2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

(1)A törvény hatálya kiterjed a termőföldre, valamint – ha e törvény így rendelkezik – a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra.

(2)E törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

(3)* A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket – a földvédelemre, valamint a mellékhasznosításra e törvényben megállapított szabályok kivételével – alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.

(4)E törvény hatálya nem terjed ki

1. a)* az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Evt.) meghatározott erdő létesítésére, védelmére, az igénybevételére, a belterületbe vonására, és az erdőgazdálkodásra;
2. b)a föld mint környezeti elem védelmére.

(4a)* Az erdészeti hatóság jogosult annak megállapítására, és igazolására, hogy mely terület minősül az Evt.-ben meghatározott erdőnek.

(5)A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldre – ha a természet védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)E törvény rendelkezéseit más törvények talajvédelmi előírásaival együttesen kell alkalmazni.

(7)* Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanokra (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a zártkerti ingatlan – annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján – megfelel az e törvényben meghatározott termőföld fogalmának. 1/A. § *

(1)Az e törvény hatálya alá tartozó eljárások esetében az érintett eljárás megindítására szolgáló, e törvényben meghatározott bejelentésekre a kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)Az e törvény hatálya alá tartozó, jelentős számú ügyfelet érintő eljárásokban az ingatlanügyi hatóság, valamint a talajvédelmi hatóság a döntését hirdetményi úton közli. Jelentős számú ügyfelet érint az eljárás, ha több mint harminc ügyfél érintett az eljárás megindításakor. 1/B. § * E törvény alkalmazásában, ha a termőföld állami tulajdonban áll, akkor a tulajdonos alatt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet kell érteni. 1/C. § * Az ingatlanügyi hatóság az e törvény szerinti eljárásokban kezeli az eljárással érintett, az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszerben nyilvántartott cég képviseletére jogosult személy adóazonosító jelét cégképviseleti jogosultságának megállapítása céljából. Fogalommeghatározások

1. § * E törvény alkalmazásában
2. * átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő, de hektáronként szántó esetében legfeljebb 22 AK értékű, rét esetében legfeljebb 16 AK értékű, legelő esetében legfeljebb 6 AK értékű termőföld; 1a. * bányaüzem: az ásványi nyersanyag kutatására, valamint feltárására és kitermelésére meghatározott terület;
3. * cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely: a bányászatról szóló
4. évi XLVIII. törvényben meghatározott cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely;
5. első igénybevétel: a termőföld más célú hasznosítása érdekében végzett első munkafolyamat, illetve fizikai beavatkozás;
6. * földminősítési mintatér: különböző minőségű talajjal rendelkező földterületek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére művelési áganként és minőségi osztályonként kijelölt azon terület, ahol ezek a tulajdonságok a becslőjáráson, illetve a településen (fővárosi kerületen) belül a legjellemzőbbek;
7. földvédelmi eljárás: az ingatlanügyi hatóság által, ügydöntő hatóságként vagy szakhatóságként lefolytatott olyan hatósági eljárás, amely a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatására, illetve a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányul; 5a. * földvédelmi szakkérdés vizsgálata: a termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés vizsgálata bármely hatósági eljárásban;
8. havária: olyan káresemény, amely elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség következtében, a katasztrófavédelmi, a vízügyi, illetve a környezetvédelmi szervek valamelyikének azonnali intézkedését igényli, és amelynek hatására a termőföld mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik;
9. humuszos termőréteg: a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétege;
10. * igénybevevő: a termőföldet – engedéllyel vagy engedély nélkül – más célra hasznosító természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, illetve ezek jogutódja;
11. kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházás területével szomszédos terület, valamint e területtel szomszédos terület: olyan termőföldnek minősülő földrészlet, amely egy kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházáshoz közvetlenül kapcsolódik, vagy attól önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választja el;
12. külfejtéses bányászati tevékenység: a bányafelügyelet által engedélyezett, a termőföld fel- és altalajának eltávolításával járó homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag – ideértve mindezek változatait és keverékeit is – kutatása, feltárása és kitermelése;
13. más célú hasznosítás szüneteltetése: az az eset, amikor az engedély jogosultja a más célú hasznosítás érdekében végzett munkavégzést felfüggeszti, a termőföld igénybevételével kapcsolatos tevékenységét megszakítja;
14. mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amely a település belterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül;
15. mezőgazdasági célú tereprendezés: mindazon – nem termesztéstechnológiai – földmunkák és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő beavatkozások – különösen a szintvonalas művelés feltételeinek megteremtése, káros vízbőség megszüntetése, erózió elleni védekezés –, amelyek a tervezett mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásához szükségesek és a termeszteni kívánt kultúrák igényét kielégítő, tartós felszíni formák kialakításával hozzájárulnak a talaj termékenységének megvalósításához és optimális feltételeket teremtenek a korszerű termesztéstechnológia gazdaságos alkalmazásához;
16. * mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná vált termőföld: olyan földrészlet, amelynek egész területe vagy annak egy része igénybevétele, vagy használatának, hasznosításának jogszabályi előíráson alapuló korlátozása eredményeként a
17. pontban megjelölt valamely művelési ág szerint termőföldként már nem hasznosítható;
18. mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;
19. talaj: feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mezőgazdasági termelés, az erdőgazdálkodás alapvető termelő eszköze, a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység;
20. talajvédelem: a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése;
21. talajvédelmi terv: a talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó szakanyag;
22. * termőföld: az a földrészlet vagy alrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet vagy alrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül;
23. * termőföld eredeti állapotának helyreállítása: a beruházási célterület céljára fel nem használt, valamint az időlegesen, illetve az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldnek a más célú hasznosítását közvetlenül megelőző, az ingatlan-nyilvántartásban rögzített művelési ágnak és minőségi osztálynak megfelelő állapotába történő helyreállítása;
24. ültetvény: az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös, továbbá fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet;
25. * kis teljesítményű erőmű: a villamos energiáról szóló
26. évi LXXXVI. törvény
27. §
28. pontjában meghatározott olyan kiserőmű, amely a napenergiát felhasználva termel villamos energiát és 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű;
29. * állandó jellegű növényház: stabil építésű, fém-, fa- vagy műanyag vázú, üveg vagy műanyag borítású, fedett növénytermesztő létesítmény, melyben az évszaktól, illetve az időjárástól függetlenül biztosíthatók az optimális feltételek a növények fejlődéséhez;
30. * kísérleti gyümölcsültetvény: az a gyümölcsültetvény, amely tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál;
31. * mederiszap: a vízfolyás vagy állóvíz medrében kiülepedő anyag, amely az eredetileg kiépített, illetve vízjogi engedélyben rögzített vízszállító képesség vagy víztározó térfogat visszaállítása, vagy a vízminőség javítása céljából rendszeresen eltávolításra kerül;
32. * talajjavító mederanyag: elsősorban termőföld bemosódásból keletkező, a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak megváltoztatására, illetve a kedvező tulajdonságok fenntartására szolgáló, kezelés nélkül termőföldre kihelyezhető mederiszap;
33. * kezelt mederiszap: olyan mederiszap, amely szennyezőanyag tartalma miatt biológiai, fizikai, kémiai, vagy más megfelelő eljárást követően, a jogszabályi előírásoknak megfelelően helyezhető ki termőföldre;
34. * tájképi elem: az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló,
35. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet
36. és
37. cikke szerinti támogatásokra vonatkozó eljárás során ekként használt fogalom;
38. * mezőgazdasági komposztálás: termőföldön végzett komposztálás, amelyhez mezőgazdasági termelőtevékenység során képződő növényi eredetű, nem veszélyes, természetes szerves anyagot használnak fel. II. Fejezet A FÖLDHASZNOSÍTÁS, A FÖLDVÉDELEM ÉS A FÖLDMINŐSÍTÉS A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA A művelési ág megváltoztatása
39. § * A termőföld művelési ágának megváltoztatását – az erre vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően – be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírságot szab ki.
40. § *

(1)Nem minősül a termőföld művelési ága megváltozásának a

1. §
2. pontja szerinti támogatható tájképi elem létesítése és fenntartása.

(2)Az ingatlanügyi hatóság által a művelési ág változás bejelentésének elmulasztása miatt indított eljárásban a 3. § alapján bejelentésre kötelezett személynek nyilatkoznia kell az

(1)bekezdésben foglaltak fennállásáról. Hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás 5. §

(1)* A földhasználó – ha e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).

(2)Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.

(3)* Ha az ingatlanügyi hatóság engedélyezte a termőföld más célú hasznosítását, a földhasználó köteles a termőföldet az első igénybevételig az

(1)és

(2)bekezdésben meghatározottak szerint hasznosítani (ideiglenes hasznosítás).

(4)A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).

(5)* Az

(1)–

(4)bekezdésben előírtakat az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi.

(5a)* A zártkerti ingatlannak minősülő termőföld tekintetében az

(1)–

(4)bekezdésben előírtak elmulasztása esetén az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jelzéssel élhet az ingatlanügyi hatóság felé. Az ingatlanügyi hatóság a jegyző jelzésére a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt hivatalból eljárást indít és az eljárás eredményéről a jegyzőt tájékoztatja.

(5b)* Nem tekinthető az

(1)–

(4)bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztásának a

1. §
2. pontja szerinti támogatható tájképi elem létesítése és fenntartása.

(5c)* Az ingatlanügyi hatóság által az

(1)–

(4)bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása miatt indított eljárásban a kötelezettnek nyilatkoznia kell az

(5b)bekezdésben foglaltak fennállásáról.

(6)* Az ingatlanügyi hatóság az

(1)–

(4)bekezdésben foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező véglegessé vált határozatának megküldésével értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet. A zártkerti ingatlanok hasznosításának elmulasztására vonatkozó külön szabályok * 5/A. § *

(1)* Ha az ingatlanügyi hatóság a zártkerti ingatlant érintően az 5. §-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség, illetve ideiglenes hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot hoz, a határozatot – annak véglegessé válását követően – közli a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzattal, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzattal (a továbbiakban együtt: önkormányzat).

(2)* A településen szociális földprogramot, illetve mezőgazdasági tevékenység végzése céljából közfoglalkoztatási programot (a továbbiakban együtt: földprogram) működtető önkormányzatnak a részére megküldött, az

(1)bekezdésben foglalt véglegessé vált határozatban a földvédelmi bírság megfizetésére kötelezett személyt, valamint – ha az nem azonos a tulajdonossal – a tulajdonost (a továbbiakban együtt: kötelezett) értesítenie kell arról, hogy amennyiben az értesítés közlésétől számított 30 napon belül az 5. §-ban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzat a határidő lejártát követően – az önkormányzati hatósági hatáskörben hozott határozattal – a zártkerti ingatlant 1 évre a földprogram működtetése céljából kijelölheti.

(2a)* A

(2)bekezdés szerinti értesítés egy példányát az önkormányzat közli a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot meghozó ingatlanügyi hatósággal.

(3)* Ha a

(2)bekezdés szerint értesített kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettségét teljesíti, és azt a kötelezett bejelentése alapján elvégzett hatósági ellenőrzés során az ingatlanügyi hatóság megállapítja, arról az ingatlanügyi hatóság 8 napon belül tájékoztatja az önkormányzatot.

(4)Ha a

(2)bekezdésben meghatározott feltételek alapján az önkormányzat a zártkerti ingatlannak a földprogram működtetése céljából való kijelöléséről dönt, a zártkerti ingatlanon a – földprogram céljából történő – használat, hasznosítás megkezdésének napján a fennálló földhasználati szerződés megszűnik.

(5)* Az önkormányzat a

(4)bekezdés szerinti döntését hatályon kívül helyezi, ha a kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettségét a képviselő-testületi döntés meghozatala után, de még a zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történő használata, hasznosítása megkezdésének napja előtt teljesíti és erről az önkormányzatot az ingatlanügyi hatóság értesíti.

(6)Az önkormányzat a

(4)és

(5)bekezdés szerinti döntését közli a kötelezettel, és a zártkerti ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatósággal.

(7)A zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történő használatáért, hasznosításáért az önkormányzat ellenszolgáltatással nem tartozik a zártkerti ingatlan tulajdonosa felé. Újrahasznosítási eljárás * 6. § *

(1)* A más célú hasznosítás megszüntetését követően, illetve a más célú hasznosítás 4 évet meghaladó szüneteltetése esetén az igénybevevő, illetve az igénybevevő személyének eredménytelen megállapítása esetén a terület tulajdonosa (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: igénybevevő) köteles a területet, de legalább a terület felét – a választása szerint – mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni (a továbbiakban: újrahasznosítás). Cél-kitermelőhely, anyagnyerő hely és külfejtéses bányászati tevékenység céljára igénybevett terület esetében az újrahasznosítás során a területet legelő vagy rét művelési ágba kell helyreállítani.

(2)* A más célú hasznosítás megszüntetését, illetve a más célú hasznosítás szüneteltetése esetén a 4 éves időtartam beálltát követő 60 napon belül az igénybevevő köteles a tervezett újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni, kivéve, ha

1. a)a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével kíván gondoskodni,
2. b)bányászati igazgatási eljárásban a bányászati tevékenység befejezését követően a területen tájrendezés végrehajtására köteles vagy
3. c)* a hulladéklerakó terület rekultivációját hulladékgazdálkodási hatóság döntése alapján végzi.

(3)A bejelentésben meg kell jelölni:

1. a)az érintett földrészletet (település, fekvés, helyrajzi szám),
2. b)az újrahasznosítás tervezett célját a kialakítandó művelési ágak megnevezésével,
3. c)az újrahasznosítás megvalósításának tervezett időpontját.

(4)A bejelentéshez csatolni kell: a) az

(5)bekezdés szerinti újrahasznosítási tervet, b) * az 50. §

(2)bekezdés

1. e)pontjában előírt, a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet, kivéve, ha a tervezett újrahasznosításra oszlophelyek vagy vonalas létesítmény megszüntetésével kerül sor, és az nem jár a talajfelszín megbontásával, illetve roncsolásával;
2. c)* a tervezett újrahasznosítással kialakítandó terület adatait ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott olyan méretarányú térképmásolatot, amelynek tartalma áttekinthető és tartalmazza a méretarány tényezőt.

(4a)*

(5)Az újrahasznosítási terv tartalmazza:

1. a)* az újrahasznosítás tervezett céljának megvalósításához szükséges munkafolyamatok leírását, valamint
2. b)a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogi jellegéből adódó speciális feladatokat, azok ütemezését és módszerét.

(6)* A tervezett újrahasznosítás jóváhagyásáról az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt, amelyben

1. a)megállapítja az újrahasznosítás célját és határidejét, és
2. b)előírja az újrahasznosítás megvalósítása érdekében az igénybevevő kötelezettségeit.

(6a)* Ha a

(4)bekezdés b) pontja alapján a bejelentéshez csatolni kell az újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet, a határozatban elő kell írni, hogy az újrahasznosítást a talajvédelmi terv szerint kell megvalósítani.

(7)Az igénybevevő a

(6)bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően köteles a területet újrahasznosítani. Az igénybevevő az újrahasznosítást – annak elvégzését követő 8 napon belül – köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(8)* Az újrahasznosításról a

(7)bekezdésben meghatározott bejelentéstől számított 15 napon belül, bejelentés hiányában legkésőbb a

(6)bekezdés szerinti határozatban meghatározott határidő elteltét követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle során győződik meg.

(9)* Ha a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítása a

(6)bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint valósult meg, az ingatlanügyi hatóság az újrahasznosítást határozattal elfogadja, amelyben megállapítja az újrahasznosított terület művelési ágát, minőségi osztályát és aranykorona értékét.

(10)* Ha a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítására nem, vagy nem a

(6)bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően került sor, az ingatlanügyi hatóság újabb határozatot hoz, amelyben határidő megjelölésével az újrahasznosítás érdekében szükséges további munkák elvégzésére kötelezi az igénybevevőt. A további munkák elvégzését előíró határozatban foglaltak végrehajtására a

(8)és

(9)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(11)* Ha az újrahasznosítási kötelezettség teljesítésének a megállapítása során az igénybevevő úgy nyilatkozik, hogy a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével gondoskodik, az ingatlanügyi hatóság megkeresi az erdészeti hatóságot az erdőtelepítési kivitelezési terv jóváhagyásáról szóló véglegessé vált határozatának a beszerzése érdekében.

(12)Ha az erdészeti hatóság megállapítja, hogy az erdő telepítésének a megvalósítása bármely okból meghiúsult, és ezért az adott terület nem minősülhet az Evt. alapján erdőnek, erről a tényről az erdészeti hatóság tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot. 6/A. § *

(1)* Ha az ingatlanügyi hatóság hivatalból vagy más eljárás kapcsán észleli, hogy az igénybevevő az újrahasznosítást előzetes bejelentés hiányában, illetve a bejelentésnek az ingatlanügyi hatóság általi jóváhagyása nélkül valósította meg, az ingatlanügyi hatóság – az újrahasznosításról való tudomásszerzést követő 15 napon belül – határidő megjelölésével felhívja az igénybevevőt, hogy az újhasznosítással érintett földrészletre vonatkozóan dokumentálja az újrahasznosítás megvalósítása érdekében elvégzett munkafolyamatokat, az újrahasznosítással kialakult új terepviszonyokat, valamint csatolja az újrahasznosított terület adatait ábrázoló ingatlan-nyilvántartási tétképi adatbázisból szolgáltatott olyan méretarányú térképmásolatot, amelynek tartama áttekinthető és tartalmazza a méretarány tényezőt.

(2)* Az újrahasznosítás megvalósulását az ingatlanügyi hatóság állapítja meg.

(3)* Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírság kiszabása mellett dönt az újrahasznosítás elfogadásáról és megállapítja az újrahasznosított terület művelési ágát, minőségi osztályát és aranykorona értékét, vagy ennek hiányában a 6. §

(10)bekezdésében meghatározottak szerint a további munkák előírásáról dönt.

(4)Az ingatlanügyi hatóság az

(1)bekezdés szerinti újrahasznosítási eljárását megszünteti, valamint a földvédelmi bírság megfizetéséről szóló határozatát visszavonja, ha az újrahasznosítás megvalósulásától az eljárás megindításáig 5 év telt el. Az 5 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt terheli. A TERMŐFÖLD VÉDELME A termőföld védelmének érvényesítése a településrendezés és a településfejlesztés során * 6/B. § *

(1)* Ha az ingatlanügyi hatóság a településfejlesztési és településrendezési terv elkészítése vagy azok módosítása tekintetében az egyeztetési eljárásban véleményező hatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy a beépítésre szánt vagy a különleges beépítésre nem szánt területek, a közparkok és a közkertek kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A vélemény kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az egyeztetési eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását az övezeti átsorolás szerinti területfelhasználás ne akadályozza.

(2)Az egyeztetési eljárásban az ingatlanügyi hatóságnak – a

(3)bekezdésben meghatározott eset kivételével – kifogást kell emelni, ha a településrendezési terv készítése, vagy módosítása alapján kijelölt beépítésre szánt vagy különleges beépítésre nem szánt területek, közparkok és közkertek *

1. a)* többségében átlagosnál jobb minőségű termőföldeket érintenek, és a beépítésre szánt vagy a különleges beépítésre nem szánt terület, a közpark és a közkert övezeti besorolásának megfelelő, területfelhasználásra hasonló körülmények és feltételek esetén átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken is sor kerülhet, vagy
2. b)* övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra kellő nagyságú térmértékben lehetőség van a település már beépítésre kijelölt vagy különleges beépítésre nem szánt területként, közparknak vagy közkertnek kijelölt, de még fel nem használt területén is.

(3)* A

(2)bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a zártkerti ingatlan esetében, ha a településrendezési terv készítése vagy módosítása a zártkerti ingatlan területének beépítésre szánt vagy különleges beépítésre nem szánt területbe, közparkká vagy közkertté történő átsorolása érdekében történik. Földvédelmi eljárás 7. §

(1)A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.

(1a)*

(2)* Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárás, földvédelmi szakhatósági közreműködés, illetve a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során minden esetben helyszíni szemle alapján dönt, ide nem értve a 8/C. §-ban meghatározott esetet.

(3)* A hivatalból indult, illetve folytatott földvédelmi eljárás, valamint a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek.

(4)* 8. §

(1)* Ha az ingatlanügyi hatóság más hatóságok engedélyezési eljárásaiban földvédelmi szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.

(2)* A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a szakhatósági eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.

(3)* A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A külfejtéses bányászati tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásban való szakhatósági közreműködés esetén akkor is meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a bányatelek megállapítása iránti kérelemmel érintett település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe.

(3a)* Nem kell megtagadni a szakhatósági hozzájárulás megadását a

(3)bekezdés szerinti esetben akkor, ha a kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv vagy előkutatási kérelem meglévő bányatelek vertikális bővítésére vagy a bányatelek megállapítása iránti kérelem már megállapított bányatelek kizárólag vertikális bővítésére, illetve olyan megosztására, egyesítésére irányul, amely összességében nem eredményezi a bányatelkek területének növekedését.

(4)* Az ingatlanügyi hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást nem ad ki. 8/A. § * Földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a 8. §

(1)–

(3a)bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. 8/B. § * 8/C. § *

(1)Kis teljesítményű erőmű létesítése érdekében a termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 8 nap, ha

1. a)a kérelemben megjelölt terület átlagosnál gyengébb minőségű termőföld,
2. b)az igénybevevő a kérelmében nyilatkozik arról, hogy a kérelemmel érintett területen más beruházás megvalósítása nincs folyamatban, és
3. c)a kérelem elbírálásához az ingatlanügyi hatóság rendelkezésére áll minden adat és szükséges irat.

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározott esetben a kérelemről az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle tartása és talajvédelmi szakkérdés vizsgálata nélkül dönt. A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok 9. § *

(1)Termőföld más célú hasznosításának minősül:

1. a)a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik;
2. b)a termőföld belterületbe vonásának engedélyezése;
3. c)az Evt. hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

(1a)* E törvény alkalmazásában nem tekinthető más célú hasznosításnak zártkerti ingatlannak az ingatlan- nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 40/E. alcíme szerinti eljárásban történő művelés alóli kivonása.

(2)* Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának napenergiát az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerinti agrofotovoltaikus rendszer szerint felhasználva villamos energiát termelő erőmű létesítése és üzemeltetése, ha nem akadályozza az alatta fekvő területnek a 2. § 19. pontjában megjelölt valamely művelési ág szerint termőföldként történő hasznosítását.

(2a)* E törvény alkalmazásában nem tekinthető más célú hasznosításnak a

1. §
2. pontja szerinti támogatható tájképi elem létesítése és fenntartása.

(2b)* Az a személy, akivel szemben az ingatlanügyi hatóság termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása tárgyában eljárást indított, az eljárás során a

(2a)bekezdésben foglaltak fennállásáról nyilatkozik.

(3)* A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. A termőföld belterületbe vonása végleges más célú hasznosításnak minősül. 10. § *

(1)A termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani, ide nem értve a

(2)bekezdésében meghatározott eseteket. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(2)* A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet

1. a)* a részarány-földkiadási eljárás során, továbbá a részarány-földkiadási eljárás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése, valamint a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerinti megosztás során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása,
2. b)* mezőgazdasági célú tereprendezés, valamint a meliorációs tervekben előirányzott munkálat,
3. c)erdő telepítése,
4. d)* a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 26. §

(4)bekezdésében, az államhatárról szóló

1. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Áhtv.)
2. §

(1)bekezdésében meghatározott használati jog gyakorlása, vagy az Áhtv. 15/A. §-ában meghatározott tranzitzóna kialakítása, vagy

1. e)halastó létesítése,
2. f)* vízkivételt biztosító vízilétesítmény, legfeljebb 2 hektár területű, mezőgazdasági vízellátást vagy öntözést szolgáló vízilétesítmény, valamint az ezekhez kapcsolódó műtárgyak vagy építmény létesítése,
3. g)* az országos jégkármegelőző rendszer kiépítése és működtetése,
4. h)* kis teljesítményű erőmű földműves tulajdonos, vagy földműves földhasználó általi létesítése, üzemeltetése,
5. i)* kis teljesítményű erőműnek a
6. h)pont alá nem tartozó személy által az átlagosnál gyengébb minőségű, de legfeljebb hektáronként 15 AK értékű termőföldön történő létesítése, üzemeltetése,
7. j)* a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény szerinti ingatlan rendeltetésszerű használata
8. k)* legfeljebb 2 hektár területű vízkárelhárítási célú vízilétesítmény létesítése,
9. l)* közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya és annak műszaki tartozékai létesítése vagy fenntartása céljából veszik igénybe.

(2a)* A

(2)bekezdés

1. f)pontja alkalmazásában
2. a)vízilétesítmény alatt a vízgazdálkodásról szóló törvény,
3. b)* műtárgy, illetve építmény alatt a magyar építészetről szóló törvény szerinti építményeket kell érteni.

(2b)* A

(2)bekezdés f) pontja szerinti esetben az igénybevevő a más célú hasznosítást annak megkezdésétől számított 8 napon belül bejelenti az ingatlanügyi hatóságnak.

(2c)* A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság utólagos hozzájárulása alól, ha a termőföldön természetes módon megjelenő víz állandó vízborítottságot eredményez, amelynek megtartása vízgazdálkodási szempontból szükséges és indokolt.

(2d)* A

(2c)bekezdés szerinti esetben a termőföld művelési ág változásának bejelentésére irányadó szabályokat kell alkalmazni, a

(2e)bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel.

(2e)* A

(2d)bekezdés szerinti bejelentést követően, továbbá ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a vízborítottság más módon az ingatlanügyi hatóság tudomására jut, az ingatlanügyi hatóság a vízügyi igazgatóságot szakértőként vonja be annak megállapítása érdekében, hogy a földvédelmi eljárás alóli mentesség alapjául szolgáló körülmények fennállnak-e. A vízügyi igazgatóság szakvéleményét a

(2d)bekezdés szerinti bejelentő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére a bejelentéssel egyidejűleg.

(2f)* A 14/C. § szerint kell eljárni, ha a vízügyi igazgatóság szakvéleménye alapján megállapítható, hogy a termőföldön természetes módon megjelenő víz megtartása vízgazdálkodási szempontból nem szükséges és nem indokolt.

(2g)* A 16. § szerint kell eljárni, ha a vízügyi igazgatóság szakvéleménye alapján megállapítható, hogy a vízborítás a termőföldön nem természetes módon jelent meg, és a más célú hasznosítás nem tartozik a

(2)bekezdés hatálya alá.

(3)* A termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési, jóváhagyási vagy tudomásulvételi (a továbbiakban együtt: engedélyezési) eljárásban érdemi döntés a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló, véglegessé vált ingatlanügyi hatósági határozat figyelembevételével hozható. Az ingatlanügyi hatóság határozatának hiányában az engedélyezési eljárás megindítható, az ingatlanügyi hatóság által vizsgálandó szempontoktól elkülöníthető szempontokat az eljáró hatóság vizsgálja, ezen túlmenően azonban az engedélyezési eljárását az eljáró hatóság az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig felfüggeszti. Engedélyezési eljárás alatt a más célú hasznosítással járó tevékenység vagy beruházás megvalósítására ténylegesen és közvetlenül jogosító eljárás értendő és abba nem tartoznak bele az engedélyezési eljárás szempontjából ágazati szempontot vizsgáló vagy helyi szabályozási környezetet módosító eljárások.

(3a)* A

(3)bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni a vasúti építmények azon építésügyi hatósági engedélyezési eljárása vonatkozásában, ahol a nyomvonal által érintett ingatlanokat kormányrendelet állapítja meg.

(3b)* A

(3)bekezdésétől eltérően nem kell felfüggeszteni azon építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárását, amelyek az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet szerint közigazgatási hatósági ügyekké vannak nyilvánítva, valamint ahol a nyomvonalat vagy a nyomvonal által érintett ingatlanokat kormányrendelet állapítja meg.

(4)* A termőföld más célú hasznosítása az igénybevevő személyétől függetlenül kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 13. §

(3)bekezdésében meghatározott célú igénybevételekre engedélyezhető, ha az érintett termőföld tulajdonjoga megszerzésének napjától a más célú hasznosítás iránti kérelem benyújtásának napjáig 5 év még nem telt el, és a tulajdonos a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okiratban a Földforgalmi tv. 13. §

(1)bekezdése szerinti nyilatkozatot tett, kivéve ha a termőföld igénybevétele kisajátítás céljának megvalósítása érdekében szükséges, vagy ha a termőföld igénybevétele olyan, a tulajdonjog korlátozását lehetővé tevő közérdekű célt szolgál, amelynél törvény lehetővé teszi a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának bíróság vagy hatóság döntésével történő pótlását.

(5)* A földvédelmi eljárás során a

(4)bekezdésben foglaltak mellőzése vagy megkerülése súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező vagy az engedély nélküli más célú hasznosításhoz utólagosan hozzájáruló határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni. 10/A. § *

(1)A termőföld más célú hasznosítása megkezdésének minősül: a) a 9. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjában meghatározott esetekben a termőföld első igénybevétele;
3. b)a 9. §

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a fekvéshatár változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése.

(2)Az

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az igénybevevő a más célú hasznosítás megkezdését az első igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóság részére. 11. §

(1)Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.

(1a)* Olyan termőföld, melynek tulajdoni lapján fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg került bejegyzésre, az igénybevevő személyétől függetlenül kizárólag a

(3)bekezdés

1. f)és
2. g)pontja, a 10. §

(2)bekezdés a), b), d),

1. f)és
2. g)pontja, a 15/B. §

(3)bekezdése, valamint a 21. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerinti esetekben hasznosítható más célra.

(2)* Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás és a kiemelt közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű ügy esetében az átlagosnál jobb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása is engedélyezhető, ha annak megvalósítása más jogszabály rendelkezéseire figyelemmel más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges. *

(3)* A

(2)bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen *

1. a)a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését;
2. b)a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt;
3. c)azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított;
4. d)kis teljesítményű erőmű létesítését a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat 1000 méteres közvetlen környezetében;
5. e)a régészeti lelet feltárásához és megőrzéséhez szükséges területigényt;
6. f)* a nyilvántartott mezőgazdasági termelő természetes személy tulajdonos, haszonélvező és a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználó által legfeljebb 1 hektár területű termőföldet érintő olyan igénybevételt, amelynek célja a termőföld művelési ágának megfelelő műveléshez, mezőgazdasági termeléshez vagy erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó eszköz telepítése vagy építmény elhelyezése;
7. g)* a legfeljebb 1 hektár területű termőföldet érintő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás vagy kiemelt beruházásnak minősülő közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását, építését vagy üzemeltetését szolgáló létesítmény vagy tárolótér elhelyezését, annak közműkapcsolatainak kiépítését;
8. h)* a termőföld legfeljebb 1,5 hektár területű földrészletét érintő, villamos energiáról szóló törvény szerinti szélerőmű park beruházást, valamint annak megközelítését szolgáló utak létesítését, illetve a szélerőmű által megtermelt villamos energia közcélú hálózatra való eljuttatását biztosító, a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendeletben meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezések létesítését.

(3a)* A helyhez kötöttséget megalapozó körülmény fennállását – a

(3)bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel – az igénybevevőnek kell igazolni a kérelem benyújtásakor. Az igénybevétel helyhez kötöttségét nem alapozza meg önmagában a létesítmény elhelyezésének célszerűsége, a településrendezési eszközök által szabályozott területfelhasználási mód, a termőföld tulajdonosainak együttműködési hajlandósága miatti beruházói könnyebbség, illetve ha az igénybevevőnek többletterhet jelentene a beruházás más ingatlanon történő megvalósítása.

(3b)* Ha a termőföld minősége földminősítési eljárás eredményeként átlagosnál jobb minőségű termőföldből átlagos vagy az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldre változott, a termőföld minőségében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő 5 éven belül a termőföld más célú hasznosítására csak helyhez kötött igénybevétel esetén kerülhet sor.

(3c)* A földvédelmi eljárás során az

(1a),

(2),

(3)és

(3b)bekezdésben foglaltak mellőzése vagy megkerülése súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező vagy az engedély nélküli más célú hasznosításhoz utólagosan hozzájáruló határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.

(4)Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

(5)* A termőföld igénybevétel mértékének a ténylegesen felmerülő szükséglethez kell igazodni. A más célú hasznosítás csak akkor engedélyezhető, ha a kérelemben megjelölt terület részletesen alátámasztott, konkrét és tényleges igényen alapul. A termőföld más célú hasznosítása nem engedélyezhető jövőbeli vagy bizonytalan várakozáson alapuló igény alapján. 12. §

(1)A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a)* az érintett földrészlet vagy földrészletek megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám);
2. b)a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt;
3. c)a más célú hasznosítás pontos célját, és tervezett időtartamát, ha időleges;
4. d)*

(1a)* Ha a más célú hasznosításra kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósítása érdekében kerülne sor, a kérelemben az

(1)bekezdés c) pontja helyett a kisajátítás alapjául szolgáló, törvényben meghatározott közérdekű célt kell megjelölni.

(2)* A kérelemhez csatolni kell:

1. a)az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott, 30 napnál nem régebbi hiteles szemlemásolatot, amelyen egyértelmű jelzéssel ábrázolni kell a más célú hasznosításra tervezett területet, valamint az ehhez tartozó területszámítást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet vagy földrészletek teljes területére vonatkozik;
2. b)a 21. §

(5)bekezdésében foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot a járulékmentesség igénybevételéhez; c) * a talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi tervet, ha a végleges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelemben megjelölt teljes területigény és cél az 50. §

(2)bekezdés

1. b)pontjában foglaltak megvalósítására irányul, ide nem értve a belterületbe vonás iránti kérelmet, valamint a kis teljesítményű erőmű létesítése iránti kérelmet, feltéve, ha a 8/C. §-ban foglalt feltételek fennállnak;
2. d)* időleges más célú hasznosítás iránti kérelem esetében az 50. §

(2)bekezdés

1. d)pontjában meghatározott, az eredeti állapot helyreállítását megalapozó talajvédelmi tervet;
2. e)az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területet érint;
3. f)* a 10. §

(4)bekezdése szerinti esetben a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat másolatát, valamint g) * a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát vagy annak másolatát, ha az igénybevevő nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, kivéve, ha a termőföld igénybevétele kisajátítás céljának megvalósítása érdekében szükséges, vagy ha a termőföld igénybevétele olyan, a tulajdonjog korlátozását lehetővé tevő közérdekű célt szolgál, amelynél törvény lehetővé teszi a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának bíróság vagy hatóság döntésével történő pótlását. *

(2a)* A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás vagy kiemelt beruházásnak minősülő közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához, továbbá a villamos energiáról szóló törvény szerinti szélerőműpark-beruházás termelői vezetékeinek elhelyezéséhez szükséges időleges más célú hasznosítás esetén a

(2)bekezdés

1. g)pontja szerinti hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos vagy haszonélvező esetében, *
2. a)akit az igénybevevő a tervezett más célú hasznosításról az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett címen előzetesen írásban, igazolt módon értesített és kérte a tulajdonos vagy haszonélvező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, az értesítés közlése eredményes volt, de a tulajdonos vagy haszonélvező a nyilatkozattételre megszabott, legalább 30 napos határidőn belül nem nyilatkozott;
3. b)aki számára az
4. a)pont szerinti értesítés és nyilatkozatkérés közlése meghiúsult, mert a postai küldemény
5. ba)azzal a jelzéssel érkezett vissza, hogy „nem kereste”, „címzett elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott”, vagy
6. bb)átvételét megtagadta; vagy
7. c)akinek részére az
8. a)pont szerinti értesítés és nyilatkozatkérés közlése nem lehetséges, mert
9. ca)személye bizonytalan vagy
10. cb)lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.

(2b)* A

(2a)bekezdés

1. c)pontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonos vagy a haszonélvező személye bizonytalannak, ha
2. a)azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
3. b)természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.

(3)* Az

(1)bekezdésben foglaltakon túl a kérelemben meg kell jelölni annak

1. a)* a kormányrendeletnek a számát, amely a kérelemben megjelölt termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházássá, és a kiemelt beruházással összefüggő földvédelmi eljárást kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy
2. b)kormányhatározatnak a számát, amely a kérelemben szereplő termőföldeket beruházási célterületté nyilvánította.

(4)* A

(3)bekezdésben meghatározott esetekben a kérelemben megjelölt más célú hasznosítás célja nem térhet el a kormányrendeletben, illetve a kormányhatározatban megjelölt beruházás céljától. 13. §

(1)* A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély – annak véglegessé válásának napját követő naptól számított – 4 évig hatályos. Ha a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély időbeli hatálya alatt az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére nem kerül sor, az engedély hatályát veszti. Az engedély jogosultjának kérelmére hatályon kívül kell helyezni az engedélyt, ha az engedély jogosultja arról nyilatkozik, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, feltéve, ha a termőföld engedélyezett más célú hasznosítását nem kezdte meg.

(2)* A határozat időbeli hatályán belül ugyanazon földrészletnek azonos területére benyújtott más célú hasznosítás iránti kérelmet – a 15. §

(1a)bekezdésében és a 15/C. §-ban meghatározott esetek kivételével – vissza kell utasítani.

(3)* A honvédelmi, nemzetbiztonsági vagy rendészeti feladatok ellátásával kapcsolatos más célú hasznosításra e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik.

(4)* Az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről a véglegessé vált határozat másolatának megküldésével tájékoztatja az illetékes települési – a fővárosban a kerületi – önkormányzatot (a továbbiakban: önkormányzat). 13/A. § * Az időleges más célú hasznosítás 14. § *

(1)A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen

1. a)a lábon álló termény megsemmisül,
2. b)terméskiesés következik be,
3. c)az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy
4. d)a talajszerkezet károsodik.

(1a)* Nem minősül időleges más célú hasznosításnak az ingatlan-nyilvántartásban foktó jogi jelleggel nyilvántartott földrészleten természetes módon megjelenő időszakos vízborítottság akkor sem, ha az az

(1)bekezdés szerinti következményekkel jár, feltéve, hogy a vízzel való folyamatos borítottság időtartama nem haladja meg az 1 évet.

(1b)* Nem minősül időleges más célú hasznosításnak a földrészleten begyűjtött terménynek, vagy mellékterméknek, illetve a területre kijuttatni tervezett istállótrágyának és a mezőgazdasági komposztnak az időszerű mezőgazdasági munkavégzésnek megfelelő módon és időtartamban, de legfeljebb 6 hónapig a termőföldön történő átmeneti tárolása, azonban azt a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 8 nappal be kell jelenteni az ingatlanügyi hatósághoz.

(2)* A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldet az igénybevevő az engedélyező határozatban megállapított határidő vagy határnap lejártáig – a

(9)bekezdésben meghatározott eset kivételével – köteles az eredeti állapotába helyreállítani. Az engedélyező határozatban elő kell írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.

(3)Ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld időleges más célú hasznosítását 5 évnél rövidebb időtartamra engedélyezte, és az igénybevevő – az engedély időbeli hatálya alatt – kérelmezi az engedély időtartamának meghosszabbítását, az ingatlanügyi hatóság a kérelemnek megfelelően módosíthatja az engedélyt azzal, hogy az időleges más célú hasznosítás az engedély meghosszabbításával sem haladhatja meg a

(2)bekezdésben meghatározott időtartamot.

(3a)* Ha az időleges más célú hasznosítás engedélyben meghatározott időtartama lejárt anélkül, hogy az igénybevevő a 10/A. §

(2)bekezdése szerinti bejelentést megtette volna és az igénybevevő az engedély hatálya alatt nem kezdeményezte sem az engedély időtartamának meghosszabbítását, sem annak hatályon kívül helyezését, az ingatlanügyi hatóság az engedély időbeli hatályának lejártát követő 15 napon belül felszólítja az igénybevevőt, hogy a felhívás közlésétől számított 15 napon belül nyilatkozzon az engedélyezett időleges más célú hasznosítás megkezdéséről és megvalósításáról.

(4)Az engedély jogosultja az eredeti állapot helyreállítását – annak elvégzését követő 8 napon belül – köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(5)* Az eredeti állapot helyreállítását – a

(4)bekezdés szerinti bejelentést követő 15 napon belül – az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle megtartásával állapítja meg.

(6)* Ha a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy az eredeti állapot helyreállítására a

(2)bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint került sor, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását határozattal elfogadja, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és – ha e törvény úgy rendelkezik – a bírság megfizetéséről.

(7)* Ha a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy az eredeti állapot helyreállítására nem, vagy nem a

(2)bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően került sor, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítása érdekében szükséges további munkák elvégzésére kötelezi az igénybevevőt.

(8)A

(6)és

(7)bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a

(9)bekezdésben meghatározott esetben.

(9)Ha az igénybevevő az engedély időbeli hatálya alatt az engedéllyel érintett termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezését kérelmezi, az ingatlanügyi hatóság a 9–13. §-ban foglaltak szerint folytatja le az eljárást, azzal, hogy ha a kérelemnek helyt ad, az időleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát egyidejűleg hatályon kívül helyezi, és a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatában az időleges más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulékot is megállapítja, és annak megfizetéséről is rendelkezik. 14/A. § *

(1)* Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a termőföldre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közérdekű használati jog – szolgalmi vagy más használati jog – jogosultja, mint igénybevevő részéről e jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását meghatározott ideig nem teszi lehetővé. E jog gyakorlásával járó termőföld-igénybevétel nem minősül engedélyköteles időleges más célú hasznosításnak, feltéve, hogy a jogosult a közérdekű használati joggal terhelt területen olyan tevékenységet végez, amelyre külön jogszabály, illetve jogszabály előírásai szerint az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás vagy véglegessé vált hatósági engedély jogosítja fel.

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározott esetben a 9–14. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)Az időleges más célú hasznosítást annak megkezdésétől számított 8 napon belül az igénybevevő köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. A bejelentésnek a 12. §

(1)bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

1. a)jogszabályon alapuló közérdekű használati jog esetén a jogszabály megjelölését,
2. b)a helyreállítás érdekében elvégzendő munkálatok leírását,
3. c)az eredeti állapot helyreállításának tervezett időpontját,
4. d)a
5. c)pontban foglaltaktól eltérően, ha a bejelentésig az eredeti állapot helyreállítása már megtörtént, akkor ennek tényét, és a helyreállítás időpontját.

(4)A bejelentéshez csatolni kell: a) * az

(1)bekezdésben meghatározott megállapodás vagy véglegessé vált hatósági engedély másolatát, b) ha a bejelentésig az eredeti állapot helyreállítása megtörtént, akkor az elvégzett munkák leírását, és az azt tartalmazó jegyzéket.

(5)* Ha a

(4)bekezdés a) pontja szerinti iratok valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtásra került, elegendő a korábbi benyújtásra, és a korábbi ügy ügyiratszámára való hivatkozással arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratokban szereplő adatok a bejelentés időpontjáig nem változtak meg.

(6)* Az ingatlanügyi hatóság a bejelentésben foglaltakat megvizsgálja. Ha a vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a bejelentés megfelel az

(1)–

(5)bekezdésben foglaltaknak, a bejelentés elfogadásáról értesíti a bejelentőt. Ha a vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy más célú hasznosítás engedélyköteles lett volna, megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.

(7)Az igénybevevő – a

(3)bekezdés d) pontjában meghatározott eset kivételével – az eredeti állapot helyreállítását, annak elvégzését követő 8 napon belül köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(8)Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását a) a

(7)bekezdés szerinti bejelentésben megjelölt időpontot, b) a

(3)bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bejelentés beérkezését követő 15 napon belül helyszíni szemle lefolytatásával ellenőrzi. *

(9)* Ha az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle során megállapítja, hogy

1. a)az eredeti állapot helyreállítása megtörtént, az eredeti állapot helyreállítását határozattal elfogadja és dönt a földvédelmi járulék összegéről;
2. b)az eredeti állapot helyreállítása még nem történt meg, az eredeti állapot helyreállítását rendeli el;
3. c)a más célú hasznosítás engedélyköteles lett volna, vagy a közérdekű használati joggal terhelt területnél többet vettek igénybe, megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.

(10)A

(3)bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A termőföld havária okozta igénybevételének különös szabályai * 14/B. § *

(1)A 9–14. §-ban foglaltakat ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni

1. a)a haváriával közvetlenül érintett termőföld, és
2. b)a havária elhárítása, megszüntetése vagy további káresemények megakadályozása (a továbbiakban együtt: havária elhárítása) érdekében a haváriával egyébként nem érintett termőföld azonnali igénybevétele esetében.

(2)Ezen alcím alkalmazásában nem minősül haváriának a 10. §

(2c)bekezdése szerinti állandó vízborítottság, valamint a 14. §

(1a)bekezdése szerinti időszakos vízborítás. 14/C. § *

(1)* Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül érintett termőföldön – az élet, illetve anyagi javak mentésére, valamint a védekezésre irányuló intézkedések befejezésétől számított 15 napon belül – helyszíni szemlét tart. Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle alapján határidő megjelölésével elrendeli a haváriával közvetlenül érintett terület eredeti állapotának helyreállítását vagy kivételesen az újrahasznosítását. A haváriával érintett terület újrahasznosítását akkor lehet elrendelni, ha az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle, valamint a rendelkezésére álló információk alapján megállapítja, hogy a termőföld eredeti állapotába való helyreállítása lehetetlen.

(2)A termőföld eredeti állapota helyreállításának elrendelése esetén a termőföld időleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy földvédelmi járulék kiszabásának nincs helye. A terület újrahasznosításának elrendelése esetén a 6/A. §

(1)–

(3)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy földvédelmi bírság kiszabásának nincs helye.

(3)Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül érintett termőföld eredeti állapotának helyreállítására vagy újrahasznosításra kötelezi

1. a)elemi csapás esetén a termőföld tulajdonosát vagy a tulajdonosokat együttesen, ha a földrészlet közös tulajdonban áll;
2. b)ipari szerencsétlenség esetén a káresemény okozóját. 14/D. § *

(1)A havária elhárítása érdekében a haváriával nem érintett termőföld azonnali igénybevétele esetében a 14/C. §-ban foglaltakat a

(2)és

(3)bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)A havária elhárítása érdekében eljáró katasztrófavédelmi szerv köteles a havária elhárítása miatt szükségessé vált termőföld igénybevételéről a termőföld más célú hasznosításának befejezésétől számított 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságot értesíteni. Az értesítésben meg kell jelölni a haváriát okozó eseményt, a havária elhárítása érdekében megtett intézkedéseket, a haváriával érintett települést, azon belül a havária elhárítása miatt igénybe vett földrészletek beazonosításához szükséges adatokat.

(3)Az ingatlanügyi hatóság a

(2)bekezdésben meghatározott értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül helyszíni szemlét tart.

(4)Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül nem érintett termőföld eredeti állapotának helyreállítására vagy újrahasznosításra kötelezi

1. a)elemi csapás esetén a termőföld tulajdonosát vagy a tulajdonosokat együttesen, ha a földrészlet közös tulajdonban áll;
2. b)ipari szerencsétlenség esetén a káresemény okozóját.

(5)* Az eredeti állapot helyreállításának, vagy az újrahasznosítás elfogadásáról az ingatlanügyi hatóság határozatban rendelkezik.

(6)* A

(4)bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatban rendelkezni kell a havária elhárítása érdekében igénybe vett termőföldben okozott kár mértékéről. E bekezdés szerinti okozott kár az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztály és az újrahasznosított termőföld minőségi osztálya szerint számított földvédelmi járulék különbözete. Ha az újrahasznosítást követően művelés alól kivett terület marad vissza, akkor a kár mértéke erre a területre, az igénybevett termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálya szerint a termőföld végleges más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulék 100%-a. 14/E. § *

(1)A 14/D. §

(4)bekezdés a) pontja szerinti esetben a tulajdonos részére – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályai szerint – meg kell téríteni a havária elhárítása során a termőföldben a 14/D. § szerinti okozott kárt, továbbá a termőföld eredeti állapotának helyreállításával, illetve az újrahasznosításával kapcsolatosan felmerült igazolt költségeket.

(2)A kár és az igazolt költségek megtérítésével kapcsolatos eljárást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tulajdonos kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint folytatja le. A kárt és az igazolt költségeket a központi költségvetésbe befizetett földvédelmi járulékok terhére kell megtéríteni. A belterületbe vonás engedélyezésére vonatkozó külön szabályok * 15. §

(1)* A belterületbe vonás esetén a 9–13. §-ban foglaltakat az

(1a)–

(6)bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a)* A 13. §

(2)bekezdése nem alkalmazható, ha a belterületbe vonás iránti kérelem olyan földrészletet is tartalmaz, amelynek végleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság már engedélyezte, és az engedély időbeli hatálya még nem járt le.

(2)* Termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelemhez csatolni kell az érintett földrészletek helyrajzi számait, a területnagyságot, és a területfelhasználási célt tartalmazó képviselő-testületi döntést, valamint a településrendezési terv kivonatát. A kérelemben az önkormányzatnak nyilatkozatnia kell arról, miszerint a kérelemben megjelölt földrészletek a kérelemben megjelölt célra 4 éven belül ténylegesen felhasználásra kerülnek.

(3)* Külterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók a belterületbe.

(4)Belterületbe vonás iránti kérelem elbírálása során elutasítási ok lehet, ha a kérelemmel érintett termőföldek nem szomszédosak belterületi fölrészletekkel, továbbá a kérelmezett, az átlagosnál jobb minőségű termőföldek mellett gyengébb minőségű termőföldek is szomszédosak belterületi földrészletekkel. E bekezdés alkalmazása során szomszédos földrészleteknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választ el a belterülettől.

(5)* El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet,

1. a)* ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településrendezési tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez,
2. b)* ha az olyan területfelhasználási célra irányul, amely a település belterületén beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén megvalósítható,
3. c)* ha a kérelemben és a képviselő-testületi döntésben megjelölt földrészletek nem azonosak, vagy
4. d)* ha a kérelem benyújtását megelőzően az önkormányzat részére engedélyezett bármilyen célú belterületbe vonást engedélyező határozat alapján a tényleges felhasználásra 4 éven belül nem került sor, és az önkormányzat nem intézkedett a terület külterületbe visszacsatolása iránt.

(6)* Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése esetén a belterületbe vonás során, valamint zártkerti ingatlannak a belterületbe vonása során a

(2)bekezdés utolsó mondatát, a

(3)–

(5)bekezdés rendelkezéseit, továbbá a 11. §

(2)bekezdésének első mondatát nem kell alkalmazni.

(7)* Ha a földrészlet belterületbe vonási eljárásának a megindítását az önkormányzatnál természetes személy kezdeményezi saját tulajdonában álló ingatlana vonatkozásában abból a célból, hogy ezáltal saját, illetve közeli hozzátartozói lakhatása biztosítására szolgáló lakóépületet létesítsen, a belterületbe vonás során a 11. §

(2)bekezdésének első mondatában és az

(5)bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(8)* A

(7)bekezdésben foglalt esetben az ingatlan természetes személy tulajdonosának saját, illetve közeli hozzátartozóinak lakhatása szempontjából az építésügyi tárgyú jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

(9)* A belterületbe vonás

(7)bekezdésben rögzített esetében az önkormányzatnak – a

(2)bekezdésben foglaltakon túl – csatolnia a kell az ingatlan természetes személy tulajdonosának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát vagy annak másolatát arra vonatkozóan, hogy az érintett ingatlan a saját tulajdonában áll, és azon saját, illetve közeli hozzátartozói lakhatására kíván lakóépületet létesíteni.

(10)* Ha az ingatlan természetes személy tulajdonosa nem tesz eleget a

(9)bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltaknak, vele szemben a 24. §

(1)bekezdés f) pontja szerinti földvédelmi bírság kiszabásának van helye.

(11)* A

(10)bekezdés szerinti esetben a földvédelmi bírság mértéke az

1. melléklet 4.
2. pontjában meghatározott földvédelmi járulék ötszöröse. 15/A. § * Ha az ingatlanügyi hatóság a
3. §

(1a)bekezdésében meghatározott körülmény fennállása mellett a termőföld belterületbe vonását engedélyezi, ezen engedély véglegessé válása napjával a korábban kiadott végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat hatályát veszti, feltéve, hogy a 22. §

(4)bekezdés a) pontjában foglalt földvédelmi járulékfizetési kötelezettség esedékessége a belterületbe vonás engedélyezéséről szóló határozat meghozatalának napjáig nem állt be. A végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat hatályának megszűnéséről a belterületbe vonás engedélyezéséről szóló határozatban kell rendelkezni. 1. Cél-kitermelőhely, anyagnyerő hely és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó külön szabályok * 15/B. § *

(1)* A cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely létesítéséhez és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez (a továbbiakban együtt: cél-kitermelőhely) szükséges termőföld más célú hasznosításának engedélyezése esetén a 9–13. §-ban foglaltakat ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a)* Az

(1)bekezdés szerinti tevékenység céljára igénybe vett, majd újrahasznosított területekről az ingatlanügyi hatóság a 6. melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.

(2)A cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése iránti kérelmet a külön törvény szerinti építtető, az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó, és a bányavállalkozó (ezen alcímben a továbbiakban együtt: jogosult) nyújthat be. A kérelemnek – a 12. §

(1)bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell a tevékenység megszüntetését követően a terület helyreállításának, természeti környezetbe való visszahelyezésének tervezett módját.

(3)* Cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető, kivéve, ha a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával cél-kitermelőhely létesítése céljából az ásványi nyersanyag kitermelési, kinyerési, illetve a külfejtéses bányászati tevékenységgel érintett területet beruházási célterületté, vagy azt a beruházást, amelyre figyelemmel a célkitermelést végzik – a cél-kitermelőhellyel érintett termőföldterületek pontos lehatárolásával – nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházássá, a célkitermelést pedig ahhoz közvetlenül kapcsolódónak nyilvánította.

(3a)* A földvédelmi eljárás során a

(3)bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyása súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.

(4)* A

(3)bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén – a

(4a)bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – sem engedélyezhető a termőföld végleges más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljára, ha a kérelemmel érintett település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe.

(4a)* A

(4)bekezdés szerinti esetben akkor engedélyezhető a termőföld más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljára, ha a tevékenységgel érintett területet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánította.

(5)* Ha a végleges más célú hasznosítással érintett területet a jogosult a cél-kitermelőhely megszüntetése esetére irányadó szabályok alapján kiadott véglegessé vált határozat előírásainak megfelelően úgy állítja helyre, hogy ennek eredményeként a végleges más célú hasznosítással érintett terület egésze vagy annak egy része e törvény szerinti újrahasznosítása valósul meg, a jogosult köteles az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(6)* Az újrahasznosítás bejelentése esetén az eljárásra a 6/A. §

(1)–

(3)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 6/A. §

(3)bekezdése szerinti földvédelmi bírság kiszabásának nincs helye.

(7)* Az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozat alapján, annak véglegessé válását követő 60 napon belül, a jogosult kérheti az újrahasznosítás elfogadásáról rendelkező határozatban szereplő, az újrahasznosítást követően kialakult termőföldre, annak minősége és aranykorona-értéke alapján az

1. melléklet
2. pontja alapján kiszámított földvédelmi járulék 50%-ának megfelelő – de legfeljebb az adott területre korábban megfizetett földvédelmi járulék összegével azonos összegű – pénzösszeg megfizetését, feltéve, hogy a jogosult a cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban a végleges más célú hasznosításért megállapított földvédelmi járulékot maradéktalanul megfizette. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelem benyújtható elektronikus formában a földvédelmi eljárások lefolytatását támogató informatikai rendszerben vagy papíralapon annál az ingatlanügyi hatóságnál, amely az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri. Kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezésére vonatkozó különös szabályok * 15/C. § *

(1)A 9–13. §-ban foglaltakat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)A 13. §

(2)bekezdése nem alkalmazható, ha a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem (a továbbiakban: kisajátítási célú kérelem) olyan földrészletet is tartalmaz, amely – a kisajátítási célú kérelemmel érintett – területének a végleges vagy időleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság már engedélyezte, és az engedély időbeli hatálya még nem járt le.

(3)* Ha ugyanazon földrészletnek azonos területére kisajátítási célú kérelem, valamint egyéb, végleges vagy időleges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem (ezen alcímben a továbbiakban: egyéni kérelem) is benyújtásra került, és az egyéni kérelmet az ingatlanügyi hatóság még nem bírálta el, az egyéni kérelemre induló eljárást az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem tárgyában született döntés véglegessé válásáig felfüggeszti.

(4)* Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást engedélyezi, az egyéni kérelmet a kisajátítási célú kérelemre tekintettel az ingatlanügyi hatóság elutasítja. Az ingatlanügyi hatóság az egyéni kérelem elutasításáról szóló döntésével egyidejűleg intézkedik az eljárás megindításáért befizetett igazgatási szolgáltatási díjnak az egyéni kérelmet benyújtó kérelmező részére történő visszafizetéséről, továbbá a döntésében tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy ha a kisajátítási eljárásban a kisajátítás iránti kérelmet elutasító véglegessé vált döntés születik, nincs akadálya annak, hogy az egyéni kérelmező a más célú hasznosítás iránti kérelmét ismételten benyújtsa.

(5)* Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelmet elutasítja, az egyéni kérelmet a kisajátítási célú kérelem elutasításáról szóló véglegessé vált döntés meghozatalát követően haladéktalanul elbírálja. Beruházási célterületté nyilvánítás tárgyában hozott kormányhatározat és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás tárgyában hozott kormányrendelet deregulálását követő eljárás * 15/D. § *

(1)Ha a Kormány a beruházási célterületté nyilvánítás tárgyában hozott határozatát (a továbbiakban: kormányhatározat) részben vagy teljesen visszavonja, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás tárgyában hozott rendeletét (a továbbiakban: kormányrendelet) részben vagy teljesen hatályon kívül helyezi, a földügyért felelős miniszter jelzése alapján az ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt a 17. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kötelezi azon ingatlanok vonatkozásában,

1. a)amelyeken a kormányhatározat alapján kiadott, végleges más célú hasznosítás tárgyában hozott engedély alapján a beruházás a határozat véglegessé válását követő 5 éven belül nem valósul meg, vagy amelyekre a beruházás megvalósításához nem volt szükség, és az adott ingatlan természetbeni állapota alapján termőföldnek minősül, vagy
2. b)amelyek a kormányrendeletben szerepelnek, és a kormányrendelet kihirdetése óta több mint tíz év eltelt anélkül, hogy a beruházás megvalósult volna az adott, természetbeni állapota alapján termőföldnek minősülő ingatlanon.

(2)E § alkalmazásában a beruházás akkor tekintendő megvalósultnak, ha az ingatlan művelési ága tekintetében a beruházás rendeltetésének megfelelő kivett megnevezés az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre került.

(3)Az igénybevevő az eredeti állapot helyreállítását a 17. §

(2)bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóságnak bejelenti.

(4)A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart.

(5)Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról szóló határozatában földvédelmi bírság és földvédelmi járulék kiszabását mellőzi. Az eredeti állapot helyreállításának el nem fogadása esetén az ingatlanügyi hatóság újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő. Más célú hasznosítás engedély nélkül 16. § *

(1)A termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, ha

1. a)a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy
2. b)az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet.

(1a)* A zártkerti ingatlannak minősülő termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jelzéssel élhet az ingatlanügyi hatóság felé. Az ingatlanügyi hatóság a jegyző jelzésére az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt hivatalból eljárást indít és az eljárás eredményéről a jegyzőt tájékoztatja.

(2)* Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az ingatlanügyi hatóságnak az igénybevevővel szemben kell lefolytatnia. Ellenkező bizonyításig igénybevevőnek a termőföld földhasználati nyilvántartásba bejegyzett használója minősül. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, igénybevevőnek a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni.

(3)* Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, és az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett terület földhasználója a földhasználati nyilvántartás adatai alapján egyértelműen nem állapítható meg, úgy valamennyi földhasználót igénybevevőnek kell tekinteni. Ha a földrészletnek bejegyzett földhasználója nincs, és az érintett földrészlet közös tulajdonban áll valamennyi tulajdonost, vagy azon több személy haszonélvezeti joga áll fenn, valamennyi haszonélvezőt igénybevevőnek kell tekinteni.

(4)* Az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosításra vonatkozó eljárás megindításáról szóló értesítésben felhívja a

(2)–

(3)bekezdés szerint igénybevevőnek minősülő személy figyelmét az

(5)–

(12)bekezdésben foglaltakra.

(5)* A

(2)–

(3)bekezdés szerint igénybevevőnek minősülő személy az eljárás során igazolhatja, hogy a termőföldnek nem a tényleges igénybevevője és nyilatkozhat az igénybevevő személyéről.

(6)* Ha az igénybevevő személyének megállapítása eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, az igénybevevő személyét a

(2)és

(3)bekezdés szerint kell megállapítani.

(7)* Az igénybevevőt a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság a

(8)bekezdésben, vagy a 17. §

(1d)bekezdésben meghatározott kérelemre a végleges más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul (a továbbiakban: utólagos hozzájárulás). Az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld végleges más célú hasznosítás folytatásához adott utólagos hozzájárulása a termőföld végleges más célú hasznosítására kiadott engedélynek minősül.

(8)* Az igénybevevő a végleges más célú hasznosítás utólagos hozzájárulása iránti kérelmét a

(4)bekezdésben meghatározott értesítés közlésétől számított 15 napon belül terjesztheti elő.

(9)* A végleges más célú hasznosítás utólagos hozzájárulása iránti kérelem előterjesztése esetén, ha az igénybevevő nem a tulajdonos, vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező, az ingatlanügyi hatóság – a

(10)bekezdésben meghatározott eset kivételével – nyilatkozattételre hívja fel a tulajdonost vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt arról, hogy a termőföld végleges más célú hasznosításához hozzájárul-e. A tulajdonosi vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére. Közös tulajdonban lévő termőföld esetén valamennyi tulajdonostárs, több haszonélvező esetén valamennyi haszonélvező egyhangú hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

(10)* Engedély nélkül létesített cél-kitermelőhely esetében az ingatlanügyi hatóság a cél-kitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó végleges határozat beszerzése érdekében megkeresi a bányafelügyeletet. A végleges határozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére.

(11)* Az igénybe vevőt az ingatlanügyi hatóság a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kötelezi, ha az engedély nélküli igénybevétel megvalósításától az engedély nélküli más célú hasznosítás iránti eljárás megindításáig 10 év még nem telt el és a) a

(12)bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, b) a tulajdonos, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező a

(9)bekezdésben foglalt felhívás ellenére nem nyilatkozik, és a tulajdonosi vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot az igénybe vevő sem nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz, vagy c) * az engedély nélkül létesített cél-kitermelőhely esetében nem áll rendelkezésre a cél-kitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó véglegessé vált határozat.

(11a)*

(11b)* Nincs helye a

(11)bekezdés szerinti eredeti állapot helyreállításra kötelezésnek, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított 3 év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(11c)* Ha a

(11)bekezdés szerinti 10 éves időtartam eltelt és a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésének nincs helye, az ingatlanügyi hatóság megállapítja az engedély nélküli más célú hasznosítás tényét, és az igénybevevőt a 24. §

(3b)bekezdésének figyelembevételével földvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(11d)* Az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a

(11)bekezdés szerinti 10 éves időtartam eltelt, a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésének nincs helye és a 24. §

(3a)és

(3b)bekezdésének figyelembevételével földvédelmi bírság kiszabására sincs lehetőség.

(12)* Az igénybevevőnek a

(8)bekezdésben meghatározott kérelme alapján a termőföld végleges más célú hasznosításának utólagos hozzájárulására akkor kerülhet sor, ha a más célú hasznosítás előzetes engedélyezésének a 11. §-ban és a 15/B. §

(3)bekezdésben meghatározott feltételei – a 16/A. §

(4)bekezdésben meghatározott eset kivételével – egyébként fennállnak. 16/A. § *

(1)* Ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárás során megállapítja, hogy a kérelem (ide nem értve a kisajátítási célú kérelmet) tárgyát képező földrészlet teljes területén vagy annak egy részén engedély nélküli más célú hasznosításra került sor, a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, és megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.

(2)*

(2a)*

(3)* Ha az engedély nélküli más célú hasznosításra olyan földrészleten került sor, amelyre kisajátítási célú kérelmet nyújtanak be, az ingatlanügyi hatóság az

(1)és

(2)bekezdéstől eltérően az engedély nélküli más célú hasznosítás tényére tekintet nélkül dönt a kisajátítási célú kérelemről. Ez esetben az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást felfüggeszti a kisajátítási célú kérelem tárgyában született döntés véglegessé válásáig.

(4)* Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást engedélyezi, az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban a 17. §

(1a)bekezdésben meghatározottak szerint az eredeti állapot helyreállításáról kell rendelkezni.

(5)* Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelmet végleges döntéssel elutasítja, az erről szóló véglegessé vált döntés meghozatalát követően az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt az eljárást megindítja, illetve továbbfolytatja. 16/B. § * 17. § *

(1)* Az eredeti állapot helyreállítását – határidő vagy határnap megjelölésével – az ingatlanügyi hatóság határozattal rendeli el, és a határozatban foglaltak végrehajtását helyszíni szemle keretében ellenőrzi.

(1a)* Az

(1)bekezdéstől eltérően, ha az engedély nélküli más célú hasznosításra olyan földrészleten került sor, amelyre kisajátítási célú kérelmet nyújtottak be, és az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást végleges döntéssel engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának teljesítését határidő vagy határnap megjelölése nélkül, a kisajátítási eljárás eredményétől függő hatállyal rendeli el.

(1b)* Ha a kisajátítás elrendeléséről véglegessé vált döntés született, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló

(1a)bekezdése szerinti határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg kötelezi az igénybevevőt az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a földvédelmi járulék és földvédelmi bírság megfizetésére.

(1c)* Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító véglegessé vált döntés született, az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg a) az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló

(1a)bekezdése szerinti határozatát hatályában fenntartja és határidő vagy határnap megjelölésével elrendeli az eredeti állapot helyreállítását, vagy b) * az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló

(1a)bekezdése szerinti határozatát is hatályon kívül helyezi, és dönt az utólagos hozzájárulásról.

(1d)* Az utólagos hozzájárulás megadására a 16. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy az utólagos hozzájárulás iránti kérelmet az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló

(1a)bekezdés szerinti határozat közlését követő 15 napon belül kell benyújtani.

(1e)* Az

(1)bekezdésben és az

(1c)bekezdés a) pontjában meghatározott határozatban elő kell írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását az 50. §

(2)bekezdés d) pontjában foglalt talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.

(2)* Az igénybevevő az eredeti állapot helyreállítását – annak elvégzését követő 8 napon belül – köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. E kötelezettség teljesítését az eredeti állapot helyreállítását elrendelő határozatban kell előírni.

(3)* A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart.

(4)Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén földvédelmi bírság és a termőföld más célú hasznosításáért járó földvédelmi járulék megfizetésére kötelezi az igénybevevőt. Az eredeti állapot helyreállításának el nem fogadása esetén újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő.

(5)* Az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosításhoz való utólagos hozzájárulásával egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és földvédelmi bírságról.

(6)* Az ingatlanügyi hatóság engedélye nélkül létesített cél-kitermelőhelyhez való utólagos hozzájárulás esetében a 15/B. §

(5)és

(6)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 17/A. § *

(1)Kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházás területével szomszédos területen, valamint e területtel szomszédos további területeken történt engedély nélküli más célú hasznosítás következtében a kizárólag a tulajdonosi, illetve haszonélvezői hozzájárulás hiánya miatt termőföld eredeti állapot helyreállításának elrendelése esetén az igénybevevő kérelmezheti a termőföld eredeti állapotba való helyreállítására kötelező határozat hatályon kívül helyezését, ha e szomszédos területet vagy területeket a) ugyanabból a közérdekű célból kisajátították, vagy e célból elidegenítették, és b) a közérdekű célból történő kisajátítás, vagy e célból történő elidegenítés óta nem telt el egy év.

(2)Az

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában foglaltakat az igénybevevőnek a termőföld eredeti állapotba való helyreállítására kötelező határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelme benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia.

(3)Az

(1)bekezdésben foglaltak fennállása esetén az ingatlanügyi hatóság – a termőföld más célú hasznosításához való hozzájárulás megadására irányuló eljárás lefolytatása nélkül – az eredeti állapot helyreállítására kötelező határozatának hatályon kívül helyezése mellett az engedély nélkül igénybevett termőföld más célú hasznosításának folytatásához hozzájárul, valamint rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról. 17/B. § *

(1)Ha az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a termőföld eredeti állapotának helyreállítását már elrendelte, de az igénybevevő a helyreállítást még nem végzete el vagy a 17. §

(2)bekezdése szerint a helyreállítás elvégzését még nem jelentette be, és az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett termőföldre időközben benyújtott kisajátítási célú kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítást engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság a termőföld eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatának a teljesítését a kisajátítási eljárás eredményétől függő hatályúvá módosítja.

(2)* Ha a kisajátítás elrendeléséről véglegessé vált döntés született, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló

(1)bekezdése szerinti határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg kötelezi az igénybevevőt az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a földvédelmi járulék és földvédelmi bírság megfizetésére.

(3)* Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító véglegessé vált döntés született, az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, valamint ezzel egyidejűleg az eredeti állapot helyreállítása teljesítésének függő hatályú elrendeléséről szóló

(1)bekezdése szerinti határozatát hatályában fenntartja és határidő vagy határnap megjelölésével elrendeli az eredeti állapot helyreállítását. 17/C. § * Ha az igénybevevő a 17. §

(2)bekezdése alapján az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt elrendelt termőföld eredeti állapota helyreállításának elvégzését bejelentette, és a helyreállítás elfogadásáról az ingatlanügyi hatóság még nem döntött, azonban az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett termőföldre időközben benyújtott kisajátítási célú kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítást engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság a 17. §

(2)bekezdése szerinti bejelentés alapján – a 17. §

(4)bekezdéstől eltérően – a termőföld eredeti állapota helyreállításának elfogadásáról szóló döntést hoz. Az eredeti állapot helyreállítása végrehajtásának szabályai * 17/D. § *

(1)Ha a kötelezett a termőföld eredeti állapotát nem állítja helyre az ezt elrendelő véglegessé vált ingatlanügyi hatósági határozatban (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: végleges határozat) előírt határidőben, és ezért az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) szerint az állami adó- és vámhatóság foganatosítja a végrehajtást, a 14. §

(5)–

(7)bekezdésében, a 14/A. §

(9)bekezdés a) pontjában, a 17. §

(1)és

(4)bekezdésében, a 22. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pont
3. ca)alpontjában, valamint a 24. §

(2)bekezdés a) pontjában foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának a végleges határozatában előírt módon történő teljesítését az állami adó- és vámhatóság az Avt. szerinti értesítése alapján – az értesítést követő 15 napon belül – megtartott helyszíni ellenőrzés alapján állapítja meg.

(3)Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés során tett megállapításairól feljegyzést készít, és azt a helyszíni ellenőrzést követő 8 napon belül átadja az állami adó- és vámhatóság részére.

(4)Ha az ingatlanügyi hatóság azt állapítja meg, hogy az eredeti állapot helyreállítására nem a végleges határozatban előírtaknak megfelelően került sor, a feljegyzésnek tartalmaznia kell az elvégzendő szükséges további cselekmények leírását és a teljesítési határidőre vagy határnapra vonatkozó javaslatot.

(5)Ha a végrehajtási eljárásban a végleges határozatban előírtak szerint sor kerül az eredeti állapot helyreállására, az ingatlanügyi hatóság az állami adó- és vámhatóságnak az Avt.

1. §-a szerinti jegyzőkönyve alapján – a jegyzőkönyv közlését követő 8 napon belül – rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és – ha e törvény úgy rendelkezik – a földvédelmi bírság megfizetéséről. A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja *
2. § *

(1)* A kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért – ideértve az ingatlanügyi hatóságnak a jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2)Az újrahasznosítási eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. 19-

1. § * A FÖLDVÉDELMI JÁRULÉK ÉS BÍRSÁG A földvédelmi járulék
2. §

(1)A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot (a továbbiakban: járulék) kell fizetni.

(2)A járulék mértékét e törvény 1. melléklete tartalmazza.

(3)* Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását

1. a)talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása,
2. b)* meder rekonstrukciója, fejlesztése, üzemeltetése, vagy fenntartása, továbbá a védekezést követő helyreállítása,
3. c)közüzemi lakossági ivóvízellátást, valamint szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló műtárgyak és azok védőterülete létesítése,
4. d)védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére, jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása,
5. e)legfeljebb 2 hektár területnagyságú termőföld igénybevételével járó állami vagy önkormányzati szociális intézmény, egészségügyi- és sportlétesítmény építése, temető létesítése, bővítése,
6. f)*
7. g)* időleges más célú hasznosításként az engedélyben szereplő termőföldön történő felhasználásra kerülő komposzt előállítására irányuló mezőgazdasági komposztálási tevékenység,
8. h)belterületbe vonás esetén állami, önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása,
9. i)belterületbe vonás esetén új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,
10. j)* termálvíz-hasznosító létesítményekből kibocsátott használt termálvizek átmeneti tározására és természetközeli tisztítására szolgáló – lehetőség szerint többcélú – állandó jellegű tározók létesítése és bővítése,
11. k)*
12. l)*
13. m)* kis teljesítményű erőmű építése,
14. n)* állandó jellegű növényház létesítése céljából engedélyezi.

(3a)* A

(3)bekezdésben foglaltakon túl nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását

1. a)* a külön jogszabály szerinti ügyfél-nyilvántartásban regisztrált mezőgazdasági termelő természetes személy tulajdonos (haszonélvező) és a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználó részére, mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, legfeljebb 1000 m2 területnagyságú területre,
2. b)természetes személy tulajdonos (haszonélvező) részére, legfeljebb 400 m2 nagyságú területre engedélyezi.

(3b)* A

(3a)bekezdésben meghatározott járulékmentesség nem illeti meg a természetes személy tulajdonost (haszonélvezőt), abban az esetben, ha a földrészleten engedély nélküli más célú hasznosítást valósított meg.

(3c)* A

(3a)bekezdésben meghatározott járulékmentesség a tulajdonost (haszonélvezőt) – közös tulajdonban álló földrészlet esetén egy tulajdonostársat – vagy a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználót csak egyszer illeti meg. Ezen a címen – 10 éven belül – ismételt járulékmentesség tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonost, illetve az új haszonélvezőt, továbbá a földhasználó személyében bekövetkező változás esetén az új földhasználót nem illeti meg, továbbá a földrészlet megosztásával nem nyílik meg ismételten e címen a járulékmentesség.

(3d)* A

(3)bekezdés j) pontjában meghatározott járulékmentesség megállapításához az ingatlanügyi hatóság a végleges vízjogi létesítési engedély beszerzése érdekében megkeresi a vízügyi hatóságot annak megállapítása érdekében, hogy a járulékmentesség alapjául szolgáló, a végleges más célú hasznosítás iránti kérelemben megjelölt cél, az igénybevétellel érintett terület és annak nagysága megegyezik-e a végleges vízjogi létesítési engedélyben foglaltakkal. A végleges határozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére. Eltérés esetén az igénybevevőt járulékmentesség nem illeti meg.

(4)A

(3)bekezdés a) pontjában meghatározott talajvédelmet szolgáló létesítménynek minősül: a meliorációs tervekben előirányzott munkálat, létesítmény, valamint a káros belvizek elvezetését szolgáló csatorna és vízfolyás létesítése.

(5)* A

(3)bekezdés e) pontjában meghatározott intézmény, létesítmény építése céljára engedély akkor adható, ha az engedély jogosultja írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az építményt a használatbavételi engedély véglegessé válásának napjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra használja.

(6)* Az

(5)bekezdésben szereplő engedély jogosultja köteles kérni – az építmény (létesítmény) végleges használatbavételi engedélye véglegessé válása napjától számított 30 napon belül –, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jegyezzék fel a terület hasznosításának az engedélyben meghatározott korlátozása tényét. E kötelezettség megszegése, továbbá az engedélytől eltérő hasznosítás esetén a járulékot utólag, az engedélyező határozat véglegessé válása napjától számított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres nagyságú kamatával növelt összegben kell megfizetni.

(7)Az

(5)bekezdésben szereplő engedély jogosultja az

(5)bekezdésben foglalt határidő leteltével köteles kérni az ingatlanügyi hatóságnál a

(6)bekezdés szerinti korlátozás tényének törlését az ingatlan-nyilvántartásból.

(8)*

(9)* Ha a más célú hasznosítás iránti kérelemben szereplő terület nagysága a

(3)bekezdés e) pontjában, valamint a

(3a)bekezdésben meghatározott területnagyságot meghaladja, a kérelemben foglaltak engedélyezése esetén az egész területnagyság után ki kell szabni a járulékot.

(10)* Az ingatlanügyi hatóság a járulékmentességről – a földrészlet és az engedély jogosultjának a határozatban szereplő adatairól – a járulék utólagos kiszabása céljából nyilvántartást vezet. 21/A. § * Az ingatlanügyi hatóság a 21. §

(3)bekezdésben meghatározott járulékmentes más célú hasznosítások megvalósítását köteles ellenőrizni. Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az igénybevevő a járulékmentes más célú hasznosítástól eltérő célra vette igénybe a termőföldet, az ingatlanügyi hatóság a 16. §

(1)bekezdés b) pontja szerint jár el. 22. §

(1)* A járulék összegének megállapításáról

1. a)a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről,
2. b)időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállításnak elfogadásáról,
3. c)engedély nélküli más célú hasznosítás esetén
4. ca)az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról,
5. cb)* az utólagos hozzájárulásról vagy
6. cc)a 17. §

(1b)bekezdésében és a 17/B. §

(2)bekezdésében meghatározott döntésről szóló határozatban kell rendelkezni.

(2)*

(3)A járulék megfizetésére – a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve – az igénybevevőt kell kötelezni. Termőföld belterületbe vonása miatt a járulékfizetési kötelezettség az önkormányzatot terheli.

(4)A járulék teljes összegének megfizetése

1. a)végleges más célú hasznosítás esetén – a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve – az igénybevétel megkezdése napján,
2. b)* termőföld belterületbe vonásának engedélyezése esetén, illetőleg engedély nélküli más célú hasznosítás esetén az engedélyező, illetőleg az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetve a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozat véglegessé válását követő 30 napon belül,
3. c)* időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozat véglegessé válását követő 30 napon belül,
4. d)* a 14. §

(9)bekezdésében meghatározott esetben a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat véglegessé válását követő 30 napon belül esedékes.

(4a)* Ha az ingatlanügyi hatóság a 15. §

(1a)bekezdésében meghatározott körülmény fennállása mellett a termőföld belterületbe vonását engedélyezi, és az erről szóló határozat meghozatalának napjáig a korábban kiadott végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat alapján a 22. §

(4)bekezdés a) pontjában foglalt földvédelmi járulékfizetési kötelezettség esedékessége már beállt, a belterületbe vonás miatt a földvédelmi járulék összegét a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése miatt kiszabott véglegessé vált határozatban megállapított földvédelmi járulék összegével csökkentett mértékben kell megállapítani.

(5)A járulék fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető.

(6)* Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósult meg, és a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya már lejárt, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított 4 éven belül a járulékkülönbözet visszafizetését kérheti az igénybevevő. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelem benyújtható elektronikus formában a földvédelmi eljárások lefolytatását támogató informatikai rendszerben vagy papíralapon annál az ingatlanügyi hatóságnál, amely az engedélyről szóló határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.

(6a)* Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósult meg, és a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya még nem járt le, az igénybevevő a

(6)bekezdésben meghatározottak szerint kérheti a járulékkülönbözet visszafizetését, azzal, hogy a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az engedélyezett, de más célra nem hasznosított termőföld más célú hasznosításának jogosultságáról lemond.

(7)* A

(6)és a

(6a)bekezdés alkalmazásában a más célú hasznosítást akkor lehet megvalósítottnak tekinteni, ha a más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló véglegessé vált határozattal érintett termőföld területe az ingatlan-nyilvántartás alapján már nem minősül termőföldnek.

(8)* Ha a termőföld más célú hasznosításáról szóló engedélynek a 13. §

(1)bekezdése alapján az időbeli hatálya lejárt, vagy az engedély hatályon kívül helyezésére került sor, azonban

1. a)az engedélyező határozatban megállapított földvédelmi járulékot a fizetésre kötelezett befizette, és
2. b)a termőföld
3. ba)igénybevételére, illetve
4. bb)* belterületbe vonás engedélyezése esetén a fekvéshatár-változásnak, beruházási terület, illetve beruházási célterület céljára történő engedélyezés esetén a művelésiág-változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére nem került sor, a földvédelmi járulékot megfizető személy, szervezet, vagy ezek jogutóda a járulék összegének visszafizetését az engedély hatályának lejárta napját követő 1 éven belül kérheti. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelem benyújtható elektronikus formában a földvédelmi eljárások lefolytatását támogató informatikai rendszerben vagy papíralapon annál az ingatlanügyi hatóságnál, amely az engedélyről szóló határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri. * 23. §

(1)A járulék felét kell fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelően

1. a)*
2. b)haltenyésztésre is alkalmas víztározó létesítésére hasznosítják.

(2)A járulék 50 százalékkal növelt összegét kell megfizetni, ha öntözésre, illetőleg talajvédelmi létesítményekkel berendezett termőföldet hasznosítanak más célra.

(3)* A földvédelmi bírság 24. §

(1)* Földvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni az, aki

1. a)elmulasztja
2. aa)a termőföld hasznosításával kapcsolatos általános vagy ideiglenes hasznosítási,
3. ab)a mellékhasznosítási,
4. ac)az újrahasznosítási kötelezettségét;
5. b)elmulasztja
6. ba)a művelési ág megváltozásának,
7. bb)a más célú hasznosítás megkezdésének,
8. bc)a tervezett újrahasznosítás,
9. bd)az újrahasznosítás elvégzésének,
10. be)az eredeti állapot helyreállítása elvégzésének bejelentését;
11. c)az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóság jóváhagyása nélkül valósította meg;
12. d)az ingatlanügyi hatóság felhívására nem csatolja be a 6/A. §

(1)bekezdésében meghatározott dokumentumokat;

1. e)az időleges más célú hasznosítást követően a termőföldet
2. ea)az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként teszi termelésre alkalmassá;
3. eb)a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá;
4. f)a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra;
5. g)* a 10. §

(2b)bekezdésében és 14. §

(1b)bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja; h) * az ingatlanügyi hatóság felhívására a 14. §

(3a)bekezdésében meghatározott nyilatkozatot határidőben nem nyújtja be.

(2)* Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a bírság megállapításáról

1. a)az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról,
2. b)* az utólagos hozzájárulásról,
3. c)* a 17. §

(1b)bekezdésében és a 17/B. §

(2)bekezdésében meghatározott döntésről, vagy, d) * a 16. §

(11c)bekezdésében meghatározott döntésről szóló határozatban kell rendelkezni.

(3)A bírság – a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alóli felmentés és az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld továbbhasznosításához történő hozzájárulás esetét kivéve – ismételten is kiszabható.

(3a)* Nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított 1 év, illetve – a

(3b)bekezdés kivételével – a cselekmény elkövetésétől számított 5 év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

(3b)* Az

(1)bekezdés f) pontja alapján nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a 16. §

(11)bekezdése szerinti elévülési időtartam elteltétől számított öt év eltelt.

(4)* Az

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontja, valamint
4. b)pont
5. ba)alpontja szerinti földvédelmi bírságot a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval szemben kell kiszabni. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezővel szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, vagy az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének a kötelezettsége a földhasználókat vagy a tulajdonosokat, illetve haszonélvezőket egyetemlegesen terheli.

(5)* Az

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontja,
3. b)pont bb)–
4. be)alpontja, valamint a c)–
5. g)pontja szerinti földvédelmi bírságot az igénybevevővel szemben kell kiszabni. Ha az igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárás eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, az igénybevevő személyének megállapítására a 16. §

(2)és

(3)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha több igénybevevő van, a földvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége az igénybevevőket egyetemlegesen terheli. 25. §

(1)A bírság mértékét e törvény 2. melléklete tartalmazza.

(2)* A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni. 25/A. § * Kizárt a figyelmeztetés alkalmazása a) a 24. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjában meghatározott esetekben, ha az időszerű mezőgazdasági munkák már nem pótolhatóak;
4. b)a 24. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bc)és
3. bd)alpontjában, valamint
4. c)pontjában meghatározott esetben, ha az újrahasznosítás már megvalósult a mulasztásnak az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásának időpontjában;
5. c)a 24. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)és
3. be)alpontjában,
4. e)pont
5. ea)alpontjában, valamint
6. f)pontjában meghatározott esetben. A földvédelmi járulékra és földvédelmi bírságra vonatkozó közös szabályok 26. §

(1)* A járulékot és a bírságot a termőföld fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal e célra létrehozott központosított beszedési számlájára kell befizetni.

(2)* A járulék a központi költségvetést illeti meg.

(3)*

(4)* Az ingatlanügyi hatóság a kiszabott földvédelmi járulékokról és bírságokról a 26/A. §-ban meghatározott nyilvántartást vezet (a továbbiakban: földvédelmi nyilvántartás).

(4a)* A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a

(4)bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséhez a földügyért felelős miniszter hozzájárulása szükséges. A törléshez az ingatlanügyi hatóság kérelme alapján a földügyért felelős miniszter akkor járulhat hozzá, ha

1. a)a fizetésre kötelezett szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy
2. b)* az adóhatóság igazolása alapján a határidőre meg nem fizetett járulék- és bírságtartozás miatt a fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárásban
3. ba)az eljárás nem vezetett eredményre,
4. bb)a végrehajtáshoz való jog elévült, vagy
5. bc)a tartozást az adóhatóság elengedte.

(4b)* Az ingatlanügyi hatóságnak a

(4a)bekezdés szerinti kérelméhez csatolnia kell a törlés feltételeinek fennállását igazoló okiratokat.

(4b)*

(5)* Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a) a 15/B. §

(7)bekezdése szerinti esetben és az ott meghatározott határozatban a járulék 50%-ának megfelelő összeg megfizetése, b) a járuléknak a 22. §

(6),

(6a)és

(8)bekezdésén alapuló visszafizetése iránti kérelemről – a

(7)bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a földügyért felelős miniszter dönt.

(5a)* A

(4a)és

(5)bekezdés szerinti eljárásokban nincs helye sommás eljárásnak.

(6)* Ha a kérelem nem felel meg a 15/B. §

(7)bekezdésében, illetve a 22. §

(6),

(6a)vagy

(8)bekezdésében foglalt követelményeknek, és a hiányosság pótolható, az ingatlanügyi hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.

(7)* A kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
2. §-a szerinti visszautasításáról – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem a 15/B. §

(7)bekezdésében, illetve a 22. §

(6)vagy

(8)bekezdésében meghatározott határidőn túl került benyújtásra –, továbbá ha a kérelmező a

(6)bekezdésben meghatározott esetben a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, vagy az Ákr. szerinti egyéb megszüntetési ok felmerülése esetén az eljárás megszüntetéséről az ingatlanügyi hatóság hoz döntést.

(8)* A 15/B. §

(7)bekezdésében, illetve a 22. §

(6),

(6a)vagy

(8)bekezdésében meghatározottaknak megfelelő adattartalmú kérelem beérkezését, illetve a hiányosan benyújtott kérelem esetén a hiánypótlás határidőben történő teljesítését követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart a a) 15/B. §

(7)bekezdésén alapuló kérelem esetén az újrahasznosítás elfogadásáról, b) 22. §

(6)és

(6a)bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről, c) 22. §

(8)bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló véglegessé vált határozatban szereplő földrészleteken.

(9)* A helyszíni szemlét követő 15 napon belül az ingatlanügyi hatóság a kérelmet – a

(10), illetve a

(11)bekezdésben meghatározott mellékletekkel együtt – felterjeszti döntésre a földügyért felelős miniszter részére.

(10)* Az

(5)bekezdés

1. a)pontja szerinti kérelem esetében a kérelem felterjesztéséhez csatolni kell:
2. a)a cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban
3. aa)a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező végleges határozat hitelesített másolatát;
4. ab)a végleges más célú hasznosításért megállapított járulék megfizetését igazoló okiratot;
5. b)az újrahasznosítás elfogadásáról szóló végleges ingatlanügyi hatósági határozat hitelesített másolatát, és
6. c)az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv hitelesített másolatát.

(11)* Az

(5)bekezdés

1. b)pontja szerinti kérelem esetében a felterjesztéshez csatolni kell:
2. a)* a járulék megfizetését igazoló okiratot;
3. b)* a 22. §

(6)és

(6a)bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről, a 22. §

(8)bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló, valamint a más célú hasznosítási engedélyt hatályon kívül helyező véglegessé vált határozat hitelesített másolatát; c) * az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv hitelesített másolatát.

(12)* Ha a miniszter az

(5)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában meghatározott kérelemnek helyt ad, a kifizetést átutalással kell teljesíteni. 26/A. § *

(1)Az ingatlanügyi hatóság a földügyi szakigazgatás információs rendszerében egységes nyilvántartásként vezeti a 21. §

(10)bekezdés, valamint a 26. §

(4)bekezdés szerinti földvédelmi nyilvántartást.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

1. a)a járulékmentességet élvező, valamint a járulék és bírság megfizetésére kötelezett igénybevevő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: igénybevevő)
2. aa)* természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, és 2026. december 31-ig a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy személyi azonosítóját,
3. ab)* nem természetes személy megnevezését, adószámát, statisztikai azonosítóját, székhelyét, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszámát;
4. b)az érintett földrészlet(
5. ek)megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám);
6. c)a más célú hasznosítással érintett területet földrészletenkénti, azon belül művelési ág és minőségi osztály szerinti bontásban;
7. d)a járulékmentességet, illetve a fizetési kötelezettséget megállapító határozat számát és véglegessé válásának időpontját;
8. e)a járulékmentesség, illetve a fizetési kötelezettség megállapításának alapjául szolgáló eljárás megnevezését;
9. f)a fizetési kötelezettség típusát és a fizetendő összeget, járulékmentesség esetén a mentességet megalapozó igénybevétel megnevezését;
10. g)a termőföld más célú hasznosítása megkezdésének napját;
11. h)a fizetési határidőt;
12. i)a befizetés időpontját;
13. j)fizetési kötelezettség elmaradása esetén a végrehajtási eljárás megindításának napját;
14. k)mentesség esetén annak feltüntetését, ha a 21/A. § szerinti eljárás lefolytatására került sor.

(2a)* Az ingatlanügyi hatóság az

(1)bekezdés szerinti nyilvántartáson kívül külön nyilvántartást vezet az általa lefolytatott földvédelmi eljárásokban kiadott

1. a)végleges más célú hasznosítást engedélyező határozattal érintett, vagy
2. b)engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban kiadott utólagos engedélyben szereplő termőföldekről minőségi osztály szerinti bontásban, a 4. melléklet szerinti adattartalommal.

(2b)* Az ingatlanügyi hatóság az

(1)és a

(2a)bekezdés szerinti nyilvántartásokon kívül külön nyilvántartást vezet az általa lefolytatott földvédelmi eljárásokban kiadott időleges más célú hasznosítást engedélyező határozatokról az 5. melléklet szerinti adattartalommal.

(3)A nyilvántartásba bejegyzett igénybevevő azonosítása céljából az ingatlanügyi hatóság jogosult kezelni az igénybevevőnek a

(2)bekezdés a) pontjában meghatározott adatait.

(4)Az ingatlanügyi hatóság jogosult a járulék és bírság nyilvántartás vezetése céljából

1. a)az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdonilap-másolat adatainak,
2. b)a földhasználati nyilvántartásból a földhasználatilap-másolat adatainak felhasználására.

(5)* Az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől természetes személyazonosító adatok, 2026. december 31-ig személyi azonosító és lakcím alapján a természetes személy igénybevevő azonosításához díjmentesen igényelheti a

(2)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában foglalt adatokat.

(5a)* Az ingatlanügyi hatóság a cégnyilvántartásból a cég megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója és cégjegyzékszáma alapján a nem természetes személy igénybevevő azonosításához díjmentesen igényelheti a

(2)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjában foglalt adatokat.

(6)Az ingatlanügyi hatóság a

(4)bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett, illetve lekérdezett adatokat kizárólag az e törvényben meghatározott feladatának ellátásához használhatja fel.

(7)Az ingatlanügyi hatóság a

(2)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti adatokat a Földforgalmi tv. 27. §

(2)bekezdésében és 53. §

(1)bekezdésében meghatározott ellenőrzési kötelezettség teljesíthetősége érdekében, az abban meghatározott időtartamig jogosult kezelni. FÖLDMINŐSÍTÉS 27. § *

(1)* A földminősítési eljárás az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott azon eljárás, amelynek során a földminősítés eredményeként a termőföld művelési ága, valamint minősége megállapításra kerül. A földminősítési eljárás lefolytatásának eredményéről szóló határozatot a földrészlet megváltozott adatainak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről szóló határozattal szembeni jogorvoslati kérelemben lehet megtámadni.

(1a)* Ha a földminősítési eljárás lefolytatásának eredményéről szóló határozat alapján a földrészlet művelési ága szőlőről más művelési ágra változik, az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált határozatának másolatát tájékoztatás céljából megküldi az illetékes hegybírónak.

(2)* A hivatalból indult, illetve folytatott földminősítési eljárás során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek.

(3)* A földminősítést e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szabályai szerint kell végrehajtani.

1. § * A termőföldek minőségének megállapítása az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt becslőjárásoknak és osztályozási vidékeknek megfelelően, a járási és községi mintatérhálózat alapján osztályba sorozással történik.
2. § * Az osztályba sorozás során a termőföld minőségeként a földterület minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét kell meghatározni.
3. §

(1)A földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását (mintaterek elhelyezése, megközelítése, osztályba sorozási munkák) az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A földminősítési munkák végzéséről, az ingatlan tulajdonosát (használóját) előzetesen értesíteni kell. A tűrési kötelezettséget az ingatlanügyi hatóság, szükség esetén, határozatban rendelheti el.

(2)* A földminősítési munka végzése az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földminősítési jogosultságot az e törvény végrehajtására kiadott rendelet alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földminősítő igazolvány tanúsítja.

(2a)* Ha a

(2)bekezdés szerinti földminősítő igazolvány kiadásának – a szakképzettség hiányát ide nem értve – akadálya van, úgy annak kibocsátásáig a jogosult részére ideiglenes igazolvány adható ki. Az ideiglenes földminősítő igazolvány a földminősítő igazolvány kibocsátásáig hatályos. Az ideiglenes földminősítő igazolvány kiállítására is a

(2)bekezdésben megjelölt szerv jogosult.

(3)A földminősítési munkák az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják.

(4)A földminősítési munkák során az ingatlan tulajdonosának okozott kárt a földminősítést végző szervezet köteles megtéríteni. A földminősítési eljárás igazgatási szolgáltatási díja * 30/A. § *

(1)* A kérelemre induló földminősítési eljárásért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek összege nem lehet több 220.000 forintnál.

(2)Díjmentes az a földminősítési eljárás, amelynek tárgya

1. a)újrahasznosítás eredményeként mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tett földrészlet,
2. b)az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan belterületi fekvésű földrészlet, amely nem újrahasznosítás eredményeként válik mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földdé,
3. c)az ingatlan-nyilvántartásban szántó művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amelynek művelési ága ültetvény-újratelepítés eredményeként – legfeljebb 3 éven belül – szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú földrészletre változik,
4. d)*
5. e)* az ingatlan-nyilvántartásban nem erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az erdészeti hatóság döntése alapján erdőnek minősül, és a földrészlet művelési ága fásított terület művelési ágra változik. 30/B. § * A földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jog * 30/C. § *

(1)* A földminősítési mintaterek által elfoglalt területre – mintaterenként legfelje