2021. évi CXL. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Hvt. (új) - 2021. évi CXL. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.VII.20. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2021. évi CXL. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről *  Az Országgyűlés Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében, az állampolgárok honvédelmi tudatának erősítése céljából, a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján, más államok ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való fenyegetéstől tartózkodva, az államok közötti viták békés megoldására törekedve, a háborút, mint a viták megoldásának eszközét elutasítva, a független demokratikus jogállam működése követelményeinek, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában, a szövetségi és más nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően, az Alaptörvény végrehajtására, annak XXXI. cikk (3)–(6) bekezdése, 45. cikk (2) és (5) bekezdése, 52. cikk (5) bekezdése, 53. cikk (1) bekezdése, valamint 54. cikk (1) és (8) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A HONVÉDELEM ALAPJAI I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A honvédelem nemzeti ügy. (2) Magyarország a honvédelmi és szövetségi katonai képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére, így nemzetgazdaságának erőforrásaira, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és más szervek közreműködésére, állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erőik együttműködésére és segítségnyújtására épít. (3) A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában e törvényben meghatározott keretek között minden Magyarországon tartózkodó természetes személy és a törvény alapján létrehozott jogalanyok a szolgáltatások, az állampolgárok pedig a személyes szolgálat teljesítésével is vesznek részt. (4) A honvédelmi érdekű, vagy e törvényben meghatározott honvédelmi kötelezettségek teljesítése az érintettek számára hadiállapoton kívül nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt. (5) Az állampolgárok honvédelmi feladatokra való gyakorlati felkészülése hadiállapoton kívül az önkéntes vállaláson alapszik, amelyhez az állam biztosítja a szükséges felkészítő ismeretek elsajátításának kereteit. (6) Az (5) bekezdésben meghatározottak tekintetében az állam – Magyarország teherbíró képességéhez mérten – szervezett feltételeket biztosít különösen a) a honvédelmi nevelés, b) a felsőoktatás keretében átadható honvédelmi ismeretek, c) a honvédelmi tudatosságot fejlesztő programok, valamint d) a honvédelem fejlesztését szolgáló kutatások és fejlesztések keretein belül. (7) Az állampolgárok és szerveződéseik honvédelmi felkészültségének támogatása, valamint az e törvényben meghatározott honvédelmi feladatok ellátása a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Vbö.) meghatározottakra figyelemmel, de a katonai jellegű kihívásokra és fenyegetésekre való felkészülés sajátosságaihoz, valamint a szövetségesi kötelezettségekhez igazodó jelleggel valósul meg. 1. Alapelvek 2. § A honvédelem szervezése és az e törvényben meghatározott honvédelmi feladatok ellátása során az érintett szervezetek és természetes személyek különösen a következők szerint kötelesek eljárni: a) a honvédelmi feladatok ellátásához szükséges intézkedések, erők és eszközök jellege, mértéke és eljárásai a megelőzni, elhárítani vagy felszámolni kívánt hátránnyal vagy sérelemmel arányosan, a honvédelmi érdekek megóvásához és helyreállításához szükséges mértékben alkalmazandók, b) a honvédelmi érdek megóvását, előmozdítását szolgáló döntéshozatal, valamint a feladatellátás, továbbá az ezek felülvizsgálatára, ellenőrzésére irányuló eljárások során az alapul vett honvédelmi célok elsődlegességét a civil irányítás folyamatossága mellett kell biztosítani, c) a honvédelmi feladatellátás során az azonos eredményt biztosító jogkorlátozások közül az enyhébb korlátozással járót kell választani, d) a honvédelmi érdeket érintő tervezés, döntéshozatal és feladatellátás során – a Vbö.-ben meghatározottakra figyelemmel – a katonai jellegű veszélyek és fenyegetések sajátosságaihoz alkalmazkodó eljárások elsődlegességét kell érvényesíteni, e) a honvédelmi feladatok tervezése és végrehajtása tekintetében a jogok érvényesülését a védelmi és biztonsági érdekre figyelemmel, a honvédelmi érdek sérelmének megelőzését biztosítva kell eljárni, f) a honvédelmi szervezetek feladatellátása tekintetében a feladatok meghatározása és végrehajtása során egyaránt biztosítani kell az ellenőrizhetőséget, a döntéshozói és végrehajtói szintű egyéni felelősség elhatárolhatóságát. 2. Értelmező rendelkezések 3. § E törvény és a honvédelmi jogszabályok alkalmazásában 1. alkalmazás: a Honvédség vagy a szövetséges fegyveres erők rendeltetésszerű, a fegyveres konfliktusok jogának hatálya alá tartozó harctevékenysége, 2. állomásozás: az átvonuláshoz szükséges időt, illetve a gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár-átlépés időtartamát meghaladó, a Honvédség esetében tartós külföldi, külföldi fegyveres erők esetében tartós magyarországi, elsősorban a katonai jelenlétre irányuló tervezett jelenlét, amelynek fő célja, hogy konkrét művelet, gyakorlat vagy más tevékenység nélkül is folyamatos jelenlétet biztosítson; állomásozásnak tekintendő a fegyveres erők olyan, rendszeresen ismétlődő tevékenységéből eredő tartós jelenléte, amellyel a Honvédség külföldi vagy külföldi fegyveres erő magyarországi tartózkodása állandónak vagy folyamatosnak tekintendő, még akkor is, ha nem ugyanazon katonák révén valósul meg, 3. autonóm fegyver- és védelmi rendszer: olyan támadó vagy támadás megelőzésére, elhárítására hivatott eszközrendszer, amely részben vagy egészben automatizált működési megoldásokkal, közvetlen emberi beavatkozás nélkül képes meghatározott célok semlegesítésére, illetve meghatározott technikai eszközök, támadó tevékenységek megelőzésére, elhárítására, 4. befogadó nemzeti támogatás: a szövetséges fegyveres erőknek vagy más külföldi fegyveres erőknek Magyarország területén tartózkodásuk vagy azon történő átvonulásuk során nyújtott, egyoldalúan vállalt vagy nemzetközi szerződéseken és azok végrehajtási megállapodásain alapuló polgári és katonai támogatás, 5. békefenntartás: a Honvédség nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló felek hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása végrehajtásának elősegítése, valamint közreműködés a lakosság biztonságos életfeltételeinek helyreállításában, 5a. *  csapatmozgás: a honvédségi szervezetnek vagy a Magyar Honvédség állományának az államhatár átlépésével járó olyan külföldi tevékenysége vagy tartózkodása, illetve külföldi fegyveres erőnek vagy állományának az államhatár átlépésével járó magyarországi tevékenysége, tartózkodása, mozgása vagy Magyarországon történő áthaladása, amely alaprendeltetésből fakadó feladatok gyakorlására vagy végrehajtására irányul, katonai szabályzatok előírásai alapján történik, és szervezett formában, katonai vezetés alatt valósul meg, 6. fegyveres összeütközés időszaka: kihirdetett vagy kezdeményezett hadiállapot, valamint a váratlan támadás elhárításának időszaka, 7. hadköteles: a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfi, 8. hadkötelezett: a tényleges katonai szolgálatra hadiállapotban behívott hadköteles, 9. *  10. honvéd: rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség tényleges katonai szolgálatot teljesítő tagja, 11. honvédelmi érdek: a Magyarország biztonságát, védelmi képességét katonai szempontból meghatározó módon befolyásoló körülmények összessége, ideértve a Magyarország függetlensége elleni támadó szándékú, a szuverenitását vagy területi integritását sértő, illetve veszélyeztető törekvések elhárításához, a szövetségesi kötelezettségek teljesítéséhez, a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének, fejlesztésének biztosításához fűződő érdekeket, 12. honvédelmi igazgatás: a védelmi és biztonsági igazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amelynek keretében az ország védelmére létrehozott, valamint az e feladatra kijelölt, Vbö. szerinti közigazgatási szervek, továbbá a honvédelemben közreműködő más szervek ellátják a honvédelemre való felkészítéssel, az országvédelemmel, a honvédelmi válsághelyzettel és a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos, továbbá egyes szövetségesi kötelezettségből eredő feladatokat, 13. honvédelmi összekötő: a honvédelemben közreműködő szerv honvédelmi igazgatási feladatait támogató, e feladat ellátására a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt, a honvédelemért felelős miniszter által rendeletben meghatározott végzettséggel rendelkező személy, 14. honvédelmi szervezet: a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, a honvédségi szervezet, valamint az e törvényben meghatározott feladatai tekintetében a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ), 15. *  honvédségi szervezet: a Honvéd Vezérkar, valamint az alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek, 16. információs művelet: a Honvédség erői és műveletei számára kedvező információs környezet kialakítására, valamint a műveleti területen lévő személyek és azok csoportjai információ-ellátottságának módosítására irányuló szervezett és rendszerszerűen felépített tevékenységek összessége, 17. katonai igazgatás: a Vbö. szerinti közigazgatási szervek és a Honvédség törvényben kijelölt szervei jogilag szabályozott és a honvédelmi igazgatás részét képező olyan tevékenysége, amely Magyarország fegyveres védelme feltételeinek megteremtése és megvalósítása érdekében a jogalanyok honvédelmi kötelezettségeinek és önként vállalt honvédelmi feladatainak tervezésére, valamint a kötelezettségek és a vállalt feladatok végrehajtására irányul, 18. katonai mozgósítás: azon rendszabályok és tevékenységek összessége, amelyek lehetővé teszik a Honvédség békeszervezetről hadiszervezetre való áttérését, amely magába foglalja a tartalékos állomány bevonultatását és – honvédelmi célból – a nemzetgazdaság tartalékainak felhasználását, a gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételét, 19. kiképzetlen hadköteles: az a hadköteles, aki nem tartozik a kiképzett hadköteles állományba, 20. kiképzett hadköteles: a katonai szolgálati viszony megszűnését vagy megszüntetését követő 10. év december 31. napjáig az állományból kikerült, korábban katonai alapkiképzést vagy alapfelkészítést teljesített férfi, 21. korlátozott elérésű terület: a honvédelmi szervezet működésére szolgáló olyan helyszín, amelyre a belépés meghatározott feltételek megléte esetén engedélyezhető, 21a. *  közjogi engedélyezést igénylő csapatmozgás: olyan csapatmozgás, amely az abban részt vevő katonai erő vagy állomány tevékenységének céljára, időtartamára, jellegére, létszámára, eszközeire, felszerelésére vagy fegyverzetére tekintettel közjogi engedélyezést igényel, 22. meghagyás: álláshelyhez, munkakörhöz (a továbbiakban együtt: munkakör) kapcsolódóan és névre szólóan végrehajtott eljárás, amely során a jogszabály vagy hatósági határozat alapján meghagyásba bevont szerv által kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe kerülnek, és akiket ez alapján a katonai igazgatási szervek a munkakörüktől eltérő szolgálatteljesítési helyre nem hívhatnak be, 23. meghagyásba bevont szerv: a honvédelmi feladatok ellátásában közreműködő, az 1. mellékletben meghatározott, továbbá a területi védelmi bizottság által egyedileg, határozattal kijelölt szerv, 24. műveleti terület: a műveleti tervben meghatározott és kijelölt földrajzi terület és a felette levő légtér, továbbá a kibertér, 25. NATO Állandó Védelmi Tervek: az Észak-atlanti Tanács által előzetesen jóváhagyott műveleti tervek, amelyek végrehajtásáról az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) tagállamai a gyorsított döntéshozatali eljárásrend alapján hoznak döntést, 25a. *  NATO Biztonsági Beruházási Program: azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket a NATO a védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és valósít meg, 26. rendvédelmi szerv: a Vbö. 5. § 8. pontja szerint ekként meghatározott fogalom, 27. szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai fegyveres segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió szerződései szerint a Magyarországgal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e nemzetközi szerződések alapján, a NATO, illetve az Európai Unió által vagy jóváhagyásával létrehozott közös katonai szervezetek, 28. szövetségi légtér: több szövetséges állam légterét békében is átfedő, védelmi célú, légtér-szuverenitási felségjog-érvényesítési terület, 29. váratlan támadás: katonai felszereléssel ellátott külső fegyveres csoportnak Magyarország területére történő váratlan betörése vagy Magyarország területén végrehajtott fegyveres cselekménye. II. FEJEZET A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA 3. Az Országgyűlés 4. § (1) Az Országgyűlés állapítja meg a Honvédségnél rendszeresíthető beosztások számát. (2) Az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri a Honvédség feladatainak megvalósítását, felkészültsége és felszereltsége színvonalát, a rendelkezésre bocsátott anyagi erőforrások felhasználását. (3) *  Az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottsága a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít. 4. A köztársasági elnök 5. § (1) A köztársasági elnök a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére a) *  kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét, b) okirattal csapatzászlót adományoz. (1a) *  A köztársasági elnök a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörében dönt a) az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésről, ideértve a határozott időre szóló kinevezést, valamint a posztumusz elismerésként tábornoki rendfokozatba történő kinevezést is, és b) tábornok magasabb tábornoki rendfokozatba történő előléptetéséről, ideértve a határozott időre szóló, valamint a posztumusz elismerésként történő előléptetést is. (1b) *  A köztársasági elnök a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontjában meghatározott hatáskörében dönt a) hivatásos szolgálati viszony létesítéséről tábornok esetén, b) tábornok szolgálati viszonyának megszüntetéséről, c) tábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapításáról, d) tábornokkal szemben fenyítés kiszabásáról, e) tábornokkal szemben méltatlanság megállapításáról, f) tábornok szolgálaton kívüli állományba vételéről és annak megszüntetéséről, g) tábornok hivatásos állományba visszavételéről, és h) a nyugállományú tábornok egyenruha-viselésének, illetve rendfokozat-használatának megvonásáról. (1c) *  A köztársasági elnök az (1b) bekezdésben foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné. (2) A köztársasági elnök, vagy nevében képviselője a csapatzászlóra az átadás alkalmával zászlószalagot köt. (3) A köztársasági elnök a Honvédség működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a honvédelemért felelős minisztertől. (4) A köztársasági elnök e § szerinti döntéseihez és intézkedéseihez ellenjegyzés nem szükséges. 5. A Kormány 6. § (1) A Kormány Magyarország honvédelmi felkészültségének biztosítása céljából a) meghatározza a honvédelemért felelős miniszter honvédelmi irányítási, valamint a Honvédség (2) bekezdés szerinti irányításával kapcsolatos feladatait, b) meghatározza a nemzetgazdaság honvédelmi célú felkészítésével kapcsolatos követelményeket, az ország honvédelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint az infrastruktúra honvédelmi célú felkészítésének, fejlesztésének és védelmének állami feladatait, c) meghatározza és összehangolja a miniszterek és – az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek kivételével – a központi államigazgatási szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek honvédelmi feladatait, d) gondoskodik a Magyarország védelmi és biztonsági igazgatási szervei által folytatott honvédelmi célú döntés-előkészítés és döntéshozatal, valamint annak infokommunikációs támogatásáról, az e feladatokkal összefüggő minősített információ biztonságos tárolásáról, továbbításáról, e) elrendeli a honvédelmi szervezetek készenlétének fokozását, f) meghatározza a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi felkészítés feladatait, g) a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás keretein belül gondoskodik a honvédelmi nevelés programjának végrehajtásáról, h) gondoskodik a honvédelmi tudatosság erősítéséről és a honvédelmi érdekek érvényesítését és védelmét segítő tudományos kutatások és fejlesztések ösztönzéséről, i) meghatározza a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, j) meghatározza a Magyarország szuverenitását sértő vagy veszélyeztető, katonai és nem katonai elemek lehetséges együttes alkalmazásával megvalósuló fenyegetésekkel szembeni védelem honvédelmi feladatait, k) dönt nemzetközi katonai parancsnokság magyarországi településéről, l) meghatározza a honvédelmi érdekek védelmével összefüggő katonai kibertér műveleti feladatokat, valamint – e törvény rendelkezései szerint – az ezekkel összefüggő kivételes döntéshozatal kereteit, m) a honvédelemért felelős miniszter útján irányítja a területi védelmi bizottságok honvédelmi feladatainak végrehajtását. (2) A Honvédség működésének irányítása körében a Kormány dönt különösen a) a katonai műveletek teljesítésével összefüggő kormányzati feladatok összehangolásáról, b) a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó szabályokról, c) a Honvédség haditechnikai eszközeinek és az ezekhez szükséges anyagi forrásoknak meghatározásáról, d) az ország területének katonai műveleti előkészítésére vonatkozó feladatokról, e) az ország védelmével összefüggő katonai feladatok elsőbbségének érvényesítésével a Honvédség közreműködési feladataira való felkészülés követelményeinek meghatározásáról, továbbá f) a Honvédség adott időszakban feltölthető beosztásainak számáról. (3) A Kormány az éves költségvetési tervben a) megtervezi a Honvédség fenntartásának és fejlesztésének költségeit, b) az a) pontban foglaltaktól elkülönítve tervezi a honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos költségeket, valamint gondoskodik a jóváhagyott költségvetési átcsoportosítások végrehajtásáról. (4) A Kormány elrendelheti a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok végrehajtását, és ezzel összefüggésben gyorsított döntéshozatali eljárás bevezetését. (5) A Kormány – a védelmi és biztonsági célú felkészítésről szóló beszámolóval összehangolt módon – évente köteles a honvédelmi feladatok megvalósításáról, a Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek. (6) A Kormány külön felkérésre jelentést tesz az Országgyűlés a) honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának és külügyekkel foglalkozó állandó bizottságának a külföldi fegyveres erők magyarországi jogállását szabályozó nemzetközi szerződések végrehajtásáról, b) honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának, külügyekkel foglalkozó állandó bizottságának és nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságának a Honvédség külföldön végrehajtott műveleteiről. 5/A. *  Döntés katonai műveletekről 6/A. § *  (1) Az Országgyűlés dönt – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról. (2) A Kormány dönt a külföldi fegyveres erőknek az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa, az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról. (3) A Kormány dönt a külföldi fegyveres erőknek az (1) és (2) bekezdés szerinti eseteken kívüli, Magyarország területét érintő katonai műveleteiről és a (4) bekezdés szerinti eseteken kívüli más, Magyarország területét érintő, közjogi engedélyezést igénylő csapatmozgásáról. *  (4) A honvédelemért felelős miniszter dönt a külföldi fegyveres erőknek a közjogi engedélyezést igénylő, magyarországi gyakorlatokon vagy kiképzéseken történő részvételéről, továbbá külföldi gyakorlatokon vagy kiképzéseken történő részvétel céljából történő magyarországi áthaladásáról. *  6/B. § *  (1) A (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a Kormány dönt a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, katonai műveleteiről és más, közjogi engedélyezést igénylő csapatmozgásáról. (2) A Kormány dönt a Magyar Honvédségnek a magyar állampolgár vagy más személy életét, testi épségét Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek esetén a bajba jutott személy külföldről történő kimenekítésében való részvételéről. (3) A honvédelemért felelős miniszter dönt a Magyar Honvédségnek a közjogi engedélyezést igénylő külföldi gyakorlatokon vagy kiképzéseken történő részvételéről. *  (4) *  A Kormány döntése esetén a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásával, állomásozásával vagy csapatmozgásával érintett állam területén Magyarország képviseletében eljáró magyar delegáció tagjának személyvédelmét – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott védett személyek külföldi utazásai kivételével – a Magyar Honvédség látja el. (5) *  A Magyar Honvédség a honvédelemért felelős miniszter fenyegetettség-értékelésen alapuló döntése esetén az Rtv. szerinti együttműködési, adatkezelési és intézkedési jogköröket is gyakorolva jár el a (4) bekezdés szerinti feladat végrehajtása során. 6/C. § *  (1) A Kormány a 6/A. § (2) és (3) bekezdés és a 6/B. § (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben egyedi határozatban dönt, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, kivéve, ha minősített adatot tartalmaz. A határozat meghatározott alkalomra, meghatározott időszakra vagy határozatlan időre terjedhet ki. (2) A honvédelemért felelős miniszter a 6/A. § (4) bekezdése és a 6/B. § (3) bekezdése szerinti engedélyt egyedi miniszteri határozatban adja ki, amelyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, kivéve, ha minősített adatot tartalmaz. 6/D. § *  (1) A Kormány – a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett – haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a 6/A. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 6/B. § (1) és (2) bekezdése szerint hozott döntéséről. (2) A honvédelemért felelős miniszter a 6/A. § (4) bekezdése, valamint a 6/B. § (3) bekezdése szerinti döntésekről tájékoztatja a köztársasági elnököt. 6/E. § *  A Kormány rendeletben állapítja meg a csapatmozgások engedélyezésére vonatkozó kormányzati feladatokat, a Kormány, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó csapatmozgások engedélyezésével kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, valamint a közjogi engedélyt nem igénylő csapatmozgásokat. 6. Az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek honvédelmi együttműködése 7. § Az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek vezetői – a más központi államigazgatási szervekkel, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervekkel összehangolva – közjogi szervezetszabályozó eszközben a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével határozzák meg a honvédelmi feladataik ellátásának rendjét. 7. A honvédelemért felelős miniszter 8. § (1) A honvédelemért felelős miniszter ellátja a Kormány által meghatározott honvédelmi irányítási és a Honvédség irányításával kapcsolatos feladatokat. (2) A honvédelemért felelős miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi, és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért felelős tagja. Gyakorolja az ezekkel összefüggő azon jogokat, amelyeket az Alaptörvény vagy törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. (3) A honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi irányítási jogkörében felelős különösen a) a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, b) a Nemzeti Katonai Stratégia előkészítéséért, c) az ország fegyveres védelmi tervének jóváhagyásra felterjesztéséért, d) a honvédelmi szervezetek kiegészítésének, valamint a hadkiegészítéshez és a katonai mozgósításhoz szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételének irányításáért, e) a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítésének irányításáért, f) a honvédelmi nevelés szabályozásáért, g) a honvédelmi ágazatban zajló, valamint a honvédelmi érdekek védelmét és érvényesítését támogató honvédelmi ágazaton kívüli kutatások és fejlesztések elősegítéséért, h) a társadalom honvédelmi felkészítésének és a honvédelmi tudatosság erősítésének szabályozásáért és előmozdításáért, i) a Magyarország szuverenitását sértő vagy veszélyeztető, katonai és nem katonai elemek lehetséges együttes alkalmazásával megvalósuló fenyegetésekkel szemben a megelőzés, felkészülés és elhárítás katonai feladatainak összehangolásáért, j) a nemzeti ellenálló képesség erősítése érdekében szükséges katonai felkészültség feladatainak összehangolásáért, valamint a polgári felkészültség feladataihoz kapcsolódó katonai követelmények, igények meghatározásáért, továbbá k) a honvédelmi szervezetek készenléte fokozásának szabályozásáért. (4) A honvédelemért felelős miniszter a Honvédség irányítása körében felelős különösen a) a Honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, e döntések végrehajtásának irányításáért, b) a Honvédség szervezetére, felszerelésére, valamint az ország területének katonai műveleti előkészítésére vonatkozó igények és tervek jóváhagyásáért, c) a Honvédség felkészítésének irányításáért, valamint d) a Honvédség anyagi-technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi biztosításának irányításáért. (5) Törvény eltérő rendelkezése hiányában honvédelmi szervezet alapító okirattal történő létrehozására és megszüntetésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult. (6) A honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezet, valamint a honvédelemért felelős miniszter által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézmény, bíróság, közjegyző, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más hatóság előtti képviseletének ellátására a jogszabály szerint arra jogosult személynek általános vagy eseti meghatalmazást adhat. (7) A honvédelemért felelős miniszter a nemzetközi katonai együttműködéssel összefüggő feladatai körében az általa vezetett minisztériumot vagy a Honvédséget valamely állam fegyveres erejével szemben megillető kártérítési igényéről nemzetközi szerződés, nemzetközi megállapodás vagy viszonossági nyilatkozat alapján, az abban foglalt mértékig lemondhat. 9. § (1) A honvédelemért felelős miniszter összehangolja a honvédelemben részt vevő szervek honvédelmi feladatokra történő felkészítését és felügyeli tevékenységüket. (2) A (4) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtása érdekében a honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezet állományából honvédelmi összekötőt jelöl ki a honvédelemben közreműködő szervhez honvédelmi érdekű szolgálatteljesítés vagy munkavégzés céljából. (3) *  (4) A honvédelemért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározottak szerint biztosítja a Vbö.-ben meghatározott feladatok honvédelmi, valamint a Kormány válsághelyzeti és különleges jogrendi működéséhez szükséges speciális feltételek kialakításával, működtetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtását, valamint gondoskodik a honvédelmi szervezet hatékony együttműködéséről a védelmi és biztonsági feladatellátásban érintett szervek, különösen a védelmi és biztonsági igazgatás szervei tekintetében. 8. A Kormány tagja 10. § (1) A Kormány tagja jogszabály rendelkezésének megfelelően irányítja az alárendelt vagy felügyelete alá tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó ágazat honvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. (2) Az ország fegyveres védelmi tervét a honvédelemért felelős miniszter felterjesztése alapján a miniszterelnök hagyja jóvá. (3) A Kormány tagja az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a) a honvédelemért felelős miniszter által támasztott szakmai követelmények alapján meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok tervezésének és végrehajtásának, valamint az irányítása alá tartozó szerveknek a területi és a helyi védelmi igazgatási szervekkel honvédelmi feladatokban való együttműködésének rendjét, b) a honvédelemért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja ba) a haditechnikai eszközök és anyagok kutatásában, fejlesztésében, gyártásában, beszerzésében, javításában, felújításában, rendszerből való kivonásában, megsemmisítésében, a szükséges hadiipari kapacitások biztosításában, bb) a légtér légi közlekedési és egyéb célú igénybevétele feltételeinek, valamint a polgári légiforgalmi szolgálatok és az illetékes honvédelmi szervezetek közötti együttműködés szabályainak megállapításában, bc) a katonai védelem szempontjából fontos létesítmények elhelyezésében, fenntartásában, továbbá az egészségügyi, a környezetvédelmi, a közlekedési, a hírközlési és informatikai hálózat, valamint a légi, meteorológiai, a vegyi és sugárfigyelő jelző- és riasztási rendszer működőképességének biztosításában meghatározott feladatokat, c) a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a honvédelmi feladatokra való felkészülésnek és a feladatok végrehajtásának költségeit. (4) A honvédelmi feladatok végrehajtására a Kormány tagja az általa vezetett minisztériumban honvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet jelöl ki, és ott biztosítja a honvédelmi feladatainak ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 9. A honvédelemben közreműködő szervek 11. § (1) A rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön a) ellátják a honvédelem érdekében meghatározott feladataikat, b) ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét, c) támogatják a honvédelmi szervezetet egyes feladatainak végrehajtásában, d) részt vesznek a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátásában. (2) A honvédelmi felkészülés egyes feladatainak ellátásában részt vesznek a Vbö. 49. § (1) bekezdése szerinti szervek és szervezetek. (3) A (2) bekezdés szerinti szervek és szervezetek a feladataik végrehajtása keretében, működési területükön a) felkészülnek a jogszabályban meghatározott honvédelmi feladataik teljesítésére, b) folyamatosan biztosítják a honvédelmi célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is, c) gondoskodnak a lakosság fegyveres összeütközések idején történő védelméről, ellátásáról és a nélkülözhetetlen közüzemi szolgáltatások fenntartásáról, d) ellátják a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladataikat, e) közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén a riasztásában, valamint f) a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön részt vesznek a katonai műveletek polgári képességekkel történő támogatása érdekében meghatározott feladatok ellátásában. (4) A honvédelmi feladatok végrehajtása érdekében, a honvédelemért felelős miniszter javaslatára a tulajdonosi joggyakorló a magyar állam vagy önkormányzat többségi befolyása mellett működő gazdasági társaságban honvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet jelöl ki, és ott biztosítja a honvédelmi feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. (5) A civil szervezetek, a vallási közösségek és a karitatív szervezetek – önkéntes alapon – a honvédelmi igazgatás szervei által koordináltan vehetnek részt a katonai feladatok ellátásában. 12. § (1) A honvédelmi feladatokban közreműködő szerv vagy szervezet a) kormánytisztviselő, b) köztisztviselő, c) közalkalmazott, d) honvédelmi alkalmazott, e) *  a rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses, valamint f) rendészeti igazgatási alkalmazott jogállású tagja a Kormány rendeletében meghatározottak szerint köteles a honvédelmi szakfeladatok ellátáshoz szükséges képesítés megszerzésére és honvédelmi ismereteinek időszakos bővítésére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott képzés teljesítéséhez a) a munkáltató az érintett rendelkezésre állását, valamint b) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium a képzésre kijelölt szervezettel együttműködésben a képzés feltételeit és szükség szerint a képzésben résztvevők elhelyezését köteles biztosítani. 10. A honvédelmi szervezetek irányítása és felső szintű vezetése 13. § (1) *  A honvédelemért felelős miniszter irányítja a Honvéd Vezérkar főnökének tevékenységét. (2) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítésének tervezéséért, szervezéséért, valamint a honvédelmi feladatellátás és – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a KNBSZ kivételével – a honvédelmi szervezet irányításáért felelős központi államigazgatási szerv. (3) *  (4) *  (5) A honvédségi szervezetnek nem minősülő honvédelmi szervezet esetében a függelmi viszonyokra vonatkozó szabályokat a honvédelmi szervezet rendeltetéséből eredő, a Kormány rendeletében meghatározott esetben alkalmazni kell. 14. § (1) *  A honvédelemért felelős miniszternek a honvédelem és az egyes honvédelmi szervezetek irányításával összefüggő feladatait törvény, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet határozza meg. A honvédelemért felelős miniszter nevében e hatáskörök gyakorlására e törvény, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerint más személyt kijelölhet. (2) A honvédelemért felelős miniszter egyes honvédelmi szervezetek vagy azok speciális feladatokat ellátó szervezeti egységei esetében, a szervezet alapító okiratában meghatározottak szerint a) a tevékenység törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésére, b) a szervezet döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasításra, c) jogszabályban meghatározott esetekben a szervezet döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására, d) egyedi utasítás kiadására feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, és e) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezésre az általa vezetett minisztérium vezető beosztású személyét jelöli ki. (3) A honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezetek törvényes működése érdekében gondoskodik a jogszabálysértések megszüntetéséről. E körben – a hatósági tevékenység kivételével – a) rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását, b) jogszabálysértő gyakorlat észlelése esetén törvényes eljárásra utasítja a jogszabálysértőt, c) megsemmisíti vagy megváltoztatja a jogszabálysértő intézkedést és szakutasítást (a továbbiakban együtt: belső rendelkezés), illetve d) megsemmisíti vagy megváltoztatja az egyedi ügyben hozott jogszabálysértő döntéseket. (4) *  A (3) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép hatályba, ha a belső rendelkezést a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a Honvéd Vezérkarhoz tartozó elöljáró, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője vagy a KNBSZ főigazgatója adta ki. Egyéb belső rendelkezés esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja a belső rendelkezés kiadója részére történő kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem sérti, a megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően is meghatározható. (5) A (3) bekezdés d) pontja szerinti döntés nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha a) a döntést a bíróság érdemben elbírálta, b) a döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene, c) a döntés meghozatalától vagy véglegessé válásától számítva egy év eltelt, vagy d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti. (6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti döntést a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha a) az ügy nem tartozott a döntéshozó hatáskörébe, vagy b) a döntéshozó vagy a döntés-előkészítésben közreműködött személy a kötelességét bűncselekményt megvalósító módon megszegte, és ez a döntést érdemben befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki. (7) A (6) bekezdés alapján való megsemmisítésnek a döntés meghozatalától vagy véglegessé válásától számított három éven belül lehet helye. 15. § (1) *  A honvédelmi szervezetek személyi állományára vonatkozó – a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő – adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből a keletkezésüktől számított harminc évig nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a fenti érdekek mérlegelésével a) *  a honvédségi szervezet tekintetében a Honvéd Vezérkar főnöke, b) a KNBSZ tekintetében a KNBSZ főigazgatója vagy c) a honvédségi szervezetnek nem minősülő és az a) vagy a b) pont hatálya alá nem tartozó honvédelmi szervezet tekintetében a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény – az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése nem veszélyezteti a honvédelmi szervezet törvényes működési rendjét vagy a honvédelmi feladat- és hatáskörök illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket. (3) *  A honvédelmi szervezet felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből a keletkezésüktől számított harminc évig nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a fenti érdekek mérlegelésével a) *  a honvédségi szervezet tekintetében a Honvéd Vezérkar főnöke, b) a KNBSZ tekintetében a KNBSZ főigazgatója vagy c) a honvédségi szervezetnek nem minősülő és az a) vagy a b) pont hatálya alá nem tartozó honvédelmi szervezet tekintetében a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára javaslatára a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti. (4) A (3) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény teljesítése – a meghatározott időtartamon belül – akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a honvédelmi szervezetek törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti. 16. § *  11. A honvédelmi szervezetek készenléti és szolgálati rendszere 17. § (1) A honvédelmi szervezetek e törvény szerinti feladatai végrehajtásához szükséges, valamint a Honvédség Alaptörvényben meghatározott rendeltetése szerinti állapotának, hadiszervezetre való áttérésének és hadiállományra való feltöltésének, továbbá a haditechnikai eszközök alkalmazhatósági szintjének szervezett és fokozatos elérését a készenléti rendszer biztosítja. (2) A készenlét fenntartásának és fokozásának követelményeit, feltételeit és feladatait a veszélyeztetettséggel arányosan kell megteremteni. (3) A Honvédség irányítása és vezetése, a riasztás végrehajtása, a készenlét fokozásával kapcsolatos feladatok szervezett megkezdése, a bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező eseményekre való rugalmas reagálás biztosítása érdekében a honvédelmi szervezeteknél készenléti és ügyeleti szolgálati rendszer működik. (4) A honvédelmi érdekek hatékony védelme és érvényesítése, az ország fegyveres védelmének és a szövetségesi kötelezettségek tervezéséhez, végrehajtásához és felülvizsgálatához, valamint a Honvédség műveleteinek tervezéséhez, irányításához és vezetéséhez szükséges döntések meghozatalának támogatása érdekében a Honvédség és a KNBSZ a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott katonai egységes felderítő rendszert működtet. A katonai egységes felderítő rendszer útján a Honvédség és a KNBSZ információkat gyűjt a műveleti terület valamennyi összetevőjéről, valamint a honvédelmi feladatok tervezését és végrehajtását meghatározó körülményekről, jelenségekről. E körben a Honvédség biometrikus adatokat gyűjthet, valamint a KNBSZ részéről törvény alapján átadott adatokat is kezelhet. (5) Magyarország honvédelmi érdekeinek védelme és biztosítása, a kapcsolódó szövetségesi kötelezettségek teljesítése, valamint az országvédelem kibertér műveleti erőkkel történő fenntartása és fokozása érdekében a Honvédség és a KNBSZ kibertér műveleti erői közvetlenül együttműködnek egymással. A kibertér műveleti képességek fejlesztését, valamint a kapcsolódó tervezési, biztonsági és szabályozási feladatokat a Honvédség a KNBSZ-től kapott információk felhasználásával és a KNBSZ szakmai támogatásával látja el. Ha a kibertér műveleti képességek fejlesztése, a kapcsolódó tervezési, biztonsági és szabályozási feladatok nemzetbiztonsági vonatkozással bírnak, a végrehajtásukhoz a KNBSZ főigazgatójának egyetértése szükséges. 11/A. *  A Honvéd Vezérkar főnökének normatív utasítása 17/A. § *  A Honvéd Vezérkar főnöke normatív utasításban szabályozza a) *  b) *  c) a fizikai alkalmasság meghatározásához szükséges mozgásformák és azok végrehajtásának szabályait, valamint d) *  – a c) pontban meghatározottakon túl – a honvédek jogállásával összefüggő, jogszabályban vagy más közjogi szervezetszabályozó eszközben nem szabályozott katonai szakmai tárgyköröket. 12. A belső rendelkezések 18. § (1) Intézkedésben állapíthatók meg a honvédelmi szervezet vezetéséhez kapcsolódó feladatok, valamint egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának eljárási szabályai, ideértve a honvédelmi szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is. A KNBSZ kivételével intézkedés kiadására – irányítási vagy vezetési jogkörének és hatáskörének megfelelően – a szolgálati elöljáró és a hivatali felettes jogosult. Hadiállapot idejére intézkedésben kell megállapítani a Honvédség harcszabályzatait. (2) *  Szakutasításban állapíthatók meg a honvédelmi szervezet szakmai feladatai ellátásának alapvető végrehajtási szabályai. Szakutasítás kiadására a) valamennyi honvédelmi szervezetre kiterjedő hatállyal – a KNBSZ kivételével – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára, b) *  kizárólag a honvédségi szervezetekre kiterjedő hatállyal a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója és csoportfőnöke, illetve – a Kormány rendeletében meghatározott esetben – a főnök, valamint más magasabb parancsokság jogállású honvédségi szervezet vezetője jogosult. (3) A belső rendelkezés nem lehet jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes. A belső rendelkezés kiadására jogosult gondoskodik a belső rendelkezés megismerhetőségének biztosításáról. (4) Azt a belső rendelkezést, amely a honvédelmi szervezet személyi állományának egészét érinti, vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén érintheti – a minősített adatot tartalmazó kivételével – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A minősített adatot tartalmazó belső rendelkezésnek kizárólag a számát és címét kell közölni a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában. Nem kell közzétenni a kizárólag egy honvédségi szervezet működésére vonatkozó szabályzatokat. (5) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett vagy a közölt belső rendelkezés jogszabálysértés miatti megsemmisítése esetén a megsemmisítést is közölni kell a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában. (6) *  A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedése szerint a szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők. (7) A honvédelemért felelős miniszter bármely belső rendelkezést közjogi szervezetszabályozó eszközben hatályon kívül helyezhet. III. FEJEZET A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A MENTESÜLÉSEK 13. A hadkötelezettség 19. § (1) A hadkötelezettség az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése szerinti katonai szolgálati kötelezettségből és annak járulékos kötelezettségeiből áll. A járulékos kötelezettségek a) az adatszolgáltatási, b) a bejelentési, valamint c) a megjelenési kötelezettség. (2) A hadkötelezettség általános kötelezettség, de a katonai szolgálatra alkalmas hadkötelesek közül katonai szolgálatra az Országgyűlés által meghatározott keretek között a Honvédség katonai szakmai igénye szerinti létszámú és összetételű állomány kerül hadkötelezettként behívásra. (3) Törvény határozza meg a hadkötelezettséggel összefüggő nyilvántartásra, valamint a honvédelmi célú adatkezelésre vonatkozó további szabályokat. (4) A járulékos kötelezettségek teljesítése a hadkötelezettség bevezetése nélkül is elrendelhető, de tényleges katonai szolgálatra való behívásra kizárólag a hadiállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően, a kihirdetést követő bevonulási időpontra kerülhet sor. 14. Adatszolgáltatási kötelezettség 20. § (1) A rá vonatkozó behívhatósági felső korhatárt be nem töltött hadköteles a katonai igazgatási szervnek – annak megkeresésére – köteles adatot szolgáltatni a katonai szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló, a 19. § (3) bekezdése szerinti törvényben meghatározott adatairól. (2) A hadköteles adatszolgáltatási kötelezettsége a hadiállapot kihirdetésének kezdeményezését vagy a honvédelmi válsághelyzet elrendelését követően a lakóhelye szerinti járási hivatal felé is – annak megkeresése esetén – fennáll. 15. Bejelentési kötelezettség 21. § (1) A hadköteles a 20. § szerinti adatszolgáltatást követően az abban foglalt adatokat érintő változást a rá vonatkozó behívhatósági korhatár betöltéséig – a (3) vagy (4) bekezdés szerint – bejelenti, valamint haladéktalanul bejelenteni köteles a 40. § (1) bekezdése szerinti félbeszakítási ok megszűnését. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli azt a hadkötelest, akit a katonai szolgálat teljesítése alól a katonai igazgatási szerv határozatban mentesített. (3) A hadköteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a katonai igazgatási szervnek jelenti be – a katonai igazgatási szerv megkeresését követő nyolc napon belül – írásban vagy személyes megjelenés esetén szóban. A változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes megjelenés esetén pedig be kell mutatni a megfelelő okiratot vagy annak hiteles másolatát. (4) A hadköteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a hadiállapot kihirdetésének kezdeményezését vagy honvédelmi válsághelyzet elrendelését követően a) a katonai igazgatási szervnek – a (3) bekezdés szerinti megkeresés nélkül – jelenti be a változást követő nyolc napon belül, b) a lakóhelye szerinti járási hivatalnak – annak megkeresése esetén – jelenti be. 16. Megjelenési kötelezettség 22. § (1) A hadkötelesnek a katonai igazgatási szerv felhívására a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie adatainak ellenőrzése és egyeztetése céljából. (2) A hadiállapot kihirdetésének kezdeményezését követően a rá vonatkozó behívhatósági korhatárt be nem töltött hadköteles a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi, szakorvosi vizsgálatnak köteles magát alávetni, és e célból a hadkiegészítő központ, a katonai szolgálatteljesítést tervező bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vagy a járási hivatal vezetője által meghatározott gyógyintézetben és időpontban megjelenni. (3) A hadköteles a katonai igazgatási szerv felhívására köteles megjelenni a katonai okiratok átvétele, illetve visszaadása céljából. A hadköteles az okiratok átvételét, megőrzését és visszaadását nem tagadhatja meg. (4) Aki megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a hadkiegészítő központ vezetőjének határozata alapján a rendőrség elővezeti. 23. § Ha a hadköteles a 20. §, a 21. §, valamint a 22. § (1)–(3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésében akadályoztatva van, a) a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) a hozzátartozói minőség igazolásával, b) törvényes képviselője, vagy c) meghatalmazottja jogosult bejelenteni az akadályoztatás okát. 17. Előzetes alkalmasság megállapítása 24. § A hadköteles-nyilvántartásban a kiképzett hadköteles egészségi alkalmassága a korábbi katonai szolgálati viszonyának megszűnésekor vagy megszüntetésekor érvényes, a személyügyi nyilvántartásban szereplő egészségügyi alkalmassága alapján kerül folyamatosan rögzítésre. 25. § (1) A katonai szolgálatteljesítés tervezésének előkészítése érdekében az alkalmasságot vizsgáló szakfőorvos már békeidőszakban a behívhatósági korhatárt be nem töltött kiképzett és kiképzetlen hadkötelesek előzetes egészségi alkalmasságát a) a sorkatonai szolgálatból leszerelés időpontjában érvényes egészségi alkalmasság alapján, b) ha a hadköteles, katonai szolgálatra tervezhető személy egészségi alkalmassága 2005. január 1. előtti sorozás alkalmával megállapításra került, annak eredménye alapján, valamint c) a 20–22. § szerint rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg. (2) Az előzetes egészségügyi alkalmasság vizsgálata során megállapítható fokozatok: a) katonai szolgálatteljesítésre előzetesen tervezhető, b) katonai szolgálatra várhatóan alkalmatlan, vagy c) a katonai szolgálatteljesítés tervezése alól mentes. 18. A katonai szolgálatteljesítés tervezése alóli mentesítés 26. § (1) *  Az alkalmasságot vizsgáló szakfőorvos – szakorvosi igazolás alapján – a 25. § (2) bekezdés c) pontja szerint tett megállapítása alapján a katonai igazgatás területi szerve a hadiállapot kihirdetésének kezdeményezését követően határozatban állapítja meg a katonai szolgálatteljesítés tervezése alóli mentesítését annak a hadkötelesnek, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdése szerint súlyosan fogyatékos személynek minősülő, a szakhatósági vélemény vagy szakorvosi igazolás alapján súlyosan beszédfogyatékos, vagy súlyos állapotú, pszichoszociális fogyatékossággal élő személy. (2) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hadkötelesnek írásban kézbesíteni kell. 19. A katonai szolgálatteljesítés tervezése 27. § Katonai szolgálatteljesítésre kell tervezni azt a hadkötelest, a) akinek a katonai szolgálatra történő behívását tervezik és egészségi alkalmassága még nem került megállapításra, vagy b) aki fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be és nem töltötte be a rá vonatkozó behívhatósági korhatárt. 28. § (1) A katonai szolgálatteljesítés tervezését első- és másodfokú Bizottság végzi. (2) *  Az elsőfokú Bizottság elnöke a központi katonai igazgatási szerv vezetője által kijelölt katona, tagja a) a személyes megjelenés nélküli egészségi alkalmasság megállapítása esetén az alkalmasságot vizsgáló belgyógyász szakorvos, vagy b) a hadköteles személyes megjelenéssel történő szolgálatteljesítés tervezése esetén az alkalmasságot vizsgáló belgyógyász és sebész szakorvos, valamint a pszichológus. (3) Az elsőfokú Bizottság munkájában a hadkiegészítő központ vezetője igényének megfelelően a katonai szolgálatteljesítés tervezésének helye szerinti település polgármestere által határozatban kijelölt kisegítő személyek vesznek részt. (4) Az elsőfokú Bizottság orvos tagjait a hadkiegészítő központ vezetőjének megkeresése alapján az orvost foglalkoztató egészségügyi intézet vezetője, illetve a katonai szolgálatteljesítés tervezésének helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szerv jelöli ki. (5) *  A másodfokú Bizottság elnöke a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt katona, tagja a Honvédség központi egészségügyi szervezetének alkalmasságot vizsgáló orvosa, pszichológusa és a hadkiegészítő központ alkalmasságot vizsgáló szakfőorvosa. (6) *  A másodfokú Bizottság munkájában a központi katonai igazgatási szerv vezetője által kijelölt kisegítő személyek vesznek részt. 29. § (1) A Bizottság az egészségi állapot alapján dönt a hadköteles katonai alkalmasságának fokozatáról, a személyi adottságok és a képzettség figyelembevételével megállapítja a tervezett beosztását, a behívás tervezett idejét és helyét. (2) A katonai szolgálatteljesítés tervezése során megállapítható katonai alkalmassági fokozatok: a) „katonai szolgálatra alkalmas”, b) „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan”, vagy c) „katonai szolgálatra alkalmatlan”. (3) Ha a katonai szolgálatteljesítés tervezése során a hadköteles katonai alkalmassági fokozatát múló jellegű fogyatékossága vagy betegsége miatt nem lehet megállapítani, a Bizottság a hadkötelest a gyógyulás várható időpontjáig, de legfeljebb egy év időtartamra a „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” fokozatba helyezi. (4) A „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” minősítés legfeljebb két egymást követő esetben ismételhető meg, ezt követően a hadköteles katonai alkalmasságát véglegesen el kell bírálni. 30. § (1) Az elsőfokú Bizottság személyes megjelenés nélkül tervezi katonai szolgálatteljesítésre a kiképzett hadkötelest a jogviszony megszűnését követő 10. év december 31. napjáig a frissített leszereléskori egészségi adatai alapján. (2) Az alkalmasság-megállapítás időpontja előtt nyolc nappal az (1) bekezdés szerinti kiképzett hadkötelest a Bizottság írásban tájékoztatja a katonai szolgálatteljesítés tervezésének várható időpontjáról. (3) Az (1) bekezdés szerinti kiképzett hadköteles a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő három napon belül kérheti a katonai igazgatási szervtől a katonai szolgálatteljesítés tervezésének személyes megjelenéssel történő végrehajtását. (4) Az elsőfokú Bizottság személyes megjelenéssel tervezi katonai szolgálatteljesítésre a) a kiképzetlen hadkötelest, b) az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek meg nem felelő kiképzett hadkötelest, valamint c) – a (3) bekezdés szerinti kérelem alapján – az (1) bekezdés szerinti kiképzett hadkötelest. 31. § (1) A Bizottság a katonai szolgálatteljesítés tervezésének eredményéről határozatot hoz, amelyet a hadkötelesnek írásban is kézbesíteni kell. (2) *  Az elsőfokú Bizottság határozata ellen a katonai igazgatás területi szervének vezetőjéhez benyújtott fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. Fellebbezésnek csak a határozat katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítására vonatkozó része ellen van helye. (3) A fellebbezést a másodfokú Bizottság bírálja el. (4) A Bizottság véglegessé vált határozata a hadkötelezettség megszűnésével vagy a hadköteles katonai szolgálatteljesítési kötelezettsége felső korhatárának elérésével veszíti hatályát. (5) Katonai szolgálatteljesítésre tervezett az a hadköteles, akinek a katonai szolgálatra való alkalmasságát megállapították és „katonai szolgálatra alkalmas” fokozatot kapott. 32. § *  A hadköteles a rá vonatkozó behívhatósági korhatár eléréséig kérheti a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását, ha egészségi állapotában az alkalmasságát érintő változás állt be. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megváltozását tanúsító orvosi igazolást. A kérelmet a katonai igazgatás területi szerve bírálja el az alkalmasságot vizsgáló szakfőorvos javaslatának ismeretében. 33. § A hadkiegészítő központ a katonai szolgálatteljesítés megismételt tervezésére rendeli azt a katonai szolgálatra tervezhető hadkötelest, a) akinek a katonai szolgálatát egészségi okból félbeszakították, a szolgálat folytatásának megkezdése előtt, b) aki az egészségi állapotában történt változás miatt a katonai szolgálatra való alkalmasságának újbóli megállapítását kérte és a csatolt orvosi igazolás alapján a hadkiegészítő központ parancsnoka a kérelmének helyt adott, c) aki a katonai szolgálatteljesítés tervezése során „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” minősítést kapott, a minősítéstől számított legalább 1 év elteltével, d) aki a katonai szolgálatteljesítés tervezéséről távol maradt, továbbá e) akit egészségi okból a bevonulás napján a bevonulási helyről elbocsátottak. 34. § A katonai szolgálatteljesítés tervezésének lebonyolításához, a hadköteles-nyilvántartás egyeztetéséhez és ellenőrzéséhez megfelelően berendezett helyiséget a hadkiegészítő központ megkeresése alapján a polgármester biztosítja. 20. A fegyveres és a fegyver nélküli katonai szolgálati kötelezettség 35. § (1) A fegyveres katonai szolgálat célja a honvédelmi és szövetségi katonai feladatok végrehajtása, valamint ennek érdekében a hadkötelezettek kiképzése, felkészítése a katonai feladatokra és a Honvédség védelmi képességének erősítése. (2) A fegyver nélküli katonai szolgálat célja a Honvédség fegyverhasználat nélküli, valamint fegyveres feladatait biztosító fegyver nélküli feladataiban történő közreműködés és az ehhez szükséges felkészítés. (3) A honvéd a Honvédségen kívül a nemzetbiztonsági szolgálatoknál vagy az ország védelme szempontjából fontos más állami szervnél is teljesíthet katonai szolgálatot. A Kormány döntése alapján a honvéd az ország védelme szempontjából fontos egyéb szervezetnél is teljesíthet szolgálatot. (4) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő hadkötelezett a honvédségi szervezet fegyveres tevékenységet nem igénylő beosztásában teljesít szolgálatot. (5) A fegyver nélküli katonai szolgálatot ellátó katonát e szolgálat ellátására kell kiképezni. 21. Behívás katonai szolgálatra 36. § (1) *  A behívásra, ezen belül a KNBSZ-hez tervezhető létszámot és a katonai szolgálatra való behívás időpontjait a honvédelemért felelős miniszter a hadiállapot kihirdetésének kezdeményezését követően rendeletben állapítja meg, a hadkötelezetteket fogadó honvédségi szervezeteket pedig a Honvéd Vezérkar főnöke jelöli ki. (2) *  A hadkötelesek behívása behívóparanccsal történik, amelyet a katonai igazgatásnak a lakóhely szerint illetékes területi szerve elektronikus vagy postai úton kézbesít, illetve szóban közöl. (3) A behívásra kerülőket a katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szerve a honvédelmi szervezetek igénye alapján választja ki a katonai szolgálatra alkalmas hadkötelesek közül. (4) A fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére engedélyt kapott hadkötelest a határozat véglegessé válását követő tizenöt napon belül szolgálatra be kell hívni. 22. Behívási akadályok 37. § (1) Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles, aki a) 18. életévét nem töltötte be, annak betöltéséig, b) az 50. életévét betöltötte, annak az évnek december 31-ét követően, amelyben ezt az életkort betölti, kivéve a c) pont hatálya alá tartozó hadköteles …