2016. LXVII. törvény Magyarország 2017. központi költségvetésének megalapozásáról.

2016. LXVII. törvény Magyarország 2017. központi költségvetésének megalapozásáról. I. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST SZABÁLYOZÓ JOGANYAG MÓDOSÍTÁSA 1. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 1. § (1) A  Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10.  § (3)  bekezdés c)  pontja a  következő cd) alponttal egészül ki: (Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely) „cd) a  központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az  önkormányzat által elnyert, nem fejlesztési célú támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál, valamint” (2) A  Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10.  § (3)  bekezdés d)  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat) „d) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont szerinti, jogi személy által megkötött ügylethez kapcsolódik.” 2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10/A. § Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával kizárólag a) jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére, és b) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert, nem fejlesztési célú pályázata önrészének biztosítására köthet naptári éven túli futamidejű működési célú adósságot keletkeztető ügyletet.” 3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha a) teljesül a  10.  § (5)  bekezdésében meghatározott feltétel, azzal, hogy az  adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségére rendelkezésre álló határidő lejártát kell érteni, és b) a kezesség-, illetve garanciavállalás megfelel az Áht. 96. §-ának.” (2) A  Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B.  §-a a  következő (6)  bekezdéssel egészül ki: „(6) A  Kormány hozzájárulása az  adósságot keletkeztető ügylet tárgyévben történő megkötésére, illetve a tárgyévben történő kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozik.” A törvényt az Országgyűlés a 2016. június 7-i ülésnapján fogadta el. 4. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  önkormányzat a  tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, – a 10. § (3) bekezdés b) pontja, valamint c) pont cb) és cd) alpontja, továbbá a 10/A. § szerinti működési célú adósságot keletkeztető és a 10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító ügyletek kivételével – az  adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó fejlesztési céljáról és az  ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja.” 5. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.) „d) jogszabály felhatalmazása alapján az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság számára az  állam nevében nyújtott, a  Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az  ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 1.  § (1)  bekezdésében meghatározott beruházást finanszírozó tőkeemelés megvalósításához kapcsolódó fizetési kötelezettségeket (beleértve az  Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a  Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2014. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett Megállapodás 1.  cikk 2.  pontja szerinti fizetéseket is) teljesíthet az  államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet által meghatározott módon, összegben és ütemezés szerint;” 6. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. 10.  § (2)  bekezdésében a „megegyezik az  adósságot keletkeztető ügylet összegével” szövegrész helyébe a „nem haladja meg az adósság összegét” szöveg, 2. 10. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „megnyert támogatás” szövegrész helyébe az „elnyert, fejlesztési célú támogatás” szöveg, 3. 10/D.  § (1)  bekezdés b)  pontjában a  „futamidejű vagy nagyobb ügyletértékű, vagy” szövegrész helyébe a „futamidejű, nagyobb ügyletértékű, megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja,” szöveg, 4. 10/E. § (1) bekezdésében a „100%-os önkormányzati tulajdonban álló olyan gazdasági társaság, amely nem minősül a  kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek,” szövegrész helyébe a „kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság” szöveg lép. 2. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 7. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az  elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet az  elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú, továbbá a  központi költségvetésről szóló törvényben az  elkülönített állami pénzalap számára előírt befizetési kötelezettség fedezetéül szolgáló költségvetési kiadási előirányzatokat, valamint az  elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú költségvetési bevételi előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza.” 8. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A központi költségvetésről szóló törvénynek és az elemi költségvetésnek a költségvetési kiadások és bevételek előirányzata szintjén – ha a  központi költségvetésről szóló törvény a  kiemelt előirányzatokat is megállapítja a  kiemelt előirányzatok szintjén – meg kell egyeznie. A  költségvetési rendeletnek, határozatnak és az  elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati és finanszírozási bevételi előirányzati, finanszírozási kiadási előirányzati szinten meg kell egyeznie.” 9. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A  kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A  kötelezettséget vállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a  szerződésből eredő követelések elévüléséig az  55.  § szerint jogosult a  jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az  55.  §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály további feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.” 10. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést és támogatást – a  szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével – a  Vtv. 3.  § (2)  bekezdés a)  pontjában és a  (2a)  bekezdés a)  pontja szerinti miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az  MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, más esetben az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával lehet nyújtani. A  jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni. (2a) A (2) bekezdés szerinti, pénzben teljesített tőkeemelést, pótbefizetést, támogatást a) a  törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló a  központi költségvetésről szóló törvényben e célra megtervezett központi kezelésű előirányzatok terhére, b) az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az MNV Zrt. útján, a (2b) bekezdésben meghatározottak szerint teljesíthet.” (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) A  (2a)  bekezdés b)  pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges kiadási előirányzatot az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó meghatalmazott költségvetéséből a  14.  § (4)  bekezdés b)  pontja szerinti fejezetbe a  33.  § (3) és (4)  bekezdése szerint át kell csoportosítani. Ha az  Nvt. 8.  § (7)  bekezdése szerinti meghatalmazott az  államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet, a  (2a)  bekezdés b)  pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges pénzösszeget megfizeti az állam számára, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezet bevételeként kell elszámolni. Az  erre a  célra befizetett összeggel a  fejezet forrásjuttatás biztosítására szolgáló költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.” 11. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben az alaptőke felemelése útján tulajdonosi részesedést szerezhet, ha a) érvényesül a piaci magánbefektető elve, b) ezt a bank középtávú üzleti terve alátámasztja, és c) sor kerül jogi és pénzügyi megfelelőségi vizsgálat lefolytatására.” 12. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Nemteljesítés esetén a  visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a  biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén a  visszafizetendő összeget és annak kamatait az  állami adóhatóság a  támogató megkeresésére adók módjára behajtandó köztartozásként, a  14.  § (3)  bekezdése szerinti fejezetből nyújtott költségvetési támogatás esetén a  60/A.  § (2)  bekezdésében meghatározott módon hajtja be. Ha a  nem természetes személy kedvezményezett jogszabály alapján mentesül a  biztosíték nyújtása vagy választása szerint az  önrész rendelkezésre állásának igazolása alól, és a  jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a  támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a  részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, és a  visszafizetendő összeget nem lehet tőle behajtani, a  támogató kezdeményezése alapján az  állami adóhatóság a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.” (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a  kedvezményezett a  támogatott tevékenység megvalósítása érdekében olyan jogviszonyt létesít, amely alapján a támogató előleg számla alapján közvetlenül harmadik személynek folyósítja a költségvetési támogatást, a  kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettség ezt a  harmadik személyt terheli, ha a  visszafizetési kötelezettség azért keletkezett, mert a  támogatott tevékenység megvalósítása érdekében létesített jogviszonyon alapuló kötelezettségeit nem teljesítette a  kedvezményezett számára. Ha a  kötelezettségek teljesítésének elmaradása e  harmadik személy szándékos magatartására vezethető vissza, és a  visszafizetési kötelezettségét a  támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a  részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a  visszafizetendő összeget a  támogató kezdeményezésére adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani. Behajthatatlanság esetén a támogató kezdeményezése alapján az  állami adóhatóság a  harmadik személy és a  harmadik személyben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.” 13. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „58.  § (1) A  helyi önkormányzat az  éves költségvetési beszámolójában számol el a  számára a  költségvetési évben folyósított támogatásokkal. (2) A  helyi önkormányzat az  éves költségvetési beszámolójában a  költségvetési évben folyósított támogatások felhasználásával kapcsolatos önellenőrzést a  költségvetési beszámoló teljesítésének határidejét követő második hónaptól a Kormány rendeletében meghatározott mértékű – a központi költségvetés 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezetben elszámolandó – önellenőrzési pótlék megfizetésével egyidejűleg kezdeményezhet, legkésőbb annak az évnek az utolsó napjáig, amely évben az éves költségvetési beszámolót el kellett készítenie.” 14. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól az államháztartásért felelős miniszter felmentést adhat.” (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  (2a)  bekezdés szerinti felmentéssel nem rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonosok –  a  Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az  általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – nem rendelkezhetnek.” (3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A  kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a  (2)  bekezdés e), f ) és j)  pontjában meghatározott kincstári körön kívüli számlatulajdonosok kivételével – értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek. A  (2)  bekezdés f ) és j)  pontjában meghatározott kincstári körön kívüli számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközeiket kizárólag a  kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatják.” (4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (4c) és (4d) bekezdéssel egészül ki: „(4c) Ha a  települési önkormányzat 84.  § (1)  bekezdése szerinti fizetési számláját nem a  kincstár vezeti, a 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számlája mellett az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások fogadására a kincstárnál fizetési számlát vezethet. (4d) A  kincstár fizetési számlát vezet a  kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az  állam –  közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén az  ilyen gazdasági társaság számára az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások fogadására.” 15. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:) „c) a Gst. 2. § (2)–(4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot és az államadósság állományának változását bemutató összegzést, valamint az  államadósság kapcsolatát a  479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor adósságával,” 16. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a  Ket. rendelkezéseit az  e  §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a  Ket. 29.  § (1b) és (1c)  bekezdését, 33.  § (1a)  bekezdését és 71/A.  §-át a  törzskönyvi nyilvántartás vezetése során nem kell alkalmazni. A  törzskönyvi nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárásban az  ügyintézési határidő tizenöt nap. A  kincstár a  hiánypótlási felhívás teljesítésére legfeljebb húsznapos határidőt állapíthat meg. A  törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásban az  eljárás felfüggesztésének helye van. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.” 17. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 15a–15d. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „15a. az  európai uniós források felhasználásával összefüggésben a  15.  pont a) és b)  alpontjában meghatározott sajátos szabályokat és a közreműködő szervezeteket, 15b. a  központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott szabályokat, 15c. az  európai uniós forrásból nyújtott támogatások tekintetében az  uniós támogatásrészek fogadására és kifizetésére szolgáló fizetési számlák rendjére, az  Európai Unióval és az  Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamával történő, a  támogatások elszámolására és az  elszámolható költségek igazolására vonatkozó szabályokat, 15d. az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Unió versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat,” (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Az  államháztartásért felelős miniszter a  kincstár útján a  központi költségvetés likviditási helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére és a  szükséges intézkedések kezdeményezésére Likviditási Bizottságot működtet.” 18. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) A  Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 111. § (13) bekezdése szerint adott vagy 111. § (15) bekezdése alapján meghosszabbított felmentés a  Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépésének napjával határozatlan időre szóló felmentéssé alakul át.” (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki: „(32) Azon kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, amelyek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 79.  § (3a)  bekezdése értelmében értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016.  évi  LXVII.  törvény hatálybalépésekor meglévő értékpapírszámláikat legkésőbb 2016. december 31-éig kötelesek megszüntetni.” 19. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. 1.  § 14.  pont g)  alpontjában a  „támogatásokat” szövegrész helyébe a  „támogatásokat, álláskeresési ellátásokat, bérgarancia támogatásokat, valamint a foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó rendeletekben meghatározott magánszemélyek részére nyújtható támogatásokat” szöveg, 2. 10. § (4) bekezdésében az „irányítja” szövegrész helyébe a „vezeti” szöveg, 3. 20. § (2) bekezdésében a „végső egyenleg” szövegrész helyébe az „az elszámolhatósági időszakot követően időközi vagy végső egyenleg” szöveg, 4. 28.  § (1)  bekezdésében az  „A fejezetet irányító szerv vezetője a” szövegrész helyébe az  „A” szöveg, a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait a  fejezetet irányító szerv vezetője” szöveg, a „rendeletben állapítja meg.” szövegrész helyébe a „rendeletben, a központi költségvetés uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.” szöveg, 5. 28/A. § (2) bekezdésében a „kincstári költségvetésben” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg, 6. 33.  § (3)  bekezdés bf )  pontjában a „javára” szövegrész helyébe az „és fejezeti kezelésű előirányzat javára” szöveg, 7. 57.  § (1)  bekezdésében az „és azokról a  kincstár útján mond le” szövegrész helyébe az „azokról a  kincstár útján mond le, és az éves költségvetési beszámolót megalapozó végleges adatszolgáltatást a kincstár útján teljesíti” szöveg, 8. 59.  § (1)  bekezdésében a  „felhasználását.” szövegrész helyébe a  „felhasználását. A  hatósági ellenőrzés és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje tekintetében a Kormány rendelete a Ket. 33. § (1) bekezdésében meghatározottnál hosszabb ügyintézési határidőt is megállapíthat.” szöveg, 9. 83. § (1) bekezdésében a „valamint a Kormány rendeletében meghatározott” szövegrész helyébe a „valamint jogszabályban meghatározott” szöveg, 10. 90.  § (1)  bekezdésében a „nyolcadik hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe az „év szeptember 30-áig” szöveg, 11. 90.  § (3)  bekezdés e)  pontjában a  „gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések” szövegrész helyébe a „részesedések, valamint az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok kötelezettségállománya” szöveg, 12. 91. § (1) bekezdésében a „68/A” szövegrész helyébe az „68/B” szöveg, 13. 109. § (1) bekezdés 16. pontjában a „felülvizsgálatára” szövegrész helyébe a „felülvizsgálatára, a felülvizsgálati eljárásra,” szöveg, 14. 109. § (1) bekezdés 31. pontjában a „nemzetiségi célú támogatásoknak” szövegrész helyébe az „és a megyei jogú város önkormányzat kedvezményezettnek, a  megyei jogú város fejlődése és megújulása érdekében létrejött együttműködési megállapodásokban foglaltak végrehajtását szolgáló, hazai forrásból nyújtott költségvetési támogatásoknak” szöveg lép. 20. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. 20. § (3) bekezdése, 2. 28/A. § (1) bekezdése, 3. 109. § (1) bekezdés 32. és 41. pontja, 4. 111. § (13)–(15) bekezdése. (2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. 39.  § (1)  bekezdésében a  „ , ha az  részben vagy egészben költségvetési támogatásból megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást hajt végre,” szövegrész, 2. 109.  § (1)  bekezdés 8.  pontjában az „a kincstári költségvetés tartalmi és formai követelményeit, kiadásának rendjét,” szövegrész, 3. 109. § (1) bekezdés 15. pontjában az „ideértve az a) és b) ponttal összefüggésben az európai strukturális és beruházási alapokból származó források felhasználására vonatkozó sajátos szabályait,” szövegrész, 4. 109.  § (1)  bekezdés 31.  pontjában az  „ , a  központi költségvetésből nyújtott nemzetiségi célú támogatásoknak” szövegrész, 5. 109. § (5) bekezdés a) pont ag) alpontjában az „az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások esetében a közreműködő szervezetet,” szövegrész. II. FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK 3. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása 21. § Hatályát veszti az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény melléklet I. pont B.) alpontjában 1. az „SZJ’03 72.30.21” szövegrész, 2. az  „A céginformációs szolgálat által biztosított céginformáció elektronikus adattovábbításának ára” szövegrész, 3. az „igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter” szövegrész. 4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 22. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39.  § (12)  bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:) „g) a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat, valamint a megszűnt jogcímekhez kapcsolódó kifizetéseket,” 23. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/B.  § (6)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A  Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a  miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a  tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40%-át.” 24. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40.  § (3)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A  közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a  tárgyévi eredeti előirányzat, előirányzat-módosítás esetén a  módosított kiadási előirányzat 0,3%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.” 25. § Hatályát veszti a  foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39.  § (12) bekezdés e), f ) és h) pontja. 5. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 26. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (10) bekezdésében a „megállapítani” szövegrész helyébe a  „megállapítani, azzal, hogy a  kerekítésre egy alkalommal, a  garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor” szöveg lép. 27. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. 85. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontja, 2. 85. § (3) bekezdés e) pont eg) alpontja, 3. 93/A. §-a, 4. 3. számú melléklete. 6. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása 28. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 1. 19/A.  § (1)  bekezdésében az  „a kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe az „az általános politikai koordinációért” szöveg, 2. 19/A. (3) és (4)  bekezdésében az  „A kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe az „Az általános politikai koordinációért” szöveg lép. 7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 29. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5a) Az  (5)  bekezdésben foglaltakat az  ápolási díj alapösszegének, az  időskorúak járadéka havi összegeinek, valamint a  foglalkoztatást helyettesítő támogatás törvényben meghatározott összegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell.” 30. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az időskorúak járadékának havi összege a) jövedelemmel nem rendelkező aa) 32/B.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti jogosult esetén az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-a, ab) 32/B.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti jogosult esetén az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a, ac) 32/B.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti jogosult esetén az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-a; b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az  a)  pont szerinti összegnek és a  jogosult havi jövedelmének a különbözete.” (2) A  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/C.  §-a a  következő (1a)  bekezdéssel egészül ki: „(1a) A  2018. évtől az  időskorúak járadékának (1)  bekezdés szerinti havi összegei a  Tny. 62.  § (1)  bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkednek. Az időskorúak járadékának forintban kifejezett havi összegeit a Kormány évente rendeletben meghatározza.” 31. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az  egyházi fenntartók és a  nem állami fenntartók – a  központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban nem kell meghozni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntést, valamint a  hatóság vezetője az  e  bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határidejét annak letelte előtt indokolt esetben, az  indokok megjelölésével egy alkalommal, legfeljebb huszonegy nappal végzésben meghosszabbíthatja.” (2) A  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 58/A.  §-a a  következő (9)  bekezdéssel egészül ki: „(9) A  kincstár az  egyházi fenntartók és a  nem állami fenntartók – a  központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos eljárását felfüggesztheti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben a) a kincstár más – az egyházi fenntartónak, nem állami fenntartónak a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásának elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos – eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata, b) a működést engedélyező szerv eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata, vagy c) a  fenntartó tevékenységével vagy a  szociális szolgáltató, szociális intézmény működésével összefüggő büntetőeljárás van folyamatban. A kincstár az eljárását legfeljebb az a)–c) pont szerinti eljárás befejezéséig – ideértve a másodfokú eljárást, a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát, a Kúria felülvizsgálati eljárását és a megismételt eljárást is – függesztheti fel.” 32. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A 2 000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat jogszabályban meghatározottak szerint helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.” 33. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 85/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „85/B.  § Az  e  törvényben meghatározott intézménytípusok által biztosított szolgáltatás megszervezhető önálló, illetve – jogszabályban meghatározott – integrált szervezeti formában.” 34. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében – jogszabályban meghatározottak szerint – szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a  települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el.” 35. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „99. § A tartós bentlakásos intézmény fenntartója köteles a házirendben meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum megalakításának és tevékenységének – jogszabályban meghatározottak szerint kialakított – szabályait.” 36. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 136.  §-a a  következő (10)  bekezdéssel egészül ki: „(10) Házi segítségnyújtás esetén az  adott intézményben, szolgáltatónál (székhely, telephely) – ide nem értve a  63.  §  (9)  bekezdése alapján az  önkormányzati fenntartású intézményt, szolgáltatót – személyi gondozásában részesülők befogadott létszáma nem haladhatja meg a) a  szolgáltatói nyilvántartásba 2016. február 1-je előtt bejegyzett házi segítségnyújtás esetén az  igénybevevői nyilvántartásban 2016. február 1-jén az  adott intézményben, szolgáltatónál (székhelyen, telephelyen) személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak számát, b) a szolgáltatói nyilvántartásba 2016. február 1-jét követően bejegyzett házi segítségnyújtás esetén a befogadott ellátotti létszám 65%-át.” 37. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. 58/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „létszámnak” szövegrész helyébe a „létszámnak, és azon belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb számának (a továbbiakban együtt: ellátotti létszám)” szöveg, 2. 65/C. § (5) bekezdésében a „részesülő” szövegrész helyébe a „részesülő – ezt jogszabályban meghatározottak szerint igazoló –” szöveg, 3. 71.  § (1)  bekezdésében az  „időpontjában” szövegrész helyébe az  „időpontjában – jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján –” szöveg, 4. 71/A. § (1) bekezdésében az „aki” szövegrész helyébe az „aki – jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján –” szöveg, 5. 92.  § (1)  bekezdés b)  pontjában a „társulási megállapodásban erre kijelölt” szövegrész helyébe a „társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti” szöveg, 6. 132. § (1) bekezdés w) pontjában az „ellátotti létszámnak” szövegrész helyébe az „ellátotti létszámnak – ezen belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb számának –” szöveg lép. 8. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása 38. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (5a) bekezdésében a „2017” szövegrész helyébe a „2018” szöveg, a „2029” szövegrész helyébe a „2030” szöveg lép. 9. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 39. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A  Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) az  (5)  bekezdésnek megfelelően keresi meg a  pénzforgalmi szolgáltatókat akkor, ha a  polgári és kereskedelmi ügyekben a  tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az  ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló, 2014. május 15-i 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 655/2014/EU rendelet) 14. cikke szerinti információs hatóságként jár el.” 40. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  végrehajtási lap eredeti példánya a  bíróságnál marad. A  végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a Kar hivatali szerve, valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak.” 41. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 37/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Nem kell kézbesítési megbízottat megjelölni a  861/2007/EK rendelet, a  4/2009/EK tanácsi rendelet, az 1215/2012/EU rendelet, a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, és a 655/2014/EU rendelet szerinti határozat végrehajtására indult eljárásban.” 42. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 79/B. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A  (2)  bekezdés a)–e)  pontjában meghatározott sorrendtől eltérően az  európai számlazárolási végzés végrehajtása során a  pénzforgalmi szolgáltató az  (1)  bekezdésben meghatározott kiterjesztést a  655/2014/EU rendelet 24. cikk (7) bekezdésében meghatározott sorrend szerint végzi el. (6) A  végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését az  abban foglalt pénznemtől függetlenül forintban kell teljesíteni a  pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett – a  teljesítés napján érvényes – devizavételi árfolyam figyelembevételével.” 43. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Biztosítási intézkedésként ideiglenes számlazárolás rendelhető el e  § alapján a  655/2014/EU rendelet 5. cikkében meghatározott esetekben is. (6) A  655/2014/EU rendelet 10.  cikk (2)  bekezdésében, 23.  cikk (3), (5) és (6)  bekezdésében, 27.  cikk (2)  bekezdésében, 28.  cikk (3)  bekezdésében és 36.  cikk (5)  bekezdésében említett illetékes hatóságként a végrehajtó jár el.” 44. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250. § (2) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki: (A Kar jogai és feladatai különösen:) „34. ellátja a 655/2014/EU rendelet 14. cikke szerinti információs hatósági feladatokat.” 10. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása 45. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Társaság feladatai:) „a) a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása aa) – a katonai körzetek kivételével – Magyarország ellenőrzött légterében, ab) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében, valamint ac) azon nemzetközi kereskedelmi repülőtéren és annak légterében, amelyen a  tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom meghaladja az  évi százezer főt, amennyiben a  repülőtér üzemben tartója vagy tulajdonosa a  szolgáltatásra való felkészülés költségeit és a  szolgáltatás díját megfizeti a Társaság részére, továbbá Magyarország légterében a  légiforgalmi navigációs, távközlési, légtérellenőrző szolgálat ellátása, és az ezekhez szükséges berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres leszállító rendszert) működésének biztosítása;” 46. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény KILENCEDIK RÉSZE a következő 77. §-sal egészül ki: „77.  § A  Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 61/A.  § (3)  bekezdés a)  pont ac)  pontja alkalmazásában első alkalommal a  2014 és 2015 évek statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalmat kell figyelembe venni, azzal, hogy amennyiben az ily módon megállapított átlagos utasforgalom meghaladja az  évi százezer főt, a Társaság a  nemzetközi kereskedelmi repülőtér és légtere tekintetében a  légiforgalmi irányító, a  repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátására legkorábban 2018. január 1-jétől köteles.” 47. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 77. §-a. 11. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 48. § A gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A.  §-a helyébe a  következő rendelkezés lép: „20/A.  § (1) A  gyámhatóság annak a  gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában, feltéve, hogy a  gyermek, fiatal felnőtt az  a) és b)  pont szerinti időpontban a  gyámhatóság határozata alapján nem minősül a  67/A.  §-ban foglaltak szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek. (2) A  gyámhatóság annak a  gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek a  67/A.  § szerinti hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a  gyámhatóság határozata alapján a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel emelt összegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.” 49. § A gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 37.  §-a helyébe a  következő rendelkezés lép: „37.  § A  bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek érdekeik képviseletére – jogszabályban meghatározottak szerint kialakított és működtetett – gyermekönkormányzatot hozhatnak létre.” 50. § A gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 40/A.  § (3)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  gyermekjóléti központ kizárólag a  94.  § (4)  bekezdése szerinti települési önkormányzat fenntartásában működhet. A fenntartó a (2) bekezdés a) pont ad) alpontja, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatok ellátására egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet.” 51. § A gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 54.  § (1)  bekezdés f )  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nevelőszülő az a személy lehet, aki) „f ) megfelel a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben meghatározott képesítési előírásoknak.” 52. § A gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 63.  §-a helyébe a  következő rendelkezés lép: „63. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a) segíti – a  gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek gyámjával (gyermekvédelmi gyámjával), gondozási helyével együttműködve – a gyermek gondozójának egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenységét, b) biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátását, c) szaktanácsadási feladatokat lát el.” 53. § A gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94.  § (2a)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a  közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a  fővárosban a  fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a  fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a  fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A  közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. Amennyiben a  gyermekjóléti szolgálat fenntartója társulás, a  társulás társulási megállapodásban megjelölt székhelye kizárólag az  e  bekezdés szerint feladatellátásra kötelezett önkormányzat lehet.” 54. § (1) A  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145.  § (9)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Az  egyházi fenntartók és a  nem állami fenntartók – a  központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban nem kell meghozni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntést, valamint a  hatóság vezetője az  e  bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határidejét annak letelte előtt indokolt esetben, az  indokok megjelölésével egy alkalommal, legfeljebb huszonegy nappal végzésben meghosszabbíthatja.” (2) A  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145.  §-a a  következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A  kincstár az  egyházi fenntartók és a  nem állami fenntartók – a  központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásának elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos eljárását felfüggesztheti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben a) a kincstár más – az egyházi fenntartónak, nem állami fenntartónak a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásával kapcsolatos – eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata, b) a működést engedélyező szerv eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata, vagy c) a fenntartó tevékenységével vagy a szolgáltató, intézmény, hálózat működésével összefüggő büntetőeljárás van folyamatban. A kincstár az eljárását legfeljebb az a)–c) pont szerinti eljárás befejezéséig – ideértve a másodfokú eljárást, a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát, a Kúria felülvizsgálati eljárását és a megismételt eljárást is – függesztheti fel.” 55. § A gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 147.  § (1)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  fenntartó jogszabályban meghatározottak szerint megállapítja a  146.  § (1)  bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, amely – a  gyermekétkeztetés kivételével – a  szolgáltatási önköltség és a  központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete.” 56. § A gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148.  § (4)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A  személyi térítési díj – a  gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az  intézményi térítési díj összegét.” 57. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 1. 29.  § (3)  bekezdésében a  „társulási megállapodásban erre kijelölt” szövegrész helyébe a  „társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti” szöveg, 2. 35 § (1)  bekezdésében a  „működésének” szövegrész helyébe a  „működésének – jogszabályban meghatározottak szerint kialakított –” szöveg, 3. 57. § (6) bekezdésében az „(1)–(3)” szövegrész helyébe az „(1) és (2)” szöveg, 4. 66. § (3) bekezdésében a „60–65. §-okban” szövegrész helyébe a „60–63. §-ban” szöveg, 5. 94/A.  §-ában az  „ , a  családok átmeneti otthona és a  gyermekjóléti központ” szövegrész helyébe az „és a családok átmeneti otthona” szöveg, 6. 139. § (3) bekezdés e) pontjában a „62–65.” szövegrész helyébe a „62–63.” szöveg lép. 12. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása 58. § (1) A  temetőkről és a  temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 25.  § (1)  bekezdés b)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép: (Temetkezési szolgáltatási tevékenység:) „b) az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való előkészítése,” (2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti szolgáltatást nyújtó temetkezési szolgáltató az  eltemettetésre kötelezett személy megbízása alapján az  elhalálozással kapcsolatos, a  Kormány rendeletében meghatározott ügyekben az  egészségügyi intézmény, valamint az  állami és önkormányzati szervek előtt az  eltemettetésre kötelezett személy képviseletében eljár. E  feladat ellátása céljából az  eltemettetésre kötelezett által megadott, valamint a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából a haláleset jegyzőkönyvezéséhez és a halálesettel kapcsolatos népmozgalmi adatszolgáltatáshoz szükséges személyes adatok kezelésére a temetkezési szolgáltató jogosult.” 59. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő alcímmel egészül ki: „Temetkezési szolgáltatásért felszámítható díj 28/A. § A temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásoknál a szerződéstől történő elállás vagy a szerződés felbontása esetére az eltemettetésre kötelezett személy részére foglalót, kötbért vagy egyéb szerződési biztosítékot nem köthet ki.” 60. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény „Temetkezési szolgáltatásért felszámítható díj” alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki: „28/B.  § (1) A  temetkezési szolgáltató a  25.  § (1)  bekezdésében foglalt tevékenységéért a  Kormány rendeletében meghatározott tartalmú és formátumú számlát állít ki. (2) Temetkezéssel összefüggésben a temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdésében foglalt szolgáltatási elemeken kívül a Kormány rendeletében meghatározott tevékenységért vagy termékért számíthat fel díjat.” 61. § (1) A  temetőkről és a  temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30.  § (2)  bekezdés e)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép: (A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a  temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi,) „e) aki saját maga, gazdálkodó szervezet esetében, akinek vezető tisztségviselője rendelkezik a  Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az abban meghatározott feltételeknek,” (2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (2) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki: (A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a  temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi,) „f ) aki vagy gazdálkodó szervezet esetében, amelynek vezető tisztségviselője a  temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság 31. §-a szerinti nyilvántartásában nem szerepel.” 62. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 31. §-sal egészül ki: „31. § (1) A temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság a temetkezések szabályszerű megvalósítása, az átlátható gazdálkodás rendjének betartása, a  szolgáltatók szabályszerű működésével a  kegyeleti jog gyakorlásának biztosítása érdekében nyilvántartást vezet azon személyekről a) akinek a  temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság a  30.  § (1)  bekezdése szerinti engedélyét azért vonta vissza, mert nem rendelkezett e törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel, b) aki olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, amelynek a  30.  § (1)  bekezdése szerinti engedélyét a  vezetése alatt a  temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság azért vonta vissza, mert nem rendelkezett e törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti nyilvántartás az  érintett személy természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és – az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy esetén – a gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét tartalmazza. (3) A temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság a (2) bekezdésben megjelölt adatokat az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig kezeli.” 63. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a  temetkezési szolgáltatónak meg nem fizetett köztartozása van, az  (1)  bekezdés a)  pontjában szereplő adatokról nyilvántartást vezető hatóság értesíti erről a  tényről a  temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóságot.” 64. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a temetkezési szolgáltatásért kiállítható számla tartalmát és formátumát, b) a  temetkezéssel összefüggésben a  temetkezési szolgáltató által végezhető egyéb tevékenységek és termékek körét, c) a 25. § (4) bekezdésében meghatározott, az elhalálozással kapcsolatos ügyeket rendeletben állapítsa meg.” 65. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 44/B. §-sal egészül ki: „44/B.  § A  2017. január 1-jén a  30.  § (1)  bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező szolgáltató a  Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 31. § szerinti nyilvántartásba a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság azon személyeket veszi nyilvántartásba, a) akiknek engedélyét, b) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője esetén, akinek vezetése alatt álló gazdálkodó szervezet engedélyét 2016. augusztus 31-ét követően vonta vissza.” (2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 44/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „44/B.  § (1) A  2017. január 1-jén a  30.  § (1)  bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező szolgáltató a  Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 30.  § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel meglétét 2019. július 1-jéig köteles igazolni. (2) A  Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 31. § szerinti nyilvántartásba a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság azon személyeket veszi nyilvántartásba, a) akiknek engedélyét, b) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője esetén, akinek vezetése alatt álló gazdálkodó szervezet engedélyét 2016. augusztus 31-ét követően vonta vissza.” 66. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 1. 30.  § (3)  bekezdésében a  „(4)  bekezdésben” szövegrész helyébe a  „bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az  Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Bnytv.)” szöveg, 2. 30. § (3) bekezdés b) pontjában a „vezetőjének” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselőjének” szöveg, 3. 30.  § (7)  bekezdésében a  „(4) és (6)  bekezdés alapján megismert” szövegrész helyébe a  „(2)  bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt igazolására szolgáló” szöveg lép. 67. § Hatályát veszti a  temetőkről és a  temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30.  § (2)  bekezdés b)  pontjában a „valamint a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti vagyoni biztosítékkal,” szövegrész. 13. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása 68. § Hatályát veszti a  Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése. 14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása 69. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „56.  § (1) Az  állam a  sporttevékenység gyakorlásához az  e  törvényben, a  központi költségvetési törvényben és más, a  sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás: a) jogszabályban normatív módon meghatározott feltételek szerint és mértékben jogosultság biztosítására, vagy a  MOB útján – a  versenysport támogatása esetén – pontértéktáblázat alapján – előzetesen kiszámított működési támogatásként szerződés alapján, b) a  sportszervezetek, sportszövetségek, helyi önkormányzatok és a  MOB által összeállított, a  szakmai feladatok ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak finanszírozási koncepcióját tartalmazó támogatási kérelem benyújtását és annak elbírálását követően, szerződés alapján, vagy c) a  versenysport, az  utánpótlás-nevelés, az  iskolai és diáksport, a  főiskolai-egyetemi sport, a  szabadidősport és a  fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok támogatására kiírásra kerülő pályázat útján, szerződés alapján vehető igénybe. Az a)–c) pont szerint biztosított állami sportcélú támogatásokhoz való hozzáférés, a támogatások felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira az e törvényben foglaltakon túl az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat és az  állami sportcélú támogatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (2) A  sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a  bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a  távszerencsejáték játékadóját, valamint a  sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint, a sport – a bukmékeri rendszerű fogadások, a  sportfogadás (TOTÓ) és a  távszerencsejáték játékadója tekintetében a  Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás – támogatására kell felhasználni. (3) A sportpolitikáért felelős miniszter a MOB tárgyévet megelőző év november 30-ig tett javaslatára rendeletben határozza meg az  általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.” 15. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása 70. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) E  törvényt kell alkalmazni a  mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a  központi költségvetésről szóló törvényben, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, a  14.  § (7)  bekezdésében meghatározott hozzájárulás, vagy ha a  támogatást a  Kormány, a  helyi vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja.” 71. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. §-a a következő 30–32. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „30. mozgóképszakmai képzés: a  filmipar szakemberigényének kielégítését célzó, a  filmalkotás előállítása során felhasználható speciális szakismeret, kompetencia megszerzése vagy fejlesztése; 31. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti földterület; 32. kiemelt nemzeti emlékhely: a  kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7.  § 8.  pontja szerinti emlékhely.” 72. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A mozgóképszakmai célok támogatása) „a) a  központi költségvetésből nyújtott költségvetési támogatás és a  helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat által, saját költségvetéséből nyújtott támogatás, valamint a  14.  § (7)  bekezdésében meghatározott hozzájárulásból nyújtott támogatás (a továbbiakban együtt: közvetlen támogatás) és” 73. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/B. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Az MNF feladatai különösen:) „j) a 14. § (7) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés támogatása,” 74. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/B. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (Az MNF feladatai különösen:) „k) a  IV. fejezet szerinti közterület- és ingatlanhasználatra vonatkozó hatósági ügyekkel kapcsolatos eljárás lefolytatása.” 75. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 14. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az  e  törvény szerinti közvetett támogatásban részesült filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a  Hivatal által kiállított támogatási igazolásban vagy a  Hivatal által lefolytatott, költségellenőrzési eljárásban hozott jogerős határozatban meghatározott közvetlen magyar filmgyártási költség 0,5%-át, de filmalkotásonként legfeljebb tizenötmillió forintot mozgóképszakmai képzési hozzájárulás címén megfizet az  e  törvényben meghatározott módon. A mozgóképszakmai képzési hozzájárulás a 31/F. § szerinti közvetlen filmgyártási költségnek minősül. (8) Nem kell mozgóképszakmai képzési hozzájárulást fizetni a  tízmillió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotásra.” 76. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a  nyilvántartásba vett természetes személyt és szervezetet az  e  törvényben meghatározott esetekben hivatalból vagy a nyilvántartásba vett kérelmére törli a nyilvántartásból. Hivatalból való törlésnek van helye) „a) a (7) bekezdésben, a 19/I. § (2) és (3) bekezdésében, a 26/C. § (2)  …