← Magyarország

87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

Röviden

Ez a rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtását szolgálja, különös tekintettel a felsőoktatási intézmények és diákotthonok létrehozására és működésére.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

87/

  1. (IV. 9.) Korm. rendelete a nemzeti felsőoktatásról szóló
  2. CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló
  3. évi CCIV. törvény
  4. §

(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az
  2. §
(1)bekezdése tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. §
(1)bekezdés
  1. és
  2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5., 6.,
  3. és
  4. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  5. évi CCIV. törvény
  6. §
(1)bekezdés
  1. pont a) alpontjában és
  2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 11–
  3. és
  4. alcím, valamint a
  5. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  6. évi CCIV. törvény
  7. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  3. évi CCIV. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. §
(1)bekezdés
  1. pontja és a
  2. melléklet
  3. pontja tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  4. évi CCIV. törvény
  5. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  3. évi CCIV. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. és
  2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  3. és
  4. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  5. évi CCIV. törvény
  6. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  3. évi CCIV. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  3. évi CCIV. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  3. évi CCIV. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. §
(10)bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk
(3)bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a
  1. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  2. évi CCIV. törvény
  3. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  3. évi CCIV. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  3. évi CCIV. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  3. évi CCIV. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  3. évi CCIV. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a
  2. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  3. évi CCIV. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. és
  2. pontjában, a
  3. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló
  4. évi CCIV. törvény
  5. §
(1)bekezdés 2., 4., 7., 13., és
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
  2. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Felsőoktatási intézmény létesítése 1. §
(1)A felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételét a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. §
(1)bekezdésében meghatározott alapításra jogosult (a továbbiakban: fenntartó) az Oktatási Hivataltól (a továbbiakban: Hivatal) kérheti az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül. A kérelemhez mellékelni kell
  1. a)nem állami fenntartó esetén a fenntartó létesítő okiratát,
  2. b)a nyilvántartásba venni kérelmezett felsőoktatási intézmény alapító okiratát,
  3. c)a felsőoktatási intézménynek az Nftv. 2. melléklet II. alcíme szerinti szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat), valamint
  4. d)az 1. mellékletben meghatározott minimális (kötelező) feltételek meglétének igazolását.
(2)Az Nftv. 4. §
(3)bekezdése szerint több jogosult által közösen fenntartott felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell a fenntartók között létrejött, a fenntartói jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről szóló szerződést is. A szerződésnek tartalmaznia kell a felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos hatósági eljárások kezdeményezésére jogosult megnevezését.
(3)A felsőoktatási intézmény megalakulásának előkészítése céljából a fenntartó előkészítő bizottságot hoz létre. Az előkészítő bizottság ideiglenes szabályzatot készít. Ennek alapján meg kell választani a szenátus tagjait, akik első ülésükön döntenek a szenátus megalakulásáról, valamint a szabályzat elfogadásáról. A szabályzatban kell meghatározni a szenátus tagjai megválasztásának rendjét. Az előkészítő bizottság jogosult valamennyi intézményi dokumentum előkészítésére.
(4)Az előkészítő bizottság nevében az előkészítő bizottság elnöke mint az intézményvezetői feladatokat ideiglenesen ellátó személy jogosult eljárni. 2. §
(1)Felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételére akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az alapító okiratban meghatározott feladatok folyamatos ellátásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek – az épület kivételével a tevékenység megkezdéséhez szükséges arányban, de a kérelem benyújtásakor legalább a képzés első két évfolyama számára – rendelkezésre állnak, és a teljes működéshez szükséges mértékig fokozatosan megteremthetők, továbbá, ha a felsőoktatási intézmény a megalakulásának előkészítése során betartotta az e rendeletben előírt eljárási rendet. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei fennállnak, a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba veszi. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt – a fenntartó kérelme alapján – a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek is nyilvántartásba kell vennie.
(2)A felsőoktatási intézmény
  1. a)ha nem költségvetési szervként működik, a Hivatal által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel,
  2. b)ha költségvetési szervként működik, a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.
(3)A Hivatalnak a nyilvántartásba vételre irányuló eljárásra nyitva álló ügyintézési határideje két hónap.
(4)Ha a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba vették, jogosulttá válik minden olyan nyilatkozat megtételére, minden olyan kötelezettség vállalására, amely ahhoz szükséges, hogy a működés megkezdéséhez az engedély kiadásának feltételei teljesüljenek. A nyilatkozattételre, a kötelezettségvállalásra, a felsőoktatási intézmény képviseletére a fenntartó által a szervezési feladatok ellátására megbízott, az intézményvezetői feladatokat ideiglenesen ellátó személy jogosult. Ilyen megbízást az kaphat, aki megfelel az Nftv.-ben a rektori megbízáshoz meghatározott feltételeknek. Az ideiglenes intézményvezetői megbízás a rektor kinevezéséig szól.
(5)Az Nftv. 9. §-ában foglaltakra figyelemmel a felsőoktatási intézmény az Országgyűlés állami elismerésről szóló döntéséig a „felsőoktatási intézmény” megnevezést kizárólag az „állami elismerése folyamatban” toldattal használhatja. Az „egyetem” vagy „főiskola” elnevezés használatára az állami elismerést követően kerülhet sor.
(6)A nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot. A felsőoktatási intézmény idegen nyelvű elnevezésének tartalmilag egyeznie kell a magyar nyelvű elnevezéssel. Két vagy több azonos nevű felsőoktatási intézmény esetén a név viselésének joga azt a felsőoktatási intézményt illeti meg, amelyik fenntartója a nyilvántartásba vételi kérelmet elsőként nyújtotta be. A felsőoktatási intézményt élő személyről elnevezni nem lehet. A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan nevet, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a felsőoktatási intézmény nevében feltüntetni.
(7)A felsőoktatási intézményt a nyilvántartásból törölni kell, ha a nyilvántartásba vételétől számított öt éven belül nem kap állami elismerést. 3. §
(1)A nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére vonatkozó eljárás a fenntartó kezdeményezésére indul. Több fenntartó esetén a kérelmet a szerződésben rögzítettek szerint kell benyújtani.
(2)A működési engedély kiadására irányuló eljárás ügyintézési határideje négy hónap.
(3)A működés engedélyezése akkor kérelmezhető, ha a kérelmező a) a működési helyen legalább az Nftv. 6. §
(2)bekezdésében – egyházi felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 91. §
(4)bekezdésében, művészeti felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 101. §
(4)bekezdésében – meghatározott számú és típusú nyilvántartásba vett képzéssel rendelkezik, és b) igazolja, hogy a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre áll, illetve az – az épület kivételével – fokozatosan megteremthető, és a kérelem benyújtásakor legalább a képzés első két évfolyama számára biztosított.
(4)A kérelemhez mellékelni kell a
(3)bekezdés szerinti feltételek meglétének igazolását. A felsőoktatási intézmény működése engedélyezésének, maximális hallgatói létszáma meghatározásának szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(5)A Hivatal a feltételek meglétének vizsgálatát és az Nftv. 67. §
(4)bekezdésében meghatározott szakértői vélemény beszerzését követően, a nyilvántartásba vételről szóló határozatában foglalt feltételek teljesítése esetén adja ki a működési engedélyt.
(6)A
(3)bekezdés a) pontja szerinti képzés nyilvántartásba vételi határozatát, valamint a működési engedélyt – ide nem értve annak az intézmény hivatalos elnevezését nem érintő módosítását – azzal a feltétellel kell kiadni, hogy a képzés meghirdetésére, valamint az engedélyben foglalt tevékenység megkezdésére legkorábban az állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor.
(7)A Hivatal a felsőoktatási intézmény létesítésekor kiadott működési engedélyével egyidejűleg döntést hoz a képzés indításának, illetve a doktori iskola létesítésének nyilvántartásba vételéről is.
(8)A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 4. §
(1)Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámának megállapítását, módosítását a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi a Hivatalnál. A kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben előírt feltételek meglétének igazolását. A maximális hallgatói létszám megállapítása, módosítása a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 15-éig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év október 31-éig kezdeményezhető.
(2)Ha a kérelem a felsőoktatási intézmény alapító okiratában szereplő maximális hallgatói létszámot meghaladó létszám megállapítására irányul, a kérelemhez mellékelni kell a fenntartó által módosított maximális hallgatói létszámot tartalmazó alapító okiratot.
(3)Ha két tanév átlagában a működési engedélyben lévő létszámhoz képest a tényleges hallgatói létszám több mint 25%-kal alacsonyabb, az intézménynek – a fenntartó egyidejű értesítése mellett – az ezzel kapcsolatos intézkedéseket meg kell tennie és – a működési engedélyben szereplő létszám csökkentése érdekében – a működési engedély módosítását a harmadik tanév november 30-áig kezdeményeznie kell.
(4)Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény új székhelyen, telephelyen, székhelyen kívüli képzési helyen (a továbbiakban együtt: képzési hely) történő működésének engedélyezését a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi a Hivatalnál. Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény új képzési helyének létesítése esetén a kérelemhez mellékelni kell az
  1. mellékletben és a
  2. mellékletben előírt feltételek meglétének igazolását, a fenntartó által módosított maximális hallgatói létszámot és az új képzési helyet is tartalmazó alapító okiratot, valamint a szenátus által módosított szabályzatot. A magyar jogrendszer szerinti képzésnek a felsőoktatási intézmény külföldi, székhelyen kívüli képzési helyen történő indítása esetén mellékelni kell továbbá az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előzetes egyetértését. Új képzési helyen indítandó képzés meghirdetésére az adott helyen való működés engedélyezését követően kerülhet sor.
(5)Szakirányú továbbképzés esetén a
(4)bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azt a felsőoktatási intézmény az alapító okiratban nem szereplő képzési helyen is indíthat, a képzésindítás engedélyezésekor az
  1. melléklet
  2. pontja, valamint a
  3. melléklet
  4. pontja figyelembevételével.
  5. Diákotthon létesítése, a diákotthon és a kollégium működésének feltételei
  6. §
(1)A diákotthon, valamint az Nftv. 8. §
(7)bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként létrehozható kollégium működésének minimális (kötelező) feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.
(2)A diákotthon, ha nem költségvetési szervként működik, a Hivatal által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel, ha költségvetési szervként működik, a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel jön létre. A Hivatal nyilvántartásba vételi eljárása során azt kell vizsgálni, hogy a diákotthon rendelkezik-e a tevékenység ellátásához szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételekkel.
(3)A diákotthon nyilvántartásba vételét a diákotthon alapító okiratának aláírását követő harminc napon belül a fenntartó jogosult kérelmezni. A kérelemhez mellékelni kell
  1. a)a fenntartó létesítő okiratát,
  2. b)a nyilvántartásba venni kérelmezett diákotthon
  3. ba)alapító okiratát és
  4. bb)szabályzatát, továbbá
  5. c)a 3. mellékletben meghatározott minimális (kötelező) feltételek meglétének igazolását.
(4)A diákotthon a működését a nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.
(5)Ha a diákotthon fenntartója felsőoktatási intézmény, a diákotthon nyilvántartásba vételéről szóló határozatot azzal a feltétellel kell kiadni, hogy tevékenysége megkezdésére a felsőoktatási intézmény állami elismeréséről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor.
(6)A diákotthon és a kollégium elnevezésének szabályaira a felsőoktatási intézmények névviselésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7)A diákotthon nyilvántartásba vételi eljárásának ügyintézési határideje két hónap. 3. Gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás 6. §
(1)A pedagógusképzés feladatait ellátó felsőoktatási intézmény a fenntartásában működő köznevelési intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánítását minden évben június 15-ig kérelmezheti a Hivatalnál, azzal, hogy a gyakorlóintézménnyé nyilvánításra a tárgyév szeptember 1-jével kerülhet sor.
(2)A köznevelési intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánításának feltételeit a
  1. melléklet tartalmazza.
  2. Külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése
  3. §
(1)A külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének nyilvántartásba vételét és a működési engedély kiadását, valamint képzése indításának nyilvántartásba vételét a külföldi felsőoktatási intézmény vagy fenntartója kérelmezi.
(2)A kérelemhez mellékelni kell
  1. a)annak igazolását, hogy a Magyarországon történő működéshez, képzés indításához a származási ország jogrendszere szerinti szükséges jogszabályi feltételek, hatósági engedélyek, intézményi vagy fenntartói döntések és szabályzatok rendelkezésre állnak,
  2. b)a külföldi felsőoktatási intézmény származási ország szerinti államilag elismert felsőoktatási intézményként történő működését engedélyező külföldi döntést,
  3. c)az Nftv. 76. §
(1)bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, valamint az Nftv. 76. §
(2)bekezdésében előírt, rendelkezésre álló szakértői véleményeket vagy a szakértői vélemények elkészítéséhez szükséges dokumentációt.
(3)A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a Magyarország területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő felsőoktatási tevékenységének nyilvántartásba vételét a
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában felsorolt mellékletek, valamint az Nftv. 76. §
(1)bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolására szolgáló dokumentumok benyújtásával kérelmezheti. 5. A működési engedély felülvizsgálata 8. §
(1)A működési engedély felülvizsgálatakor a Hivatal az Nftv. 8. §
(2)bekezdése alapján felhívja az érintett felsőoktatási intézmény vezetőjét a felülvizsgálathoz szükséges adatok szolgáltatására.
(2)A felsőoktatási intézménytől adat kérhető:
  1. a)a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételei,
  2. b)a felsőoktatási intézmény működése engedélyezésének, maximális hallgatói létszáma meghatározásának feltételei,
  3. c)a kollégium működésének minimális (kötelező) feltételei,
  4. d)a felsőoktatási intézmény részeként működő, valamint a felsőoktatási intézménnyel megállapodást kötött szakkollégiumnak a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet] 19–21. §-ában foglaltak,
  5. e)a gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételei, f ) az alap-, mester- valamint doktori képzés folytatásának tárgyi és személyi feltételei, szakirányú továbbképzés és felsőoktatási szakképzés folytatásával összefüggő akkreditációs szempontok tekintetében előírtak igazolására.
(3)A Hivatal a
(2)bekezdés f ) pontja vonatkozásában beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét.
(4)Ha a Hivatal megállapítja, hogy a
(2)bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem áll fenn, határidő tűzése mellett felhívja a felsőoktatási intézményt a hiányzó feltételek biztosítására. Ha a határidő nem megfelelő eredménnyel vagy eredménytelenül telik el, a Hivatal
  1. a)– a működési engedély módosítása mellett – a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vett képzését törli,
  2. b)a felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámát a 2. mellékletben meghatározottak, valamint a 4. §
(3)bekezdésében foglaltak figyelembe vételével megfelelően csökkenti, vagy c) a működési engedélyt visszavonja, és kezdeményezi a miniszternél a felsőoktatási intézmény állami elismerése visszavonására irányuló eljárás megindítását, ha az Nftv. 6. §
(2)bekezdésében – egyházi felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 91. §
(5)bekezdésében, művészeti felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 101. §
(4)bekezdésében, egyes intézmények esetében az Nftv. 104. §-ában és 104/B. §-ában – foglaltak nem teljesülnek.
(5)Ha a felsőoktatási intézmény a nyilvántartásban szereplő valamely szakját vagy felsőoktatási szakképzését – a szakirányú továbbképzések és a kis létszámú szakok kivételével – öt egymást követő évben nem indította, azt a Hivatal a működési engedély felülvizsgálata során hivatalból törli a nyilvántartásból.
(6)A működési engedély felülvizsgálata eljárásának ügyintézési határideje hat hónap. 9. §
(1)A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a 8. §
(3)bekezdése szerinti szakértői véleményében a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/
  1. (II. 22.) Korm. rendelet
  2. §-a alapján készített korábbi értékelései alapján ad tájékoztatást a Hivatalnak. A szakértői vélemény kiterjed a felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, ESG) való megfelelésére.
(2)A Hivatal olyan egyedi kérdésben is beszerezheti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 8. §
(3)bekezdése szerinti szakértői véleményét, amelynek tárgyában az korábban nem hozott döntést. 10. §
(1)A Hivatal az Nftv. 76. §
(3)bekezdése alapján felhívja a külföldi felsőoktatási intézmény vezetőjét a működési engedély felülvizsgálatához szükséges adatok szolgáltatására.
(2)A felsőoktatási intézménytől adat kérhető az Nftv. 76. §
(1)–
(3)bekezdésében foglalt feltételek tekintetében előírtak igazolására.
(3)A Hivatal szakértő véleményét szerezheti be. A kirendelt szakértő a véleményében tájékoztatást ad a Hivatalnak az Nftv. 76. §
(2)bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.
(4)Ha a Hivatal megállapítja, hogy az Nftv. 76. §
(1)–
(3)bekezdésében foglalt feltételek – a más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény esetén figyelemmel az Nftv. 77. §-ára – valamelyike nem áll fenn, határidő tűzése mellett felhívja a külföldi felsőoktatási intézményt vagy annak fenntartóját a hiányzó feltételek biztosítására. Ha a határidő eredménytelenül vagy nem megfelelő eredménnyel telik el, akkor a Hivatal a működési engedély módosítása mellett a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vett képzését törli, vagy a működési engedélyt visszavonja.
(5)A külföldi felsőoktatási intézmény működési engedély felülvizsgálati eljárásának ügyintézési határideje hat hónap. 6. A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv eljárásai 11. §
(1)A Hivatal a felsőoktatás intézményi nyilvántartásában nyilvántartja az alapító okiratban, az Nftv.
  1. melléklet II/A. alcímében, valamint e rendelet
  2. melléklet
  3. pontjában, továbbá az egyéb jogszabályban előírt adatokat.
(2)A nyilvántartott adatokban bekövetkezett változás átvezetését, a működési engedély módosítását – ideértve a felsőoktatási intézményeknek az Nftv. 20–21/A. §-a szerinti átalakulását is – a döntéstől számított harminc napon belül kell a Hivatalnál kérelmezni, amely kérelemre a Hivatal az adat nyilvántartásba vételével, változásával, törlésével kapcsolatos eljárást lefolytatja.
(3)Az adatokat, valamint a bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat
  1. a)a felsőoktatási intézménnyel és a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézménnyel kapcsolatos adatok esetében a felsőoktatási intézmény vezetője,
  2. b)a külföldi felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos adatok esetében annak vezetője vagy fenntartója,
  3. c)a diákotthonnal kapcsolatos adatok esetében annak vezetője vagy fenntartója,
  4. d)az alapító okirattal, valamint a fenntartóval kapcsolatos adatok esetén a felsőoktatási intézmény vagy diákotthon fenntartója,
  5. e)a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége (a továbbiakban együtt: felsőoktatási szervezetek) esetében az adott felsőoktatási szervezet vezetője, f ) a felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény vezetője, diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója jelenti be.
(4)A kérelemhez mellékelni kell az adat vagy az adatváltozás tényét igazoló dokumentumokat. Ha az adatváltozás bejelentése a képzés duális formájának nyilvántartásba vételére irányul, a kérelemhez mellékelni kell a Duális Képzési Tanács támogató véleményét.
(5)A Hivatal az alapító okiratban foglalt adatok vizsgálatával kapcsolatos eljárása során vizsgálja a magán és az egyházi felsőoktatási intézmény alapító okiratában foglaltak jogszerűségét. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a felsőoktatási intézmény, diákotthon alapító okirata jogszabálysértő, megfelelő határidő tűzésével felhívja a fenntartót a jogszabálysértés orvoslására. Eredménytelen felhívás esetén a Hivatal kezdeményezi, hogy a miniszter az Nftv. 65. §-a alapján folytasson le törvényességi ellenőrzési eljárást. 12. §
(1)A Hivatal a nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásba bejegyzett adat megváltozásának bejegyzéséről és törléséről a Hivatal honlapján közzétett nyomtatványon előterjesztett kérelem alapján dönt. Ha a kérelem az adat megváltozásának bejegyzésére irányul, jelezni kell, hogy az adat törlését vagy módosítását kérik.
(2)A Hivatal felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervként folyamatosan vizsgálja az általa nyilvántartott adatok helytállóságát.
(3)A Hivatal a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetében a nyilvántartásba történő bejegyzésről, törlésről a jogerős határozatának megküldésével értesíti a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet.
(4)A Hivatal a nyilvántartásában szereplő felsőoktatási intézmény, diákotthon nevét és székhelyét a határozat jogerőre emelkedése napján a honlapján közzéteszi. 13. §
(1)A nem állami felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény fenntartója kérelmezi. A kérelemhez mellékelni kell
  1. a)a felsőoktatási intézmény alapító okiratát,
  2. b)a felsőoktatási intézmény szabályzatát, valamint
  3. c)a fenntartó döntésének kivonatát.
(2)A Hivatal a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétellel, annak módosításával, törlésével kapcsolatos jogerős határozatát megküldi az ügyészség részére. 14. §
(1)Szakkollégium nyilvántartásba vételét
  1. a)felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény vezetője,
  2. b)diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója kérelmezi.
(2)A kérelemhez mellékelni kell a) a szakkollégiumnak a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 19. §
(5)bekezdése szerinti dokumentumait és b) a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást, ha a szakkollégium nem felsőoktatási intézmény keretében működik. 15. §
(1)A felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet] 15. §
(4)bekezdése szerinti szakmai gyakorlóhelyeinek nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi.
(2)Az új szakmai gyakorlóhelyek nyilvántartásba vételét, a megszűnt gyakorlóhelyek törlését, valamint a nyilvántartásba vett szakmai gyakorlóhelyek tekintetében bekövetkezett változásokat félévente legalább egyszer kezdeményezni szükséges. 7. A felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadásával kapcsolatos eljárás 16. §
(1)A felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadását a fenntartó és a fenntartói jogot átvenni kívánó közösen kérelmezik.
(2)A kérelemhez mellékelni kell:
  1. a)a fenntartó és a fenntartói jogot átvenni kívánó között megkötött, a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodást,
  2. b)az Nftv. 73. §
(2)bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, ha a fenntartói jogot nem az állam veszi át. 8. A felsőoktatási intézmény megszűnése 17. §
(1)A nem állami fenntartó kezdeményezi a Hivatalnál az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárás megindítását
  1. a)a felsőoktatási intézmény jogutóddal vagy jogutód nélküli megszüntetéséről hozott döntését,
  2. b)a felsőoktatási intézmény megszüntetése feltételeinek fennállásáról szóló jogerős bírósági határozat jogerőre emelkedését, vagy
  3. c)a fenntartói jogok gyakorlási jogának megszűnéséről szóló döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül.
(2)A felsőoktatási intézmény fenntartója az
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerinti kérelméhez mellékeli
  2. a)döntését és annak indokolását;
  3. b)a nem kifutó rendszerű megszüntetés esetén a hallgatókat átvevő felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást.
(3)Ha a miniszter kezdeményezésére az Nftv. 65. §
(3)bekezdése alapján a bíróság megállapította, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei, a miniszter a bíróság jogerős határozatát annak jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül megküldi a Hivatalnak.
(4)A Hivatal megindítja az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárást, ha a nem állami felsőoktatási intézmény hatósági ellenőrzésének eredményeként megállapítja, hogy az Nftv. 22. §
(2)bekezdés b)–d) pontjában meghatározott okok fennállnak.
(5)A Hivatal a) az
(1)bekezdés szerinti bejelentés, a
(3)és
(4)bekezdés szerinti megállapítás alapján a működési engedély visszavonása tárgyában indított eljárását követően, a megszűnő felsőoktatási intézmény működési engedélyének visszavonásáról szóló határozata, b) a felsőoktatási intézmény átalakulása esetén a megszűnő felsőoktatási intézmény működési engedélyének visszavonásáról, az új felsőoktatási intézmény működési engedélyének kiadásáról szóló határozata jogerőre emelkedésével kezdeményezi a miniszternél a megszűnő felsőoktatási intézmény állami elismerésének visszavonását. A határozatok az állami elismerés visszavonásának napjával lépnek hatályba.
(6)A Hivatal az állami elismerés visszavonásáról szóló törvény hatálybalépésének napjával törli a nyilvántartásából az érintett felsőoktatási intézményt. 9. A képzés indításának eljárásai 18. §
(1)Alap- és mesterképzési szak indítását, új szakirányának vagy specializációjának indítását, doktori iskola létesítését, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indítását a Hivatalnál a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi. Az alap-, illetve mesterképzés indításának tárgyi és személyi feltételeit az 5. melléklet határozza meg.
(2)Alap- vagy mesterképzési szak indítása akkor kezdeményezhető, ha a szak képzési és kimeneti követelményeit a miniszter rendeletben meghatározta.
(3)A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetni kívánt képzés, képzéshez tartozó szakirány vagy specializáció nyilvántartásba vétele a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év augusztus 31-éig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig kezdeményezhető.
(4)A kérelemhez mellékelni kell
  1. a)az alapképzési szak, az alapképzési vagy mesterképzési szak szakiránya vagy a mesterképzési szak indításával kapcsolatos dokumentációt,
  2. b)ha az egybefüggő szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján jogi személy vagy gazdálkodó szervezet biztosítja, azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a képzés indításakor együttműködési megállapodást köt,
  3. c)doktori iskola létesítése, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indítása esetében a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. §
(2)bekezdésében meghatározottakat, valamint d) a szak, szakirány vagy specializáció indításával, doktori iskola létesítésével, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indításával kapcsolatos szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát.
(5)A
(4)bekezdés
  1. a)pontja szerinti dokumentáció tartalmazza
  2. a)a képzési és kimeneti követelmények alapján a szak, szakirány felsőoktatási intézmény által kidolgozott tantervét,
  3. b)a felsőoktatási intézmény nyilatkozatát a szak, szakirány jellemző értékelési és ellenőrzési módszereiről, eljárásairól és a képzés alapvető szabályairól, a kreditrendszerű képzéssel kapcsolatos tanulmányi tájékoztató kiadvány (a továbbiakban: intézményi tájékoztató) elkészítéséről,
  4. c)a képzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek bemutatását, valamint
  5. d)tanári szakképzettséget adó szak indítása esetén a tanári felkészítési elem gyakorlati képzési és intézményi szervezeti feltételeinek bemutatását.
(6)A Hivatal a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének figyelembevételével veszi nyilvántartásba a felsőoktatási intézmény alap- és mesterképzési szakának, szakirányának indítását, a doktori iskola létesítését, a létesített doktori iskola új tudományágát. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a szak-, szakirányindítás nyilvántartásba vételi eljárása során arról nyilvánít véleményt, hogy
  1. a)a felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv összhangban van-e az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeivel,
  2. b)hogyan segíti elő a felsőoktatási intézmény által kidolgozott tanterv a kimeneti kompetenciák hallgató általi elsajátítását, milyen a tanulástámogatás intézményi eszközrendszere, módszertana, és
  3. c)megvannak-e az intézményben az indításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek.
(7)A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének fejlesztési javaslatokra is ki kell térnie.
(8)Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nem támogatja a képzés indítását, a Hivatal a felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az Nftv. 67. §
(6)bekezdésében és 71. §
(5)bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(9)A korábban már nyilvántartásba vett, más nyelven vagy más képzési helyen – ide nem értve a külföldi székhelyen kívüli képzési helyet – indítandó képzés nyilvántartásba vétele esetén a
(4)–
(8)bekezdésben meghatározott rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy nem kell beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét és nem kell benyújtani a
(4)bekezdés a) pontja szerinti dokumentációt.
(10)A képzés a Hivatal nyilvántartásba vételi határozatának jogerőre emelkedését követően indítható. 19. §
(1)Magyar felsőoktatási intézménynek másik magyar felsőoktatási intézménnyel közös képzésben indítandó képzése nyilvántartásba vehető olyan képzésen, amelyen
  1. a)az oklevél kiállítója a képzésindítási engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény, vagy
  2. b)közös képzés eredményeként közös oklevél kiállítása történik, beleértve az osztatlan kétszakos tanárképzés egyik tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzését is.
(2)Magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködésben folyó képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a kérelmező felsőoktatási intézménynek a kérelemhez mellékelni kell a 18. §
(4)bekezdésében meghatározottakon túl a felsőoktatási intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a kérelmező felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát is.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmazza azt, hogy a) az
(1)bekezdés b) pontja szerinti együttműködésben melyik az az intézmény, amelyik a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat – a
(4)bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólagosan ellátja, így különösen a képzés nyilvántartásba vételének kezdeményezését és meghirdetését, a felvételi eljárás lebonyolítását, a hallgatói jogviszony létrehozását, a tanulmányi adminisztrációt, az oklevél kiadását és a felsőoktatási információs rendszer (a továbbiakban: FIR) felé történő adatközlést;
  1. b)a társ felsőoktatási intézményben folytatott képzés az Nftv. szerinti részképzés, amelyet a kérelmező intézmény automatikusan engedélyezettnek tekint és kötelezettséget vállal a társintézményben a képzés keretében teljesített követelmények elismerésére;
  2. c)a felek megállapodtak a képzési támogatás előirányzatának és az önköltség összegének a megosztásáról, a képzéssel felmerülő költségek viselésének megosztásáról és módjáról.
(4)A társ felsőoktatási intézmény a közös képzés keretében, részképzésen tanulmányokat folytatókkal vendéghallgatói jogviszonyt létesít, és erről teljesíti az adatközlést a FIR felé.
(5)Az Nftv. 103. §
(9)bekezdésében szabályozott, hitéleti tanári képzésre is irányuló osztatlan kétszakos tanárképzésben a képzésindítási engedélyt kérelmező intézmény az egyházi felsőoktatási intézmény. A társ felsőoktatási intézménnyel folyó tanárképzés eredményeként közös oklevél kiállítása történik. 20. §
(1)Magyar felsőoktatási intézménynek külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben indítandó képzése nyilvántartásba vehető olyan képzésen, amelyen
  1. a)az oklevél kiállítására a képzésindítási engedéllyel rendelkező magyar felsőoktatási intézmény jogosult vagy
  2. b)a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény is rendelkezik a származási ország szerinti képzésindítási jogosultsággal és az oklevél kiállításának jogával.
(2)Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben folyó képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a magyar felsőoktatási intézménynek a kérelemhez mellékelnie kell a 18. §
(4)bekezdésében meghatározottakon túl az intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a magyar felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát is.
(3)Külföldi felsőoktatási intézménnyel közös oklevélhez vezető közös képzés indítása nyilvántartásba vehető az Nftv. 78. §
(3)és
(5)bekezdése szerinti képzésen. Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodás alapján közös képzés indítása nyilvántartásba vehető olyan képzésen is, amelyen a származási ország szerinti képzésindítási jogosultság szerint magyar és külföldi oklevél (a továbbiakban együtt: többes oklevél) kiadása történik.
(4)A
(3)bekezdés szerinti képzésben a magyar felsőoktatási intézmény ellátja a tanulmányi adminisztrációval, a FIR felé történő adatközléssel és a felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A társ felsőoktatási intézményben folytatott képzés a magyar felsőoktatási intézmény szempontjából az Nftv. szerinti részképzés, amelyet a magyar felsőoktatási intézményengedélyezettnek tekint és a társ felsőoktatási intézményben a közös képzés keretében teljesített követelményeket elismeri.
(5)Külföldi felsőoktatási intézménnyel folyó közös képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a magyar felsőoktatási intézménynek a kérelemhez – a
(2)bekezdésben foglaltakon túl – mellékelnie kell a) a 18. §
(4)bekezdés a) pontjában meghatározottakat, vagy az Nftv. 78. §
(3)bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, b) a 18. §
(4)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjában foglaltakat, valamint
  3. c)a
(3)bekezdés szerinti képzésben a közös képzésnek a kidolgozott képzési és kimeneti követelményeit.
(6)A magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény együttműködési megállapodása tartalmazza
  1. a)a közös képzésben érintett felsőoktatási intézmények származási ország szerinti képzésindítási jogosultságot bizonyító dokumentumát;
  2. b)a
(3)bekezdés szerinti képzésben a képzési program felsőoktatási intézmények által közösen kidolgozott leírását és az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a résztvevő intézmények által elfogadott képzési programot valósítják meg; c) a képzés lebonyolításának szabályait, az
(1)bekezdés b) pontja, a
(3)bekezdés szerinti képzésbe beleértve az egyes intézményekben eltöltött képzési időt, továbbá a felvételi követelményeket, a felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos intézményi feladatokat;
  1. d)a hallgatók tanulmányait érintő alapvető szabályokat, az őket megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket;
  2. e)azt, hogy közös képzés esetén közös vagy többes oklevél kiadására kerül sor, csatolva közös oklevél esetén az oklevél mintáját; és f ) a képzéssel felmerülő költségek viselésének megosztását és módját, a részképzés támogatásának rendjét. 21. §
(1)A felsőoktatási szakképzés indításának nyilvántartásba vételét – a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint – a Hivatalnál a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi.
(2)Felsőoktatási szakképzés indítása akkor kezdeményezhető, ha a képzés képzési és kimeneti követelményeit a miniszter rendeletben meghatározta.
(3)A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetni kívánt felsőoktatási szakképzés, felsőoktatási szakképzéshez tartozó szakirány vagy specializáció nyilvántartásba vétele a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év augusztus 31-éig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig kezdeményezhető.
(4)A kérelemhez mellékelni kell
  1. a)a felsőoktatási szakképzés indítására vonatkozó dokumentáció részeként a felsőoktatási intézmény által kidolgozott szakképzési programot,
  2. b)a felsőoktatási intézmény székhelye szerint illetékes szakmai kamara támogató véleményét,
  3. c)azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási szakképzés indításakor együttműködési megállapodást köt, és
  4. d)a felsőoktatási szakképzés indítását jóváhagyó szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát.
(5)A Hivatal a döntése előtt beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét. A felsőoktatási szakképzés a Hivatal által történő nyilvántartásba vételi határozatának jogerőre emelkedését követően indítható.
(6)A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területhez tartozó felsőoktatási szakképzés esetén a
(4)bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni. 22. §
(1)Szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezheti.
(2)A kérelemhez mellékelni kell:
  1. a)a szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeit, és
  2. b)a szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeiről hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát.
(3)A Hivatal a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 2. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele során, a pedagógusszakvizsgává minősítésről szóló döntés vonatkozásában kikéri a pedagógus-továbbképzés rendszere működésének véleményezésére jogosult szakértői testület véleményét.
(4)A Hivatal az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményének közzétételét követően, hivatalból indult eljárás keretében nyilvántartásba veszi az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező szakirány második, illetve további szakirányként történő elvégzését biztosító szakirányú továbbképzést.
(5)Szakirányú továbbképzés indítása akkor kezdeményezhető, ha a képzés képzési és kimeneti követelményeit a Hivatal nyilvántartásba vette.
(6)A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetni kívánt szakirányú továbbképzés indításának nyilvántartásba vétele a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év augusztus 31-éig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig kezdeményezhető.
(7)A szakirányú továbbképzés indításának nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell:
  1. a)a szakirányú továbbképzés indításáról hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát, valamint
  2. b)a
(4)bekezdésben meghatározott szakirányú továbbképzés esetében az alap- vagy mesterképzés második vagy további szakirányt tartalmazó tantervét.
(8)A Hivatal a nyilvántartásba vett szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeit a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg elérhetővé teszi a FIR-ben.
(9)Szakirányú továbbképzés akkor indítható, ha annak indítását a Hivatal nyilvántartásba vette, és ezt követően a felsőoktatási intézmény a szakirányú továbbképzési szak tantervét a honlapján közzétette. 10. A felsőoktatási tevékenység ellenőrzése 23. §
(1)Az Nftv. 65–66. §-a alapján a miniszter által elrendelt törvényességi ellenőrzés lefolytatása során a Hivatal vizsgálja különösen a jogszabályi rendelkezések megtartását, az ellenőrzéssel érintett tevékenységgel összefüggő dokumentumokban – a nem állami felsőoktatási intézmények esetében a működési engedélyben – foglaltakkal kapcsolatos kötelezettségek megtartását.
(2)A miniszteri törvényességi ellenőrzés keretében végzett ellenőrzés befejezésekor a Hivatal jelentést készít. A jelentést megküldi az ellenőrzött részére, aki arra a kézhezvételtől számított harminc napon belül észrevételt tehet. A Hivatal a jelentést, az ellenőrzött által tett észrevételt és az azzal kapcsolatos álláspontját a határidő lejártát követő harmincadik napig megküldi a miniszternek.
(3)A miniszter az eljárást lezáró döntését megküldi az ellenőrzött és a Hivatal részére.
(4)Az Nftv. 65–
  1. §-a szerinti törvényességi ellenőrzés ügyintézési határideje, a Hivatal eljárását is beleértve, százötven nap, amely egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.
  2. §
(1)A Hivatal az Nftv. 68. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzés során vizsgálja különösen az intézményi dokumentumokban, a működési engedélyben foglaltak megtartását, a felsőoktatási intézmény tanulmányi adminisztrációs tevékenységének jogszerűségét, valamint a FIR-be való adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését.
(2)Az Nftv. 68. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje kilencven nap, amely egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható. 11. A felsőoktatási információs rendszer 25. §
(1)A FIR intézményi nyilvántartása, személyi nyilvántartása és felsőoktatási felvételi alkalmazása az Nftv.
  1. melléklet II. és III. alcímében meghatározott személyes adatokat, valamint az e rendelet
  2. mellékletében meghatározott további adatokat tartalmazza. A FIR ágazati vezetői információs alkalmazása (a továbbiakban: AVIR) és a FIR pályakövetési alkalmazása (a továbbiakban: DPR) a miniszter által meghatározott személyes adatnak nem minősülő adatokat tartalmazza.
(2)A DPR esetében a kötelező intézményi adatszolgáltatás a jogviszonyban álló hallgatók, valamint az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körében egységes módszertannal és kérdőívvel végrehajtott önkéntes online kérdőíves vizsgálat alapján történik.
(3)A DPR esetében – a
(2)bekezdésben meghatározott kereteken belül – az adatszolgáltatás pontos meghatározását, határidejét, gyakoriságát, módját, valamint az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó módszertani leírást és kérdőívet a miniszter közzéteszi az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján.
(4)A pályakövetési vizsgálatok eredményeit legalább évente rövidített összefoglaló és teljes tanulmány formájában a felsőoktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni.
(5)A FIR felsőoktatási felvételi alkalmazása tekintetében a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet további szabályokat állapíthat meg.
(6)A FIR-be adatot közöl:
  1. a)a felsőoktatási intézményi nyilvántartás tekintetében a Hivatal, a fenntartó, a felsőoktatási intézmény és a diákotthon;
  2. b)az alkalmazottak személyi nyilvántartása tekintetében a felsőoktatási intézmény;
  3. c)a hallgatói, doktorjelölti személyi nyilvántartás tekintetében a felsőoktatási intézmény;
  4. d)az
(1)bekezdés szerinti további adatok tekintetében a 6. mellékletben meghatározott szerv, személy;
  1. e)a felsőoktatási felvételi alkalmazás tekintetében a felvételre jelentkező, a Hivatal és a felsőoktatási intézmény; f ) az AVIR tekintetében a Hivatal, a felsőoktatási intézmény, egyéb államigazgatási szervek;
  2. g)a DPR tekintetében a Hivatal, a felsőoktatási intézmény, egyéb államigazgatási szervek.
(7)A
(6)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja tekintetében az adatszolgáltatás a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett elektronikus nyilvántartó rendszerből, a
(6)bekezdés
  1. a)és d)–
  2. g)pontja tekintetében a Hivatal által meghatározott módon történik.
(8)A FIR elektronikus nyilvántartást a Hivatal adatkezelőként működteti.
(9)A FIR részére közölt elektronikus adat hitelesítése a
(6)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja tekintetében legalább fokozott biztonságú, névhez kötött azonosítási szintű elektronikus aláírással történik.
(10)A felsőoktatási intézménynek a működés megkezdése időpontjától számított harminc napon belül be kell jelentkeznie a FIR-be. A felsőoktatási intézmény vezetője meghatalmazza azt a személyt, aki a FIR tekintetében a Hivatallal kapcsolatot tart, és az intézményi adatszolgáltatást elektronikus aláírással hitelesíti. A kapcsolattartó adatait és meghatalmazását a Hivatal részére tizenöt napon belül meg kell küldeni. A Hivatal az adatokat – a
(9)bekezdés szerinti hitelesítés ellenőrzése érdekében – nyilvántartja. 26. §
(1)A FIR működéséhez szükséges informatikai rendszert úgy kell működtetni, hogy
  1. a)a FIR alrendszerei és alkalmazásai technikailag képesek legyenek kapcsolódni más információs rendszerekhez;
  2. b)azon felsőoktatási intézmény számára, amellyel a hallgató, a doktorjelölt, az oktató, a kutató, a tanár jogviszonyban áll vagy állt, a FIR útján a FIR-ben tárolt és az adott felsőoktatási intézmény által közölt személyes adatok elektronikus formában hozzáférhetők legyenek;
  3. c)a FIR útján a felsőoktatási intézményekkel, a képzési rendszerükkel összefüggő és a FIR-ben tárolt intézményi és egyéb statisztikai adatok, információk elektronikus formában hozzáférhetők legyenek a felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a felsőoktatás irányításában közreműködők, az oktatók, a kutatók, a tanárok és a hallgatók, a felsőoktatásba jelentkezők, a szakmai és érdek-képviseleti szervezetek számára;
  4. d)a FIR a Hivatal által meghatározott szakmai specifikáció szerint biztosítani tudja
  5. da)az intézményi nyilvántartással kapcsolatos hatósági feladatok,
  6. db)a személyi nyilvántartással kapcsolatos feladatok,
  7. dc)az oktatási igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatok,
  8. dd)a felsőoktatási statisztikai adatközlési feladatok,
  9. de)a felsőoktatási felvételi alkalmazással kapcsolatos feladatok, és df ) az AVIR és a DPR alkalmazással kapcsolatos feladatok ellátását;
  10. e)a FIR biztosítani tudja a miniszter számára a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásaival kapcsolatos feladatai ellátását.
(2)A FIR működésével összefüggésben, a Hivatal a hatósági feladataihoz kapcsolódóan biztosítja
  1. a)a felsőoktatási intézmények számára azokat a szakmai specifikációkat, amelyek alapján a felsőoktatási intézmények fel tudják készíteni az általuk üzemeltetett nyilvántartó rendszereket az adatszolgáltatásra;
  2. b)az adatok szolgáltatásához és az adatszolgáltatás hitelesítéséhez szükséges technikai feltételek szakmai specifikációját;
  3. c)a FIR létrejöttéhez, működéséhez szükséges infokommunikációs rendszerek, programok üzemeltetését;
  4. d)a FIR működésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezését;
  5. e)a FIR-ben kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát, valamint az érintett számára a személyes adataiba való betekintést, a felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a felsőoktatás irányításában közreműködők, az oktatók, a kutatók, a tanárok, a hallgatók, a doktorjelöltek, a felsőoktatásba jelentkezők, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek és egyéb jogosultak tájékoztatását.
(3)A FIR-ből adatok, elemzések – a jogszabályban megállapított állami feladat ellátásához szükséges adatokat kivéve – az adatok előállításával és közlésével kapcsolatban felmerült, a Hivatalnak megtérített költségek megfizetése esetén kérhetők. 27. §
(1)A Hivatal a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételét követően a létrejövő új felsőoktatási intézménynek a 7. melléklet szerint képzett új, egyedi intézményi azonosító számot ad.
(2)A Hivatal a felsőoktatási intézmény megszűnésekor, átalakulásakor a megszűnt felsőoktatási intézmény intézményi azonosító számát bevonja. A bevont intézményi azonosító szám újra nem adható ki. A Hivatal a megszűnt felsőoktatási intézmény adatait a nyilvános felsőoktatási intézményi nyilvántartásból törli a megszűnés, illetve az esetleges jogutódlás tényének rögzítése mellett. Az adatbázisban a törölt adatoknak visszakereshetőknek kell maradniuk.
(3)A felsőoktatási intézményi nyilvántartásban nyilvántartott intézményre vonatkozóan a Hivatal adategyeztetést rendelhet el, amelynek célja a nyilvántartásban szereplő adatok és okiratok valódiságának megállapítása. 28. §
(1)A felsőoktatási intézmény a hallgatói, doktorjelölti jogviszony létrejöttétől számított tizenöt napon belül bejelenti a hallgató, doktorjelölt személyes adatait, a hallgatói, doktorjelölti jogviszony adatait a FIR-be.
(2)A felsőoktatási intézmény a hallgatónak, doktorjelöltnek a FIR-ben nyilvántartott személyes és jogviszony adataiban bekövetkezett változását – a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett nyilvántartó rendszerben történt átvezetést követő tizenöt napon belül – bejelenti a FIR-be.
(3)Ha a felvételt nyert jelentkező képzési adataiban (így különösen: szak, munkarend, nyelv, képzési hely, költségviselési forma) a beiratkozási időszakban változás történik, a felsőoktatási intézmény a FIR-be először a besorolási döntés szerinti képzési adatokat, majd a változást jelenti be.
(4)Ha a felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét az Nftv. 47. §
(4)bekezdése szerint megnövelte, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.
(5)A hallgatói, doktorjelölti jogviszony megszűnésének adatait a felsőoktatási intézmény a megszűnést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. Ha a hallgató, doktorjelölt nem létesít újabb hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt, az Nftv.-ben meghatározott határidő lejártával a hallgató, doktorjelölt adatait törölni kell a FIR-ből.
(6)A felsőoktatási intézmény a kollégiumi tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgatók adatait, azok változását, a tagsági jogviszony létrejöttét, megszűnését, illetve e hallgatók tagsági adataiban bekövetkezett változásokat követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.
(7)A diákotthoni tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgatók adatairól a felsőoktatási intézmény a
(6)bekezdés szerint tesz bejelentést a FIR-be. 29. §
(1)A felsőoktatási intézmény az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatott személyes adatait és a foglalkoztatotti jogviszony adatait – jogviszonyának létrejöttétől számított tizenöt napon belül – bejelenti a FIR-be.
(2)A felsőoktatási intézmény az oktatónak, kutatónak, tanárnak a FIR-ben nyilvántartott személyes és jogviszony adataiban bekövetkezett változását a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett nyilvántartó rendszerben történt átvezetést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.
(3)Ha az oktató, kutató, tanár foglalkoztatása megszűnik, a felsőoktatási intézmény a jogviszony megszűnésének adatait a megszűnést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. Ha az oktató, kutató, tanár másik felsőoktatási intézménnyel jogviszonyt nem létesít, a rá vonatkozó adatokat az Nftv.-ben meghatározott határidő elteltével törli a FIR-ből.
  1. § A felsőoktatási intézmény a felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott bizonyítványok, oklevelek, oklevélmellékletek, valamint az odaítélt doktori fokozatok adatait, legkésőbb azok kiállítástól számított tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.
  2. §
(1)A Hivatal a FIR-ben tartja nyilván az államilag támogatott és az állami (rész)ösztöndíjas formában eltöltött tanulmányi időt.
(2)A Hivatal a FIR útján félévre vonatkozóan tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket a hallgatóik által igénybe vett államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas félévek számáról. A felsőoktatási intézmény – jogszabályban meghatározott esetben – intézkedik a hallgató államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formáról történő átsorolásáról.
(3)A felsőoktatási intézmény a
(2)bekezdés szerinti átsorolásról szóló döntés jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be a hallgató átsorolásával kapcsolatos adatokat. 12. Hallgatói azonosító szám 32. §
(1)Annak a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, aki nem rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-be való bejelentéstől számított tizenöt napon belül hallgatói azonosító számot hoz létre, amelyről a felsőoktatási intézményt a FIR-en keresztül értesíti.
(2)Annak a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt létesítő személynek, aki rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, újabb azonosító szám nem adható ki. Aki rendelkezik tanulói azonosító számmal, annak a hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számával.
(3)Ha a felsőoktatási intézmény azonosító szám nélkül jelenti be a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt, de az adott személy a központi nyilvántartásban már rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-en keresztül tizenöt napon belül értesíti a felsőoktatási intézményt az érvényes azonosító számról. Ha a hallgatónak, doktorjelöltnek a központi nyilvántartásban átmenetileg több különböző azonosító száma is van, akkor a Hivatal a FIR-en keresztül kijelöli a továbbiakban érvényes hallgatói azonosító számot, amelyen nyilvántartja a hallgatót, doktorjelöltet.
(4)A felsőoktatási intézmény az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerén (a továbbiakban: TR) keresztül biztosítja a hallgató, doktorjelölt számára a hallgatói azonosító száma megismerését.
(5)Ha a hallgató, doktorjelölt azonosító száma változik a FIR-ben, a hallgató, doktorjelölt törzslapján fel kell tüntetni a változás időpontját, valamint a továbbiakban érvényes hallgatói azonosító és valamennyi korábbi azonosító számát is. A változás előtt keletkezett és lezárt iratokon nem kell átvezetni az új hallgatói azonosító számot. A változás után keletkezett, illetve a változást követően továbbvezetett iratokon már az új azonosító számot kell szerepeltetni. A hallgatói azonosító szám változásáról a felsőoktatási intézménynek a TR-en keresztül haladéktalanul tájékoztatnia kell a hallgatót, doktorjelöltet.
(6)Annak a volt hallgatónak, doktorjelöltnek a kérelmére, aki már nem áll jogviszonyban felsőoktatási intézménnyel, a Hivatal a hallgatói azonosító számról igazolást állít ki az Nftv.
  1. melléklet III. alcím
  2. pontjában szabályozott nyilvántartási időn belül. A kérelemben meg kell adni a kérelmező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét. Ha adataiban a hallgatói, doktorjelölti jogviszonya megszűnése óta változás állt be, a jogviszony megszűnésének időpontja szerinti adatokat is meg kell adnia. Az igazolás kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7)A hallgatói azonosító számot a
  1. mellékletben meghatározottak szerint kell képezni.
  2. Oktatói azonosító szám
  3. §
(1)Az oktatói, kutatói, tanári jogviszonyt első alkalommal létesítő oktatónak, kutatónak, tanárnak (e §-ban a továbbiakban együtt: oktató) a Hivatal a FIR-be való bejelentéstől számított tizenöt napon belül oktatói azonosító számot képez, és erről a felsőoktatási intézményt a FIR-en keresztül értesíti.
(2)Ha a felsőoktatási intézmény azonosító szám nélkül jelenti be az oktató alkalmazását, de az adott személy a központi nyilvántartásban már rendelkezik oktatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-en keresztül tizenöt napon belül értesíti az érintett felsőoktatási intézményt az érvényes azonosító számról. Ugyanannak a személynek újabb oktatói azonosító szám nem adható ki. Ha az oktatónak a központi nyilvántartásban átmenetileg több különböző azonosító száma is van, akkor a Hivatal a FIR-en keresztül kijelöli az érvényes oktatói azonosító számot, amelyen a továbbiakban nyilvántartja az oktatót.
(3)A felsőoktatási intézmény a TR-ben biztosítja az oktató számára az oktatói azonosító számának megismerését.
(4)Ha az oktató azonosító száma változik a FIR-ben, a felsőoktatási intézmény alkalmazotti nyilvántartásába és a TR-be be kell jegyezni a változás időpontját, valamint a továbbiakban érvényes oktatói azonosító és a korábbi azonosító számát is.
(5)Annak a volt oktatónak a kérelmére, aki már nem áll foglalkoztatotti jogviszonyban felsőoktatási intézménnyel, a Hivatal az oktatói azonosító számról igazolást állít ki az Nftv.
  1. melléklet III. alcím
  2. pontjában meghatározott nyilvántartási időn belül. A kérelemben meg kell adni a kérelmező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét. Ha az adataiban a foglalkoztatotti jogviszonya megszűnése óta változás állt be, a jogviszony megszűnésének időpontja szerinti adatokat is meg kell adnia. Az igazolás kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(6)Az oktatói azonosító számot a
  1. mellékletben meghatározottak szerint kell képezni.
  2. Elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszer, a felsőoktatási intézmények által kezelt iratok
  3. §
(1)A felsőoktatási intézmény az Nftv.
  1. melléklet I/B. alcímében, valamint e rendelet
  2. §-ában meghatározott adatok nyilvántartási feladatainak ellátása érdekében TR-t működtet, és felel a nyilvántartott adatok biztonságáért. A TR-rel – különösen annak működésével, az adatvédelemmel, a rendszerhez való hozzáféréssel, a bejegyzések rögzítésével, az adatok mentésével és az ezekhez kapcsolódó eljárási rendekkel – kapcsolatos szabályokat a felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg.
(2)A felsőoktatási intézmény biztosítja a hallgatók számára a TR-ben róluk nyilvántartott személyes és tanulmányi adatokhoz való folyamatos hozzáférést.
(3)A felsőoktatási intézmény a nyilvántartott adatokat hitelesített iratként állítja elő és tárolja.
(4)A papír alapú irat hitelesítése a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személy aláírásával, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat hitelesítése időbélyegzővel és a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személy elektronikus aláírásával történő ellátásával történik.
(5)A felsőoktatási intézménynek a hitelesített iratokat biztonságos helyen kell tárolnia oly módon, hogy ahhoz csak a felsőoktatási intézmény szabályzatában jogosultként megjelölt személyek férjenek hozzá.
(6)A hallgatói jogviszony fennállása alatt ki nem adott oklevél és oklevélmelléklet első kiadásának ingyenessége megilleti a volt hallgatót is.
(7)A 35. §
(1)bekezdésében meghatározott azon irat esetében, ahol az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni, az átadás-átvételt igazoló dokumentum tartalmazza
  1. a)a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,
  2. b)az átadásra kerülő okirat nevét,
  3. c)a hallgató nevét, azonosító számát,
  4. d)a törzslap sorszámát,
  5. e)a formanyomtatvány sorszámát, f ) az intézményi sorszámot,
  6. g)az átvétel időpontját, és
  7. h)az átvevő nevét és aláírását.
(8)Ha az átvétel során a
(9)bekezdés szerinti képviselő jár el, a képviselő képviseletre jogosító okiratának intézmény által hitelesített másolatát az átadás-átvételi dokumentumhoz kell csatolni. Az átadás-átvételi dokumentum több irat átadását is tartalmazhatja. Ha az irat átadása nem személyesen történik, akkor azt az arra jogosult részére postai úton, az átvételt igazolható módon kell megküldeni. Ebben az esetben a küldemény átvételének igazolására szolgáló dokumentumot csatolni kell az átadás-átvételt igazoló dokumentumhoz. Az átadás-átvételi dokumentumot a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon őrzi.
(9)A felvett jelentkező helyett, illetve a hallgató vagy volt hallgató helyett a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője, vagy törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: képviselő) is eljárhat.
(10)A felsőoktatási intézmény a kötelezően kezelt iratokon kívüli, a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó egyéb iratokról a szabályzatában rendelkezik. 35. §
(1)A felsőoktatási intézmények által kötelezően kezelt iratok:
  1. törzslap, törzslap-kivonat;
  2. doktorjelölti törzslap;
  3. beiratkozási lap;
  4. doktorjelölti regisztrációs lap;
  5. jogviszony-igazolás;
  6. leckekönyv, teljesítési lap;
  7. kreditigazolás;
  8. vizsgalap;
  9. záróvizsga-jegyzőkönyv;
  10. doktori szigorlati jegyzőkönyv;
  11. doktori védési jegyzőkönyv;
  12. az Nftv.
  13. §
(3)bekezdése szerinti oktatói nyilatkozat;
  1. végbizonyítvány (abszolutórium);
  2. végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításáról szóló igazolás;
  3. a záróvizsga sikeres teljesítéséről (nyelvi követelmények teljesítésének hiánya miatt ki nem adható oklevélről) szóló igazolás;
  4. az oklevél kiállításáról szóló igazolás;
  5. oklevél;
  6. oklevélmelléklet;
  7. tanítói műveltségterületi igazolás.
(2)Az
(1)bekezdés 5., 7., 12–
  1. pont szerinti formanyomtatványok magyar nyelvű szövegét – a doktori oklevél kivételével – a
  2. melléklet tartalmazza.
  3. §
(1)A törzslap a hallgató személyes és tanulmányi adatainak nyilvántartására szolgál a törzslapban megjelölt hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódóan.
(2)A papír alapon vagy elektronikusan előállított és hitelesített hallgatói törzslap a TR-ben nyilvántartott adatokból az alábbiakat tartalmazza:
  1. a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, a székhely, illetve a telephely címét, a hallgató nevét, hallgatói azonosító számát és a törzslap sorszámát, valamint a papír alapú törzslap esetén a részét képező oldalak sorszámát és funkcióját összesítő felsorolást;
  2. a hallgató személyes adatait (születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje, állampolgársága, bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma);
  3. a leckekönyv-nyomtatvány sorszámát és a diákigazolvány sorszámát;
  4. a törzslaphoz kapcsolódó hallgatói jogviszony adatait (keletkezésének és megszűnésének időpontja, típusa);
  5. a hallgató képzésének adatait képzésenként (a képzés neve, szintje, munkarendje, nyelve, a képzési és kimeneti követelmények szerinti képzési ideje, telephelye, a képzés megkezdésének időpontja és létrejöttének módja, a határozat száma, a képzés befejezésének időpontja és módja), a képzés – több képzés esetén a képzések – bemeneti feltételeként meghatározott okiratok adatait (az okirat megnevezése, kibocsátó intézmény neve, az okirat száma, kiállításának időpontja), átvétel esetén az átadás adatait (az átadó felsőoktatási intézmény neve, azonosító száma, az átadó intézményben folytatott képzés neve, szintje, munkarendje, nyelve, helye, finanszírozási formája);
  6. a képzési időszakra vonatkozó összefoglaló adatokat (a képzési időszak megnevezése, a képzések neve, finanszírozási formája, státusza, a támogatott félév sorszáma, az adott képzési időszakban felvett és megszerzett kreditek száma, elismert kreditek száma, az összes kredit száma, a súlyozott tanulmányi átlag);
  7. képzési időszakonként a felvett tantárgyak, tantervi egységek adatait (neve, kódja, az oktató neve, a kreditértéke, a számonkérés módja, heti vagy féléves óraszáma, a foglalkozás típusa, a követelmények teljesítésének értékelése, időpontja, az értékelő oktató neve), a képzési időszak lezárásának adatait képzésenként (a lezárás dátuma, a felvett kredit, a teljesített kredit, a (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag, a kreditindex, korrigált kreditindex, összesített korrigált kreditindex);
  8. saját vagy más felsőoktatási intézményben korábban folytatott tanulmányok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelményeket képzésenként, képzési időszakonként (a tantervi követelmény megnevezése, kódja, kreditértéke, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma);
  9. saját vagy más felsőoktatási intézményben folytatott párhuzamos vagy vendéghallgatói tanulmányok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelményeket képzésenként, képzési időszakonként (a tantervi követelmény megnevezése, kódja, kreditértéke, értékelése, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma);
  10. külföldi felsőoktatási intézményben folytatott résztanulmányok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelmények adatait képzésenként, képzési időszakonként (a keretprogram jellemzője, a képzés neve, a külföldi intézmény neve, a tantervi követelmény megnevezése, kreditértéke, kódja, átszámított értékelése, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma),
  11. munka- és egyéb tapasztalatok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelményeket képzésenként képzési időszakonként (a tantervi követelmény megnevezése, kreditértéke, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma);
  12. a hallgatót érintő döntéseket képzésenként (típusa, száma és dátuma, rövid leírása);
  13. a szakmai gyakorlat teljesítésével kapcsolatos adatokat képzésenként (megnevezése, értékelése, kreditértéke, a szakmai gyakorlóhely neve, a gyakorlat időtartama, a gyakorlatvezetők neve, a teljesítés elfogadásának időpontja, az elfogadó neve, beosztása);
  14. a végbizonyítvány (abszolutórium) adatait;
  15. a szakdolgozat, diplomamunka adatait (témaköre, címe, a képzés neve, a benyújtás dátuma, a témavezető és a bíráló neve, értékelése, továbbá ha nincs záróvizsga részeként védés, akkor a szakdolgozat végső értékelése, az értékelést adó neve, beosztása, az értékelés dátuma);
  16. a záróvizsga adatait (a képzés neve, a vizsga részei és azok időpontjai, részeredményei, a végső értékelés, a bizottság elnökének és tagjainak neve, oktatói azonosítója);
  17. az oklevél adatait (a formanyomtatvány sorszáma, az oklevél intézményi sorszáma, a képzés neve, a megszerzett végzettségi szint és szakképzettség neve, a kiállítás időpontja, az aláíró neve, beosztása);
  18. az oklevélmelléklet adatait (a formanyomtatvány sorszáma, a kiállítás időpontja, az aláíró neve, beosztása);
  19. az idegennyelvi követelmények teljesítésére vonatkozó adatok (a nyelv megnevezése, a követelmények teljesítésének módja, a nyelvvizsga szintje, fajtája, típusa, a bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás dátuma, az okirat benyújtásának időpontja; felmentés esetén a felmentés oka, a határozat száma és dátuma, részleges felmentés esetén a felmentett rész megjelölése is);
  20. a fegyelmi és kártérítési adatokat;
  21. a fogyatékossággal kapcsolatos adatokat (típusa, a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság neve, címe, a szakvélemény kelte, bemutatásának időpontja);
  22. a hallgatói balesetre vonatkozó adatokat;
  23. a törzslap hitelesítését.
(3)A felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről az adott hallgatói jogviszonyához kapcsolódóan – minden jogviszony típus esetén – egy törzslap vezethető. A hallgatói jogviszony megszűnése után, újabb jogviszony létesítésekor új törzslapot kell nyitni.
(4)A törzslapok sorszámozásáról a felsőoktatási intézmény szabályzatában rendelkezik azzal, hogy a törzslapok egyedi sorszámozását biztosítani kell.
(5)A papír alapú törzslap minden lapján fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény nevét és intézményi azonosítóját, a hallgató nevét és hallgatói azonosító számát, a törzslap sorszámát.
(6)A törzslapot a hallgatói jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell hitelesíteni.
(7)A lezárt és hitelesített törzslapot ki kell egészíteni és újra kell hitelesíteni akkor, ha
  1. a)a hallgatói jogviszony megszűnését követően kerül sor a szakdolgozat, diplomamunka, a záróvizsga, a nyelvi követelmény teljesítésére, illetve az oklevél, oklevélmelléklet kiállítására,
  2. b)a törzslapban nyilvántartott adatokban módosítás szükséges hiba javítása vagy adatváltozás átvezetése miatt,
  3. c)az oklevél javítására, másodlat kiadására vagy az oklevél érvénytelenítésére kerül sor.
(8)A felsőoktatási intézmény a törzslap részeit a törzslaptól külön a szabályzatában meghatározott módon is tárolhatja azzal, hogy a törzslapon szerepeltetni kell a tárolt részek fellelhetőségét.
(9)A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló nyilvántartás, illetve iratok és adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani.
(10)A felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony megszűnésekor papír alapú hitelesített törzslap-kivonatot ad ki
  1. a)hivatalból a tanulmányát végbizonyítvány (abszolutórium) nélkül befejező hallgató részére,
  2. b)kérelemre a végbizonyítványt szerzett, de tanulmányát oklevél megszerzése nélkül befejező hallgató részére,
  3. c)kérelemre a szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett hallgató részére.
(11)Azon hallgató részére, akinek a felsőoktatási intézmény leckekönyvet ad ki, hitelesített törzslap-kivonatot nem kell kiadni.
(12)A törzslap-kivonat legalább a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, a székhely, illetve a telephely címét, a hallgató nevét, hallgatói azonosító számát és a törzslap sorszámát, valamint a
(2)bekezdés 2., 4–
  1. és
  2. pontjában meghatározott adatokat tartalmazza.
(13)A
(10)bekezdés a) pontja szerint kiadott törzslap-kivonat átadását a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni. 37. §
(1)A felsőoktatási intézmény a doktorjelölti jogviszony létesítésekor a doktorjelöltről doktorjelölti törzslapot állít ki.
(2)A doktorjelölti törzslap esetében, figyelembe véve a doktorjelöltre vonatkozó, jogszabályban meghatározott eltérő sajátosságokat, a 36. § rendelkezéseit az e §-ban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)A doktorjelölti törzslap az alábbi adatokat tartalmazza:
  1. a)a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, székhely, illetve telephely címét, a doktorjelölt nevét, hallgatói azonosító számát és a törzslap sorszámát, valamint papír alapú törzslap esetén a részét képező oldalak sorszámát és funkcióját összesítő felsorolást;
  2. b)a doktorjelölt személyes adatait (születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje, állampolgársága, bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma);
  3. c)a doktorjelölti jogviszony adatait (keletkezésének és megszűnésének időpontja);
  4. d)a doktorjelölt korábbi doktori képzéseinek adatait (a felsőoktatási intézmény neve, intézményi azonosító száma, a program megnevezése);
  5. e)a doktori fokozat megszerzése feltételeinek teljesítésére vonatkozó adatokat (a doktori szigorlat időpontja, eredménye, a doktori védés időpontja, eredménye); f ) az odaítélt doktori fokozat megnevezését;
  6. g)fogyatékossággal kapcsolatos adatokat (típusa, a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság neve, címe, a szakvélemény kelte, bemutatásának időpontja);
  7. h)a doktorjelölti jogok és kötelezettségek tárgyában hozott határozatok adatait (típusa, időpontja, a határozat száma, rövid leírása);
  8. i)fegyelmi és kártérítési adatokat;
  9. j)a doktorjelölti törzslap hitelesítését.
(4)A törzslapot a doktorjelölti jogviszony megszűnését követően kell hitelesíteni.
(5)A felsőoktatási intézmény a doktorjelölti jogviszony megszűnésekor papír alapú hitelesített törzslap-kivonatot ad ki a doktorjelölt kérelmére, amely tartalmában megegyezik a törzslapban szereplő adatokkal. 38. §
(1)A beiratkozásra a beiratkozási lap kitöltésével és aláírásával kerül sor.
(2)A beiratkozási lap lehet:
  1. a)a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú irat,
  2. b)a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított elektronikus irat vagy
  3. c)papír alapú formanyomtatvány.
(3)A beiratkozási lap tartalmazza:
  1. a)a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,
  2. b)az aktuális tanév-félév megnevezését,
  3. c)a hallgató Nftv. 3. melléklet I/B. alcím 1. pont
  4. b)pont
  5. ba)alpontjában meghatározott adatait, hallgatói azonosító számát,
  6. d)a megkezdett szak megnevezését, szintjét, munkarendjét, nyelvét, finanszírozási formáját, a képzés helyét,
  7. e)a hallgatói jogviszony típusát, f ) a hallgató adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét,
  8. g)a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező esetében a jelentkezőnek a 9. melléklet szerinti nyilatkozatát arról, hogy megismerte és vállalja a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésnek az Nftv.-ben rögzített feltételeit,
  9. h)a hallgató nyilatkozatát az intézményi tájékoztató megismeréséről,
  10. i)az intézményi szabályzatban meghatározott további adatokat a hallgatói jogokkal, illetve kötelezettségekkel kapcsolatban,
  11. j)a beiratkozási lap kitöltésének és hitelesítésének dátumát, a hallgató vagy képviselője aláírását, és
  12. k)a 34. §
(4)bekezdés szerinti hitelesítést.
(4)A beiratkozási lap mellékletei:
  1. a)a felvételi eljárás során a felvétel feltételeként benyújtott okirat(
  2. ok)másolata, amelyet az eredeti okirattal való összevetés után a felsőoktatási intézmény hitelesítéssel lát el,
  3. b)a felsőoktatási intézmény és az önköltséges hallgató között létrejött képzési szerződés egy eredeti, minden fél által aláírt példánya,
  4. c)a felsőoktatási intézmény által kért egyéb nyilatkozatok, és
  5. d)a képviselő útján beiratkozott hallgató esetén a képviselőnek a képviseletre jogosító okiratának intézmény által hitelesített másolata.
(5)Ha a beiratkozási lap adatai alapján nincs akadálya a jogviszony létesítésének, a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott időben hitelesíti a beiratkozási lapot. A beiratkozás a beiratkozási lap hitelesítésével valósul meg.
(6)A beiratkozási lap a törzslap melléklete.
(7)A
(3)bekezdés g) pont, a
(4)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pont szerinti dokumentum a beiratkozás időpontjához képest későbbi időpontban is keletkezhet, ebben az esetben azt a beiratkozási laphoz kell csatolni. 39. §
(1)A doktorjelölt beiratkozására a doktorjelölti regisztrációs lap kitöltésével és aláírásával kerül sor.
(2)A doktorjelölti regisztrációs lap lehet:
  1. a)a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú irat,
  2. b)a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított elektronikus irat, vagy
  3. c)papír alapú formanyomtatvány.
(3)A doktorjelölti regisztrációs lap tartalmazza a 38. §
(3)bekezdés a)–c), e)–f ) és h)–k) pontjában szabályozott adatok mellett a doktori téma címét, a témavezető nevét, valamint a doktorjelölt nyilatkozatát a felsőoktatási intézmény doktori fokozatszerzés feltételeiről és folyamatáról szóló tájékoztatójának megismeréséről.
(4)A felsőoktatási intézmény hitelesíti a doktorjelölti regisztrációs lapot. A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárás megindításával jön létre.
(5)A doktorjelölti regisztrációs lap a törzslap melléklete. 40. §
(1)A jogviszony-igazolás tanúsítja a hallgató, a doktorjelölt jogviszonyának fennállását vagy korábbi fennállását.
(2)A jogviszony-igazolást a hallgató, doktorjelölt kérelemére a törzslap alapján a felsőoktatási intézmény szabályzatában kijelölt szervezeti egység állítja ki.
(3)A jogviszony-igazolást
  1. a)a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú iraton, vagy
  2. b)papír alapú formanyomtatványon kell kiállítani.
(4)A jogviszony-igazolást a kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni. Az egyedi azonosító tartalmazza a felsőoktatási intézmény intézményi azonosító számát, egy nyolc számjegyű, évenként 1-gyel indított, egyesével növekvő sorszámot és a kiállítás évét.
(5)A jogviszony-igazolás tartalmazza:
  1. a)a sorszámát,
  2. b)a felsőoktatási intézmény nevét, címét, intézményi azonosító számát,
  3. c)a hallgató, doktorjelölt személyes adatait, hallgatói azonosító számát (ennek hiányában a törzslap sorszámát),
  4. d)a jogviszony kezdetét és a képzési és kimeneti követelmények szerinti végét,
  5. e)a hallgató jogviszonyának aktív vagy passzív státuszát, illetve a doktorjelölti jogviszonyt az igazoláson megjelölt tanulmányi félévekben, f ) a hallgató által folytatott képzés – több képzés esetén a képzések – megnevezését, munkarendjét, nyelvét, helyét, finanszírozási formáját,
  6. g)az igazolás kiadásának célját,
  7. h)egyéb, kérelem szerinti kiegészítést és
  8. i)a 34. §
(4)bekezdése szerinti hitelesítést.
(6)A kiadott jogviszony-igazolások adatait a
(4)bekezdés szerinti azonosító alapján nyilván kell tartani.
(7)A hallgatói jogviszony fennállása alatt minden jogviszony-igazolás kiadása ingyenes. 41. §
(1)A felsőoktatási intézménynek a hallgató részére leckekönyvet kell vezetnie, ha az alábbi feltételek együttes fennállását nem tudja biztosítani:
  1. a)a hallgató a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben a felsőoktatási intézménytől értesítést kap az általa felvett, illetve törölt tárgyakról;
  2. b)a felsőoktatási intézmény a hallgató számára a szóbeli számonkérés esetén – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben – teljesítési lapot biztosít a
(2)bekezdés szerinti tartalommal;
  1. c)a
  2. b)ponttól eltérő számonkérés esetén a felsőoktatási intézmény a hallgató számára a szabályzatában meghatározott módon és időben értesítést küld a hallgató értékeléséről; valamint
  3. d)az intézmény által működtetett TR alkalmas arra, hogy a hallgató nyomtatható formában hozzáférjen a saját képzése 36. §
(12)bekezdésében szabályozott törzslap-kivonatának adattartalmához, továbbá biztosítja a hallgató kérésére a 36. §
(2)bekezdés 7. pontjában meghatározott adatok ingyenes hitelesítését félévente egy alkalommal.
(2)A teljesítési lap tartalmazza az adott tanév félévét, a hallgató nevét, a hallgatói azonosító számot, a hallgató által felvett tantárgy, tantervi egység megnevezését, a vizsga időpontját, a vizsga értékelését, a vizsgáztató oktató nevét, oktatói azonosító számát és aláírását.
(3)Az egyedi sorszámmal ellátott, papír alapú leckekönyv tartalmazza legalább:
  1. a felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, intézményi azonosító számát;
  2. a hallgató hallgatói azonosító számát, törzskönyvi számát;
  3. a hallgató személyazonosító adatait (neve, születési neve, születési helye és ideje, állampolgársága, anyja születési neve), a hallgató fényképét, a hallgató aláírását;
  4. a hallgatói jogviszony létrejöttének és megszűnésének adatait;
  5. a hallgató képzésének adatait képzésenként;
  6. a bejelentkezési adatokat képzési időszakonként;
  7. a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyak, tantervi egységek adatait, hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait, az értékelő oktatók aláírását;
  8. a képzési időszak lezárásának adatait;
  9. a korábbi tanulmányok, munka- és egyéb tapasztalatok alapján beszámított kreditek adatait;
  10. saját vagy más felsőoktatási intézményben folytatott párhuzamos vagy vendéghallgatói tanulmányok adatait;
  11. a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatok adatait;
  12. az idegennyelvi követelmények teljesítésének adatait;
  13. a szakmai gyakorlat adatait és
  14. a bejegyzések hitelesítését.
(4)A felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt – a különböző képzési szinten egyidejűleg folytatott tanulmányok kivételével – egy leckekönyv vezethető.
(5)A 34. §
(4)bekezdésében meghatározott hitelesítéssel kell ellátni a leckekönyvben:
  1. a)a hallgató személyes adatait, a képzési adatokat, valamint a hallgatói jogviszony létrejöttét tartalmazó részt a leckekönyv megnyitásakor,
  2. b)a hallgató által az érintett félév vonatkozásában felvett tantárgyak, tantervi egységek adatait az 51. §-ban megjelölt időpontig,
  3. c)az érintett félévben felvett tantárgy, tantervi egység követelményeinek teljesítését tartalmazó részt a számonkérések formája szerint a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott időpontban, és
  4. d)a képzési időszak lezárását tartalmazó részt az érintett félévben legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő tizedik napig.
(6)A leckekönyv kitöltésére, valamint a már bekerült adatok törlésére, javítására a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személyek jogosultak. A törlést, javítást hitelesíteni kell.
(7)A félévi követelmények leckekönyvi adatait a félévet követően a felsőoktatási intézmény egyezteti a TR adataival, eltérés esetén a leckekönyvben foglaltakat kell érvényesnek tekinteni.
(8)Betelt leckekönyv esetén a hallgató részére újabb leckekönyvet kell kiadni úgy, hogy azt az eredeti leckekönyvhöz szétválaszthatatlanul hozzá kell fűzni, és a leckekönyvekben a hozzájuk rögzített leckekönyvek sorszámát fel kell tüntetni.
(9)A leckekönyvet a szorgalmi időszakban a felsőoktatási intézmény tárolja, a vizsgaidőszakra – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint – a hallgatónak ki kell adni.
(10)A hallgató részére hallgatói jogviszonyának megszűnésekor a leckekönyvet át kell adni. A leckekönyv átadásának tényét, idejét a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni.
(11)Ha a felsőoktatási intézmény a hallgatói részére leckekönyvet vezet, a vendéghallgatónak nem lehet külön leckekönyvet kiállítani, kivéve
  1. a)ha abban a felsőoktatási intézményben, amelyben a hallgatói jogviszony fennáll, nincs papír alapú leckekönyv, vagy
  2. b)a külföldi felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező vendéghallgató részére.
(12)A felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony fennállása alatt az elveszett vagy megsemmisült leckekönyv pótlására a törzslap alapján új leckekönyvet állít ki. 42. §
(1)A vizsgalap tartalmazza
  1. a)az adott tanév félévének megjelölését,
  2. b)a tantárgy, tantervi egység megnevezését, kódját,
  3. c)a vizsga időpontját,
  4. d)a vizsgáztató oktató nevét,
  5. e)a vizsgáztató oktató oktatói azonosító számát és aláírását, f ) a vizsgára jelentkezett hallgató nevét, hallgatói azonosító számát, és
  6. g)a vizsga értékelését, a keltezést.
(2)A nem vizsga keretében szerzett értékelésről is vizsgalapot kell kiállítani. A vizsgalapon a vizsgáztató oktató rögzíti a vizsga értékelését és a vizsgát követően aláírásával haladéktalanul érvényesíti azt. A vizsgalap adatait a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben kell rögzíteni a TR-ben. Ha a vizsgalapon szereplő és a TR-ben rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. Ha a vizsgalapon és a teljesítési lapon vagy a leckekönyvben szereplő értékelés eltér egymástól, a teljesítési lapon vagy a leckekönyvben szereplő értékelést kell irányadónak tekinteni.
(3)A záróvizsga jegyzőkönyv tartalmazza
  1. a)a hallgató nevét, hallgatói azonosító számát,
  2. b)a szak megnevezését,
  3. c)a záróvizsga időpontját, részeinek megnevezését, azok értékelését,
  4. d)a záróvizsga-bizottság tagjainak nevét, oktatói azonosító számát, aláírását,
  5. e)a szakdolgozat (diplomamunka) címét, f ) a szakdolgozat (diplomamunka) témavezetőjének és bírálójának nevét, oktatói azonosító számát,
  6. g)a szakdolgozat (diplomamunka) megvédésének időpontját,
  7. h)a feltett kérdéseket,
  8. i)a záróvizsga végső értékelését, minősítését.
(4)A doktori szigorlati jegyzőkönyv tartalmazza
  1. a)a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,
  2. b)a doktorjelölt nevét, hallgatói azonosító számát, korábbi végzettségi szintjét és szakképzettségét,
  3. c)a témavezető nevét és oktatói azonosító számát,
  4. d)a megszerzendő fokozat tudományterületét és tudományágát,
  5. e)a szigorlaton elhangzott kérdéseket és a válaszok minősítését, f ) a szigorlat minősítését,
  6. g)a szigorlati bizottság elnökének és tagjainak nevét, oktatói azonosító számát és aláírását.
(5)A doktori védési jegyzőkönyv tartalmazza
  1. a)a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,
  2. b)a doktorjelölt nevét, hallgatói azonosító számát, végzettségét és szakképzettségét,
  3. c)a megszerzendő fokozat tudományterületét és tudományágát,
  4. d)az értekezés, alkotás címét,
  5. e)a témavezető nevét, oktatói azonosító számát, f ) a nyilvános vita időpontját, helyét és nyelvét,
  6. g)a bíráló bizottság elnökének és tagjainak nevét, oktatói azonosító számát és aláírását,
  7. h)a hivatalos bírálók véleményét,
  8. i)a nyilvános vitában feltett kérdések és az elhangzott felszólalások lényegét,
  9. j)a vitában résztvevők nevét,
  10. k)a bírálóbizottság véleményét és értékelését.
(6)A záróvizsga jegyzőkönyv, a doktori szigorlati jegyzőkönyv és a doktori védési jegyzőkönyv a törzslap melléklete.
(7)Az
(1)és
(3)–
(5)bekezdésben meghatározott irat lehet:
  1. a)a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú irat, vagy
  2. b)papír alapú irat. 43. §
(1)A kreditigazolás a felsőoktatási intézmény által kiadott és hitelesített papír alapú irat, amely tartalmazza a hallgató által teljesített tantárgy (tantervi követelmény) tematikájának olyan leírását, amely lehetővé teszi az Nftv. 49. §
(5)bekezdése szerinti döntéshozatal érdekében annak a vizsgálatát és értékelését, hogy a hallgató által megszerzett és igazolt tudás és más kompetenciák mennyiben felelnek meg a helyettesített tantárgy (tantervi követelmény) meghatározott kompetenciáinak.
(2)A kreditigazolást a hallgató kérésére kell kiadni. A kérelmében a hallgatónak meg kell jelölnie, hogy mely követelmények teljesítésének igazolását kéri.
(3)A kreditigazolást a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani. 44. §
(1)A felsőoktatási intézmény a teljesítés napján megállapítja, hogy a hallgató adott képzéséhez tartozó végbizonyítvány kiállításának feltételeit teljesítette, majd a teljesítés napját követő húsz napon belül a teljesítés napjával a végbizonyítványt kiállítja.
(2)A végbizonyítvány kiállításáról – a kiállítással egyidejűleg – a hallgatót értesíteni kell.
(3)A végbizonyítvány a felsőoktatási intézmény által kiállított és hitelesített papír alapú irat.
(4)A végbizonyítványt a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani.
(5)A végbizonyítvány a törzslap melléklete. 45. §
(1)A végbizonyítvány kiállításáról szóló igazolást, a záróvizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolást, az oklevélre való jogosultságról szóló igazolást és a tanítói műveltségterületi igazolást a hallgató kérésére, a törzslap alapján kell kiállítani.
(2)Az igazolásokat a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani. 46. §
(1)A felsőfokú tanulmányok sikeres befejezését és a szakképzettség megszerzését igazoló oklevelet a sikeres záróvizsga vagy sikeres utolsó záróvizsga-rész (e bekezdésben a továbbiakban együtt: záróvizsga) napjától számított harminc napon belül kell kiállítani, ha a hallgató előzőleg teljesítette az előírt nyelvvizsga-követelményeket. A nyelvvizsgakövetelmények teljesítését igazoló okirat bemutatása esetén az oklevelet akkor is a záróvizsga szerinti tárgyévben kell kiállítani, ha a záróvizsga szerinti tárgyévből kevesebb, mint harminc nap van hátra.
(2)Az oklevél-formanyomtatvány a Hivatal által kibocsátott és egyedi nyomtatványsorszámmal ellátott, nyomdai úton előállított papír alapú biztonsági okmány, amely
  1. a)két – az egyik a magyar nyelvű, a másik az idegen nyelvű változat kiállítására szolgáló – A4 méretű lapból áll, amelyeken Magyarország címere nyomdai úton feltüntetésre került, vagy
  2. b)egy A3 méretű lapból áll, amelyen Magyarország címere nyomdai úton feltüntetésre került.
(3)Az oklevél a törzslap alapján kerül kiállításra.
(4)Az oklevél a
  1. mellékletben meghatározott záradékkal látható el. Ha olyan záradék válik szükségessé, amelyet a
  2. melléklet nem tartalmaz, akkor a felsőoktatási intézmény – a Hivatal előzetes egyetértésével – egyedi záradékkal is elláthatja az oklevelet. A záradék az oklevél elválaszthatatlan részét képezi.
(5)Az oklevelet a kiállításkor egyedi intézményi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében kell nyilvántartani.
(6)Az oklevelet a felsőoktatási intézmény keménytáblás dossziéban adja ki.
(7)Az átadás előtt a felsőoktatási intézmény a kiállított oklevélről hiteles másolatot készít, amely a törzslap melléklete.
(8)Az oklevél átadását a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni.
(9)A doktori oklevél szövegét a felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg. Ha a felsőoktatási intézmény nem a Hivatal által kibocsátott oklevél-formanyomtatványt használja, akkor el kell látnia a doktori oklevél biztonsági formanyomtatvány kibocsátói feladatait.
(10)Magyar és külföldi felsőoktatási intézmények által kiadott közös oklevélnek tartalmaznia kell legalább
  1. a)a kiállító felsőoktatási intézmények nevét (magyar intézmény esetén a magyar elnevezést),
  2. b)az oklevél tulajdonosának nevét, születésének országát, helységét és idejét,
  3. c)a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a képzés megnevezését,
  4. d)a kiállítás helyét, idejét,
  5. e)a felsőoktatási intézmények vezetőinek (továbbáe a megállapodásban meghatározott vezetőknek) az eredeti aláírását.
(11)A nemzeti eltérések egyedi záradékban rögzíthetők, különösen a szak, szakképzettség oktatási hivatalban nyilvántartott megnevezése, a közös oklevél kiadásának jogszabályi felhatalmazása, valamint az adminisztrációért felelős intézmény neve. 47. §
(1)Az oklevélmelléklet formanyomtatványa a Hivatal által kibocsátott és egyedi nyomtatványsorszámmal ellátott, nyomdai úton előállított papír alapú biztonsági okmány, amely A/4 méretű, mindkét oldalon nyomtatható lapokból és egységes lefűzésre alkalmas dossziéból áll.
(2)A kiadás előtt a felsőoktatási intézmény az oklevélmellékletről hiteles másolatot készít, amely a törzslap melléklete.
(3)Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az oklevélmellékletet az oklevéllel együtt kell kiadni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni.
(4)Az oklevélmellékletben szereplő magyar felsőoktatási rendszer leírását a miniszter felülvizsgálja és módosítás esetén a módosított leírást nyilvánosságra hozza.
(5)Az oklevélmellékletről másodlat, illetve új oklevélmelléklet kiállítására a 48. §
(5)–
(7)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a másodlatra rá kell vezetni a „MÁSODLAT!” szöveget, de sem a másodlatot, sem az új oklevélmellékletet nem kell ellátni záradékkal. A kérelmező a másodlat kiállításáért a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott összegű díjat fizet. 48. §
(1)A felsőoktatási intézmény az üres oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokat – az előállító nyomdával történt egyeztetést követően – az átvétel megkezdésétől a kibocsátás végleges megszüntetéséig a szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatokra vonatkozó előírások szerint nyilvántartja. A Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja az intézmény nyilvántartását.
(2)A felsőoktatási intézmény az üres oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokat zárt helyen elhelyezi oly módon, hogy ahhoz csak a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személyek férjenek hozzá.
(3)A felsőoktatási intézmény az elrontott és a kicserélt oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokról nyilvántartást vezet és jegyzőkönyvet készít. A javítást követően új oklevelet, oklevélmellékletet kell kiadni és a rontott, kicserélt példányokat meg kell semmisíteni.
(4)A felsőoktatási intézmény az elveszett, ellopott vagy megsemmisült üres oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokról haladéktalanul jegyzőkönyvet vesz fel.
(5)A felsőoktatási intézmény – a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/
  1. (XII. 29.) Korm. rendelettől eltérően – az átadást követően elveszett, ellopott, megsemmisült oklevélről kérelemre oklevélmásodlatot állít ki a
  2. §
(2)bekezdésében meghatározott formanyomtatványon. A másodlat tartalmában megegyezik a törzslap 46. §
(7)bekezdésében foglalt mellékletével, továbbá tartalmazza a 9. mellékletben meghatározott másodlati záradékot és a hitelesítést. A másodlat nyilvántartásának rendje megegyezik az oklevél nyilvántartásának rendjével. Ugyanazon oklevélről további másodlat kiállításakor úgy kell eljárni, mint az első másodlat kiadásakor.
(6)A felsőoktatási intézmény hivatalból vagy kérelemre a hibásan kiállított oklevelet bevonja és megsemmisíti, a törzslapon a hiba javítását a 36. §
(7)bekezdés b) pontja szerint átvezeti, és a javított törzslap alapján az oklevelet ismét kiállítja a 46. §
(2)bekezdésében meghatározott formanyomtatványon. Az oklevél tartalmazza a 9. mellékletben meghatározott javítási záradékot és a hitelesítést.
(7)Ha a felsőoktatási intézmény a
(6)bekezdésben foglaltak szerint új oklevelet állít ki, és a változás érinti az oklevélmelléklet tartalmát, akkor az oklevélmellékletet – a korábbi oklevélmelléklet bevonása és megsemmisítése mellett – újra kiadja.
(8)A felsőoktatási intézmény a
(3)–
(7)bekezdés szerint megsemmisített, elveszett, ellopott, megsemmisült (e bekezdésben a továbbiakban együtt: megsemmisült) oklevél, oklevélmelléklet adatait (az intézmény neve, a szervezeti egység neve, a formanyomtatvány megnevezése, cikkszáma, sorszáma, az oklevél tulajdonosának neve, személyes adatai, az oklevél, oklevélmelléklet sorszáma) az új oklevél, oklevélmelléklet kiállítását követő tizenöt napon belül bejelenti a Hivatalnak. A megsemmisült oklevél, oklevélmelléklet adatait (az intézmény neve, a formanyomtatvány cikkszáma és sorszáma, oklevél, oklevélmelléklet sorszáma) a Hivatal honlapján nyilvánosságra kell hozni és a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(9)A felsőoktatási intézmény az általa vagy jogelődje által kiállított oklevelet és oklevélmellékletet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  1. évi CXL. törvény
  2. § és
  3. §-ában szabályozottak szerint érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy az oklevelet jogellenesen szerezték meg.
(10)Az érvénytelennek nyilvánított oklevelet a felsőoktatási intézmény bevonja és megsemmisíti. Az érvénytelenné nyilvánító határozatot az indokolás kivételével a minisztérium hivatalos lapjában, valamint a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
(11)Ha az oklevelet kiállító intézmény jogutód nélkül szűnt meg, a
(9)és
(10)bekezdés szerinti eljárásban a Hivatal, másodfokú hatóságként a miniszter jár el.
(12)A
(9)bekezdés szerint érvénytelennek nyilvánított oklevél alapjául szolgáló tanulmányokról a 36. §
(10)bekezdése szerinti törzslapkivonatot kell kiállítani az érvénytelenné nyilvánító határozat jogerőre emelkedésével. 49. §
(1)Az oklevél- és az oklevélmelléklet-formanyomtatványokat a Hivatal bocsátja a felsőoktatási intézmények rendelkezésére.
(2)Az oklevél- és oklevélmelléklet-formanyomtatványok előállítási költségeit a felsőoktatási intézmények viselik. 15. A hallgatói képzési szerződés nyilvántartása, kezelése 50. §
(1)A hallgatói képzési szerződés tartalmazza
  1. a)a képzés megnevezését,
  2. b)az önköltség képzésre érvényes összeget, amely a hallgatói jogviszony ideje alatt nem módosítható.
(2)A hallgatói képzési szerződés a 38. §
(4)bekezdés b) pontjának megfelelően a beiratkozási lap melléklete. Ha a képzési szerződés megkötésére átsorolás miatt kerül sor, a képzési szerződést a törzslaphoz kell csatolni. 16. A támogatási idő nyilvántartása szempontjából jelentős határidők 51. § Az Nftv. 45. §
(2)bekezdésében foglaltak kivételével a hallgató – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak alapján – az Nftv. 42. §
(5)bekezdése szerinti bejelentkezését a félév megkezdését követő egy hónapon belül, de legkésőbb október 14-ig, illetve március 14-ig visszavonhatja, vagy a beiratkozást követően ugyanezen időpontokig kérheti a tanulmányai szüneteltetését. Ha a beiratkozást vagy a bejelentkezést követően a hallgató ezen időpontokig nem kéri tanulmányainak szünetelését, az adott félév aktív félévnek minősül és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásából következő vagy a képzési szerződésben foglalt kötelezettségeket keletkeztet a tanulmányi kötelezettségei teljesítésére tekintet nélkül. Ha a hallgató tanulmányait szünetelteti vagy nem jelentkezik be és ez nem eredményezi a hallgatói jogviszony megszűnését, az adott félévet passzív félévként kell nyilvántartani. 52. §
(1)Az Nftv. 42. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti átvételre, valamint szak, szakirány, képzési hely, képzési nyelv és munkarend váltására az előző szorgalmi időszak végétől az őszi félévre vonatkozóan szeptember 15-ig, a tavaszi félévre vonatkozóan február 15-ig kerülhet sor.
(2)Ha új hallgatói jogviszony keletkezik, az Nftv. 42. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti átvétel a fogadó felsőoktatási intézmény átvételről szóló döntését követően a beiratkozással jön létre. Ha új hallgatói jogviszony nem keletkezik, az Nftv. 42. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti átvétel a fogadó felsőoktatási intézmény átvételről szóló döntését követően a képzésre történő bejelentkezéssel jön létre. Átvétel esetén a fogadó felsőoktatási intézmény az átvett hallgató beiratkozása vagy bejelentkezése után az átvételről szóló határozatát és az átvételről szóló döntést követő beiratkozás vagy bejelentkezés dátumát megküldi az elbocsátó felsőoktatási intézmény és a hallgató részére. A fogadó felsőoktatási intézmény az átvétel napját és az elbocsátó intézmény nevét a FIR-be bejelenti, a hallgató az elbocsátó intézményben, az elbocsátó intézmény a FIR-ben a képzés megszűnése indokaként az átvételt jelöli meg.
(3)Az átvételi eljárás alatt a hallgatónak az átvételi döntést követő beiratkozásig vagy bejelentkezésig folyamatos jogviszonnyal kell rendelkeznie, ellenkező esetben az átvétel nem jön létre.
(4)Átvétel csak azonos szintű képzések között kérhető, kivéve
  1. a)a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti,
  2. b)osztatlan képzésből alapképzésbe történő,
  3. c)alapképzésből, illetve osztatlan képzésből felsőoktatási szakképzésbe történő átvételt. 17. Az intézményi tájékoztató összeállításának alapelvei 53. §
(1)A felsőoktatási intézménynek az intézményi tájékoztatót magyar nyelven és legalább egy idegen (lehetőleg angol) nyelven kell elkészítenie. Az intézményi tájékoztatóban meg kell jeleníteni a felsőoktatási intézményre vonatkozó általános tudnivalókat és – képzési időszakonként elkülönítve – a képzésenkénti tudnivalókat.
(2)Az intézményi tájékoztató felsőoktatási intézményre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét úgy kell összeállítani, hogy a képzési időszak megkezdése előtt megismerhetők legyenek belőle az alábbiak:
  1. a)a felsőoktatási intézmény neve, címe, intézményi azonosító száma;
  2. b)a felsőoktatási intézmény általános jellemzői, a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés sajátos feltételei;
  3. c)a hallgatói követelményrendszer, vagy annak elektronikus elérése;
  4. d)a tanév és a képzési időszakok időbeosztása a hallgatókra vonatkozó meghatározó dátumokkal;
  5. e)a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendje, a félfogadási időpontok; f ) a záróvizsgára való jelentkezés rendje, a záróvizsga részei;
  6. g)az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor neve és elérhetősége, a tevékenységük rövid ismertetése;
  7. h)a hallgatói jogorvoslat rendje;
  8. i)a tanulmányi tanácsadáshoz, az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés módja;
  9. j)a beiratkozási és bejelentkezési eljárás;
  10. k)a külföldi hallgatók részére szóló sajátos információk (különösen a tartózkodási engedély megszerzése, a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás);
  11. l)a felsőoktatási intézmény által szedett díjak és önköltség összege, a képzésekre vonatkozó szerződések általános feltételei;
  12. m)a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségek;
  13. n)a könyvtári és számítógépes szolgáltatások;
  14. o)a sportolási lehetőségek, a szabadidős tevékenység lehetőségei.
(3)Az intézményi tájékoztatónak a képzésekre vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató az ajánlott tantervéhez kapcsolódóan az adott félévi tárgyfelvételt megelőző szorgalmi időszak befejezése előtt megismerhesse belőle:
  1. a)az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyt létesített hallgatókra vonatkozó ajánlott tantervet, amely tartalmazza a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott ismeretkörök tantárgyi, tantervi egységek szerinti megvalósítását a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő bontásában, az előtanulmányi kötelezettségeket, a tantárgyak, tantervi egységekhez rendelt kreditértékeket, kritérium követelményeket, a hallgatói teljesítményértékelés módjait, a záróvizsgára bocsátás feltételeit,
  2. b)a tantárgyak mindegyikére vonatkozóan
  3. ba)a tantárgy megnevezését, tanóra számát, kreditértékét, kódját, ajánlott tanterv szerinti félévszámot, meghirdetési gyakoriságát,
  4. bb)az oktatás nyelvét, ha az nem a magyar,
  5. bc)az előtanulmányi követelményeket,
  6. bd)a tantárgy kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tantárgyként való besorolását,
  7. be)a tantárgy órarendi beosztását, bf ) a tantárgy felelősét és előadóját,
  8. bg)a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját,
  9. bh)a tantárgy olyan leírását, amely lehetővé teszi az Nftv. 49. §
(5)bekezdése szerinti döntéshozatalt, tartalmazza a megszerzendő ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák (attitűdök, nézetek, önállóság és felelősségvállalás) leírását,
  1. bi)az évközi tanulmányi követelményeket,
  2. bj)a megszerzett ismeretek, elsajátított (rész)készségek és (rész)kompetenciák (attitűdök, nézetek, önállóság és felelősségvállalás) értékelési módjait, azok ütemezését,
  3. bk)az ismeretek, készségek és kompetenciák (attitűdök, nézetek, önállóság és felelősségvállalás) elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat, és
  4. bl)az ajánlott irodalmat.
(4)Az intézményi tájékoztatót a felsőoktatási intézmény honlapján, továbbá papíralapú formátumban vagy elektronikus adathordozón a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint is nyilvánosságra kell hozni oly módon, hogy annak valamennyi módosítása és a változás beállásának hatálya a hallgatók számára a jogviszonyuk fennállása alatt egyértelműen követhető legyen. 18. A kreditrendszerű képzés általános szabályai, a képzési időszakokhoz kapcsolódó hallgatói teljesítmény értékelése 54. §
(1)A kreditérték meghatározásakor az összes hallgatói tanulmányi munkaóra a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. A felsőoktatási intézmény által ajánlott tantervben, a szakirányú továbbképzések kivételével, az egyes félévek kreditértéke – figyelembe véve az intézmény által meghatározott képzési időszakot – legfeljebb három kredittel térhet el a harminc kredittől.
(2)A képzési és kimeneti követelmények szerint megszerezhető kompetenciák (attitűdök, nézetek, önállóság és felelősségvállalás) alapján meghatározott tanterv kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból, tantervi egységekből, továbbá kritériumkövetelményekből épül fel. Szabadon választható tantárgy esetében a felsőoktatási intézmény nem korlátozhatja a hallgató választását a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tantárgyak körében.
(3)A tantervben a tantárgyakhoz, tantervi egységekhez tanórát és kreditértéket kell rendelni. A kreditérték kifejezi, hogy a követelmények teljesítéséhez mennyi tanulmányi munkára van szükség, továbbá azt, hogy a tantárgy, tantervi egység felvételével és a tanulmányi követelmények teljesítésével mennyi kreditet szerezhet a hallgató. Kredit csak olyan tantárgyhoz, tantervi egységhez rendelendő, amelynek minősítése az 56. §
(7)bekezdése szerint történik. Tantárgyhoz csak egész értékű kredit rendelhető. Doktori képzésben az ismeretanyagok elsajátításáért, a tantárgyi követelmények teljesítéséért, kutatómunkáért és oktatási feladatok ellátásáért szerezhető kredit.
(4)A teljes képzési időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának teljes idejű képzésben a háromszorosát, részidős képzésben, esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét, távoktatásban a huszonötszörösét. Doktori képzésben ezeket az arányokat a tantárgyi követelmények részfeladat-teljesítésénél kell irányadónak tekinteni.
(5)A részidős képzésben egy adott képzéshez rendelt teljesítendő kreditek száma megegyezik a teljes idejű képzéshez rendelt kreditek számával.
(6)A tanterv határozza meg, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges (előtanulmányi rend). Egy adott tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy vagy a képzési célt illetően több tantárgyat magában foglaló legfeljebb egy, 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető előtanulmányi kötelezettségként. A tantervben meghatározott egyes tantárgyakhoz más tantárgyaknak egyidejű felvétele is meghatározható követelményként.
(7)Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította és azt hitelt érdemlő módon igazolja. Az Nftv. 49. §
(5)bekezdése alapján képzésben szerzett krediteket – ha annak előfeltétele fennáll – bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok alapján el kell ismerni, függetlenül attól, hogy a hallgató melyik felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezte azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló kompetenciák [ismeretek, alkalmazási (rész)készségek és további (rész)kompetenciák, így különösen attitűdök, nézetek, önállóság és felelősségvállalás] összevetésével történik.
(8)Az Nftv. 49. §
(5)bekezdése alapján elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgy elismerésekor nem módosítható.
(9)Az előzetesen megszerzett, nem formális (iskolarendszeren kívül, de szervezett formában folytatott képzésben szerzett), informális (iskolarendszeren kívüli, tapasztalati úton történő), tanulással elsajátított kompetenciák, munkavégzés során szerzett tapasztalat elismerése lehet egy adott szakon valamely kompetencia (ismeret, teljesítmény, eredmény, készség, további kompetenciák) kredittel történő elismerése vagy követelmény teljesítése alóli felmentés. A kreditátviteli bizottságnak az elismerési eljárásban a hallgató dokumentumai alapján – megfelelő értékelési eljárás keretében – meg kell bizonyosodnia a tudás meglétéről. Az eljárást az intézményi szabályzatban kell meghatározni. 55. §
(1)A kreditrendszerű képzés során a különböző képzési szintek szabályai eltérhetnek és elkülönülten is szabályozhatók.
(2)A kreditrendszerű képzésben – a felsőoktatási intézmény szabályzatában – szabályozni kell
  1. az egyéni tantárgyfelvétel módját, ütemezését,
  2. a kreditek gyűjtésének szabályait,
  3. a tantárgyelismerés szabályait,
  4. meghatározott képzési időszakok alatt a hallgató által megszerzendő minimális kreditértékeket,
  5. a
  6. pontban foglaltak alkalmazásának módját a korábban megszüntetett hallgatói jogviszonyú, de az adott képzésre felvételi eljárásban újra felvételt nyert, tanulmányaikat folytató hallgatókra,
  7. a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyi dolgozatok, elkészített beszámolók alapján adott félévközi jegy, valamint félévközi követelmények és a vizsga alapján együttesen vagy kizárólag a vizsgán tanúsított tudás alapján adott vizsgajegy megszerzésének módját, a sikertelen félévközi teljesítések pótlásának lehetőségeit,
  8. a vizsgákra való jelentkezés és a jelentkezés visszavonásának módját,
  9. a sikertelen vizsgák egy vizsgaidőszakon belüli megismétlési kísérleteinek számát, egy adott tantárgynak a tanulmányok során való újabb felvételi lehetőségeit,
  10. egy adott képzési időszak után a tanulmányok folytatásához, szükséges minimális (halmozott) súlyozott tanulmányi átlagot,
  11. a megkezdett passzív féléveknek és az önköltséges hallgatók esetében az aktív féléveknek a végbizonyítvány megszerzéséig igénybe vehető maximális számát,
  12. a kreditrendszerhez kapcsolódó kérelem benyújtásának rendjét,
  13. a szakdolgozat vagy diplomamunka elkészítésének rendjét,
  14. a végbizonyítvány (abszolutórium) törzslapon történő kiállításának rendjét,
  15. a záróvizsga rendjét, a záróvizsga eredmények kiszámítását,
  16. az oklevél eredményének (minősítésének) kiszámítását,
  17. az Nftv.
  18. §
(2)bekezdése szerinti részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés meghirdetésének és az arra történő felvétel szabályait,
  1. a továbbtanulást, az átvételt vagy a vendéghallgatást megelőző előzetes kreditátviteli eljárás szabályait,
  2. a felsőoktatási vagy felsőfokú szakképzés során elsajátított ismeretek kötelező beszámításának, a
  3. pont szerinti képzés során elsajátított ismeretek, valamint a korábbi munka- és egyéb tapasztalatok beszámításának, a nem formális, informális tanulással elsajátított kompetenciák elismerésének, beszámításának módját, és
  4. az Nftv. szerinti megfelelő jogorvoslati eljárást.
(3)A felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint értesíti a hallgatót az általa felvett, illetve törölt tárgyakról. 56. §
(1)Ha a tanéven kívül kerül sor szakmai gyakorlat, vizsga, egyéb oktatási tevékenység (a továbbiakban együtt: hallgatói tevékenység) szervezésére, a felsőoktatási intézménynek egyértelműen meg kell határozni, hogy melyik, közvetlenül előtte vagy utána lévő félévre vonatkozik a hallgatói tevékenység. A felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg a tanévhez és félévhez igazodó képzési időszakok belső ütemezését.
(2)Az utolsó félévben a szorgalmi időszak után – egymást követően – vizsgaidőszakot és záróvizsga-időszakot is kell biztosítani.
(3)Ha a hallgató a
(2)bekezdés szerinti záróvizsga-időszak utolsó napjáig teljesíti a végbizonyítvány feltételeit, akkor a felsőoktatási intézmény a hallgató képzésének végdátumaként a
(2)bekezdés szerinti félév záróvizsgaidőszak utolsó napját állapítja meg. Ezen hallgatók esetében az adott felsőoktatási intézményben – a párhuzamos képzésben résztvevők kivételével – a képzés végdátumával az Nftv. 59. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti hallgatói jogviszony megszűnésének dátuma megegyezik.
(4)Az oklevélre való jogosultságról szóló igazolás kiállítási napjának meg kell előznie az oklevél kiállításának napját.
(5)A hallgatói teljesítmények értékelési módjainak meghatározása a tanterv része, amelyet a képzési időszak kezdete előtt a felsőoktatási intézményben nyilvánosságra kell hozni.
(6)A hallgató teljesítménye a képzési időszak teljes ideje alatt értékelhető. A hallgató tudásának értékelése többféle értékelési módszerrel is történhet: diagnosztikus, támogató (formatív), összegző (szummatív) is lehet, és történhet folyamatosan vagy egyszeri alkalommal. Az értékelési módok és alkalmak együttesen is alkalmazhatók. A tantárgyak, tantervi egységek lezárása történhet félévközi jeggyel vagy vizsgajeggyel. A félévközi jegy a tantárgy tanulmányi követelményeinek félévközi, folyamatos értékelésén alapul. A vizsgajegy megállapítása a vizsgaidőszakban tett szóbeli vagy írásbeli vizsga alapján történik.
(7)A hallgatói ismeretek értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles
(5), jó
(4), közepes
(3), elégséges
(2), elégtelen
(1)minősítés, b) háromfokozatú: kiválóan megfelelt
(5), megfelelt
(3), nem felelt meg
(1)minősítés, c) a felsőoktatási intézmény által bevezetett, a felsőoktatási intézmény szabályzatában rögzített egyéb értékelési rendszer, ha az biztosítja a más értékelési rendszerrel való összehasonlíthatóságot. 57. §
(1)A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időnél rövidebb vagy hosszabb idő alatt is megszerezheti.
(2)Ha a hallgató teljesítményét elfogadták, a kredit értéke nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.
(3)A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére az adott képzésben folytatott tanulmányok egy képzési időszakára, illetve a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani.
(4)Egy félévben a hallgató adott képzésén a teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget – átlagos előrehaladás esetén – az egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni.
(5)A kreditrendszerű képzés keretében a hallgató részképzése során a felsőoktatási intézmény részéről tett előzetes nyilatkozat a hallgatói teljesítmény elismeréséről utólagosan nem vonható vissza. Az előzetes nyilatkozathoz szükséges a kreditátviteli bizottság döntése.
(6)A felsőoktatási intézménynek kérelemre az előzetes kreditátviteli eljárást le kell folytatnia. Az előzetes kreditátviteli eljárás során a kérelmező által teljesített, valamint a kérelem benyújtásakor folyamatban levő félév végéig várhatóan teljesítendő tanulmányi követelmények (a teljesítés feltételéhez kötött) kreditelismeréséről és egyben a felvételi feltételekben szereplő kreditek (teljesítés feltételéhez kötött) meglétéről hoz döntést a kreditátviteli bizottság. A felsőoktatási intézmény a kreditátviteli bizottság által elismert krediteket a tanulmányok tényleges megkezdésekor újabb kérelem nélkül elismertnek tekinti. 58. §
(1)A felsőoktatási intézmény – az intézményi szabályzatban meghatározott módon – nyilvánosságra hozza a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel
  1. a)az egyes vizsgák napjait,
  2. b)a vizsgáztatásban közreműködők nevét,
  3. c)a jelentkezés idejét és módját,
  4. d)a vizsgaeredmények közzétételének napját, valamint
  5. e)a vizsgaismétlés lehetőségét.
(2)Ha a sikertelen vizsgát követő ismétlővizsga nem volt sikeres, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az újabb ismétlővizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le.
(3)A vizsgáról való távolmaradás esetén a hallgató tudása nem értékelhető. 59. §
(1)A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsgabizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel vagy a felsőoktatási intézmény másik szakjának oktatója legyen. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
(2)A fel

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.