2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Bszi. (új) - 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VI.29. - 2026.XII.8. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2026.XII.9. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról *  Az Országgyűlés a bírósági hatáskörök jogállami szintű, hatékony ellátása, a bírói függetlenség elvének maradéktalan megvalósítása és az ítélkezés egységének biztosítása érdekében a bíróságok szervezeti felépítéséről, feladatairól és igazgatásáról az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 25–28. cikke alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A BÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI ÉS A BÍRÓSÁGI SZERVEZET I. Fejezet Alapelvek 1. Alapvető rendelkezések 1. § Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb tevékenységet látnak el. 2. § (1) A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról – törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek. (2) A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését. 3. § A bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. 4. § *  A bíróságok a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkotnak. E fejezeten belül az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) és a Kúria önálló címet alkot. 5. § A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg. 6. § A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. 7. § A bíróság előtt mindenki egyenlő. 8. § (1) Senki sem vonható el törvényes bírájától. (2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. 9. § *  (1) *  Az ügyelosztási rendet – a bírói tanács és a kollégium véleményének ismeretében, a Kúria esetében a bírói tanács és a kollégium egyetértésének megfelelően – a bíróság elnöke, a törvényszéken és a járásbíróságon a törvényszék elnöke határozza meg. (2) Az ügyteher megoszlását érdemben befolyásoló, előre nem látható körülmény bekövetkezését követő harminc napon belül – az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával – az ügyelosztási rendet felül kell vizsgálni. (3) Ha a bírót a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően rendelik ki, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni. 10. § *  (1) A törvényes bíróhoz való jog érvényesítése érdekében az ügyelosztási rendet úgy kell összeállítani, hogy abból előzetesen megállapítható legyen, hogy az adott ügyben mely tanács jár el, ideértve azt is, hogy a tanács, illetve a tanács tagjának akadályoztatása esetén ki jár el helyette. Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok – ideértve a kirendeléssel foglalkoztatott bírákat is – és a törvényben meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Ha a járásbíróság szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy a járásbírósági székhely és a törvénykezési hely között az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rend a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is magában foglalja. (2) *  A Kúria elnöke egy vagy több szakágat érintően, az érintett kollégium véleményét kikérve dönthet úgy, hogy a 24. § (1) bekezdésében megjelölt egyes eljárásokban kizárólag öttagú tanácsok járnak el. Ezt a Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni. A Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzati tanács, a jogegységi tanács tagjaként mely bírák járnak el. (3) Az ügyelosztási rend kialakítása és felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni különösen a) az ügyek jelentőségére, munkaigényességére, b) az ügyérkezés statisztikai adataira, az arányos munkateher megvalósítására, c) a bíráskodás időszerűségének követelményére, d) az egyes bírák különös szakértelmére, e) az ügy tárgya szerinti szakosodásra. (4) *  A Kúria ügyelosztása tekintetében a következő szempontoknak kell érvényesülniük: a) az elektronikus úton beérkezett ügyek lajstromozása során az ügy automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül kap ügyszámot, b) az ügyben eljáró tanács kijelölése az ügyek elosztására vonatkozó, előre meghatározott, objektív feltételek szerinti módszerrel történik, c) az ügyben eljáró tanács kijelölését követően a kijelölt tanács tagjai közül az ügyet tárgyaló ítélkező tanács tagjai elektronikus rendszerrel, automatikusan, előre meghatározott algoritmus útján kerülnek kijelölésre, d) az eljárásban részt vevő felek számára biztosítani kell az ügyek elosztására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését. (5) *  A Kúria esetében a 11. § (2) bekezdése nem alkalmazható, a Kúria ügyelosztási rendjétől a következő esetekben lehet eltérni: a) az ügy elbírálásából kizárt bíró helyett más bíró kijelölése érdekében, b) ügyek egyesítése esetén, c) az egyenletes munkateher biztosítása érdekében, d) ügyeleti, készenléti rend idején vagy a Kúria működését befolyásoló rendkívüli esemény idején az ügy időszerű elbírálásának biztosítása érdekében. (6) *  A Kúria ügyelosztási rendjétől való eltérés esetén is biztosítani kell a (4) bekezdésben foglaltak érvényesülését. (7) *  A Kúria ügyelosztási rendszere ügyenként naplózza az ügyelosztás teljes folyamatát, amelyet a Kúria a honlapján közzétesz. A naplózás során rögzítésre kerülnek a (4) bekezdés szerinti szempontok érvényesítésének adatai, valamint ha az (5) bekezdés szerinti eltérésre sor kerül, annak indokai. 11. § (1) *  Az ügyelosztási rendet és annak módosítását az érintettekkel a hatálybalépését megelőzően ismertetni kell, és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá az érintett bíróság – járásbíróság esetén a törvényszék – honlapján közzé kell tenni. (2) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, továbbá igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni. 12. § (1) A bíróság tárgyalása – ha törvény kivételt nem tesz – nyilvános. (2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki. (3) *  Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke, az OBT, valamint az egyéb bírósági igazgatási szervek és a bírósági igazgatásban közreműködő egyéb bírói testületek, továbbá a bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát e törvény szerint biztosítani. 13. § (1) A bíróság a határozatát – ha törvény másképpen nem rendelkezik – indokolni köteles. (2) A bíróság határozatai ellen – ha törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye. (3) A bíróság e törvényben meghatározott határozata – e törvény rendelkezései szerint – bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen és díjmentesen hozzáférhető. 14. § A bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el. 15. § (1) A bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el. Az ítélkezésben – törvény által meghatározott ügyekben és módon – ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak. (2) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat. II. Fejezet A bírósági szervezet 2. Közös szabályok 16. § *  (1) Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: a) a Kúria, b) az ítélőtábla, c) a törvényszék, d) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság). (2) A bíróságok – a járásbíróság kivételével – gazdasági szervezettel rendelkeznek. 17. § *  (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, a törvénykezési hellyel működő járásbíróságok meghatározásáról, továbbá a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – külön törvény rendelkezik. (2) Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét – az OBH elnökének javaslatára – a köztársasági elnök határozatban módosítja. 3. A járásbíróság *  18. § (1) A járásbíróság első fokon jár el. (2) *  A járásbíróságot az elnök vezeti. A törvénykezési hely belső működésének, valamint a járásbíróság és törvénykezési helye közötti feladatok megosztásának szabályait az érintett törvényszék szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. (3) A járásbíróság nem jogi személy, azonban az elnöke az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon. (4) A járásbíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők. (5) *  Törvényben meghatározott járásbíróság szervezeti egységeként a járásbíróság székhelyén kívüli, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó járási székhelyen létesített törvénykezési hely működik. A törvénykezési helyen legalább heti egy napon polgári és gazdasági ügyekben tárgyalás, illetve személyes meghallgatás megtartására kerülhet sor, valamint büntető és szabálysértési ügyekben akkor, ha annak az OBH elnöke szabályzatában meghatározott egyéb tárgyi feltételei fennállnak. A törvénykezési helyet az érintett törvényszék elnöke által kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott csoportvezetőként vezeti. Igazságügyi alkalmazott csoportvezető-helyettes az OBH elnöke által kijelölt törvénykezési helyen működik. A törvénykezési helyre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a csoportra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 19–20. § *  4. A törvényszék 21. § *  (1) A törvényszék – törvényben meghatározott ügyekben – első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket. (2) A törvényszéket az elnök vezeti. (3) A törvényszék jogi személy. (4) A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. A Fővárosi Törvényszéken, a Budapest Környéki Törvényszéken, a Debreceni Törvényszéken, a Győri Törvényszéken, a Miskolci Törvényszéken, a Pécsi Törvényszéken, a Szegedi Törvényszéken és a Veszprémi Törvényszéken közigazgatási kollégium is működik. A közigazgatási kollégium kivételével a kollégiumok összevontan is működhetnek. (5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon – törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel – katonai tanácsok járnak el. (6) Közigazgatási jogvitákban a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek törvényben meghatározott illetékességi területtel járnak el. 5. Az ítélőtábla 22. § (1) Az ítélőtábla elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. (2) Az ítélőtáblát az elnök vezeti. (3) *  Az ítélőtábla jogi személy. (4) *  Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik. (5) A katonai tanács által első fokon elbírált, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben másodfokon a külön törvényben meghatározott ítélőtáblán működő katonai tanács jár el. 6. A Kúria 23. § (1) A legfőbb bírói szerv a Kúria. (2) A Kúriát az elnök vezeti. (3) A Kúria jogi személy. 24. § (1) *  A Kúria a) elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, d) elbírálja a jogegységi panaszokat, e) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, f) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, g) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és h) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben. (2) *  A Kúrián ítélkező, önkormányzati, valamint jogegységi panaszt elbíráló tanács (a továbbiakban: jogegységi tanács), büntető, polgári, valamint közigazgatási kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek. A Kúrián szakági részkollégiumok létesíthetők. MÁSODIK RÉSZ ELJÁRÁSOK AZ EGYSÉGES ÉS IDŐSZERŰ BÍRÓSÁGI JOGALKALMAZÁS ELŐSEGÍTÉSE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS FELÜLVIZSGÁLATA ÉRDEKÉBEN III. Fejezet A bíróságok feladatai az ítélkezés egységének biztosítása érdekében 7. Általános rendelkezések 25. § *  A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat, joggyakorlat-elemzést folytat jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, valamint közzéteszi az 51. alcímben foglaltak szerint az ott meghatározott, a Kúria által hozott határozatokat. 26. § *  (1) Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője, továbbá a járásbíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. (2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása keretében az elvi kérdésben hozott, jogerőre emelkedett vagy véglegessé vált határozatokat a) a járásbíróság elnöke, a törvényszék megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének, b) a törvényszék kollégiumvezetője az ítélőtábla megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének, c) az ítélőtábla kollégiumvezetője a Kúria megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének bemutatja. (3) A (2) bekezdés szerinti eljárása előtt a törvényszék és az ítélőtábla kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét. 27. § (1) *  A Kúria kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. A joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének felkérésére a kollégiumok közreműködnek a joggyakorlat-elemző munkában. (2) *  Ha a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a Kúria érintett kollégiumvezetőjének javaslatot tesz arra, hogy a jogegység érdekében előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvánnyal (a továbbiakban: előzetes döntéshozatali indítvány) jogegységi eljárást indítványozzon. (3) *  (4) *  Az OBH elnöke jelzi a Kúria elnökének, ha álláspontja szerint a jogalkalmazás egysége érdekében jogegységi eljárást szükséges lefolytatni; az OBH elnökét a jogegységi eljárás indítványozásának joga nem illeti meg. 27/A. § *  Bírói testület, bírósági vezetők, illetve bírák tanácskozása nevében nem tehető közzé olyan jogértelmezési célú állásfoglalás, amelynek meghozatalára törvény nem ad felhatalmazást. 28. § (1) *  A Kúria képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának ülésein. (2) Az ítélőtábla képviselője útján részt vesz az illetékességi területéhez tartozó törvényszék kollégiumi ülésén. (3) *  8. A bírósági joggyakorlat-elemző csoport 29. § (1) *  A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata a bírósági ítélkezési gyakorlat vizsgálata. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke – a Kúria kollégiumai véleményének beszerzését követően – évente meghatározza. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, az OBH elnöke és a legfőbb ügyész (a továbbiakban együtt: kezdeményező) is indítványt tehet. (2) *  A bírósági joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és tagjait a Kúria elnöke – vizsgálati tárgykörönként – a Kúria bírái közül, a Kúria elnökhelyetteseinek javaslatai alapján jelöli ki. A csoport vezetője a csoport munkájába – a kezdeményező javaslatára, vagy ha azt a vizsgálati tárgykör indokolja – alsóbb fokú bíróságra beosztott bírót és a vizsgált területen működő elméleti vagy gyakorlati szakembert is bevonhat. 30. § (1) *  A bírósági joggyakorlat-elemző csoport a vizsgálat eredményéről összefoglaló véleményt készít. Az elkészült összefoglaló véleményt a Kúria tárgykör szerint illetékes kollégiuma megvitatja, és egyetértése esetén annak megállapításait a csoport vezetője a Kúria honlapján közzéteszi. Ezzel egyidejűleg a teljes összefoglaló véleményt a csoport elnöke a bíróságok központi intranetes honlapján (a továbbiakban: intranet) is közzéteszi. (2) Ha annak feltételei fennállnak, az (1) bekezdés szerinti összefoglaló vélemény alapján a Kúria kollégiumvezetője jogegységi eljárást indítványozhat, vagy jogalkotás kezdeményezése érdekében a Kúria elnökén keresztül az OBH elnökéhez fordulhat. (3) A vizsgálat során a joggyakorlat-elemző csoport és a bírósági vezetők együttműködni kötelesek. (4) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport eljárására vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Kúria ügyviteli szabályzata állapítja meg; a rendelkezéseket a Kúria honlapján közzé kell tenni. 9. *  31. § *  10. *  A jogegység érdekében előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány 32. § *  (1) Az előzetes döntéshozatali indítványra jogegységi eljárásnak van helye, ha a) az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: Kúria közzétett határozata). (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a Kúria tanácsa az előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztése mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti. 33. § *  (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt a) a Kúria elnöke, elnökhelyettese vagy kollégiumvezetője, b) a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa vagy c) a legfőbb ügyész indítványozza. (2) Az előzetes döntéshozatali indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi eljárásban a jogegységi határozat meghozatalát, és a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben javaslatot kell tennie a jogkérdés mikénti eldöntésére. Az indítványhoz mellékelni kell az indítvánnyal érintett bírósági határozatok kiadmányát. 11. *  Az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálása során eljáró testület 34. § *  Az előzetes döntéshozatali indítványt a jogegységi tanács bírálja el. 35. § *  A jogegységi tanács dönthet úgy, hogy az ügyet az érintett kollégium kúriai bíró tagjaival kiegészülve tárgyalja vagy a Kúria teljes ülése elé utalja. A kiegészített jogegységi tanács, illetve a teljes ülés akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada jelen van; a jogegységi határozat meghozatalához a jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges. 12. *  Az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálása 36. § *  A jogegységi eljárásban az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálása során a jogegységi panasz elbírálásának szabályait a 37–41. §-ban írt eltérésekkel kell alkalmazni. 37. § *  (1) *  Ha az előzetes döntéshozatalt a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke kezdeményezte, az arra vonatkozó indítványt a Kúria érintett kollégiumvezetője terjeszti a jogegységi tanács elé. A kollégiumvezető indokolt indítványt tesz a kezdeményezés befogadására vagy visszautasítására. Ha a jogegységi tanács az eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek, az indítványt végzéssel visszautasítja. Az indítvány befogadása esetén a jogegységi tanács az eljárást a kollégiumvezető indítványára folytatja le. (2) *  Az indítványt – ha azt nem a legfőbb ügyész nyújtotta be, és a jogegységi tanács vagy a tanács elnöke nem utasította vissza – a jogegységi tanács elnöke az indítvánnyal érintett bírósági határozat kiadmányával együtt megküldi a legfőbb ügyésznek. A legfőbb ügyész az indítvány kézbesítésétől számított harminc napon belül megküldi nyilatkozatát a Kúriának. (3) *  A jogegységi tanács elnöke a 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján indult jogegységi eljárás esetén az annak alapjául szolgáló eljárásban részt vevő feleknek, illetve terhelteknek és védőknek az indítványt megküldi, akik arra az indítvány kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozatot tehetnek. (4) *  Az előzetes döntéshozatali indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke kitűzi az ülés határnapját, amelyről a tanács tagjait és a törvény alapján részvételre jogosultakat értesíti. A tanács ülésén meg kell hallgatni az indítványozót, a legfőbb ügyészt és eseti meghívottat. Az eseti meghívott személyére az indítványozó vagy a tanács tagja tehet javaslatot, a meghívásról a tanács elnöke dönt. (5) A tanács ülésén akadályoztatása esetén a legfőbb ügyészt az általa kijelölt ügyész helyettesíti. 38. § *  (1) Az indítványozó a jogegységi határozat meghozataláig az indítványt módosíthatja vagy visszavonhatja. (2) *  A felszólalások után a jogegységi tanács elnöke az ülést berekeszti. Ezt követően a tanácskozáson a tanács tagjain kívül csak jegyzőkönyvvezető lehet jelen. 39. § *  (1) A tanács elnöke érdemi elbírálás nélkül végzéssel visszautasítja a nem jogosulttól származó indítványt. (2) A tanács érdemi elbírálás nélkül végzéssel megszünteti a jogegységi eljárást az indítvány visszavonása esetén, ha a 32. § (1) bekezdésében foglalt okok nem állnak fenn. 40. § *  (1) Az indítvány alapján – a 39. §-ban foglalt kivétellel – a tanács jogegységi határozatot vagy a határozathozatalt mellőző végzést hoz. A határozatot vagy a végzést a tanács elnöke a tanács ülését követő 15 napon belül megküldi az indítvány előterjesztője és – ha az indítványozó nem a legfőbb ügyész volt – a legfőbb ügyész részére is. (2) A jogegységi határozat és a határozathozatalt mellőző végzés indokolása tartalmazza, hogy az indítványt ki terjesztette elő, az indítvány mire irányult, és mely bírósági határozatokat érint. Ismerteti az álláspontokat, szükség esetén az indítvánnyal érintett bírósági határozatokban megállapított tényállás lényegét, helyt adó határozat esetében számot ad a rendelkező részben adott iránymutatás indokairól, a határozathozatalt mellőző végzés indokolása esetében annak okáról. 41. § *  A jogegységi határozatnak – ha törvény kivételt nem tesz – a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs. 12/A. *  A jogegységi panasz elbírálása 41/A. § *  (1) *  A jogegységi panaszt a jogegységi tanács bírálja el. A jogegységi tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi tanács tagjai az elnök és további 40 bíró: az elnökhelyettesek, a főtitkár, a kollégiumvezetők, a kollégiumvezető-helyettesek és a tanácselnökök. A Kúria kollégiumai az ügyelosztási rendben dönthetnek úgy, hogy a jogegységi tanács két, az elnökön kívül 20–20 bíró tagból álló résztanácsban jár el. Ebben az esetben a jogegységi tanács azonos ítélkező tanácsba tartozó tagjait a vezetéknevük ítélkező tanácson belüli ABC rendjében kell az I-es és a II-es résztanácsba beosztani, hogy azokban minden ítélkező tanács egyenlő arányban legyen képviselve. Az ügyeket automatikusan felváltva kell kiosztani, a páratlan számú ügyek az I., a páros számú ügyek a II. résztanácsba kerülnek. A jogegységi tanács (résztanács) akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Az eljárás jegyzőkönyvének vezetéséről a főtitkár gondoskodik. (2) A jogegységi tanács *  a) a jogegységi panasz érdemében határozattal, b) a jogegységi panasz eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel határoz. (3) *  A jogegységi tanács a határozatát zárt tanácskozás után szavazással, tartózkodó szavazat nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A jogegységi tanács tagja a többségi határozattól eltérő álláspontját a határozat indokolásához csatolhatja. (4) *  A jogegységi tanács elnöke vezeti a tanácsot és szervezi annak munkáját. Ennek keretében minden olyan intézkedést megtehet és minden olyan végzést meghozhat, amit a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai nem utalnak kifejezetten a tanács hatáskörébe. 41/B. § *  (1) *  Jogegységi panasznak van helye – a pervezetésre vonatkozó végzés kivételével – a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal (a továbbiakban ebben az alcímben együtt: felülvizsgálati kérelem) nem támadható határozata ellen, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban ezen alcímben: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést – lehetőség ellenére – határozatában nem orvosolta. (2) Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor. (3) A jogegységi panasz elbírálásából ki van zárva az alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kizárt bíró, valamint az a bíró, aki a jogegységi panasszal támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett. 41/C. § *  (1) *  A jogegységi panaszt a 41/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult. A jogegységi panasz iránti eljárásban végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelemnek van helye, az annak alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint. A végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet a jogegységi panaszban kell előterjeszteni. A Kúriának a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás során eljáró tanácsa a panaszt az iratokkal együtt haladéktalanul a jogegységi tanács elé terjeszti. (2) A jogegységi panasz eljárás lefolytatása során – az ezen alcímben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a) a beadványokra, b) az idézés tartalmára és módjára, c) a kézbesítésre, d) a kézbesítési kifogásra, e) a határidő számítására, f) az ítélkezési szünetre, g) – a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítésére vonatkozó szabályok kivételével – az eljárás anyagának rögzítésére, h) a költségkedvezményekre, i) a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viselésére, j) az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárásának kezdeményezésére, k) a perbeli jogutódlásra vonatkozó szabályait. (3) A jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni: a) azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, b) azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél. (4) A jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező. (5) *  A jogegységi tanács a jogegységi panasz befogadhatósága körében a Kúriához érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha a jogegységi panasz a végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, azt 30 napon belül a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kell elbírálni. (6) A jogegységi tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha *  a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be, b) azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be, c) az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg, d) az elkésett, e) az a 41/B. § (1) bekezdése alapján került előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre, f) azt nem 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai határozattól való eltérésre hivatkozással nyújtották be, g) azt 2020. július 1-jét megelőzően hozott kúrai határozattal szemben nyújtották be, vagy h) az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg. (7) *  A jogegységi tanács a befogadott jogegységi panaszt az előterjesztő kivételével közli az annak alapjául szolgáló eljárásban az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultakkal, akik a közléstől számított 30 napon belül nyilatkozatot tehetnek. (8) *  Ha a jogegységi tanács indokoltnak tartja tárgyalás tartását, arra a panasz előterjesztőjét és a (7) bekezdésben meghatározott személyeket a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint idézi. (9) A jogegységi tanács a jogegységi panasz eljárást felfüggeszti, ha *  a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának, b) az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárásának, c) a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásának kezdeményezéséről határoz. (10) A jogegységi tanács az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti, ha *  a) a (6) bekezdés alapján a jogegységi panasz visszautasításának lett volna helye, b) a panasz előterjesztője meghal vagy megszűnik, feltéve, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja, c) a panasz előterjesztője a panaszt visszavonta, d) a panasz előterjesztője a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére a tanács elnöke által megállapított határidő alatt nem gondoskodik, vagy e) a panasszal támadott határozatot, illetve azt a határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérésre hivatkozik a panasz előterjesztője, az Alkotmánybíróság megsemmisíti vagy a panasz előterjesztése egyébként okafogyottá vált. 41/D. § *  (1) Ha a jogegységi tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, dönt a bíróságokra kötelező értelmezésről és határozatában *  a) a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha az eltérés indokolt volt; b) megállapítja az eltéréssel okozott jogsértést, de a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha ba) a panaszt olyan ügyben nyújtották be, amelyben törvény a bíróság eljárására legfeljebb ötnapos határidőt állapít meg, bb) más törvény így rendelkezik; c) a panasszal támadott határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az eltérés nem volt indokolt. (2) *  Ha jogegységi panasz tárgya felülvizsgálatot vagy felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó határozat és a jogegységi tanács a jogkérdésben való nem indokolt eltérést megállapítja, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi és a bíróságot a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja. (3) *  Ha a jogegységi tanács megállapítja, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. A határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett, azzal, hogy az indokolásból ki kell derülnie, hogy az adott jogkérdés vonatkozásában a korábban közzétett és a megtámadott határozat között miért nem volt eltérés. (4) *  Ha a jogegységi tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasz elbírálásával összefüggésben felmerült költséget az állam viseli. (5) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat jogegységi határozat hatályú, azt a jogegységi határozatok közzétételére vonatkozó szabályok szerint a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. (6) Az (1) bekezdés c) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján megismételt eljárásban a Kúria soron kívül jár el. 13. A jogegységi határozat közzététele *  42. § *  (1) A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap) és a Kúria honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. (2) Ha a Kúria indokoltnak tartja, a jogegységi határozat egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet. (3) *  Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a hatályon kívül helyező határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható. (4) *  Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján ezt jelezni kell. 43. § *  Törvény – az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben – az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálására vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg. 44. § *  A jogegységi tanács eljárására vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Kúria ügyviteli szabályzata állapítja meg; a rendelkezéseket a Kúria honlapján közzé kell tenni. IV. Fejezet A Kúria önkormányzati tanácsa *  14. A Kúria önkormányzati tanácsának összetétele *  45. § (1) A Kúrián az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a 32. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt ügyek elbírálására önkormányzati tanács működik. (2) *  Az önkormányzati tanács öt bíró tagból áll. (3) *  15. *  46–56. § *  16. *  57–61. § *  V. Fejezet *  17–18. *  62–64. § *  HARMADIK RÉSZ A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA VI. Fejezet Az OBH elnöke, elnökhelyettese és az OBH 19. Az OBH elnöke 65. § Az OBH elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit, és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett. 20. Az OBH elnökének megválasztása 66. § *  (1) Az OBH elnökét az Országgyűlés az Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint választja a határozatlan időre kinevezett, legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező azon bírák közül, akik legalább 2 évig bírósági vezetői tisztséget töltöttek be és rendelkeznek az OBH elnöke tisztségének betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással. (2) Az OBH elnöke nem választható újra. 67. § (1) A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére a korábbi elnök megbízatási ideje lejártát megelőző 3 hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon javaslatot tesz. (2) *  Ha az OBH elnökének megbízatása a 70. § (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök 100 napon belül tesz javaslatot az OBH elnökének személyére. (2a) *  A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslattétel előkészítése keretében az OBH elnöki tisztségre történő jelentkezési felhívást tesz közzé. A felhívás tartalmazza a jelentkezési határidőt, a jelentkezés benyújtásának helyét, valamint az OBH elnöki tisztség betöltésének törvényi feltételeit. A jelentkezési határidő leteltét követően a jelentkezők névsorát és a jelentkezők önéletrajzát a köztársasági elnök megküldi az OBT-nek a jelentkezők törvényi feltételeknek való megfelelősége tárgyában történő határozathozatal érdekében. (2b) *  A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslatát azon személyek közül választva teszi meg, amely személyek esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelelnek az OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek. (2c) *  Az OBT a törvényi követelményeknek való megfelelőség kérdésében a jelentkezők névsorának és önéletrajzának kézhezvételétől számított 45 napon belül, a jelentkezők meghallgatásán elhangzottakat is figyelembe véve, jelentkezőnként – indokolt – határozatot hoz, és azt haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban közli a jelentkezővel és a köztársasági elnökkel. (2d) *  Ha az OBT a törvényi követelményeknek való megfelelőség kérdésében hozott határozatában azt állapítja meg, hogy a jelentkező nem felel meg az OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek, a jelentkező mint kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) az OBT határozatával szemben annak kézbesítésétől számított 8 napon belül kifogással élhet. (2e) *  A kifogást az OBT-nél írásban kell benyújtani, kérelmezettként az OBT-t kell megjelölni. Az OBT a kifogást 5 munkanapon belül megküldi a közigazgatási ügyben eljáró Fővárosi Törvényszéknek. (2f) *  A Fővárosi Törvényszék a kifogás tárgyában 15 napon belül, egyszerűsített perben, 3 hivatásos bíróból álló tanácsban dönt, azzal, hogy a kifogásra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A Fővárosi Törvényszék az OBT határozatának jogszerűségét vizsgálja. Ha a Fővárosi Törvényszék megállapítja a jogsértést, az OBT határozatát megsemmisíti és az OBT-t új határozat meghozatalára kötelezi. A Fővárosi Törvényszék a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja. A Fővárosi Törvényszék az ítéletét közli a kérelmezővel, az OBT-vel és a köztársasági elnökkel. Az ítélettel szemben további perorvoslatnak nincs helye. (3) A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a köztársasági elnök újra jelöl, nem kell ismét meghallgatni. (4) A választást a jelöltállítástól számított 15 napon belül meg kell tartani. Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb 30 napon belül új javaslatot tesz. 21. Az OBH elnökének jogállása 68. § (1) Nem választható az OBH elnökévé az, a) aki az OBT tagja, b) *  aki fegyelmi vagy − a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve − büntetőeljárás hatálya alatt áll, c) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, d) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt, e) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel, vagy f) aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll az OBT tagjával vagy az OBH elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel. (2) Az OBH elnöke az elődje megbízatásának megszűnését követő napon, vagy ha elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásának napján lép hivatalba. 69. § (1) Az OBH elnökére – ha törvény másképpen nem rendelkezik – a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) *  Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az OBH elnök bírói szolgálati viszonya megszűnik. 22. Az OBH elnöke megbízatásának megszűnése 70. § (1) *  Az OBH elnökének megbízatása megszűnik: a) a megbízatási időtartam leteltével, b) a bírói szolgálati viszonya megszűnésével, c) lemondással, d) *  az összeférhetetlenség kimondásával, e) felmentéssel vagy f) a tisztségtől való megfosztással. (2) *  Az OBH elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)–c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)–f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. (3) Az OBH elnöke megbízatásának megszűnéséről az Országgyűlés elnöke annak megállapítását követő 8 napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt. (4) *  71. § (1) Az OBH elnöke a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. (2) A megbízatásról történő lemondás ideje 6 hónap; a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. A lemondási idő azon a napon kezdődik, amikor a lemondásról szóló jognyilatkozat az Országgyűlés elnökéhez megérkezik. 72. § (1) Ha az OBH elnöke az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított 30 napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés a köztársasági elnök írásbeli indítványára – az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után – az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának kérdésében. (2) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az OBH elnöke a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell. (3) Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig az OBH elnöke a tisztségéből adódó jogköreit nem gyakorolhatja. 73. § Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha az OBH elnöke neki fel nem róható okból 90 napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. A felmentést a köztársasági elnök indítványozhatja. 74. § (1) Tisztségtől való megfosztással szűnik meg a megbízatás, ha az OBH elnöke neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtől való megfosztást a köztársasági elnök vagy az OBT a tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozza az Országgyűlésnél. (2) A tisztségtől való megfosztást az (1) bekezdésben foglaltak szerinti indítvány megtételére jogosult, az arra alapot adó ok vizsgálatát követően – az okok részletes kifejtésével, és az azok alapjául szolgáló iratok egyidejű csatolásával – indítványozhatja. Az indítványt az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága megvizsgálja, és javaslatot tesz az Országgyűlésnek a határozat tartalmára. 75. § (1) *  Ha az OBH elnökének megbízatása a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, legalább az elnöki megbízatását megelőzővel azonos szintű bíróságra, illetve ha járásbírósági vagy közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró volt, legalább törvényszékre tanácselnöknek kell kinevezni. (2) *  Ha az OBH elnökének megbízatása a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt pályázat nélkül, lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni. 23. Az OBH elnökének feladatai 76. § (1) Az OBH elnöke általános központi igazgatási feladatkörében a) kialakítja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot, b) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között – normatív utasításként – a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, továbbá ajánlásokat és határozatokat hoz, *  c) képviseli a bíróságokat, d) *  a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál, e) a bíróságok véleményét az OBH-n keresztül beszerezve és összegezve, véleményezi – az önkormányzati rendeleteket kivéve – a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét, és f) meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor. (2) Az OBH elnöke az OBH irányításával kapcsolatos feladatkörében a) irányítja az OBH tevékenységét, b) megállapítja az OBH szervezeti és működési szabályzatát, és c) javaslatot tesz az OBH elnökhelyetteseinek kinevezésére és felmentésére. (3) Az OBH elnöke a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében a) *  összeállítja – a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szóló fejezete, valamint az OBT tekintetében az OBT által meghatározott, továbbá a Kúria tekintetében a Kúria elnöke véleményének kikérésével és ismertetésével meghatározott – a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé, b) meghívottként részt vesz a Kormány, továbbá az Országgyűlés költségvetéssel foglalkozó bizottságának ülésén a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetének megtárgyalásakor, c) *  az OBT cím kivételével ellátja a fejezetet irányító szerv vezetőjének feladatait a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szóló fejezete tekintetében azzal, hogy év közben ca) az OBT előirányzatait nem csoportosíthatja át, cb) a Kúria előirányzatait a fejezetébe tartozó költségvetési szervekhez – a költségvetési szervek létszám-előirányzatának változása miatt szükséges átcsoportosítások kivételével – a Kúria elnökének egyetértésével csoportosíthatja át, d) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, e) irányítja a bíróságok belső ellenőrzését, f) az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve meghatározza a cafetéria-juttatás éves összegét, és g) *  az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve, valamint az OBT egyetértésével megállapítja a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 189. § (1) és (2) bekezdése szerinti egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét. (4) Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében *  a) *  a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szóló fejezetének létszám-előirányzata, valamint a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének mutatói alapján meghatározza a bíróságok, a bíróságokon belül a kollégiumok, a törvényszékek esetében az illetékességi területükön működő járásbíróságokkal együttes, szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát az OBT – központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek figyelembevételével adott – egyetértésével, b) *  c) *  d) dönt a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és az adatok feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokról, és e) *  meghatározza és szükség esetén évente felülvizsgálja az OBT egyetértésével a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapokat és módszereket, legalább évente egy alkalommal áttekinti a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulását, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként meghatározza a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhét. (5) Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében a) kiírja a bírói álláspályázatokat, b) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére, c) a bírót első kinevezésekor – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott esetben – beosztja az elnyert pályázat szerinti bíróságra, d) beosztja a katonai bírót a katonai tanácsba, valamint a Magyar Honvédségnél fennálló hivatásos szolgálati viszonyának megszűnésekor más bírói munkakörbe, e) *  kijelöli – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 680. § (4) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat és a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat, valamint a Fővárosi Ítélőtábla elnökének javaslatára a Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási ügyben, az ítélőtábla elnökének javaslatára az ítélőtáblán munkaügyi ügyekben, a törvényszék elnökének javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat, továbbá dönt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés megszüntetéséről, a bíró hozzájárulása nélküli megszüntetés esetén az OBT egyetértésével, f) *  beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott szervhez (a továbbiakban: érintett szerv), – az OBH-ba történő beosztás kivételével – az OBT egyetértésével, illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról, g) dönt a bíró áthelyezéséről, h) *  dönt az OBT egyetértésével – továbbá a Kúriára történő kirendelés esetén a Kúria bírói tanácsa, valamint a Kúriának a kirendelendő bíró ügyszakának megfelelő ügyszakú kollégiuma egyetértésével – a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között történik, i) dönt a bíró tekintetében a tartós külszolgálat ellátásáról, j) dönt arról, hogy a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű-e, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, k) *  a bíró általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását – a bíró kérelmére – jóváhagyja, l) *  m) kinevezi és felmenti a törvényben meghatározott bírósági vezetőket, n) *  o) megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ, a nemzetiségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma és az érintett települések választópolgárai száma arányának figyelembevételével akként, hogy legalább egy ülnököt minden nemzetiségi önkormányzat választhasson. (6) Az OBH elnöke a bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatkörében a) jóváhagyja az ítélőtáblák, továbbá a törvényszékek szervezeti és működési szabályzatát, b) *  irányítja és ellenőrzi – a járásbírósági elnökök kivételével – a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét, ennek során: figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatot rendel el, c) elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vizsgálatát, és d) a b) és c) pont szerinti vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, fegyelmi eljárás kezdeményezését javasolhatja. (7) Az OBH elnöke a képzéssel kapcsolatos feladatkörében a) dönt a központi oktatási feladatokról és felügyeli azok végrehajtását, továbbá meghatározza a regionális képzési feladatokat, és b) *  meghatározza az OBT egyetértésével a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait, c) *  kinevezi a Magyar Igazságügyi Akadémia vezetőjét, d) *  meghatározza a bírósági fogalmazók egységes központi képzésének rendszerét. (8) Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében a) *  félévente tájékoztatja a tevékenységéről az OBT-t, az OBT által meghatározott felépítésű tájékoztatóban, b) évente tájékoztatja a Kúria, az ítélőtáblák, valamint a törvényszékek elnökeit a tevékenységéről, c) *  a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről évente az Országgyűlésnek, továbbá az éves beszámolók között egy alkalommal az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának beszámol, d) gondoskodik a Bírósági Határozatok Gyűjteményének közzétételéről, e) *  az igazságügyért felelős miniszter felkérésére elrendeli a bíróságokon a jogalkotás előkészítéséhez, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához szükséges adatok gyűjtését, f) *  tájékoztatást ad az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére – amennyiben szükséges, a bíróságok véleményét beszerezve – a jogalkotáshoz szükséges, a bíróságok szervezetével és igazgatásával, továbbá a bírósági jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekben, és g) *  az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából személyazonosításra alkalmatlanná tett formában az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja a megkeresésben meghatározott tárgykörben hozott, jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozatokat, valamint mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatot, amelyet a jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak. (9) Az OBH elnöke egyéb feladatkörében a) ellátja az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat, b) *  ha a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a cím adományozásáról az OBT dönt, „címzetes törvényszéki bíró”, „címzetes táblabíró”, „címzetes kúriai bíró” cím adományozását, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi cím adományozását, valamint kitüntetés, díj, oklevél vagy plakett adományozását kezdeményezi az OBT-nél, továbbá ha a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény cím adományozására az OBH elnökét jogosítja fel, dönt a „címzetes törvényszéki bíró”, „címzetes táblabíró”, „címzetes kúriai bíró” cím adományozásáról, c) biztosítja az érdek-képviseleti szervek jogainak gyakorlását, és d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. (10) *  Az OBH elnökét a) az általános központi igazgatással, b) a létszámgazdálkodással, c) a bíróságok költségvetésével, d) a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel, e) a személyzeti kérdésekkel, f) a bíróságok igazgatásával és g) a képzéssel kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges mértékben megilleti a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél kezelt adatok kezelésének joga. (11) *  Az OBH elnöke az OBT-nek az OBT által a (3) bekezdés a) pontja szerint meghatározott költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, változtatás nélkül rögzíti a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatában és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolójában. (12) *  Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos, a (4) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva, az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából egyedi, meghatározott célú statisztikai adatgyűjtés keretében tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert azokról az adatokról, amelyekből megállapítható a bíróságon folyamatban lévő és befejezett eljárás teljes időtartama az eljárás megindításától annak jogerős befejeződéséig, ideértve a bírósági eljárást megelőző, más szerv által lefolytatott hatósági vagy egyéb közhatalmi eljárás (a továbbiakban: megelőző eljárás), a rendes és a rendkívüli jogorvoslati eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás alapján megismételt eljárás időtartamát is. Ezen adatgyűjtés alapján az eljárás teljes időtartama mellett annak is megállapíthatónak kell lennie, hogy annak kezdetétől a jogerős vagy végleges befejeződéséig meddig tartott a megelőző eljárás, illetve a bírósági eljárás. (12a) *  Az OBH elnöke a (8) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében az OBH kezelésében található összes anonimizált bírósági határozatot, ideértve azok teljes strukturált szövegét és az azokhoz kapcsolódó valamennyi metainformációt, az igazságügyért felelős miniszter részére folyamatosan, elektronikus úton, közvetlen rendszerkapcsolat biztosításával rendelkezésre bocsátja. (13) *  A (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben, ha a megkeresésben kért határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében már közzétették, az így közzétett határozatot kell rendelkezésre bocsátani. Más esetben a személyazonosításra alkalmatlanná tételre alkalmazni kell a 166. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a), c), d) és e) pontjában, valamint (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket. Az OBH elnöke a megkeresés teljesítése során egyeztetést kezdeményezhet az igazságügyért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy a megkeresés teljesítése ne eredményezzen a bíróságok számára aránytalan ügyterhet. 77. § (1) Az OBH elnöke a 76. §-ban meghatározott jogköröket a Kúria és a Kúria elnöke tekintetében a Kúria elnökének a törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembevételével, az azokból következő eltéréssel gyakorolja. (2) *  Az OBH elnökének határozatait az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni. Az OBH elnöke indokolja azokat a határozatait, amelyekhez az OBT egyetértése vagy kötelező véleménye szükséges, egyéb határozatait pedig a szükséghez képest indokolja. (3) *  Az OBH elnökének szabályzatát a Magyar Közlönyben, ajánlását és – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – határozatát a központi honlapon, továbbá a bíróságok hivatalos lapjában kell közzétenni. (4) *  Az OBH elnöke a központi honlapon közzéteszi a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről szóló, az Országgyűlés számára készített beszámolót, továbbá a kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázók meghallgatásának jegyzőkönyveit. (5) Az intraneten kell közzétenni az OBH elnökének az OBH működése során e körben hozott határozatait és eljárási határozatait. (6) Az OBH elnöke a közérdeklődésre számot tartó határozatairól sajtóközleményt készít. (7) *  Az OBH elnöke a 76. § (8) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tájékoztatást, illetve beszámolót úgy készíti el, hogy abban részletezi a 76. §-ban foglalt érintett hatásköreit, valamint külön kitér a 76. § (4) bekezdés b) pontjában, és a 76. § (5) bekezdés b), h) és m) pontjaiban meghatározott hatáskörei gyakorlásának szempontjaira és körülményeire. 77/A. § *  (1) A bíró az OBH elnöke által alkotott szabályzattal szemben alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha fennállnak az Alkotmánybíróságról szóló törvényben az alkotmányjogi panasz benyújtására meghatározott feltételek. (2) *  Az OBH elnökének személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében hozott, a bíró szolgálati viszonyát érintő határozatai ellen a bíró munkaügyi pert kezdeményezhet, kivéve, ha törvény alapján a szolgálati jogvita elbírálása a szolgálati bíróság hatáskörébe tartozik. 24. Az OBH elnökhelyettesei 78. § *  (1) Az OBH-ban elnökhelyettesek működnek, akik közül legalább egy bíró. (2) Az OBH elnökét akadályoztatása esetén – ide nem értve azt az esetet, ha a tisztség nincs betöltve – az OBH elnöke által meghatározott rendben az OBH elnökhelyettesei helyettesítik, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. Ha az OBH elnökének tisztsége nincs betöltve, az OBH elnökét az a bíró OBH elnökhelyettes helyettesíti, aki a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Helyettesítésre jogosult hiányában az OBH elnökének feladatait az OBT elnöke látja el. 79. § (1) *  Az OBH elnökhelyetteseit a köztársasági elnök pályázat útján, az OBH elnökének javaslatára határozatlan időre nevezi ki. (2) A pályázatot nyilvánosan közzé kell tenni. A pályázatot az OBH elnöke írja ki, egyebekben a pályázatra a 130. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. (2a) *  Az OBH elnöke annak a pályázónak az OBH elnökhelyettesévé való kinevezésére tehet javaslatot, akinek az esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelel az OBH elnökhelyettesével szemben támasztott törvényi követelményeknek. Az OBH elnöke a pályázók névsorát és önéletrajzát megküldi az OBT-nek a pályázók törvényi feltételeknek való megfelelősége tárgyában pályázónként történő határozathozatal érdekében. Az OBT határozatára és az azzal szembeni kifogásra a 67. § (2c)–(2f) bekezdését a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a kérelmező a pályázó, b) a Fővárosi Törvényszék az ítéletét a kérelmezővel, az OBT-vel és az OBH elnökével közli. (2b) *  Az OBH elnökhelyettesévé az a bíró vagy igazságügyi alkalm …