← Magyarország

9/2018. (VI. 11.) IM rendelete a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtá

Röviden

Ez a rendelet a bíróságok és más szervek feladatait szabályozza a fogva tartott személyek büntetőeljárásainak lefolytatása és a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

9/

  1. (VI. 11.) IM rendelete a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
  2. évi CCXL. törvény
  3. §

(2)bekezdés e) pontjában, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. §
(2)bekezdés
  1. pontjában, továbbá a bírósági végrehajtásról szóló
  2. évi LIII. törvény
  3. §
(2)bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/
  1. (V. 22.) Korm. rendelet
  2. §
  3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
  4. A bíróság feladata
  5. § A bíróság határozatának végrehajtásáról – az e rendeletben megállapított kivételekkel – az a bíróság gondoskodik, amelynek eljárásában a büntetés, az intézkedés, a szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény, a kényszerintézkedés, a rendbírság, a pénzbírság vagy a bűnügyi költség végrehajthatóvá válik.
  6. A büntetés-végrehajtási csoport feladata
  7. §
(1)A büntetés-végrehajtási csoport (a továbbiakban: bv. csoport) feladatait a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró), a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár, a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági tisztviselő (a továbbiakban: bv. tisztviselő) és az írnok látja el.
(2)Ha a törvényszék elnöke a katonai tanács bíráját a büntetés-végrehajtási feladatok ellátására kijelölte, a katonai tanácsnál bv. tisztviselő is működhet. 3. §
(1)A bv. csoporthoz kezelőiroda (a továbbiakban: iroda) tartozik.
(2)A bv. csoport irodáját a törvényszék elnöke által kijelölt bv. tisztviselő vezeti.
(3)A bv. tisztviselő önállóan tesz kisebb jelentőségű, nem érdemi intézkedéseket, így különösen
  1. a)a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapokat és a határozatokat megküldi a fogvatartást foganatosító büntetés-végrehajtási intézetnek (a továbbiakban: bv. intézet) vagy más szervnek,
  2. b)ellátja a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos ügyviteli feladatokat,
  3. c)ellátja a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésre, az elzárásra és a rendbírságot helyettesítő elzárásra ítéltnek a bv. intézetbe utalásával, valamint ezekkel kapcsolatos egyéb ügyviteli feladatokat,
  4. d)elkészíti az érdemi intézkedések tervezetét. 3. A bírósági gazdasági hivatal feladata 4. §
(1)A bíróságok működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi teendők ellátására a törvényszék szervezetében gazdasági hivatal (a továbbiakban: GH) működik. A GH feladatkörébe tartozik
  1. a)a büntetőeljárás során lefoglalt és a kezelésébe tartozó bűnjelek nyilvántartása,
  2. b)az elkobzott vagy előzetesen értékesíteni rendelt bűnjelek értékesítése és az ellenérték beszedése,
  3. c)a pénzbüntetés előírása és beszedése,
  4. d)a büntetőeljárás során alkalmazott vagyoni jellegű joghátrány és az államot illető vagyoni követelés – ideértve a rendbírságot, az óvadék letételét, a biztosítékot és a költségek megfizetésére kötelezést – előírása és beszedése,
  5. e)a polgári ügyben eljáró bíróság által kiszabott pénzbírság, alapos végrehajtási kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségből származó követelés, valamint a közjegyző által kiszabott pénzbírság előírása és beszedése.
(2)A GH illetékessége kiterjed arra a bíróságra, amelynek szervezetében működik, továbbá a törvényszék területén működő járásbíróságra, közigazgatási és munkaügyi bíróságra, ügyészségre, valamint a törvényszék területén székhellyel rendelkező közjegyzőre. 4. A büntetőeljárásban a fogva lévő személyre vonatkozó különös szabályok 5. §
(1)A bíróság a fogva lévő személynek a büntetőeljárásról szóló
  1. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  2. §
(6)bekezdése szerint – közvetett kézbesítéssel – a fogva tartó bv. intézet, rendőrségi fogda vagy javítóintézet útján, a Be. 162. §
(3)bekezdése értelmében papír alapon kézbesítendő határozathoz, idézéshez, értesítéshez vagy egyéb hivatalos irathoz mellékeli az átvétel igazolására, illetve a fogva lévő személy nyilatkoztatására szolgáló 29. melléklet szerinti kézbesítési ívet. A terheltnek szóló idézés kézbesítésének időpontjára a Be. 113. §
(3)bekezdése az irányadó.
(2)A bíróság a fogva lévő személy idézésével vagy értesítésével egyidejűleg a 30., illetve a
  1. melléklet szerinti nyomtatvánnyal intézkedik a fogva tartó bv. intézet, rendőrségi fogda vagy javítóintézet felé a fogva lévő személy előállítása iránt.
  2. §
(1)Ha a fogva lévő személyt több büntetőeljárás kapcsán egy időpontban kellene
  1. a)előállítani, vagy
  2. b)előállítani és jelenlétét telekommunikációs eszköz útján a bv. intézetben biztosítani, az érintett bíróságok – a bv. intézet jelzése alapján, az ott megjelölt szállítási napra figyelemmel – egyeztetést folytatnak le, amelynek eredményéről a jelzést követő három napon belül értesítik a megkereső bv. intézetet.
(2)Ha a tárgyalás során eljáró bíróság a tárgyalás lefolytatásakor újabb tárgyalási határnapot tűz ki, arról – ha az érintett fogvatartottak nagyobb száma vagy más körülmény miatt nem jár aránytalan nehézséggel – új idézés, előállító utasítás vagy értesítés készül, amelyet az előállító büntetés-végrehajtási őrnek (a továbbiakban: bv. őr) vagy rendőrnek ad át. Ennek tényét a bíróság a jegyzőkönyvben rögzíti. 5. Az értesítőlap kiállításának és a végrehajtás iránti intézkedés közös szabályai 7. §
(1)Az értesítőlap pontos és határidőben történő kiállításáért a tanács elnöke vagy az egyesbíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) felelős.
(2)Ha az értesítőlapot a bírósági ügyintéző tölti ki, a tanács elnöke, a tanács tagjaként eljáró bíró, a bv. bíró vagy az önálló aláírási joggal rendelkező bírósági titkár annak tartalmát ellenőrzi, és
  1. a)ha azt a bíróság információs rendszerében állították elő – a keltezés és az aláíró személyének és tanács elnöki, bírói, bv. bírói, illetve bírósági titkári tisztségének rávezetését követően –, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el, vagy
  2. b)az
  3. a)pontban foglalt feltételek hiányában rendelkezik a bíróság információs rendszerében kiállított értesítőlapnak – a keltezés és az aláíró személyének és tanács elnöki, bírói, bv. bírói, illetve bírósági titkári tisztségének rávezetését követően – a bíróság minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőjével való ellátásáról,
  4. c)a papír alapon kiállított értesítőlap esetén azt – a keltezést követően – aláírja és a bíróság bélyegzőjével látja el.
(3)Az értesítőlapra bírói rendelvényt a tanács tagjaként eljáró bíró is adhat. A bírói rendelvényt, valamint pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az értesítőlapot helyettesítő ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részét a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 34/A. §-a szerinti alaki formában kell kiállítani. Bírói rendelvényt a tanács tagjaként eljáró bíró is adhat.
(4)A bírói rendelvény adása
  1. a)elektronikus formában az elektronikusan kiállított értesítőlaphoz kapcsoltan és azzal egy dokumentumba foglalva, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel való ellátással,
  2. b)papíralapú értesítőlapon rávezetéssel történik.
(5)A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás, valamint a közügyektől eltiltás esetén az értesítőlapon a szabadságvesztés és az elzárás végrehajtására vonatkozó adatokat az a bv. intézet tünteti fel, amely a terheltet a büntetésből szabadítja. Az elektronikus okiratként kiállított értesítőlap végrehajtási adatokat tartalmazó részét a bv. intézet hitelesíti és a bíróság által kitöltött és hitelesített értesítőlappal egy dokumentumba foglalva küldi meg a végrehajtásért felelős szervnek.
(6)Ha e rendelet kiadmány megküldését írja elő, kiadmány alatt a kézbesítés módjának megfelelően a határozatnak a bírósági ügyviteli szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti elektronikus vagy papíralapú kiadmányát (a továbbiakban: kiadmány) kell érteni.
(7)E rendelet mellékletei szerinti értesítőlapok elektronikus formátumának kialakítása, illetve papíralapú rendszeresítése az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének a feladata. 8. §
(1)A bíróság az ügydöntő határozat végrehajtása érdekében – ha jogszabály kivételt nem tesz – a határozata erre vonatkozó részének jogerőre emelkedésekor, illetve a jogerő megállapításakor, ha arra a jogorvoslati jognyilatkozat megtételére nyitva álló határidő leteltével kerül sor, a Bv. tv. 32. §
(3)bekezdése szerinti határidővel minden érintettre nézve külön kiállítja a végrehajtás alapjául szolgáló értesítőlapot.
(2)A bíróság a) a szabadságvesztésnek a Bv. tv. 34. §
(1)bekezdésében meghatározott azonnali foganatba vétele esetén, b) a Bv. tv. 34. §
(2)és
(3)bekezdése szerinti esetben, ha szabadságvesztés, illetve elzárás kiszabása, kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés elrendelésekor a terhelt fogva van, valamint c) letartóztatásról vagy előzetes kényszergyógykezelésről hozott – halasztó hatályú fellebbezés folytán véglegessé vált vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható – határozat esetén haladéktalanul, minden érintettre nézve külön kiállítja a végrehajtás alapjául szolgáló értesítőlapot, és arra bírói rendelvényt vezet.
(3)Ha a terhelt a
(2)bekezdésben írt esetekben személyesen jelen van, a tanács elnöke az értesítőlapot papír alapon állítja ki, és arra bírói rendelvényt vezet. A végrehajtás foganatosítása érdekében a bíróság az értesítőlapot, továbbá ha a letartóztatásról vagy az előzetes kényszergyógykezelésről a vádemelés előtt határozott, a határozatkiadmányt át kell adni a terheltet előállító bv. őrnek vagy rendőrnek. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a jelenlét telekommunikációs eszköz használatával történő biztosítása nem minősül személyes jelenlétnek.
(4)A
(2)bekezdésben meghatározott esetben, ha a terhelt előállítására nem került sor, a végrehajtás érdekében a bíróságnak az értesítőlapot és a kényszerintézkedésről a vádemelés előtt hozott határozatkiadmányt elektronikus úton haladéktalanul meg kell küldeni a) a
(2)bekezdés
  1. a)pontjában meghatározott esetben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) útján a végrehajtásra kijelölt szervnek,
  2. b)a
(2)bekezdés
  1. b)pontjában meghatározott esetben a fogvatartást foganatosító szervnek, ha a fiatalkorú letartóztatását javítóintézetben hajtották végre, a BVOP útján a végrehajtásra kijelölt szervnek,
  2. c)a
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott esetben – ha a végrehajtásra bv. intézetben kerül sor, a BVOP útján – a fogvatartást foganatosító szervnek.
(5)Ha a terhelt azonnali szabadítása érdekében kell intézkedni, és az értesítőlapot, illetve kényszerintézkedés esetén a határozatot biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre vagy bírósági kézbesítő útján nem lehet kézbesíteni, a bíróság ezeket telefaxon továbbítja a fogvatartást foganatosító szervnek, és azt telefonon (a továbbiakban: rövid úton) is megerősíti.
(6)Kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés esetén a tanács elnöke az értesítőlapra akkor is bírói rendelvényt vezet, ha a terhelt nincs fogva, és azt kényszergyógykezelés esetén az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetnek (a továbbiakban: IMEI), javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes javítóintézetnek küldi meg, egyidejűleg intézkedik a terhelt beszállítása érdekében.
(7)A bíróság a pénzbüntetésről és a bűnügyi költségről kiállított értesítőlapot, illetve a pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az értesítőlapot helyettesítő ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal és eredeti aláírással ellátott rendelkező részének kiadmányát
  1. a)törvényszék esetében az illetékességi területén működő,
  2. b)a Kúria és az ítélőtábla esetében az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes,
  3. c)járásbíróság esetében a székhelye szerint illetékes GH-nak küldi meg.
(8)A bíróság
  1. a)szabadságvesztés, illetve elzárás kiszabása esetén, ha a végrehajtás érdekében soron kívül intézkedni nem kell, az erről, valamint – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az egyéb kiszabott büntetésről vagy alkalmazott intézkedésről, továbbá
  2. b)a
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott esetben – annak közlésével, hogy az értesítőlap átadásra került – az egyéb kiszabott büntetésről vagy alkalmazott intézkedésről kiállított értesítőlapot, illetve az azt helyettesítő határozatot a
(7)bekezdésben meghatározott illetékes bv. csoportnak, illetve pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az illetékes GH-nak küldi meg. A bv. csoport részére a határozat rendelkező részének jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányát is mellékelni kell.
(9)Az ügyiratokban rögzíteni kell, hogy mely terheltre, illetve érintettre milyen értesítőlapot, mikor és mely szerv részére továbbították. A papíralapú értesítőlap bv. őrnek vagy rendőrnek történő átadását az átvevő személy nevének és szolgálati azonosító számának feltüntetésével kell rögzíteni. 9. §
(1)A bíróság a Bv. tv. 36. §
(1)és
(3)bekezdése alapján az írásba foglalt jogerősítési záradékkal ellátott ügydöntő határozat kiadmányát és az egyéb iratokat
  1. a)szabadságvesztés esetén a bv. csoport útján a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek,
  2. b)elzárás esetén a bv. csoport útján a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek,
  3. c)közérdekű munka és pártfogó felügyelet esetén a pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,
  4. d)kényszergyógykezelés esetén az IMEI-nek,
  5. e)javítóintézeti nevelés esetén az illetékes javítóintézetnek küldi meg.
(2)Ha az
(1)bekezdés szerinti ügydöntő határozat másod- vagy harmadfokon emelkedett jogerőre, az ügydöntő határozat kiadmányát a jogerős határozatot hozó bíróság a) az
(1)bekezdés a)–
  1. b)pontja esetében a kezelőiroda útján az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak,
  2. b)az
(1)bekezdés c)–d) pontja esetében a kezelő iroda útján az ott meghatározott szerveknek küldi meg.
(3)Ha e rendelet az ügydöntő határozat vagy rendelkező része megküldését írja elő, a fellebbezés folytán felülbírált ügydöntő határozatot és a felülbírálat során hozott határozatot is érteni kell.
(4)A bíróság a vádemelés után a letartóztatás és az előzetes kényszergyógykezelés tárgyában hozott határozat kiadmányát a fogvatartást foganatosító szervnek küldi meg. 10. §
(1)Ha a bíróság az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, ezt a büntetésről vagy az intézkedésről kiállított értesítőlapon feltünteti.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott eseten kívül, a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése tárgyában, továbbá a halasztás meghosszabbításáról hozott határozat kiadmányát – ha erről tudomása van, a büntetés, az intézkedés vagy a vagyoni jellegű joghátrány előírási tételszámára hivatkozással – haladéktalanul megküldi az illetékes bv. csoportnak, végrehajtásért felelős szervnek, illetve GH-nak.
(3)Ha a Bv. tv.
  1. §-a vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló
  2. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  3. §
(7)bekezdése alapján a kiszabott büntetést nem lehet végrehajtani, az erről kiállított értesítőlapon ezt a körülményt, továbbá határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a „Megjegyzés” rovatban a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztására vonatkozó rendelkezést fel kell tüntetni.
(4)A bíróság e rendelet eltérő rendelkezése hiányában akkor is állít ki értesítőlapot, ha a büntetést beszámítás folytán végrehajtottnak kell tekinteni.
(5)Ha a terhelt az értesítőlap kiállítását megelőzően kegyelemben részesült, a végrehajtás érdekében a kegyelmi határozatban foglaltak szerint kell intézkedni.
(6)Ha a büntetés vagy az intézkedés végrehajtása iránti intézkedések során a bv. csoport az elítélt haláláról értesül, beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, és a bv. bíró a halál tényéről értesíti a végrehajtásért felelős szervet, továbbá intézkedik a körözés, illetve az elfogatóparancs visszavonása érdekében. 11. §
(1)Ha a végrehajtást foganatosító szerv az értesítőlap hibás kiállítását észleli, azt jelzi a kiállító bíróságnak, és a papíralapú értesítőlapot javításra visszaküldi.
(2)Ha a tanács elnöke a hibát javítja,
  1. a)a papíralapú értesítőlapon a javítást, kiegészítést – a dátum megjelölésével – aláírja és hivatali bélyegzővel látja el,
  2. b)az elektronikus formában kiállított értesítőlap kijavítását, illetve kiegészítését
  3. ba)külön elektronikus okiratban végzi el, amelyet az értesítőlaphoz kapcsoltan és azzal egy dokumentumba foglalva, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látja el vagy
  4. bb)oly módon végzi el, hogy az elektronikus formában kiállított értesítőlapot papíralapú okirattá alakítja át, és a javítást az
  5. a)pont szerint végzi el, majd azt elektronikus okirattá alakítja, és a kijavított értesítőlapot három napon belül visszaküldi.
(3)A kijavításra okot adó körülmény hiányában arról átiratban tájékoztatást ad, és a papíralapú értesítőlapot egyidejűleg visszaküldi.
(4)A hibás formában vagy tartalommal kiállított értesítőlapot – ha azt a bv. bírónak kell átadni, és a hiba a rendelkezésre álló iratok alapján aggálytalanul kijavítható – a bv. bíró saját hatáskörben kijavítja, egyéb esetben az értesítőlapot a bíróságnak javítás céljából visszaküldi. 6. Intézkedés rendkívüli jogorvoslat és egyes különleges eljárások során 12. §
(1)Ha a bíróság rendkívüli jogorvoslat során vagy különleges eljárásban olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb másként határoz, vagy egyszerűsített felülvizsgálatban a határozata mulasztását utólag határozattal pótolja,
  1. a)a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül,
  2. b)ha a terheltet szabadítani kell, vagy feltételes szabadságra bocsátása esedékes, haladéktalanul a jogerősítési záradékkal ellátott határozat kiadmányát meg kell küldeni mindazon végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek, amely korábban a végrehajtás foganatosítására értesítőlapot vagy határozatot kapott, továbbá ha a feltételes szabadságról soron kívül kell határozni, a Bv. tv. 47. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak.
(2)Ha a bv. csoport, illetve a végrehajtásért felelős szerv azt észleli, hogy valamely kérdésről a bíróság nem, vagy nem a törvénynek megfelelően határozott, a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat vagy a Be. 837. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti különleges eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben elsőfokon eljáró bíróságot keresi meg.
(3)Ha a bíróság a Be. 840. §-a szerinti eljárásban a korábbi jogerős összbüntetési ítéletet hatályon kívül helyezi, és
  1. a)megállapítja, hogy az összbüntetésbe foglalásnak nem állnak fenn a feltételei, a véglegessé válási vagy
  2. b)új összbüntetési határozatot hoz, a jogerősítési záradékkal ellátott határozatának kiadmányát megküldi az illetékes bv. csoportnak.
(4)Ha a bíróság a Be. 839. §
(4)bekezdése alapján a nem jogerős összbüntetési ítéletben az alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja, határozatának egy-egy kiadmányát haladéktalanul megküldi a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek és az illetékes bv. csoportnak. 13. §
(1)Ha perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat vagy jogegységi eljárás folytán a bíróság az elítéltet felmenti, a kényszergyógykezelést mellőzi vagy az eljárást megszünteti, az erről szóló határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányát valamennyi, a végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek három napon belül meg kell küldeni, amelyek korábban a végrehajtás foganatosítására értesítőlapot vagy határozatot kaptak.
(2)Ha a bíróság perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat vagy jogegységi eljárás folytán hozott határozatban a pénzbüntetést vagy a bűnügyi költség megfizetésére kötelezést, a vagyonelkobzást vagy az elkobzást mellőzi, vagy ilyen kötelezést alacsonyabb mértékben állapít meg, ideértve – a pénzbüntetés esetét kivéve –, ha arról egyszerűsített felülvizsgálat során határozott, a Be. 856. §
(2)bekezdése alapján a visszatérítésről hozott rendelkezés végrehajtása iránt azt a GH-t, bűnjelkezelőt vagy törvényszéki végrehajtó által intézett végrehajtási ügyek iratainak kezelésére kijelölt irodát (a továbbiakban: törvényszéki végrehajtói ügykezelő iroda) kell megkeresni, amelynek az értesítőlapot vagy a Bv. tv. 32. §
(4)bekezdése szerinti határozat rendelkező részét megküldték.
(3)Ha perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat folytán a bíróság más, vagy más mértékű büntetést szab ki, illetve más, vagy más terjedelmű intézkedést alkalmaz, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani. Egyebekben a megállapított büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. Az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában a rendkívüli jogorvoslattal érintett határozatot meghozó bíróság megnevezését és ügyszámát, továbbá azt, ha a bíróság már állított ki értesítőlapot, – amennyiben az előírási tételszám ismert, az erre való utalással – fel kell tüntetni. Azon büntetés vagy intézkedés vonatkozásában, amely a rendkívüli jogorvoslat folytán nem kerül végrehajtásra, a bíróság az
(1)bekezdés szerint jár el.
(4)A
(3)bekezdésben meghatározott esetben felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat vagy jogegységi eljárás folytán a Kúria a határozatának a 9. §
(1)bekezdésében meghatározott szerveknek történő megküldéséről a 9. §
(2)bekezdése szerint gondoskodik.
(5)Ha perújítás, felülvizsgálat vagy törvényesség érdekében emelt jogorvoslat folytán indult eljárásban a bíróság a Be. 644. §
(5)bekezdése, 659. §
(7)bekezdése, illetve 666. §-a alapján az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja, erről a határozatának megküldésével
  1. a)az illetékes bv. csoportot, illetve GH-t, a végrehajtásért felelős szervet, illetve mindazon a végrehajtásban érintett más szervet vagy hatóságot, amelyeknél a végrehajtás érdekében az alapügyben eljárt bíróság intézkedett, három napon belül, továbbá
  2. b)félbeszakítás esetén, ha a terheltet szabadítani kell, a fogvatartást foganatosító szervet haladéktalanul értesíti.
(6)Ha a Kúria a felülvizsgálati eljárás során a fogva lévő terhelttel szembeni jogerős ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezi, de a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését rendeli el, a tanács elnöke a letartóztatásról vagy az előzetes kényszergyógykezelésről kiállított értesítőlapot a terheltet előállító bv. őrnek vagy rendőrnek adja át, ha a kényszergyógykezelés alatt álló terhelt előállítására állapotánál fogva nem került sor, haladéktalanul az IMEI-nek küldi meg.
(7)Ha az Alkotmánybíróság a Be.
  1. §-a szerinti eljárásban hozott döntése kihat a büntetés vagy intézkedés végrehajtására, a szükséges intézkedéseket az elsőfokú bíróság útján teszi meg.
  2. Intézkedés Védelmi Program hatálya alatt álló személy esetén
  3. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló
  4. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt álló személy előállítása iránti intézkedést, valamint e személyt érintő határozat végrehajtása érdekében a határozatot, határozatkiadmányt, az e rendelet szerinti értesítőlapot, felhívást vagy egyéb megküldendő iratot a Tanúvédelmi Szolgálat útján kell továbbítani. II. FEJEZET A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA
  5. Az értesítőlap és a bírói rendelvény
  6. §
(1)A bíróság a szabadságvesztés végrehajtása érdekében az
  1. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és a jogerősítési záradékkal ellátott ügydöntő határozat, vagy ha az írásba foglalásra később kerül sor, az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának a megküldésével intézkedik a) a Bv. tv.
  2. §
(1)–
(3)bekezdésében meghatározott esetben a bv. intézetnél, b) a Bv. tv. 34. §
(4)bekezdése szerinti esetben a bv. csoportnál.
(2)Ha a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján a bíróság a szabadságvesztést teljes egészében kitöltöttnek vette, az értesítőlapot és az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányát
  1. a)az elítéltet a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítást megalapozó kényszerintézkedésből, szabálysértési elzárásból, szabadságvesztésből, elzárásból szabadító bv. intézetnek,
  2. b)letartóztatás javítóintézetben történő foganatosítása vagy javítóintézeti nevelés beszámítása esetén a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bv. intézetnek,
  3. c)a Btk. 92. §-ában meghatározott beszámítást megalapozó bűnügyi felügyelet esetén a bűnügyi felügyelet céljára kijelölt lakás helye szerint illetékes bv. csoport területén lévő megyei (fővárosi) bv. intézetnek küldi meg.
(3)Ha a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, és az elítélt szabadlábon van, az értesítőlapot és az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányát a
(2)bekezdésben meghatározott bv. intézetnek küldi meg.
(4)Ha az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról soron kívül határozni kell, ennek érdekében a bv. intézet három napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.
(5)A bíróság az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtása érdekében a 2. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és a jogerősítési záradékkal ellátott ügydöntő határozat, vagy ha az írásba foglalásra később kerül sor, az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának a megküldésével intézkedik a bv. csoportnál. 16. § Az értesítőlapra az ügyben eljáró bíróság a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha
  1. a)az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor letartóztatásban van,
  2. b)az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt, vagy
  3. c)a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el. 9. A járásbíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet 17. §
(1)Ha a végrehajtandó szabadságvesztést megállapító ítélet a járásbíróság előtt jogerőre emelkedik, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke az ítéletről kiállított értesítőlapot
  1. a)a bíróság informatikai rendszerében a kezelőiroda számára elérhetővé teszi,
  2. b)a kezelőirodának elektronikus levelező rendszer útján küldi meg, vagy
  3. c)a kezelőirodának papír alapon adja le.
(2)A kezelőiroda a papír alapon leadott értesítőlap átvételét az átvétel időpontjának feltüntetésével igazolja. 18. §
(1)A kezelőiroda az adott napon beérkezett értesítőlapokat összegyűjti, és szükség szerint naponta, de legalább háromnaponként elkészíti a 34. melléklet szerinti gyűjtőjegyzéket, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.
(2)A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékben feltünteti a határozatkiadmány és a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap, valamint a fiatalkorú elítéltre vonatkozó egyéb ügyiratok megküldését.
(3)A kezelőiroda az értesítőlapokat a gyűjtőjegyzékkel három napon belül köteles a 17. §
(1)bekezdése szerint átadni, illetve megküldeni a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak.
(4)A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt – kivételes esetben pótlólag – a 17. §
(1)bekezdése szerint átadja vagy megküldi a bv. csoportnak az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részének kiadmányát, továbbá a Bv. tv. 36. §
(3)bekezdése szerinti ügyiratok másodpéldányát vagy másolatát.
(5)Az ügydöntő határozat írásba foglalását követően a bíróság kezelőirodája három napon belül a 17. §
(1)bekezdése szerint átadja vagy megküldi annak kiadmányát a bv. csoportnak. A bv. csoport a kiadmányt továbbítja a végrehajtást foganatosító szervnek.
(6)Ha a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányát is át kell adni, vagy meg kell küldeni a bv. csoport részére.
(7)A végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldésénél a
(4)bekezdés, valamint a
  1. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
  2. §
(1)A kezelőiroda a bv. csoporttól visszaküldött gyűjtőjegyzéket egyezteti a gyűjtőjegyzéknek a járásbíróságon vezetett példányával.
(2)Ha a gyűjtőjegyzék egyeztetésekor a kezelőiroda azt állapítja meg, hogy a bv. csoport valamelyik elítélt szabadságvesztését nem írta elő, ennek okáról a bv. csoporttól felvilágosítást kér.
(3)A gyűjtőjegyzék egyeztetése után a kezelőiroda a szabadságvesztés előírási tételszámát a büntetőlajstromba feljegyzi.
(4)A bv. bíró a bármely okból végrehajtásra alkalmatlan, hiányos értesítőlapot és mellékleteit – amennyiben a javítást maga nem végzi el – a követelés nyilvántartásba vételét szolgáló előírási tételszám rögzítése nélkül javításra visszaküldi a kiállító bíróságnak. A 11. §
(2)bekezdése szerint javított értesítőlapot a kezelőiroda gyűjtőjegyzékkel küldi meg a bv. csoportnak.
(5)Ha a határozat kiadmányának, illetve az egyéb ügyiratok megküldésére pótlólag kerül sor, azt a kezelőiroda a bv. csoport által közölt előírási tételszámra hivatkozással küldi meg. 10. A törvényszék, az ítélőtábla, illetve a Kúria előtt jogerőre emelkedett ítélet 20. §
(1)Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet a törvényszék első- vagy másodfokú eljárásában emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a bíróság a kiállított értesítőlapot közvetlenül a bv. csoportnak adja át.
(2)Az értesítőlap átvételének tényét és idejét a bv. tisztviselő igazolja. 21. §
(1)Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet az ítélőtábla vagy a Kúria előtt emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke a 17. §
(1)bekezdése szerint jár el.
(2)A kezelőiroda az értesítőlapot a 34. melléklet szerinti gyűjtőjegyzékkel együtt az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak küldi meg.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmánya és az egyéb ügyiratok megküldésére.
  1. Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt újabb szabadságvesztésre ítélése
  2. § Az a bíróság, amely a Be.
  3. §-a szerint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztásáról utólag határoz, határozatának kiadmányát – a bv. csoport útján – három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
  4. Halasztás engedélyezésének különös szabályai
  5. §
(1)Ha az elítélt nem az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban terjesztett elő kérelmet a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása engedélyezése iránt, az elsőfokon eljárt tanács elnöke rövid úton vagy elektronikus levélben megkeresi az illetékes bv. csoportot, és tájékoztatást kér arról, hogy az elítéltet felhívták-e a szabadságvesztés megkezdésére, vagy az elítéltet a bv. intézet időközben befogadta-e.
(2)Ha a halasztásra várandósság miatt került sor, azonban a Bv. tv. 39. §
(5)bekezdése szerinti körülmények bekövetkeznek, a tanács elnöke felhívja a BVOP egészségügyi szakterületét, hogy nyilatkozzon az elítélt nő egészségi állapotáról.
(3)Ha a megfelelő orvosi dokumentumok rendelkezésre állnak a nyilatkozathoz, a BVOP írásban tájékoztatja megállapításairól a tanács elnökét, ellenkező esetben a nyilatkozat megtételének akadályát közli. 13. Intézkedés a szabadságvesztés végrehajtása érdekében 24. §
(1)A járásbíróságtól, ítélőtáblától, Kúriától gyűjtőjegyzékkel érkezett értesítőlapot a bv. tisztviselő ellenőrzi, megállapítja, hogy a gyűjtőjegyzék első sorszáma az előzőleg küldött gyűjtőjegyzék utolsó sorszámát folyamatosan követi-e, és hogy a gyűjtőjegyzéken feltüntetett mellékleteket csatolták-e. Hiány észlelése estén annak pótlása iránt a bv. bíró intézkedik.
(2)A bv. tisztviselő a gyűjtőjegyzéken feljegyzi azt az előírási tételszámot, amelyen az ügyet a szabadságvesztés végrehajtási lajstromban előírta, és a gyűjtőjegyzék egyik példányát visszaküldi a járásbíróságnak, ítélőtábla és Kúria esetében az elsőfokú bíróságnak. 25. §
(1)Ha az értesítőlap Bv. tv. 48. §
(1)bekezdése szerinti vizsgálatakor a bv. bíró megállapítja, hogy az elítélt a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltötte a szabadságvesztést, a bv. bíró az értesítőlapra bíró rendelvényt nem vezet, a felhívás érdekében nem intézkedik.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti esetben a bv. csoport az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat a 15. §
(2)bekezdésében meghatározott bv. intézetnek küldi meg. 26. §
(1)Ha az értesítőlap Bv. tv. 48. §
(1)bekezdése szerinti vizsgálatakor a bv. bíró azt észleli, hogy a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az értesítőlapra nem vezet bírói rendelvényt, és felhívja a 15. §
(2)bekezdésben meghatározott bv. intézetet, hogy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó intézkedést soron kívül tegye meg.
(2)A bv. tisztviselő a felhívást, az értesítőlapot – és ha már rendelkezésre áll – az ügydöntő határozat kiadmányát megküldi a 15. §
(2)bekezdésben meghatározott bv. intézetnek.
(3)Ha a bv. bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra a bv. csoport az általános szabályok szerint jár el. 27. §
(1)Ha a bv. bíró azt állapítja meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának a Bv. tv. 48. §
(1)bekezdésében meghatározott akadálya nem áll fenn, az elítélt felhívása érdekében az értesítőlap másolatának megküldésével a 35. melléklet szerinti gyűjtőjegyzéken értesíti a BVOP-t.
(2)Ha az
(1)bekezdésben meghatározott időpontig a bíróság
  1. a)a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztásáról, vagy
  2. b)rendkívüli jogorvoslati eljárásban a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztéséről döntött, a bv. csoport a határozat kiadmányát mellékeli a BVOP-nak küldendő értesítőlap másolatához.
(3)Ha a fiatalkorú elítélt a szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévet, a bv. bíró a végrehajtási fokozatot megállapító határozatát mellékeli a BVOP-nak küldendő értesítőlap másolatához. 28. §
(1)Az elítéltet a BVOP a 32. melléklet szerinti nyomtatvánnyal hívja fel a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére.
(2)Ha az elítélt a Bv. tv. 128/B. §-ban meghatározott kérelmet a felhívásban kijelölt bv. intézet parancsnokához terjesztette elő, a bv. intézet a kérelmet soron kívül megküldi a BVOP illetékes szervezeti egységének.
(3)Ha a női elítélt az anya-gyermek részlegen való együttes elhelyezés iránti kérelmet határidőben terjesztette elő, és az együttes elhelyezés feltételei fennállnak, a BVOP a 33. melléklet szerinti nyomtatvánnyal hívja fel a női elítéltet, amelyről három napon belül tájékoztatja az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot.
(4)A felhívás megtörténtét követően a BVOP a gyűjtőjegyzék megküldésével három napon belül tájékoztatja az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot a felhívás tényéről, a szabadságvesztés megkezdésére előírt napról és a végrehajtás megkezdésére kijelölt bv. intézetről.
(5)A BVOP a
  1. melléklet szerinti jegyzékkel értesíti a végrehajtásra kijelölt bv. intézetet az adott időszakra felhívott elítéltekről, ez alapján a bv. intézet a közölt adatokat saját nyilvántartásába átvezeti.
  2. §
(1)Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy
  1. a)a felhívásra megjelent elítélt befogadása megtörtént, vagy
  2. b)a felhívással érintett szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt az elítéltnek más ügyben elrendelt letartóztatását vagy más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztését vették foganatba, a bv. bíró – ha időközben nem merült fel a szabadságvesztés végrehajtásának akadálya – bírói rendelvényt ad a szabadságvesztés végrehajtására.
(2)A bv. bíró a rendelvényadás előtt megvizsgálja, hogy az egyéb értesítőlapok és az írásba foglalt ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmánya a bv. csoport részére átadásra került-e, hiánypótlás végett a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságot keresi meg.
(3)A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot, a már rendelkezésre álló határozatkiadmányt, a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot, valamint az egyéb iratokat a bv. csoport haladéktalanul megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek. 30. §
(1)Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv. intézetben, erről a bv. intézet soron kívül értesíti a BVOP-t az elítélt elővezetése, szükség szerint elfogatóparancs kibocsátásának kezdeményezése céljából.
(2)A BVOP az elővezetés elrendeléséről értesíti a bv. intézetet és a bv. csoportot, feltüntetve az elővezetés határnapját.
(3)A bv. intézet az elítélt elővezetésének eredményéről azonnal értesíti a BVOP-t.
(4)Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt
  1. a)a megjelölt címen ismeretlen,
  2. b)a megadott kézbesítési címén vagy biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén nem elérhető, illetve az megszűnt, a Bv. tv. 19. §
(2)bekezdése alapján a BVOP az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében a személyes adat- és lakcímnyilvántartást, valamint az elítélt utolsó ismert lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg.
(5)A BVOP az illetékes bv. bírónál kezdeményezi az elítélt körözésének elrendelését elfogatóparancs kibocsátásával, ha a) az elővezetés nem vezetett eredményre, b) a
(4)bekezdés szerinti rendőrkapitányságtól kapott tájékoztatás alapján a BVOP megállapítja, hogy az elítélt nem lakik vagy nem tartózkodik az általa megadott címen, és új adat sem merült fel az elítélt lakcímének vagy tényleges tartózkodási helyének megváltozásáról, c) megállapítható, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött.
(6)Az
(5)bekezdésben meghatározott esetben a BVOP továbbítja a bv. bíró részére a kézbesítéssel kapcsolatos iratokat, a helyszíni ellenőrzés során készült rendőri jelentést és a rendőrség által szolgáltatott egyéb információkat.
(7)A bv. bíró az elfogatóparancsban rendelkezik arról, hogy az elítéltet a legközelebbi bv. intézetbe állítsák elő. Az elfogatóparancs kibocsátásáról a bv. csoport három napon belül értesíti a BVOP-t.
(8)A bv. bíró legalább háromhavonta ellenőrzi az elfogatóparancsok nyilvántartásának szabályszerű vezetését, valamint az elfogatóparancs kibocsátásának, illetve visszavonásának átvezetését. 31. §
(1)A felhívásban megjelölt napot követően késedelmesen jelentkező elítéltet a bv. intézet a hivatali idejében nyomban befogadja.
(2)Ha a bv. intézet a késedelmesen jelentkező, az elővezetett vagy elfogatóparancs alapján előállított elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot, a
  1. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a bv. bíró a rendelvény kiállításával egyidejűleg intézkedik az elfogatóparancs visszavonásáról.
  2. Intézkedés a végrehajtás érdekében összbüntetésbe foglalás esetén
  3. §
(1)Ha a bíróság a Be. 839. §
(4)bekezdése szerint az összbüntetésbe foglalás alapjául szolgáló szabadságvesztések végrehajtásának félbeszakításáról rendelkezik, határozatának egy-egy kiadmányát három napon belül megküldi a bv. csoportnak és a végrehajtást foganatosító bv. intézetnek.
(2)Ha az összbüntetésbe foglalt büntetések egyikét már foganatba vették, a bv. a bírói rendelvénnyel ellátott összbüntetési értesítőlapot és a jogerős összbüntetési ítélet kiadmányát annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyben az elítéltet fogva tartják.
(3)Ha a bíróság olyan büntetések összbüntetésbe foglalásáról kiállított értesítőlapot küld meg a bv. csoportnak, amelyek egyikét sem vették foganatba, a bv. tisztviselő az összbüntetés előírása után az összbüntetésbe foglalt ítéletekre vonatkozó büntetés-végrehajtási iratokat az összbüntetés végrehajtási ügyének irataihoz csatolja.
(4)Ha az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásában más bv. csoport is érintett, az összbüntetést kiszabó bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoport megkeresi ezt a bv. csoportot a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap és az ítéletkiadmányok megküldése iránt, egyúttal közli, hogy az összbüntetés végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.
(5)A bv. csoport a szabadlábon levő elítélt esetében az összbüntetés végrehajtása iránt akkor is intézkedik, ha a
(4)bekezdés szerint megkeresett bv. csoport a megkeresésnek még nem tett eleget.
(6)A bv. tisztviselő az összbüntetésről kiállított értesítőlapot, az összbüntetési ítélet kiadmányát, valamint az összbüntetésbe foglalt büntetésekre vonatkozó értesítőlapokat és határozatkiadmányokat az elítélt befogadását követően átadja, vagy pótlólag küldi meg a bv. intézetnek.
(7)Ha a
(4)bekezdés szerint megkeresett bv. csoport azt közli, hogy az elítéltet a BVOP már bv. intézetbe beutalta, a megkereső bv. csoport az összbüntetési értesítőlapot, az összbüntetési ítéletet, az összbüntetésbe foglalt ítéletek kiadmányait és az egyéb iratokat az összbüntetés végrehajtása végett annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyik az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések egyikének a végrehajtását már megkezdte. 15. Különleges szabályok a végrehajtás iránti intézkedés körében 33. §
(1)Ha a felhívás átvételét követően az elítélt közli, hogy a kiskorú gyermeke vagy az általa gondozott más személy felügyelet nélkül marad, erről a BVOP az illetékes bv. csoportot értesíti.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott esetben a bv. bíró – a szabadságvesztés tartamának és megkezdése várható időpontjának közlésével – megkeresi
  1. a)a kiskorú gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát a kiskorú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése, illetve
  2. b)a felügyelet nélkül maradó más személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzatot a szükséges intézkedés megtétele érdekében.
(3)A bv. bíró, az elítélt kérelmére a lakó- vagy tartózkodási helye, vagy ha a vagyon feltalálási helye ettől eltér, a vagyon feltalálási helye szerint illetékes önkormányzat megkeresésével intézkedik az elítélt vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről.
(4)A bv. bíró az intézkedéseiről az elítéltet három napon belül tájékoztatja. 34. §
(1)A Bv. tv. 34. §
(2)bekezdésében meghatározott esetben a javítóintézet haladéktalanul megküldi a megyei bv. intézetnek a fiatalkorúval kapcsolattartásra jogosult személyek családi és utónevére, kapcsolattartói minőségére, lakcímére, illetve értesítési címére, valamint telefonszámára vonatkozó adatokat.
(2)Ha a fiatalkorú előállításakor a személyes tárgyai nem kerültek kiadásra, a javítóintézet azokat megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek.
  1. § Ha a bv. bíró a Bv. tv.
  2. §-a szerinti szabadságvesztés végrehajtását kizáró okot a felhívás kezdeményezését követően észleli, a Bv. tv.
  3. §
(6)bekezdése szerint jár el, és erről – szükség szerint a határozat megküldésével – haladéktalanul értesíti a BVOP-t. 36. §
(1)Ha a bíróság a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozóan egyszerűsített felülvizsgálat vagy különleges eljárás keretében határozatot hoz, a határozat kiadmányát haladéktalanul – a bv. csoporton keresztül – megküldi a végrehajtásra kijelölt vagy azt foganatosító bv. intézetnek.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott esetben, ha a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtása iránt még nem intézkedett, vagy a határozat alapján intézkednie kell, értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása érdekében.
(3)Ha az utólagos összbüntetési eljárás eredményeként a bíróság korábbi összbüntetési ítéletét hatályon kívül helyezte, és ezen ítélet alapján az elítélt a szabadságvesztést kitöltve vagy feltételesen szabadult, a megküldött jogerősítési záradékkal ellátott határozatkiadmány alapján a bv. bíró szükség szerint értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása iránt.
(4)Ha a bíróság az összbüntetési eljárásban a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról döntött, határozatkiadmányát a bv. csoportnak küldi meg, amely haladéktalanul intézkedik a fogvatartást foganatosító bv. intézetnél a szabadítás érdekében. 16. Intézkedés a végrehajtás érdekében szabadságvesztésre átváltoztatott közérdekű munka és pénzbüntetés esetén 37. §
(1)Közérdekű munka, illetve pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása esetén a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket ezen alcímben megfogalmazott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)Ha a bv. bíró megállapítja, hogy a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya, és az elítélt
  1. a)más ügyben bv. intézetben van fogva, a bv. bíró az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés átváltoztatásáról szóló határozatával együtt megküldi a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek,
  2. b)más ügyben javítóintézetben foganatosított letartóztatásban van, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a bv. bíró az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés átváltoztatásáról szóló határozatával együtt megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek, egyidejűleg az értesítőlap másolatának megküldésével felhívja a javítóintézet igazgatóját, hogy a Bv. tv. 14. §
(5)bekezdése szerinti végrehajtási sorrend figyelembevételével intézkedjen az elítéltnek a javítóintézet székhelye szerinti bv. intézetbe szállítása iránt, c) szabadlábon van, a 37. melléklet szerinti felhívással intézkedik a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése iránt.
(3)A
(2)bekezdés b) pontjában a végrehajtásra kijelölt és a
(2)bekezdés c) pontja szerinti felhívásban kijelölt bv. intézeten elsősorban a bv. csoport működési területén lévő megyei, illetve jogszabályban kijelölt, megyei jellegű feladatot is ellátó bv. intézetet kell érteni.
(4)Ha az elítélt más törvényszék területén, olyan távoli helyen lakik vagy tartózkodik, ahonnan a távolság miatt megjelenése, illetőleg az elővezetése jelentős költséggel járna, a bv. csoport a szabadságvesztést előírja, de a jelentkezésre felhívást mellőzi. Ebben az esetben az értesítőlapot, a rendelkezésére álló határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat az elítélt átváltoztatott szabadságvesztésének megkezdésére való felhívása végett megküldi az elítélt lakcíme, ennek hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak.
(5)A
(2)bekezdés c) pontja esetén a bv. intézetnek az elítélt befogadásáról szóló értesítése alapján a bv. csoport haladéktalanul megküldi a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot és a jogerősítési záradékkal ellátott átváltoztató végzés kiadmányát a bv. intézetnek.
(6)A
(2)bekezdés a) pontja esetén a bv. intézet, a
(2)bekezdés
  1. b)pontja esetén a javítóintézet tájékoztatja a bv. csoportot a Bv. tv. 14. § szerinti végrehajtási sorrendre figyelemmel a végrehajtás megkezdésének várható időpontjáról, valamint arról, ha a Bv. tv. 289. §
  2. d)pontja alapján a közérdekű munka, illetve a Bv. tv. 293/A. §
(1)bekezdése alapján a pénzbüntetés végrehajtását kizáró ok áll fenn.
(7)A
(6)bekezdés esetén a bv. csoport az iratot – a végrehajtás befejezésének várható időpontja, illetve a Bv. tv. 289. § d) pontja vagy a Bv. tv. 293/A. §
(1)bekezdése szerinti feltétel bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel – határidős nyilvántartásba teszi.
(8)A bv. tisztviselő közli – a bv. intézet, illetve a javítóintézet tájékoztatása és a fogvatartotti nyilvántartás adatai alapján – a GH-val a szabadságvesztés megkezdésének és kitöltésének napját. 38. §
(1)Ha a szabadságvesztés foganatba vétele előtt az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra – a részbeni megfizetésre tekintettel – vezet bírói rendelvényt.
(2)Ha a befizetésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, a bv. bíró
  1. a)részbeni befizetés esetén átirattal a szabadságvesztés módosult, végrehajtandó tartamának közlésével,
  2. b)a pénzbüntetés teljes összegének befizetése esetén – a
(3)bekezdés szerinti kivétellel – az elítélt szabadítása érdekében haladéktalanul intézkedik a végrehajtást foganatosító bv. intézetnél.
(3)Ha a pénzbüntetés megfizetése vagy részbeni megfizetését tanúsító szelvény bemutatása a bv. intézetnél hétköznap, munkaidőben történt, a bv. intézet azonnal rövid úton – szükség szerint telefaxon – megkeresi a GH-t annak tisztázása érdekében, hogy a befizetés valóban az adott pénzbüntetés fejében történt-e. Ha az előírási tételszám és a befizetési szelvény alapján a beazonosítás elvégezhető és a GH a befizetést visszaigazolja, a bv. intézet a terheltet azonnal szabadítja.
(4)Ha a befizetés azonosítása a
(3)bekezdésben meghatározott módon nem végezhető el, a bv. intézet a nála bemutatott befizetést igazoló okiratot – az erről kiadott igazolás ellenében – átveszi, és azonnal megküldi – a bv. csoport útján – a pénzbüntetés végrehajtására illetékes GH-nak. III. FEJEZET AZ ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSA 17. Az értesítőlap és a bírói rendelvény 39. §
(1)A bíróság az elzárás végrehajtása érdekében
  1. a)3. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és
  2. b)a jogerősítési záradékkal ellátott határozat, vagy ha az írásba foglalásra később kerül sor, a határozat rendelkező része jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányának a megküldésével intézkedik a bv. csoportnál.
(2)Az értesítőlap, a határozatkiadmányok és az egyéb iratok megküldésére, továbbá a kezelőiroda eljárására a 17–21. § és a 23. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 40. §
(1)Ha a terhelt más ügyben bv. intézetben van fogva a bíróság a 8. §
(2)–
(4)bekezdés alkalmazásával jár el.
(2)Ha a bíróság a fiatalkorú terheltet jogerősen elzárásra ítéli, és a fiatalkorú ebben az ügyben javítóintézetben foganatosított letartóztatásban van, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség azonnal gondoskodik az elítéltnek az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. intézetbe szállításáról.
(3)Ha az elítélt más ügyben javítóintézetben foganatosított letartóztatásban van vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek küldi meg, a javítóintézetnek szóló felhívást és az értesítőlap másolatát a terheltet előállító rendőrnek, ennek hiányában a javítóintézet képviselőjének adja át.
(4)A
(3)bekezdés szerinti felhívásban a bíróság felhívja a javítóintézet igazgatóját, hogy az elítélt letartóztatásának megszűnése vagy megszüntetése, a javítóintézetből való elbocsátása, valamint ideiglenes elbocsátása esetén annak napjával intézkedjen a rendőrség útján az elítéltnek a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetbe szállítása iránt.
(5)A
(3)bekezdés szerinti felhívás tartalmazza továbbá azt is, hogy ha a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott ok áll fenn, a javítóintézet igazgatója ezen ok megjelölésével és a végrehajtásra vonatkozó iratok megküldésével azonnal értesítse az elzárást kiszabó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetet. A felhívás tartalmazza, hogy ha az elítélttel szemben foganatosított letartóztatás végrehajtási helyét a bíróság megváltoztatja, vagy a fiatalkorú letartóztatásának megszüntetésére tárgyaláson került sor, és a fiatalkorút a javítóintézetbe nem szállítják vissza, a javítóintézet erről három napon belül értesítse az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot.
(6)Ha a
(4)bekezdésben foglaltak szerint a fiatalkorú átszállítása szükséges, a javítóintézet igazgatója eziránt a bíróság felhívásának a rendőrség részére történő megküldésével intézkedik. Az elzárás végrehajtása céljából a fiatalkorú bv. intézetbe való átszállításáról a rendőrség gondoskodik. 18. Intézkedés az elzárás végrehajtása érdekében 41. §
(1)Az elzárás végrehajtása érdekében a bv. bíró, a bv. csoport, illetve a bv. tisztviselő a szükséges intézkedéseket ezen alcímben szabályozott eltérésekkel, a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával teszi meg.
(2)Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy
  1. a)nem áll-e fenn az elzárás végrehajtását – a Bv. tv. 27. §-ában, 31. §-ában, 278. §
  2. a)és
  3. b)pontjában meghatározott – kizáró ok,
  4. b)az elítélt a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltötte-e az elzárást,
  5. c)a fiatalkorú elítélt betöltötte-e a huszonegyedik életévét.
(3)Ha a bv. bíró megállapítja, hogy az elzárás végrehajtásának nincs akadálya, az elítéltet a 37. melléklet szerinti nyomtatvánnyal hívja fel az elzárás végrehajtásának megkezdésére. A felhívás tartalmazza azt, hogy az elítélt az elzárás végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjen meg. Ha az elítélt más törvényszék területén, olyan távoli helyen lakik vagy tartózkodik, ahonnan a távolság miatt megjelenése, illetve az elővezetése jelentős költséggel járna, a bv. csoport az elzárást előírja, de a jelentkezésre felhívást mellőzi. Ebben az esetben az értesítőlapot, a rendelkezésére álló határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat az elítélt elzárásának megkezdésére való felhívása végett megküldi az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak.
(4)A
(3)bekezdés szerinti felhívásban bv. intézeten a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, a letartóztatás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályairól szóló belügyminiszteri rendelet mellékleteiben elzárás végrehajtására kijelölt, a bv. csoport működési területén lévő – fiatalkorú esetében, ha a bv. csoport működési területén bv. intézet nincs kijelölve, az ahhoz legközelebb eső – megyei vagy megyei jellegű feladatot is ellátó bv. intézetet kell érteni.
(5)Ha a fiatalkorú elítélt az elzárást kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de az elzárás megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévét, a bv. bíró a felnőtt korú elítéltek elzárásának végrehajtására kijelölt bv. intézetben való megjelenésre hívja fel az elítéltet.
(6)A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elítélt az elzárás végrehajtásának megkezdésére meghatározott időpont előtt legalább tizenöt nappal megkapja.
(7)A bv. tisztviselő az adott időszakra felhívottakról a
(4)bekezdés szerinti bv. intézetet jegyzékkel értesíti. 42. §
(1)Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére sem jelent meg a bv. intézetben, a bv. bíró három napon belül intézkedik az elítélt elővezetése iránt a Bv. tv. 86. §
(4)bekezdésében meghatározott bv. intézetbe, és az intézkedéséről a bv. intézetet is értesíti.
(2)A bv. tisztviselő az elővezetés elrendeléséről oly módon értesíti a bv. intézetet, hogy a behívott elítéltekről szóló következő jegyzékbe az elítéltet újból bevezeti, feltüntetve az elővezetés határnapját.
(3)Ha az elővezetés nem vezetett eredményre vagy az elzárás megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert az elítélt
  1. a)a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott,
  2. b)a megadott kézbesítési címén vagy biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén nem elérhető, illetve az megszűnt, a bv. bíró a továbbiakban a Bv. tv. 19. §-a szerint jár el.
(4)A bv. bíró az elfogatóparancsban úgy rendelkezik, hogy az elítéltet a legközelebbi bv. intézetbe állítsák elő, és erről egyidejűleg értesíti a bv. csoport székhelyén működő megyei (fővárosi) bv. intézetet.
(5)A bv. bíró legalább háromhavonta ellenőrzi az elfogatóparancsok elektronikus nyilvántartásának szabályszerű vezetését, és azt, hogy az elfogatóparancs kibocsátását, illetve visszavonását átvezették-e. 43. §
(1)Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot állapít meg, vagy az elítélt a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltötte az elzárást, a bv. bíró az értesítőlapra bíró rendelvényt nem vezet, a felhívás érdekében nem intézkedik.
(2)A bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró ok megállapításáról az elévülés bekövetkezése esetén a Bv. tv. 70. §
(1)bekezdés szerinti eljárásban határoz, az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tv. 278. § a), illetve b) pontjában meghatározott okból való megszűnése esetén határozatot hoz. A bv. bíró a végrehajtást kizáró ok megállapításáról szóló határozatát megküldi az elsőfokon eljárt bíróságnak.
(3)Ha a bv. csoport az elítélt haláláról értesül, beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, és ha a felhívást már kiadta, a bv. bíró a halál tényéről értesíti a 41. §
(4)bekezdése szerinti bv. intézetet, szükség esetén intézkedik a körözés, illetve az elfogatóparancs visszavonása érdekében.
(4)Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot a bírói rendelvény kiadását követően állapítja meg, az
(1)bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal, hogy az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott okból való megszűnését határozattal állapítja meg.
(5)A bv. bíró a
(4)bekezdés szerinti határozatát megküldi
  1. a)az elzárás foganatba vétele esetén, az elzárást foganatosító bv. intézetnek, és azonnal intézkedik az elítélt szabadon bocsátása iránt, egyéb esetben annak a bv. intézetnek, amelynek az értesítőlapot megküldték,
  2. b)az elsőfokon eljárt bíróságnak. 44. §
(1)Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elítélttel szemben elrendelt letartóztatást, más ügyben kiszabott szabadságvesztést, elzárást foganatosító bv. intézetnek küldte meg, a bv. bíró – az elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel – az iratokat határidős nyilvántartásba teszi.
(2)Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elzárás végrehajtására kijelölt bv. intézetnek megküldte, és az elítélt javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a bv. bíró az iratokat – az ideiglenes elbocsátás esedékességére figyelemmel – határidős nyilvántartásba teszi. Ha az ezt követő tizenöt napon belül az elítélt bv. intézetbe való befogadásáról nem kap értesítést, a bv. bíró megkeresi a javítóintézeti nevelést foganatosító javítóintézetet, hogy mely okból nem történt meg az elítéltnek az elzárás foganatosítása érdekében az átszállítása a bv. intézetbe. Ha ideiglenes elbocsátásra nem került sor, a bv. bíró az iratokat – a javítóintézetből való elbocsátás, illetve ha ez előbb következne be, az elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel – határidős nyilvántartásba teszi.
(3)Ha a felhívással érintett elzárás végrehajtásának megkezdése előtt az elítélttel szemben letartóztatást, szabadságvesztést vagy más ügyben kiszabott elzárást vesznek foganatba, a bv. bíró – ha az elzárás végrehajtásának nincs akadálya – az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat a bv. bíró az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek küldi meg.
(4)Ha a felhívással érintett elzárás végrehajtásának megkezdése előtt az elítélttel szemben javítóintézetben foganatosított letartóztatást vagy javítóintézeti nevelést vesznek foganatba, a bv. bíró – ha az elzárás végrehajtásának nincs akadálya – az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt a határozatkiadmányokkal és egyéb ügyiratokkal megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek.
(5)A bv. bíró az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti, hogy a bíróság a javítóintézetet felhívta arra, hogy a letartóztatás megszűnését vagy megszüntetését, a javítóintézetből való elbocsátást követő nappal, illetve ideiglenes elbocsátás esedékességével a javítóintézet székhelye szerint illetékes rendőrség útján intézkedjen az elítéltnek a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetbe való átszállítása iránt.
(6)A bv. bíró a javítóintézet igazgatóját a 40. §
(4)és
(5)bekezdésének megfelelő alkalmazásával hívja fel intézkedésre, és a felhívást az elzárás végrehajtására kiállított értesítőlap másolatával a letartóztatást vagy javítóintézeti nevelést foganatosító javítóintézetnek küldi meg. IV. FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSA 19. Intézkedés a közérdekű munka végrehajtására 45. §
(1)A bíróság a közérdekű munka végrehajtása érdekében a 4. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának megküldésével intézkedik a terhelt lakcíme, ennek hiányában vagy kérelmére tényleges tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál.
(2)Ha az elítélt magyarországi bejelentett lakcímmel nem rendelkezik és magyarországi tényleges tartózkodási helye sem ismert, az értesítőlapot Budapest Főváros Kormányhivatalának kell megküldeni. 20. A közérdekű munka végrehajtásának előkészítése 46. §
(1)Ha a Bv. tv. 282. §
(1)bekezdése szerinti szabályszerű idézés ellenére az elítélt az illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal pártfogó felügyelője előtt nem jelent meg, a pártfogó felügyelő a bv. bírónál az elítélt elővezetését kezdeményezi. Ha az elővezetés nem vezetett eredményre, vagy az idézés ismeretlen jelzéssel érkezett vissza, és a Bv. tv. 19. §
(2)bekezdése szerinti intézkedés nem vezetett eredményre, a pártfogó felügyelő kezdeményezi a bv. bíró intézkedését.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti esetben, ha az elővezetés nem vezetett eredményre vagy ismeretlen helyen lévő elítéltet az elfogatóparancs alapján a bv. bíró elé állítják, a bv. bíró a meghallgatás keretében
  1. a)tisztázza az elítélt lakcímére, illetve tényleges tartózkodási helyére vonatkozó adatokat,
  2. b)nyilatkoztatja az elítéltet arról, hogy a közérdekű munka elvégzését megtagadja-e,
  3. c)ha a közérdekű munka átváltoztatásának nincs helye, felhívja az elítéltet az illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal pártfogó felügyelőjénél hivatali időben való megjelenésre és
  4. d)tájékoztatja az elítéltet a munkavégzés megtagadásának, illetve a
  5. c)pont szerinti kötelezettség elmulasztásának a Bv. tv. 291. §
(2)bekezdése szerinti következményéről.
(3)A bv. bíró a
(2)bekezdés szerinti meghallgatásról felvett jegyzőkönyvet megküldi az illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
(4)Ha a munkahely kijelöléséről szóló határozat az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert az elítélt a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, és a Bv. tv. 19. §
(2)bekezdése szerinti intézkedés nem vezetett eredményre, a pártfogó felügyelő kezdeményezi a bv. bíró intézkedését és ehhez mellékeli a munkahely kijelöléséről szóló határozatot.
(5)A
(4)bekezdésben meghatározott esetben a bv. bíró a
(2)bekezdés alkalmazásával jár el azzal, hogy ha a közérdekű munka átváltoztatásának nincs helye, az elítélt részére átadja a munkahely kijelöléséről szóló határozatot és nyilatkoztatja jogorvoslati jogáról. 21. A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása 47. §
(1)Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakította, erről értesíti az elítéltet és az illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(2)A bv. bíró felhívja az értesítetteket arra, hogy három napon belül közöljék a bv. csoporttal, ha a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítását eredményező ok a Bv. tv. 288. §
(3)bekezdése alapján megszűnt.
  1. A közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatása
  2. § A bv. bíró, illetve a másodfokú bíróság tanácsának elnöke a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása érdekében a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint intézkedik.
  3. A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka különös végrehajtási szabálya
  4. §
(1)Ha a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása iránti intézkedés megtétele előtt az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró az értesítőlapon – a részbeni megfizetésre tekintettel – a közérdekű munka módosult, végrehajtandó tartamát tünteti fel.
(2)Ha a befizetésre a közérdekű munka végrehajtása alatt kerül sor, a bv. bíró
  1. a)részbeni befizetés esetén átirattal a közérdekű munka módosult, végrehajtandó tartamáról,
  2. b)a pénzbüntetés teljes összegének befizetése esetén a végrehajtás akadályáról értesíti az illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(3)Ha a pénzbüntetés megfizetése vagy részbeni megfizetése a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása alatt történt, a pártfogó felügyelő a nála bemutatott befizetést igazoló okiratot – az erről kiadott igazolás ellenében – átveszi, és azonnal megküldi a pénzbüntetés végrehajtására illetékes GH-nak. V. FEJEZET A PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA 24. A bíróság intézkedése a pénzbüntetés végrehajtására 50. §
(1)A bíróság a pénzbüntetés végrehajtása érdekében
  1. a)az 5. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap, vagy
  2. b)az ügydöntő határozat Bv. tv. 34/A. §-a szerinti alaki követelményének megfelelő rendelkező részének a megküldésével intézkedik az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes törvényszék GH-jánál.
(2)Az
(1)bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha az elítélt fiatalkorú az ügydöntő határozat rendelkező részét is mellékelnie kell.
(3)Nem kell értesítőlapot kiállítani a pénzbüntetésről, ha a bíróság a pénzbüntetést a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében lerovottnak nyilvánította. 25. A pénzbüntetés megfizetése 51. §
(1)A kiszabott pénzbüntetés megfizetésére a GH azzal hívja fel az elítéltet, hogy a pénzbüntetést a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse be a bíróság nevére nyitott központosított beszedési számlájára. A GH a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti, egyidejűleg tájékoztatja az elítéltet az elektronikus fizetéshez szükséges központosított beszedési számlaszámról.
(2)Ha a tanács elnöke az ügydöntő határozatában részletfizetést vagy az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre a pénzbüntetés megfizetésére halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a GH az
(1)bekezdés szerinti felhívásban a tanács elnöke által meghatározott időpontot vagy időpontokat jelöli meg a befizetés határidejéül.
(3)Ha az elsőfokon eljárt bírósághoz a
(2)bekezdésben írt időpontot követően érkezik a pénzbüntetés megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem, és a kérelem elutasításnak helye nincs, erről a tanács elnöke a végrehajtás függőben tartása érdekében értesíti a GH-t.
(4)Ha az elítélt a GH igazolása alapján már részben teljesített, a bíróság annak figyelembevételével határoz a halasztásról vagy a részletfizetésről, engedélyezése esetén az erről szóló határozatot küldi meg a GH-nak. 52. §
(1)A GH a pénzbüntetést megfizetettnek tekinti, ha
  1. a)a pénzbüntetés postai befizetését igazoló szelvényt bemutatták,
  2. b)az elektronikus fizetésre – feltéve, hogy annak feltételei fennállnak – bankkártyával került sor, és a sikeres tranzakció visszaigazolásra került, vagy
  3. c)az átutalási megbízást bemutatták, vagy az elektronikusan kapcsolattartó terhelt vagy segítője, illetve a védő azt elektronikus úton megküldte, és megállapítható, hogy a befizetés nem más tartozás fejében történt.
(2)A befizetés igazolásának átvételéről a GH az átvétel napján elismervényt ad.
  1. Intézkedés a meg nem fizetett pénzbüntetés végrehajtására
  2. §
(1)A Bv. tv. 292. §
(3)bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a GH az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részének kiadmánya megküldésével kezdeményezi a bv. bírónál a pénzbüntetés, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetett része szabadságvesztésre átváltoztatását.
(2)A Bv. tv. 292. §
(3)bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a GH a pénzbüntetés, vagy a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg behajtása végett – az eddigi befizetés adatainak közlése és az értesítőlap másolatának, vagy az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának egyidejű megküldése mellett – közvetlenül a törvényszéki végrehajtói ügykezelő irodát keresi meg.
(3)A Bv. tv. 292. §
(3)bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a GH a jogerős ügydöntő határozat rendelkező részének megküldésével kezdeményezi a bv. bírónál a pénzbüntetés, vagy a pénzbüntetés meg nem fizetett vagy be nem hajtható részének – ha annak feltételei fennállnak – közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatását.
(4)A bv. bíró a pénzbüntetést átváltoztató végzés egy kiadmányát a GH-nak, valamint a pénzbüntetést kiszabó bíróságnak küldi meg, továbbá a végrehajtás érdekében az általános szabályok szerint intézkedik. 54. §
(1)Ha a GH a pénzbüntetésnek az 53. §
(1)és
(3)bekezdése szerinti megkeresést követő teljes vagy részbeni megfizetéséről értesül, – tekintet nélkül arra, hogy az átváltoztató végzés kiadmányát megkapta-e – a befizetésről azonnal értesíti a bv. csoportot.
(2)Ha a pénzbüntetés megfizetése vagy részbeni megfizetése a végrehajtás alatt történt, és a pártfogó felügyelő, a bv. csoport, illetve a bv. intézet a nála bemutatott befizetést igazoló okiratot megküldi, a GH a befizetés azonosítását követően azonnal értesíti a bv. csoportot.
(3)Ha a befizetésről a bv. intézet – a befizetés összegének és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés már végrehajtott tartamára vonatkozó adatok – közlésével értesíti a GH-t és a befizetés azonosítását követően a végrehajtási adatok alapján a pénzbüntetést végrehajtottnak kell tekinteni, a GH – a bv. csoport egyidejű értesítése – mellett azonnal intézkedik a fogvatartást foganatosító bv. intézetnél a terhelt szabadítása végett.
(4)Ha a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka vagy szabadságvesztés végrehajtása alatt – a bv. csoportnak az elvégzett közérdekű munka óráinak vagy a szabadságvesztésben töltött napok számáról küldött tájékoztatása alapján – a pénzbüntetést egészben vagy részben megfizették, ennek figyelembevételével a pénzbüntetésből kifizetettnek tekintendő összeget a GH a Be. 856. §
(1)bekezdése szerint visszafizeti. 55. §
(1)Ha az 51. §
(1)bekezdése szerinti felhívás az elítélt részére azért nem volt kézbesíthető, mert a megadott címen ismeretlen, vagy ismeretlen helyre távozott, az elítélt lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megállapítása végett a GH a polgárok személyes adatainak és lakcímének nyilvántartását kérdezi le.
(2)Ha az
(1)bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre, a GH a bv. bírót keresi meg
  1. a)fiatalkorú esetén körözés elrendelése,
  2. b)felnőtt korú esetén a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása végett. 27. Az előírt pénzbüntetés nyilvántartása és törlése 56. §
(1)A GH a pénzbüntetést – az elévülési időn belül – a megfizetésig, fiatalkorú esetén a törvényszéki végrehajtói ügykezelő iroda által az eljárás befejezéséről küldött értesítésig, vagy mindaddig nyilvántartja, amíg a bv. csoport nem közli, hogy a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát vagy szabadságvesztést végrehajtották.
(2)Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként vagy az átváltoztatási kulcsként meghatározott összeget, a GH azt a pénzbüntetésre a Bv. tv. 28. §
(2)bekezdésében megállapított elévülési idő bekövetkeztéig nyilvántartja.
(3)A GH a pénzbüntetést abban az esetben is törli, ha a bv. bíró a pénzbüntetés végrehajthatóságát a Bv. tv. 27. §
(1)bekezdésében meghatározott kizáró okot állapított meg. VI. FEJEZET A FOGLALKOZÁSTÓL ELTILTÁS VÉGREHAJTÁSA 28. A foglalkozástól eltiltásról kiállított értesítőlap tartalma 57. §
(1)A bíróság a foglalkozástól eltiltás végrehajtása érdekében a 6. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlapot a bv. csoporton keresztül a bv. intézetnek küldi meg, ha a foglalkozástól eltiltást olyan végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabta ki, amelyből még végrehajtásra váró rész áll fenn.
(2)A bíróság az értesítőlapon a lejárat napját akkor köteles megjelölni, ha a foglalkozástól eltiltást
  1. a)olyan szabadságvesztés vagy elzárás mellett alkalmazta, amelyet a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,
  2. b)felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett alkalmazta, vagy
  3. c)önálló büntetésként alkalmazta, és az értesítőlapot a bűnügyi nyilvántartó szervnek küldi meg.
(3)Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a foglalkozástól eltiltásról, – összbüntetésbe foglalás esetén, ha az összbüntetési ítéletében a bíróság a Btk. 96. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a végrehajtandó foglalkozástól eltiltásról, az erről kiállított értesítőlapot – a bűnügyi nyilvántartó szervnek küldi meg a szabadságvesztés, illetve az elzárás végrehajtására és a beszámítás szempontjából figyelembe vehető vagy kizárt időtartamra vonatkozó adatok kitöltését követően.
(4)Összbüntetésbe foglalás esetén, ha az összbüntetési ítéletében a bíróság a Btk. 96. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a végrehajtandó foglalkozástól eltiltásról, a rendelkezés alapján végrehajtásra nem kerülő büntetésről kiállított értesítőlapra a bv. intézet ezt a tényt felvezeti, mely esetben mellőzi a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó adatok kitöltését, majd az értesítőlapot a bűnügyi nyilvántartó szervnek küldi meg.
(5)A bíróság a Bv. tv. 297. §
(1)bekezdésében foglaltak teljesítése végett az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részének kiadmányát három napon belül megküldi a bv. csoportnak, az elítélt munkahelyére, munkavégző tevékenységére vonatkozó adatok közlésével együtt.
(6)A bv. bíró az
(5)bekezdés szerint megküldött adatok alapján a
  1. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítéssel hívja fel a Bv. tv.
  2. §
(1)bekezdésében nyilvántartást vezető vagy engedélyezést végző szervet, a Btk. 54. §-án alapuló foglalkozástól eltiltás esetén a gazdálkodó szervezet vagy a civilszervezet székhelye szerint illetékes, a szervezet nyilvántartását vezető bíróságot.
(7)A bv. bíró a
(6)bekezdés szerint értesíti az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását vezető szervet és az illetékes egészségügyi szakmai kamarát, ha a bíróság az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi dolgozót
  1. a)egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy
  2. b)a szabadságvesztés mellett vagy önálló büntetésként az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltásra ítélte.
(8)A bv. bíró a
(6)bekezdés szerinti értesítést megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak is. Ha az elítélt magyarországi bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a bíróság az értesítőlapot az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak küldi meg. 29. Foglalkozástól eltiltás végrehajtása felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése és feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése esetén 58. §
(1)Az a bíróság, amely a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, vagy a feltételes szabadságot megszüntette, feltéve, hogy a határozat jogerőre emelkedésekor a foglalkozástól eltiltás tartama még nem telt el,
  1. a)értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet, továbbá
  2. b)a 6. melléklet szerinti adattartalommal értesítőlapot állít ki, és a bv. csoporton keresztül megküldi a bv. intézetnek.
(2)Ha a bíróság a szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságra bocsátást megszüntette, az értesítőlapon a kiszabott szabadságvesztés teljes tartamát tünteti fel.
(3)Ha a feltételes szabadság megszüntetéséről a bv. bíró rendelkezett, az értesítőlapot a bv. bíró állítja ki. VII. FEJEZET A JÁRMŰVEZETÉSTŐL ELTILTÁS, A KITILTÁS ÉS A SPORTRENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSÁTÓL VALÓ ELTILTÁS VÉGREHAJTÁSA
  1. A járművezetéstől eltiltásról, a kitiltásról és a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlap tartalma és továbbítása
  2. §
(1)A bíróság a járművezetéstől eltiltás végrehajtása érdekében a 7. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap megküldésével intézkedik az elítélt lakcíme szerint illetékes közlekedési igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál. Ha az elítélt magyarországi bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, a bíróság az értesítőlapot az elítélt utolsó ismert magyarországi lakcíme, ennek hiányában a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes közlekedési igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának küldi meg.
(2)A bíróság a kitiltás végrehajtása érdekében a 8. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap megküldésével intézkedik a kitiltás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál.
(3)A bíróság a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása érdekében a 9. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap megküldésével intézkedik a rendőrség sportrendészeti nyilvántartást vezető szervénél.
(4)A bíróság az értesítőlapon a lejárat napját akkor köteles megjelölni, ha a járművezetéstől eltiltást, a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást
  1. a)olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,
  2. b)felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett alkalmazta, vagy
  3. c)önálló büntetésként alkalmazta.
(5)A bíróság az értesítőlapot a bv. csoporton keresztül a bv. intézetnek is megküldi, ha járművezetéstől eltiltást, a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást olyan végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabta ki, amelyből még végrehajtásra váró rész áll fenn.
(6)Ha a bíróság a Be.
  1. §
  2. pontja alapján a járművezetéstől eltiltás időtartamába való beszámításról utólag határoz, erről jogerősítési záradékkal ellátott határozatának kiadmányával értesíti az
(1)bekezdésében meghatározott hatóságot.
(7)Ha az összbüntetési ítéletében a bíróság a Btk. 96. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a végrehajtandó járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról és a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a végrehajtásra kerülő büntetésről kiállított értesítőlapot az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott hatóságnak küldi meg a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően.
(8)Összbüntetésbe foglalás esetén, ha az összbüntetési ítéletében a bíróság a Btk. 96. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a végrehajtandó járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, a rendelkezés alapján végrehajtásra nem kerülő büntetésről kiállított értesítőlapra a bv. intézet ezt a tényt felvezeti, mely esetben mellőzi a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó adatok kitöltését, majd az értesítőlapot az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott hatóságnak küldi meg.
(9)Ha a bíróság az összbüntetési ítéletében a Btk. 96. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a végrehajtandó járművezetéstől eltiltásról, a kitiltásról vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, és a bv. intézet az adott büntetésről az értesítőlapot már továbbította, az összbüntetési ítélet kiadmányát megküldi az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott valamennyi érintett hatóságnak.
  1. A járművezetéstől eltiltás, kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása felfüggesztett szabadságvesztés elrendelése és feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése esetén
  2. §
(1)Az a bíróság, amely a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, vagy a feltételes szabadságot megszüntette, feltéve, hogy a határozat jogerőre emelkedésekor a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartama még nem telt el, a) az elrendelésről, illetve a megszüntetésről értesíti az 59. §
(1)–
(3)bekezdésében meghatározott hatóságot, továbbá b) a járművezetéstől eltiltásról, a kitiltásról, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról értesítőlapot állít ki, és a bv. csoporton keresztül megküldi a bv. intézetnek.
(2)Ha a bíróság a szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságra bocsátást megszüntette, az értesítőlapon a kiszabott szabadságvesztés teljes tartamát tünteti fel.
(3)Ha a feltételes szabadság megszüntetéséről a bv. bíró rendelkezett, az értesítőlapot a bv. bíró állítja ki.
(4)A terhelt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet – a beszámításra vonatkozó adatok feltüntetését követően – az értesítőlapot az 59. §
(1)–
(3)bekezdése szerint illetékes hatóságnak küldi meg. VIII. FEJEZET A KIUTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSA
  1. A kiutasításról kiállított értesítőlap tartalma és továbbítása
  2. §
(1)A bíróság a kiutasítás végrehajtása érdekében
  1. a)10. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és
  2. b)az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának megküldésével intézkedik az idegenrendészeti és menekültügyi hatóságnak a bíróság székhelye szerint illetékes területi szervénél (a továbbiakban: területi idegenrendészeti hatóság).
(2)A Bv. tv. 38. §
(8)bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság útján rendelkezik a terheltnek az illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz történő előállítása iránt, és ennek érdekében az
(1)bekezdésben meghatározott értesítőlapot, valamint rendelkező részt,
  1. a)ha a terheltet az ügydöntő határozat meghozatalakor a tárgyalásra a rendőrség útján előállították, az előállító rendőrnek adja át,
  2. b)ha a terheltet a bv. intézetből állították elő vagy szabadlábon van, a területi idegenrendészeti hatósághoz történő előállítást foganatosító rendőrnek adja át,
  3. c)ha a
  4. b)pont szerinti esetben a területi idegenrendészeti hatósághoz történő előállítás a határozat kihirdetését követően nem volt foganatosítható vagy a bíróság büntetővégzést hozott, az előállítás iránt a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye, ennek hiányában a bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnál intézkedik.
(3)A
(2)bekezdés b) pontja esetén, ha a kiutasítás érdekében soron kívül kell intézkedni, és az értesítőlap elektronikus úton nem továbbítható, azt a bíróságnak telefaxon is meg kell küldenie.
(4)Ha a bíróság nem jogerősen kiutasítást szab ki, és a terhelt nem áll személyi szabadság elvonásával járó büntetés vagy kényszerintézkedés hatálya alatt, a bíróság erről haladéktalanul rövid úton – szükség szerint telefaxon – értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot, a terhelt személyazonosító okmánya típusának és számának megjelölésével.
(5)Ha a bíróság az összbüntetési ítéletében a Btk. 96. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a végrehajtandó kiutasításról, erről a jogerős összbüntetési ítélet kiadmányának megküldésével valamennyi érintett területi idegenrendészeti hatóságot értesíti. Ha a kiutasítás végrehajtása érdekében soron kívüli intézkedés szükséges, a bíróság a
(3)bekezdés alkalmazásával jár el. IX. FEJEZET A KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS VÉGREHAJTÁSA
  1. A közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap tartalma
  2. §
(1)A bíróság a közügyektől eltiltásról végrehajtása érdekében a 11. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap – bv. csoporton keresztül történő – megküldésével intézkedik a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnél, ha pedig az elítélt a szabadságvesztés kitöltötte, annál a bv. intézetnél, amely az elítéltet szabadította.
(2)A bíróság az értesítőlapon a lejárat napját akkor köteles megjelölni, ha a közügyektől eltiltást olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van.
(3)Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot a bűnügyi nyilvántartó szervnek küldi meg.
(4)Összbüntetésbe foglalás esetén, a rövidebb tartamú közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapra a bv. intézet felvezeti a végrehajtás Btk. 96. §
(2)bekezdése szerinti akadályát, és mellőzi a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó adatok kitöltését, majd az értesítőlapot a
(3)bekezdésben meghatározott hatóságnak küldi meg.
(5)Ha a bíróság a szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságra bocsátást megszüntette a közügyektől eltiltásról újabb értesítőlapot állít ki, és azt a bv. csoporton keresztül megküldi a bv. intézetnek azzal, hogy az értesítőlapon a kiszabott szabadságvesztés teljes tartamát tünteti fel.
(6)Ha a feltételes szabadság megszüntetéséről a bv. bíró rendelkezett, az értesítőlapot a bv. bíró állítja ki, ez esetben a bv. bíró határozatának számát a „Megjegyzés” rovatban tünteti fel. 63. §
(1)Ha a bíróság közügyektől eltiltást alkalmazott és a lefolytatott bizonyítás alapján tudomására jutott, hogy az elítélt tekintetében a Btk. 61. §
(2)bekezdésében meghatározott feltétel fennáll, a
  1. melléklet szerinti adattartalommal felhívást küld a Bv. tv.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott szervnek, illetve közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén az igazságügyért felelős miniszternek, közjegyzőhelyettes esetén az illetékes területi közjegyzői kamarának, önálló bírósági végrehajtó-helyettes esetén a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak.
(2)Ha katonai rendfokozattal rendelkező elítélttel szemben nem katonai büntetőeljárásban alkalmaztak közügyektől eltiltást, a bíróság a közügyektől eltiltásról szóló 12. melléklet szerinti adattartalommal értesítőlapot állít ki, és küld a Bv. tv. 305. §
(2)bekezdésében meghatározott szervnek, illetve személynek. X. FEJEZET A JÓVÁTÉTELI MUNKA ÉS A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET VÉGREHAJTÁSA 34. A jóvátételi munka 64. §
(1)A bíróság az ügydöntő határozat kihirdetésekor vagy kézbesítésekor tájékoztatja az elítéltet
  1. a)a jóvátételi munka elvégzése igazolásának módjáról, valamint
  2. b)arról, hogy ha a jóvátételi munkát több szervezet vagy intézmény által biztosított helyen végzi el, akkor valamennyi munkavégzési hely tekintetében az adott szervezetnek, intézménynek önállóan ki, kell állítania az erről szóló igazolást.
(2)A bíróság a határozat jogerőre emelkedését követően a jóvátételi munka előírásáról a 13. melléklet szerinti adattartalommal tanúsítványt állít ki, és azt a határozat kihirdetését követően a jelen lévő elítélt részére átadja vagy a jogerős határozat kiadmányával együtt részére kézbesíti.
(3)A bíróság az ügydöntő határozat kihirdetésekor jelenlévő elítélt kérelmére a jóvátételi munka elvégzésének az igazolására szolgáló 38. melléklet szerinti nyomtatványt átadja.
(4)A bíróság kezelőirodáján biztosítani kell, hogy az elítélt a
(3)bekezdés szerinti nyomtatványhoz hozzájuthasson, továbbá az OBH elnöke a nyomtatványt a bíróságok hivatalos honlapján letölthető formátumban közzé teszi.
(5)A bíróság az ügyiratokat a) a Btk. 67. §
(1)bekezdésében meghatározott idő leteltéig, vagy b) ha az igazolás határidejének a Be. 842. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti meghosszabbításáról határozott, annak tartamáig határidős nyilvántartásba helyezi. 35. A pártfogó felügyelet 65. §
(1)A bíróság a) a Btk. 65. §
(4)bekezdése vagy 86. §
(6)bekezdése alapján elrendelt, b) fiatalkorú esetében a Btk.
  1. §-a alapján próbára bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés mellett elrendelt pártfogó felügyelet – ideértve a Be.
  2. §
  3. pontja szerinti pártfogó felügyelet utólagos elrendelését és a Bv. tv.
  4. §
(7)bekezdés alapján a kegyelmi döntéshez kapcsolódó megállapítását is – végrehajtása érdekében a 14. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap megküldésével intézkedik a terhelt lakcíme, ennek hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal pártfogó felügyelőjénél.
(2)Ha az elítélt magyarországi bejelentett lakcímmel nem rendelkezik és magyarországi tényleges tartózkodási helye sem ismert, az értesítőlapot a Budapest Főváros Kormányhivatalának kell megküldeni.
(3)Ha bv. bíró rendel el vagy állapít meg intézkedésként pártfogó felügyeletet, a végrehajtás érdekében jogerősítési záradékkal ellátott határozat kiadmányának megküldésével intézkedik az illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál, illetve az illetékes bv. intézetnél.
(4)Feltételes ügyészi felfüggesztés mellett megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az ügyészség a további jogorvoslattal nem támadható határozat megküldésével intézkedik az illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál. 66. § Ha a bíróság a pártfogó felügyelet alatt álló személlyel szemben a) a próbaidő tartamát meghosszabbítja, a határozat véglegessé válási záradékkal ellátott, b) a Be. 841. §
(1)bekezdésében meghatározottak szerint büntetést szab ki, vagy fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést alkalmaz – a szükséges értesítőlapok kiállítása és megküldése mellett – a határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányát annak a pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak küldi meg, amely a pártfogó felügyeletet végrehajtja. XI. FEJEZET AZ ELKOBZÁS, A VAGYONELKOBZÁS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ADAT HOZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE VÉGREHAJTÁSA
  1. Az elkobzás végrehajtása
  2. § A bíróság a lefoglalt dolog elkobzása, kiadása vagy megsemmisítése érdekében a határozat Bv. tv. 34/A. §-a szerinti alaki követelménynek megfelelő rendelkező részének megküldésével intézkedik a lefoglalt dolog kezelését végző bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság bűnjelkezelőjénél.
  3. A vagyonelkobzás végrehajtása
  4. §
(1)A bíróság a vagyonelkobzás végrehajtása érdekében a határozat Bv. tv. 34/A. §-a szerinti alaki követelménynek megfelelő rendelkező részének megküldésével intézkedik az elsőfokon eljáró bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéken működő GH-nál.
(2)Ha a büntetőeljárás során a terhelt akár ingó, akár ingatlan vagyonának zár alá vételét rendelték el, a bíróság közli a GH-val a zár alá vételt elrendelő hatóság megnevezését, határozatának számát.
(3)A GH a vagyonelkobzás előírása után az
(1)bekezdés szerinti ügydöntő határozat rendelkező részének megküldésével a vagyonelkobzás foganatosítása végett a törvényszéki végrehajtói ügykezelő irodát keresi meg.
(4)A GH a vagyonelkobzást a törvényszéki végrehajtói ügykezelő iroda által az eljárás befejezéséről küldött értesítés alapján törli a nyilvántartásból, ha a meghatározott vagyontárgyra vagy a meghatározott pénzösszegre vezetett végrehajtás eredményes volt.
(5)A GH a vagyonelkobzást,
  1. a)ha azt a bíróság a terhelt egész vagyonára rendelte el, vagy a meghatározott vagyontárgyra vezetett végrehajtás nem járt eredménnyel a törvényszéki végrehajtói ügykezelő irodának az eljárás befejezéséről, vagy
  2. b)ha a vagyonelkobzást a bíróság pénzösszegben rendelte el a végrehajtás szüneteléséről és a Be. CVI. Fejezete szerinti eljárás kezdeményezéséről küldött értesítése alapján továbbra is nyilvántartásban tartja. 38. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása 69. §
(1)A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésekor – mind az elektronikus adat eltávolításával, mind az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásával történő végrehajtás esetén – az ügydöntő határozatban az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló a) IP cím ipv4 vagy ipv6 szabvány szerint és alhálózati maszk, b) domain név, c) URL cím, d) portszám feltüntetésével határozza meg az intézkedés hatálya alá tartozó elektronikus adatot.
(2)Abban az esetben, ha a bíróság az adott domain névhez kapcsolódó teljes elektronikus adattartalom eltávolítását rendeli el, akkor az IP cím, az URL cím és a portszám megadása mellőzhető.
(3)E fejezet alkalmazásában
  1. a)domain név: az internet egy meghatározott részét, tartományát egyedileg leíró megnevezés,
  2. b)elektronikus adat: a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adat, amely egyedi azonosítók, mint az IP és URL cím, domain név és portszám alapján beazonosítható,
  3. c)IP cím: egyedi hálózati azonosító, amely a hozzátartozó alhálózati maszkkal együtt meghatározza, hogy mely hálózati címen érhető el az elektronikus adat,
  4. d)portszám: a TCP/IP és az UDP, illetve SCTP protokollokban az adott célszerveren a logikai csatlakozást meghatározó jelzőszám,
  5. e)URL cím: egységes erőforrás azonosító, amely egyetlen címben foglalja össze az interneten megtalálható elektronikus adat azonosításához szükséges legfontosabb információkat, mint a protokoll, a domain név vagy IP cím, a portszám és az elérési út a célszerveren.
(4)Ha a bíróság az ügydöntő határozatban az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendeli el – az
(5)bekezdés szerinti kivétellel – a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat eltávolítására kötelezi. A bíróság a kötelezett tárhelyszolgáltatót a nevének és címének, illetve elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának, továbbá a tárhelyszolgáltató képviseletére jogosult nevének és címének a feltüntetésével jelöli meg.
(5)Ha a Be.
  1. §-a alkalmazásának van helye, a bíróság az ügydöntő határozatban az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendeli el és a végrehajtás módjaként az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásáról rendelkezik. Ez utóbbi esetben kötelezettként összefoglalóan a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat jelöli meg.
  2. § Ha a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus adat eltávolításával rendeli el, a
  3. melléklet szerinti végrehajtási értesítőlap két papíralapú példányát eredeti bírói aláírással látja el és a bírósági végrehajtásról szóló
  4. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
  5. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtói ügykezelő irodának küldi meg, továbbá az értesítőlapot a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak is megküldi.
  6. §
(1)A bv. csoport a végrehajtási értesítőlapot határidős nyilvántartásba helyezi.
(2)A törvényszéki végrehajtó a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvet három napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes bv. csoportnak. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a végrehajtási értesítőlapnak a törvényszéki végrehajtói ügykezelő iroda által érkeztetett példányáról készült másolatát. Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettséget teljesítette, a bv. csoport a végrehajtás iránti előírást törli a nyilvántartásból.
(3)Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettségének nem tett eleget vagy a teljesítést megtagadta, a bv. bíró a pénzbírság kiszabásáról szóló véglegessé válási záradékkal ellátott határozatának kiadmányát megküldi a törvényszéki végrehajtónak, egyebekben a rendbírság behajtására vonatkozó szabályok szerint jár el.
(4)A törvényszéki végrehajtó a pénzbírság kiszabásáról szóló határozat alapján elvégzett, a kötelezettség teljesítésének ismételt ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet három napon belül megküldi a bv. csoportnak. Ha a kötelezett továbbra sem teljesítette az elektronikus adat eltávolítását, a bv. bíró lefolytatja a Bv. tv. 69/A. §-a szerinti eljárást, és erről értesíti az ügyben elsőfokon eljárt bíróságot.
(5)Ha a kötelezett a kiszabott pénzbírság ellenére sem teljesít és a bv. bíró a pénzbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított három hónap elteltével újból pénzbírságot szab ki a kötelezettel szemben, a bíróság a továbbiakban a
(3)bekezdés ismételt alkalmazásával jár el. A végrehajtási értesítőlap törvényszéki végrehajtó általi átvételét követő három év elteltével a végrehajtás iránti előírást a bv. csoport törli a nyilvántartásból.
(6)Ha a bv. bíró az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását rendelte el és a kötelezett vagy a törvényszéki végrehajtó tájékoztatása szerint a tárhelyszolgáltató a pénzbírság kiszabását követően utóbb mégis eleget tesz a kötelezettségének, a bv. bíró a Bv. tv. 69/A. §
(3)bekezdése alapján beszerzi az ügyészség indítványát az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának megszüntetése tárgyában. 72. §
(1)Ha a bíróság a Be.
  1. §-a, illetve a bv. bíró a Bv. tv. 69/A. §-a alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásával rendeli el, jogerősítési záradékkal ellátott határozatát és a
  2. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlapot a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: NMHH) küldi meg.
(2)Az NMHH a bíróság által kiállított értesítőlapokat automatizált gépi adatfeldolgozás útján tölti fel a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisába (a továbbiakban: KEHTA).
(3)Az NMHH a bíróság határozatáról értesíti a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat, a kiküldött értesítéshez mellékelni kell a bíróság, illetve a bv. bíró határozatát. Az NMHH az értesítés kézbesítéséről érkeztetési igazolást küld a határozatot hozó bíróságnak.
(4)Ha az NMHH azt észleli, hogy a határozat erről szóló rendelkezésében az elektronikus adat azonosítására vonatkozóan valószínűsíthetően elírás történt, vagy az a végrehajtás szempontjából technikailag értelmezhetetlen vagy – a 69. §
(2)bekezdése szerinti eset kivételével – hiányos, a határozat kijavítását kezdeményezi a határozatot hozó bíróságnál.
(5)Az NMHH haladéktalanul értesíti a bv. bírót, ha azt észleli, hogy valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettségszegő hozzáférést biztosító vagy az újbóli hozzáférést nem biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatót elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, valamint cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának a feltüntetésével kell megjelölni. XII. FEJEZET A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS ÉS A JAVÍTÓINTÉZETI NEVELÉS VÉGREHAJTÁSA 39. Intézkedés a kényszergyógykezelés végrehajtása érdekében 73. §
(1)A bíróság a kényszergyógykezelés végrehajtása érdekében a 17. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és az ügydöntő határozat rendelkező része jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányának a megküldésével intézkedik az IMEI-nél.
(2)A bíróság az
(1)bekezdésben meghatározottakkal együtt megküldi az igazságügyielmeorvos-szakértői vélemény másolatát, továbbá, ha a beteg fekvőbeteg-intézmény kezelése alatt áll, a kórrajz kivonatát is. 74. §
(1)A Bv. tv. 34. §
(2)bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a kényszergyógykezelés elrendeléséről szóló értesítőlapot és a 72. §
(2)bekezdésében meghatározott ügyiratokat a beteget előállító kísérőnek adja át.
(2)Ha a kényszergyógykezelés elrendelésekor a beteg szabadlábon van, az értesítőlap megküldésével egyidejűleg az Országos Mentőszolgálatnál intézkedik a beteg – szükség esetén a rendőrség közreműködésével történő – beszállítása iránt. 40. Intézkedés a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében 75. §
(1)A bíróság a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében a 18. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának megküldésével intézkedik a terhelt lakcíme, ennek hiányában a tényleges tartózkodási helye szerint illetékes javítóintézet igazgatójánál.
(2)A bíróság a
(3)bekezdésben meghatározott eset kivételével az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet a javítóintézet igazgatójának címezve a javítóintézeti nevelés végrehajtására.
(3)Ha a jogerősen javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorú a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elrendelt javítóintézeti nevelést letöltötte, a bíróság az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezet.
(4)A bíróság a jogerős határozatát tájékoztatásul megküldi az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak az esetleges szükséges intézkedések megtétele érdekében. 76. §
(1)Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság azonnal intézkedik, hogy a fiatalkorút a
(2)bekezdésben foglaltak szerint szállítsák a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által működtetett és a javítóintézetek rendtartásáról szóló jogszabály szerint illetékes javítóintézetbe.
(2)A fiatalkorúnak a javítóintézetbe szállításáról
  1. a)ha a fiatalkorú letartóztatását a bíróság bv. intézetben rendelte végrehajtani, az előállítást foganatosító bv. intézet,
  2. b)ha a fiatalkorú letartóztatását a bíróság javítóintézetben rendelte végrehajtani, az előállítást foganatosító rendőri szerv,
  3. c)a bíróság felhívása alapján, a bíróság által megjelölt határnapon – kézbesítés esetén a kézhezvételtől számított nyolc napon – belül, halasztás vagy a végrehajtás felfüggesztésének engedélyezése esetén a halasztás lejáratát, illetve a jogerős határozat kézhezvételét követő munkanapon a törvényes képviselő,
  4. d)ha a megjelölt határidőn belül a törvényes képviselő nem szállította be, a bíróság megkeresése alapján a rendőrség gondoskodik.
(3)A
(2)bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a felhívás kézbesítésére került sor, a kézhezvétel visszaigazolását követően a bíróság a beszállítás határidejéről a javítóintézetet haladéktalanul tájékoztatja.
(4)Ha a
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott rendőri intézkedés nem vezet eredményre, a bíróság a Bv. tv. 19. §
(1)bekezdése alapján elfogatóparancsot bocsát ki. 77. §
(1)A bíróság a 76. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti esetekben az értesítőlapot papír alapon, valamint ha azok rendelkezésre állnak a környezettanulmány, az iskolai bizonyítvány, az iskolai vagy munkahelyi jellemzés, a szakértői vélemény és az orvosi bizonyítvány másodpéldányát vagy másolatát a fiatalkorút előállító rendőrnek vagy bv. őrnek adja át.
(2)A 76. §
(2)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti esetben a bíróság a Bv. tv. 34/A. §–ában meghatározott alakisággal kiállított értesítőlapot a kijelölt javítóintézetnek három napon belül megküldi. XIII. FEJEZET A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 78. § E rendelet rendelkezéseit a Btk. 127. §
(1)bekezdésében meghatározott katonával szemben hozott határozatok végrehajtására az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 79. §
(1)A katonai fogdán letöltendő szabadságvesztésre ítélt katona büntetésének megkezdésére a tanács elnöke – az értesítőlapnak a katonai fogda végrehajtására kijelölt bv. intézetnek való közvetlen megküldésével egyidejűleg – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén az állományilletékes parancsnok, a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén a munkáltatói jogkört gyakorló (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok) útján intézkedik.
(2)Ha a bíróság katonával szemben nem katonai fogdán letöltendő szabadságvesztést szab ki, a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően soron kívül megkeresi az elítélt állományilletékes parancsnokát a szolgálati viszony megszüntetése érdekében.
(3)Ha katonával szemben a Bv. tv. 61. §
(1)és
(2)bekezdése vagy 61/C. §
(1a)és
(1b)bekezdése alapján a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendelik el, a határozat egy kiadmányát három napon belül az állományilletékes parancsnoknak is meg kell küldeni.
  1. § Katonával szemben kiszabott közügyektől eltiltásról, lefokozásról, szolgálati viszony megszüntetéséről, rendfokozatban visszavetésről, várakozási idő meghosszabbításáról, vagy elrendelt pártfogó felügyeletről a
  2. melléklet szerinti adattartalommal külön értesítőlapot kell kiállítani, és azt három napon belül a) a katona állományilletékes parancsnokának, b) az elítélt szolgálati viszonyának a büntetőeljárás jogerős befejezése előtti megszűnése esetén, a katona volt állományilletékes parancsnokának kell megküldeni.
  3. §
(1)A katona pártfogó felügyeletét az állományilletékes parancsnok az általa megbízott pártfogó útján a pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint hajtja végre.
(2)Katona esetében a pártfogó felügyelő az indítványait a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárás lefolytatására kijelölt, illetékes ügyészségnek, illetve a bv. bírónak teszi meg.
(3)Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett katona szolgálati viszonya megszűnt, az állományilletékes parancsnok erről három napon belül értesíti a pártfogolt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, vagy fiatalkorú esetén a megyei rendőr-főkapitányságot; egyidejűleg közli a bíróság által megállapított magatartási szabályokat, és megküldi a pártfogó felügyelet alatt álló szolgálati jellemzését.
  1. § A bíróság a bűnügyi felügyelet elrendeléséről, fenntartásáról, módosításáról, illetve megszüntetéséről, valamint a távoltartás elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről szóló határozatot megküldi a katona állományilletékes parancsnokának. XIV. FEJEZET AZ ÁLLAMOT ILLETŐ BŰNÜGYI KÖLTSÉG, A BIZTOSÍTÉK ÉS A BÍRÓSÁG ÁLTAL SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ALKALMAZOTT JOGKÖVETKEZMÉNY, A RENDBÍRSÁG, A PÉNZBÍRSÁG ÉS A BÜNTETŐ, ILLETVE POLGÁRI ÜGYBEN ELRENDELT ELŐVEZETÉS KÖLTSÉGÉNEK VÉGREHAJTÁSA
  2. A bűnügyi költség megfizetésére kötelezés
  3. §
(1)A bíróság a bűnügyi költség végrehajtása érdekében
  1. a)a 20. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap vagy
  2. b)az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal, nem ügydöntő végzés esetén véglegessé válási záradékkal és eredeti aláírással ellátott rendelkező részének megküldésével intézkedik az elsőfokon eljáró bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéken működő GH-nál.
(2)Ha a bűnügyi költséget az ügyészség állapította meg, a további jogorvoslattal nem támadható határozatának egy kiadmányát megküldi az illetékes GH-nak. A GH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §
(1)bekezdése szerint illetékes törvényszéki végrehajtónak. 84. §
(1)A GH az elítéltet a bűnügyi költség megfizetésére önkéntes teljesítésre utalással hívja fel azzal, hogy azt a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse be a bíróság nevére nyitott központosított beszedési számlájára. A GH a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti, egyidejűleg tájékoztatja az elítéltet az elektronikus fizetéshez szükséges központosított beszedési számlaszámról, és az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi.
(2)Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a felhívást olyan időpontban kell kibocsátani, hogy a kötelezett a fizetési kötelezettségét a halasztás vagy a részletfizetés határidejéig teljesíteni tudja.
(3)Ha az elítélt a felhívás ellenére fizetési kötelezettségének nem tett eleget, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, vagy a részlet befizetését elmulasztotta, a GH a – tízezer forintot meghaladó – bűnügyi költség, vagy a bűnügyi költségből meg nem fizetett összeg behajtása végett – az addigi befizetés adatainak közlése és az értesítőlap másolatának vagy az ügydöntő határozat rendelkező része jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányának egyidejű megküldése mellett – a törvényszéki végrehajtói ügykezelő irodát keresi meg.
(4)Ha a bíróság a magánvádlót, a pótmagánvádlót, a védőt, a szakértőt, a tanút vagy a kiskorú gondozását ellátó nagykorú személyt a mulasztásával felmerült bűnügyi költségek megfizetésére kötelezte, az
(1)–
(3)bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(5)A GH az államot illető bűnügyi költséget a törvényszéki végrehajtói ügykezelő iroda értesítéséig, de legfeljebb a Vht. értelmében a követelés elévüléséig tartja nyilván.
(6)Az ügyészség által megállapított bűnügyi költség esetén a GH az
(1)–
(3)bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el. 85. §
(1)Ha a bíróság a Be. 813. §-a alapján a pótmagánvádlót a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, a határozatában felhívja a pótmagánvádlót, hogy a büntetőeljárás során keletkezett ügyiratokról kiadott másolat illetékét külön felhívásra az állam javára fizesse meg.
(2)A kezelőiroda a pótmagánvádlót terhelő illetékről értesítést állít ki, amely tartalmazza a végrehajtáshoz szükséges adatokat. Az illetékre vonatkozó értesítést a kezelőiroda az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adós lakóhelye szerinti állami adó- és vámhatóságnak küldi meg. 42. Egyetemleges kötelezettség 86. §
(1)Ha a bíróság az államot megillető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapít meg, az értesítőlapot az első helyen megnevezett elítéltre vonatkozóan állítja ki és azon tünteti fel a további elítéltek adatait.
(2)Ha a bíróság az államot illető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapított meg, és a tartozást a felhívásban meghatározott idő alatt egyik kötelezett sem fizette meg, vagy csak részletfizetést teljesítettek, a tízezer forintot meg nem haladó tartozás behajtása érdekében – a végrehajtási eljárást – elsősorban azzal a kötelezettel szemben kell megindítani, akinél feltehetőleg vagy a bírósági iratok adataiból megállapíthatóan a behajtás leginkább biztosítottnak látszik. A tízezer forintot meghaladó tartozás behajtását mindegyik egyetemlegesen kötelezettel szemben egyszerre kell megkísérelni.
(3)A végrehajtási eljárást az egyetemlegesen kötelezettekkel szemben mindaddig folytatni kell, amíg a tartozást teljesen ki nem egyenlítették. A tartozás teljes kiegyenlítése után esetleg behajtott vagy befizetett összeget a túlfizető részére kell visszafizetni, ha vele szemben nem áll fenn egyéb igazságügyi követelés.
(4)Ha a kötelezettet bűnügyi költség megfizetése önállóan és egyetemlegesen is terheli, az általa befizetett vagy tőle levont pénzösszeget elsőként a kötelezettet önállóan terhelő fizetési kötelezettség teljesítéseként kell elszámolni. 43. A biztosíték 87. §
(1)A Be. 757. §-a alapján biztosíték letétbe helyezésének engedélyezéséről, ha arról
  1. a)a bíróság rendelkezett, a bíróság az engedélyező végzés,
  2. b)az ügyészség rendelkezett, az ügyészség a további jogorvoslattal nem támadható határozat megküldésével értesíti a GH-t.
(2)Biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén a GH a biztosítékot a befizetéskor előírja.
(3)A GH a biztosíték letétbe helyezéséről az engedélyező határozattal és a letétbe helyezés igazolásával értesíti az idegenrendészeti központi adatkezelő szervet, és – a számlaszám közlésével – az ügyben eljáró bíróságot, illetve ügyészséget. 88. §
(1)A bíróság az eljárás jogerős befejezése után a biztosíték elszámolásáról rendelkező határozat kiadmányát megküldi a biztosítékot kezelő GH-nak.
(2)Ha az eljárás jogerős befejezésekor a bíróság
  1. a)a pénzbüntetésről, a vagyonelkobzásról vagy az államot illető bűnügyi költségről rendelkezett,
  2. b)a polgári jogi igénynek helyt adott – a számlaszám megjelölésével – az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részének megküldésével értesíti a GH-t.
(3)A GH a biztosítékot a bíróság határozatának rendelkezése szerint számolja el.
(4)Ha a biztosíték összege nem elegendő a pénzbüntetés, a vagyonelkobzás, vagy a bűnügyi költség elszámolására, a biztosíték összegét meghaladó rész végrehajtása iránt a bíróság rendelkezése esetén – ideértve a bűnügyi együttműködés, illetve jogsegély kérelmet is – intézkedni kell.
(5)Ha a Be. 761. §-a alapján a biztosíték a terheltnek visszajár, a GH a bíróság, illetve az ügyészség határozatának beérkezése után – a
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti követelés összegének levonását követően – a visszafizetést teljesíti.
(6)Ha rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat alapján a biztosíték a terheltnek visszajár, az elsőfokú bíróság az erről rendelkező határozata kiadmányának megküldésével azt a GH-t értesíti, amelyik a biztosítékot az alapeljárásban kezelte. 44. Szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény 89. §
(1)Ha a bíróság a felmentő ítéletében a Be. 573. §
(1)bekezdése alapján szabálysértés miatt jogkövetkezményt alkalmaz, az ügydöntő határozat rendelkező részének jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányát a végrehajtás végett annak az ügyben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak küldi meg, amely a külön jogszabály szerint a határozat végrehajtása iránt intézkedik.
(2)Ha a bíróság a büntetőeljárás során lefoglalt dolognak
  1. a)szabálysértés miatt való elkobzását,
  2. b)kiadását, vagy
  3. c)megsemmisítését rendelte el, az ügydöntő határozat rendelkező részének jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányát a bűnjelkezelőnek is megküldi.
(3)A bíróság a
(2)bekezdés szerint jár el akkor is, ha a lefoglalt és kiadni rendelt dolgot már előzetesen értékesítették.
  1. A rendbírság, a pénzbírság és az elővezetés költségének megfizetése
  2. §
(1)A bíróság
  1. a)a büntetőügyben alkalmazott rendbírságról szóló véglegessé vált,
  2. b)a polgári eljárás során kiszabott pénzbírságról szóló jogerős,
  3. c)az alapos végrehajtási kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló jogerős határozatát az illetékes GH-nak kell megküldeni.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti esetben a GH eljárására az 51–52. §-ban, továbbá – a
(3)bekezdésben meghatározott kivétellel – az 53. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(3)Ha a kötelezett a rendbírságot a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, és a rendbírság szabadságvesztésre átváltoztatásának van helye, a GH értesíti a rendbírságot kiszabó határozatot meghozó bíróságot az átváltoztatás érdekében.
(4)A bíróság a rendbírságot helyettesítő elzárásról a
  1. melléklet szerinti adattartalommal értesítőlapot állít ki, és azt az átváltoztató végzés egy kiadmányával a bv. csoportnak, az átváltoztató végzés egy kiadmányát a GH-nak küldi meg. A bv. csoport a továbbiakban a 41–
  2. § megfelelő alkalmazásával jár el.
(5)Ha a rendbírságot a Be. 127. §
(5)bekezdése alapján az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szabta ki, annak megfizetésére a kötelezettet az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel. Ha a kötelezett a rendbírságot a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, és a Be. 128. §
(2)bekezdése alapján elzárásra átváltoztatásnak van helye, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság indítványozza a bíróságnál a rendbírság elzárásra történő átváltoztatását. Ha a bíróság a rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról határoz, a továbbiakban a
(4)bekezdés szerint jár el.
(6)Ha az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságot a kötelezett a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, és a Be. 128. §
(2)bekezdése alapján elzárásra átváltoztatásnak nincs helye, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a végrehajtható határozat egy kiadmányát megküldi a Vht. 32. §
(1)bekezdése szerint illetékes törvényszéki végrehajtónak.
(7)Ha a rendbírságot annak elzárásra történő átváltoztatását követően fizetik meg, a bíróság, illetve a bv. intézet az 54. § megfelelő alkalmazásával jár el.
(8)A közjegyző az általa kiszabott pénzbírságnak a székhelye szerint illetékes törvényszék bevételi számlája javára történő megfizetésére a kötelezettet önkéntes teljesítésre utalva – a pénzbírságot kiszabó határozat ügyszámára hivatkozással – hívja fel. Ha a kötelezett a pénzbírság megfizetését a megjelölt határidő lejártától számított harminc napon belül a közjegyzőnél nem igazolta, a közjegyző a végrehajtható határozat egy kiadmányát megküldi annak a GH-nak, amelynek a területén a székhelye található. A GH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §
(1)bekezdése szerint illetékes törvényszéki végrehajtónak. 91. §
(1)A bíróság a büntetőeljárásban, a Bv. tv. alapján, illetve polgári peres vagy nemperes eljárásban elrendelt elővezetéssel felmerült költség viseléséről szóló véglegessé vált, illetve jogerős határozatát a foganatosító szerv szerint
  1. a)az illetékes megyei rendőr-főkapitányságnak,
  2. b)a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó illetékes szervének,
  3. c)a rendőrség terrorizmust elhárító szervének vagy
  4. d)a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szervének küldi meg.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott esetben, ha a kötelezett a költséget a felhívásban megjelölt határidőben nem

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.