← Magyarország

6/2015. (XI. 30.) OBH utasítása a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról.

Röviden

Ez a szabályzat a bíróságok igazgatási tevékenységét szabályozza, hogy a bíróságok hatékonyan működjenek, és a bírák magas színvonalon, időszerűen és hatékonyan ítélkezzenek.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

6/

  1. (XI. 30.) OBH utasítása a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról. Az Országos Bírósági Hivatal elnökeként a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  2. évi CLXI. törvény
  3. §

(1)bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a bíróságok igazgatásának szabályait az alábbiak szerint határozom meg: BEVEZETŐ RÉSZ A bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló OBH utasítás (a továbbiakban: szabályzat) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  1. évi CLXI. törvényben foglaltak figyelembevételével kialakított igazgatási tevékenységek összességét szabályozza, melynek során az elsődleges cél, hogy a bíróságok alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék, és a független bírók magas színvonalon, időszerűen és hatékonyan ítélkezzenek. Ezt szolgálja a bírósági szervezeten belül a tárgyi feltételek optimális felhasználása és hasznosítása, az emberi erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás folytatása, melynek részét képezi a munkateher arányos elosztása, valamint az össztársadalmi bizalom fokozása érdekében a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége. Biztosítani kell a jogkereső polgárok bírósághoz való hozzáférésének az egyszerűsítését, továbbá a többi hivatásrenddel való kiegyensúlyozott és eredményes együttműködést, a bírák ítélkező tevékenységét támogatva. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
  2. A bírósági igazgatás fogalma
  3. § Az igazgatási intézkedésre jogosult által gyakorolt azon egyszeri vagy ismétlődő tevékenységeknek az összessége, amelyek biztosítják a bíróságok hatékony működéséhez és az időszerű, magas színvonalú ítélkezési tevékenység gyakorlásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
  4. A bírósági igazgatás célja
  5. § A bírósági igazgatás célja, hogy az OBH elnökének a stratégiai célkitűzései alapulvételével, a központi igazgatás eszközeinek és módszereinek megfelelően egységesen meghatározza a bíróságok felelős vezetésének, működésének, felügyeletének, ellenőrzésének általános és konkrét szabályait, a bíróságok eredményes, időszerű, ügyfélbarát, szolgáltató jellegű tevékenységéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében.
  6. A bírósági igazgatás alanyai
  7. § A bírósági szervezet, a bíróságokkal szolgálati viszonyban álló, jelen szabályzat
  8. §
(2)bekezdése szerinti igazgatási intézkedésre jogosultak, bírák és igazságügyi alkalmazottak, valamint a megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyek összessége, figyelemmel a
  1. §-ban rögzített hatályra.
  2. A bírósági igazgatás tárgya
  3. § A bírósági szervezet célkitűzéseinek folyamatos megvalósítása érdekében, a személyi és tárgyi feltételek, valamint a munka összhangjának biztosítása céljából folytatott, a bírósági szervezet által végzett, az igazgatási döntéseket megelőző és azt követő információgyűjtés, feldolgozás, tervezés, irányítás, döntés, végrehajtás, koordináció, ellenőrzés, vizsgálat, beszámolás, tájékoztatás és nyilvántartások vezetése.
  4. Az igazgatási intézkedésre jogosultak
  5. §
(1)Az igazgatási intézkedésre jogosultak az igazgatási folyamat során a döntések előkészítését, meghozatalát, azok végrehajtását teljesítő, irányító és ellenőrző személyek.
(2)Igazgatási intézkedésre jogosultak:
  1. a)az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke és elnökhelyettesei,
  2. b)a Kúria elnöke,
  3. c)a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 118. §
(1)és
(1a)bekezdésében meghatározott bírósági vezető és a regionális kollégiumvezető, regionális kollégiumvezető-helyettes, d) az egyes igazgatási feladatokkal megbízott bírák, megbízott bírósági vezetők.
(3)Ahol a szabályzat járásbíróságot említ, ott azon a kerületi bíróságot és közigazgatási és munkaügyi bíróságot, és ahol a járásbíróság elnökét, ott azon a kerületi bíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökét is érteni kell. 6. Az igazgatási tevékenység gyakorlásának eszközei 6. §
(1)Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke az igazgatási tevékenységét az általa vezetett bíróság egészét érintő szabályzatalkotásokkal, ajánlásokkal, intézkedésekkel, utasításokkal, vizsgálatok elrendelésével, beszámolók készítésével, jelentések bekérésével, megkeresésekkel, tájékoztatók kiadásával gyakorolja. A járásbíróság elnöke által kiadott igazgatási szabályozók nem lehetnek ellentétesek a törvényszék elnöke által kiadott szabályozókkal.
(2)Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság elnöke által kiadott igazgatási szabályozók nem lehetnek ellentétesek az OBH elnöke által kiadott szabályzatokkal, határozatokkal, intézkedésekkel és utasításokkal, valamint egyéb igazgatási szabályozókkal.
(3)A kollégiumvezető a feladatainak az ellátása során jelen szabályzat 37. §
(1)bekezdése szerinti igazgatási szabályozókat alkalmazhatja a kollégium tevékenységére kiterjedően.
(4)A regionális kollégiumvezető a feladatainak az ellátása során jelen szabályzat 37. §
(2)bekezdése szerinti igazgatási szabályozókat alkalmazhatja a regionális kollégium tevékenységére kiterjedően.
(5)A csoportvezető a feladatainak az ellátása során a vezetése alatt álló csoportba beosztott bíráktól, igazságügyi alkalmazottaktól igazoló jelentést kér, intézkedést tesz, és a 37. §
(1)bekezdése szerinti igazgatási szabályozókat alkalmazhatja a csoport tevékenységére kiterjedően.
  1. Az igazgatási döntések közzététele és nyilvánosságának biztosítása
  2. §
(1)Az OBH elnökének a szabályzatát a Magyar Közlönyben, ajánlását és – kivéve az OBH működése során e körben hozott – határozatát a bíróságok központi internetes honlapján, továbbá a bíróságok hivatalos lapjában kell közzétenni.
(2)A Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék szervezeti és működési szabályzatát a bíróság internetes honlapján kell közzétenni.
(3)A bíróság elnökének a
(2)bekezdésben nem említett egyéb szabályzatait és elnöki intézkedéseit a bíróság intranetes honlapján kell közzétenni. 8. Az igazgatási szabályzat intézményi, tárgyi és személyi hatálya 8. §
(1)A szabályzat hatálya a központi igazgatásra, az ország valamennyi bíróságára, az 5. §
(2)bekezdésében felsorolt igazgatási intézkedésre jogosultakra, a bíróságokkal szolgálati jogviszonyban álló bírákra, igazságügyi alkalmazottakra és a bíróságok alkalmazásában álló közalkalmazottakra terjed ki a jogszabályokban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatban, a
(3)–
(4)bekezdésében rögzített kivételekkel.
(2)A közigazgatási és munkaügyi bíróságra, valamint a kerületi bíróságra a szabályzatnak a járásbíróságra vonatkozó rendelkezéseit – a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – megfelelően alkalmazni kell.
(3)Nem terjed ki az igazgatási szabályzat hatálya az igazságügyért felelős minisztériumba beosztott bíróra, az Országos Bírói Tanácsra (a továbbiakban: OBT) és a bírói tanácsok eljárására, működésére.
(4)A kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes, valamint a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes vezetői tevékenységét és a hatáskörébe tartozó vezetői feladatokat jelen szabályzat határozza meg, és azokat a bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak alapelveiről szóló OBH elnökének határozata szerint megalkotott szervezeti és működési szabályzatban részletesen szabályozni kell, kivéve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető és regionális kollégiumvezető-helyettes feladatait.
(5)A tanácselnök vezetői tevékenységét és a hatáskörébe tartozó vezetői feladatokat jelen szabályzaton túl a bíróság szervezeti és működési szabályzatában részletesen szabályozni kell.
(6)A szabályzat hatálya a bírósággal megbízási jogviszonyban állókra kizárólag a megállapodás ez irányú rendelkezése esetén a szerződéses kötelezettségek teljesítése során és idejére terjed ki. A bírósággal egyéb jogviszonyban állókra a szabályzat hatálya akkor terjed ki, ha a szabályzat alkalmazandó rendelkezése az egyéb jogviszonyra vonatkozó jogszabállyal nem ellentétes, de ebben az esetben is csak a szerződéses kötelezettségek teljesítése során és idejére. II. Fejezet AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉNEK IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGE 9. §
(1)Az OBH elnöke:
  1. a)ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, irányítást és ellenőrzést gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei, valamint a regionális kollégiumvezetők igazgatási tevékenysége felett,
  2. b)az igazgatási feladatai ellátása érdekében a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, határozatokat hoz, elnöki intézkedést hoz, intézkedési, cselekvési terv készítésére hív fel, vezetői és igazgatási vizsgálatokat rendel el, utasítást ad ki, tájékoztatást kér, jelentéstételre, véleményezésre felhívásokat, tájékoztatást, módszertani útmutatókat ad ki,
  3. c)megkeres hatóságokat, más hivatásrendeket, érdekképviseleteket, egyéb szervezeteket,
  4. d)kialakítja, és évente aktualizálja a bírósági igazgatás rövid, közép- és hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit, e stratégiai célok elérése érdekében ennek a végrehajtását általános központi igazgatási feladatkörében tervezi, irányítja és ellenőrzi,
  5. e)összbírói és vezetői értekezlet összehívását kezdeményezi; kezdeményezésére az általa megjelölt napirendi pontokra vonatkozóan a bíróság elnökének az összbírói értekezletet harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia, továbbá f ) az a)–
  6. e)pontokon túl ellátja a Bszi. 76. §-ában és egyéb jogszabályban rögzített feladatait.
(2)Az OBH elnöke a Bszi.
  1. §-ában meghatározott jogköröket a Kúria és a Kúria elnöke tekintetében a Kúria elnökének a törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembevételével, az azokból következő eltéréssel gyakorolja a Bszi.
  2. §
(1)bekezdése szerint.
(3)Az OBH elnöke az igazgatási feladatok végrehajtásának előmozdítása érdekében ajánlásokat ad ki. III. Fejezet A BÍRÓSÁGI VEZETŐI ÁLLÁSHELYEK LÉTESÍTÉSE, PÁLYÁZTATÁSA 1. Általános szabályok 10. §
(1)Bírósági vezetői tisztség a Bszi. 130. §
(1)bekezdése alapján pályázat útján kinevezéssel vagy a Bszi. 133. §
(2)és
(3)bekezdése alapján igazgatási feladatok ellátásával való megbízás útján tölthető be.
(2)Ha a kinevezett bírósági vezetőnek a vezetői tisztsége megszűnik, a Bszi. 141. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
(3)A kinevezésre jogosult törvényszéki elnök az OBH elnökét tájékoztatja a kinevezést megelőzően, ha a regionális kollégiumvezető vagy regionális kollégiumvezető-helyettes közigazgatási és munkaügyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezetői, csoportvezető-helyettesi tisztséget nyer el.
  1. Új vezetői álláshelyek létesítésének feltételei és szempontjai
  2. § A III. Fejezet 2.1.–
  3. pontjának rendelkezései azon álláshelyekre vonatkoznak, amelyek az érintett bíróság létszámától függően létesíthetők. 2.
  4. Elnökhelyettesi álláshely létesítése, feltételei
  5. §
(1)Elnökhelyettesi álláshelyet a törvényszék székhelyén működő járásbíróságon és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 177. §
(2)bekezdésében meghatározott nagyobb létszámú járásbíróságon, közigazgatási és munkaügyi bíróságon kell létesíteni.
(2)A törvényszék elnökének javaslata alapján az OBH elnöke elnökhelyettesi álláshelyet létesíthet azon a járásbíróságon is, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma a nyolc főt nem éri el.
(3)Elnökhelyettesi álláshely hiányában a járásbíróság elnökét akadályoztatása esetén a törvényszék elnöke által megbízott bíró helyettesíti. 2.2. Kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi álláshely létesítése és feltételei 13. §
(1)A törvényszéken a Bszi. 21. §
(4)bekezdése szerint büntető, polgári, gazdasági, közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, míg az ítélőtáblán a Bszi. 22. §
(4)bekezdése szerint büntető, valamint polgári kollégiumok működnek.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti kollégiumok ügyszakonként összevontan működnek akkor, ha a törvényszéken az engedélyezett bírói létszám – a vezetőket is beleértve – a harminc főt nem éri el.
(3)Ha a törvényszéken az önállóan működő gazdasági kollégiumban az engedélyezett bírói létszám tíz fő vagy azt meghaladó, önálló gazdasági kollégium és összevont polgári-közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek, míg tíz fő bírói létszám alatt összevont polgári-gazdasági-közigazgatási-munkaügyi kollégium működik. 14. §
(1)Az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének javaslata alapján akkor létesíthető kollégiumvezető-helyettesi álláshely, ha:
  1. a)a kollégiumon belül több ügyszak (szakág) vagy
  2. b)a kollégiumban legalább három fellebbviteli tanács működik, vagy
  3. c)a törvényszék kollégiumában az engedélyezett törvényszéki bírói álláshelyek száma a vezetőkkel együtt a tizenöt főt eléri.
(2)Az
(1)bekezdésben rögzítettektől az alábbiak mérlegelésével van helye eltérésnek:
  1. a)az ügyintézés időszerűsége, a differenciáltabb szakmai irányítás szükségessége,
  2. b)az egyes bírósági szintek hatáskörének bővülése,
  3. c)a peres és nemperes ügyek összetételének, mennyiségének, minőségének változása azt indokolttá teszi.
(3)Kollégiumvezető-helyettes – a Bszi. 124. §
(4)bekezdésében foglalt kivétellel – kizárólag az OBH elnöke által hat évre kijelölt ítélőtáblán, törvényszéken és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumokban nevezhető ki. Kollégiumvezető-helyettesi álláshely megüresedése esetén új pályázat kiírására csak az OBH elnökének az ismételt döntését követően kerülhet sor, kivéve ha a pályázat ismételt kiírására a korábbi pályázat eredménytelenné nyilvánítása miatt került sor.
(4)Azokon a törvényszékeken, ítélőtáblákon, amelyeken az
(1)bekezdés
  1. b)vagy
  2. c)pontja szerinti feltételek több mint kétszeresen teljesülnek, két kollégiumvezető-helyettes működhet, ha ezt a
(2)bekezdés szerinti feltételek is indokolják. 2.
  1. Csoportvezetői és csoportvezető-helyettesi álláshely létesítése, feltételei
  2. §
(1)Csoportvezető bírói álláshely létesíthető azon az ítélőtáblán, törvényszéken, járásbíróságon, ahol egy ügyszakhoz tartozó legalább nyolc bíró vagy igazságügyi alkalmazott vezetése, ellenőrzése miatt az indokolt.
(2)A törvényszéken, a kiemelt és nagyobb járásbíróságon csoportvezető bírói álláshely létesítése engedélyezhető az
(1)bekezdésben meghatározott létszámnál kevesebb fővel működő bíróságokon is.
(3)Csoportvezető, csoportvezető-helyettes nevezhető ki hat évre az OBH elnöke által kijelölt ítélőtáblán, törvényszéken, járásbíróságon.
(4)Csoportvezető-helyettesi álláshely létesítése akkor kezdeményezhető, ha a csoport létszáma és az ellátandó igazgatási feladatok jellege és mennyisége ezt indokolja.
(5)A
(4)bekezdés szerinti indok lehet különösen, ha:
  1. a)a csoportban a bírák vagy önálló hatáskörben eljáró bírósági titkárok engedélyezett létszáma a tizenöt főt eléri,
  2. b)az ügyintézés időszerűsége, a differenciáltabb szakmai irányítás szükségessé teszi,
  3. c)a peres és nemperes ügyek összetételének, minőségének differenciáltsága és jelentős mennyisége szükségszerűvé teszi.
(6)A
(4)bekezdés szerinti kijelölés alapján betöltött csoportvezető-helyettesi álláshely megüresedése esetén új pályázat kiírására csak ismételt kijelölést követően kerülhet sor, kivéve ha a pályázat ismételt kiírásának az oka a korábbi pályázat eredménytelenné nyilvánítása volt. 3. A bírósági vezetői álláshelyek pályáztatása 16. §
(1)A Bszi. 128. §
(2)–
(5)bekezdése szerinti kinevezésre jogosult a bírósági vezető megbízatási időtartamának lejárta vagy a vezetői tisztség más okból történő előre látható megszűnése előtt legalább kilencven nappal, illetve a vezetői tisztség Bszi. 138. § b)–e) pontjában meghatározott okok miatti váratlan megszűnését követően a Bszi. 130. §
(2)bekezdése szerint haladéktalanul intézkedik az álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásáról.
(2)Az
(1)bekezdésben írt határidők nem irányadók, ha a kinevezésre jogosult a megüresedett vezetői álláshelyet időlegesen, objektív ok miatt nem tartja indokoltnak betölteni. Erre kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a vezetői tisztség betöltésének mellőzése nem veszélyezteti az adott bíróság, szervezeti egység időszerű, hatékony működését. A kinevezésre jogosult e döntéséről harminc napon belül tájékoztatja az érintett ítélőtábla, törvényszék, járásbíróság elnökét.
(3)A kinevezésre jogosult az OBH elnökének külön intézkedése szerint kitöltött adatlapot az OBH elnökének a bírósági vezetői álláshely kiírására irányuló előterjesztésével együtt megküldi.
(4)A bírósági vezetői pályázat kiírásában – a tanácselnöki pályázat kivételével – rögzíteni kell, hogy a pályaműnek meg kell felelnie az OBH elnöke által megfogalmazott stratégiai céloknak és az ítélőtáblát érintő álláshelyet illetően az ítélőtábla, a törvényszéket érintő álláshelyet illetően a törvényszék elnöke által megfogalmazott közép- és hosszú távú terveknek, amelyek különösen az alábbi területeken jelentkeznek: a) az ítélkezés időszerűsége és megalapozottsága; b) az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás; c) a tárgyi és pénzügyi erőforrásokkal való gazdálkodás; d) a bírósági integritás; e) a bírósághoz való hozzáférés; f ) a képzés. 17. §
(1)A bírósági vezetői pályázatokat a pályázati kiírásban megjelölt helyen és határidőben három eredeti példányban kell benyújtani.
(2)A személyesen benyújtott pályázaton a pályázatot átvevő személy az átvétel idejét (év, hónap, nap, óra, perc) köteles rögzíteni. A postai úton benyújtott pályázat a kiírásban megjelölt helyen és határidőn belüli kézbesítés esetén minősül határidőben érkezettnek.
(3)A hiányosan benyújtott pályázat esetén a kinevezésre jogosult hiánypótlásra hívja fel a pályázót nyolcnapos határidő megjelölésével.
(4)Ha a pályázat elkésett, vagy a pályázó a
(3)bekezdés szerinti hiánypótlást a határidőn belül elmulasztotta, a pályázatot a kinevezésre jogosult tizenöt napon belül elutasítja. 4. A bírósági vezetői álláspályázatok elbírálásának szempontjai, menete 18. §
(1)A kinevezésre jogosult a pályamű elbírálásánál köteles figyelembe venni az abban foglaltak megvalósíthatóságát, ütemezését, újító jellegét és a pályázati felhívásban foglaltakkal fennálló összhangját.
(2)A pályázó meghallgatása alapján a pályázat elbírálása során a kinevezésre jogosultnak értékelnie kell különösen a pályázó felkészültségét, igazgatási vezetői tapasztalatát, bírói gyakorlatát, bírói munkája vizsgálatának eredményét, a pályázó központi és helyi igazgatási feladatokban, valamint a közösségi életben való részvételét.
(3)A pályázó meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvet és a pályázó pályaművét – ha az érintett pályázó hozzájárul – a pályázati eljárás lezárását követően közzé kell tenni az érintett bíróság intranetes honlapján. Az OBH elnökének a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetén a bíróságok központi intranetes honlapján kell közzétenni a pályázó pályaművét, míg a pályázó meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvet a bíróságok központi internetes honlapján. 19. §
(1)A pályázati határidő és a hiánypótlásra felhívás esetén az arra szabott határidő lejártát követően a beérkezett pályázat(ok)ról az érintett bíróságra vagy a szervezeti egységhez beosztott bírák – ideértve a tartósan távol lévő bírákat is – a Bszi. 131. §-a szerint véleményt nyilvánítanak.
(2)Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a jelen szabályzat 41. §
(1)bekezdés b) pontjában és a 42. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint köteles a pályázatokat a kollégium, regionális kollégium elé terjeszteni, a 40. §
(1)bekezdés szerint az összbírói értekezletet vagy az érintett szervezeti egység bíráit összehívni.
(3)Nem nyilváníthat véleményt a bírói tisztségének gyakorlásából a Bjt.
  1. §-ában meghatározott okokból felfüggesztett bíró, a munkavégzési kötelezettség alól a Bjt.
  2. §
(4)bekezdése szerint mentesített bíró, valamint az a rendelkezési állományba helyezett bíró, aki az összbírói értekezleten és a kollégium munkájában tanácskozási joggal vesz részt a Bjt. 232/H. §
(5)bekezdése szerint.
(4)A kirendeléssel több bíróságon ítélkező bíró a beosztási helye szerinti bíróságon nyilváníthat véleményt.
(5)A véleménynyilvánításról készült jegyzőkönyvet az ítélőtábla, a törvényszék elnöke – szükség szerint az érintett bíróság elnökének javaslatával együtt – megküldi az OBH elnöke részére.
(6)Az
(1)bekezdés szerinti véleménynyilvánításra elektronikus úton is lehetőség van azzal, hogy a véleménynyilvánítás titkosságát biztosítani kell.
(7)A kinevezésre jogosultnak a véleménynyilvánító bírói testület javaslatától eltérő döntését írásban meg kell indokolnia, és azt megfelelő módon a tudomására kell hoznia a véleményező szervnek, az érintett pályázó(k)nak és az OBH elnökének.
(8)A bírósági vezetői pályázatok elbírálásához szükséges véleménynyilvánítási eljárás rendjét az
  1. melléklet tartalmazza.
  2. A bírósági vezetői kinevezés közzététele
  3. §
(1)A kinevezésre jogosult a pályázók meghallgatását követően harminc napon belül dönt a kinevezésről.
(2)Az OBH elnöke a határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a bíróságok központi intranetes honlapján, az egyéb kinevezésre jogosult a döntését az érintett bíróság – amennyiben a bíróság intranetes honlappal rendelkezik – intranetes honlapján és a bíróságok központi intranetes honlapján is közzéteszi. 21. §
(1)Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a nyertes pályázó kinevezési okiratát, az OBH elnökének intézkedése szerinti adatlapot papír alapon, a pályaművet elektronikusan megküldi az OBH elnöke részére a kinevezés tényéről való közzététel érdekében a bíróságok központi intranetes honlapján és a bíróságok hivatalos lapjában.
(2)A kinevezésre jogosult a döntéséről való tájékoztatással egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi az OBH elnökénél a pályázó áthelyezését, amennyiben a pályázó nem a pályázattal érintett bíróságra beosztott bíró. 6. Eredménytelen pályázat esetén követendő eljárás 22. §
(1)A kinevezésre jogosult a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítása esetén köteles a döntését írásban megindokolni, és azt megfelelő módon tudomására hozni a véleményező szervnek, az érintett pályázó(k)nak és – amennyiben a kinevezésre jogosult nem az OBH elnöke – az OBH elnökének.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti esetben az új pályázat kiírása iránt jelen szabályzat 16. §-a szerint kell eljárni.
(3)Az új pályázat eredménytelenné nyilvánítása esetén a Bszi. 133. §
(2)bekezdése alapján megbízás útján tölthető be az álláshely legfeljebb egy évig.
(4)A megbízás útján betöltött bírósági vezetői tisztség esetén a bírósági vezetőt a pályázat útján betölteni kívánt álláshelyén kell nyilvántartani, és az eredeti álláshelyére a megbízás időtartama alatt pályázat nem írható ki. IV. Fejezet A BÍRÓSÁGI VEZETŐ ÉS AZ EGYÉB IGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSRE JOGOSULT FELADATAI ÁLTALÁBAN 1. A bírósági vezető igazgatási feladatai általában 1.1. Az igazgatási intézkedésre jogosult bírósági vezető feladatai általában 23. §
(1)Az igazgatási intézkedésre jogosult a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az OBH elnökének az igazgatási irányítása körébe tartozó eszközök keretei között és a stratégiai célkitűzéseit figyelembe véve felel az általa vezetett bíróság vagy szervezeti egység hatékony és időszerű működéséért, a magas szakmai színvonalon végzett igazságszolgáltatási tevékenységet biztosító tárgyi és személyi feltételek gazdaságos, átlátható és arányos megteremtéséért.
(2)A bíróság elnöke felelős a bíróság működésével kapcsolatban a jogszabályban előírt személyes adatokat tartalmazó, – az adatvédelmi szabályok figyelembevételével – az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért és az adatok szolgáltatásáért.
(3)Az igazgatási intézkedésre jogosult igazgatási jogkörében jogosult és köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely a hatékony és időszerű ítélkezési munkát és az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezését elősegíti, továbbá biztosítja az arányos munkateher-elosztást.
(4)Az igazgatási intézkedésre jogosult köteles az igazgatás és ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát – a döntés-előkészítő anyagok kivételével – a szükséges mértékben biztosítani. 1.2. A bíróság elnökének jogai és kötelezettségei általában 24. §
(1)A bíróság elnöke az igazgatási feladatainak ellátása során jogosult és köteles felhasználni a hatékony vezetés eszközeit, különösen a tervezési, értekezleti rendszert, a tájékoztatást, a beszámoltatási és jelentéstételi kötelezettséget, valamint az ellenőrzésnek ezen szabályzatban meghatározott további formáit.
(2)A bíróság elnöke a szolgálati viszony keretében a bíróságok szervezeti egységeinek működését, feltételrendszerét érintő bármilyen igazgatási kérdésben – a szervezeti és működési szabályzat előírásain túlmenően is – olyan egyéb eseti adatszolgáltatást is előírhat, amely a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseinek teljesítése és annak érvényesülése körében felmerül.
(3)A járásbíróság elnöke a bírákat, a bírósági titkárokat, a bírósági fogalmazókat, a bírósági ügyintézőket, a végrehajtási ügyintézőket a törvényszék szervezeti és működési szabályzatában a törvényszék elnöke által átruházott, más igazságügyi alkalmazottakat önálló munkáltatói jogkörében irányítja és ellenőrzi. E tevékenységéről jelen szabályzat, valamint a törvényszék szervezeti és működési szabályzata alapján rendszeresen tájékoztatja a törvényszék elnökét.
(4)A bíróság elnöke köteles:
  1. a)gondoskodni az ügyfélfogadás idejének, rendjének a szabályozásáról és a bíróságok központi internetes honlapján és – amennyiben a bíróság saját honlappal rendelkezik – a bíróság internetes honlapján történő közzétételéről,
  2. b)az ügyelosztási rendet, annak módosítását és kiegészítését a bíróságon ismertetni, és a bíróságok központi internetes honlapján, valamint az érintett bíróság – amennyiben a bíróság saját honlappal rendelkezik – a bíróság internetes honlapján is közzétenni.
(5)A bíróság elnöke az igazgatási jogkörébe tartozó egyes feladatait az elnökhelyettesre vagy más bírósági vezetőre – a bíróság szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – állandó jelleggel is átruházhatja. 2. A bírósági vezető feladatai különösen 2.1. Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének és helyettesének feladatai különösen 25. §
(1)Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének feladatai különösen:
  1. a)az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít,
  2. b)meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a kollégiumok munkatervét,
  3. c)irányítja és ellenőrzi az elnökhelyettes, a kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes igazgatási tevékenységét,
  4. d)biztosítja a bírói testületek működésének feltételeit, és segíti azok munkáját,
  5. e)igazgatási és vezetői értekezletet tart, f ) folyamatos ellenőrzéssel segíti az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezését,
  6. g)évente elkészíti a bíróvizsgálati és igazságügyi alkalmazottak értékelési tervét, és azt végrehajtja,
  7. h)elkészíti a bíróság szervezeti egységeinek vizsgálati tervét és egyéb vizsgálati terveket,
  8. i)vizsgálja és értékeli az érintett bíróság és a kollégiumok munkatervének, továbbá a törvényszék elnöke a járásbíróságok munkatervének az éves megvalósulását,
  9. j)biztosítja a munkateher mérését és az arányos munkateher-elosztást,
  10. k)szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat,
  11. l)évente egyszer tájékoztatja a beszámolóban az OBH elnökét, – a Bszi. 119. §
  12. k)pontja alapján – az összbírói értekezletet – melyet a Bszi. 144. §-ában meghatározott feladatok ellátása érdekében is szükség szerint, de évente legalább egyszer összehív – és az igazságügyi alkalmazottakat a pályázatához csatolt pályaművében szereplő, adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásáról, a kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról, az azokhoz kapcsolódó igazgatási intézkedésekről, az ügyforgalmi és a gazdálkodási helyzetről, a bíróság működéséről,
  13. m)gondoskodik a bírósági épület rendjének fenntartásáról,
  14. n)a vezetése alatt álló bíróság ítélkezését az időszerűség és a magas szakmai színvonal biztosítása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri,
  15. o)ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Bszi., egyéb jogszabály, az OBH elnökének szabályzata, határozata, intézkedése, valamint a szervezeti és működési szabályzat a hatáskörébe utal,
  16. p)előterjeszti az ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében.
(2)A törvényszék elnökének feladata továbbá, hogy irányítsa és ellenőrizze a területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint járásbíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét, valamint évente legalább egyszer a törvényszékhez megválasztott valamennyi ülnök részére értekezletet tartson a Bjt. 218. §
(3)bekezdése szerint.
(3)Az ítélőtábla elnökének – a Bszi. 121. §-ának rendelkezése szerint – kiemelt feladata van az illetékességi területén működő törvényszékeken a képzés koordinálásában.
(4)Az ítélőtábla, a törvényszék elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint a hatáskörébe utalt, az állandó jelleggel átruházott igazgatási feladatokat, valamint az OBH elnöke által rábízott és elrendelt egyéb igazgatási feladatokat. 2.2. Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének felügyeleti jogkörei 26. § Az ítélőtábla elnöke az ítélőtáblán, a törvényszék elnöke a törvényszéken és a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságokon, közigazgatási és munkaügyi bíróságon a Bszi. 119. §
  1. g)pontja szerinti irányítási és ellenőrzési feladata keretében e szabályzatban írtak alkalmazásával figyelemmel kíséri, hogy a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetők:
  2. a)miként teljesítik az igazgatási tevékenységükre vonatkozó jogszabályokban, az OBH elnökének szabályzataiban és határozataiban, az ítélőtábla, a törvényszék elnökének szabályozóiban, a bíróság munkatervében, a bíróság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladataikat és a hatáskörükbe tartozó ellenőrzési tevékenységüket,
  3. b)számon kérik-e az általuk hozott intézkedések végrehajtását,
  4. c)hasznosítják-e a korábbi vizsgálatok, értékelések tapasztalatait. 2.3. A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének és helyettesének feladatai különösen 27. §
(1)A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének feladatai különösen:
  1. a)irányítja és ellenőrzi az általa vezetett bíróság igazgatási tevékenységét,
  2. b)irányítja és ellenőrzi a csoportvezetők és egyéb szervezeti egységek igazgatási tevékenységét – a Bjt. 28. §
(3)bekezdésében rögzítettek szerint –,
  1. c)évente egyszer a tájékoztatójában beszámol – a Bszi. 119. §
  2. k)pontja alapján, figyelemmel a Bszi. 122. §
  3. c)pontjára – a bírák, az igazságügyi alkalmazottak előtt a pályázatához csatolt pályaművében szereplő, az adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásáról, a kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról, az azokhoz kapcsolódó igazgatási intézkedésekről, az ügyforgalmi helyzetről, a bíróság működéséről, valamint egyéb igazgatási, vezetői értekezletet tart,
  4. d)évente legalább egyszer a járásbírósághoz megválasztott valamennyi ülnök részére értekezletet tart a Bjt. 218. §
(3)bekezdése szerint,
  1. e)folyamatos ellenőrzéssel segíti az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezését, f ) meghatározza a bíróság ügyelosztási rendjét,
  2. g)évente elkészíti az igazságügyi alkalmazotti értékelési tervet, és azt jóváhagyás végett a törvényszék elnökének felterjeszti,
  3. h)elkészíti a bíróság szervezeti egységeinek és az egyéb igazgatási vizsgálatoknak a terveit,
  4. i)vizsgálja és értékeli a bíróság munkatervének az éves hatályosulását, és arról a törvényszék elnökének beszámol,
  5. j)biztosítja a munkateher mérését és az arányos munkateher-elosztást,
  6. k)közreműködik az oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátásában,
  7. l)kijelölés alapján elvégzi a bíró munkájának értékelését megalapozó vizsgálatot és az igazságügyi alkalmazottak munkájának vizsgálatát, értékelését,
  8. m)jelen szabályzatban rögzítetteknek megfelelően az elnöki tevékenységéről a kinevezési jogkör gyakorolójának beszámol,
  9. n)bírák, bírósági titkárok, bírósági fogalmazók esetében javaslatot tesz a fegyelmi, kártérítési eljárás kezdeményezésére, megindítására, egyéb igazságügyi alkalmazottak esetén elrendeli azokat,
  10. o)ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Bszi., egyéb jogszabály, az OBH elnökének szabályzata, határozata, intézkedése, valamint a szervezeti és működési szabályzat a hatáskörébe utal,
  11. p)előterjeszti – a szolgálati út betartásával – az ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében.
(2)A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökhelyettese az elnököt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint a hatáskörébe utalt, valamint az állandó jelleggel átruházott igazgatási feladatokat. 2.4. A kollégiumvezető, a regionális kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes feladatai 28. §
(1)A kollégiumvezető szervezi és vezeti a kollégium munkáját.
(2)A kollégiumvezető feladata különösen:
  1. a)beszámol évente a kollégiumnak a pályázatához csatolt pályaműben szereplő tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről minden év május 31. napjáig,
  2. b)jelen szabályzatban rögzítetteknek megfelelően a kollégiumvezetői tevékenységéről beszámol az ítélőtábla, a törvényszék és az OBH elnökének,
  3. c)az egységes jogalkalmazási gyakorlat elősegítése érdekében figyelemmel kíséri és elemzi a bírák, a felülvizsgálati, másodfokú vagy felülvizsgálati ügyeket tárgyaló tanácsok ítélkezési tevékenységét,
  4. d)összegyűjti és elemzi, szükség esetén a kollégium elé terjeszti a vitás jogalkalmazási kérdéseket,
  5. e)összehívja a kollégium ülését és a napirendhez kapcsolódó előterjesztés előkészítéséről gondoskodik, f ) évenként összegzi a másodfokú, a harmadfokú, a felülvizsgálati ügyeket tárgyaló tanácselnökök feljegyzéseinek általánosítható tapasztalatait, hasznosításukat előkészíti,
  6. g)ellenőrzi a kollégiumon belül az eljárási határidők és ügyviteli szabályok megtartását, ennek érdekében betekint az eljáró bíró vagy a tanácselnök által a Büsz. előírásai szerint vezetett nyilvántartásba; a törvényszék kollégiumvezetője e feladatot a kollégium illetékességi területéhez tartozó járásbíróságokon is ellátja,
  7. h)ellátja a jogegységi eljárással összefüggő, a Bszi. 26. §
(3)bekezdése szerinti feladatokat, az elvi határozatokat (elvi döntéseket) rendszerezi, elemzi,
  1. i)ellátja a bírósági titkárok, a bírósági fogalmazók, a bírósági ügyintézők és az egyéb igazságügyi alkalmazottak képzésének a szakmai irányítását, felügyeletét,
  2. j)közreműködik a bírák ítélkező tevékenységének vizsgálatában, a bírák munkájának értékelésében,
  3. k)a közérdekű bejelentések és a panaszügyek intézésében részt vesz,
  4. l)javaslatot tesz – a szolgálati út betartásával – a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a Kúria kollégiumvezetőjének és az ítélőtábla elnökének a jogegységi eljárás indítványozására,
  5. m)irányítja és szervezi a tanácselnöki feljegyzések ismertetését,
  6. n)ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Bszi., egyéb jogszabály, az OBH elnökének szabályzata, határozata, intézkedése, valamint a szervezeti és működési szabályzat a hatáskörébe utal,
  7. o)előterjeszti – a szolgálati út betartásával – az ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében,
  8. p)javaslatot tesz fegyelmi, kártérítési eljárás kezdeményezésére, megindítására.
(3)A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető feladataira az OBH elnökének a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok ügyrendjére vonatkozó ajánlása az irányadó.
(4)A regionális kollégium vezetője:
  1. a)szervezi a kollégium munkáját,
  2. b)évenként beszámol a regionális kollégiumnak a pályázatához csatolt pályaműben szereplő tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről minden év május 31. napjáig,
  3. c)folyamatosan figyelemmel kíséri a regionális kollégiumokhoz tartozó közigazgatási és munkaügyi bíróságok, továbbá a törvényszékek közigazgatási és munkaügyi tárgyú ítélkezési tevékenységét,
  4. d)a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a Kúria kollégiumvezetőjének javaslatot tesz a jogegységi eljárás indítványozására,
  5. e)véleményezi a részére előzetesen megküldött, a regionális kollégium tagjára vonatkozó vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetét, f ) összegyűjti és elemzi, szükség esetén a regionális kollégium elé terjeszti a vitás jogalkalmazási kérdéseket,
  6. g)előterjeszti az OBH elnökének az ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, szabályzatmódosítás körében, és ezt a javaslatot egyidejűleg megküldi a regionális kollégium illetékességéhez tartozó törvényszék elnökének.
(5)A kollégiumvezető-helyettes, a regionális kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt, a regionális kollégiumvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve az az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ekkor teljes jogkörrel vezeti a kollégiumot, regionális kollégiumot, valamint ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata által a hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat. 2.5. A csoportvezető és a csoportvezető-helyettes feladatai 29. §
(1)A csoportvezető feladata különösen:
  1. a)szervezi és vezeti a csoport munkáját,
  2. b)évente beszámol a csoportnak a pályaművében szereplő és az adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról és azok eredményéről,
  3. c)szervezi és vezeti a csoportértekezleteket,
  4. d)ellátja a bírói munka igazgatási ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
  5. e)kijelölés alapján elvégzi a bíró munkájának értékelését megalapozó vizsgálatot és az igazságügyi alkalmazottak munkájának vizsgálatát, értékelését, f ) figyelemmel kíséri a csoportot érintő jogszabályváltozásokat, elvi állásfoglalásokat, jogegységi döntéseket, és gondoskodik arról, hogy ezeket a bírák megismerjék,
  6. g)javaslatot tesz a fegyelmi, kártérítési eljárás kezdeményezésére, megindítására,
  7. h)rendszeresen tájékoztatja az elnököt, elnökhelyettest – törvényszék esetén a kollégiumvezetőt – a munkájáról és a csoport helyzetéről,
  8. i)ellátja a jogszabály, az OBH elnökének és a bíróság elnökének szabályzata, határozata, intézkedése, valamint a bíróság szervezeti és működési szabályzata által a hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat,
  9. j)előterjeszti – a szolgálati út betartásával – az ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében.
(2)A csoportvezető-helyettes a csoportvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata által a hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat. 2.6. A tanácselnök feladatai 30. §
(1)A bíróság másod- és harmadfokú tanácsának elnöke (a továbbiakban: tanácselnök) vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját, felelős az általa vezetett tanács ügyeiben az eljárási és ügyviteli határidők megtartásáért, ennek érdekében a tanácsba beosztott bírákat és igazságügyi alkalmazottakat irányítja, ellenőrzi.
(2)A tanácselnök a kollégiumon belüli eltérő ítélkezési gyakorlatra felhívja a kollégiumvezető figyelmét.
(3)A tanácselnök a kollégiumvezető intézkedése alapján részt vesz a bírák ítélkezési tevékenységének vizsgálatában, továbbá a kollégiumba beosztott igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelésében.
(4)A tanácselnök vezeti az elsőfokú és másodfokú bírák ítélkezéséről készült feljegyzéseket, és azokat – kijelölés esetén – az érintett bírákkal évente legalább egyszer ismerteti az erre vonatkozó szabályok szerint.
(5)A törvényszéken első fokon eljáró tanácselnök ellátja az
(1)–
(3)bekezdésben foglalt feladatokat, továbbá felkérésre közreműködik a bírói munka igazgatási ellenőrzésében, a célvizsgálatokban, a bírák és igazságügyi alkalmazottak oktatásában, valamint a szakmai anyagok összeállításában.
(6)A tanácselnök által gyakorolható további igazgatási feladatokat a bíróság szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(7)A tanácselnök közreműködik a 28. §
(2)bekezdés o) pontjában rögzítettek végrehajtásában, és részt vesz a bírák és az igazságügyi alkalmazottak képzésében. 2.
  1. Az egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíró feladata
  2. § Az egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíró a megbízó okiratban megjelölt feladathoz kapcsolódó igazgatási feladatokat látja el, és gyakorolja mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket a megbízás tartalmaz.
  3. Belső igazgatási szabályozók, az igazgatás módszerei 3.
  4. Általános rendelkezések
  5. §
(1)A bíróság elnöke a jogszabály, az OBH elnökének – a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a törvényszék elnökének – a rendelkezése alapján köteles az igazgatási szabályozókat megalkotni.
(2)Az igazgatási intézkedésre jogosultak által megalkotott igazgatási szabályozók nem lehetnek ellentétesek a jogszabállyal, az OBH elnöke által kiadott szabályzattal, határozattal, intézkedéssel, és figyelembe veszik az OBH elnöke által kiadott ajánlást.
(3)Az igazgatási intézkedésre jogosult az ajánlás kialakítása során is figyelembe veszi az ugyanezen tárgykörben az OBH elnöke által kiadott ajánlást. 3.
  1. Az ítélőtábla, a törvényszék elnökének szabályzatalkotási tárgykörei és egyéb igazgatási eszközök, az eljárás folyamata
  2. §
(1)Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke:
  1. a)szervezeti és működési szabályzatot készít – a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveiről szóló OBH elnöki határozat rendelkezéseit figyelembe véve –, amelyet a bírói tanács elé terjeszt véleményezésre,
  2. b)kötelező jellegű szabályzatokat készít azokban a tárgykörökben, amelyek a bíróság működésének személyi és tárgyi feltételeit átfogóan és tartósan érintik,
  3. c)ajánlásokat ad ki az igazgatási feladatok ellátásának segítésére, amelyek iránymutatóak, de nem kötelezőek,
  4. d)intézkedést, utasítást hoz a bíróság egészét érintő ügyekben vagy igazgatási tárgyú egyedi esetben, valamint tájékoztatókat, előterjesztéseket készít,
  5. e)megkeres hatóságokat, érdekképviseleteket, egyéb szerveket, szervezeteket, f ) eleget tesz tájékoztatásadási és -kérési kötelezettségének.
(2)Az
(1)bekezdés a)–c) pontjában felsorolt szabályozók hatálya az igazgatási intézkedésre jogosultakra, a bírákra, az igazságügyi alkalmazottakra és a bírósággal megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki, figyelemmel a 8. §
(7)bekezdésében rögzített korlátozásra.
(3)A bíróság elnöke az
(1)bekezdés a) pontjában foglalt szabályzattervezetet jóváhagyás végett köteles az OBH elnökének megküldeni. 3.
  1. Az elnöki intézkedés mint irányítási, igazgatási eszköz alkotásának szabályai
  2. §
(1)A bíróság elnöke az igazgatási feladatok ellátása során az ügymenet rendjének, valamint az igazgatási feladatok végrehajtásának menete szabályozása végett a jelen szabályzat 33. §
(1)bekezdés
  1. d)pontja szerint intézkedést hoz:
  2. a)meghatározott feladathoz kapcsolódó, átfogó jelleggel vagy
  3. b)igazgatási tárgyú egyedi esetben.
(2)Az intézkedés az irányítás eszköze, amellyel a bíróság elnöke az időszerű, hatékony ítélkezés feltételeit elősegíti, az ellenőrzést átláthatóvá és kiszámíthatóvá teszi.
(3)Az intézkedés hatálya a bírákra, az igazságügyi alkalmazottakra, az igazgatási intézkedésre jogosultakra és a bírósággal megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki, figyelemmel a 8. §
(7)bekezdésében rögzített korlátozásra.
(4)A bíró és az igazságügyi alkalmazott köteles az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedést teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni a Bjt. 37. §
(5)bekezdése és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
  1. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.)
  2. §
(1)bekezdés b) pontja alapján.
(5)A bíróság elnöke köteles:
  1. a)az intézkedést az érintettek tudomására hozni a helyben szokásos módon és közzétenni a bíróság intranetes honlapján,
  2. b)az OBH elnökét az intézkedésről tájékoztatni,
  3. c)az intézkedés végrehajtását ellenőrizni. 3.4. Az utasítás mint irányítási, igazgatási eszköz alkotásának szabályai 35. §
(1)A bíróság elnöke utasítást ad ki egy meghatározott cselekvés teljesítésére, feladat elvégzésére, végrehajtására, egy folyamat megindítására, megváltoztatására vagy megállítására.
(2)A bíróság elnöke köteles:
  1. a)az utasítást az érintettek tudomására hozni a helyben szokásos módon és közzétenni a bíróság intranetes honlapján,
  2. b)az utasítás végrehajtását ellenőrizni.
(3)Az utasítás hatálya a bírákra, az igazságügyi alkalmazottakra, az igazgatási intézkedésre jogosultakra és a bírósággal megbízási és egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki, figyelemmel a 8. §
(7)bekezdésében rögzített korlátozásra.
(4)A bíró és az igazságügyi alkalmazott köteles az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási utasítást teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni a Bjt. 37. §
(5)bekezdése és az Iasz. 39. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. 3.
  1. A járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének igazgatási eszközei
  2. §
(1)A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke szabályzatot kizárólag a törvényszék elnökének felhatalmazása alapján alkothat.
(2)A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a szabályzatot annak előzetes jóváhagyása végett a törvényszék elnökének megküldi.
(3)A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a vezetésük alatt álló bíróságra kiterjedően elnöki intézkedést, utasítást hozhat, ajánlást adhat ki, megkereséssel fordulhat külső szervhez, másik bíróság felé előterjesztést tehet, tájékoztatást kérhet és adhat, amelyekről a törvényszék elnökét köteles tájékoztatni. 3.6. A kollégiumvezető, regionális kollégiumvezető, csoportvezető igazgatási eszközei 37. §
(1)A kollégiumvezető, a csoportvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységre kiterjedően – az elnök egyidejű tájékoztatása mellett – intézkedést, utasítást hozhat, ajánlást adhat ki, megkereséssel fordulhat külső szervhez, másik szervezeti egységhez, előterjesztést tehet, tájékoztatást kérhet és adhat, továbbá a vezetése alatt álló kollégiumba beosztott bíráktól, igazságügyi alkalmazottaktól igazoló jelentést kérhet.
(2)A regionális kollégiumvezető a regionális kollégiumra vonatkozóan intézkedést hozhat, ajánlást adhat ki, megkereséssel fordulhat külső szervhez, másik szervezeti egységhez, előterjesztést tehet, tájékoztatást kérhet és adhat az érintett törvényszék elnökének és az OBH elnökének egyidejű tájékoztatása mellett. 3.7. A vezetés módszerei és igazgatási eszközei 38. §
(1)Az igazgatási intézkedésre jogosult a feladatai ellátása során:
  1. a)megtervezi az irányítása alá tartozó szervezet vagy szervezeti egység igazgatási feladatait;
  2. b)korszerű igazgatási eszközökkel irányítja, szervezi és koordinálja a szervezet munkáját, így különösen elősegíti a projektszerű működést, a szakmai munkacsoportok kialakítását, a működési folyamatok feltérképezését és egyszerűsítését, a szervezeten belüli tudásmegosztást, valamint a munka hatékonyságát növeli útmutatók kiadásával;
  3. c)elősegíti – a személyiségi jogok és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info. tv.) foglaltak szerinti személyes adatok védelmének biztosításával és az érintett hozzájárulásával egyidejűleg – a rendelkezésre álló humán erőforrás állomány hatékony munkavégzését a kompetenciaalapú tudástár létrehozásával és a vezetői motiválás eszközeivel;
  4. d)jelen szabályzat 32–37. §-ában foglalt igazgatási szabályozókat hoz;
  5. e)ellenőrzést, munkatehermérést és lehetőség szerint munkatársi elégedettségmérést folytat; f ) az ellenőrzés megállapításaira figyelemmel vizsgálatot rendel el;
  6. g)a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetőket vagy a nála alacsonyabb beosztású igazgatási intézkedésre jogosultakat beszámoltatja;
  7. h)egyedi ügyekben a szabályzatokban foglaltak szerinti jelentés megtételére hívja fel a bírót, a bírósági vezetőt, az igazságügyi alkalmazottat;
  8. i)rendszeres vezetői értekezletet és egyéb tanácskozást tart.
(2)A nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetők vagy a nála alacsonyabb beosztású igazgatási intézkedésre jogosultak részére a munkaterv szerint értekezletet tart.
  1. Bírói testületekkel kapcsolatos igazgatási feladatok 4.
  2. A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek
  3. § Az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezletével, a kollégiummal, a regionális kollégiummal és az ítélőtábla és a törvényszék bírói tanácsával mint a bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületekkel az érintett ítélőtábla és törvényszék elnöke köteles együttműködni és a részükre a szükséges tájékoztatást megadni. 4.
  4. Az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete
  5. §
(1)Ha az összbírói értekezlet összehívását a bíróságra beosztott bírák egyharmada, a bírói tanács vagy az OBH elnöke kezdeményezi, vagy a Bszi. 131. § a), b) pontjában meghatározott bírósági vezetői pályázatról való véleménynyilvánítás szükséges, a bíróság elnöke harminc napon belül köteles az összbírói értekezletet összehívni és annak az összehívásához és a megtartásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítani.
(2)Az összbírói értekezlet során hozott döntések közzétételéről az ítélőtábla, a törvényszék elnöke köteles gondoskodni a bíróság intranetes honlapján, amennyiben azt indokoltnak tartja. 4.3. Kollégium 41. §
(1)A kollégiumnak a Bszi. 155. §-ában rögzített igazgatási feladatokban való részvétele, teljesítése érdekében az ítélőtábla és a törvényszék elnöke köteles:
  1. a)biztosítani a kollégium működésének tárgyi és személyi feltételeit,
  2. b)a bíróság ügyelosztási rendjének tervezetét, továbbá – a járásbírósági, a közigazgatási és munkaügyi bírósági állásra benyújtott pályázat kivételével – a bírói álláspályázatokat az ítélőtáblai, a törvényszéki kollégiumvezetői, kollégiumvezető-helyettesi, tanácselnöki, a törvényszéki csoportvezetői, csoportvezető-helyettesi álláshelyre benyújtott pályázatokat az érintett kollégium tagjainak azok megismerését biztosító ésszerű határidőn belül a kollégiumi ülés elé terjeszteni véleményezésre.
(2)Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke jogosult a kollégium ülésének az összehívását kezdeményezni.
(3)A kollégiumvezető köteles:
  1. a)a bíróság elnökének kezdeményezésére az ülést tizenöt napon belül összehívni,
  2. b)az ülésen hozott döntéseknek a bíróság intranetes honlapján történő közzétételéről gondoskodni,
  3. c)a bírói tanács elnökének a pályázatok véleményezésének eredményét megküldeni. 4.4. Regionális kollégium 42. §
(1)A Bszi. 156. §
(2)bekezdése szerinti törvényszék elnöke köteles a Bszi. 156. §
(4)bekezdésében rögzített igazgatásban való közreműködés biztosítása érdekében:
  1. a)a regionális kollégium működésének tárgyi és személyi feltételeit biztosítani,
  2. b)az álláspályázatokat a kollégium ülésére ügyrend szerinti határidőn belül beterjeszteni.
(2)A kollégium illetékességi területéhez tartozó törvényszék elnöke jogosult a regionális kollégium ülésének az összehívását kezdeményezni.
(3)A regionális kollégium vezetője köteles:
  1. a)a törvényszék elnökének kezdeményezésére az ülést tizenöt napon belül összehívni,
  2. b)az ülésen hozott döntéseknek az érintett bíróságok intranetes honlapján történő közzétételéről gondoskodni. 4.5. Bírói tanács 43. §
(1)Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a bírói tanács működésével összefüggésben:
  1. a)a bírói tanács működésének a tárgyi és a személyi feltételeit biztosítja,
  2. b)a bírói tanács elnökének meghívására az ülésen részt vesz,
  3. c)a bírói tanács napirendjére figyelemmel a Bszi. 151. §
(1)bekezdése szerinti feladatai teljesítése érdekében a véleménynyilvánításhoz szükséges előterjesztést, így különösen a pályázatokat, az éves költségvetési tervet, a jóváhagyott költségvetés felhasználását, a szervezeti és működési szabályzat tervezetét és az ügyelosztási rend tervezetét a megismeréshez szükséges ésszerű határidőn belül megküldi.
(2)Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a szervezeti és működési szabályzatában felkérheti a bírói tanácsot – a Bszi. 151. §
(1)bekezdésében meghatározottakon felül – véleményező, tanácsadói feladatok ellátására.
(3)Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke lehetővé teszi a bírói tanács elnökének a részvételét az operatív értekezleteken, melyet a szervezeti és működési szabályzatban rögzít.
(4)A bírói tanács elnöke által megküldött határozatoknak a bíróság intranetes honlapján való közzétételéről a bíróság elnöke soron kívül gondoskodik. V. Fejezet AZ EGYES BÍRÓSÁGI VEZETŐK RÉSZLETES FELADATAI 1. Az igazgatási feladatok tervezése 44. §
(1)Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke éves munkatervet készít, amelyet a Bszi.-ben, a Bjt.-ben és az Iasz.-ban rögzített jogszabályi rendelkezéseknek, az OBH elnökének stratégiai célkitűzései mentén, valamint az OBH elnökének szabályzataiban és határozataiban foglaltaknak megfelelően, továbbá a kollégiumok, a járásbíróságok, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, a bírói testületek és az érdek-képviseleti szervek javaslatainak figyelembevételével állít össze.
(2)A kollégiumvezető és a regionális kollégiumvezető a kollégium és regionális kollégium következő évi működésére vonatkozóan éves munkatervet készít jelen szabályzat 28. §-ának rendelkezését figyelembe véve, melyet az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének jóváhagyás végett megküld.
(3)A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései alapján éves munkatervet készít, amelyet a törvényszék elnöke hagy jóvá.
(4)Az ítélőtábla és a törvényszék éves munkaterve különösen az alábbi témaköröket tartalmazza:
  1. a)az ítélőtáblai, törvényszéki összbírói, valamint a járásbírósági, a közigazgatási és munkaügyi bírósági bírói, vezetői, ülnöki értekezletek időpontjait, előre tervezhető napirendjeit,
  2. b)az igazságügyi alkalmazottak értekezletének időpontjait, előre tervezhető napirendjeit,
  3. c)a bírósági vezetők munkájának és egyéb vizsgálatok értékelésének, beszámolójának ütemezését és felelőseit,
  4. d)a határozott és határozatlan időre kinevezett bírák munkájának értékelésére vonatkozó bíróvizsgálati tervet,
  5. e)az egyenletes és arányos munkatehermérés tervezését és mérési időszakait, f ) a bírói munka szakmai támogatásának előre tervezhető időpontjait és tárgyait,
  6. g)az országos programokban való részvétel formáit és témáit,
  7. h)az igazgatási tevékenység egyes részterületeit érintő vizsgálatok és feladatok meghatározását, így különösen az iratselejtezést, az épületek rendjének vizsgálatát, a biztonsági kérdéseket, a kezelőirodák ellenőrzését,
  8. i)az ítélőtáblai és törvényszéki bírósági gazdasági hivatal vezetője időszakos beszámolójának időpontjait, szempontjait,
  9. j)az ügyeleti rendszer megszervezését, a szabadságok kiadását,
  10. k)az igazságügyi alkalmazottak értékelésének ütemezését,
  11. l)a honvédelmi és a polgári védelmi, valamint tűz- és munkavédelmi vizsgálatok és képzések témáját, időpontjait, felelőseit,
  12. m)az ítélőtáblai, a törvényszéki informatikai szervezet vezetője beszámolójának időpontjait, eseti vizsgálatát,
  13. n)az éves belső ellenőrzési tervet.
(5)A következő évre vonatkozó munkatervet az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az OBH elnökének a tárgyévet megelőző év november
  1. napjáig, míg a kollégiumvezető, a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a törvényszék elnökének a tárgyévet megelőző év október
  2. napjáig köteles megküldeni jóváhagyás végett.
  3. § A bíróság elnöke a bíróvizsgálati munkaterv megvalósulását félévente köteles áttekinteni.
  4. § A bíróság elnöke a megelőző évben meghatározott, munkatervben rögzített igazgatási feladatok megvalósulását a tárgyév végén megvizsgálja és értékeli, a szükséges igazgatási intézkedéseket az értékelés eredményétől függően megteszi.
  5. Bírósági vezetői ellenőrzés és vizsgálat 2.
  6. Az OBH elnöke által elrendelt ellenőrzés
  7. §
(1)Az OBH elnöke elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők ellenőrzését, amelynek során figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, intézkedések, ajánlások érvényesülését, a stratégiai célkitűzések megvalósulását és az általa meghozott igazgatási szabályozók végrehajtását.
(2)Az OBH elnöke ellenőrzésének az eszközei különösen az írásbeli beszámoló, a jelentéstétel, az egyéb adatszolgáltatás, a vezetői és az igazgatási vizsgálat elrendelése.
(3)Az OBH elnöke elrendelhet vezetői és igazgatási vizsgálat körében különösen soros, soron kívüli vizsgálatot, eseti, cél- és hatásvizsgálatot, valamint kizárólag a vezetői vizsgálat körében átfogó vizsgálatot, melyeket helyszíni vizsgálat keretében vagy külső vizsgáló kijelölésével is foganatosíthat.
(4)Az OBH elnöke az ítélőtábla és a törvényszék elnökét évente írásban beszámoltatja, és háromévenként, de legkorábban a vezető kinevezését követő harmadik évben a vezető tevékenységét megvizsgálja. Az OBH elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó további vezetők vezetői tevékenységét háromévenként, de legkorábban a vezető kinevezését követő harmadik évben megvizsgálja (soros vizsgálat).
(5)Az OBH elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető vezetői tevékenységének a vizsgálatát soron kívül rendeli el, ha felmerül, hogy a bírósági vezető a jogszabályokban rögzített kötelezettségeinek, az OBH elnöke határozatainak, intézkedéseinek vagy a szabályzatokban foglaltaknak nem tesz eleget (soron kívüli vizsgálat).
(6)Az OBH elnöke a
(4)és
(5)bekezdés szerinti soros és soron kívüli vizsgálat lefolytatását követően biztosítja a vizsgálati jelentés tartalmának a megismerését és az észrevételek előterjesztésének a lehetőségét az érintett vezető számára.
(7)Az OBH elnöke az írásbeli beszámoló, a soros vagy soron kívüli vizsgálat eredményétől függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, ha indokolt, utóvizsgálatot rendel el. 2.
  1. Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke által elrendelt vezetői ellenőrzés
  2. § A jelen szabályzat V. Fejezete
  3. alcímében foglalt rendelkezések a bírósági vezető ítélkező tevékenységének a Bjt. V. fejezete szerinti vizsgálatára és értékelésére nem irányadók.
  4. § Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke folyamatosan ellenőrzi a kollégiumvezetők és helyetteseik igazgatási tevékenységét a Bszi.
  5. § g) pontja szerint.
  6. §
(1)A törvényszék elnöke folyamatosan ellenőrzi a területén működő közigazgatási és munkaügyi bírósági, valamint a járásbírósági elnökök igazgatási tevékenységét.
(2)A kinevezésre jogosult haladéktalanul elrendeli a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálatát, ha az összbírói értekezlet, a véleményező szerv vagy a Bszi. 136. §
(4)bekezdés b) pontjában felsoroltak esetén a bírói tanács a bírósági vezető felmentését kezdeményezi.
(3)A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke folyamatosan figyelemmel kíséri a nála alacsonyabb beosztású, az adott bíróságra kinevezett bírósági vezető igazgatási tevékenységét. 2.3. Az ellenőrzést végző elnök kötelezettségei 51. §
(1)Az elnök felelős az általa kialakított vezetői ellenőrzési rendszer eredményes működtetéséért.
(2)A vezetői ellenőrzést végző OBH elnöke, elnökhelyettese, bírósági elnök az áttekintett feladatokkal és folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat fogalmazhat meg; az ellenőrzés során feltárt eseti vagy rendszerbeli hiányosságok, mulasztások megszüntetése érdekében felhívással élhet.
(3)A felhívás eredménytelensége, továbbá súlyos vagy ismételt szabálytalanság, mulasztás esetén kezdeményezheti a Bjt. 106. §
(1)bekezdése szerinti felelősségre vonást az intézkedésre jogosult vezetőnél. 2.4. Az elnöki ellenőrzés eszközei 52. § Az ellenőrzés eszközei különösen:
  1. a)írásbeli beszámoló,
  2. b)jelentéstétel,
  3. c)egyéb adatszolgáltatás,
  4. d)vizsgálatok. 2.4.1. Írásbeli beszámoló 53. §
(1)Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke évente tájékoztatja a beszámolójában a tárgyévet követő év május
  1. napjáig az OBH elnökét és az általa vezetett bíróság – a Bszi.
  2. § k) pontja szerinti – összbírói értekezletét.
(2)Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke által készítendő tájékoztatót tartalmazó beszámoló részletes szempontrendszerét az OBH elnöke külön ajánlásban határozza meg.
(3)A
(2)bekezdés szerint elkészített tájékoztatót tartalmazó beszámolót írásbeli formában az ítélőtábla és a törvényszék elnöke megküldi az összbírói értekezlet időpontját három héttel megelőzően az OBH elnökének és e tájékoztatót tartalmazó beszámolót ismerteti. 54. §
(1)Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke legalább háromévente a kollégiumvezetőt beszámoltatja a jelen szabályzat 28. §
(1)és
(2)bekezdésében rögzített feladatok teljesítéséről, figyelemmel az OBH elnökének a kollégiumvezetők beszámolójának részletes szempontrendszerét rögzítő ajánlására. Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a kollégiumvezető írásbeli beszámolóját az OBH elnökének megküldi.
(2)A regionális kollégiumvezetőt az OBH elnöke számoltatja be a jelen szabályzat 28. §
(4)bekezdésében rögzített feladatok teljesítéséről, figyelemmel az OBH elnökének a regionális kollégiumvezetők beszámolójának részletes szempontrendszerét rögzítő ajánlására. 55. §
(1)A törvényszék elnöke legalább háromévente – a Bszi.
  1. §-ában rögzített feladatok tekintetében figyelemmel a Bszi.
  2. §-ára – írásban beszámoltatja a járásbíróságok, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnökeit.
(2)A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke által készítendő írásbeli beszámoló szempontrendszerét az OBH elnöke külön ajánlásban határozza meg.
  1. § Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének írásbeli beszámolóját a bíróság intranetes honlapján közzé kell tenni, az ítélőtábla és a törvényszék elnökének beszámolóját az összbírói értekezletet megelőzően öt nappal, míg a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének, a kollégiumvezetőnek a beszámolóját az azt értékelő vezetői értekezletet követő tíz napon belül. A regionális kollégiumvezető beszámolóját is közzé kell tenni az illetékességi területéhez tartozó törvényszékek intranetes honlapján. A beszámoló közzététele során figyelemmel kell lenni az adatvédelmi szabályokra.
  2. §
(1)A törvényszéki kollégiumvezető, a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének az írásbeli beszámolója a törvényszék vezetői értekezletén ismertetésre kerül.
(2)A vezetői értekezlet a beszámolót megvitatja.
(3)A törvényszék elnöke a beszámolót a vezetői értekezleten elhangzottakra is figyelemmel értékeli, és amennyiben indokolt, intézkedéseket tesz.
(4)A törvényszék elnöke az érintett vezető tekintetében utóvizsgálatot rendel el, ha szükséges a vizsgálattal feltárt mulasztás, szabálytalanság kiküszöbölésének a visszaellenőrzése.
  1. § Az ítélőtábla kollégiumvezetőjének az írásbeli beszámolója tekintetében az
  2. § rendelkezéseit kell alkalmazni az ítélőtábla sajátosságainak megfelelően. 2.4.
  3. Jelentéstétel
  4. §
(1)Az 5. §
(2)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti igazgatási intézkedésre jogosult a kinevezésre jogosultnak, a bíróság elnökének, valamint az OBH elnökének a felhívására köteles az írásbeli jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni.
(2)A bíróság elnöke a bíróság szervezeti és működési szabályzatában feljogosíthat más bírósági vezetőket is, hogy a hatáskörükbe tartozó esetekben írásbeli jelentést kérhessenek.
(3)Az OBH elnöke részére teljesítendő jelentések összefoglalását a
  1. melléklet, a járásbíróságok, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnökeinek és a törvényszék szervezeti egységei vezetőinek a törvényszék és az ítélőtábla elnöke részére kötelezően teljesítendő jelentéseknek az összesítését és a határidejét a
  2. melléklet tartalmazza. 2.4.
  3. Egyéb adatszolgáltatás
  4. § A bíróság elnöke a szolgálati viszony keretében az érintett bíróság szervezeti egységeinek működését, feltételrendszerét érintő bármilyen igazgatási kérdésben – a bíróság szervezeti és működési szabályzata előírásain túlmenően is – olyan egyéb eseti adatszolgáltatást is előírhat, amely a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseinek teljesítése és annak érvényesülése körében felmerül. 2.4.
  5. Vizsgálatok 2.4.4.
  6. Általános szabályok 2.4.4.1.
  7. A vizsgálatok típusai
  8. §
(1)A vizsgálat lehet vezetői vizsgálat vagy igazgatási vizsgálat.
(2)A vezetői vizsgálat célja, hogy az érintett bírósági vezető vezetői tevékenységét és annak az eredményességét áttekintse abból a szempontból, hogy a bírósági vezető a jogszabályokban, szabályzatokban, intézkedésekben rögzített kötelezettségét teljesíti-e, az ajánlásokban foglaltakat figyelembe veszi-e, míg a vizsgálat következtetéseinek kiértékelése a vezetői tevékenység további gyakorlása és eredményessége szempontjából biztosít támogatást.
(3)Az igazgatási vizsgálat elrendelésének célja az adott bírósági szervezet vagy szervezeti egység működési rendjének, szervezeti és gazdálkodási rendszerének átvilágítása és fejlesztése; az adott szervezet, szervezeti egység törvényes és szabályszerű működésének az ellenőrzése annak érdekében, hogy javuljon az érintett szervezet vagy szervezeti egység működésének a hatékonysága, a vezetői tevékenység és a feladatellátás minősége; a hibák és a hiányosságok feltárása, a szükséges és indokolt igazgatási intézkedések megtétele érdekében.
(4)A vezetői és igazgatási vizsgálat lehet különösen soros, soron kívüli, átfogó vezetői, eseti, cél- és hatásvizsgálat, melyeket helyszíni vizsgálat keretében vagy külső vizsgáló bevonásával is foganatosíthat az elrendelő. Az igazgatási vizsgálatot elrendelő bíróság elnöke a fentieken kívül egyéb igazgatási vizsgálat elrendelésére is jogosult. 2.4.4.1.2. A vizsgálat elkészítésének rendje és megismerése 62. §
(1)A vezetői és az igazgatási vizsgálat tartalmát és eredményét a vizsgálattal érintett bíróság vezetőjével és az érintett szervezeti egységbe beosztott bírákkal és igazságügyi alkalmazottakkal meg kell ismertetni.
(2)A vizsgálattal érintett bírósági vezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a vizsgálati jelentés megállapításaira ésszerű határidőn belül észrevételeket tehessen.
(3)A vezetői és az igazgatási vizsgálatot a Bszi. 137. §
(1)bekezdése szerinti hatvan napon belüli határidőn belül be kell fejezni, mely határidőbe a
(2)bekezdés szerinti észrevétel előterjesztésére megszabott határidő is beleszámít. 2.4.4.1.3. A vizsgálatot elrendelő intézkedés 63. §
(1)A vezetői vizsgálatot a Bszi. 136. §
(1)bekezdése alapján a kinevezésre jogosult rendeli el.
(2)Az igazgatási vizsgálatot a bíróság elnöke rendeli el.
(3)A vizsgálat írásbeli elrendeléséről szóló intézkedésnek tartalmaznia kell különösen:
  1. a)a lefolytatandó vizsgálat alapját, indokát, típusát, annak jellegét az alapul szolgáló jogszabályhely – ideértve a jelen szabályzatra történő hivatkozást is – megjelölésével,
  2. b)a vizsgálat célját, a vizsgálat terjedelmét – ezen belül a vizsgált időszakot és folyamatot – esetlegesen a megvalósításhoz ajánlott vizsgálati módszereket és a vizsgálat tárgyát,
  3. c)a vizsgálatot végző személy vagy személyek (vizsgáló team) – ez utóbbi esetben a csoport vezetőjének – kijelölését,
  4. d)a vizsgálat kezdő és befejező időpontját, valamint a vizsgálati jelentés elkészítésének határidejét. 2.4.4.1.4. A vizsgálat lefolytatására jogosultak 64. §
(1)Az OBH elnöke által elrendelt vizsgálatot az OBH illetékes főosztálya vagy az OBH elnöke által kijelölt személy vagy személyek (vizsgáló team), a bíróság elnöke által elrendelt vizsgálatot a bíróság elnöke vagy általa kijelölt más bírósági vezető(k), bíró(k) vagy igazságügyi alkalmazott(ak) folytatják le.
(2)Vizsgálatot úgy kell megtervezni és lefolytatni, hogy az biztosítsa a magas színvonalú ellenőrzés gazdaságos, hatékony, eredményes és a megfelelő időben történő elvégzését, továbbá az átlátható legyen. 2.4.4.1.5. A vizsgáló jogköre 65. §
(1)A vizsgálatot végző személynek a tevékenysége során:
  1. a)joga van a vizsgálat jellegéhez igazodóan a belső határozatokba, elnöki intézkedésekbe, utasításokba, igazgatási iratokba és nyilvántartásokba betekintetni,
  2. b)a bíróság elnökétől vagy más bírósági vezetőtől, bírótól vagy igazságügyi alkalmazottól a vizsgálat céljához kapcsolódóan szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatot, jelentést, adatszolgáltatást vagy okiratot kérni,
  3. c)joga van a szükséges iratokról, dokumentumokról másolatot vagy kivonatot készíteni vagy készíttetni.
(2)A vizsgálattal érintett bíróság vagy szervezeti egység vezetője köteles:
  1. a)biztosítani a vizsgálat lefolytatásához szükséges feltételeket,
  2. b)megadni a vizsgáló számára a szükséges tájékoztatásokat és az általa kért adatokat,
  3. c)a vizsgálatot végzővel együttműködni. 2.4.4.1.6. A külső vizsgáló általi vizsgálat különös szabályai 66. §
(1)Az OBH elnöke, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke az általa kinevezett vezető vizsgálatát vagy az igazgatási vizsgálatot megvalósíthatja az általa kijelölt, de a munkáltatói jogkörébe tartozó külső vizsgáló közreműködésével is, amennyiben a vizsgálat tárgya, terjedelme, ideje és a speciális szaktudás azt indokolttá teszi.
(2)A vizsgálati jelentés megállapításairól az elnök köteles a vizsgált vezetőt tájékoztatni.
(3)Külső vizsgálat elvégzésére kijelölhető az ellenőrzéssel nem érintett:
  1. a)bíróság elnöke és elnökhelyettese(i),
  2. b)ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője és kollégiumvezető-helyettese, a regionális kollégiumvezető és helyettese,
  3. c)csoportvezető és a csoportvezető-helyettes,
  4. d)tanácselnök,
  5. e)bíró, f ) igazságügyi alkalmazott.
(4)A kollégiumvezető, a regionális kollégiumvezető, a csoportvezető és helyetteseik, valamint a tanácselnök, a bíró és az igazságügyi alkalmazott kijelöléséről az ellenőrzéssel és a kijelöléssel érintett bíróság elnökét előzetesen tájékoztatni kell, kivéve ha az előzetes tájékoztatás mellőzését a soron kívüli eljárás indokolttá teszi. 2.4.4.1.
  1. A helyszíni vizsgálat szabályai
  2. § A kinevezésre jogosult, a bíróság elnöke vagy a kijelölt vizsgáló a kiadott intézkedések és feladatok végrehajtását a helyszínen közvetlenül is megvizsgálhatja, ellenőrizheti. 2.4.4.1.
  3. Az utóvizsgálat
  4. § Az utóvizsgálat az intézkedések nyomon követése érdekében elrendelt vizsgálat, amelynek a célja a vizsgálati jelentésben rögzített és az elrendelő által meghozott intézkedések végrehajtásáról, ennek keretében arról a tényről történő bizonyosságszerzés, hogy az érintett bíróság vagy az érintett szervezeti egység és annak vezetője megfelelően végrehajtja-e az intézkedéseket. 2.4.4.1.
  5. A vizsgálati jelentés
  6. §
(1)A vizsgáló(
  1. k)a vizsgálat elrendeléséről szóló iratban megjelölt határidőn belül köteles(
  2. ek)elkészíteni a részletes vizsgálati jelentést, amely az ellenőrzés során tapasztalt tényeket, körülményeket tartalmazza, rögzíti az előbbieket megalapozó dokumentumokat, a vizsgáló(
  3. k)megállapításait és az esetleges intézkedési javaslatokat.
(2)Ha a vizsgálatot többen végezték, a vizsgálók a megállapításaikat részjelentésekben rögzítik, melyek összegzéseként állítja össze a vizsgálat vezetője az összefoglaló jelentést.
(3)A jelentéshez a megállapításokat alátámasztó függelékeket, mellékleteket és táblázatokat is csatolni kell.
(4)A vizsgálat elrendelője a vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó igazgatási intézkedéseket. 2.4.4.2. A vezetői vizsgálat 2.4.4.2.1. A soros vezetői vizsgálat 70. § Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke megvizsgálja:
  1. a)az OBH elnökének elrendelése esetén a kollégiumvezetők vezetői tevékenységét háromévenként, de leghamarabb a vezető kinevezésétől számított harmadik évben, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben (soros vezetői vizsgálat),
  2. b)a kollégiumvezető-helyettesek, a járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, a csoportvezetők, a csoportvezető-helyettesek vezetői tevékenységét háromévenként, de leghamarabb a vezető kinevezésétől számított harmadik évben, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben (soros vezetői vizsgálat),
  3. c)a tanácselnök vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább hatévente egyszer, lehetőleg a tanácselnök bírói munkájának értékelésével együtt (soros vezetői vizsgálat). 71. § A soros vezetői vizsgálat kiterjed különösen arra, hogy a vezető:
  4. a)miként teljesíti az igazgatási tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, az OBH elnökének szabályzataiban, ajánlásaiban és határozataiban, az érintett bíróság munkatervében, szervezeti és működési szabályzatában, a bíróság egyéb szabályzataiban és az intézkedésekben meghatározott feladatait,
  5. b)végrehajtja-e a felsővezetői intézkedéseket,
  6. c)hasznosítja-e a korábbi vizsgálatok, értékelések, ellenőrzések tapasztalatait,
  7. d)megvalósította-e a pályaművében meghatározott célkitűzéseket. 2.4.4.2.2. Az átfogó vezetői vizsgálat 72. §
(1)Átfogó vezetői vizsgálat elrendelésének kizárólag abban az esetben van helye, ha a jelen szabályzat 70–71. §-a szerinti soros vezetői vizsgálat súlyos, az adott bíróság működését veszélyeztető vagy az ítélkezési tevékenységre is jelentősen kiható rendellenességeket, hibákat, hiányosságokat, mulasztásokat tárt fel. Az átfogó vezetői vizsgálat a soron kívüli vezetői vizsgálat egy különleges típusa.
(2)Az átfogó vezetői vizsgálat célja, hogy komplex módon feltárja az adott bíróság, a szervezeti egység egészének a működését; a rendellenességeket és a hiányosságokat részletesen bemutassa azok okaival együtt, továbbá értékelje a tapasztaltakat, valamint javaslatot tegyen a szükséges intézkedésekre.
(3)Az átfogó vezetői vizsgálat elrendelésére kerül sor, ha az összbírói értekezlet, illetve a véleményező szerv a Bszi. 136. §
(4)bekezdés b) pontja alapján a bírósági vezető felmentését kezdeményezi. 2.4.4.2.
  1. Soron kívüli vezetői vizsgálat
  2. § Soron kívüli vezetői vizsgálat elrendelése az azonnali intézkedéseket igénylő esetekben vagy a rendkívüli és nem várt események, folyamatok, rendellenességek észlelésekor indokolt. 2.4.4.
  3. Igazgatási vizsgálatok 2.4.4.3.
  4. Az igazgatási vizsgálatok általános szabályai
  5. § Az igazgatási vizsgálatok elrendelése során törekedni kell arra, hogy a vizsgálat elrendelésével elérni kívánt cél és a vizsgálat elvégzésével járó teher arányos legyen.
  6. §
(1)Az igazgatási vizsgálatot:
  1. a)az OBH elnöke az ítélőtáblára, a törvényszékre és a regionális kollégiumra vonatkozóan,
  2. b)az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a vezetése vagy felügyelete alá tartozó bíróságra, kollégiumra vagy bírósági szervezeti egységre,
  3. c)a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a vezetése alatt álló bíróságra vagy a bíróság szervezeti egységére rendeli el.
(2)A vizsgálat elrendeléséről helyszíni vizsgálat vagy külső vizsgáló általi vizsgálat esetén előzetesen tájékoztatja:
  1. a)az OBH elnöke az érintett ítélőtábla vagy törvényszék elnökét,
  2. b)az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az érintett szervezeti egység vezetőjét,
  3. c)a törvényszék elnöke a vizsgálattal érintett járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökét.
(3)A
(2)bekezdés szerinti előzetes tájékoztatás mellőzhető, ha a soron kívüli eljárás azt indokolttá teszi. 76. §
(1)Az igazgatási vizsgálat kezdeményezésére jogosult:
  1. a)a törvényszék kollégiumvezetője és a regionális kollégiumvezető a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságra, a közigazgatási és munkaügyi bíróságra vagy azok szervezeti egységére – a kollégiumvezető által vezetett kollégiumnak megfelelő ügyszakára – vonatkozóan,
  2. b)a járásbíróság elnöke az adott törvényszék illetékességi területén működő másik járásbíróságra vagy bírósági szervezeti egységre vonatkozóan.
(2)Az ítélőtábla kollégiumvezetője – a szolgálati út betartásával – az OBH elnökénél kezdeményezheti igazgatási vizsgálat elrendelését az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszék tekintetében, és e kezdeményezéssel egyidejűleg az előterjesztésről az érintett törvényszék elnökét tájékoztatja.
(3)A kollégiumvezetőnek, a regionális kollégiumvezetőnek, a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének a vizsgálat lefolytatására vonatkozó írásbeli, indokolt előterjesztéséről az OBH és a törvényszék elnöke tizenöt napon belül köteles dönteni.
(4)Amennyiben az írásbeli javaslatban foglaltakkal az OBH vagy a törvényszék elnöke egyetért, úgy a
(2)bekezdésben rögzített határidőn belül intézkedik is a vizsgálat elrendeléséről.
(5)A törvényszék elnökének a vizsgálat elmaradása esetén a döntését indokolnia kell, és az éves írásbeli beszámolójában erről a körülményről tájékoztatást kell adnia az OBH elnökének. 2.4.4.3.2. Az egyes igazgatási vizsgálatok különös szabályai 2.4.4.3.2.1. A rendszeres igazgatási vizsgálat 77. §
(1)A bíróság elnöke az általa vezetett bíróság és annak szervezeti egységei tekintetében meghatározott időközönként igazgatási vizsgálatot rendel el, hogy áttekintse az igazgatási folyamatok, rendszerek szabályszerű működésének megvalósulását, a jogszabályok, szabályzatok, intézkedések, a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek maradéktalan betartását, érvényesülését.
(2)A rendszeres igazgatási vizsgálatot lehetőség szerint a vizsgálattal érintett bíróság, a szervezeti egység vezetőjének a vezetői vizsgálatával egyidejűleg kell elvégezni.
  1. § Az igazgatási vizsgálatot annak elkészítésétől számított tizenöt napon belül meg kell ismertetni az érintett szervezeti egységbe beosztott bírákkal és igazságügyi alkalmazottakkal. 2.4.4.3.2.
  2. A rendkívüli igazgatási vizsgálat
  3. § A rendkívüli igazgatási vizsgálat elrendelése az azonnali igazgatási intézkedéseket igénylő esetekben vagy a rendkívüli és nem várt igazgatási események, folyamatok észlelésekor indokolt. 2.4.4.3.2.
  4. A célvizsgálat
  5. § A célvizsgálat konkrét tevékenységhez, témakörhöz köthető részletes áttekintés, amelynek célja, hogy a vizsgált részterületen pontos helyzetelemzés és feladatmeghatározás történjen. A célvizsgálatok elvégzésekor helyszíni vizsgálatokra, irattanulmányozásokra is sor kerülhet.
  6. A bírói álláspályázatokkal kapcsolatos feladatok 3.
  7. A bírói pályázat kiírása iránti előterjesztés szabályai
  8. §
(1)A Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bírói álláshely megüresedéséről történő értesítéssel egyidejűleg előterjesztést tesz az OBH elnöke felé az álláshely pályázati kiírására.
(2)A Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a pályázati kiírás iránti kezdeményezést tartalmazó
(1)bekezdés szerinti előterjesztéséhez a pályázat elbírálásának időszerűsége és átláthatósága, illetve a pályázat kiírásának indokoltsága érdekében az OBH elnökének intézkedése és egyéb szabályzata szerinti adatlapokat, előterjesztéseket csatolja.
(3)Az OBH elnöke a Bjt. 9. §
(3)bekezdése szerint tájékoztatja a bíróság elnökét a pályázat kiírása iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos döntéséről.
(4)A törvényszék elnöke a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökét haladéktalanul és megfelelő módon tájékoztatja a
(3)bekezdés szerinti körülményről.
(5)Amennyiben az OBH elnöke a pályázat kiírása felől dönt, a pályázat a bíróságok hivatalos lapjában és a központi internetes honlapon közzétételre kerül. 3.2. A pályázatok beérkezését követő eljárás 82. §
(1)Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a pályázat bírósági érkeztetését követően – figyelemmel a Bjt. 11. §
(3)bekezdésében foglaltakra is – a pályázat kötelező és nem kötelező tartalmi elemeit ellenőrzi, a bírói tanácshoz történő továbbításra előkészíti, amelynek során különösen:
  1. a)amennyiben a pályázó az érintett bíróságon szolgálati jogviszonyban áll, joggyakorlati kimutatást készít;
  2. b)a pályázó által megjelölt és a bíróságon nyilvántartott adatokat, valamint bírósági titkár esetében az Iasz. 53. §-a szerinti írásbeli értékelést beszerzi. Ha a bírósági titkár értékelésére a pályázat benyújtási határidejét megelőző 6 hónapon belül már sor került, ismételt értékelés elkészítése nem szükséges;
  3. c)megteszi a bírói tanács pályázók meghallgatását célzó ülésének az összehívásához szükséges előkészítő intézkedéseket;
  4. d)előkészíti a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet alkalmazását.
(2)A hiányos pályázatot benyújtó pályázót az ítélőtábla, a törvényszék elnöke legfeljebb nyolcnapos határidővel hiánypótlásra hívja fel.
(3)Ha a pályázat elkésett, vagy ha a pályázó a hiánypótlást elmulasztotta, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke – elkésett pályázat esetén a pályázati határidő leteltétől vagy hiánypótlás elmulasztása esetén a hiánypótlásra nyitva álló határidő leteltétől számított tizenöt napon belül – a pályázatot elutasítja.
(4)A bírói álláspályázatok érkeztetésekor jelen szabályzat 17. §
(2)bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
  1. § Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a pályázati határidő lejártát követően – figyelemmel a Bjt.
  2. §
(3)bekezdésében foglaltakra is – a pályázato(ka)t és mellékleteit – az előkészítés körében beszerzett és kiállított okiratokkal együtt – haladéktalanul továbbítja a pályázati rangsor elbírálására jogosult bírói tanácsnak, továbbá az ítélőtáblai, a törvényszéki bírói álláshely esetén a véleményezésre jogosult kollégiumnak is. 3.3. A pályázat felterjesztése az OBH elnökének 84. §
(1)Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bírói tanács által történő pályázati meghallgatásról készült és a rangsort is tartalmazó jegyzőkönyv kézhezvételét követően nyolc munkanapon belül felterjeszti az OBH elnöke részére a pályázato(ka)t és mellékleteit az OBH elnökének külön intézkedése szerinti sorrendben.
(2)A felterjesztéshez csatolni kell különösen:
  1. a)a bírói álláshelyre benyújtott pályázat elbírálása iránti előterjesztés adatlapját,
  2. b)a pályázó személyi adatait tartalmazó adatlapot,
  3. c)a pályázati meghallgatáson elért pontszámokat tartalmazó összesítő táblázatot,
  4. d)a bírói tanács jegyzőkönyvét,
  5. e)a pályázato(ka)t mellékleteivel, f ) a rangsortól eltérés esetén az írásban indokolt javaslatot. 85. § Az OBH elnöke – az ítélőtábla, a törvényszék elnökének az előterjesztését követően – a döntésétől függően intézkedik a bírói kinevezés előterjesztése vagy a bíró áthelyezése iránt, vagy eredménytelenné nyilvánítja a pályázatot, vagy a Bjt. 18. §
(4)és
(5)bekezdése alapján előterjesztést tesz az OBT felé. 86. §
(1)Az OBH elnöke az ítélőtábla, a törvényszék elnökét a pályázat elbírálásának eredményéről értesíti.
(2)Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a Bjt. 21. §
(2)bekezdése szerint a pályázókat írásban tájékoztatja a pályázat eredményéről, melyről a Bjt. 11. §
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti bíróságok elnökeit is értesíti ésszerű határidőn belül a törvényszék elnöke. 87. § Ha eredménytelen a pályázat, és egyidejűleg új pályázat kiírására kerül sor, az OBH elnöke az érintett ítélőtábla, törvényszék elnökét a pályázat elbírálásának eredményét tartalmazó határozatában erről tájékoztatja. 4. A beosztással, szolgálati hely meghatározásával és egyéb munkavégzésekkel kapcsolatos feladatok 4.1. A bírák beosztása 88. §
(1)A bíró szolgálati helye a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság lehet.
(2)A bíró beosztása lehet kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági, közigazgatási és munkaügyi bírósági. 89. §
(1)A bírót az első kinevezésekor az OBH elnöke, ezt követően a Kúriára a Kúria elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a törvényszékre, a közigazgatási és munkaügyi bíróságra, valamint a járásbíróságra a törvényszék elnöke osztja be a Bjt. 26. §
(2)bekezdésében foglaltak szerinti kinevezési okirattal.
(2)Az ügyelosztási rend módosításával a bíró beosztása nem változik. 4.
  1. A bírói beosztás különös esetei 4.2.
  2. Az OBH-ba beosztás
  3. §
(1)Az OBH elnöke meghatározott feladat ellátására az OBH-ba határozott vagy határozatlan időre beoszthatja a bírót a bíróság elnöke véleményének és az érintett bíró szakmai önéletrajzának és írásbeli hozzájárulásának a beszerzését követően.
(2)Az OBH elnöke a beosztásról, valamint a beosztás megszüntetéséről vagy megszűnéséről határozatot hoz.
(3)Határozott időre kinevezett bíró legfeljebb a kinevezésének az időtartamáig osztható be, és a korábbi álláshelyére a bíróság elnöke a pályázat kiírása iránt előterjesztést nem tehet.
(4)Határozatlan időre beosztott bíró megüresedett álláshelyére a bíróság elnöke a pályázat kiírását kezdeményezheti. 4.2.2. A Kúriára történő beosztás 91. §
(1)A Kúria elnöke az OBH elnökénél meghatározott feladat ellátására írásban kezdeményezheti a határozatlan időre kinevezett bíró beosztását a Kúriára, amelyhez csatolni kell a bíró hozzájáruló nyilatkozatát is.
(2)A beosztás időtartama határozott vagy határozatlan időre szólhat.
(3)Az OBH elnöke a bíró beosztásáról, valamint a beosztás Bjt.
  1. §-a szerinti megszüntetéséről vagy megszűnéséről határozatot hoz. 4.2.
  2. Az igazságügyért felelős minisztériumba történő beosztás
  3. § A határozatlan időre kinevezett bírót az OBH elnöke a Bjt.
  4. §
(2)bekezdése alapján az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beoszthatja. 93. §
(1)Az OBH elnöke a minisztériumból a meghatározott feladat ellátására érkezett megkeresést az érintett bíróságok elnökeivel megismerteti a személyi javaslatok beszerzése végett.
(2)A bíró a minisztériumba kizárólag határozott időre osztható be.
(3)A minisztériumba beosztott bíró felett a munkáltatói jogkört a Bjt. 60. §
(4)bekezdése szerint az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja.
(4)Az OBH elnöke a beosztásról és a beosztás megszüntetéséről vagy megszűnéséről határozatot hoz. 4.2.4. A tartós külszolgálat 94. §
(1)A bíró – írásbeli hozzájárulásával – az OBH elnökének döntése alapján a Bjt. 28. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint tartós külszolgálatot láthat el.
(2)Tartós külszolgálatnak minősül az a három hónapot meghaladó folyamatos külföldi tartózkodás, amelynek során
  1. a)a bíró nemzetközi bírósági szervezetben ítélkező tevékenységet végez, vagy
  2. b)ismeretei bővítése, szakmai fejlődése érdekében képzési célból nemzetközi, külföldi bírósági szervezetnél vagy nemzetközi szervezetnél, szervnél tevékenykedik, vagy
  3. c)nemzetközi vagy külföldi bírósággal vagy igazságszolgáltatási szervezetekkel kapcsolatot épít.
(3)Tartós külszolgálatot az a bíró láthat el, aki megfelelő nyelvtudással, szakmai tapasztalattal, valamint a külszolgálat ellátásához szükséges speciális ismeretekkel, képességekkel rendelkezik.
(4)Az OBH elnöke és a tartós külszolgálat ellátásával megbízott bíró írásban megállapodhatnak a bírónak az OBH-ba beosztásáról és annak időtartamáról, a külszolgálat helyéről, az ellátandó feladatokról és kötelezettségekről.
(5)Az OBH elnöke a külszolgálatról és annak megszüntetéséről vagy megszűnéséről határozatot hoz. 4.2.5. Igazgatási feladatok ellátása 95. §
(1)A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót – írásbeli hozzájárulásával – határozott vagy határozatlan időre, kizárólag vagy részben igazgatási feladatok ellátásával bízhatja meg a Bjt. 29. §
(1)bekezdése és a jelen szabályzat 31. §-a szerint.
(2)Az igazgatási feladatok ellátásával történő megbízásról szóló okiratban meg kell jelölni:
  1. a)a megbízás időtartamát,
  2. b)az ellátandó konkrét igazgatási feladatokat,
  3. c)a feladatokat a beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének megtartása mellett kell-e ellátni,
  4. d)a bírót a megbízás időtartama alatt tárgyalási kedvezmény megilleti-e.
(3)A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni az igazgatási feladatok ellátásával érintett szervezeti egységek vezetőit, valamint a tényleges munkavégzés helye szerinti bírósági vezetőt az
(1)–
(2)bekezdés szerinti határozatáról. 4.2.
  1. Központi igazgatási feladatok ellátása
  2. §
(1)Az OBH elnöke a Bjt. 29. §
(2)bekezdése szerint több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében a bírót – írásbeli hozzájárulásával – külön feladattal bízhatja meg a munkáltatói jogkört gyakorló elnök egyetértésével.
(2)A megbízást írásban kell elrendelni, megjelölve a megbízás időtartamát, az elvégzendő feladatok körét, a tevékenységének formáját, az utasítás adására jogosultat, a feladat végzésének helyét, az esetleges külön javadalmazást és az eredeti munkakör ellátásával kapcsolatos rendelkezéseket.
(3)A hozzájáruló nyilatkozat beszerzését és a megbízás elrendelését megelőzően az OBH elnöke írásban tájékoztatja a bírót az ellátandó feladatokról.
(4)A megbízott bírónak
  1. a)a feladatok elvégzésének ütemezésére és a részhatáridők meghatározására kiterjedő munkatervet és
  2. b)az általa elvégzett feladatokról kéthavonta írásbeli jelentést kell készítenie az OBH elnökének, valamint az OBH azon szervezeti egysége vezetőjének, ahol a kapcsolattartója kijelölésre került.
(5)A megbízásról az OBH elnöke előzetesen egyeztet a munkáltatói jogkört gyakorló elnökkel. A
(3)bekezdés szerinti tájékoztató megküldésével egyidejűleg az OBH elnöke a megbízásban foglaltakról írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6)A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles:
  1. a)a megbízott bírót a megbízásban foglaltaknak megfelelően tárgyalási kedvezményben részesíteni,
  2. b)az OBH-ban való megjelenését hivatali gépkocsi biztosításával vagy az utazási költségek megtérítésével elősegíteni,
  3. c)a központi igazgatási feladata elvégzéséhez az adminisztratív segítséget biztosítani. 4.2.7. A bírák kijelölése 97. §
(1)A törvény által meghatározott ügytípusokban csak az arra kijelölt bírák járhatnak el.
(2)A törvényszék elnöke jelöli ki a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
  1. évi CCXL. törvény
  2. §-a szerint a büntetés-végrehajtási ügyekben, valamint a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
  4. §
(1)bekezdése szerint a nyomozási ügyekben eljáró bírákat.
(3)A Kúria elnöke jelöli ki a Kúrián a közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat, valamint a Be. 17. §
(5)és
(6)bekezdésében, a Be. 448. §
(2)bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat, a jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban eljáró bírákat és a Kegyelmi Bizottság tagjait.
(4)A törvényszék elnökének javaslatára – a bíró hozzájárulásával – a Bjt. 30. §
(1)bekezdése szerint a törvényszéken a közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat az OBH elnöke jelöli ki.
(5)Az ítélőtábla és a törvényszék elnökének javaslatára a Bjt. 30. §
(2)bekezdése szerint a Be. 17. §
(5)és
(6)bekezdésében, a Be. 448. §
(2)bekezdésében, a Be. 542/J. §-ában és 542/D. §-ában meghatározott ügyekben ítélkező bírákat, továbbá a bírósági közvetítői tevékenységet ellátó bírákat az OBH elnöke jelöli ki. 4.2.8. Kirendelés 98. §
(1)A bíróságok és a szervezeti egységek közötti arányos munkateher biztosítása vagy a szakmai fejlődés elősegítése érdekében a bírákat a beosztási helyüktől eltérő, más szolgálati helyre is ki lehet rendelni a Bjt. 31. §-a szerint.
(2)Az arányos munkateher biztosítása érdekében a törvényszék elnöke a kirendelést megelőzően a jelen szabályzat V. Fejezet 8. alcíme szerint köteles az ügyteher alakulását áttekinteni.
(3)A kirendelés ideje alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személyében változás nem áll be.
(4)Amennyiben a kirendelés ideje alatt a kirendelt bíró az eredeti beosztásából eredő ítélkezési tevékenységet nem végez, a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke és a kirendeléssel érintett, igazgatási ellenőrzést végző bíróság elnöke egyeztethet a bíró szabadságának kiadásáról, a betegség miatti keresőképtelenségének várható tartamáról, a kirendelés idejére eső képzésben vagy a külföldi tanulmányúton való részvételről.
(5)A kirendelésről okiratban kell rendelkezni, amelyben a kirendelés időtartamát, továbbá a beosztási hely szerinti bíróságon továbbra is ellátandó egyéb feladatokat fel kell tüntetni. 4.2.9. Projektmunka 99. §
(1)Amennyiben az érintett bíróságon meghatározott tervek és célok adott időkereten belüli eléréséhez, avagy meghatározott programok adott időkereten belül való végrehajtásához szükséges tevékenységsorozat megvalósításához olyan folyamatrendszert kell létrehozni, amely az erőforrások speciális csoportosítását igényli, projekt szervezetet lehet létrehozni, különösen pályázat megvalósítása érdekében.
(2)Projekt szervezetet az OBH, a Kúria, az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke hozhat létre, melyet írásban kell elrendelni.
(3)Projekt alapítható egy összetett feladat megoldására is, amennyiben azt a részfeladatok megvalósításának szervezése indokolja.
(4)A projektben közreműködő bírákat a munkáltatói jogkört gyakorló vezető jelöli ki.
(5)Az OBH elnöke által létrehozott projekt szervezet alapítására és működésére vonatkozóan kizárólag az OBH elnökének a külön intézkedését kell alkalmazni.
(6)Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a projekt szervezet létrehozásáról és a működésének az eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét. 4.2.10. Munkacsoport 100. §
(1)A tudásalapú bírósági szervezetekben felhalmozott ismeretek és tapasztalatok összegyűjtése, hasznosítása, ezeknek az igazgatásban történő megjelenítése céljából kizárólag az OBH elnöke, a Kúria elnöke, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke munkacsoportot hozhat létre jogi szabályozási, szakmai, stratégiai, ellenőrzési, vizsgálati, költségvetési vagy más, több bíróságot vagy szervezeti egységet érintő meghatározott feladatra, illetve közös állásfoglalás, álláspont kialakítására.
(2)A munkacsoport létrehozását írásban kell elrendelni, kijelölve a munkacsoport vezetőjét, tagjait, feladatkörét, céljait, működésének időtartamát, az együttműködés és kapcsolattartás tartalmát, formáját, amennyiben indokolt, a működéshez szükséges anyagi források biztosítását, egyúttal megnevezve az adminisztratív feladatokat ellátó személyt vagy szervezeti egységet, továbbá meghatározva a beszámolás és az értékelés rendjét.
(3)A bírónak a munkacsoportban való részvétele – hozzájárulásával – az igazgatási feladattal megbízó okirat alapján történik, amely tartalmazza azt a feladatot, időtartamot, amelyre a munkacsoport létrejött, a munkacsoportban esetlegesen betöltött tisztségét, valamint a kijelölés kezdő és befejező időpontját.
(4)A munkacsoport irányításáért, a munkacsoporton belüli munkamegosztásért, a tevékenység felügyeletéért, ellenőrzéséért a munkacsoport elnöke a felelős.
(5)A munkacsoport – létrehozásának megfelelően – véleményező, javaslattételi és döntés-előkészítő feladatokat lát el, azonban külön felhatalmazás alapján döntési jogkörrel is rendelkezhet.
(6)A munkacsoport működésének befejezésekor a feladatkörének megfelelően írásos javaslatot, állásfoglalást, tanulmányt vagy a tevékenységéről összefoglalót készít.
(7)A munkacsoportok működésének részletes szabályairól az OBH elnöke külön ajánlást ad ki.
(8)Az OBH elnöke által létrehozott munkacsoport alapítására és működésére vonatkozóan kizárólag az OBH elnökének a külön intézkedését kell alkalmazni.
(9)Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a munkacsoport létrehozásáról és működésének az eredményéről megfelelő módon tájékoztatja az OBH elnökét. 4.3. Az igazságügyi alkalmazottak eltérő beosztása 101. §
(1)Az igazságügyi alkalmazott kivételes esetben a képesítésének megfelelő, de a munkakörébe nem tartozó munkavégzésre (helyettesítés), illetve más igazságügyi szervnél történő munkavégzésre (kirendelés) az Iasz. 42. §
(1)bekezdése értelmében kötelezhető.
(2)Az
(1)bekezdés szerint kivételes esetnek minősül különösen, ha a kirendeléssel (helyettesítéssel) érintett igazságügyi szervnél statisztikai adatokkal alátámasztott, jelentős ügyhátralék halmozódott fel, vagy az időszerű ítélkezés csak kirendeléssel, helyettesítéssel biztosítható.
(3)Az igazságügyi alkalmazott kirendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye változatlan marad.
(4)A bírósági titkárt – hozzájárulásával – az OBH elnöke az OBH-ba és az igazságügyért felelős minisztériumba is beoszthatja.
(5)Az OBH-ba beosztott bírósági titkár felett az OBH elnöke, az igazságügyért felelős minisztériumba beosztott bírósági titkár felett az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(6)Az OBH-ba határozott vagy határozatlan, míg az igazságügyért felelős minisztériumba kizárólag határozott időre szólhat a beosztás.
(7)A törvényszék elnöke jelöli ki okirattal a külön törvény által meghatározott ügyekben az Iasz. 41/A. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint az egyes bíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat az ellátandó ügyek körét is rögzítve.
(8)Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke az OBH elnökének a bírósági közvetítői feladatok ellátására javasolt bírósági titkár személyéről előterjesztést tesz, melyhez csatolja a bírósági titkár hozzájáruló nyilatkozatát és kérelmét.
(9)Az igazságügyi alkalmazottaknak tartós külszolgálatára, a munkacsoportban és a projektmunkában való részvételére a bírákra vonatkozó – jelen fejezet 4.2.4., 4.2.
  1. és 4.2.
  2. alcímeiben foglalt – szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
  3. Munkarend 5.
  4. A bíró és a bírósági vezető tárgyalási, ügyintézési kötelezettsége
  5. §
(1)Az elsőfokú ügyeket tárgyaló bírák az ügyelosztási rend által meghatározott ügycsoportban heti rendszerességgel két napon ítélkeznek. A tárgyalási napok arányos elosztásától a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök engedélyével lehet eltérni.
(2)Az ítélőtábla, a törvényszék és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke, elnökhelyettese, az ítélőtábla, törvényszék kollégiumvezetője és kollégiumvezető-helyettese az ügyelosztási rendben meghatározott ügycsoportban – egyesbíróként, a tanács elnökeként vagy előadó bíróként – évi öt–tíz tárgyalási napon ítélkezik.
(3)A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetője az ügyelosztási rend által meghatározott ügycsoportban évente tizenöt–húsz tárgyalási napon ítélkezik.
(4)A másod- és harmadfokú ügyeket tárgyaló tanács elnöke az ügyelosztási rendben feltüntetett ügycsoportban heti kettő tárgyalási napon vezeti a tanácsot.
(5)A másod- és harmadfokú ügyeket tárgyaló tanácsba beosztott bíró az ügyelosztási rendben feltüntetett ügycsoportban heti kettő tárgyalási napon ítélkezik.
(6)A cég-, csőd- és felszámolási ügyekben eljáró bíró évi tárgyalási napjainak számát – amennyiben peres ügyekben is eljár – a törvényszék elnöke határozza meg a szervezeti és működési szabályzatban.
(7)A harminc engedélyezett bírói létszámot elérő vagy azt meghaladó járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke és a Fővárosi Törvényszék, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) csoportvezetői évi húsz–harminc, a tíz–huszonkilenc engedélyezett bírói létszám közötti járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, a törvényszék csoportvezetője és a Fővárosi Törvényszék, a PKKB csoportvezető-helyettesei évi harminc–negyven, az öt–kilenc engedélyezett bírói létszám közötti járásbíróság elnöke évi negyven–ötven, az öt engedélyezett bírói létszám alatti járásbíróság elnöke évi ötven–hatvan tárgyalási napon tárgyal.
(8)A harminc engedélyezett bírói létszámot elérő vagy azt meghaladó járásbíróság elnökhelyettesét évi harminc– harmincöt, a járásbíróság csoportvezetőjét évi harmincöt–negyven, a tíz–huszonkilenc engedélyezett bírói létszám közötti járásbíróság elnökhelyettesét évi negyven–negyvenöt, csoportvezetőjét évi negyvenöt–ötven, az öt–kilenc engedélyezett bírói létszám közötti járásbíróság elnökhelyettesét évi ötven–hatvan, csoportvezetőjét évi hatvan– hetven, az öt engedélyezett bírói létszám alatti járásbíróság elnökhelyettesét évi hetven–hetvenöt, csoportvezetőjét évi hetvenöt–nyolcvan tárgyalási nap kötelezettség terheli.
(9)Tárgyalási napon való eljárásnak minősül, ha a bíró, a bírósági vezető tárgyaláson, nyilvános ülésen, meghallgatáson vagy tanácsülésen peres ügyeket intéz, illetve – a törvényszék vagy az ítélőtábla szervezeti és működési szabályzata által meghatározott számú – nemperes ügyekben, bírósági közvetítésben is eljár.
(10)A bíróság érdekében végzett és az OBH elnöke vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt más feladat ellátása esetén a tárgyalási napok száma a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott számú tárgyalási nappal – a kiesett idővel arányosan – csökken.
(11)A Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a bíróság szervezeti és működési szabályzatában – személyi körülmények, ügytípus vagy meghatározott egyéb szempontok alapján – az
(1)–
(8)bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.
(12)Az európai jogi szaktanácsadók oktatási tevékenységben és a bírák, bírósági titkárok kötelező oktatási rendezvényen való részvételével a tárgyalási napok száma – a kiesett idővel arányosan – csökken. 103. §
(1)Az OBT tagja a tárgyévet megelőző év november
  1. napjáig közli az ügyelosztási rend megállapítására jogosult bírósági elnökkel a tárgyévi tárgyalási napjainak a számát és azok arányos eloszlását. Amennyiben az OBT tag bírósági vezető, rá a jelen szabályzat
  2. §-át és a jelen rendelkezést együttesen kell alkalmazni.
(2)A szolgálati bíróság, a végrehajtói fegyelmi bíróság, a közjegyzői fegyelmi bíróság tagjának évi tárgyalási kötelezettsége annyi tárgyalási nappal csökken, amennyi munkanapot igazoltan e különbírósági bírói munkájára fordít.
(3)A bíró vizsgálatát végző tanácselnöknek vagy bírónak az évi tárgyalási kötelezettsége vizsgált bíránként a vizsgálat elrendelője által meghatározott, de egy-egy bírói vizsgálat alkalmával legalább 4 tárgyalási nappal csökken. E rendelkezést alkalmazni kell a tíz engedélyezett bírói létszámot el nem érő létszámú bíróságok vezetőire is.
(4)Jelen szabályzat 179. §
(1)bekezdése szerint kijelölt instruktorbíró tárgyalási kötelezettsége negyedévente kettő nappal csökken.
(5)A Bjt. 29. §
(1)bekezdése szerint az igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíró és a Bszi. 133. §
(2)és
(3)bekezdése szerint megbízott bírósági vezető tárgyalási kedvezményére a bírósági vezetőkre irányadó jelen szabályzat 102. §
(2)–
(4)és
(7)–
(10)bekezdése rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az ellátandó feladatok körére figyelemmel.
  1. § A bírák tárgyalási és ügyintézési kötelezettségére vonatkozó rendelkezések a Bszi.
  2. §
(2)bekezdése alapján eljáró bírósági titkárra is megfelelően alkalmazandók. 105. §
(1)A bíró és a Bszi. 15. §
(2)bekezdése alapján eljáró bírósági titkár az ügyeket – a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel – érkezési sorrendben köteles intézni, kitűzni. A sorrendtől a tárgyalási napok teljesebb kihasználása érdekében lehet eltérni.
(2)Soron kívüli ügyekben – a törvényben megszabott határidő hiányában – valamennyi eljárási cselekményt haladéktalanul kell elvégezni. A soron kívüli ügyintézés érdekében, ha az másképpen nem biztosítható, a
(3)bekezdés szerint kell eljárni.
(3)Annak érdekében, hogy a soron kívüli ügyekben – a törvényben meghatározott határidő hiányában – valamennyi eljárási cselekményt haladéktalanul el lehessen végezni, a bíró köteles a havi tárgyalási kötelezettségén túlmenő tárgyalási napokat kitűzni – amelyek számával valamelyik következő havi kötelező tárgyalási napjainak a száma csökkenhet –, amennyiben ezen tárgyalási határnapját megfelelően kihasználta. 5.2. Eljárás a bíró és a bírósági titkár tartós távolléte esetén 106. §
(1)A bíró és a bírósági titkár tartós, előre láthatóan legalább háromhavi – a civil szervezetek nyilvántartásával, gyermekek tartásával, szülői felügyeleti joggal kapcsolatos, cégügyeket intéző, végrehajtási és szabálysértési ügyekkel foglalkozó bírák vagy bírósági titkárok esetében harminc napot meghaladó – távolléte esetén a rá kiosztott ügyekben a szükséges intézkedések megtételéről a bíróság elnökének (az ügyek kiosztására jogosult más igazgatási intézkedésre jogosultnak) azonnal intézkednie kell, ha az adott ügyben a bíróság ügyforgalmi helyzetére figyelemmel vagy más okból a
(2)bekezdés a)–d) pontjában foglalt intézkedések nem biztosíthatják az ügyek időszerű elintézését.
(2)Amennyiben a távol levő bíró, illetve bírósági titkár valamennyi ügyének azonnali átosztására nincs lehetőség, a bíróság elnökének (az ügyek kiosztására jogosult más igazgatási intézkedésre jogosultnak) a következők szerint kell eljárnia:
  1. a)a távol levő bíró, bírósági titkár valamennyi ügyét az ügyek érkezése szerinti sorrendbe kell állítani, majd közülük ki kell választani a soron kívül intézendő ügyeket,
  2. b)meg kell állapítani, hogy a bíróság (szervezeti egység) ugyanazon ügyszakában a bírák, bírósági titkárok jellemzően melyik év, hányadik hónapjában érkezett ügyek elintézésénél tartanak,
  3. c)a távol levő bíró, bírósági titkár ugyanezen hónapban vagy korábban érkezett ügyét, valamint a soron kívül intézendő ügyeit a legrövidebb időn belül – általában arányosan – át kell osztani a bíróság (szervezeti egység) ténylegesen tárgyaló bíráira, bírósági titkáraira,
  4. d)ezt követően minden hónap utolsó munkanapjáig a távol levő bíró, bírósági titkár ügyeiből át kell osztani a ténylegesen tárgyaló bírákra, bírósági titkárokra az érkezés szerinti legkorábbi hónap ügyeit, amíg azok el nem fogynak, vagy együttesen egy bíróra, bírósági titkárra át nem oszthatók,
  5. e)a ténylegesen tárgyaló bíráknál, bírósági titkároknál az átosztott ügyekre nézve is be kell tartani a kitűzési (ügyintézési) sorrendet.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdésben foglaltakat a bírói álláshely bármely okból történő megüresedése esetén is megfelelően kell alkalmazni. 5.3. A munkából váratlanul kieső bíró, bírósági titkár helyettesítése 107. §
(1)Ha a bíró, bírósági titkár a tárgyalási napján előre láthatóan, bármilyen okból nem tud megjelenni a szolgálati helyén, a bíró, bírósági titkár köteles a tárgyalásra kitűzött ügyekben a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni és a távollétéről az igazgatási intézkedésre jogosult vezetőjét tájékoztatni.
(2)Ha a bíró, bírósági titkár a tárgyalási napján előre nem láthatóan nem jelenik meg a szolgálati helyén, az igazgatási intézkedésre jogosult vezető – lehetőleg az érintett bíróval, bírósági titkárral egyeztetve – előmozdítja a szükséges érdemi intézkedések megtételét. Ebben az esetben az igazgatási intézkedésre jogosult vezető az ügyelosztási rend figyelembevételével intézkedik az ügy átosztásáról vagy a tárgyalás elhalasztásáról vagy más bíró, bírósági titkár kijelölésével a szükséges érdemi intézkedések megtételéről vagy az új tárgyalás soron kívüli kitűzéséről. 5.4. A bíróságon kívüli munkavégzés 108. §
(1)Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke – az első kinevezéstől számított egy év bírói gyakorlat elteltével – kérelemre, határozott vagy határozatlan időre írásban engedélyezheti, hogy a bíró – a tárgyalási napok kivételével – munkáját részben vagy egészben a bíróságon kívül végezze. A törvényszék elnöke a fenti jogkörét a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökére átruházhatja.
(2)Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke beszerzi a döntése előtt – ideértve az engedély visszavonására vonatkozó döntést is – az ítélőtáblai, törvényszéki bíró esetében az érintett kollégiumvezető, míg a járásbírósági, a közigazgatási és munkaügyi bíró esetében a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének és a bíró ügyszaka szerinti kollégium vezetőjének a véleményét. A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke – átruházott jogkörben eljárva – a döntése előtt beszerzi a csoportvezető véleményét.
(3)A határozott időre szóló engedély esetenként legfeljebb egy évre adható. Az első alkalommal engedélyezett bíróságon kívüli munkavégzésre adott engedély kizárólag határozott időre szólhat.
(4)A bíró a bírósági vezetői kinevezésével a bíróságon kívüli munkavégzésre vonatkozó engedély hatályát veszti, azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírósági vezető részére az ítélkező tevékenységéhez szükséges feladatai ellátásához bíróságon kívüli munkavégzést engedélyezhet. 109. §
(1)A bíróságon kívüli munkavégzés lehetőségét igénybe vevő bíró (bírósági vezető) köteles bejelenteni a bíróság elnökének vagy az intézkedésre közvetlenül jogosult más bírósági vezetőnek, hogy a munkaidő alatt hol és mely telefonszámon érhető el.
(2)A bíró (bírósági vezető) munkaidejében a munkáltatói jogkör gyakorlójának vagy a szolgálati helye szerinti bíróság hatáskörrel rendelkező vezetőjének intézkedésére köteles a vezető által megjelölt időpontban megjelenni a bíróságon. 110. §
(1)A bíróságon kívüli munkavégzésre kiadott engedélyt – írásban indokolva – vissza kell vonni, ha a bíró a munkáját nem megfelelően végzi, különösen ha:
  1. a)önhibájából rendszeresen nem használja ki a tárgyalási napjait,
  2. b)indokolatlan – önhibájából eredő – írásba foglalási késedelme van,
  3. c)tartósan és nem objektív ok(
  4. ok)miatt az elvárható teljesítményt nem éri el,
  5. d)önhibájából hosszabb ügyintézési késedelmekkel dolgozik,
  6. e)a törvényből és a bíróság szervezeti és működési szabályzatából adódó kötelezettségeit rendszeresen és súlyosan megszegi, f ) a bíróság szervezeti és működési érdeke ezt kívánja.
(2)A visszavonás annak okától függően határozott vagy határozatlan időre is szólhat. 111. §
(1)A bíróságon kívüli munkavégzésre vonatkozó engedély iránti újabb kérelem, az engedély visszavonását követő hat hónap eltelte után nyújtható be. A kérelemről – a bíró közvetlen vezetőjének javaslata alapján – a Kúria, az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke dönt, az ítélőtáblai, törvényszéki bíró esetében az érintett kollégiumvezető, míg a járásbírósági, a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró esetében a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének és a bíró ügyszaka szerinti kollégium vezetőjének a véleményét beszerezve.
(2)E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a cég-, csőd- és felszámolási ügyszakban, a büntetés-végrehajtási ügyszakban, a civil szervezetek nyilvántartása ügyszakában és más nemperes ügyszakokban eljáró bírákra és az egyesbíró hatáskörében eljárni jogosult bírósági titkárokra és a bírósági ügyintézőkre is. 112. §
(1)E fejezetben foglaltak végrehajtására az ítélőtábla és a törvényszék elnöke elnöki intézkedés kiadására jogosult.
(2)Az ítélőtábla, a törvényszék elnöke a szervezeti és működési szabályzatban rendelkezik a munkarendre vonatkozó részletes szabályokról.
  1. § A Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg az igazságügyi alkalmazottak munkarendjét.
  2. Ügyelosztási rend
  3. §
(1)A Bszi. 9. §
(1)bekezdése alapján a bíróság elnöke minden év december 10. napjáig a következő tárgyévre vonatkozóan ügyelosztási rendet készít. Az ügyelosztási rendnek tartalmaznia kell, hogy a bírák, a bírósági titkárok, bírósági ügyintézők mely ügyekben járhatnak el (ügybeosztás), és hogy az ügyek kiosztására milyen szabályok szem előtt tartásával kerül sor (ügykiosztás).
(2)Az ügyelosztási rend kialakítása érdekében a kollégiumvezetők, a törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbírósági, közigazgatási és munkaügyi bírósági elnökök november 15. napjáig ügyelosztási tervet készítenek, melyet az ügyelosztási rend meghatározása érdekében az érintett ítélőtábla vagy a törvényszék elnökének megküldenek.
(3)A törvényszék és az ítélőtábla elnöke a részére megküldött ügyelosztási terveket – az illetékességi területéhez tartozó járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság ügyelosztási tervével együtt – véleményezésre a bírói tanácsnak és az ügyszak szerint érintett kollégiumnak ésszerű időn belül megküldi.
(4)A kollégiumvezető az ügyelosztási tervnek a
(2)bekezdés szerinti megküldését megelőzően intézkedik az érintett kollégium véleményének beszerzése iránt.
(5)A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke által a
(2)bekezdés szerint elkészített és a törvényszék elnöke által jóváhagyott ügyelosztási terv a járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság következő tárgyévre vonatkozó ügyelosztási rendje, melynek a Bszi. 11. §
(1)bekezdése szerinti közzétételéről a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a hivatali út betartásával köteles gondoskodni.
(6)A bíróság elnöke a kialakított ügyelosztási rendet, továbbá annak módosítását és kiegészítését – a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság az érintett törvényszék útján – a bíróság internetes honlapján történő közzététellel és kifüggesztéssel egyidejűleg az OBH elnöke részére megküldi a bíróságok központi internetes honlapján való közzététel végett. 115. §
(1)Az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke az ügyelosztási rend kialakítása során a Bszi. 10. §
(1)és
(3)bekezdését és az alábbi elveket szem előtt tartva jár el:
  1. a)az ügyelosztási rendnek minden bíróra, bírósági titkárra, bírósági ügyintézőre ki kell terjednie, azokra is, akik részben vagy egészben nemperes ügyszakban dolgoznak (teljesség elve);
  2. b)az ügyelosztási rendet általános módon kell megalkotni úgy, hogy abból meghatározható legyen, hogy az érkező ügyet melyik bírónak (bírói tanácsnak), bírósági titkárnak, bírósági ügyintézőnek kell intéznie (absztraktság elve);
  3. c)az ügyelosztási rendet a kiosztás szempontjaira vonatkozóan naptári éven belül kizárólag előre meghatározott eljárási rend alapján lehet csak megváltoztatni (állandóság és évenkéntiség elve);
  4. d)az ügyelosztási rendben meg kell határozni, hogy milyen időszakonként kell megvizsgálni a kiosztásnak a bírák, a bírósági titkárok, a bírósági ügyintézők közötti munkateher jelentős eltérését eredményező hatását (munkateher kiegyenlítésének elve), továbbá az ügyelosztási rend módosításának feltételeit;
  5. e)a korábban kiosztott ügy átosztásakor is az ügyelosztási rend alapelveinek megfelelően kell eljárni (az alkalmazandó szabályok azonosságának elve); f ) az ügyelosztás módszerét előre meghatározott elvek mentén, kiszámíthatóan és átláthatóan kell meghatározni úgy, hogy abban szubjektív döntések egyáltalán nem játszhatnak szerepet (az ügyelosztási technikák variálhatóságának elve).
(2)Az OBH elnöke az ügyelosztási rend kialakításának és módosításának részletszabályairól külön ajánlást ad ki. 116. §
(1)A bírósági ügyvitel szabályai (BÜSZ) értelmében ügyelosztási módszerként alkalmazandó különösen:
  1. a)a páros, páratlan számok,
  2. b)a meghatározott számcsoportok,
  3. c)az alperes (kötelezett), illetve a vádlott (eljárás alá vont személy) nevének kezdőbetűje,
  4. d)a bíróság illetékességi területének felosztása a bírák, bírósági titkárok között (városok, kerületek, egyéb települések szerint),
  5. e)egyhetes, kéthetes vagy havonkénti megosztásban valamennyi érkezett ügy egy tanácsra (bíróra, bírósági titkárra) történő kiosztása, f ) az ügyszakonkénti, ügycsoportonkénti, ügy tárgya szerinti szakosodás,
  6. g)az ügyek súlyozásának figyelembevétele,
  7. h)a bírói, bírósági titkári, bírósági ügyintézői gyakorlat időtartama,
  8. i)az érkezési sorrend,
  9. j)számítógépes program segítségével történő automatikus ügyelosztás,
  10. k)az arányos munkateher-megosztás figyelembevétele,
  11. l)több ügyelosztási módszer együttesen.
(2)A bíróság elnöke által alkalmazott ügyelosztási rendet az ítélőtábla, a törvényszék honlapján közzé kell tenni, és a bíróságon a felek által hozzáférhető helyen ki kell függeszteni. A járásbíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke által kialakított ügyelosztási rendet az illetékességi terület szerint érintett törvényszék honlapján kell közzétenni.
  1. § A bíróság elnöke a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg, hogy az ügyek elosztására melyik igazgatási intézkedésre jogosult személy vagy bírósági vezető jogosult.
  2. § Az elnök által kialakított és közzétett ügyelosztási rendnek a részét képezi a bírák, a bírósági titkárok, a tanácsok felsorolása, megjelölve, hogy részükre milyen ügyek oszthatók ki.
  3. §
(1)A közzétett ügyelosztási rendtől kizárólag az eljárási törvényekben szabályozott esetekben vagy a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni. Az ideiglenes módosítás esetén a jelen szabályzat 114. §
(3)–
(6)bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti eltérésre adhat okot különösen, ha az ügy soronkívüliséggel érintett, továbbá kiemelt jelentőségű, nagy munkaigényességű ügy vagy a törvénykezési szünet tartama alatti ügyintézéssel vagy munkaszüneti napokra tervezett készenléttel vagy ügyelettel érintett.
(3)A bíró vagy a bírósági titkár, a bírósági ügyintéző kirendelése esetén az ügyelosztási rendet a kirendelés kezdő napjáig ki kell egészíteni. 7. Igazgatási ellenőrzés 7.1. Az ellenőrzési jogkör 120. §
(1)A bíróság elnöke az általa irányított bíróságon az arányos munkateher megteremtése és fenntartása, valamint az ügyérkezési és létszám-aránytalanság kiküszöbölése érdekében folyamatos ellenőrzést végez, elősegítve a bíróságon folyamatban lévő ügyekben az eljárási határidők és az ügyvitel szabályainak megtartását, az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezését.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti ellenőrzés során – szükség szerint a folyamatban lévő és befejezett ügyek iratai és a tárgyalási napló összevetése alapján is – jogosult és köteles megvizsgálni különösen:
  1. a)a havi tárgyalási napok számát, kihasználtságát,
  2. b)a per- (ügy-) előkészítés gyakorlatát, az érkezett ügyek sorrendben történő feldolgozása elvének érvényesülését,
  3. c)az elrendelt, illetve a jogszabályok által előírt soronkívüliség érvényesülését,
  4. d)az első bírói intézkedés határidejét,
  5. e)az első tárgyalás kitűzése és az eljárás során hozott bírói intézkedések időszerűségét, f ) a halasztással, napolással egyidejű új határnap kitűzésének gyakorlatát,
  6. g)a határozatok írásba foglalásának időszerűségét,
  7. h)az iratok felterjesztésének időszerűségét,
  8. i)az ügyviteli szabályok, valamint az iratkezelési szabályzatban előírtak megtartását, különös tekintettel a lajstromozás szabályaira,
  9. j)a panaszok kivizsgálásával kapcsolatos tevékenységet,
  10. k)a kettő éven túl folyamatban lévő ügyek elhúzódásához vezető okokat.
(3)Az ítélőtábla, a törvényszék kollégiumvezetője, tanácselnöke, továbbá a bíróság csoportvezetője önállóan is köteles elvégezni az
(1)és
(2)bekezdésben szabályozott folyamatos ellenőrzést.
(4)Az elvégzett ellenőrzés megállapításairól – amennyiben az késedelmet vagy mulasztást tárt fel – feljegyzést kell készíteni a szükséges intézkedések meghatározásával. A feljegyzéshez mellékelni kell az érintett bíró írásbeli jelentését a késedelem vagy az egyéb mulasztás okairól.
(5)E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a cég-, csőd- és felszámolási ügyszakban, a büntetés-végrehajtási ügyszakban, a civil s

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.