2016. XCIII. törvény a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről.

2016. XCIII. törvény a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről. ELSŐ RÉSZ A KÖZÖS JOGKEZELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 1. § E törvény célja, hogy a  szerzői jogok és a  szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározásával biztosítsa a  felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg hatékonyan nem gyakorolható szerzői vagyoni jogok és a  szerzői joghoz kapcsolódó ilyen vagyoni jogok gyakorlását és érvényesítését, továbbá a szerzői és kapcsolódó jogok kezelését végző szervezetek működésének átláthatóságát és kiszámíthatóságát a jogosultak és a felhasználók érdekeinek szem előtt tartásával. 2. A törvény hatálya 2. § (1) E törvényt kell alkalmazni: a) a belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelésre, b) a  külföldön letelepedett közös jogkezelő szervezet által végzett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelésre, ha e törvény másként nem rendelkezik, valamint c) a jogosultak és felhasználók közös jogkezeléssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire. (2) E törvényt kell alkalmazni a) a belföldön letelepedett, vagy b) a külföldön letelepedett és Magyarország területére irányuló jogkezelési tevékenységet végző független jogkezelő szervezetekre, és az  általuk végzett jogkezelési tevékenységre, ha e  törvény kifejezetten így rendelkezik. (3) E  törvényt kell alkalmazni továbbá az  (1) és (2)  bekezdésben említett szervezetek jogkezelési tevékenységével összefüggő, e törvény Negyedik Részében szabályozott eljárásokra is. (4) E törvény alkalmazásában Magyarország területére irányul a közös jogkezelés vagy a független jogkezelő szervezet által végzett jogkezelés, ha a külföldi szervezet ilyen tevékenysége Magyarország területén történő felhasználásra vonatkozik. 3. § (1) A  szerzői jogi és kapcsolódó jogi védelem tartalmára és terjedelmére, valamint a  védelemből eredő jogokra, továbbá a  szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználására az  e  törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései az irányadók. (2) A belföldi közös jogkezelő szervezetek vagy független jogkezelő szervezetek alapítására, működésére, szervezetére és gazdálkodására az e  törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a  továbbiakban: Ptk.), továbbá a  belföldi közös jogkezelő szervezetekre az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) rendelkezései az irányadók. A törvényt az Országgyűlés a 2016. június 13-i ülésnapján fogadta el. 3. Értelmező rendelkezések 4. § E törvény alkalmazásában: 1. döntéshozó szerv: a közös jogkezelő szervezet alapszabályában a 22. § f ) pontja szerint döntéshozó szervként meghatározott közgyűlés vagy küldöttgyűlés; 2. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam; 3. előírt közös jogkezelés körébe tartozó eset: olyan felhasználási mód, amellyel kapcsolatban a  jogosult az  Szjt. előírása alapján mindaddig kizárólag közös jogkezelő szervezet útján gyakorolhatja jogait, ameddig a 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogszerűen tett előzetes tiltakozó nyilatkozata hatályossá nem válik; 4. független jogkezelő szervezet: olyan szervezet, amely céljaként vagy fő tevékenységeként szerzői jogot vagy kapcsolódó jogot kezel több jogosult érdekében és közös javára erre vonatkozó törvény, szerződés vagy egyéb jogviszony alapján, továbbá a) nem áll a jogosultak tulajdonában vagy ellenőrzése alatt, és b) nyereségszerzési céllal működik; 5. jogosult: olyan közös jogkezelő szervezetnek vagy független jogkezelő szervezetnek nem minősülő személy vagy szervezet, akit vagy amelyet szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény tekintetében a  szerzői és kapcsolódó jogi vagyoni jogok részben vagy egészben megilletnek; 6. kötelező közös jogkezelés körébe tartozó eset: olyan felhasználási mód, amellyel kapcsolatban az engedélyezési jog vagy az  engedélyezési jog nélkül fennálló díjigény az  Szjt. előírása alapján kizárólag közös jogkezelés útján érvényesíthető; 7. közös jogkezelés: egyes szerzői vagyoni jogok és a  szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogok több jogosult érdekében és közös javára közös jogkezelő szervezet által történő gyakorlása és érvényesítése függetlenül attól, hogy azt törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul, és a következőkre terjed ki: a) a  szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználásának engedélyezése vagy díjigény érvényesítése, b) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása, vagy az ebben való részvétel, c) a felhasználás figyelemmel kísérése, d) a jogdíjak beszedése, e) a jogdíjak jogosultak között történő felosztása, kifizetése, vagy felosztás céljára másik szervezetnek történő átadása, f ) fellépés a  szerzői jog vagy kapcsolódó jog megsértésével szemben, ideértve az  eljárás kezdeményezését a  bíróság, illetve hatóság előtt, valamint az  eljárás során nyilatkozat, észrevétel vagy indítvány megtételét és eljárási cselekmény elvégzését; 8. közös jogkezelő szervezet: olyan szervezet, amely erre vonatkozó törvény, szerződés vagy egyéb jogviszony alapján céljaként vagy fő tevékenységeként közös jogkezelést végez, és a következő feltételek közül legalább az egyiket teljesíti: a) tagjai jogosultak vagy jogosultakat képviselő szervezetek – ideértve más közös jogkezelő szervezeteket és a jogosultak szövetségeit is – vagy ez utóbbi személyek ellenőrzése alatt áll, b) nyereségszerzési cél nélkül működik; 9. küldöttgyűlés: a tagok által a 28. § alapján maguk közül választott küldöttekből álló testület; 10. reprezentatív közös jogkezelő szervezet: olyan közös jogkezelő szervezet, amely az általa kezelt szerzői jog vagy kapcsolódó jog tekintetében megfelel a 34. §-ban meghatározott követelményeknek, és az adott szerzői jog vagy kapcsolódó jog vonatkozásában reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik; 11. részesedésre jogosult személy: olyan jogosultnak és közös jogkezelő szervezetnek vagy független jogkezelő szervezetnek nem minősülő személy vagy szervezet, aki vagy amely törvényi előírás vagy a  jogosulttal fennálló jogviszonya – ideértve a 12. § (3) bekezdése szerinti megállapodást is – alapján a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény felhasználásának engedélyezéséből vagy engedélyezési jog nélkül fennálló díjigény érvényesítéséből származó jogdíjbevételből részesedésre jogosult. II. FEJEZET A KÖZÖS JOGKEZELÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI 4. A közös jogkezelés alapelvei 5. § (1) Kötelező közös jogkezelés vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben kizárólag reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezhet közös jogkezelést. (2) Az  (1)  bekezdés nem vonatkozik a  62.  § (1)  bekezdése szerinti felhasználás több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésével kapcsolatban végzett közös jogkezelésre. 6. § (1) A  közös jogkezelő szervezet közös jogkezelési tevékenységét köteles az  általa képviselt valamennyi jogosult érdekeinek figyelembevételével és köztük tett bármilyen indokolatlan megkülönböztetés nélkül ellátni. (2) A közös jogkezelő szervezet kizárólag olyan kötelezettségeket róhat a jogosultakra, amelyek a jogosultak jogainak és érdekeinek védelme vagy jogaik kezelése érdekében szükségesek. (3) Az  általa kezelt szerzői jog és kapcsolódó jog körében a  közös jogkezelő szervezetnek közvetlenül el kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket: a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása – vagy az abban való részvétel – és b) a  jogdíjak felosztása az  érintett jogosultak között vagy a  jogdíjak beszedése és felosztás céljára más szervezetnek történő átadása. (4) A  (3)  bekezdés b)  pontja szerinti tevékenységet a  közös jogkezelő szervezet a  7.  §-ban meghatározott szervezete útján is elláthatja. 7. § (1) A  közös jogkezelő szervezet az  általa ellátott egyes közös jogkezelési tevékenységeket észszerűségi vagy gazdaságossági szempontok alapján indokolt esetben a  kizárólagos tulajdonában álló jogi személy útján is végezheti. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti jogi személyre, annak gazdálkodására és működésére, továbbá az  általa végzett közös jogkezelési tevékenységre (ideértve az  e  törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeket is) az  e  törvényben foglalt előírások ugyanúgy vonatkoznak, mintha azokat a  tulajdonos közös jogkezelő szervezet maga végezné, azzal, hogy e jogi személy a) kizárólag olyan közös jogkezelési tevékenységet folytathat, amelyre és amilyen terjedelemben arra a tulajdonos közös jogkezelő szervezet jogosult, b) tulajdonosa kizárólag az adott közös jogkezelési tevékenység végzésére jogosult közös jogkezelő szervezet lehet, c) a  jogdíjak megállapításával és a  beszedett jogdíjak felhasználásával – különösen felosztással, levonásokkal, befektetésekkel – kapcsolatos döntést nem hozhat, tevékenységét a  tulajdonos közös jogkezelő szervezet által e  törvényben foglaltak szerint elfogadott felosztási szabályzat és díjszabás, továbbá a közös jogkezelő szervezet döntéshozó szerve által hozott eseti döntések alapján köteles végezni, valamint d) esetében a 21. §-nak a szervezeti formára vonatkozó előírását nem kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel szemben a jogosultak által érvényesített igényekért az ilyen jogi személy és a tulajdonos közös jogkezelő szervezet egyetemlegesen felel. 8. § A 11. §-ban foglalt eset kivételével a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény tekintetében közös jogkezelést végző szervezeten kívül más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, vagy más személlyel vagy szervezettel történő megállapodás a közös jogkezelő és az általa képviselt érintett jogosult irányában nem hatályos, és nem mentesít a szerzői jogok és kapcsolódó jogok megsértésének jogkövetkezményei alól. 9. § (1) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó szerzői jog és kapcsolódó jog gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a  szerzői jog vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az igényét bíróság előtt érvényesítse. (2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik. 10. § (1) A  közös jogkezelés körében – a  mechanikai többszörözés engedélyezése kivételével – az  ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek vagy szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek. (2) A  közös jogkezelő szervezet az  általa végzett jogkezelés körében a  felhasználó írásbeli kérésére – költségtérítés ellenében – írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a  felhasználó által egyedileg megjelölt mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény védelemben részesül-e. 5. A nem kereskedelmi célú felhasználás engedélyezése 11. § (1) A  jogosult egyénileg engedélyezheti szerzői műve vagy kapcsolódó jogi teljesítménye nem kereskedelmi célú felhasználását akkor is, ha egyébként az  ilyen felhasználást közös jogkezelő szervezet engedélyezi jogkezelési megbízás vagy a 17. § alapján. (2) A  szerzői művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények nem kereskedelmi célú felhasználásának engedélyezésére vonatkozó részletes feltételeket a közös jogkezelő szervezet alapszabályában köteles meghatározni. (3) Az  (1) és (2)  bekezdés alkalmazásában kizárólag olyan felhasználás tekinthető nem kereskedelmi célúnak, amely sem közvetve, sem közvetlenül nem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját, továbbá, amelyért a jogosult sem tart igényt jogdíjra. 6. A részesedésre jogosult személyekre vonatkozó szabályok 12. § (1) A  jogosulttal fennálló jogviszonya alapján részesedésre jogosult személy a  jogosultat e  törvény alapján megillető jogokat a jogosulttal kötött írásbeli szerződésben foglaltaknak megfelelően, erre vonatkozó kifejezett kikötés esetén gyakorolhatja a közös jogkezelő szervezet alapszabályának és felosztási szabályzatának rendelkezései szerint. (2) A jogosult és a részesedésre jogosult személy között a részesedés tárgyában létrejött szerződésben nem köthető ki érvényesen a jogosultnak járó jogdíj 50%-át meghaladó részesedés. (3) Az  Szjt. 21.  § (1)  bekezdése szerinti díjazásból való részesedés tárgyában az  ilyen díjazásra jogosult szerzőket képviselő reprezentatív közös jogkezelő szervezetek és a  fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón többszörözött műveket kiadókat – e  részesedési jog vonatkozásában – képviselő reprezentatív közös jogkezelő szervezetek köthetik meg a (2) bekezdés szerinti szerződést, azzal, hogy a szerződés hatálybalépésének feltétele valamennyi érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet döntéshozó szervének jóváhagyása. Ha az  e  bekezdés szerinti szerzőket és kiadókat ugyanaz a  reprezentatív közös jogkezelő szervezet képviseli, a részesedés tárgyában a szerződést az érintett jogosulti csoportok képviselői is megköthetik oly módon, hogy annak jóváhagyásáról a döntéshozó szerv érintett jogosulti csoportokba tartozó tagjai külön-külön szavaznak. (4) E törvényben jogosulton az (1)–(3) bekezdés szerinti körben a részesedésre jogosult személyt is érteni kell. III. FEJEZET A KÖZÖS JOGKEZELÉS JOGALAPJA 7. A jogkezelési megbízás 13. § (1) A  jogosult szabadon választhatja meg, hogy mely közös jogkezelő szervezetnek ad megbízást szerzői jogai vagy kapcsolódó jogai e  törvényben foglaltak szerinti kezelésére, feltéve, hogy ezek kezelése az  adott szervezet tevékenységi körébe tartozik. (2) A közös jogkezelő szervezet köteles az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő megbízást elfogadni. (3) A  jogosult ugyanazon ország tekintetében ugyanazon típusú műveivel vagy kapcsolódó jogi teljesítményeivel kapcsolatos ugyanazon szerzői jog vagy kapcsolódó jog kezelésével kizárólag egy közös jogkezelő szervezetet bízhat meg. E  rendelkezés nem vonatkozik arra az  esetre, amikor a  zeneművek szerzője e  törvény Második Része alapján zeneművei 62.  § szerinti felhasználásának több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezésével kapcsolatos közös jogkezelésre ad jogkezelési megbízást az ehhez szükséges feltételeket teljesítő közös jogkezelő szervezet részére. (4) Jogkezelési megbízás kizárólag a  jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal adható. E  rendelkezés nem vonatkozik a  Második Rész alapján a zeneművek szerzői által a zeneműveik 62. § szerinti felhasználásának több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezésével kapcsolatos közös jogkezelésre adott jogkezelési megbízásra. (5) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által a 17. § (1) bekezdése alapján már képviselt jogosult a képviselet körébe tartozó műveivel vagy kapcsolódó jogi teljesítményeivel kapcsolatos szerzői jog vagy kapcsolódó jog kezelésével egy másik közös jogkezelő szervezet részére ad jogkezelési megbízást, az  ilyen jogkezelési megbízás a jogkezelési megbízás elfogadása szerinti naptári év végét követő év első napján lép hatályba, feltéve, hogy a) a jogosult azt a másik közös jogkezelő szervezetnek a jogkezelési megbízás elfogadása szerinti naptári évben a b) pontban megjelölt határidőt megelőzően adja, és b) az e bekezdés szerinti jogkezelési megbízás elfogadásáról és a  jogkezelési megbízást adó jogosult nevéről, valamint a  jogkezelési megbízással érintett mű- vagy teljesítménytípusról és vagyoni jogról a  megbízást elfogadó közös jogkezelő szervezet a  jogkezelési megbízás elfogadása szerinti naptári év szeptember 30-ig írásban tájékoztatja a 17. § (1) bekezdése alapján eljáró közös jogkezelő szervezetet. (6) Az (5) bekezdés szerinti jogkezelési megbízás hatálybalépését megelőzően a 17. § (1) bekezdése alapján eljáró közös jogkezelő szervezet által adott felhasználási engedély vagy érvényesített díjigény alapján jogdíjra jogosultat – a neki járó, a  jogkezelési megbízása hatálybalépéséig még ki nem fizetett jogdíjjal kapcsolatban – a  17.  § (1)  bekezdése alapján eljáró közös jogkezelő szervezettel szemben megilletik az e törvény alapján fennálló jogok. 14. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles a jogkezelési megbízás elfogadását megelőzően a jogosultat igazolható módon tájékoztatni a közös jogkezelésre vonatkozó lényeges feltételekről. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg. 15. § (1) A közös jogkezelő szervezetnek adott jogkezelési megbízást írásba kell foglalni. (2) A jogkezelési megbízás kötelező tartalmi elemeit a Kormány rendeletben határozza meg. 16. § (1) A  jogosult a  jogkezelési megbízásban meghatározott észszerű, de legfeljebb hat hónapos felmondási idővel teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával felmondhatja a  közös jogkezelő szervezetnek adott jogkezelési megbízást. (2) A jogosult a jogkezelési megbízást – felmondás helyett – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával egyoldalúan korlátozhatja is meghatározott országok, egyes műtípusok vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogi teljesítménytípusok, valamint egyes szerzői jogok vagy kapcsolódó jogok tekintetében. A  jogkezelési megbízás kizárólag a  jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal korlátozható. (3) Ha a közös jogkezelő szervezet alapszabályában így rendelkezik, a jogkezelési megbízás felmondása csak az annak közlése szerinti pénzügyi év végét követő év első napján lép hatályba. A jogkezelési megbízás felmondásának jogát a közös jogkezelő szervezet más módon nem korlátozhatja. (4) Kötelező közös jogkezelés körébe tartozó esetben a  jogkezelési megbízás felmondása nem érinti a  17.  § szerinti kiterjesztett hatály alapján történő közös jogkezelést. (5) Ha a  jogosult a  közös jogkezelő szervezetnek adott jogkezelési megbízást felmondja, és a  jogkezelési megbízás megszűnését megelőzően adott felhasználási engedély vagy érvényesített díjigény alapján jogdíjra jogosult, az adott közös jogkezelő szervezettel szemben – a neki járó és a jogkezelési megbízás megszűnéséig ki nem fizetett jogdíjjal kapcsolatban – a  jogkezelési megbízás megszűnésétől függetlenül változatlanul megilletik az  e  törvény alapján fennálló jogok. (6) A  (3)–(5)  bekezdésben foglalt rendelkezések a  jogkezelési megbízás (2)  bekezdés szerinti korlátozására is megfelelően alkalmazandók. 8. Kiterjesztett hatályú közös jogkezelés 17. § (1) Ha a  reprezentatív közös jogkezelő szervezet – az  erre vonatkozó hatósági engedélyben meghatározott körben – a  felhasználónak engedélyt ad a  felhasználásra vagy a  felhasználóval szemben díjigényt érvényesít, a  felhasználó jogosult a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult azonos műfajú szerzői műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek – a  törvény előírása vagy a  jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés alá tartozó – felhasználására is, az  ezekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett, függetlenül attól, hogy a  jogosult a  reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére az érintett körben adott-e jogkezelési megbízást. (2) Ha a  reprezentatív közös jogkezelő szervezet az  (1)  bekezdés alapján olyan jogosult vonatkozásában is végez közös jogkezelési tevékenységet, aki a  kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében a  közös jogkezelésre külön jogkezelési megbízást nem adott, az  ilyen jogosultat az  egyébként a  jogkezelési megbízás hatálya alá tartozó körben ugyanolyan jogok illetik meg, mint a  jogkezelési megbízást adó jogosultakat. A  reprezentatív közös jogkezelő szervezet alapszabályának és egyéb szabályzatainak közös jogkezelési tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit – ideértve a  jogosultakra vonatkozó, valamint a  11.  § szerinti nem kereskedelmi célú felhasználás engedélyezésével kapcsolatos feltételeket is – az (1) bekezdés alapján képviselt jogosultakra is alkalmazni kell. (3) A  kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző reprezentatív közös jogkezelő szervezet köteles a  (2)  bekezdés szerinti jogosultak részére a 14. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást honlapján nyilvánosan hozzáférhető formában közzétenni. A tájékoztatást a (2) bekezdés szerinti jogosult részére első alkalommal történő jogdíjkifizetéskor írásban is közölni kell. 18. § (1) A 17. § (2) bekezdése szerinti jogosult – a kötelező közös jogkezelés körébe tartozó eset kivételével – a kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző reprezentatív közös jogkezelő szervezethez intézett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával a  közös jogkezelő szervezet alapszabályában meghatározott észszerű, de legfeljebb hat hónapos határidő betartásával előzetesen tiltakozhat szerzői művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának a  17.  § alapján közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet alapszabályában így rendelkezik, a közös jogkezelés elleni tiltakozás csak az  annak közlése szerinti pénzügyi év végét követő év első napján lép hatályba. A  reprezentatív közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, a tiltakozás jogát más módon nem korlátozhatja. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti tiltakozó nyilatkozat kizárólag a  jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal tehető. (3) Ha a jogosult a közös jogkezelés ellen tiltakozik, és a tiltakozás hatályossá válását megelőzően történt felhasználás ellenértékeként vagy a  tiltakozás hatályossá válását megelőzően kiadott engedély alapján jogdíjra jogosult, a  jogosultat – a  neki járó jogdíjjal kapcsolatban – az  adott közös jogkezelő szervezettel szemben a  tiltakozástól függetlenül változatlanul megilletik az e törvény alapján fennálló jogok. 9. Más közös jogkezelő szervezet nevében végzett közös jogkezelés 19. § (1) A  közös jogkezelő szervezet képviseleti szerződésben megbízhat egy másik közös jogkezelő szervezetet, hogy a megbízott szervezet közös jogkezelési tevékenységét a megbízó szervezet által képviselt jogosultak tekintetében is végezze. (2) Ha valamely közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés vagy az Szjt. alapján olyan jogosultak tekintetében is végez közös jogkezelési tevékenységet, akiket más közös jogkezelő szervezet képvisel, a közös jogkezelő szervezet köteles közös jogkezelési tevékenységét az ilyen jogosultak tekintetében is bármilyen hátrányos megkülönböztetés nélkül végezni. IV. FEJEZET A KÖZÖS JOGKEZELÉS SZERVEZETI SZABÁLYAI 20. § Az e  fejezetben foglalt előírások nem vonatkoznak a  más EGT-államban letelepedett, és Magyarország területére irányuló közös jogkezelést végző közös jogkezelő szervezetre. 10. Szervezeti forma 21. § Közös jogkezelő szervezet csak egyesületi formában jöhet létre és működhet. 11. A közös jogkezelő szervezet létesítő okirata 22. § A közös jogkezelő szervezet alapszabályának a Ptk. szerint előírt kötelező rendelkezések mellett rendelkeznie kell a) arról, hogy a közös jogkezelést a szervezet céljaként vagy fő tevékenységeként látja el, b) a  közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározásáról, feltüntetve az  érintett szerzői jogokat vagy kapcsolódó jogokat, a  közös jogkezelési tevékenységek típusát, a  közös jogkezelési tevékenységgel érintett művek, kapcsolódó jogi teljesítmények típusait, valamint a  jogosulti csoportokat, c) a jogosultakat e törvény alapján megillető jogokról, d) a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények nem kereskedelmi célú felhasználásának engedélyezésére vonatkozó szabályokról, e) a VI. fejezetben meghatározott működési és gazdálkodási követelményekről és azok teljesítéséről, f ) arról, hogy a szervezet döntéshozó szerve a jogosult tagok közgyűlése vagy a küldöttgyűlés, g) arról, hogy a  döntéshozó szerv kizárólagos, át nem ruházható hatáskörében dönt a  26.  § (1)  bekezdés a)–j) pontjában felsorolt ügyekben, h) a 47. § szerinti elektronikus kapcsolattartás részletes szabályairól. 12. A közös jogkezelő szervezet tagsága 23. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles tagként felvenni a közös jogkezelési tevékenységével érintett azon jogosultakat, valamint a  jogosultakat képviselő azon szervezeteket – beleértve más közös jogkezelő szervezeteket és a jogosultakat e körben képviselő egyéb szervezeteket is –, akik vagy amelyek teljesítik a tagsági követelményeket. (2) A  tagsági követelményeket tárgyilagosan, átlátható módon kell meghatározni, és azoknak megkülönböztetés nélküli feltételeken kell alapulniuk. A közös jogkezelő szervezet a tagsági követelményeit köteles az alapszabályában vagy tagsági szabályzatában rögzíteni, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. (3) A közös jogkezelő szervezet a tagfelvétel iránti kérelem elutasítását köteles – az elutasítás okaként megjelölt konkrét tagsági követelményre való hivatkozással – világosan megindokolni. (4) A közös jogkezelő szervezet köteles tagjairól naprakész nyilvántartást vezetni. 24. § (1) A közös jogkezelő szervezet tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. Közös jogkezelő szervezet különleges jogállású tagságot csak olyan formában határozhat meg, hogy a  tag különleges jogállása a közös jogkezelésből eredő jogokat nem érintheti. (2) A  közös jogkezelő szervezet köteles biztosítani, hogy tagjai a  szervezettel elektronikus úton is kapcsolatot tarthassanak, ideértve a tagsági jogok elektronikus úton történő gyakorlását is. (3) A közös jogkezelő szervezet tagja a közös jogkezelő szervezet tartozásaiért tagdíjfizetési kötelezettség fennállására való tekintet nélkül abban az  esetben sem köteles helytállni, ha sem az  alapításkor vagy a  tagsági jogok keletkezésének más eseteiben, sem ettől eltérő időpontban nem teljesített vagyoni hozzájárulást a közös jogkezelő szervezet részére. 25. § A közös jogkezelő szervezet alapszabályának és tagsági szabályának a  23–24.  §-ban foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis. 13. A döntéshozó szerv 26. § (1) A  közös jogkezelő szervezet közgyűlése kizárólagos, – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – át nem ruházható hatáskörében dönt a) a közös jogkezelő szervezet alapszabályának módosításáról, b) a felosztási szabályzat elfogadásáról és módosításáról, c) a bevételeinek befektetésére vonatkozó befektetési politikáról, d) a  szervezeti és működési szabályzat, valamint – ha a  tagsági követelményeket nem az  alapszabály tartalmazza – a tagsági szabályzat elfogadásáról és módosításáról, e) az éves költségvetés megállapításáról, valamint a számviteli beszámoló és az 55. § szerinti éves átláthatósági jelentés elfogadásáról, f ) a  vezető tisztségviselő megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról, továbbá ellenőrzi a vezető tisztségviselő munkáját, és gyakorolja a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogokat, ha a vezető tisztségviselő a közös jogkezelő szervezettel munkaviszonyban áll, g) a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról, h) esetenként a  felosztási szabályzatnak megfelelően a  42.  § alapján a  jogosult vagy a  jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethető jogdíjak felhasználásáról, valamint a bevételének közösségi – különösen szociális vagy kulturális – célból (43–45. §) történő más felhasználásáról, i) esetenként a  befektetési politikának megfelelően a  jogdíjbevétel 37.  § szerinti befektetési célú felhasználásáról, j) a közös jogkezelő szervezet megszűnéséről és szétválásáról, k) ingatlantulajdon szerzésének, átruházásának vagy megterhelésének jóváhagyásáról, l) a kockázatkezelési politikáról, m) más egyesülettel való egyesülésről, szövetség vagy más szervezet alapításáról, továbbá a más szervezetben történő tulajdonosi vagy tagsági jog szerzésének jóváhagyásáról, n) hitelfelvétel, hitelnyújtás vagy hitelbiztosíték nyújtásának jóváhagyásáról. (2) A közös jogkezelő szervezet alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a közgyűlésnek az (1) bekezdés k)–n) pontjában felsorolt egyes jogköreit a  31.  § szerint a  felügyelőbizottság gyakorolja, vagy a  közgyűlés e  jogkörök gyakorlását a tagok kétharmados szótöbbséggel hozott döntésével a felügyelőbizottságra ruházhatja. 27. § (1) Minden tag jogosult személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján a  közös jogkezelő szervezet közgyűlésén részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a  közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. (2) Ha a  közös jogkezelő szervezet különböző jogosulti csoportok javára végez közös jogkezelési tevékenységet, a közös jogkezelő szervezet alapszabályának biztosítania kell a különböző jogosulti csoportok megfelelő és arányos képviseletét a döntéshozatali folyamatban. (3) A közgyűlésen való részvétel vagy szavazás céljából adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazott személy köteles a meghatalmazó utasítása szerint eljárni. A tag nem adhat érvényesen képviseleti meghatalmazást másik jogosulti csoportba tartozó tag részére. Ha a közös jogkezelő szervezet alapszabálya másként nem rendelkezik, egy meghatalmazott legfeljebb egy meghatalmazó nevében járhat el. A meghatalmazás minden esetben kizárólag egy meghatározott közgyűlésen való képviseletre szólhat. 28. § (1) A közös jogkezelő szervezet alapszabálya rendelkezhet úgy is, hogy a közgyűlés hatásköreit a tagok által legalább négyévente maguk közül választott küldöttekből álló küldöttgyűlés gyakorolja. (2) Ha a  közös jogkezelő szervezet különböző jogosulti csoportok javára végez közös jogkezelési tevékenységet, a  küldötteket úgy kell megválasztani, hogy biztosított legyen az  egyes jogosulti csoportok arányos képviselete a küldöttgyűlésben. (3) A  küldöttgyűlésre egyebekben a  közgyűlésre vonatkozó szabályokat azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a küldött csak személyesen gyakorolhatja a 27. § (1) bekezdésében meghatározott jogokat. 29. § A közös jogkezelő szervezet alapszabályának a 26–28. §-ban foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis. 14. Vezető tisztségviselő 30. § (1) A  közös jogkezelő szervezet köteles meghozni valamennyi szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a  szervezetet vezető tisztségviselők megbízható, körültekintő és megfelelő módon lássák el ezt a  feladatukat, megbízható adminisztratív és számviteli eljárások, továbbá belső ellenőrzési mechanizmusok alkalmazásával. (2) A  Ptk.-ban meghatározott összeférhetetlenségi eseteken túl a  közös jogkezelő szervezet vezető tisztségviselője csak a  döntéshozó szerv e  körülményre is utaló kifejezett döntése és jóváhagyása alapján lehet olyan személy, aki, vagy akinek a  Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a  közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenységgel érintett bármely felhasználás tekintetében felhasználónak minősülő jogi személy vezető tisztségviselője vagy ilyen jogi személyben közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. (3) A vezető tisztségviselő a megválasztása előtt, valamint azt követően is haladéktalanul köteles a (2) bekezdés szerinti körülmény fennállásáról vagy bekövetkezéséről írásban tájékoztatni a döntéshozó szervet. (4) A  közös jogkezelő szervezet valamennyi vezető tisztségviselője köteles évente, az  előző pénzügyi évre vonatkozó számviteli beszámoló elfogadását megelőzően a  közös jogkezelő szervezet döntéshozó szervének címzett személyes nyilatkozatot tenni. A személyes nyilatkozat részletes tartalmi elemeit a Kormány rendeletben határozza meg. (5) Az  (1)–(4)  bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni arra is, aki nem vezető tisztségviselő, de általános szervezeti képviseleti joggal rendelkezik, és részt vesz a közös jogkezelő szervezet működésének irányításában. (6) A közös jogkezelő szervezet alapszabályának az (1)–(5) bekezdésben foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis. 15. Felügyelőbizottság 31. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles felügyelőbizottságot létrehozni. (2) A  felügyelőbizottság kizárólag a  közös jogkezelő szervezet tagjaiból állhat. Ha a  közös jogkezelő szervezet különböző jogosulti csoportok javára végez közös jogkezelési tevékenységet, a  felügyelőbizottság tagjait úgy kell megválasztani, hogy biztosított legyen az  egyes jogosulti csoportok arányos képviselete a  felügyelőbizottságban. A felügyelőbizottság tagjai közül választja meg elnökét, és maga határozza meg ügyrendjét. (3) Nem lehet a  felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a  közös jogkezelő szervezet vezető tisztségviselőjére vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a  Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a  közös jogkezelő szervezet vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság valamennyi tagja köteles évente nyilatkozni a közgyűlésnek arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A  nyilatkozatnak tartalmaznia kell a  30.  § (4) bekezdése szerinti adatokra vonatkozó tájékoztatást is. (4) A felügyelőbizottság köteles különösen a) a vezető tisztségviselő tevékenységét ellenőrizni, b) a közgyűlés által hozott határozatok, továbbá a 26. § (1) bekezdés b)–c) pontjában említett szabályzatok és politikák végrehajtását ellenőrizni, c) ellátni a 26. § (2) bekezdése szerinti esetben a 26. § (1) bekezdés k)–n) pontjában felsorolt feladatokat. (5) A  felügyelőbizottság a  közös jogkezelő szervezet irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a közös jogkezelő szervezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a közös jogkezelő szervezet fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. (6) A  felügyelőbizottság elnöke a  felügyelőbizottság tevékenységéről és megállapításairól legalább évente beszámol a közgyűlésnek. (7) A közös jogkezelő szervezet alapszabályának az (1)–(6) bekezdésben foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis. V. FEJEZET A KÖZÖS JOGKEZELÉS MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI 16. A közös jogkezelés megkezdésének általános feltételei 32. § (1) A közös jogkezelés megkezdésének feltétele, hogy a közös jogkezelő szervezet a) munkavállalói révén rendelkezzen a  közös jogkezeléshez és a  nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal, és b) felkészült legyen a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére. (2) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha az általa képviselt jogosultakról, a közös jogkezelés körébe tartozó művekről vagy kapcsolódó jogi teljesítményekről, valamint a különböző felhasználásokról olyan adatbázist tud fenntartani, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára. 33. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles a közös jogkezelési tevékenységének megkezdését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) felé nyilvántartásba vétel céljából előzetesen bejelenteni. (2) A reprezentatív közös jogkezelőként végzett közös jogkezelés az SZTNH engedélyéhez kötött tevékenység. 17. A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésének feltételei 34. § (1) A  reprezentatív közös jogkezelő szervezetként közös jogkezelési tevékenység végzését az  SZTNH kizárólag olyan közös jogkezelő szervezet részére engedélyezi, amely a) megfelel a IV. Fejezetben, valamint a 32. §-ban meghatározott feltételeknek, és b) az általa végzett közös jogkezelési tevékenységgel érintett jogosultak jelentős részét képviseli azáltal, hogy ba) e  jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy e  jogosultak jogaik közös kezelésére jogkezelési megbízást adtak a részére, és bb) az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik. (2) Kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten kívül akkor engedélyezhető a  közös jogkezelési tevékenység végzése reprezentatív közös jogkezelő szervezetként, ha az  adott szerzői jog vagy kapcsolódó jog egyedileg hatékonyan nem gyakorolható. (3) Annak megállapításakor, hogy a  közös jogkezelő szervezet az  érintett jogosultak jelentős részét képviseli-e, vagy hogy több közös jogkezelő szervezet közül melyik képviseli az  érintett jogosultak nagyobb részét, a  jogosultak létszámát, műveik vagy kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a  jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni. (4) Nem szükséges az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti feltétel teljesülését külön igazolnia annak a  közös jogkezelő szervezetnek, amellyel az engedéllyel érintett közös jogkezelési tevékenység végzésére már engedéllyel rendelkező másik reprezentatív közös jogkezelő szervezet a  19.  § (1)  bekezdése szerinti képviseleti szerződést kötött. Ebben az esetben a 35. §, valamint a 89–93. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a megbízott közös jogkezelő szervezet – a  törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén – a  megbízó közös jogkezelő szervezet engedélyével megegyező terjedelmű engedélyt szerez, és a  megbízó közös jogkezelő szervezet a  képviseleti szerződés megszűnéséig nem gyakorolhatja az  engedéllyel érintett közös jogkezelési tevékenységet a  jogdíjak megállapításában való részvétel kivételével. A  képviseleti szerződés megszűnését a  megbízó közös jogkezelő szervezet haladéktalanul köteles bejelenteni az  SZTNH részére, és az  SZTNH az  e  bekezdésben foglaltak alapján megadott engedélyt hivatalból visszavonja. Ebben az  esetben az  engedély visszavonására a  97.  §-ban foglalt szabályokat azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a  megbízó közös jogkezelő szervezet külön kijelölés és az engedélyének módosítása nélkül jogosulttá válik a megszűnt képviseleti szerződéssel érintett engedélye szerinti közös jogkezelési tevékenység folytatására a megbízott közös jogkezelő szervezet által, a visszavonást megelőzően alkalmazott utolsó díjszabás alapján. (5) Más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet részére az  (1) bekezdés a) pontjában rögzített feltételek vizsgálata nélkül kell engedélyezni a  közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzését, ha az  ilyen közös jogkezelő szervezet az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti feltételeket teljesíti, és a  székhelye szerinti EGT-állam jogszabályai szerint a  közös jogkezelő szervezetek alapítására, szervezetére, gazdálkodására, működésére vonatkozó feltételeknek megfelel, és ezt az  adott EGT-állam ilyen szervezetek felett ellenőrzést gyakorló hatósága által kiállított okirattal megfelelően igazolja. 35. § (1) Ha a  kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan művagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusra vonatkozó ugyanolyan szerzői jogának vagy kapcsolódó jogának kezelése tekintetében ugyanarra a  közös jogkezelési tevékenységtípusra több vagy újabb – az  engedélyezés feltételeinek egyébként megfelelő – közös jogkezelő szervezet kér a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt, több közös jogkezelő szervezet vagy az  újabb közös jogkezelő szervezet részére abban az  esetben engedélyezhető a  közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként a  kérelemmel érintett körben, ha ez  a  közös jogkezelés működőképességét és hatékonyságát – sem a  jogosultak, sem a  felhasználók vagy a  díj fizetésére kötelezettek oldalán – nem veszélyezteti. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül, a kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusra vonatkozó ugyanolyan szerzői jogának vagy kapcsolódó jogának kezelése tekintetében ugyanarra a  közös jogkezelési tevékenységtípusra a) több közös jogkezelő szervezet közül annak a részére kell a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt megadni, amelyik a 34. § (1) bekezdésében előírt feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani; b) az  újabb közös jogkezelő szervezet részére kell a  33.  § (2)  bekezdése szerinti engedélyt megadni, és a korábban engedélyt szerzett reprezentatív közös jogkezelő szervezet engedélyét az érintett körben vissza kell vonni, ha a 34. § (1) bekezdésében előírt feltételeket az újabb közös jogkezelő szervezet összességében jobban meg tudja valósítani. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel teljesítése – egyebek mellett – igazolható az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezeteknek a 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodásával. VI. FEJEZET A KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZET MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA 18. A közös jogkezeléssel elért bevételek kezelése 36. § (1) A  közös jogkezelő szervezet köteles a  jogdíjak beszedése és kezelése során a  jogosultak jogainak és érdekeinek szem előtt tartásával, az ilyen szervezetektől elvárható gondossággal eljárni. (2) A  közös jogkezelő szervezet a  jogkezeléssel elért és a  39.  § szerinti indokolt kezelési költséggel csökkentett jogdíjbevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az általa képviselt, az adott felhasználással érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem. (3) A  közös jogkezelésből származó bevétel a  (2)  bekezdésben foglaltakon kívül más célra – e  törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem használható fel; a jogosultaknak felosztandó jogdíjból – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség kivételével – más levonásnak nincs helye. (4) A  közös jogkezelő szervezet az  Szjt. alapján más közös jogkezelő szervezet javára beszedett jogdíjbevételből – ideértve az  ilyen jogdíjbevétel befektetéséből származó bevételt is – kizárólag a  jogdíjak beszedésével kapcsolatban felmerült indokolt kezelési költségeit vonhatja le. Az Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján képviselt más közös jogkezelő szervezet javára beszedett jogdíjbevételből az  indokolt kezelési költségek levonása után fennmaradó összeg a  képviselt közös jogkezelő szervezet részére történő átadáson kívüli más célra – ideértve a  közösségi célt (43–45.  §) is – nem használható fel, kivéve, ha a  képviselt közös jogkezelő szervezet ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárult. (5) A jogdíjbevétel felosztására vonatkozó szabályok mellett a közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzatában kell meghatározni a) a  jogdíjakból levont kezelési költség mértékének felső határát vagy a  kezelési költség megállapításának módjára vonatkozó szabályokat, b) a bevételekből közösségi célra (43–45. §) történő levonásra és az ilyen bevétel közösségi célú felhasználására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó támogatási politikát, valamint c) a  jogosult vagy a  jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíj (42. §) felhasználására vonatkozó szabályokat is. 37. § (1) A  közös jogkezelő szervezet a  döntéshozó szerv – a  26.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerint elfogadott befektetési politikával összhangban – eseti döntése alapján jogdíjbevételét befektetési célból is felhasználhatja. (2) A  jogdíjbevételek befektetése során a  közös jogkezelő szervezet köteles a  befektetési politika, valamint a kockázatkezelési politika szerint eljárni, továbbá biztosítani, hogy a) a befektetés kizárólag a jogosultak érdekében történjen, b) a  befektetés a  portfólió egészének biztonsága, minősége, likviditása és nyereségessége megőrzése érdekében történjen, és c) a  befektetett összeg megfelelő kockázatmegosztása útján a  bármely meghatározott vagyonelemtől való túlzott függőség és a portfólió egészében a kockázat felhalmozódása elkerülhető legyen. 38. § (1) Ha a  közös jogkezelő szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak eredményét e  törvény eltérő rendelkezése hiányában a) csak a közös jogkezelés költségeinek csökkentésére, b) a 37. § rendelkezései szerinti befektetési célra, c) a jogosultak részére történő felosztásra és kifizetésre vagy d) a jogosultak 43. § szerinti közösségi céljára használhatja fel. (2) Az  (1)  bekezdésben foglaltak alkalmazandók a  jogdíjbevételek befektetéséből származó bevételek – ideértve a jogdíjbevételekkel végzett pénzügyi műveletek eredményeit is – felhasználására is. 19. A kezelési költség 39. § A közös jogkezeléssel elért jogdíjbevételből az  indokolt kezelési költség vonható le. A  kezelési költség indokolt, ha a  közös jogkezelési tevékenység ellátásához észszerűen szükséges, az  érintett jogosultak számára hasznos, és igazoltan a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel. 20. A jogdíjak felosztása és kifizetése 40. § (1) A  közös jogkezelő szervezet köteles az  általa beszedett jogdíjakat a  lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a  beszedés évét követő év harmadik negyedévének végéig az  általa képviselt jogosultak részére a  felosztási szabályzat szerint felosztani és kifizetni, vagy az  általa képviselt más közös jogkezelő szervezetnek átadni, kivéve, ha a  jogdíjak felosztása vagy kifizetése, vagy más közös jogkezelő szervezetnek való átadása a  közös jogkezelő szervezeten kívül álló okból e határidőn belül nem lehetséges. (2) A  más közös jogkezelő szervezet által beszedett és átadott jogdíjat az  átvevő közös jogkezelő szervezet köteles a  lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a  jogdíj átadását követő hat hónapon belül az  általa képviselt jogosultak részére a felosztási szabályzat szerint felosztani (ha a felosztást a jogdíjat átadó közös jogkezelő szervezet még nem végezte el), és kifizetni, kivéve, ha a jogdíjak felosztása vagy kifizetése a jogdíjat átvevő közös jogkezelő szervezeten kívül álló okból e határidőn belül nem lehetséges. (3) Az  (1) és (2)  bekezdés alkalmazásában a  közös jogkezelő szervezeten kívül álló oknak tekinthető különösen a  felhasználók általi adatszolgáltatással, a  jogosultak azonosításával vagy elérhetőségével, vagy az  érintett szerzői művekre és kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó információknak a  jogosultakkal való összekapcsolásával összefüggő ok. 21. Ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat megillető jogdíj kezelése 41. § (1) Ha a 40. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül a közös jogkezelő szervezet azért nem tudja a  jogdíjat a  jogosult részére kifizetni, mert a  jogosult ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a  közös jogkezelő szervezet köteles az ilyen jogdíjat elkülönített számlára helyezni, és az érintett mű- vagy teljesítménytípus és felhasználási mód figyelembevételével megtenni az adott helyzetben a közös jogkezelő szervezetektől általában elvárható intézkedéseket a jogosult azonosítására és felkutatására. (2) A közös jogkezelő szervezet köteles az  (1) bekezdés szerinti esetben legkésőbb a 40. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követő három hónapon belül tájékoztatást közzétenni honlapján azokról a szerzői művekről és kapcsolódó jogi teljesítményekről, amelyek tekintetében a jogosult személye vagy tartózkodási helye nem ismert. A tájékoztatást a közös jogkezelő szervezet tagjai, valamint a közös jogkezelő szervezettel képviseleti szerződéses kapcsolatban álló más közös jogkezelő szervezet részére is meg kell adni. (3) Feltéve, hogy a  szükséges információ a  közös jogkezelő szervezet rendelkezésére áll, a  (2)  bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell: a) a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény címét, vagy az azonosítására alkalmas más adatot, b) a jogosult nevét, c) adott esetben a kiadó, hangfelvétel-előállító vagy filmelőállító nevét, és d) minden egyéb olyan rendelkezésre álló információt, amely a jogosult azonosítását elősegítheti. (4) Ha a  jogosult felkutatása érdekében a  közös jogkezelő szervezet tájékoztatást kér az  érintett jogosulti csoportot képviselő másik közös jogkezelő szervezettől, e  megkeresett közös jogkezelő szervezet a  kért tájékoztatást a  rendelkezésére álló információk alapján legkésőbb a  megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül megadja. A  megkereső közös jogkezelő szervezet a  megkeresett közös jogkezelő szervezetnek a  tájékoztatás megadásával összefüggésben felmerült indokolt költségeit a megkeresett szervezet kérésére megtéríti. (5) Ha a  jogosult azonosítására és felkutatására tett intézkedések nem járnak eredménnyel, legkésőbb a  (2)  bekezdésben említett tájékoztatás közzétételétől számított egy év eltelte után, a  közös jogkezelő szervezet köteles ezt honlapján nyilvánosságra hozni, és a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismertté válásáig, de legalább három éven át folyamatosan hozzáférhetővé tenni. 42. § (1) Ha a  közös jogkezelő szervezet a  jogosult vagy a  jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt a  jogdíjat a beszedése szerinti év végét követő három éven belül sem tudja a  jogosult részére kifizetni annak ellenére, hogy a jogosult azonosítása és felkutatása érdekében a 41. § szerinti kötelezettségeinek eleget tett, az ilyen jogdíj ki nem fizethetőnek minősül. A  ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjbevétel 90%-át a  közös jogkezelő szervezet a  45.  § (3) bekezdése szerint köteles a Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: NKA) számára átadni. (2) A  jogosult vagy a  jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíj felhasználása nem érinti a jogosult azon jogát, hogy az elévülés szabályai szerint a közös jogkezelő szervezettől az őt megillető jogdíjat követelje. Ha a  közös jogkezelő szervezet által az  (1)  bekezdésben foglalt határidő letelte után ismertté váló jogosultak részére az adott évben e bekezdés alapján kifizetett jogdíjak összege meghaladja az adott évben ki nem fizethetővé vált jogdíjak 10%-át, akkor az  ezt meghaladó összeggel a  közös jogkezelő szervezet csökkentheti az NKA részére a következő évben a 45. § (3) bekezdése szerint átadandó összeget. (3) A  közös jogkezelő szervezet az  alapszabály vagy a  felosztási szabályzat rendelkezése alapján a  jogdíjbevételei terhére megfelelő tartalékot képezhet a  jogosult által a  (2)  bekezdés szerint az  elévülési időn belül érvényesített igények fedezése céljából. (4) Az  a  jogdíj, amelyet az  adott szerzői műre vagy kapcsolódó jogi teljesítményre vonatkozó információkból következően – az Szjt. vagy erre vonatkozó képviseleti szerződés alapján – más közös jogkezelő szervezetnek kell átadni, az átadásra köteles közös jogkezelő szervezetnél az (1) bekezdés szerint nem használható fel. 22. A bevételek közösségi célra történő felhasználása 43. § (1) A  közös jogkezelő szervezet jogdíjbevételének – ideértve az  ilyen jogdíjbevétel befektetéséből származó bevételt is – a támogatási politikában meghatározott részét, valamint a tagdíjakból és a közös jogkezelésen kívüli tevékenységéből származó bevételét a  támogatási politikával összhangban a  jogosultak közösségi – különösen szociális és kulturális – céljaira (a továbbiakban: közösségi cél) is felhasználhatja az e törvényben foglalt feltételekkel. (2) Ha a  közös jogkezelő szervezet az  (1)  bekezdés szerinti bevételeit közösségi célra használja fel, e  felhasználás során biztosítani kell, hogy a  jogosultak indokolatlan megkülönböztetés nélkül, tisztességes feltételek alapján részesüljenek a felhasznált bevételből, vagy az abból finanszírozott szolgáltatásokból. 44. § (1) Az Szjt. 20. és 21. §-ában meghatározott díjakból származó – a 39. § szerinti kezelési költséggel csökkentett – bevétel 25%-át a jogosultak érdekében kulturális célokra kell felhasználni. (2) Az  (1)  bekezdés alkalmazását és az  abban előírt felhasználási kötelezettséget nem érinti, ha a  közös jogkezelő szervezet az  Szjt. 20. és 21.  §-ában meghatározott díjakból származó bevételére is alkalmazza a  43.  § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. 45. § (1) A  közös jogkezelő szervezet az  NKA számára történő átadással használhatja fel bevételét kulturális célokra. A  támogatási politika kulturális célú felhasználásról szóló rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a  Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott támogatási célokkal. A  kulturális célú felhasználásra szánt bevételt legkésőbb az  ilyen felhasználásról szóló döntés meghozatalának évére vonatkozó éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül kell az NKA számára átadni. (2) Az Szjt. 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat megállapító közös jogkezelő szervezet köteles a 44. § (1) bekezdése szerinti összeget kulturális célokra az  éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az  NKA számára átadni. Az  NKA az  átvett összeget a  Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel az Szjt. 20. § (4)–(5) és 21. § (6) bekezdésében meghatározott jogosulti csoportok javára. (3) A  közös jogkezelő szervezet köteles a  42.  § alapján ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjbevétel 90%-át  kulturális célokra az  éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az  NKA számára átadni. Az  NKA a  közös jogkezelő szervezettől átvett összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel az adott összeget átadó közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosulti csoportok javára. (4) A  43.  § (2)  bekezdésében foglalt követelményeket az  e  § alapján az  NKA részére átadott bevételek NKA általi felhasználása során is alkalmazni kell. 23. Könyvvezetést és számviteli beszámolást érintő kötelezettségek 46. § (1) A közös jogkezelő szervezet számláin elkülönítetten tartja a következőket: a) a jogdíjbevételek és a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bevételek; valamint b) az  esetleg meglévő saját eszközök és az  ilyen eszközökből, kezelési díjakból vagy egyéb tevékenységekből származó bevételek. (2) A  közös jogkezelő szervezet kettős könyvvitel vezetésére és a  számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámoló készítésére köteles, amelyet könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia. (3) A  közös jogkezelő szervezetek könyvvezetésére és számviteli beszámolására vonatkozó sajátos szabályokat kormányrendelet határozza meg. 24. Kapcsolat a jogosultakkal 47. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles biztosítani, hogy az általa képviselt jogosultak elektronikus úton is kapcsolatot tarthassanak a  közös jogkezelő szervezettel, és az  őket e  törvény alapján megillető jogokat elektronikus úton is gyakorolhassák. (2) A  közös jogkezelő szervezet köteles hatékonyan és gyorsan működő panaszkezelési eljárásokat biztosítani tagjai, továbbá az  általa képviselt más jogosultak és azon közös jogkezelő szervezetek részére, amelyek nevében képviseleti szerződés alapján jogokat kezel. E  kötelezettség irányadó különösen a  jogkezelési megbízásokkal, a  megbízások felmondásával vagy a  18.  § szerinti tiltakozással, a  tagsági szabályzattal, a  jogosultakat megillető összegek beszedésével, a  levonásokkal és az  összegek felosztásával kapcsolatban felmerülő panaszokra. A  közös jogkezelő szervezet köteles írásban válaszolni az e bekezdés szerinti panaszokra, és a panasz esetleges elutasítását köteles megindokolni. 25. Személyes adatok védelme 48. § (1) A  közös jogkezelő szervezet – a  (2)  bekezdésben foglaltak betartásával – köteles adatbázist fenntartani az  általa végzett közös jogkezelési tevékenység körébe tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről és a jogosultakról. (2) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett közös jogkezelési tevékenységnek – a közös jogkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő – ellátása céljából, a  cél eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig jogosult a közös jogkezelési tevékenységével érintett jogosultak és felhasználók nevének, a személyazonosításhoz szükséges más adatának, lakcímének, tartózkodási helyének, a  jogdíjbeszedéshez vagy felosztáshoz szükséges pénzügyi és más adatnak (így különösen bankszámlaszámnak, adószámnak), valamint a  jogosultak műveire vagy kapcsolódó jogi teljesítményeire vonatkozó adatnak, továbbá más olyan személyes adatnak az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvény előírásainak megfelelő kezelésére, amely az  e  bekezdésben meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges. Az  e  bekezdés alapján kezelt személyes adatokat a  közös jogkezelő szervezet – az  érintett hozzájárulása nélkül – kizárólag az  e  törvényben meghatározott esetekben teheti megismerhetővé más személyek részére vagy hozhatja nyilvánosságra. (3) A  közös jogkezelő szervezet az  általa képviselt jogosult nevéről és lakcíméről vagy tartózkodási helyéről tájékoztatást ad az  Szjt. 41/A.  § (1)  bekezdése, valamint az  árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet alapján jogosultkutatást végző személy vagy szervezet részére. Az  így átadott személyes adat kizárólag a jogosultkutatás céljára használható, az ehhez szükséges módon, mértékben és ideig. (4) A  41.  § (4)  bekezdése szerinti megkeresés, továbbá a  jogdíjnak az  Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján más közös jogkezelő szervezet részére történő átadása esetén a  közös jogkezelő szervezet jogosult a  megkeresés teljesítéséhez, vagy a  jogdíj más közös jogkezelő szervezet általi felosztásához vagy kifizetéséhez szükséges személyes adatot a megkereső, vagy a jogdíjat átvevő belföldi vagy más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet részére továbbítani. Az  a  közös jogkezelő szervezet, amely az  adattovábbítás címzettje, a  részére továbbított személyes adatot kizárólag közös jogkezelési tevékenysége teljesítéséhez szükséges célból és módon jogosult kezelni a (2) bekezdésben foglaltak szerint. 26. Közös jogkezelő szervezet jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó speciális szabályok 49. § (1) A  közös jogkezelő szervezet jogutód nélküli megszűnése vagy megszűnésének megállapítása esetén a  közös jogkezelő szervezet által beszedett, de még fel nem osztott jogdíjat a  közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata szerint fel kell osztani a jogosultak között. (2) A felosztott, de még ki nem fizetett jogdíjra vonatkozó igényüket a jogosultak a jogutód nélküli megszűnés esetére irányadó szabályok szerint hitelezőként érvényesíthetik a közös jogkezelő szervezettel szemben. 50. § A hitelezők követeléseinek kiegyenlítését követően fennmaradó vagyonnak azt a  részét, amely jogdíjból vagy a  jogdíjak befektetéséből (ideértve a  pénzügyi műveletek eredményét is) származik, a  közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzatának a  jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjak felhasználására vonatkozó szabályai szerint kell felhasználni. 51. § (1) A hitelezők követeléseinek kiegyenlítését követően fennmaradó vagyonnak az 50. § szerinti jogdíjvagyonon kívüli részét (különösen a  közös jogkezelő szervezet működéséhez szükséges tárgyi eszközöket) az  alapszabályban meghatározott, belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezetnek kell átadni. (2) Ha az alapszabály nem határoz meg kedvezményezett közös jogkezelő szervezetet, az (1) bekezdés szerinti vagyont a megszűnt közös jogkezelő szervezet által képviselt azon jogosultak között kell – a jogosultaknak kifizetett jogdíjak arányában – felosztani, akik a megszűnést megelőző öt évben jogdíjkifizetésben részesültek. 27. Más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetekre alkalmazandó szabályok 52. § A 43–46.  § és a  49–51.  § nem alka …