83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelete a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról.

(2)bekezdés b)–c), g) pontjában, 175. §

(3)bekezdés a)–b), d)–

1. e)és
2. g)pontjában, a 16. alcím tekintetében pedig a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 40/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk

(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. § E rendelet hatálya a közigazgatási elektronikus szolgáltatásokra, azok működtetőire, üzemeltetőire, a közigazgatási elektronikus szolgáltatások nyújtásában részt vevő szervezetekre és személyekre, valamint a közigazgatási elektronikus szolgáltatások igénybe vevőire terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatás: meghatározott kérésre automatikusan kibocsátott, hiteles tanúsítványállapot információnyújtás, 2. elektronikus aláíráspolitika: szervezeti igények alapján megfogalmazott, az elektronikus aláírás különböző formáinak kezelését meghatározó dokumentum, 3. elektronikus űrlap: minden olyan elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület, amelynél a megadandó adatok formája és tartalmi köre előre rögzített, és a kitöltést követően a megadott tartalommal elektronikus dokumentum jön létre, 4. folytonos védelem: az időben változó körülmények és viszonyok ellenére is megszakítás nélkül megvalósuló védelem, 5. kockázattal arányos védelem: olyan védelem, mely biztosítja, hogy egy kellően nagy időintervallumban a védelem költségei arányosak legyenek a potenciális kárértékkel, 6. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti a következő feltételeket:

1. a)a képzett lenyomat egyértelműen származtatható az adott elektronikus dokumentumból,
2. b)a képzett lenyomatból az elvárható biztonsági szinten belül nem lehetséges az elektronikus dokumentum tartalmának meghatározása vagy a tartalomra történő következtetés,
3. c)a képzett lenyomat alapján az elvárható biztonsági szinten belül nem lehetséges olyan elektronikus dokumentum utólagos létrehozatala, amelyre alkalmazva a lenyomatképző eljárás eredményeképp az adott lenyomat keletkezik, 7. nyilvános kulcsú infrastruktúra: kriptográfiai kulcspárral működő informatikai rendszertechnológia, amelynek működési elve, hogy amennyiben egy elektronikus adatot, illetve dokumentumot a megadott kulcspár egyik kulcsának segítségével átalakítanak, akkor azt csak az adott kulcspár másik kulcs tagjával lehet az eredeti állapotába visszaállítani, 8. szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. §
4. j)pontja szerinti szolgáltatás, 9. szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltató: a Ket. 172. §
5. k)pontja szerinti szolgáltató, 10. teljes körű védelem: a rendszer valamennyi elemére kiterjedő védelem, 11. visszavonási állapotinformáció szolgáltatás: hiteles, visszavonási állapotinformációkat tartalmazó szolgáltatás, 12. zárt védelem: az összes releváns fenyegetést figyelembe vevő védelem. II. FEJEZET A SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 3. Általános követelmények 3. §

(1)A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: SZEÜSZ) szolgáltató a SZEÜSZ nyújtása során köteles teljesíteni a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter rendeletében meghatározott követelményeket.

(2)A SZEÜSZ szolgáltató a SZEÜSZ nyújtásához az alábbi követelményeknek megfelelő informatikai eszközöket, rendszereket, és termékeket köteles használni:

1. a)az eszközök, rendszerek, és termékek megbízhatóak, teljesítik a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeket, és biztosítják a jogszabályban foglalt további követelményeknek, különösen a műszaki előírásoknak és személyi feltételeknek való megfelelést,
2. b)az eszközökhöz, rendszerekhez és termékekhez arra jogosulatlan személyek nem férhetnek hozzá,
3. c)a rendszerek, berendezések és termékek biztosítják, hogy a SZEÜSZ nyújtása során keletkezett adatokhoz arra jogosulatlan személyek nem férhetnek hozzá.

(3)A SZEÜSZ szolgáltató a bekövetkezett biztonsági eseményekről megfelelő részletességgel köteles haladéktalanul értesíteni az elektronikus ügyintézési felügyeletet (a továbbiakban: felügyelet). A felügyelet a biztonsági eseményről tájékoztatja az érintett ügyfeleket vagy hatóságot.

1. § Amennyiben valamely kijelölt SZEÜSZ szolgáltató által nyújtott SZEÜSZ igénybe vételét jogszabály valamely hatóság számára kötelezően előírja, a szolgáltatás csak olyan elérhetőség és rendelkezésre állás mellett nyújtható, amely a hatóságok eljárási cselekményeit, a hatósági eljárások lefolytatását nem akadályozza.
2. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató a SZEÜSZ általános szerződési feltételek szerinti működésével, működtetésével kapcsolatos panaszok, kérdések fogadására telefonos ügyfélszolgálatot tart fenn, valamint erre szolgáló elektronikus űrlapon vagy elektronikus levélben, vagy párbeszédes elektronikus rendszerben a bejelentések fogadását biztosítja.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti bejelentések alapján a SZEÜSZ szolgáltató 15 napon belül

1. a)ha az alapos, köteles megtenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a SZEÜSZ az igénybevevők számára rendeltetésszerűen igénybe vehető, használható legyen, és erről a bejelentőt tájékoztatni,
2. b)ha az nem alapos, köteles a bejelentés elutasításáról és annak indokairól, valamint a

(3)bekezdés szerinti eljárás lehetőségéről a bejelentőt tájékoztatni.

(3)Ha a SZEÜSZ szolgáltató az általános szerződési feltételek szerinti feltételeket nem biztosítja, és az igénybevevő

(1)bekezdés szerinti bejelentése alapján a hibát határidőben nem javítja ki vagy a bejelentést elutasítja, az igénybevevő a felügyeletnél tehet panaszt.

(4)A felügyelet a panaszt közigazgatási hatósági eljárás keretében bírálja el, és ha a panasz alapos, a SZEÜSZ szolgáltatót határozatban kötelezi a

(2)bekezdés a) pontja szerinti eljárásra, valamint a 16–17. § szerinti jár el. 6. §

(1)A hatóságnak minősülő SZEÜSZ szolgáltató a SZEÜSZ nyújtása során tett nyilatkozatait, valamint az egyéb tárolt iratokat a rá irányadó iratkezelési szabályozás szerinti megőrzési ideig köteles megőrizni.

(2)A hatóságnak nem minősülő SZEÜSZ szolgáltató az

(1)bekezdésben meghatározott iratokat a hatósággal vagy az ügyféllel kötött megállapodás szerint köteles megőrizni. 4. Egységes működés, együttműködési képesség 7. §

(1)A hatóság és más SZEÜSZ szolgáltatók a SZEÜSZ-ök kialakítása és nyújtása során kötelesek figyelembe venni a hatóságok informatikai rendszerei közötti együttműködés követelményeit, valamint – több hatóságot is érintő SZEÜSZ esetén – a többi hatóság igényeit.

(2)A felügyelet a SZEÜSZ nyilvántartásba vétele, valamint ellenőrzése során ellenőrzi az

(1)bekezdés szerinti követelmények érvényesülését.

(3)A felügyelet ajánlásokat bocsát ki az

(1)bekezdés szerinti követelmények érvényesülése érdekében. Amennyiben az adott információ cserére vagy elektronikus űrlaptípusra nem áll rendelkezésre irányadó ajánlás, úgy a SZEÜSZ szolgáltató köteles egyedi ügyben is biztosítani e követelmények érvényesülését. A felügyelet együttműködik a SZEÜSZ szolgáltatóval a SZEÜSZ e követelményeknek megfelelő kialakítása érdekében. 5. Általános szerződési feltételek 8. §

(1)A SZEÜSZ a felügyelethez benyújtott, engedélyköteles SZEÜSZ esetén, továbbá a felügyelet által jóváhagyott általános szerződési feltételek alapján nyújtható. A SZEÜSZ szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője közös megegyezéssel eltérhetnek a felügyelet által jóváhagyott általános szerződési feltételekben foglaltaktól.

(2)Az általános szerződési feltételek tartalmazza legalább az alábbiakat:

1. a)a szolgáltatási időszakot, rendelkezésre állást,
2. b)a szolgáltatások elérhetőségét, jogosultsági kérdéseket,
3. c)a felhasználói támogatás feltételeit,
4. d)a funkcionalitást,
5. e)az igénybevétel technikai feltételeit, ideértve a műszaki és adminisztratív feltételeket,
6. f)az igénybevétel pénzügyi feltételeit,
7. g)a bejelentések, panaszok kezelésének rendjét,
8. h)a SZEÜSZ szolgáltató felelősségére vonatkozó rendelkezéseket.

(3)Az általános szerződési feltételeket a felügyelet és a SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi. A SZEÜSZ szolgáltatónak a felügyelet által jóváhagyott általános szerződési feltételeket kell közzétennie. 6. A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési feltételek 9. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató a SZEÜSZ nyújtásához köteles kijelölni és a felügyelet felé bejelenteni az alábbiakat:

1. a)a SZEÜSZ-ért felelős vezető személyét,
2. b)a szolgáltatás ellenőrét,
3. c)a szolgáltatás biztonsági felelősét.

(2)Ha a SZEÜSZ jellege megköveteli, a szolgáltató műszaki, technikai jellegű kérdésekben illetékes kapcsolattartót is kijelöl, akinek elérhetőségét az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.

1. § A SZEÜSZ-t – az adott SZEÜSZ-re vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – legalább félévente a biztonsági felelős útján, évente pedig az ellenőr útján az általános szerződési feltételeknek megfelelés szempontjából ellenőrizni kell. Az ellenőrzés tényét és eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
2. A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó biztonsági követelmények
3. §

(1)A SZEÜSZ nyújtásához alkalmazott informatikai rendszernek biztosítania kell, hogy:

1. a)a rendszerben található adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása az adatkezelést szabályozó törvényi előírások betartásával történjen (törvényes adatkezelés),
2. b)a rendszerben kezelt adatot csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szerint ismerhessék meg, használhassák fel, illetve rendelkezhessenek a felhasználásáról (bizalmasság),
3. c)a rendszerben kezelt adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyezzenek – ideértve a bizonyosságot abban, hogy az elvárt forrásból származik és a származás megtörténtének bizonyosságát is –, továbbá a rendszerelemek a rendeltetésüknek megfelelően használhatóak legyenek (sértetlenség),
4. d)a rendszerben kezelt adatokat, illetve az informatikai rendszer elemeit az arra jogosultak a szükséges időpontban és időtartamra használhassák (rendelkezésre állás),
5. e)érvényesüljenek a zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelem követelményei.

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében a SZEÜSZ szolgáltatónak

1. a)az informatikai rendszer tervezésére, beszerzésére, megvalósítására (különösen fejlesztésére, testreszabására, paraméterezésére, telepítésére) és felülvizsgálatára kiterjedő minőségirányítással kell alátámasztania az eljárási és biztonsági követelmények teljesülését,
2. b)rendelkeznie kell üzemeltetési, valamint informatikai biztonsági szabályzatokkal,
3. c)rendelkeznie kell üzletmenet-folytonossági, katasztrófaelhárítási tervvel,
4. d)rendelkeznie kell szolgáltatásműködési szabályzattal, amelyben meg kell határozni a rendszer működéséért felelős, az adatgazda, az adatkezelő, illetőleg az adatfeldolgozó, az üzemeltető és az igénybe vevők jogait és kötelezettségeit, valamint az adatkezelés, adattovábbítás és adatszolgáltatás eljárásrendjét,
5. e)rendelkeznie kell változáskezelési szabályzattal,
6. f)rendelkeznie kell a biztonsági minimum követelmények teljesülésének igazolására irányuló audittal,
7. g)gondoskodnia kell a rendszer működése szempontjából meghatározó folyamatok valamennyi kritikus eseményének naplózásáról,
8. h)mentési renddel és biztonsági mentésekkel kell rendelkeznie,
9. i)rendelkeznie kell a rendkívüli üzemeltetési helyzetekre kidolgozott eljárásrenddel, és rendkívüli helyzetekben folyamatos üzemelést biztosító tartalékberendezésekkel.

(3)A közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter

1. a)felügyeli, ellenőrzi az informatikai biztonsági előírások megfelelőségét és betartását,
2. b)ellátja a szakhatósági feladatokat a felügyelet eljárásában, ennek keretében kötelező állásfoglalást ad ki a kérelemben foglalt SZEÜSZ műszaki előírásoknak való megfelelőségéről, infrastrukturális alkalmasságáról,
3. c)a felügyelet eljárásában szakhatóságként kötelező állásfoglalást ad ki a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó informatikai biztonsági követelményeknek való megfelelőségről,
4. d)folyamatosan figyelemmel kíséri a SZEÜSZ rendszereket üzemeltető szervezetekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos informatikai biztonsági követelmények betartását,
5. e)ellenőrzi a SZEÜSZ-öknek a jelen rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek való folyamatos megfelelését,
6. f)jogosult a SZEÜSZ szolgáltatójától, adatkezelőjétől, illetve üzemeltetőjétől a biztonsági követelmények teljesülésével kapcsolatban tájékoztatást kérni, a követelményeknek való megfelelőség alátámasztásához szükséges, az érintett rendszer tervezésével, beszerzésével, előállításával, működésével vagy felülvizsgálatával kapcsolatos adatot, illetve a rendszerek biztonsága tárgyában keletkezett valamennyi dokumentumot – különösen az e rendeletben előírt dokumentációt, szabályzatokat – bekérni,
7. g)jogosult a hatáskörébe tartozó szervezet informatikai biztonsággal összefüggő tevékenységének és ellátottságának ellenőrzésére,
8. h)jóváhagyja a SZEÜSZ-ök biztonsági irányelveit, szabályzatait és eljárásrendjeit,
9. i)határidő tűzésével felhívja az érintett szervezetek vezetőit az ellenőrzés során vagy egyéb úton tudomására jutott eltérések felszámolására, ellenőrzi a követelmények megvalósítását,
10. j)az informatikai biztonsági követelmények hiányos teljesítése esetén megfelelő határidő tűzésével felszólítja az érintettet a hiba elhárítására, illetve hiányosság pótlására. III. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS FELÜGYELETI SZERVEI 8. Elektronikus ügyintézési felügyelet 12. §

(1)A felügyelet a Ket. 161. §-ban meghatározott hatóság.

(2)A felügyelet feladata

1. a)az egyes SZEÜSZ-ökre vonatkozó jogszabályok megalkotásának kezdeményezése,
2. b)az elektronikus ügyintézést érintő jogszabálytervezetek véleményezése,
3. c)az egyes SZEÜSZ-ökre vonatkozó ajánlások kiadása,
4. d)az informatikai rendszerek együttműködéséhez szükséges, az adatkapcsolatokban érintett adatszerkezetekre vonatkozó követelmények előírása,
5. e)a bejelentett és engedélyezett SZEÜSZ-ök, valamint az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyilvántartása,
6. f)SZEÜSZ-ök engedélyezése,
7. g)SZEÜSZ-ök ellenőrzése,
8. h)a hozzá érkező bejelentések kivizsgálása,
9. i)a 49–50. § szerinti SZEÜSZ-ök esetén a közzétett, a hatóság által alkalmazott titkosító-, dekódoló programok, valamint a hatóság által használt vagy közzétett kulcs-előállító programok megfelelőségének vizsgálata.

(3)A felügyelet az egyes SZEÜSZ-ökre vonatkozó előírások jogszabályi rendezésére, újabb SZEÜSZ nevesítésére vagy meglévő SZEÜSZ szabályainak módosítására javaslatot dolgoz ki és terjeszt fel az érintett jogszabály kiadására felhatalmazással rendelkező miniszternek.

(4)A felügyelet a

(2)bekezdés d) pontjában megadott előírásokat azok bevezetéséhez szükséges határidő előírása mellett teszi közzé. 9. Elektronikus ügyintézési szabályozást előkészítő bizottság 13. §

(1)A SZEÜSZ-ök és más, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások állami és önkormányzati kialakítása során az együttműködés biztosítása érdekében a felügyelet elektronikus ügyintézési szabályozást előkészítő bizottságot (a továbbiakban: előkészítő bizottság) hoz létre.

(2)Az előkészítő bizottságnak 6 tagja van. Az előkészítő bizottság elnökét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság delegálja. A további tagok közül egy-egy tagot

1. a)a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter,
2. b)a közigazgatásért felelős miniszter,
3. c)az önkormányzatokért felelős miniszter,
4. d)a Nemzeti Biztonsági Felügyelet, valamint
5. e)a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács delegál.

(3)Az előkészítő bizottság a felügyelet számára döntés-előkészítő tevékenységet végez. Ennek keretében az előkészítő bizottság az alábbi feladatokat látja el:

1. a)javaslattétel a hatóságok közötti együttműködés műszaki és szervezési feltételeinek egységes szabályozására,
2. b)az ügyfelek és a hatóságok számára biztosított SZEÜSZ-ökkel kapcsolatos részletes ajánlások előkészítése,
3. c)javaslattétel az elektronikus ügyintézés során írásbelinek minősülő elektronikus iratok formátumával, egyéb műszaki jellemzőivel kapcsolatos követelményekre,
4. d)javaslattétel az elektronikus ügyintézés során rendszeresített űrlapok elvárt elektronikus adatszerkezetével, és egyéb műszaki jellemzőivel kapcsolatos követelményekre,
5. e)az a)–
6. d)pontban foglaltak érdekében ajánlások tervezetének előkészítése,
7. f)az elfogadott és közzétett ajánlások érvényesülésének vizsgálata,
8. g)az ajánlásoknak a változó jogszabályi, műszaki és közigazgatási működési környezetnek megfelelő felülvizsgálata, szükség szerint javaslattétel az ajánlások módosítására,
9. h)a feladatai ellátása során észlelt szabályozási problémák, hiányosságok esetén javaslattétel megfelelő jogszabály-módosítás kezdeményezésére.

(4)Az előkészítő bizottságot az elnök szükség szerint, de legalább évente hívja össze. A felügyelet kezdeményezésére az elnök köteles összehívni az előkészítő bizottságot.

(5)Az előkészítő bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, és az elnök jelen van. Határozatait – az összeférhetetlenségről való döntés kivételével – szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(6)Az előkészítő bizottság működésének rendjét maga állapítja meg.

1. A szolgáltatásokra vonatkozó ajánlások
2. §

(1)A felügyelet a SZEÜSZ-ök egységes nyújtása és igénybevétele, az együttműködési képesség biztosítása érdekében ajánlásokat bocsát ki.

(2)A felügyelet az ajánlások tervezetét véleményezteti a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel. Az ajánlás a műszaki és biztonsági előírások vonatkozásában a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértése esetén adható ki.

(3)Az ajánlások tervezetét a felügyelet a kormány által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára elektronikus levélben véleményezésre megküldi, valamint szakmai és társadalmi vitára közzéteszi.

(4)Az előkészítő bizottság az ajánlás előkészítése során indokolt esetben egyeztet a nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványügyi vagy szabványkibocsátó – ideértve az elismert ipari szabványokat kibocsátókat is – szervekkel.

(5)A felügyelet az elfogadott ajánlásokat nyilvánosan, elektronikus úton közzéteszi. A közzétételi kötelezettség a visszavont, módosított ajánlások minden korábbi állapotára is vonatkozik.

1. § A felügyelet a közzétett ajánlásokat szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja. IV. FEJEZET SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK BEJELENTÉSE
2. Szolgáltatások nyilvántartásba vétele
3. §

(1)A felügyelet nyilvántartást vezet

1. a)a bejelentett és az engedélyezett SZEÜSZ-ökről és
2. b)az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról.

(2)A felügyelet ellenőrzi, hogy a SZEÜSZ szolgáltató és a hatóság az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel-e, így különösen vizsgálja az alábbi feltételek meglétét:

1. a)a hatóság a szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos kötelezettségének eleget tett-e,
2. b)a SZEÜSZ szolgáltató a nyilvánosságra hozott tájékoztatóiban és általános szerződési feltételeiben foglaltakat, valamint – amennyiben van ilyen – szerződési feltételeit betartja-e, valamint
3. c)a hatóság és a SZEÜSZ szolgáltató a felügyelet korábbi döntéseit betartja-e, így különösen, hogy a SZEÜSZ szolgáltató engedélyköteles SZEÜSZ esetén az engedélyben foglaltakat teljesíti-e.

(3)Ha a felügyelet észleli, hogy a hatóság a

(2)bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, a megfelelőség érdekében az alábbi intézkedéseket teheti:

1. a)felhívja a hatóság figyelmét a követelmény betartására,
2. b)értesíti a hatóság felügyeleti szervét a szabályoktól eltérő működésről,
3. c)az elektronikus ügyintézéssel összefüggésben megtiltja meghatározott technológiák vagy eljárások használatát,
4. d)indokolt esetben a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez, mely alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező,
5. e)különösen indokolt esetben, az ügyfelek védelme érdekében a hatóságot törli a nyilvántartásából, feltéve, hogy a törlés az ügyintézésben nem okoz jelentős fennakadást.

(4)Ha a felügyelet észleli, hogy a hatóságnak nem minősülő SZEÜSZ szolgáltató a

(2)bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, a megfelelőség érdekében az alábbi intézkedéseket teheti:

1. a)felhívja a SZEÜSZ szolgáltató figyelmét a követelmény betartására,
2. b)az elektronikus ügyintézéssel összefüggésben megtiltja meghatározott technológiák vagy eljárások használatát,
3. c)ha a SZEÜSZ szolgáltató a hatóság kötelezése ellenére sem szünteti meg a jogsértést, úgy bírságot szabhat ki,
4. d)különösen indokolt esetben, az ügyfelek védelme érdekében a SZEÜSZ szolgáltatót törli a nyilvántartásából, feltéve, hogy a törlés az ügyintézésben nem okoz jelentős fennakadást.

(5)A felügyelet a

(3)–

(4)bekezdésben felsorolt intézkedés megtétele során figyelembe veszi a megállapított mulasztásnak az ügyfelekre és az érintett szervek működésére, továbbá intézkedésének az ügyfelekre gyakorolt hatását, valamint – adott esetben – más szolgáltatásra való átállás lehetőségét, annak költségét és időigényét.

(6)Az ügyintézési határidő 3 hónap, mely egy alkalommal, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.

1. § Amennyiben a SZEÜSZ-t hatóság nyújtja, a felügyelet a jogszabályban foglalt követelmények betartásán túl a SZEÜSZ célszerűségét és hatékonyságát is vizsgálja, és az ezzel kapcsolatos megállapításáról a Kormány számára évente jelentést készít.
2. A szolgáltatásnyújtás bejelentése, engedélyezése
3. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató köteles a felügyelet részére a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját a felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlap alkalmazásával bejelenteni.

(2)A SZEÜSZ szolgáltató a bejelentéshez köteles mellékelni az alábbi mellékleteket:

1. a)a szolgáltatás részletes műszaki leírását,
2. b)a szolgáltatás pontos meghatározásához szükséges eljárási, adminisztrációs szabályokat, szabályzatokat, folyamatleírásokat, hitelesítési rendet, ahol az értelmezett, továbbá
3. c)a szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket,
4. d)a szolgáltató katasztrófaelhárítási eljárásra vonatkozó szabályzatát, valamint
5. e)a külön jogszabályban meghatározott biztonsági és egyéb műszaki követelményeknek való megfelelést alátámasztó dokumentumokat.

(3)A felügyelet megkeresése alapján, a szolgáltatás engedélyezésére vonatkozó eljárásban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként vesz részt.

(4)A felügyelet a szolgáltatót a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi a SZEÜSZ szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába, és a bejelentés időpontjától számított nyolc napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja.

(5)A nyilvántartásba vételt a felügyelet abban az esetben tagadja meg, ha a bejelentésben foglalt adatok a hiánypótlás ellenére a SZEÜSZ szolgáltató vagy az általa végezni kívánt tevékenység azonosítására, illetve a nyilvántartásba vételre nem alkalmasak, és egyúttal kötelezi a SZEÜSZ szolgáltatót a bejelentés 8 napon belüli ismételt benyújtására.

(6)A SZEÜSZ szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat, valamint a SZEÜSZ nyújtásának megszüntetését 15 napon belül köteles bejelenteni a felügyeletnek. Ha a SZEÜSZ szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat vagy a szolgáltatás nyújtásának megszüntetését határidőn belül nem jelenti be, a felügyelet a mulasztó szolgáltatóval szemben bírságot alkalmazhat.

(7)A felügyelet által vezetett nyilvántartás közhiteles, azt a felügyelet közzéteszi, és abba bárki betekinthet. 19. §

(1)Engedélyköteles SZEÜSZ esetén a SZEÜSZ szolgáltató köteles a felügyelet részére a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját a felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlap alkalmazásával bejelenteni.

(2)A felügyelet vizsgálata kiterjed

1. a)a műszaki követelmények,
2. b)az eljárási feltételek,
3. c)a biztonsági követelmények,
4. d)a szolgáltatási feltételek,
5. e)az
6. a)és
7. d)pontok teljesülését garantáló szolgáltatási képesség és
8. f)a szolgáltatáshoz kapcsolódó járulékos feltételeknek való megfelelés vizsgálatára.

(3)Amennyiben a

(2)bekezdés szerinti valamely követelményre rendelkezésre áll a felügyelet által közzétett ajánlás, és a SZEÜSZ szolgáltató az ajánlás alkalmazásáról nyilatkozik, úgy a felügyelet az ellenőrzés során az ajánlásban rendezett kérdésekben kizárólag az ajánlásnak való megfelelést ellenőrzi.

(4)A SZEÜSZ szolgáltató a szolgáltatásnyújtás megkezdésének tervezett időpontját köteles az engedély iránti kérelem benyújtását követő 3 hónapon túli időpontban megjelölni.

(5)Az engedély iránti kérelem elbírálására egyebekben a

1. § rendelkezései megfelelően irányadók.
2. § A bejelentésben, illetve az engedélyben foglalt adatok változására, valamint a szolgáltatás megszüntetésére a 18–
3. § rendelkezései megfelelően irányadók.
4. §

(1)A felügyelet a jogszabályban foglalt követelményeknek való megfelelés vizsgálata során mérlegelési jogkörében figyelembe veszi az engedéllyel érintett szolgáltatásra irányadó műszaki előírásokat és a kérelemben foglalt szolgáltatás egyedi sajátosságait.

(2)A felügyelet a jogszabályban foglalt követelményeknek való megfelelés vizsgálata során helyszíni szemlét is lefolytathat, s kérheti a szolgáltatás műszaki jellemzőinek, működésének részletes bemutatását.

(3)A felügyelet döntésében köteles a figyelembe vett műszaki előírásokat nevesíteni, valamint ha az engedéllyel érintett szolgáltatásra irányadó műszaki előírásoktól eltért, köteles az eltérést megindokolni. 13. A szolgáltatásnyújtás megszüntetése 22. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató köteles a felügyelet részére a szolgáltatás nyújtásának megszüntetése előtt legalább 90 nappal a szolgáltatás befejezését bejelenteni, és azt az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzétenni.

(2)A bejelentés nem mentesíti a SZEÜSZ szolgáltatót a megállapodások alapján vállalt, vagy jogszabály által kötelezően előírt szolgáltatási időszak biztosításától.

(3)Amennyiben a SZEÜSZ nyújtását nem jogszabály írja elő kötelezően, a felügyelet jogosult a szolgáltatás megszüntetésének idejét legfeljebb 6 hónappal elhalasztani, amennyiben a SZEÜSZ nyújtásának megszüntetése a közigazgatás működésében zavarokat okozhat. A SZEÜSZ szolgáltató – amennyiben a SZEÜSZ-t nem jogszabályi kötelezés alapján nyújtja – mentesülhet e szolgáltatási kötelezettsége alól, ha teljesértékűen azonos, a felügyelet nyilvántartásban szereplő SZEÜSZ az igénybevevők rendelkezésére áll, az átállásra elegendő időt biztosít, és az igénybevevők esetleges átállási költségét a tevékenységét megszüntető SZEÜSZ szolgáltató viseli. V. FEJEZET AZ EGYES SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI 14. Az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről 23. §

(1)Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatározhatja azon hatóságok körét, amelyek elektronikus úton, az ügyfél által a

(4)bekezdés szerinti keretek között meghatározott időszakonként összesítve, egy vagy több meghatározott értesítési címen tájékoztassák arról, hogy az adott időszak alatt az ügyfél részéről elektronikus nyilatkozatot vagy papír alapú iratot fogadtak vagy részére elektronikus nyilatkozatot vagy papír alapú iratot kézbesítettek. Az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a tájékoztatásban valamennyi adattovábbítás tényét feltüntesse.

(2)Az ügyfél az értesítés keretében igényelheti azt is, hogy a hatóság értesítse különösen

1. a)a központi azonosítási ügynök (a továbbiakban: KAÜ) SZEÜSZ keretében történt, az ügyfél nevében történő bejelentkezésekről,
2. b)az ügyfél ügyintézési rendelkezésére vonatkozó lekérdezésekről (ide nem értve az ügyfél képviselője általi bejelentkezéseket),
3. c)az ügyfélre vonatkozó lekérdezésekről az összerendelési nyilvántartásból,
4. d)az ügyfélre vonatkozó, az adott időszakban a hatóság részéről és részére történt adattovábbításokról,
5. e)az iratkezelési rendszerekből ügyféltől érkeztetett iratokról, valamint
6. f)az iratkezelési rendszerekből ügyfélnek küldött iratokról.

(3)Az ügyfél kérheti, hogy az értesítés az alábbi adatokat tartalmazza:

1. a)csak a szervezet megnevezését, az esemény megjelölését és időpontjának meghatározását, vagy
2. b)ahol ismert, ott az esemény azonosítását és adatait is.

(4)Az ügyfél az időszakos értesítésről szóló ügyintézési rendelkezésben legalább 15, legfeljebb 90 napos értesítési időszakot határozhat meg. Az első időszakos értesítés határidejét az ügyintézési rendelkezés megtételétől kell számítani. 24. §

(1)Az értesítés csak azon hatóság adataira terjed ki, amely hatóság azt biztosítja és azt a felügyelet részére bejelentette. A hatóság az értesítési szolgáltatást a 25. § szerinti, az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv által nyújtott szolgáltatás útján is biztosíthatja. A felügyelet közzéteszi az ilyen tájékoztatás adására képes hatóságok jegyzékét.

(2)Az ügyfél kérése esetén az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv az ügyfél 23. § szerinti nyilatkozatáról az érintett,

(1)bekezdés hatálya alá tartozó hatóságokat értesíti. 25. §

(1)Ha az ügyfél az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv által nyújtott időszaki értesítés szolgáltatás általi rendszeres értesítését igényelte, a 23. § szerinti tájékoztatást az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv a hatóságok nevében, a

(2)bekezdés szerinti tájékoztatások alapján egységes formában adja meg az ügyfélnek. Az értesítés tartalmazza az arra vonatkozó utalást, hogy az értesítés csak a 24. §

(1)bekezdés szerinti hatóságok adataira terjed ki.

(2)Ha az ügyfél a SZEÜSZ szolgáltató általi értesítést igényelte, az értesítéshez szükséges adatokat az

(1)bekezdés szerinti szolgáltatás szolgáltatója kéri le a hatóságoktól és az érintett más SZEÜSZ-ök nyújtóitól. A hatóságok és SZEÜSZ szolgáltatók kötelesek az adott időszakban történt, a 23. § szerinti eseményekről az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv általi időszaki értesítés szolgáltatás nyújtóját elektronikus úton tájékoztatni.

(3)A

(2)bekezdés szerinti adatszolgáltatást megelőzően a hatóság a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi az adatközléshez a hozzájárulást. 15. Az ügyfél adataiban bekövetkező változás átvezetése 26. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató a felügyelet felé a SZEÜSZ bejelentése keretében bejelenti, valamint elektronikus tájékoztató szolgáltatása keretében közzéteszi azt az adatkört, amely tekintetében a jelen alcím szerinti szolgáltatást biztosítja, valamint az átvezetés esetleges további szabályait.

(2)Ha az automatikus átvezetés az ügyfél eseti hozzájárulását igényli, a hozzájárulást az ügyfél

1. a)az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon,
2. b)az adatkör kezelőjénél, illetve annak nevében jogszabály alapján eljáró ügyfélszolgálatnál, kormányablaknál, kihelyezett ügyintézési pontnál a változás bejelentésekor az e célra rendszeresített, és az eljáró szerv által az ügyfél által megadott adatok alapján előkészített papír alapú formanyomtatvány aláírásával, vagy
3. c)az adatkör kezelőjénél, illetve annak nevében jogszabály alapján eljáró ügyfélszolgálatnál, kormányablaknál, kihelyezett ügyintézési pontnál a változás bejelentésekor az e célra rendszeresített, és az eljáró szerv által az ügyfél által megadott adatok alapján előkészített elektronikus formanyomtatvány külön jogszabályban megadottak szerinti hitelesítésével adhatja meg. Az ügyfél hozzájárulása esetén a hatóság az űrlapot minden érintett hatóság számára elektronikus úton kézbesíti.

(3)Ha az ügyfél a változás automatikus átvezetését igényelte, úgy az érintett szervek megkereséséhez szükséges valamennyi adatot köteles megadni.

(4)Az ügyfél köteles minden megkeresett szerv esetében a bejelentés tudomásul vételét figyelemmel kísérni; a SZEÜSZ szolgáltató az űrlap továbbításán túl további közreműködésre nem köteles. 27. §

(1)A kormány biztosíthat olyan SZEÜSZ-t (a továbbiakban: változáskezelési ügynök szolgáltatás), amelynek keretében a valamely hatóságnál tett bejelentés más nyilvántartásokban történő átvezetéséről a változáskezelési ügynök gondoskodik.

(2)A változáskezelési ügynök a változások átvezetése során az ügyfél képviselőjeként jár el, eljárására a 26. §

(2)–

(4)bekezdését nem kell alkalmazni. A változáskezelési ügynök köteles az átvezetés tényéről vagy a felmerült problémákról az ügyfelet értesíteni. 16. Összerendelési nyilvántartás 28. §

(1)A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerint összerendelési nyilvántartást vezet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartásban szereplő valamennyi élő természetes személyre vonatkozóan (a továbbiakban: természetes személyek összerendelési nyilvántartása).

(2)Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló jogszabályban kijelölt szerv összerendelési nyilvántartást vezet valamennyi, a cégnyilvántartásban szereplő, működő cégekre, valamint a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezetekre, költségvetési szervekre, ügyvédi irodákra, szabadalmi ügyvivői irodákra, végrehajtó irodákra, valamint közjegyzői irodákra (a továbbiakban együtt: szervezet) vonatkozóan (a továbbiakban: szervezetek összerendelési nyilvántartása).

(3)Az

(1)–

(2)bekezdésben meghatározott adatok változásáról, így különösen az érintett személy haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről az

(1)–

(2)bekezdésben meghatározott szervek a 174–175. § szerinti eljárás értelemszerű alkalmazásával értesítik az összerendelési nyilvántartást kezelő szerveket.

(4)A természetes személyek összerendelési nyilvántartásából a természetes személyt

1. a)halála,
2. b)magyar állampolgárságának megszűnése,
3. c)nem magyar állampolgár magyarországi tartózkodási státuszának megszűnése esetén, az erre vonatkozó tény közhiteles nyilvántartásába történő bejegyzését követő öt éven belül törölni kell.

(5)A szervezetek összerendelési nyilvántartásából a szervezetet megszűnése esetén az erre vonatkozó tény közhiteles nyilvántartásába történő bejegyzését követő öt éven belül törölni kell. 29. §

(1)Az összerendelési nyilvántartáshoz csak a felügyelet által kiadott ajánlásban meghatározott programozott felületen lehet hozzáférést biztosítani.

(2)Az összerendelési nyilvántartásból csak előzetesen regisztrált szervezetek számára, kizárólag automatizált interfész útján, a jogosultságuk ellenőrzését követően, a jogosultságuknak megfelelő adatokra vonatkozóan szolgáltatható adat.

(3)Az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás

1. a)időpontját,
2. b)az érintett azonosításához szükséges adatokat,
3. c)a szolgáltatott adatok megjelölését,
4. d)az adatszolgáltatás címzettjét,
5. e)az adatszolgáltatás címzettjének jogosultságát megalapozó jogszabályi rendelkezést és az adatszolgáltatás célját naplózni kell. 30. §

(1)Ha a 28. §

(1)–

(2)bekezdése szerinti közhiteles nyilvántartásba új személyt vagy szervezetet jegyeznek be, az összerendelési nyilvántartással való szinkronizálásról a 174–175. § szerinti eljárás értelemszerű alkalmazásával gondoskodni kell.

(2)Az adatkezelő az összerendelési nyilvántartásban szereplő természetes személyre és szervezetre vonatkozó azonosító kódot, illetve más azonosítót (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: egyedi azonosítót) csak az után bocsáthatja az érintett rendelkezésére, ha az egyedi azonosítóhoz tartozó kapcsolati kód az összerendelési nyilvántartásban rögzítésre került. 31. §

(1)A természetes személyek összerendelési nyilvántartásából az arra jogosult személy részére az általa jogszerűen kezelt, természetes személyre vonatkozó titkosított kapcsolati kód alapján a kérelemben megjelölt nyilvántartásban szereplő ugyanazon természetes személy titkosított kapcsolati kódja szolgáltatható.

(2)A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv SZEÜSZ-ként, de az összerendelési nyilvántartás vezetésétől függetlenül az

(1)bekezdésben meghatározott szolgáltatáson túl az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:

1. a)az arra jogosult személy részére az általa jogszerűen kezelt, természetes személyre vonatkozó titkosított kapcsolati kód alapján a természetes személy természetes személyazonosító adatainak szolgáltatása, az érintett nyilvántartásokat kezelő szervek bevonásával,
2. b)egy egyedi azonosítóhoz tartozó más nyilvántartásban alkalmazott egyedi azonosító vagy a természetes személyazonosító adatok szolgáltatása, a természetes személy egyedi vagy az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzített hozzájárulása alapján. 32. §

(1)A szervezetek összerendelési nyilvántartásában az egyedi azonosítókat kell összerendelni és tárolni.

(2)A szervezetre vonatkozó adatok szinkronizálása – az egyedi azonosítót nyilvántartó szerv és az összerendelési nyilvántartást kezelő szerv megállapodása alapján – a cégjegyzékszámmal, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában alkalmazott nyilvántartási számmal vagy adószámmal történik.

(3)A szervezetek összerendelési nyilvántartásából bármely egyedi azonosító alapján a kérelemben megjelölt vagy valamennyi, az adott szervezetre vonatkozó egyedi azonosító szolgáltatható.

(4)A szervezetek összerendelési nyilvántartását kezelő szerv a nyilvántartás naptári év január 1-jén aktuális állapotáról teljes másolatot készít. A másolat maradandó értékű irat, amelyet – a helyi megőrzést követően – a Magyar Országos Levéltár megőrzésre átvesz. 17. Azonosítási szolgáltatás 33. §

(1)Az azonosítási szolgáltatás olyan SZEÜSZ, amelynek keretében a SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus ügyintézés során megállapítja, hogy egy adott személy megegyezik-e egy korábban regisztrált személlyel.

(2)Az azonosítási szolgáltatás során az azonosítást végző SZEÜSZ szolgáltató (a továbbiakban: azonosítási szolgáltató) az ügyfelet az azonosítást kérő szervezet számára azonosítja, ennek részeként

1. a)az ügyfél hozzájárulása alapján az azonosítást kérő szervezet rendelkezésére bocsátja az ügyfél azonosításához feltétlenül szükséges adatot vagy nyilatkozatot, és
2. b)az azonosítás céljából alkalmazott műszaki megoldásnak megfelelően az elektronikus nyilatkozatot tevő személy és az azonosított ügyfél közötti kapcsolatot hitelesíti. 34. §

(1)Azonosítási szolgáltatásként

1. a)azonosság ellenőrző ügynöki szolgáltatás (a továbbiakban: AESZ),
2. b)egyedi azonosság ellenőrzés szolgáltatás (a továbbiakban: EASZ), valamint
3. c)teljeskörű azonosítás szolgáltatás (a továbbiakban: TASZ) nyújtható.

(2)Az azonosítás lefolytatásának megfelelőségéért

1. a)EASZ és TASZ alkalmazása esetén az azonosítást kérő hatóság,
2. b)AESZ alkalmazása esetén az AESZ-t nyújtó azonosítási szolgáltató felel. 35. § Az azonosítási szolgáltatások nyújtásához és igénybe vételéhez szükséges elektronikus elérési felületeit az azonosítási szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott előírások szerint köteles kialakítani. 36. §

(1)Az AESZ nyújtása során az azonosítási szolgáltató az azonosítást kérő szervezet számára – más azonosítási szolgáltatók szolgáltatásait igénybe véve – elvégzi az azonosítást, beleértve

1. a)az azonosított személlyel történő párbeszéd (adategyeztetés) lefolytatását,
2. b)az azonosítási mód megválasztásának a biztosítását, és
3. c)az azonosítási szolgáltatónál a konkrét azonosítás szükség szerinti végrehajtatását.

(2)Azonosítás kérése esetén

1. a)az ügyfél az AESZ által kezelt lehetőségek közül az igénybe venni kívánt azonosítási módot megválasztja,
2. b)az ügyfél az általa megválasztott módon azonosítja magát, amelyhez a TASZ-t biztosító azonosítási szolgáltató bevonását szükség szerint az AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató biztosítja,
3. c)az AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató az előírt azonosítási szint és megengedett technika ellenőrzését a rendelkezési nyilvántartásban az azonosítást kérő által megadott adatok alapján ellenőrzi,
4. d)– ha az előírt szint vagy megengedett technika nem feleltethető meg a végrehajtott azonosításnak – az AESZ-t biztosító szolgáltató a rendelkezési nyilvántartás adatai alapján további azonosítást kér és végez el,
5. e)az AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató megadja az azonosítást kérő felé az azonosítás eredményeképpen megkapott azonosítót, vagy jelzi az azonosítás sikertelenséget az azonosítást kérőnek,
6. f)az AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató, ha erre a felügyelet által kiadott engedélye kiterjed, az ügyfél ügyintézési rendelkezésében erre feljogosította, és az azonosítást kérő ezt igényli, az összerendelési nyilvántartás és az egyedi azonosítást nyilvántartó szerv adatszolgáltatása alapján az azonosítást kérőnek az igényelt egyedi azonosítót vagy az annak megfelelő összerendelési nyilvántartásban szereplő bejegyzés elemet adja meg.

(3)Az AESZ piaci és egyéb szervezetek jogszabályi előírásoknak megfelelő azonosítási szolgáltatásának elfogadását is biztosíthatja. 37. §

(1)Az EASZ az azonosítást végző által az azonosítási szolgáltatások által biztosított azonosítás egyedi esetben történő elvégzése.

(2)Az ügyfél rendelkezése és az elektronikus ügyintézés sajátosságai szerint az EASZ-t biztosító azonosítási szolgáltató az azonosítási szolgáltatás keretében az azonosítást kérő szervezet számára

1. a)nyilatkozik arról, hogy az általa megadott azonosító adatok által egyértelműen meghatározott személy az általa azonosított személlyel azonos-e, vagy
2. b)a megadott azonosító adatok által egyértelműen meghatározott személy azonosítás során kért adatait rendelkezésre bocsátja.

(3)Az EASZ-t biztosító azonosítási szolgáltató nyújthat olyan szolgáltatást, amelynek keretében az ügyfél erre irányuló igénye esetén az azonosításhoz feltétlenül szükséges adaton vagy nyilatkozaton kívül

1. a)az ügyfél értesítési címét,
2. b)az ügyfél által adott meghatalmazással kapcsolatos adatokat,
3. c)nem természetes személy ügyfél esetén a szervezeti képviseletével kapcsolatos adatokat,
4. d)vagy más, az ügyfél által megjelölt, elektronikus ügyintézés során felhasználni kívánt adatokat is a hatóság rendelkezésére bocsátja.

(4)Az azonosítási szolgáltató az EASZ részeként olyan azonosítást is végezhet, ahol a hatóság számára az ügyfél tényleges azonosítóinak megismerését nem teszi lehetővé, hanem csupán az ismeretlen, nem azonosított ügyfél és egy korábban eljárt vagy regisztrált személy azonosságát igazolja (a továbbiakban: anonim azonosítás).

(5)A szolgáltató az általános szerződési feltételeiben rögzíti, hogy az adott azonosítási formánál

1. a)az azonosítás milyen mozzanatokból áll,
2. b)mely cselekménynél mely személy vagy szervezet működik közre, és ennek során milyen adatot kell szolgáltatnia,
3. c)az adatok milyen ellenőrzésen és feldolgozáson esnek át,
4. d)mi jelenti az ellenőrzés sikeres és sikertelen lefolytatását. 38. §

(1)A TASZ az azonosítás elvégezhetőségéhez szükséges valamennyi elemet magában foglaló azonosítási szolgáltatás, amely magában foglalja

1. a)a természetes személy vagy szervezet regisztrációját,
2. b)a természetes személyhez vagy szervezethez az azonosításhoz szükséges kód, eszköz vagy más elem hozzárendelését, ahol ez értelmezhető,
3. c)az egyedi esetben történő azonosítás lefolytatásához szükséges hitelesítési és egyéb információk biztosítását az azonosítást kérő felé,
4. d)a sikeres azonosítás esetén a jogosult által kért információ szolgáltatását.

(2)A TASZ keretében természetes személyek és szervezetek, továbbá informatikai rendszerek regisztrációja és azonosítása egyaránt elvégezhető.

(3)A TASZ keretében természetes személyek regisztrációjához és azonosításához szükséges adatkezeléshez, beleértve a szervezetek képviselőinek nyilvánosnak nem minősülő, azonosításhoz szükséges adatainak kezelését, amennyiben az azonosításuk nem törvényi kötelezés alapján elektronikusan végzendő elektronikus ügyintézési eljáráshoz szükséges, az érintett természetes személyek hozzájárulása szükséges. 39. §

(1)Természetes személy ügyfélnek – a

(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – a regisztrációt megelőzően személyesen meg kell jelennie a regisztrációt végző szervezet előtt.

(2)A TASZ által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos feltételekkel biztosítható az ügyfél személyazonosságának az e §-ban meghatározott előzetes ellenőrzése.

(3)A regisztráció során az igénylő személyazonosságát a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa, külföldi állampolgár esetében útlevele vagy más, jogszabály által a személyének azonosítására alkalmasnak minősített okmánya alapján ellenőrizni kell.

(4)A regisztráció és a személyazonosság ellenőrzése alapjául szolgáló rögzítendő adatok helyességét az igénylő nyilatkozatban, saját kezű aláírásával ellátva, írásképtelenség esetén a regisztrációt végző szervezet által jegyzőkönyvbe foglaltan igazolja.

(5)A

(3)bekezdés szerinti hatósági igazolvány azonosító adatait, a megadott adatok egyezését és a hatósági igazolvány érvényességét a regisztrációt végző szervezet közhiteles nyilvántartásban ellenőrzi vagy ellenőrizteti. Amennyiben ez az adott hatósági igazolvány vonatkozásában megvalósítható, a hatósági igazolványt közvetlenül elérhető, közhiteles elektronikus nyilvántartásban kell ellenőrizni.

(6)A regisztrációt végző szervezetnek a regisztrációban részt vevő ügyintézője – a

(4)bekezdés szerinti nyilatkozaton – aláírásával igazolja, hogy a hatósági igazolványon szereplő arckép megfeleltethető az igénylő arcának és a hatósági igazolványban szereplő aláírás azonos a

(4)bekezdés szerinti nyilatkozatot igazoló aláírással. 40. §

(1)A hatóság képviseletében eljáró természetes személyre vonatkozó azonosításhoz szükséges regisztráció történhet

1. a)a természetes személy által, a regisztrációt végző szervnél kezdeményezett regisztrációval, vagy
2. b)a hatóság által kezdeményezett regisztrációval.

(2)A hatóság képviseletében eljáró természetes személy által kezdeményezett regisztrációt a természetes személy ügyfelekre vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni, az alábbi eltérésekkel:

1. a)a természetes személy a hivatalos minőségét a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállított közhiteles okmánnyal igazolja,
2. b)a regisztrációt végző szerv az okmány érvényességét szükség szerint a kibocsátó hatóság megkeresésével ellenőrzi, továbbá
3. c)a regisztrációról a kibocsátó hatóságot a regisztrációt végző szerv írásban értesíti.

(3)A hatóság által kezdeményezett regisztráció esetében

1. a)a természetes személy személyes adatainak rögzítéséről és a szükséges nyilatkozatok megtételéről a hatóság gondoskodik, ideértve a regisztrációhoz szükséges személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatot,
2. b)a hatóság együttes listán is megküldheti a regisztráció eredményét közhiteles okmányba foglalva,
3. c)az azonosítási szolgáltató az azonosítás eseti lefolytatásához szükséges adatokat, eszközöket a hatóságon keresztül is eljuttathatja az érintett személyekhez, ha az adattovábbítás során az adatok illetéktelen személyek általi megismerhetetlenségét oly módon biztosítja, hogy az esetleges illetéktelen megismerés ténye egyértelműen felfedhetővé váljon,
4. d)ha az illetéktelen megismerésre utaló körülmény merül fel, a hatóság köteles az azonosítási szolgáltatót közvetlenül értesíteni, aki az azonosításhoz szükséges ismeretet, eszközöket soron kívül lecseréli, és a szükséges intézkedéseket megteszi. 41. §

(1)Az ügyfél szervezetek regisztrációjára a természetes személy ügyfél regisztrációjára vonatkozó szabályokat a

(2)és

(3)bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)Valamely szervezet képviseletére vonatkozó regisztráció esetén a regisztrációt végző szerv a regisztrációt kezdeményező természetes személy képviseleti jogosultságát

1. a)közhiteles nyilvántartásban rögzített képviseleti jogosultság esetén a közhiteles nyilvántartásban,
2. b)közhiteles nyilvántartásban szereplő képviseleti joggal rendelkező személy meghatalmazottja esetén a meghatalmazó jogosultságának a közhiteles nyilvántartásban történő ellenőrzésével, valamint a meghatalmazás érvényességi kellékeinek a vizsgálata útján,
3. c)közhiteles nyilvántartásban nem szereplő szervezet esetében a regisztrációt kezdeményező által benyújtott, legalább teljes bizonyítóerejű magánokirat alapján,
4. d)abban az esetben, ha az a)–
5. c)pont nem alkalmazható, a bejelentő egyoldalú nyilatkozata alapján ellenőrzi.

(3)A regisztrációról a regisztrációt végző szerv a szervezetet annak a közhiteles nyilvántartásban szereplő, ennek hiányában a regisztrációs kérelemben bejelentett székhelyén vagy egyéb címén írásban értesíti. 42. §

(1)Közjogi jogalany szervezetre vonatkozó azonosításra csak az arra jogszabályban kijelölt szervezet jogosult.

(2)A közjogi jogalany szervezetre vonatkozó azonosításhoz szükséges regisztrációt csak az érintett szerv képviseletére jogosult személy, hivatalos úton, közokiratba vagy közhiteles nyilvántartásba foglalt adatszolgáltatásra alapozva kezdeményezheti. 43. § Természetes személy ügyfél, valamint ügyfél szervezet regisztrációja megvalósítható a jelen § szerinti feltételes regisztrációval is. Feltételes regisztráció során

1. a)az azonosításhoz szükséges információt az azonosítási szolgáltató saját nyilvántartása, valamely hatóság adatszolgáltatása vagy ügyfél elektronikus kérelme alapján előre elkészíti,
2. b)az azonosítási szolgáltató az azonosításhoz szükséges információkat postán hivatalos iratként személyes kézbesítés kikötésével a regisztrálandó természetes személy ügyfél vagy a szervezet ügyfél képviselője részére megküldi úgy, hogy a postai szolgáltató csak a regisztrálandó természetes személy ügyfél vagy a szervezet ügyfél képviselője azonosítása után adja át a küldeményt,
3. c)az azonosítási lehetőség tényleges alkalmazásához az ügyfélnek a szolgáltatást egy előírt kivárási időt követően külön eljárásrendben aktiválnia kell. 44. § TASZ vagy KAÜ keretében az azonosítás végrehajtása során az azonosítási szolgáltató köteles az azonosítást kérő részére tájékoztatást adni:
4. a)az alkalmazott azonosításnak a külön jogszabályban meghatározott biztonsági szintjéről,
5. b)az azonosított jogalany 38. §

(2)bekezdése szerinti besorolásáról,

1. c)az alkalmazott azonosítási technikáról,
2. d)az alkalmazott azonosítás biztonsági szintjéről. 45. §

(1)A TASZ olyan azonosítási technikák alkalmazására terjedhet ki, amelyekről az elektronikus ügyintézési felügyelet ajánlást tett közzé, vagy amelyet már valamely SZEÜSZ engedélyezése során engedélyezett.

(2)A felügyelet ajánlást tesz közzé az általa engedélyezett, valamint legalább a következő azonosítási technikák alkalmazására:

1. a)az ügyfél számára vagy általa előzetesen előállított számsorozatból az azonosításnál csak egyes véletlenszerűen kiválasztott pozíciójú számok bekérésén alapuló részleges kód alkalmazása,
2. b)az azonosítást kérő által regisztrált telefonszámra megküldött rövid szöveges üzenetben közölt véletlen kódnak az azonosítandó személy által a megküldéstől független csatornán történő visszaküldése,
3. c)az azonosítást kérő által interneten, vagy más, az azonosításra használt telefontól független csatornán közölt véletlen kód, regisztrált telefonszámról rövid szöveges üzenetben történő visszaküldése,
4. d)véletlen elemet tartalmazó, egyszeri belépési kérelemre vonatkozó elektronikusan aláírt űrlappal történő azonosítás,
5. e)nyilvános kulcsú infrastruktúrára épülő azonosítás,
6. f)Nemzeti Egységes Kártyarendszerben biztosított azonosítás,
7. g)jelszavas azonosítás, ezen belül általános jelszavas azonosítás és ügyfélkapus jelszavas azonosítás,
8. h)biometrikus azonosítás, ezen belül képmásra épülő azonosítás és ujjnyomatra épülő azonosítás,
9. i)saját kezű aláírások összehasonlításán alapuló azonosítás,
10. j)széleskörű háttér-információs adatbázisból tranzakciókra kiterjedő véletlen kérdésekkel megvalósuló tudás alapú azonosítás.

(3)A TASZ által biztosított valamennyi azonosítási technikához az ellenőrzéshez szükséges EASZ szabályokat rögzíteni kell.

(4)Az azonosítási technikák kombinálhatók. Az alkalmazott azonosítási technikára vonatkozóan adott tájékoztatásnak az erre vonatkozó információt is tartalmaznia kell.

(5)Az azonosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvánosan elérhető tájékoztatásoknak az azonosítás biztonsági szintjére és erősségére, a használatával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó, teljes körű tájékoztatást kell tartalmaznia.

1. § A felügyelet ajánlást tesz közzé az EASZ és az EASZ-t is tartalmazó TASZ esetében az azonosítási szolgáltatóval történő adatcserére szolgáló felület és a kapcsolattartási protokoll műszaki megvalósítására.
2. §

(1)A hatóság képviseletében eljáró természetes személyek közül

1. a)fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott személyek számára kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szerv,
2. b)hatóság vagy más közhatalmat gyakorló szervezet nevében kiadmányozási joggal rendelkező vagy egyébként jognyilatkozat tételére jogosult személy számára kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szerv vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett szervezet nyújthat TASZ-t azonosítási szolgáltatóként, függetlenül attól, hogy az azonosítás a szervezet nevében eljáró természetes személyre vagy a szervezet informatikai rendszerére vonatkozik.

(2)A hatóság részére

1. a)a szervezet nevében jognyilatkozat tételhez felhasznált, vagy nem nyilvános adatok elérésében biztonsági szerepet ellátó azonosításhoz csak jogszabályban kijelölt állami szervezet,
2. b)egyéb esetben csak jogszabályban kijelölt állami szervezet vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett azonosítási szolgáltató nyújthat TASZ-t, függetlenül attól, hogy az azonosítás a szervezet nevében eljáró természetes személyre vagy a szervezet gépi rendszerére vonatkozik.

(3)A TASZ keretében a jogszabályban kijelölt szervezetnek biztosítania kell a közhiteles nyilvántartásban szereplő természetes személyek, mint ügyfelek részére a 45. §

(2)bekezdés

1. a)és c)–
2. g)pontja szerinti azonosítási technikák alkalmazhatóságát.

(4)A TASZ keretében a jogszabályban kijelölt szervezetnek biztosítania kell a közhiteles nyilvántartásban nem szereplő természetes személy és szervezet ügyfelek részére a 45. §

(2)bekezdés

1. d)pontja szerinti azonosítási technika alkalmazhatóságát. 18. Elektronikus dokumentum titkosítása 48. § Az elektronikus dokumentum titkosítása szolgáltatás szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás. A szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató
2. a)biztosítja az elektronikus dokumentum titkosítását a küldő titkosító kulcsával,
3. b)az ügyfél részére kulcspár-előállító alkalmazást biztosíthat, valamint
4. c)a fogadó számára biztosítja a titkosított elektronikus dokumentum dekódolásához szükséges eszközöket. 49. §

(1)Az ügyfél dokumentumainak a hatóság felé történő benyújtásánál az elektronikus dokumentum titkosítására kizárólag olyan technológiai megoldás alkalmazható, amely vagy a dokumentumok titkosításában vagy a szimmetrikus kulcsú titkosítás kulcskialakításában a nyilvános kulcsú infrastruktúrán alapul.

(2)A hatóság a védelmet biztosító kulcspárt biztosíthatja

1. a)a kormányzati hitelesítés-szolgáltatás keretében vagy
2. b)jogszabály eltérő rendelkezése esetén saját kezelésében álló kulcsgeneráló alkalmazással.

(3)Amennyiben a kulcspárt a hatóság a

(2)bekezdés b) pontja szerint biztosítja, úgy köteles gondoskodni a magánkulcs biztonságos letétbe helyezéséről.

(4)A hatóság a nyilvános kulcsot

1. a)nyilvánosan közzéteszi és a titkosításra alkalmazható program elérhetőségét biztosítja, vagy
2. b)ügyfelek számára rendelkezésre álló dokumentum-előállító alkalmazásba integrálja.

(5)A hatóság köteles az alkalmazandó titkosítási algoritmust olyan részletezettséggel közzétenni, hogy a közigazgatás számára benyújtható dokumentumokat előállító programokba a kódoló funkció kialakítható, vagy beépíthető legyen. A közzététel az elterjedt programozási rendszerekbe beépíthető, ingyenesen használható programmodul közzétételével is teljesíthető.

(6)A dokumentum szükség szerinti hitelesítéséről – az általános nyomtatványkitöltő (a továbbiakban: ÁNYK) űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás keretében használt, kizárólag a benyújtás céljára szolgáló speciális űrlapok kivételével – a titkosítás előtt kell gondoskodni. 50. §

(1)Amennyiben a hatóság által ügyfél felé küldendő elektronikus dokumentumok titkosítását a hatóság biztosítja, köteles annak dekódolását biztosító, ingyenesen használható program elérhetőségét biztosítani, valamint az általa alkalmazott titkosítási algoritmust olyan részletezettséggel közzétenni, hogy az ügyfelek saját dokumentumkezelő rendszereiben a dekódoló funkció kialakítható vagy beépíthető legyen. A közzététel az elterjedt programozási rendszerekbe beépíthető, ingyenesen használható programmodul közzétételével is teljesíthető.

(2)A hatóság az alkalmazható kulcs technikai jellemzőit köteles elektronikus tájékoztató szolgáltatása keretében közzétenni.

(3)Amennyiben a hatóság az ügyfél részére kulcspár-előállító alkalmazást biztosít, ez nem érinti az ügyfél jogát saját, a

(2)bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő kulcspár használatára.

(4)Az ügyfél a hatóság által részére küldendő iratok titkosítását igényelheti és a nyilvános titkosító kulcsát megadhatja

1. a)az ügyintézési rendelkezésében vagy
2. b)amennyiben a hatóság erre lehetőséget biztosít, a hatóság által közzétett módon, közvetlen a megkeresés részeként.

(5)Az ügyfél által megadott titkosító kulccsal, a közzétett algoritmussal elvégzett titkosítással előállított iratnál a dekódolásra használt kulcs elvesztéséből, vagy az ügyfél által biztosított dekódoló program hibájából adódó kockázatot az ügyfél viseli. 51. §

(1)A hatóságok között küldendő iratok titkosítására kizárólag a kormányzati hitelesítés-szolgáltató által biztosított titkosító kulcspárra alapozott titkosítás alkalmazható.

(2)A felügyelet nyilvántartja és honlapján biztonsági besorolás alapján korlátozott hozzáféréssel teszi közzé a hatóságok között küldendő iratok titkosításához használható kulcsokat. 52. §

(1)Az elektronikus dokumentum titkosítása SZEÜSZ-nek nem része az adatkapcsolatok (az átviteli utak) titkosítása.

(2)A felügyelet az elektronikus dokumentum titkosításának technikai részletszabályaira vonatkozóan ajánlást tehet közzé. 19. Elektronikus űrlapok kezelése 53. §

(1)Az elektronikus űrlapok kezelése SZEÜSZ keretében a SZEÜSZ szolgáltató az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

1. a)az elektronikus űrlap adatszerkezetének és kitöltés-ellenőrzési szabályainak meghatározása,
2. b)az elektronikus űrlap kitöltést segítő szolgáltatás vagy program biztosítása, és
3. c)a létrehozott elektronikus űrlaphoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, így különösen az elektronikus űrlapról képi formátumú elektronikus, valamint papír alapú másolat készíthetősége.

(2)Az elektronikus űrlap felhasználása nem minősül elektronikus űrlap kezelése szolgáltatásnak. 54. §

(1)Új elektronikus űrlap kialakítása, valamint valamely korábban engedélyezett elektronikus űrlap módosítása – a közös felhasználhatóság követelményének biztosíthatósága érdekében – minden esetben engedélyköteles.

(2)A jogszabályban rendszeresített és tartalmát, formáját tekintve jogszabály által meghatározott, valamint a felügyelet által közzétett ajánlásokban szereplő elektronikus űrlapok alkalmazása, továbbá a már korábban engedélyezett 53. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontja szerinti SZEÜSZ-ök más SZEÜSZ szolgáltató általi bevezetése bejelentésköteles.

(3)Amennyiben az elektronikus űrlapok tartalmát, formáját, illetve benyújtásának szabályait jogszabály rendezi, úgy a felügyelet az ellenőrzés során a jogszabályban rendezett kérdésekben kizárólag a jogszabályi előírásoknak való megfelelést ellenőrzi.

(4)Amennyiben új elektronikus űrlap bevezetésére vagy valamely elektronikus űrlap módosítására a hatóság rendelkezésére álló végrehajtási határidő nem elegendő az engedélyezési eljárás lefolytatására, úgy a hatóság az elektronikus űrlapot bevezeti és arról utólag, 15 napon belül a felügyeletet értesíti. A felügyelet

1. a)ha az engedélyezés feltételei fennállnak, úgy utólag lefolytatott engedélyezési eljárás alapján az elektronikus űrlap vonatkozásában az engedélyt utólagosan megadja,
2. b)ha az engedélyezés feltételei nem állnak fenn, a hatóságot a módosítás elvégzéséhez szükséges határidő biztosítása mellett az elektronikus űrlap módosítására hívja fel. 55. §

(1)Az elektronikus űrlapot úgy kell kialakítani, hogy valamennyi, hasonló feladatot ellátó vagy egyébként hasonló elektronikus űrlapot használó hatóság azonos elektronikus űrlapot használhasson.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti követelmény teljesítettnek tekintendő, ha a SZEÜSZ szolgáltató változatlan módon alkalmaz a felügyelet által korábban engedélyezett SZEÜSZ-öknél alkalmazott megoldásokat. Az

(1)bekezdés szerinti követelmény továbbá teljesítettnek tekintendő az 53. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás tekintetében a felügyelet által ajánlásban közzétett elektronikus űrlapok vonatkozásában. 56. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató köteles biztosítani az elektronikus űrlapról képi formátumú elektronikus, valamint papír alapú hiteles vagy nem hiteles másolat készíthetőségét.

(2)A másolaton minden olyan, az elektronikus űrlapon feltüntetett adatelemek értelmezéséhez szükséges információt fel kell tüntetni, amely a kitöltéskor is megjelenítésre került. Nem kell a másolat részeként feltüntetni a kitöltést segítő segédinformációkat, amelynek külön dokumentumban történő képi formátumú elektronikus vagy papír alapú másolat létrehozhatóságát kell biztosítani.

(3)A szolgáltatás vonatkozásában képi formátumnak minősül a képpontokból felépülő, valamint a külön jogszabályban meghatározott, széleskörűen elterjedt irodai szoftverkörnyezettel megjeleníthető formájú adatszerkezet.

(4)A papír alapú másolat készítése esetén a SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus űrlapon megadott információ elektronikus leolvasását egyszerűsítő kódnyomtatás lehetőségét is biztosíthatja; ha az elektronikus űrlap papír alapú másolata automatikusan kerül feldolgozásra, akkor a SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus leolvasást egyszerűsítő kódnyomtatást biztosítani köteles. 57. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus adatszerkezetet köteles úgy kialakítani, hogy az a kitöltéskor megadott adatokon túl az egyes adatok értelmezéséhez szükséges információt, mezőnevet tartalmazza, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet e feltételt nem kielégítő elektronikus űrlap vagy elektronikus űrlapkezelő rendszer alkalmazását írja elő.

(2)Az adatok értelmezéséhez szükséges információ adatszerkezetben történő szerepeltetésétől a SZEÜSZ szolgáltató eltekinthet, ha

1. a)az elektronikus űrlap csak előre meghatározott zárt folyamatban, rögzített felhasználási helyeken kerül felhasználásra,
2. b)az elektronikus űrlapok verzióiról a szolgáltató hivatalos, nyilvános nyilvántartást vezet,
3. c)biztosított a kezelő programok minden felhasználási helyen történő aktuális állapotának elérése, frissítése, valamint
4. d)a kezelőprogramok visszamenőlegesen is képesek kezelni az elektronikus űrlapok verzióit és a nem kompatibilis elektronikus űrlap használatának kizárása biztosított. 20. Kézbesítési szolgáltatás 58. §

(1)A kézbesítési szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató közreműködik valamely elektronikus nyilatkozat (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: üzenet) kézbesítésének az alábbiakban meghatározott egy vagy több tevékenységében, illetve ezen tevékenységek bizonyításában:

1. a)az üzenet átvétele a feladótól (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: az üzenet feladása),
2. b)az üzenet továbbítása a címzett értesítési címére vagy a kézbesítésben közreműködő köztes harmadik személynek,
3. c)az üzenetnek a címzett rendelkezésre bocsátása olyan módon, hogy a címzett a kézbesített üzenet tartalmát értelmezhető módon megismerhesse, és így az üzenetről tudomást szerezhessen (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: az üzenet fogadása),
4. d)az üzenet tárolása a címzett számára az üzenet fogadásának időpontjáig,
5. e)az üzenet titkosítása vagy egyéb módon történő olvashatatlanná tétele az üzenet fogadásáig, valamint az üzenet fogadása végett az üzenet titkosításának feloldása vagy az üzenet olvashatóvá tétele,
6. f)a feladó vagy a címzett értesítése a kézbesítéssel kapcsolatos egyes tényekről,
7. g)a feladó vagy a címzett kézbesítési szolgáltatással kapcsolatos egyes nyilatkozatainak tárolása.

(2)Kézbesítési szolgáltatásnak minősül a felügyelet által kiadott ajánlásban megadott műszaki követelményeket kielégítő, internetes felületen biztosított dokumentum le-, illetve feltöltés biztosítása is, amennyiben

1. a)feltöltés esetén a címzett hatóság a felületen egyértelműen azonosított, illetve
2. b)letöltés esetén a letöltést csak a vonatkozó rendelkezések szerint névhez kötött azonosítás mellett, kizárólag címzettnek teszik lehetővé.

(3)Az

(1)bekezdésben felsorolt tevékenységeket a hatóság vagy tőle elkülönült SZEÜSZ szolgáltató is végezheti (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kézbesítési szolgáltató). Az egyes tevékenységek több SZEÜSZ szolgáltató között is megoszthatók.

(4)A SZEÜSZ szolgáltató a kézbesítési szolgáltatáshoz külön szolgáltatásokat biztosíthat, így különösen

1. a)címlistára történő továbbítást,
2. b)üzenet illetéktelen megismerés elleni fokozott védelmét biztosító szolgáltatást, valamint
3. c)időponthoz kötött kézbesítést. 59. §

(1)A kézbesítési szolgáltatás igénybe vételének feltétele, hogy a feladó megadja a címzettnek a SZEÜSZ szolgáltató által értelmezhető és kezelhető kézbesítési címét.

(2)Kézbesítési címként a hatóságok által küldött értesítéseknél a hatóságok által figyelembe vehető

1. a)az ügyfél ügyintézési rendelkezésében megadott kézbesítési cím,
2. b)az eljárás során ügyfél által megadott kézbesítési cím, vagy
3. c)a hatóság vagy a kézbesítést biztosító szerv által egyébként nyilvántartott kézbesítési cím.

(3)A címzett által megadott kézbesítési cím létezéséről, működőképességéről a SZEÜSZ szolgáltató a feladást megelőzően nem köteles meggyőződni.

(4)Azt az üzenetet, amelyet a SZEÜSZ szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek kézbesíteni nem lehet, a feladónak a kézbesíthetetlenség megállapítását követően haladéktalanul vissza kell küldeni.

(5)Ha a kézbesíthetetlen üzenet a feladó részére sem küldhető vissza, a SZEÜSZ szolgáltató az üzenetet hat hónapig köteles őrizni, amelynek során havonta legalább egy alkalommal köteles a kézbesítést a címzett vagy az átvételre jogosult személy részére, ennek sikertelensége esetén a feladó részére megkísérelni. Ha az üzenet az e bekezdés szerinti őrzés időszaka alatt sem kézbesíthető, és a feladó részére sem küldhető vissza, a SZEÜSZ szolgáltató az üzenetet törli.

(6)A SZEÜSZ szolgáltató általános szerződési feltételeiben köteles szabályozni a téves címzés vagy kézbesíthetetlen üzenet esetén követett eljárása részletes szabályait.

1. § A hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi kézbesítési címét minden olyan elektronikus kézbesítési szolgáltatásra vonatkozóan, amelyet az ügyfelekkel vagy más hatóságokkal való kapcsolattartásra használ.
2. Biztonságos kézbesítési szolgáltatás
3. §

(1)A biztonságos kézbesítési szolgáltatás olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus üzenet kézbesítésével kapcsolatosan az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését biztosítja:

1. a)ha a küldőtől átvett üzenetet változatlan formában a címzett rendelkezésére bocsátották, akkor erről a feladó számára legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt igazolás álljon rendelkezésre (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: az üzenet fogadásának igazolása),
2. b)az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem megváltoztatható sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: sértetlenség),
3. c)az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a tényleges átvevő személyét az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: az átvevő személyének igazolása),
4. d)a feladónak okirati bizonyíték áll rendelkezésére (tértivevény) arról az esetről is, ha a kézbesítés a megadott időn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és – ha azonosítható – okát tartalmazza (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: sikertelen kézbesítés igazolása).

(2)A biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak továbbá biztosítania kell, hogy a) az üzenet kézbesítési eseményére vonatkozó, 63. §

(1)bekezdés szerinti igazolás az átvétel esetén a címzett részéről legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy legalább két független azonosítási technikát (ebből egyiknél meghatározott eszköz birtoklását) igénylő azonosításra visszavezetett okmányhitelesítéssel ellátott, egyéb adatok vonatkozásában a SZEÜSZ szolgáltató részéről legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesített, és b) a címzett számára az üzenet elkülönített, a SZEÜSZ szolgáltató felügyelete alatt álló informatikai rendszerben folyamatosan hozzáférhető.

(3)A biztonságos kézbesítési szolgáltatás alapjául szolgáló informatikai rendszernek biztosítania kell a rendszer zártságát, a jogosulatlan változtatások kizárását. A SZEÜSZ szolgáltató köteles e követelményeknek való megfelelést a felügyelet részére tanúsítvánnyal igazolni, majd a szolgáltatás nyújtása során a tanúsítványt annak lejártakor folyamatosan megújítani, az új tanúsítványt a felügyeletnek benyújtani. 62. § A biztonságos kézbesítési szolgáltató köteles általános szerződési feltételeiben szabályozni az üzenet feladásának és fogadásának feltételeit, így különösen hogy

1. a)a feladó mely címzettnek küldhet üzenetet,
2. b)a feladó milyen formátumú üzeneteket küldhet (különösen mellékletek csatolhatósága, méret és formátum megkötések),
3. c)a feladó az üzenetet hol és milyen módon adhatja fel,
4. d)a kézbesítési szolgáltató az üzenetet mikor és milyen módon bocsátja a címzett rendelkezésére,
5. e)a címzett miként rendelkezhet a nevében az üzenet fogadására jogosult helyettes átvevőről,
6. f)a címzett miként rendelkezhet arról, hogy a meghatározott időtartam alatt vagy a jövőben részére érkező üzeneteket másik biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz tartozó értesítési címre továbbítsák, az üzenet fogadását visszautasítsák,
7. g)a kézbesítési szolgáltatás során a címzettet vagy a feladót – beleértve a hatóságnak minősülő címzettet vagy feladót is – a másik fél, illetve a kézbesítési szolgáltató milyen módon azonosíthatja,
8. h)az üzenet feladása és fogadása milyen esetben és milyen módon igényli a kézbesítési szolgáltató közreműködését,
9. i)az üzenet feladását, illetve az átvételt igazoló igazolást ki állítja ki, és ahhoz milyen módon jut hozzá a feladó, illetve a címzett,
10. j)a kézbesítéssel, illetve a kézbesítéssel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzésével kapcsolatos időbeli korlátok, és ennek túllépésének mi a következménye,
11. k)a kézbesítési szolgáltató az általa továbbított üzenet tartalmát megismerheti-e, helyre tudja-e állítani, és ha igen, milyen esetben,
12. l)az át nem vett üzenet sorsát, megsemmisítésének vagy visszaküldésének módját és ütemezését,
13. m)milyen informatikai és nem informatikai eszközökkel biztosítja a kézbesítési szolgáltató a levéltitok megőrzését, valamint
14. n)a kézbesítési szolgáltatón, a feladón és a címzetten kívül ki és milyen esetben ismerheti meg az üzenet tartalmát. 63. §

(1)A kézbesítéssel kapcsolatos események igazolására a SZEÜSZ szolgáltató olyan igazolást köteles kiállítani, amely a kézbesítési események adatait a felügyelet ajánlásában foglaltaknak megfelelően igazolja. A SZEÜSZ szolgáltató továbbá a kézbesítési események adatait – kiállított igazolásonként vagy együttesen – tárolja.

(2)A SZEÜSZ szolgáltató az igazolásokat alapvetően elektronikus formában biztosítja, de – amennyiben a vonatkozó SZEÜSZ nyújtására jogosult – a kézbesítést kérő vagy címzett kérésére a rájuk vonatkozó igazolásról hiteles papír alapú másolatot készít. Külön jogszabályban meghatározott hivatalos iratok esetében a papír alapú másolatnak tartalmaznia kell a felügyelet ajánlásában meghatározott, a tartalom elektronikus olvashatóságát biztosító kódot. 64. §

(1)A biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével kézbesített iratnál az átvételre, a visszaigazolás megtételére jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legalább 5 napot kell biztosítani. Amennyiben a címzett a küldeményt a határidőn belül nem veszi át, s az átvételt nem tagadja meg, akkor a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni.

(2)Jogszabály egyes hivatalos iratok benyújtását, így különösen az adó- és járulék bevallásokkal kapcsolatos bevallások megküldését biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus kézbesítési szolgáltatás alkalmazása esetén is lehetővé teheti, az átvétel tényének és idejének külön szabályozott módon történő igazolásával. 65. §

(1)A felügyelet ajánlásban közzétesz olyan kézbesítési műszaki megoldásokat, amelyeket a 61. § szerinti követelményeknek megfelelőnek tekint.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti ajánlásban nem szereplő, a felügyelet által engedélyezett kézbesítési megoldást a SZEÜSZ szolgáltató biztonságos kézbesítési szolgáltatásként akkor alkalmazhat, ha a kézbesítési megoldás alkalmazását az ügyfél a rendelkezési nyilvántartásban engedélyezte.

(3)Az ügyfél rendelkezését a hatóság kérdezi le, és annak figyelembe vételével kéri a küldemény kézbesítését. A

(2)bekezdés szerinti kézbesítésnél az üzenet az ügyfélnek az üzenet fogadására vonatkozóan tett, az általános szerződési feltételekben meghatározott nyilatkozata alapján tekinthető kézbesítettnek.

1. § A hatóságok felé történő kézbesítésre kizárólag biztonságos kézbesítési szolgáltatás vagy a hatóság által biztosított, közvetlen és a feltöltésnek az ügyfél felé történő hiteles igazolását biztosító felület alkalmazható.
2. §

(1)A biztonságos kézbesítési szolgáltatás esetén az üzenet feladása történhet

1. a)az ügyfelek által hatóság felé küldött üzenet esetében azonosítás nélkül is,
2. b)a hatóság által az ügyfél részére küldött üzenet esetén a névhez kötött, illetve személyhez rendelt azonosítással.

(2)A kézbesítési eseményeket rögzítő igazoláson és a címzett számára biztosított kísérő okmányon a feladó azonosításának alkalmazott szintjét fel kell tüntetni. 22. Elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás 68. §

(1)Az elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató a dokumentum hitelességének megőrzését és tartós értelmezhetőségét (olvashatóságát) biztosítja.

(2)A szolgáltatás önállóan nyújtható részszolgáltatása

1. a)az átmeneti tárolás, ahol a SZEÜSZ szolgáltató a tárolásra használt megoldás technológiai korlátaiból adódó kockázat figyelembe vételével meghatározza a megőrzés vállalt leghosszabb idejét,
2. b)az elektronikus irattári szolgáltatás,
3. c)a tartós tárolás, ahol a SZEÜSZ szolgáltató köteles gondoskodni a tárolási technológia korlátai miatt a dokumentum tárolásának szükség szerinti megújításáról, valamint
4. d)a levéltári kezelés dokumentum-megőrzési informatikai hátterét biztosító tartós tárolási szolgáltatás.

(3)Ha a SZEÜSZ szolgáltató szolgáltatását több hatóság részére is nyújtja, az iratok tárolását köteles elkülönítetten végezni.

(4)Az integrált működés érdekében a SZEÜSZ szolgáltató köteles biztosítani az együttműködési képességet az iratkezelési szoftverek külön jogszabály szerinti egységes kommunikációs felületével. 69. §

(1)Az iratok átvételét a SZEÜSZ szolgáltató biztosíthatja automatikus adatelérési felület biztosításával vagy egy erre szolgáló internetes felület útján.

(2)Az iratok átvételét és visszaadását a SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus iratok kezelésére vonatkozó szabályoknak megfelelően köteles dokumentálni. 70. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve – meghatározhatja azokat a formátumokat, amelyekben az elektronikus dokumentumokat átveszi, illetve tárolja.

(2)Az átmeneti tárolás részszolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató – a felek eltérő megállapodása hiányában – a dokumentumot eredeti, átvett formájában köteles a kikéréskor a hatóság rendelkezésére bocsátani.

(3)Ha a technológia változása miatt az eredeti formátum már nem alkalmazható vagy alkalmazása aránytalan nehézséggel jár, a tartós tárolás részszolgáltatás szolgáltatója az eltérő formátumú hiteles elektronikus másolat készítés szabályainak betartásával a közigazgatásban használható más formátumban is tárolhatja, illetve kiadhatja a dokumentumot. 71. §

(1)A 68. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti átmeneti tárolás esetén a SZEÜSZ szolgáltató nem köteles az átvett dokumentumok hitelesítési információinak aktualizálásáról gondoskodni.

(2)A 68. §

(2)bekezdés c) pontja szerinti tartós tárolás esetén a SZEÜSZ szolgáltató köteles a dokumentumok hitelességét igazoló adatokra a technológiai avulásból adódó érvényességének elvesztése előtt az alkalmazott hitelesítési megoldásnak megfelelő módon gondoskodni a tárolásra átvett dokumentumok újrahitelesítéséről. 72. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató a dokumentumok kezelésénél, tárolásánál technikai és szervezési megoldásokkal köteles gondoskodni a jogosulatlan hozzáférés megakadályozásáról.

(2)A tárolásra átvett dokumentumokon bármilyen fajta, nem technikai jellegű keresési vagy összekapcsolási művelet csak az adott adatkörre, a hatóság által adott ilyen irányú kifejezett hozzájárulás alapján végezhető. 73. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató a tárolt dokumentumokhoz kapcsolódó egyes iratkezelési műveleteket is elvégezheti, ennek részeként

1. a)a tárolásra átvételt, illetve a kiadást az iratformátumokra, az ott előírt járulékos kísérő és metaadatokra is kiterjedően, az irattári kezelés szabályai szerint végezheti,
2. b)a tárolt iratok levéltárba adását, illetve selejtezését a hatóság konkrét rendelkezése alapján elvégezheti, valamint
3. c)a tartós tárolást a levéltári kezelés dokumentum-megőrzési informatikai szolgáltatási hátterére vonatkozó szabályok szerint is biztosíthatja.

(2)A SZEÜSZ szolgáltató köteles biztosítani

1. a)az egyes dokumentumok egyértelmű azonosítottságát és
2. b)az átvett dokumentumokon végzett valamennyi műveletnek olyan megoldással történő naplózását, amely az utólagos módosítás lehetőségét kizárja. 23. Hitelesítés-szolgáltatás 74. § Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő
3. a)elektronikus aláírási tanúsítványok kibocsátása a kiadmányozásra jogosultak, külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget, valamint fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek részére,
4. b)titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása a kiadmányozásra jogosultak, külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget, valamint fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek részére,
5. c)a külön jogszabályban meghatározott gépi elektronikus aláírás kibocsátása,
6. d)az
7. a)és
8. b)pontok szerint kibocsátott tanúsítványok érvényességének igazolása azonnali tanúsítványállapot igazoló szolgáltatással,
9. e)időbélyegzés-szolgáltatás a hatóságok általi felhasználás céljára, valamint
10. f)elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás hatóságok részére. 24. Elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás 75. §

(1)Elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás érvényességének az elektronikus aláíráspolitikában meghatározott ellenőrzésére, valamint szükség szerinti, időbélyegzővel és érvényességi információval való kiegészítésére SZEÜSZ nyújtható.

(2)A SZEÜSZ szolgáltató köteles biztosítani az elektronikus aláírás ellenőrzését az elektronikus dokumentum alapján, függetlenül attól, hogy az elektronikus aláírás a dokumentumhoz kapcsolt, vagy külön adatszerkezetként kezelendő.

(3)Az ellenőrzés részeként a SZEÜSZ szolgáltató

1. a)ellenőrzi az elektronikus aláírás érvényességét,
2. b)a dokumentum ellenőrizhetősége esetén ellenőrzi a dokumentum sértetlenségét, valamint
3. c)ha szükséges és az ellenőrzést kérő erre igényt tart, az elektronikus aláírást kiegészíti időbélyegzővel, azonnali tanúsítványállapot-igazolással vagy visszavonási állapot információk csatolásával.

(4)A tanúsítvány érvényességének ellenőrzését a SZEÜSZ szolgáltató

1. a)azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással ellenőrzi, ha az rendelkezésre áll és ingyenes,
2. b)ha az azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatás nem érhető el, úgy a visszavonási állapot információk hiteles csatolásával ellenőrzi, vagy
3. c)ha pedig az a)–
4. b)pont szerinti megoldások egyike sem érhető el vagy annak alkalmazása nem gazdaságos, saját hitelesítési záradékkal látja el, és azt hitelesíti. 25. Nyilatkozattételi jogosultsággal kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása 76. §

(1)A hatóság – ha elektronikus kiadmányozást végez – elektronikus tájékoztató szolgáltatása keretében közzéteszi a hatóság nevében nyilatkozatot tenni jogosult természetes személyek és informatikai eszközök elektronikus aláírásainak ellenőrzéséhez szükséges nyilvános kulcsra, illetve tanúsítványra vonatkozó adatokat (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: lista).

(2)Az

(1)bekezdés szerinti lista tartalmazza a korábbi állapotokat, a már visszavont tanúsítványokat is annak pontos feltüntetésével, hogy a tanúsítvány mettől meddig volt érvényes. A listának az időleges érvénytelenítés (felfüggesztés) időszakát is tartalmaznia kell.

(3)Az

(1)bekezdés szerinti lista közzétételéről a közigazgatás központi humánpolitikai nyilvántartásában szereplő személyek esetében a nyilvántartás vezetője, egyéb esetben az alkalmazó hatóság gondoskodik.

(4)A lista tartalmazza a hatóság megbízása vagy jogszabályi kijelölés alapján a hatóság nevében okmányhitelesítést végző szolgáltatók aláírásának ellenőrzéséhez szükséges adatokat is.

(5)Az

(1)bekezdés szerinti lista közzétételére az elektronikus tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések irányadók. Ettől eltérő egyéb felületen, honlapon a lista akkor tehető közzé, ha a hatóság

1. a)a közzétételnek az elektronikus tájékoztatási szolgáltatás keretében közzétett tájékoztatással való összhangját biztosítja, és
2. b)a külön felületen tájékoztatást ad a hiteles ellenőrzési pont elérhetőségéről. 77. §

(1)A hatóság és a 76. §

(3)bekezdés szerinti szerv, mint szolgáltató, a nyilatkozattételi jogosultsággal kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása keretében elektronikus formában az általa közzétett lista bármely eleméről hitelesített igazolást állít ki az igénylő részére.

(2)Az igazolást a SZEÜSZ szolgáltató olyan elektronikus aláírással látja el, amelyhez tartozó tanúsítványt hitelesítő hitelesítés-szolgáltató nyilvános kulcsát a külön jogszabály szerinti közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató hitelesítette. 26. A hatóság informatikai rendszeréhez automatikus adatelérési felület (hozzáférés) biztosítása 78. §

(1)A hatóság informatikai rendszeréhez más hatóság részére automatikus adatelérési felületet, hozzáférést biztosító szolgáltatás (a továbbiakban: automatikus adatelérési szolgáltatás) keretében a SZEÜSZ szolgáltató valamely hatóság informatikai rendszerében kezelt adatokhoz biztosít közvetlen, az adatkezelő beavatkozását nem igénylő hozzáférést más hatóság számára.

(2)Az automatikus adatelérési szolgáltatás engedélyhez kötött SZEÜSZ. Az engedély iránti kérelemben a hatóság köteles megjelölni a SZEÜSZ által érintett adatköröket.

(3)Az adatelérési felületet a hatóság – biztonsági vagy egyéb indokból – úgy is kialakíthatja, hogy a hozzáférést nem a tényleges nyilvántartáshoz, hanem csak annak másolatához, vagy azzal összekapcsolt informatikai rendszer útján közvetett módon biztosítja.

(4)Az automatikus adatelérési felület biztosítása SZEÜSZ nem terjed ki a hatóságot terhelő, jogszabályban előírt közzétételi kötelezettségek teljesítésére. 79. §

(1)Automatikus adatelérési szolgáltatásra jogszabályban meghatározott hatóság informatikai rendszerében kezelt, jogszabályban meghatározott adatok jogszabályban meghatározott célból és feltételekkel történő hozzáférésének biztosítása érdekében kerülhet sor, az adatok közvetlen átvételére jogszabályban feljogosított más hatóság számára.

(2)A hatóság köteles biztosítani az automatikus adatelérési felületet az informatikai rendszerében kezelt azon adat, információ elérésére, amelyre jogszabály alapján, valamely nem általa működtetett programból is biztosítania kell az elérést.

(3)A közhiteles nyilvántartást, illetve a nemzeti adatvagyont képező nyilvántartást kezelő szervek e nyilvántartások tekintetében kötelesek automatikus adatelérési felület biztosítására. 80. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató elektronikus formában az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint, adattípusonként közzéteszi

1. a)az automatikus adatelérési szolgáltatás útján hozzáférhető adat megjelölését,
2. b)annak a hatóságnak a megnevezését, amely az érintett adatot informatikai rendszerében kezeli,
3. c)azoknak a hatóságoknak a megnevezését, amelyek az érintett adat tekintetében az automatikus adatelérési szolgáltatást igénybe vehetik, továbbá ehhez kapcsolódóan azoknak a céloknak és feltételeknek a megjelölését, amelyek fennállása esetén az adat tekintetében az automatikus adatelérési szolgáltatás biztosítható,
4. d)az a)–
5. c)pont szerinti körülményekhez rendelve az azok alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések tételes megjelölését, valamint
6. e)az automatikus adatelérési szolgáltatás elérésének a módját.

(2)Az automatikus adatelérési szolgáltatásra csak az adatigénylő – hatóság képviseletében eljáró természetes személyre vagy hatóságra vonatkozó – azonosítását követően, a kért adatokra vonatkozó adatelérési jogosultsága ellenőrzését követően kerülhet sor.

(3)A közhiteles nyilvántartások, illetve a nemzeti adatvagyon körbe tartozó nyilvántartások esetén az adatigénylő, illetve számítógépes rendszer csak a kormányzati hitelesítés-szolgáltatás szabályai szerinti azonosítással azonosítható. Az adatigénylés jogosultságát a SZEÜSZ szolgáltató saját nyilvántartása vagy biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás keretében kiállított elektronikus igazolás alapján ellenőrzi.

(4)Jogszabály alapján adatkezelési célhoz vagy más feltételhez kötött adatok tekintetében automatikus adatelérési szolgáltatásra abban az esetben kerülhet sor, ha az adatkezelési cél vagy a jogszabályban meghatározott más feltétel fennállása – az adatot az informatikai rendszerében kezelő hatóság beavatkozása nélkül – automatikusan megállapítható. 81. §

(1)Az automatikus adatelérési szolgáltatás során a SZEÜSZ szolgáltató az üzenet hitelesítése érdekében

1. a)legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott üzenetet,
2. b)zárt rendszerek közti zárt, hitelesített kapcsolatot, vagy
3. c)más, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által meghatározott hitelesítési megoldást alkalmaz.

(2)Ha a megkereső hatóság azt kéri és a titkosításhoz szükséges nyilvános kulcsát a SZEÜSZ szolgáltató rendelkezésére bocsátja, az automatikus adatelérési szolgáltatást e nyilvános kulcs felhasználásával, titkosítva kell nyújtani, feltéve, hogy az igényelt adatok közül van legalább egy, amely nem tartozik a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok körébe.

(3)Az automatikus adatelérési szolgáltatást – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – naplózni kell. A naplónak tartalmaznia kell legalább

1. a)az automatikus adatelérési szolgáltatás keretében kért, valamint továbbított adatok megjelölését, az adatkérő megjelölésével,
2. b)az adatkérő azonosításának, valamint adatelérési jogosultsága ellenőrzésének az eredményét,
3. c)az adatkezelési célhoz kötött adatelérés esetén az adatkezelés célját,
4. d)a kérelem és az automatikus adatelérési szolgáltatás nyújtásának vagy elutasításának az időpontját, valamint
5. e)az automatikus adatelérési szolgáltatás elérésének a módját. 82. §

(1)Valamely hatóság informatikai rendszerében kezelt adatokhoz más, hatóságnak nem minősülő személy számára közvetlen, az adatkezelő beavatkozását nem igénylő hozzáférés – a

(2)bekezdésben foglalt kivétellel – nem nyújtható.

(2)A jogszabályban erre feljogosított hatóság automatikus adatelérési szolgáltatás útján átvett adatokból kifejezetten erre a célra szolgáló, elkülönített adatbázist hozhat létre, és ahhoz más, hatóságnak nem minősülő személyek számára – jogszabályban meghatározott körben – közvetlen hozzáférést biztosíthat. 27. Hozzáférés az elektronikus iratkezelő rendszerhez 83. §

(1)Ha a SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus iratkezelő rendszerhez a hozzáférést automatikus adatelérési felület útján biztosítja, akkor a felületre az automatikus adatelérési felület biztosítására vonatkozó rendelkezések a jelen alcím szerinti rendelkezések mellett megfelelően irányadók.

(2)Ha a SZEÜSZ szolgáltató interneten keresztül a felhasználó természetes személy által közvetlenül elérhető adatelérési felületet is biztosít, akkor a felhasználót az információ rendelkezésre bocsátása előtt – az ügyfél azonosítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával – azonosítani, és jogosultságát ellenőrizni kell. A felhasználó hozzáférési jogosultságát a SZEÜSZ szolgáltató saját nyilvántartása vagy biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás keretében kiállított elektronikus igazolás alapján ellenőrzi.

(3)A szolgáltatás keretében az iratkezelő rendszerből lekérdezhető adatok köre kiterjed legalább

1. a)az ügyirat ügyintézési állapotával kapcsolatos státuszinformációkra,
2. b)konkrét irat átkérésére vagy másolati példányának kérésére, valamint
3. c)konkrét irat átadására vagy másolati példány adására. 28. Hozzáférés biztosítása elektronikus nyilvántartások adataihoz 84. §

(1)Ha a SZEÜSZ szolgáltató valamely elektronikus nyilvántartás adataihoz a hozzáférést automatikus adatelérési felület útján biztosítja, akkor a felületre az automatikus adatelérési felület biztosítására vonatkozó rendelkezések a jelen alcím szerinti eltérésekkel megfelelően irányadók.

(2)Ha a SZEÜSZ szolgáltató interneten keresztül a felhasználó természetes személy által közvetlenül elérhető adatelérési felületet is biztosít, akkor a felhasználót az információ rendelkezésre bocsátása előtt – az ügyfél azonosítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával – azonosítani, és jogosultságát ellenőrizni kell. A felhasználó hozzáférési jogosultságát a SZEÜSZ szolgáltató saját nyilvántartása vagy biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás keretében kiállított elektronikus igazolás alapján ellenőrzi.

(3)A

(2)bekezdés szerinti közvetlen felhasználói felületen biztosított adatelérés esetén

1. a)az adatok elérhetővé tételénél gondoskodni kell arról, hogy illetéktelen személy az adatkapcsolatba ne léphessen be, az adatkapcsolatot ne zavarhassa meg, onnan adatot ne nyerhessen ki, ne juttathasson be, valamint
2. b)az adatok elérhetővé tételénél az elérhetővé tett adatokat a 81. §

(1)bekezdésének megfelelő alkalmazásával hitelesíteni kell.

(4)A SZEÜSZ szolgáltató köteles naplózni a hozzáférési kéréseket, valamint azok teljesítését.

1. Hozzáférés biztosítása az informatikai rendszer működésével kapcsolatos adatokhoz
2. §

(1)Az informatikai rendszer működésével kapcsolatos adatokhoz hozzáférés biztosítása szolgáltatás keretében a lekérdezhető adatok köre kiterjed legalább

1. a)az ügyfélforgalmi adatokra,
2. b)az ügyforgalmi adatokra, valamint
3. c)az ügyintézéssel kapcsolatos teljesítményadatokra.

(2)Ha a SZEÜSZ szolgáltató az informatikai rendszer működésével kapcsolatos adatokhoz a hozzáférést automatikus adatelérési felület útján biztosítja, akkor a felületre az automatikus adatelérési felület biztosítására vonatkozó rendelkezések a jelen alcím szerinti rendelkezések mellett megfelelően irányadók.

(3)Ha a SZEÜSZ szolgáltató interneten keresztül a felhasználó természetes személy által közvetlenül elérhető adatelérési felületet is biztosít, akkor a felhasználót az információ rendelkezésre bocsátása előtt – az ügyfél azonosítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával – azonosítani, és jogosultságát ellenőrizni kell. A felhasználó hozzáférési jogosultságát a SZEÜSZ szolgáltató saját nyilvántartása vagy biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás keretében kiállított elektronikus igazolás alapján ellenőrzi. 30. Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása 86. §

(1)Az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítását a hatóság, valamint a kormány által kijelölt szervezet jelen alcím rendelkezései szerint végezheti.

(2)Ha az elektronikus dokumentum papír alapon történő hiteles megjelenítésének műszaki feltételei adottak, a másolatban rögzíteni kell:

1. a)az elektronikus dokumentum szöveges és ábrázolt tartalmát,
2. b)a kiadmányozó személy, valamint a hatóság nevének és az aláírás időpontjának szöveges megjelenítését, szervezeti aláírással ellátott elektronikus dokumentum esetén a szervezeti aláíráshoz tartozó tanúsítvány szerint az aláírót meghatározó adatokat,
3. c)záradékban metaadatként az elektronikus dokumentum azonosítására vagy a másolat készítésére vonatkozó azon adatokat, amelyek az elektronikus dokumentum tartalmából egyébként nem állapíthatóak meg, de a másolatot kérő szempontjából jelentőséggel bírnak, és azoknak a másolatot kérő tudomására jutása az eljárás eredményességét nem veszélyezteti,
4. d)„az elektronikus dokumentumban foglaltakkal egyező tartalmú irat” záradék szöveget,
5. e)a papír alapú másolat keltezését,
6. f)a másolatkészítésért felelős, a másolat hitelesítésére jogosult személy aláírását és bélyegzőlenyomatát, vagy az iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerinti hitelesítését.

(3)Ha az elektronikus dokumentum tulajdonságai miatt a papír alapú másolat nem tartalmazza az elektronikus dokumentum

(2)bekezdés a) pontja szerinti teljes tartalmat, a

(2)bekezdés d) pontja szerinti záradék helyett azt kell feltüntetni, hogy a másolat a készítésének alapjául szolgáló elektronikus dokumentumot mely részében tartalmazza.

(4)Ha az elektronikus dokumentum jellemzőire tekintettel arról papír alapú másolat nem készíthető vagy a készített papír alapú másolat a

(3)bekezdés szerint nem tartalmazza az elektronikus dokumentum teljes tartalmát, a másolatot készítő hatóság – ha az műszakilag megvalósítható – olyan papír alapú kivonatot készít az elektronikus dokumentumról, amely felhasználásra alkalmas. A másolatot készítő hatóság ilyen esetben az elektronikus dokumentum használatának feltételeivel nem rendelkező hatóság vagy ügyfél számára biztosítja az elektronikus dokumentum megismerését.

1. § Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatást olyan szervezet végezhet, amely teljesíti az alábbi személyi követelményeket: a) a másolatkészítésért felelős, a másolat hitelesítésére jogosult személy büntetlen előéletű, és b) a SZEÜSZ szolgáltató által bevezetett ellenőrzési rendszerben a SZEÜSZ szolgáltató szabályzata szerint független ellenőr végzi a másolatkészítés szabályszerűségének ellenőrzését.
2. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató általános szerződési feltételeiben köteles rögzíteni az elektronikus dokumentum átvételének, a másolatkészítésnek a rendjét, valamint a másolatkészítés teljesítésének feltételeit azzal, hogy a másolatkészítés vállalt határideje legfeljebb 1 munkanap lehet.

(2)A SZEÜSZ szolgáltató a másolat méretétől, mennyiségétől függően teljeskörűen vagy mintavételezéssel köteles meggyőződni a két formátumban ábrázolt információ egyezéséről.

(3)A SZEÜSZ szolgáltató általános szerződési feltételeiben, illetve a hatósággal kötött megállapodásában köteles szabályozni a másolatkészítésre átvett elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos teendőit. Ennek keretében a SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus dokumentum megőrzéséről gondoskodik vagy azt a hatóság részére visszaküldi.

(4)Az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása SZEÜSZ nyújtása során a SZEÜSZ szolgáltató az igénybe vevő adatfeldolgozójaként jár el. 31. Papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása 89. §

(1)A papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítése során a SZEÜSZ szolgáltató a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint jár el, a jelen alcím szerinti eltérésekkel.

(2)A másolat készítője – a

(3)bekezdésben meghatározott kivétellel – teljeskörűen köteles meggyőződni a két formátumban ábrázolt információ egyezéséről.

(3)A másolat készítője a másolat méretétől, mennyiségétől függően zárt folyamatban, rögzített felhasználási helyeken felhasználásra kerülő papír alapú nyomtatvány használatával előállított papír alapú irat esetében mintavételezéssel is meggyőződhet a két formátumban ábrázolt információ egyezéséről.

(4)A papír alapú dokumentumról elektronikus másolat készítése SZEÜSZ nyújtása során a SZEÜSZ szolgáltató az igénybe vevő adatfeldolgozójaként jár el.

1. Elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése
2. § A SZEÜSZ szolgáltató köteles az elektronikus dokumentumról hiteles elektronikus másolat készítésének tényét naplózni vagy egyéb módon rögzíteni.
3. Elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése
4. §

(1)A másolat tartalmi egyezése esetén a másolat készítője azt a dokumentumon vagy kísérő iraton záradékolja, feltüntetve a formátum váltás tényét, idejét, a készítő nevét vagy gépi szolgáltatás igénybevétele esetén azonosítóját, valamint az eredeti irat hitelesítésével kapcsolatos információkat.

(2)A másolat készítője a másolat méretétől, mennyiségétől függően teljeskörűen vagy mintavételezéssel köteles meggyőződni a két formátumban ábrázolt információ egyezéséről.

(3)A másolatot a másolatkészítő az elektronikus ügyintézés részletes szabályai szerinti dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.

(4)A SZEÜSZ szolgáltató köteles az elektronikus dokumentumról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésének tényét naplózni vagy egyéb módon rögzíteni. 34. Elektronikus iratok kezelése 92. § Az elektronikus iratok kezelésére biztosított SZEÜSZ-nek a jelen jogszabályban meghatározott követelményeken túl meg kell felelnie

1. a)a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló jogszabályi rendelkezéseknek,
2. b)az ügykezelési műveletek tekintetében, amennyiben az iratok kezelésében a konkrét szolgáltatásnál ezek értelmezettek, a tanúsított iratkezelési szoftverekre vonatkozó követelményeknek,
3. c)a hozzáférés az elektronikus iratkezelő rendszerhez SZEÜSZ szabályainak, és
4. d)irattári funkciók támogatása esetén az elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás elektronikus irattározás részszolgáltatásra vonatkozó szabályoknak. 35. Biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás 93. §

(1)A hatóság hatósági bizonyítványt strukturált elektronikus formában, a jelen alcím szerint hitelesített elektronikus igazolásként állíthat ki.

(2)Az igazolás kiadását naplózni kell. 94. §

(1)Az elektronikus igazolást a SZEÜSZ szolgáltató köteles úgy kialakítani, hogy valamennyi, hasonló feladatot ellátó hatóság azonos formátumú igazolást használhasson.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti követelmény teljesítettnek tekintendő, ha a SZEÜSZ szolgáltató változatlan módon alkalmaz a felügyelet által korábban engedélyezett SZEÜSZ-öknél alkalmazott megoldásokat. Az

(1)bekezdés szerinti követelmény továbbá teljesítettnek tekintendő az 53. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti részszolgáltatás tekintetében a felügyelet által ajánlásban közzétett igazolási formátumok vonatkozásában. 95. §

(1)Az igazolás kialakítható

1. a)az elektronikus űrlap kezelésére vonatkozó SZEÜSZ szabályai szerint, vagy
2. b)elektronikus aláírással rendelkező személy esetében az elektronikus aláíráshoz kapcsolható igazolás szabályai szerint.

(2)Az igazolásról a hitelesített papír alapú másolat kiadását kérelemre az

(1)bekezdés b) pontja szerinti igazolás esetében is biztosítani kell, az elektronikus űrlapokra vonatkozó rendelkezések szerint. 96. §

(1)Ahol szükséges, az igazolás személyhez rendelése történhet

1. a)elektronikus aláírással rendelkező személy esetében az igazolásnak a személy elektronikus aláírásához rendelésével, vagy
2. b)nem elektronikus aláírással hitelesített igazolás esetében a személyazonosító adatok igazolásban történő feltüntetésével.

(2)Az igazolást a hatóság a dokumentumhitelesítésre vonatkozó rendelkezések szerint olyan elektronikus aláírással köteles ellátni, amelyhez tartozó tanúsítvány a hatóság nevét is tartalmazza. 36. Elektronikus tájékoztatási szolgáltatás 97. §

(1)A jogszabály által előírt nyilvános elektronikus tájékoztatást az interneten keresztül, a széleskörűen elterjedt böngésző programokkal olvasható, folyamatosan elérhető, kereshető, nyomtatható és megtekinthető módon kell közzétenni.

(2)A tájékoztatást a tájékoztatás tartalmától függően legalább az alábbi kormányzati honlapon kell közzétenni:

1. a)a magyarorszag.hu honlapon az általános országinformációkat magyar és angol nyelven,
2. b)a magyarorszag.hu honlapon az elektronikusan intézhető ügyekhez kapcsolódó szolgáltatások összesített listáját, valamint az ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás keretében intézhető elektronikus ügyekre vonatkozó tájékoztatást magyar és angol nyelven,
3. c)a kormany.hu honlapon a kormányzati szintű hivatali tájékoztatást, amely elsősorban nem ügyintézéshez kötődő információ,
4. d)a kormanyablak.hu honlapon az ott közvetlenül intézhető elektronikus ügyek teljeskörű tájékoztatóját, az ott közvetlenül nem intézhető elektronikus ügyek tájékoztatóit pedig legalább a szükséges hivatkozások elhelyezésével, valamint
5. e)az intézményi honlapokon a kormanyablak.hu vagy magyarorszag.hu honlapon közvetlenül nem intézhető elektronikus ügyek tájékoztatóit. 98. §

(1)A hatóság által végzett tájékoztatásba bevont információk körét úgy kell megállapítani, hogy az a hasonló feladatot ellátó közigazgatási intézmények tájékoztatásával összhangban legyen, és ne eredményezzen azonos tárgyra indokolatlanul párhuzamos tájékoztatást.

(2)Amennyiben a 97. § alapján azonos adatkör közzétételére több, azonos hatáskörű hatóság is köteles, úgy a tájékoztatásról a hatóságok a központi illetékességű, legmagasabb fokon eljáró hatóság útján is gondoskodhatnak.

(3)A párhuzamos tájékoztatás kizárására vonatkozó követelmény teljesítettnek minősül a felügyelet által közzétett ajánlás szerinti feladatmegosztás alkalmazásával, illetve a saját tájékoztatás helyett a felügyelet nyilvántartásában szereplő tájékoztatási forrásokra hivatkozás közzétételével, továbbá az információszabadságról szóló törvény által előírt közzététellel.

(4)A hatóság az elektronikus tájékoztatás SZEÜSZ-re vonatkozó bejelentésében köteles részletesen feltüntetni a tájékoztatás körébe vont információk körét. A felügyelet a tájékoztatások körét adatkörönkénti bontásban nyilvántartja és közzéteszi. 99. §

(1)A felügyelet ajánlást tehet közzé a tájékoztatás formai, szervezési követelményeire.

(2)A tájékoztatással szemben megfogalmazott formai, szervezési követelmények teljesítettnek minősülnek a felügyelet által közzétett ajánlás szerinti formátumok alkalmazása esetén.

1. § A közzétett hivatalos tájékoztatás aktuális, illetve a szolgáltatás indításáig, de legfeljebb 10 évig visszamenően korábbi tartalmáról a kért információkörre kiterjedően kérelemre hiteles elektronikus igazolást kell a kérelmező részére kiállítani.
2. Informatikai háttér szolgáltatása
3. §

(1)Az elektronikus ügyintézés megvalósítása érdekében kialakított informatikai háttér szolgáltatása keretében a SZEÜSZ szolgáltató

1. a)az ügyfelek, hatóságok, illetve hatóságon belül az ügyintézésben érintett ügyintézők elérhetőségét biztosító elektronikus rendszert, hálózatot vagy annak egy részét üzemeltet, illetve
2. b)olyan gépi és szoftver eszközöket biztosít és üzemeltet, amelyek közvetlenül nem részesei az elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, de annak nyújtásának feltételét képezik.

(2)Az

(1)bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott feltételek és műszaki előírások szerint nyújtható.

(3)A hatóság az

(1)bekezdés b) pontja alá tartozó eszközök, rendszerek üzemeltetése során a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott műszaki, technikai és biztonsági előírások szerint jár el.

(4)Amennyiben technikai sajátosság, vagy nyilvánvaló gazdaságossági szempont mást nem indokol, az informatikai háttér szolgáltatása kapcsán szükséges hálózati feltételeket a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat igénybevételével kell megteremteni. VI. FEJEZET AZ ÁLLAM ÁLTAL KÖTELEZŐEN NYÚJTANDÓ SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK 38. Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása 102. §

(1)Az ügyintézési rendelkezés tartalmazhatja az ügyfél jognyilatkozatait, különösen az alábbi tárgykörökben:

1. a)amennyiben a jogszabály az ügyfél számára lehetővé teszi az elektronikus kapcsolattartás megengedhetőségére vonatkozó rendelkezést, úgy erre vonatkozó rendelkezés,
2. b)az ügyfél által lehetővé tett elektronikus kapcsolattartási formák,
3. c)az azonosítással kapcsolatos követelmények,
4. d)hivatalos kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségek,
5. e)elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény,
6. f)időszaki értesítés az elektronikus ügyintézési cselekményekről igénylése és körének meghatározása,
7. g)képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok, ideértve az ügyfél olyan tartalmú nyilatkozatait is, amely alapján a hatóság az ügyfél által megjelölt informatikai rendszer által küldött üzenetet a hatóság köteles az ügyfél nyilatkozatának tekinteni.

(2)Az ügyintézési rendelkezésben tehető jognyilatkozatok körét, ideértve az

(1)bekezdésben nem szereplő lehetséges jognyilatkozatok körét, a SZEÜSZ szolgáltató a szolgáltatás honlapján közzéteszi. 103. §

(1)Az ügyintézési rendelkezés első alkalommal kizárólag személyes megjelenés mellett tehető. Ennek keretében a SZEÜSZ szolgáltató

1. a)természetes személy esetében
2. aa)a nyilatkozattevő személyazonosságát személyazonosító okmánnyal ellenőrzi, valamint
3. ab)közhiteles nyilvántartásban ellenőrzi a nyilatkozattevő által használt okmányokat és adatokat,
4. b)szervezet esetében
5. ba)a megfelelő nyilvántartásban ellenőrzi a szervezet adatait,
6. bb)a szervezet nevében nyilatkozó személyt az
7. a)pont szerint azonosítja és ellenőrzi a képviseleti jogát, valamint
8. bc)a nyilatkozattételt követően a szervezetet haladéktalanul értesíti a szervezet képviseletében tett ügyintézési rendelkezésről.

(2)Ha a szervezet nevében meghatalmazott járt el az ügyintézési rendelkezés tétele érdekében, úgy a SZEÜSZ szolgáltató akkor hajtja végre az ügyintézési rendelkezésben foglaltakat, ha a szervezetet az

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpontja szerint értesítette és a szervezet 5 munkanapon belül nem kifogásolta az ügyintézési rendelkezés tartalmát. 104. §

(1)Az ügyfél az ügyintézési rendelkezésben meghatározhatja, hogy az ügyintézési rendelkezés módosításai, illetve kiegészítése tekintetében milyen azonosítás alkalmazandó. Az ügyintézési rendelkezés módosítása, illetve kiegészítése legalább névhez kötött azonosítást igényel.

(2)A hatóság elektronikus tájékoztatási szolgáltatása keretében közzéteszi a hatóság által az egyes eljárási cselekmények tekintetében meghatározott azonosítási minimumfeltételeket. Az ügyfél

(1)bekezdés szerinti nyilatkozata a hatóság által meghatározott ezen minimumfeltételek keretében érvényesül.

(3)A szervezet képviseletében eljáró természetes személy a képviseletre vonatkozóan létrehozott ügyintézési rendelkezésben szabályozhatja a

(2)bekezdés szerinti azonosítási követelményeket.

1. § Az ügyintézési rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok tekintetében nem alkalmazhatók a személyes megjelenés elektronikus úton történő kiváltására vonatkozó külön rendelkezések.
2. §

(1)Az ügyintézési rendelkezések nyilvántartása tartalmazza az ügyfél által az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazások adatait.

(2)Az ügyfél az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás tekintetében a meghatalmazás terjedelmét meghatározhatja

1. a)a SZEÜSZ szolgáltató által közzétett lista használatával vagy
2. b)szabadszöveges meghatározással.

(3)Automatizált ügyintézés céljára kizárólag a

(2)bekezdés a) pontja szerinti meghatalmazás használható fel.

(4)Az ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazás csak a meghatalmazásnak a rendelkezési nyilvántartásban történő elfogadását követően kerülhet felhasználásra. Ennek kapcsán a meghatalmazott meghatározhatja, hogy az eljárás tekintetében a hatóság milyen azonosítást követeljen meg.

(5)Az ügyintézési rendelkezésben meghatalmazás telefonon is adható, valamint fogadható el. A SZEÜSZ szolgáltató a meghatalmazással kapcsolatos jognyilatkozatokat telefonos ügyfélszolgálatán, a kormány által kötelezően nyújtott, telefonos személyazonosításra alkalmas azonosítási szolgáltatások közül a SZEÜSZ szolgáltató által lehetővé tett azonosítási technikák közül, az ügyfél ügyintézési rendelkezésében engedélyezett azonosítás megkövetelése mellett fogadja.

(6)Az ügyintézési rendelkezések nyilvántartását vezető hatóság a képviseletre jogosult kérelme alapján ellenőrzi és hitelesen igazolja a törvényes képviselő képviseleti jogosultságát.

(7)A meghatalmazott a hatósági eljárásban a képviseleti jogosultságát e nyilvántartásra hivatkozással is igazolhatja.

1. § A SZEÜSZ szolgáltató biztosítja az elektronikusan adott meghatalmazás kinyomtatását olyan módon, hogy a nyomtatott változaton az adatok elektronikus leolvashatóságát biztosító kódot helyez el. Ilyen esetben a papír alapú meghatalmazás e kód alapján hiteles, ha a hatóság által a nyilvántartásban szereplő elektronikus változat ellenőrzése alapján az iratok egyezőségét állapította meg.
2. § A természetes személy haláláról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv, a szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén pedig a nyilvántartás vezetője haladéktalanul értesíti a SZEÜSZ szolgáltatót. A SZEÜSZ szolgáltató a halál, illetve a jogutód nélküli megszűnés időpontjától számított 10 év elteltével törli a személyre vonatkozó adatokat.
3. Iratérvényességi nyilvántartás
4. §

(1)Az iratérvényességi nyilvántartás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) a hatóság által kiadmányozott elektronikus dokumentumok, illetve ezekről az elektronikus dokumentumokról készített papír alapú hiteles másolatok tartalmának és hitelességének ellenőrzését biztosító nyilvántartás.

(2)A nyilvántartásba bejegyzést csak

1. a)az adott iratot kiadmányozó hatóság,
2. b)az iratról hiteles másolatot készítő szervezet, valamint
3. c)az irat hitelességéről igazolás kiállítására jogosult szerv vagy szervezet tehet.

(3)Az iratérvényességi nyilvántartás szolgáltatása tárolt iratkörönként külön-külön részszolgáltatásként nyújtható. 110. §

(1)A szolgáltatás úgy is nyújtható, hogy a nyilvántartás az elektronikus irat helyett az irat lenyomatát vagy lényeges tartalmi kellékeit tartalmazza.

(2)Ha a nyilvántartás

1. a)az eredeti irat képi formátumú másolatát tárolja, úgy az irat további hitelesítés nélkül hitelesnek tekinthető,
2. b)az elektronikus irat lenyomatát tárolja, akkor a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által rendeletben előírt körben és ellenőrzési móddal hiteles,
3. c)az eredeti elektronikus iratról készült papír alapú másolaton található, a tartalom elektronikus olvashatóságát biztosító, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter rendeletében előírt módon képzett kód lenyomatát tárolja, úgy a tartalom elektronikus olvashatóságát biztosító kódot tartalmazó papír alapú másolat további hitelesítés nélkül hitelesnek tekinthető, továbbá ha
4. d)az iratnak csak egyes tartalmi elemeit tárolja, úgy a másolat csak a tárolt tartalmi elemeket igazolja hitelesen. 111. §

(1)A nyilvántartás a papír alapú iratról tartalmazhatja

1. a)az irat képi formáját,
2. b)ha van, az irat egyedi hitelesítő elemét, vagy
3. c)lényeges tartalmi kellékeit.

(2)A nyilvántartásban szereplő papír alapú irat esetében a SZEÜSZ szolgáltató köteles az iraton véletlen kódot tartalmazó, az ellenőrzéshez szükséges, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott tartalmú és formátumú záradékot elhelyezni.

(3)Ha a nyilvántartás

1. a)az irat képi formáját tartalmazza, a hatóság annak papír alakú másolatát további hitelesítés nélkül hitelesnek fogadja el, amennyiben a SZEÜSZ szolgáltató által lefolytatott ellenőrzés az iratok egyezőségét állapítja meg,
2. b)az irat egyes tartalmi elemeit tartalmazza és a tárolt adatok kiterjednek a hitelesítő kellékekre, akkor a hatóság a tárolt elemek dokumentumban szereplését fogadja el hitelesen igazoltnak.

(4)Az irat adatainak megtekintését az ügyfél az iraton feltüntetett, véletlen elemet tartalmazó módon létrehozott ellenőrző kód megadásával kezdeményezheti.

(5)Az irat tartalmi elemeinek tárolása esetén az irat ellenőrizhetősége érdekében – ahol ez értelmezhető – a papír alapú iraton a tartalmi elemeket automatikusan beolvasható kód formájában is rögzíteni kell. Ilyen esetben a nyilvántartás a kódban szereplő adatokat tartalmazza. 112. §

(1)A SZEÜSZ szolgáltató a nyilvántartásra vonatkozó általános szerződési feltételekben rögzíti, hogy a nyilvántartás tartalmához történő hozzáférés milyen feltételekkel lehetséges.

(2)Az iratérvényességi nyilvántartás igénybevétele legfeljebb az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott pszeudonim azonosításhoz köthető.

(3)Amennyiben a SZEÜSZ szolgáltató általános szerződési feltételei szerint a nyilvántartás egyes elemeinek elérése korlátozott hozzáférésű, úgy a hozzáférés csak a szabályzatban meghatározott hatósági, illetve ügyintézői kör számára tehető lehetővé.

(4)A SZEÜSZ szolgáltató köteles gondoskodni az illetéktelen hozzáférés megakadályozásáról.

1. § A nyilvántartásban tárolt adatokról – beleértve a tárolt elektronikus dokumentumot vagy képi formát – a SZEÜSZ szolgáltató kérelemre az arra jogosult személynek hitelesített elektronikus igazolást adhat ki a biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás szabályai szerint.
2. Kormányzati hitelesítés-szolgáltatás
3. §

(1)A kormányzati hitelesítés-szolgáltató a 74. § a)–d) pontja szerinti szolgáltatásokat nyújtja.

(2)A kormányzati hitelesítés-szolgáltató elektronikus aláírással kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat, különösen elektronikus archiválási szolgáltatást, időbélyegzést, a TASZ-ra vonatkozó szabályok alkalmazásával azonosítási célú tanúsítványok kibocsátását, valamint más nyilvános kulcsú infrastruktúra-szolgáltatásokat is nyújthat.

(3)A kormányzati hitelesítés-szolgáltató szolgáltatását a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Terrorelhárítási Központ fontos és bizalmas munkakört betöltő munkatársai részére az illetékes szolgálattal írásban megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint nyújtja. 115. §

(1)A kormányzati hitelesítés-szolgáltatás nyújtására az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről szóló jogszabályt, valamint az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól szóló jogszabályban foglaltakat az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)Kormányzati hitelesítés-szolgáltatás nyújtójaként csak állami szerv vagy kizárólag állami tulajdonban lévő szervezet jelölhető ki.

(3)A kormányzati hitelesítés-szolgáltatóra nem vonatkoznak a hitelesítés-szolgáltatókra irányadó pénzügyi követelmények és nem köteles felelősségbiztosítást kötni.

(4)Amennyiben a kormányzati hitelesítés-szolgáltatást állami szerv nyújtja, az informatikai rendszerért általánosan felelős vezető és a biztonsági felelős csak közszolgálati tisztviselő lehet.

(5)Amennyiben a kormányzati hitelesítés-szolgáltatást nem állami szerv nyújtja, az informatikai rendszerért általánosan felelős vezető, valamint a biztonsági felelős felügyeletére a szolgáltatást nyújtó szervezetet felügyelő szervnél beszámoltatási, és a biztonsági incidensek megelőzésére vonatkozóan utasítási jogkörrel felruházott, közszolgálati jogviszonyban álló felügyelőt kell kijelölni.

(6)Az informatikai rendszerért általánosan felelős munkakör betöltése szempontjából szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni minden felsőfokú informatikai végzettséget, függetlenül attól, hogy azt műszaki tudományterületre tartozó mérnöki szakon szerezték-e meg. 116. §

(1)A tanúsítvány kibocsátásához szükséges regisztrációt természetes személyre a szolgáltató kizárólag a közigazgatás központi humánpolitikai szerve, vagy ha a személy tekintetében az nem illetékes, a hatóság bevonásával végzi. Természetes személy tanúsítványt közvetlenül nem igényelhet.

(2)A szervezeti tanúsítványokkal kapcsolatos regisztrációt és kulcsátadást a hatóság szervezeti és működési szabályzatában kijelölt, vagy a hatóság vezetője által közokiratban meghatalmazott szervezeti egységének bevonásával végzi. Amennyiben a szabályzat erről nem rendelkezik, úgy e feladatkörben a szervezet vezetője járhat el.

(3)A kormányzati hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényessége nem haladhatja meg a kibocsátástól számított 4 évet.

(4)A kormányzati hitelesítés-szolgáltató szolgáltatási szabályzatának, illetve hitelesítési vagy időbélyegzési rendjének nem kell tartalmaznia

1. a)a hitelesítés-szolgáltató cégjegyzékszámát, illetve a szolgáltató egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,
2. b)a hitelesítés-szolgáltató tevékenységével kapcsolatos kifogások és panaszok bejelentésének helyét és módját, a szolgáltatói ügyfélszolgálat és az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság elérhetőségét,
3. c)a rendkívüli üzemeltetési helyzet esetén követendő eljárás leírását.

(5)A kormányzati hitelesítés-szolgáltató szolgáltatási szabályzata, illetve hitelesítési vagy időbélyegzési rendje elkülönített mellékletben tartalmazhat minősített adatot. 41. Kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás 117. §

(1)Az állam kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatást biztosít a hatóságok számára.

(2)Ha az elektronikus aláírás ellenőrzését a hatóság nem maga végzi el, arra kizárólag a kormány által biztosított szolgáltatást veheti igénybe.

(3)Az ellenőrzés során a SZEÜSZ szolgáltató ellenőrzi az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről szóló jogszabályban foglaltaknak való megfelelést is. A SZEÜSZ szolgáltató tájékoztatja a hat