← Magyarország

7/2010. (I. 19.) NFGM rendelete a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak le

Röviden

Ez a rendelet a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kezelt egyes előirányzatok, mint például a Kis- és középvállalkozói célelőirányzat, a Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelőirányzat, valamint a Védelmi és biztonsági ipar versenyképessége előirányzat kezelésének és támogatásainak lebonyolításának szabályait határozza meg.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

Jogszabály szövege

7/2010. (I. 19.) NFGM rendelete a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról. Az államháztartásról szóló 1992. é

§-ban meghatározott módszert kell alkalmazni.

(2)A beruházás környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni.
(3)Amennyiben beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó e költség az elszámolható költség.
(4)A
(3)bekezdésben foglaltaktól eltérően a beruházás többletköltségeit úgy kell megállapítani, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel.
(5)Az alternatív helyzet egy műszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselő beruházás, amely megfelel – ha vannak ilyenek – a kötelező közösségi szabványoknak, és amely hitelt érdemlően meg valósítható lenne támogatás nélkül is (a továb biak ban: referencia-beruházás).
(6)A műszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzőket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak).
(7)A
(6)bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő referencia-beruházásnak üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képező beruházáshoz képest.
(8)A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történő beruházás formájában kell meg valósítani. Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatásra vonatkozó szabályok 19. §
(1)E rendelet alapján regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás a 17. §-

§-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2)Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §
(1)bekezdésében meghatározott régiókban nyújtható.
(3)Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás esetén támogatási intenzitást a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, illetve – közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén – az új munkavállaló kétéves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket.
(4)Az egyes projektekhez nyújtható – a
(3)bekezdés szerinti módon meghatározott – támogatás intenzitása – a
(11)bekezdésben foglalt kivételekkel – nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §
(1)bekezdésében meghatározott mértéket.
(5)Nagyberuházás esetében a támogatási intenzitás a
(3)bekezdés szerinti módon meghatározott támogatási intenzitás
  1. a)100%-a, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig,
  2. b)50%-a, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre,
  3. c)34%-a, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.
(6)A
(4)bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás – a nagyberuházások javára, illetve a szállítási ágazatban nyújtott támogatás kivételével –
  1. a)kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 20 százalékponttal,
  2. b)középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető.
(7)A kedvezményezettnek saját forrás vagy minden állami támogatástól mentes külső finanszírozás útján az elszámolható költségek legalább 25%-át elérő mértékben pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania, amennyiben a támogatást – tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás költségei, illetve felvásárlás esetén – a beszerzési költségek alapján számítják.
(8)A felvásárlások és KKV-k részére nyújtott támogatás kivételével a támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie.
(9)Felvásárlás esetén nem lehet figye lembe venni azokat az eszközöket, amelyek beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást. A KKV-k esetében figye lembe lehet venni az immateriális javakba történő beruházások teljes költségét is. Nagyvállalat esetében az ilyen költségek a projekt teljes elszámolható beruházási költségének legfeljebb 50%-áig vehetők figye lembe.
(10)A földterülettől és épülettől eltérő eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figye lembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját köve tően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, KKV esetében legalább három évig kell folytatódnia.
(11)A mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására vonatkozó beruházások esetén a maximális támogatási intenzitás a
(4)bekezdéstől eltérően az alábbi mértékekben határozható meg: a) amennyiben a kedvezményezett KKV, a Szerződés 87. cikk
(3)bekezdés a) pontja alapján jogosult régiókban a maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 50%-a, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §
(1)bekezdésében meghatározott régiókban pedig az elszámolható költségek 40%-a, b) amennyiben a kedvezményezett által a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletének meg fele lően számított foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 750 fő és árbevétele kevesebb, mint 200 millió euró, a Szerződés 87. cikk
(3)bekezdés a) pontja alapján jogosult régiókban a maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 25%-a, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §
(1)bekezdésében meghatározott más régiókban pedig az elszámolható költségek 20%-a.
(12)Amennyiben a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projektnek kell létrehoznia.
(13)Nagyberuházás meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha a beruházást ugyanazon vállalkozás vagy vállalkozások valósítják meg egy hároméves időszakon belül, és a beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon összekapcsolódó tárgyi eszközökből áll.
(14)A
  1. § e) pontjában meghatározott rendelkezésen túlmenően e támogatási kategória nem nyújtható a szállítási ágazat egyéb területein működő vállalkozás esetén sem, szállítási eszközök és felszerelések beszerzéséhez. Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok
  2. §
(1)E rendelet alapján újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.
(2)E támogatási kedvezményezettje csak kisvállalkozás lehet.
(3)A támogatási összeg nem haladhatja meg: a) a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a gazdasági tevékenységüket a Szerződés 87. cikk
(3)bekezdés
  1. a)pontja szerinti mentességre jogosult régióban végző kisvállalkozások esetében,
  2. b)az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a gazdasági tevékenységüket a Szerződés 87. cikk
(3)bekezdés c) pontja szerinti mentességre jogosult régióban végző kisvállalkozások esetében.
(4)A támogatás éves összege vállalkozásonként nem lépheti túl a
(3)bekezdésben meghatározott összegek 33%-át.
(5)A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a) az elszámolható költségek 35%-át a vállalkozás megalakulását követő első három évben, illetve 25%-át az ezt követő két évben; a Szerződés 87. cikk
(3)bekezdés
  1. a)pontjának hatálya alá tartozó régiókban,
  2. b)az elszámolható költségek 25%-át a vállalkozás megalakulását követő első három évben, illetve 15%-át az ezt követő két évben a Szerződés 87. cikk
(3)bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó régiókban.
(6)Az
(5)bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások 5%-kal növelhetők a Szerződés 87. cikk
(3)bekezdés a) pontjának hatálya alá eső azon régiókban, amelyben az egy főre jutó bruttó hazai össztermék kevesebb, mint az EU–25 átlagának 60%-a, valamint azon régiókban, ahol a népsűrűség alacsonyabb, mint 12,5 lakos négyzetkilométerenként, az 5 000 főnél kevesebb lakosú kis szigetek és más ilyen méretű, hasonlóan elszigetelt közösségek esetében.
(7)A kisvállalkozások létrehozásához közvetlenül kapcsolódó elszámolható költségek a jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint az alábbi költségek, ha azok a vállalkozás létrehozását követő első öt évben merülnek fel:
  1. a)a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, amennyiben az a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 20. pontja szerinti referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg,
  2. b)a termelési létesítmény vagy felszerelés bérleti díja,
  3. c)energia-, víz- és fűtési díj, valamint (a hozzáadottérték-adótól és a gazdasági tevékenységből származó bevételekre kivetett társasági adótól különböző) adók és adminisztratív díjak,
  4. d)az értékcsökkenés, a termelési létesítmény vagy felszerelés lízingdíja, valamint a bérköltségek, amennyiben az alapul szolgáló beruházás vagy a munkahelyteremtési és a munkaerő-felvételi intézkedések nem részesültek egyéb támogatásban.
(8)Nem részesülhetnek e § szerint támogatásban azok a kisvállalkozások, amelyeket a támogatási döntést megelőző 12 hónapban bezárt vállalkozások tulajdonosai irányítanak, ha az érintett vállalkozások tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. A vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatására vonatkozó szabályok 21. §
(1)E rendelet alapján a vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás a 18. §-

§-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2)A támogatott beruházásnak az alábbi feltételek egyikének meg kell felelnie:
  1. a)a beruházás a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok meglététől,
  2. b)a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában.
(3)Nem nyújtható támogatás
  1. a)más vállalkozás hulladékának gazdálkodásával kapcsolatos beruházáshoz, vagy
  2. b)olyan tervezett fejlesztés biztosítására, amely arra irányul, hogy a társaság megfeleljen a már elfogadott, de még hatályba nem lépett közösségi szabványoknak.
(4)A támogatási intenzitás – az
(5)bekezdésben meghatározott kivételekkel – nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át.
(5)A
(4)bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás
  1. a)kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 20 százalékponttal,
  2. b)középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető.
(6)Elszámolható költségnek minősül a vonatkozó közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez szükséges többletköltség, amely meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a működési előnyöket és a működési költségeket. A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 22. §
(1)E rendelet alapján a közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatás a 18. §-

§-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2)A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a 21. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek egyikének.
(3)A támogatási intenzitás – a
(4)bekezdésben meghatározott kivételekkel – nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át.
(4)A
(3)bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás
  1. a)kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 20 százalékponttal,
  2. b)középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető.
(5)Elszámolható költségnek minősül a közösségi szabványok által előírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetővé tevő beruházási többletköltség, amely meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a működési előnyöket és a működési költségeket. A KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 23. §
(1)E rendelet alapján a KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás a 18. §-

§-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2)E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet.
(3)A közösségi szabványnak való megfeleléshez szükséges beruházást a közösségi szabványok hatálybalépését legalább egy évvel megelőzően kell meg valósítani.
(4)A támogatási intenzitás – amennyiben a beruházás befejezése több mint három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik – nem haladhatja meg
  1. a)kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 15%-át,
  2. b)középvállalkozások esetében pedig az elszámolható költségek 10%-át.
(5)A támogatási intenzitás kisvállalkozások esetében sem haladhatja meg az elszámolható költségek 10%-át, ha a beruházás befejezése egy-három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik.
(6)Elszámolható költségnek minősül a közösségi szabvány hatálybalépése előtti környezetvédelmi szinthez viszonyítva, a közösségi szabvány által előírt környezetvédelmi szint meg valósításához szükséges beruházási többletköltség, amely meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a működési előnyöket és a működési költségeket. A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatásra vonatkozó szabályok 24. §
(1)E rendelet alapján megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás a 18. §-

§-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.

(2)A támogatási intenzitás – a
(3)bekezdésben meghatározott kivételekkel – nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45%-át.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás
  1. a)kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 20 százalékponttal,
  2. b)középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető.
(4)Elszámolható költségnek minősül az a többletköltség, amely a kedvezményezettet terheli egy hagyományos, a tényleges energiatermelés szempontjából ugyanolyan kapacitású erőműhöz vagy fűtőrendszerhez képest, amely meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a működési előnyöket és a működési költségeket.
(5)E támogatási kategória bioüzemanyag előállításához csak abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatott beruházás kizárólag fenntartható bioüzemanyagok előállítását szolgálja. A KKV-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 25. §
(1)E rendelet alapján KKV-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.
(2)E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet.
(3)A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(4)Elszámolható költségnek minősül a külső tanácsadó által nyújtott szolgáltatás tanácsadói költsége.
(5)A
(4)bekezdésben meghatározott szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, nem kapcsolódhat különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez. A KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 26. §
(1)E rendelet alapján KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.
(2)E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet.
(3)A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(4)Elszámolható költségnek minősül a vállalkozás valamely kiállításon vagy vásáron való első részvétele esetén a kiállító-helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség. Kockázati tőke formájában nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 27. §
(1)E rendelet alapján kockázati tőke formájában nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.
(2)E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet.
(3)A kockázati tőke-támogatás üzleti alapon kezelt nyereségorientált magántőke-befektetési alapban történő részvétel formájában valósul meg.
(4)A befektetési alap által nyújtandó befektetési részösszegek bármely tizenkét hónap alatt célvállalkozásonként nem haladhatják meg az 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(5)A kockázati tőke-intézkedésnek a 800/2008/EK bizottsági rendelet
  1. cikk
  2. pontjában meghatározott magvető tőke, a 800/2008/EK bizottsági rendelet
  3. cikk
  4. pontjában meghatározott indulótőke vagy a 800/2008/EK bizottsági rendelet
  5. cikk
  6. pontjában meghatározott növekedési tőke nyújtására kell korlátozódnia.
(6)A befektetési alap a célvállalkozásokba fektetett teljes költségvetésének legalább 70%-át sajáttőke- és a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 2. pontjában meghatározott kvázi sajáttőke formájában nyújtja.
(7)A befektetési alapok finanszírozását legalább 30%-ban magánbefektetők által kell biztosítani.
(8)A kockázati tőke-befektetés nyereségorientált jellegének biztosítása érdekében az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:
  1. a)valamennyi befektetésre vonatkozóan üzleti tervet kell készíteni, amely részletes információkat tartalmaz a termékről, az értékesítésről, valamint a jövedelmezőség alakulásáról, és megállapítja a projekt elő ze tes életképességét, valamint
  2. b)világos és reális, a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 7. pontjában meghatározott kilépési stratégia létezik minden egyes befektetésre vonatkozóan.
(9)A befektetési alapok üzleti alapon történő irányításának biztosítása érdekében az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:
  1. a)a szakmai alapkezelő és az alapban részt vevők megállapodást kötnek, amely előírja, hogy a vezetők javadalmazása teljesítményhez kötött és meghatározza az alap célkitűzéseit és a befektetések javasolt időzítéseit, és
  2. b)a magánbefektetők képviseltetik magukat a döntéshozatalban, különösen befektetői vagy tanácsadói bizottság révén, valamint
  3. c)az alapkezelés prudenciális felügyelet mellett zajlik. Kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 28. §
(1)E rendelet alapján kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.
(2)A kutatási és fejlesztési projekt támogatott részének teljes egészében a következő kutatásfajták egyikébe kell tartoznia: a) alapkutatás, b) ipari kutatás, c) kísérleti fejlesztés.
(3)Abban az esetben, ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy a
(2)bekezdésben meghatározott kutatásfajták valamelyikébe tartoznak-e.
(4)A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
  1. a)alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,
  2. b)ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,
  3. c)kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át.
(5)Amennyiben olyan kutatási és fejlesztési projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és – amennyiben támogatásnak minősül – a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó – a
(4)bekezdés meghatározott – támogatási intenzitást.
(6)Az ipari kutatás és a kísérleti fejlesztés esetén az
(5)bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás
  1. a)kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal,
  2. b)középvállalkozásnak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető.
(7)Az
(5)–
(6)bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás további 15 százalékponttal – de legfeljebb az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő összeg eléréséig – növelhető, ha
  1. a)a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:
  2. aa)egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át, és
  3. ab)a projekt legalább egy KKV-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik; vagy
  4. b)a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:
  5. ba)a kutatási szervezet az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és
  6. bb)a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak; vagy
  7. c)ipari kutatás esetén a projekt eredményeit széles körben technikai és tudományos konferenciák keretében, tudományos és műszaki folyóiratokban, szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik.
(8)A
(7)bekezdés a)–b) pontjainak alkalmazása tekintetében az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.
(9)Elszámolható költségnek minősül
  1. a)a személyi jellegű ráfordítás,
  2. b)az eszközök és felszerelések költsége, a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére,
  3. c)az épület és a földterület használatának költsége a projektben való használatuk mértékének és idejének meg fele lően,
  4. d)a szerződéses kutatás, műszaki tudás és a külső forrásokból piaci áron megvásárolt vagy licensz alapján felhasználható szabadalmak, amennyiben az ügyletre a piaci feltételeknek meg fele lően került sor, és nem történt összejátszás, valamint a tanácsadás és ezzel egyenértékű szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe,
  5. e)közvetlenül a kutatási projekt eredményeként felmerülő költség, továbbá
  6. f)egyéb működési költség, beleértve ebbe az anyagköltséget, és közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként felmerülő a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit.
(10)Az elszámolható költségnek a
(2)bekezdésben meghatározott kutatásfajtákhoz kell kapcsolódnia. A műszaki meg valósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 29. §
(1)E rendelet alapján műszaki meg valósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.
(2)A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
  1. a)KKV-k esetében az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányokhoz kapcsolódóan az elszámolható költségek 75%-át és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányokhoz kapcsolódóan az elszámolható költségek 50%-át,
  2. b)nagyvállalatok esetében az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányokhoz kapcsolódóan az elszámolható költségek 65%-át, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányokhoz kapcsolódóan az elszámolható költségek 40%-át.
(3)Elszámolható költségnek minősül a tanulmány költsége. A KKV-k részére ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 30. §
(1)E rendelet alapján KKV-k részére ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek alapján nyújtható.
(2)E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet.
(3)A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a kutatási és fejlesztési támogatás 28. §
(4)–
(8)bekezdése szerinti intenzitását, amely az érintett ipari tulajdonjogot keletkeztető kutatási tevékenységekre vonatkozna.
(4)Elszámolható költségnek minősül
  1. a)az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtti bejelentés megújítása során felmerülő díjakat,
  2. b)fordítási és egyéb költség, amely egy másik iparjogvédelmi hatóság előtt az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merült fel,
  3. c)a bejelentéssel kapcsolatos hivatalos eljárásban az oltalom érvényességének védelme során és az esetleges felszólalási eljárás során felmerülő költség, abban az esetben is, ha ez a költség az oltalom megadását köve tően merül fel. Kezdő innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 31. §
(1)E rendelet alapján kezdő innovatív vállalkozások részére támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.
(2)E támogatási kategória kedvezményezettje csak olyan kisvállalkozás lehet, amely a támogatás odaítélésének időpontját megelőző hat éven belül alakult.
(3)A kedvezményezett kutatási és fejlesztési költségének a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében meg kell haladnia az összes működési költség 15%-át.
(4)Lezárt üzleti évvel nem rendelkező induló vállalkozás esetében a
(3)bekezdésben meghatározott arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásban kell kimutatni.
(5)A támogatási összeg – a
(6)bekezdésben foglaltak kivételével – nem haladhatja meg az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(6)A támogatási összeg nem haladhatja meg a) az 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a gazdasági tevékenységüket a Szerződés 87. cikk
(3)bekezdés
  1. a)pontja szerinti mentességre jogosult régióban végző kisvállalkozások esetében,
  2. b)az 1,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a gazdasági tevékenységüket a Szerződés 87. cikk
(3)bekezdés c) pontja szerinti mentességre jogosult régióban végző kisvállalkozások esetében.
(7)Azon időszak alatt, amikor a kedvezményezett kezdő innovatív vállalkozásnak minősül csak egy alkalommal részesülhet támogatásban. Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 32. §
(1)E rendelet alapján innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.
(2)E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet.
(3)A támogatási összeg bármely hároméves időszakot figye lembe véve nem haladhatja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(4)A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az
  1. a)elszámolható költségek 100%-át, amennyiben a kedvezményezett nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal rendelkezik,
  2. b)elszámolható költségek 75%-át, amennyiben a kedvezményezett nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal nem rendelkezik.
(5)A kedvezményezettnek a támogatást a szolgáltatások piaci áron történő igénybevételére kell felhasználnia, ha pedig a kedvezményezett nonprofit szervezet, akkor olyan áron kell felhasználnia, amely tartalmazza a teljes költséget, valamint a méltányos árrést is.
(6)Elszámolható költségnek minősül
  1. a)innovációs tanácsadási szolgáltatások esetén a menedzsment tanácsadás, a technológiai segítségnyújtás, a technológiatranszfer-szolgáltatások, a képzés, a beszerzési tanácsadás, a szellemi tulajdonjogok megszerzéséhez, védelméhez, kereskedelméhez és licenciaszerződésekhez, valamint a szabványhasználatra vonatkozó tanácsadás költsége,
  2. b)innovációs támogató szolgáltatások esetén az irodahelyiség, az adatbankok, a műszaki könyvtárak, a piackutatás, a laboratóriumhasználat, a minőségtanúsítás, a tesztelés és a tanúsítás költsége. A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 33. §
(1)E rendelet alapján magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.
(2)A kirendelt munkavállaló a kedvezményezett vállalkozásnál nem helyettesíthet más munkavállalót, hanem új munkahelyet kell betöltenie. A kirendelt munkavállalónak a kirendelő kutatási szervezetnél vagy nagyvállalatnál a 800/2008/EK bizottsági rendelet
  1. cikk
  2. pontjában meghatározott kirendelést megelőzően kétéves munkajogviszonnyal kell rendelkeznie és kutatási, fejlesztési vagy innovációs tevékenységet kell folytatnia a támogatásban részesülő KKV-nál.
(3)A támogatási intenzitás egy legfeljebb 3 éves időszakban, kölcsönzött személyként nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(4)Elszámolható költségnek minősül a magasan képzett munkaerő kölcsönzésének és foglalkoztatásának költsége, beleértve ebbe a közvetítő ügynökség igénybevételének és a kirendelt munkavállaló munkába járásának költségét is.
(5)E támogatási kategória nem alkalmazható a
  1. §-ban meghatározott tanácsadási költségekre. Képzési támogatásra vonatkozó szabályok
  2. §
(1)E rendelet alapján képzési támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.
(2)A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
  1. a)a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott szakképzés esetén az elszámolható költségek 25%-át,
  2. b)a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-át.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás – legfeljebb az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő összeg erejéig –
  1. a)a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott hátrányos helyzetű munkavállalóknak vagy a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,
  2. b)kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásnak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető.
(4)A tengeri szállítási ágazatban nyújtható támogatás esetén – akár általános, akár szakosított képzésre vonatkozik is a támogatási projekt – a támogatási intenzitás elérheti az elszámolható költségek 100%-át, amennyiben
  1. a)a képzésben részt vevő nem tagja a legénységnek, de létszám fölötti személyként a fedélzeten tartózkodik, és
  2. b)a képzés a közösségi lajstromban szereplő hajók fedélzetén folyik.
(5)Ha valamely támogatási projektben mind általános, mind szakosított képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása szempontjából nem választhatók el egymástól, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés általános, illetve szakosított képzési jellege nem állapítható meg, a szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.
(6)Elszámolható költségnek minősül
  1. a)az oktatók személyi jellegű költsége,
  2. b)az oktatók és képzésben részt vevők utazási költsége, beleértve ebbe a szállási költségeket is,
  3. c)az egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök,
  4. d)az eszközök és felszerelések értékcsökkenése, olyan mértékben, amennyiben azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,
  5. e)a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költsége,
  6. f)a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)–
  7. e)pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összértékéig.
(7)A
(6)bekezdés f) pontjában meghatározott személyi jellegű ráfordítások meghatározásakor csak a tényleges képzésben eltöltött idő vehető figye lembe, a termelésben töltött idő nem. A csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó szabályok 35. §
(1)E rendelet alapján csekély összegű (de minimis) támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható.
(2)A csekély összegű (de minimis) támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatások támogatástartalmáról.
(3)Az odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget. A közúti szállítás terén működő vállalkozás részére odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(4)E támogatási kategória nem nyújtható a kereskedelmi fuvarozás területén működő vállalkozások számára teherszállító járművek megvásárlásához.
(5)A
(3)bekezdésben meghatározott összegek a csekély összegű (de minimis) támogatás formájától és a kitűzött céltól függetlenül alkalmazandók, tekintet nélkül arra, hogy a tagállam által biztosított támogatást teljesen vagy részben közösségi eredetű forrásokból finanszírozzák. Az időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott üzleti évekre hivatkozva kell meghatározni.
(6)Amennyiben egy támogatási program keretében nyújtott támogatás teljes összege túllépi a
(3)bekezdésben meghatározott összeget, a támogatás összege nem mentesíthető az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján, még a
(3)bekezdésben meghatározott összeget meg nem haladó rész tekintetében sem. Ebben az esetben nem igényelhető mentesítés az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján sem a támogatás odaítélésekor, sem pedig későbbi időpontban.
(7)A
(3)bekezdésben meghatározott összeget készpénzben odaítélt támogatásként kell kifejezni. Az összes használt számadatot bruttó számnak kell tekinteni.
(8)A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni.
(9)A kötelezettségvállalásra jogosult személy (a továb biak ban: támogató) a pályázati dokumentációban és a támogatási szerződésben köteles tájékoztatni a kedvezményezettet arról, hogy csekély összegű (de minimis) támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell az 1998/2006/EK bizottsági rendelet, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt támogatástartalomban kifejezve. PÁLYÁZATI ÚTON NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK MEGHIRDETÉSE ÉS BÍRÁLATA Pályázati dokumentáció elkészítése 36. §
(1)A pályázati dokumentációt a keretgazda készíti el a közreműködő szervezet bevonásával.
(2)A pályázati dokumentáció legalább a következőket tartalmazza:
  1. a)a pályázati konstrukció címét,
  2. b)a pályázati konstrukció kiírójának pontos megnevezését,
  3. c)a lehetséges pályázók körét (ideértve a támogatásra jogosító és a támogatásból kizáró feltételek meghatározását),
  4. d)a támogatás célját és a támogatás alapjául szolgáló, az e rendelet szerinti támogatási célt,
  5. e)a támogatandó tevékenységeket,
  6. f)az elszámolható költségek körét,
  7. g)a támogatás formáját és mértékét,
  8. h)a támogatás keretösszegét,
  9. i)a pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati útmutatót, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó dokumentumok, nyilatkozatok és formanyomtatványok körét, példányszámát, formáját, az esetleges pályázati díj mértékét és megfizetésének módját,
  10. j)a pályázat benyújtásának helyét és módját; ha a pályázati konstrukció kiírója a pályázóktól a pályázat elektronikus formában történő benyújtását is megköveteli, akkor a pályázati dokumentációban meg kell határozni az adattárolás lehetséges formátumait és az adattömörítés módját is,
  11. k)a pályázat benyújtására rendelkezésre álló időtartam első és utolsó napját,
  12. l)a saját forrás mértékét, a megkövetelt saját forrás formáját és igazolásának módját,
  13. m)a bírálati szempontrendszert, a támogatás elnyerésének feltételeit,
  14. n)tájékoztatást arról, hogy a pályázati konstrukció kiírója a támogatási jogviszony törvény ben meghatározott adatait a honlapján közzéteszi,
  15. o)a támogatási szerződés megkötésének feltételeit, ideértve a támogatás nyújtásának feltételeként előírt biztosítékok körét,
  16. p)tájékoztatást a helyszíni ellenőrzés rendjéről,
  17. q)a monitoring céljából igényelt adatszolgáltatás módját, gyakoriságát és tartalmát,
  18. r)a közreműködő szervezet által működtetett ügyfélszolgálat elérhetőségi adatait (cím, telefon, telefax, e-mail, ügyfélfogadási idő),
  19. s)a hiánypótlásra vonatkozó információkat, külön megjelölve a pályázat azon részét, amely tekintetében hiánypótlásra nincs lehetőség,
  20. t)a projekt megkezdésének határidejét, ha a pályázati konstrukció kiírója a 41. §
(3)bekezdésében meghatározottaktól eltérően rendelkezik.
(3)A pályázati dokumentációt a keretgazda elő ter jesz tése és a kezelő egyetértése alapján a miniszter hagyja jóvá.
(4)A pályázati dokumentáció jóváhagyását megelőzően a keretgazda egyezteti a pályázati felhívást a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájával, valamint az Ámr.
  1. számú mellékletét is tartalmazó pályázati dokumentációt a Kincstárral. A pályáztatás általános szabályai
  2. §
(1)Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, egy pályázó egy adott pályázati konstrukcióban több pályázatot is benyújthat, de az adott pályázati konstrukcióban csak egy pályázata nyerhet támogatást.
(2)Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, pályázni kizárólag önállóan lehet. Ha a pályázati dokumentáció lehetővé teszi, hogy több pályázó együttesen – konzorciumként – pályázzon, a pályázatban meg kell jelölni a képviseletre és a támogatás igénybevételére jogosult konzorciumi tagot, valamint a pályázók – a konzorcium tagjai – együttműködésének feltételeit a pályázat tekintetében.
(3)Ha a pályázati dokumentáció a pályázat benyújtásának feltételeként pályázati díjfizetési kötelezettséget ír elő, a pályázati díjat a pályázati dokumentációban meghatározott módon kell teljesíteni a Minisztérium Kincstár által vezetett – pályázati dokumentációban megjelölt – számlájának javára. A pályázati díj befizetését igazoló okiratot a pályázónak a pályázat eredeti példányához csatolnia kell. A pályázat forráshiány miatti elutasítása esetén a pályázati díjat az elbírálástól számított 60 napon belül a közreműködő szervezet visszautalja a pályázónak.
(4)Ha a pályázó egy olyan gazdaságilag oszthatatlannak minősülő fejlesztéshez igényel támogatást, amely egy nagyobb, összetett fejlesztési program műszakilag elkülöníthető része, akkor a pályázatában meg kell jelölnie az összetett fejlesztési program azon kisebb egységét, amelynek meg valósításához a támogatást igényli.
(5)Ha a pályázó a projektet többségében állami, önkormányzati vagy európai uniós forrásból kapott támogatásból kívánja meg valósítani, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának feltételei egyébként fennállnak, a beruházás a támogatási döntés kézhezvételéig nem kezdhető meg, kivéve, ha a pályázati dokumentáció lehetővé teszi, hogy a pályázó a közbeszerzési eljárást a támogatási döntés kézhezvételét megelőzően önként lefolytathassa. A pályázati konstrukció meghirdetése 38. §
(1)A pályázati konstrukció meghirdetése a jóváhagyott pályázati dokumentáció közzétételével történik.
(2)A pályázati felhívást hivatalos lapban, a teljes pályázati dokumentációt pedig a Minisztérium hivatalos honlapján kell közzétenni.
(3)A közreműködő szervezet ügyfélszolgálatot működtet a pályázók kérdéseinek fogadására és megválaszolására.
(4)Ha a beérkezett és az elbírálás során támogatásra javasolt pályázatok száma indokolja, a miniszter a pályázati dokumentációban meghatározott támogatási keretösszeget megváltoztathatja.
(5)A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbításáról a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát megelőzően – a keretgazda indokolással ellátott elő ter jesz tése alapján – a miniszter dönt. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbítását a jóváhagyást köve tően a Minisztérium hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni.
(6)Ha a beérkezett pályázatok forrásigénye indokolja, a keretgazda kezdeményezheti a kezelőnél a – még be nem nyújtott – pályázatok befogadásának leállítását. A pályázati konstrukció leállításáról a kezelő elő ter jesz tése alapján a miniszter dönt. A pályázati konstrukció leállítását a Minisztérium hivatalos honlapján, valamint hivatalos lapban is közzé kell tenni. A pályázati konstrukció leállításának legkorábbi időpontja a leállításról hozott döntés közzétételét követő nap. A pályázat érkeztetése 39. §
(1)A pályázatot a pályázati dokumentációban megjelölt címzetthez a dokumentációban megjelölt módon, egy eredeti és a dokumentációban meghatározott számú másolati példányban kell benyújtani. A pályázatok regisztrálásáról, iktatásáról és adatainak tárolásáról a közreműködő szervezet gondoskodik. A pályázat benyújtásának napja a postai feladóvevény szerinti postára adás napja. Ha ez nem állapítható meg egyértelműen, akkor a benyújtás napja a pályázati dokumentációban megjelölt címzett általi kézhez vétel napját megelőző harmadik munkanap, mely vélelemmel szemben a pályázónak lehetősége van az ellenbizonyításra.
(2)A közreműködő szervezet a beérkezett pályázatot iktatószámmal látja el, és megkezdi a pályázati életpálya lap vezetését. A pályázati életpálya lapon a közreműködő szervezet rögzíti a pályázattal kapcsolatosan elvégzett valamennyi tevékenységet.
(3)Ha a pályázó a pályázatában több előirányzat együttes támogatását igényli, és a pályázatot az Ámr. 138. §
(8)bekezdése alapján a Minisztériumhoz nyújtotta be, akkor a közreműködő szervezet köteles a pályázatot az abban megjelölt támogatási források kezelői részére haladéktalanul megküldeni. A pályázat formai vizsgálata, hiánypótlás elrendelése 40. §
(1)A közreműködő szervezet a pályázat formai vizsgálata során a pályázat érkeztetésétől számított 15 napon belül megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a pályázati dokumentációban előírt formai és jogosultsági követelményeknek, így különösen, hogy
  1. a)a pályázó a pályázatát határidőben nyújtotta-e be,
  2. b)a pályázat megfelelő példányszámban került-e benyújtásra,
  3. c)a pályázat elektronikus formában történő kötelező benyújtása esetén a kitöltött elektronikus pályázati formanyomtatvány rendelkezésre áll-e,
  4. d)a pályázati dokumentációban szereplő formanyomtatványok, adatlapok megfelelő formátumban kerültek-e benyújtásra,
  5. e)a pályázó az adott pályázati konstrukcióban rendelkezik-e pályázati jogosultsággal,
  6. f)a pályázatban megjelölt tevékenységgel szemben nem áll-e fenn a pályázati dokumentációban meghatározott kizáró ok,
  7. g)a pályázati dokumentációban szereplő formanyomtatvány, adatlap valamennyi pontja kitöltésre került-e, illetve a pályázó a kitöltés mellőzésének indokait a ki nem töltött pontoknál feltüntette-e,
  8. h)a pályázó hozzájárulását adta-e a pályázat benyújtását követő ellenőrzéshez,
  9. i)a pályázó a pályázati dokumentációban szereplő formanyomtatványokat a pályázati dokumentációban foglaltak szerint ellátta-e (cégszerű) aláírásával és
  10. j)a pályázó a pályázatához csatolta-e a szükséges és hiánypótlás keretében nem pótolható, a pályázati dokumentációban meghatározott követelményeknek mindenben megfelelő mellékleteket, valamint külön jogszabály által a pályázat befogadása feltételeként meghatározott nyilatkozatokat.
(2)Ha a közreműködő szervezet a pályázat formai vizsgálata során megállapítja, hogy a pályázati dokumentációban előírt formai és jogosultsági követelmények valamelyike nem teljesül, akkor a pályázatot az elbírálásból kizárja, és erről a pályázót a formai vizsgálatot követő 2 munkanapon belül – a kizárás indokának megjelölésével – postai úton írásban értesíti.
(3)A pótolható melléklet vagy a tartalmi elbíráláshoz feltétlenül szükséges szakmai információ hiánya esetén a formai vizsgálatot követő 2 munkanapon belül a közreműködő szervezet a pályázót megfelelő határidő biztosításával – tértivevényes ajánlott levélben – egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlási felhívásban a pályázót figyelmeztetni kell, hogy a hiánypótlás hiányossága vagy a hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása a pályázat elbírálásból való kizárását eredményezi. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(4)A hiánypótlást határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő utolsó napján postára adták. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanapon postára adott küldeményt határidőben benyújtottnak kell tekinteni.
(5)Ha a pályázó a hiánypótlást nem határidőben nyújtotta be vagy a pályázat a hiánypótlást köve tően sem teljes, akkor a közreműködő szervezet a pályázatot az elbírálásból kizárja. A közreműködő szervezet a pályázót a kizárásról a hiánypótlási határidő lejártát, illetve a hiánypótlás beérkezését követő 15 napon belül – a kizárás indokának megjelölésével – postai úton írásban értesíti. A pályázatok befogadása 41. §
(1)Ha a pályázat formai vizsgálata során a pályázat elbírálásból való kizárására a 40. §
(2)vagy
(5)bekezdése alapján nem kerül sor, a közreműködő szervezet a pályázat beérkezését – hiánypótlás esetén a hiánytalan pályázat kézhezvételét – követő 15 napon belül postai úton írásban értesíti a pályázót a pályázat befogadásáról.
(2)A befogadásról szóló értesítőnek tartalmaznia kell a pályázat befogadásának napját. A pályázó a pályázat befogadásának napjaként megjelölt időpontot köve tően válik jogosulttá a projekt meg valósításának megkezdésére.
(3)Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, a projekt megkezdésének időpontja a következő:
  1. a)építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), illetve az olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap;
  2. b)gép, berendezés, anyag, termék, eszköz, immateriális javak beszerzését tartalmazó projekt esetén, ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, akkor az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék, eszköz, immateriális javak megrendelésének napja, elő ze tes megrendelés hiányában pedig
  3. ba)a gép, berendezés, anyag, termék, eszköz, immateriális javak beszerzésére kötött első szerződés megkötésének napja,
  4. bb)az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék, eszköz, immateriális javak szállítását igazoló okmányon feltüntetett és az átvevő által aláírással igazolt átvételi nap, vagy
  5. bc)a beszerzett gép, berendezés, anyag, termék, eszköz, immateriális javak értékesítéséről kiállított első számla kiállításának napja közül a legkorábbi időpont;
  6. c)egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, akkor a szolgáltatás megrendelésének napja, elő ze tes megrendelés hiányában pedig
  7. ca)a szolgáltatás nyújtására kötött első szerződés megkötésének napja,
  8. cb)a szolgáltatásnyújtás megkezdésének a szerződésben rögzített napja, vagy
  9. cc)a szolgáltatás nyújtásáról kiállított első számla kiállításának napja közül a legkorábbi időpont;
  10. d)fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napja;
  11. e)ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátuma;
  12. f)közműfejlesztési hozzájárulás fizetése esetén annak, a szolgáltató részére történő átutalása (a szolgáltatói szerződéssel, az átutalás tényét igazoló bank által cégszerűen aláírt, banki bankszámla kivonattal igazolva);
  13. g)a kedvezményezett által végzett tevékenység esetén az első, nem projekt előkészítésnek minősülő tevékenység felmerülésének időpontja;
  14. h)ha a projekt több célterületre is kiterjed, az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.
(4)A projekt-előkészítési tevékenységek nem jelentik a projekt megkezdését.
(5)A pályázat befogadását köve tően a közreműködő szervezet a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továb biak ban: 2007. évi CLXXXI. törvény) 5. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni.
(6)A pályázat befogadásáról a közreműködő szervezet az Ámr. 9. számú melléklet I. része szerinti adatokat elektronikus formában köteles a pályázat befogadását követő 3 munkanapon belül megküldeni a Kincstár részére, ahonnan az adatok megküldését követő 10 munkanapon belül kap visszajelzést a pályázóknak a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben regisztrált adatairól. Ha a Kincstár 10 munkanapon belül nem küld visszajelzést, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a pályázattal kapcsolatosan kifogás nem merült fel. A Kincstár rendelkezésére álló 10 munkanap alatt a támogatási döntés meghozatalára nem kerülhet sor.
(7)Nem minősül a projekt megkezdése időpontjának a projektre vonatkozó elő ze tes meg valósíthatósági tanulmányok megrendelésének, illetve elkészítésének időpontja. A pályázatok értékelése 42. §
(1)A pályázatok értékelését a közreműködő szervezet a pályázatok befogadása ütemének meg fele lően folyamatosan végzi.
(2)A pályázatok értékeléséről bírálati lapot kell vezetni, amely adatlapból és értékelő részből áll.
(3)Amennyiben a Minisztérium vagy a bíráló bizottság másként nem rendelkezik, a bírálati lap adatlapja legalább a következőket tartalmazza:
  1. a)a pályázat azonosító számát, a pályázó nevét és értesítési címét,
  2. b)a pályázat értékelését végző személy nevét, beosztását és aláírását,
  3. c)a projekt rövid leírását, meg valósításának helyét, időtartamát,
  4. d)az igényelt támogatás formáját és összegét, a támogatásnak a projekt összköltségére vetített arányát,
  5. e)a projekt költség- és forrásösszetételét,
  6. f)a pályázat befogadásának napját és
  7. g)a pályázó rövid bemutatását – természetes személyeket és települési önkormányzatokat kivéve.
(4)A bírálati lap tartalmát a Minisztérium vagy a pályázati bíráló bizottság az adott pályázati konstrukció sajátosságaira figyelemmel kiegészítheti.
(5)A pályázatokat a bírálati lap értékelő részének kitöltése útján – a Minisztérium által jóváhagyott értékelő rendszer alapján – a közreműködő szervezet értékeli.
(6)Az értékelés során a közreműködő szervezet vagy megbízottja javaslatot tesz az egyes értékelési szempontok szerinti értékelésre, valamint minősíti a pályázó üzleti tervét, gazdaságossági és megtérülési számításait, továbbá a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a projekt tükrében meghatározza a pályázóra a vonatkozó kockázatokat, valamint a meg valósítás kockázatait. Az értékelés alapján a közreműködő szervezet elő ter jesz tést készít a döntési javaslat kialakításáért felelős pályázati bíráló bizottság részére.
(7)Ha az értékelés során elő ze tes helyszíni ellenőrzés lefolytatására kerül sor, a
(6)bekezdés szerinti elő ter jesz téshez a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvének másolatát, a helyszíni ellenőrzés során készült fényképeket, valamint az ellenőrzési lapot is mellékelni kell.
(8)Ha a közreműködő szervezet a pályázat szakmai, műszaki és pénzügyi tartalmának vizsgálata során megállapítja, hogy a pályázat egyes elemei nem felelnek meg a pályázati dokumentációban foglaltaknak, és erre figyelemmel a támogatás vetítési alapjául megállapítható költségek szerint megítélhető támogatás összege az igényelt támogatási összeghez képest változik, akkor a közreműködő szervezet indokolással alátámasztott javaslatot tehet a pályázat csökkentett összegű támogatására.
(9)Ha a pályázati dokumentáció nem zárja ki, és a pályázatban szereplő információk a pályázat szakmai, műszaki és pénzügyi tartalmának érdemi elbírálásához szükséges részletességgel nem állnak rendelkezésre, a közreműködő szervezet a pályázót egy alkalommal a pályázata tartalmi kiegészítésére hívhatja fel. A pályázó figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha a tartalmi kiegészítés keretében kért adatokat nem határidőben vagy nem a közreműködő szervezet felhívásának meg fele lően küldi meg, akkor a pályázata a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kerül értékelésre, illetve elbírálásra. A pályázat tartalmi kiegészítésére egyebekben a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A döntési javaslat előkészítése 43. §
(1)Amennyiben a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik a döntési javaslatot pályázati bíráló bizottság alakítja ki és terjeszti a közreműködő szervezet útján a támogató elé. A pályázati bíráló bizottság legalább 3, legfeljebb 9 szavazati joggal rendelkező tagból, valamint tanácskozási joggal rendelkező tagokból áll. A pályázati bíráló bizottság összetételéről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a keretgazda javaslata alapján a miniszter dönt. A bizottság egy, szavazati joggal rendelkező tagját a pénzügyminiszter jelöli ki.
(2)A pályázati bíráló bizottság tagjai e minőségükben nem utasíthatók. A pályázati bíráló bizottság tagjait e tevékenységük ellátásáért külön díjazás nem illeti meg.
(3)A pályázati bíráló bizottság titkársági feladatait a közreműködő szervezet látja el. A pályázati bíráló bizottság a munkáját ügyrend alapján végzi. A pályázati bíráló bizottság a keretgazda által meghatározott szempontok figye lembe véte lével az ügyrendjét maga állapítja meg.
(4)A közreműködő szervezet a pályázati bíráló bizottság ülését megelőző 5 munkanappal a pályázati bíráló bizottság ügyrendjében meghatározott formában a tagok rendelkezésére bocsátja az ülés napirendjén szereplő pályázatok bírálati lapjait. A közreműködő szervezet a pályázati bíráló bizottság ülésén biztosítja, hogy a pályázati eljárás során irányadó jogszabályok és egyéb szabályok, így különösen a pályázati bíráló bizottság ügyrendje, valamint az ülés napirendjén szereplő pályázatok és e pályázatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi dokumentum – ideértve például a hiánypótlást és a tartalmi kiegészítést –, a pályázati dokumentáció, valamint a Kincstár által az érintett pályázókkal kapcsolatban szolgáltatott adatok betekintés céljából a pályázati bíráló bizottsági tagok rendelkezésére álljanak.
(5)A pályázat értékeléséből és a döntési javaslat előkészítéséből ki van zárva
  1. a)a pályázó;
  2. b)az a személy, aki a pályázóval tagsági, tulajdonosi, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy a pályázó felügyeletével, irányításával kapcsolatos feladatokat lát el;
  3. c)az
  4. a)vagy a
  5. b)pont alá eső személynek a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozója.
(6)A pályázati bíráló bizottság tagjainak titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. A pályázati bíráló bizottság tagja a pályázati bíráló bizottság ülésén köteles haladéktalanul bejelenteni, ha valamely pályázat vonatkozásában vele szemben összeférhetetlenség áll fenn.
(7)A pályázati bíráló bizottság a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegű támogatásra is javaslatot tehet. A javaslatot a pályázati bíráló bizottság köteles írásban megindokolni. A támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegű támogatásra vonatkozó javaslatot megfogalmazó döntés a projekt tartalmának módosítása, szűkítése mellett kizárólag abban az esetben hozható, ha a projekt egyes részei egyértelműen elkülöníthetők. Ebben az esetben a pályázati bíráló bizottság döntési javaslatának tartalmaznia kell, hogy a projekt mely részét javasolja támogatásra.
(8)A pályázati bíráló bizottság ülésén elhangzottakat a közreműködő szervezet hangfelvétel útján rögzíti, és annak alapján az ülést követő 5 munkanapon belül emlékeztetőt köteles készíteni. A pályázati bíráló bizottság üléséről készült emlékeztetőnek tartalmaznia kell:
  1. a)a pályázati bíráló bizottság ülésének helyét és időpontját;
  2. b)a határozatképesség és a jelenlevő személyek megállapításához szükséges adatokat;
  3. c)a napirenden szereplő és a pályázati bíráló bizottság által megtárgyalt pályázatok adatait, így a pályázat azonosító jelét, a pályázó és a projekt megnevezését, az igényelt támogatás összegét;
  4. d)pontozásos értékelés esetén a megállapított összpontszámot;
  5. e)pályázatonként a pályázati bíráló bizottság határozatát (a döntési javaslatot), azon belül a támogatás javasolt összegét, a támogatási igény elutasítására vagy a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett támogatási összegre vonatkozó döntési javaslat esetén az elutasítás, illetve a csökkentés indokát, valamint – ha az rendelkezésre áll – az egyes pályázati bíráló bizottsági tagok döntési javaslathoz fűzött különvéleményét;
  6. f)pályázati bíráló bizottsági tag összeférhetetlensége esetén az érintett pályázat mellett az összeférhetetlenségre vonatkozó adatokat;
  7. g)az emlékeztető keltét és az emlékeztetőt készítő személy, a pályázati bíráló bizottság elnöke, a titkársági feladatokat ellátó közreműködő szervezet képviselője, illetve az emlékeztetőt hitelesítő, az ülésen jelenlévő egy bizottsági tag aláírását és
  8. h)az ülésen részt vevő pályázati bíráló bizottsági tagok és egyéb résztvevők által aláírt jelenléti ívet.
(9)A pályázó az emlékeztetőnek kizárólag a saját pályázatára vonatkozó részébe tekinthet be.
(10)A pályázati bíráló bizottság üléséről készült hangfelvételt a közreműködő szervezet köteles a pályázati bíráló bizottsági ülést követő fél évig megőrizni. A hangfelvétel ülésen részt nem vevő, ille tő leg nem képviselt szervezet nevében fellépő személy általi megismerésének engedélyezésére a keretgazda, akadályoztatása esetén az érintett pályázati bíráló bizottság elnöke jogosult.
(11)A közreműködő szervezet az emlékeztető elkészítésével egyidejűleg az elbírált pályázatok azonosító jelét, a pályázók és a projektek megnevezését, valamint az egyes döntési javaslatokat, azon belül a támogatás javasolt összegét tartalmazó listát állít össze két eredeti példányban, valamint előkészíti a döntésről szóló, pályázóknak címzett levelek tervezeteit.
(12)A közreműködő szervezet a hitelesített emlékeztetőt, a döntési listát és a levéltervezeteket a pályázati bíráló bizottság ülését követő 15 napon belül a támogató elé terjeszti. Döntés 44. §
(1)A támogatás tárgyában a pályázati bíráló bizottság döntési javaslatának ismeretében – annak a közreműködő szervezet általi elő ter jesz tésétől számított 5 munkanapon belül – a támogató dönt.
(2)Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, a támogatásról szóló döntést a pályázatok benyújtási határidejét – folyamatosan benyújtható pályázati konstrukció esetén a pályázat beérkezését – követő 90 napon belül meg kell hozni. A pályázattal kapcsolatos esetleges hiánypótlás, tartalmi kiegészítés határidejét úgy kell meghatározni, a pályázati bírálati bizottság ülésével kapcsolatos feladatokat pedig úgy kell szervezni és ellátni, hogy a pályázatok bírálatával kapcsolatos valamennyi feladat teljesíthető legyen az előzőekben meghatározott határidőn belül.
(3)A döntésről szóló értesítő levelet a közreműködő szervezet készíti el, és a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül megküldi a pályázónak. A támogató döntésekről az értesítő levelek a döntéshozó nevében és aláírásával kerülnek megküldésre a pályázó részére. Az elutasító döntésekről az értesítő levelet a közreműködő szervezet a saját nevében és aláírásával küldi meg a pályázó részére, az elutasítás indokolásával.
(4)Ha a támogató a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegű támogatásról dönt, azt a pályázó a támogatási szerződés aláírásával fogadja el.
(5)A pályázó a pályázat elutasítása, csökkentett összegű támogatásról szóló döntés esetén a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a döntés felülvizsgálatát kérheti. A pályázó felülvizsgálati kérelmét a közreműködő szervezet a beérkezését követő 5 munkanapon belül döntési javaslatával együtt előterjeszti a támogató részére, aki döntéséről az elő ter jesz téstől számított 15 napon belül értesíti a közreműködő szervezetet. A felülvizsgálati döntésről a közreműködő szervezet a döntés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül értesíti a pályázót.
(6)A támogatásról szóló döntés meghozatalát köve tően a közreműködő szervezet a 2007. évi CLXXXI. törvény 5. §
(2)és
(6)bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni. TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A támogatási szerződések megkötése 45. §
(1)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatás folyósítása szerződés alapján történik. A támogatási szerződést a Minisztérium nevében a közreműködő szervezet köti meg. Egyedi támogatás esetén a szerződést a támogató köti meg.
(2)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződéshez a pályázati dokumentációban, az üzletszabályzatban és a termékleírásban meghatározott dokumentumokat mellékletként csatolni kell.
(3)Nem köthető támogatási szerződés az Ámr. 114. §
(1)bekezdésében meghatározott esetekben.
(4)A 37. §
(5)bekezdésében meghatározott esetben a támogatási szerződés megkötésének feltétele a közbeszerzési eljárás dokumentumainak csatolása.
(5)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogató döntésről szóló értesítés 44. §
(3)bekezdése szerinti megküldését követő 30 napon belül a közreműködő szervezet a támogatást elnyert pályázónak megküldi a támogatási szerződés tervezetét, a hozzá tartozó dokumentációt és a szerződéskötés feltételeit tartalmazó értesítést. A támogatási szerződés kedvezményezett általi aláírására megfelelő határidőt kell megállapítani, amely határidő a támogatásiszerződés-tervezet kézhezvételétől számított legfeljebb 30 nap lehet. Az értesítésben megállapított határidőig a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályai az irányadók.
(6)Az
(5)bekezdés szerinti értesítésnek tartalmaznia kell a támogatási szerződés mellékletét képező dokumentumok felsorolását, amely dokumentumokat a kedvezményezettnek a részéről aláírt támogatási szerződéssel együtt kell megküldenie a közreműködő szervezet részére.
(7)Az
(5)bekezdés szerinti értesítésben a kedvezményezett figyelmét külön is fel kell hívni arra, hogy ha a támogatási szerződés aláírására az értesítésben megállapított határidő utolsó napjától számított 30 napon belül a kedvezményezettnek felróható okból nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. Ebben az esetben a közreműködő szervezet köteles a határidő lejártát követő 15 napon belül e tényről a pályázót értesíteni, az értesítés megtörténtét a rendelkezésre álló informatikai rendszerben rögzíteni, és erről a keretgazdát tájékoztatni. A kedvezményezettnek fel nem róható oknak tekintendő az olyan körülmény, amely rajta kívüli okból áll elő. A kedvezményezettnek fel nem róható ok különösen valamely hatóság vagy intézmény támogatási szerződés létrejötte körében releváns késedelmes intézkedése. Az ilyen körülmény fennállását a kedvezményezettnek hitelt érdemlően igazolnia kell.
(8)A kedvezményezett az
(5)bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a közreműködő szervezet részére, ha a támogatási szerződés–tervezetben meghatározott adataiban változás történt. Ebben az esetben a közreműködő szervezet a kedvezményezett bejelentése tartalmának meg fele lően módosított, az
(5)bekezdésben meghatározott dokumentumokat ismételten megküldi a kedvezményezett részére az
(5)bekezdésben meghatározott módon.
(9)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén – ha a pályázati dokumentáció, az üzletszabályzat vagy a termékleírás eltérően nem rendelkezik – a projekt meg valósítását legkésőbb a támogatási szerződés létrejöttét követő 180 napon belül meg kell kezdeni.
(10)Ha a pályázó a projekt meg valósítását a támogatási szerződés megkötése előtt megkezdi, a támogatási szerződésben rögzíteni kell a projekt megkezdésének időpontját.
(11)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a kedvezményezett a projekt meg valósítását a támogatási szerződés megkötése előtt még nem kezdte meg, akkor a projekt megkezdésétől számított 30 napon belül a kedvezményezett köteles a közreműködő szervezet számára bejelenteni a projekt megkezdésének időpontját a támogatási szerződés mellékletét képező bejelentési űrlapon.
(12)Ha a kedvezményezett a
(11)bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a támogatási szerződés létrejöttétől számított 210 napon belül, akkor a közreműködő szervezet a határidő lejártát követő 15 napon belül, 15 napos határidő kitűzésével írásban felszólítja a kedvezményezettet a megkezdés időpontjának bejelentésére.
(13)Ha a kedvezményezett a projekt meg valósítását a
(9)bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kezdte meg, vagy a közreműködő szervezet
(12)bekezdés szerinti felszólítására határidőben nem nyilatkozik, akkor a közreműködő szervezet vagy a Minisztérium a 71–
  1. §-ban meghatározottak szerint a támogatási szerződéstől elállhat. A támogatási szerződés módosítása
  2. §
(1)A támogatási szerződés módosítását írásban kell kezdeményezni. A kedvezményezettnek a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmét pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a közreműködő szervezethez, egyedi támogatás esetén a támogatási szerződésben megjelöltek szerint kell benyújtania. Ha a módosítás a támogatás folyósítását érinti, a módosítás hatálybalépéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.
(2)A támogatási szerződés módosítása tárgyában egyedi támogatás esetén a Minisztérium, pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén – a
(3)bekezdésben foglaltak kivételével – a közreműködő szervezet dönt azzal, hogy a Minisztérium bármely ügyben a szerződésmódosítás jogát magának fenntarthatja.
(3)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatásiszerződés-módosítás tárgyában a Minisztérium dönt, ha
  1. a)a közreműködő szervezet döntését a kedvezményezett vitatja, vagy
  2. b)azt a közreműködő szervezet kifejezetten kéri.
(4)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a támogatási szerződés módosítása tárgyában a közreműködő szervezet dönt, akkor a közreműködő szervezet a kérelem – hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk – kézhezvételétől számított 60 napon belül határoz, és döntéséről haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejűleg részére megküldi a szerződésmódosítás tervezetét.
(5)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén, ha a támogatási szerződés módosítása tárgyában a Minisztérium dönt, akkor a közreműködő szervezet az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot indokolással és döntési javaslattal együtt a kedvezményezett kérelmének – hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk – kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles megküldeni a Minisztériumnak. A Minisztérium a módosítási kérelem és a vonatkozó dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül döntéséről értesíti a közreműködő szervezetet. A közreműködő szervezet a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejűleg megküldi a szerződésmódosítás tervezetét.
(6)Ha pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén formai vagy tartalmi okokból szükséges a módosítási kérelem hiánypótlása, akkor a közreműködő szervezet a kérelem kézhezvételtől számított 30 napon belül, megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet.
(7)Nincs helye a támogatási szerződés módosításának, ha a módosítás jogszabályba, illetve – pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén – a pályázati dokumentáció, az üzletszabályzat vagy a termékleírás valamely rendelkezésébe ütközik, továbbá a pályázat támogatásának alapjául szolgáló értékelés során pályázatok összehasonlítására és rangsorolására került sor, és a módosítás következtében e sorrend megváltozna, valamint a sorrend megváltozása a pályázat elutasítását eredményezné. Nincs helye továbbá a támogatási szerződés módosításának a támogatás támogatási szerződésben meghatározott összegének növelése tekintetében. BIZTOSÍTÉKOK Biztosítékokra vonatkozó általános szabályok 47. §
(1)A támogatás folyósításának feltétele, hogy a kedvezményezett a
  1. §-ban meghatározott típusú és a
  2. §-ban meghatározott mértékű biztosítékot nyújtson.
(2)Valamennyi támogatási célú kötelezettségvállalás – pályázati úton vagy támogatási program keretében nyújtott, illetve egyedi támogatás – esetén a kedvezményezett által felajánlott biztosíték vizsgálata, elfogadása, a biztosítékra vonatkozó szerződés megkötése és módosítása, illetve a biztosíték nyilvántartása a közreműködő szervezet feladata.
(3)A biztosíték nyújtásával felmerülő költségeket a kedvezményezett viseli.
(4)A Minisztérium a támogatási konstrukció sajátosságaira figyelemmel a pályázati dokumentációban korlátozhatja az egyes biztosítéktípusok elfogadhatóságát.
(5)A biztosíték rendelkezésre állását és tartását hitelt érdemlően tanúsító dokumentum (bank által érkeztetett felhatalmazó levél, bankgarancia-nyilatkozat, készfizető kezesi nyilatkozat, biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény, jelzálogjog szerződés) a támogatási szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.
(6)Ha a támogatási szerződés módosítása indokolja, a biztosíték tárgyában létrejött megállapodást vagy tett jognyilatkozatot is meg fele lően módosítani kell.
(7)A támogatási szerződésekhez kapcsolódó biztosíték megújítása vagy cseréje vonatkozásában a támogatási szerződés megkötésekor nyújtott biztosíték mértékével megegyező mértékű biztosítékot kell rendelkezésre bocsátania a kedvezményezettnek. 48. §
(1)A támogatási szerződéshez kapcsolódóan – a
(2)bekezdésben foglaltak kivételével – a kedvezményezettnek a szerződéskötéskor valamennyi belföldön vezetett pénzforgalmi bankszámlájára vonatkozóan a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/
  1. (VIII. 6.) MNB rendelet (a továb biak ban: MNB rendelet)
  2. §-a szerinti felhatalmazó levélen alapuló azonnali beszedési megbízásra (a továb biak ban: azonnali beszedési megbízás) való felhatalmazást kell adnia, amelyet a támogatási szerződés megszűnéséig kell fenntartania. Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés megszűnéséig új belföldön vezetett bankszámlát nyit, akkor ennek tényét a kedvezményezett köteles a bankszámlanyitást követő 15 napon belül a közreműködő szervezetnek bejelenteni, egyidejűleg benyújtva a pénzintézet által érkeztetett, az új bankszámlára vonatkozó azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazást.
(2)A természetes személy kedvezményezett mentesül az
(1)bekezdésben foglalt kötelezettségek alól.
(3)Beruházási költségelemekhez nyújtott 10 millió forintot meghaladó összegű támogatás esetén, vagy ha – a támogatás céljától függetlenül – a támogatási szerződés támogatási előleg igénybevételéről rendelkezik, a kedvezményezettnek – az
(1)bekezdésben foglaltakon túl és a
(4)–
(8)bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a támogatási szerződéshez kapcsolódóan az alábbi biztosítékok valamelyikének rendelkezésre állását is biztosítania kell a 49. §-ban meghatározott mértékben:
  1. a)bankgarancia,
  2. b)garanciaszervezet által vállalt készfizető kezesség,
  3. c)biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény,
  4. d)ingatlan jelzálogjog,
  5. e)ingó jelzálogjog.
(4)Az NBC terhére kötött támogatási szerződéshez kapcsolódóan a kedvezményezettnek biztosítékként a támogatás összegétől függetlenül a
(3)bekezdés a)–d) pontjában meghatározott biztosítékok valamelyikét kell rendelkezésre bocsátania.
(5)Mentesül a
(3)bekezdésben foglalt kötelezettség alól az Áht. 87. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, valamint az ezek részvételével alapított és többségi tulajdonában lévő közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság, az egyház, a közalapítvány, a társasház, a lakásszövetkezet és az a pályázó, aki vagy amely kizárólag állami tulajdonban lévő ingatlan vagy ingó vagyontárgy fejlesztéséhez igényli a támogatást.
(6)A támogatási előleg folyósításának feltételeként a kedvezményezett akkor is köteles – a támogatott projekt jellegétől és a támogatás összegétől függetlenül – a
(3)bekezdésben foglalt valamely biztosíték adására, ha egyébként az
(5)bekezdésben foglaltak alapján biztosíték adására nem lenne köteles.
(7)A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága és az új biztosíték által fedezett érték megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek. Az előző biztosítékot feloldani kizárólag az új biztosíték rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolását köve tően lehet.
(8)A
(3)bekezdés d)–e) pontjában meghatározott biztosítékról szóló szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni. 49. §
(1)A támogatási összeg folyósításától a projekt pénzügyi lezárásig terjedően a kedvezményezett által adott biztosíték értékének el kell érnie legalább a támogatás támogatási szerződésben meghatározott összegét.
(2)Ha a támogatási összeg folyósítására a támogatási szerződés szerint több részletben kerül sor, a kedvezményezettnek az
(1)bekezdésben meghatározott mértékű biztosítékot legkésőbb a folyósítás ütemének meg fele lően kell feltöltenie.
(3)Beruházási költségelemekhez nyújtott 50 millió forintot meghaladó támogatás esetében a projekt pénzügyi lezárásától a támogatási szerződés megszűnéséig a kedvezményezett által adott biztosíték értékének el kell érnie legalább a támogatás összegének 50%-át.
(4)Beruházási költségelemekhez nyújtott 50 millió forintot meg nem haladó támogatás esetében a projekt pénzügyi lezárását köve tően a kedvezményezettnek nem kell a biztosítékot fenntartania.
(5)Ha nem beruházási költségelemekhez nyújtott támogatás esetében előleg igénylése miatt került sor a biztosíték adására, akkor a projekt pénzügyi lezárását köve tően a kedvezményezettnek nem kell a biztosítékot fenntartania.
(6)A kedvezményezett a biztosítékot legkevesebb egy év időtartamra köteles rendelkezésre bocsátani azzal, hogy legalább 30 nappal a biztosíték lejártát megelőzően hitelt érdemlően igazolnia kell a biztosíték meghosszabbítását vagy a biztosíték cseréjét. Ha a kedvezményezett e kötelezettségének nem tesz eleget, a közreműködő szervezet a támogatás folyósítását felfüggesztheti, illetve elállhat a támogatási szerződéstől.
(7)Az NBC terhére kötött támogatási szerződések esetén a
(3)–
(5)bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. E rendelkezések helyett a biztosíték mértékére és időtartamára a pályázati dokumentáció rendelkezéseit kell alkalmazni. A bankgaranciára, a garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalásra és a biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényre vonatkozó különös rendelkezések 50. § A bankgarancia nyilatkozat eredeti példányát a közreműködő szervezet akkor fogadhatja el biztosítékként, ha
  1. a)megfelel az MNB rendelet elő írásainak,
  2. b)feltétel nélküli és visszavonhatatlan, és
  3. c)tartalmazza a támogatási szerződés azonosítóját, valamint a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében eljárni jogosult, a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet azonosító adatait (név, székhely, adószám, bankszámlaszám). 51. § A garanciaszervezet készfizető kezesi nyilatkozatát a közreműködő szervezet akkor fogadhatja el biztosítékként, ha a nyilatkozat tartalmazza
  4. a)a kedvezményezett azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám, bankszámlaszám);
  5. b)a garanciaszervezet mint kezes azonosító adatait (cégnév, székhely, fiók, adószám);
  6. c)a kezességvállalás alapjául szolgáló kezességi szerződés számát, létrejöttének időpontját, hatályát (lejáratának időtartamát) és a garanciaszervezet aláírását;
  7. d)a támogatási szerződés azonosítóját;
  8. e)a Minisztérium mint jogosult hivatalos megnevezését, székhelyét és kincstári számlaszámát;
  9. f)a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében eljárni jogosult, a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet azonosító adatait (név, székhely, adószám, bankszámlaszám);
  10. g)a kezességvállalás mértékét;
  11. h)a garanciaszervezet arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ha a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet bejelenti, hogy a kedvezményezett a támogatási előleget a támogatási szerződésben meghatározott céltól eltérő célra használta fel, vagy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem vagy nem szerződésszerűen teljesítette, valamint a folyósított támogatás (támogatási előleg) összegét és járulékait nem fizette vissza, akkor a kedvezményezett helyett a kezesi szerződésben meghatározott összeg erejéig a készfizető kezesség szabályai szerint felel. 52. § A biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt a közreműködő szervezet akkor fogadja el biztosítékként, ha a dokumentum tartalmazza
  12. a)a támogatási szerződés kedvezményezettje mint biztosított azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám, bankszámlaszám);
  13. b)a biztosító azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám);
  14. c)a kötelezvény alapjául szolgáló biztosítási szerződés számát, létrejöttének időpontját, hatályát (lejáratának időtartamát) és a biztosító cégszerű – a cégbíróságon bejelentettel megegyező – aláírását;
  15. d)a támogatási szerződés azonosítóját;
  16. e)a Minisztérium mint a kezesi kötelezvény kedvezményezettje hivatalos megnevezését, székhelyét és kincstári számlaszámát;
  17. f)a Minisztérium mint a kezesi kötelezvény kedvezményezettje helyett és nevében eljárni jogosult, a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet azonosító adatait (cégnév, székhely, adószám, bankszámlaszám);
  18. g)a kezesi kötelezettségvállalás mértékét;
  19. h)a biztosító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ha a kezesség érvényesítésére feljogosított közreműködő szervezet bejelenti, hogy a biztosított a támogatási előleget a támogatási szerződésben meghatározott céltól eltérő célra használta fel, vagy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem vagy nem szerződésszerűen teljesítette (bi

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.