2007. LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről.

2007. LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről. A piacgazdaság működéséhez szükséges, hogy a gazdálkodók a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről megbízható és valós információkat hozzanak nyilvánosságra, a jogszabályokban meghatározott módon. A nyilvánosságra hozott információk megbízhatóságát növeli a független könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálat. Tekintettel a gazdasági folyamatok határokon átívelő jellegére és hatásaira, indokolt, hogy a könyvvizsgálói tevékenység a nemzetközileg elfogadott szakmai előírások figyelembevételével kerüljön szabályozásra, egyidejűleg megteremtve a nemzetközi együttműködés törvényi feltételeit is. Az Országgyűlés elismeri a könyvvizsgálók jogát a szakmai önkormányzathoz, egyúttal biztosítja a közérdek megfelelő érvényesülését a könyvvizsgálói közfelügyelet kialakításával. Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja és alkalmazási köre 1. § (1) E törvény célja, hogy meghatározza a – közérdekű tevékenységnek minősülő – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során alkalmazandó követelményeket, amelyek biztosítják e tevékenység megfelelő ellátását. (2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során is. (3) A törvény hatálya kiterjed a) a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára (a továbbiak ban: kamara), b) a kamarai tag könyvvizsgálóra, c) a könyvvizsgáló cégre, d) a kamara által jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálóra és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra, e) az okleveles könyvvizsgálói képzésben résztvevőre, f) a könyvvizsgáló jelöltre, A törvényt az Országgyűlés a 2007. június 11-i ülésnapján fogadta el. g) a külföldön tevékenységi engedéllyel rendelkező könyvvizsgálóra, ha Magyarországon kíván jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni, valamint h) a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságra. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. Audit bizottság: a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló készítés és a beszámolóra vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folyamatát figyelemmel kísérő szerv. 2. Csoportkönyvvizsgáló: az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatát végzi. 3. Egyeztető testület: a kamarán belül működtetett állandó fórum, amelynek célja elősegíteni a kamarai tagok egymás közötti, valamint a kamarai tagok és nem kamarai tagok közötti szakmai természetű viták rendezését. 4. Érintett állami szerv: a pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az államháztartás alrendszereinek szervezeteit érintően az Állami Számvevőszék. 5. Gazdálkodó: a számvitelről szóló törvényben meghatározott fogalom. 6. Gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott fogalom. 7. Gazdálkodó szervezet (szervezet): a gazdálkodó szervezet és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő külföldi illetőségű szervezet. 8. Harmadik ország: az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam. 9. Harmadik országbeli könyvvizsgáló: olyan természetes személy, aki nem kamarai tag könyvvizsgáló, és harmadik országban rendelkezik jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel. 10. Harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó: jogi formájától függetlenül olyan szervezet, amely nem könyvvizsgáló cég, és harmadik országban rendelkezik jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel. 11. IFAC: Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség (International Federation of Accountants). 12. Jogsegélyszolgálat: a kamarai tagok egyéni érdekvédelmét elősegítő kamarai szolgáltatás. 13. Kamarai tag könyvvizsgáló: az a természetes személy, aki a kamara engedélyével jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult a Magyar Köztársaság területén. 14. Könyvvizsgáló cég: jogi formájától függetlenül az a gazdálkodó szervezet (szervezet), amely a kamara engedé lyével jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult a Magyar Köztársaság területén. 15. Könyvvizsgáló cég kapcsolt vállalkozása: jogi formájától függetlenül bármely olyan gazdálkodó szervezet (szervezet), amely közös tulajdonlás, ellenőrzés vagy vezetés révén kapcsolatban áll a könyvvizsgáló céggel. 16. Könyvvizsgáló jelölt: a szakmai kompetencia vizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlatát teljesítő, okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező természetes személy. 17. Könyvvizsgálói hálózat: az a nagyobb kiterjedésű struktúra, – amelynek célja az együttműködés, és amelyhez a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tartozik, valamint – amelynek célja egyértelműen a nyereség vagy a költségek megosztása, vagy amely közös tulajdonban működik, közös ellenőrzéssel vagy vezetéssel, közös minőségellenőrzési politikával és eljárásokkal, közös üzletstratégiával rendelkezik, közös márkanevet használ, vagy megosztja a szakmai erőforrások meghatározó részét. 18. Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott fogalom. 19. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapír jait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. 20. Különbözeti vizsga: olyan vizsga, amelyet magyar nyelven kell teljesíteni, és amely a Magyar Köztársaság területén folytatott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásához szükséges ismeretek ellenőrzésére terjed ki. 21. Mentor: az a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló, aki a könyvvizsgáló jelöltet a szakmai tapasztalatok elsajátításában segíti. 22. Nemzetközi könyvvizsgálati standardok: azok a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok [International Standards on Auditing (ISA)] és kapcsolódó állásfoglalások, valamint egyéb standardok, amelyek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódnak. 23. Szabályozott piac: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom. 24. Szakmai kompetencia vizsga: annak ellenőrzése, hogy a könyvvizsgáló jelölt a számára előírt szakmai gyakorlati idő alatt megfelelő szakmai tapasztalatot szerzett és ismereteit képes valós körülmények között alkalmazni. 25. Szakmai szolgáltatás: a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és az egyéb szakmai szolgáltatás. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység 3. § (1) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység a) a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, b) a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása, c) a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése. (2) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás a) a gazdálkodó működésének átvilágítása, értékelése, b) a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve – külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is, c) a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás, d) a könyvviteli szolgáltatás. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara jogállása, feladatai 4. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a kamarai tagok önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező köztestülete. A kamara székhelye: Budapest. (2) A kamara országos hatáskörű jogi személy, amely feladatainak ellátására jogi személyiséggel nem rendelkező központi szerveket és területi szervezeteket hoz létre. (3) A kamara jogosult arra, hogy a Magyar Köztársaság címerét a kamara épületein, helyiségeiben elhelyezze, valamint hivatalos iratain és bélyegzőin feltüntesse. (4) A 2006/43/EK irányelv alkalmazásában a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásának engedélyezése, a kamarai tagok és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele, a minőségbiztosítás, a fegyelmi eljárások, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékbe vétele, valamint a nemzetközi együttműködés tekintetében a kamara minősül illetékes hatóságnak. (5) A kamara a) ellátja a jogkörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek intézését, b) megalkotja és naprakészen tartja a könyvvizsgálati, valamint az átvilágítási megbízásokra, a bizonyosságot nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardokat, c) meghatározza az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit, ellátja a vizsgáztatási feladatokat, és a képzés irányításával, felügyeletével kapcsolatos hatósági feladatokat, meghatározza a szakképesítés tartalmi kereteit, szabályozza a képzésben közreműködő szervezetek feladatait, gondoskodik a feladatellátás minőségbiztosításáról, d) szervezi és felügyeli a könyvvizsgáló jelöltek képzését, meghatározza a könyvvizsgáló jelöltek képzési programját, a szakmai kompetencia vizsga követelményeit, lebonyolítja a szakmai kompetencia vizsgát, e) meghatározza a különbözeti vizsga követelményeit, lebonyolítja a különbözeti vizsgát, f) szervezi és felügyeli a kamarai tag könyvvizsgálók kötelező szakmai továbbképzését, gondoskodik a feladatellátás minőségbiztosításáról, g) véleményt nyilvánít a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben, h) dönt a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek fegyelmi ügyében, i) a hatáskörébe tartozó ügyekben együttműködik más államok illetékes hatóságaival. (6) A kamara a tagok képviseletében különösen az alábbi feladatokat látja el: a) megalkotja a kamara alapszabályát, továbbá a kamara önkormányzati szabályzatait, b) működteti a kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége minőségbiztosításának rendszerét, c) véleményezi azokat a törvényeket és más jogszabályokat, amelyek a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit meghatározzák, a kamara feladatait és működését közvetlenül érintik, d) a számviteli szabályozásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára javaslatot tesz azokra a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozóan, akik a miniszter által kinevezett testületekben a kamarát képviselik, e) együttműködik a kamara alapszabályában meghatározott állami szervekkel, hatóságokkal és részt vesz a szakmai szervezetek munkájában, f) szakmai konzultáció, tanácsadás keretében módszertani segítséget nyújt a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek munkájának ellátásához, szakmai kiadványokkal, konferenciák és más rendezvények szervezésével elősegíti, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek munkájukat az e törvényben és a más jogszabályokban előírtak szerint végezzék, g) részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetek munkájában, kapcsolatot tart más országok könyvvizsgálói szervezeteivel, h) az IFAC Etikai Kódexének figyelembevételével kidolgozza a kamarai tagokra, a könyvvizsgáló cégekre vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kíséri a megtartásukat, i) működteti az egyeztető testületet és a jogsegélyszolgálatot, j) figyelemmel kíséri a könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek szakmai tevékenységét, megteszi a szükséges intézkedést, ha tudomást szerez arról, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tevékenységével, magatartásával jogsértést követ el, vagy a kamara alapszabályának, illetőleg a kamara önkormányzati szabályzatainak rendelkezéseivel ellentétesen cselekszik, k) a könyvvizsgálók érdekeit érintő intézkedésekről, a szabályok változásairól, a szakmai állásfoglalásokról, a szakmai tevékenységgel összefüggő fejleményekről folyamatosan tájékozódik, és tapasztalatait rendszeresen rendelkezésre bocsátja. (7) A kamara gondoskodik arról, hogy az e törvény alapján megalkotott szabályzatai folyamatosan és bárki számára szabadon hozzáférhetőek legyenek a honlapján. Kamarai hatósági eljárások 5. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – a következő ügyekben: a) felvétel a kamarába, valamint a kamarai tagság megszűnésének megállapítása, b) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése gazdálkodó szervezet (szervezet) számára, valamint az engedély megszűnésének megállapítása, c) felvétel a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékébe, valamint törlés ezen jegyzékekből, d) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezése, valamint a szüneteltetést követően a tevékenység újbóli ellátásának engedélyezése, e) kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítésének megadása, a minősítés visszavonása, f) felvétel az okleveles könyvvizsgálói képzési programba, továbbá a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe, valamint az azokból való törlés, g) az okleveles könyvvizsgálói képzési program részét képező vizsga, a szakmai kompetencia vizsga, valamint a különbözeti vizsga engedélyezése, h) külföldi oklevél, bizonyítvány elismerése az okleveles könyvvizsgálói képzési programban történő részvétel céljából, i) tanulmányok elismerése az okleveles könyvvizsgálói képzési programban, j) okleveles könyvvizsgálói képzés szervezésének, folytatásának engedélyezése gazdálkodó számára, oktatási tevékenység végzésének engedélyezése természetes személy számára, valamint az engedélyek visszavonása, k) minőségellenőrzés lefolytatása [az a)–k) pontokban írtak a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás]. 6. § (1) A kamara a kamarai hatósági eljárás tekintetében az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el. (2) A kamara a hivatalból indított eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet. (3) A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le. (4) Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni. A kamara a nyilvántartásokat folyamatosan napra készen tartja. (5) A kamarai hatósági eljárásokban a nem magyar nyelvű iratok hiteles magyar nyelvű fordítását is a kamara rendelkezésére kell bocsátani. 7. § (1) Az egyes kamarai hatósági eljárásokban első fokon az e törvényben kijelölt testület jár el. (2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmet írásban, vagy elektronikus úton az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet előterjeszteni. (3) A kérelemről 30 napon belül, testületi ülés hiányában a 30 nap letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban 60 napon belül kell határozni. (4) Az eljáró testület elnöke a (3) bekezdés szerinti határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell a kérelmezőt. (5) Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül – megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra kell felhívni. (6) Az eljárás végzéssel megszüntethető, ha a kérelmező a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. 8. § (1) Az ügyfél a kamarai hatósági eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül a kamara elnökségéhez fellebbezhet. A fellebbezést az első fokon eljáró testülethez kell benyújtani. (2) Az elnökség a fellebbezésről 60 napon belül határoz. (3) Az elnökség a (2) bekezdés szerinti határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell a fellebbezőt. (4) Az elnökség a fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú döntést közölték, az első fokon eljáró testület útján közli. (5) Az ügyfél a közigazgatási perekre (Polgári perrendtartásról szóló törvény XX. fejezet) irányadó szabályok szerint – a kézhezvételtől számított 30 napon belül – az elnökség határozata ellen keresettel, az elnökség önálló fellebbezéssel megtámadható végzése ellen kérelemmel fordulhat a bírósághoz. 9. § (1) Az ügyfél kérelmére indított kamarai hatósági eljárásért – a 94. § (3) bekezdése, a 104. § (3) bekezdése és a 105. § (3) bekezdése szerinti eljárás kivételével – az ügyfélnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi számlájára igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj a kamara bevétele. (2) Az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj összege természetes személy ügyfelek esetén 25 000 forint, gazdálkodó szervezetek (szervezetek) esetén 50 000 forint. (3) Az elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés díjköteles, melynek díja a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak 50%-a. (4) A díjfizetés tárgyára az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, valamint a 31. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat, a díj visszafizetésére az Itv. 32. §-ában foglaltakat, a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott nevesített állami adóhatóság helyett a kamarát, az illeték helyett díjat kell érteni. II. Fejezet A KAMARAI TAG KÖNYVVIZSGÁLÓ Kamarai tagság keletkezése 10. § (1) Természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet a Magyar Köztársaság területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal. (2) A kamarai tagfelvétel tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. 11. § (1) A kamarába – kérelem alapján – tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki megfelel a következő feltételeknek: a) a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni, b) rendelkezik az e törvényben meghatározott okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, c) a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül sikeresen teljesítette a szakmai kompetencia vizsgát, ha e kötelezettség alól a 104. § (2) bekezdése alapján nem mentesül, d) büntetlen előéletű, e) vállalja, hogy más kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél létesített munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, továbbá közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem áll [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt], f) vállalja, hogy könyvvizsgáló cégen kívül más gazdálkodó szervezetben (szervezetben) személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem lesz kötelezett [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt], g) a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, a Magyar Köztársaság területén végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik, h) a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el, i) vállalja a kamarai tagdíj megfizetését, j) nem esik a 12. §-ban felsorolt kizáró okok alá, k) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. (2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti feltétel teljesítésétől – indokolt esetben – el lehet tekinteni a természetes személynél, ha munkáltatója (foglalkoztatója) írásban nyilatkozik arról, hogy a kérelmező a kamarai tag könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni, valamint, hogy az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását. (3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie a természetes személynek, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. (4) Kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki igazolja, hogy az Európai Gazdasági Térség valamely államának arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik és megfelel az (1) bekezdés a) és d)–k) pontjaiban foglalt követelményeknek, valamint az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette. 12. § Nem vehető fel a kamara tagjai közé az, a) aki a közügyektől vagy az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll, b) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a büntetés kitöltésétől, illetőleg a végrehajthatóság megszűnésétől számított öt évig, c) akinek a – szándékos bűncselekmény elkövetése miatti – szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő leteltétől számított három évig, d) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen, e) akit a kamarából fegyelmi eljárás keretében kizártak, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig, f) aki az életmódja vagy magatartása miatt a könyvvizsgálói hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen. 13. § (1) Kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki megfelel az alábbi feltételeknek: a) nem tartozik a 11. § (4) bekezdésének hatálya alá, b) igazolja, hogy rendelkezik egy harmadik ország arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, c) megfelel a 11. § (1) bekezdésének a), valamint d)–k) pontjaiban foglalt követelményeknek, d) az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette, e) igazolja, hogy eleget tesz a 2006/43/EK irányelv 4., valamint 6–13. cikkeiben megállapítottakkal egyenértékű követelményeknek, feltéve, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzését engedélyező harmadik ország viszonossági gyakorlat alapján hasonlóan jár el a kamarai tagokkal szemben. (2) A viszonosság fennállása tekintetében, a kamara kezdeményezése alapján, a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, amelyet a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben alakít ki. 14. § (1) A kamara felvételi bizottsága a tagfelvételi eljárást felfüggeszti, ha tudomására jut, hogy a kérelmező ellen közvádra üldözendő bűncselekmény elkövetése miatt indult eljárás. (2) A felfüggesztés a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart. Könyvvizsgálói eskü 15. § (1) A kamara tagjai közé felvett személy a kamarai felvételét követő 30 napon belül esküt tesz a kamara elnöke előtt. (2) Az eskü szövege a következő: „Én, ....................................... esküszöm, hogy könyv vizsgálói tevékenységemet a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a jogszabályok rendelkezései, a szakmai és etikai követelmények szerint lelkiismeretesen, legjobb tudásom szerint végzem és e tevékenységem során tudomásomra jutott minősített adatot, hivatásbeli és üzleti titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!” (3) Az eskütételről a kamara okiratot készít, amely az eskü szövegét, letételének és a könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének kezdő időpontját tartalmazza. Az esküokiratot az esküt tevő és a kamara elnöke aláírja. Az esküokiratot a kamara őrzi meg. (4) A könyvvizsgáló a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg. (5) Ha a könyvvizsgáló az eskütételben akadályoztatva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Könyvvizsgálói igazolvány 16. § (1) A kamara a tagjai közé felvett és könyvvizsgálói esküt tett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, és az esküokirat aláírásával egyidejűleg arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal látja el. (2) A könyvvizsgálói igazolvány tartalmazza a) a kamarai tag nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, b) a kamarai tag fényképét, c) a kamarai tag nyilvántartási számát, d) az igazolvány számát, érvényességét, e) a kamara elnökének aláírását. (3) A könyvvizsgálói igazolvány a kamarai tagság igazolására is szolgál. (4) A könyvvizsgálói igazolvány feljogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót a „hites könyvvizsgáló” cím használatára. (5) A kamara gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő könyvvizsgálói igazolványok mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen. A kamarai tag jogai 17. § A kamarai tag könyvvizsgáló joga, hogy a) az alapszabályban foglaltak szerint igénybe vegye a kamara szolgáltatásait, b) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a kamara illetékes területi szervezetének taggyűlésein, c) részt vegyen a küldöttek megválasztásában, d) küldöttnek, tisztségviselőnek, kamarai bizottság tag jának válasszák, e) betekinthessen a tagnyilvántartásban róla vezetett adatokba. 18. § A kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújtani. A kamarai tag könyvvizsgáló folytathat minden olyan egyéb tevékenységet is, amely nem ütközik a törvény, a kamara alapszabálya, valamint etikai szabályzata rendelkezéseibe. 19. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló a tagságból eredő jogait a jogszabályoknak, valamint a kamara alapszabályának és önkormányzati szabályzatainak megfelelően gyakorolja. (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kamara testületi szerve által hozott döntés ellen a kamarai tag könyvvizsgáló – jogszabály, a kamara alapszabálya vagy önkormányzati szabályzata megsértésére való hivatkozással – a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat. 20. § A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásának keretében – figyelemmel a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltakra – közreműködőt vehet igénybe, ha ahhoz a megbízó hozzájárul, vagy ha az a megbízás jellegével együtt jár. A könyvvizsgáló a közreműködőért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. 21. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a) részt venni megbízója legfőbb szervének, legfőbb irányító (vezető) szervének, felügyelő testületének ülésén, ha azon jogszabályban vagy a megbízóval kötött szerződésben meghatározott jogait érintő, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggő, azt befolyásoló előterjesztést tárgyalnak, b) a megbízóval kötött szerződésben meghatározott feladat(ok) teljesítése céljából betekinteni a megbízó könyveibe (ideértve az elektronikus adathordozókhoz és rendszerekhez való hozzáférést is), a legfőbb szerv, a legfőbb irányító (vezető) szerv, a felügyelő testület tagjaitól, továbbá a megbízó munkavállalóitól felvilágosítást kérni, a megbízó eszközeinek és forrásainak állományát, szerződéseit megvizsgálni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a kamarai tag könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb jogosultságait. A kamarai tag kötelességei 22. § A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a) megtartani a kamara alapszabályában és egyéb ön kormányzati szabályzataiban foglaltakat, b) haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül jelente ni, ha a 11. §-ban felsorolt feltételeknek való megfelelésben vagy a 33. § (1) bekezdésében felsorolt adatokban változás következett be, c) részt venni a kamara által a kamarai tagok részére szervezett, a 106. § szerinti szakmai továbbképzésben, d) megfizetni a tagdíjat. 23. § A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a) feladatait lelkiismeretesen, esküjének megfelelően, a jogszabályok és a 4. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti standardok alapján, körültekintően ellátni, b) a könyvvizsgálói tevékenysége során az adott helyzetben elvárható gondossággal, legjobb tudása szerint eljárni. 24. § (1) Ha a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló megállapítja vagy tudomást szerez arról, hogy megbízója vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a legfőbb irányító (vezető) szerv vagy a felügyelő testület tagjainak jogszabályban meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles kezdeményezni a megbízó legfőbb szervének összehívását. (2) Ha a megbízó a kamarai tag könyvvizsgáló kezdeményezésére a legfőbb szervét nem hívja össze, vagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a kamarai tag könyvvizsgáló köteles erről a megbízó törvényességi felügyeletét ellátó szervet értesíteni. 25. § A 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló a megbízó legfőbb szervének a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót tárgyaló ülésén köteles részt venni. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetése 26. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását – kérelemre kiadott – engedély alapján szüneteltetheti (a továbbiakban: szüneteltetés). A szüneteltetés legrövidebb időtartama – a (6) bekezdés szerinti szüneteltetés kivételével – tizenkét hónap. (2) A kamarai tag könyvvizsgáló köteles kérni a szüneteltetés engedélyezését, ha nem tud eleget tenni a 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában vagy az 53. §-ban foglalt követelményeknek. (3) A szüneteltetés engedélyezése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. (4) A szüneteltetés engedélyezését legkésőbb abban az időpontban kell kérni, amelyben a kamarai tag könyvvizsgáló már nem tud megfelelni a (2) bekezdésben hivatkozott követelményeknek. (5) A szüneteltetés engedélyezése megtagadható, ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem gondoskodott a) megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, továbbá b) a vele munkaviszonyban lévő kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló jelölt jogviszonyának megszüntetéséről. (6) Nem szükséges engedély az európai parlamenti képviselői, az országgyűlési képviselői és a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. A szüneteltetést ez esetben a képviselői vagy a polgármesteri megbízatás kezdőnapját követő 15 napon belül kell írásban bejelenteni a kamara felvételi bizottságának. A szüneteltetés időtartama a megbízatás lejártáig tart. (7) A (6) bekezdés hatálya alá tartozó kamarai tag könyvvizsgálónak is eleget kell tennie az (5) bekezdés szerinti kötelezettségeknek. 27. § (1) A szüneteltetés időtartama alatt a kamarai tag könyvvizsgálóra nem vonatkoznak a 11. § (1) bekezdésének e)–g) pontjában, valamint az 53. §-ban foglalt előírások. (2) A szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálót – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – nem illetik meg a kamarai tagságból eredő jogok, és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek. (3) A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló a) tanácskozási joggal részt vehet a lakóhelye szerinti kamarai területi szervezet és meghívás alapján a kamara egyéb szerveinek tevékenységében, b) jogosult a kamara küldöttgyűlésében a szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálókat képviselő küldött választásában részt venni és ilyen küldötté választható, c) jogosult a kamara szolgáltatásait igénybe venni, d) szakmai továbbképzési kötelezettségeit a 106. §-ban foglaltak, valamint a kamara alapszabálya és szakmai továbbképzési szabályzata szerint köteles teljesíteni, e) köteles a kamara alapszabályában meghatározott, a kamara által nyújtott szolgáltatásokkal arányos tagdíjat fizetni. 28. § A szüneteltetés időtartamára a könyvvizsgálói igazolványt átvételi elismervény ellenében be kell vonni, a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását be kell jegyezni. 29. § (1) A tevékenységét szüneteltető kamarai tag – kérelemre kiadott – engedéllyel kezdhet ismét jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. (3) Az engedély megadását meg kell tagadni, ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem tesz eleget a 11. § (1) bekezdésének e)–g) pontjában, valamint az 53. §-ban foglalt előírásoknak. (4) Ha a felvételi bizottság engedélyezi a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzését, a kamarai tag könyvvizsgálói igazolványát átvételi elismervény ellenében vissza kell szolgáltatni a tagnak, és a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását be kell jegyezni. A tagsági viszony megszűnése 30. § (1) A kamarai tagság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – megszűnik a) a tag kilépésével, b) a tag fegyelmi eljárás keretében történő kizárásával, c) ha a tag a 11. §-ban foglalt feltételeknek a továbbiak ban már nem felel meg, d) a tag halálával. (2) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szüneteltető kamarai tag kamarai tagsága nem szűnik meg, ha a szüneteltetés ideje alatt nem felel meg a 11. § (1) bekezdésének e)–g) pontjában foglalt követelményeknek. (3) A tagsági viszony megszűnésének megállapítása tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. 31. § (1) A kamarai tagság megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedése napjával a könyvvizsgálót törölni kell a kamarai tagok nyilvántartásából, egyidejűleg vissza kell vonni könyvvizsgálói igazolványát is, valamint a kamarai tagság megszűnéséről és a megszűnés okáról tájékoztatni kell azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult. (2) A kamarai tagság megszűnésének (1) bekezdés szerinti határozatban foglalt időpontjától kezdődően az érintett természetes személy nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. (3) A nyilvántartásból történő törlést követően az érintett természetes személy adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében, a kamarai tagság megszűnése okának és időpontjának megjelölésével. A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása, az adatok nyilvánossága 32. § (1) A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásába azokat a természetes személyeket kell bejegyezni, akiket a kamara e törvény rendelkezései szerint tagjai közé felvett. (2) A kamara a nyilvántartást központilag vezeti. (3) A nyilvántartásba az adatszolgáltatásra kötelezett kamarai tag könyvvizsgáló által írásban közölt, aláírásával igazolt adatot (adatváltozást) kell bejegyezni. A bejegyzett adatok tartalmának valódiságáért a külön jogszabályban meghatározott felelősségi szabályok szerint az adatszolgáltatásra kötelezett, az adatok kezelésének biztonságáért, a szükséges technikai védelem biztosításáért a kamara tartozik felelősséggel. (4) A kamara a nyilvántartásba vett adatokat, információkat az adatkezelési szabályok betartásával, elektronikus formában tárolja. 33. § (1) A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása – az egyes kamarai tagokra vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza: a) nyilvántartási szám, b) könyvvizsgálói igazolvány száma, c) név, születési név, d) születési hely és idő, e) anyja neve, f) cím, telefon-, telefaxszám, elektronikus levélcím, g) az iskolai végzettséget, valamint a szakképesítést igazoló oklevél száma, kelte, a kiállító neve, h) a 49. § szerinti minősítés, i) azon könyvvizsgáló cég neve, címe, internetes hon lapjának címe, nyilvántartási száma, amelynek tevékenységében a kamarai tag könyvvizsgáló részt vesz, j) tagsági jogállás (könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető, illetve nem szüneteltető), k) a szakmai továbbképzésben való részvétel igazolása, l) fegyelmi büntetések, valamint az azok alóli mentesí tések időpontja, m) a szakmai továbbképzéssel, a minőségbiztosítással, valamint a tagdíjfizetéssel kapcsolatos adatok, továbbá n) nyilvántartási szám és a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve, ha az Európai Gazdasági Térség más államában is nyilvántartásba vették jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosult könyvvizsgálóként, o) a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve és – ha van – a nyilvántartási szám, amennyiben harmadik országban könyvvizsgálóként nyilvántartásba vették. (2) A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása tartalmazza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezéséért, a minőségbiztosításért, a fegyelmi eljárásért, valamint a közfelügyeletért felelős szervek nevét és címét is. (3) A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a nyilvántartásban szereplő rendelkezik a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel. A nyilvántartásban szereplők közérdekből nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének a megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja. (4) Az (1) bekezdés a), b), c), f), h), i), j), n) és o) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak közérdekből nyilvános adatok, azokról bárki tájékoztatást kaphat. (5) A kamara a tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvántartási számát, nevét, címét, valamint a korábban nyilvántartásba vettek ezen adataiban bekövetkezett változásokat a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben évente közzéteszi, továbbá biztosítja, hogy a nyilvános adatok a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthetők legyenek. III. Fejezet A KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉG Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezése gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek) 34. § (1) Gazdálkodó szervezet (szervezet) a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet akkor végezhet, ha azt a kamara a 35. § alapján engedélyezte és arról igazolást adott [az engedéllyel és igazolással rendelkező gazdálkodó szervezet (szervezet) a továbbiakban: könyvvizsgáló cég]. (2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tanúsítja a jogosultságot a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére. (3) Az engedélyezési eljárás tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. (4) A kamara gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő igazolások mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen. 35. § Kérelem alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedélyt kell adni annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek), amely megfelel az alábbi követelményeknek: a) a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni, b) a gazdálkodó szervezet (szervezet) legfőbb szervében a szavazati jogok többségével az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló cég(ek) rendelkezik (rendelkeznek), c) a gazdálkodó szervezet (szervezet) legfőbb irányító (vezető) szerve tagjainak többsége az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég. Ha a legfőbb irányító (vezető) szerv tagjainak száma nem haladja meg a kettőt, akkor legalább az egyik tagnak teljesítenie kell ezt a követelményt, d) a gazdálkodó szervezet (szervezet) nevében kamarai tag könyvvizsgáló(k) végzi(k) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, e) a gazdálkodó szervezet (szervezet) jó üzleti hírnévvel rendelkezik, f) nem végez olyan tevékenységet, amely akadályozná a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásában, g) a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, a Magyar Köztársaság területén végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik, h) a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el, i) vállalja a kamara alapszabályában meghatározott hozzájárulási díj fizetését, j) nem esik a 36. §-ban felsorolt kizáró okok alá, k) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. 36. § Nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek), a) amelynek létesítő okiratában a tevékenységi körök között a könyvvizsgálói tevékenységgel összeegyeztethetetlen tevékenység szerepel, b) amelynek engedélyét fegyelmi eljárás keretében visszavonták, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig, c) amelynek engedélye – saját kérésére – megszűnt, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig, d) amelyre vonatkozóan felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás van folyamatban. A könyvvizsgáló cég jogai 37. § A könyvvizsgáló cég jogosult a) tanácskozási joggal részt venni a székhelye, illetőleg fióktelepe szerint illetékes kamarai területi szervezet taggyűlésén, b) a könyvvizsgáló cégeket képviselő kamarai tag személyt választani a kamara elnökségébe. 38. § A könyvvizsgáló cég jogosult jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújtani. A könyvvizsgáló cég folytathat minden olyan egyéb tevékenységet is, amely nem ütközik a törvény, a kamara alapszabálya, valamint etikai szabályzata rendelkezéseibe. 39. § Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kamara testületi szerve által hozott döntés ellen a könyvvizsgáló cég – jogszabály, a kamara alapszabálya vagy önkormányzati szabályzata megsértésére való hivatkozással – a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A könyvvizsgáló cég kötelességei 40. § A könyvvizsgáló cég köteles a) tevékenységét a jogszabályok és a 4. § (5) bekezdé sének b) pontja szerinti standardok alapján, körültekintően ellátni, b) megtartani a kamara alapszabályában és egyéb önkormányzati szabályzataiban foglaltakat, c) haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül jelenteni, ha a 35. §-ban felsorolt feltételeknek való megfelelésben vagy a 44. § (1) bekezdésében felsorolt adatokban változás következett be, d) a kamara alapszabályában meghatározott éves hozzájárulási díjat fizetni. A könyvvizsgáló cég engedélyének megszűnése 41. § (1) A könyvvizsgáló cég engedélye megszűnik a) a könyvvizsgáló cég kérésére, b) a könyvvizsgáló cég engedélyének fegyelmi eljárás keretében történő visszavonásával, c) ha a könyvvizsgáló cég a 35. §-ban foglalt feltételek nek a továbbiakban már nem felel meg, d) a könyvvizsgáló cég megszűnésével. (2) Az engedély megszűnésének megállapítása tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. 42. § (1) A könyvvizsgáló cég engedélyének megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedése napjával a gazdálkodó szervezetet (szervezetet) törölni kell a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából, egyidejűleg vissza kell vonni a 34. § (1) bekezdése szerinti igazolást is, valamint az engedély megszűnéséről és a megszűnés okáról tájékoztatni kell azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a gazdálkodó szervezet (szervezet) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult. (2) Az engedély megszűnésének (1) bekezdés szerinti határozatban foglalt időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezet (szervezet) nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. (3) A nyilvántartásból történő törlést követően az érintett gazdálkodó szervezet (szervezet) adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében, az engedély megszűnése okának és időpontjának megjelölésével. A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása, az adatok nyilvánossága 43. § (1) A könyvvizsgáló cégek nyilvántartásába azt a gazdálkodó szervezetet (szervezetet) kell bejegyezni, amelynek e törvény rendelkezései szerint engedélyezett a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzése. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásra megfelelően alkalmazni kell a 32. § (2)–(4) bekezdésének előírásait is. 44. § (1) A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása – az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza: a) nyilvántartási szám, b) a 34. § (1) bekezdése szerinti igazolás száma, c) név, a jogi forma megjelölésével, d) a székhely címe, telefon-, telefaxszáma, elektroni kus levélcíme, a honlap címe, e) az elsődleges kapcsolattartó személy neve, f) minden irodai helyiség címe, ahol tevékenységet folytat, g) a 49. § szerinti minősítés, h) azon kamarai tag könyvvizsgálók neve és nyilván tartási száma, akik a könyvvizsgáló cég tevékenységében részt vesznek, i) minden tulajdonos neve és üzleti jellegű kapcsolattartáshoz alkalmazott címe, j) a legfőbb irányító (vezető) szerv tagjainak neve és üzleti jellegű kapcsolattartáshoz alkalmazott címe, k) könyvvizsgálói hálózati tagsága, a tagvállalatok és a kapcsolt vállalkozás(ok) neve(i) és címe(i) vagy annak megnevezése, hogy ezen információk nyilvánosan hol hozzáférhetők, l) fegyelmi büntetések, valamint az azok alóli mentesítések időpontja, m) a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok, n) nyilvántartási szám és a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve, ha az Európai Gazdasági Térség más államában is nyilvántartásba vették könyvvizsgáló cégként, o) a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve és – ha van – a nyilvántartási szám, amennyiben harmadik országban könyvvizsgáló gazdálkodóként nyilvántartásba vették. (2) A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása tartalmazza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezéséért, a minőségbiztosításért, a fegyelmi eljárásért, valamint a közfelügyeletért felelős szervek nevét és címét is. (3) Az (1) bekezdés l) és m) pontjában foglalt adatok kivételével az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közérdekből nyilvános adatok, azokról bárki tájékoztatást kaphat. (4) A könyvvizsgáló cégek nyilvántartására megfelelően alkalmazni kell a 33. § (3) és (5) bekezdését is. IV. Fejezet A KAMARAI TAG KÖNYVVIZSGÁLÓRA ÉS A KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉGRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK Általános szabályok 45. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására szerződést csak írásban köthet. (2) A szerződéskötésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény általános szabályait a könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok előírásainak figyelembevételével kell alkalmazni. (3) Ha külön jogszabály a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátóra vonatkozóan a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység tekintetében további kötelezettséget határoz meg, azt a megbízóval kötött szerződésben szerepeltetni kell. (4) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a könyvvizsgáló cég nevében eljáró kamarai tag könyvvizsgálóra is megfelelően alkalmazni kell a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálóra vonatkozó szabályokat, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet könyvvizsgáló cég végzi, az erre vonatkozó szerződést a könyvvizsgáló cég kötötte. 46. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott. (2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég – a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével – az ok megjelölésével közli a) a megbízója tekintetében illetékes cégbírósággal, amennyiben megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott, ha a megbízója cégbíróságon bejegyzett, b) a megbízója tekintetében illetékes egyéb hatósággal, amennyiben megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott, ha a megbízója egyéb hatóságnál bejegyzett. 47. § A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység határidőre történő elvégzését akadályozó körülményt megbízójának a megbízási szerződésben vállalt határidő lejárta előtt legalább 30 nappal – ha az akadályozó körülmény később keletkezett, annak bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül – köteles bejelenteni. 48. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a csoportkönyvvizsgáló felelős a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által végzett könyvvizsgálói munka dokumentációjának a közfelügyeleti funkciót gyakorló szervhez – kérelemre – történő eljuttatásáért, ha az összevont (konszolidált) éves beszámolóban szereplő valamely gazdálkodó tekintetében harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó látta el a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a csoportkönyvvizsgáló meg kell, hogy őrizze a dokumentáció egy példányát, vagy meg kell, hogy állapodjon a harmadik országbeli könyvvizsgálóval, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóval, hogy azokhoz kérelem esetén megfelelően és korlátozásmentesen hozzáférhessen, vagy bármilyen egyéb megfelelő intézkedést tehessen. Ha jogi vagy egyéb akadályok miatt a dokumentáció a harmadik országból nem kerülhet a csoportkönyvvizsgálóhoz, a csoportkönyvvizsgálónak dokumentálnia kell annak bizonyítékát, hogy megtette a megfelelő lépéseket az (1) bekezdés szerinti dokumentációhoz való hozzáférés érdekében, valamint a felmerülő akadályokat. Minősített kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég 49. § Külön jogszabály rendelkezései alapján egyes gazdálkodók esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A minősítés a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló céget. 50. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég 49. § szerinti minősítést a kamarától kaphat. A minősítés tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. (2) Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a) legalább három éven át a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenőrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is) és legalább két éves gyakorlata van a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, vagy b) legalább három éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig közreműködött olyan gazdálkodó tekintetében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, amelyre vonatkozóan jogszabály az adott minősítés meglétét előírja. (3) Kérelem alapján minősítést a könyvvizsgáló cég akkor kaphat, ha megfelel az alábbi feltételeknek: a) igazolja, hogy van legalább egy olyan, a megfelelő minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez, és b) vállalja, hogy működése során az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez olyan gazdálkodó tekintetében, amelyre vonatkozóan a minősítést külön jogszabály előírja, rendelkezik a megfelelő minősítéssel. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során ki kell kérni az érintett állami szerv véleményét, továbbá figyelembe kell venni a kérelmező tekintetében lefolytatott minőségellenőrzés(ek) eredményét, valamint a kérelmezővel szemben lefolytatott fegyelmi eljárásokat. (5) A minősítés megadását meg kell tagadni, a) ha a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül azt a kérelmezőtől fegyelmi eljárás keretében megvonták, b) ha a (4) bekezdésben foglalt információk alapján nem biztosított, hogy a kérelmező a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében megfelelően látja el a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. (6) A minősítés megadásáról igazolást kell adni, és a minősítést rögzíteni kell a kamarai nyilvántartásokban is. (7) A minősített kamarai tag könyvvizsgálókról, könyvvizsgáló cégekről a minősítésnek megfelelő részletezésben külön nyilvántartást kell vezetni. 51. § A minősített kamarai tag könyvvizsgáló, a minősített könyvvizsgáló cég köteles írásban bejelenteni, ha a minősítés előírt feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn. 52. § (1) A 49. § szerinti minősítést vissza kell vonni, ha a) a minősített kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizs gáló cég azt kéri, b) a minősítés előírt feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn, c) a minősítést fegyelmi eljárás keretében megvonták. (2) A minősítés visszavonása tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. Az eljárás megindítását – az ok megjelölésével – az érintett állami szerv is kérheti. (3) A minősítés visszavonása esetén a kamarai nyilvántartásokban szereplő adatokat megfelelően módosítani kell, egyidejűleg vissza kell vonni az 50. § (6) bekezdése szerinti igazolást is. A könyvvizsgálói feladatkörrel (hivatással) összeegyeztethetetlen tevékenységek 53. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása mellett nem vehet részt olyan tevékenységben, amely csorbítja, vagy csorbíthatja feddhetetlenségét, objektivitását, függetlenségét vagy a szakma jó hírnevét, és amely ezáltal összeegyeztethetetlen a szakmai tevékenységek ellátásával. (2) Többféle szakmai szolgáltatás egyidejű nyújtása önmagában nem csorbítja a feddhetetlenséget, az objektivitást vagy a függetlenséget. (3) A könyvvizsgálói feladatkörrel (hivatással) összeegyeztethetetlen a) bármely szakmai szolgáltatás nyújtása, valamint b) a szakmai szolgáltatásokhoz nem kapcsolódó bár mely egyéb tevékenység ellátása, ha annak hatására a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég nem képes a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet megfelelően ellátni. (4) A könyvvizsgálói feladatkörrel (hivatással) összeegyeztethetetlen tevékenységekre vonatkozó részletszabályokat a kamara alapszabálya, valamint etikai szabályzata határozza meg. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díja 54. § (1) A kamarai tag könyvvizsgálónak, a könyvvizsgáló cégnek joga van a megfelelő díjazáshoz. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díja szabad megállapodás tárgya. (2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjazásra a feladat jellege, időigénye, a feladat elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint az egyéb kalkulálható költségei figyelembevételével ad ajánlatot. (3) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díjának függetlennek kell lennie a megbízónak nyújtott egyéb szolgáltatásoktól, azok semmilyen módon nem befolyásolhatják a díjat. (4) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díjazásának megállapítása nem alapulhat feltételeken. (5) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég nem fizethet jutalékot ügyfélszerzésért, és nem kaphat jutalékot azért, hogy harmadik félnek ügyfelet ajánljon. (6) A kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjak meghatározásának elveire, elsődleges szempontjaira ajánlást adhat ki. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében ellátott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység különös szabályai 55. § (1) Az a könyvvizsgáló cég, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, évente, az üzleti évének mérlegfordulónapjától számított három hónapon belül, köteles a honlapján átláthatósági jelentést közzé tenni. A jelentés legalább az alábbiakat tartalmazza a könyvvizsgáló cég vonatkozásában: a) a gazdálkodási forma és a tulajdonviszonyok leírása, b) a hálózat és a hálózaton belüli jogi és szervezeti ke retek bemutatása, ha a könyvvizsgáló cég egy könyvvizsgálói hálózathoz tartozik, c) az irányító struktúra leírása, d) a belső minőségellenőrzési rendszer leírása és a leg felsőbb irányító (vezető) szerv nyilatkozata a rendszer működésének hatékonyságáról, e) annak jelzése, hogy mikor volt az utolsó kamarai minőségellenőrzés, f) azon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók felsorolása, amelyek számára a könyvvizsgáló cég az üzleti év során jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett, g) a függetlenségi gyakorlatról szóló nyilatkozat, amely azt is alátámasztja, hogy a függetlenségi megfelelés belső ellenőrzése megtörtént, h) a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók folyamatos képzésével kapcsolatban alkalmazott politikáról szóló nyilatkozat, i) a jelentőséget bemutató pénzügyi adatok (különösen a teljes árbevétel, megbontva a beszámolók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatából származó díjakra, valamint az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért és az adótanácsadói szolgáltatásokért felszámolt díjakra), j) információk a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálók díjazásának elveiről. (2) Az átláthatósági jelentést a könyvvizsgáló cégnek (aláírásra jogosult képviselőjének) alá kell írnia. 56. § (1) Az a könyvvizsgáló cég, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, a gazdálkodó audit bizottságának (ennek hiányában az audit bizottság feladatait ellátó testületének) évente a) írásban igazolja, hogy független a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól, b) beszámol a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó számára a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységen kívül teljesített további szolgáltatásairól. (2) Az (1) bekezdés szerinti könyvvizsgáló cég évente megvitatja az audit bizottsággal (ennek hiányában az audit bizottság feladatait ellátó testülettel) a függetlenségét érintő veszélyeket, valamint az e veszélyek csökkentésére alkalmazott óvintézkedéseket. (3) Az (1) bekezdés szerinti könyvvizsgáló cég köteles a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tev …