87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. § (1) bekezdése tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 3. és 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5., 6., 9. és 10. alcím tekintetében a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110.  § (1)  bekezdés 4.  pont a) alpontjában és 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 11–14. és 19. alcím, valamint a 70. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 15. alcím tekintetében a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110.  § (1)  bekezdés 23.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 35.  § (1)  bekezdés 12.  pontja és a  9.  melléklet 3.  pontja tekintetében a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 16. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. és 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 17. és 18. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 20. alcím tekintetében a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110.  § (1)  bekezdés 11.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 21. alcím tekintetében a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110.  § (1)  bekezdés 10.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 22. alcím tekintetében a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110.  § (1)  bekezdés 20.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 68.  § (10)  bekezdése tekintetében az  Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 69. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 71.  § tekintetében a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110.  § (1)  bekezdés 13.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 72. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 73.  § tekintetében a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110.  § (1)  bekezdés 19.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 74.  § tekintetében a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110.  § (1)  bekezdés 23.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 75. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. és 23. pontjában, a 76.  § tekintetében a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110.  § (1)  bekezdés 2., 4., 7., 13., és 23.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Felsőoktatási intézmény létesítése 1. § (1) A  felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételét a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a  továbbiakban: Nftv.) 4.  § (1)  bekezdésében meghatározott alapításra jogosult (a  továbbiakban: fenntartó) az  Oktatási Hivataltól (a  továbbiakban: Hivatal) kérheti az  alapító okirat aláírását követő harminc napon belül. A kérelemhez mellékelni kell a) nem állami fenntartó esetén a fenntartó létesítő okiratát, b) a nyilvántartásba venni kérelmezett felsőoktatási intézmény alapító okiratát, c) a  felsőoktatási intézménynek az  Nftv. 2.  melléklet II. alcíme szerinti szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat), valamint d) az 1. mellékletben meghatározott minimális (kötelező) feltételek meglétének igazolását. (2) Az Nftv. 4. § (3) bekezdése szerint több jogosult által közösen fenntartott felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell a fenntartók között létrejött, a fenntartói jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről szóló szerződést is. A szerződésnek tartalmaznia kell a felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos hatósági eljárások kezdeményezésére jogosult megnevezését. (3) A  felsőoktatási intézmény megalakulásának előkészítése céljából a  fenntartó előkészítő bizottságot hoz létre. Az  előkészítő bizottság ideiglenes szabályzatot készít. Ennek alapján meg kell választani a  szenátus tagjait, akik első ülésükön döntenek a  szenátus megalakulásáról, valamint a  szabályzat elfogadásáról. A  szabályzatban kell meghatározni a szenátus tagjai megválasztásának rendjét. Az előkészítő bizottság jogosult valamennyi intézményi dokumentum előkészítésére. (4) Az előkészítő bizottság nevében az előkészítő bizottság elnöke mint az intézményvezetői feladatokat ideiglenesen ellátó személy jogosult eljárni. 2. § (1) Felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételére akkor kerülhet sor, ha a  rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az  alapító okiratban meghatározott feladatok folyamatos ellátásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek – az  épület kivételével a  tevékenység megkezdéséhez szükséges arányban, de a  kérelem benyújtásakor legalább a  képzés első két évfolyama számára – rendelkezésre állnak, és a  teljes működéshez szükséges mértékig fokozatosan megteremthetők, továbbá, ha a  felsőoktatási intézmény a megalakulásának előkészítése során betartotta az e  rendeletben előírt eljárási rendet. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei fennállnak, a  felsőoktatási intézményt nyilvántartásba veszi. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt – a  fenntartó kérelme alapján – a  törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek is nyilvántartásba kell vennie. (2) A felsőoktatási intézmény a) ha nem költségvetési szervként működik, a Hivatal által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel, b) ha költségvetési szervként működik, a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé. (3) A Hivatalnak a nyilvántartásba vételre irányuló eljárásra nyitva álló ügyintézési határideje két hónap. (4) Ha a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba vették, jogosulttá válik minden olyan nyilatkozat megtételére, minden olyan kötelezettség vállalására, amely ahhoz szükséges, hogy a működés megkezdéséhez az engedély kiadásának feltételei teljesüljenek. A  nyilatkozattételre, a  kötelezettségvállalásra, a  felsőoktatási intézmény képviseletére a  fenntartó által a  szervezési feladatok ellátására megbízott, az  intézményvezetői feladatokat ideiglenesen ellátó személy jogosult. Ilyen megbízást az  kaphat, aki megfelel az  Nftv.-ben a  rektori megbízáshoz meghatározott feltételeknek. Az ideiglenes intézményvezetői megbízás a rektor kinevezéséig szól. (5) Az  Nftv. 9.  §-ában foglaltakra figyelemmel a  felsőoktatási intézmény az  Országgyűlés állami elismerésről szóló döntéséig a  „felsőoktatási intézmény” megnevezést kizárólag az  „állami elismerése folyamatban” toldattal használhatja. Az „egyetem” vagy „főiskola” elnevezés használatára az állami elismerést követően kerülhet sor. (6) A  nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A  felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az  intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot. A  felsőoktatási intézmény idegen nyelvű elnevezésének tartalmilag egyeznie kell a  magyar nyelvű elnevezéssel. Két vagy több azonos nevű felsőoktatási intézmény esetén a  név viselésének joga azt a  felsőoktatási intézményt illeti meg, amelyik fenntartója a  nyilvántartásba vételi kérelmet elsőként nyújtotta be. A  felsőoktatási intézményt élő személyről elnevezni nem lehet. A  történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a  Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan nevet, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a  jogosult hozzájárulásával lehet a  felsőoktatási intézmény nevében feltüntetni. (7) A felsőoktatási intézményt a nyilvántartásból törölni kell, ha a nyilvántartásba vételétől számított öt éven belül nem kap állami elismerést. 3. § (1) A  nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére vonatkozó eljárás a  fenntartó kezdeményezésére indul. Több fenntartó esetén a kérelmet a szerződésben rögzítettek szerint kell benyújtani. (2) A működési engedély kiadására irányuló eljárás ügyintézési határideje négy hónap. (3) A működés engedélyezése akkor kérelmezhető, ha a kérelmező a) a  működési helyen legalább az  Nftv. 6.  § (2)  bekezdésében – egyházi felsőoktatási intézmény esetében az  Nftv. 91.  § (4)  bekezdésében, művészeti felsőoktatási intézmény esetében az  Nftv. 101.  § (4) bekezdésében – meghatározott számú és típusú nyilvántartásba vett képzéssel rendelkezik, és b) igazolja, hogy a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre áll, illetve az – az épület kivételével – fokozatosan megteremthető, és a kérelem benyújtásakor legalább a képzés első két évfolyama számára biztosított. (4) A  kérelemhez mellékelni kell a  (3)  bekezdés szerinti feltételek meglétének igazolását. A  felsőoktatási intézmény működése engedélyezésének, maximális hallgatói létszáma meghatározásának szabályait a  2.  melléklet határozza meg. (5) A Hivatal a feltételek meglétének vizsgálatát és az Nftv. 67. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény beszerzését követően, a  nyilvántartásba vételről szóló határozatában foglalt feltételek teljesítése esetén adja ki a működési engedélyt. (6) A  (3)  bekezdés a)  pontja szerinti képzés nyilvántartásba vételi határozatát, valamint a  működési engedélyt – ide nem értve annak az  intézmény hivatalos elnevezését nem érintő módosítását – azzal a  feltétellel kell kiadni, hogy a  képzés meghirdetésére, valamint az  engedélyben foglalt tevékenység megkezdésére legkorábban az  állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor. (7) A Hivatal a felsőoktatási intézmény létesítésekor kiadott működési engedélyével egyidejűleg döntést hoz a képzés indításának, illetve a doktori iskola létesítésének nyilvántartásba vételéről is. (8) A  működési engedély módosítására a  működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 4. § (1) Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámának megállapítását, módosítását a  felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi a  Hivatalnál. A  kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben előírt feltételek meglétének igazolását. A maximális hallgatói létszám megállapítása, módosítása a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 15-éig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év október 31-éig kezdeményezhető. (2) Ha a  kérelem a  felsőoktatási intézmény alapító okiratában szereplő maximális hallgatói létszámot meghaladó létszám megállapítására irányul, a  kérelemhez mellékelni kell a  fenntartó által módosított maximális hallgatói létszámot tartalmazó alapító okiratot. (3) Ha két tanév átlagában a  működési engedélyben lévő létszámhoz képest a  tényleges hallgatói létszám több mint 25%-kal alacsonyabb, az  intézménynek – a  fenntartó egyidejű értesítése mellett – az  ezzel kapcsolatos intézkedéseket meg kell tennie és – a  működési engedélyben szereplő létszám csökkentése érdekében – a működési engedély módosítását a harmadik tanév november 30-áig kezdeményeznie kell. (4) Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény új székhelyen, telephelyen, székhelyen kívüli képzési helyen (a  továbbiakban együtt: képzési hely) történő működésének engedélyezését a  felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi a  Hivatalnál. Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény új képzési helyének létesítése esetén a kérelemhez mellékelni kell az 1. mellékletben és a 2. mellékletben előírt feltételek meglétének igazolását, a  fenntartó által módosított maximális hallgatói létszámot és az  új képzési helyet is tartalmazó alapító okiratot, valamint a  szenátus által módosított szabályzatot. A  magyar jogrendszer szerinti képzésnek a felsőoktatási intézmény külföldi, székhelyen kívüli képzési helyen történő indítása esetén mellékelni kell továbbá az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előzetes egyetértését. Új képzési helyen indítandó képzés meghirdetésére az adott helyen való működés engedélyezését követően kerülhet sor. (5) Szakirányú továbbképzés esetén a  (4)  bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy azt a  felsőoktatási intézmény az  alapító okiratban nem szereplő képzési helyen is indíthat, a  képzésindítás engedélyezésekor az 1. melléklet 5. pontja, valamint a 2. melléklet 8. pontja figyelembevételével. 2. Diákotthon létesítése, a diákotthon és a kollégium működésének feltételei 5. § (1) A  diákotthon, valamint az  Nftv. 8.  § (7)  bekezdése szerint a  felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként létrehozható kollégium működésének minimális (kötelező) feltételeit a 3. melléklet tartalmazza. (2) A diákotthon, ha nem költségvetési szervként működik, a Hivatal által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel, ha költségvetési szervként működik, a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel jön létre. A Hivatal nyilvántartásba vételi eljárása során azt kell vizsgálni, hogy a  diákotthon rendelkezik-e a  tevékenység ellátásához szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételekkel. (3) A  diákotthon nyilvántartásba vételét a  diákotthon alapító okiratának aláírását követő harminc napon belül a fenntartó jogosult kérelmezni. A kérelemhez mellékelni kell a) a fenntartó létesítő okiratát, b) a nyilvántartásba venni kérelmezett diákotthon ba) alapító okiratát és bb) szabályzatát, továbbá c) a 3. mellékletben meghatározott minimális (kötelező) feltételek meglétének igazolását. (4) A diákotthon a működését a nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg. (5) Ha a diákotthon fenntartója felsőoktatási intézmény, a diákotthon nyilvántartásba vételéről szóló határozatot azzal a  feltétellel kell kiadni, hogy tevékenysége megkezdésére a  felsőoktatási intézmény állami elismeréséről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor. (6) A  diákotthon és a  kollégium elnevezésének szabályaira a  felsőoktatási intézmények névviselésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (7) A diákotthon nyilvántartásba vételi eljárásának ügyintézési határideje két hónap. 3. Gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás 6. § (1) A  pedagógusképzés feladatait ellátó felsőoktatási intézmény a  fenntartásában működő köznevelési intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánítását minden évben június 15-ig kérelmezheti a  Hivatalnál, azzal, hogy a gyakorlóintézménnyé nyilvánításra a tárgyév szeptember 1-jével kerülhet sor. (2) A köznevelési intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánításának feltételeit a 4. melléklet tartalmazza. 4. Külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése 7. § (1) A  külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének nyilvántartásba vételét és a  működési engedély kiadását, valamint képzése indításának nyilvántartásba vételét a  külföldi felsőoktatási intézmény vagy fenntartója kérelmezi. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) annak igazolását, hogy a  Magyarországon történő működéshez, képzés indításához a  származási ország jogrendszere szerinti szükséges jogszabályi feltételek, hatósági engedélyek, intézményi vagy fenntartói döntések és szabályzatok rendelkezésre állnak, b) a  külföldi felsőoktatási intézmény származási ország szerinti államilag elismert felsőoktatási intézményként történő működését engedélyező külföldi döntést, c) az  Nftv. 76.  § (1)  bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, valamint az  Nftv. 76.  § (2)  bekezdésében előírt, rendelkezésre álló szakértői véleményeket vagy a  szakértői vélemények elkészítéséhez szükséges dokumentációt. (3) A  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a  Magyarország területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő felsőoktatási tevékenységének nyilvántartásba vételét a  (2)  bekezdés a) és b) pontjában felsorolt mellékletek, valamint az Nftv. 76. § (1) bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolására szolgáló dokumentumok benyújtásával kérelmezheti. 5. A működési engedély felülvizsgálata 8. § (1) A működési engedély felülvizsgálatakor a Hivatal az Nftv. 8. § (2) bekezdése alapján felhívja az érintett felsőoktatási intézmény vezetőjét a felülvizsgálathoz szükséges adatok szolgáltatására. (2) A felsőoktatási intézménytől adat kérhető: a) a  felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételei, b) a  felsőoktatási intézmény működése engedélyezésének, maximális hallgatói létszáma meghatározásának feltételei, c) a kollégium működésének minimális (kötelező) feltételei, d) a  felsőoktatási intézmény részeként működő, valamint a  felsőoktatási intézménnyel megállapodást kötött szakkollégiumnak a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet] 19–21. §-ában foglaltak, e) a gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételei, f ) az alap-, mester- valamint doktori képzés folytatásának tárgyi és személyi feltételei, szakirányú továbbképzés és felsőoktatási szakképzés folytatásával összefüggő akkreditációs szempontok tekintetében előírtak igazolására. (3) A Hivatal a (2) bekezdés f ) pontja vonatkozásában beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. (4) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem áll fenn, határidő tűzése mellett felhívja a felsőoktatási intézményt a hiányzó feltételek biztosítására. Ha a határidő nem megfelelő eredménnyel vagy eredménytelenül telik el, a Hivatal a) – a működési engedély módosítása mellett – a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vett képzését törli, b) a  felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámát a 2. mellékletben meghatározottak, valamint a 4. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével megfelelően csökkenti, vagy c) a  működési engedélyt visszavonja, és kezdeményezi a  miniszternél a  felsőoktatási intézmény állami elismerése visszavonására irányuló eljárás megindítását, ha az  Nftv. 6.  § (2)  bekezdésében – egyházi felsőoktatási intézmény esetében az  Nftv. 91.  § (5)  bekezdésében, művészeti felsőoktatási intézmény esetében az  Nftv. 101.  § (4)  bekezdésében, egyes intézmények esetében az  Nftv. 104.  §-ában és 104/B. §-ában – foglaltak nem teljesülnek. (5) Ha a  felsőoktatási intézmény a  nyilvántartásban szereplő valamely szakját vagy felsőoktatási szakképzését – a szakirányú továbbképzések és a kis létszámú szakok kivételével – öt egymást követő évben nem indította, azt a Hivatal a működési engedély felülvizsgálata során hivatalból törli a nyilvántartásból. (6) A működési engedély felülvizsgálata eljárásának ügyintézési határideje hat hónap. 9. § (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a 8. § (3) bekezdése szerinti szakértői véleményében a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 26.  §-a alapján készített korábbi értékelései alapján ad tájékoztatást a  Hivatalnak. A  szakértői vélemény kiterjed a  felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, ESG) való megfelelésére. (2) A Hivatal olyan egyedi kérdésben is beszerezheti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 8. § (3) bekezdése szerinti szakértői véleményét, amelynek tárgyában az korábban nem hozott döntést. 10. § (1) A  Hivatal az  Nftv. 76.  § (3)  bekezdése alapján felhívja a  külföldi felsőoktatási intézmény vezetőjét a  működési engedély felülvizsgálatához szükséges adatok szolgáltatására. (2) A felsőoktatási intézménytől adat kérhető az Nftv. 76. § (1)–(3) bekezdésében foglalt feltételek tekintetében előírtak igazolására. (3) A  Hivatal szakértő véleményét szerezheti be. A  kirendelt szakértő a  véleményében tájékoztatást ad a  Hivatalnak az Nftv. 76. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról. (4) Ha a  Hivatal megállapítja, hogy az  Nftv. 76.  § (1)–(3)  bekezdésében foglalt feltételek – a  más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény esetén figyelemmel az  Nftv. 77.  §-ára – valamelyike nem áll fenn, határidő tűzése mellett felhívja a  külföldi felsőoktatási intézményt vagy annak fenntartóját a  hiányzó feltételek biztosítására. Ha a határidő eredménytelenül vagy nem megfelelő eredménnyel telik el, akkor a Hivatal a működési engedély módosítása mellett a  felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vett képzését törli, vagy a  működési engedélyt visszavonja. (5) A külföldi felsőoktatási intézmény működési engedély felülvizsgálati eljárásának ügyintézési határideje hat hónap. 6. A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv eljárásai 11. § (1) A  Hivatal a  felsőoktatás intézményi nyilvántartásában nyilvántartja az  alapító okiratban, az  Nftv. 3.  melléklet II/A. alcímében, valamint e rendelet 6. melléklet 2. pontjában, továbbá az egyéb jogszabályban előírt adatokat. (2) A  nyilvántartott adatokban bekövetkezett változás átvezetését, a  működési engedély módosítását – ideértve a  felsőoktatási intézményeknek az  Nftv. 20–21/A.  §-a szerinti átalakulását is – a  döntéstől számított harminc napon belül kell a Hivatalnál kérelmezni, amely kérelemre a Hivatal az adat nyilvántartásba vételével, változásával, törlésével kapcsolatos eljárást lefolytatja. (3) Az adatokat, valamint a bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat a) a  felsőoktatási intézménnyel és a  felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézménnyel kapcsolatos adatok esetében a felsőoktatási intézmény vezetője, b) a külföldi felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos adatok esetében annak vezetője vagy fenntartója, c) a diákotthonnal kapcsolatos adatok esetében annak vezetője vagy fenntartója, d) az  alapító okirattal, valamint a  fenntartóval kapcsolatos adatok esetén a  felsőoktatási intézmény vagy diákotthon fenntartója, e) a  Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a  Felsőoktatási Tervezési Testület, a  Magyar Rektori Konferencia, a  Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a  Doktoranduszok Országos Szövetsége (a továbbiakban együtt: felsőoktatási szervezetek) esetében az adott felsőoktatási szervezet vezetője, f ) a  felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a  felsőoktatási intézmény vezetője, diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója jelenti be. (4) A  kérelemhez mellékelni kell az  adat vagy az  adatváltozás tényét igazoló dokumentumokat. Ha az  adatváltozás bejelentése a  képzés duális formájának nyilvántartásba vételére irányul, a  kérelemhez mellékelni kell a  Duális Képzési Tanács támogató véleményét. (5) A Hivatal az alapító okiratban foglalt adatok vizsgálatával kapcsolatos eljárása során vizsgálja a magán és az egyházi felsőoktatási intézmény alapító okiratában foglaltak jogszerűségét. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a  felsőoktatási intézmény, diákotthon alapító okirata jogszabálysértő, megfelelő határidő tűzésével felhívja a  fenntartót a  jogszabálysértés orvoslására. Eredménytelen felhívás esetén a  Hivatal kezdeményezi, hogy a  miniszter az  Nftv. 65. §-a alapján folytasson le törvényességi ellenőrzési eljárást. 12. § (1) A  Hivatal a  nyilvántartásba vételről, a  nyilvántartásba bejegyzett adat megváltozásának bejegyzéséről és törléséről a Hivatal honlapján közzétett nyomtatványon előterjesztett kérelem alapján dönt. Ha a kérelem az adat megváltozásának bejegyzésére irányul, jelezni kell, hogy az adat törlését vagy módosítását kérik. (2) A Hivatal felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervként folyamatosan vizsgálja az általa nyilvántartott adatok helytállóságát. (3) A  Hivatal a  költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetében a  nyilvántartásba történő bejegyzésről, törlésről a jogerős határozatának megküldésével értesíti a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet. (4) A Hivatal a nyilvántartásában szereplő felsőoktatási intézmény, diákotthon nevét és székhelyét a határozat jogerőre emelkedése napján a honlapján közzéteszi. 13. § (1) A  nem állami felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét a  felsőoktatási intézmény fenntartója kérelmezi. A kérelemhez mellékelni kell a) a felsőoktatási intézmény alapító okiratát, b) a felsőoktatási intézmény szabályzatát, valamint c) a fenntartó döntésének kivonatát. (2) A  Hivatal a  közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétellel, annak módosításával, törlésével kapcsolatos jogerős határozatát megküldi az ügyészség részére. 14. § (1) Szakkollégium nyilvántartásba vételét a) felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény vezetője, b) diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója kérelmezi. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) a szakkollégiumnak a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 19. § (5) bekezdése szerinti dokumentumait és b) a  felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást, ha a  szakkollégium nem felsőoktatási intézmény keretében működik. 15. § (1) A  felsőoktatási intézménynek a  felsőoktatási szakképzésről és a  felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet] 15.  § (4)  bekezdése szerinti szakmai gyakorlóhelyeinek nyilvántartásba vételét a  felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi. (2) Az  új szakmai gyakorlóhelyek nyilvántartásba vételét, a  megszűnt gyakorlóhelyek törlését, valamint a nyilvántartásba vett szakmai gyakorlóhelyek tekintetében bekövetkezett változásokat félévente legalább egyszer kezdeményezni szükséges. 7. A felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadásával kapcsolatos eljárás 16. § (1) A  felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadását a  fenntartó és a  fenntartói jogot átvenni kívánó közösen kérelmezik. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a  fenntartó és a  fenntartói jogot átvenni kívánó között megkötött, a  fenntartói jog átadásáról szóló megállapodást, b) az  Nftv. 73.  § (2)  bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, ha a  fenntartói jogot nem az  állam veszi át. 8. A felsőoktatási intézmény megszűnése 17. § (1) A  nem állami fenntartó kezdeményezi a  Hivatalnál az  állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárás megindítását a) a felsőoktatási intézmény jogutóddal vagy jogutód nélküli megszüntetéséről hozott döntését, b) a felsőoktatási intézmény megszüntetése feltételeinek fennállásáról szóló jogerős bírósági határozat jogerőre emelkedését, vagy c) a fenntartói jogok gyakorlási jogának megszűnéséről szóló döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül. (2) A felsőoktatási intézmény fenntartója az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelméhez mellékeli a) döntését és annak indokolását; b) a  nem kifutó rendszerű megszüntetés esetén a  hallgatókat átvevő felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást. (3) Ha a  miniszter kezdeményezésére az  Nftv. 65.  § (3)  bekezdése alapján a  bíróság megállapította, hogy fennállnak a  felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei, a  miniszter a  bíróság jogerős határozatát annak jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül megküldi a Hivatalnak. (4) A  Hivatal megindítja az  állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárást, ha a  nem állami felsőoktatási intézmény hatósági ellenőrzésének eredményeként megállapítja, hogy az Nftv. 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott okok fennállnak. (5) A Hivatal a) az  (1) bekezdés szerinti bejelentés, a  (3) és (4) bekezdés szerinti megállapítás alapján a működési engedély visszavonása tárgyában indított eljárását követően, a  megszűnő felsőoktatási intézmény működési engedélyének visszavonásáról szóló határozata, b) a  felsőoktatási intézmény átalakulása esetén a  megszűnő felsőoktatási intézmény működési engedélyének visszavonásáról, az új felsőoktatási intézmény működési engedélyének kiadásáról szóló határozata jogerőre emelkedésével kezdeményezi a  miniszternél a  megszűnő felsőoktatási intézmény állami elismerésének visszavonását. A határozatok az állami elismerés visszavonásának napjával lépnek hatályba. (6) A  Hivatal az  állami elismerés visszavonásáról szóló törvény hatálybalépésének napjával törli a  nyilvántartásából az érintett felsőoktatási intézményt. 9. A képzés indításának eljárásai 18. § (1) Alap- és mesterképzési szak indítását, új szakirányának vagy specializációjának indítását, doktori iskola létesítését, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indítását a Hivatalnál a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi. Az alap-, illetve mesterképzés indításának tárgyi és személyi feltételeit az 5. melléklet határozza meg. (2) Alap- vagy mesterképzési szak indítása akkor kezdeményezhető, ha a  szak képzési és kimeneti követelményeit a miniszter rendeletben meghatározta. (3) A  felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetni kívánt képzés, képzéshez tartozó szakirány vagy specializáció nyilvántartásba vétele a  februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a  megelőző év augusztus 31-éig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig kezdeményezhető. (4) A kérelemhez mellékelni kell a) az alapképzési szak, az alapképzési vagy mesterképzési szak szakiránya vagy a mesterképzési szak indításával kapcsolatos dokumentációt, b) ha az  egybefüggő szakmai gyakorlatot a  felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján jogi személy vagy gazdálkodó szervezet biztosítja, azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a  felsőoktatási intézmény a  képzés indításakor együttműködési megállapodást köt, c) doktori iskola létesítése, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indítása esetében a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározottakat, valamint d) a  szak, szakirány vagy specializáció indításával, doktori iskola létesítésével, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indításával kapcsolatos szenátusi döntésnek a  felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát. (5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti dokumentáció tartalmazza a) a  képzési és kimeneti követelmények alapján a  szak, szakirány felsőoktatási intézmény által kidolgozott tantervét, b) a  felsőoktatási intézmény nyilatkozatát a  szak, szakirány jellemző értékelési és ellenőrzési módszereiről, eljárásairól és a képzés alapvető szabályairól, a kreditrendszerű képzéssel kapcsolatos tanulmányi tájékoztató kiadvány (a továbbiakban: intézményi tájékoztató) elkészítéséről, c) a képzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek bemutatását, valamint d) tanári szakképzettséget adó szak indítása esetén a  tanári felkészítési elem gyakorlati képzési és intézményi szervezeti feltételeinek bemutatását. (6) A  Hivatal a  Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének figyelembevételével veszi nyilvántartásba a felsőoktatási intézmény alap- és mesterképzési szakának, szakirányának indítását, a doktori iskola létesítését, a  létesített doktori iskola új tudományágát. A  Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a  szak-, szakirányindítás nyilvántartásba vételi eljárása során arról nyilvánít véleményt, hogy a) a  felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv összhangban van-e az  alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeivel, b) hogyan segíti elő a felsőoktatási intézmény által kidolgozott tanterv a kimeneti kompetenciák hallgató általi elsajátítását, milyen a tanulástámogatás intézményi eszközrendszere, módszertana, és c) megvannak-e az intézményben az indításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek. (7) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének fejlesztési javaslatokra is ki kell térnie. (8) Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nem támogatja a képzés indítását, a Hivatal a  felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az  Nftv. 67.  § (6)  bekezdésében és 71.  § (5)  bekezdésében foglaltak szerint jár el. (9) A korábban már nyilvántartásba vett, más nyelven vagy más képzési helyen – ide nem értve a külföldi székhelyen kívüli képzési helyet – indítandó képzés nyilvántartásba vétele esetén a  (4)–(8)  bekezdésben meghatározott rendelkezések azzal az  eltéréssel irányadók, hogy nem kell beszerezni a  Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét és nem kell benyújtani a (4) bekezdés a) pontja szerinti dokumentációt. (10) A képzés a Hivatal nyilvántartásba vételi határozatának jogerőre emelkedését követően indítható. 19. § (1) Magyar felsőoktatási intézménynek másik magyar felsőoktatási intézménnyel közös képzésben indítandó képzése nyilvántartásba vehető olyan képzésen, amelyen a) az oklevél kiállítója a képzésindítási engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény, vagy b) közös képzés eredményeként közös oklevél kiállítása történik, beleértve az osztatlan kétszakos tanárképzés egyik tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzését is. (2) Magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködésben folyó képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a kérelmező felsőoktatási intézménynek a kérelemhez mellékelni kell a 18. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a  felsőoktatási intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a kérelmező felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát is. (3) A (2) bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmazza azt, hogy a) az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti együttműködésben melyik az  az intézmény, amelyik a  képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat – a  (4)  bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólagosan ellátja, így különösen a  képzés nyilvántartásba vételének kezdeményezését és meghirdetését, a  felvételi eljárás lebonyolítását, a  hallgatói jogviszony létrehozását, a  tanulmányi adminisztrációt, az  oklevél kiadását és a felsőoktatási információs rendszer (a továbbiakban: FIR) felé történő adatközlést; b) a  társ felsőoktatási intézményben folytatott képzés az  Nftv. szerinti részképzés, amelyet a  kérelmező intézmény automatikusan engedélyezettnek tekint és kötelezettséget vállal a  társintézményben a  képzés keretében teljesített követelmények elismerésére; c) a  felek megállapodtak a  képzési támogatás előirányzatának és az  önköltség összegének a  megosztásáról, a képzéssel felmerülő költségek viselésének megosztásáról és módjáról. (4) A társ felsőoktatási intézmény a közös képzés keretében, részképzésen tanulmányokat folytatókkal vendéghallgatói jogviszonyt létesít, és erről teljesíti az adatközlést a FIR felé. (5) Az  Nftv. 103.  § (9)  bekezdésében szabályozott, hitéleti tanári képzésre is irányuló osztatlan kétszakos tanárképzésben a  képzésindítási engedélyt kérelmező intézmény az  egyházi felsőoktatási intézmény. A  társ felsőoktatási intézménnyel folyó tanárképzés eredményeként közös oklevél kiállítása történik. 20. § (1) Magyar felsőoktatási intézménynek külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben indítandó képzése nyilvántartásba vehető olyan képzésen, amelyen a) az oklevél kiállítására a képzésindítási engedéllyel rendelkező magyar felsőoktatási intézmény jogosult vagy b) a  magyar és a  külföldi felsőoktatási intézmény is rendelkezik a  származási ország szerinti képzésindítási jogosultsággal és az oklevél kiállításának jogával. (2) Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben folyó képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a  magyar felsőoktatási intézménynek a  kérelemhez mellékelnie kell a  18.  § (4)  bekezdésében meghatározottakon túl az  intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a  magyar felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát is. (3) Külföldi felsőoktatási intézménnyel közös oklevélhez vezető közös képzés indítása nyilvántartásba vehető az Nftv. 78.  § (3) és (5)  bekezdése szerinti képzésen. Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodás alapján közös képzés indítása nyilvántartásba vehető olyan képzésen is, amelyen a  származási ország szerinti képzésindítási jogosultság szerint magyar és külföldi oklevél (a  továbbiakban együtt: többes oklevél) kiadása történik. (4) A  (3)  bekezdés szerinti képzésben a  magyar felsőoktatási intézmény ellátja a  tanulmányi adminisztrációval, a  FIR felé történő adatközléssel és a  felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A  társ felsőoktatási intézményben folytatott képzés a  magyar felsőoktatási intézmény szempontjából az  Nftv. szerinti részképzés, amelyet a  magyar felsőoktatási intézményengedélyezettnek tekint és a  társ felsőoktatási intézményben a  közös képzés keretében teljesített követelményeket elismeri. (5) Külföldi felsőoktatási intézménnyel folyó közös képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a magyar felsőoktatási intézménynek a kérelemhez – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – mellékelnie kell a) a 18. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározottakat, vagy az Nftv. 78. § (3) bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, b) a 18. § (4) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat, valamint c) a (3) bekezdés szerinti képzésben a közös képzésnek a kidolgozott képzési és kimeneti követelményeit. (6) A magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény együttműködési megállapodása tartalmazza a) a közös képzésben érintett felsőoktatási intézmények származási ország szerinti képzésindítási jogosultságot bizonyító dokumentumát; b) a  (3)  bekezdés szerinti képzésben a  képzési program felsőoktatási intézmények által közösen kidolgozott leírását és az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a résztvevő intézmények által elfogadott képzési programot valósítják meg; c) a  képzés lebonyolításának szabályait, az  (1)  bekezdés b)  pontja, a  (3)  bekezdés szerinti képzésbe beleértve az  egyes intézményekben eltöltött képzési időt, továbbá a  felvételi követelményeket, a  felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos intézményi feladatokat; d) a  hallgatók tanulmányait érintő alapvető szabályokat, az  őket megillető jogokat és az  őket terhelő kötelezettségeket; e) azt, hogy közös képzés esetén közös vagy többes oklevél kiadására kerül sor, csatolva közös oklevél esetén az oklevél mintáját; és f ) a képzéssel felmerülő költségek viselésének megosztását és módját, a részképzés támogatásának rendjét. 21. § (1) A  felsőoktatási szakképzés indításának nyilvántartásba vételét – a  230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint – a Hivatalnál a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi. (2) Felsőoktatási szakképzés indítása akkor kezdeményezhető, ha a  képzés képzési és kimeneti követelményeit a miniszter rendeletben meghatározta. (3) A  felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetni kívánt felsőoktatási szakképzés, felsőoktatási szakképzéshez tartozó szakirány vagy specializáció nyilvántartásba vétele a  februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a  megelőző év augusztus 31-éig, a  szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a  megelőző év szeptember 30-áig kezdeményezhető. (4) A kérelemhez mellékelni kell a) a  felsőoktatási szakképzés indítására vonatkozó dokumentáció részeként a  felsőoktatási intézmény által kidolgozott szakképzési programot, b) a felsőoktatási intézmény székhelye szerint illetékes szakmai kamara támogató véleményét, c) azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a  felsőoktatási intézmény a  felsőoktatási szakképzés indításakor együttműködési megállapodást köt, és d) a felsőoktatási szakképzés indítását jóváhagyó szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát. (5) A  Hivatal a  döntése előtt beszerzi a  Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét. A  felsőoktatási szakképzés a Hivatal által történő nyilvántartásba vételi határozatának jogerőre emelkedését követően indítható. (6) A  közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területhez tartozó felsőoktatási szakképzés esetén a  (4)  bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni. 22. § (1) Szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezheti. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeit, és b) a szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeiről hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát. (3) A  Hivatal a  szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 2.  § (1)  bekezdés d)  pontja szerinti szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele során, a  pedagógusszakvizsgává minősítésről szóló döntés vonatkozásában kikéri a pedagógus-továbbképzés rendszere működésének véleményezésére jogosult szakértői testület véleményét. (4) A  Hivatal az  alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményének közzétételét követően, hivatalból indult eljárás keretében nyilvántartásba veszi az  alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező szakirány második, illetve további szakirányként történő elvégzését biztosító szakirányú továbbképzést. (5) Szakirányú továbbképzés indítása akkor kezdeményezhető, ha a  képzés képzési és kimeneti követelményeit a Hivatal nyilvántartásba vette. (6) A  felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetni kívánt szakirányú továbbképzés indításának nyilvántartásba vétele a  februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a  megelőző év augusztus 31-éig, a  szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig kezdeményezhető. (7) A szakirányú továbbképzés indításának nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell: a) a  szakirányú továbbképzés indításáról hozott szenátusi döntésnek a  felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát, valamint b) a  (4)  bekezdésben meghatározott szakirányú továbbképzés esetében az  alap- vagy mesterképzés második vagy további szakirányt tartalmazó tantervét. (8) A  Hivatal a  nyilvántartásba vett szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeit a  nyilvántartásba vétellel egyidejűleg elérhetővé teszi a FIR-ben. (9) Szakirányú továbbképzés akkor indítható, ha annak indítását a  Hivatal nyilvántartásba vette, és ezt követően a felsőoktatási intézmény a szakirányú továbbképzési szak tantervét a honlapján közzétette. 10. A felsőoktatási tevékenység ellenőrzése 23. § (1) Az  Nftv. 65–66.  §-a alapján a  miniszter által elrendelt törvényességi ellenőrzés lefolytatása során a  Hivatal vizsgálja különösen a  jogszabályi rendelkezések megtartását, az  ellenőrzéssel érintett tevékenységgel összefüggő dokumentumokban – a  nem állami felsőoktatási intézmények esetében a  működési engedélyben – foglaltakkal kapcsolatos kötelezettségek megtartását. (2) A  miniszteri törvényességi ellenőrzés keretében végzett ellenőrzés befejezésekor a  Hivatal jelentést készít. A  jelentést megküldi az  ellenőrzött részére, aki arra a  kézhezvételtől számított harminc napon belül észrevételt tehet. A Hivatal a jelentést, az ellenőrzött által tett észrevételt és az azzal kapcsolatos álláspontját a határidő lejártát követő harmincadik napig megküldi a miniszternek. (3) A miniszter az eljárást lezáró döntését megküldi az ellenőrzött és a Hivatal részére. (4) Az Nftv. 65–66. §-a szerinti törvényességi ellenőrzés ügyintézési határideje, a Hivatal eljárását is beleértve, százötven nap, amely egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható. 24. § (1) A  Hivatal az  Nftv. 68.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott hatósági ellenőrzés során vizsgálja különösen az  intézményi dokumentumokban, a  működési engedélyben foglaltak megtartását, a  felsőoktatási intézmény tanulmányi adminisztrációs tevékenységének jogszerűségét, valamint a  FIR-be való adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését. (2) Az  Nftv. 68.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje kilencven nap, amely egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható. 11. A felsőoktatási információs rendszer 25. § (1) A  FIR intézményi nyilvántartása, személyi nyilvántartása és felsőoktatási felvételi alkalmazása az  Nftv. 3.  melléklet II. és III. alcímében meghatározott személyes adatokat, valamint az  e  rendelet 6.  mellékletében meghatározott további adatokat tartalmazza. A  FIR ágazati vezetői információs alkalmazása (a  továbbiakban: AVIR) és a  FIR pályakövetési alkalmazása (a továbbiakban: DPR) a miniszter által meghatározott személyes adatnak nem minősülő adatokat tartalmazza. (2) A DPR esetében a kötelező intézményi adatszolgáltatás a  jogviszonyban álló hallgatók, valamint az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körében egységes módszertannal és kérdőívvel végrehajtott önkéntes online kérdőíves vizsgálat alapján történik. (3) A DPR esetében – a (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül – az adatszolgáltatás pontos meghatározását, határidejét, gyakoriságát, módját, valamint az  adatszolgáltatáshoz kapcsolódó módszertani leírást és kérdőívet a miniszter közzéteszi az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján. (4) A  pályakövetési vizsgálatok eredményeit legalább évente rövidített összefoglaló és teljes tanulmány formájában a felsőoktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. (5) A  FIR felsőoktatási felvételi alkalmazása tekintetében a  felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet további szabályokat állapíthat meg. (6) A FIR-be adatot közöl: a) a  felsőoktatási intézményi nyilvántartás tekintetében a  Hivatal, a  fenntartó, a  felsőoktatási intézmény és a diákotthon; b) az alkalmazottak személyi nyilvántartása tekintetében a felsőoktatási intézmény; c) a hallgatói, doktorjelölti személyi nyilvántartás tekintetében a felsőoktatási intézmény; d) az (1) bekezdés szerinti további adatok tekintetében a 6. mellékletben meghatározott szerv, személy; e) a felsőoktatási felvételi alkalmazás tekintetében a felvételre jelentkező, a Hivatal és a felsőoktatási intézmény; f ) az AVIR tekintetében a Hivatal, a felsőoktatási intézmény, egyéb államigazgatási szervek; g) a DPR tekintetében a Hivatal, a felsőoktatási intézmény, egyéb államigazgatási szervek. (7) A  (6)  bekezdés b) és c)  pontja tekintetében az  adatszolgáltatás a  felsőoktatási intézmény által üzemeltetett elektronikus nyilvántartó rendszerből, a (6) bekezdés a) és d)–g) pontja tekintetében a Hivatal által meghatározott módon történik. (8) A FIR elektronikus nyilvántartást a Hivatal adatkezelőként működteti. (9) A  FIR részére közölt elektronikus adat hitelesítése a  (6)  bekezdés b) és c)  pontja tekintetében legalább fokozott biztonságú, névhez kötött azonosítási szintű elektronikus aláírással történik. (10) A  felsőoktatási intézménynek a  működés megkezdése időpontjától számított harminc napon belül be kell jelentkeznie a  FIR-be. A  felsőoktatási intézmény vezetője meghatalmazza azt a  személyt, aki a  FIR tekintetében a  Hivatallal kapcsolatot tart, és az  intézményi adatszolgáltatást elektronikus aláírással hitelesíti. A  kapcsolattartó adatait és meghatalmazását a  Hivatal részére tizenöt napon belül meg kell küldeni. A  Hivatal az  adatokat – a (9) bekezdés szerinti hitelesítés ellenőrzése érdekében – nyilvántartja. 26. § (1) A FIR működéséhez szükséges informatikai rendszert úgy kell működtetni, hogy a) a  FIR alrendszerei és alkalmazásai technikailag képesek legyenek kapcsolódni más információs rendszerekhez; b) azon felsőoktatási intézmény számára, amellyel a  hallgató, a  doktorjelölt, az  oktató, a  kutató, a  tanár jogviszonyban áll vagy állt, a  FIR útján a  FIR-ben tárolt és az  adott felsőoktatási intézmény által közölt személyes adatok elektronikus formában hozzáférhetők legyenek; c) a FIR útján a felsőoktatási intézményekkel, a képzési rendszerükkel összefüggő és a FIR-ben tárolt intézményi és egyéb statisztikai adatok, információk elektronikus formában hozzáférhetők legyenek a  felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a  felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a  felsőoktatás irányításában közreműködők, az  oktatók, a  kutatók, a  tanárok és a  hallgatók, a  felsőoktatásba jelentkezők, a  szakmai és érdek-képviseleti szervezetek számára; d) a FIR a Hivatal által meghatározott szakmai specifikáció szerint biztosítani tudja da) az intézményi nyilvántartással kapcsolatos hatósági feladatok, db) a személyi nyilvántartással kapcsolatos feladatok, dc) az oktatási igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatok, dd) a felsőoktatási statisztikai adatközlési feladatok, de) a felsőoktatási felvételi alkalmazással kapcsolatos feladatok, és df ) az AVIR és a DPR alkalmazással kapcsolatos feladatok ellátását; e) a  FIR biztosítani tudja a  miniszter számára a  jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásaival kapcsolatos feladatai ellátását. (2) A FIR működésével összefüggésben, a Hivatal a hatósági feladataihoz kapcsolódóan biztosítja a) a  felsőoktatási intézmények számára azokat a  szakmai specifikációkat, amelyek alapján a  felsőoktatási intézmények fel tudják készíteni az általuk üzemeltetett nyilvántartó rendszereket az adatszolgáltatásra; b) az  adatok szolgáltatásához és az  adatszolgáltatás hitelesítéséhez szükséges technikai feltételek szakmai specifikációját; c) a FIR létrejöttéhez, működéséhez szükséges infokommunikációs rendszerek, programok üzemeltetését; d) a FIR működésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezését; e) a  FIR-ben kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát, valamint az  érintett számára a  személyes adataiba való betekintést, a  felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a  felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a  felsőoktatás irányításában közreműködők, az  oktatók, a  kutatók, a  tanárok, a  hallgatók, a  doktorjelöltek, a  felsőoktatásba jelentkezők, a  szakmai és érdekképviseleti szervezetek és egyéb jogosultak tájékoztatását. (3) A FIR-ből adatok, elemzések – a jogszabályban megállapított állami feladat ellátásához szükséges adatokat kivéve – az adatok előállításával és közlésével kapcsolatban felmerült, a Hivatalnak megtérített költségek megfizetése esetén kérhetők. 27. § (1) A  Hivatal a  felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételét követően a  létrejövő új felsőoktatási intézménynek a 7. melléklet szerint képzett új, egyedi intézményi azonosító számot ad. (2) A Hivatal a felsőoktatási intézmény megszűnésekor, átalakulásakor a megszűnt felsőoktatási intézmény intézményi azonosító számát bevonja. A  bevont intézményi azonosító szám újra nem adható ki. A  Hivatal a  megszűnt felsőoktatási intézmény adatait a  nyilvános felsőoktatási intézményi nyilvántartásból törli a  megszűnés, illetve az  esetleges jogutódlás tényének rögzítése mellett. Az  adatbázisban a  törölt adatoknak visszakereshetőknek kell maradniuk. (3) A  felsőoktatási intézményi nyilvántartásban nyilvántartott intézményre vonatkozóan a  Hivatal adategyeztetést rendelhet el, amelynek célja a nyilvántartásban szereplő adatok és okiratok valódiságának megállapítása. 28. § (1) A  felsőoktatási intézmény a hallgatói, doktorjelölti jogviszony létrejöttétől számított tizenöt napon belül bejelenti a hallgató, doktorjelölt személyes adatait, a hallgatói, doktorjelölti jogviszony adatait a FIR-be. (2) A felsőoktatási intézmény a hallgatónak, doktorjelöltnek a FIR-ben nyilvántartott személyes és jogviszony adataiban bekövetkezett változását – a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett nyilvántartó rendszerben történt átvezetést követő tizenöt napon belül – bejelenti a FIR-be. (3) Ha a  felvételt nyert jelentkező képzési adataiban (így különösen: szak, munkarend, nyelv, képzési hely, költségviselési forma) a  beiratkozási időszakban változás történik, a  felsőoktatási intézmény a  FIR-be először a besorolási döntés szerinti képzési adatokat, majd a változást jelenti be. (4) Ha a felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét az Nftv. 47. § (4) bekezdése szerint megnövelte, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. (5) A hallgatói, doktorjelölti jogviszony megszűnésének adatait a felsőoktatási intézmény a megszűnést követő tizenöt napon belül bejelenti a  FIR-be. Ha a  hallgató, doktorjelölt nem létesít újabb hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt, az Nftv.-ben meghatározott határidő lejártával a hallgató, doktorjelölt adatait törölni kell a FIR-ből. (6) A felsőoktatási intézmény a kollégiumi tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgatók adatait, azok változását, a tagsági jogviszony létrejöttét, megszűnését, illetve e hallgatók tagsági adataiban bekövetkezett változásokat követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. (7) A diákotthoni tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgatók adatairól a felsőoktatási intézmény a (6) bekezdés szerint tesz bejelentést a FIR-be. 29. § (1) A  felsőoktatási intézmény az  oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatott személyes adatait és a foglalkoztatotti jogviszony adatait – jogviszonyának létrejöttétől számított tizenöt napon belül – bejelenti a FIR-be. (2) A  felsőoktatási intézmény az  oktatónak, kutatónak, tanárnak a  FIR-ben nyilvántartott személyes és jogviszony adataiban bekövetkezett változását a  felsőoktatási intézmény által üzemeltetett nyilvántartó rendszerben történt átvezetést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. (3) Ha az  oktató, kutató, tanár foglalkoztatása megszűnik, a  felsőoktatási intézmény a  jogviszony megszűnésének adatait a megszűnést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. Ha az oktató, kutató, tanár másik felsőoktatási intézménnyel jogviszonyt nem létesít, a rá vonatkozó adatokat az Nftv.-ben meghatározott határidő elteltével törli a FIR-ből. 30. § A felsőoktatási intézmény a  felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott bizonyítványok, oklevelek, oklevélmellékletek, valamint az  odaítélt doktori fokozatok adatait, legkésőbb azok kiállítástól számított tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. 31. § (1) A  Hivatal a  FIR-ben tartja nyilván az  államilag támogatott és az  állami (rész)ösztöndíjas formában eltöltött tanulmányi időt. (2) A Hivatal a FIR útján félévre vonatkozóan tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket a hallgatóik által igénybe vett államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas félévek számáról. A  felsőoktatási intézmény – jogszabályban meghatározott esetben – intézkedik a  hallgató államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formáról történő átsorolásáról. (3) A  felsőoktatási intézmény a  (2)  bekezdés szerinti átsorolásról szóló döntés jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be a hallgató átsorolásával kapcsolatos adatokat. 12. Hallgatói azonosító szám 32. § (1) Annak a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, aki nem rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-be való bejelentéstől számított tizenöt napon belül hallgatói azonosító számot hoz létre, amelyről a felsőoktatási intézményt a FIR-en keresztül értesíti. (2) Annak a  hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt létesítő személynek, aki rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, újabb azonosító szám nem adható ki. Aki rendelkezik tanulói azonosító számmal, annak a  hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számával. (3) Ha a  felsőoktatási intézmény azonosító szám nélkül jelenti be a  hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt, de az  adott személy a központi nyilvántartásban már rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-en keresztül tizenöt napon belül értesíti a  felsőoktatási intézményt az  érvényes azonosító számról. Ha a  hallgatónak, doktorjelöltnek a  központi nyilvántartásban átmenetileg több különböző azonosító száma is van, akkor a  Hivatal a  FIR-en keresztül kijelöli a  továbbiakban érvényes hallgatói azonosító számot, amelyen nyilvántartja a  hallgatót, doktorjelöltet. (4) A  felsőoktatási intézmény az  elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerén (a  továbbiakban: TR) keresztül biztosítja a hallgató, doktorjelölt számára a hallgatói azonosító száma megismerését. (5) Ha a  hallgató, doktorjelölt azonosító száma változik a  FIR-ben, a  hallgató, doktorjelölt törzslapján fel kell tüntetni a  változás időpontját, valamint a  továbbiakban érvényes hallgatói azonosító és valamennyi korábbi azonosító számát is. A  változás előtt keletkezett és lezárt iratokon nem kell átvezetni az  új hallgatói azonosító számot. A  változás után keletkezett, illetve a  változást követően továbbvezetett iratokon már az  új azonosító számot kell szerepeltetni. A hallgatói azonosító szám változásáról a felsőoktatási intézménynek a TR-en keresztül haladéktalanul tájékoztatnia kell a hallgatót, doktorjelöltet. (6) Annak a  volt hallgatónak, doktorjelöltnek a  kérelmére, aki már nem áll jogviszonyban felsőoktatási intézménnyel, a  Hivatal a  hallgatói azonosító számról igazolást állít ki az  Nftv. 3.  melléklet III. alcím 4.  pontjában szabályozott nyilvántartási időn belül. A  kérelemben meg kell adni a  kérelmező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét. Ha adataiban a  hallgatói, doktorjelölti jogviszonya megszűnése óta változás állt be, a  jogviszony megszűnésének időpontja szerinti adatokat is meg kell adnia. Az  igazolás kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (7) A hallgatói azonosító számot a 8. mellékletben meghatározottak szerint kell képezni. 13. Oktatói azonosító szám 33. § (1) Az  oktatói, kutatói, tanári jogviszonyt első alkalommal létesítő oktatónak, kutatónak, tanárnak (e §-ban a továbbiakban együtt: oktató) a Hivatal a FIR-be való bejelentéstől számított tizenöt napon belül oktatói azonosító számot képez, és erről a felsőoktatási intézményt a FIR-en keresztül értesíti. (2) Ha a  felsőoktatási intézmény azonosító szám nélkül jelenti be az  oktató alkalmazását, de az  adott személy a központi nyilvántartásban már rendelkezik oktatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-en keresztül tizenöt napon belül értesíti az érintett felsőoktatási intézményt az érvényes azonosító számról. Ugyanannak a személynek újabb oktatói azonosító szám nem adható ki. Ha az oktatónak a központi nyilvántartásban átmenetileg több különböző azonosító száma is van, akkor a  Hivatal a  FIR-en keresztül kijelöli az  érvényes oktatói azonosító számot, amelyen a továbbiakban nyilvántartja az oktatót. (3) A felsőoktatási intézmény a TR-ben biztosítja az oktató számára az oktatói azonosító számának megismerését. (4) Ha az oktató azonosító száma változik a FIR-ben, a felsőoktatási intézmény alkalmazotti nyilvántartásába és a TR-be be kell jegyezni a változás időpontját, valamint a továbbiakban érvényes oktatói azonosító és a korábbi azonosító számát is. (5) Annak a  volt oktatónak a  kérelmére, aki már nem áll foglalkoztatotti jogviszonyban felsőoktatási …