📄 Jogszabály szövege
2016. XIII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról.
Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
az ennek végrehajtására kiadott európai uniós jogi aktusok rendelkezéseiből eredő nemzeti feladatok ellátása érdekében,
az Európai Unió belső piacának működése, valamint a vámbevételek biztosítása céljából, figyelembe véve az uniós vívmányokat,
az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA
1. § (1) Az uniós vámjogot – annak elsőbbsége mellett – az e törvényben foglaltak figyelembevételével kell végrehajtani.
(2) E törvényt, valamint a Magyarországon alkalmazásra kerülő – behozatali vagy kiviteli eljárásra vonatkozó –
nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni az európai uniós jog által nem szabályozott kérdésekben
az e törvény hatálya alá tartozó területen folytatott nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos ügyekben, ha
az a vámhatóság hatáskörébe tartozik.
(3) E törvény területi hatálya – a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – Magyarország területére terjed ki.
(4) E törvény területi hatálya szempontjából nemzetközi szerződés alapján
a) külföldön létesített magyar vámhivatalt Magyarország területén működőnek,
b) Magyarország területén külföldi vámhatóság által létesített szolgálati helyet Magyarország területén kívül
működőnek
kell tekinteni. (5) E törvény személyi hatálya – a III. Fejezetben meghatározott kivétellel – a vámhatóságra és az Uniós Vámkódex
létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
Vámkódex) hatálya alá tartozó személyre terjed ki – ha rájuk a magyar jog irányadó –, ideértve a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott valamennyi szervezeti formát is.
2. § (1) Ha a Vámkódex 5. cikk 2. pontja szerinti vámjogszabályok (a továbbiakban: vámjogszabályok) valamely eljárási
kérdésben nem rendelkeznek, vámigazgatási eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Ket. végrehajtásról szóló rendelkezései, továbbá az eljárás megindítására, az ügyintézési rendelkezésre,
elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai az e törvény hatálya
alá tartozó eljárásokban nem alkalmazhatók.
(3) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe
tartozik, vagy az ügyben eljáró adó- és vámhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése
nélkül megalapozottan nem dönthető el, a vámhatóság az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás
megindítására az ügyfél jogosult, erre őt a vámhatóság megfelelő határidő kitűzése mellett felhívja. Ha az ügyfél
a felhívásnak nem tesz eleget, a vámhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljáró vámhatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte
előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama – ha
e törvény eltérően nem rendelkezik – legfeljebb 30 nap. A határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben
a határidő-hosszabbítás indokait meg kell jelölni.
(5) Ha a vámhatóság a vámigazgatási eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal
a következménnyel, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.
A törvényt az Országgyűlés a 2016. március 30-i ülésnapján fogadta el.
(6) Az egyéb terhekre a vámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azok kiszabását, illetve beszedését
jogszabály a vámhatóság hatáskörébe utalja.
(7) Ha vámjogszabály az áru tulajdonosáéhoz hasonló rendelkezési jogot említ, a rendelkezési jog tekintetében a Ptk.
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) A postai küldemények vámeljárás alá vonásának részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszter
(a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.
II. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3. § E törvény alkalmazásában
1. adószabályok: adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást a központi költségvetés javára
megállapító törvények,
2. egyéb terhek: valamennyi olyan, az áru behozatalához kapcsolódó fizetési kötelezettség, amelynek kiszabása,
beszedése, ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik, így különösen a jövedéki adó, az általános
forgalmi adó, a regisztrációs adó, energiaadó,
3. jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
törvényben (a továbbiakban: Jöt.) ekként meghatározott termék,
4. postai küldemény: a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes
rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i
2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) 1. cikk 24. pontja szerinti
küldemény,
5. tartozás: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által az adós részére közölt és az adós által
– engedély nélkül – határidőre meg nem fizetett összeg,
6. ügyfél: az a személy, akit a vámjogszabályok alapján jogok illetnek meg, illetve kötelezettségek terhelnek,
ügyfélnek kell tekinteni továbbá e feladata ellátása során a vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a végelszámolót is,
7. vámhiány: a jogszerűen keletkezett vám és egyéb terhek és az azoknál kisebb értékben tévesen kiszabott
vám és egyéb terhek különbözete, továbbá a jogszerűen keletkezett, ki nem szabott vám és egyéb terhek
összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat
helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét, a vámigazgatási bírság kiszabása
szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a szabályok be nem tartása miatt lefoglalt és elkobzott
termékek esetében a keletkezett behozatali vámok, valamint a kapcsolódó egyéb terhek összege, továbbá
a 85. § (7) bekezdése alapján megállapított egyéb teher különbözete,
8. vámhivatal: a NAV megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságai és azok kirendeltségei, valamint a Kormány
rendeletében meghatározott igazgatóságok,
9. vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése
érdekében ügyféli kérelemre vagy hivatalból végzett cselekmények összessége,
10. vámszerv: a NAV vámigazgatási feladatot is ellátó szerve.
MÁSODIK RÉSZ
AZ EURÓPAI UNIÓ VÁMJOGÁNAK VÉGREHAJTÁSA III. FEJEZET
A VÁMJOGSZABÁLYOK ALKALMAZÁSI KÖRE, A VÁM KÜLDETÉSE ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. A Vámkódex 5. cikkéhez 4. § (1) A Vámkódex 5. cikk 1. pontja szerinti vámhatóság alatt Magyarország tekintetében a NAV-ot és jogszabályban
a vámjogszabályok alkalmazására hatáskörrel rendelkező más hatóságot kell érteni.
(2) A Vámkódex 5. cikk 4. pontjában szereplő, nemzeti jog által elismert ügyleti képességgel rendelkező nem jogi
személy személyegyesülés az egyéni cég, a szakcsoport, a polgári jogi társaság, a társasház, a társasüdülő,
a társasgarázs, az építőközösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés.
(3) A Vámkódex 5. cikk 31. pont a) alpontja alkalmazásában a természetes személynek akkor van Magyarország
területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak
tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
(4) E törvény, illetve a Vámkódex 39. cikk a) pontja alkalmazásában a kérelmező gazdasági tevékenységével összefüggő
súlyos bűncselekmény alatt a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi
IV. törvény 216/B. § (2) bekezdésében, 218. § (1)–(3) bekezdésében, 224/A. §-ában, 253. § (1)–(3) bekezdésében,
254. §-ában, 256/A. § (1) bekezdésében, 258/B. § (1)–(3) bekezdésében, 258/C. § (2)–(4) bekezdésében, 258/E. §
(2) bekezdésében, 261/A. § (1)–(3) bekezdésében, 263. § (2) és (3) bekezdésében, 263/A. § (1)–(3) bekezdésében,
263/B. § (1) és (3) bekezdésében, 263/C. § (1) bekezdésében, 264. § (1)–(3) bekezdésében, 264/C. §
(1)–(3) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében, 277/A. §-ában, 280. § (1)–(3) bekezdésében, 281. § (1) bekezdésében
és a (3) bekezdés a) pontjában, 281/A. § (1) és (2) bekezdésében, 282. § (1) és (2) bekezdésében, (3) bekezdés
b) pontjában és (4) bekezdésében, 282/A. § (1)–(3) bekezdésében, 283/A. § (1) bekezdésében, 283/B. §-ában,
303. § (1)–(4) bekezdésében, 317. § (1) és (4)–(7) bekezdésében, 318. § (1) és (4)–(7) bekezdésében, 326. §
(1) és (3)–(6) bekezdésében, valamint a XVII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket, illetve a Büntető
Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 176. § (1)–(3) bekezdésében, 178. § (1)–(3) bekezdésében, 182. §
(1)–(3) bekezdésében, 183. § (1) bekezdésében, 184/B. § (1)–(3) bekezdésében, 184/C. § (1)–(3) bekezdésében, 186. §
(1)–(3) bekezdésében, 241. § (1) bekezdésében, 242. § (1) és (2) bekezdésében, 248. § (1) és (2) bekezdésében, 249. §
(1) bekezdésében, 250. § (1) és (2) bekezdésében, 290. § (1)–(4) bekezdésében, 293. § (1)–(4) bekezdésében, 295. §
(1) és (2) bekezdésében, 298. § (1), (1a) és (3) bekezdésében, 321. § (1) bekezdésében, 324. § (1) és (2) bekezdésében,
325. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 326. § (1)–(5) bekezdésében, 327. § (1)–(3) bekezdésében, 329. §
(1)–(3) bekezdésében, 330. § (1) és (2) bekezdésében, 342. § (1) bekezdésében, 347. § (1) és (2) bekezdésében,
353. § (1)–(5) bekezdésében, 358. § (2) bekezdésében, 372. § (1) és (3)–(6) bekezdésében, 373. § (1) és
(3)–(6) bekezdésében, 374. § (1) és (3)–(6) bekezdésében, 375. § (1)–(5) bekezdésében, 379. § (1) és
(3)–(6) bekezdésében, valamint a XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket kell érteni. Jogi
személy gazdálkodó esetén további feltétel, hogy a fenti bűncselekmények elkövetése az engedélyezett gazdálkodó
státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő javára a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi
intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott előny szerzését célozta
vagy eredményezte és a bűncselekményt az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági
szereplő
a) ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja,
illetve ezek megbízottja az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő
tevékenységi körében követte el,
b) tagja vagy alkalmazottja az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő
tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének
teljesítése megakadályozhatta volna.
IV. FEJEZET
A SZEMÉLYEK VÁMJOGSZABÁLYOK SZERINTI JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
2. A Vámkódex 6. cikkéhez 5. § A gazdálkodó a számítógépesített rendszerének működési zavarát köteles a vámhatóságnak haladéktalanul
bejelenteni.
3. A Vámkódex 9. cikkéhez 6. § (1) A vámjogszabályok és az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával
kapcsolatos ügyben – ha e törvény másként nem rendelkezik – a NAV jár el. Az adószabályok hatálya alá
tartozó tevékenységgel kapcsolatban a vámazonosító számra (a továbbiakban: VPID szám) történő hivatkozást
a vámjogszabályok szerinti uniós vámazonosító számra (a továbbiakban: EORI szám) történő hivatkozásként kell
értelmezni.
(2) Az FJA 6. cikk (2) bekezdésének kivételével – az (5) bekezdésre figyelemmel – valamennyi, a Vámkódex 5. cikk
5. pontja szerinti gazdálkodónak (a továbbiakban: gazdálkodó) nem minősülő, a Vámkódex 5. cikk 4. pontja szerinti
személynek nyilvántartásba kell vetetnie magát azon esetekben, amikor a vámhatóságok előtt elektronikus úton
vagy papír alapon vám-árunyilatkozatot, vagy a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelmet nyújt be.
(3) A vámhatóság az FJA 4. cikke alapján az EORI nyilvántartásba vételhez szükséges adatok benyújtását elektronikus
adatfeldolgozási módtól eltérő módon a természetes személyeknek, illetve azon gazdálkodóknak engedélyezi, akik
a vámhatóság vonatkozó számítógépes rendszeréhez való közvetlen hozzáféréssel nem rendelkeznek.
(4) Az elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő adatközlés a NAV honlapján közzétett formanyomtatvány
felhasználásával történik. A vámhatóság kérheti a bejelentett adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatását.
(5) A vámhatóság az FJA 6. cikk (2) bekezdése alapján a nyilvántartásba vétel mellőzésének indokoltságát az ügy
körülményeire tekintettel alkalmanként állapítja meg.
7. § (1) A vámhatóság az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján érvényteleníti az EORI számot, ha
a) az érintett személy cégbírósági bejegyzés, törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a cégbíróság,
illetve a kincstár elutasította, kivéve, ha az ügyfél igazolja a cégbíróság elutasító végzésének kézhezvételét
követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét
ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,
b) az érintett személy cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette,
c) az érintett személynek a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, vagy
az érintett személyt a törzskönyvi nyilvántartásból törölték, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásából
törölték,
d) az érintett személy által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,
e) az érintett személy vámellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a bejelentett
szervezeti képviselő nem valós személy, vagy
f ) a gazdálkodónak nem minősülő személy meghal.
(2) A vámhatóság az EORI szám érvénytelenítéséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől
számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a határozatot hozó vámhatósághoz. A fellebbezést az ügy összes
iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha
a vámhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy
kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről az iratok hozzá történő megérkezését követő 15 napon belül dönt.
(3) Ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett ügyfél esetében az érvénytelenítés elrendelésére az (1) bekezdés d) vagy
e) pontja alapján került sor, a vámhatóság a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon
a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az EORI szám érvénytelenítésével érintett
ügyfélnyilvántartásból való törlését. Az EORI szám (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti érvénytelenítése
esetén, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő ügyfelek esetében a vámhatóság a jogerőre emelkedés
megállapítását követő napon megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet az érvénytelenítés
tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, más, cégbírósági
bejegyzésre nem kötelezett ügyfél esetében az érvénytelenítésről értesíti az ügyfél nyilvántartását vezető egyéb
szervet.
(4) A vámhatóság az (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott esetekben az EORI szám érvénytelenítését
elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az ügyféllel. A hirdetményt 15 napra a vámhatóság internetes
honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a határozatot hozó vámhatóság megnevezését, az ügy számát
és tárgyát, az ügyfél elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy a vámhatóság
az EORI szám törléséről határozatot hozott, amelyet az ügyfél vagy képviselője a határozatot hozó vámhatóságnál
átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő
határozatot a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.
(5) A vámhatóság az EORI szám érvénytelenítését elrendelő határozatot megsemmisítő határozatról és a határozat
jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet
vagy az ügyfél nyilvántartását vezető egyéb szervet.
8. § (1) Az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pont szerinti tudomásra jutástól az EORI szám várható érvénytelenítésével
érintett ügyfél EORI számát tartalmazó árunyilatkozat, értesítés, kérelem feldolgozását fel kell függeszteni a 7. §
(2) bekezdése szerinti, az érvénytelenítési eljárás során hozott határozat jogerőre emelkedéséig. A vámhatóság
a másodfokú döntés jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon intézkedik
a) a felfüggesztés lezárásáról, ha az EORI szám érvénytelenítését elrendelő határozatot megsemmisítették,
b) az árunyilatkozat, értesítés és kérelem elutasításáról, ha az EORI szám érvénytelenítését helyben hagyták.
(2) Az EORI szám érvénytelenítésére irányuló kérelemre vagy hivatalból induló eljárás során az EORI szám
érvénytelenítésére vonatkozó határozat akkor hozható meg, ha az adott EORI számon nyilvántartott ügyfél
vonatkozásában az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti tudomásra jutás vagy az érvénytelenítésre irányuló
kérelem befogadása előtt indult vámigazgatási eljárások lezárulnak, a vámhatóság az esedékes vám és egyéb
terhek megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket előírja a folyószámlán, és a lejárt tartozások beszedése iránti
intézkedéseket végrehajtja.
(3) Az EORI szám érvénytelenítése az adószabályok szerinti VPID számként való alkalmazást közvetlenül nem szünteti
meg. A VPID számként való alkalmazás megszüntetését a NAV az adóigazgatási eljárások lezárását és az adótartozás
beszedését követően végezheti el.
4. A Vámkódex 12. cikkéhez 9. § (1) Vámtitok a vámjogszabályok alkalmazásával összefüggő feladatai elvégzése során a vámhatóság tudomására jutott
minden információ, függetlenül annak megjelenési formájától.
(2) A vámhatóság, valamint alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont minden más
személy a feladatai ellátása során tudomására jutott minden, jogszabály által védett titkot köteles megőrizni.
10. § (1) A vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a tudomására jutott információk ellenőrzéséhez, a személy és
az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból igényelhet adatot:
a) a személy azonosítása érdekében a természetes személy adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
útlevélszám alapján az útlevél-nyilvántartásból, a cégbírósági nyilvántartásból és az egyéni vállalkozói
nyilvántartásból,
b) az áru és gépjármű azonosításához a gépjármű-nyilvántartásból,
c) a Vámkódex 39. cikk a) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, a 4. § (4) bekezdésében
meghatározott gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény kérelmező általi elkövetésének
ténye vonatkozásában (időpont, bűncselekmény megjelölése, kiszabott büntetés és mellékbüntetés)
a bűntettesek nyilvántartásából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti rendszerből,
d) a Vámkódex 39. cikk a) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzésével összefüggésben az FJA
28. cikk (2) bekezdésében meghatározottak végrehajtásának biztosítása céljából, a 4. § (4) bekezdésében
meghatározott gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja
miatt a kérelmezővel szemben indult büntetőeljárás vonatkozásában (eljáró szerv megjelölése, tagállam,
az eljárás kezdő időpontja) a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, a bűnügyi nyilvántartási
rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény
szerinti rendszerből,
e) egyéb jogszabályi felhatalmazás alapján az abban meghatározott nyilvántartásokból.
(2) A vámhatóság megkeresésére a hitelintézet a vámérték valódiságának, a vámtartozás, valamint az egyéb terhek
befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat térítésmentesen szolgáltat.
(3) A vámhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy
a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat.
(4) A vámtitkot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási
kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és – ha a statisztikáról szóló törvény másként nem
rendelkezik – azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.
11. § (1) A vámhatóság megkeresésre vagy hivatalból tájékoztatja a vámtitokról
a) a nemzetbiztonsági szolgálatokat törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából,
b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
szervet és a terrorizmust elhárító szervet törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében,
c) az ügyészt, valamint a nyomozó hatóságot törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából,
d) a bíróságot az igazságszolgáltatási tevékenysége ellátása céljából,
e) engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti, nyilvántartási, hitelesítési és piacfelügyeleti feladataik ellátása céljából,
ea) a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervet,
eb) a kábítószer-prekurzorok kivitelének és behozatalának engedélyezésére kijelölt hatóságot,
ec) a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságot,
ed) a közraktározás-felügyeleti hatóságot,
ee) az Európai Unióba irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerével kapcsolatos
feladatok ellátására kijelölt hatóságot,
ef ) a piacfelügyeleti hatóságot,
eg) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet,
eh) a piaci árinformációs rendszert működtető szervet,
ei) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokat,
ej) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet,
ek) a borászati hatóságot,
el) az egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezésre, felügyeletre
kijelölt hatóságot,
f ) az agrárpolitikáért felelős minisztert az agrárrendtartással és a piacvédelmi elemzéssel összefüggő feladatok
ellátása céljából,
g) a minisztert, ha a tájékoztatás jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges,
h) az egészségügyért felelős minisztert, illetve a külpolitikáért felelős minisztert ellenőrzési feladatai ellátása
céljából,
i) a kereskedelemért felelős minisztert és a külgazdasági ügyekért felelős minisztert vámpolitikai,
kereskedelempolitikai elemzési célokból összesített adatokról,
j) a kereskedelemért felelős minisztert dömping- és szubvencióellenes, piacvédelmi elemzési célokból,
valamint az igazságügyért felelős minisztert az Európai Unió felé fennálló kötelezettség teljesítése céljából
ezen intézkedésekkel kapcsolatos adatokról,
k) az Állami Számvevőszéket, továbbá a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet a hatáskörükbe tartozó
ellenőrzések lefolytatása céljából,
l) a Magyar Nemzeti Bankot a fizetési mérleg összeállítása céljából,
m) a Központi Statisztikai Hivatalt statisztikai célból,
n) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt az energiastatisztikai adatok összeállítása érdekében,
valamint az engedélyesként nyilvántartott gazdálkodók adatairól, hatósági feladatainak ellátása céljából,
o) a kőolaj, kőolajtermék és földgáz biztonsági készletezésével összefüggő feladatokat ellátó szervezetet
e feladatainak ellátása céljából,
p) a közös jogkezelést végző szervezeteket a szerzői jogi törvényben meghatározott igény érvényesítésével
összefüggő feladatok ellátása céljából,
q) a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyzőt a közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás során és annak lefolytatása
céljából,
r) a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a Magyar Exporthitel Biztosító
Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok
kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosultnak az általa igénybe vehető
szolgáltatásokról történő tájékoztatása céljából,
s) a közlekedési hatóságot az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló,
2015. november 24-i 2447/2015/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: VA) 28. cikk (3) bekezdése és 30. cikk
(2) bekezdése szerinti feladatok ellátása céljából.
(2) A vámtitokról való tájékoztatás azon adatokra terjedhet ki, amelyek kezelésére az (1) bekezdés szerinti szervek
jogosultak.
(3) A vámtitok körébe tartozó adatok az Európai Unió és tagállamainak szervei részére a vámjogszabályok, valamint
az e törvényben foglaltak alapján adhatók át.
(4) A vámtitok körébe tartozó adatok harmadik ország hatósága részére a vonatkozó, közigazgatási hatóságok közötti
kölcsönös vámügyi segítségnyújtás tekintetében irányadó nemzetközi szerződésekben, valamint az e törvényben
foglaltak alapján adhatók át.
(5) A vámhatóságok együttműködésére vonatkozó nemzetközi szerződések alapján harmadik országba továbbított,
természetes személlyel kapcsolatba hozható egyedi adatok kizárólag az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló törvényben foglaltak betartásával továbbíthatók.
(6) Az adatok átadásáról az érintettet kérelmére az adatvédelemre vonatkozó törvény szabályai szerint tájékoztatni kell.
(7) A vámtitkot képező, személyes adatnak nem minősülő egyedi adatok adatfeldolgozási technikával kezelhetők és
továbbíthatók, ha az adatbiztonság feltételeinek a fogadó állam eleget tesz.
12. § (1) A vámhatóság és
a) a 11. § (1) bekezdés e) pont ea)–ee) alpontjában meghatározott hatóságok, továbbá az e) pont ef ) alpontja
szerinti hatóság közül a gazdasági célú felhasználásra szánt egyes termékek (berendezések, készülékek,
gépek és rendszerek), illetve a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök piacfelügyeletére
kijelölt hatóság, valamint az e) pont el) alpontja szerinti hatóság a vámeljárásokhoz, az áruk nemzetközi
forgalmának ellenőrzéséhez köthető,
b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az engedélyezési, a bizonylatolási és
export-visszatérítési,
c) az egyes tagállamok vámhatóságai a vámunióból eredő,
közös feladataik teljesítése érdekében – ha az adatvédelem technikai feltételei biztosítottak – adatkezeléseiket
összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhetnek.
(2) A 11. § (1) bekezdés r) pontja szerinti adatigénylés teljesítését az érintett a vámhatósághoz intézett, írásban vagy
elektronikus úton tett nyilatkozatban megtilthatja.
(3) Az adatigénylés teljesítésének a (2) bekezdés szerinti megtiltása esetén a vámhatóság a 11. § (1) bekezdés r) pontja
szerinti adatigénylés teljesítését megtagadja.
(4) Ha az érintett a 11. § (1) bekezdés r) pontja szerinti adatigénylés teljesítését követően tiltja meg az adatainak
továbbítását, a vámhatóság a nyilatkozat megtételét követő, további adatigénylés teljesítését megtagadja és értesíti
a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen
Működő Részvénytársaságot az adattovábbítás megtiltásáról.
13. § (1) Az ügyfél jogosult a saját forgalmára vonatkozó adatok lekérésére.
(2) Piackutatásra vagy egyéb célra díjfizetés ellenében adható át olyan forgalmi adat, amely személlyel nem
azonosítható, azonban nem adható át adat stratégiai termékekről, így különösen az állami tartalék célú
áruforgalomról, a nemzetbiztonsági és honvédelmi célú áruforgalomról, továbbá ha a forgalmazásban az exportőr,
importőr vagy gyártó száma háromnál kevesebb. A fizetendő díj mértékének meghatározó szempontjait a miniszter
rendeletben állapítja meg.
(3) A vámtitok megőrzésének kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként
működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli
megkeresésének teljesítése céljából közvetlen hozzáféréssel lekérdez vagy írásbeli megkeresés útján kér
vámtitoknak minősülő adatot a vámhatóságtól.
5. A Vámkódex 15. cikkéhez 14. § (1) A vámhatóság kérésének módja lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a vámhatóság informatikai rendszere
által küldött elektronikus üzenet.
(2) A rendelkezésre bocsátott eredeti okmányokról bevonásuk előtt a vámalakiságok elvégzésében vagy
a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy saját költségére másolatot készíthet.
(3) Ha a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok
helyett e személy által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot veszi át, ha azt a vámhatóság
a tényállás tisztázásához elégségesnek ítéli.
15. § (1) Ha a vámhatóság kérését elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül
a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás részére, a megkeresés, illetve annak
teljesítése tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(2) Ha a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy a vámhatóság részére a vámalakiságok vagy
vámellenőrzések végrehajtásához szükséges segítséget nem adja meg, vagy a vámhatóság kérésére az okmányokat
vagy információkat nem, vagy nem az előírt határidőn belül, vagy nem megfelelő formában bocsátja rendelkezésre,
a vámhatóság a szükséges segítséget, okmányokat, információt – e személy költségére – szakértővel elkészíttetheti.
16. § (1) A vámhatóság a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i
1186/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: vámmentességi rendelet) 107. cikke alapján történő vámmentes
üzemanyag-behozatal esetén a vámmentességi rendelet 110. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettség ellenőrzése,
valamint a vámmentességi rendelet 110. cikk (2) bekezdése szerinti vámfizetési kötelezettség teljesítésének
biztosítása érdekében a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alanyát kötelezheti a természetes személyazonosító
adatai, továbbá a gépjármű belépésének és – ha történt ilyen – a kilépésének időpontjára, rendszámára,
üzemmódjára vonatkozó adatok szolgáltatására.
(2) A vámhatóság a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom ellenőrzése során, érkező légi járat esetén
az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától, induló légi járatok esetén a járatra történő
utasfelvétel megkezdése előtt egy órával a légiközlekedésről szóló törvény alapján jogosult a személyszállítást
végző légi fuvarozótól, a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott utas-nyilvántartási adatokat kérni.
(3) A vámhatóságnak a (2) bekezdés szerint kapott adatokat az átvételüktől számított 24 óra elteltével törölnie kell,
kivéve, ha megállapítást nyer, hogy azokra a vámhatóságnak a bűnüldözési feladatai végrehajtásához szüksége van.
6. A Vámkódex 16. cikkéhez 17. § A vámhatóság és a gazdálkodók elektronikus rendszerében tárolt adatokat, illetve azok bármilyen módosítását
az adatok keletkezésének, illetve módosításának évétől számított tíz évig kell megőrizni.
7. A Vámkódex 18. cikkéhez 18. § (1) Más tagállamban letelepedett és a Vámkódex 39. cikk a)–d) pontjában megállapított feltételeknek megfelelő
személy vámjogi képviselőként való, a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése szerinti eljárásához
a) érvényes engedélyezett gazdálkodói engedély, vagy a Vámkódex 39. cikk a)–d) pontjában megállapított
feltételeknek való megfelelésről a letelepedés helye szerinti vámhatóság által kiadott igazolás bemutatása és
b) a NAV által kiadott adószám, vagy a letelepedés helye szerinti tagállam által kiadott közösségi adószám
szükséges.
(2) Magyarországon letelepedett és a Vámkódex 39. cikk a)–d) pontjában megállapított feltételeknek megfelelő
személy más tagállamban vámjogi képviselőként való, a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése szerinti eljárásához
igazolásként az érvényes engedélyezett gazdálkodói engedély vagy a Vámkódex 39. cikk a)–d) pontjában
megállapított feltételeknek való megfelelésről a vámhatóság által kiadott igazolás szolgál.
19. § (1) Magyarországon a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdés alapján a Vámkódex 5. cikk 6. pontja szerinti, Magyarországon
letelepedett vámjogi képviselőként – a (2) és (3) bekezdés kivételével – a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja
szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá vámtanácsadó vagy vámügynökség járhat el. E §-t a Vámkódex
18. § (4) bekezdése alapján az Európai Unió vámterületén nem letelepedett vámjogi képviselőre is alkalmazni kell.
(2) A vámhatóság előtt a Vámkódex 22. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtása során a megbízó érdekében
vámjogi képviselőként a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése alapján a 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti
engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá vámtanácsadó járhat el.
(3) A vámügyekben biztosított jogorvoslati jog gyakorlása során az ügyfelet a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése alapján
a 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá vámtanácsadó, valamint
ügyvéd, jogtanácsos, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász is képviselheti.
8. A Vámkódex 19. cikkéhez 20. § (1) A vámjogi képviseletre vonatkozóan állandó meghatalmazás vagy megbízás is adható. Az állandó meghatalmazás
vagy megbízás a vámhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az ügyfél vagy a képviselője a vámhatóság
által rendszeresített – a NAV honlapján közzétett – formanyomtatvány alkalmazásával jelenti be.
(2) Ha az állandó meghatalmazást vagy megbízást, illetve annak megszűnését a képviselő jelenti be, a vámhatóság
a bejelentésről a meghatalmazót vagy megbízót írásban értesíti. A megbízó az állandó meghatalmazás vagy
megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni a vámhatósághoz, illetve a képviseleti
jog megszűnését a képviselő is bejelentheti a vámhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése
a vámhatósággal szemben a vámhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog
megszűnésének bejelentése napján a képviselőt még a vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell
tekinteni.
9. A Vámkódex 22. cikkéhez 21. § (1) Ha a Vámkódex 22. cikke szerint a vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó, a határozat iránti kérelmet azért
nem lehet befogadni, mert nem az illetékes vámhivatalhoz nyújtották be, a szóban forgó kérelmet az ügyfél
egyidejű értesítése mellett, haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől számított 8 napon belül
az illetékes vámhivatalhoz át kell tenni. Ha az illetékes vámhivatal más tagállamban található, a kérelmet el kell
utasítani és tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy melyik tagállam vámhatósága illetékes.
(2) A vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában a papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemre,
valamint a vámáru-nyilatkozat, átmeneti megőrzési árunyilatkozat, belépési gyűjtő árunyilatkozat, kilépési gyűjtő
árunyilatkozat, újrakiviteli árunyilatkozat vagy újrakiviteli értesítés benyújtásával kezdeményezett eljárásban
a vámhatóság jóváhagyó döntését vagy áruátengedésre vonatkozó döntését a papíralapú kérelmen záradék
formájában is feltüntetheti vagy elektronikus üzenet formájában is közölheti.
(3) Ha a vámhatóság az előírt határidőn belül nem hoz érdemi döntést, az nem jár azzal a következménnyel, hogy
a kérelmezőt az előírt határidő leteltét követően megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.
(4) Az iratok kézbesítése, a kézbesítési vélelem megdöntése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
22. § (1) A vámhatóság a meghallgatáshoz való jog gyakorolása során az ügyben érintett személyről, az általa tett
nyilatkozatról és a nyilatkozattétel során az ügyfél által felhozott bizonyítási eszközökről kép- és hangfelvételt
készíthet. A vámhatóság által készített kép- és hangfelvétel, továbbá az abban szereplő személyes adat
a) a vámellenőrzés és az azt követő hatósági eljárás,
b) a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben kezdeményezett büntető- vagy szabálysértési eljárás,
vagy
c) a vámhatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás során vagy az érintett jogainak gyakorlása
céljából használható fel.
(2) A meghallgatáshoz való jog gyakorlásának megkezdésekor az ügyfelet tájékoztatni kell a kép- és hangfelvétel
készítéséről és annak törvényi feltételeiről, a felvétellel kapcsolatos megtekintési lehetőségről.
(3) A vámhatóság a kép- és hangfelvételt elektronikus adattárolási rendszerében tárolja, és a 17. § szerinti megőrzési
idő elteltével törli.
10. A Vámkódex 39. cikkéhez 23. § (1) A vámjogszabályok és adószabályok ismételt megsértésének minősül, ha a kérelmezővel szemben a VA 24. cikk
(1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül a vámjogszabályokban és az adószabályban foglalt, gazdasági
tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért együttesen tíznél
több alkalommal adóbírságot, mulasztási bírságot vagy vámigazgatási bírságot (ezen alcím alkalmazásában
a továbbiakban együtt: bírság) jogerősen szabtak ki, és az így kivetett bírságok együttes összege meghaladja
a kérelmező tekintetében szintén az ezen időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettség 20%-át.
(2) A vámjogszabályok és adószabályok súlyos megsértésének minősül, ha a kérelmezővel szemben a VA 24. cikk
(1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül
a) a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggően jogerősen
bírságot szabtak ki, vagy
b) a vámjogszabályokban és adószabályokban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő
kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért alkalmanként jogerősen 20 millió forintot
meghaladó összegű bírságot szabtak ki, és
az a) és b) pont szerint keletkezett bírságok együttes összege meghaladja a kérelmező tekintetében szintén az ezen
időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettség 20%-át.
(3) A Vámkódex 39. cikk d) pontja és a VA 27. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlati jellegű szakértelem
teljesülését a kérelem benyújtását megelőző legalább 3 éves időintervallumra, de legfeljebb 2004. május 1-ig
visszamenőleg kell vizsgálni.
(4) A Vámkódex 39. cikk d) pontja és a VA 27. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlati jellegű szakértelem
igazolásául a kérelmező, valamint a kérelmező alkalmazásában álló vagy a megbízásából tevékenykedő személy
vonatkozásában elfogadható szempontokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) A Vámkódex 39. cikk d) pontja és a VA 27. cikke (1) bekezdés b) pontja szerinti képzés alatt a vámjogi szakértői
hatósági képzést és hatósági vizsgát kell érteni. A hatósági vizsga sikeres teljesítését tanúsítvány igazolja.
(6) A vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, valamint a hatósági vizsga lebonyolítására
megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartását nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti.
(7) A vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek nyilvántartása tartalmazza a képző szerv
a) nevét, adószámát,
b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,
c) képviselőjének nevét,
d) székhelyét, levelezési címét, és
e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét.
(8) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a képző szervek nyilvántartásában szereplő adatokat a hatósági képzés és
a hatósági vizsga ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából a képző
szerv nyilvántartásból való törlését követően öt évig megőrzi.
(9) A vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím, levelezési cím,
c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,
d) a felsőfokú képzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
e) egyéb szakképesítések megnevezése, az ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító
intézmény neve, a kiállítás kelte,
f ) az államilag elismert, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga típusa, valamint fokozata.
(10) A (9) bekezdés szerinti nyilvántartásba vett vizsgabiztos neve, levelezési címe, nyilvántartási száma, valamint
hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásba vett adata nyilvános. A tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvános
adatait, illetve a nyilvántartásba vett nyilvános adatokban bekövetkezett változásokat a miniszter által vezetett
minisztérium honlapján a nyilvántartást végző szervezet évente – a tárgyévet követő év március 31-ig – közzéteszi,
továbbá a nyilvántartásba vételt végző szervezet honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános
adatait nyilvánosságra hozza.
(11) A vizsgabiztosok nyilvántartásából törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet
a törlést követő 5 évig őrzi meg.
24. § A VA 24. cikk (2) bekezdése szerinti csekély jelentőségű jogsértés vámhatósági megállapítására – a kérelmező
jóhiszeműsége mellett – akkor kerül sor, ha a Vámkódex 39. cikk a) pontja szerinti feltétel vizsgálatakor figyelembe
vett, a gazdálkodó vámjogszabályokban és adószabályokban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő
kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért kivetett bírságok együttes összege a VA 24. cikk
(1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettségének 20%-át nem
haladja meg.
11. A Vámkódex 42. cikkéhez 25. § (1) Az eljáró vámhivatal vámigazgatási bírságot szab ki az alábbi tárgykörökbe tartozó, a vámjogszabályokban
meghatározott
a) árunyilatkozat-adással, értesítéssel, okmánymegőrzéssel összefüggő,
b) vámfelügyelettel, vámellenőrzéssel kapcsolatos,
c) vámeljárásokhoz kapcsolódó,
d) vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó határozatokkal összefüggő,
e) vámmentességekkel összefüggő,
f ) vámszabad területtel, tranzitterülettel összefüggő
jogsértés esetén.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti jogsértések vagy ezekkel összefüggő mulasztás eredményeként vámhiány
keletkezik, vámigazgatási bírságként – a (6) és (7) bekezdésben, a 26. § (1), (3) és (4) bekezdésében és a 27. §-ban
meghatározott kivétellel – a vámhiány összegének 50%-át kell megállapítani.
(3) Ha a gazdálkodó az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott, termék importjához kapcsolódó
járulékos költséget azért nem vette figyelembe a termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó alapjának
megállapításkor, mert az egyúttal a részére nyújtott szolgáltatás adóalapjául is szolgált, és ez után a szolgáltatást
nyújtó által rá áthárított adót megfizette vagy fizetendő adóként megállapította és bevallotta, a jogszerűen
kiszabható és a tévesen közölt, termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó ezen okból fennálló
különbözete nem minősül vámhiánynak.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti jogsértések vagy ezekkel összefüggő mulasztás eredményeként nem keletkezik
vámhiány, vámigazgatási bírságként – a (6) és (7) bekezdésben, a 26. § (1), (3) és (4) bekezdésében és a 27. §-ban
meghatározott kivétellel –
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés esetén természetes személy esetében 100 ezer forintig, minden
más személy esetében 500 ezer forintig,
b) az (1) bekezdés b), c) és e) pontja szerinti jogsértés esetén természetes személy esetében 125 ezer forintig,
minden más személy esetében 850 ezer forintig,
c) az (1) bekezdés d) és f ) pontja szerinti jogsértés esetén természetes személy esetében 150 ezer forintig,
minden más személy esetében 1 millió forintig
terjedő összeget kell megállapítani.
(5) A (4) bekezdés szerinti bírság kiszabásakor a vámhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél, illetve
eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja magatartásának súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy
az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható
körültekintéssel járt-e el.
(6) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést oly módon követik el, hogy az Európai Unió
vámterületére jövedéki terméket szállítanak be és a belépést követően azt nem állítják vám elé, a vámigazgatási
bírság mértéke az árut terhelő vám és egyéb terhek összegének 200%-ával megegyező összeg, de legalább 40 ezer
forint.
(7) Ha az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt vagy származási nyilatkozatot tartalmazó számlát a külföldi
vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül
a magyar vámhatóság az előzőekben nevesített okmányokat, valamint a „Beszállítói Nyilatkozat”-okat vizsgálat
tárgyává teszi és az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, az exportőr vagy a beszállító
az eladási ár, annak hiányában az áru vámhatóság által megállapított értékének egy százalékát, de legalább 50 ezer
forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot köteles fizetni. A vámigazgatási bírságot származást igazoló
okmányonként kell kiszabni. Hosszú távú beszállítói nyilatkozat esetén beszállítói nyilatkozatonként legalább
500 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot kell megállapítani.
26. § (1) Ha a vámhatóság megállapítja, hogy
a) a jogsértést vagy ezzel összefüggő mulasztást nem a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások
meghamisításával, megsemmisítésével követték el,
b) a kötelezettségszegés vagy mulasztás következményeként nem keletkezik vámhiány, vagy a keletkező
vámhiány összege természetes személy esetében a 30 ezer forintot, jogi személy esetében 150 ezer forintot
nem haladja meg, és
c) az érintett személy a 25. § (1) bekezdésében meghatározott valamely kötelezettségszegést vagy mulasztást
első ízben követi el,
a vámhatóság a bírság kiszabását mellőzi és figyelmezteti az érintett személyt.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a 25. § (6) bekezdése szerinti jogsértés esetén.
(3) Nem lehet vámigazgatási bírságot megállapítani, ha a nyilatkozattevő a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdése
szerint a közölt vámokat és egyéb terheket is érintő információ alapján még a vámhatóság áruátengedést követő
ellenőrzésének megkezdése előtt kérelmezi a vám-árunyilatkozat módosítását.
(4) Ha a 25. cikk (1) bekezdése szerinti jogsértések megtörténtéről az érintett személy – a vámhatóság erre irányuló
áruátengedést követő ellenőrzésének megkezdését követően, de még az áruátengedést követő ellenőrzés
megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv közlése előtt – maga értesíti a vámhatóságot, és kezdeményezi a jogszerű
állapot helyreállítását, vámigazgatási bírságként – az (1) bekezdésben és a 27. §-ban meghatározott kivétellel –
a 25. § (2), (4), (6) és (7) bekezdése szerint megállapítható bírságösszeg 50%-át kell kiszabni.
(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy ha vám vagy egyéb teher fizetési kötelezettség keletkezik, azt
az adós megfizeti, vagy arra a vámhatóság jogerősen fizetési könnyítést engedélyez.
(6) A (3) és (4) bekezdést nem lehet alkalmazni, ha az utólagos könyvelésbe vétel, valamint az egyéb terhek utólagos
kiszabása a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások
meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
27. § Ha a jogsértést vagy mulasztást a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével
követik el, és annak eredményeként vám- és egyéb teherfizetési kötelezettség keletkezik, a vámigazgatási bírság
összege a kötelezettségszegés vagy mulasztás eredményeként keletkezett vám és egyéb teherfizetési kötelezettség
200%-a. Ha a rosszhiszeműen elkövetett kötelezettségszegéssel vagy mulasztással nem keletkezik vám és egyéb
teherfizetési kötelezettség, a vámigazgatási bírság összege természetes személy esetében minimum 15 ezer forint,
maximum 300 ezer forint, minden más személy esetében minimum 50 ezer forint, maximum 3 millió forint.
28. § (1) A vámigazgatási bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.
(2) A vámigazgatási bírság egy eljárásban többször, a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetén jogsértésenként
külön-külön is kiszabható. Az egy vám-árunyilatkozaton belüli ismétlődő hiba egy esetnek minősül.
(3) A 30. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel, a közölt vámigazgatási bírságot a döntés jogerőre
emelkedésének napjától számított tizenöt napon belül kell megfizetni.
(4) A vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése esetén a Vámkódex 114. cikke szerinti késedelmi kamatot kell
felszámítani. A Vámkódex 114. cikke alkalmazása során a nemzeti központi bank kamatlábaként a jegybanki
alapkamatot kell figyelembe venni.
(5) A vámigazgatási bírság mérséklésére, elengedésére az Art. adómérséklésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
29. § (1) Nem lehet vámigazgatási bírságot kiszabni vámhiányt okozó jogsértés esetén, ha a szankcionálandó jogsértés
tekintetében a vámok és egyéb terhek utólagos könyvelésbe vételére nyitva álló határidő eltelt. Nem lehet
vámigazgatási bírságot kiszabni vámhiányt nem okozó jogsértés esetén, ha a szankcionálandó jogsértés
elkövetésének napjától számított három év eltelt.
(2) A vámigazgatási bírság végrehajthatósága az arról szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított három év
elteltével évül el.
(3) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, a bírság megfizetésére kötelezett
vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek
vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása
szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
30. § (1) Ha a vámjogszabályoknak a 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértését oly módon követik el, hogy az Európai
Unió vámterületére nem uniós árut juttatnak be és a keletkezett vámhiány az 50 ezer forintot nem haladja meg,
az eljáró vámhivatal gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, ha
a nem uniós áru birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást
tudomásul veszi, és jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot
a helyszínen megfizetik. Ebben az esetben a 25. § (2) vagy (6) bekezdése szerint megállapítható vámigazgatási
bírság 50%-át kell kiszabni, de legalább 4 ezer forintot, jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább
25 ezer forintot.
(2) A gyorsított eljárás során a magyar nyelvet nem beszélő külföldi állampolgár esetében a tolmács alkalmazása
mellőzhető, ha az érintett a NAV vezetője által tájékoztatásban kiadott, a gyorsított eljárás folyamatáról szóló idegen
nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.
31. § (1) A 25. § (6) bekezdése szerinti jogsértés esetén a vámhatóság az érintett jövedéki termékeket és az azok
felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt lefoglalja.
(2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha a jövedéki termék mennyisége
nem haladja meg a Jöt.-ben meghatározott kereskedelmi mennyiséget, és az eszközön a vámjogszabályok
megsértését lehetővé tevő átalakítást nem végeztek, továbbá a jogsértő személy első ízben követte el a jogsértést.
(3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mellőzi, ha a vámigazgatási bírság
kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor.
(4) Ha a 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértését oly módon követik el, hogy az Európai Unió vámterületére
jövedéki terméknek nem minősülő nem uniós árut juttatnak be, a vámhatóság a közölt vámok és egyéb terhek,
valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként – a nélkülözhetetlen dolgok,
a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették,
valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor, ha
a) valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van,
b) az ügyfélnek vám és egyéb teher vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy
c) a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem jelentenek aránytalan
terhet a tartozáshoz vagy az áru, eszköz értékéhez képest.
(5) A vámhatóság a lefoglalásról jegyzőkönyvet készít. A lefoglalással szemben jogorvoslattal a lefoglalást követő
vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni. A lefoglalással érintett
vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a döntés közlésétől számított nyolc napon
belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhivatalnál, amely azt köteles a másodfokú eljárást lefolytató szervhez
a beérkezéstől számított három napon belül megküldeni. A lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott
döntés ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú eljárást lefolytató szerv a megküldéstől számított tizenöt napon
belül bírálja el. A lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezésnek
a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(6) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha
a) a vámigazgatási ügyben közölt vámok és egyéb terhek összegét, továbbá a jogerősen megállapított
vámigazgatási bírságot megfizették,
b) a lefoglalt, szállításra használt eszköz nem a jogsértést elkövető tulajdona, és a tulajdonos írásban
nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt
vámjogszabályok megsértése céljából használják fel, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása
nélkül is tisztázható, vagy
c) a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és
ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.
(7) A lefoglalt áru és eszköz – a (6) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – annak adható vissza, aki a tulajdonjogát
minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akitől azt a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás
tényét igazolta. A visszaadás feltétele az, hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat
megfizetik. A (6) bekezdés c) pont szerinti esetben a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell
átadni a lefoglalás megszüntetésével egyidejűleg.
(8) A (7) bekezdés szerinti személyek részére visszaadni rendelt nem uniós árut és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről
rendelkező döntés közlését követő 30 napon belül vámeljárás alá kell vonni, vagy ki kell szállítani az Európai Unió
vámterületéről.
(9) Ha
a) a (7) bekezdésben meghatározott személy a (6) bekezdés a) és b) pontja szerint kiadni rendelt nem uniós árut
és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező döntés közlését követő 30 napon belül nem veszi át,
vagy
b) a lefoglalt, szállításra használt eszköz tulajdonosa a (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát a vámhatóság
felhívására sem teljesíti,
a lefoglalt nem uniós árut és eszközt a vámhatóság értékesíti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt,
de át nem vett áru és eszköz helyébe lép és elsődlegesen a vámok és egyéb terhek kiegyenlítésére szolgál.
Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt nem uniós árut és eszközt megsemmisíti.
(10) A lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha őt
jogerősen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.
(11) Ha az ügyfél a közölt vámokat és az egyéb terheket vagy a vámigazgatási bírságot nem fizette meg, a biztosítékként
lefoglalt nem uniós árut, valamint annak felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt el kell kobozni, és
– az FJA 243. cikkében meghatározott kivétellel – értékesíteni kell.
(12) Az (1) bekezdés szerint lefoglalt jövedéki terméket a lefoglalással egyidejűleg el kell kobozni, majd ezt követően
meg kell semmisíteni, ha jogerősen vámigazgatási bírság kerül megállapításra. A lefoglalásról és azzal egyidejű
elkobzásról a vámhatóság egyidejűleg rendelkezik. A lefoglalást és elkobzást elrendelő döntés ellen benyújtott
jogorvoslati kérelemnek a döntés végrehajtása tekintetében nincs halasztó hatálya.
(13) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az (1) bekezdés szerint lefoglalt, felhasználásra, tárolásra és
szállításra használt eszközt a lefoglalással egyidejűleg el kell kobozni, ha azon a 25. § (6) bekezdése szerinti
kötelezettségszegés elkövetését lehetővé tevő átalakítást végeztek. Az ilyen eszközt értékesíteni kell, feltéve, hogy
a vevő az értékesítéskor kötelezettséget vállal arra, hogy a jogsértést lehetővé tevő átalakítást három hónapon
belül megszünteti és az eszközt a vámhatóságnál bemutatja. A lefoglalás és az azzal egyidejű elkobzás során
a (12) bekezdést alkalmazni kell.
(14) Az elkobzott közúti, vízi és légi járművek értékesítés helyett a NAV szervei részére, feladatuk ellátásához történő
használatra – a NAV vezetőjének jóváhagyásával – átadhatók.
(15) A lefoglalt és azzal egyidejűleg vagy azt követően elkobzott árukat terhelő vám és egyéb teher fizetési
kötelezettséget vámhiányként a vámigazgatási bírság megállapítása szempontjából figyelembe kell venni.
32. § (1) Ha a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértést a vámhatóság által kiadott engedély alkalmazásával összefüggésben
követik el, a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg a vámhatóság megvizsgálja a szóban forgó engedély
visszavonásának, felfüggesztésének vagy módosításának szükségességét.
(2) A vámhatóság visszavonja az adott ügyben érintett személy részére kiadott azon engedélyét, amellyel kapcsolatban
a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértést elkövették, ha a feltárt jogsértéssel összefüggésben az engedélyes vagy
alkalmazottja ellen indított büntetőeljárás a bíróság büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletével zárult.
(3) Az engedély visszavonható minden egyéb olyan esetben is, amikor a vámhatóság a kötelezettségszegés vagy
mulasztás feltárását követően megállapítja, hogy az engedély érvényben tartása a vámfelügyelet gyakorlását vagy
az engedélyhez kapcsolódó vámellenőrzés lefolytatását súlyosan veszélyeztetné.
(4) A vámhatóság – az FJA 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivétellel, az ott meghatározott időszakra –
felfüggeszti az adott ügyben érintett személy részére kiadott azon engedélyét, amellyel kapcsolatban a 25. §
(1) bekezdése szerinti jogsértést elkövették, ha megállapítja, hogy az engedély alkalmazásával összefüggő
mulasztásnak eredménye a jogsértés, de a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.
A vámhatósági engedély felfüggesztését mindaddig nem lehet megszüntetni, amíg az eng …
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.