9/2018. (VI. 11.) IM rendelete a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtá

9/2018. (VI. 11.) IM rendelete a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról. A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013.  évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés e) pontjában, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 20. pontjában, továbbá a  bírósági végrehajtásról szóló 1994.  évi LIII.  törvény 307.  § (2)  bekezdés g)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A bíróság feladata 1. § A bíróság határozatának végrehajtásáról – az e rendeletben megállapított kivételekkel – az a bíróság gondoskodik, amelynek eljárásában a  büntetés, az  intézkedés, a  szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény, a kényszerintézkedés, a rendbírság, a pénzbírság vagy a bűnügyi költség végrehajthatóvá válik. 2. A büntetés-végrehajtási csoport feladata 2. § (1) A  büntetés-végrehajtási csoport (a  továbbiakban: bv.  csoport) feladatait a  büntetés-végrehajtási bíró (a  továbbiakban: bv.  bíró), a  törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár, a  törvényszék elnöke által kijelölt bírósági tisztviselő (a továbbiakban: bv. tisztviselő) és az írnok látja el. (2) Ha a  törvényszék elnöke a  katonai tanács bíráját a  büntetés-végrehajtási feladatok ellátására kijelölte, a  katonai tanácsnál bv. tisztviselő is működhet. 3. § (1) A bv. csoporthoz kezelőiroda (a továbbiakban: iroda) tartozik. (2) A bv. csoport irodáját a törvényszék elnöke által kijelölt bv. tisztviselő vezeti. (3) A bv. tisztviselő önállóan tesz kisebb jelentőségű, nem érdemi intézkedéseket, így különösen a) a  bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapokat és a  határozatokat megküldi a  fogvatartást foganatosító büntetés-végrehajtási intézetnek (a továbbiakban: bv. intézet) vagy más szervnek, b) ellátja a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, c) ellátja a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésre, az elzárásra és a rendbírságot helyettesítő elzárásra ítéltnek a  bv.  intézetbe utalásával, valamint ezekkel kapcsolatos egyéb ügyviteli feladatokat, d) elkészíti az érdemi intézkedések tervezetét. 3. A bírósági gazdasági hivatal feladata 4. § (1) A  bíróságok működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi teendők ellátására a  törvényszék szervezetében gazdasági hivatal (a továbbiakban: GH) működik. A GH feladatkörébe tartozik a) a büntetőeljárás során lefoglalt és a kezelésébe tartozó bűnjelek nyilvántartása, b) az elkobzott vagy előzetesen értékesíteni rendelt bűnjelek értékesítése és az ellenérték beszedése, c) a pénzbüntetés előírása és beszedése, d) a  büntetőeljárás során alkalmazott vagyoni jellegű joghátrány és az  államot illető vagyoni követelés –  ideértve a  rendbírságot, az  óvadék letételét, a  biztosítékot és a  költségek megfizetésére kötelezést – előírása és beszedése, e) a polgári ügyben eljáró bíróság által kiszabott pénzbírság, alapos végrehajtási kifogás esetén a végrehajtót az  állam felé terhelő befizetési kötelezettségből származó követelés, valamint a  közjegyző által kiszabott pénzbírság előírása és beszedése. (2) A  GH illetékessége kiterjed arra a  bíróságra, amelynek szervezetében működik, továbbá a  törvényszék területén működő járásbíróságra, közigazgatási és munkaügyi bíróságra, ügyészségre, valamint a  törvényszék területén székhellyel rendelkező közjegyzőre. 4. A büntetőeljárásban a fogva lévő személyre vonatkozó különös szabályok 5. § (1) A  bíróság a  fogva lévő személynek a  büntetőeljárásról szóló 2017.  évi XC.  törvény (a  továbbiakban: Be.) 131.  § (6) bekezdése szerint – közvetett kézbesítéssel – a fogva tartó bv. intézet, rendőrségi fogda vagy javítóintézet útján, a Be. 162. § (3) bekezdése értelmében papír alapon kézbesítendő határozathoz, idézéshez, értesítéshez vagy egyéb hivatalos irathoz mellékeli az átvétel igazolására, illetve a fogva lévő személy nyilatkoztatására szolgáló 29. melléklet szerinti kézbesítési ívet. A terheltnek szóló idézés kézbesítésének időpontjára a Be. 113. § (3) bekezdése az irányadó. (2) A  bíróság a  fogva lévő személy idézésével vagy értesítésével egyidejűleg a  30., illetve a  31.  melléklet szerinti nyomtatvánnyal intézkedik a fogva tartó bv.  intézet, rendőrségi fogda vagy javítóintézet felé a fogva lévő személy előállítása iránt. 6. § (1) Ha a fogva lévő személyt több büntetőeljárás kapcsán egy időpontban kellene a) előállítani, vagy b) előállítani és jelenlétét telekommunikációs eszköz útján a bv. intézetben biztosítani, az érintett bíróságok – a  bv.  intézet jelzése alapján, az  ott megjelölt szállítási napra figyelemmel – egyeztetést folytatnak le, amelynek eredményéről a jelzést követő három napon belül értesítik a megkereső bv. intézetet. (2) Ha a tárgyalás során eljáró bíróság a tárgyalás lefolytatásakor újabb tárgyalási határnapot tűz ki, arról – ha az érintett fogvatartottak nagyobb száma vagy más körülmény miatt nem jár aránytalan nehézséggel – új idézés, előállító utasítás vagy értesítés készül, amelyet az  előállító büntetés-végrehajtási őrnek (a  továbbiakban: bv.  őr) vagy rendőrnek ad át. Ennek tényét a bíróság a jegyzőkönyvben rögzíti. 5. Az értesítőlap kiállításának és a végrehajtás iránti intézkedés közös szabályai 7. § (1) Az értesítőlap pontos és határidőben történő kiállításáért a tanács elnöke vagy az egyesbíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) felelős. (2) Ha az  értesítőlapot a  bírósági ügyintéző tölti ki, a  tanács elnöke, a  tanács tagjaként eljáró bíró, a  bv.  bíró vagy az önálló aláírási joggal rendelkező bírósági titkár annak tartalmát ellenőrzi, és a) ha azt a  bíróság információs rendszerében állították elő – a  keltezés és az  aláíró személyének és tanács elnöki, bírói, bv. bírói, illetve bírósági titkári tisztségének rávezetését követően –, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el, vagy b) az  a)  pontban foglalt feltételek hiányában rendelkezik a  bíróság információs rendszerében kiállított értesítőlapnak – a  keltezés és az  aláíró személyének és tanács elnöki, bírói, bv.  bírói, illetve bírósági titkári tisztségének rávezetését követően – a  bíróság minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőjével való ellátásáról, c) a  papír alapon kiállított értesítőlap esetén azt – a  keltezést követően – aláírja és a  bíróság bélyegzőjével látja el. (3) Az értesítőlapra bírói rendelvényt a tanács tagjaként eljáró bíró is adhat. A bírói rendelvényt, valamint pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az  értesítőlapot helyettesítő ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részét a  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 34/A. §-a szerinti alaki formában kell kiállítani. Bírói rendelvényt a tanács tagjaként eljáró bíró is adhat. (4) A bírói rendelvény adása a) elektronikus formában az  elektronikusan kiállított értesítőlaphoz kapcsoltan és azzal egy dokumentumba foglalva, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel való ellátással, b) papíralapú értesítőlapon rávezetéssel történik. (5) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás, valamint a közügyektől eltiltás esetén az értesítőlapon a szabadságvesztés és az elzárás végrehajtására vonatkozó adatokat az a bv. intézet tünteti fel, amely a terheltet a büntetésből szabadítja. Az elektronikus okiratként kiállított értesítőlap végrehajtási adatokat tartalmazó részét a  bv.  intézet hitelesíti és a  bíróság által kitöltött és hitelesített értesítőlappal egy dokumentumba foglalva küldi meg a végrehajtásért felelős szervnek. (6) Ha e  rendelet kiadmány megküldését írja elő, kiadmány alatt a  kézbesítés módjának megfelelően a  határozatnak a  bírósági ügyviteli szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti elektronikus vagy papíralapú kiadmányát (a továbbiakban: kiadmány) kell érteni. (7) E  rendelet mellékletei szerinti értesítőlapok elektronikus formátumának kialakítása, illetve papíralapú rendszeresítése az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének a feladata. 8. § (1) A  bíróság az  ügydöntő határozat végrehajtása érdekében – ha jogszabály kivételt nem tesz – a  határozata erre vonatkozó részének jogerőre emelkedésekor, illetve a jogerő megállapításakor, ha arra a jogorvoslati jognyilatkozat megtételére nyitva álló határidő leteltével kerül sor, a  Bv.  tv. 32.  § (3)  bekezdése szerinti határidővel minden érintettre nézve külön kiállítja a végrehajtás alapjául szolgáló értesítőlapot. (2) A bíróság a) a szabadságvesztésnek a Bv. tv. 34. § (1) bekezdésében meghatározott azonnali foganatba vétele esetén, b) a  Bv.  tv. 34.  § (2) és (3)  bekezdése szerinti esetben, ha szabadságvesztés, illetve elzárás kiszabása, kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés elrendelésekor a terhelt fogva van, valamint c) letartóztatásról vagy előzetes kényszergyógykezelésről hozott – halasztó hatályú fellebbezés folytán véglegessé vált vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható – határozat esetén haladéktalanul, minden érintettre nézve külön kiállítja a  végrehajtás alapjául szolgáló értesítőlapot, és arra bírói rendelvényt vezet. (3) Ha a terhelt a (2) bekezdésben írt esetekben személyesen jelen van, a tanács elnöke az értesítőlapot papír alapon állítja ki, és arra bírói rendelvényt vezet. A végrehajtás foganatosítása érdekében a bíróság az értesítőlapot, továbbá ha a letartóztatásról vagy az előzetes kényszergyógykezelésről a vádemelés előtt határozott, a határozatkiadmányt át kell adni a  terheltet előállító bv.  őrnek vagy rendőrnek. E  rendelkezés alkalmazása szempontjából a  jelenlét telekommunikációs eszköz használatával történő biztosítása nem minősül személyes jelenlétnek. (4) A  (2)  bekezdésben meghatározott esetben, ha a  terhelt előállítására nem került sor, a  végrehajtás érdekében a bíróságnak az értesítőlapot és a kényszerintézkedésről a vádemelés előtt hozott határozatkiadmányt elektronikus úton haladéktalanul meg kell küldeni a) a  (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott esetben a  Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) útján a végrehajtásra kijelölt szervnek, b) a  (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott esetben a  fogvatartást foganatosító szervnek, ha a  fiatalkorú letartóztatását javítóintézetben hajtották végre, a BVOP útján a végrehajtásra kijelölt szervnek, c) a  (2)  bekezdés c)  pontjában meghatározott esetben – ha a  végrehajtásra bv.  intézetben kerül sor, a  BVOP útján – a fogvatartást foganatosító szervnek. (5) Ha a  terhelt azonnali szabadítása érdekében kell intézkedni, és az  értesítőlapot, illetve kényszerintézkedés esetén a  határozatot biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre vagy bírósági kézbesítő útján nem lehet kézbesíteni, a bíróság ezeket telefaxon továbbítja a fogvatartást foganatosító szervnek, és azt telefonon (a továbbiakban: rövid úton) is megerősíti. (6) Kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés esetén a  tanács elnöke az  értesítőlapra akkor is bírói rendelvényt vezet, ha a  terhelt nincs fogva, és azt kényszergyógykezelés esetén az  Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetnek (a  továbbiakban: IMEI), javítóintézeti nevelés esetén a  fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes javítóintézetnek küldi meg, egyidejűleg intézkedik a terhelt beszállítása érdekében. (7) A  bíróság a  pénzbüntetésről és a  bűnügyi költségről kiállított értesítőlapot, illetve a  pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az értesítőlapot helyettesítő ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal és eredeti aláírással ellátott rendelkező részének kiadmányát a) törvényszék esetében az illetékességi területén működő, b) a Kúria és az ítélőtábla esetében az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes, c) járásbíróság esetében a székhelye szerint illetékes GH-nak küldi meg. (8) A bíróság a) szabadságvesztés, illetve elzárás kiszabása esetén, ha a  végrehajtás érdekében soron kívül intézkedni nem kell, az  erről, valamint – ha e  rendelet eltérően nem rendelkezik – az  egyéb kiszabott büntetésről vagy alkalmazott intézkedésről, továbbá b) a  (2)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott esetben – annak közlésével, hogy az  értesítőlap átadásra került – az egyéb kiszabott büntetésről vagy alkalmazott intézkedésről kiállított értesítőlapot, illetve az  azt helyettesítő határozatot a (7)  bekezdésben meghatározott illetékes bv.  csoportnak, illetve pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az  illetékes GH-nak küldi meg. A bv. csoport részére a határozat rendelkező részének jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányát is mellékelni kell. (9) Az  ügyiratokban rögzíteni kell, hogy mely terheltre, illetve érintettre milyen értesítőlapot, mikor és mely szerv részére továbbították. A  papíralapú értesítőlap bv.  őrnek vagy rendőrnek történő átadását az  átvevő személy nevének és szolgálati azonosító számának feltüntetésével kell rögzíteni. 9. § (1) A  bíróság a  Bv.  tv. 36.  § (1) és (3)  bekezdése alapján az  írásba foglalt jogerősítési záradékkal ellátott ügydöntő határozat kiadmányát és az egyéb iratokat a) szabadságvesztés esetén a bv. csoport útján a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek, b) elzárás esetén a bv. csoport útján a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek, c) közérdekű munka és pártfogó felügyelet esetén a  pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, d) kényszergyógykezelés esetén az IMEI-nek, e) javítóintézeti nevelés esetén az illetékes javítóintézetnek küldi meg. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti ügydöntő határozat másod- vagy harmadfokon emelkedett jogerőre, az  ügydöntő határozat kiadmányát a jogerős határozatot hozó bíróság a) az  (1)  bekezdés a)–b)  pontja esetében a  kezelőiroda útján az  elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak, b) az (1) bekezdés c)–d) pontja esetében a kezelő iroda útján az ott meghatározott szerveknek küldi meg. (3) Ha e  rendelet az  ügydöntő határozat vagy rendelkező része megküldését írja elő, a  fellebbezés folytán felülbírált ügydöntő határozatot és a felülbírálat során hozott határozatot is érteni kell. (4) A  bíróság a  vádemelés után a  letartóztatás és az  előzetes kényszergyógykezelés tárgyában hozott határozat kiadmányát a fogvatartást foganatosító szervnek küldi meg. 10. § (1) Ha a  bíróság az  ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, ezt a büntetésről vagy az intézkedésről kiállított értesítőlapon feltünteti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül, a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése tárgyában, továbbá a halasztás meghosszabbításáról hozott határozat kiadmányát – ha erről tudomása van, a büntetés, az  intézkedés vagy a  vagyoni jellegű joghátrány előírási tételszámára hivatkozással – haladéktalanul megküldi az  illetékes bv. csoportnak, végrehajtásért felelős szervnek, illetve GH-nak. (3) Ha a  Bv.  tv. 31.  §-a vagy a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: Btk.) 45.  § (7) bekezdése alapján a kiszabott büntetést nem lehet végrehajtani, az erről kiállított értesítőlapon ezt a körülményt, továbbá határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a „Megjegyzés” rovatban a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztására vonatkozó rendelkezést fel kell tüntetni. (4) A bíróság e rendelet eltérő rendelkezése hiányában akkor is állít ki értesítőlapot, ha a büntetést beszámítás folytán végrehajtottnak kell tekinteni. (5) Ha a  terhelt az  értesítőlap kiállítását megelőzően kegyelemben részesült, a  végrehajtás érdekében a  kegyelmi határozatban foglaltak szerint kell intézkedni. (6) Ha a  büntetés vagy az  intézkedés végrehajtása iránti intézkedések során a  bv.  csoport az  elítélt haláláról értesül, beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, és a bv. bíró a halál tényéről értesíti a végrehajtásért felelős szervet, továbbá intézkedik a körözés, illetve az elfogatóparancs visszavonása érdekében. 11. § (1) Ha a  végrehajtást foganatosító szerv az  értesítőlap hibás kiállítását észleli, azt jelzi a  kiállító bíróságnak, és a papíralapú értesítőlapot javításra visszaküldi. (2) Ha a tanács elnöke a hibát javítja, a) a papíralapú értesítőlapon a  javítást, kiegészítést – a dátum megjelölésével – aláírja és hivatali bélyegzővel látja el, b) az elektronikus formában kiállított értesítőlap kijavítását, illetve kiegészítését ba) külön elektronikus okiratban végzi el, amelyet az  értesítőlaphoz kapcsoltan és azzal egy dokumentumba foglalva, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látja el vagy bb) oly módon végzi el, hogy az  elektronikus formában kiállított értesítőlapot papíralapú okirattá alakítja át, és a javítást az a) pont szerint végzi el, majd azt elektronikus okirattá alakítja, és a kijavított értesítőlapot három napon belül visszaküldi. (3) A  kijavításra okot adó körülmény hiányában arról átiratban tájékoztatást ad, és a  papíralapú értesítőlapot egyidejűleg visszaküldi. (4) A  hibás formában vagy tartalommal kiállított értesítőlapot – ha azt a  bv.  bírónak kell átadni, és a  hiba a rendelkezésre álló iratok alapján aggálytalanul kijavítható – a bv. bíró saját hatáskörben kijavítja, egyéb esetben az értesítőlapot a bíróságnak javítás céljából visszaküldi. 6. Intézkedés rendkívüli jogorvoslat és egyes különleges eljárások során 12. § (1) Ha a bíróság rendkívüli jogorvoslat során vagy különleges eljárásban olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb másként határoz, vagy egyszerűsített felülvizsgálatban a  határozata mulasztását utólag határozattal pótolja, a) a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül, b) ha a terheltet szabadítani kell, vagy feltételes szabadságra bocsátása esedékes, haladéktalanul a jogerősítési záradékkal ellátott határozat kiadmányát meg kell küldeni mindazon végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek, amely korábban a végrehajtás foganatosítására értesítőlapot vagy határozatot kapott, továbbá ha a  feltételes szabadságról soron kívül kell határozni, a  Bv.  tv. 47.  § (2)  bekezdése alapján az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak. (2) Ha a bv. csoport, illetve a végrehajtásért felelős szerv azt észleli, hogy valamely kérdésről a bíróság nem, vagy nem a  törvénynek megfelelően határozott, a  Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat vagy a  Be. 837.  § (2)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti különleges eljárás lefolytatása érdekében az  alapügyben elsőfokon eljáró bíróságot keresi meg. (3) Ha a bíróság a Be. 840. §-a szerinti eljárásban a korábbi jogerős összbüntetési ítéletet hatályon kívül helyezi, és a) megállapítja, hogy az összbüntetésbe foglalásnak nem állnak fenn a feltételei, a véglegessé válási vagy b) új összbüntetési határozatot hoz, a jogerősítési záradékkal ellátott határozatának kiadmányát megküldi az illetékes bv. csoportnak. (4) Ha a  bíróság a  Be. 839.  § (4)  bekezdése alapján a  nem jogerős összbüntetési ítéletben az  alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja, határozatának egy-egy kiadmányát haladéktalanul megküldi a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek és az illetékes bv. csoportnak. 13. § (1) Ha perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat vagy jogegységi eljárás folytán a  bíróság az  elítéltet felmenti, a  kényszergyógykezelést mellőzi vagy az  eljárást megszünteti, az  erről szóló határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányát valamennyi, a  végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek három napon belül meg kell küldeni, amelyek korábban a végrehajtás foganatosítására értesítőlapot vagy határozatot kaptak. (2) Ha a  bíróság perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat vagy jogegységi eljárás folytán hozott határozatban a  pénzbüntetést vagy a  bűnügyi költség megfizetésére kötelezést, a  vagyonelkobzást vagy az  elkobzást mellőzi, vagy ilyen kötelezést alacsonyabb mértékben állapít meg, ideértve – a  pénzbüntetés esetét kivéve –, ha arról egyszerűsített felülvizsgálat során határozott, a Be. 856. § (2) bekezdése alapján a visszatérítésről hozott rendelkezés végrehajtása iránt azt a  GH-t, bűnjelkezelőt vagy törvényszéki végrehajtó által intézett végrehajtási ügyek iratainak kezelésére kijelölt irodát (a  továbbiakban: törvényszéki végrehajtói ügykezelő iroda) kell megkeresni, amelynek az  értesítőlapot vagy a  Bv.  tv. 32.  § (4)  bekezdése szerinti határozat rendelkező részét megküldték. (3) Ha perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat folytán a  bíróság más, vagy más mértékű büntetést szab ki, illetve más, vagy más terjedelmű intézkedést alkalmaz, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani. Egyebekben a  megállapított büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. Az  értesítőlap „Megjegyzés” rovatában a  rendkívüli jogorvoslattal érintett határozatot meghozó bíróság megnevezését és ügyszámát, továbbá azt, ha a  bíróság már állított ki értesítőlapot, – amennyiben az  előírási tételszám ismert, az  erre való utalással – fel kell tüntetni. Azon büntetés vagy intézkedés vonatkozásában, amely a rendkívüli jogorvoslat folytán nem kerül végrehajtásra, a bíróság az (1) bekezdés szerint jár el. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározott esetben felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat vagy jogegységi eljárás folytán a  Kúria a  határozatának a  9.  § (1)  bekezdésében meghatározott szerveknek történő megküldéséről a 9. § (2) bekezdése szerint gondoskodik. (5) Ha perújítás, felülvizsgálat vagy törvényesség érdekében emelt jogorvoslat folytán indult eljárásban a  bíróság a Be. 644. § (5) bekezdése, 659. § (7) bekezdése, illetve 666. §-a alapján az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja, erről a határozatának megküldésével a) az  illetékes bv.  csoportot, illetve GH-t, a  végrehajtásért felelős szervet, illetve mindazon a  végrehajtásban érintett más szervet vagy hatóságot, amelyeknél a  végrehajtás érdekében az  alapügyben eljárt bíróság intézkedett, három napon belül, továbbá b) félbeszakítás esetén, ha a terheltet szabadítani kell, a fogvatartást foganatosító szervet haladéktalanul értesíti. (6) Ha a  Kúria a  felülvizsgálati eljárás során a  fogva lévő terhelttel szembeni jogerős ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezi, de a  terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését rendeli el, a  tanács elnöke a  letartóztatásról vagy az  előzetes kényszergyógykezelésről kiállított értesítőlapot a  terheltet előállító bv.  őrnek vagy rendőrnek adja át, ha a kényszergyógykezelés alatt álló terhelt előállítására állapotánál fogva nem került sor, haladéktalanul az IMEI-nek küldi meg. (7) Ha az  Alkotmánybíróság a  Be. 665.  §-a szerinti eljárásban hozott döntése kihat a  büntetés vagy intézkedés végrehajtására, a szükséges intézkedéseket az elsőfokú bíróság útján teszi meg. 7. Intézkedés Védelmi Program hatálya alatt álló személy esetén 14. § A büntetőeljárásban részt vevők, az  igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001.  évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt álló személy előállítása iránti intézkedést, valamint e személyt érintő határozat végrehajtása érdekében a  határozatot, határozatkiadmányt, az  e  rendelet szerinti értesítőlapot, felhívást vagy egyéb megküldendő iratot a Tanúvédelmi Szolgálat útján kell továbbítani. II. FEJEZET A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA 8. Az értesítőlap és a bírói rendelvény 15. § (1) A bíróság a szabadságvesztés végrehajtása érdekében az 1. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és a jogerősítési záradékkal ellátott ügydöntő határozat, vagy ha az írásba foglalásra később kerül sor, az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának a megküldésével intézkedik a) a Bv. tv. 34. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott esetben a bv. intézetnél, b) a Bv. tv. 34. § (4) bekezdése szerinti esetben a bv. csoportnál. (2) Ha a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján a bíróság a szabadságvesztést teljes egészében kitöltöttnek vette, az értesítőlapot és az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányát a) az  elítéltet a  Btk. 92–92/B.  §-a szerinti beszámítást megalapozó kényszerintézkedésből, szabálysértési elzárásból, szabadságvesztésből, elzárásból szabadító bv. intézetnek, b) letartóztatás javítóintézetben történő foganatosítása vagy javítóintézeti nevelés beszámítása esetén a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bv. intézetnek, c) a  Btk. 92.  §-ában meghatározott beszámítást megalapozó bűnügyi felügyelet esetén a  bűnügyi felügyelet céljára kijelölt lakás helye szerint illetékes bv. csoport területén lévő megyei (fővárosi) bv. intézetnek küldi meg. (3) Ha a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, és az elítélt szabadlábon van, az  értesítőlapot és az  ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányát a (2) bekezdésben meghatározott bv. intézetnek küldi meg. (4) Ha az  elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról soron kívül határozni kell, ennek érdekében a  bv.  intézet három napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket. (5) A  bíróság az  összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtása érdekében a  2.  melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és a  jogerősítési záradékkal ellátott ügydöntő határozat, vagy ha az  írásba foglalásra később kerül sor, az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának a megküldésével intézkedik a bv. csoportnál. 16. § Az értesítőlapra az ügyben eljáró bíróság a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha a) az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor letartóztatásban van, b) az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt, vagy c) a  szabadlábon lévő elítélttel szemben a  jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el. 9. A járásbíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet 17. § (1) Ha a  végrehajtandó szabadságvesztést megállapító ítélet a  járásbíróság előtt jogerőre emelkedik, és az  elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke az ítéletről kiállított értesítőlapot a) a bíróság informatikai rendszerében a kezelőiroda számára elérhetővé teszi, b) a kezelőirodának elektronikus levelező rendszer útján küldi meg, vagy c) a kezelőirodának papír alapon adja le. (2) A kezelőiroda a papír alapon leadott értesítőlap átvételét az átvétel időpontjának feltüntetésével igazolja. 18. § (1) A  kezelőiroda az  adott napon beérkezett értesítőlapokat összegyűjti, és szükség szerint naponta, de legalább háromnaponként elkészíti a 34. melléklet szerinti gyűjtőjegyzéket, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el. (2) A  kezelőiroda a  gyűjtőjegyzékben feltünteti a  határozatkiadmány és a  foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap, valamint a fiatalkorú elítéltre vonatkozó egyéb ügyiratok megküldését. (3) A kezelőiroda az értesítőlapokat a gyűjtőjegyzékkel három napon belül köteles a 17. § (1) bekezdése szerint átadni, illetve megküldeni a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak. (4) A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt – kivételes esetben pótlólag – a 17. § (1) bekezdése szerint átadja vagy megküldi a  bv.  csoportnak az  ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részének kiadmányát, továbbá a Bv. tv. 36. § (3) bekezdése szerinti ügyiratok másodpéldányát vagy másolatát. (5) Az ügydöntő határozat írásba foglalását követően a bíróság kezelőirodája három napon belül a 17. § (1) bekezdése szerint átadja vagy megküldi annak kiadmányát a  bv.  csoportnak. A  bv.  csoport a  kiadmányt továbbítja a végrehajtást foganatosító szervnek. (6) Ha a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányát is át kell adni, vagy meg kell küldeni a bv. csoport részére. (7) A végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldésénél a (4) bekezdés, valamint a 17. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 19. § (1) A kezelőiroda a bv. csoporttól visszaküldött gyűjtőjegyzéket egyezteti a gyűjtőjegyzéknek a járásbíróságon vezetett példányával. (2) Ha a  gyűjtőjegyzék egyeztetésekor a  kezelőiroda azt állapítja meg, hogy a  bv.  csoport valamelyik elítélt szabadságvesztését nem írta elő, ennek okáról a bv. csoporttól felvilágosítást kér. (3) A  gyűjtőjegyzék egyeztetése után a  kezelőiroda a  szabadságvesztés előírási tételszámát a  büntetőlajstromba feljegyzi. (4) A bv. bíró a bármely okból végrehajtásra alkalmatlan, hiányos értesítőlapot és mellékleteit – amennyiben a javítást maga nem végzi el – a  követelés nyilvántartásba vételét szolgáló előírási tételszám rögzítése nélkül javításra visszaküldi a kiállító bíróságnak. A 11. § (2) bekezdése szerint javított értesítőlapot a kezelőiroda gyűjtőjegyzékkel küldi meg a bv. csoportnak. (5) Ha a  határozat kiadmányának, illetve az  egyéb ügyiratok megküldésére pótlólag kerül sor, azt a  kezelőiroda a bv. csoport által közölt előírási tételszámra hivatkozással küldi meg. 10. A törvényszék, az ítélőtábla, illetve a Kúria előtt jogerőre emelkedett ítélet 20. § (1) Ha a  végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet a  törvényszék első- vagy másodfokú eljárásában emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a bíróság a kiállított értesítőlapot közvetlenül a bv. csoportnak adja át. (2) Az értesítőlap átvételének tényét és idejét a bv. tisztviselő igazolja. 21. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet az ítélőtábla vagy a Kúria előtt emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke a 17. § (1) bekezdése szerint jár el. (2) A kezelőiroda az értesítőlapot a 34. melléklet szerinti gyűjtőjegyzékkel együtt az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak küldi meg. (3) Az  (1) és (2)  bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az  ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmánya és az egyéb ügyiratok megküldésére. 11. Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt újabb szabadságvesztésre ítélése 22. § Az a bíróság, amely a Be. 838. §-a szerint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztásáról utólag határoz, határozatának kiadmányát – a  bv.  csoport útján – három napon belül megküldi az  elítéltet fogva tartó bv. intézetnek. 12. Halasztás engedélyezésének különös szabályai 23. § (1) Ha az  elítélt nem az  ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban terjesztett elő kérelmet a  szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása engedélyezése iránt, az  elsőfokon eljárt tanács elnöke rövid úton vagy elektronikus levélben megkeresi az  illetékes bv.  csoportot, és tájékoztatást kér arról, hogy az  elítéltet felhívták-e a szabadságvesztés megkezdésére, vagy az elítéltet a bv. intézet időközben befogadta-e. (2) Ha a  halasztásra várandósság miatt került sor, azonban a  Bv.  tv. 39.  § (5)  bekezdése szerinti körülmények bekövetkeznek, a  tanács elnöke felhívja a  BVOP egészségügyi szakterületét, hogy nyilatkozzon az  elítélt nő egészségi állapotáról. (3) Ha a  megfelelő orvosi dokumentumok rendelkezésre állnak a  nyilatkozathoz, a  BVOP írásban tájékoztatja megállapításairól a tanács elnökét, ellenkező esetben a nyilatkozat megtételének akadályát közli. 13. Intézkedés a szabadságvesztés végrehajtása érdekében 24. § (1) A  járásbíróságtól, ítélőtáblától, Kúriától gyűjtőjegyzékkel érkezett értesítőlapot a  bv.  tisztviselő ellenőrzi, megállapítja, hogy a gyűjtőjegyzék első sorszáma az előzőleg küldött gyűjtőjegyzék utolsó sorszámát folyamatosan követi-e, és hogy a gyűjtőjegyzéken feltüntetett mellékleteket csatolták-e. Hiány észlelése estén annak pótlása iránt a bv. bíró intézkedik. (2) A  bv.  tisztviselő a  gyűjtőjegyzéken feljegyzi azt az  előírási tételszámot, amelyen az  ügyet a  szabadságvesztés végrehajtási lajstromban előírta, és a gyűjtőjegyzék egyik példányát visszaküldi a járásbíróságnak, ítélőtábla és Kúria esetében az elsőfokú bíróságnak. 25. § (1) Ha az  értesítőlap Bv.  tv. 48.  § (1)  bekezdése szerinti vizsgálatakor a  bv.  bíró megállapítja, hogy az  elítélt a  Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltötte a szabadságvesztést, a bv. bíró az értesítőlapra bíró rendelvényt nem vezet, a felhívás érdekében nem intézkedik. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bv. csoport az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat a 15. § (2) bekezdésében meghatározott bv. intézetnek küldi meg. 26. § (1) Ha az  értesítőlap Bv.  tv. 48.  § (1)  bekezdése szerinti vizsgálatakor a  bv.  bíró azt észleli, hogy a  Btk. 92–92/B.  §-a szerinti beszámítás alapján az  elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az  értesítőlapra nem vezet bírói rendelvényt, és felhívja a  15.  § (2)  bekezdésben meghatározott bv.  intézetet, hogy a  feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó intézkedést soron kívül tegye meg. (2) A  bv.  tisztviselő a  felhívást, az  értesítőlapot – és ha már rendelkezésre áll – az  ügydöntő határozat kiadmányát megküldi a 15. § (2) bekezdésben meghatározott bv. intézetnek. (3) Ha a bv. bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra a bv. csoport az általános szabályok szerint jár el. 27. § (1) Ha a  bv.  bíró azt állapítja meg, hogy a  szabadságvesztés végrehajtásának a  Bv.  tv. 48.  § (1)  bekezdésében meghatározott akadálya nem áll fenn, az  elítélt felhívása érdekében az  értesítőlap másolatának megküldésével a 35. melléklet szerinti gyűjtőjegyzéken értesíti a BVOP-t. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott időpontig a bíróság a) a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztásáról, vagy b) rendkívüli jogorvoslati eljárásban a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztéséről döntött, a bv. csoport a határozat kiadmányát mellékeli a BVOP-nak küldendő értesítőlap másolatához. (3) Ha a  fiatalkorú elítélt a  szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de a  szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévet, a bv. bíró a végrehajtási fokozatot megállapító határozatát mellékeli a BVOP-nak küldendő értesítőlap másolatához. 28. § (1) Az  elítéltet a  BVOP a  32.  melléklet szerinti nyomtatvánnyal hívja fel a  szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére. (2) Ha az  elítélt a  Bv.  tv. 128/B.  §-ban meghatározott kérelmet a  felhívásban kijelölt bv.  intézet parancsnokához terjesztette elő, a bv. intézet a kérelmet soron kívül megküldi a BVOP illetékes szervezeti egységének. (3) Ha a női elítélt az anya-gyermek részlegen való együttes elhelyezés iránti kérelmet határidőben terjesztette elő, és az együttes elhelyezés feltételei fennállnak, a BVOP a 33. melléklet szerinti nyomtatvánnyal hívja fel a női elítéltet, amelyről három napon belül tájékoztatja az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot. (4) A  felhívás megtörténtét követően a  BVOP a  gyűjtőjegyzék megküldésével három napon belül tájékoztatja az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot a  felhívás tényéről, a szabadságvesztés megkezdésére előírt napról és a végrehajtás megkezdésére kijelölt bv. intézetről. (5) A BVOP a 36. melléklet szerinti jegyzékkel értesíti a végrehajtásra kijelölt bv.  intézetet az adott időszakra felhívott elítéltekről, ez alapján a bv. intézet a közölt adatokat saját nyilvántartásába átvezeti. 29. § (1) Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy a) a felhívásra megjelent elítélt befogadása megtörtént, vagy b) a felhívással érintett szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt az elítéltnek más ügyben elrendelt letartóztatását vagy más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztését vették foganatba, a bv.  bíró – ha időközben nem merült fel a  szabadságvesztés végrehajtásának akadálya – bírói rendelvényt ad a szabadságvesztés végrehajtására. (2) A bv. bíró a rendelvényadás előtt megvizsgálja, hogy az egyéb értesítőlapok és az írásba foglalt ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmánya a  bv.  csoport részére átadásra került-e, hiánypótlás végett a  jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságot keresi meg. (3) A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot, a már rendelkezésre álló határozatkiadmányt, a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot, valamint az egyéb iratokat a bv. csoport haladéktalanul megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek. 30. § (1) Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv. intézetben, erről a bv. intézet soron kívül értesíti a  BVOP-t az  elítélt elővezetése, szükség szerint elfogatóparancs kibocsátásának kezdeményezése céljából. (2) A BVOP az elővezetés elrendeléséről értesíti a bv. intézetet és a bv. csoportot, feltüntetve az elővezetés határnapját. (3) A bv. intézet az elítélt elővezetésének eredményéről azonnal értesíti a BVOP-t. (4) Ha a  szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az  elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a  kézbesítő jelentése szerint az elítélt a) a megjelölt címen ismeretlen, b) a megadott kézbesítési címén vagy biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén nem elérhető, illetve az megszűnt, a Bv.  tv. 19. § (2) bekezdése alapján a BVOP az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében a személyes adat- és lakcímnyilvántartást, valamint az  elítélt utolsó ismert lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg. (5) A BVOP az illetékes bv. bírónál kezdeményezi az elítélt körözésének elrendelését elfogatóparancs kibocsátásával, ha a) az elővezetés nem vezetett eredményre, b) a (4) bekezdés szerinti rendőrkapitányságtól kapott tájékoztatás alapján a BVOP megállapítja, hogy az elítélt nem lakik vagy nem tartózkodik az  általa megadott  címen, és új adat sem merült fel az  elítélt lakcímének vagy tényleges tartózkodási helyének megváltozásáról, c) megállapítható, hogy az  elítélt a  szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a BVOP továbbítja a bv. bíró részére a kézbesítéssel kapcsolatos iratokat, a helyszíni ellenőrzés során készült rendőri jelentést és a rendőrség által szolgáltatott egyéb információkat. (7) A  bv.  bíró az  elfogatóparancsban rendelkezik arról, hogy az  elítéltet a  legközelebbi bv.  intézetbe állítsák elő. Az elfogatóparancs kibocsátásáról a bv. csoport három napon belül értesíti a BVOP-t. (8) A  bv.  bíró legalább háromhavonta ellenőrzi az  elfogatóparancsok nyilvántartásának szabályszerű vezetését, valamint az elfogatóparancs kibocsátásának, illetve visszavonásának átvezetését. 31. § (1) A felhívásban megjelölt napot követően késedelmesen jelentkező elítéltet a bv. intézet a hivatali idejében nyomban befogadja. (2) Ha a  bv.  intézet a  késedelmesen jelentkező, az  elővezetett vagy elfogatóparancs alapján előállított elítélt befogadásáról értesíti a  bv.  csoportot, a  29.  § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a  bv.  bíró a rendelvény kiállításával egyidejűleg intézkedik az elfogatóparancs visszavonásáról. 14. Intézkedés a végrehajtás érdekében összbüntetésbe foglalás esetén 32. § (1) Ha a  bíróság a  Be. 839.  § (4)  bekezdése szerint az  összbüntetésbe foglalás alapjául szolgáló szabadságvesztések végrehajtásának félbeszakításáról rendelkezik, határozatának egy-egy kiadmányát három napon belül megküldi a bv. csoportnak és a végrehajtást foganatosító bv. intézetnek. (2) Ha az  összbüntetésbe foglalt büntetések egyikét már foganatba vették, a  bv.  a  bírói rendelvénnyel ellátott összbüntetési értesítőlapot és a  jogerős összbüntetési ítélet kiadmányát annak a  bv.  intézetnek küldi meg, amelyben az elítéltet fogva tartják. (3) Ha a  bíróság olyan büntetések összbüntetésbe foglalásáról kiállított értesítőlapot küld meg a  bv.  csoportnak, amelyek egyikét sem vették foganatba, a  bv.  tisztviselő az  összbüntetés előírása után az  összbüntetésbe foglalt ítéletekre vonatkozó büntetés-végrehajtási iratokat az összbüntetés végrehajtási ügyének irataihoz csatolja. (4) Ha az  összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásában más bv.  csoport is érintett, az  összbüntetést kiszabó bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoport megkeresi ezt a bv. csoportot a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap és az  ítéletkiadmányok megküldése iránt, egyúttal közli, hogy az összbüntetés végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi. (5) A  bv.  csoport a  szabadlábon levő elítélt esetében az  összbüntetés végrehajtása iránt akkor is intézkedik, ha a (4) bekezdés szerint megkeresett bv. csoport a megkeresésnek még nem tett eleget. (6) A  bv.  tisztviselő az  összbüntetésről kiállított értesítőlapot, az  összbüntetési ítélet kiadmányát, valamint az összbüntetésbe foglalt büntetésekre vonatkozó értesítőlapokat és határozatkiadmányokat az elítélt befogadását követően átadja, vagy pótlólag küldi meg a bv. intézetnek. (7) Ha a  (4)  bekezdés szerint megkeresett bv.  csoport azt közli, hogy az  elítéltet a  BVOP már bv.  intézetbe beutalta, a megkereső bv. csoport az összbüntetési értesítőlapot, az összbüntetési ítéletet, az összbüntetésbe foglalt ítéletek kiadmányait és az  egyéb iratokat az  összbüntetés végrehajtása végett annak a  bv.  intézetnek küldi meg, amelyik az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések egyikének a végrehajtását már megkezdte. 15. Különleges szabályok a végrehajtás iránti intézkedés körében 33. § (1) Ha a  felhívás átvételét követően az  elítélt közli, hogy a  kiskorú gyermeke vagy az  általa gondozott más személy felügyelet nélkül marad, erről a BVOP az illetékes bv. csoportot értesíti. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott esetben a  bv.  bíró – a  szabadságvesztés tartamának és megkezdése várható időpontjának közlésével – megkeresi a) a  kiskorú gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát a  kiskorú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése, illetve b) a  felügyelet nélkül maradó más személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzatot a szükséges intézkedés megtétele érdekében. (3) A bv. bíró, az elítélt kérelmére a lakó- vagy tartózkodási helye, vagy ha a vagyon feltalálási helye ettől eltér, a vagyon feltalálási helye szerint illetékes önkormányzat megkeresésével intézkedik az  elítélt vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről. (4) A bv. bíró az intézkedéseiről az elítéltet három napon belül tájékoztatja. 34. § (1) A  Bv.  tv. 34.  § (2)  bekezdésében meghatározott esetben a  javítóintézet haladéktalanul megküldi a  megyei bv. intézetnek a fiatalkorúval kapcsolattartásra jogosult személyek családi és utónevére, kapcsolattartói minőségére, lakcímére, illetve értesítési címére, valamint telefonszámára vonatkozó adatokat. (2) Ha a  fiatalkorú előállításakor a  személyes tárgyai nem kerültek kiadásra, a  javítóintézet azokat megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek. 35. § Ha a  bv.  bíró a  Bv.  tv. 27.  §-a szerinti szabadságvesztés végrehajtását kizáró okot a  felhívás kezdeményezését követően észleli, a Bv.  tv. 48. § (6) bekezdése szerint jár el, és erről – szükség szerint a határozat megküldésével – haladéktalanul értesíti a BVOP-t. 36. § (1) Ha a  bíróság a  szabadságvesztés végrehajtására vonatkozóan egyszerűsített felülvizsgálat vagy különleges eljárás keretében határozatot hoz, a  határozat kiadmányát haladéktalanul – a  bv.  csoporton keresztül – megküldi a végrehajtásra kijelölt vagy azt foganatosító bv. intézetnek. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott esetben, ha a  bv.  bíró a  szabadságvesztés végrehajtása iránt még nem intézkedett, vagy a határozat alapján intézkednie kell, értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása érdekében. (3) Ha az  utólagos összbüntetési eljárás eredményeként a  bíróság korábbi összbüntetési ítéletét hatályon kívül helyezte, és ezen ítélet alapján az  elítélt a  szabadságvesztést kitöltve vagy feltételesen szabadult, a  megküldött jogerősítési záradékkal ellátott határozatkiadmány alapján a  bv.  bíró szükség szerint értesíti a  BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása iránt. (4) Ha a  bíróság az  összbüntetési eljárásban a  szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról döntött, határozatkiadmányát a  bv.  csoportnak küldi meg, amely haladéktalanul intézkedik a  fogvatartást foganatosító bv. intézetnél a szabadítás érdekében. 16. Intézkedés a végrehajtás érdekében szabadságvesztésre átváltoztatott közérdekű munka és pénzbüntetés esetén 37. § (1) Közérdekű munka, illetve pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása esetén a  szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket ezen alcímben megfogalmazott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ha a  bv.  bíró megállapítja, hogy a  közérdekű munka, illetve a  pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya, és az elítélt a) más ügyben bv.  intézetben van fogva, a  bv.  bíró az  értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és a  közérdekű munka, illetve a  pénzbüntetés átváltoztatásáról szóló határozatával együtt megküldi a  fogvatartást foganatosító bv. intézetnek, b) más ügyben javítóintézetben foganatosított letartóztatásban van, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a  bv.  bíró az  értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és a  közérdekű munka, illetve a  pénzbüntetés átváltoztatásáról szóló határozatával együtt megküldi a  végrehajtásra kijelölt bv.  intézetnek, egyidejűleg az  értesítőlap másolatának megküldésével felhívja a  javítóintézet igazgatóját, hogy a  Bv.  tv. 14.  § (5)  bekezdése szerinti végrehajtási sorrend figyelembevételével intézkedjen az  elítéltnek a  javítóintézet székhelye szerinti bv. intézetbe szállítása iránt, c) szabadlábon van, a  37.  melléklet szerinti felhívással intézkedik a  szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése iránt. (3) A  (2)  bekezdés b)  pontjában a  végrehajtásra kijelölt és a  (2)  bekezdés c)  pontja szerinti felhívásban kijelölt bv. intézeten elsősorban a bv. csoport működési területén lévő megyei, illetve jogszabályban kijelölt, megyei jellegű feladatot is ellátó bv. intézetet kell érteni. (4) Ha az  elítélt más törvényszék területén, olyan távoli helyen lakik vagy tartózkodik, ahonnan a  távolság miatt megjelenése, illetőleg az  elővezetése jelentős költséggel járna, a  bv.  csoport a  szabadságvesztést előírja, de a  jelentkezésre felhívást mellőzi. Ebben az  esetben az  értesítőlapot, a  rendelkezésére álló határozatkiadmányokat és az  egyéb iratokat az  elítélt átváltoztatott szabadságvesztésének megkezdésére való felhívása végett megküldi az elítélt lakcíme, ennek hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak. (5) A  (2)  bekezdés c)  pontja esetén a  bv.  intézetnek az  elítélt befogadásáról szóló értesítése alapján a  bv.  csoport haladéktalanul megküldi a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot és a jogerősítési záradékkal ellátott átváltoztató végzés kiadmányát a bv. intézetnek. (6) A  (2)  bekezdés a)  pontja esetén a  bv.  intézet, a  (2)  bekezdés b)  pontja esetén a  javítóintézet tájékoztatja a  bv.  csoportot a  Bv.  tv. 14.  § szerinti végrehajtási sorrendre figyelemmel a  végrehajtás megkezdésének várható időpontjáról, valamint arról, ha a  Bv.  tv. 289.  § d)  pontja alapján a  közérdekű munka, illetve a  Bv.  tv. 293/A.  § (1) bekezdése alapján a pénzbüntetés végrehajtását kizáró ok áll fenn. (7) A (6) bekezdés esetén a bv. csoport az iratot – a végrehajtás befejezésének várható időpontja, illetve a Bv. tv. 289. § d) pontja vagy a Bv. tv. 293/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel – határidős nyilvántartásba teszi. (8) A  bv.  tisztviselő közli – a  bv.  intézet, illetve a  javítóintézet tájékoztatása és a  fogvatartotti nyilvántartás adatai alapján – a GH-val a szabadságvesztés megkezdésének és kitöltésének napját. 38. § (1) Ha a  szabadságvesztés foganatba vétele előtt az  elítélt a  pénzbüntetést részben megfizette, a  bv.  bíró a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra – a részbeni megfizetésre tekintettel – vezet bírói rendelvényt. (2) Ha a befizetésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, a bv. bíró a) részbeni befizetés esetén átirattal a szabadságvesztés módosult, végrehajtandó tartamának közlésével, b) a pénzbüntetés teljes összegének befizetése esetén – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – az elítélt szabadítása érdekében haladéktalanul intézkedik a végrehajtást foganatosító bv. intézetnél. (3) Ha a  pénzbüntetés megfizetése vagy részbeni megfizetését tanúsító szelvény bemutatása a  bv.  intézetnél hétköznap, munkaidőben történt, a bv.  intézet azonnal rövid úton – szükség szerint telefaxon – megkeresi a GH-t annak tisztázása érdekében, hogy a  befizetés valóban az  adott pénzbüntetés fejében történt-e. Ha az  előírási tételszám és a  befizetési szelvény alapján a  beazonosítás elvégezhető és a  GH a  befizetést visszaigazolja, a bv. intézet a terheltet azonnal szabadítja. (4) Ha a  befizetés azonosítása a  (3)  bekezdésben meghatározott módon nem végezhető el, a  bv.  intézet a  nála bemutatott befizetést igazoló okiratot – az  erről kiadott igazolás ellenében – átveszi, és azonnal megküldi – a bv. csoport útján – a pénzbüntetés végrehajtására illetékes GH-nak. III. FEJEZET AZ ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSA 17. Az értesítőlap és a bírói rendelvény 39. § (1) A bíróság az elzárás végrehajtása érdekében a) 3. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és b) a  jogerősítési záradékkal ellátott határozat, vagy ha az  írásba foglalásra később kerül sor, a  határozat rendelkező része jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányának a megküldésével intézkedik a bv. csoportnál. (2) Az értesítőlap, a határozatkiadmányok és az egyéb iratok megküldésére, továbbá a kezelőiroda eljárására a 17–21. § és a 23. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 40. § (1) Ha a terhelt más ügyben bv. intézetben van fogva a bíróság a 8. § (2)–(4) bekezdés alkalmazásával jár el. (2) Ha a  bíróság a  fiatalkorú terheltet jogerősen elzárásra ítéli, és a  fiatalkorú ebben az  ügyben javítóintézetben foganatosított letartóztatásban van, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a  rendőrség azonnal gondoskodik az  elítéltnek az  elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. intézetbe szállításáról. (3) Ha az  elítélt más ügyben javítóintézetben foganatosított letartóztatásban van vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a  tanács elnöke a  bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a  végrehajtásra kijelölt bv.  intézetnek küldi meg, a javítóintézetnek szóló felhívást és az értesítőlap másolatát a terheltet előállító rendőrnek, ennek hiányában a javítóintézet képviselőjének adja át. (4) A  (3)  bekezdés szerinti felhívásban a  bíróság felhívja a  javítóintézet igazgatóját, hogy az  elítélt letartóztatásának megszűnése vagy megszüntetése, a javítóintézetből való elbocsátása, valamint ideiglenes elbocsátása esetén annak napjával intézkedjen a rendőrség útján az elítéltnek a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetbe szállítása iránt. (5) A (3) bekezdés szerinti felhívás tartalmazza továbbá azt is, hogy ha a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott ok áll fenn, a javítóintézet igazgatója ezen ok megjelölésével és a végrehajtásra vonatkozó iratok megküldésével azonnal értesítse az elzárást kiszabó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetet. A felhívás tartalmazza, hogy ha az  elítélttel szemben foganatosított letartóztatás végrehajtási helyét a  bíróság megváltoztatja, vagy a fiatalkorú letartóztatásának megszüntetésére tárgyaláson került sor, és a fiatalkorút a javítóintézetbe nem szállítják vissza, a  javítóintézet erről három napon belül értesítse az  elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot. (6) Ha a (4) bekezdésben foglaltak szerint a fiatalkorú átszállítása szükséges, a javítóintézet igazgatója eziránt a bíróság felhívásának a  rendőrség részére történő megküldésével intézkedik. Az  elzárás végrehajtása céljából a  fiatalkorú bv. intézetbe való átszállításáról a rendőrség gondoskodik. 18. Intézkedés az elzárás végrehajtása érdekében 41. § (1) Az  elzárás végrehajtása érdekében a  bv.  bíró, a  bv.  csoport, illetve a  bv.  tisztviselő a  szükséges intézkedéseket ezen alcímben szabályozott eltérésekkel, a  szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával teszi meg. (2) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy a) nem áll-e fenn az  elzárás végrehajtását – a  Bv.  tv. 27.  §-ában, 31.  §-ában, 278.  § a) és b)  pontjában meghatározott – kizáró ok, b) az elítélt a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltötte-e az elzárást, c) a fiatalkorú elítélt betöltötte-e a huszonegyedik életévét. (3) Ha a  bv.  bíró megállapítja, hogy az  elzárás végrehajtásának nincs akadálya, az  elítéltet a  37.  melléklet szerinti nyomtatvánnyal hívja fel az  elzárás végrehajtásának megkezdésére. A  felhívás tartalmazza azt, hogy az  elítélt az elzárás végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjen meg. Ha az elítélt más törvényszék területén, olyan távoli helyen lakik vagy tartózkodik, ahonnan a  távolság miatt megjelenése, illetve az elővezetése jelentős költséggel járna, a bv. csoport az elzárást előírja, de a jelentkezésre felhívást mellőzi. Ebben az esetben az értesítőlapot, a rendelkezésére álló határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat az elítélt elzárásának megkezdésére való felhívása végett megküldi az  elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak. (4) A (3) bekezdés szerinti felhívásban bv.  intézeten a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, a  letartóztatás és a  szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályairól szóló belügyminiszteri rendelet mellékleteiben elzárás végrehajtására kijelölt, a  bv.  csoport működési területén lévő – fiatalkorú esetében, ha a  bv.  csoport működési területén bv.  intézet nincs kijelölve, az  ahhoz legközelebb eső – megyei vagy megyei jellegű feladatot is ellátó bv. intézetet kell érteni. (5) Ha a  fiatalkorú elítélt az  elzárást kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de az  elzárás megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévét, a bv. bíró a  felnőtt korú elítéltek elzárásának végrehajtására kijelölt bv.  intézetben való megjelenésre hívja fel az elítéltet. (6) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elítélt az elzárás végrehajtásának megkezdésére meghatározott időpont előtt legalább tizenöt nappal megkapja. (7) A bv. tisztviselő az adott időszakra felhívottakról a (4) bekezdés szerinti bv. intézetet jegyzékkel értesíti. 42. § (1) Ha az  elítélt a  szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére sem jelent meg a  bv.  intézetben, a  bv.  bíró három napon belül intézkedik az elítélt elővezetése iránt a Bv. tv. 86. § (4) bekezdésében meghatározott bv.  intézetbe, és az intézkedéséről a bv. intézetet is értesíti. (2) A  bv.  tisztviselő az  elővezetés elrendeléséről oly módon értesíti a  bv.  intézetet, hogy a  behívott elítéltekről szóló következő jegyzékbe az elítéltet újból bevezeti, feltüntetve az elővezetés határnapját. (3) Ha az elővezetés nem vezetett eredményre vagy az elzárás megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert az elítélt a) a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, b) a megadott kézbesítési címén vagy biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén nem elérhető, illetve az megszűnt, a bv. bíró a továbbiakban a Bv. tv. 19. §-a szerint jár el. (4) A bv. bíró az elfogatóparancsban úgy rendelkezik, hogy az elítéltet a legközelebbi bv. intézetbe állítsák elő, és erről egyidejűleg értesíti a bv. csoport székhelyén működő megyei (fővárosi) bv. intézetet. (5) A  bv.  bíró legalább háromhavonta ellenőrzi az  elfogatóparancsok elektronikus nyilvántartásának szabályszerű vezetését, és azt, hogy az elfogatóparancs kibocsátását, illetve visszavonását átvezették-e. 43. § (1) Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot állapít meg, vagy az elítélt a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltötte az  elzárást, a  bv.  bíró az  értesítőlapra bíró rendelvényt nem vezet, a  felhívás érdekében nem intézkedik. (2) A  bv.  bíró az  elzárás végrehajtását kizáró ok megállapításáról az  elévülés bekövetkezése esetén a  Bv.  tv. 70.  § (1)  bekezdés szerinti eljárásban határoz, az  elzárás végrehajthatóságának a  Bv.  tv. 278.  § a), illetve b)  pontjában meghatározott okból való megszűnése esetén határozatot hoz. A bv. bíró a végrehajtást kizáró ok megállapításáról szóló határozatát megküldi az elsőfokon eljárt bíróságnak. (3) Ha a  bv.  csoport az  elítélt haláláról értesül, beszerzi a  halotti anyakönyvi kivonatot, és ha a  felhívást már kiadta, a bv. bíró a halál tényéről értesíti a 41. § (4) bekezdése szerinti bv.  intézetet, szükség esetén intézkedik a körözés, illetve az elfogatóparancs visszavonása érdekében. (4) Ha a  bv.  bíró az  elzárás végrehajtását kizáró okot a  bírói rendelvény kiadását követően állapítja meg, az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal, hogy az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott okból való megszűnését határozattal állapítja meg. (5) A bv. bíró a (4) bekezdés szerinti határozatát megküldi a) az  elzárás foganatba vétele esetén, az  elzárást foganatosító bv.  intézetnek, és azonnal intézkedik az  elítélt szabadon bocsátása iránt, egyéb esetben annak a bv. intézetnek, amelynek az értesítőlapot megküldték, b) az elsőfokon eljárt bíróságnak. 44. § (1) Ha a  bíróság a  bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az  elítélttel szemben elrendelt letartóztatást, más ügyben kiszabott szabadságvesztést, elzárást foganatosító bv.  intézetnek küldte meg, a  bv.  bíró – az  elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv.  tv. 278. § c) pontjában meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel – az iratokat határidős nyilvántartásba teszi. (2) Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elzárás végrehajtására kijelölt bv. intézetnek megküldte, és az elítélt javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a b …