmi bizottság elnökének egyetértésével – maga állapítja meg.
(5)A helyi védelmi bizottság költségeinek fedezetét járási, fővárosi kerületi hivatal részére az egyes védelmi és biztonsági feladatokra biztosított költségvetési előirányzatból, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló védelmi és biztonsági feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott állami támogatásból kell biztosítani.
(6)A helyi védelmi bizottság elnöke a válságkezelési, valamint a különleges jogrend idején bevezetett intézkedések végrehajtásából eredő feladatokat a járási hivatal közreműködésével látja el. A védelmi és biztonsági feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, a járási hivatal kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.
(7)A helyi védelmi bizottság hatáskörébe utalt hatósági, valamint más döntési jogköröket a bizottság elnöke kiadmányozza. Ha a bizottsági ülés megtartásának feltételei idő hiányában vagy más okból hiányoznak, vagy a bizottság a döntéshozatalban bármely okból akadályoztatott, halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke egyszemélyben gyakorolja. A bizottság jogkörében eljáró elnök a szakmailag érintett elnökhelyettessel egyetértésben hozhatja meg a döntését, amelyről a helyi védelmi bizottságot az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatja. 56. §
(1)A helyi védelmi bizottság a válsághelyzetekre és különleges jogrendre történő felkészülés, továbbá a védelmi és biztonsági események kezelésében, valamint a különleges jogrendi feladatokban történő közreműködés jogszabályban meghatározott – járásokra, illetve a főváros egyes kerületeire kiterjedő – helyi feladatait látja el.
(2)A helyi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenysége keretében
  1. a)* működési területén összehangolja a polgármesterek, valamint a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét, a főpolgármester és a vármegyei közgyűlés elnöke kivételével utasíthatja őket a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,
  2. b)irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok végrehajtását,
  3. c)összehangolja az illetékességi területére háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését,
  4. d)közreműködik a különleges jogrendben hozott rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában,
  5. e)szervezi és összehangolja a lakosság védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat,
  6. f)utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevő szervezetek vezetőit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,
  7. g)intézkedik a védekezéshez igénybe vehető állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására.
(3)* A helyi védelmi bizottság elnökének az
(2)bekezdésben meghatározott irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a főpolgármesterre és a vármegyei közgyűlés elnökére.
(4)A helyi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenységre való felkészülés keretében
  1. a)irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok előkészítését,
  2. b)irányítja az illetékességi területe védelmi és biztonsági feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer kialakítását és működését,
  3. c)részt vesz a területi védelmi bizottság által szervezett felkészítéseken, gyakorlatokon,
  4. d)közreműködik az illetékességi területén lévő települések védelmi és biztonsági igazgatási felkészítéseinek, gyakorlatainak előkészítésében és végrehajtásában,
  5. e)nyilvántartást vezet a jogszabályban meghatározott adatokról,
  6. f)a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást vezet, amelyben elősegíti a területi védelmi bizottság elnökének, valamint a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlását, koordinálja az igénybevétel helyi szintű végrehajtását.
(5)* A helyi védelmi bizottság elnöke a települési veszélyelhárítási tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének egyetértésével hagyja jóvá.
  1. § * Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg a védelmi és biztonsági igazgatás több területi szervének együttműködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a területi védelmi bizottság elnöke, több vármegye területét illetően a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve jelöli ki. A kijelölésig az események következményeinek felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását.
  2. §
(1)A polgármester illetékességi területén ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban és a helyi védelmi bizottság által számára megállapított, települési szintű feladatokat, irányítja és összehangolja azok végrehajtását.
(2)A polgármester a védelmi és biztonsági tevékenységre való települési szintű felkészülés keretében:
  1. a)felelős a települési lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért,
  2. b)irányítja a védekezésre való felkészítést, részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a védelmi és biztonsági szervek által szervezett felkészítéseken,
  3. c)gyakorolja az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe,
  4. d)felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért,
  5. e)kijelöli a védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referenseket,
  6. f)gondoskodik az illetékességi területen élő vagy tartózkodó személyek részére a veszélyekről, fenyegetésekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról,
  7. g)felelős a települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért,
  8. h)irányítja a védekezésre való felkészítést,
  9. i)a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be,
  10. j)a gazdálkodó szervezetek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását,
  11. k)biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését,
  12. l)részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által szervezett felkészítéseken.
(3)* A főpolgármester és a vármegyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a vármegyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos
(2)bekezdés szerinti felkészülési feladatokat. 59. §
(1)A polgármester a települési szintű védelmi és biztonsági tevékenysége keretében:
  1. a)hatáskörrel rendelkező szerv kiérkezéséig irányítja a települési szintű védelmi és biztonsági tevékenységet,
  2. b)halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét és a területi védelmi bizottság elnökét,
  3. c)a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt polgári védelmi szolgálatra kötelezi,
  4. d)szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését, az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggő, továbbá a különleges jogrenddel összefüggésben bevezetett intézkedésekből eredő települési feladatok végrehajtását,
  5. e)a területi védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával – elrendeli a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazását,
  6. f)elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítését, amelyről gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást vezet,
  7. g)együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel,
  8. h)szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartáshoz szükséges anyagi javakkal történő ellátását.
(2)* A főpolgármester és a vármegyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a vármegyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos
(1)bekezdés szerinti feladatok ellátását.
  1. A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei
  2. §
(1)A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei:
  1. a)védelmi és biztonsági szervezetek,
  2. b)védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő további szervezetek,
  3. c)védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve,
  4. d)védelmi és biztonsági igazgatás területi és helyi igazgatási szervei, valamint
  5. e)a polgármester.
(2)A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei – hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően – együttműködnek egymással az általuk foglalkoztatott kiértesítésével és riasztásával kapcsolatosan, a gazdasági és anyagi szolgáltatások teljesítésének tervezésével, végrehajtásának irányításával, felügyeletével és ellenőrzésével, továbbá a védelemgazdasági adattárral kapcsolatos adatszolgáltatás során. 25. A védelmi és biztonsági adatkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások köre 61. §
(1)A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve elektronikus nyilvántartás formájában a 71. §
(2)bekezdésében meghatározott feladatai teljesítése céljából kiértesítési és riasztási nyilvántartást vezet.
(2)A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek 25. §
(2)bekezdésében meghatározott adatszolgáltatáshoz a belgazdaságért felelős miniszter védelemgazdasági adattárat vezet.
  1. A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei által foglalkoztatott kiértesítésével és a riasztásával kapcsolatos nyilvántartás
  2. §
(1)A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve kezeli a védelmi és biztonsági célú felkészülés feladatai teljesítése érdekében a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervénél védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adatait.
(2)A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei az
(1)bekezdés szerinti foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelentik a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének. Az adatváltozást a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve 8 napon belül átvezeti.
(3)A védelmi és biz

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.