6/2015. (XI. 30.) OBH utasítása a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról.

6/2015. (XI. 30.) OBH utasítása a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról. Az Országos Bírósági Hivatal elnökeként a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a bíróságok igazgatásának szabályait az alábbiak szerint határozom meg: BEVEZETŐ RÉSZ A bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló OBH utasítás (a továbbiakban: szabályzat) a  bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényben foglaltak figyelembevételével kialakított igazgatási tevékenységek összességét szabályozza, melynek során az  elsődleges cél, hogy a  bíróságok alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék, és a  független bírók magas színvonalon, időszerűen és hatékonyan ítélkezzenek. Ezt szolgálja a  bírósági szervezeten belül a  tárgyi feltételek optimális felhasználása és hasznosítása, az  emberi erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás folytatása, melynek részét képezi a munkateher arányos elosztása, valamint az  össztársadalmi bizalom fokozása érdekében a  bírósági szervezet integritása, az  ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége. Biztosítani kell a  jogkereső polgárok bírósághoz való hozzáférésének az  egyszerűsítését, továbbá a  többi hivatásrenddel való kiegyensúlyozott és eredményes együttműködést, a bírák ítélkező tevékenységét támogatva. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A bírósági igazgatás fogalma 1. § Az igazgatási intézkedésre jogosult által gyakorolt azon egyszeri vagy ismétlődő tevékenységeknek az összessége, amelyek biztosítják a  bíróságok hatékony működéséhez és az  időszerű, magas színvonalú ítélkezési tevékenység gyakorlásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 2. A bírósági igazgatás célja 2. § A bírósági igazgatás célja, hogy az  OBH elnökének a  stratégiai célkitűzései alapulvételével, a  központi igazgatás eszközeinek és módszereinek megfelelően egységesen meghatározza a bíróságok felelős vezetésének, működésének, felügyeletének, ellenőrzésének általános és konkrét szabályait, a  bíróságok eredményes, időszerű, ügyfélbarát, szolgáltató jellegű tevékenységéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében. 3. A bírósági igazgatás alanyai 3. § A bírósági szervezet, a bíróságokkal szolgálati viszonyban álló, jelen szabályzat 5. § (2) bekezdése szerinti igazgatási intézkedésre jogosultak, bírák és igazságügyi alkalmazottak, valamint a  megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyek összessége, figyelemmel a 8. §-ban rögzített hatályra. 4. A bírósági igazgatás tárgya 4. § A bírósági szervezet célkitűzéseinek folyamatos megvalósítása érdekében, a személyi és tárgyi feltételek, valamint a  munka összhangjának biztosítása céljából folytatott, a  bírósági szervezet által végzett, az  igazgatási döntéseket megelőző és azt követő információgyűjtés, feldolgozás, tervezés, irányítás, döntés, végrehajtás, koordináció, ellenőrzés, vizsgálat, beszámolás, tájékoztatás és nyilvántartások vezetése. 5. Az igazgatási intézkedésre jogosultak 5. § (1) Az  igazgatási intézkedésre jogosultak az  igazgatási folyamat során a  döntések előkészítését, meghozatalát, azok végrehajtását teljesítő, irányító és ellenőrző személyek. (2) Igazgatási intézkedésre jogosultak: a) az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke és elnökhelyettesei, b) a Kúria elnöke, c) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 118. § (1) és (1a)  bekezdésében meghatározott bírósági vezető és a  regionális kollégiumvezető, regionális kollégiumvezető-helyettes, d) az egyes igazgatási feladatokkal megbízott bírák, megbízott bírósági vezetők. (3) Ahol a szabályzat járásbíróságot említ, ott azon a kerületi bíróságot és közigazgatási és munkaügyi bíróságot, és ahol a járásbíróság elnökét, ott azon a kerületi bíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökét is érteni kell. 6. Az igazgatási tevékenység gyakorlásának eszközei 6. § (1) Az  ítélőtábla, a  törvényszék, a  járásbíróság elnöke az  igazgatási tevékenységét az  általa vezetett bíróság egészét érintő szabályzatalkotásokkal, ajánlásokkal, intézkedésekkel, utasításokkal, vizsgálatok elrendelésével, beszámolók készítésével, jelentések bekérésével, megkeresésekkel, tájékoztatók kiadásával gyakorolja. A járásbíróság elnöke által kiadott igazgatási szabályozók nem lehetnek ellentétesek a törvényszék elnöke által kiadott szabályozókkal. (2) Az ítélőtábla, a  törvényszék, a  járásbíróság elnöke által kiadott igazgatási szabályozók nem lehetnek ellentétesek az  OBH elnöke által kiadott szabályzatokkal, határozatokkal, intézkedésekkel és utasításokkal, valamint egyéb igazgatási szabályozókkal. (3) A kollégiumvezető a feladatainak az ellátása során jelen szabályzat 37. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szabályozókat alkalmazhatja a kollégium tevékenységére kiterjedően. (4) A regionális kollégiumvezető a feladatainak az ellátása során jelen szabályzat 37. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szabályozókat alkalmazhatja a regionális kollégium tevékenységére kiterjedően. (5) A csoportvezető a  feladatainak az  ellátása során a  vezetése alatt álló csoportba beosztott bíráktól, igazságügyi alkalmazottaktól igazoló jelentést kér, intézkedést tesz, és a  37.  § (1)  bekezdése szerinti igazgatási szabályozókat alkalmazhatja a csoport tevékenységére kiterjedően. 7. Az igazgatási döntések közzététele és nyilvánosságának biztosítása 7. § (1) Az  OBH elnökének a  szabályzatát a  Magyar Közlönyben, ajánlását és – kivéve az  OBH működése során e  körben hozott  – határozatát a  bíróságok központi internetes honlapján, továbbá a  bíróságok hivatalos lapjában kell közzétenni. (2) A Kúria, az  ítélőtábla és a  törvényszék szervezeti és működési szabályzatát a  bíróság internetes honlapján kell közzétenni. (3) A bíróság elnökének a (2) bekezdésben nem említett egyéb szabályzatait és elnöki intézkedéseit a bíróság intranetes honlapján kell közzétenni. 8. Az igazgatási szabályzat intézményi, tárgyi és személyi hatálya 8. § (1) A  szabályzat hatálya a  központi igazgatásra, az  ország valamennyi bíróságára, az  5.  § (2)  bekezdésében felsorolt igazgatási intézkedésre jogosultakra, a bíróságokkal szolgálati jogviszonyban álló bírákra, igazságügyi alkalmazottakra és a bíróságok alkalmazásában álló közalkalmazottakra terjed ki a jogszabályokban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatban, a (3)–(4) bekezdésében rögzített kivételekkel. (2) A közigazgatási és munkaügyi bíróságra, valamint a kerületi bíróságra a szabályzatnak a  járásbíróságra vonatkozó rendelkezéseit – a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – megfelelően alkalmazni kell. (3) Nem terjed ki az igazgatási szabályzat hatálya az igazságügyért felelős minisztériumba beosztott bíróra, az Országos Bírói Tanácsra (a továbbiakban: OBT) és a bírói tanácsok eljárására, működésére. (4) A kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes, valamint a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes vezetői tevékenységét és a hatáskörébe tartozó vezetői feladatokat jelen szabályzat határozza meg, és azokat a bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak alapelveiről szóló OBH elnökének határozata szerint megalkotott szervezeti és működési szabályzatban részletesen szabályozni kell, kivéve a  közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető és regionális kollégiumvezető-helyettes feladatait. (5) A tanácselnök vezetői tevékenységét és a hatáskörébe tartozó vezetői feladatokat jelen szabályzaton túl a bíróság szervezeti és működési szabályzatában részletesen szabályozni kell. (6) A szabályzat hatálya a bírósággal megbízási jogviszonyban állókra kizárólag a megállapodás ez irányú rendelkezése esetén a szerződéses kötelezettségek teljesítése során és idejére terjed ki. A bírósággal egyéb jogviszonyban állókra a  szabályzat hatálya akkor terjed ki, ha a  szabályzat alkalmazandó rendelkezése az  egyéb jogviszonyra vonatkozó jogszabállyal nem ellentétes, de ebben az esetben is csak a szerződéses kötelezettségek teljesítése során és idejére. II. Fejezet AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉNEK IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGE 9. § (1) Az OBH elnöke: a) ellátja a  bíróságok igazgatásának központi feladatait, irányítást és ellenőrzést gyakorol az  ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei, valamint a regionális kollégiumvezetők igazgatási tevékenysége felett, b) az igazgatási feladatai ellátása érdekében a  bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, határozatokat hoz, elnöki intézkedést hoz, intézkedési, cselekvési terv készítésére hív fel, vezetői és igazgatási vizsgálatokat rendel el, utasítást ad ki, tájékoztatást kér, jelentéstételre, véleményezésre felhívásokat, tájékoztatást, módszertani útmutatókat ad ki, c) megkeres hatóságokat, más hivatásrendeket, érdekképviseleteket, egyéb szervezeteket, d) kialakítja, és évente aktualizálja a bírósági igazgatás rövid, közép- és hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit, e  stratégiai célok elérése érdekében ennek a  végrehajtását általános központi igazgatási feladatkörében tervezi, irányítja és ellenőrzi, e) összbírói és vezetői értekezlet összehívását kezdeményezi; kezdeményezésére az általa megjelölt napirendi pontokra vonatkozóan a bíróság elnökének az összbírói értekezletet harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia, továbbá f ) az a)–e) pontokon túl ellátja a Bszi. 76. §-ában és egyéb jogszabályban rögzített feladatait. (2) Az OBH elnöke a Bszi. 76. §-ában meghatározott jogköröket a Kúria és a Kúria elnöke tekintetében a Kúria elnökének a  törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembevételével, az  azokból következő eltéréssel gyakorolja a Bszi. 77. § (1) bekezdése szerint. (3) Az OBH elnöke az igazgatási feladatok végrehajtásának előmozdítása érdekében ajánlásokat ad ki. III. Fejezet A BÍRÓSÁGI VEZETŐI ÁLLÁSHELYEK LÉTESÍTÉSE, PÁLYÁZTATÁSA 1. Általános szabályok 10. § (1) Bírósági vezetői tisztség a  Bszi. 130.  § (1)  bekezdése alapján pályázat útján kinevezéssel vagy a  Bszi. 133.  § (2) és (3) bekezdése alapján igazgatási feladatok ellátásával való megbízás útján tölthető be. (2) Ha a kinevezett bírósági vezetőnek a vezetői tisztsége megszűnik, a Bszi. 141. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. (3) A kinevezésre jogosult törvényszéki elnök az  OBH elnökét tájékoztatja a  kinevezést megelőzően, ha a  regionális kollégiumvezető vagy regionális kollégiumvezető-helyettes közigazgatási és munkaügyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezetői, csoportvezető-helyettesi tisztséget nyer el. 2. Új vezetői álláshelyek létesítésének feltételei és szempontjai 11. § A III. Fejezet 2.1.–3. pontjának rendelkezései azon álláshelyekre vonatkoznak, amelyek az érintett bíróság létszámától függően létesíthetők. 2.1. Elnökhelyettesi álláshely létesítése, feltételei 12. § (1) Elnökhelyettesi álláshelyet a törvényszék székhelyén működő járásbíróságon és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 177.  § (2)  bekezdésében meghatározott nagyobb létszámú járásbíróságon, közigazgatási és munkaügyi bíróságon kell létesíteni. (2) A törvényszék elnökének javaslata alapján az OBH elnöke elnökhelyettesi álláshelyet létesíthet azon a járásbíróságon is, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a nyolc főt nem éri el. (3) Elnökhelyettesi álláshely hiányában a  járásbíróság elnökét akadályoztatása esetén a  törvényszék elnöke által megbízott bíró helyettesíti. 2.2. Kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi álláshely létesítése és feltételei 13. § (1) A törvényszéken a Bszi. 21. § (4) bekezdése szerint büntető, polgári, gazdasági, közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, míg az ítélőtáblán a Bszi. 22. § (4) bekezdése szerint büntető, valamint polgári kollégiumok működnek. (2) Az (1)  bekezdés szerinti kollégiumok ügyszakonként összevontan működnek akkor, ha a  törvényszéken az engedélyezett bírói létszám – a vezetőket is beleértve – a harminc főt nem éri el. (3) Ha a  törvényszéken az  önállóan működő gazdasági kollégiumban az  engedélyezett bírói létszám tíz fő vagy azt meghaladó, önálló gazdasági kollégium és összevont polgári-közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek, míg tíz fő bírói létszám alatt összevont polgári-gazdasági-közigazgatási-munkaügyi kollégium működik. 14. § (1) Az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének javaslata alapján akkor létesíthető kollégiumvezető-helyettesi álláshely,  ha: a) a kollégiumon belül több ügyszak (szakág) vagy b) a kollégiumban legalább három fellebbviteli tanács működik, vagy c) a törvényszék kollégiumában az  engedélyezett törvényszéki bírói álláshelyek száma a  vezetőkkel együtt a tizenöt főt eléri. (2) Az (1) bekezdésben rögzítettektől az alábbiak mérlegelésével van helye eltérésnek: a) az ügyintézés időszerűsége, a differenciáltabb szakmai irányítás szükségessége, b) az egyes bírósági szintek hatáskörének bővülése, c) a peres és nemperes ügyek összetételének, mennyiségének, minőségének változása azt indokolttá teszi. (3) Kollégiumvezető-helyettes – a Bszi. 124. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – kizárólag az OBH elnöke által hat évre kijelölt ítélőtáblán, törvényszéken és a  közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumokban nevezhető ki. Kollégiumvezető-helyettesi álláshely megüresedése esetén új pályázat kiírására csak az OBH elnökének az ismételt döntését követően kerülhet sor, kivéve ha a  pályázat ismételt kiírására a  korábbi pályázat eredménytelenné nyilvánítása miatt került sor. (4) Azokon a törvényszékeken, ítélőtáblákon, amelyeken az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti feltételek több mint kétszeresen teljesülnek, két kollégiumvezető-helyettes működhet, ha ezt a (2) bekezdés szerinti feltételek is indokolják. 2.3. Csoportvezetői és csoportvezető-helyettesi álláshely létesítése, feltételei 15. § (1) Csoportvezető bírói álláshely létesíthető azon az  ítélőtáblán, törvényszéken, járásbíróságon, ahol egy ügyszakhoz tartozó legalább nyolc bíró vagy igazságügyi alkalmazott vezetése, ellenőrzése miatt az indokolt. (2) A törvényszéken, a  kiemelt és nagyobb járásbíróságon csoportvezető bírói álláshely létesítése engedélyezhető az (1) bekezdésben meghatározott létszámnál kevesebb fővel működő bíróságokon is. (3) Csoportvezető, csoportvezető-helyettes nevezhető ki hat évre az OBH elnöke által kijelölt ítélőtáblán, törvényszéken, járásbíróságon. (4) Csoportvezető-helyettesi álláshely létesítése akkor kezdeményezhető, ha a csoport létszáma és az ellátandó igazgatási feladatok jellege és mennyisége ezt indokolja. (5) A (4) bekezdés szerinti indok lehet különösen, ha: a) a csoportban a bírák vagy önálló hatáskörben eljáró bírósági titkárok engedélyezett létszáma a tizenöt főt eléri, b) az ügyintézés időszerűsége, a differenciáltabb szakmai irányítás szükségessé teszi, c) a peres és nemperes ügyek összetételének, minőségének differenciáltsága és jelentős mennyisége szükségszerűvé teszi. (6) A (4) bekezdés szerinti kijelölés alapján betöltött csoportvezető-helyettesi álláshely megüresedése esetén új pályázat kiírására csak ismételt kijelölést követően kerülhet sor, kivéve ha a  pályázat ismételt kiírásának az  oka a  korábbi pályázat eredménytelenné nyilvánítása volt. 3. A bírósági vezetői álláshelyek pályáztatása 16. § (1) A  Bszi. 128.  § (2)–(5)  bekezdése szerinti kinevezésre jogosult a  bírósági vezető megbízatási időtartamának lejárta vagy a vezetői tisztség más okból történő előre látható megszűnése előtt legalább kilencven nappal, illetve a vezetői tisztség Bszi. 138.  § b)–e)  pontjában meghatározott okok miatti váratlan megszűnését követően a  Bszi. 130.  § (2) bekezdése szerint haladéktalanul intézkedik az álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásáról. (2) Az (1)  bekezdésben írt határidők nem irányadók, ha a  kinevezésre jogosult a  megüresedett vezetői álláshelyet időlegesen, objektív ok miatt nem tartja indokoltnak betölteni. Erre kizárólag abban az  esetben kerülhet sor, ha a vezetői tisztség betöltésének mellőzése nem veszélyezteti az adott bíróság, szervezeti egység időszerű, hatékony működését. A kinevezésre jogosult e döntéséről harminc napon belül tájékoztatja az érintett ítélőtábla, törvényszék, járásbíróság elnökét. (3) A kinevezésre jogosult az OBH elnökének külön intézkedése szerint kitöltött adatlapot az OBH elnökének a bírósági vezetői álláshely kiírására irányuló előterjesztésével együtt megküldi. (4) A bírósági vezetői pályázat kiírásában – a tanácselnöki pályázat kivételével – rögzíteni kell, hogy a pályaműnek meg kell felelnie az  OBH elnöke által megfogalmazott stratégiai céloknak és az  ítélőtáblát érintő álláshelyet illetően az ítélőtábla, a törvényszéket érintő álláshelyet illetően a törvényszék elnöke által megfogalmazott közép- és hosszú távú terveknek, amelyek különösen az alábbi területeken jelentkeznek: a) az ítélkezés időszerűsége és megalapozottsága; b) az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás; c) a tárgyi és pénzügyi erőforrásokkal való gazdálkodás; d) a bírósági integritás; e) a bírósághoz való hozzáférés; f ) a képzés. 17. § (1) A bírósági vezetői pályázatokat a pályázati kiírásban megjelölt helyen és határidőben három eredeti példányban kell benyújtani. (2) A személyesen benyújtott pályázaton a pályázatot átvevő személy az átvétel idejét (év, hónap, nap, óra, perc) köteles rögzíteni. A postai úton benyújtott pályázat a kiírásban megjelölt helyen és határidőn belüli kézbesítés esetén minősül határidőben érkezettnek. (3) A hiányosan benyújtott pályázat esetén a kinevezésre jogosult hiánypótlásra hívja fel a pályázót nyolcnapos határidő megjelölésével. (4) Ha a pályázat elkésett, vagy a pályázó a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást a határidőn belül elmulasztotta, a pályázatot a kinevezésre jogosult tizenöt napon belül elutasítja. 4. A bírósági vezetői álláspályázatok elbírálásának szempontjai, menete 18. § (1) A  kinevezésre jogosult a  pályamű elbírálásánál köteles figyelembe venni az  abban foglaltak megvalósíthatóságát, ütemezését, újító jellegét és a pályázati felhívásban foglaltakkal fennálló összhangját. (2) A pályázó meghallgatása alapján a  pályázat elbírálása során a  kinevezésre jogosultnak értékelnie kell különösen a pályázó felkészültségét, igazgatási vezetői tapasztalatát, bírói gyakorlatát, bírói munkája vizsgálatának eredményét, a pályázó központi és helyi igazgatási feladatokban, valamint a közösségi életben való részvételét. (3) A pályázó meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvet és a  pályázó pályaművét – ha az  érintett pályázó hozzájárul – a  pályázati eljárás lezárását követően közzé kell tenni az érintett bíróság intranetes honlapján. Az  OBH elnökének a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetén a bíróságok központi intranetes honlapján kell közzétenni a pályázó pályaművét, míg a pályázó meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvet a bíróságok központi internetes honlapján. 19. § (1) A  pályázati határidő és a  hiánypótlásra felhívás esetén az  arra szabott határidő lejártát követően a  beérkezett pályázat(ok)ról az  érintett bíróságra vagy a  szervezeti egységhez beosztott bírák – ideértve a  tartósan távol lévő bírákat is – a Bszi. 131. §-a szerint véleményt nyilvánítanak. (2) Az ítélőtábla és a  törvényszék elnöke a  jelen szabályzat 41.  § (1)  bekezdés b)  pontjában és a  42.  § (1)  bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint köteles a pályázatokat a kollégium, regionális kollégium elé terjeszteni, a 40. § (1) bekezdés szerint az összbírói értekezletet vagy az érintett szervezeti egység bíráit összehívni. (3) Nem nyilváníthat véleményt a bírói tisztségének gyakorlásából a Bjt. 117. §-ában meghatározott okokból felfüggesztett bíró, a munkavégzési kötelezettség alól a Bjt. 94. § (4) bekezdése szerint mentesített bíró, valamint az a rendelkezési állományba helyezett bíró, aki az összbírói értekezleten és a kollégium munkájában tanácskozási joggal vesz részt a Bjt. 232/H. § (5) bekezdése szerint. (4) A kirendeléssel több bíróságon ítélkező bíró a beosztási helye szerinti bíróságon nyilváníthat véleményt. (5) A véleménynyilvánításról készült jegyzőkönyvet az  ítélőtábla, a  törvényszék elnöke – szükség szerint az  érintett bíróság elnökének javaslatával együtt – megküldi az OBH elnöke részére. (6) Az (1) bekezdés szerinti véleménynyilvánításra elektronikus úton is lehetőség van azzal, hogy a véleménynyilvánítás titkosságát biztosítani kell. (7) A kinevezésre jogosultnak a véleménynyilvánító bírói testület javaslatától eltérő döntését írásban meg kell indokolnia, és azt megfelelő módon a  tudomására kell hoznia a  véleményező szervnek, az  érintett pályázó(k)nak és az  OBH elnökének. (8) A bírósági vezetői pályázatok elbírálásához szükséges véleménynyilvánítási eljárás rendjét az 1. melléklet tartalmazza. 5. A bírósági vezetői kinevezés közzététele 20. § (1) A kinevezésre jogosult a pályázók meghallgatását követően harminc napon belül dönt a kinevezésről. (2) Az OBH elnöke a határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a bíróságok központi intranetes honlapján, az egyéb kinevezésre jogosult a  döntését az  érintett bíróság – amennyiben a  bíróság intranetes honlappal rendelkezik – intranetes honlapján és a bíróságok központi intranetes honlapján is közzéteszi. 21. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a nyertes pályázó kinevezési okiratát, az OBH elnökének intézkedése szerinti adatlapot papír alapon, a  pályaművet elektronikusan megküldi az  OBH elnöke részére a  kinevezés tényéről való közzététel érdekében a bíróságok központi intranetes honlapján és a bíróságok hivatalos lapjában. (2) A kinevezésre jogosult a döntéséről való tájékoztatással egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi az OBH elnökénél a pályázó áthelyezését, amennyiben a pályázó nem a pályázattal érintett bíróságra beosztott bíró. 6. Eredménytelen pályázat esetén követendő eljárás 22. § (1) A  kinevezésre jogosult a  pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítása esetén köteles a  döntését írásban megindokolni, és azt megfelelő módon tudomására hozni a  véleményező szervnek, az  érintett pályázó(k)nak és – amennyiben a kinevezésre jogosult nem az OBH elnöke – az OBH elnökének. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az új pályázat kiírása iránt jelen szabályzat 16. §-a szerint kell eljárni. (3) Az új pályázat eredménytelenné nyilvánítása esetén a Bszi. 133. § (2) bekezdése alapján megbízás útján tölthető be az álláshely legfeljebb egy évig. (4) A megbízás útján betöltött bírósági vezetői tisztség esetén a  bírósági vezetőt a  pályázat útján betölteni kívánt álláshelyén kell nyilvántartani, és az eredeti álláshelyére a megbízás időtartama alatt pályázat nem írható ki. IV. Fejezet A BÍRÓSÁGI VEZETŐ ÉS AZ EGYÉB IGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSRE JOGOSULT FELADATAI ÁLTALÁBAN 1. A bírósági vezető igazgatási feladatai általában 1.1. Az igazgatási intézkedésre jogosult bírósági vezető feladatai általában 23. § (1) Az  igazgatási intézkedésre jogosult a  hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az  OBH elnökének az  igazgatási irányítása körébe tartozó eszközök keretei között és a stratégiai célkitűzéseit figyelembe véve felel az általa vezetett bíróság vagy szervezeti egység hatékony és időszerű működéséért, a  magas szakmai színvonalon végzett igazságszolgáltatási tevékenységet biztosító tárgyi és személyi feltételek gazdaságos, átlátható és arányos megteremtéséért. (2) A bíróság elnöke felelős a bíróság működésével kapcsolatban a jogszabályban előírt személyes adatokat tartalmazó, – az  adatvédelmi szabályok figyelembevételével – az  OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért és az adatok szolgáltatásáért. (3) Az igazgatási intézkedésre jogosult igazgatási jogkörében jogosult és köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely a hatékony és időszerű ítélkezési munkát és az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezését elősegíti, továbbá biztosítja az arányos munkateher-elosztást. (4) Az igazgatási intézkedésre jogosult köteles az  igazgatás és ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát – a döntés-előkészítő anyagok kivételével – a szükséges mértékben biztosítani. 1.2. A bíróság elnökének jogai és kötelezettségei általában 24. § (1) A bíróság elnöke az igazgatási feladatainak ellátása során jogosult és köteles felhasználni a hatékony vezetés eszközeit, különösen a  tervezési, értekezleti rendszert, a  tájékoztatást, a  beszámoltatási és jelentéstételi kötelezettséget, valamint az ellenőrzésnek ezen szabályzatban meghatározott további formáit. (2) A bíróság elnöke a szolgálati viszony keretében a bíróságok szervezeti egységeinek működését, feltételrendszerét érintő bármilyen igazgatási kérdésben – a szervezeti és működési szabályzat előírásain túlmenően is – olyan egyéb eseti adatszolgáltatást is előírhat, amely a  bírósági vezető törvényen alapuló és az  ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseinek teljesítése és annak érvényesülése körében felmerül. (3) A járásbíróság elnöke a bírákat, a bírósági titkárokat, a bírósági fogalmazókat, a bírósági ügyintézőket, a végrehajtási ügyintézőket a  törvényszék szervezeti és működési szabályzatában a  törvényszék elnöke által átruházott, más igazságügyi alkalmazottakat önálló munkáltatói jogkörében irányítja és ellenőrzi. E tevékenységéről jelen szabályzat, valamint a törvényszék szervezeti és működési szabályzata alapján rendszeresen tájékoztatja a törvényszék elnökét. (4) A bíróság elnöke köteles: a) gondoskodni az  ügyfélfogadás idejének, rendjének a  szabályozásáról és a  bíróságok központi internetes honlapján és – amennyiben a bíróság saját honlappal rendelkezik – a bíróság internetes honlapján történő közzétételéről, b) az ügyelosztási rendet, annak módosítását és kiegészítését a bíróságon ismertetni, és a bíróságok központi internetes honlapján, valamint az  érintett bíróság – amennyiben a  bíróság saját honlappal rendelkezik – a bíróság internetes honlapján is közzétenni. (5) A bíróság elnöke az  igazgatási jogkörébe tartozó egyes feladatait az  elnökhelyettesre vagy más bírósági vezetőre – a bíróság szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – állandó jelleggel is átruházhatja. 2. A bírósági vezető feladatai különösen 2.1. Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének és helyettesének feladatai különösen 25. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének feladatai különösen: a) az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, b) meghatározza a  vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a  kollégiumok munkatervét, c) irányítja és ellenőrzi az  elnökhelyettes, a  kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes igazgatási tevékenységét, d) biztosítja a bírói testületek működésének feltételeit, és segíti azok munkáját, e) igazgatási és vezetői értekezletet tart, f ) folyamatos ellenőrzéssel segíti az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezését, g) évente elkészíti a bíróvizsgálati és igazságügyi alkalmazottak értékelési tervét, és azt végrehajtja, h) elkészíti a bíróság szervezeti egységeinek vizsgálati tervét és egyéb vizsgálati terveket, i) vizsgálja és értékeli az  érintett bíróság és a  kollégiumok munkatervének, továbbá a  törvényszék elnöke a járásbíróságok munkatervének az éves megvalósulását, j) biztosítja a munkateher mérését és az arányos munkateher-elosztást, k) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat, l) évente egyszer tájékoztatja a beszámolóban az OBH elnökét, – a Bszi. 119. § k) pontja alapján – az összbírói értekezletet – melyet a Bszi. 144. §-ában meghatározott feladatok ellátása érdekében is szükség szerint, de évente legalább egyszer összehív – és az igazságügyi alkalmazottakat a pályázatához csatolt pályaművében szereplő, adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásáról, a kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról, az  azokhoz kapcsolódó igazgatási intézkedésekről, az  ügyforgalmi és a  gazdálkodási helyzetről, a  bíróság működéséről, m) gondoskodik a bírósági épület rendjének fenntartásáról, n) a vezetése alatt álló bíróság ítélkezését az  időszerűség és a magas szakmai színvonal biztosítása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri, o) ellátja azokat a  feladatokat, amelyeket a Bszi., egyéb jogszabály, az OBH elnökének szabályzata, határozata, intézkedése, valamint a szervezeti és működési szabályzat a hatáskörébe utal, p) előterjeszti az  ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a  képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében. (2) A törvényszék elnökének feladata továbbá, hogy irányítsa és ellenőrizze a  területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint járásbíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét, valamint évente legalább egyszer a törvényszékhez megválasztott valamennyi ülnök részére értekezletet tartson a Bjt. 218. § (3) bekezdése szerint. (3) Az ítélőtábla elnökének – a Bszi. 121. §-ának rendelkezése szerint – kiemelt feladata van az  illetékességi területén működő törvényszékeken a képzés koordinálásában. (4) Az ítélőtábla, a törvényszék elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – az  elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a  bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint a hatáskörébe utalt, az állandó jelleggel átruházott igazgatási feladatokat, valamint az OBH elnöke által rábízott és elrendelt egyéb igazgatási feladatokat. 2.2. Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének felügyeleti jogkörei 26. § Az ítélőtábla elnöke az  ítélőtáblán, a  törvényszék elnöke a  törvényszéken és a  törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságokon, közigazgatási és munkaügyi bíróságon a  Bszi. 119.  § g)  pontja szerinti irányítási és ellenőrzési feladata keretében e  szabályzatban írtak alkalmazásával figyelemmel kíséri, hogy a  nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetők: a) miként teljesítik az igazgatási tevékenységükre vonatkozó jogszabályokban, az OBH elnökének szabályzataiban és határozataiban, az ítélőtábla, a törvényszék elnökének szabályozóiban, a bíróság munkatervében, a bíróság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladataikat és a  hatáskörükbe tartozó ellenőrzési tevékenységüket, b) számon kérik-e az általuk hozott intézkedések végrehajtását, c) hasznosítják-e a korábbi vizsgálatok, értékelések tapasztalatait. 2.3. A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének és helyettesének feladatai különösen 27. § (1) A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének feladatai különösen: a) irányítja és ellenőrzi az általa vezetett bíróság igazgatási tevékenységét, b) irányítja és ellenőrzi a csoportvezetők és egyéb szervezeti egységek igazgatási tevékenységét – a Bjt. 28. § (3) bekezdésében rögzítettek szerint –, c) évente egyszer a  tájékoztatójában beszámol – a  Bszi. 119.  § k)  pontja alapján, figyelemmel a  Bszi. 122.  § c) pontjára – a bírák, az igazságügyi alkalmazottak előtt a pályázatához csatolt pályaművében szereplő, az adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásáról, a  kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról, az  azokhoz kapcsolódó igazgatási intézkedésekről, az  ügyforgalmi helyzetről, a  bíróság működéséről, valamint egyéb igazgatási, vezetői értekezletet tart, d) évente legalább egyszer a  járásbírósághoz megválasztott valamennyi ülnök részére értekezletet tart a Bjt. 218. § (3) bekezdése szerint, e) folyamatos ellenőrzéssel segíti az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezését, f ) meghatározza a bíróság ügyelosztási rendjét, g) évente elkészíti az igazságügyi alkalmazotti értékelési tervet, és azt jóváhagyás végett a törvényszék elnökének felterjeszti, h) elkészíti a bíróság szervezeti egységeinek és az egyéb igazgatási vizsgálatoknak a terveit, i) vizsgálja és értékeli a  bíróság munkatervének az  éves hatályosulását, és arról a  törvényszék elnökének beszámol, j) biztosítja a munkateher mérését és az arányos munkateher-elosztást, k) közreműködik az oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátásában, l) kijelölés alapján elvégzi a bíró munkájának értékelését megalapozó vizsgálatot és az igazságügyi alkalmazottak munkájának vizsgálatát, értékelését, m) jelen szabályzatban rögzítetteknek megfelelően az elnöki tevékenységéről a kinevezési jogkör gyakorolójának beszámol, n) bírák, bírósági titkárok, bírósági fogalmazók esetében javaslatot tesz a  fegyelmi, kártérítési eljárás kezdeményezésére, megindítására, egyéb igazságügyi alkalmazottak esetén elrendeli azokat, o) ellátja azokat a  feladatokat, amelyeket a Bszi., egyéb jogszabály, az OBH elnökének szabályzata, határozata, intézkedése, valamint a szervezeti és működési szabályzat a hatáskörébe utal, p) előterjeszti – a  szolgálati út betartásával – az  ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében. (2) A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökhelyettese az elnököt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint a hatáskörébe utalt, valamint az állandó jelleggel átruházott igazgatási feladatokat. 2.4. A kollégiumvezető, a regionális kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes feladatai 28. § (1) A kollégiumvezető szervezi és vezeti a kollégium munkáját. (2) A kollégiumvezető feladata különösen: a) beszámol évente a  kollégiumnak a  pályázatához csatolt pályaműben szereplő tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről minden év május 31. napjáig, b) jelen szabályzatban rögzítetteknek megfelelően a kollégiumvezetői tevékenységéről beszámol az ítélőtábla, a törvényszék és az OBH elnökének, c) az egységes jogalkalmazási gyakorlat elősegítése érdekében figyelemmel kíséri és elemzi a  bírák, a felülvizsgálati, másodfokú vagy felülvizsgálati ügyeket tárgyaló tanácsok ítélkezési tevékenységét, d) összegyűjti és elemzi, szükség esetén a kollégium elé terjeszti a vitás jogalkalmazási kérdéseket, e) összehívja a kollégium ülését és a napirendhez kapcsolódó előterjesztés előkészítéséről gondoskodik, f ) évenként összegzi a másodfokú, a harmadfokú, a felülvizsgálati ügyeket tárgyaló tanácselnökök feljegyzéseinek általánosítható tapasztalatait, hasznosításukat előkészíti, g) ellenőrzi a  kollégiumon belül az  eljárási határidők és ügyviteli szabályok megtartását, ennek érdekében betekint az eljáró bíró vagy a tanácselnök által a Büsz. előírásai szerint vezetett nyilvántartásba; a törvényszék kollégiumvezetője e feladatot a kollégium illetékességi területéhez tartozó járásbíróságokon is ellátja, h) ellátja a jogegységi eljárással összefüggő, a Bszi. 26. § (3) bekezdése szerinti feladatokat, az elvi határozatokat (elvi döntéseket) rendszerezi, elemzi, i) ellátja a bírósági titkárok, a bírósági fogalmazók, a bírósági ügyintézők és az egyéb igazságügyi alkalmazottak képzésének a szakmai irányítását, felügyeletét, j) közreműködik a bírák ítélkező tevékenységének vizsgálatában, a bírák munkájának értékelésében, k) a közérdekű bejelentések és a panaszügyek intézésében részt vesz, l) javaslatot tesz – a  szolgálati út betartásával – a  jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a  Kúria kollégiumvezetőjének és az ítélőtábla elnökének a jogegységi eljárás indítványozására, m) irányítja és szervezi a tanácselnöki feljegyzések ismertetését, n) ellátja azokat a  feladatokat, amelyeket a Bszi., egyéb jogszabály, az OBH elnökének szabályzata, határozata, intézkedése, valamint a szervezeti és működési szabályzat a hatáskörébe utal, o) előterjeszti – a  szolgálati út betartásával – az  ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében, p) javaslatot tesz fegyelmi, kártérítési eljárás kezdeményezésére, megindítására. (3) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető feladataira az OBH elnökének a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok ügyrendjére vonatkozó ajánlása az irányadó. (4) A regionális kollégium vezetője: a) szervezi a kollégium munkáját, b) évenként beszámol a  regionális kollégiumnak a  pályázatához csatolt pályaműben szereplő tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről minden év május 31. napjáig, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a regionális kollégiumokhoz tartozó közigazgatási és munkaügyi bíróságok, továbbá a törvényszékek közigazgatási és munkaügyi tárgyú ítélkezési tevékenységét, d) a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a Kúria kollégiumvezetőjének javaslatot tesz a jogegységi eljárás indítványozására, e) véleményezi a részére előzetesen megküldött, a regionális kollégium tagjára vonatkozó vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetét, f ) összegyűjti és elemzi, szükség esetén a regionális kollégium elé terjeszti a vitás jogalkalmazási kérdéseket, g) előterjeszti az OBH elnökének az ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, szabályzatmódosítás körében, és ezt a  javaslatot egyidejűleg megküldi a regionális kollégium illetékességéhez tartozó törvényszék elnökének. (5) A kollégiumvezető-helyettes, a regionális kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt, a regionális kollégiumvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve az az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ekkor teljes jogkörrel vezeti a  kollégiumot, regionális kollégiumot, valamint ellátja a  bíróság szervezeti és működési szabályzata által a hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat. 2.5. A csoportvezető és a csoportvezető-helyettes feladatai 29. § (1) A csoportvezető feladata különösen: a) szervezi és vezeti a csoport munkáját, b) évente beszámol a  csoportnak a  pályaművében szereplő és az  adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról és azok eredményéről, c) szervezi és vezeti a csoportértekezleteket, d) ellátja a bírói munka igazgatási ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, e) kijelölés alapján elvégzi a bíró munkájának értékelését megalapozó vizsgálatot és az igazságügyi alkalmazottak munkájának vizsgálatát, értékelését, f ) figyelemmel kíséri a csoportot érintő jogszabályváltozásokat, elvi állásfoglalásokat, jogegységi döntéseket, és gondoskodik arról, hogy ezeket a bírák megismerjék, g) javaslatot tesz a fegyelmi, kártérítési eljárás kezdeményezésére, megindítására, h) rendszeresen tájékoztatja az elnököt, elnökhelyettest – törvényszék esetén a kollégiumvezetőt – a munkájáról és a csoport helyzetéről, i) ellátja a jogszabály, az OBH elnökének és a bíróság elnökének szabályzata, határozata, intézkedése, valamint a bíróság szervezeti és működési szabályzata által a hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat, j) előterjeszti – a  szolgálati út betartásával – az  ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében. (2) A csoportvezető-helyettes a  csoportvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve azt az  esetet is, ha a  tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ellátja a  bíróság szervezeti és működési szabályzata által a  hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat. 2.6. A tanácselnök feladatai 30. § (1) A  bíróság másod- és harmadfokú tanácsának elnöke (a továbbiakban: tanácselnök) vezeti a  tanácsot, és szervezi annak munkáját, felelős az  általa vezetett tanács ügyeiben az  eljárási és ügyviteli határidők megtartásáért, ennek érdekében a tanácsba beosztott bírákat és igazságügyi alkalmazottakat irányítja, ellenőrzi. (2) A tanácselnök a kollégiumon belüli eltérő ítélkezési gyakorlatra felhívja a kollégiumvezető figyelmét. (3) A tanácselnök a  kollégiumvezető intézkedése alapján részt vesz a  bírák ítélkezési tevékenységének vizsgálatában, továbbá a kollégiumba beosztott igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelésében. (4) A tanácselnök vezeti az elsőfokú és másodfokú bírák ítélkezéséről készült feljegyzéseket, és azokat – kijelölés esetén – az érintett bírákkal évente legalább egyszer ismerteti az erre vonatkozó szabályok szerint. (5) A törvényszéken első fokon eljáró tanácselnök ellátja az (1)–(3) bekezdésben foglalt feladatokat, továbbá felkérésre közreműködik a  bírói munka igazgatási ellenőrzésében, a  célvizsgálatokban, a  bírák és igazságügyi alkalmazottak oktatásában, valamint a szakmai anyagok összeállításában. (6) A tanácselnök által gyakorolható további igazgatási feladatokat a  bíróság szervezeti és működési szabályzata határozza meg. (7) A tanácselnök közreműködik a 28. § (2) bekezdés o) pontjában rögzítettek végrehajtásában, és részt vesz a bírák és az igazságügyi alkalmazottak képzésében. 2.7. Az egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíró feladata 31. § Az egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíró a  megbízó okiratban megjelölt feladathoz kapcsolódó igazgatási feladatokat látja el, és gyakorolja mindazokat a  jogokat és kötelezettségeket, amelyeket a  megbízás tartalmaz. 3. Belső igazgatási szabályozók, az igazgatás módszerei 3.1. Általános rendelkezések 32. § (1) A  bíróság elnöke a  jogszabály, az  OBH elnökének – a  járásbíróság, a  közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a törvényszék elnökének – a rendelkezése alapján köteles az igazgatási szabályozókat megalkotni. (2) Az igazgatási intézkedésre jogosultak által megalkotott igazgatási szabályozók nem lehetnek ellentétesek a  jogszabállyal, az OBH elnöke által kiadott szabályzattal, határozattal, intézkedéssel, és figyelembe veszik az OBH elnöke által kiadott ajánlást. (3) Az igazgatási intézkedésre jogosult az ajánlás kialakítása során is figyelembe veszi az ugyanezen tárgykörben az OBH elnöke által kiadott ajánlást. 3.2. Az ítélőtábla, a törvényszék elnökének szabályzatalkotási tárgykörei és egyéb igazgatási eszközök, az eljárás folyamata 33. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke: a) szervezeti és működési szabályzatot készít – a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveiről szóló OBH elnöki határozat rendelkezéseit figyelembe véve –, amelyet a bírói tanács elé terjeszt véleményezésre, b) kötelező jellegű szabályzatokat készít azokban a tárgykörökben, amelyek a bíróság működésének személyi és tárgyi feltételeit átfogóan és tartósan érintik, c) ajánlásokat ad ki az igazgatási feladatok ellátásának segítésére, amelyek iránymutatóak, de nem kötelezőek, d) intézkedést, utasítást hoz a bíróság egészét érintő ügyekben vagy igazgatási tárgyú egyedi esetben, valamint tájékoztatókat, előterjesztéseket készít, e) megkeres hatóságokat, érdekképviseleteket, egyéb szerveket, szervezeteket, f ) eleget tesz tájékoztatásadási és -kérési kötelezettségének. (2) Az (1)  bekezdés a)–c)  pontjában felsorolt szabályozók hatálya az  igazgatási intézkedésre jogosultakra, a  bírákra, az  igazságügyi alkalmazottakra és a  bírósággal megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki, figyelemmel a 8. § (7) bekezdésében rögzített korlátozásra. (3) A bíróság elnöke az  (1)  bekezdés a)  pontjában foglalt szabályzattervezetet jóváhagyás végett köteles az  OBH elnökének megküldeni. 3.3. Az elnöki intézkedés mint irányítási, igazgatási eszköz alkotásának szabályai 34. § (1) A  bíróság elnöke az  igazgatási feladatok ellátása során az  ügymenet rendjének, valamint az  igazgatási feladatok végrehajtásának menete szabályozása végett a jelen szabályzat 33. § (1) bekezdés d) pontja szerint intézkedést hoz: a) meghatározott feladathoz kapcsolódó, átfogó jelleggel vagy b) igazgatási tárgyú egyedi esetben. (2) Az intézkedés az  irányítás eszköze, amellyel a  bíróság elnöke az  időszerű, hatékony ítélkezés feltételeit elősegíti, az ellenőrzést átláthatóvá és kiszámíthatóvá teszi. (3) Az intézkedés hatálya a bírákra, az igazságügyi alkalmazottakra, az igazgatási intézkedésre jogosultakra és a bírósággal megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki, figyelemmel a  8.  § (7)  bekezdésében rögzített korlátozásra. (4) A bíró és az igazságügyi alkalmazott köteles az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedést teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni a Bjt. 37. § (5) bekezdése és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 39. § (1) bekezdés b) pontja alapján. (5) A bíróság elnöke köteles: a) az intézkedést az érintettek tudomására hozni a helyben szokásos módon és közzétenni a bíróság intranetes honlapján, b) az OBH elnökét az intézkedésről tájékoztatni, c) az intézkedés végrehajtását ellenőrizni. 3.4. Az utasítás mint irányítási, igazgatási eszköz alkotásának szabályai 35. § (1) A  bíróság elnöke utasítást ad ki egy meghatározott cselekvés teljesítésére, feladat elvégzésére, végrehajtására, egy folyamat megindítására, megváltoztatására vagy megállítására. (2) A bíróság elnöke köteles: a) az utasítást az  érintettek tudomására hozni a  helyben szokásos módon és közzétenni a  bíróság intranetes honlapján, b) az utasítás végrehajtását ellenőrizni. (3) Az utasítás hatálya a bírákra, az igazságügyi alkalmazottakra, az igazgatási intézkedésre jogosultakra és a bírósággal megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki, figyelemmel a  8.  § (7)  bekezdésében rögzített korlátozásra. (4) A bíró és az igazságügyi alkalmazott köteles az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási utasítást teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni a Bjt. 37. § (5) bekezdése és az Iasz. 39. § (1) bekezdés b) pontja alapján. 3.5. A járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének igazgatási eszközei 36. § (1) A  járásbíróság, a  közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke szabályzatot kizárólag a  törvényszék elnökének felhatalmazása alapján alkothat. (2) A járásbíróság, a  közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a  szabályzatot annak előzetes jóváhagyása végett a törvényszék elnökének megküldi. (3) A járásbíróság, a  közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a  vezetésük alatt álló bíróságra kiterjedően elnöki intézkedést, utasítást hozhat, ajánlást adhat ki, megkereséssel fordulhat külső szervhez, másik bíróság felé előterjesztést tehet, tájékoztatást kérhet és adhat, amelyekről a törvényszék elnökét köteles tájékoztatni. 3.6. A kollégiumvezető, regionális kollégiumvezető, csoportvezető igazgatási eszközei 37. § (1) A  kollégiumvezető, a  csoportvezető a  vezetése alatt álló szervezeti egységre kiterjedően – az  elnök egyidejű tájékoztatása mellett – intézkedést, utasítást hozhat, ajánlást adhat ki, megkereséssel fordulhat külső szervhez, másik szervezeti egységhez, előterjesztést tehet, tájékoztatást kérhet és adhat, továbbá a vezetése alatt álló kollégiumba beosztott bíráktól, igazságügyi alkalmazottaktól igazoló jelentést kérhet. (2) A  regionális kollégiumvezető a  regionális kollégiumra vonatkozóan intézkedést hozhat, ajánlást adhat ki, megkereséssel fordulhat külső szervhez, másik szervezeti egységhez, előterjesztést tehet, tájékoztatást kérhet és adhat az érintett törvényszék elnökének és az OBH elnökének egyidejű tájékoztatása mellett. 3.7. A vezetés módszerei és igazgatási eszközei 38. § (1) Az igazgatási intézkedésre jogosult a feladatai ellátása során: a) megtervezi az irányítása alá tartozó szervezet vagy szervezeti egység igazgatási feladatait; b) korszerű igazgatási eszközökkel irányítja, szervezi és koordinálja a szervezet munkáját, így különösen elősegíti a projektszerű működést, a szakmai munkacsoportok kialakítását, a működési folyamatok feltérképezését és egyszerűsítését, a  szervezeten belüli tudásmegosztást, valamint a  munka hatékonyságát növeli útmutatók kiadásával; c) elősegíti – a személyiségi jogok és az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info. tv.) foglaltak szerinti személyes adatok védelmének biztosításával és az  érintett hozzájárulásával egyidejűleg – a  rendelkezésre álló humán erőforrás állomány hatékony munkavégzését a kompetenciaalapú tudástár létrehozásával és a vezetői motiválás eszközeivel; d) jelen szabályzat 32–37. §-ában foglalt igazgatási szabályozókat hoz; e) ellenőrzést, munkatehermérést és lehetőség szerint munkatársi elégedettségmérést folytat; f ) az ellenőrzés megállapításaira figyelemmel vizsgálatot rendel el; g) a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetőket vagy a nála alacsonyabb beosztású igazgatási intézkedésre jogosultakat beszámoltatja; h) egyedi ügyekben a szabályzatokban foglaltak szerinti jelentés megtételére hívja fel a bírót, a bírósági vezetőt, az igazságügyi alkalmazottat; i) rendszeres vezetői értekezletet és egyéb tanácskozást tart. (2) A nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetők vagy a nála alacsonyabb beosztású igazgatási intézkedésre jogosultak részére a munkaterv szerint értekezletet tart. 4. Bírói testületekkel kapcsolatos igazgatási feladatok 4.1. A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek 39. § Az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezletével, a kollégiummal, a regionális kollégiummal és az ítélőtábla és a törvényszék bírói tanácsával mint a bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületekkel az érintett ítélőtábla és törvényszék elnöke köteles együttműködni és a részükre a szükséges tájékoztatást megadni. 4.2. Az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete 40. § (1) Ha az összbírói értekezlet összehívását a bíróságra beosztott bírák egyharmada, a bírói tanács vagy az OBH elnöke kezdeményezi, vagy a Bszi. 131. § a), b) pontjában meghatározott bírósági vezetői pályázatról való véleménynyilvánítás szükséges, a  bíróság elnöke harminc napon belül köteles az  összbírói értekezletet összehívni és annak az összehívásához és a megtartásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítani. (2) Az összbírói értekezlet során hozott döntések közzétételéről az ítélőtábla, a törvényszék elnöke köteles gondoskodni a bíróság intranetes honlapján, amennyiben azt indokoltnak tartja. 4.3. Kollégium 41. § (1) A kollégiumnak a Bszi. 155. §-ában rögzített igazgatási feladatokban való részvétele, teljesítése érdekében az ítélőtábla és a törvényszék elnöke köteles: a) biztosítani a kollégium működésének tárgyi és személyi feltételeit, b) a bíróság ügyelosztási rendjének tervezetét, továbbá – a járásbírósági, a közigazgatási és munkaügyi bírósági állásra benyújtott pályázat kivételével – a bírói álláspályázatokat az ítélőtáblai, a törvényszéki kollégiumvezetői, kollégiumvezető-helyettesi, tanácselnöki, a törvényszéki csoportvezetői, csoportvezető-helyettesi álláshelyre benyújtott pályázatokat az érintett kollégium tagjainak azok megismerését biztosító ésszerű határidőn belül a kollégiumi ülés elé terjeszteni véleményezésre. (2) Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke jogosult a kollégium ülésének az összehívását kezdeményezni. (3) A kollégiumvezető köteles: a) a bíróság elnökének kezdeményezésére az ülést tizenöt napon belül összehívni, b) az ülésen hozott döntéseknek a bíróság intranetes honlapján történő közzétételéről gondoskodni, c) a bírói tanács elnökének a pályázatok véleményezésének eredményét megküldeni. 4.4. Regionális kollégium 42. § (1) A Bszi. 156. § (2) bekezdése szerinti törvényszék elnöke köteles a Bszi. 156. § (4) bekezdésében rögzített igazgatásban való közreműködés biztosítása érdekében: a) a regionális kollégium működésének tárgyi és személyi feltételeit biztosítani, b) az álláspályázatokat a kollégium ülésére ügyrend szerinti határidőn belül beterjeszteni. (2) A kollégium illetékességi területéhez tartozó törvényszék elnöke jogosult a  regionális kollégium ülésének az összehívását kezdeményezni. (3) A regionális kollégium vezetője köteles: a) a törvényszék elnökének kezdeményezésére az ülést tizenöt napon belül összehívni, b) az ülésen hozott döntéseknek az érintett bíróságok intranetes honlapján történő közzétételéről gondoskodni. 4.5. Bírói tanács 43. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a bírói tanács működésével összefüggésben: a) a bírói tanács működésének a tárgyi és a személyi feltételeit biztosítja, b) a bírói tanács elnökének meghívására az ülésen részt vesz, c) a bírói tanács napirendjére figyelemmel a  Bszi. 151.  § (1)  bekezdése szerinti feladatai teljesítése érdekében a véleménynyilvánításhoz szükséges előterjesztést, így különösen a pályázatokat, az éves költségvetési tervet, a  jóváhagyott költségvetés felhasználását, a szervezeti és működési szabályzat tervezetét és az ügyelosztási rend tervezetét a megismeréshez szükséges ésszerű határidőn belül megküldi. (2) Az ítélőtábla és a  törvényszék elnöke a szervezeti és működési szabályzatában felkérheti a bírói tanácsot – a Bszi. 151. § (1) bekezdésében meghatározottakon felül – véleményező, tanácsadói feladatok ellátására. (3) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke lehetővé teszi a bírói tanács elnökének a részvételét az operatív értekezleteken, melyet a szervezeti és működési szabályzatban rögzít. (4) A bírói tanács elnöke által megküldött határozatoknak a bíróság intranetes honlapján való közzétételéről a bíróság elnöke soron kívül gondoskodik. V. Fejezet AZ EGYES BÍRÓSÁGI VEZETŐK RÉSZLETES FELADATAI 1. Az igazgatási feladatok tervezése 44. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke éves munkatervet készít, amelyet a Bszi.-ben, a Bjt.-ben és az Iasz.-ban rögzített jogszabályi rendelkezéseknek, az  OBH elnökének stratégiai célkitűzései mentén, valamint az  OBH elnökének szabályzataiban és határozataiban foglaltaknak megfelelően, továbbá a kollégiumok, a járásbíróságok, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, a  bírói testületek és az  érdek-képviseleti szervek javaslatainak figyelembevételével állít össze. (2) A kollégiumvezető és a regionális kollégiumvezető a kollégium és regionális kollégium következő évi működésére vonatkozóan éves munkatervet készít jelen szabályzat 28. §-ának rendelkezését figyelembe véve, melyet az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének jóváhagyás végett megküld. (3) A járásbíróság, a  közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a  szervezeti és működési szabályzat rendelkezései alapján éves munkatervet készít, amelyet a törvényszék elnöke hagy jóvá. (4) Az ítélőtábla és a törvényszék éves munkaterve különösen az alábbi témaköröket tartalmazza: a) az ítélőtáblai, törvényszéki összbírói, valamint a  járásbírósági, a  közigazgatási és munkaügyi bírósági bírói, vezetői, ülnöki értekezletek időpontjait, előre tervezhető napirendjeit, b) az igazságügyi alkalmazottak értekezletének időpontjait, előre tervezhető napirendjeit, c) a bírósági vezetők munkájának és egyéb vizsgálatok értékelésének, beszámolójának ütemezését és felelőseit, d) a határozott és határozatlan időre kinevezett bírák munkájának értékelésére vonatkozó bíróvizsgálati tervet, e) az egyenletes és arányos munkatehermérés tervezését és mérési időszakait, f ) a bírói munka szakmai támogatásának előre tervezhető időpontjait és tárgyait, g) az országos programokban való részvétel formáit és témáit, h) az igazgatási tevékenység egyes részterületeit érintő vizsgálatok és feladatok meghatározását, így különösen az iratselejtezést, az épületek rendjének vizsgálatát, a biztonsági kérdéseket, a kezelőirodák ellenőrzését, i) az ítélőtáblai és törvényszéki bírósági gazdasági hivatal vezetője időszakos beszámolójának időpontjait, szempontjait, j) az ügyeleti rendszer megszervezését, a szabadságok kiadását, k) az igazságügyi alkalmazottak értékelésének ütemezését, l) a honvédelmi és a polgári védelmi, valamint tűz- és munkavédelmi vizsgálatok és képzések témáját, időpontjait, felelőseit, m) az ítélőtáblai, a törvényszéki informatikai szervezet vezetője beszámolójának időpontjait, eseti vizsgálatát, n) az éves belső ellenőrzési tervet. (5) A következő évre vonatkozó munkatervet az  ítélőtábla és a  törvényszék elnöke az  OBH elnökének a  tárgyévet megelőző év november 30. napjáig, míg a  kollégiumvezető, a  járásbíróság, a  közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a törvényszék elnökének a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig köteles megküldeni jóváhagyás végett. 45. § A bíróság elnöke a bíróvizsgálati munkaterv megvalósulását félévente köteles áttekinteni. 46. § A bíróság elnöke a  megelőző évben meghatározott, munkatervben rögzített igazgatási feladatok megvalósulását a tárgyév végén megvizsgálja és értékeli, a szükséges igazgatási intézkedéseket az értékelés eredményétől függően megteszi. 2. Bírósági vezetői ellenőrzés és vizsgálat 2.1. Az OBH elnöke által elrendelt ellenőrzés 47. § (1) Az OBH elnöke elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők ellenőrzését, amelynek során figyelemmel kíséri a  bíróságok igazgatására vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, intézkedések, ajánlások érvényesülését, a stratégiai célkitűzések megvalósulását és az általa meghozott igazgatási szabályozók végrehajtását. (2) Az OBH elnöke ellenőrzésének az eszközei különösen az írásbeli beszámoló, a jelentéstétel, az egyéb adatszolgáltatás, a vezetői és az igazgatási vizsgálat elrendelése. (3) Az OBH elnöke elrendelhet vezetői és igazgatási vizsgálat körében különösen soros, soron kívüli vizsgálatot, eseti, cél- és hatásvizsgálatot, valamint kizárólag a vezetői vizsgálat körében átfogó vizsgálatot, melyeket helyszíni vizsgálat keretében vagy külső vizsgáló kijelölésével is foganatosíthat. (4) Az OBH elnöke az ítélőtábla és a törvényszék elnökét évente írásban beszámoltatja, és háromévenként, de legkorábban a  vezető kinevezését követő harmadik évben a  vezető tevékenységét megvizsgálja. Az  OBH elnöke a  kinevezési jogkörébe tartozó további vezetők vezetői tevékenységét háromévenként, de legkorábban a  vezető kinevezését követő harmadik évben megvizsgálja (soros vizsgálat). (5) Az OBH elnöke a  kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető vezetői tevékenységének a  vizsgálatát soron kívül rendeli el, ha felmerül, hogy a  bírósági vezető a  jogszabályokban rögzített kötelezettségeinek, az  OBH elnöke határozatainak, intézkedéseinek vagy a szabályzatokban foglaltaknak nem tesz eleget (soron kívüli vizsgálat). (6) Az OBH elnöke a (4) és (5) bekezdés szerinti soros és soron kívüli vizsgálat lefolytatását követően biztosítja a vizsgálati jelentés tartalmának a megismerését és az észrevételek előterjesztésének a lehetőségét az érintett vezető számára. (7) Az OBH elnöke az írásbeli beszámoló, a soros vagy soron kívüli vizsgálat eredményétől függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, ha indokolt, utóvizsgálatot rendel el. 2.2. Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke által elrendelt vezetői ellenőrzés 48. § A jelen szabályzat V. Fejezete 2. alcímében foglalt rendelkezések a bírósági vezető ítélkező tevékenységének a Bjt. V. fejezete szerinti vizsgálatára és értékelésére nem irányadók. 49. § Az ítélőtábla és a  törvényszék elnöke folyamatosan ellenőrzi a  kollégiumvezetők és helyetteseik igazgatási tevékenységét a Bszi. 119. § g) pontja szerint. 50. § (1) A  törvényszék elnöke folyamatosan ellenőrzi a  területén működő közigazgatási és munkaügyi bírósági, valamint a járásbírósági elnökök igazgatási tevékenységét. (2) A kinevezésre jogosult haladéktalanul elrendeli a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálatát, ha az összbírói értekezlet, a véleményező szerv vagy a Bszi. 136. § (4) bekezdés b) pontjában felsoroltak esetén a bírói tanács a bírósági vezető felmentését kezdeményezi. (3) A járásbíróság, a  közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke folyamatosan figyelemmel kíséri a  nála alacsonyabb beosztású, az adott bíróságra kinevezett bírósági vezető igazgatási tev …