94/2018. (V. 22.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről.

94/2018. (V. 22.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 41.  § (1)  bekezdés 1.  pontja tekintetében a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 41.  § (1)  bekezdés 2.  pontja tekintetében a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 41.  § (1)  bekezdés 3.  pontja tekintetében a  bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az  Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 41.  § (1)  bekezdés 4.  pontja tekintetében az  egyéni vállalkozóról és az  egyéni cégről szóló 2009.  évi CXV.  törvény 39.  § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 41.  § (1)  bekezdés 5.  pontja tekintetében az  anyakönyvi eljárásról szóló 2010.  évi I.  törvény 94.  § (1)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 41.  § (1)  bekezdés 6.  pontja tekintetében a  szabálysértésekről, a  szabálysértési eljárásról és a  szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 41.  § (1)  bekezdés 7.  pontja tekintetében az  egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014.  évi LXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 41. § (1) bekezdés 8. pontja tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 41. § (1) bekezdés 9. pontja tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 41.  § (1)  bekezdés 10.  pontja tekintetében a  közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000.  évi CXXVIII.  törvény 15/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 41. § (1) bekezdés 11. pontja tekintetében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 68. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 41.  § (1)  bekezdés 12., 14. és 15.  pontja tekintetében a  közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.  évi LXXXIV.  törvény 41. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 41.  § (1)  bekezdés 16.  pontja tekintetében a  személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az  azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 40/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 41. § (1) bekezdés 17. pontja tekintetében az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 65. § a) pontja tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.  évi LXXVI.  törvény 53.  § a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 65.  § b)  pontja tekintetében az  adózás rendjéről szóló 2017.  évi CL.  törvény 268.  § (3)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 65.  § c)  pontja tekintetében a  Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a  könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a  könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 228. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 110.  § tekintetében az  igazságügyi szakértőkről szóló 2016.  évi XXIX.  törvény 139.  § (1)  bekezdés e)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET A MINISZTERELNÖK 1. § (1) A Kormányt a miniszterelnök képviseli. A Kormány vagy a miniszterelnök egyedi ügyekben a Kormány képviseletére más személyt kijelölhet. (2) A  miniszterelnök képviseli Magyarországot az  Európai Tanácsban, továbbá a  miniszterelnök az  Alaptörvény vagy jogszabály eltérő döntése hiányában intézkedik Magyarország képviseletéről valamennyi – az  állam legfelsőbb szintű részvételét igénylő – Európai Unióval összefüggő ügyben. 2. § (1) A miniszterelnök határozza meg a Kormány általános politikáját, és irányítja ennek végrehajtását. (2) A miniszterelnök az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva különösen a) közvetlenül irányítja a  Miniszterelnökséget vezető miniszter, a  miniszterelnök kabinetfőnöke, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tevékenységét, b) meghatározza és koordinálja a  miniszterek tevékenységét, amelynek keretében iránymutatást adhat a miniszterek részére a tevékenységük végzésével összefüggésben, c) biztosítja a kormányzati döntések érvényesülését. (3) A miniszterelnök irányítja az 1. mellékletben meghatározott központi államigazgatási szervet. (4) A  miniszterelnök a  rendeletében kijelölt miniszterelnök-helyettes tekintetében meghatározza a  helyettesítése rendjét. 3. § (1) A miniszterelnök határozza meg a Kormány testületi működésének az irányait, összehívja és vezeti a Kormányt. (2) A miniszterelnök az (1) bekezdésben meghatározottak végrehajtása érdekében különösen a) az Alaptörvény keretei között meghatározza a  kormányzati szervezetalakítás általános irányait, ideértve az egyes minisztériumok szervezeti és működési szabályzatai előkészítésének általános elveit is, b) kizárólagosan jogosult a  Kormány részére előterjesztést benyújtani a  Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozó kormányrendelet elfogadására és módosítására, c) bármely állami vezető számára feladatot határozhat meg, d) bármely állami vezetőt a  feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekről jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezhet, e) meghatározza a  Kormány ülésének napirendjét, ennek keretében a  minisztereket és a  kormánybiztosokat előterjesztés vagy jelentés elkészítésére utasíthatja, f ) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a Kormány ügyrendjének elfogadására és módosítására, g) kizárólagosan jogosult a  Kormány részére előterjesztést benyújtani a  központi államigazgatási szervekről, valamint a  Kormány tagjai és az  államtitkárok jogállásáról szóló 2010.  évi XLIII.  törvény (a  továbbiakban: Ksztv.) 28. §-a szerinti kabinet és a Ksztv. 29. §-a szerinti kormánybizottság megalakítására, h) kizárólagosan jogosult a  Kormány részére előterjesztést benyújtani a  Kormány törvényalkotási programjára és jogalkotási munkatervére vonatkozóan, i) átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot tesz, illetve előterjesztést nyújt be a  Kormány részére, kezdeményezi és szervezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét, szakpolitikai előterjesztések és jelentések elkészítését, illetve összkormányzati feladat indítását, j) képviselője útján részt vesz a Kormány más tagja által szervezett miniszteri értekezleten, k) aláírja a  Kormánynak, a  Gazdasági Kabinetnek, a  Nemzetbiztonsági Kabinetnek, a  Nemzetpolitikai Kabinetnek, a  Stratégiai és Családügyi Kabinetnek (a  továbbiakban együtt: Kabinet) a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által írásba foglalt és részére felterjesztett döntéseit, l) aláírja a  Kormány feladat- és hatáskörét érintő egyéb, a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által írásba foglalt és részére felterjesztett döntéseket, ideértve azon döntéseket is, amelyek előkészítése nem tartozik a Kormány valamely más tagjának feladat- és hatáskörébe, m) aláírja az állami vezetők állami vezetői szolgálati jogviszonyával kapcsolatos, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által előkészített és részére felterjesztett okiratokat. (3) A miniszterelnök meghatározza a kormányzás általános irányait, ennek érdekében szervezi a Kormány mint testület munkáját, megállapítja a miniszterek között kialakított belső munkamegosztást. II. FEJEZET A KORMÁNYZATI KÖZPONT 1. A miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezete 4. § A miniszterelnök a  2.  §-ban meghatározott feladata végrehajtása érdekében közvetlenül, illetve a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján a) összehangolja és megszervezi a kormányzati igazgatás – ide nem értve a területi közigazgatás – működését, b) előkészíti a  Kormány munkatervének és törvényalkotási programjának a  tervezetét, gondoskodik azok végrehajtásáról, c) előkészíti a  Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozó kormányrendelet tervezetét, valamint a Kormány ügyrendjének, továbbá azok módosításának tervezetét, d) egységes szempontrendszerre tesz javaslatot da) a központi hivatalokról szóló kormányrendeletek tervezetei, db) a minisztériumok és a központi hivatalok szervezeti és működési szabályzatai tekintetében, e) a Kormány üléseinek előkészítése céljából ea) gondoskodik a  közigazgatási egyeztetések koordinációjáról, ennek során a  Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a  javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljeskörűen biztosíthatóak-e, eb) szervezi, vezeti és lebonyolítja a közigazgatási államtitkári értekezletet, gondoskodik a közigazgatási államtitkári értekezlet döntéseinek érvényesítéséről, ec) összeállítja a kormányülés napirendjét, ed) előkészíti a Kabinet üléseit, f ) szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, g) ellenőrzi a  határidős, valamint a  folyamatos feladatok végrehajtását, közreműködik a  döntések megvalósulásának értékelésében, a végrehajtás alakulásáról az érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet, h) érvényesíti a  kormányzati döntés-előkészítés, az  Európai Unió döntéshozatali tevékenysége és a  Kormány döntéseinek végrehajtása során az összkormányzati szempontokat, ennek érdekében szervezi és működteti a  döntés-előkészítés és a  végrehajtás egységes folyamatát, szükség esetén kezdeményezi a  Kormány feladatkörében érintett tagja vagy a Kormány intézkedését, i) koordinálja az  alkotmányos szervek, az  önálló szabályozó szervek és az  autonóm államigazgatási szervek vezetőivel való kapcsolattartást, j) ellátja az állami vezetők állami vezetői szolgálati jogviszonyával kapcsolatos személyügyi műveleteket, k) biztosítja az állami vezetők munkavégzéséhez szükséges tárgyi eszközellátást. 5. § A miniszterelnök a 3. §-ban meghatározott feladata végrehajtása során a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetén belül működő államtitkár útján a) elemzi, értékeli és – szükség esetén – koordinálja a  hírszerzési tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtását, illetve kezdeményezi a  Kormány feladatkörében érintett tagja vagy a  Kormány intézkedését, b) értékeli és elemzi a  kormányzati döntésekhez kapcsolódó, külföldre vonatkozó, illetve külföldi eredetű információk összehangolt, késedelem nélküli áramlását, c) közvetíti a hírszerzési tevékenységet érintő eseti döntéseket a miniszterek és a kormányzati szervek felé, d) javaslatot, illetve előterjesztést tesz a  hírszerzési tevékenységgel összefüggő ügyekben a  Kormány részére, szükség esetén kezdeményezi a  Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét és jelentések elkészítését, illetve összkormányzati feladat indítását, e) értékeli a  hírszerzési tevékenységhez kapcsolódó kormányzati döntések megvalósulását, ennek keretében a  végrehajtás alakulásáról a  Kormány feladatkörében érintett tagjától információt, illetve az  érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet. 6. § (1) A  miniszterelnök a  3.  §-ban meghatározott feladata végrehajtása érdekében a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján részt vesz a  Kormánynak az  Országgyűléssel való kapcsolattartáshoz kapcsolódó feladatok ellátásában a miniszterelnök kabinetfőnökével egyetértésben, e tekintetben a) ellátja az  országgyűlési ülésszakok előkészítésével összefüggő kormányzati feladatokat, ennek keretében javaslatot tesz a  Kormánynak az  Országgyűlés rendkívüli ülésszaka, illetve ülése összehívásának kezdeményezésére, b) gondoskodik a Kormány által elfogadott törvényalkotási program benyújtásáról, és figyelemmel kíséri annak megvalósulását, c) gondoskodik a  Kormány által elfogadott törvény- és országgyűlési határozati javaslatok, beszámolók, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatok benyújtásáról, valamint figyelemmel kíséri az ezekkel összefüggő parlamenti eljárásokat, és megteszi az elfogadásukhoz szükséges igazgatási intézkedéseket. (2) A  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára segíti a  miniszterelnök tevékenységét. E  tekintetben a miniszterelnök részére – feladat- és hatáskörében – soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetve szakértői közreműködést kér a  Kormány vagy a  Kormány tagjainak irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szervektől (a  továbbiakban: kormányzati szervek), továbbá közvetíti a  miniszterelnök eseti döntéseit a  miniszterek és a kormányzati szervek felé. 2. A miniszterelnök politikai munkaszervezete, a miniszterelnök kabinetfőnöke feladat- és hatásköre 7. § (1) A miniszterelnök kabinetfőnöke a Kormány 1. általános politikai koordinációért, 2. kormányzati kommunikációért, 3. turizmusért, 4. vendéglátásért, 5. e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős tagja. (2) A miniszterelnök kabinetfőnöke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – irányítja az 1.  mellékletben meghatározott központi államigazgatási szervet. 8. § A miniszterelnök kabinetfőnöke az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében a) biztosítja és megszervezi a  miniszterelnöknek az  Alaptörvény 18.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlását, e  feladat- és hatáskörében felel a  Kormány általános politikája kialakításának irányításáért, b) közreműködik a  miniszterelnöknek a  Ksztv. 18.  §-ában meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásában, e feladat- és hatáskörében részt vesz a Kormány általános politikája végrehajtásának ellenőrzésében, c) felel a miniszterelnök személye körüli feladatok ellátásáért. 9. § (1) A miniszterelnök kabinetfőnöke az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében a 8. § a) és b) pontja tekintetében a) szervezi, összehangolja és ellenőrzi a  Kormány általános politikája kialakításának a  folyamatát, ennek keretében a  39.  § (2)  bekezdés szerinti javaslatokat összegzi, értékeli, és javaslatot tesz a  miniszterelnök részére, b) az átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot tesz, illetve előterjesztést nyújt be a Kormány részére, kezdeményezi és szervezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét, előterjesztés benyújtását kérheti a Kormány feladatkörében érintett tagjától, c) közreműködik a  Kormány általános politikája és a  Kormány döntései megvalósulásának értékelésében, valamint a  miniszterelnök erről történő tájékoztatásában, ennek keretében a  végrehajtás alakulásáról a  Kormány feladatkörében érintett tagjától információt, illetve az  érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet, d) a miniszterelnök részére – feladat- és hatáskörében – soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetve szakértői közreműködést kér, közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek számára, e) érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés és a Kormány döntéseinek végrehajtása során a miniszterelnök döntéseiből és a Kormány általános politikájából következő politikai szempontokat. (2) A  miniszterelnök kabinetfőnöke az  általános politikai koordinációért való felelőssége keretében gondoskodik a Kormánynak az Országgyűléssel való kapcsolattartásáról, e tekintetben a) kapcsolatot tart az Országgyűléssel és az országgyűlési képviselőcsoportokkal, b) ellátja a  napirenden kívüli felszólalások, valamint az  országgyűlési képviselői interpellációk, kérdések és azonnali kérdések megválaszolásával kapcsolatos szervezési feladatokat, ennek keretében javaslatot tesz a válaszadó személyére, illetve a miniszterelnök megbízása alapján kijelöli a válaszadót, c) elősegíti és szervezi a Kormány és az országgyűlési képviselőcsoportok közötti együttműködést, d) kezdeményezheti politikai vita lefolytatását. (3) A  miniszterelnök kabinetfőnöke az  általános politikai koordinációért való felelőssége keretében ellátja a miniszterelnök személye körüli feladatokat, e tekintetben a) ellátja a  miniszterelnök és a  Kormány körüli állami protokollteendőket, felel a  miniszterelnök külföldre történő kiutazásaival kapcsolatos feladatok ellátásáért, a  nemzetközi állami rendezvények szervezéséért és lebonyolításáért, valamint az általa vezetett minisztérium protokolltevékenységéért, b) gondoskodik a miniszterelnök kommunikációs felkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. 10. § A miniszterelnök kabinetfőnöke a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében a) felel az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért, b) felel a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, fenntartásáért és a tartalom kialakításáért, c) koordinálja az egyes nemzeti identitást és patriotizmust erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket, d) koordinálja az egyes közösségépítést erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket, e) közreműködik az egyes kiemelt kormányzati rendezvények koncepciójának kidolgozásában. 11. § (1) A miniszterelnök kabinetfőnöke a turizmusért való felelőssége keretében előkészíti a turizmusra, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységre, az  utazási és utazásközvetítői szerződésre, a  falusi és agroturizmusra, valamint –  a  gyógy- és egészségügyi tényezők vonatkozásában az  egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az egészségturizmusra vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszterelnök kabinetfőnöke a turizmusért való felelőssége keretében a) kialakítja és működteti a turizmus kormányzati irányítási és intézményrendszerét, b) kidolgozza a  turizmusfejlesztés koncepcióját és támogatási rendszerét, a  vallási turizmus tekintetében az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter, a falusi és agroturizmus tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter közreműködésével, c) kidolgozza a hivatásturizmus koncepcióját és fejlesztési irányait, koordinálja azok megvalósítását, d) összehangolja az európai uniós tagságból adódó kormányzati turisztikai feladatokat, e) irányítja a belföldi és nemzetközi turisztikai marketingtevékenységet, f ) kidolgozza és megvalósítja a nemzeti rendezvények koncepcióját, g) kidolgozza a  világkiállításokon való magyar részvételre irányuló javaslatokat, valamint ellátja a világkiállításokon való magyar részvétellel kapcsolatos szervezési és lebonyolítási feladatokat, h) a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a  Budapest és a  fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter részére szakmai támogatást biztosít a  Magyarországon megvalósuló, kiemelt nemzetközi sportesemények lebonyolításához, és közreműködik e  sporteseményeket érintő marketing- és kommunikációs tevékenységek megvalósításában, i) irányítja a turizmusdiplomáciai feladatok végrehajtását, j) kizárólagosan ellátja az állami bormarketing kapcsán jelentkező valamennyi állami feladatot, k) előzetes véleményezési és egyetértési jogkört gyakorol a  turizmussal összefüggő projektek, fejlesztések, programok kialakítását, illetve meghirdetését megelőzően. 12. § (1) A  miniszterelnök kabinetfőnöke a  vendéglátásért való felelőssége keretében előkészíti a  vendéglátásra, valamint a közösségi és állami bormarketing-tevékenységre vonatkozó jogszabályokat. (2) A  miniszterelnök kabinetfőnöke a  vendéglátásért való felelőssége keretében meghatározza a  vendéglátás irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét, fejlesztési koncepcióját. 13. § A miniszterelnök kabinetfőnöke az  e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelőssége keretében a) javaslatot tesz az  infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési és -szolgáltatási politika végrehajtásának egyes irányaira, b) kidolgozza az  állampolgárok és a  vállalkozások számára biztosított elektronikus közszolgáltatások kialakításának elvi irányítási kereteit, c) gondoskodik az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzéséről, d) egyetértési jogot gyakorol az  e-közigazgatással és az  állami informatikai fejlesztéssel kapcsolatos kormányzati döntési javaslatok Kormány általi megtárgyalása során, e) javaslatot tesz az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések irányára, f ) felügyeli a Kormány informatikai és e-közigazgatási stratégiája végrehajtását. 3. A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladat- és hatásköre 14. § (1) A Miniszterelnökséget vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány 1. anyakönyvi ügyekért, 2. állampolgársági ügyekért, 3. Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért, 4. európai uniós ügyek koordinációjáért, 5. építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért, 6. helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért, 7. kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért, 8. kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért, 9. kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért, 10. közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért, 11. közigazgatás-fejlesztésért, 12. közigazgatás-szervezésért, 13. közbeszerzésekért, 14. kulturális örökség védelméért, 15. településfejlesztésért és településrendezésért, 16. területrendezésért, 17. társadalompolitika összehangolásáért, 18. társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős tagja. (2) A miniszter – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – irányítja, illetve felügyeli az 1. mellékletben meghatározott központi államigazgatási szerveket. (3) A  miniszter figyelemmel kíséri az  Országgyűlés és a  bizottságai napirendjét és üléseit, részt vesz az  üléseket előkészítő fórumokon. (4) A miniszter vezeti a Stratégiai és Családügyi Kabinet üléseit. (5) A  miniszter a  miniszterelnök részére – feladat- és hatáskörében – soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetve szakértői közreműködést kérhet a  kormányzati szervektől, közvetíti a  miniszterelnök eseti döntéseit a  miniszterek és a kormányzati szervek számára. 15. § A miniszter az  anyakönyvi ügyekért való felelőssége körében előkészíti az  anyakönyvezésre, a  házasságkötési eljárásra, a névviselésre és a névváltoztatásra vonatkozó jogszabályokat. 16. § A miniszter az állampolgársági ügyekért való felelőssége körében előkészíti a magyar állampolgárságra vonatkozó jogszabályokat. 17. § (1) A  miniszter Budapest és a  fővárosi agglomeráció fejlesztéséért való felelőssége keretében Budapest főpolgármesterével együttműködve a) koordinálja – a  turisztikai fejlesztések tekintetében a  miniszterelnök kabinetfőnökével egyetértésben – a Kormány egységes budapesti városfejlesztési – állami-kormányzati, nem önkormányzati hatáskörbe tartozó fejlesztésekre vonatkozó várostervezési, magasépítési, közlekedésfejlesztési, köztér-, közpark-, közút-, egyéb közterület-fejlesztési – tevékenységét, erre vonatkozóan előterjesztéseket készít a  Kormány számára, és irányítja a Kormány döntéseinek végrehajtását, b) a közlekedésért felelős miniszterrel együttműködésben elkészíti és a  Kormány részére benyújtja a  Budapestet és a  Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény szerinti más budapesti agglomerációhoz tartozó településeket érintő állami, nem önkormányzati hatáskörbe tartozó közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekre vonatkozó előterjesztéseket, valamint a  jogerős építési vagy létesítési engedélyek megszerzéséig, a  kivitelezési tervek elkészültéig és a  kivitelezés megindításáról és a  kivitelezéshez szükséges források biztosításáról szóló kormánydöntés meghozataláig összehangolja és irányítja e fejlesztések előkészítését, tervezését és engedélyeztetését, c) irányítja – a  sportpolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben – a  budapesti kiemelt nemzetközi sportesemények megpályázásával és sikeres pályázat vagy jelentkezés esetén a  megrendezésre vonatkozó, a  nemzetközi sportesemények jogtulajdonosaival való szerződéskötéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat, d) a c) pontban meghatározott tevékenység keretében a Kormány nevében kapcsolatot tart és együttműködik Budapest Főváros Önkormányzatával, a  Magyar Olimpiai Bizottsággal, a  Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a  hazai és nemzetközi sportági szakszövetségekkel, külföldi kiemelt nemzetközi sportesemények házigazdáival és szervezőbizottságaival, valamint a  kiemelt nemzetközi sportesemények jogtulajdonosaival és szervezőivel, e) az a)–d)  pontokban meghatározott tevékenységek tekintetében a  Kormány részéről összehangolja a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködését, f ) előkészíti az a)–e) pontok szerinti tevékenységek ellátásához szükséges jogszabályokat. (2) Amennyiben a  nemzeti vagyon felügyeletéért felelős miniszter tulajdonosi jogkörgyakorlásába tartozó állami tulajdonú gazdasági társaság érintett az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásában, úgy a  miniszter az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatait a  nemzeti vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel együttműködésben végzi. (3) A  miniszter a  Budapest és a  fővárosi agglomeráció fejlesztéséért való felelőssége keretében a  jogerős építési vagy létesítési engedélyek megszerzéséig, a  kivitelezési tervek elkészültéig és a  kivitelezés megindításáról és a  kivitelezéshez szükséges források biztosításáról szóló kormánydöntés meghozataláig – az  egészségüggyel összefüggő építési beruházások kivételével – felügyeli a  Budapesten megvalósuló valamennyi állami-kormányzati városfejlesztési beruházást. (4) Az  (1)–(2)  bekezdésben meghatározott tárgykörökben a  Kormány részére előterjesztés kizárólag a  miniszter előterjesztésében vagy a miniszter kifejezett és részletes véleményének ismertetésével nyújtható be. 18. § (1) A  miniszter az  európai uniós ügyek koordinációjáért való felelőssége keretében felel az  európai politikák kialakításáért és koordinációjáért, továbbá – a  külgazdasági és külügyminiszter e  rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – az európai uniós kapcsolatokért. (2) A  miniszter az  európai uniós ügyek koordinációjáért való felelőssége keretében előkészíti az  európai uniós tagsággal összefüggő kormányzati koordinációhoz kapcsolódó jogszabályokat. (3) A  miniszter az  európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért való felelőssége keretében felel az  Európai Unió politikáiból eredő és az  európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati feladatok tárcaközi összehangolásáért, ennek keretében a) javaslatot tesz a  Kormány Európa-politikájának fő irányaira, valamint irányítja az  európai uniós tagságból eredő kormányzati feladatok előkészítését, végrehajtását, ellenőrzését, b) javaslatot tesz az  európai uniós tematikájú kormányülések napirendjére, előkészíti az  uniós vonatkozású kormányüléseket és azok napirendjén szereplő előterjesztéseket, c) összehangolja a Kormány európai uniós ügyekkel kapcsolatos együttműködésével összefüggő kormányzati feladatokat, ennek keretében ca) koordinálja a  Kormánynak az  európai uniós intézmények kormányzati részvétellel működő döntéshozó, döntés-előkészítő eljárásaiban képviselendő tárgyalási álláspontjait, biztosítja a  tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában, és közreműködik a magyar érdekek érvényesítésében, cb) összehangolja az  európai uniós tagságból fakadó kötelezettségek teljesítését, és részt vesz azok végrehajtásának ellenőrzésében, cc) képviseli a  Kormányt az  Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésein, részt vesz az  Európai Unió európaügyi minisztereinek találkozóin, közreműködik az Európai Tanács munkájában, és ellátja üléseinek előkészítését, d) a jogharmonizációs feladatok kivételével összehangolja a  minisztériumok és a  központi államigazgatási szervek uniós politikákhoz kapcsolódó tevékenységét és az uniós politikák végrehajtásához szükséges hazai intézkedéseket, e) gondoskodik az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati koordinációs rendszer működtetéséről, f ) részt vesz az uniós tagságból fakadó kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzésében, g) összehangolja a  Kormány és az  Országgyűlés európai uniós ügyekkel kapcsolatos együttműködésével összefüggő kormányzati feladatokat, h) ellátja a  Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a  továbbiakban: Állandó Képviselet) irányítását, kialakítja az Állandó Képviselet működésére vonatkozó szabályokat, i) javaslatot tesz az  Állandó Képviselet vezetőjének és az  Állandó Képviseleten működő nagykövetek kinevezésére és felmentésére. (4) A  miniszter az  európai uniós kapcsolatokért való felelőssége keretében meghatározza az  uniós relevanciájú külkapcsolatokat és azok kommunikációját, ennek keretében a) felel az európai uniós vonatkozású magyar kormányzati állásponttal összefüggő kapcsolattartásért az Európai Unió intézményeivel és egyéb szerveivel, különös tekintettel az  Európai Parlament, az  Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa egyes intézményi szereplőire, b) ellátja az európai uniós relevanciájú külkapcsolati kérdésekkel összefüggő feladatokat, c) elősegíti az  európai uniós döntésekben érintett magyar társadalmi és gazdasági szereplők magyar kormányzati állásponttal összeegyeztethető érdekeinek képviseletét az  európai uniós intézményi döntéshozatalban, d) összehangolja, illetve ellátja az  európai uniós ügyekben folytatott regionális együttműködésekkel összefüggő feladatokat. 19. § A miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért való felelőssége keretében a) előkészíti az  építésügyre, az  építészeti-műszaki tevékenységgel összefüggő szakmai kamarákra és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházásokra vonatkozó jogszabályokat, b) irányítja az  építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok, valamint e  vonatkozásban az  állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenységét, c) gyakorolja az  Országos Építésügyi Nyilvántartással, valamint az  Építésügyi Dokumentációs és Információs Központtal összefüggésben, jogszabályban a miniszternek címzett feladat- és hatásköröket. 20. § (1) A  miniszter a  helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért való felelőssége keretében előkészíti a  helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére és a területszervezési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. (2) A  miniszter a  helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért való felelőssége keretében a  helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben a) ellátja a  helyi önkormányzatok és társulásaik törvényességi felügyelete, valamint a  területszervezési eljárás tekintetében hatáskörébe utalt feladatokat, és e feladatok tekintetében szakmai irányítást gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenysége felett, b) kezdeményezi a Kormánynál ba) az  Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi önkormányzati képviselő-testület feloszlatására vonatkozó határozati javaslat Országgyűlés részére történő benyújtását, bb) az  önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának megvizsgálására vonatkozó alkotmánybírósági indítvány benyújtását, c) előkészíti az  ország területének közigazgatási tagozódásával, illetve a  területszervezéssel kapcsolatos, az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó döntéseket. 21. § A miniszter a  kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért való felelőssége körében a  kormánybiztosok feladatkörébe eső feladatok teljesüléséről – elsődlegesen a  kormánybiztosok beszámolói alapján – tájékoztatja a miniszterelnököt. 22. § A miniszter a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért és a társadalompolitika összehangolásáért való felelőssége körében a) támogatja a kormányzati stratégiák kidolgozását, b) figyelemmel kíséri a  kormányzati döntéshozatalt, és véleményt ad azok kormányzati stratégiákkal és társadalompolitikai céljaival való összhangjáról, c) támogatja a  kormányzati stratégiák és társadalompolitikai célok megvalósításával összefüggő jogszabály előkészítési feladatok ellátását, d) elemzi a kormányzati stratégiai és társadalompolitikai célkitűzések teljesülését, e) elemzi az európai uniós és nemzetközi politikai folyamatoknak a kormányzati stratégiai és társadalompolitikai célok teljesülésére gyakorolt hatását, f ) közreműködik a  Kormány és a  Kormány egyes tagjai által kormányzati és nem kormányzati kutatóintézetekkel együttműködésben folytatott stratégiai és társadalompolitikai kutatási tevékenységben, g) a Kormány más tagjától a  feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben információt, felvilágosítást, háttéranyagot, elemzést kérhet. 23. § (1) A  miniszter a  közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti és végrehajtja a közigazgatási minőségpolitikát, ennek részeként kidolgozza a közigazgatás minőségpolitikai elveit és a minőségbiztosítási eljárások alkalmazásának szakmai és módszertani szabályait. (2) A miniszter a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért való felelőssége keretében a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszterrel együttműködve részt vesz az  51.  §-ban foglalt feladatok végrehajtásában. 24. § (1) A miniszter a közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége keretében a) összehangolja a közigazgatás-politika, a közigazgatás-fejlesztés és a közigazgatás-korszerűsítés kormányzati feladatait, és a kormányzati döntés-előkészítés során érvényesíti azok követelményeit, b) módszertani szempontból segíti a  közigazgatási szervek szervezetfejlesztési, igazgatási módszerek és eljárások alkalmazásával összefüggő tevékenységét, c) kidolgozza és működteti a  hatáselemzési rendszert, összehangolja a  minisztériumok hatáselemzési feladatainak és a  jogi szabályozásból származó adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kormányzati tevékenység végrehajtását. (2) A  miniszter a  közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége keretében ellátja a  területi közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos különös feladatokat, ennek keretében a területi államigazgatás fejlesztése tekintetében a) gondoskodik az  erre vonatkozó kormányzati politika kialakításáról, érvényesítéséről és végrehajtásáról, valamint kidolgozza a területi közigazgatási szervek ügyfélszolgálati mintaszabályzatát, b) ellátja a  közigazgatási szervek nemzetközi együttműködésének koordinálását, részt vesz a  közigazgatási szervek nemzetközi képviseletében, elősegíti azok fejlesztését, c) véleményezési jogot gyakorol az  Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa magyar delegációja tagjainak kijelölése során. 25. § (1) A miniszter a közigazgatás-szervezésért való felelőssége keretében előkészíti a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok jogállására és működésére, b) a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzésére irányuló eljárásra vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter a közigazgatás-szervezésért való felelőssége keretében a) összehangolja a  fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági tevékenységét az  általános közigazgatási rendtartás általános szabályainak alkalmazása szempontjából, biztosítja e szabályok egységes alkalmazását, b) összehangolja a  több ágazatot érintő, közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok területi végrehajtását, c) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve kialakítja és működteti az egységes közigazgatási hatósági statisztikai rendszert, d) gondoskodik a  kormányablakok működtetéséhez szükséges feltételrendszer megteremtéséről és a kormányablak-tudástár tartalmának kialakításáról. 26. § (1) A miniszter a közbeszerzésekért való felelőssége keretében előkészíti a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter a közbeszerzésekért való felelőssége keretében a) kialakítja és végrehajtja a Kormány közbeszerzési politikáját, b) ellátja a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével kapcsolatos feladatokat. 27. § (1) A  miniszter a  kulturális örökség védelméért való felelőssége keretében előkészíti a  kulturális örökség, a  régészeti örökség és a műemléki érték védelmére, valamint a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter a kulturális örökség védelméért való felelőssége keretében a) meghatározza a  kulturális örökségvédelem kulturális javakkal kapcsolatos országos céljait, feladatait és követelményrendszerét, b) gondoskodik a  feladatkörébe tartozó kulturális örökségi értékek számbavételéről, nyilvántartásáról és az  ehhez kapcsolódó tudományos feladatok ellátásáról, valamint a  régészeti örökség számbavételéről, nyilvántartásáról, védendő területeinek meghatározásáról, védetté nyilvánításáról, védelméről, megőrzéséről, c) a kultúráért felelős miniszterrel és a  természetvédelemért felelős miniszterrel együttműködve ellátja a világörökséggel és az emlékhelyekkel kapcsolatos állami feladatokat, d) közreműködik az  örökségvédelmet érintő nemzeti szabványok kidolgozásában és a  műemlékekkel összefüggő sajátos építési termékek beépítési feltételeinek meghatározásában, e) ellátja a központi építészeti tervtanács műemléki tanácsadó testület működtetésével kapcsolatos feladatokat. 28. § A miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelőssége keretében előkészíti a) a településfejlesztésre, a településrendezésre és azokkal kapcsolatos információs rendszerre, b) a településtervezésre, c) az építmények elhelyezésének szakmai követelményeire, d) a hátrányos helyzetű településekre, e) az egységes elektronikus közműnyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat. 29. § (1) A  miniszter a  területrendezésért való felelőssége keretében előkészíti a  területrendezésre és az  ezzel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó jogszabályokat. (2) A  miniszter a  területrendezésért való felelőssége keretében e  vonatkozásban irányítja az  állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területrendezési tevékenységét. 30. § (1) A miniszter a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége keretében előkészíti az egyesülési jogra, a közhasznú jogállásra, valamint a civil szervezetek működésére és támogatására vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége keretében a) összehangolja a Kormánynak a civil és társadalmi kapcsolatok fejlesztésével összefüggő feladatait, b) ellátja a civil szervezetek és a közhasznú szervezetek működésének fejlesztését célzó feladatokat, c) működteti a civil információs centrumokat és a Civil Információs Portált. III. FEJEZET A MINISZTERELNÖK ÁLTALÁNOS HELYETTESE 31. § A miniszterelnök általános helyettese a miniszterelnök által meghatározott rendben helyettesíti a miniszterelnököt. 32. § (1) A miniszterelnök általános helyettese a Kormány 1. egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért, 2. nemzetpolitikáért, 3. – a 92. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nemzetiségpolitikáért felelős tagja. (2) A miniszterelnök általános helyettese vezeti a Nemzetpolitikai Kabinet üléseit. 33. § (1) A  miniszterelnök általános helyettese az  egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért való felelőssége keretében felel az  egyházpolitikáért és egyház-diplomáciáért, ennek keretében előkészíti a  vallási közösségekre vonatkozó jogszabályokat. (2) A  miniszterelnök általános helyettese az  egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért való felelőssége keretében a) összehangolja a  Kormány egyházi kapcsolattartással összefüggő feladatait, irányítja az  ezzel összefüggő stratégiai kérdések végrehajtását, b) előkészíti a szentszéki vegyes bizottság üléseit, megszervezi, lebonyolítja a bizottsági üléseket, c) együttműködik a határon túli egyházakkal, d) ellátja a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben az  egyházi jogi személyek nyilvántartásával kapcsolatban a  hatáskörébe tartozó feladatokat, e) ellátja – a  kormányzati nemzetközi humanitárius segítségnyújtás koordinációjáért és irányításáért való feladatkörében eljáró külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – a  keresztény vallásuk miatt üldözöttek megsegítése érdekében végzett kutatási elemző, koordinációs és nemzetközi humanitárius feladatokat. 34. § A miniszterelnök általános helyettese gondoskodik a  köztársasági elnök, a  Kormány és a  miniszterelnök által adományozható kitüntetésekkel és egyéb elismerésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról. 35. § A miniszterelnök általános helyettese a nemzetpolitikáért való felelőssége keretében a) kidolgozza a  magyar nemzet integritása, illetve határokon átnyúló összefogása érdekében a  kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikát, b) kapcsolatot ápol a magyar nemzetnek a szomszédos országokban és a világ más részein élő tagjaival, c) erősíti az  erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, muravidéki, őrvidéki, a  szórványban élő és a nyugati magyar nemzetrészek kölcsönös támogatásán alapuló együttműködést, d) összehangolja a  központi államigazgatási szervek a)–c)  pontokban foglaltakkal összefüggő tevékenységét, ennek keretében a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködik a külhoni magyarok oktatásával és kultúrájával kapcsolatos feladatok ellátásában, kulturális és anyanyelvi identitását erősítő és fejlesztő programok és fejlesztések megszervezésében, a magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárásában, megőrzésében, e) közreműködik a Bethlen Gábor Alap működtetésében, ennek keretein belül részt vesz a Bethlen Gábor Alapra vonatkozó döntések meghozatalában. 36. § (1) A  miniszterelnök általános helyettese a  nemzetiségpolitikáért való felelőssége keretében – a  102.  §-ban foglaltak kivételével – előkészíti a nemzetiségek jogaira vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszterelnök általános helyettese a nemzetiségpolitikáért való felelőssége keretében a) felel a Kormány nemzetiségpolitikájának kialakításáért, b) összehangolja a  nemzetiségpolitikai stratégiai szempontokat, és együttműködik a  nemzetiségi önkormányzatokkal, a nemzetiségek politikai, érdekképviseleti, kulturális és más szervezeteivel, c) felügyeli a  Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában foglaltak teljesítését, valamint az  ugyancsak Strasbourgban, 1995. február 1-jén létrehozott, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezményben foglaltak teljesítését, d) kezdeményezi a  Kormánynál az  Alaptörvénnyel ellentétesen működő nemzetiségi önkormányzat feloszlatására vonatkozó határozati javaslat Országgyűlés részére történő benyújtását. (3) A  Kormány – a  roma nemzetiségi önkormányzatok kivételével – a  nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletének szakmai irányítására a miniszterelnök általános helyettesét jelöli ki. 37. § (1) A miniszterelnök általános helyettesének tevékenységét a Miniszterelnökség segíti. (2) A miniszterelnök általános helyettesének 34. § szerinti tevékenységét a Miniszterelnöki Kabinetiroda segíti. 38. § A miniszterelnök általános helyettese – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – irányítja az  1.  mellékletben meghatározott központi államigazgatási szerveket. IV. FEJEZET AZ EGYES MINISZTEREK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 4. Az egyes miniszterek általános feladat- és hatásköre 39. § (1) A miniszter a feladat- és hatásköre gyakorlása során köteles együttműködni a Kormány más tagjával. (2) A miniszter – jogszabályban, valamint a Kormány határozatában meghatározott – feladatkörében a) javaslatot készít a Kormány általános politikájára, b) előkészíti a stratégiai dokumentumokat és az ezek végrehajtására vonatkozó programokat, koordinálja azok megvalósítását, c) előkészíti a  törvények és a  kormányrendeletek tervezeteit, a  Kormány, a  miniszterelnök és a  köztársasági elnök határozatait, valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki, különleges jogrend időszakára vonatkozó jogszabálytervezeteket dolgoz ki, d) intézményirányítást és -felügyeletet gyakorol, e) kezdeményezi és előkészíti a  feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, megköti a  nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat, f ) az Európai Unió intézményeinél, a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben felhatalmazás alapján e rendeletben meghatározottak szerint képviseli a Kormányt, g) gondoskodik az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáról, h) közreműködik az európai uniós források felhasználásában, i) jogszabály vagy szerződés alapján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat az állam tulajdonában álló gazdasági társaság tekintetében, illetve alapítói jogot gyakorol az alapítvány felett, j) gondoskodik – a  statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a  feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről. (3) A miniszter – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – irányítja, illetve felügyeli az 1. mellékletben meghatározott központi államigazgatási szerveket. 5. A belügyminiszter feladat- és hatásköre 40. § (1) A  belügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: miniszter) mint a  miniszterelnök nemzetbiztonságért felelős helyettese a Kormány 1. bűncselekmények megelőzéséért, 2. büntetés-végrehajtásért, 3. e-közigazgatásért, 4. élet és vagyonbiztonság védelméért, 5. határrendészetért, 6. helyi önkormányzatokért, 7. idegenrendészetért és menekültügyért, 8. katasztrófák elleni védekezésért, 9. közbiztonságért, 10. közfoglalkoztatásért, 11. közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért, 12. köziratok kezelésének szakmai irányításáért, 13. közlekedésrendészetért, 14. közszolgálati életpálya kidolgozásáért, 15. közterület-felügyelet szabályozásáért, 16. külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért, 17. külföldre utazás szabályozásáért, 18. minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért, 19. polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, 20. rendészetért, 21. szabálysértési szabályozásért, 22. személyiadat- és lakcímnyilvántartásért, 23. terrorizmus elleni küzdelemért, 24. településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért, 25. vízgazdálkodásért, 26. vízügyi igazgatási szervek irányításáért, 27. vízvédelemért felelős tagja. (2) A miniszter vezeti a Nemzetbiztonsági Kabinet üléseit. 41. § (1) A Kormány a minisztert jelöli ki 1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervként; 2. a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását vezető szervként; 3. a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény szerinti bűnügyi nyilvántartó szervként; 4. az  egyéni vállalkozóról és az  egyéni cégről szóló 2009.  évi CXV.  törvény 39.  § (1)  bekezdése szerinti nyilvántartást vezető szervként; 5. az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény szerinti nyilvántartó szervként; 6. a  szabálysértésekről, a  szabálysértési eljárásról és a  szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.  évi II. törvény szerinti szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat ellátó szervként; 7. az  egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014.  évi LXXXIII.  törvény szerinti működtetőként; 8. a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős szervként; 9. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV.  törvény szerinti közúti közlekedési nyilvántartó szervként; 10. a  közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000.  évi CXXVIII.  törvény szerinti közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szervként; 11. a  kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009.  évi LXII.  törvény szerinti kötvénynyilvántartó szervként; 12. a  közúti közlekedési nyilvántartás tekintetében az  Európai Unió rendszereivel (EUCARIS, RESPER) való információcserét lebonyolító nemzeti kapcsolattartó pontként; 13. részvételre az  Európai Unió intézményei tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő tevékenységében és a szakmai feladatait érintő tagállami képviselet ellátására; 14. a  közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.  évi LXXXIV.  törvény szerinti közlekedési igazgatási hatóságként az  okmánytárból és az  eredetiségvizsgálati nyilvántartásból történő, a  Kormány által rendeletben kijelölt szerveknek eseti jellegű egyedi adatszolgáltatás tekintetében; 15. a  mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott parkolási igazolványok kiadásával, cseréjével és pótlásával kapcsolatos, továbbá a  közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a  közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott, általánostól nem eltérő illetékességgel meghatározott közlekedési igazgatási feladatok ellátására; 16. a  személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az  azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti összerendelési nyilvántartást vezető szervként; 17. az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény szerinti központi szervként. (2) A  miniszter a  kezelésében lévő nyilvántartások tekintetében ellátja az  Európai Unió rendszereivel való információcserét lebonyolító nemzeti kapcsolattartó pont (EUCARIS, RESPER), illetve központi hatóság (ECRIS) hatáskörébe utalt, a  publikus kulcsú információs rendszer (PKI) koordinátor, az  úti okmányok szenzitív adatainak vizsgálatához kapcsolódó (SPOC) rendszer, valamint a  Schengeni Információs Rendszer (SIS II) keretében megvalósuló információcserével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatait, valamint a  foglalkoztatás mobilitás- és álláskeresés-hatékonyságát növelő egységes adatcserét biztosító (EURES) portál működtetését és fejlesztését. 42. § (1) A  miniszter a  büntetés-végrehajtásért való felelőssége keretében előkészíti a  büntetés-végrehajtási szervezet jogállására és működésére vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter megszervezi és irányítja a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet. 43. § (1) A  miniszter az  e-közigazgatásért való felelőssége keretében meghatározza az  e-közigazgatás általános elveit, előkészíti az e-közigazgatásra vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége keretében a) kialakítja az egységes közigazgatási informatikai fejlesztési és szolgáltatási kormányzati politikát, b) gondoskodik az  e-közigazgatás általános elveinek megfelelően a  közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában az  elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályok előkészítéséhez szükséges szakmai irányok meghatározásáról, c) megköti a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztését érintő szerződéseket, d) felügyeli a  kormányzati célú hírközlési szolgáltatót, a  központi elektronikus szolgáltató rendszer működtetőjét, valamint az  Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer, a  Zártcélú Rendészeti Hálózat, a Köznet, a K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer működését, valamint e hálózatok infrastrukturális alapját biztosító szervezetek tevékenységét, e) közreműködik a  védelemszervezés közigazgatási szerveket érintő informatikai feladatainak tervezésében, végrehajtásában, f ) ellátja az  összkormányzati szintű közigazgatási informatikai alkalmazásokkal és nyilvántartások összehangolásával összefüggő igazgatásszervezési feladatokat, g) az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az  infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedés szempontjának vizsgálatával jóváhagyja az  egyes kormányzati informatikai beszerzések és beruházások megvalósításához szükséges közbeszerzésekre irányuló előterjesztéseket, valamint ellenőrizheti a beruházás végrehajtását, h) ellátja az  Európai Unió tagállamainak az  elektronikus azonosítás területén történő együttműködésével kapcsolatos rendelkezésekről szóló kormányrendelet szerinti tagállami kapcsolattartási pont feladatait. (3) A  miniszter – jogszabályban meghatározott kivétellel – a  NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. útján központosított informatikai és telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt, gondoskodik az  igénybevevők informatikai és telekommunikációs eszközökkel történő ellátásáról és az ilyen eszközök működtetéséről. 44. § A miniszter a  határrendészetért való felelőssége keretében előkészíti az  államhatár őrizetére és a  határforgalom ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokat. 45. § (1) A  miniszter a  helyi önkormányzatokért való felelőssége keretében – jogszabályban meghatározott tárgykörben az  e  rendelet szerinti miniszterrel együttműködve – előkészíti a  helyi önkormányzatokra, a  helyi önkormányzatok tulajdonára és vagyonára, a  helyi önkormányzatok adósságrendezésére és a  helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállására vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelőssége keretében a) összehangolja a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait, a  helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges feltételek vizsgálatát, b) működteti a helyi önkormányzati vagyonkatasztert, c) közreműködik a központi költségvetésnek a helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében meghatározott támogatások körének, finanszírozásának és elszámolási rendjének kialakításában, az  ezt elősegítő információs rendszer működtetésében, valamint az ilyen támogatások nyújtásában, d) közreműködik a  helyi önkormányzatok és a  helyi önkormányzati költségvetési szervek számviteli és az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének működtetésében, e) közreműködik az  ágazati és térségi fejlesztési programok helyi önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában, f ) kialakítja az önkormányzati érdekszövetségekkel való kapcsolattartás és egyeztetés rendjét, g) az önkormányzati érdekszövetségek javaslatának kikérését követően a  24.  § (2)  bekezdés c)  pontjának figyelembevételével kijelöli az  Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa magyar delegációjának tagjait. 46. § A miniszter az idegenrendészetért és menekültügyért való felelőssége keretében előkészíti a) a külföldiek beutazására és tartózkodására, az idegenrendészeti hatóság működésére, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek magyarországi tartózkodására, c) a menekültek jogállására, a menekültügyi eljárásra és a menekültügyi hatóság működésére vonatkozó jogszabályokat. 47. § (1) A miniszter a katasztrófák elleni védekezésért való felelőssége keretében előkészíti a) a katasztrófavédelemre, a katasztrófák elleni védekezés irányítási rendszerére, b) a polgári védelem feladataira, szervezetére, működésére, az  állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségére, c) a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokra, d) az ipari balesetek megelőzésére és elhárítására, valamint az  országhatáron túli hatással járó ipari balesetek nemzetközi értesítési és kölcsönös segítségnyújtási rendszerére, e) – a honvédelmi szempontból létfontosságú rendszerelemek kivételével – a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos feladatokra vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter a katasztrófák elleni védekezésért való felelőssége keretében a) ellátja a hazai és a nemzetközi polgári válságkezelésből, katasztrófavédelmi feladatokból fakadó kormányzati és koordinációs feladatokat, b) biztosítja a  RODOS valósidejű nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszer, valamint a  Nemzetközi Radiológiai Adatcsere Központ működési feltételeit, c) ellátja a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottságának szerveivel való kapcsolattartást, d) irányítja a  védelmi igazgatás – feladat- és hatáskörébe tartozó – egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek értesítésével összefüggő tevékenységeket, e) gondoskodik a földtani veszélyhelyzet megelőzésével és elhárításával kapcsolatos feladatok ellátásáról. 48. § (1) A  miniszter a  közfoglalkoztatásért való felelőssége keretében előkészíti a  közfoglalkoztatási jogviszonyra, a  közfoglalkoztatás szervezésére, a  közfoglalkoztatási nyilvántartásra és a  közfoglalkoztatással összefüggő jogsértések szankcionálására vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter a közfoglalkoztatásért való felelőssége keretében a) kidolgozza a Kormány közfoglalkoztatási politikáját, gondoskodik annak érvényesítéséről és végrehajtásáról, b) ellátja a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek képzésével kapcsolatos feladatokat, c) megszervezi és az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatal közreműködésével működteti a  közfoglalkoztatás rendszerét, meghatározza a közfoglalkoztatás eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését, a közfoglalkoztatás tekintetében szakmai irányító miniszteri jogokat gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenysége felett. 49. § (1) A  miniszter a  köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelőssége keretében előkészíti a  köziratok kezelésére vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelőssége keretében a) ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtását a központi államigazgatási szerveknél, b) a közlevéltárak ellenőrzési tapasztalatait is felhasználva évente értékeli a  közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének helyzetét, az elektronikus iratkezelésre történő áttérés tapasztalatait, c) évente részletes szakmai tájékoztatót készít a közfeladatot ellátó szervek részére, az interneten a nyilvánosság részére folyamatos tájékoztatást nyújt az egységes iratkezelés gyakorlati végrehajtásának tapasztalatairól, d) az elektronikus iratkezelés egységes bevezetéséhez szükséges informatikai feltételrendszer megteremtése érdekében folyamatosan gyűjti, rendszerezi és elemzi a  közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének informatikai feltételrendszerére, infrastruktúrájára vonatkozó adatokat, valamint kidolgozza az  elektronikus iratkezelés egységes bevezetéséhez kapcsolódó koncepciókat. 50. § A miniszter a  közlekedésrendészetért való felelőssége keretében előkészíti a  közlekedésrendészetre vonatkozó jogszabályokat. 51. § A miniszter a közszolgálati életpálya kidolgozásáért való felelőssége keretében – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter közreműködésével – a) előkészíti a  közszolgálati tisztviselők kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, előmeneteli, illetmény- és felelősségi rendsz …