← Magyarország

68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelete a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról.

Röviden

Ez a rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokat határozza meg, beleértve a régészeti örökség, a műemléki értékek és a kulturális javak védelmét.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

68/

  1. (IV. 9.) Korm. rendelete a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról. A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló
  2. évi LXIV. törvény
  3. §

(1)bekezdés 1–4., valamint 8–
  1. pontjában, a
  2. §
(1)és
(2)bekezdése és az
  1. melléklet tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló
  2. évi CXXVI. törvény
  3. § a) és d) pontjában, 21/A. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
  4. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya
  1. a)a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott, a régészeti örökség, a műemléki érték és a kulturális javak védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező intézményekre, szervezetekre és szervekre, valamint azok eljárásaira,
  2. b)a kulturális örökség védelmével kapcsolatos nyilvántartásra vonatkozó szabályokra,
  3. c)a nyilvántartott régészeti lelőhely és a nyilvántartott műemléki érték védetté nyilvánításának szabályaira,
  4. d)a régészeti örökség felderítésének és kutatásának követelményeire, a régészeti feltárás és a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás szabályaira, a régészeti lelőhely és a lelet megtalálójának anyagi elismerésének szabályaira,
  5. e)a műemléki érték felderítésével és a védett műemléki érték kutatásával, továbbá védelmével kapcsolatos követelményekre és szabályokra, valamint f ) a kulturális javak védelmével kapcsolatos szabályokra terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. esztétikai helyreállítás: a restaurálás körébe tartozó azon kutatáson alapuló, konzerváló kezelésen túlmutató, a kulturális örökség védett elemei eredeti értékeinek, illetve ezek érvényesülése szempontjából a legkedvezőbb állapotának helyreállítását biztosító hozzátételek, kiegészítések vagy egyéb beavatkozások összessége, amelyek célja az értékek zavartalan megjelenésének biztosításával az értelmezhetővé, bemutathatóvá tétele; 2. konzerválás: a restaurálás körébe tartozó azon beavatkozások összessége, amelyek célja a kulturális örökség védett elemei eredeti anyagának változatlan állapotú megőrzését biztosító kezelése: a károsodási folyamatok megszüntetése vagy lassítása, az állapot stabilizálása, az alkotó anyagok szilárdítása, a szerkezet megerősítése, a tárgyhoz nem tartozó, az elváltozást, a károsodási folyamatot előidéző dolgok, szennyeződések eltávolítása; 3. megelőző konzerválás: olyan konzerválási beavatkozás, amelynek célja a károsodás közvetlen elkerülése, a károsodáshoz, lebomláshoz vezető folyamatok okainak megszüntetése, hatásuk mérséklése vagy lassítása; 4. régészeti feladatellátás területi szakasza: a terület földrajzi adottságai, régészeti jellemzői, továbbá a beruházóval szerződő, feltárásra jogosult múzeum gyűjtőterülete, vagy ezek együttes figyelembevétele alapján a feltárási projekttervben meghatározott terület; 5. restaurálás: védett műemléki értéken, vagy védetté nyilvánított kulturális javakon hatósági engedéllyel végzett művészeti alkotó tevékenység, melynek célja a védett kulturális örökségi elem konzerválása és esztétikai helyreállítása; 6. restaurálási terv: védett műemléki értéken vagy védett kulturális javakon a védett kulturális örökségi elem további tervezett roncsolásos kutatására vagy vizsgálatára, valamint konzerválására, esztétikai helyreállítására irányuló beavatkozáshoz készített terv; 7. restaurálási dokumentáció: védett műemléki érték vagy védett kulturális javak restaurálását hitelesítő dokumentáció, amely szöveges és ábrázolásos formában igazolja a beavatkozások szükségességét, bemutatja a folyamatukat, megkülönböztetve az eredeti részeket és a későbbi kiegészítéseket, részletezve minden olyan elemet, melyet a restaurálás hozzátett, megváltoztatott vagy eltávolított; 8. restaurátori kutatás: védett műemléki értéken vagy védett kulturális javakon végzett, tudományos módszerrel végzett, roncsolásmentes vagy roncsolásos jellegű restaurátori beavatkozás (mintavétel, szondázó feltárás), amelynek célja a kulturális örökségi elem alkotó anyagainak, állapotának és pusztulási folyamatának meghatározása, történeti rétegeinek megismerése, a története során keletkezett elváltozások, vagy azon végrehajtott változtatások következményeinek tanulmányozása, kiértékelése, többszintű vizsgálati folyamat, restaurálási beavatkozást alapoz meg vagy történeti adatgyűjtésre, megismerésre irányul; 9. restaurátori kutatási dokumentáció: védett műemléki értéken vagy védett kulturális javakon elvégzett roncsolásos és roncsolásmentes kutatást vagy vizsgálatot lezáró dokumentáció, amelynek tartalmaznia kell a kutatás során feltárt adatokat és tényeket, a kutatás folyamatának leírását, a kutatás rajzi és fényképes dokumentálását, a kutatási eredmények értelmezett összefoglalását, a továbbiakban szükséges beavatkozások ismertetését, a helyreállítási, illetve restaurálási javaslatot, a felhasznált szakirodalmat, a történeti forrásokat és ezek feldolgozását, védett műemléki érték esetén az épületkutatás leírását; 10. szabálytalan tevékenység: a kulturális örökségvédelem területén végzett olyan tevékenység, amelyet jogszabályban meghatározott követelmények és szempontok figyelmen kívül hagyásával, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások vagy a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által közzétett szakmai irányítói ajánlások és irányelvek megsértésével végeznek; 11. tájképi jelentőségű régészeti lelőhely: olyan régészeti lelőhely, amely megjelenésével környezetének meghatározó tájképi eleme (így különösen erőd, erődítés, vár, templom maradványai, földvár, halomsír, kunhalom, a domborzatból kiemelkedő, többszörösen rétegzett tell-település); 12. területátadás: a régészeti feltárást követően a munkaterület kivitelezési tevékenységre állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átadása a beruházónak; 13. területátvétel: a régészeti feltárást megelőzően a földmunkával járó változtatással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvétele a beruházótól. 3. Az örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv kijelölése és az ügyintézési határidő 3. §
(1)A Kormány a kulturális örökség védelmével (a továbbiakban: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására örökségvédelmi feladatkörében
  1. a)örökségvédelmi hatóságként (a továbbiakban: hatóság) a
  2. c)és
  3. d)pontban meghatározott feladatok kivételével az 1. mellékletben felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatalt (a továbbiakban: járási hivatal) az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területtel,
  4. b)a járási hivatalok örökségvédelmi hatósági feladatellátásának törvényességi, szakszerűségi ellenőrzésére és az e rendeletben meghatározott hatósági feladatokra örökségvédelmi hatóságként, valamint a hatóságnak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti felügyeleti szerveként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát;
  5. c)a Kötv. 71. §
(1)bekezdésében foglalt nyilvántartásokat vezető hatóságként országos illetékességi területtel a minisztert (a továbbiakban: nyilvántartást vezető hatóság); d) a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott feladatok tekintetében a kulturális javak hatóságaként országos illetékességi területtel a minisztert (a továbbiakban: kulturális javak hatósága) jelöli ki.
(2)A fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelemmel kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja az államháztartásról szóló
  1. évi CXCV. törvény
  2. § f )–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket, továbbá eljár az Ákr. szerinti felügyeleti szervként.
(3)A Kötv. szerinti, jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.
(4)A magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlására a Kötv. 86. §
(3)bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv a) ingatlanok esetében az
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerinti hatóság,
  2. b)kulturális javak esetében az e rendeletben foglaltak szerint kijelölt állami közgyűjtemény vagy örökségvédelmi háttérintézmény.
(5)A hatóság ügyintézési határideje – ha a Kötv. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik – huszonöt nap. 4. Az örökségvédelmi tanácsadó testületek 4. §
(1)A Kötv. 6. §
(3)bekezdése szerinti szakmai tanácsadó testületek
  1. a)az Ásatási Bizottság a régészeti örökség,
  2. b)a Műemléki Tanácsadó Testület a műemléki érték,
  3. c)a Kulturális Javak Bizottsága a kulturális javak védelmének tekintetében.
(2)Az Ásatási Bizottság a régészeti örökség védelmével kapcsolatos és egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a miniszter és a hatóságok munkáját. Az Ásatási Bizottság tizenegy tagú testület, amelynek
  1. a)egy tagját a Magyar Nemzeti Múzeum,
  2. b)egy tagját a Budapesti Történeti Múzeum,
  3. c)két tagját a megyei hatókörű városi múzeumok,
  4. d)két tagját az a)–
  5. c)pont hatálya alá nem tartozó egyéb, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok,
  6. e)egy tagját a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmények, f ) egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet,
  7. g)egy tagját a 3. §
(3)bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv, valamint h) egy tagját a Magyar Régész Szövetség javaslata alapján a kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező régész szakemberek közül két évre a miniszter kéri fel, további egy tagját az ugyanezen feltételeknek megfelelő szakemberek közül két évre a miniszter kéri fel.
(3)Az Ásatási Bizottság véleményének kikérése különösen indokolt a feltárásra jogosult intézmények részéről tervásatás vagy megelőző feltárás esetén.
(4)Az Ásatási Bizottság a feltárási engedély iránti kérelmek esetében vizsgálja
  1. a)a feltárási engedély iránti kérelem szakmai tartalmát;
  2. b)tervásatás esetén a kutatási programot;
  3. c)a feltárás indokoltságát, és feltételeinek biztosítottságát;
  4. d)a feltárást végző régész felkészültségét;
  5. e)a feltárás vezetésével megbízott régészre vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelmények teljesülését; f ) megelőző feltárás esetén a feltárásra kötött szerződés szakmai tartalmát;
  6. g)nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentációt és a feltárási projektterv tartalmát, valamint az abban foglaltak szerződésbeli összhangját;
  7. h)konzulens kijelölésének szükségességét, valamint
  8. i)a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet vagy az in situ (helyben és fizikai állapotromlás nélkül) megőrzendő régészeti emléket fizikailag érintő beavatkozás örökségi elemre, valamint a régészeti örökségi állomány egészére gyakorolt hatását, különös tekintettel arra, hogy a beavatkozás eredményezheti-e a régészeti lelőhelynek akár részleges állapotromlását.
(5)A Műemléki Tanácsadó Testület a műemléki érték védelmével kapcsolatos hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítésében vagy szakértőként a hatósági eljárás során véleményével segíti a miniszter, valamint az örökségvédelmi és építésügyi hatóság munkáját. A Műemléki Tanácsadó Testület húsz tagból áll, amelynek
  1. a)két tagját a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete,
  2. b)egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia Építészeti Tudományos Bizottsága,
  3. c)két tagját a műemlékvédelmi szakirányú továbbképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény,
  4. d)két tagját a művészettörténet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény,
  5. e)két tagját az okleveles restaurátorművész osztatlan képzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény, f ) két tagját a Magyar Építész Kamara,
  6. g)két tagját a Magyar Építőművészek Szövetsége,
  7. h)két tagját az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság,
  8. i)egy tagját a Magyar Építészeti Múzeum – Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ javaslata alapján, a műemléki területen szakértői jogosultsággal vagy kimagasló elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek közül két évre a miniszter kéri fel, további négy tagját az ugyanezen feltételeknek megfelelő szakemberek közül két évre a miniszter kéri fel.
(6)A Műemléki Tanácsadó Testület ülésén a véleményezendő ügytől függően legfeljebb tíz tag vesz részt.
(7)A Műemléki Tanácsadó Testület véleményének kikérése különösen indokolt az építtető, a beruházó vagy a tervező részéről műemléket vagy nyilvántartott műemléki értéket érintő ügyben.
(8)A hatóság a Műemléki Tanácsadó Testület szakvéleményét
  1. a)az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszának megindításához vagy a keretengedélyezés szakaszában,
  2. b)a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában,
  3. c)a hatósági eljárást megelőző egyeztetési szakaszban kérheti, ha jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, különleges követelmények előzetes tisztázásához szakértelem és komplex értékelés szükséges.
(9)Ha a hatóság a Műemléki Tanácsadó Testület szakvéleményét az eljárásnak az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerben (a továbbiakban: ÉTDR) történt megindítása után kéri, akkor a Műemléki Tanácsadó Testület a hatóság megkeresésének kézhezvételétől számított tíz napon belül szakvéleményt ad, vagy dönthet a szakvélemény megadásának mellőzéséről.
(10)A
(7)–
(9)bekezdés szerinti szakvélemény megadásának feltétele valamennyi, e rendeletben meghatározott, az engedélyezési eljárásban kötelezően benyújtandó melléklet teljes körű csatolása.
(11)A Műemléki Tanácsadó Testület vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység
  1. a)szakszerű-e,
  2. b)a benyújtott tervek alapján a védett műemléki érték védelmét veszélyezteti-e, valamint
  3. c)a műemlék és műemléki jelentőségű terület esetében az érték érvényesülését szolgálja-e.
(12)A Műemléki Tanácsadó Testület vizsgálhatja az építészeti minőséget.
(13)A Kulturális Javak Bizottsága a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a kulturális javak hatóságának munkáját és a miniszter egyéb szakmai feladatait. A Kulturális Javak Bizottsága nyolctagú testület, amelynek egy-egy tagját
  1. a)a Magyar Tudományos Akadémia,
  2. b)a Magyar Művészeti Akadémia,
  3. c)a Magyar Nemzeti Múzeum,
  4. d)az Országos Széchényi Könyvtár,
  5. e)a Szépművészeti Múzeum, f ) a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint
  6. g)a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetsége javaslata alapján két évre a miniszter kéri fel, további egy tagját két évre a miniszter kéri fel.
(14)A Kulturális Javak Bizottsága vizsgálja a védetté nyilvánításra vagy más, a megkeresésben foglalt intézkedésre vonatkozó javaslat megalapozottságát. II. FEJEZET A RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS A MŰEMLÉKI ÉRTÉK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE, VALAMINT A NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS A NYILVÁNTARTOTT MŰEMLÉKI ÉRTÉK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA 5. A régészeti lelőhely nyilvántartása 5. §
(1)Régészeti lelőhely központi, közhiteles nyilvántartásba vételét feltárásra jogosult intézmény vagy a hatóság kezdeményezheti a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú lelőhely-bejelentő adatlap benyújtásával a nyilvántartást vezető hatóságnál.
(2)A kezdeményezőnek a lelőhely-bejelentő adatlaphoz csatolnia kell
  1. a)a régészeti lelőhely kiterjedését ábrázoló, Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV-) rendszerben készült térképet,
  2. b)a lehatárolás vektoros állományát, valamint
  3. c)a lelőhely-bejelentő adatlap kitöltésére okot szolgáltató tudományos információ bizonyítékát, így különösen a régészeti feltárásról szóló jelentés és dokumentáció, szakirodalom, adattári dokumentum másolatát.
(3)Régészeti lelőhely nyilvántartásba vételére irányuló kezdeményezés esetén a nyilvántartást vezető hatóság
  1. a)helyszíni szemlét tarthat,
  2. b)adategyeztetést végez a régészeti lelőhely elhelyezkedése szerint illetékes hatósággal és a régészeti lelőhely területét érintő gyűjtőterülettel rendelkező múzeummal. 6. § A régészeti lelőhely nyilvántartásba vételéről szóló döntést a nyilvántartást vezető hatóság az Ákr.-ben foglalt feltételeknek megfelelően hirdetmény útján közli, valamint a döntésről készült közleményt közhírré teszi. 7. §
(1)A régészeti lelőhelyek nyilvántartása tartalmazza
  1. a)a nyilvántartott régészeti lelőhely megnevezését, egyedi azonosító számát, a fekvése szerinti települést és a lelőhely településen belüli sorszámát,
  2. b)a nyilvántartott régészeti lelőhely természetbeni elhelyezkedésének a különböző feltárási módszerekkel meghatározott, EOV-rendszerű vektoros kiterjedését,
  3. c)a nyilvántartott régészeti lelőhely védettségére vonatkozó adatokat:
  4. ca)az általános, kiemelt, fokozott vagy ideiglenes védettség megjelölését,
  5. cb)a védettség keletkezésének időpontját, ideiglenes védelem esetében a védelem időbeli hatályát,
  6. cc)a védettséget keletkeztető miniszteri döntés, határozat vagy jogszabály számát,
  7. cd)a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre vonatkozó elővásárlási jog fennállásának tényét,
  8. d)azon ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág), amelyek területén a lelőhely fekszik,
  9. e)a védetté nyilvánított régészeti lelőhely védőövezetének
  10. b)és
  11. c)pont szerinti adatait, f ) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból legyűjthető, a lelőhely és a védőövezet kiterjedését lefedő vektoros állományt,
  12. g)a nyilvántartott régészeti lelőhely régészeti szempontú leírását, a régészeti emlékek vagy leletek adatait, így különösen kormeghatározását, klasszifikációját, jellegét, elhelyezkedését, előkerülési módját és időpontját, a feltárásra és a kutatásra vonatkozó adatokat, illetve forrásaikat, veszélyeztetettségét, állapotát,
  13. h)a lelőhelyre vonatkozó hatósági határozatok, szakhatósági állásfoglalások számát, keltét, jogerejét és az elrendelt intézkedések tartalmát,
  14. i)az örökségvédelmi bírságkategóriába történő besorolást, valamint
  15. j)a védettség megszűnése esetén annak időpontját és az arról rendelkező jogszabály számát.
(2)A nyilvántartás az
(1)bekezdés d), valamint f )–h) pontja szerinti tartalmi követelményeket jogszabály vagy szolgáltatási szerződés alapján más, jogszabály alapján vezetett nyilvántartás tartalmára hivatkozással, annak közvetlen informatikai elérését biztosítva is teljesítheti. 6. A műemléki érték nyilvántartása 8. §
(1)A műemléki érték központi, közhiteles nyilvántartásba vétele vagy a nyilvántartásból való törlése (a továbbiakban együtt: műemléki érték nyilvántartása) a 3. mellékletben meghatározott adattartalom benyújtásával a nyilvántartást vezető hatóságnál kezdeményezhető.
(2)A műemléki érték nyilvántartására vonatkozó eljárás hivatalból indul.
(3)A műemléki érték nyilvántartása ügyében ügyfélnek minősül a kezdeményezéssel érintett ingatlan tulajdonosa, tulajdonosi joggyakorlója, vagyonkezelője, társasház esetén tulajdonosi közössége, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
(4)A műemléki érték nyilvántartására irányuló kezdeményezés esetén a műemléki érték elhelyezkedése szerint illetékes hatóság adatszolgáltatása kérhető a műemléki értékek meghatározása céljából.
(5)Ha a műemléki érték nyilvántartására irányuló kezdeményezést a hatóság nyújtja be, a 3. mellékletben meghatározott adattartalmat teljeskörűen kell megadni.
(6)Műemléki érték nyilvántartása csak értékvizsgálati dokumentáció elkészítését követően történhet. Az értékvizsgálati dokumentáció felvételét csak szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő végezheti, kötelező adattartalmát a 4. melléklet határozza meg.
(7)Ha a műemléki érték nyilvántartását kezdeményező nem ügyfél, a nyilvántartást vezető hatóság a döntéséről értesíti a kezdeményezőt.
(8)A nyilvántartást vezető hatóság az 5. mellékletben meghatározott adattartalmú értékleltár felvételéről gondoskodik
  1. a)a műemléki érték nyilvántartásáról szóló bejegyzését követő egy éven belül, de legkésőbb a műemlékké nyilvánítás előkészítése során,
  2. b)a Kötv. 92. §
(2)bekezdése szerinti nyilvántartott műemléki érték esetében az átminősítést követő öt éven belül.
(9)Ha a
(8)bekezdés a) pontjában meghatározott értékleltár a nyilvántartást vezető hatóság mulasztásából nem készült el, a nyilvántartott műemléki érték nyilvántartásba való bejegyzését követő egy év elteltével a bejegyzés törölhető. 9. §
(1)A védett műemléki értékek nyilvántartása tartalmazza
  1. a)a védett műemléki érték megnevezését, törzsszámát és egyedi azonosító számát, a fekvése szerinti települést és címet;
  2. b)a védett műemléki érték természetbeni elhelyezkedésének az EOV-rendszerhez illeszkedő pontszerű, vonalas létesítmény esetén a nyomvonal meghatározását, terület esetén annak vektoros kiterjedését, körülhatárolását;
  3. c)a védettségre vonatkozó alábbi adatokat:
  4. ca)az általános, a műemlékké nyilvánított egyedi, a területi vagy az ideiglenes műemléki védettség megjelölését,
  5. cb)a védettség keletkezésének időpontját, ideiglenes műemléki védelem esetében a védelem időbeli hatályát,
  6. cc)a védettséget keletkeztető miniszteri döntés, határozat vagy egyéb jogi aktus számát,
  7. cd)az örökségvédelmi bírság kategóriába, illetve a műemlék kategóriába történő besorolását,
  8. ce)a védett ingatlan-terület kiterjedését, cf ) a védett műemléki érték egészére vonatkozó értékleltár szerinti tételes meghatározását,
  9. cg)a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozás tényét,
  10. ch)az állami elővásárlási jog fennállásának tényét;
  11. d)azon ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, tulajdonviszony), amelyek területén a műemléki védelem fennáll;
  12. e)a védett műemléki érték leírását, azonosító fényképeit, valamint a 14. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. d)pontjában meghatározottakat; f ) a védett műemléki érték eredeti és jelenlegi funkcióját;
  3. g)a védett műemléki érték veszélyeztetettségének fennállását, okát és mértékét;
  4. h)a védett műemléki érték értékvizsgálatának, tudományos kutatásának és feltárásának adatait, a 14. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. e)pontjában foglaltakat, a műemléki érték műemlékké nyilvánításának és kutatásainak dokumentációit;
  3. i)a védett műemléki értékre vonatkozó hatósági iratok, határozatok, szakhatósági állásfoglalások számát, keltét, jogerejét és az engedélyezett, elrendelt intézkedések tartalmát;
  4. j)az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból legyűjthető, a védett műemléki érték kiterjedését lefedő földrészletek, alrészletek és építmények vektoros állományát.
(2)A nyilvántartás
(1)bekezdés d),
  1. i)és
  2. j)pontja szerinti tartalmi követelményeket jogszabály vagy szolgáltatási szerződés alapján más, jogszabály alapján vezetett nyilvántartás tartalmára hivatkozással, annak közvetlen informatikai elérését biztosítva is teljesítheti.
(3)Az
(1)bekezdésben meghatározott adatokat ki kell egészíteni, ha a nyilvántartásban nem szereplő, de a Kötv.
  1. §
  2. pontja értelmében a műemléki értékhez tartozó alkotórész vagy tartozék kerül elő.
  3. A régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartására, valamint védetté nyilvánítására vonatkozó közös szabályok
  4. §
(1)A nyilvántartást vezető hatóság a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre adatot szolgáltat.
(2)A kérelem benyújtásakor igazolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését vagy a Kötv. 72. §
(5)bekezdése szerinti díjmentességet.
(3)A 7. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. g)pontjában meghatározott adatok szolgáltatását a nyilvántartást vezető hatóság csak azoknak a szerveknek nyújthatja, amelyek ezt jogszabályban meghatározott feladatuk ellátása érdekében kérik.
(4)E rendelet alkalmazásával nem szolgáltathatók a) a 7. §
(1)bekezdés
  1. d)és f ) pontjában, valamint
  2. b)a 9. §
(1)bekezdés
  1. d)és
  2. j)pontjában meghatározott ingatlan-nyilvántartási, illetve állami földmérési és térképészeti adatok.
(5)A nyilvántartást vezető hatóság a hatóság számára hozzáférést biztosít dokumentumok elektronikus úton történő benyújtása érdekében.
(6)A Kötv. 71. §
(1)bekezdés a),
  1. c)és
  2. d)pontja esetében a védettség tényére vonatkozó adatokat a nyilvántartást vezető hatóságnak fel kell tölteni az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY).
(7)A nyilvántartást vezető hatóság az OÉNY-t vezető szervezet, az örökségvédelmi, építésügyi, ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok, járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a jegyző, a főjegyző, valamint a feltárási joggal rendelkező intézmények számára elektronikus hozzáférést biztosít az általa kezelt, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével összefüggő feladataik ellátásához szükséges adatokhoz. 11. §
(1)A nyilvántartott régészeti lelőhely és a nyilvántartott műemléki érték védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést (a továbbiakban: együtt: kezdeményezés) a nyilvántartást vezető hatóságnak kell benyújtani.
(2)A nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést a 2. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.
(3)A nyilvántartott műemléki érték védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést a 3. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.
(4)Ha a kezdeményezés hiányos, vagy nem helytálló adatokat tartalmaz, a nyilvántartást vezető hatóság felhívja a kezdeményezőt annak kiegészítésére vagy módosítására a benyújtástól számított tizenöt napon belül, határidő kitűzésével. A kiegészítés vagy módosítás határidőben történő teljesítésének elmulasztása esetén a nyilvántartást vezető hatóság a kezdeményezés további vizsgálatát mellőzheti.
(5)A miniszter a kezdeményezés alapján
  1. a)gondoskodik a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének tudományos előkészítéséről, vagy
  2. b)védetté nyilvánítási dokumentáció, illetve a védettség megszüntetésére vonatkozó tudományos állásfoglalás készítésének mellőzésével megtagadja a védetté nyilvánítást vagy a védettség megszüntetését.
(6)A miniszter az
(5)bekezdés b) pontja szerinti döntéséről a nyilvántartást vezető hatóság értesíti a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének kezdeményezőjét. 12. §
(1)A védetté nyilvánítás előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság a miniszter 11. §
(5)bekezdés a) pontja szerinti döntése alapján védetté nyilvánítási dokumentációt készít.
(2)A védetté nyilvánítás előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság értesíti a védetté nyilvánításra javasolt ingatlannal rendelkezni jogosultat. A több mint ötven rendelkezni jogosult értesítése során az Ákr. hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3)A nyilvántartást vezető hatóság a
(2)bekezdés szerinti értesítést megelőzően egyeztetést folytat le a hatósággal az esetleges ideiglenes védelem alá helyezés tárgyában.
(4)Nyilvántartott műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság a
(2)bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg – tizenöt napos határidő kitűzésével – kikéri az érintett nyilvántartott műemléki érték szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesterének, a fővárosban a fővárosi kerületi polgármesternek vagy a Margitsziget esetén a főpolgármesternek, valamint a nyilvántartott műemléki érték tulajdonosának vagy tulajdonosi közösségének véleményét a védetté nyilvánítással kapcsolatban.
(5)A több mint húsz rendelkezni jogosult fentiek szerinti véleményét közmeghallgatás keretében kell kikérni. A közmeghallgatás időpontját úgy kell kitűzni, hogy az azon részt vevők a műemlékké nyilvánításra vonatkozó észrevételeiket a 14. §
(4)bekezdése szerinti határidőben megtehessék.
(6)A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánítása tudományos előkészítésének befejezéséről értesíteni kell a) a
(2)bekezdésben meghatározott személyt és szervezetet,
  1. b)a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét,
  2. c)más jogszabály alapján is védett vagy közösségi jelentőségű (Natura 2000) érték vagy terület esetében a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot,
  3. d)a természetvédelmi kezelésért felelős szervet, ha a védelemre tervezett történeti kert, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet országos jelentőségű védett természeti vagy közösségi jelentőségű (Natura 2000) területen helyezkedik el. 13. §
(1)A nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítási dokumentációja tartalmazza
  1. a)a nyilvántartott régészeti lelőhely nyilvántartási számát,
  2. b)a nyilvántartott régészeti lelőhely földrajzi azonosító adatait és térképmellékletét,
  3. c)a védetté nyilvánítás tudományos indokolását a védetté nyilvánítandó örökségi ingatlan elem értékeinek megnevezésével, leírásával, fotó- és rajzi dokumentációjával, a lelőhelyen korábban elvégzett régészeti feltárás esetén a feltárt részek megjelölésével és az azonosításukra alkalmas adatokkal,
  4. d)a nyilvántartott régészeti lelőhely aktuális állapotának, esetleges veszélyeztetettségének leírását, további értékeinek feltárását célzó kutatásokra tett javaslatot,
  5. e)a nyilvántartott régészeti lelőhely kijelölésre javasolt védőövezetét, f ) a fenntartható használat főbb szempontjait,
  6. g)a nyilvántartott régészeti lelőhely védettségi fokozatára vonatkozó javaslatot és annak indokolását,
  7. h)a nyilvántartott régészeti lelőhelyre vonatkozó szakirodalmi, múzeumi, adattári dokumentumok megnevezését, azonosító adatait, az alapvető információkat tartalmazó dokumentumok másolatát,
  8. i)a nyilvántartott régészeti lelőhely és tervezett védőövezete fekvése szerinti ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág, tulajdonos, vagyonkezelő) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításához képest harminc napnál nem régebbi, a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles másolat alapján, valamint az ingatlanügyi hatóság által hitelesített térképmásolatot.
(2)A nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság figyelembe veszi a régészeti lelőhelyek nyilvántartásának adatait, továbbá – szükség esetén – más feltárásra jogosult intézmény, különösen a gyűjtőterületén érintett múzeum adatait.
(3)A nyilvántartást vezető hatóság a dokumentáció készítése során igénybe veheti az adott szakterületen szakértelemmel rendelkező személy vagy más feltárásra jogosult intézmény közreműködését.
(4)A védetté nyilvánítás előkészítése során észrevételt tehet, és a dokumentációba betekinthet, aki a védetté nyilvánítási eljárás megindításáról értesült, valamint akinek az adott ingatlanra vonatkozó jogát a védelem érinti. 14. §
(1)A műemléki érték védetté nyilvánítási dokumentációja tartalmazza
  1. a)a műemléki érték földrajzi azonosító adatait, kiterjedésének pontos meghatározását, térképmellékleteket és fotódokumentációt;
  2. b)a műemlékké nyilvánítás közérdekű célját, tudományos indokolását a védetté nyilvánítandó műemléki érték mindazon jellemzői megjelölésével, amelyek azt hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségűvé emelik;
  3. c)az értékleltárt;
  4. d)a nyilvántartott műemléki érték aktuális állapotának e rendeletben meghatározott tartalommal történő felvételét, esetleges veszélyeztetettségének leírását, további értékeinek feltárását célzó kutatásokra tett javaslatot;
  5. e)a nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó szakirodalmi, múzeumi, adattári dokumentumok megnevezését, azonosító adatait, az alapvető információkat tartalmazó dokumentumok másolatát; f ) a nyilvántartott műemléki érték kijelölésre javasolt műemléki környezetét;
  6. g)a nyilvántartott műemléki érték és környezete ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág, tulajdonos, kezelő) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításához képest harminc napnál nem régebbi, a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles másolat alapján, valamint az ingatlanügyi hatóság által hitelesített térképmásolatot;
  7. h)a fenntartható és méltó használat főbb szempontjait, a hasznosításra vonatkozó ajánlást;
  8. i)a településrendezési eszközök védetté nyilvánítandó műemléki értékre vonatkozó kivonatát.
(2)A védetté nyilvánítási dokumentációt a védetté nyilvánítást befolyásoló egyéb információk és az e rendeletben meghatározott és határidőben beérkezett vélemények figyelembevételével kell véglegesíteni.
(3)A műemléki védettség megszüntetését megalapozó tudományos állásfoglalás tartalmazza
  1. a)a műemlék hatósági nyilvántartási és földrajzi azonosító adatait, kiterjedésének pontos meghatározását, a térképmellékleteket, a tulajdoni lap másolatot, az archív és aktuális fotódokumentációt;
  2. b)a műemlék építészeti leírását, aktuális állapotának bemutatását;
  3. c)a műemlék örökségvédelmi szempontú értékelését;
  4. d)a műemléki védettség megszüntetésének kezdeményezője nevét, a kezdeményezés dátumát, előzményeit és indokait;
  5. e)a műemléki védettség megszüntetésére vonatkozó szakértői véleményt indokolással, továbbá ezen szakértői vélemény tartalmától függően az általános műemléki védelem fenntartására irányuló indokolt javaslatot.
(4)A műemlékké nyilvánítás előkészítése során az
(1)bekezdés szerinti dokumentáció elkészültét követő huszonegy napon belül észrevételt tehet, és a dokumentációba betekinthet, akit a védetté nyilvánítás tudományos előkészítésének befejezéséről hivatalosan értesítettek, valamint akinek az adott ingatlanra vonatkozó és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogát a védelem érinti. A határidőben beérkezett észrevételeket a nyilvántartást vezető hatóság érdemben megvizsgálja. 15. § A nyilvántartott régészeti lelőhely akkor nyilvánítható védetté, ha
  1. a)az közérdekű célt szolgál,
  2. b)hazánk történelmének és régészeti örökségének olyan kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű hiteles dokumentuma, ahol többféle feltárási módszerrel végeztek kutatást, valamint
  3. c)további kutathatósága biztosítható, és
  4. d)a lelőhelyen esetlegesen lévő régészeti emlék funkciója ismert és alaprajza hitelesen rekonstruálható. 16. §
(1)A nyilvántartott műemléki érték akkor nyilvánítható műemlékké, ha
  1. a)az közérdekű célt szolgál,
  2. b)a műemlékké nyilvánítás időszakában fennálló formájában
  3. ba)hazánk történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
  4. bb)kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül,
  5. bc)sérülései észszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változtatást, amely a műemléki értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné, és
  6. c)az értékleltár elkészült.
(2)Ha a nyilvántartott műemléki érték értékleltára vagy feltárása még nem teljes körű, a műemlékké nyilvánításra akkor kerülhet sor, ha az országos vagy kiemelkedő jelentőség a feltárt tudományos tények alapján legalább valószínűsíthető. 17. §
(1)A miniszter a 11. §
(5)bekezdés
  1. a)pontja szerinti döntése alapján a nyilvántartást vezető hatóság által elkészített dokumentáció ismeretében
  2. a)a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetése tárgyában rendeletet alkot,
  3. b)a dokumentáció kiegészítését rendeli el, vagy
  4. c)megtagadja a védetté nyilvánítást vagy a védettség megszüntetését.
(2)Az
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerinti esetben a nyilvántartást vezető hatóság a védetté nyilvánítási dokumentáció egy másolati példányát megküldi az illetékes hatóságnak. 18. § A helyi védelem alatt álló építészeti örökség körébe tartozó nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításának előkészítése során a 11–17. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
  2. a)a 12. §
(3)bekezdésében meghatározott egyeztetés mellőzhető, b) a 12. §
(2)és
(6)bekezdésében, valamint a Kötv. 29. §
(3)bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségének a nyilvántartást vezető hatóság a honlapján történő közzététellel tesz eleget, a hirdetményi kapcsolattartásnak nincs helye, c) a 12. §
(4)és
(5)bekezdésében meghatározott véleményt a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény szabályai szerint kell kikérni, közmeghallgatásnak nincs helye.
  1. § Az ideiglenes műemléki védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a
  2. §-ban meghatározottakat az Ákr.-ben meghatározott módon értesíteni kell.
  3. §
(1)A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításakor műemléki környezetnek minősülnek a) a –
(3)bekezdés szerinti kivétellel – műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos telkek, a kapcsolódó közterületszakaszok és a közterületszakaszokkal határos ingatlanok, amelyek a Kötv. 71. §
(1)bekezdés
  1. d)pontja szerinti központi, közhiteles nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) szerepelnek, vagy
  2. b)a védettségről szóló döntésben ettől eltérően kijelölt ingatlanok.
(2)A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításakor műemléki környezetnek jelölhető ki
  1. a)a nyilvántartott műemléki érték telkéhez kapcsolódó, azzal közvetlenül határos telek, továbbá
  2. b)az
  3. a)pontban meghatározott telkek által kijelölt közterületszakasz és az ehhez kapcsolódó telkek vagy telekrészek, különösen
  4. ba)amelyen az esetleges építési vagy más tevékenységek a műemlékké nyilvánítandó nyilvántartott műemléki érték állagát közvetlenül befolyásolhatják, vagy
  5. bb)amelyen a műemlékké nyilvánítandó nyilvántartott műemléki érték megjelenését, értékeinek érvényesülését közvetlenül befolyásoló építmény áll vagy építhető.
(3)A
(2)bekezdés szerinti kijelölés hiányában műemléki környezet nem jön létre. III. FEJEZET A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME
  1. A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre és a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelmények
  2. §
(1)A nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak a Kötv. és e rendelet alapján, valamint az e rendeletben meghatározott engedéllyel végezhető.
(2)A nyilvántartott régészeti lelőhely állapotromlásának minősül a réteg vagy rétegsor átvágása, a történeti összefüggés megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül.
(3)A földmunkával járó beruházással el kell kerülni
  1. a)a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet,
  2. b)a nyilvántartott tájképi jelentőségű régészeti lelőhelyet és
  3. c)az eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket.
(4)A lelőhely állapotváltozásával járó régészeti feltárás esetén előnyben kell részesíteni az eredeti rétegsort és történeti összefüggést tartalmazó lelőhelyrész megtartását. 22. §
(1)A régészeti feltárást végző vagy megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátásra a beruházóval szerződő intézmény vagy a 3. §
(3)bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv gondoskodik
  1. a)a feltárás megkezdésének bejelentéséről
  2. aa)engedélyköteles feltárás esetén a 6. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon a régészeti feltárás megkezdése előtt két nappal,
  3. ab)bejelentésköteles feltárás esetén a 13. §
(1)bekezdésében meghatározott módon,
  1. b)a régészeti feltárás jogszabálynak, valamint a miniszter által közzétett szakmai irányelveknek megfelelő elvégzéséről,
  2. c)a feltárási naplónak a munkavégzés idején a feltárási helyszínen való őrzéséről,
  3. d)a feltárt régészeti örökség őrzéséről, az elsődleges leletfeldolgozásról, a leletek végleges múzeumi befogadásáról, valamint a feltárás eredményének tudományos feldolgozásáról,
  4. e)a feltárási munkálatok szünetelése esetén a feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, f ) tervásatás és mentő feltárás esetén a feltárás befejezése után a rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használathoz szükséges tereprendezési munkák elvégzéséről, és
  5. g)a feltárás helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkező múzeum értesítéséről, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény vagy 3. §
(3)bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv (a továbbiakban együtt: feltárásra jogosult intézmény) végzi.
(2)Az engedélyköteles régészeti feltárás az
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti bejelentést követő második napon megkezdhető.
(3)A Kötv. 20. §
(2)bekezdés a)–c) pontja szerinti bejelentésköteles régészeti feltárás az
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti bejelentést követő második napon megkezdhető.
(4)A Kötv. 20. §
(2)bekezdés d)–e) pontja szerinti bejelentésköteles régészeti feltárás az
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti bejelentést követő ötödik napon megkezdhető a hatóság eltérő rendelkezése hiányában.
(5)A régészeti feltárás nem minősül építési tevékenységnek. 23. §
(1)Régészeti feltárást csak
  1. a)szakirányú mesterfokozattal,
  2. b)szakirányú mesterfokozattal egyenértékű okleveles régész szakképzettséggel,
  3. c)szakirányú mesterfokozattal egyenértékű, bölcsészettudomány képzési területen szerzett végzettséggel és régészeti specializációval rendelkező, vagy
  4. d)régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett, továbbá a feltárást végző vagy a feltárásba bevont intézménnyel – nagyberuházás esetén a bevont intézménnyel – munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló régész vezethet.
(2)A régészeti feltárást vezető régésznek (a továbbiakban: feltárásvezető) – a mentő feltárás kivételével – a feltárási engedély iránti kérelemben megjelölt feladatellátáshoz szükséges speciális szakirányú ismeretekkel és megfelelő feltárási gyakorlattal kell rendelkeznie.
(3)Megfelelő feltárási gyakorlatnak minősül a szakirányú mesterfokozat vagy szakképzettség megszerzését követően a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alapján az adott korszakot érintő feltárás vezetőjeként vagy a feltárási dokumentációban megnevezett munkatársként szerzett legalább 12 pont értékű szakmai gyakorlat.
(4)A feltárásra jogosult intézmény csak olyan régészt bízhat meg feltárás vezetésével, aki korábbi tevékenysége során a jogszabályban meghatározott dokumentációs kötelezettségeit teljesítette.
(5)A feltárásvezetőnek az egyes feltárási munkafolyamatok elvégzésében történő akadályoztatása esetén az engedélyes köteles a helyettesítésről az
(1)–
(4)bekezdésben foglaltaknak megfelelő módon gondoskodni.
(6)A feltárásvezető köteles
  1. a)a régészeti feltárás, különösen a próba- és a teljes felületű feltárás esetén a régészeti feltárás vezetésével kapcsolatos feladatokat személyesen a helyszínen irányítani,
  2. b)a feltárási naplót naprakészen, a munkálatokkal egy időben úgy vezetni, hogy annak alapján a feltárás célkitűzései, addigi menete és eredményei követhetők legyenek, valamint
  3. c)a 24. § szerinti szakmai irányelveknek megfelelő dokumentációt elkészíteni.
(7)Több korszakot érintő régészeti feltárás esetén az
(1)bekezdés szerinti szakképzettséggel és a
(3)bekezdés szerinti feltárási gyakorlattal rendelkező munkatársat vagy konzulenst kell bevonni a régészeti feladatellátásba. 24. § A 3. §
(3)bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv a Magyar Nemzeti Múzeum bevonásával minden év február 28-ig előkészíti és megküldi a miniszternek a régészeti feltárás szakmai irányelveit, amelyeket a miniszter az Ásatási Bizottság bevonásával véleményez. Az elfogadott szakmai irányelveket a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján minden év április 30-ig közzéteszi. 25. §
(1)Régészeti feltárásra alkalmas napnak minősül az a munkanap, amelyen az időjárási és a talajviszonyok, továbbá egyéb körülmények nem akadályozzák meg a feltárási tevékenységet.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltakra figyelemmel régészeti feltárásra alkalmatlan különösen az a nap, amelyen a feltárási tevékenységet
  1. a)a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje,
  2. b)a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy
  3. c)a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó megakadályozza. 26. §
(1)A régészeti feltárásról jelentést kell készíteni, mely tartalmazza
  1. a)a 2. mellékletben meghatározott tartalmú lelőhely-bejelentő adatlapot,
  2. b)a szöveges ismertetést és
  3. c)a feltárás helyszínrajzát, mely tartalmazza a kutatott lelőhely ismert kiterjedésének körvonalát és a feltárt, kutatott terület zárt alakzatként ábrázolt határát a térképlapon olvashatóan feltüntetett koordinátákkal.
(2)Az
(1)bekezdés a) pontja szerinti adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni.
(3)Az
(1)bekezdés
  1. b)pontja szerinti szöveges ismertetés tartalmazza
  2. a)engedélyhez kötött feltárás esetén a feltárási engedély számát vagy az arra történő utalást, hogy a feltárás nem tartozik az engedélyezési körbe, országos jelentőségű védett természeti területen végzett régészeti feltárás esetén a természetvédelmi hatóság által kiadott engedély számát,
  3. b)a lelőhely nyilvántartási azonosítóját,
  4. c)a feltárás menetét, a feltárás eredményeinek rövid összefoglalását,
  5. d)a feltárt terület nagyságát,
  6. e)a leletek elhelyezését, f ) a lelőhely feltárás utáni állapotáról szóló adatokat,
  7. g)az alkalmazott módszereket, továbbá
  8. h)az előkerült leletek összefoglaló ismertetését.
(4)A jelentés egy-egy példányát a feltárás befejezését követő harminc napon belül meg kell küldeni
  1. a)papír alapon és elektronikus adathordozón
  2. aa)a hatóságnak,
  3. ab)a nyilvántartást vezető hatóságnak és
  4. ac)a Magyar Nemzeti Múzeumnak,
  5. b)elektronikus adathordozón
  6. ba)a területileg érintett megyei hatókörű városi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte,
  7. bb)a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, valamint
  8. bc)a területi és természetvédelmi hatóságnak és a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak, ha a feltárás országos jelentőségű védett természeti területen történt.
(5)A jelentés további egy példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amely a feltárási engedélyt kapta. 27. §
(1)A feltárási dokumentáció tartalmazza
  1. a)a feltárási naplót,
  2. b)régészeti bontómunka esetén a legkisebb bontási egységekre (jelenség, réteg) vonatkozó adatlapokat,
  3. c)a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést,
  4. d)az azonosított vagy feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fotódokumentációt, méretarányos alap- és metszetrajzot, EOV-rendszerben, készült helyszínrajzot és térképet, valamint mindezek listáit,
  5. e)bármilyen technikával rögzített adatot, f ) a régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozásáról és muzeális intézménybe történő végleges befogadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tartalmú dokumentációját.
(2)A feltárási napló a régészeti feltárás – hatósági és bírósági eljárásban felhasználható – alapdokumentuma, amelynek első részében a feltárás időpontját, a feltárásban közreműködők létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket, a régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat, a második részében a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket kell a feltárás megkezdésétől a befejezéséig folyamatosan vezetni a feltárás módszerétől függően.
(3)A feltárási napló első részében rögzített adatokat a hatóság vagy megelőző feltárás esetén a beruházó nem vitathatja.
(4)A feltárási dokumentáció egy-egy példányát a feltárás befejezésétől számított egy éven belül meg kell küldeni
  1. a)papír alapon és elektronikus adathordozón
  2. aa)a nyilvántartást vezető hatóságnak,
  3. ab)a Magyar Nemzeti Múzeumnak,
  4. ac)a leletanyagot véglegesen befogadó múzeumnak,
  5. b)elektronikus adathordozón
  6. ba)a hatóságnak,
  7. bb)a területileg érintett megyei hatókörű városi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, valamint
  8. bc)a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte. 28. §
(1)A jelentés és a feltárási dokumentáció beérkezéséről a nyilvántartást vezető hatóság igazolást bocsát ki. Ha a jelentés vagy a feltárási dokumentáció hiányos, a feltáró intézményt határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel.
(2)A nyilvántartást vezető hatóság a jelentés és a feltárási dokumentáció szakmai tartalmának ellenőrzésébe bevonhatja az Ásatási Bizottságot.
  1. Bejelentésköteles feltárási tevékenységek, valamint a fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának bejelentése
  2. §
(1)A Kötv. 20. §
(2)bekezdésében megjelölt tevékenységet annak megkezdése előtt legalább öt nappal be kell jelenteni lelőhelyenként
  1. a)elektronikus úton a hatóságnak, valamint
  2. b)országos jelentőségű védett természeti terület esetén a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak.
(2)Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának minősül, ha a fémkereső műszer használója hitelt érdemlően bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a fémkereső műszer. Hitelt érdemlő bizonyításnak számít a munkaköri leírás, a cégszerűen aláírt megbízás vagy megrendelés.
(3)Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használata
  1. a)feltárásra jogosult intézmény által fémkereső műszerrel végzett lelet- és lelőhely-felderítés,
  2. b)a hadtörténeti örökség kutatására miniszteri rendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv által fémkereső műszerrel végzett hadtörténeti örökségi helyszín felderítése,
  3. c)tervszerű lőszermentesítés,
  4. d)közmű-nyomvonal keresése,
  5. e)háborús kegyelettel összefüggő feltárás, exhumálás.
(4)A Kötv. 20/A. §-át és e rendeletnek a fémkereső műszer használatára vonatkozó rendelkezéseit a bűnüldöző és nyomozó szervek feladatellátására, valamint a tűzszerészeti tevékenységre nem kell alkalmazni.
(5)A
(3)bekezdés a) pontja esetében a bejelentést a 7. mellékletben meghatározott adattartalommal kell megtenni.
(6)A
(3)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell
  3. a)a fémkereső műszer használatával érintett terület egyértelmű lehatárolását EOV-rendszerben készült térképen,
  4. b)a fémkereső műszer használatának tervezett idejét,
  5. c)az alkalmazni tervezett fémkereső műszer típusának megnevezését és leírását.
(7)A
(3)bekezdés a) pontja szerinti tevékenység végzése során az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában megjelölt szervnek a 47. §
(3)bekezdése szerinti tudomásulvételről szóló értesítését a tevékenység végzője köteles a tevékenység végzése során magánál tartani, és a fémkereső műszer használatának ellenőrzésére jogosult szerv felszólítására bemutatni.
(8)A
(3)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja esetében a fémkereső műszer használójának igazolnia kell, hogy hivatása gyakorlásához szükséges a fémkereső műszer. 10. A megelőző feltárás részletes szabályai 30. § Megelőző feltárás esetén a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelményeket a 31–36. §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 31. § Megelőző feltárás előkészítése során a beruházó köteles a feltárásra jogosult intézmény rendelkezésére bocsátani
  3. a)az érintett területek azonosításra és területszámításra alkalmas adatait,
  4. b)a beruházás helyszínrajzát, a meglévő és tervezett közművek nyomvonalát,
  5. c)a beruházás alapozási terveit,
  6. d)a földfelszín alatti munkák műszaki leírását,
  7. e)a tereprendezésre vonatkozó adatokat, f ) a kivitelezés megkezdésének tervezett időpontját,
  8. g)– a Kötv. 7. § 20. pont
  9. c)alpontja kivételével – nyilatkozatot arról, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül-e,
  10. h)nagyberuházás esetén nyilatkozatot a beruházás teljes bekerülési költségének tervezett összegéről, és
  11. i)a beruházás építési engedélyét, ha az rendelkezésre áll. 32. §
(1)Megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátás költségeire vonatkozó költségbecslést a feltárásra jogosult intézmény az alábbi tartalmi elemekkel készíti el:
  1. a)a megelőző feltárás hatósági határozatban előírt módszere,
  2. b)a megelőző feltárás előírt módszerének részét képező régészeti feladatellátás,
  3. c)a résztevékenységek egységnyi költsége mind területegység, mind időegység alkalmazása esetén,
  4. d)az egységre nem vetíthető résztevékenységek tételes költsége,
  5. e)az egységnyi költség mértékét befolyásoló tényezők, így különösen: régészeti rétegek várható száma, réteg jelentkezésének mélysége, rétegsor mélysége, régészeti emlékek várható száma, kiterjedése, leletsűrűség, f ) a járulékos (infrastrukturális, logisztikai, koordinációs) költségek,
  6. g)az elsődleges leletfeldolgozás költségei, legfeljebb a régészeti feltárás költségeinek harminc százaléka.
(2)A régészeti feladatellátás költségeire alkalmazható legmagasabb hatósági árakat a 8. melléklet tartalmazza.
(3)A régészeti feladatellátás költségeire alkalmazható árak tartalmazzák a feltárást végző intézmény vagy a 3. §
(3)bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv (a továbbiakban együtt: feltárást végző intézmény) működési költségének a feltárásra eső hányadát, amely legfeljebb 15%.
(4)Az elfedés lehetőségét vizsgáló talajtani fúrások költségeinek meghatározása a beruházóval egyeztetett költségtétel alapján történik. 33. §
(1)Megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell
  1. a)a feltárás pontos helyét az azonosításra alkalmas adataival és térképi megjelölésével, a régészeti lelőhely nyilvántartási azonosítóját,
  2. b)a feltárás tárgyát és a módszereit,
  3. c)a szerződő felek közötti kapcsolattartók nevét, beosztását, munkahelyét,
  4. d)a megelőző feltárás 32. §-ban foglaltak alapján meghatározott költségei folyósításának módját és ütemezését,
  5. e)a régészeti feltárás terepi munkarészének időtartamát, befejezésének időpontját, f ) a különleges munkavégzési körülmények esetére vonatkozó rendelkezéseket,
  6. g)a megelőző feltáráshoz kapcsolódó földmunkával kapcsolatos rendelkezéseket,
  7. h)a régészeti feladatellátás megkezdését biztosító előleg esetén a felek megállapodása szerinti összegét, valamint
  8. i)a tételes költségelszámolás módját és határidejét.
(2)Ha a hatóság a beruházás engedélyezése során előírta a megelőző feltárás módját, a szerződésben az előírtaktól eltérni csak a hatóság hozzájárulásával lehet. 34. §
(1)Megelőző feltárás esetén az engedélyes köteles
  1. a)a régészeti feladatellátást a műszaki és gazdaságossági követelményeknek megfelelően a legnagyobb gondossággal elvégezni,
  2. b)a régészeti munkavégzésre alkalmas munkaterületet területátvételi állapotrögzítő jegyzőkönyvvel átvenni,
  3. c)a feltárási napló első részébe a beruházó számára betekintést biztosítani,
  4. d)a feltárást követően a munkaterületet a beruházónak területátadási állapotrögzítő jegyzőkönyvvel átadni.
(2)A megelőző feltárás a terület régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban történő átvételét követően kezdhető meg. A munkaterületen, valamint az annak megközelítésére kijelölt területen felmerülő zöldkár rendezése a beruházó feladata.
(3)Régészeti munkavégzésre alkalmas állapotúnak minősül a terület, ha
  1. a)a beruházási területen belüli feltárandó régészeti lelőhely kijelölése – legfeljebb 50 méteres távolságban elhelyezett, jól látható, egyértelműen megjelölt karókkal – megtörtént, a kitűzött pontok koordinátáit tartalmazó kitűzési jegyzőkönyvet és kitűzési vázrajzot papír alapon és EOV-rendszerben készült digitális térkép (állomány) formájában a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta;
  2. b)megtörtént a fakitermelés, bozót-, nád-, cserje- és egyéb növényzet irtása, a szántóföldi növényzet betakarítása vagy irtása;
  3. c)építmény, építési, bontási vagy a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladék, továbbá egyéb jelentős méretű vagy mennyiségű tárgy nem található a munkaterületen;
  4. d)a közművezetékek terepi kijelölése megtörtént, leíró és térképes dokumentációját (beleértve – ha rendelkezésre áll – az EOV-rendszerben készült állományt
  5. is)a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta, vagy ha nincs közművezeték a területen, és annak védőtávolsága sem érinti a területet és a beruházó átadta a közműszolgáltató nyilatkozatát a feltárást végző intézménynek;
  6. e)a lőszer- és a tűzszerészeti vizsgálat és mentesítés megtörtént, és a lőszermentesítés minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta; f ) a megelőző feltáráshoz kapcsolódóan földdepók létesítése szükséges, azok – ha lehetséges – a régészeti feltárással érintett területen kívül kijelölésre kerültek a feltárásra jogosult intézmény javaslata alapján – a feltárásra vonatkozó szerződésben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában – oly módon, hogy azok a régészeti lelőhely esetlegesen nem ismert, a beruházás miatt a későbbiekben feltárandó részeit ne fedjék el, ugyanakkor a feltárás helyszínétől ne legyenek a szükségesnél távolabb; valamint
  7. g)a beruházó biztosítja a feltárandó terület megközelíthetőségét a feltárást végző intézmény számára.
(4)Ha a beruházás előkészítése során a munkaterületen az emberre és környezetre veszélyt jelentő anyagok jelenlétét tárják fel, a beruházó köteles a munkaterület átadása során a felderítés minőségbiztosítási jegyzőkönyvét átadni a feltárást végző intézménynek.
(5)Ha a feltárás beépített ingatlanon vagy a telekhatáron álló épülettel közvetlenül szomszédos területen – különösen történeti településmag területén – történik, a területátvételi állapotrögzítő jegyzőkönyvnek ki kell térnie a meglévő épületrészek megőrzésének szempontjaira is. Ilyen esetben a régészeti feltárási módszerek és technikák alkalmazása során figyelemmel kell lenni az építmények tartószerkezeti sajátosságaira.
(6)A régészeti feltárást követő területátadás során felvett állapotrögzítő jegyzőkönyv tartalmazza
  1. a)a régészeti lelőhely feltárt részének méretét és elhelyezkedését,
  2. b)a régészeti lelőhely ismert, de fel nem tárt, elfedett részének méretét és elhelyezkedését,
  3. c)a feltárást végző intézmény nyilatkozatát a régészeti lelőhely állapotáról és az elfedés régészeti előkészítéséről, valamint
  4. d)az
  5. a)és
  6. b)pontban meghatározottak ábrázolását EOV-rendszerben készült digitális térképen.
(7)A feltárási naplóban rögzíteni kell a területátvétel és a területátadás tényét. A területátvételi és a területátadási állapotrögzítő jegyzőkönyv a feltárási dokumentáció részét képezi. 35. §
(1)Ha a régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé – legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig –, az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti régészeti bontómunka megkezdését a 7. mellékletben meghatározott adattartalommal a hatóságnak be kell jelenteni.
(3)A régészeti bontómunka részét képező tevékenységek nem minősülnek kézi földmunkának. 36. §
(1)A feltárás befejezése után az építési helyszín kivitelezési tevékenység végzésére való alkalmassá tétele, illetve az ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzése megelőző feltárás esetén a beruházó feladata.
(2)A régészeti földmunkát, valamint a kivitelezés földmunkáit, a feltárás vezetőjének irányításával régészeti megfigyelés mellett kell végezni, melynek költsége a területen elvégzett megelőző feltárás költségének része. A régészeti földmunka esetében a régészeti megfigyelés költsége a területen végzett megelőző feltárás költségének része.
(3)Ha a megelőző feltárást szükségessé tevő beruházás bármilyen okból meghiúsul, vagy szünetelésének időtartama a feltárás felfüggesztésétől vagy befejezésétől számítva meghaladja az egy évet, a beruházó köteles az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről és a feltárt régészeti emlékeknek a hatóság által előírt állagmegóvásáról gondoskodni.
(4)Ha a beruházás vagy a feltárás munkálatainak harminc napot meghaladó szünetelésére a feltárást végző intézménynek fel nem róható okból kerül sor, a feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást végző intézmény a beruházó költségére köteles gondoskodni. 11. A nagyberuházással kapcsolatos régészeti feladatellátás általános szabályai 37. §
(1)Nagyberuházással kapcsolatos régészeti feladatellátás esetén a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelményeket és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 38–45. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)A nagyberuházáshoz kapcsolódóan létesített anyagnyerőhely vagy célkitermelőhely vonatkozásában a nagyberuházás esetén folytatott régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha az anyag-nyerőhely vagy a célkitermelő-hely létesítése nagyberuházásnak minősül.
(3)A rendelkezésre álló örökségvédelmi hatástanulmány vagy próbafeltárás nélkül készült előzetes régészeti dokumentáció esetén a hatóság dönt arról, hogy az alkalmas-e az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására. A hatóság – a 3. §
(3)bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv véleményének kikérésével, észszerű határidő kitűzésével – előírja a hiányzó munkarészek pótlását vagy új előzetes régészeti dokumentáció elkészítését. 38. §
(1)Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető, ha
  1. a)a nyomvonalas létesítmény esetén a tervezett földmunkák által érintett terület szélessége nem éri el a 3,5 métert,
  2. b)nem nyomvonalas létesítmény esetén a régészeti lelőhely földmunkával érintett területe nem éri el az 1000 m2-t,
  3. c)a 3. §
(3)bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv rendelkezésére álló tervezési és régészeti adatok alapján megállapítható, hogy a beruházás során végzett földmunka nem éri el a régészeti örökség jelentkezésének felső síkját vagy a beruházás megvalósításának módja nem veszélyezteti a régészeti jelenségeket, vagy d) az előzetes régészeti dokumentáció készítése során elvégzett roncsolásmentes vizsgálatok eredményei vagy a beruházás jellege próbafeltárás végzését nem indokolják.
(2)Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készítésére – a próbafeltárás végzésének kivételével – a Kötv. 23/C. §-át kell alkalmazni. 39. §
(1)Az előzetes régészeti dokumentáció két fázisban is készülhet: adattári és lelőhely-felderítési (ERD-I.), valamint próbafeltárási (ERD-II.).
(2)Az előzetes régészeti dokumentáció keretében a próbafeltárást az akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni, ha
  1. a)a próbafeltárás építmény, aszfalt vagy térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel vagy vegetációval való fedettség miatt részben sem lehetséges, vagy
  2. b)az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez.
(3)Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett próbafeltárásról szóló bejelentéssel egyidejűleg igazolni kell, hogy a próbafeltárásra vonatkozó szerződés megkötésre került. A bejelentésben – a Kötv. 7. § 20. pont c) alpontja kivételével – a beruházó nyilatkozik a beruházás a Kötv. 23/F. §
(4)bekezdése alapján tervezett teljes bekerülési költségének tervezett összegéről, továbbá arról, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül.
(4)A próbafeltárás a bejelentés megtételére a 29. §
(1)bekezdésében előírt határidő leteltét követően kezdhető meg, ha
  1. a)jogszabály alapján egyéb engedélyre nincs szükség,
  2. b)a próbafeltárás területe a 34. §
(3)bekezdése szerint régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban van, és c) a hatóság a tevékenység végzése ellen nem emelt kifogást. 40. §
(1)Az egy megyét érintő nagyberuházás egészére egy feltárási projekttervet kell készíteni.
(2)Ha a nagyberuházás több megye területét érinti, a régészeti feladatellátás területi szakaszait megyei bontásban kell meghatározni. Feltárási projektterv a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátás területi szakaszaira külön is készíthető.
(3)A feltárási projektterv készítése során az elfedés alkalmazása tekintetében figyelembe kell venni, hogy ha a kivitelezés során eltávolítandó talajréteg alsó síkja és a régészeti emlékek jelentkezésének felső síkja között a régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító magasságú és konzisztenciájú intakt földréteg a) marad, elfedést nem kell alkalmazni, b) nem marad, a Kötv. 23/E. §
(8)bekezdése alapján alkalmazható elfedés.
(4)A hatóság dönt a
(3)bekezdés szerinti intakt földréteg megfelelőségéről.
(5)A feltárási projekttervnek tartalmaznia kell a régészeti feltáráshoz kapcsolódó földmunka becsült mennyiségét.
(6)A feltárási projektterv készítése során az Ásatási Bizottság szakmai véleménye kérhető különösen
  1. a)több megyét érintő nagyberuházás,
  2. b)elfedés alkalmazására irányuló javaslat esetén.
(7)Az előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére vagy a földterület megszerzésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik.
(8)Ha a
(7)bekezdés szerinti első hatósági eljárás megindításakor a próbafeltárást akadályozó körülmény még nem hárult el, az előzetes régészeti dokumentáció addig elkészült munkafázisait kell csatolni a kérelemhez.
(9)A hatóság megvizsgálja, hogy a benyújtott előzetes régészeti dokumentáció a földmunkával járó teljes tevékenységre vonatkozóan készült-e.
(10)A hatóság a beruházás műszaki adatainak a régészeti érintettség szempontjából lényeges megváltozása vagy a beruházás helyszínének részleges megváltozása esetén a feltárási projektterv módosítását írhatja elő.
(11)A beruházás helyszínének teljes megváltoztatása örökségvédelmi szempontból új beruházásnak minősül, mely esetben a beruházónak új feltárási projekttervet kell készíttetnie. 41. §
(1)A Magyar Nemzeti Múzeum a Kötv. 23/E. §
(2)bekezdése szerinti koordinációs feladata körében eljárva a beruházó és a feltárásra jogosult intézmény közreműködésével egyezteti
  1. a)a feltárások ütemezését,
  2. b)a rendelkezésre álló szaktevékenységi és bontómunkás kapacitást,
  3. c)az elfedés lehetőségét a kiviteli tervek alapján.
(2)A feltárásra jogosult intézmény és a beruházó a 31. § szerinti adatok hiánytalan rendelkezésre állásától számított tizenöt napon belül köt szerződést, melynek egy példányát a feltárásra jogosult intézmény megküldi a Magyar Nemzeti Múzeumnak.
(3)A régészeti feladatellátás során felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság kérheti a Magyar Nemzeti Múzeum szakértői véleményét. 42. §
(1)Ha a Kötv. 23/E. §
(4)bekezdése szerint a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a feltárásra jogosult intézmény nem köti meg, a Magyar Nemzeti Múzeum
  1. a)további tíz napon belül köt szerződést a beruházóval,
  2. b)a szerződéskötés tényéről írásban értesíti a minisztert és a kultúráért felelős minisztert.
(2)A miniszter a Kötv. 23/E. §
(4a)bekezdése szerinti eljárást kezdeményezi a kultúráért felelős miniszternél. 43. §
(1)A beruházó és a feltárást végző intézmény a nagyberuházást megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a feltárási projektterv adataira figyelemmel köti meg.
(2)Ha a feltárási projektterv elfedést tartalmaz, a régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az elfedésre vonatkozó rendelkezéseket is.
(3)A kivitelezés során a földmunkákkal érintett, és egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani.
(4)A szerződésben a régészeti feladatellátásra, valamint a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására meghatározott határidők késedelmes teljesítése esetére a feltárást végző intézményt terhelő kötbért kell kikötni. A kötbér mértéke – ettől eltérő megállapodás hiányában – a régészeti feladatellátás nettó díjának a késedelem időtartamára számított napi egy százaléka, legfeljebb azonban tizenöt százalék. 44. §
(1)Elfedésre olyan műszaki megoldás alkalmazható, amely biztosítja a lelőhely tartós állapotmegóvását mind a kivitelezés során jelentkező, mind a kivitelezés megvalósulása után fellépő fizikai és kémiai hatásoktól.
(2)Elfedésre alkalmazható műszaki megoldás különösen a bolygatatlan régészeti rétegek és a kivitelezéssel érintett rétegek elválasztása
  1. a)szigetelőréteggel,
  2. b)teherelosztó szerkezettel vagy
  3. c)teherelosztásra alkalmas anyagú, vastagságú és szilárdságú takaróréteggel.
(3)Az elfedés során alkalmazandó megoldás kiválasztásakor figyelemmel kell lenni az adott helyszín talajtani és egyéb környezeti viszonyaira, a beruházás kiviteli terveire, valamint a régészeti lelőhely jellegére.
(4)Elfedésnek csak az a megoldás minősül, amelynek célja az érintett régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvása. Nem minősülnek elfedésnek az egyéb célok érdekében végzett – különösen a beruházás során megvalósítandó építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló – hasonló munkálatok. Ha az építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló műszaki megoldás megfelel a
(2)és
(3)bekezdésben foglaltaknak, elfedésre szolgáló műszaki megoldást nem kell alkalmazni.
(5)Az elfedés régészeti előkészítését végző régész köteles az elfedést megelőző termőréteg-letermelést is figyelemmel kísérni, és ha a régészeti leletek jelentkezésének az előzetes régészeti dokumentáció, illetve a próbafeltárások során meghatározott felső síkjánál magasabban kerül elő régészeti lelet vagy emlék, annak feltárását a régészeti megfigyelés keretén belül elvégezni.
  1. § Ha a nagyberuházás régészeti megfigyelése során előkerült régészeti lelőhely vagy lelet a kivitelezés hátráltatása nélkül régészeti bontómunka keretében nem tárható fel, a régészeti megfigyelést végző intézmény haladéktalanul értesíti a hatóságot. A hatóság a szükséges intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított öt napon belül dönt.
  2. A régészeti leletek és emlékek elhelyezése, megőrzése
  3. §
(1)A feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlék előkerülését a feltárást végző intézmény három napon belül köteles bejelenteni a hatóságnak, valamint megelőző feltárás esetén értesíteni a beruházót. A bejelentett régészeti emlék megtartására a feltárást végző intézmény javaslatot tehet a hatóságnak.
(2)Az
(1)bekezdés szerint bejelentett régészeti emlék elkerüléséről vagy helyszíni megtartásáról és kezeléséről, valamint a szükséges állagmegőrző intézkedésekről a hatóság húsz napon belül dönt.
(3)Ha a régészeti emlék megelőző feltárás során került elő, és a hatóság határozata alapján azt a helyszínen kell megőrizni, a beruházás során a műszaki tervezésnek és a kivitelezésnek tekintettel kell lennie az emlék megőrzésére. Ebben az esetben a feltárást végző intézmény köteles a feltárás terepi munkáinak befejezését követő tizenöt napon belül a régészeti emlékről adatot szolgáltatni a beruházónak. Az adatszolgáltatás részeként rajzi dokumentáción egyértelműen fel kell tüntetni a bontható és a helyszínen – eredeti helyükön – megőrzendő régészeti emlékeket.
(4)Az elsődleges leletfeldolgozást a feltárási dokumentáció benyújtásáig el kell végezni. Az elsődleges leletfeldolgozás határideje a feltáró intézmény kérelmére, Budapest Főváros Kormányhivatala jóváhagyásával legfeljebb egy évvel, különösen indokolt esetben legfeljebb két évvel meghosszabbítható.
(5)Ha a feltárást nem a leletanyagot véglegesen befogadó múzeum végezte, a feltárások leletanyaga a teljes tudományos feldolgozásig, legfeljebb azonban a feltárás befejezésétől számított öt évig a feltárást végző intézmény őrzésében maradhat. Ezt követően az engedélyes a restaurált és tudományosan feldolgozott leletanyagot – a régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozásáról és muzeális intézménybe történő végleges befogadásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint – köteles átadni a feltárási engedélyben a leletanyag befogadójaként megjelölt múzeumnak.
(6)Ha a feltárás során 1711 utáni emberi maradványok kerülnek elő, a feltárást végző intézmény erről haladéktalanul köteles a hatóságot értesíteni.
(7)A végleges leletbefogadás költségeiről a feltáró intézmény és a leletanyagot véglegesen befogadó múzeum között kötendő megállapodás során figyelemmel kell lenni a befogadott leletek mennyiségével arányos egyszeri költségekre, melyek különösen a gyűjteményi alapleltárba vétel és a raktárkapacitás bővítésének költségei. 13. A bejelentésköteles régészeti tevékenységekkel kapcsolatos hatósági feladatok 47. §
(1)A hatóság a bejelentéssel végezhető tevékenység megkezdésének bejelentésével összefüggésben vizsgálja, hogy
  1. a)a bejelentő jogosult-e a bejelentett tevékenységet végezni,
  2. b)biztosítottak-e a bejelentésköteles tevékenység Kötv.-ben és e rendeletben foglalt, illetve szakmai feltételei, továbbá
  3. c)a beruházás a Kötv. szerinti nagyberuházásnak minősül-e.
(2)Ha a hatóság a jogszabályban előírt feltételek bármelyikének hiányát állapítja meg, a tevékenység folytatását megtiltja, egyébként a bejelentést tudomásul veszi.
(3)A tudomásul vételről a hatóság értesíti a bejelentőt, valamint a bejelentett tevékenység adatainak megküldésével a nyilvántartást vezető hatóságot. 14. A régészeti feltárás engedélyezése 48. §
(1)A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet a 9. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani.
(2)A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell
  1. a)EOV vagy WGS84 földrajzi koordinátákat tartalmazó térképet a feltárni tervezett régészeti lelőhely megjelölésével;
  2. b)értelmezhető léptékű helyszínrajzot a feltárandó terület egyértelmű megjelölésével;
  3. c)tervásatás esetén részletes kutatási programot, amely kitér az ismert és várható, a helyszínen megőrzendő régészeti emlék kezelésére, és a feltárás befejezését vagy egy évet meghaladó szünetelése esetén a feltárt régészeti örökség védelméről, a téliesítés módjáról, valamint a feltárási terület rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzésére;
  4. d)a különleges munkavégzési körülmények esetén követendő eljárásra vonatkozó leírást és indokolást;
  5. e)a régészeti feltárás keretében tervezett tevékenységek felsorolását és ezek tételes költségbecslését; f ) megelőző feltárás esetén az előzetes régészeti dokumentációt, ha annak elkészítése az adott esetben kötelező, vagy ha egyébként készült;
  6. g)nagyberuházás esetén a beruházás tervezett teljes bekerülési költségéről szóló nyilatkozatot, valamint az előzetes régészeti dokumentációt.
(3)A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy
  1. a)tervásatás esetén a feltárás által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult az ingatlan régészeti célú igénybevételéhez hozzájárult,
  2. b)a feltárásvezetőként megjelölt régész a megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik, és korábbi tevékenysége során a dokumentációs kötelezettségét teljesítette,
  3. c)megelőző feltárás esetén a feltárás elvégzésére jogosult intézmény és a beruházó között a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződés megkötésre került,
  4. d)nagyberuházás esetén a beruházás nagyberuházásnak minősül,
  5. e)országos jelentőségű védett természeti területen tervezett régészeti feltárás esetén a természetvédelmi hatóság a feltárást engedélyezte.
(4)A leletanyag végleges befogadását a 10. mellékletben meghatározott adattartalommal kell igazolni, ha a befogadó intézmény nem azonos a feltárást végző intézménnyel.
(5)A régészeti feltárás engedélyezésére irányuló kérelemről az Ásatási Bizottság szakmai véleményét kérheti
  1. a)az eljárást megelőzően a feltárásra jogosult intézmény, vagy
  2. b)az eljárás során a hatóság.
(6)Az
(5)bekezdés a) pontja szerinti esetben az Ásatási Bizottság szakvéleményét megküldi a feltárásra jogosult intézménynek és a hatóságnak.
(7)Az Ásatási Bizottság véleményezésének határideje a régészeti feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei hiánytalan rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt nap, nagyberuházás esetén öt nap.
(8)A megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő nagyberuházás esetén tizenöt nap. 49. §
(1)A hatóság termőföldön megvalósuló régészeti feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban talajvédelmi szakkérdésként vizsgálja, hogy a kérelem szerinti tevékenység a termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel-e, kivéve, ha az érintett tevékenységgel összefüggésben a talajvédelmi hatóság más eljárásban döntést nem hozott vagy állásfoglalást nem adott.
(2)A hatóság a tervásatás engedélyezésére irányuló eljárásban természetvédelmi szakkérdésként vizsgálja, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, ha a tervásatást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő a) külterületen, b) természeti területen, c) egyedi tájértéket magába foglaló területen vagy d) Natura 2000 területen végzik.
(3)A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a hatóságnak a megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásában szakhatóság nem vesz részt, szakkérdést nem kell vizsgálni. 50. §
(1)A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett régészeti feltárás jogszabályban foglalt, illetve szakmai feltételei nem biztosítottak.
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában szakmai feltételnek minősül a feltárás pénzügyi és személyi feltételeinek feladatarányos biztosítása, valamint időbeli végrehajthatósága. 51. §
(1)A feltárási engedély tartalmazza
  1. a)a feltárást végző intézmény, mint az engedély jogosultjának nevét és székhelyét,
  2. b)ha más intézmény bevonására kerül sor, annak nevét és székhelyét,
  3. c)a feltárásvezető nevét,
  4. d)a terület azonosítására alkalmas megjelölését, a feltárás pontos helyét, az érintett régészeti lelőhely nyilvántartási azonosítóját és megnevezését,
  5. e)a feltárás módszereit és a feltárás várható időtartamát, f ) ha nem azonos a feltárást végző intézménnyel, a leletanyagot véglegesen befogadó intézmény nevét és székhelyét, valamint
  6. g)a feltárásra vonatkozó jogszabályi követelményekre és szakmai irányelvekre való hivatkozást, valamint a régészeti feltárás végzésének feltételeket.
(2)Az engedély a határozat véglegessé válásától számított két évig jogosít feltárás végzésére.
(3)A megelőző feltárásra vonatkozó feltárási engedély hatálya kérelemre egy évvel, nagyberuházás esetén két évvel meghosszabbítható.
(4)A hatóság a véglegessé vált engedélyt megküldi a nyilvántartást vezető hatóságnak a véglegessé válást követő harminc napon belül.
(5)Az
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. e)pontja alapján az engedélyben meghatározottaktól eltérni csak a hatóság módosított engedélyével lehet.
(6)A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a feltárási engedélyt azonnal végrehajthatóvá kell nyilvánítani. 15. Fémkereső műszer használatának engedélyezése 52. §
(1)A fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használatának engedélyezése iránti kérelmet a tervezett tevékenység leírásával és céljának megjelölésével a hatóságnak kell benyújtani.
(2)Fémkereső műszer használatának minősül, ha a fémkereső műszer építményen kívül összeszerelt és üzemképes állapotban van.
(3)A kérelem tartalmazza
  1. a)a fémkereső műszer használatával érintett terület egyértelmű lehatárolását EOV-rendszerben készült térképen,
  2. b)a fémkereső műszer használatának tervezett idejét.
(4)A kérelemben az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző öt évben a régészeti örökséggel összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, továbbá vele szemben örökségvédelmi bírságot nem szabtak ki. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy
  1. a)a fémkereső műszer használatával érintett ingatlannal rendelkezni jogosult a fémkereső műszer használatához hozzájárult,
  2. b)az eljárási díj vagy illeték megfizetésre került,
  3. c)a feltárásra jogosult intézménnyel megbízási szerződés vagy együttműködési megállapodás megkötésre került.
(5)A hatóság az eljárás során határidő kitűzésével kérheti az Ásatási Bizottság vagy a gyűjtőterületén érintett múzeum szakvéleményét.
(6)A fémkereső műszer használatára vonatkozó kérelmet el kell utasítani, ha a) a tervezett tevékenység az 5. §
(3)bekezdés a)–
  1. c)pontjában meghatározott területet, rét vagy legelő művelési ágban lévő régészeti érdekű területet vagy nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint,
  2. b)a kérelmező szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét a régészeti örökséggel összefüggésben megállapították,
  3. c)a kérelmezővel szemben örökségvédelmi bírságot szabtak ki,
  4. d)a kérelmező ellen a régészeti örökséggel összefüggő szabálysértési, büntetőjogi vagy örökségvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárás folyamatban van,
  5. e)a tervezett tevékenység a régészeti örökség vagy a hadtörténeti örökség felderítését célozza – kivéve, ha a gyűjtőterületén érintett múzeum megbízásából, vagy a múzeummal kötött együttműködési megállapodás alapján végzik, vagy f ) a tevékenység engedélyezését az
(5)bekezdés szerinti szakvélemény nem támogatja.
(7)A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély tartalmazza
  1. a)az engedély jogosultjának nevét és címét,
  2. b)a fémkereső műszer használatával érintett terület azonosítására alkalmas megjelölését és a tevékenység végzésének idejét.
(8)A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély részét képezi a hatóság által hitelesített, EOV-rendszerben készült térkép a tevékenység végzésével érintett terület lehatárolásával.
(9)A fémkereső műszerrel végzett tevékenységet a hatóság hivatalból vagy a gyűjtőterületén érintett múzeum kérelmére is megtilthatja.
(10)A hatóság a
(7)és
(8)bekezdés szerint véglegessé vált határozatot megküldi
  1. a)a gyűjtőterületén érintett múzeumoknak,
  2. b)a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak,
  3. c)az illetékes jegyzőnek,
  4. d)az illetékes jegyző útján a mezőőri szolgálatnak,
  5. e)az illetékes rendőrkapitányságnak és f ) az ingatlannal rendelkezni jogosultnak.
(11)Ha a fémkereső műszer használatára vonatkozó engedélyezési eljárás az eljárás megindításakor legalább ötven ügyfelet érint, a hatóság az Ákr.-ben foglalt feltételeknek megfelelően döntését hirdetmény útján közli, valamint a döntésről készült közleményt közhírré teszi.
(12)Az engedély a határozat véglegessé válásától számított egy évig jogosít a tevékenység végzésére, kivéve, ha a hatóság ennél rövidebb időt jelöl meg.
(13)A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély alapján végezni tervezett tevékenység megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni.
(14)A fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használatára vonatkozó véglegessé vált engedélyt az engedélyes köteles a tevékenység végzése során magánál tartani, és a fémkereső műszer használatának ellenőrzésére jogosult szerv felszólítására bemutatni.
(15)Ha a tevékenység során régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy a) kerül elő, az engedélyes köteles a Kötv. 24. §
(2)bekezdés
  1. b)pontja szerinti bejelentést megtenni,
  2. b)nem kerül elő, az engedélyes köteles a fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély lejártát követő harminc napon belül a hatóságnak jelentést küldeni a végzett tevékenység leírásával, és nyilatkozni, hogy régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy nem került elő a fémkereső műszerrel végzett tevékenység során. 16. Régészeti örökségvédelmi engedélyezési eljárás 53. §
(1)A hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges a következő – más hatóság (örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával vagy szakkérdés vizsgálata alapján kiadott) engedélyéhez nem kötött – tevékenységekhez:
  1. a)minden 30 centiméter mélységet meghaladó földmunka, tereprendezés, depó, feltöltés, töltés létesítése védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen,
  2. b)régészeti emlék megóvási, konzerválási munkálatai nyilvántartott régészeti lelőhelyen.
(2)A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy a fémkereső műszer használatával érintett ingatlannal rendelkezni jogosult a fémkereső műszer használatához hozzájárult. A kérelemhez mellékelni kell
  1. a)a tervezett tevékenység pontos helyszínének leírását annak földrajzi kiterjedésével, illetve helyszínrajzot (EOV vagy WGS84 földrajzi koordinátákat tartalmazó térképet),
  2. b)a tervezett tevékenység megnevezését, leírását.
(3)A hatóság döntéséhez kiemelten védett régészeti lelőhely esetén örökségvédelmi hatástanulmány (a továbbiakban: döntéselőkészítő örökségvédelmi hatástanulmány) készítését írhatja elő.
(4)A hatóság az engedélyt megtagadja, ha a tervezett tevékenység következtében a lelőhely megsemmisülne vagy részleges állapotromlása következne be.
(5)Az engedély a határozat véglegessé válásától számított egy évig jogosít a tevékenység végzésére.
(6)Az örökségvédelmi engedély alapján végezni tervezett tevékenység megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni. 17. A hatóság régészeti örökséggel kapcsolatos ellenőrzési feladatai 54. §
(1)A régészeti feltárás ellenőrzése keretében a hatóság vizsgálja, hogy a régészeti feladatellátást a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek és előírásoknak megfelelően végzik-e, valamint a feltárási naplóban rögzített régészeti feltárásra alkalmas és arra alkalmatlan napokat, a feltárásra alkalmatlanság indokoltságát, és eldönti az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket.
(2)A hatóság az ellenőrzésbe bevonhatja az Ásatási Bizottságot.
(3)A régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság a feltárást felfüggeszti, és megvizsgálja, hogy fennállnak-e a Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai.
(4)Szabálytalan feltárási tevékenység esetén, vagy ha a Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai fennállnak, a hatóság a feltárást leállítja, továbbá engedélyköteles tevékenység esetén a feltárási engedélyt visszavonja.
(5)A védetté nyilvánított régészeti lelőhely állapotát a hatóság a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum és a gyűjtőterületén érintett területi múzeum bevonásával ellenőrzi.
(6)Az ellenőrzés végén a 2. melléklet szerinti adatokat rögzítő jegyzőkönyvet meg kell küldeni a nyilvántartást vezető hatóságnak és az ellenőrzésbe bevont múzeumnak.
(7)Az
(5)bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzést követően a Kötv. 18. §
(1)bekezdése szerinti esetben a hatóság haladéktalanul kezdeményezi a régészeti védelem megszüntetését.
(8)A hatóság a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység végzését megtiltja.
  1. A régészeti lelőhely és a lelet megtalálójának miniszteri elismerése
  2. §
(1)A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, lelet feltáráson kívüli felfedezőjének, megtalálójának vagy bejelentőjének (a továbbiakban: megtaláló) jogkövető magatartásáért adható elismerés (a továbbiakban: elismerés) adományozását feltárásra jogosult intézmény vagy a hatóság kezdeményezheti a miniszternél a 11. mellékletben meghatározott adattartalommal minden év július 31-ig. Az elismerésre irányuló eljárás hivatalból is indulhat.
(2)Az elismerés formája lehet oklevél vagy oklevél és pénzjutalom.
(3)Elismerés akkor adható, ha a megtaláló maradéktalanul eleget tett a Kötv. és más jogszabályok előírásainak.
(4)Nem adható elismerés annak, aki
  1. a)régészet szakirányú mesterfokozattal vagy szakképzettséggel rendelkezik, vagy a régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett,
  2. b)alapfokozattal és történelem szakképzettséggel, régésztechnikusi specializációval rendelkezik vagy régésztechnikusként dolgozik, vagy
  3. c)a régészeti lelőhellyel vagy lelettel régészeti feltárás során került kapcsolatba.
(5)A kezdeményezéseket a miniszter az Ásatási Bizottság bevonásával véleményezi, és a régészeti lelőhely vagy lelet tudományos jelentősége és kiemelkedő fontossága alapján dönt az elismerés adományozásáról. Ha a miniszter elismerés adományozása mellett dönt, egyúttal megállapítja az elismerés módját és pénzjutalom esetén annak összegét.
(6)A pénzjutalom összege
  1. a)a régészeti lelőhely esetén annak tudományos jelentőségével arányos,
  2. b)régészeti lelet esetén a lelet becsült értékének legfeljebb tíz százaléka, de legfeljebb nettó két millió forint.
(7)Kiemelkedő jelentőségű vagy értékű lelet bejelentése esetén a miniszter az Ásatási Bizottság javaslatára egyedi döntéssel eltérhet a pénzjutalomnak a
(6)bekezdés b) pontjában meghatározott legmagasabb összegétől.
(8)A pénzjutalom összegének megállapításánál figyelembe kell venni több darabból álló, összetartozó leletegyüttes, éremkincs, nemesfémből készült tárgy vagy ötvösmunka esetén a Magyar Nemzeti Múzeum szakértői véleményét.
(9)A megtaláló elismerésének adományozására évente legalább egy alkalommal kerül sor. IV. FEJEZET A MŰEMLÉKI ÉRTÉK VÉDELME 19. A védett műemléki érték megőrzésére vonatkozó követelmények 56. §
(1)A védett műemléki értéket – a Kötv. 43. §
(5c)bekezdésében meghatározott eltéréssel – fizikai valójában kell megőrizni, és az értékleltárba felvett értéke tekintetében előnyben kell részesíteni az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészetiműszaki megoldásokat.
(2)A műemlék védett értékeit – az
(1)bekezdésben meghatározottakon túl – anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni, helyre kell állítani annak kortörténeti jellegét, továbbá biztosítani kell a kortörténeti jelleg érvényesülését. A helyreállítás során a tudományos és helyszíni kutatásokon alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást szükséges biztosítani.
(3)A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett műemléki értékek fennmaradását, műemlék esetén érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(4)A védett műemléki érték jókarbantartása keretében a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá műemlék esetében a védett műemléki érték megjelenésének megváltoztatásával nem járó tevékenység végezhető. A műemléki helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
(5)A műemlék alkotórésze, tartozéka, beépített berendezési tárgya – a kivitelezési, restaurálási munkák miatt szükséges ideiglenes eltávolítás kivételével – csak különösen indokolt esetben távolítható el vagy helyezhető át.
(6)Képző- és iparművészeti értéket képviselő alkotórész, tartozék, beépített berendezési tárgy
(5)bekezdés szerinti eltávolítása, áthelyezése csak szakértői jogosultsággal rendelkező restaurátor közreműködésével, az általa készített terv alapján, a tevékenység dokumentálása mellett végezhető.
(7)Műemlék homlokzatán és tetőfelületén reklám vagy reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, kivéve
  1. a)az építmény homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy véglegessé vált engedély alapján végzett építési tevékenység vagy egyéb munkálatok időszakát, vagy
  2. b)időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.
(8)Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy műemlék telkén új építmény, építményrész építése a védett műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti.
(9)A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építményekben és építményegyüttesekben vagy azok területén, telkén még a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben sem alakítható ki a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló rendeltetés vagy ilyen rendeltetésű építmény. 20. A műemlékvédelem sajátos tárgyai megőrzésére vonatkozó különleges követelmények 57. §
(1)A műemléki védelem alatt álló történeti kert vagy védett műemléki érték telkén lévő védett park területi egységét, a települési vagy természeti környezettel való hagyományos kapcsolatát biztosítani kell.
(2)Védett történeti kertben vagy védett műemléki érték telkén lévő védett parkban a fás szárú növények kerti térhatást megváltoztató kivágása, eltávolítása, áttelepítése, valamint új növényzet telepítése, továbbá építmények építése és bontása a védett műemléki értékek együttes érvényesülését, hitelességét nem sértheti.
(3)Védett történeti kert, védett műemléki érték telkén lévő védett park jókarbantartása nem terjedhet túl a zöldfelület talajának és növényzetének idény szerinti ápolásán.
(4)A védett történeti kert vagy a védett műemléki érték telkén elhelyezkedő védett park helyreállítási koncepciójának megalapozásához, új építmény elhelyezéséhez és a tervezett beavatkozások szükségességének alátámasztásához
  1. a)régészeti módszerekkel történő kutatást kell végezni, valamint
  2. b)a kerttörténeti tudományos dokumentációt a történeti és a régészeti módszerekkel történő kutatás eredményeivel, az azokon alapuló értékeléssel ki kell egészíteni, valamint a helyreállítást, és annak prioritásait meghatározó és azt indokoló részekkel a tervezési programba be kell építeni.
(5)A védett történeti kertben vagy védett műemlék telkén lévő védett parkban elhelyezkedő régészeti lelőhelyen földmunkával járó feltárás csak történeti kertek szakterületen jogosultsággal rendelkező szakértő bevonásával történhet.
(6)Védett történeti temetkezési helyek esetén a műemléki értékek fennmaradását, érvényesülését a nem védett építményeket érintő tevékenységek és új építmény elhelyezése során is biztosítani kell.
(7)A műemléki területet érintő, jogszabályban meghatározott beavatkozást a védett érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni, amelynek során a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát előnyben kell részesíteni.
(8)Műemléki jelentőségű területen álló építmény közterület felé eső homlokzatán reklám elhelyezésére az 56. §
(7)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
  1. A műemléki érték felkutatásának, az értékleltár felvételének és a védett műemléki érték kutatásának különös szabályai
  2. §
(1)A műemléki értéket a nyilvántartásba vételt megelőzően értékvizsgálattal kell meghatározni.
(2)A védett műemléki érték védettségét és jelentőségét megalapozó jellegzetességeit, alkotórészeit, tartozékait és beépített berendezési tárgyait helyszíni szemrevételezésen alapuló értékleltárban kell rögzíteni az 5. melléklet szerinti adattartalommal.
(3)Az értékleltárban felmérési vázlatrajzon történő azonosítással, megnevezéssel, számozással kell biztosítani a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát.
(4)Ha az építési munka végzése során ismeretlen műemléki érték kerül elő, a kivitelező köteles
  1. a)az építőipari kivitelezési tevékenységet szüneteltetni,
  2. b)a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni,
  3. c)a helyszín és a műemléki érték őrzéséről a hatóság intézkedéséig gondoskodni.
(5)Az értékleltárt az előkerülő műemléki értékekkel ki kell egészíteni. A védettséget megalapozó értékkel össze nem függő műemléki értéket önállóan kell nyilvántartásba venni.
(6)A
(4)bekezdésben meghatározott esetben a műemléki érték nyilvántartásba vételéig vagy a nyilvántartásba vétel elutasításáig a kivitelezést csak szakértői megfigyelés és dokumentálás mellett lehet folytatni. 59. §
(1)A védett műemléki értéket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő, jogosultsághoz kötött vizsgálatnak vagy kutatásnak kell megalapoznia, ha ennek eredménye a tervezett tevékenység elvégzése előtt még nem áll rendelkezésre.
(2)A műemléki értékek kutatása során előnyben kell részesíteni a roncsolásmentes módszereket, vizsgálatokat a roncsolással járó kutatással szemben. A roncsolásmentes vizsgálatoknak és azok dokumentálásának meg kell előznie a roncsolással járó kutatásokat. A roncsolásos kutatás kiterjedésének mértékét a roncsolásmentes vizsgálati eredmények kiértékelését követően lehet meghatározni.
(3)Roncsolásos szondázó kutatást kell végezni a 63. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti esetekben.
(4)A védett műemléki érték egészére kiterjedő roncsolásos kutatás az építmény egészének vagy több rendeltetési egységének teljes belső, valamint homlokzatának teljes helyreállítása során végezhető, ha a roncsolásos kutatás a védett műemléki érték
  1. a)fennmaradását és műszaki állapotát nem veszélyezteti,
  2. b)helyreállításának műszaki feltételei biztosítottak,
  3. c)tulajdonosa, tulajdonosi joggyakorlója vagy vagyonkezelője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) nyilatkozik a roncsolásos kutatást követő három éven belüli műemléki helyreállítás szándékáról.
(5)A roncsolásos kutatást – a 66. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott eseteket kivéve – a műemléki helyreállítást megelőzően, legkésőbb a beruházás-előkészítés folyamán, a tervezési program lezárulása előtt kell elvégezni.
(6)Az épületkutatás megkezdése előtt restaurátori kutatást kell végezni, ha az építéstörténeti tudományos dokumentáció szerint rejtett műemléki érték előkerülése várható.
(7)A kutatás – különösen a roncsolásos kutatás – a védett műemléki értéknek a tervezett tevékenységgel érintett részén túl nem terjedhet, kivéve, ha ezt a feltárt érték jelentősége indokolja.
(8)Roncsolásos kutatás esetén a védett műemléki értéket a hatósághoz benyújtott kutatási terv alapján kell feltárni, az értéket a feltárást megelőző és azt követő állapotában, valamint a feltárás folyamatában, az értékleltárba történő felvétel mellett szükséges dokumentálni.
(9)A roncsolásos kutatásról kutatási naplót kell vezetni, beleértve a régészeti módszerekkel történő kutatást is. A kutatási naplót a tevékenység tényleges megkezdésekor kell megnyitni.
(10)Ha a védett műemléki érték roncsolásos kutatása során régészeti örökség elemeinek előkerülése várható, a kutatás csak a 82. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti egybefoglalt örökségvédelmi engedély alapján végezhető.
(11)Ha a védett műemléki értéken végzett kutatás közben olyan körülmény merül fel, amely a 12. melléklet II. rész F. pontja szerinti kutatási terv módosítását vagy hatósági intézkedést tesz szükségessé, a kérelmező köteles azt haladéktalanul bejelenteni a hatóságnak.
(12)A kutatás befejezését követő kilencven napon belül kutatási dokumentációt kell készíteni.
  1. A védett műemléki érték restaurálásának követelményei
  2. §
(1)Védett műemléki érték restaurálását önállóan csak a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti, műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen jogosultsággal rendelkező szakértő végezheti.
(2)A restaurálás csak a szükséges és indokolt mértékben végezhető, a beavatkozás a védett műemléki értéknek a restaurálási tervben meghatározott részén túl nem terjedhet. A restaurátori beavatkozásnál tanúfelülettel kell biztosítani a későbbi kutatás lehetőségét.
(3)A védett műemléki érték restaurálása csak a hatósághoz benyújtott restaurálási terv alapján végezhető.
(4)A védett műemléki érték állapotát a restaurálás megkezdése előtt, a restaurálás folyamatában és utána is dokumentálni kell. A restaurálásról restaurálási naplót kell vezetni, amelyet a tevékenység tényleges megkezdésekor kell megnyitni.
(5)A restaurálás befejezését követő hatvan napon belül restaurálási dokumentációt kell készíteni. 23. Veszélyeztetett műemlékek megőrzése 61. §
(1)A fennmaradásukban veszélyeztetett műemlékek jegyzékének elkészítéséről a közhiteles nyilvántartás alapján a miniszter gondoskodik.
(2)A hatóság a tulajdonos és a települési önkormányzat akadályoztatása esetén
  1. a)kezdeményezheti és koordinálhatja az elemi csapás következményeként a műemléket ért károk elhárításával, a további károkozás megelőzésével, a sürgős állagmegóvással kapcsolatos intézkedéseket,
  2. b)részt vehet a súlyosan veszélyeztető események által okozott, műemléket ért károk elhárításához szükséges védelmi és más feladatok végrehajtásában,
  3. c)a tulajdonos helyett és annak terhére a további állagromlás megakadályozása érdekében szükséges állagmegóvási munkákat a döntés végrehajthatóvá válását követően elvégeztetheti. 62. §
(1)A védett műemléki értéken az állagmegóvás ideiglenes alkalmazásával, illetve a statikai állékonyságot biztosító megoldásokkal el lehet térni az
  1. §, valamint az
  2. és
  3. § rendelkezéseitől, ha az eltérés nem eredményezi a védett műemléki érték helyreállíthatatlan sérülését vagy további károsodását.
(2)A védett műemléki értéket ért elemi csapás esetén az ideiglenes állagmegóvásról a közvetlen életveszély-elhárítást szolgáló munkálatok befejezését követő három hónapon belül kell gondoskodni. A további veszélyelhárító beavatkozásokat a védett műemléki érték helyreállíthatatlan sérelme nélkül kell végezni.
(3)Az ideiglenes állagmegóvás állapota legfeljebb öt évig tartható fenn. 24. Bejelentéshez kötött tevékenységek 63. §
(1)Örökségvédelmi engedély nélkül, a hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységek:
  1. a)a nyilvántartott műemléki érték értékleltárba felvett elemét érintő tevékenység, ha az a meglévő építmény
  2. aa)egészének vagy egyes – különösen képző- vagy iparművészeti alkotást képező – alkotórészének, tartozékának, beépített berendezési tárgyának eredeti összefüggésrendszeréből történő elmozdítására, áthelyezésére vagy részleges bontására,
  3. ab)egészének vagy bármely önálló rendeltetési egységének, alaprajzi elrendezésének, továbbá belső felületeinek, homlokzatának, nyílászáróinak vagy egyéb – különösen képző- vagy iparművészeti alkotást képező – alkotórészének, tartozékának, beépített berendezési tárgyának megváltoztatását eredményező felújítására,
  4. ac)anyagi és szerkezeti tulajdonságokat megváltoztató korszerűsítésére (különösen az akadálymentesítésére, energetikai korszerűsítésére, utólagos nedvesség vagy víz elleni szigetelésére), továbbá az épületgépészeti és elektromos rendszert érintő átalakítására,
  5. ad)bővítésére irányul,
  6. b)a védett műemléki érték felületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészét, tartozékát képező képzővagy iparművészeti alkotás, beépített berendezési tárgy
  7. ba)fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata vagy kutatása,
  8. bb)megelőző konzerválása, konzerválása, restaurálása,
  9. c)a védett történeti kertben és a védett műemléki érték telkén lévő védett parkban
  10. ca)a régészeti módszerekkel történő kutatás,
  11. cb)a meglévő kertépítészeti alkotóelemek megváltoztatását eredményező felújítás vagy átalakítás, részleges bontás, új építmények elhelyezése,
  12. cc)a fás szárú növényzet eltávolítása, telepítése, áttelepítése,
  13. d)védett temetőben és védett történeti temetkezési helyen
  14. da)a védetté nyilvánításról szóló döntésben meghatározott védett értékek és azokon elhelyezett feliratok, díszítmények megváltoztatása,
  15. db)a megjelenést és látványt befolyásoló sírjelek, síremlékek, sírépítmények és egyéb építmények elhelyezése,
  16. e)a műemlék homlokzatán az értékleltárba felvett elem megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló
  17. ea)szerelvény, tárgy vagy szerkezet elhelyezése, felszerelése, létesítése és cseréje,
  18. eb)eltakarás kialakítása – az 56. §
(7)bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a kulturális célú reklámok és az építési állványok kivételével, f ) a műemlék telkén a műemlék megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló tevékenység esetén a
  1. fa)műemlékhez csatlakozó vagy szabadon álló új építmény építése, elhelyezése, továbbá
  2. fb)meglévő építmény külső átalakítása vagy bontása,
  3. g)műemléki környezetben a műemlék megjelenését befolyásoló módon
  4. ga)a műemlék felé eső vagy közterületről a műemlékkel együtt megjelenő építmény homlokzatának megváltoztatásával járó felújítása vagy átalakítása,
  5. gb)új építmény építése, illetve közterületen történő elhelyezése,
  6. gc)meglévő építmény bontása,
  7. h)műemléki jelentőségű területen a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló
  8. ha)meglévő építmény közterület felé eső homlokzatának az építmény megjelenését érintő jelentős megváltoztatással járó felújítása vagy átalakítása, a homlokzat 10%-ánál nagyobb mértékű eltakarása a kulturális tartalmú reklámok és építési állványok kivételével,
  9. hb)új építmény építése, illetve közterületen történő elhelyezése,
  10. hc)meglévő építmény bontása,
  11. i)műemlék történeti táj esetében a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló, legalább 6 m2 felületű reklám külterületi elhelyezése.
(2)Ha az
(1)bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tevékenység elvégzéséhez az értékleltár a nyilvántartásban nem áll rendelkezésre, a 92. §
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott előzetes tájékoztatást kötelező megkérni.
(3)Az építésügyi hatóság engedélyéhez az
(1)bekezdés g) pontja szerinti esetek kivételével, vagy az építésügyi tudomásulvételhez az
(1)bekezdés g)–i) pontja szerinti esetek kivételével, továbbá a településképi véleményezési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység esetén az
(1)bekezdésben meghatározott bejelentést nem kell megtenni.
  1. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek
  2. § Műemlék esetén a
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa)–
  2. ad)alpontjában meghatározott, az értékleltárba felvett elemet érintő tevékenységek vonatkozásában – kivéve, ha a tevékenység az építésügyi hatóság kulturális örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata, vagy más hatóság örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott engedélye alapján végezhető – a hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges, ha a tervezett tevékenység a védett műemléki érték értékleltárba felvett elemét érinti vagy roncsolja, illetve megjelenésének megváltoztatását eredményezi vagy érvényesülését befolyásolja. 26. A bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos szabályok 65. §
(1)A végezni kívánt tevékenység tervezett megkezdését és befejezését a hatóságnak be kell jelenteni.
(2)A bejelentést vagy a hatóság engedélye iránti kérelmet a tulajdonos vagy meghatalmazottja jogosult benyújtani.
(3)A bejelentést, a kérelmet az ÉTDR-en keresztül kell benyújtani a 12. mellékletben meghatározott tartalommal.
(4)A tulajdonos vagy meghatalmazottja a végezni kívánt tevékenység tervezett megkezdésére vagy annak befejezésére vonatkozó bejelentésben kérheti, hogy a hatóság a tudomásulvétel tényének igazolását is foglalja írásba.
(5)A hiányos bejelentés nem minősül a
(3)bekezdésben foglaltaknak megfelelő bejelentésnek. 66. §
(1)A 63. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa)–
  2. ad)alpontjában és
  3. d)pont da)–
  4. db)alpontjában meghatározott tevékenységek tervezett megkezdésének bejelentéséhez vagy örökségvédelmi engedély iránti kérelméhez mellékelni kell a 12. melléklet II. rész A–D. pontjában meghatározott tartalmú dokumentációkat.
(2)A védett műemléki értéknél a 63. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontja szerinti esetekben az építéstörténeti tudományos dokumentációnak a roncsolásos kutatás dokumentációját is tartalmaznia kell, kivéve, ha
  3. a)a kutatandó építményrészt a kivitelezés előtt megbonthatatlan szerkezet, burkolat takarja, vagy a kutatandó felület más okból hozzáférhetetlen a kivitelezés előtt, vagy
  4. b)a tulajdonos a kutatás elhalasztása mellett dönt és kötelezettséget vállal arra, hogy a kutatást a kivitelezést megelőzően – vagy a kivitelezés során – elvégezteti, továbbá a kutatás eredményei alapján szükséges tervmódosítást megrendeli és arra vonatkozóan az örökségvédelmi engedély módosítására irányuló kérelmet nyújt be, vagy ismételt bejelentést tesz. A tulajdonos kötelezettségvállalását igazolni kell.
(3)A 63. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint a védett műemléki érték roncsolásos kutatása vagy vizsgálata, továbbá a 63. §
(1)bekezdés
  1. c)pont
  2. ca)alpontja szerint a védett történeti kert, a védett műemléki érték telkén lévő védett park régészeti módszerekkel történő kutatása esetén a bejelentéshez vagy az egybefoglalt örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 12. melléklet II. rész A. és D–F. pontjában meghatározott tartalmú dokumentációkat.
(4)Ha a kutatás eredményei a tervezett tevékenység, illetve alkalmazandó műszaki megoldás módosítását teszik szükségessé, a módosítás kezdeményezéséhez a kutatási dokumentációt, ennek hiányában a kutatás eredményeinek összefoglalását mellékelni kell.
(5)A 63. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpontja szerint a védett műemléki érték konzerválásának vagy restaurálásának bejelentéséhez mellékelni kell a 12. melléklet II. rész D., G. és H. pontja szerinti dokumentációkat.
(6)A 63. §
(1)bekezdés
  1. c)pont
  2. cb)és
  3. cc)alpontja szerint a védett műemléki érték telkén lévő védett parkban, a védett történeti kertben tervezett tevékenység bejelentése esetében a tevékenységgel érintett terület vonatkozásában mellékelni kell a 12. melléklet II. rész A., C. és E. pontjában meghatározott dokumentációkat.
(7)A 63. §
(1)bekezdés
  1. c)pont
  2. cb)alpontja szerinti esetben a kerttörténeti tudományos dokumentációnak az előzetesen elvégzett régészeti módszerekkel történő kutatás dokumentációját is tartalmaznia kell.
(8)A 63. §
(1)bekezdés e)–i) pontjában meghatározott tevékenységek tervezett megkezdésének bejelentéséhez mellékelni kell a
  1. melléklet II. rész A–C. pontjában meghatározott tartalmú dokumentációkat.
  2. §
(1)A hatóság tudomásulvétele vagy örökségvédelmi engedélye alapján végzett tevékenységről annak befejezését követően
  1. a)tizenöt napon belül, ha a megvalósult állapot a hatóság által tudomásul vett vagy engedélyezett tervtől eltér, a 12. melléklet II. rész A. pontja szerint a beavatkozást követő állapotdokumentációt vagy
  2. b)kilencven napon belül a 12. melléklet II. rész G. pontja szerinti kutatási dokumentációt vagy
  3. c)hatvan napon belül a 12. melléklet II. rész I. pontja szerinti restaurálási dokumentációt kell a hatóság számára benyújtani.
(2)A tevékenység befejezésére irányuló bejelentést legkésőbb az
(1)bekezdésben meghatározott időpontban kell megtenni.
  1. A hatóság védett műemléki értékkel kapcsolatos feladatai és eljárásainak közös szabályai
  2. §
(1)A hatóság
  1. a)a védett műemléki értéket érintően a bejelentést jogszerű hallgatással tudomásul veheti, vagy jogszabálysértés esetén a tudomásulvételt megtagadja, és a tervezett tevékenység elvégzését vagy a kialakult szabálytalan állapot fennmaradását hivatalból megtiltja,
  2. b)műemlék esetében dönt az örökségvédelmi engedély kiadásáról, módosításáról vagy hatályának legfeljebb két évvel való meghosszabbításáról.
(2)Örökségvédelmi eljárásban, illetve a bejelentést követően a hatóság
  1. a)védett műemléki értéken tervezett tevékenység esetén
  2. aa)a méltó használat,
  3. ab)a hasznosításból, használatból eredő veszélyeztetés,
  4. ac)a fizikai valójában történő megőrzés,
  5. ad)az építészeti minőség és illeszkedés,
  6. ae)a hagyományos anyaghasználat, továbbá af ) a szakszerűség,
  7. b)műemléken tervezett tevékenység esetén az
  8. a)pontban meghatározottakon túl
  9. ba)a gazdaságos fenntarthatóság,
  10. bb)az érték hiteles és meghatározó módon történő megjelenése szempontjának érvényesülését mérlegeli. 69. §
(1)A hatóság a bejelentés vagy az örökségvédelmi engedély iránti kérelem alapján megvizsgálja, hogy
  1. a)a tervezett vagy megvalósult tevékenységgel érintett műemléki érték védettségére és azonosítására vonatkozó adatok megegyeznek-e a közhiteles nyilvántartás adataival,
  2. b)rendelkezésre áll-e a védett műemléki értékre vonatkozó értékleltár, illetve építéstörténeti tudományos dokumentáció,
  3. c)a tervezett vagy megvalósult tevékenység
  4. ca)érint-e az értékleltárba felvett értéket, azt roncsolja-e, műemlék esetén annak érvényesülését befolyásolja-e,
  5. cb)megfelel-e a Kötv.-ben, valamint az e rendeletben meghatározott követelményeknek, továbbá
  6. cc)műemlék esetén megfelel-e a védetté nyilvánítás céljának,
  7. d)a benyújtott dokumentáció megfelel-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek,
  8. e)az érintett műemléki érték
  9. ea)a régészeti örökség elemeként, vagy
  10. eb)tartozéka, alkotórésze révén a kulturális javak körében is védett-e.
(2)A hatóság az
(1)bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha az azonosítás vonatkozásában a valóságtól eltérő adatot talál, azt haladéktalanul egyezteti a nyilvántartást vezető hatósággal.
(3)Az
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. d)pontja szerinti esetben az értékleltárt, az építéstörténeti tudományos dokumentációt, a kerttörténeti tudományos dokumentációt, a beavatkozást követő állapotdokumentációt, a kutatási dokumentációt és a restaurálási dokumentációt a hatóság a dokumentáció benyújtását követő tizenöt napon belül elektronikus formában
  3. a)feltölti a nyilvántartást vezető hatóság útján az OÉNY-be, ha az ott nem található meg,
  4. b)megküldi a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központnak, amely a miniszternek feladatai ellátásához térítésmentesen adatot szolgáltat.
(4)Az
(1)bekezdés
  1. e)pont
  2. eb)alpontja esetében, ha a műemléki érték tartozéka, alkotórésze a kulturális javak körében is védelem alatt áll, a hatóság a tervezett vagy megvalósult tevékenységről az eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg tájékoztatja a kulturális javak hatóságát. 28. Bejelentés és tudomásulvétel védett műemléki érték esetén 70. §
(1)A hatóság a bejelentést – az ÉTDR-ben való érkeztetését követő első munkanaptól számított tíz napon belül – jogszerű hallgatással – a
(4)bekezdésben meghatározott esetek kivételével – tudomásul veszi és a tudomásulvétel tényét hatósági bizonyítvánnyal igazolja, ha a tulajdonos vagy meghatalmazottja a bejelentésben kéri a tevékenység tudomásulvételének írásba foglalását.
(2)Ha a tervezett tevékenység csak kikötésekkel vehető tudomásul, a hatóság a tudomásulvételről döntést hoz.
(3)A bejelentésköteles tevékenység a bejelentés beérkezését követő tizenötödik naptól végezhető, ha azt a hatóság nem tiltja meg. A hatóság által tudomásul vett tevékenységet a bejelentés beérkezését követő tizenötödik naptól számított egy éven belül lehet megkezdeni. Ha a bejelentésben megjelölt tevékenységet a bejelentéstől számított egy éven belül nem kezdik el, a bejelentést az e rendeletben meghatározottak szerint meg kell ismételni.
(4)A hatóság a végezni kívánt tevékenységet – a bejelentés beérkezésétől számított tíz napon belül hozott – határozattal megtiltja, ha a tervezett tevékenység
  1. a)szakszerűtlen, vagy
  2. b)az érintett védett műemléki érték
  3. ba)épségének vagy jelentőségének veszélyeztetésével jár,
  4. bb)jellegét sértő módon megváltoztatja,
  5. bc)helyreállíthatatlan sérülésével fenyeget, vagy
  6. bd)méltó használatát nem szolgálja, illetve
  7. c)műemlék esetén annak érvényesülését és megjelenését gátolja,
  8. d)műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, műemlék történeti táj esetén a jogszabályban meghatározott követelményeket nem teljesíti, vagy
  9. e)jellege vagy célja a bejelentés tartalmából nem ítélhető meg.
(5)Ha a bejelentés nem felel meg az e jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeknek, vagy az eljárási illetéket nem fizették meg, és a tulajdonos nem részesült költségmentességben, a bejelentés vagy a melléklete hiányainak megjelölése mellett a hatóság öt napon belül tájékoztatja arról, hogy a bejelentés nem megfelelő és figyelmezteti a tulajdonost vagy meghatalmazottját a tevékenység bejelentés, illetve tudomásulvétel nélküli elvégzésének jogkövetkezményeire. 29. Az örökségvédelmi engedélyezési eljárás műemlék esetén 71. §
(1)A hatóság az örökségvédelmi engedélyezési eljárásban a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében a tervezett tevékenység helyszíne, annak környezete ismeretében, e rendeletben meghatározott szempontok szerint vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit különösen, hogy
  1. a)az építéstörténeti tudományos dokumentáció vagy a kerttörténeti tudományos dokumentáció, valamint az értékleltár megfelelően dokumentálja-e vagy rögzíti-e a védett műemléki értékeket,
  2. b)a meglévő állapotot rögzítő dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e,
  3. c)a tervezett tevékenységgel érintett műemlék megőrzésének és érvényesülésének feltételei adottak-e,
  4. d)az érintett műemléken a tervezett tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e.
(2)A hatóság
  1. a)az érintett helyszínről, annak környezetéről fényképfelvételt készít, ha helyszíni szemlét tart,
  2. b)műemléki szakértői szolgáltatást vehet igénybe,
  3. ba)a 3. §
(3)bekezdése szerinti örökségvédelmi szervtől,
  1. bb)a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központtól vagy
  2. bc)a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti szakértő költségvetési szervtől, ha az rendelkezik az adott szakterületen jogosultsággal rendelkező szakértővel.
(3)Az örökségvédelmi engedélyben
  1. a)kivitelezés közben végzendő kutatást kell előírni, ha az eljárást megelőzően végzett kutatás nem terjedhetett ki minden kutatandó felületre,
  2. b)kiviteli tervek és részletrajzok készítését és bemutatását kell előírni, ha a kérelem és mellékletei azok léptéke miatt nem tartalmazhatják minden műszaki megoldás olyan mértékű meghatározását, amely alapján a műemléki értékre gyakorolt hatás egyértelműen megállapítható,
  3. c)tervezői művezetést kell előírni, ha a kivitelezés során eldöntendő műszaki kérdések merülnek fel,
  4. d)mintafelület, mintadarab készítését kell előírni, ha a tervezett tevékenység olyan vizuális változást eredményez, amely a kérelem és mellékletei alapján nem állapítható meg,
  5. e)régész vagy restaurátor közreműködése írható elő, ha a tervezett tevékenység a régészeti örökség vagy a kulturális javak védett elemeinek megváltoztatását eredményezheti.
(4)A hatóság – életveszély elhárításának szakvéleménnyel alátámasztott esetét kivéve – a kérelmet elutasítja, ha a tervezett tevékenység
  1. a)a benyújtott terv alapján ellentétes az érintett védett műemléki értékre vonatkozó építéstörténeti tudományos dokumentációval vagy a kerttörténeti tudományos dokumentációval, valamint az értékleltárral,
  2. b)szakszerűtlen, vagy
  3. c)az érintett védett műemléki érték
  4. ca)épségét vagy jelentőségét veszélyezteti,
  5. cb)jellegét sértő módon megváltoztatja,
  6. cc)helyreállíthatatlan sérülését vagy pusztulását eredményezi,
  7. cd)méltó használatát nem szolgálja, vagy
  8. ce)érvényesülését és megjelenését gátolja.
(5)Az örökségvédelmi engedély a határozat végrehajthatóvá válásától számított egy év után hatályát veszti, kivéve a
(2)bekezdés szerinti esetet, valamint ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték, és két éven belül a munkák befejezését bejelentették. 72. §
(1)A hatóság az örökségvédelmi engedély módosítására vagy meghosszabbítására irányuló kérelem esetén vizsgálja, hogy a tervezett tevékenységet megkezdték-e, jogszerűen és szakszerűen végzik-e és annak készültsége milyen mértékű.
(2)A hatóság az örökségvédelmi engedély hatályát annak lejárta előtt kérelemre a
(3)bekezdésben foglalt feltételek mellett egyszer legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja.
(3)A hatóság az örökségvédelmi engedély hatályát annak lejárta előtt akkor hosszabbítja meg, ha a) az engedélyezett tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok változ

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.