7/2010. (I. 19.) NFGM rendelete a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak le

7/2010. (I. 19.) NFGM rendelete a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 21. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pont j) alpontjában és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladatés hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A rendelet hatálya a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továb biak ban: Minisztérium) fejezetéhez tartozó a) Kis- és középvállalkozói célelőirányzatra (a továb biak ban: KKC), b) Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelőirányzatra (a továb biak ban: NBC), valamint c) Védelmi és biztonsági ipar versenyképessége előirányzatra (a továb biak ban: VBI) terjed ki. (2) A VBI-vel kapcsolatban kizárólag a 3. § (3) bekezdését, az 5. §-t, a 7. §-t, a 10–57. §-t, a 62. §-t, a 64–86. §-t, valamint a 90–91. §-t kell alkalmazni. A VBI esetében a közreműködő szervezetekre vonatkozó feladatokat a Minisztérium végzi. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 58. §-a, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 61. §-a, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 57. § (3) és (4) bekezdése alapján az ország gazdaságilag legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyéinek – Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg felzárkóztatására szolgáló keretek felhasználására. 2. § (1) A 7–9. §, az 57–61. §, a 63. §, a 87–88. §, valamint a 91. § hatálya az előirányzat terhére tett valamennyi kötelezettségvállalásra kiterjed. (2) A 10–35. §, a 45–56. §, a 62. §, a 64–86. §, valamint a 90. § hatálya kizárólag a 7. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási célú kötelezettségvállalásra terjed ki. (3) A 36–44. §, valamint a 62. § hatálya kizárólag a 7. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott pályázati úton nyújtott támogatásra terjed ki. 3. § (1) A KKC a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továb biak ban: KKV törvény) 7. § (2) bekezdése szerinti támogatási célokra használható fel. (2) Az NBC a 4. § (2) bekezdés a)–c), e), g)–h), j)–l), n)–o) és q)–u) pontjai szerinti támogatási célokra használható fel. (3) A VBI a 4. § (2) bekezdés a)–b) és j) pontjai szerinti támogatási célokra használható fel. (4) A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatok az (1)–(3) bekezdésekben foglalt támogatási célokon túl felhasználhatóak az előirányzatok működési költségeinek, valamint jogszabályban vagy a Kormány határozatában meghatározott célok finanszírozására is. (5) A KKC és az NBC esetében a Magyar Államkincstárnak (a továb biak ban: Kincstár) fizetendő számlavezetési és rendelkezésre tartási díj az adott előirányzatot terheli. (6) A Kormány által meghatározott gazdaságstratégiai célok meg valósításához az NBC tárgyévi kiadási előirányzatának legfeljebb 3%-át el kell különíteni, amelynek felhasználásáról és odaítéléséről a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továb biak ban: miniszter) dönt. (7) A KKC és az NBC terhére a 7. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási célú kötelezettségvállalás keretében kizárólag visszafizetési kötelezettséggel nem járó – vissza nem térítendő – támogatás nyújtható. 4. § (1) A KKC felhasználható a) a KKV törvény 7. § (2) bekezdésében, b) a (2) bekezdés a) pontjában, c) a (2) bekezdés p) pontjában és d) a (2) bekezdés q) pontjában meghatározott támogatási célokra. (2) Az NBC és a VBI felhasználhatóak a következő támogatási célokra: a) vállalkozások versenyképességének javítása, b) vállalati beruházások támogatása, kiemelten technológiai korszerűsítés ösztönzése, c) környezetvédelmi szempontú technológiaváltás, a hazai környezetvédelmi ipar termelésének és szolgáltatásának növelése, d) induló vállalkozások támogatása, e) vállalkozói inkubátorházak létesítésének és fejlesztésének elősegítése, szolgáltatásaik igénybevételének támogatása, f) vállalkozói ismeretek elsajátítása, vállalkozói kultúra fejlesztése és a vállalkozói szellem erősítése, g) vállalkozások vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése, a tanácsadási szolgáltatások igénybevételének támogatása, h) korszerű vállalatirányítási, minőségi, környezeti és egyéb hazai és közösségi szabványok, tanúsítványok bevezetésének támogatása, i) vállalati humánerőforrás-fejlesztés és -képzés, j) piaci információhoz való hozzáférés elősegítése, piacra jutás elősegítése, k) az országos és helyi piaci zavarok megelőzése, mérséklése és megszüntetése, piaci megfigyelési rendszer működtetése, l) a vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése, m) a kis- és középvállalkozások (a továb biak ban: KKV-k) innovációs képességének fejlesztése, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése, n) a szellemi tulajdon védelmének támogatása, o) logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése, p) vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, q) tőzsdei bevezetés megkönnyítése, r) működőtőke-befektetések ösztönzése, s) az Európai Közösség és egyéb nemzetközi szervezetek programjaiban való részvétel és tagdíj társfinanszírozása, t) befektetés-ösztönzés elősegítése az országimázs-kép bemutatását szolgáló sajtó- és kommunikációs tevékenység útján, u) gazdaságstratégiai feladatok megalapozását szolgáló kutatási- és szakmai tevékenység támogatása. 5. § A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatok terhére – a 4. §-ban megjelölt támogatási célok alapján – a következő támogatás-kategóriák nyújthatók: a) regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás – amelyre az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továb biak ban: Szerződés) 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3. 2008. 08. 09.) (a továb biak ban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 13. cikkében, illetve e rendelet 17. és 19. §-aiban foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a), e)–f), h), j)–k) és r) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)–e), h)–i), l)–m) és o) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, b) újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 14. cikkében, illetve e rendelet 20. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a), c), e)–f), h), j)–k) és r)–s) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)–b), d)–e), g)–h), j) és l)–n) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, c) a vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17–18. cikkeiben, illetve e rendelet 18. és 21. §-aiban foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés e)–f) és r) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)–c) és o) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, d) a közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. és 19. cikkeiben, illetve e rendelet 18. és 22. §-aiban foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés e)–f) és r) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)–c) és o) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, e) a KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. és 20. cikkeiben, illetve e rendelet 18. és 23. §-aiban foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés e)–f) és r) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)–c) és o) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, f) a megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. és 23. cikkeiben, illetve e rendelet 18. és 24. §-aiban foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés e) és r) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, g) a KKV-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 26. cikkében, illetve e rendelet 25. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a)–d), h)–j), l), n), p)–q) és s)–t) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a), d)–h), j), l)–q) és t)–u) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, h) a KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 27. cikkében, illetve e rendelet 26. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés i)–j) és t) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés j), l)–m) és t)–u) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, i) kockázati tőke formájában nyújtott támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28–29. cikkeiben, illetve e rendelet 27. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a) és h) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b)–c) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a), d), m) és p) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, j) kutatási és fejlesztési projekthez nyújtott támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30–31. cikkeiben, illetve e rendelet 28. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés e), h) és j)–k) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)–b), l)–m) és u) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, k) a műszaki meg valósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. és 32. cikkeiben, illetve e rendelet 29. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés d)–e) és j)–h) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)–b) és m) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, l) a KKV-k részére ipari tulajdonjoggal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. és 33. cikkeiben, illetve e rendelet 30. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a), h) és s) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a), d) és m)–n) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, m) kezdő innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. és 35. cikkeiben, illetve e rendelet 31. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a), e), h), j)–k) és t) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)–b), d)–e), j) és l)–m) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, n) az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. és 36. cikkeiben, illetve e rendelet 32. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a), h), j) és t) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a), d)–e), j), l)–m) és t)–u) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, o) a magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. és 37. cikkeiben, illetve e rendelet 33. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a), h) és j) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a), d) és l)–m) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, p) képzési támogatás – amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38–39. cikkeiben, illetve e rendelet 34. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a KKV törvény 7. § (2) bekezdés a)–c), e), h), j) és r)–s) pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)–d), f)–i), l)–o) és t) pontjában megjelölt támogatási célok alapján, q) csekély összegű támogatás – amelyre a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006. 12. 28.) – (a továb biak ban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet), illetve e rendelet 35. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a 4. §-ban meghatározott valamennyi támogatási cél alapján. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 6. § E rendelet alkalmazásában: 1. alapkutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 2. pontjában meghatározott tevékenység; 2. állami támogatás: a Szerződés 87. cikk (1) bekezdése és az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti támogatás; 3. behajtással járó költség: a követeléskezelés során felmerült valamennyi költség, különösen a felszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentésének a díja, az illetékek és az ügyvédi munkadíj; 4. beruházási projekt által közvetlenül létrehozott munkahelyek: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott munkahelyek; 5. beruházási támogatás: az 5. § a) pontja szerinti regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás, valamint a környezetvédelmi támogatás; 6. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott költség; 7. bírálati lap: azon dokumentum, amely összefoglalóan tartalmazza a pályázat fő adatait és a bírálati szempontrendszer alapján végzett értékelés eredményét; 8. bírálati szempontrendszer: azon kiválasztási szempontok összessége, amelyek alapján a pályázatok értékelése történik; 9. biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény: a támogatási szerződés teljesítését biztosító olyan mellékkötelezettség, amelynek keretében a biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy ha a támogatási szerződés kedvezményezettje bármely, a támogatási szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, meghatározott határidőn belül a megállapított összeghatárig a jogosultnak fizetést fog teljesíteni; 10. célvállalkozás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 8. pontjában meghatározott vállalkozás; 11. csoportos kötelezettségvállalás: a több pályázat vagy támogatási igény támogatására vonatkozó, egyetlen dokumentumban történő kötelezettségvállalás; 12. diszkont kamatláb: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a továb biak ban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] 1. § 36. pontjában meghatározott kamatláb; 13. előirányzat: az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továb biak ban: Ámr.) 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott és az e rendelet 1. §-ában hivatkozott egyes előirányzatok; 14. EU–25: az Európai Unióhoz (a továb biak ban: EU) 2004. május 1. napjával bezárólag csatlakozott államok összessége; 15. felvásárlás: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják föl – bezárásra került volna, és az eszközöket független beruházó veszi meg; 16. garanciaszervezet: az a szervezet, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosult; 17. garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalás: a támogatási szerződés teljesítését biztosító olyan mellékkötelezettség, amelynek keretében a garanciaszervezet kötelezettséget vállal arra, hogy ha a támogatási szerződés kedvezményezettje bármely, a támogatási szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, meghatározott határidőn belül a megállapított összeghatárig a jogosultnak fizetést fog teljesíteni; 18. halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenység: a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz kapcsolódó tevékenység; 19. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott javak összessége; 20. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontjában meghatározott tevékenység; 21. járulék: a szankciós kamat, a késedelmi kamat és a behajtással járó költségek összessége; 22. kedvezményezett: a támogatásban részesült személy (szervezet), akivel (amellyel) a Minisztérium vagy a nevében eljáró közreműködő szervezet támogatási szerződést köt; 23. keretgazda: a Minisztériumnak az előirányzat felhasználási célok szerinti felosztásában az adott feladat végrehajtásáért felelős szervezeti egysége, ennek hiányában a kezelő; 24. késedelmi kamat: a Polgári Törvénykönyvben (a továb biak ban: Ptk.) meghatározott mértékű kamat; 25. kezelő: a Minisztériumnak az előirányzat jogszabályokban és egyéb belső szabályzatokban előírt céllal és módon történő kezelésére külön utasításban kijelölt szervezeti egysége; 26. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontjában meghatározott tevékenység; 27. kisvállalkozás: a KKV típuson belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében foglaltaknak meg fele lően kisvállalkozásnak minősül; 28. KKV: KKV-nak minősül az a mikro-, kis- vagy középvállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében meghatározott feltételeknek; 29. kockázati tőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 27. pontjában meghatározott finanszírozás; 30. konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése meghatározott tevékenység közös folytatása és pályázaton való részvétel céljából; 31. környezetvédelmi támogatás: az 5. § c) pontja szerint a vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás, az 5. § d) pontja szerint a közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatás, az 5. § e) pontja szerint a KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás, valamint az 5. § f) pontja szerint a megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás; 32. követelés: a Minisztériumot a támogatási szerződés megszegésének címén a kedvezményezettel szemben megillető igény, ideértve különösen a támogatási összeg egészének vagy egy részének visszafizetését, a jogszabályban, illetve a támogatási szerződésben előírt kamatot, valamint a követelés behajtásával járó költségeket; 33. középvállalkozás: a KKV típuson belül középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében foglaltaknak meg fele lően nem minősül mikro-, vagy kisvállalkozásnak; 34. közösségi szabvány: a) olyan kötelező közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elő a vállalkozások által elérendő szinteket, vagy b) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2008. január 19-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára vonatkozó kötelezettség, amelyet a Bizottság ezen irányelv 17. cikk (2) bekezdésének meg fele lően a legújabb erre vonatkozó tájékoztatásában tett közzé; 35. közreműködő szervezet: a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes előirányzatai felhasználásában, kezelésében részfeladatokat ellátó közreműködő szervezetekről szóló 28/2008. (XII. 31.) NFGM rendeletben kijelölt szervezet, amely az előirányzat terhére kiírt egyes pályázati konstrukciók vonatkozásában külön jogszabály, valamint külön megállapodás alapján a Minisztérium nevében pályázatok érkeztetésével, befogadásával, értékelésével, döntésre való előkészítésével, támogatási szerződés megkötésével, módosításával, teljesítés igazolásával, pénzügyi elszámolással, monitoring adatszolgáltatással, ellenőrzéssel, lezárással, követelések kezelésével, valamint könyvvezetéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat lát el; 36. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontjában meghatározott szervezet; 37. magasan képzett munkaerő: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 5. pontjában meghatározott munkaerő; 38. mezőgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott termékek; 39. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott tevékenység; 40. mezőgazdasági termék forgalomba hozatala: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontjában meghatározott tevékenység; 41. monitoring: a projekt előrehaladásának, valamint a támogatás felhasználásának nyomon követése; 42. nagyberuházás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontjában beruházás; 43. nagyvállalat: az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében foglaltaknak meg fele lően nem minősül KKV-nak; 44. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott vállalkozás; 45. ösztönző hatású támogatás: egy támogatás abban az esetben minősül ösztönző hatású támogatásnak, ha a kedvezményezett a támogatás iránti kérelmét a projekt megkezdése előtt benyújtotta; 46. pályázó: a támogatás elnyerése érdekében pályázatot benyújtó személy, szervezet; 47. pályázat: a pályázó által a pályázati dokumentációnak meg fele lően papír alapon vagy elektronikus adathordozón benyújtott dokumentumok összessége (kitöltött pályázati formanyomtatvány és mellékletei), amely alapját képezi a pályázó, illetve az általa a pályázati konstrukció szerint a támogatás terhére meg valósítani kívánt projekt bírálatának; 48. pályázati dokumentáció: a Minisztérium által közzétett pályázati felhívás, pályázati útmutató és pályázati formanyomtatvány; 49. pályázati életpálya lap: olyan elektronikus nyilvántartás, amelyben a közreműködő szervezet a beérkezett pályázat kezelésével kapcsolatos valamennyi eseményt rögzít; a közreműködő szervezet a pályázati életpálya lapot az elektronikus nyilvántartás mellett papír alapon is vezetheti; 50. pályázati felhívás: a pályázati konstrukció legfontosabb elemeit meghatározó dokumentum; 51. pályázati formanyomtatvány: a Minisztérium által közzétett űrlap, amely a pályázó és a pályázat bírálat szempontjából lényeges adatait tartalmazza; 52. pályázati konstrukció: valamely gazdaságpolitikai cél elérése érdekében és a Minisztérium által meghatározott feltételek szerint ajánlattétel támogatási szerződés megkötésére, amely esetben a támogatási szerződés kedvezményezettjei versenyeztetés útján, az e rendeletben foglalt eljárási rendben kerülnek kiválasztásra; 53. pályázati útmutató: a pályázati konstrukció részletes feltételeit, a pályázati eljárás rendjét, a pályázati formanyomtatvány kitöltési útmutatóját, a támogatási szerződés mintáját, valamint az egyéb segédleteket tartalmazó dokumentum; 54. pontozásos értékelő rendszer: a pályázat objektív értékeléséhez használt bírálati szempontrendszer, amely alapján kapott pontszámok végösszege határozza meg a pályázat támogathatóságát; 55. projekt: a pályázó azon tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező beruházása, fejlesztése vagy tevékenysége, amely meg valósításához a pályázó a pályázat benyújtásával támogatást igényel; 56. referencia alapkamatláb: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 20. pontjában meghatározott kamatláb; 57. saját tőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 1. pontjában meghatározott tulajdoni részesedés; 58. szankciós kamat: a támogatási szerződésben, illetve az Ámr. 127. § (1) bekezdésében meghatározott kamat; 59. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén kitermelése; 60. támogatási célú kötelezettségvállalás: az állami támogatásnak minősülő és az állami támogatásnak nem minősülő kötelezettségvállalások összessége; 61. támogatási előleg: az Ámr. 124. § (8) bekezdése szerinti támogatási előleg; 62. támogatási intenzitás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 24. pontjában meghatározott mutatószám; 63. támogatási program: olyan program, amely meghatározott feltételrendszer mellett, normatív jelleggel, a rendelkezésre álló forrás erejéig biztosít támogatást; 64. támogatási szerződés: a pályázati úton, a támogatási program keretében, valamint az egyedi támogatás keretében nyújtott támogatások feltételeit magában foglaló szerződés. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS KÖVETELÉS ELŐÍRÁSA Kötelezettségvállalás és követelés-elő írás az előirányzat terhére 7. § (1) Kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan intézkedés, amely az előirányzatból finanszírozandó célok ellátásához szükséges előfeltételek biztosítása érdekében a jóváhagyott éves támogatási, bevételi előirányzat terhére fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár. (2) Az előirányzat terhére tett kötelezettségvállalás lehet a) állami támogatásnak minősülő támogatási célú kötelezettségvállalás, b) állami támogatásnak nem minősülő támogatási célú kötelezettségvállalás, vagy c) nem támogatási célú kötelezettségvállalás. (3) A (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti támogatási célú kötelezettségvállalás lehet a) pályázati úton nyújtott támogatás, b) támogatási program keretében nyújtott támogatás, c) egyedi támogatás. (4) Nem támogatási célú kötelezettségvállalásnak minősül különösen a) az előirányzat terhére kötött megbízási vagy vállalkozási szerződés, b) az előirányzat terhére visszaigazolt megrendelés, c) az előirányzat terhére átcsoportosítást előíró kormányhatározat, d) a Kincstár által forintszámla vezetéséhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért felszámított díjak, jutalékok, e) a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díj. (5) Követelés-elő írásnak minősül minden olyan dokumentum, amely az előirányzat számára bevételt vagy támogatást állapít meg. (6) Kötelezettségvállalásra – az Ámr. 72. § (11) bekezdésében meghatározott kivétellel – csak írásban és költségvetési ellenjegyzést köve tően kerülhet sor. (7) A kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumban a következőket kell rögzíteni: a) a kötelezettségvállalás mely évi előirányzatot, milyen összegben terhel, b) a kötelezettségvállalás tárgyát, c) a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző nevét. (8) Az előirányzat forrásának terhére az Ámr. 72. § (11) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalásra a közreműködő szervezet jogosult. (9) Csoportos kötelezettségvállalás esetében az egyedi kötelezettségvállalások összegét kell figye lembe venni. (10) A több évet érintő kötelezettségvállalás esetében az egyes évek kötelezettségvállalásainak együttes összegét kell figye lembe venni. A kötelezettségvállalás alapdokumentuma 8. § (1) A 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a pályázati úton nyújtott támogatásról szóló döntést tartalmazó dokumentum. (2) A 7. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a szerződés és az ellenjegyzett csoportos kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum. (3) A Széchenyi Kártya konstrukcióhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás alapdokumentuma az Ámr. 153. § (2) bekezdése szerinti kártya-igénylőlap, írásbeli nyilatkozat, továbbá a hitelintézettel kötött hitelszerződés, kiegészítve az ellenjegyzett csoportos kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentummal. (4) A 7. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a támogatási szerződés. (5) A 7. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a szerződés. (6) A 7. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a visszaigazolt megrendelés. (7) A 7. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználása tárgyában – a kormányhatározat közzétételétől számított 60 napon belül – történt intézkedés dokumentuma. (8) A 7. § (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a kincstári díj, jutalék, és a regisztrációs díj kifizetést igazoló bizonylat. (9) Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott alapdokumentum kivételével a kötelezettségvállalás alapdokumentumának legalább a következőket kell tartalmaznia: a) a kötelezettségvállalás azonosítója, b) a fejezeti kezelésű előirányzat megnevezését, azonosító számát, c) a részfeladat kódokat – ügyletkódot – és azok megnevezését, d) a forrásévet, e) a szakmai teljesítés határidejét, f) a szakmai teljesítés igazolására jogosult személy megjelölését, g) a pénzügyi teljesítés határidejét, h) a kifizetendő összeget és a kifizetésének a határidejét részfeladat szerinti bontásban, a következő év(ek) előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben. (10) A 7. § (5) bekezdésben foglalt követelés alapdokumentuma az előirányzat javára előírt bevételek teljesítése érdekében a követelés jogalapját megteremtő dokumentum. (11) Az elő ze tes kötelezettségvállalás alapdokumentumai az Ámr. 72. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok. A kötelezettségvállalás és a követelés-elő írás nyilvántartása 9. § (1) A kezelő a kötelezettségvállalás alapdokumentumát továbbítja a közreműködő szervezethez. (2) A közreműködő szervezet köteles gondoskodni a kötelezettségvállalások nyilvántartásának az Ámr. 75. § (1) bekezdésében meghatározott módon történő vezetéséről úgy, hogy azokból az előirányzat vonatkozásában évenkénti bontásban, a keretekre felosztott jogcímenként megállapítható legyen a kötelezettségvállalások összege. (3) Az Ámr. 72. § (11) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást a kifizetést igazoló bizonylat alapján kell nyilvántartásba venni. (4) A közreműködő szervezet felelős a kötelezettségvállalásoknak, illetve azok változásával összefüggő adatoknak a Kincstár részére történő megküldéséért. (5) A Széchenyi Kártya konstrukció esetében a Széchenyi Kártya konstrukció lebonyolításával kapcsolatos közreműködő feladatokat ellátó szervezet havonta elektronikus formában a kötelezettségvállalás nyilvántartása céljából megküldi a támogatottakkal megkötött szerződésekről szóló kimutatást a KKC pénzügyi és számviteli feladatait ellátó közreműködő szervezetnek. (6) A kötelezettségvállalás nyilvántartását módosítani kell, a) ha a kötelezettségvállalás alapdokumentuma érvényét veszti, vagy a kötelezettségvállalása az összege tekintetében módosul, ideértve különösen aa) a szerződés összegét érintő módosítás esetét, ab) a szerződés megszűnését vagy megszüntetését, ac) a pályázati úton nyújtott támogatásnál azt az esetet, ha a szerződéskötésre jogszabályban meghatározott határidőn belül a támogatási szerződés a pályázó mulasztása miatt nem jön létre, és e miatt a támogatási döntés érvényét vesztette, b) ha a támogatási keretösszeg részben vagy egészben nem kerül felhasználásra, c) ha a projekt pénzügyi lezárását köve tően a támogatási szerződésben előirányzotthoz képest maradt fenn igénybe nem vett támogatás. (7) A követelés-elő írás nyilvántartását módosítani kell a) a szerződés összegét érintő módosítás esetén, b) a szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén, továbbá c) minden más, a követelés összegét befolyásoló körülmény bekövetkezése esetén. ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK MINŐSÜLŐ TÁMOGATÁSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 10. § Nem nyújtható támogatás a) az exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, különösen az exportált áru mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz, b) ha a támogatás nyújtása az importáru helyett belföldi áru használatától függ, c) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekhez, kivéve az e tevékenységekhez kapcsolódó képzési támogatást, a kutatási és fejlesztési és innovációs támogatást, d) a mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, kivéve az e tevékenységhez kapcsolódó képzési támogatást, kockázati tőke formájában nyújtott támogatást, kutatási és fejlesztési támogatást, valamint a környezetvédelmi támogatást, amennyiben ezek a támogatás-kategóriák nem esnek az 1857/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá, e) mezőgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához, amennyiben ea) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy eb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadásától függ, f) a széniparban folytatott tevékenységhez, kivéve az e tevékenységhez kapcsolódó képzési támogatást, kutatási és fejlesztési támogatást, valamint a környezetvédelmi támogatást, g) a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak, h) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve a vis maior esetét, i) azon gazdálkodó szervezet részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a jegyzett tőke jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent, j) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a beruházást vagy a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja meg valósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó vagy ipari parkban működő pályázó esetén az ipari park az igény jogosultja, valamint bérelt ingatlan esetén a bérleti szerződés kizárólagos joggal biztosítja a támogatással meg valósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a 17. § (6) bekezdésében meghatározott fenntartási kötelezettség időtartamára, k) azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továb biak ban: Áht.) 15. §-ában meghatározott feltételeinek, és ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják. 11. § A rendelet 5. § a)–p) pontjaiban meghatározott támogatás-kategóriák alapján nem nyújtható támogatás a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben, b) a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontjában meghatározott acélipari tevékenységhez, c) a hajógyártási tevékenységhez, d) a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontjában meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez, valamint e) közúti szállítás és a légiközlekedés területén működő vállalkozások esetén szállítási eszközök és felszerelések beszerzéséhez. 12. § (1) A rendelet 5. § a)–p) pontjaiban meghatározott támogatás-kategóriák alapján kizárólag ösztönző hatású támogatás nyújtható. (2) Nagyvállalat részére történő egyedi támogatás megítélése esetén a támogatás ösztönző hatása abban az esetben bizonyított, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétel teljesül: a) a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete, b) kiszélesedik a tevékenység köre, c) növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, d) lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme, vagy e) regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás esetén a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg. 13. § A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás – a konstrukció tartalmától függően – a Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, a Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei részére nyújtható. 14. § (1) Az 5. §-ban meghatározott támogatás-kategóriák szerint nyújtott támogatások halmozhatók egymással, amennyiben az adott támogatási intézkedések különböző elszámolható költségekre vonatkoznak. (2) A részben vagy teljes mértékben ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában az 5. §-ban meghatározott támogatás-kategóriák szerint nyújtott támogatások nem halmozhatók egymással, továbbá állami támogatásnak minősülő más európai uniós vagy hazai finanszírozással, amennyiben a halmozódás az e rendelet vagy a Bizottság által elfogadott határozat alapján az adott támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez vezetne. (3) Az e rendelet alapján több részletben kifizetendő támogatásokat a támogatás odaítélése időpontjában érvényes jelenértékre kell diszkontálni. A diszkontálás céljára a diszkont kamatlábat kell alkalmazni, melyet a támogatás odaítélésekor érvényes referencia alapkamatláb segítségével kell kiszámolni. (4) E rendelet alapján euróban meghatározott összegek forintra való átszámolásakor a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak. 15. § (1) Az elszámolható költségek körét a pályázati felhívásban vagy útmutatóban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továb biak ban: Sztv.) elő írásainak meg fele lően kell meghatározni. (2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni. 16. § A 7. § (3) bekezdésben meghatározott támogatási célú kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítés határidejét úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen későbbi, mint a tárgyévet követő 5. év december 31. napja. ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK MINŐSÜLŐ TÁMOGATÁSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 17. § (1) E rendelet alapján beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás költségei az alábbi költségekből tevődnek össze: a) olyan tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel és az eszközöket független beruházó veszi meg. (2) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani. (3) Elszámolható költségek: a) a beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek az Sztv. szerinti bekerülési értéke, ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor, ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke (a továb biak ban: támogatható immateriális javak) vagy b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók Sztv. 79. §-a szerint elszámolható személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazott független beruházóra vonatkozó korlátozást a kisvállalkozások esetében nem kell alkalmazni, ha a kisvállalkozás az eredeti tulajdonos(ok) családja vagy korábbi munkavállalók általi jogutódlással szűnik meg. (5) Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak. (6) A tárgyi eszközök akkor minősülnek elszámolható költségnek, ha az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik: a) kizárólag a támogatásban részesülő vállalkozásban használhatók fel; a regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás esetén kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel, b) értékcsökkenési leírás alá eső eszközöknek kell őket tekinteni, c) piaci feltételek mellett, harmadik féltől kell őket megvásárolni, anélkül hogy a vevő a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet (HL L 024, 2004. 01. 29.) 3. cikke szerinti értelemben irányítást gyakorolhatna az eladó fölött vagy fordítva, d) a KKV-k részére nyújtott beruházási támogatás esetén legalább három évig a vállalat eszközei között kell szerepelniük; regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás esetén a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig, a KKV-k esetében pedig három évig a támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk. (7) A beruházási projekt által közvetlenül létrehozott munkahelyek akkor minősülnek elszámolható költségnek, ha az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik: a) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül létre kell hozni, b) a beruházási projekt az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi az előző tizenkét hónap számtani átlagához képest, c) a létrehozott munkahelyet annak létrehozásától kezdve nagyvállalatok esetében legalább öt évig, KKV-k esetében legalább három évig fenn kell tartani. 18. § (1) A környezetvédelmi támogatások esetén az elszámolható költségek meghatározásához a 17. §-ban és az e §-ban meghatározott módszert kell alkalmazni. (2) A beruházás környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni. (3) Amennyiben beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó e költség az elszámolható költség. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a beruházás többletköltségeit úgy kell megállapítani, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel. (5) Az alternatív helyzet egy műszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselő beruházás, amely megfelel – ha vannak ilyenek – a kötelező közösségi szabványoknak, és amely hitelt érdemlően meg valósítható lenne támogatás nélkül is (a továb biak ban: referencia-beruházás). (6) A műszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzőket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak). (7) A (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő referencia-beruházásnak üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képező beruházáshoz képest. (8) A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történő beruházás formájában kell meg valósítani. Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatásra vonatkozó szabályok 19. § (1) E rendelet alapján regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás a 17. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható. (2) Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott régiókban nyújtható. (3) Regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás esetén támogatási intenzitást a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, illetve – közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén – az új munkavállaló kétéves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket. (4) Az egyes projektekhez nyújtható – a (3) bekezdés szerinti módon meghatározott – támogatás intenzitása – a (11) bekezdésben foglalt kivételekkel – nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket. (5) Nagyberuházás esetében a támogatási intenzitás a (3) bekezdés szerinti módon meghatározott támogatási intenzitás a) 100%-a, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig, b) 50%-a, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre, c) 34%-a, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre. (6) A (4) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás – a nagyberuházások javára, illetve a szállítási ágazatban nyújtott támogatás kivételével – a) kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 20 százalékponttal, b) középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető. (7) A kedvezményezettnek saját forrás vagy minden állami támogatástól mentes külső finanszírozás útján az elszámolható költségek legalább 25%-át elérő mértékben pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania, amennyiben a támogatást – tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás költségei, illetve felvásárlás esetén – a beszerzési költségek alapján számítják. (8) A felvásárlások és KKV-k részére nyújtott támogatás kivételével a támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie. (9) Felvásárlás esetén nem lehet figye lembe venni azokat az eszközöket, amelyek beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást. A KKV-k esetében figye lembe lehet venni az immateriális javakba történő beruházások teljes költségét is. Nagyvállalat esetében az ilyen költségek a projekt teljes elszámolható beruházási költségének legfeljebb 50%-áig vehetők figye lembe. (10) A földterülettől és épülettől eltérő eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figye lembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját köve tően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, KKV esetében legalább három évig kell folytatódnia. (11) A mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására vonatkozó beruházások esetén a maximális támogatási intenzitás a (4) bekezdéstől eltérően az alábbi mértékekben határozható meg: a) amennyiben a kedvezményezett KKV, a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján jogosult régiókban a maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 50%-a, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott régiókban pedig az elszámolható költségek 40%-a, b) amennyiben a kedvezményezett által a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletének meg fele lően számított foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 750 fő és árbevétele kevesebb, mint 200 millió euró, a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján jogosult régiókban a maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 25%-a, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott más régiókban pedig az elszámolható költségek 20%-a. (12) Amennyiben a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projektnek kell létrehoznia. (13) Nagyberuházás meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha a beruházást ugyanazon vállalkozás vagy vállalkozások valósítják meg egy hároméves időszakon belül, és a beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon összekapcsolódó tárgyi eszközökből áll. (14) A 11. § e) pontjában meghatározott rendelkezésen túlmenően e támogatási kategória nem nyújtható a szállítási ágazat egyéb területein működő vállalkozás esetén sem, szállítási eszközök és felszerelések beszerzéséhez. Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 20. § (1) E rendelet alapján újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható. (2) E támogatási kedvezményezettje csak kisvállalkozás lehet. (3) A támogatási összeg nem haladhatja meg: a) a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a gazdasági tevékenységüket a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti mentességre jogosult régióban végző kisvállalkozások esetében, b) az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a gazdasági tevékenységüket a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti mentességre jogosult régióban végző kisvállalkozások esetében. (4) A támogatás éves összege vállalkozásonként nem lépheti túl a (3) bekezdésben meghatározott összegek 33%-át. (5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a) az elszámolható költségek 35%-át a vállalkozás megalakulását követő első három évben, illetve 25%-át az ezt követő két évben; a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó régiókban, b) az elszámolható költségek 25%-át a vállalkozás megalakulását követő első három évben, illetve 15%-át az ezt követő két évben a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó régiókban. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások 5%-kal növelhetők a Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá eső azon régiókban, amelyben az egy főre jutó bruttó hazai össztermék kevesebb, mint az EU–25 átlagának 60%-a, valamint azon régiókban, ahol a népsűrűség alacsonyabb, mint 12,5 lakos négyzetkilométerenként, az 5 000 főnél kevesebb lakosú kis szigetek és más ilyen méretű, hasonlóan elszigetelt közösségek esetében. (7) A kisvállalkozások létrehozásához közvetlenül kapcsolódó elszámolható költségek a jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint az alábbi költségek, ha azok a vállalkozás létrehozását követő első öt évben merülnek fel: a) a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, amennyiben az a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 20. pontja szerinti referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg, b) a termelési létesítmény vagy felszerelés bérleti díja, c) energia-, víz- és fűtési díj, valamint (a hozzáadottérték-adótól és a gazdasági tevékenységből származó bevételekre kivetett társasági adótól különböző) adók és adminisztratív díjak, d) az értékcsökkenés, a termelési létesítmény vagy felszerelés lízingdíja, valamint a bérköltségek, amennyiben az alapul szolgáló beruházás vagy a munkahelyteremtési és a munkaerő-felvételi intézkedések nem részesültek egyéb támogatásban. (8) Nem részesülhetnek e § szerint támogatásban azok a kisvállalkozások, amelyeket a támogatási döntést megelőző 12 hónapban bezárt vállalkozások tulajdonosai irányítanak, ha az érintett vállalkozások tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. A vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatására vonatkozó szabályok 21. § (1) E rendelet alapján a vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás a 18. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható. (2) A támogatott beruházásnak az alábbi feltételek egyikének meg kell felelnie: a) a beruházás a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok meglététől, b) a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában. (3) Nem nyújtható támogatás a) más vállalkozás hulladékának gazdálkodásával kapcsolatos beruházáshoz, vagy b) olyan tervezett fejlesztés biztosítására, amely arra irányul, hogy a társaság megfeleljen a már elfogadott, de még hatályba nem lépett közösségi szabványoknak. (4) A támogatási intenzitás – az (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át. (5) A (4) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás a) kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 20 százalékponttal, b) középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető. (6) Elszámolható költségnek minősül a vonatkozó közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez szükséges többletköltség, amely meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a működési előnyöket és a működési költségeket. A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 22. § (1) E rendelet alapján a közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatás a 18. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható. (2) A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a 21. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek egyikének. (3) A támogatási intenzitás – a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át. (4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás a) kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 20 százalékponttal, b) középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető. (5) Elszámolható költségnek minősül a közösségi szabványok által előírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetővé tevő beruházási többletköltség, amely meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a működési előnyöket és a működési költségeket. A KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 23. § (1) E rendelet alapján a KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás a 18. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható. (2) E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet. (3) A közösségi szabványnak való megfeleléshez szükséges beruházást a közösségi szabványok hatálybalépését legalább egy évvel megelőzően kell meg valósítani. (4) A támogatási intenzitás – amennyiben a beruházás befejezése több mint három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik – nem haladhatja meg a) kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 15%-át, b) középvállalkozások esetében pedig az elszámolható költségek 10%-át. (5) A támogatási intenzitás kisvállalkozások esetében sem haladhatja meg az elszámolható költségek 10%-át, ha a beruházás befejezése egy-három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik. (6) Elszámolható költségnek minősül a közösségi szabvány hatálybalépése előtti környezetvédelmi szinthez viszonyítva, a közösségi szabvány által előírt környezetvédelmi szint meg valósításához szükséges beruházási többletköltség, amely meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a működési előnyöket és a működési költségeket. A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatásra vonatkozó szabályok 24. § (1) E rendelet alapján megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás a 18. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható. (2) A támogatási intenzitás – a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45%-át. (3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás a) kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 20 százalékponttal, b) középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén 10 százalékponttal növelhető. (4) Elszámolható költségnek minősül az a többletköltség, amely a kedvezményezettet terheli egy hagyományos, a tényleges energiatermelés szempontjából ugyanolyan kapacitású erőműhöz vagy fűtőrendszerhez képest, amely meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a működési előnyöket és a működési költségeket. (5) E támogatási kategória bioüzemanyag előállításához csak abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatott beruházás kizárólag fenntartható bioüzemanyagok előállítását szolgálja. A KKV-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 25. § (1) E rendelet alapján KKV-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható. (2) E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet. (3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (4) Elszámolható költségnek minősül a külső tanácsadó által nyújtott szolgáltatás tanácsadói költsége. (5) A (4) bekezdésben meghatározott szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, nem kapcsolódhat különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez. A KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 26. § (1) E rendelet alapján KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható. (2) E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet. (3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (4) Elszámolható költségnek minősül a vállalkozás valamely kiállításon vagy vásáron való első részvétele esetén a kiállító-helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség. Kockázati tőke formájában nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok 27. § (1) E rendelet alapján kockázati tőke formájában nyújtott támogatás az e §-ban meghatározott feltételek szerint nyújtható. (2) E támogatási kategória kedvezményezettje csak KKV lehet. (3) A kockázati tőke-támogatás üzleti alapon kezelt nyereségorientált magántőke-befektetési alapban történő részvétel formájában valósul meg. (4) A befektetési alap által nyújtandó befektetési részösszegek bármely tizenkét hónap alatt célvállalkozásonként nem haladhatják meg az 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget. (5) A kockázati tőke-intézkedésnek a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 4. pontjában meghatározott magvető tőke, a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 5. pontjában meghatározott indulótőke vagy a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 6. pontjában meghatározott növekedési tőke nyújtására kell korlátozódnia. (6) A befektetési alap a célvállalkozásokba fektetett teljes költségvetésének legalább 70%-át sajáttőke- és a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 2. pontjában meghatározott kvázi sajáttőke formájában nyújtja. (7) A befektetési alapok finanszírozását legalább 30%-ban magánbefektetők által …