2016. XIII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról.

2016. XIII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az  ennek végrehajtására kiadott európai uniós jogi aktusok rendelkezéseiből eredő nemzeti feladatok ellátása érdekében, az Európai Unió belső piacának működése, valamint a vámbevételek biztosítása céljából, figyelembe véve az uniós vívmányokat, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. § (1) Az uniós vámjogot – annak elsőbbsége mellett – az e törvényben foglaltak figyelembevételével kell végrehajtani. (2) E  törvényt, valamint a  Magyarországon alkalmazásra kerülő – behozatali vagy kiviteli eljárásra vonatkozó  – nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni az  európai uniós jog által nem szabályozott kérdésekben az  e  törvény hatálya alá tartozó területen folytatott nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos ügyekben, ha az a vámhatóság hatáskörébe tartozik. (3) E törvény területi hatálya – a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – Magyarország területére terjed ki. (4) E törvény területi hatálya szempontjából nemzetközi szerződés alapján a) külföldön létesített magyar vámhivatalt Magyarország területén működőnek, b) Magyarország területén külföldi vámhatóság által létesített szolgálati helyet Magyarország területén kívül működőnek kell tekinteni. (5) E  törvény személyi hatálya – a  III. Fejezetben meghatározott kivétellel – a  vámhatóságra és az  Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: Vámkódex) hatálya alá tartozó személyre terjed ki – ha rájuk a  magyar jog irányadó –, ideértve a  Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott valamennyi szervezeti formát is. 2. § (1) Ha a  Vámkódex 5.  cikk 2.  pontja szerinti vámjogszabályok (a  továbbiakban: vámjogszabályok) valamely eljárási kérdésben nem rendelkeznek, vámigazgatási eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A  Ket. végrehajtásról szóló rendelkezései, továbbá az  eljárás megindítására, az  ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai az e  törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem alkalmazhatók. (3) Ha az  ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az  eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az ügyben eljáró adó- és vámhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a  vámhatóság az  eljárást felfüggeszti. Ha a  más szerv előtti eljárás megindítására az  ügyfél jogosult, erre őt a  vámhatóság megfelelő határidő kitűzése mellett felhívja. Ha az  ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a vámhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (4) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljáró vámhatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja. A  meghosszabbítás időtartama – ha e  törvény eltérően nem rendelkezik – legfeljebb 30  nap. A  határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait meg kell jelölni. (5) Ha a  vámhatóság a  vámigazgatási eljárásban az  előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az  nem jár azzal a következménnyel, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. A törvényt az Országgyűlés a 2016. március 30-i ülésnapján fogadta el. (6) Az  egyéb terhekre a  vámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azok kiszabását, illetve beszedését jogszabály a vámhatóság hatáskörébe utalja. (7) Ha vámjogszabály az áru tulajdonosáéhoz hasonló rendelkezési jogot említ, a rendelkezési jog tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A  postai küldemények vámeljárás alá vonásának részletes szabályait az  adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3. § E törvény alkalmazásában 1. adószabályok: adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást a  központi költségvetés javára megállapító törvények, 2. egyéb terhek: valamennyi olyan, az áru behozatalához kapcsolódó fizetési kötelezettség, amelynek kiszabása, beszedése, ellenőrzése a  vámhatóság hatáskörébe tartozik, így különösen a  jövedéki adó, az  általános forgalmi adó, a regisztrációs adó, energiaadó, 3. jövedéki termék: a  jövedéki adóról és a  jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Jöt.) ekként meghatározott termék, 4. postai küldemény: a  952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az  Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i 2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a  továbbiakban: FJA) 1.  cikk 24.  pontja szerinti küldemény, 5. tartozás: a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a  továbbiakban: NAV) által az  adós részére közölt és az  adós által – engedély nélkül – határidőre meg nem fizetett összeg, 6. ügyfél: az  a  személy, akit a  vámjogszabályok alapján jogok illetnek meg, illetve kötelezettségek terhelnek, ügyfélnek kell tekinteni továbbá e feladata ellátása során a vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a végelszámolót is, 7. vámhiány: a  jogszerűen keletkezett vám és egyéb terhek és az  azoknál kisebb értékben tévesen kiszabott vám és egyéb terhek különbözete, továbbá a  jogszerűen keletkezett, ki nem szabott vám és egyéb terhek összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét, a vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a  szabályok be nem tartása miatt lefoglalt és elkobzott termékek esetében a  keletkezett behozatali vámok, valamint a  kapcsolódó egyéb terhek összege, továbbá a 85. § (7) bekezdése alapján megállapított egyéb teher különbözete, 8. vámhivatal: a  NAV megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságai és azok kirendeltségei, valamint a  Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok, 9. vámigazgatási eljárás: a  vámhatóság által a  vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében ügyféli kérelemre vagy hivatalból végzett cselekmények összessége, 10. vámszerv: a NAV vámigazgatási feladatot is ellátó szerve. MÁSODIK RÉSZ AZ EURÓPAI UNIÓ VÁMJOGÁNAK VÉGREHAJTÁSA III. FEJEZET A VÁMJOGSZABÁLYOK ALKALMAZÁSI KÖRE, A VÁM KÜLDETÉSE ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. A Vámkódex 5. cikkéhez 4. § (1) A  Vámkódex 5.  cikk 1.  pontja szerinti vámhatóság alatt Magyarország tekintetében a  NAV-ot és jogszabályban a vámjogszabályok alkalmazására hatáskörrel rendelkező más hatóságot kell érteni. (2) A  Vámkódex 5.  cikk 4.  pontjában szereplő, nemzeti jog által elismert ügyleti képességgel rendelkező nem jogi személy személyegyesülés az  egyéni cég, a  szakcsoport, a  polgári jogi társaság, a  társasház, a  társasüdülő, a társasgarázs, az építőközösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés. (3) A  Vámkódex 5.  cikk 31.  pont a)  alpontja alkalmazásában a  természetes személynek akkor van Magyarország területén szokásos tartózkodási helye, ha az  adott  naptári  évben – a  ki- és beutazás  napját is egész  napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott. (4) E törvény, illetve a Vámkódex 39. cikk a) pontja alkalmazásában a kérelmező gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény alatt a  2013. június 30-ig hatályban volt, a  Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.  évi IV.  törvény 216/B.  § (2)  bekezdésében, 218.  § (1)–(3)  bekezdésében, 224/A.  §-ában, 253.  § (1)–(3)  bekezdésében, 254.  §-ában, 256/A.  § (1)  bekezdésében, 258/B.  § (1)–(3)  bekezdésében, 258/C.  § (2)–(4)  bekezdésében, 258/E.  § (2)  bekezdésében, 261/A.  § (1)–(3)  bekezdésében, 263.  § (2) és (3)  bekezdésében, 263/A.  § (1)–(3)  bekezdésében, 263/B.  § (1) és (3)  bekezdésében, 263/C.  § (1)  bekezdésében, 264.  § (1)–(3)  bekezdésében, 264/C.  § (1)–(3) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében, 277/A. §-ában, 280. § (1)–(3) bekezdésében, 281. § (1) bekezdésében és a  (3)  bekezdés a)  pontjában, 281/A.  § (1) és (2)  bekezdésében, 282.  § (1) és (2)  bekezdésében, (3)  bekezdés b)  pontjában és (4)  bekezdésében, 282/A.  § (1)–(3)  bekezdésében, 283/A.  § (1)  bekezdésében, 283/B.  §-ában, 303.  § (1)–(4)  bekezdésében, 317.  § (1) és (4)–(7)  bekezdésében, 318.  § (1) és (4)–(7)  bekezdésében, 326.  § (1) és (3)–(6)  bekezdésében, valamint a  XVII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket, illetve a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C.  törvény 176.  § (1)–(3)  bekezdésében, 178.  § (1)–(3)  bekezdésében, 182.  § (1)–(3) bekezdésében, 183. § (1) bekezdésében, 184/B. § (1)–(3) bekezdésében, 184/C. § (1)–(3) bekezdésében, 186. § (1)–(3) bekezdésében, 241. § (1) bekezdésében, 242. § (1) és (2) bekezdésében, 248. § (1) és (2) bekezdésében, 249. § (1) bekezdésében, 250. § (1) és (2) bekezdésében, 290. § (1)–(4) bekezdésében, 293. § (1)–(4) bekezdésében, 295. § (1) és (2) bekezdésében, 298. § (1), (1a) és (3) bekezdésében, 321. § (1) bekezdésében, 324. § (1) és (2) bekezdésében, 325.  § (1)–(3) és (5)  bekezdésében, 326.  § (1)–(5)  bekezdésében, 327.  § (1)–(3)  bekezdésében, 329.  § (1)–(3)  bekezdésében, 330.  § (1) és (2)  bekezdésében, 342.  § (1)  bekezdésében, 347.  § (1) és (2)  bekezdésében, 353.  § (1)–(5)  bekezdésében, 358.  § (2)  bekezdésében, 372.  § (1) és (3)–(6)  bekezdésében, 373.  § (1) és (3)–(6)  bekezdésében, 374.  § (1) és (3)–(6)  bekezdésében, 375.  § (1)–(5)  bekezdésében, 379.  § (1) és (3)–(6)  bekezdésében, valamint a  XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket kell érteni. Jogi személy gazdálkodó esetén további feltétel, hogy a fenti bűncselekmények elkövetése az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő javára a  jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV.  törvény 1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott előny szerzését célozta vagy eredményezte és a bűncselekményt az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő a) ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja az  engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő tevékenységi körében követte el, b) tagja vagy alkalmazottja az  engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna. IV. FEJEZET A SZEMÉLYEK VÁMJOGSZABÁLYOK SZERINTI JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 2. A Vámkódex 6. cikkéhez 5. § A  gazdálkodó a  számítógépesített rendszerének működési zavarát köteles a  vámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni. 3. A Vámkódex 9. cikkéhez 6. § (1) A  vámjogszabályok és az  e  törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben – ha e  törvény másként nem rendelkezik – a  NAV jár el. Az  adószabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a  vámazonosító számra (a  továbbiakban: VPID szám) történő hivatkozást a  vámjogszabályok szerinti uniós vámazonosító számra (a  továbbiakban: EORI szám) történő hivatkozásként kell értelmezni. (2) Az  FJA 6.  cikk (2)  bekezdésének kivételével – az  (5)  bekezdésre figyelemmel – valamennyi, a  Vámkódex 5.  cikk 5. pontja szerinti gazdálkodónak (a továbbiakban: gazdálkodó) nem minősülő, a Vámkódex 5. cikk 4. pontja szerinti személynek nyilvántartásba kell vetetnie magát azon esetekben, amikor a  vámhatóságok előtt elektronikus úton vagy papír alapon vám-árunyilatkozatot, vagy a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelmet nyújt be. (3) A vámhatóság az FJA 4. cikke alapján az EORI nyilvántartásba vételhez szükséges adatok benyújtását elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő módon a természetes személyeknek, illetve azon gazdálkodóknak engedélyezi, akik a vámhatóság vonatkozó számítógépes rendszeréhez való közvetlen hozzáféréssel nem rendelkeznek. (4) Az  elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő adatközlés a  NAV honlapján közzétett formanyomtatvány felhasználásával történik. A vámhatóság kérheti a bejelentett adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatását. (5) A  vámhatóság az  FJA 6.  cikk (2)  bekezdése alapján a  nyilvántartásba vétel mellőzésének indokoltságát az  ügy körülményeire tekintettel alkalmanként állapítja meg. 7. § (1) A vámhatóság az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján érvényteleníti az EORI számot, ha a) az  érintett személy cégbírósági bejegyzés, törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a  cégbíróság, illetve a  kincstár elutasította, kivéve, ha az  ügyfél igazolja a  cégbíróság elutasító végzésének kézhezvételét követő 30  napon belül, hogy a  cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8  napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van, b) az érintett személy cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette, c) az  érintett személynek a  cégjegyzékből való törlését a  cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, vagy az érintett személyt a törzskönyvi nyilvántartásból törölték, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásából törölték, d) az érintett személy által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím, e) az  érintett személy vámellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a  bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, vagy f ) a gazdálkodónak nem minősülő személy meghal. (2) A  vámhatóság az  EORI szám érvénytelenítéséről határozattal dönt, a  határozat elleni fellebbezést a  közléstől számított 15  napon belül lehet előterjeszteni a  határozatot hozó vámhatósághoz. A  fellebbezést az  ügy összes iratával a  felettes szervhez a  fellebbezés megérkezésétől számított 8  napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a  vámhatóság a  megtámadott határozatot a  fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről az iratok hozzá történő megérkezését követő 15 napon belül dönt. (3) Ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett ügyfél esetében az  érvénytelenítés elrendelésére az  (1)  bekezdés d) vagy e)  pontja alapján került sor, a  vámhatóság a  határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő  napon a  cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az  EORI szám érvénytelenítésével érintett ügyfélnyilvántartásból való törlését. Az  EORI szám (1)  bekezdés d) vagy e)  pontja szerinti érvénytelenítése esetén, az  egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő ügyfelek esetében a  vámhatóság a  jogerőre emelkedés megállapítását követő  napon megkeresi az  egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet az  érvénytelenítés tényének és időpontjának az  egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, más, cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett ügyfél esetében az  érvénytelenítésről értesíti az  ügyfél nyilvántartását vezető egyéb szervet. (4) A  vámhatóság az  (1)  bekezdés d) vagy e)  pontjában meghatározott esetekben az  EORI szám érvénytelenítését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az  ügyféllel. A  hirdetményt 15  napra a  vámhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a határozatot hozó vámhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az  ügyfél elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a  figyelemfelhívást, hogy a  vámhatóság az EORI szám törléséről határozatot hozott, amelyet az ügyfél vagy képviselője a határozatot hozó vámhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a  határozat nem emelkedett jogerőre. Az  e  bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. (5) A  vámhatóság az  EORI szám érvénytelenítését elrendelő határozatot megsemmisítő határozatról és a  határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a  cégbíróságot, az  egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az ügyfél nyilvántartását vezető egyéb szervet. 8. § (1) Az  FJA 7.  cikk (1)  bekezdés b)  pont szerinti tudomásra jutástól az  EORI szám várható érvénytelenítésével érintett ügyfél EORI számát tartalmazó árunyilatkozat, értesítés, kérelem feldolgozását fel kell függeszteni a  7.  § (2)  bekezdése szerinti, az  érvénytelenítési eljárás során hozott határozat jogerőre emelkedéséig. A  vámhatóság a másodfokú döntés jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon intézkedik a) a felfüggesztés lezárásáról, ha az EORI szám érvénytelenítését elrendelő határozatot megsemmisítették, b) az árunyilatkozat, értesítés és kérelem elutasításáról, ha az EORI szám érvénytelenítését helyben hagyták. (2) Az  EORI szám érvénytelenítésére irányuló kérelemre vagy hivatalból induló eljárás során az  EORI szám érvénytelenítésére vonatkozó határozat akkor hozható meg, ha az  adott EORI számon nyilvántartott ügyfél vonatkozásában az  FJA 7.  cikk (1)  bekezdés b)  pontja szerinti tudomásra jutás vagy az  érvénytelenítésre irányuló kérelem befogadása előtt indult vámigazgatási eljárások lezárulnak, a  vámhatóság az  esedékes vám és egyéb terhek megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket előírja a  folyószámlán, és a  lejárt tartozások beszedése iránti intézkedéseket végrehajtja. (3) Az EORI szám érvénytelenítése az adószabályok szerinti VPID számként való alkalmazást közvetlenül nem szünteti meg. A VPID számként való alkalmazás megszüntetését a NAV az adóigazgatási eljárások lezárását és az adótartozás beszedését követően végezheti el. 4. A Vámkódex 12. cikkéhez 9. § (1) Vámtitok a vámjogszabályok alkalmazásával összefüggő feladatai elvégzése során a vámhatóság tudomására jutott minden információ, függetlenül annak megjelenési formájától. (2) A  vámhatóság, valamint alkalmazottja, volt alkalmazottja, az  ellenőrzésbe vagy az  eljárásba bevont minden más személy a feladatai ellátása során tudomására jutott minden, jogszabály által védett titkot köteles megőrizni. 10. § (1) A  vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a  tudomására jutott információk ellenőrzéséhez, a  személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból igényelhet adatot: a) a  személy azonosítása érdekében a  természetes személy adatainak és lakcímének nyilvántartásából, útlevélszám alapján az  útlevél-nyilvántartásból, a  cégbírósági nyilvántartásból és az  egyéni vállalkozói nyilvántartásból, b) az áru és gépjármű azonosításához a gépjármű-nyilvántartásból, c) a  Vámkódex 39.  cikk a)  pontjában meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, a  4.  § (4)  bekezdésében meghatározott gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény kérelmező általi elkövetésének ténye vonatkozásában (időpont, bűncselekmény megjelölése, kiszabott büntetés és mellékbüntetés) a bűntettesek nyilvántartásából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti rendszerből, d) a  Vámkódex 39.  cikk a)  pontjában meghatározott feltételek ellenőrzésével összefüggésben az  FJA 28.  cikk (2)  bekezdésében meghatározottak végrehajtásának biztosítása céljából, a  4.  § (4)  bekezdésében meghatározott gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt a  kérelmezővel szemben indult büntetőeljárás vonatkozásában (eljáró szerv megjelölése, tagállam, az  eljárás kezdő időpontja) a  büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, a  bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti rendszerből, e) egyéb jogszabályi felhatalmazás alapján az abban meghatározott nyilvántartásokból. (2) A  vámhatóság megkeresésére a  hitelintézet a  vámérték valódiságának, a  vámtartozás, valamint az  egyéb terhek befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat térítésmentesen szolgáltat. (3) A  vámhatóság a  személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat. (4) A  vámtitkot a  hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a  titoktartási kötelezettség megtartását a  feldolgozás során biztosítják és – ha a  statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik – azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik. 11. § (1) A vámhatóság megkeresésre vagy hivatalból tájékoztatja a vámtitokról a) a nemzetbiztonsági szolgálatokat törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából, b) a  rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet és a terrorizmust elhárító szervet törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében, c) az ügyészt, valamint a nyomozó hatóságot törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából, d) a bíróságot az igazságszolgáltatási tevékenysége ellátása céljából, e) engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti, nyilvántartási, hitelesítési és piacfelügyeleti feladataik ellátása céljából, ea) a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervet, eb) a kábítószer-prekurzorok kivitelének és behozatalának engedélyezésére kijelölt hatóságot, ec) a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságot, ed) a közraktározás-felügyeleti hatóságot, ee) az  Európai Unióba irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerével kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt hatóságot, ef ) a piacfelügyeleti hatóságot, eg) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, eh) a piaci árinformációs rendszert működtető szervet, ei) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokat, ej) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, ek) a borászati hatóságot, el) az  egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezésre, felügyeletre kijelölt hatóságot, f ) az agrárpolitikáért felelős minisztert az agrárrendtartással és a piacvédelmi elemzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából, g) a minisztert, ha a tájékoztatás jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges, h) az  egészségügyért felelős minisztert, illetve a  külpolitikáért felelős minisztert ellenőrzési feladatai ellátása céljából, i) a  kereskedelemért felelős minisztert és a  külgazdasági ügyekért felelős minisztert vámpolitikai, kereskedelempolitikai elemzési célokból összesített adatokról, j) a  kereskedelemért felelős minisztert dömping- és szubvencióellenes, piacvédelmi elemzési célokból, valamint az  igazságügyért felelős minisztert az  Európai Unió felé fennálló kötelezettség teljesítése céljából ezen intézkedésekkel kapcsolatos adatokról, k) az Állami Számvevőszéket, továbbá a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet a hatáskörükbe tartozó ellenőrzések lefolytatása céljából, l) a Magyar Nemzeti Bankot a fizetési mérleg összeállítása céljából, m) a Központi Statisztikai Hivatalt statisztikai célból, n) a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt az  energiastatisztikai adatok összeállítása érdekében, valamint az engedélyesként nyilvántartott gazdálkodók adatairól, hatósági feladatainak ellátása céljából, o) a  kőolaj, kőolajtermék és földgáz biztonsági készletezésével összefüggő feladatokat ellátó szervezetet e feladatainak ellátása céljából, p) a  közös jogkezelést végző szervezeteket a  szerzői jogi törvényben meghatározott igény érvényesítésével összefüggő feladatok ellátása céljából, q) a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyzőt a közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás során és annak lefolytatása céljából, r) a  Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a  Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az  áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosultnak az  általa igénybe vehető szolgáltatásokról történő tájékoztatása céljából, s) a közlekedési hatóságot az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i 2447/2015/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: VA) 28. cikk (3) bekezdése és 30. cikk (2) bekezdése szerinti feladatok ellátása céljából. (2) A  vámtitokról való tájékoztatás azon adatokra terjedhet ki, amelyek kezelésére az  (1)  bekezdés szerinti szervek jogosultak. (3) A  vámtitok körébe tartozó adatok az  Európai Unió és tagállamainak szervei részére a  vámjogszabályok, valamint az e törvényben foglaltak alapján adhatók át. (4) A vámtitok körébe tartozó adatok harmadik ország hatósága részére a vonatkozó, közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtás tekintetében irányadó nemzetközi szerződésekben, valamint az  e  törvényben foglaltak alapján adhatók át. (5) A  vámhatóságok együttműködésére vonatkozó nemzetközi szerződések alapján harmadik országba továbbított, természetes személlyel kapcsolatba hozható egyedi adatok kizárólag az  információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak betartásával továbbíthatók. (6) Az adatok átadásáról az érintettet kérelmére az adatvédelemre vonatkozó törvény szabályai szerint tájékoztatni kell. (7) A  vámtitkot képező, személyes adatnak nem minősülő egyedi adatok adatfeldolgozási technikával kezelhetők és továbbíthatók, ha az adatbiztonság feltételeinek a fogadó állam eleget tesz. 12. § (1) A vámhatóság és a) a 11. § (1) bekezdés e) pont ea)–ee) alpontjában meghatározott hatóságok, továbbá az e) pont ef ) alpontja szerinti hatóság közül a  gazdasági célú felhasználásra szánt egyes termékek (berendezések, készülékek, gépek és rendszerek), illetve a  kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök piacfelügyeletére kijelölt hatóság, valamint az  e)  pont el)  alpontja szerinti hatóság a  vámeljárásokhoz, az  áruk nemzetközi forgalmának ellenőrzéséhez köthető, b) a  mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az  engedélyezési, a  bizonylatolási és export-visszatérítési, c) az egyes tagállamok vámhatóságai a vámunióból eredő, közös feladataik teljesítése érdekében – ha az  adatvédelem technikai feltételei biztosítottak – adatkezeléseiket összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhetnek. (2) A  11.  § (1)  bekezdés r)  pontja szerinti adatigénylés teljesítését az  érintett a  vámhatósághoz intézett, írásban vagy elektronikus úton tett nyilatkozatban megtilthatja. (3) Az adatigénylés teljesítésének a (2) bekezdés szerinti megtiltása esetén a vámhatóság a 11. § (1) bekezdés r) pontja szerinti adatigénylés teljesítését megtagadja. (4) Ha az  érintett a  11.  § (1)  bekezdés r)  pontja szerinti adatigénylés teljesítését követően tiltja meg az  adatainak továbbítását, a vámhatóság a nyilatkozat megtételét követő, további adatigénylés teljesítését megtagadja és értesíti a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az adattovábbítás megtiltásáról. 13. § (1) Az ügyfél jogosult a saját forgalmára vonatkozó adatok lekérésére. (2) Piackutatásra vagy egyéb célra díjfizetés ellenében adható át olyan forgalmi adat, amely személlyel nem azonosítható, azonban nem adható át adat stratégiai termékekről, így különösen az  állami tartalék célú áruforgalomról, a nemzetbiztonsági és honvédelmi célú áruforgalomról, továbbá ha a forgalmazásban az exportőr, importőr vagy gyártó száma háromnál kevesebb. A fizetendő díj mértékének meghatározó szempontjait a miniszter rendeletben állapítja meg. (3) A  vámtitok megőrzésének kötelezettsége nem áll fenn abban az  esetben, ha a  pénzügyi információs egységként működő hatóság a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából közvetlen hozzáféréssel lekérdez vagy írásbeli megkeresés útján kér vámtitoknak minősülő adatot a vámhatóságtól. 5. A Vámkódex 15. cikkéhez 14. § (1) A  vámhatóság kérésének módja lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a  vámhatóság informatikai rendszere által küldött elektronikus üzenet. (2) A  rendelkezésre bocsátott eredeti okmányokról bevonásuk előtt a  vámalakiságok elvégzésében vagy a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy saját költségére másolatot készíthet. (3) Ha a  vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy kéri, a  vámhatóság az  eredeti okmányok helyett e személy által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot veszi át, ha azt a vámhatóság a tényállás tisztázásához elégségesnek ítéli. 15. § (1) Ha a vámhatóság kérését elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a  pénzügyi intézmény, a  pénzforgalmi intézmény és a  befektetési vállalkozás részére, a  megkeresés, illetve annak teljesítése tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.  törvény (a  továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy a vámhatóság részére a vámalakiságok vagy vámellenőrzések végrehajtásához szükséges segítséget nem adja meg, vagy a vámhatóság kérésére az okmányokat vagy információkat nem, vagy nem az előírt határidőn belül, vagy nem megfelelő formában bocsátja rendelkezésre, a vámhatóság a szükséges segítséget, okmányokat, információt – e személy költségére – szakértővel elkészíttetheti. 16. § (1) A  vámhatóság a  vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet (a  továbbiakban: vámmentességi rendelet) 107.  cikke alapján történő vámmentes üzemanyag-behozatal esetén a vámmentességi rendelet 110. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettség ellenőrzése, valamint a  vámmentességi rendelet 110.  cikk (2)  bekezdése szerinti vámfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alanyát kötelezheti a természetes személyazonosító adatai, továbbá a  gépjármű belépésének és – ha történt ilyen – a  kilépésének időpontjára, rendszámára, üzemmódjára vonatkozó adatok szolgáltatására. (2) A  vámhatóság a  vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom ellenőrzése során, érkező légi járat esetén az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától, induló légi járatok esetén a járatra történő utasfelvétel megkezdése előtt egy órával a  légiközlekedésről szóló törvény alapján jogosult a  személyszállítást végző légi fuvarozótól, a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott utas-nyilvántartási adatokat kérni. (3) A  vámhatóságnak a  (2)  bekezdés szerint kapott adatokat az  átvételüktől számított 24 óra elteltével törölnie kell, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy azokra a vámhatóságnak a bűnüldözési feladatai végrehajtásához szüksége van. 6. A Vámkódex 16. cikkéhez 17. § A  vámhatóság és a  gazdálkodók elektronikus rendszerében tárolt adatokat, illetve azok bármilyen módosítását az adatok keletkezésének, illetve módosításának évétől számított tíz évig kell megőrizni. 7. A Vámkódex 18. cikkéhez 18. § (1) Más tagállamban letelepedett és a  Vámkódex 39.  cikk a)–d)  pontjában megállapított feltételeknek megfelelő személy vámjogi képviselőként való, a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése szerinti eljárásához a) érvényes engedélyezett gazdálkodói engedély, vagy a  Vámkódex 39.  cikk a)–d)  pontjában megállapított feltételeknek való megfelelésről a letelepedés helye szerinti vámhatóság által kiadott igazolás bemutatása és b) a NAV által kiadott adószám, vagy a letelepedés helye szerinti tagállam által kiadott közösségi adószám szükséges. (2) Magyarországon letelepedett és a  Vámkódex 39.  cikk a)–d)  pontjában megállapított feltételeknek megfelelő személy más tagállamban vámjogi képviselőként való, a  Vámkódex 18.  cikk (3)  bekezdése szerinti eljárásához igazolásként az  érvényes engedélyezett gazdálkodói engedély vagy a  Vámkódex 39.  cikk a)–d)  pontjában megállapított feltételeknek való megfelelésről a vámhatóság által kiadott igazolás szolgál. 19. § (1) Magyarországon a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdés alapján a Vámkódex 5. cikk 6. pontja szerinti, Magyarországon letelepedett vámjogi képviselőként – a (2) és (3) bekezdés kivételével – a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá vámtanácsadó vagy vámügynökség járhat el. E §-t a Vámkódex 18. § (4) bekezdése alapján az Európai Unió vámterületén nem letelepedett vámjogi képviselőre is alkalmazni kell. (2) A  vámhatóság előtt a  Vámkódex 22.  cikk (1)  bekezdése szerinti kérelem benyújtása során a  megbízó érdekében vámjogi képviselőként a  Vámkódex 18.  cikk (3)  bekezdése alapján a  38.  cikk (2)  bekezdés a)  pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá vámtanácsadó járhat el. (3) A vámügyekben biztosított jogorvoslati jog gyakorlása során az ügyfelet a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése alapján a  38.  cikk (2)  bekezdés a)  pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá vámtanácsadó, valamint ügyvéd, jogtanácsos, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász is képviselheti. 8. A Vámkódex 19. cikkéhez 20. § (1) A vámjogi képviseletre vonatkozóan állandó meghatalmazás vagy megbízás is adható. Az állandó meghatalmazás vagy megbízás a  vámhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az  ügyfél vagy a  képviselője a  vámhatóság által rendszeresített – a NAV honlapján közzétett – formanyomtatvány alkalmazásával jelenti be. (2) Ha az  állandó meghatalmazást vagy megbízást, illetve annak megszűnését a  képviselő jelenti be, a  vámhatóság a  bejelentésről a  meghatalmazót vagy megbízót írásban értesíti. A  megbízó az  állandó meghatalmazás vagy megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni a  vámhatósághoz, illetve a  képviseleti jog megszűnését a  képviselő is bejelentheti a  vámhatóságnál. A  képviseleti jog keletkezése és megszűnése a  vámhatósággal szemben a  vámhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a  képviseleti jog megszűnésének bejelentése  napján a  képviselőt még a  vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. 9. A Vámkódex 22. cikkéhez 21. § (1) Ha a Vámkódex 22.  cikke szerint a  vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó, a  határozat iránti kérelmet azért nem lehet befogadni, mert nem az  illetékes vámhivatalhoz nyújtották be, a  szóban forgó kérelmet az  ügyfél egyidejű értesítése mellett, haladéktalanul, de legkésőbb a  kérelem megérkezésétől számított 8  napon belül az  illetékes vámhivatalhoz át kell tenni. Ha az  illetékes vámhivatal más tagállamban található, a  kérelmet el kell utasítani és tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy melyik tagállam vámhatósága illetékes. (2) A  vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában a  papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemre, valamint a  vámáru-nyilatkozat, átmeneti megőrzési árunyilatkozat, belépési gyűjtő árunyilatkozat, kilépési gyűjtő árunyilatkozat, újrakiviteli árunyilatkozat vagy újrakiviteli értesítés benyújtásával kezdeményezett eljárásban a  vámhatóság jóváhagyó döntését vagy áruátengedésre vonatkozó döntését a  papíralapú kérelmen záradék formájában is feltüntetheti vagy elektronikus üzenet formájában is közölheti. (3) Ha a  vámhatóság az  előírt határidőn belül nem hoz érdemi döntést, az  nem jár azzal a  következménnyel, hogy a kérelmezőt az előírt határidő leteltét követően megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. (4) Az iratok kézbesítése, a kézbesítési vélelem megdöntése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. 22. § (1) A  vámhatóság a  meghallgatáshoz való jog gyakorolása során az  ügyben érintett személyről, az  általa tett nyilatkozatról és a  nyilatkozattétel során az  ügyfél által felhozott bizonyítási eszközökről kép- és hangfelvételt készíthet. A vámhatóság által készített kép- és hangfelvétel, továbbá az abban szereplő személyes adat a) a vámellenőrzés és az azt követő hatósági eljárás, b) a  vámjogszabályok megsértésével összefüggésben kezdeményezett büntető- vagy szabálysértési eljárás, vagy c) a vámhatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás során vagy az érintett jogainak gyakorlása céljából használható fel. (2) A  meghallgatáshoz való jog gyakorlásának megkezdésekor az  ügyfelet tájékoztatni kell a  kép- és hangfelvétel készítéséről és annak törvényi feltételeiről, a felvétellel kapcsolatos megtekintési lehetőségről. (3) A vámhatóság a kép- és hangfelvételt elektronikus adattárolási rendszerében tárolja, és a 17. § szerinti megőrzési idő elteltével törli. 10. A Vámkódex 39. cikkéhez 23. § (1) A  vámjogszabályok és adószabályok ismételt megsértésének minősül, ha a  kérelmezővel szemben a  VA 24.  cikk (1)  bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül a  vámjogszabályokban és az  adószabályban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért együttesen tíznél több alkalommal adóbírságot, mulasztási bírságot vagy vámigazgatási bírságot (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban együtt: bírság) jogerősen szabtak ki, és az  így kivetett bírságok együttes összege meghaladja a kérelmező tekintetében szintén az ezen időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettség 20%-át. (2) A  vámjogszabályok és adószabályok súlyos megsértésének minősül, ha a  kérelmezővel szemben a  VA 24.  cikk (1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül a) a  bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggően jogerősen bírságot szabtak ki, vagy b) a  vámjogszabályokban és adószabályokban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért alkalmanként jogerősen 20 millió forintot meghaladó összegű bírságot szabtak ki, és az a) és b) pont szerint keletkezett bírságok együttes összege meghaladja a kérelmező tekintetében szintén az ezen időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettség 20%-át. (3) A  Vámkódex 39.  cikk d)  pontja és a  VA 27.  cikk (1)  bekezdés a)  pontja szerinti gyakorlati jellegű szakértelem teljesülését a  kérelem benyújtását megelőző legalább 3  éves időintervallumra, de legfeljebb 2004. május 1-ig visszamenőleg kell vizsgálni. (4) A  Vámkódex 39.  cikk d)  pontja és a  VA 27.  cikk (1)  bekezdés a)  pontja szerinti gyakorlati jellegű szakértelem igazolásául a  kérelmező, valamint a  kérelmező alkalmazásában álló vagy a  megbízásából tevékenykedő személy vonatkozásában elfogadható szempontokat a miniszter rendeletben állapítja meg. (5) A  Vámkódex 39.  cikk d)  pontja és a  VA 27.  cikke (1)  bekezdés b)  pontja szerinti képzés alatt a  vámjogi szakértői hatósági képzést és hatósági vizsgát kell érteni. A hatósági vizsga sikeres teljesítését tanúsítvány igazolja. (6) A  vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, valamint a  hatósági vizsga lebonyolítására megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartását nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti. (7) A vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek nyilvántartása tartalmazza a képző szerv a) nevét, adószámát, b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát, c) képviselőjének nevét, d) székhelyét, levelezési címét, és e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét. (8) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a képző szervek nyilvántartásában szereplő adatokat a hatósági képzés és a hatósági vizsga ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából a képző szerv nyilvántartásból való törlését követően öt évig megőrzi. (9) A vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: a) természetes személyazonosító adatok, b) lakcím, levelezési cím, c) telefonszám, elektronikus elérhetőség, d) a felsőfokú képzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte, e) egyéb szakképesítések megnevezése, az  ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a  kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte, f ) az államilag elismert, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga típusa, valamint fokozata. (10) A  (9)  bekezdés szerinti nyilvántartásba vett vizsgabiztos neve, levelezési címe, nyilvántartási száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásba vett adata nyilvános. A tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvános adatait, illetve a  nyilvántartásba vett nyilvános adatokban bekövetkezett változásokat a  miniszter által vezetett minisztérium honlapján a nyilvántartást végző szervezet évente – a tárgyévet követő év március 31-ig – közzéteszi, továbbá a  nyilvántartásba vételt végző szervezet honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait nyilvánosságra hozza. (11) A  vizsgabiztosok nyilvántartásából törölt természetes személyek adatait a  nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 5 évig őrzi meg. 24. § A  VA 24.  cikk (2)  bekezdése szerinti csekély jelentőségű jogsértés vámhatósági megállapítására – a  kérelmező jóhiszeműsége mellett – akkor kerül sor, ha a Vámkódex 39. cikk a) pontja szerinti feltétel vizsgálatakor figyelembe vett, a  gazdálkodó vámjogszabályokban és adószabályokban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért kivetett bírságok együttes összege a  VA 24.  cikk (1)  bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettségének 20%-át nem haladja meg. 11. A Vámkódex 42. cikkéhez 25. § (1) Az  eljáró vámhivatal vámigazgatási bírságot szab ki az  alábbi tárgykörökbe tartozó, a  vámjogszabályokban meghatározott a) árunyilatkozat-adással, értesítéssel, okmánymegőrzéssel összefüggő, b) vámfelügyelettel, vámellenőrzéssel kapcsolatos, c) vámeljárásokhoz kapcsolódó, d) vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó határozatokkal összefüggő, e) vámmentességekkel összefüggő, f ) vámszabad területtel, tranzitterülettel összefüggő jogsértés esetén. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti jogsértések vagy ezekkel összefüggő mulasztás eredményeként vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként – a (6) és (7) bekezdésben, a 26. § (1), (3) és (4) bekezdésében és a 27. §-ban meghatározott kivétellel – a vámhiány összegének 50%-át kell megállapítani. (3) Ha a  gazdálkodó az  általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott, termék importjához kapcsolódó járulékos költséget azért nem vette figyelembe a termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó alapjának megállapításkor, mert az  egyúttal a  részére nyújtott szolgáltatás adóalapjául is szolgált, és ez  után a  szolgáltatást nyújtó által rá áthárított adót megfizette vagy fizetendő adóként megállapította és bevallotta, a  jogszerűen kiszabható és a  tévesen közölt, termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó ezen okból fennálló különbözete nem minősül vámhiánynak. (4) Ha az  (1)  bekezdés szerinti jogsértések vagy ezekkel összefüggő mulasztás eredményeként nem keletkezik vámhiány, vámigazgatási bírságként – a  (6) és (7) bekezdésben, a 26. § (1), (3) és (4) bekezdésében és a 27. §-ban meghatározott kivétellel – a) az  (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés esetén természetes személy esetében 100 ezer forintig, minden más személy esetében 500 ezer forintig, b) az  (1) bekezdés b), c) és e) pontja szerinti jogsértés esetén természetes személy esetében 125 ezer forintig, minden más személy esetében 850 ezer forintig, c) az  (1)  bekezdés d) és f )  pontja szerinti jogsértés esetén természetes személy esetében 150 ezer forintig, minden más személy esetében 1 millió forintig terjedő összeget kell megállapítani. (5) A  (4)  bekezdés szerinti bírság kiszabásakor a  vámhatóság mérlegeli az  eset összes körülményét, az  ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja magatartásának súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az  ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az  adott helyzetben a  tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. (6) Ha az  (1)  bekezdés b)  pontjában meghatározott jogsértést oly módon követik el, hogy az  Európai Unió vámterületére jövedéki terméket szállítanak be és a  belépést követően azt nem állítják vám elé, a  vámigazgatási bírság mértéke az árut terhelő vám és egyéb terhek összegének 200%-ával megegyező összeg, de legalább 40 ezer forint. (7) Ha az  EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt vagy származási nyilatkozatot tartalmazó számlát a  külföldi vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül a  magyar vámhatóság az  előzőekben nevesített okmányokat, valamint a  „Beszállítói Nyilatkozat”-okat vizsgálat tárgyává teszi és az  utólagos vizsgálat során az  adatok valótlannak bizonyulnak, az  exportőr vagy a  beszállító az eladási ár, annak hiányában az áru vámhatóság által megállapított értékének egy százalékát, de legalább 50 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot köteles fizetni. A vámigazgatási bírságot származást igazoló okmányonként kell kiszabni. Hosszú távú beszállítói nyilatkozat esetén beszállítói nyilatkozatonként legalább 500 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot kell megállapítani. 26. § (1) Ha a vámhatóság megállapítja, hogy a) a  jogsértést vagy ezzel összefüggő mulasztást nem a  bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével követték el, b) a  kötelezettségszegés vagy mulasztás következményeként nem keletkezik vámhiány, vagy a  keletkező vámhiány összege természetes személy esetében a 30 ezer forintot, jogi személy esetében 150 ezer forintot nem haladja meg, és c) az érintett személy a 25. § (1) bekezdésében meghatározott valamely kötelezettségszegést vagy mulasztást első ízben követi el, a vámhatóság a bírság kiszabását mellőzi és figyelmezteti az érintett személyt. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a 25. § (6) bekezdése szerinti jogsértés esetén. (3) Nem lehet vámigazgatási bírságot megállapítani, ha a  nyilatkozattevő a  Vámkódex 173.  cikk (3)  bekezdése szerint a közölt vámokat és egyéb terheket is érintő információ alapján még a vámhatóság áruátengedést követő ellenőrzésének megkezdése előtt kérelmezi a vám-árunyilatkozat módosítását. (4) Ha a  25.  cikk (1)  bekezdése szerinti jogsértések megtörténtéről az  érintett személy – a  vámhatóság erre irányuló áruátengedést követő ellenőrzésének megkezdését követően, de még az  áruátengedést követő ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv közlése előtt – maga értesíti a vámhatóságot, és kezdeményezi a jogszerű állapot helyreállítását, vámigazgatási bírságként – az  (1)  bekezdésben és a  27.  §-ban meghatározott kivétellel  – a 25. § (2), (4), (6) és (7) bekezdése szerint megállapítható bírságösszeg 50%-át kell kiszabni. (5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy ha vám vagy egyéb teher fizetési kötelezettség keletkezik, azt az adós megfizeti, vagy arra a vámhatóság jogerősen fizetési könnyítést engedélyez. (6) A (3) és (4) bekezdést nem lehet alkalmazni, ha az utólagos könyvelésbe vétel, valamint az egyéb terhek utólagos kiszabása a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. 27. § Ha a  jogsértést vagy mulasztást a  bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével követik el, és annak eredményeként vám- és egyéb teherfizetési kötelezettség keletkezik, a  vámigazgatási bírság összege a kötelezettségszegés vagy mulasztás eredményeként keletkezett vám és egyéb teherfizetési kötelezettség 200%-a. Ha a  rosszhiszeműen elkövetett kötelezettségszegéssel vagy mulasztással nem keletkezik vám és egyéb teherfizetési kötelezettség, a vámigazgatási bírság összege természetes személy esetében minimum 15 ezer forint, maximum 300 ezer forint, minden más személy esetében minimum 50 ezer forint, maximum 3 millió forint. 28. § (1) A vámigazgatási bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani. (2) A  vámigazgatási bírság egy eljárásban többször, a  25.  § (1)  bekezdése szerinti jogsértés esetén jogsértésenként külön-külön is kiszabható. Az egy vám-árunyilatkozaton belüli ismétlődő hiba egy esetnek minősül. (3) A  30.  § (1)  bekezdésében meghatározott kivétellel, a  közölt vámigazgatási bírságot a  döntés jogerőre emelkedésének napjától számított tizenöt napon belül kell megfizetni. (4) A  vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése esetén a  Vámkódex 114.  cikke szerinti késedelmi kamatot kell felszámítani. A  Vámkódex 114.  cikke alkalmazása során a  nemzeti központi bank kamatlábaként a  jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni. (5) A vámigazgatási bírság mérséklésére, elengedésére az Art. adómérséklésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 29. § (1) Nem lehet vámigazgatási bírságot kiszabni vámhiányt okozó jogsértés esetén, ha a  szankcionálandó jogsértés tekintetében a  vámok és egyéb terhek utólagos könyvelésbe vételére nyitva álló határidő eltelt. Nem lehet vámigazgatási bírságot kiszabni vámhiányt nem okozó jogsértés esetén, ha a  szankcionálandó jogsértés elkövetésének napjától számított három év eltelt. (2) A  vámigazgatási bírság végrehajthatósága az  arról szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított három  év elteltével évül el. (3) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, a bírság megfizetésére kötelezett vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az  időtartama alatt. A  jelzálogjog bejegyzése az  elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá. 30. § (1) Ha a vámjogszabályoknak a 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértését oly módon követik el, hogy az Európai Unió vámterületére nem uniós árut juttatnak be és a  keletkezett vámhiány az  50 ezer forintot nem haladja meg, az eljáró vámhivatal gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, ha a nem uniós áru birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi, és jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot a  helyszínen megfizetik. Ebben az  esetben a  25.  § (2) vagy (6)  bekezdése szerint megállapítható vámigazgatási bírság 50%-át kell kiszabni, de legalább 4 ezer forintot, jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább 25 ezer forintot. (2) A  gyorsított eljárás során a  magyar nyelvet nem beszélő külföldi állampolgár esetében a  tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett a NAV vezetője által tájékoztatásban kiadott, a gyorsított eljárás folyamatáról szóló idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről. 31. § (1) A  25.  § (6)  bekezdése szerinti jogsértés esetén a  vámhatóság az  érintett jövedéki termékeket és az  azok felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt lefoglalja. (2) A  felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha a  jövedéki termék mennyisége nem haladja meg a  Jöt.-ben meghatározott kereskedelmi mennyiséget, és az  eszközön a  vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást nem végeztek, továbbá a jogsértő személy első ízben követte el a jogsértést. (3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mellőzi, ha a vámigazgatási bírság kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor. (4) Ha a  25.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti jogsértését oly módon követik el, hogy az  Európai Unió vámterületére jövedéki terméknek nem minősülő nem uniós árut juttatnak be, a  vámhatóság a  közölt vámok és egyéb terhek, valamint a  kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként – a  nélkülözhetetlen dolgok, a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor, ha a) valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, b) az ügyfélnek vám és egyéb teher vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy c) a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz vagy az áru, eszköz értékéhez képest. (5) A  vámhatóság a  lefoglalásról jegyzőkönyvet készít. A  lefoglalással szemben jogorvoslattal a  lefoglalást követő vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni. A  lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a  döntés közlésétől számított nyolc  napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhivatalnál, amely azt köteles a másodfokú eljárást lefolytató szervhez a  beérkezéstől számított három  napon belül megküldeni. A  lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú eljárást lefolytató szerv a megküldéstől számított tizenöt napon belül bírálja el. A  lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezésnek a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya. (6) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha a) a  vámigazgatási ügyben közölt vámok és egyéb terhek összegét, továbbá a  jogerősen megállapított vámigazgatási bírságot megfizették, b) a  lefoglalt, szállításra használt eszköz nem a  jogsértést elkövető tulajdona, és a  tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a  szóban forgó jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az  eszközt vámjogszabályok megsértése céljából használják fel, és ezt követően a  tényállás a  lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható, vagy c) a  vámjogszabályok megsértésével összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste. (7) A lefoglalt áru és eszköz – a (6) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – annak adható vissza, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akitől azt a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A visszaadás feltétele az, hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik. A  (6)  bekezdés c)  pont szerinti esetben a  lefoglalt dolgot a  büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni a lefoglalás megszüntetésével egyidejűleg. (8) A (7) bekezdés szerinti személyek részére visszaadni rendelt nem uniós árut és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező döntés közlését követő 30 napon belül vámeljárás alá kell vonni, vagy ki kell szállítani az Európai Unió vámterületéről. (9) Ha a) a (7) bekezdésben meghatározott személy a (6) bekezdés a) és b) pontja szerint kiadni rendelt nem uniós árut és eszközt a  lefoglalás megszüntetéséről rendelkező döntés közlését követő 30  napon belül nem veszi át, vagy b) a lefoglalt, szállításra használt eszköz tulajdonosa a (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát a vámhatóság felhívására sem teljesíti, a lefoglalt nem uniós árut és eszközt a vámhatóság értékesíti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett áru és eszköz helyébe lép és elsődlegesen a  vámok és egyéb terhek kiegyenlítésére szolgál. Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt nem uniós árut és eszközt megsemmisíti. (10) A  lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségek az  ügyfelet terhelik, ha őt jogerősen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli. (11) Ha az ügyfél a közölt vámokat és az egyéb terheket vagy a vámigazgatási bírságot nem fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem uniós árut, valamint annak felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt el kell kobozni, és – az FJA 243. cikkében meghatározott kivétellel – értékesíteni kell. (12) Az  (1)  bekezdés szerint lefoglalt jövedéki terméket a  lefoglalással egyidejűleg el kell kobozni, majd ezt követően meg kell semmisíteni, ha jogerősen vámigazgatási bírság kerül megállapításra. A  lefoglalásról és azzal egyidejű elkobzásról a  vámhatóság egyidejűleg rendelkezik. A  lefoglalást és elkobzást elrendelő döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek a döntés végrehajtása tekintetében nincs halasztó hatálya. (13) A  (3)  bekezdésben meghatározott kivétellel az  (1)  bekezdés szerint lefoglalt, felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a  lefoglalással egyidejűleg el kell kobozni, ha azon a  25.  § (6)  bekezdése szerinti kötelezettségszegés elkövetését lehetővé tevő átalakítást végeztek. Az ilyen eszközt értékesíteni kell, feltéve, hogy a  vevő az  értékesítéskor kötelezettséget vállal arra, hogy a  jogsértést lehetővé tevő átalakítást három hónapon belül megszünteti és az  eszközt a  vámhatóságnál bemutatja. A  lefoglalás és az  azzal egyidejű elkobzás során a (12) bekezdést alkalmazni kell. (14) Az  elkobzott közúti, vízi és légi járművek értékesítés helyett a  NAV szervei részére, feladatuk ellátásához történő használatra – a NAV vezetőjének jóváhagyásával – átadhatók. (15) A  lefoglalt és azzal egyidejűleg vagy azt követően elkobzott árukat terhelő vám és egyéb teher fizetési kötelezettséget vámhiányként a vámigazgatási bírság megállapítása szempontjából figyelembe kell venni. 32. § (1) Ha a  25.  § (1)  bekezdése szerinti jogsértést a  vámhatóság által kiadott engedély alkalmazásával összefüggésben követik el, a  vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg a  vámhatóság megvizsgálja a  szóban forgó engedély visszavonásának, felfüggesztésének vagy módosításának szükségességét. (2) A vámhatóság visszavonja az adott ügyben érintett személy részére kiadott azon engedélyét, amellyel kapcsolatban a  25.  § (1)  bekezdése szerinti jogsértést elkövették, ha a  feltárt jogsértéssel összefüggésben az  engedélyes vagy alkalmazottja ellen indított büntetőeljárás a bíróság büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletével zárult. (3) Az  engedély visszavonható minden egyéb olyan esetben is, amikor a  vámhatóság a  kötelezettségszegés vagy mulasztás feltárását követően megállapítja, hogy az engedély érvényben tartása a vámfelügyelet gyakorlását vagy az engedélyhez kapcsolódó vámellenőrzés lefolytatását súlyosan veszélyeztetné. (4) A  vámhatóság – az  FJA 16.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott kivétellel, az  ott meghatározott időszakra  – felfüggeszti az  adott ügyben érintett személy részére kiadott azon engedélyét, amellyel kapcsolatban a  25.  § (1)  bekezdése szerinti jogsértést elkövették, ha megállapítja, hogy az  engedély alkalmazásával összefüggő mulasztásnak eredménye a  jogsértés, de a  (2) és (3)  bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn. A  vámhatósági engedély felfüggesztését mindaddig nem lehet megszüntetni, amíg az  eng …