532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól.

532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól. A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a 73. § (3) bekezdés k) pontjában és a 73/B. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet alkalmazásában: a) AeMC: a  polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az  egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló 27/2014. (IV.  30.) NFM rendelet [a  továbbiakban: 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet] 2.  § 1.  pontjában meghatározott fogalom; b) AME: a 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom; c) ANS szolgáltató: az  egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004.  március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és a  tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 549/2004/EK európai parlamenti és a  tanácsi rendelet) 2.  cikk 5.  pontjában meghatározott léginavigációs szolgáltató (Air Navigation Service Provider); d) ATS felderítő rendszer: légijárművek azonosítására alkalmas rendszerekre használt gyűjtőfogalom, amely érzékelő eszközöket, adatátviteli kapcsolatokat, adatfeldolgozó rendszert, helyzetképernyőt tartalmaz (ATS surveillance system); e) ATS felderítő szolgálat: a  légiforgalmi felderítő rendszer közvetlen felhasználásával nyújtott szolgáltatás (ATS surveillance service); f ) EATMN-rendszer és rendszerelem: 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom; g) éves minőségbiztosítási ellenőrzési program: egy adott  naptári évben végrehajtani tervezett légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzéseket tartalmazó dokumentum; h) földi kiszolgálás: a  légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII.  törvény (a  továbbiakban: Lt.) 71. § 23. pontjában említett tevékenység; i) GAT: a  légiforgalmi szolgálatok ellátásának és eljárásainak szabályairól szóló 57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet [a továbbiakban: 57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet] 3. § 47. pontjában meghatározott fogalom; j) lábról induló sárkányrepülő eszköz: a  légijármű és a  repülőeszköz személyzet, valamint a  repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről szóló 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet [a  továbbiakban: 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet] 2.  § 19.  pontjában meghatározott fogalom; k) minőségbiztosítási ellenőrzési terv: meghatározott légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzés végrehajtásának terve, amely tartalmazza a  minőségbiztosítási ellenőrzés időtervét, szempont-rendszerét, valamint a végrehajtás erőforrásait; l) motoros légijármű: a  hangsebesség alatti, sugárhajtású repülőgép, kivéve a  STOL repülőgép; a  9000  kg-nál nagyobb maximális engedélyezett felszálló tömegű légcsavaros repülőgép; a  9000 kg, vagy ennél kisebb maximális engedélyezett felszálló tömegű légcsavaros repülőgép, kivéve a  kizárólag tűzoltásra, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági szóró tevékenységre használt és a muzeális értéket képviselő repülőgép; a  helikopter, kivéve a  kizárólag tűzoltásra, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági szóró tevékenységre, külső teher emelésre és szállításra használt helikoptert; a  450 kg, vagy ennél kisebb maximális engedélyezett felszálló tömegű motoros légijármű és a lajstromozásra nem kötelezett légijármű; m) OAT: az 57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 3. § 127. pontjában meghatározott fogalom; n) STOL (Short take-off and landing) repülőgép: olyan hangsebesség alatti, sugárhajtású repülőgép, amelynek a felszállásához szükséges futópálya hossza 610 méternél rövidebb; o) szakmai irányító: a  külön jogszabályban meghatározott légi és földi üzemeltetésért, a  szakszemélyzet képzéséért, a légijármű karbantartásért és a minőségbiztosításért felelős vezető személy; p) TMA: az 57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 3. § 172. pontjában meghatározott fogalom; q) vezető: a gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, az egyéni vállalkozó; r) WGS–84: a  léginavigációs és a  légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezések engedélyezési eljárásáról és hatósági felügyeletéről szóló 68/2011. (XI. 30.) NFM rendelet [a továbbiakban: 68/2011. (XI. 30.) NFM rendelet] 2. § 5. pontjában meghatározott fogalom; s) KIT: a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet 2. § 10. pontjában meghatározott fogalom. II. FEJEZET A LÉGIKÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGNAK A LÉGIFORGALMI SZOLGÁLATOK ELLÁTÁSÁVAL ÉS ELJÁRÁSAIVAL, VALAMINT MAGYARORSZÁG LÉGTERÉBEN ÉS REPÜLŐTEREIN TÖRTÉNŐ REPÜLÉSEK VÉGREHAJTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 1. Általános rendelkezések 2. § (1) A légiközlekedési hatóság a) előírhatja az  Lt. 33.  §-ában meghatározott nyilvános repülőrendezvény engedélyezésekor – az  esetileg megnövekedett légiforgalomra vagy a légiforgalom jellemzőire tekintettel – a rendezvény idejére a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat biztosítását, b) jóváhagyja a standard indulási, érkezési, megközelítési és várakozási eljárások létesítését, illetve módosítását, c) jóváhagyja a  szomszédos ATS egységek által megkötendő, az  57/2016. (XII. 22.) NFM rendeletben meghatározott megállapodást, d) jóváhagyja az 57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 24. § (3) bekezdésében meghatározott külön megállapodást, e) megfelelő intézkedéseket hoz a  légijármű üzemeltetésére hatással lévő, a  nyilvános repülőterek közelében kereskedelmi, szórakoztató és egyéb célokra rendszeresen használt lézersugár elleni védelemről, f ) az ATM szolgáltatók és a légiközlekedési baleset kivizsgáló szervezet javaslata alapján, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) Biztonság-irányítási Kézikönyv (ICAO Safety Management Manual, a továbbiakban: ICAO Doc 9859) dokumentumának figyelembevételével nemzeti repülésbiztonság-irányítási programot dolgoz ki, g) jóváhagyja és felügyeli – az  57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 31.  § (6)  bekezdésében meghatározott  – a légiforgalmi szolgáltató saját ATS repülésbiztonság-irányítási programját; h) jóváhagyja az  57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 37.  § (2)  bekezdés f )  pont fb)  alpontjában meghatározott együttműködési megállapodásokat, i) jóváhagyja az  57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 45.  § (2)  bekezdésében meghatározott Repülőtéri Kényszerhelyzeti Tervet vagy helyi előírást, j) ellenőrzi az  57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 14.  mellékletének 1.  pontjában meghatározott, az  ATM céljára kialakított rendszerek HMI (Human-Machine Interface) megfelelőségét. (2) Mindazon hatósági eljárásokban, amelyek e  rendelet hatálya alá tartoznak és amelyek ügyintézési határidejéről törvény nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 25 nap. 2. ATS útvonalak tervezésére, létesítésére, és módosítására vonatkozó kiegészítő eljárási szabályok 3. § (1) A standard indulási, érkezési, megközelítési és várakozási eljárások létesítésére és módosítására vonatkozó kérelmet ellenőrzött légtérben az  illetékes ANS szolgáltató, nem ellenőrzött légtérben az  illetékes ATS szolgálat vagy a repülőtér üzemben tartója nyújthat be a légiközlekedési hatósághoz. (2) A  légiközlekedési hatóság a  standard indulási, érkezési, megközelítési és várakozási eljárások létesítésére, illetve módosítására vonatkozó jóváhagyást abban az  esetben adja meg, ha a  standard indulási, érkezési, megközelítési és várakozási eljárások tervezését az 57/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 17. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően végezték. 3. ATS felderítő szolgáltatásokkal összefüggő kiegészítő eljárási szabályok 4. § (1) Radarberendezések TMA-beli alkalmazása esetén a  légiközlekedési hatóság engedélye szükséges a  felderítő radarbevezetések végrehajtásához, és ahhoz, hogy a bevezetéseket a  futópálya küszöbtől milyen távolságig lehet alkalmazni. (2) A  kérelemnek tartalmaznia kell az  ICAO Doc 8168 I. kötetben meghatározottak szerint kidolgozott megközelítési eljárás leírását, a  megközelítési eljárást kiszolgáló radartérkép elemek felsorolását, valamint a  radarberendezés pontosságára vonatkozó adatokat. 4. Személyzet nélküli szabad ballonokra vonatkozó kiegészítő eljárási szabályok 5. § (1) A Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 56/2016. (XII. 22.) NFM rendelet 13.  §-ában meghatározott könnyű kategóriájú szabad ballonra vonatkozó felbocsátási tervet 10 nappal a felbocsátást megelőzően meg kell küldeni a légiközlekedési hatóságnak. (2) A felbocsátási tervnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a felbocsátás helye, földrajzi koordinátája, b) a felbocsátás ideje a  napok és az  időpontok Egyeztetett Világidőben (a  továbbiakban: UTC) történő megjelölésével, c) a ballon jellemzői a kategória, tömeg, szín és méret megjelölésével, d) maximális üzemelési magasság. (3) A könnyűkategóriájú, személyzet nélküli szabad ballonok rendszeres felbocsátását az előzetes felbocsátási tervnek megfelelően kell végezni. Ha – különösen időjárási – körülmények indokolják, az  előzetes felbocsátási tervben foglaltaktól el lehet térni. (4) A felbocsátási terv nemzetközi közzétételéről a légiközlekedési hatóság gondoskodik. (5) A  felbocsátási tervben foglalt körülmények változása esetén módosított felbocsátási tervet kell készíteni, és azt – a módosítások alkalmazását megelőzően – meg kell küldeni a légiközlekedési hatóságnak. III. FEJEZET REPÜLŐTEREKRE, LÉGINAVIGÁCIÓS FÖLDI BERENDEZÉSEKRE ÉS A FÖLDI KISZOLGÁLÁSRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 5. Általános rendelkezés 6. § A légiközlekedési hatóság a) kiadja a repülőterek üzemben tartási engedélyét, b) frekvencia-hozzájárulást ad ki, c) kapcsolatot tart a  68/2011. (XI. 30.) NFM rendeletben meghatározott S-módú kódkiosztás tekintetében, a  lekérdezési kód-kiosztási rendszerben a  léginavigáció biztonságát szolgáló európai szervezettel (a továbbiakban: EUROCONTROL), d) EATMN-rendszer vagy rendszerelem, valamint egyéb földi berendezés felügyeletét, e) kiadja az EATMN-rendszer vagy az egyéb földi berendezés telepítése iránti engedélyt, f ) kiadja az EATMN-rendszer vagy az egyéb földi berendezés üzemben tartása iránti engedélyt, g) kiadja a rádióállomás kezelői engedélyt, h) kiadja a földi kiszolgálás végzéséhez szükséges hatósági engedélyt. 6. A repülőtér üzemben tartási engedélyére vonatkozó kiegészítő eljárási szabályok 7. § (1) A repülőtér üzemben tartási engedélye határozatlan időtartamra szól. (2) Az üzemben tartási engedélyekről a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza: a) az üzemben tartott repülőtér neve és címe, b) a repülőtér minősítése, c) az üzemben tartó adatai (név, cím, telefonszám, faxszám, e-mail-cím, kapcsolattartó neve), d) a repülőtér WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint meghatározott vonatkozási pontja, e) a repülőtér tengerszint feletti magassága. 8. § A repülőtér üzemben tartását és az üzemben tartási engedélyben foglaltak megtartását a  légiközlekedési hatóság – hatósági ellenőrzés keretében – ellenőrzi. 7. Frekvencia igénybevétel feltételei 9. § (1) Frekvenciahasználati hozzájárulást kell kérni a légiközlekedési hatóságtól a) rádióberendezés fejlesztésére, b) rádióállomás és hálózat telepítésére, üzembe helyezésére, c) rádióállomás kísérleti üzembe helyezésére, próbaüzemére, d) frekvencia-, fedésterület- és magasságváltozás esetében. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a rádióberendezés tervezett frekvenciáját, hívójelét, telepítési helyét, a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XLVI. törvény) által közzétett 15. függelékben meghatározott pontossággal földrajzi WGS–84 rendszerű koordinátáit, a rendszer megnevezését. (3) A kérelem benyújtásakor igazolni kell a rádióberendezés megfelelőségét. (4) A  rádióberendezés megfelelőségét különösen a  megfelelőség vizsgálatáról szóló dokumentációval vagy a  gyártó székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező hatóság által kibocsátott bizonyítvánnyal lehet igazolni. (5) A kérelem tartalmazza a rádióberendezés működési területének légtérfedési és magassági diagramját, szabványos méretarányban. (6) A rádióberendezések üzembe helyezése előtt legalább 90 nappal a légiközlekedési hatóságtól frekvenciahasználati hozzájárulást kell kérni az  előzetes nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetés, illetve frekvenciakoordináció lefolytatásához. (7) A  légiközlekedési hatóság a  Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (a  továbbiakban: NMHH) együttműködve nemzeti frekvenciaegyeztetést végez. A  légiközlekedési hatóság a  nemzeti frekvenciaegyeztetés (egyetértő) eredménye alapján a társországok légügyi hatóságaival az ICAO által előírt előzetes frekvenciaegyeztetést tart. (8) A  légiközlekedési hatóság a  nemzetközi egyezményekben foglaltaknak megfelelően jár el a  légiforgalmi célú frekvenciákra vonatkozó nemzetközi egyeztetés és koordinációs eljárás lefolytatásában. Az  ICAO vonatkozásában a  légiközlekedési hatóság egyeztet, a  Nemzetközi Távközlési Egyesület vonatkozásában a  koordinációt az  NMHH végzi. (9) Az  NMHH a  nemzetközi frekvenciakoordináció eredményeit frekvenciakiosztási tervbe foglalva teszi közzé a  légiközlekedési hatóság és a  felhasználók tájékoztatása, valamint a  tételes frekvencia-igénybevétel lehetősége céljából. 10. § A léginavigációs és a  légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezések engedélyezési eljárásáról és hatósági felügyeletéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott S-módú kódkiosztás tekintetében a lekérdezési kód-kiosztási rendszerben az  EUROCONTROL-lal történő kapcsolattartás a  légiközlekedési hatóság kijelölt kapcsolattartója útján történik. 8. S-módú lekérdezési kódok kiosztása 11. § (1) Az  egységes európai égbolt S-módú lekérdezési kódjainak összehangolt kiosztására és használatára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 2009. március 30-i 262/2009/EK bizottsági rendelet (a  továbbiakban: 262/2009/EK bizottsági rendelet) szerinti lekérdezési kód-kiosztási kérelmet (a  továbbiakban: lekérdezési kód-igénylés) legkésőbb a légiközlekedési hatóság honlapján közzétett, az EUROCONTROL által megadott kiosztási időpont (a továbbiakban: kiosztási időpont) előtt 190 nappal kell benyújtani a légiközlekedési hatósághoz. (2) Amennyiben az  igényelt új kód bevezetése nincs hatással már benyújtott lekérdezési kód-igénylésre vagy létező kódra, az (1) bekezdésben meghatározott kiosztási időponthoz nem kapcsolódó, külön eljárás kezdeményezhető. (3) A  légiközlekedési hatóság a  kérelem beérkezését követően megvizsgálja, hogy a  benyújtott lekérdezési kód-igénylés megfelel-e a  262/2009/EK bizottsági rendelet 5.  cikk (1) és (2)  bekezdésében felsorolt követelményeknek. (4) A kapcsolattartó a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő lekérdezési kód-igénylést továbbítja oly módon, hogy az legkésőbb a kiosztási időpont előtt 168 nappal megérkezzen az EUROCONTROL-hoz. 12. § (1) Az  EUROCONTROL által véleményezésre megküldött lekérdezési kód-kiosztási tervre vonatkozó javaslatot a légiközlekedési hatóság – az S-mód üzemeltetőkkel egyeztetve – 28 napon belül véleményezi, ha a javaslat érinti a Magyarország területén tevékenységet végző S-mód üzemeltetőket vagy a Magyarországon érvényes lekérdezési kód-kiosztást. (2) Amennyiben a  lekérdezési kód-kiosztási tervre vonatkozó javaslattal az  S-mód üzemeltető és a  légiközlekedési hatóság is egyetért, a  kapcsolattartó a  javaslatra vonatkozó jóváhagyást megküldi az  EUROCONTROL-nak, egyéb esetben a kapcsolattartó a javaslat elutasításáról értesíti az EUROCONTROL-t. (3) Az  EUROCONTROL által kiadott lekérdezési kód-kiosztási tervet a  kapcsolattartó továbbítja az  S-mód üzemeltetőknek. A  kapcsolattartó tájékoztatja az  EUROCONTROL-t a  terv kézhezvételéről és S-mód üzemeltetők részére történt továbbításról a kiadástól számított 14 napon belül. (4) Az  S-mód üzemeltetőknek a  lekérdezési kód-kiosztási tervben meghatározottak szerint, de legkésőbb a  beállítási időszak utolsó napján 00:00 UTC-ig (Egyeztetett Világidő) végre kell hajtani a szükséges változtatásokat. Az S-mód üzemeltető a végrehajtás eredményéről tájékoztatja a kapcsolattartót, aki továbbítja azt az EUROCONTROL részére. 9. Telepítési engedéllyel összefüggő eljárási szabályok 13. § (1) Az  EATMN-rendszer vagy rendszerelem felügyeletét a  léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról, valamint a  482/2008/EK és a  691/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2011.  október 17-i 1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (a  továbbiakban: 1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet) megfelelően látja el a légiközlekedési hatóság. (2) Az egyéb földi berendezés felügyeletét a légiközlekedési hatóság végzi. 14. § (1) Amennyiben az  EATMN-rendszer vagy egyéb földi berendezés telepítése az  érintett ingatlanban építési engedélyhez kötött változtatással jár, vagy a  telepítéshez építési engedélyhez kötött új létesítmény szükséges, továbbá, ha a  telepítés a  közműhálózat változásával jár, telepítési engedély iránti kérelmet kell benyújtani a légiközlekedési hatósághoz. (2) A  telepítési engedély iránti kérelmet a  telepítő, EATMN-rendszer esetében a  későbbi léginavigációs szolgáltató, egyéb földi berendezés esetében a későbbi üzemben tartó nyújthatja be a légiközlekedési hatósághoz. (3) A telepítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a telepítő nevét és címét, b) EATMN-rendszer esetében a későbbi léginavigációs szolgáltató, egyéb földi berendezés esetében a későbbi üzemben tartó megnevezését és székhelyét, c) a tervezett EATMN-rendszer vagy egyéb földi berendezés rendeltetését, működésével elérni kívánt célt, valamint állandó vagy ideiglenes jellegét, d) az üzembe helyezés tervezett időpontját, e) a tanulmánytervet. (4) A telepítési engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell a) a telepítés helyéül kiválasztott ingatlan használatára vonatkozó jogosultságot, b) a közműhálózat változásával járó telepítés esetében a működéshez szükséges közmű-szolgáltatási feltételek meglétét. 15. § (1) Ha a  telepítési engedélyezési eljárás során a  légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a  kérelemben szereplő rendszer vagy egyéb földi berendezésnek a  biztonságos működéséhez szükséges feltételek a  tanulmánytervben meghatározásra kerültek, és a tanulmánytervben meghatározott telepítéséhez szükséges infrastrukturális feltételek és engedélyek, valamint nyilatkozatok rendelkezésre állnak, telepítési engedélyt ad ki. A telepítési engedély 2 évre szól és kérelemre egy alkalommal 2 évre meghosszabbítható. (2) A  telepítési engedély az  EATMN-rendszer, és az  egyéb földi berendezés teljes vagy részleges kivitelezésére és – rádióberendezések kivételével – próbaüzemelésére jogosít. (3) A légiközlekedési hatóság – ha szükséges – a telepítési engedélyben meghatározza az EATMN-rendszer és az egyéb földi berendezés környezetére vonatkozó beépítési, beültetési, erdőtelepítési korlátozásokat. (4) A telepítési engedélyben meghatározott feltételek módosulása esetén a telepítési engedély módosítását kell kérni a légiközlekedési hatóságtól. 16. § (1) Az  EATMN-rendszer üzembe helyezéséhez a  léginavigációs szolgáltatónak, egyéb földi berendezés üzembe helyezéséhez az  üzemben tartónak üzemben tartási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a  légiközlekedési hatósághoz. (2) Az üzemben tartási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) telepítési engedélyhez kötött egyéb földi berendezés esetében a telepítési engedély számát; b) EATMN-rendszer esetében az  Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló 2004.  március  10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 6. cikkében meghatározott EK-ellenőrzési nyilatkozatot és az ahhoz kapcsolódó műszaki dokumentációt; c) a kapcsolódó EATMN-rendszerelem esetében a  gyártó által kiadott 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5.  cikkében meghatározott EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatot, egyéb földi berendezés esetében a  gyártó vagy a  forgalomba hozatalért felelős személy által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozatot; d) egyéb földi berendezés esetében: da) az üzemben tartó megnevezését, db) a  berendezésnek a  telepítő által a  telepítés helyén végzett földi és – ha szükséges – légi ellenőrzéséről szóló, valamint a próbaüzemelés során felvett jegyzőkönyveket, dc) a berendezés karbantartási utasítását, e) telepítési engedélyhez nem kötött egyéb földi berendezés esetében a berendezés tanulmánytervét. (3) A kérelem benyújtásakor igazolni kell a) a létesítmény érintésvédelmi, valamint – ahol indokolt – villámvédelmi megfelelőségét, b) egyéb berendezéssel összefüggésben működő vagy arra hatással lévő EATMN-rendszer, illetve egyéb földi berendezés esetében az együttműködtethetőség vizsgálatát. (4) További szervezet kinevezése vagy a  kinevezés visszavonása esetén a  légiközlekedési hatóság a  kijelölést követő 30 napon belül tájékoztatja a közlekedésért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter). A légiközlekedési hatóság értesítése alapján a  miniszter végrehajtja az  552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8.  cikk (1) és (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási feladatokat. 17. § (1) Az üzemben tartási engedély kiadására irányuló eljárás során a légiközlekedési hatóság a) az EATMN-rendszer esetében az  552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3.  cikke alapján az  Európai Bizottság által kiadott végrehajtási rendeletben meghatározott szabályoknak, b) egyéb földi berendezés esetében a  2007.  évi XLVI.  törvény által közzétett 10. függelék és kapcsolódó előírásainak vagy egyéb szabványoknak való megfelelőséget vizsgálja. (2) Amennyiben az  EATMN-rendszer vagy az  egyéb földi berendezés megfelel e  rendeletben, valamint az  EATMN-rendszer esetében az  552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott alapvető követelményeknek és az 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke alapján az Európai Bizottság által kiadott végrehajtási rendeletben meghatározott, az  átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályoknak, a légiközlekedési hatóság üzemben tartási engedélyt ad ki. (3) Az  üzemben tartási engedély az  EATMN-rendszernek és az  egyéb földi berendezésnek a  gyártó által megadott élettartamáig, ha a  gyártó ilyen időtartamot nem határozott meg, akkor határozatlan időtartamig hatályos. Amennyiben az  552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6.  cikkében meghatározott EK-ellenőrzési nyilatkozat ideiglenes, akkor az ideiglenes nyilatkozatban meghatározott időtartamig hatályos. (4) Egyéb földi berendezés esetében, ha a  légiközlekedési hatóság az  ellenőrzése során megállapítja, hogy nem felel meg az  e  rendeletben és az  előzetes tájékoztatás, a  koordinálás és a  légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljából a  repülési adatok cseréjét biztosító automatikus rendszerekre vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 2006. július 6-i 1032/2006/EK bizottsági rendeletben (a  továbbiakban: 1032/2006/EK bizottsági rendelet) meghatározott követelményeknek, a  berendezés alkalmazását korlátozza vagy az  üzemben tartási engedélyt visszavonja. 18. § (1) Amennyiben az  EATMN-rendszeren vagy az  egyéb földi berendezésen olyan változtatást hajtanak végre, amely a  rendszer vagy egyéb földi berendezés alapvető működési jellemzőit műszaki vagy funkcionális szempontból megváltoztatja, az üzemben tartási engedély módosítását kell kérni. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a) EATMN-rendszer esetében a  16.  § (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározottakat, és EATMN-rendszerelem esetében, ha szükséges a  gyártó által kiállított, az  552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatot, b) egyéb földi berendezés esetében a  16.  § (2)  bekezdés d)  pont db) és dc)  alpontjában és e)  pontjában meghatározottakat. (3) Az EATMN-rendszer, és az egyéb földi berendezés üzemben tartásának megszüntetését az üzemben tartónak be kell jelentenie a légiközlekedési hatóságnak. 19. § (1) Az  EATMN-rendszer vagy rendszerelem felügyeletét a  légiközlekedési hatóság az  1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően látja el. (2) Az egyéb földi berendezés felügyeletét a légiközlekedési hatóság végzi. 10. Légiforgalmi földi rádióállomás kezelői engedélyre vonatkozó kiegészítő eljárási szabályok 20. § (1) A rádióállomás kezelői engedélyt a légiközlekedési hatóság 5 évre adja ki. (2) A  rádióállomás kezelői engedélyt a  hatóság visszavonja, ha az  engedélyes a  rádióállomás kezelésére vonatkozó szabályokat súlyosan megszegi. 11. A földi kiszolgálás feltételei és engedélyezése 21. § (1) A földi kiszolgálás végzéséhez szükséges hatósági engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki. Az engedély mintáját a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelet (a továbbiakban: Földi Kiszolgálás Rendelet) 2. számú melléklete tartalmazza. (2) Engedély annak a gazdálkodó szervezetnek adható, a) amely igazolja a  Földi Kiszolgálás Rendelet 3. és 4. számú mellékletében meghatározott szakmai követelmények teljesítését, továbbá b) amelyet a  Földi Kiszolgálás Rendelet 18.  § szerinti eljárás során kiválasztottak, amennyiben a  repülőtéren a légiközlekedési hatóság a földi kiszolgálást e rendelet 26. és 27. §-a alapján korlátozta. 22. § (1) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmező telefonszámát, cégjegyzékben nyilvántartott kérelmező esetében továbbá cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, b) a Földi Kiszolgálás Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott egy vagy több tevékenységet, amelyet a kérelmező folytatni kíván, c) azt a repülőteret, ahol a b) pont szerinti földi kiszolgálást végezni kívánja, d) azoknak a  légijárműveknek a  típusát, amelyek vonatkozásában a  b)  pont szerinti földi kiszolgálást végezni kívánja. (2) A kérelem – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – benyújtása során igazolni kell a) a tevékenység végzésének jogszerűségét, b) a szakmai követelmények teljesítését, c) a kiválasztás tényét, amennyiben a  repülőtéren a  légiközlekedési hatóság a  földi kiszolgálást a  26.  § vagy a  27.  § (1)  bekezdése alapján korlátozta és a  Földi Kiszolgálás Rendelet 18.  §-a szerinti kiválasztási eljárást lefolytatták. (3) A kérelemhez csatolni kell az Lt. 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szervezeti és működési szabályzatot. (4) Ha a  kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a  légiközlekedési hatóság a  tevékenység végzésének jogszerűsége tekintetében a  cégkivonatot a  cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. 23. § (1) Az engedélyt a légiközlekedési hatóság 5 évre adja ki. Az engedély időbeli hatályát – a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján – a légiközlekedési hatóság további 5 évre meghosszabbítja, ha annak jogszabályi akadálya nincs, és az engedély megadásához az e rendeletben előírt feltételek továbbra is fennállnak. (2) Az engedélyt a légiközlekedési hatóság a) a Földi Kiszolgálás Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott egy vagy több tevékenységre, b) a Magyarország területén működő, meghatározott kereskedelmi repülőtérre, c) meghatározott légijármű típusokra adja ki. (3) A  földi kiszolgálási tevékenység folytatására jogosultnak az  engedélyt a  földi kiszolgálás végzésének helyén kell tartania. 24. § A repülőtér üzemben tartója, a  repülőtér-használó és a  kiszolgáló köteles a  földi kiszolgálási tevékenysége – és egyéb tevékenységei – vonatkozásában a belső számvitelében elkülöníteni az eszközeit, a forrásait, a bevételeit és a  ráfordításait. Az  elkülönítés végrehajtását a  légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A  repülőtér üzemben tartója által végzett földi kiszolgálási tevékenység és a  repülőtér üzemeltetése között nem történhet keresztfinanszírozás. E rendelkezés végrehajtását a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. 25. § (1) A  légiközlekedési hatóság a  repülőtér üzemben tartójának kérelmére a  saját kiszolgálásra jogosult repülőtérhasználók számát a  következő tevékenységek vonatkozásában legkevesebb kettőre korlátozhatja olyan repülőtéren, amelyen évente legalább kétmillió utas- vagy 50 000 tonna áruforgalmat bonyolítanak le – feltéve, ha a légiközlekedés biztonsága, illetve a rendelkezésre álló terület vagy kapacitás korlátai azt indokolják – a következő tevékenységek vonatkozásában: a) poggyászkezelés, b) a forgalmi előtéren előforduló feladatok, c) üzemanyag- és kenőanyag-kezelés, d) áru- és postai küldemények fizikai kezelése, függetlenül attól, hogy bejövő, illetve kimenő küldemények, vagy azokat a repülőtéri forgalmi épület és a légijármű között továbbítják. (2) A  légiközlekedési hatóság a  repülőtér üzemben tartójának kérelmére a  kiszolgálók számát tevékenységenként legkevesebb kettőre korlátozhatja olyan repülőtéren, amelyen évente legalább kétmillió utas- vagy 50 000 tonna áruforgalmat bonyolítanak le – feltéve, ha a  légiközlekedés biztonsága, illetve a  rendelkezésre álló terület vagy kapacitás korlátai azt indokolják – az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek vonatkozásában. (3) Amennyiben a  légiközlekedési hatóság korlátozza a  kiszolgálók számát, a  repülőtér-használók minden egyes, korlátozás alatt álló földi kiszolgálási tevékenység vonatkozásában legalább két kiszolgáló közül választhatnak. 26. § (1) Ha egy repülőtéren – különösen a  forgalmi torlódások és a  területkihasználás mértéke következtében  – a  rendelkezésre álló területnek vagy kapacitásnak olyan korlátai állnak fenn, amelyekre tekintettel a  25.  § szerinti korlátozások, valamint a  Földi Kiszolgálás Rendelet 13.  § (2)  bekezdésében foglaltak nem elégségesek, a légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartójának kérelmére a) a 25. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban felsoroltakon kívüli földi kiszolgálási tevékenységek vonatkozásában is korlátozhatja a saját kiszolgálásra jogosult repülőtér-használók számát, b) a 25. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban felsorolt földi kiszolgálási tevékenységek vonatkozásában megtilthatja a saját kiszolgálást, vagy csak egy repülőtér-használó számára engedélyezheti azt, c) a 25.  § (2)  bekezdésében hivatkozott tevékenységeken kívüli, egy vagy több földi kiszolgálási tevékenység vonatkozásában is korlátozhatja a  kiszolgálók számát a  repülőtér teljes területén vagy annak egy részén, a 25. § (2) és (3) bekezdésében előírtak figyelembevételével, d) a 25. § (2) bekezdésében hivatkozott tevékenységek vonatkozásában egy kiszolgáló számára tarthatja fenn a harmadik fél részére történő földi kiszolgálás jogát. (2) A tervezett különleges intézkedésekről a légiközlekedési hatóság – legalább három hónappal annak hatálybalépése előtt – tájékoztatja az  Európai Bizottságot. A  különleges intézkedések az  Európai Bizottság jóváhagyásának megfelelően lépnek hatályba. (3) A különleges intézkedésekről szóló határozatban meg kell jelölni a) a különleges intézkedések időtartamát, b) azt a földi kiszolgálási tevékenységet vagy tevékenységeket, amelyre a különleges intézkedések vonatkoznak, c) a rendelkezésre álló terület vagy kapacitás korlátait, amelyek a különleges intézkedéseket indokolják. (4) A  légiközlekedési hatóság intézkedési tervet dolgoz ki a  különleges intézkedéseket megalapozó korlátok felszámolására a repülőtér üzemben tartójának bevonásával, és ellenőrzi annak végrehajtását. (5) A különleges intézkedések időtartama – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb 3 év. (6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti korlátozás időtartama legfeljebb 2 év. 27. § (1) A  különleges intézkedések időtartamának lejárta előtt legalább 3 hónappal a  légiközlekedési hatóság ellenőrzi, hogy a  különleges intézkedések további fenntartása indokolt-e. Amennyiben fenntartásuk indokolt, azok időtartamát további 1 évvel meghosszabbítja, és a  26.  § (3)  bekezdése szerinti intézkedési tervet szükség szerint módosítja. Ezt követően az  ellenőrzést évente meg kell ismételni a  fent előírtak szerint. A  26.  § (1)  bekezdés d)  pontja szerinti korlátozás időtartama csak egy alkalommal, legfeljebb további 2 évvel – az  Európai Bizottság jóváhagyó döntése alapján – hosszabbítható meg. (2) Az (1) bekezdésben előírt ellenőrzéstől függetlenül a légiközlekedési hatóság a különleges intézkedéseket azonnali hatállyal megszünteti, amennyiben már nem szükségesek. 28. § (1) A  légiközlekedési hatóság évente legalább egyszer konzultációt tart a  földi kiszolgálás tapasztalatairól az  adott repülőtéren. A konzultációban részt vesz a) a légiközlekedési hatóság, b) a repülőtér üzemben tartója, c) a földi kiszolgálási tevékenységre érvényes engedéllyel rendelkezők, d) a Repülőtér-használók Bizottsága. (2) A  légiközlekedési hatóság a  konzultáció kezdeményezését Magyarország légiforgalmi tájékoztató kiadványában, az AIP-ben teszi közzé. (3) A konzultáció során a felek közösen értékelik a földi kiszolgálással kapcsolatos tapasztalatokat az adott repülőtéren, különös tekintettel a 26. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben alkalmazott díjakra és a szolgáltatás minőségére. (4) Az  (1)  bekezdés a)–c)  pontjában meghatározott esetekben a  kiválasztást a  légiközlekedési hatóság végzi. A  légiközlekedési hatóság a  kiválasztás során konzultál a  repülőtér üzemben tartójával és a  Repülőtér-használók Bizottságával. IV. FEJEZET A LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 12. A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program 29. § (1) A  légiközlekedési hatóság a  minőségbiztosítási tevékenységhez az  együttműködő hatósággal kötött együttműködési megállapodás alapján bevonhat az együttműködő hatóság állományába tartozó, e rendelet szerinti képesítéssel rendelkező személyt. (2) Az  együttműködési megállapodás tartalmazza legalább a  minőségbiztosítási tevékenységbe bevont személy rendelkezésre bocsátásának és a  feladat ellátásához szükséges képzésének feltételeit, a  költségek viselésének megosztását. 30. § (1) A légiközlekedési hatóság Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programmal (a továbbiakban: Minőségbiztosítási Program) összefüggő feladatai: a) végrehajtja, irányítja és koordinálja az éves minőségbiztosítási ellenőrzési programot, b) nyilvántartja az  éves minőségbiztosítási ellenőrzési programban meghatározott tételekkel való egyértelmű összerendelés érdekében a  minőségbiztosítási ellenőrzés és kivizsgálások jelentéseit, a  hibákat, valamint a hibák kijavítására vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtásának állapotát, c) vezeti a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrökről szóló nyilvántartást, d) bedolgozza a  polgári légiközlekedés fenyegetettségi szintjének értékelései, a  minőségbiztosítási ellenőrzések, a gyakorlatok, valamint a kivizsgálások eredményei alapján a Légiközlekedés Védelmi Bizottság döntésével jóváhagyott eseti intézkedéseket az  éves minőségbiztosítási ellenőrzés programba, továbbá irányítja és koordinálja az eseti intézkedésekkel összefüggő feladatok végrehajtását, e) éves összefoglaló jelentést készít a miniszter részére, amelyben beszámol ea) az éves minőségbiztosítási ellenőrzési program meghatározott feladatainak végrehajtásáról, eb) az  éves minőségbiztosítási ellenőrzési program alapján végzett minőségbiztosítási ellenőrzések – beleértve az  esetileg elrendelteket is – alapján megállapítható fő tendenciákról, hibákról, kategóriákról, okokról – különösen szabályozási, képzési hiányosságokról, előírás vagy eszköz helytelen alkalmazásáról, eszköz vagy létesítmény meg nem felelősségéről, erőforrás hiányáról, szervezés-vezetési hiányosságokról – ideértve a  területek szerinti statisztikákat, ezek szöveges magyarázatait, ec) az  együttműködő hatóságok és légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek tagjaival szembeni követelmények teljesüléséről, ed) a  minőségbiztosítási ellenőrzés, gyakorlatok végrehajtásával, értékelésével és dokumentálásával összefüggő tapasztalatokról, ee) az  együttműködő hatóságok és a  légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek együttműködésének tapasztalatairól, ef ) a  Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Program (a  továbbiakban: Védelmi Program), a  Minőségbiztosítási Program és a  Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Program fejlesztésére, alkalmazhatóságára és megelőző jellegének javítására vonatkozó javaslatokról, beleértve az erőforrásokkal kapcsolatos kérdéseket is. (2) A  Minőségbiztosítási Program keretén belül a  Védelmi Programban meghatározott elvek, célok és feladatok koordinált megvalósításának elősegítése érdekében a légiközlekedési hatóság a minőségbiztosítási tevékenységhez az együttműködő hatóságokkal kötött együttműködési megállapodás alapján bevonhat az együttműködő hatóság állományába tartozó, e rendelet szerinti képesítéssel rendelkező személyt. (3) A külső éves minőségbiztosítási ellenőrzési programot – figyelembe véve a korábbi minőségbiztosítási ellenőrzések tapasztalatait, valamint a  polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a  Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet [a  továbbiakban: 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet] szerinti tájékoztatásokat – a  légiközlekedési hatóság a  tárgyévet megelőző év december 31-ig készíti el. (4) A  külső éves minőségbiztosítási ellenőrzési programot a  légiközlekedési hatóság tájékoztatásul megküldi az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, a Terrorelhárítási Központnak és a miniszternek. (5) A  Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programról szóló 22/2013. (V. 16.) NFM rendelet (a  továbbiakban: Védelmi Minőségbiztosítási Rendelet) 14.  § (3)  bekezdés a)  pontjában meghatározott több területre kiterjedő minőségbiztosítási ellenőrzést a  légiközlekedési hatóság vezetésével vagy a  légiközlekedési hatóság megbízásából kell végrehajtani az éves külső minőségbiztosítási ellenőrzési program alapján. (6) A  minőségbiztosítási ellenőrzés jelentés és a  csatolt minőségbiztosítási ellenőrzés eltérési lap alapján a légiközlekedési hatóság szükség esetén dönt a további intézkedésekről. 31. § (1) A  Védelmi Minőségbiztosítási Rendelet 17.  § (5)  bekezdés c)  pontjában meghatározott kérdéslistát minden ellenőr saját maga állítja össze vagy amennyiben az kidolgozott, illetve a nemzetközi szervezetek ajánlása alapján rendelkezésre áll, a  légiközlekedési hatóság biztosítja a  részére. A  kérdéslista munkadokumentum, amelyre fel kell jegyezni a  minőségbiztosítási ellenőrzés során tapasztalt tényeket, adatokat, a  helyszíneket. A  kérdéslistának tartalmaznia kell minden vizsgálati szempontot, amelyek meg kell, feleljenek a  minőségbiztosítási ellenőrzés céljának és kritériumainak. (2) Az ellenőrt a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök listájából a minőségbiztosítási ellenőrzésben történő részvételre az  ellenőrzés időpontja előtt legalább 10  nappal jelöli ki a  légiközlekedési hatóság. Az  ellenőrt vagy a  vezető ellenőrt úgy kell kiválasztani, hogy az  jogosult legyen a  minőségbiztosítási ellenőrzésben érintett területen a feladatot elvégezni, továbbá rendelkezzen a szükséges nyelvismerettel. (3) A  minőségbiztosítási ellenőrzés végrehajtására szóló személyi megbízást a  felülvizsgálat előtt legalább 1  héttel a  légiközlekedési hatóság vezetője adja ki. A  megbízólevél tartalmazza az  ellenőr nevét, hatósági ellenőri kártyaszámát, a minőségbiztosítási ellenőrzés időpontját és helyét. (4) A  légiközlekedés védelmi felülvizsgálatban a  vezető ellenőr feladatai közé tartozik a  kérdéslista összeállítása a  vonatkozó részterületből, amelyet minden ellenőr saját maga állít össze. Amennyiben a  kérdéslista már kidolgozott, vagy a nemzetközi szervezetek ajánlása alapján rendelkezésre áll, a  légiközlekedési hatóság biztosítja a vezető ellenőr részére. 32. § (1) A  minőségbiztosítási ellenőrzés során hozott hatósági döntés alapján az  ellenőrzött szervezet szükség esetén javaslatot tesz a  javító intézkedésekre, annak végrehajtásáig a  korrekciós intézkedésekre. A  javító intézkedésekre vonatkozó cselekvési tervet az ellenőrzött szervezet nyújtja be jóváhagyásra a légiközlekedési hatósághoz. (2) A Védelmi Minőségbiztosítási Rendelet 27. § (2) bekezdésében meghatározott határidő módosítása iránti kérelmet a  légiközlekedési hatósághoz kell benyújtani. A  légiközlekedési hatóság a  hiba minősítése és a  korrekciós intézkedések alkalmazása alapján dönt a határidő meghosszabbításáról. (3) A  légiközlekedési hatóság döntése alapján meghatározott javító intézkedéseket akcióterv formájában a  minőségbiztosítási ellenőrzésben érintett szervezet a  minőségbiztosítási ellenőrzés jelentés kézhezvételétől számított 10  napon belül eljuttatja a  légiközlekedési hatóság részére. A  légiközlekedési hatóság a  részére megküldött intézkedéseket értékeli. (4) Ha a  javító intézkedések és korrekciós intézkedések a  légiközlekedés védelmi előírások, ajánlások és alkalmazott gyakorlat szempontjából nem biztosítják a  hiba ideiglenes vagy végleges kijavítását, a  légiközlekedési hatóság a hibák kijavításához szükséges intézkedéseket határozhat meg. (5) Az ellenőrzött szervezet a javító és korrekciós intézkedések alkalmazásáról a légiközlekedési hatóság által elfogadott határidőben, de legalább 3 havonta tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot. 33. § A javító és korrekciós intézkedések hatálybaléptetése után a  légiközlekedési hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy ezeket az  intézkedéseket az  ellenőrzött szervezet alkalmazza-e. A  légiközlekedési hatóság feladata a  visszaellenőrzés időpontjának meghatározása és a  minőségbiztosítási ellenőrzés megszervezése. A visszaellenőrzés végrehajtásának lépései azonosak a minőségbiztosítási ellenőrzés végrehajtásának lépéseivel. 34. § (1) Ha a  külső minőségbiztosítási ellenőrzés során az  ellenőr súlyos hiányosságot észlel, azonnal jelenti azt a  vezető ellenőrnek, aki dönt a  szükséges lépések megtételéről. Súlyos, azonnali intézkedést igénylő hiányosság esetén az  ellenőr megkövetelheti a  védelmi intézkedések előírás szerinti végrehajtását vagy megismétlését, erről utólagosan tájékoztatja a vezető ellenőrt. (2) A  légiközlekedési hatóság a  minőségbiztosítási ellenőrzés során a  169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 33.  § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja. 35. § (1) A  minőségbiztosítási ellenőrzés akkor zárható le, ha minden, a  minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedést visszaigazoltak, és az intézkedéseket a légiközlekedési hatóság elfogadta. (2) A  légiközlekedési hatóság köteles felmérést végezni abban az  esetben, ha a  gyenge pontok beazonosítása és a  kezelése érdekében szükségesnek látja a  műveletek újraértékelését. A  felmérés történhet kérdőív formájában, illetve kockázatértékelés alapján. (3) A  felméréshez használt kérdőívet a  légiközlekedési hatóság állítja össze és küldi meg az  általa szükségesnek ítélt együttműködő hatóságnak és légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetnek. (4) A  felmérés  címzettje köteles a  felmérést kitöltve a  légiközlekedési hatóság által meghatározott formában és határidőben megküldeni a légiközlekedési hatóságnak. A felmérést a légiközlekedési hatóság dolgozza fel, és annak eredménye alapján dönt a további intézkedésekről. (5) A  légiközlekedési hatóság ellenőrizheti a  belső minőségbiztosítási dokumentációt bármely minőségbiztosítási ellenőrzés keretében. A  légiközlekedési hatóság további kiegészítő intézkedéseket határozhat meg, amennyiben nem találja kielégítőnek a szervezet belső minőségbiztosítási tevékenységét. 36. § A légiközlekedési hatóság az Európai Bizottság által meghatározott formában jelentést készít a minőségbiztosítási program hatékonyságáról, az  éves minőségbiztosítási ellenőrzés program alapján végrehajtott légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzésekről, az  ellenőrzött szervezetek légiközlekedés védelmi helyzetéről. A jelentést a légiközlekedési hatóság minden év március 15-éig megküldi a miniszternek. 37. § A Minőségbiztosítási Programot szükség esetén, de legalább évente egyszer felül kell vizsgálni. A  felülvizsgálatot a  légiközlekedési hatóság, a  miniszter által vezetett minisztérium, az  Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és az  általános rendőrségi feladatot ellátó szervek bevonásával végzi, szükség esetén kezdeményezi a Minőségbiztosítási Programmal kapcsolatos módosításokat. 13. A védelmi ellenőrzést végző személyek képzésével és vizsgáztatásával összefüggő kiegészítő eljárási szabályok 38. § A védelmi ellenőrzést végző személyek képzésének és vizsgáztatásának rendjéről szóló 69/2014. (XII. 18.) BM  rendelet [a  továbbiakban: 69/2014. (XII. 18.) BM rendelet] 5.  §-ában meghatározott képzést a  miniszter által kiadott engedéllyel rendelkező szervezetek és személyek végezhetik. 39. § A 69/2014. (XII. 18.) BM rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározott vizsgalapot a légiközlekedési hatósághoz is be kell nyújtani. 40. § (1) A  69/2014. (XII. 18.) BM rendeletben meghatározott védelmi éves ismeretmegújító képzés tervét – a  Repülőtéri Rendőr Igazgatóság egyetértését követően – a  tárgyévet megelőző év november 1-jéig jóváhagyásra meg kell küldeni a légiközlekedési hatóságnak. (2) A  69/2014. (XII. 18.) BM rendeletben meghatározott védelmi alapképzés tervét a  tanfolyam megkezdését megelőzően 10 munkanappal kell – a  Repülőtéri Rendőr Igazgatóság egyetértését követően – jóváhagyásra megküldeni a légiközlekedési hatóságnak. V. FEJEZET A LÉGIJÁRMŰVEL VÉGZETT GAZDASÁGI CÉLÚ LÉGIKÖZLEKEDÉSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉVEL, VALAMINT A LÉGIKÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT BÍRSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYOK 14. A légijárművel végzett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésével összefüggő kiegészítő eljárási szabályok 41. § A gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteknek az  Lt. 71.  § 27.  pontjában meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyt (a  továbbiakban: tevékenységi engedély) a légiközlekedési hatóság kérelemre adja ki. 42. § (1) A légi fuvarozó köteles a mérlegfordulónaptól számított 180 napon belül a légiközlekedési hatósághoz benyújtani az előző üzleti év könyvvizsgáló által ellenőrzött és záradékkal ellátott beszámolóját. (2) A megfelelő pénzügyi teljesítőképesség bizonyítható a) a  Közösségben a  légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 5.  cikkének (1)  bekezdésében foglaltak esetében a  Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgáló, nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság nyilatkozatával, b) az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5.  cikk (3)  bekezdése és 8.  cikk (8)  bekezdése esetében vagyoni biztosítékkal, c) az adó-, vám és járulékfizetési kötelezettség tekintetében 3 hónapnál nem régebbi hatósági igazolásokkal. (3) A  könyvvizsgálói nyilatkozatban a  vállalkozónak külön jogszabályban meghatározott beszámolója – annak hiányában a  nyitómérleg, a  vagyonmérleg vagy a  vagyonkimutatás – alapján kell tanúsítania az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5.  cikkének (1)  bekezdésében foglaltak teljesülését. A  légiközlekedési hatóság a vállalkozótól kérheti bármely, a könyvvizsgálói nyilatkozat alapjául szolgáló dokumentum bemutatását. (4) Az  1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5.  cikk (3)  bekezdésében és 8.  cikk (8)  bekezdésében meghatározott összegnek megfelelő vagyoni biztosíték lehet a  pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönített pénzösszeg, a  pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, a  garanciaszerződés vagy Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosító intézettel kötött biztosítási szerződés alapján kiállított –  készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény. A  vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződést legalább 1 évi időtartamra kell megkötni. A légi fuvarozó legkésőbb a szerződés lejártáig köteles igazolni, hogy a szerződést meghosszabbította, vagy más pénzügyi intézménnyel, biztosítóintézettel új szerződést kötött. (5) Ha a  légiközlekedési hatóság az  1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9.  cikk (1)  bekezdésében foglaltak szerint jár el, a  légifuvarozónak – megalapozott üzleti terv alapján – könyvvizsgálói nyilatkozattal kell tanúsítania, hogy meghatározott időn belül nagy valószínűséggel várható a pénzügyi feltételek ismételt teljesítése. Az  ideiglenes engedély lejártáig a  légifuvarozó köteles igazolni a  pénzügyi feltételek meglétét. Az  a  légifuvarozó, aki a pénzügyi feltételek teljesítésére haladékot kapott, a kérelme benyújtásától számított 5 éven belül erre irányuló kérelmet ismételten nem nyújthat be. 43. § (1) A  3.  § (1)  bekezdésében meghatározott kérelmet – a  gazdasági célú légiközlekedési tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább 2 hónappal – írásban kell a légiközlekedési hatósághoz benyújtani. (2) A tevékenységi engedély iránti kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) foglaltakon túl tartalmaznia kell a) a kérelmező központi ügyintézésének helyét, telefonszámát, cégjegyzékben nyilvántartott kérelmező esetében továbbá a cégnevét, a székhelyét, a cégjegyzékszámát, b) a tervezett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység leírását, c) a vezető és a szakmai irányító szakmai gyakorlatára és a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatot, d) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az Lt. 23/B. § (3) bekezdés b)–f ) pontjában foglaltak alapján személyes megbízhatósága nincs kizárva. (3) A kérelem benyújtásakor – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a következőket kell igazolni: a) a tevékenység végzésének jogszerűségét, b) a pénzügyi teljesítőképességet, c) a biztosítási kötelezettségre vonatkozóan az  1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11.  cikkében, valamint a  légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott felelősségbiztosítás fennállását. 44. § Ha a  kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a  légiközlekedési hatóság a  cégkivonatot, valamint –  ha a  kérelmező a  képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott  címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a  cégbírósághoz benyújtotta és ezt a  tényt a  cégjegyzék tartalmazza – az  iratot, a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. 45. § (1) A tevékenységi engedély az Ákr.-ben foglaltakon túl a következőket tartalmazza: a) a légifuvarozó központi ügyintézésének helye, b) a vezető és a szakmai irányító neve, c) az engedélyezett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység, d) egyéb feltételek. (2) A tevékenységi engedélyt a légiközlekedési hatóság magyar és angol nyelven adja ki. (3) A légiközlekedési hatóság a kiadott tevékenységi engedélyekről nyilvántartást vezet, amelyet a honlapján közzétesz. A nyilvántartás a következőket tartalmazza: a) a légifuvarozó neve és székhelye, b) a légifuvarozó levelezési címe, telefonszáma és faxszáma, c) az engedélyezett tevékenység. 46. § (1) A légifuvarozónak az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentés benyújtásakor igazolnia kell a bejelentésben foglaltakat. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt bejelentés alapján a  légiközlekedési hatóság a  tevékenységi engedélyt módosíthatja, vagy a feltételek hiánya esetén visszavonhatja. 47. § (1) A légiközlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt felfüggeszti, amennyiben a légifuvarozó a) akadályozza a légiközlekedési hatóság által végzett ellenőrzést, az akadályozás megszűnéséig, b) a 42. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül sem tesz eleget, annak teljesítéséig. (2) A légiközlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt visszavonja, ha a) a légifuvarozó az  1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az  e  rendeletben foglalt feltételeket ismételten nem teljesíti, vagy ezeket súlyosan megsérti, b) a légifuvarozó az  engedélyezett gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet – legalább 6 hónapon át  – nem gyakorolja, c) a légifuvarozó a szolgáltatást nem az elvárható színvonalon végzi, d) a 48.  §-ban foglalt kötelezettség határidejének elmulasztása esetén, amennyiben igazolási kérelmet nem terjesztenek elő, vagy azt elutasították. 48. § Ha az ellenőrzés során a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a légifuvarozó a) nem teljesíti a tevékenységi engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeket, b) a légifuvarozó a tevékenységi engedélyben foglaltaktól eltérően végzi a tevékenységét 3 hónapot meg nem haladó határidő tűzésével kötelezi a  hiányosságok megszüntetésére, illetve a  tevékenységi engedélyben foglaltaknak megfelelő működésre. 15. A légiközlekedési hatóság által kiszabott bírsággal összefüggő kiegészítő eljárásjogi szabályok 49. § A légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről szóló 29/2011. (VI. 15.) NFM rendelet alapján kiszabott bírság összegét, a bírság kiszabásáról rendelkező határozat kézhezvételétől számított 15  napon belül a  határozatot hozó hatóság részére kell megfizetni, a  bírságot kiszabó hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A  közlemény rovatban a bírsághatározat számát fel kell tüntetni. VI. FEJEZET A LÉGINAVIGÁCIÓS SZOLGÁLATOT ÉS LÉGIFORGALMI SZOLGÁLTATÁST ELLÁTÓ SZAKSZEMÉLYZET ENGEDÉLYEZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 16. A szakszolgálati engedély kiadása 50. § (1) A  léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyéről és képzéséről szóló 17/2008. (IV. 30.) GKM rendeletben (a  továbbiakban: Léginavigációs Szakszemélyzetek Rendelet) meghatározott szakszolgálati engedélyt és a bejegyzett jogosítást, jogosítás-kiterjesztést, munkahelyi kiterjesztést, nyelvi kiterjesztést, szakszolgálati kiterjesztést a  légiközlekedési hatóság kérelemre – az  e  rendeletben előírt feltételek teljesítése esetén – kiadja, meghosszabbítja vagy megújítja (a  továbbiakban együtt: a  szakszolgálati engedély kiadása). (2) A repüléstájékoztató szakszolgálati engedélybe bejegyzett munkahelyi kiterjesztés, nyelvi kiterjesztés, szakszolgálati kiterjesztés, valamint a  légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosítás meghosszabbítása esetén az újabb érvényességi időtartam kezdőnapja a még érvényes jogosítás vagy kiterjesztés lejárati napja. (3) A repüléstájékoztató szakszolgálati engedélybe bejegyzett munkahelyi kiterjesztés, nyelvi kiterjesztés, szakszolgálati kiterjesztés, és a  légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosítás megújítása esetén az  újabb érvényességi időtartam kezdőnapja a megújítás kiadásának napja. 51. § (1) A  repüléstájékoztató és a  légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély formai követelményeit a  Léginavigációs Szakszemélyzetek Rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (2) A repüléstájékoztató és a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélyt tanúsító okirat annak a személynek a tulajdona, akinek azt a légiközlekedési hatóság kiadta, és aki azt aláírta. (3) Az elveszett vagy megsemmisült repüléstájékoztató és a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság kérelemre pótolja. (4) A  légiközlekedési hatóság a  kiadott, az  Lt. 3/A.  § (1)  bekezdés a)–c)  pontja által szabályozott adatokat tartalmazó szakszolgálati engedélyeket nyilvántartja. 52. § (1) A  szakszolgálati engedély kiadása iránti kérelmet (a  továbbiakban: kérelem) a  kérelmezőnek a  légiközlekedési hatósághoz kell benyújtania személyesen, elektronikusan vagy postai úton. (2) A kérelem mintáját a Léginavigációs Szakszemélyzetek Rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (3) A  munkahelyi kiterjesztés, nyelvi kiterjesztés, szakszolgálati kiterjesztés meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a kiterjesztés érvényességi idejének lejáratát megelőző 30 nappal kell a légiközlekedési hatóságnak benyújtani. 17. A szakszemélyzet vizsgáztatása 53. § (1) A  szakszolgálati engedély, jogosítás, jogosítás-kiterjesztés, munkahelyi kiterjesztés megszerzéséhez munkahelyi vizsgát kell tenni. (2) A munkahelyi vizsga megkezdésének feltétele a kezdő képzés és a munkahelyi képzés sikeres teljesítése. (3) A munkahelyi vizsgáztatást a munkahelyi képzést folytató képzési szervezet a légiközlekedési hatóság által kiadott vizsgaszabályzat alapján végzi. (4) A  munkahelyi vizsga időpontjáról a  szolgáltató a  munkahelyi vizsgát megelőző 15  nappal tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot. (5) A vizsgaszabályzatnak tartalmaznia kell a munkahelyi vizsga lebonyolításának rendjét a következők szerint: a) a vizsgán történő részvétel feltételei, b) a vizsga dokumentálásának rendje, c) a vizsgázó jogai és kötelességei, d) a vizsga értékelésének szempontjai és az értékelő lap, e) a sikertelen vizsga feltételeinek meghatározása, f ) a sikertelen vizsga megismétlésére vonatkozó feltételek és g) a vizsga felfüggesztésére vonatkozó eljárás. (6) A légiközlekedési hatóság a munkahelyi vizsga vizsgaszabályzatnak megfelelő lebonyolítását ellenőrzi. (7) Ha a légiközlekedési hatóság a munkahelyi vizsga során szabálytalanságot állapít meg, a vizsgát felfüggeszti. (8) A vizsga eredményéről a szolgáltató jegyzőkönyvet állít ki. 54. § (1) A munkahelyi vizsga elméleti és gyakorlati vizsgából áll. (2) Az  elméleti és a  gyakorlati vizsga során a  vizsgázónak bizonyítania kell a  munkahelyi képzésen megszerzett ismeretek elsajátítását és azt, hogy képes a szolgálati tevékenység biztonságos ellátására. (3) Ha a vizsgázó az elméleti vagy gyakorlati vizsgán nem felelt meg, a sikertelen vizsgát egy alkalommal ismételheti meg. A  megismételt elméleti vizsgára leghamarabb a  sikertelen vizsgát követő 7  nap elteltével, a  megismételt gyakorlati vizsgára leghamarabb a sikertelen vizsgát követő tizenöt nap elteltével kerülhet sor. 55. § (1) A gyakorlati vizsga a sikeres elméleti vizsgát követően kezdhető meg. (2) A munkahelyi vizsgáztatást a) repüléstájékoztató vizsga esetén repüléstájékoztató szakszolgálati engedéllyel, jogosítással, – ha a  jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel, munkahelyi kiterjesztéssel és munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztéssel rendelkező személy, b) légiforgalmi tiszt vizsga esetén legalább 3 éve érvényes légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedéllyel, jogosítással és – amennyiben a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel rendelkező személy végzi. (3) A  repüléstájékoztató gyakorlati vizsga során a  gyakornok repüléstájékoztató valós forgalmi környezetben, munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett lát el szolgálati tevékenységet. A vizsgán a munkahelyi gyakorlati oktató abban az esetben ad utasítást a vizsgázónak, vagy akkor köteles átvenni a szolgálati tevékenység ellátását, ha az a repülésbiztonság érdekében szükséges. (4) A  munkahelyi vizsgáztató jogosult annak eldöntésére, hogy a  vizsgázó megfelelő szinten e …