2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Anyakönyvi tv. - 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - 2026.XII.31. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2027.I.1. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról *  Az Országgyűlés annak érdekében, hogy – az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét, – az anyakönyvi rendszer hagyományainak és a modern közigazgatás vívmányainak összehangolásával biztosítsa az állami alapnyilvántartás hatékony és korszerű működését, továbbá – megteremtse az elektronikus anyakönyvet, a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapvető rendelkezések *  1. § *  (1) Anyakönyvi eljárás a) a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárás, b) a házasságkötés, c) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárás, d) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, e) a névváltoztatási eljárás, f) *  a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás, g) *  a családi név korrekciójára irányuló eljárás, h) *  az adatigénylés alapján történő adattovábbítás, i) *  a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás, j) *  az anyakönyvi okiratok kiállítása, k) *  az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének vezetése, l) *  az utónév módosítására irányuló eljárás. (2) *  Az anyakönyv és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása – az e törvényben meghatározott adatok kivételével – az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat, illetve az anyakönyvbe bejegyzett adatok változását. (3) Az anyakönyv a) a születéssel, b) a házassággal, c) a bejegyzett élettársi kapcsolattal és d) a halálesettel kapcsolatos, e törvényben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza. 2. § *  Az 1. § (1) bekezdése szerinti eljárások közül az a), c), e)–j) és l) pontban meghatározott eljárások, valamint az elektronikus anyakönyv vezetése és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásának vezetése közigazgatási hatósági eljárás. 2/A. § *  A hazai anyakönyvezés végzésére Kormány által kijelölt szerv eljárására a „Hazai anyakönyvezés” alcím eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvvezető eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 2/B. § *  Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. Értelmező rendelkezések *  3. § *  E törvény alkalmazásában a) anyakönyv: az elektronikus anyakönyv és a papír alapú anyakönyv, b) anyakönyvi esemény: a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset, c) anyakönyv vezetése: az adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzése, azok módosítása, valamint törlése, d) anyakönyvi alapirat: az anyakönyvi okirat kivételével az olyan elektronikus és papír alapú okirat, amely alapján az anyakönyvbe adatot jegyeznek be, vagy amely az anyakönyvi eljárás során keletkezik, e) családi állapot: hajadon, nőtlen, nős, férjes, bejegyzett élettárs, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt, f) *  egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító: a nyilvántartó szerv által képzett alfanumerikus azonosító, amelynek célja az elektronikus anyakönyvben kezelt adatoknak az érintett személyhez történő hozzárendelése, g) elektronikus anyakönyv: az anyakönyvi bejegyzéseket elektronikus formában tartalmazó központi nyilvántartás, h) hazai anyakönyvezés: a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményéhez, valamint a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéhez kapcsolódó, e törvényben meghatározott adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzése, azok módosítása és törlése, i) *  anyakönyvvezető: a Kormány által rendeletben kijelölt személy, j) *  nyilvántartó anyakönyvvezető: az az anyakönyvvezető, aki, illetve az anyakönyvi szerv, amely a bejegyzés alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratot őrzi, k) *  személyazonosításra alkalmas adat: az érintett születési családi és utóneve, házassági neve, születési neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, az érintett személyi azonosítója, előző születési családi és utóneve vagy házassági neve, állampolgársága, előző állampolgársága, valamint lakcíme, l) születés: az élveszületés, m) tolmács: a tolmács és a jelbeszédben jártas személy, n) származási hely: az anya nyilatkozata alapján az anya lakóhelye vagy tartózkodási helye, ismeretlen anya esetén a gyámhatóság által megállapított hely, hazai anyakönyvezés esetén – kérelemre – az anya lakóhelye, illetve ha az nem ismert, a gyermek születési helye, o) *  személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján személyazonosság igazolására alkalmas igazolványok, p) *  családi név korrekciója: az 1953. január 1-jén hatályba lépett, a kötőjel kötelező használatával és megkülönböztető betűjel eltörlésével, valamint az anyakönyvbe korábban bejegyzett ragadványnévvel kapcsolatos rendelkezések következtében, továbbá az anyakönyvbe korábban bejegyzett ä betű és az annak mellőzése miatt kialakult névviselés rendezése, q) *  adatbejegyzés: adat rögzítése az elektronikus nyilvántartásba, r) *  adatmódosítás: adatváltozás bejegyzése vagy az adat helyesbítésének elvégzése, s) *  adattörlés: az anyakönyvben és apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában szereplő adat vagy adatcsoport felismerhetetlenné tétele olyan módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges, t) *  eseményazonosító: az adott anyakönyvi eseményt azonosító alfanumerikus azonosító, u) *  ügyazonosító: az adatbejegyzéskor, adatmódosítás anyakönyvbe történő bejegyzésekor, az adattörléskor, valamint az egyéb elektronikus ügyindításkor képzett alfanumerikus azonosító, v) *  harmadik országbeli állampolgár: a magyar állampolgár kivételével minden olyan személy, aki nem EGT-állampolgár, ideértve a hontalant is, w) *  hivatali munkaidő: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő, x) *  születési nem: az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem. Hatáskör *  4. § *  (1) Az anyakönyv vezetésére a kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező a) anyakönyvvezető vagy b) a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv kormánytisztviselője jogosult. (2) Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásába történő adatbejegyzésre és adatmódosításra az anyakönyvvezető jogosult. (3) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvi eljárást az anyakönyvvezető folytatja le. (4) A házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezető közreműködik. (5) A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében – képesítéssel rendelkező anyakönyvvezető jelenlétében – az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban adatot nem rögzíthet. (6) Az anyakönyvi szerv a) végzi a hazai anyakönyvezést, b) *  dönt a névváltoztatási kérelemről és bejegyzi a névváltoztatást, c) nyilatkozik a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez benyújtott külföldi okirat elfogadhatóságáról, d) *  a hazai anyakönyvezés kivételével, teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja külföldi okirat – ide nem értve a személyazonosságot, illetve állampolgárságot igazoló okiratot –, kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre da) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy db) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet az irányadó, e) *  f) eljár a 12/B. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, g) töröl az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából, h) *  elektronikus úton benyújtott kérelem esetén dönt a házassági névviselési forma módosításáról. (7) *  Anyakönyvi kivonat kiállítására az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szerv jogosult. Az anyakönyvi szerv az adatoknak az általa történt bejegyzését követően, valamint elektronikus úton benyújtott kérelem esetén jogosult anyakönyvi kivonat kiállítására. (8) Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány kiállítására az anyakönyvvezető jogosult. (9) *  A névváltozási hatósági bizonyítványt az anyakönyvvezető állítja ki. 5. § *  (1) *  (2) *  6. § *  A Kormány által kijelölt nyilvántartó szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) működteti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást és ellátja az e törvényben meghatározott adatkezelési műveleteket. Illetékesség 7. § (1) *  A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt. (2) A születést – ha az mozgó járművön történt – az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területén az anya a járművet elhagyta. (3) Többes születéskor mindegyik gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területén az utolsó gyermek született. (4) Ismeretlen szülőktől származó gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területét a gyámhatóság a határozatában születési helyként megjelölte. 8. § *  (1) *  A mozgó járművön történt halálesetet az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek az illetékességi területén a holttestet a járműről leemelték. (2) *  Talált holttest esetében a haláleset bejegyzésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a holttestet megtalálták. (3) A halál tényének bírósági megállapítása esetén a haláleset bejegyzésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a bíróság döntése szerint a haláleset bekövetkezett. (4) *  Ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó, ennek hiányában a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe. 9. § *  (1) A házasságkötést és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásra, a házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél történő közreműködésre, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a házasulók vagy a felek a szándékukat bejelentik. (2) A házassági névviselési forma módosítására a) az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzés esetén bármely anyakönyvvezető, b) *  az elektronikus anyakönyvben még nem szereplő anyakönyvi bejegyzés esetén a nyilvántartó anyakönyvvezető, c) *  elektronikusan benyújtott kérelem esetén a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvi szerv, d) *  elektronikusan benyújtott kérelem alapján indult automatikus döntéshozatali eljárásban a kijelölt anyakönyvi szerv illetékes. 10. § *  (1) A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezi a) a magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítését és halálesetét, b) annak a nem magyar állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott, c) a magyar állampolgár halálesetét, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá, ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van, d) annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak a halálesetét, akit magyar bíróság nyilvánított holtnak, e) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan személy külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik, f) *  a magyar állampolgár Magyarország területén található külképviseleti hatóság előtt a 23. § (3) bekezdésének megfelelően kötött házasságát vagy a 35. § (3) bekezdésének megfelelően létesített bejegyzett élettársi kapcsolatát. (2) Ha nem állapítható meg, hogy az anyakönyvi esemény bekövetkezésének időpontjában melyik anyakönyvvezető lett volna illetékes, vagy az eredetileg vezetett anyakönyvek külföldön vannak, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az illetékes. 11. § *  (1) Az anyakönyvi eljárás lefolytatására és az anyakönyv vezetésére – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes. Amennyiben az anyakönyvbe történő adatbejegyzés, adatmódosítás, adattörlés az anyakönyvi szerv hatáskörébe tartozik, akkor arra az anyakönyvi esemény helye szerinti anyakönyvi szerv az illetékes. (2) *  Az elektronikus anyakönyvben szereplő anyakönyvi eseményt érintő, kérelemre induló anyakönyvi eljárás lefolytatására és az adatváltozás bejegyzésére bármely anyakönyvvezető és anyakönyvi szerv illetékes. (3) *  Az anyakönyvi eseményt érintő adatmódosítás esetén az eljáró anyakönyvvezető vagy anyakönyvi szerv az elektronikus anyakönyvben szereplő, kapcsolódó születési, házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzésben történő adatmódosításra is illetékes. 12. § *  (1) Az anyakönyvbe bejegyzett vagy bejegyezhető adatról kért anyakönyvi kivonat és anyakönyvi hatósági bizonyítvány kiállítására az az anyakönyvvezető illetékes, akinél az anyakönyvi okirat kiállítását kérték. (2) A nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes a) az anyakönyvi kivonat hivatalból történő, b) *  az elektronikus anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi bejegyzésről – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – elektronikus úton igényelt anyakönyvi kivonat, c) a papír alapú anyakönyvbe bejegyzett, de az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhető adatról kért anyakönyvi hatósági bizonyítvány kiállítására. (3) *  Ha a kérelmező az elektronikus úton igényelt anyakönyvi kivonatot személyesen kívánja átvenni, az anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelemben az átvétel helyeként megjelölt anyakönyvvezető illetékes. (4) Az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi esemény helye szerint illetékes anyakönyvi szerv vagy külföldön történt anyakönyvi esemény esetén a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv illetékes. (5) *  Névváltozási hatósági bizonyítvány kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes. 12/A. § *  (1) Az apai elismerő nyilatkozatot és – ha azt nem az apai elismerő nyilatkozattal együtt tették meg – az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot az az anyakönyvvezető rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, aki előtt a nyilatkozatot tették. (2) A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozatot és – ha azt nem az apai elismerő nyilatkozattal együtt tették meg – az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a) – ha a gyermek a nyilatkozattétel időpontjában még nem született meg – aa) azon szerv székhelye szerinti anyakönyvvezető, amely előtt a nyilatkozatot megtették, ab) *  b) *  – ha a gyermek a nyilatkozattétel időpontjában már megszületett – a születést nyilvántartó anyakönyvvezető rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában. (3) *  Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásába bejegyzett hibás adat helyesbítésére a rögzítő anyakönyvvezető vagy a születést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes. (4) *  Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából történő törlésre a születés helye szerint illetékes anyakönyvi szerv vagy külföldön történt születés esetén a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv illetékes. 12/B. § *  (1) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból adatot az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyvi szerv – a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a saját maga által teljesített bejegyzés tekintetében töröl. (2) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több – eltérő illetékességi területen bejegyzett – eseményt is egyidejűleg kell törölni, az eljárást az az anyakönyvi szerv folytatja le, amelynek illetékességi területén a legkorábban történt – törléssel érintett – anyakönyvi esemény bekövetkezett. (3) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több – eltérő illetékességi területen bejegyzett – eseményt is egyidejűleg kell törölni, amelyek között hazai anyakönyvezéssel érintett esemény is található, a törlést a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv végzi. Szakmai irányítás, felügyelet és jogorvoslat *  13. § *  (1) Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter ellátja az anyakönyvi eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervek szakmai irányítását és az anyakönyvi szerv tevékenysége felett felügyeletet gyakorol. (2) Az anyakönyvi szerv felügyeletet gyakorol az anyakönyvvezető tevékenysége felett. (3) *  Az anyakönyvvezető anyakönyvi eljárásában nincs helye fellebbezésnek. 13/A. § *  Okirat és személyes nyilatkozat 14. § (1) *  Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényi feltételeit – e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – közokirattal kell bizonyítani. (1a) *  Az anyakönyvi eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő, valamint az egészségügyi szolgáltató által jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére továbbított, e törvény rendelkezéseinek megfelelő okiratot az ellenkező bizonyításáig az eredeti papír alapú okirattal mindenben megegyezőnek kell tekinteni. (2) *  Közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy az anyakönyvi eljárás során felvett jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat megtételének abban az esetben van helye, ha a) annak megtételét törvény vagy kormányrendelet kifejezetten előírja, b) ha az okirat az anyakönyvi szerv honlapján közzétett jegyzék szerint az adott országból nem szerezhető be, c) a külföldi okirat az anyakönyvbe bejegyzendő adatot nem az elektronikus anyakönyvben nyilvántartott adattartalomnak megfelelő formában tartalmazza. (2a) *  Az anyakönyvi szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti államok körét a külpolitikáért felelős miniszter értesítése alapján teszi közzé. (3) *  A (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott okirat kivételével a külföldön kiállított okirat – ha nemzetközi szerződésből, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusából, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik és kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs – a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. (3a) *  Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet vagy az (1a) bekezdésben meghatározott tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. (3b) *  A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. (3c) *  A nem magyar nyelven kiállított okirat – az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak kivételével, vagy ha e törvény, illetve az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. (3d) *  A hazai anyakönyvezésre irányuló eljárásban nem szükséges fordítás az angol, német vagy francia nyelven kiállított, kormányrendeletben meghatározott anyakönyvi okiratokhoz. (3e) *  Az anyakönyvi eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő előtt benyújtott okirat hiteles magyar fordítása helyett a külföldi okirat anyakönyvezés szempontjából lényeges tartalmáról készített hivatalos, kivonatolt fordítás is elfogadható. (4) *  Ha a bemutatott okirat adatainak helyessége iránt alapos kétség merül fel, az ügyfél adatait az anyakönyvben ellenőrizni kell. Ha a bemutatott okiratokban valamely adat eltér, az anyakönyvi bejegyzés helyesbítéséig az anyakönyvi eljárásban az anyakönyvben szereplő adat az irányadó. 14/A. § *  (1) Az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv, amennyiben az anyakönyvi eseménnyel összefüggésben külföldi jog alkalmazása merül fel, továbbá ha a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más külföldi hatóság döntése, az igazságügyért felelős miniszter véleményét kérheti. (2) Az igazságügyért felelős miniszter a véleményt a megkeresést követő harminc napon belül adja meg, amelybe a külföldi hatóság megkeresése esetén az anyakönyvi eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít bele. (3) *  Nem kérhető az igazságügyért felelős miniszter véleménye, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy b) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet az irányadó. Az anyakönyvi eljárásra vagy anyakönyvi okirat kiállítására irányuló kérelem benyújtása és az elektronikus kapcsolattartás *  15. § *  (1) *  Az anyakönyvi eljárás lefolytatására irányuló kérelmet bármely települési anyakönyvvezetőnél vagy külföldön a hivatásos konzuli tisztviselőnél, továbbá a hatáskörébe tartozó ügyben a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnél és a névváltoztatási ügyekben eljáró anyakönyvi szervnél is elő lehet terjeszteni. (2) *  Az anyakönyvi eljárásokban – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – nincs helye elektronikus ügyintézésnek és a hatóság – a (3) bekezdés b)–e) pontjában foglalt eljárások, valamint a tájékoztatás kivételével – nem tart elektronikusan kapcsolatot. (3) *  Az ügyfél elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében kérelmezheti a) a saját anyakönyvi okiratát, b) házassági névviselési formájának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek megfelelő módosítását, c) 46. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti nemzetiségi név viselését, d) utónevének módosítását, e) *  – a kiskorú gyermekre kiterjedő névváltoztatás esete kivételével – névváltoztatásának engedélyezését. (4) *  Az anyakönyvi okiratot a törvényes képviselő és a meghatalmazott, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot a hozzátartozó elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében is kérelmezheti. Az állampolgárság vizsgálata és anyakönyvezése 16. § (1) Az anyakönyvi eljárásban az állampolgárságot vizsgálni kell. (2) *  Ha az ügyfél a magyar állampolgárságát nem tudja igazolni, az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a magyar állampolgárság megállapítása céljából megkeresi az állampolgársági ügyekben eljáró szervet. (3) A nem magyar állampolgárság érvényes külföldi úti okmánnyal, a más állam által kiállított állampolgársági okirattal, valamint a magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy úti okmánnyal igazolható. (4) *  Annak a személynek az anyakönyvi bejegyzésében, akinek az állampolgársága vagy hontalansága nem igazolt, az anyakönyvben – az ellenkező bizonyításáig – az ismeretlen állampolgárságra történő utalást kell szerepeltetni. (5) *  Ha valakinek több állampolgársága van, és ezek közül az egyik állampolgársága magyar, az anyakönyvbe a magyar állampolgárságot kell bejegyezni. (6) Ha valakinek több nem magyar állampolgársága van, ezek közül csak az az állampolgársága anyakönyvezhető, amely állam területén a lakóhelye van, ha több állam területén van lakóhelye, az az állampolgárság, amely állammal a kapcsolata a legszorosabb. 16/A. § *  II. FEJEZET A HÁZASSÁGKÖTÉS A házasságkötési szándék bejelentése 17. § (1) A házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető. (2) *  A házasulók a házasságkötési szándékukat – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és – ha közreműködött – a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezető gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a házasulók is gondoskodhatnak. (2a) *  (2b) *  Az elektronikus úton történő szándékbejelentéssel egyidejűleg a házasulóknak közölniük kell a hivatalos statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat is. (3) *  A magyarországi lakcímmel nem rendelkező házasuló vagy – ha a házasulók egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel – az egyikük a házassági szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a házasságkötés tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek továbbítja. (3a) *  (4) A kiskorú számára a gyámhatóság által kiadott előzetes házasságkötési engedély a kiadástól számított hat hónapig érvényes. (5) Ha az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásban megállapítja, hogy a házasságkötés törvényes feltételei fennállnak, a határozat meghozatalát mellőzi. A házasságkötés helyszíne 18. § (1) A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget. (2) *  A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított öt napon belül dönt. (3) *  A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyző akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy a) a tanúk és – ha szükséges – a tolmács jelenlétét biztosítják, b) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg. (4) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésénél, ha a jegyző a (2) bekezdésben foglalt engedélyt megadta, és a felek a (3) bekezdésben foglalt feltételeket teljesítik. (5) *  Ha a házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését a jegyző nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának határideje nyolc nap. 19. § (1) *  Ha a települési önkormányzat a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, továbbá munkaidőn kívül történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni. (1a) *  Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésében, továbbá a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésben, ha a házasulók a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették. (2) *  A hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A házasulók bejelentése a névviselésről *  20. § *  (1) A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A nyilatkozat a házasság megkötéséig egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig megváltoztatható. (2) *  (2a) *  Ha a magyar állampolgár házasuló a házasságkötést követően nem a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét kívánja viselni, az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg tájékoztatja a házasulót a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 11. §-a szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. (3)–(5) *  Megállapodás a gyermek családi nevéről 21. § (1) *  Ha a szülők a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a – házasságukból származó – születendő gyermek névviseléséről. A megállapodást a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni. (2) A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható. (3) *  A felek kérelmére a megállapodást az anyakönyvből törölni kell, kivéve, ha a felek házasságából gyermek született. (4) *  Ha a házasságból született gyermeknek névváltoztatást engedélyeztek, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a házastársak a gyermekek családi nevére vonatkozó megállapodásukat módosították volna. A módosítást – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni. A házasságkötésnél való közreműködés megtagadása 22. § (1) Házassági akadályt bárki bejelenthet. (2) Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha a) a közreműködésre nem illetékes, b) az eljárásból ki van zárva, c) a házasságkötésnek jogi akadálya van, d) a házasulók a házasságkötés törvényes feltételeit nem igazolták, e) a házasulók a házasságkötésükhöz a jogszabályban előírt felmentést vagy engedélyt nem mutatták be, f) *  a bíróság valamelyik házasulót cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte vagy a házasuló a házasság megkötésekor cselekvőképtelen állapotban van, g) *  a gyámhatóság a kiskorú házasságkötésére engedélyt nem adott vagy a 17. § (4) bekezdésében meghatározott érvényességi idő lejárt. (3) Az anyakönyvvezető a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén sem adhat felmentést házassági akadály alól. (4) *  A házasságkötés helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a házassági akadály alól a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésről. Nem magyar állampolgár házasságkötése 23. § *  (1) Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, nyilatkoznia kell, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya. (2) A házasságkötést megelőző eljárásban az anyakönyvi szerv harminc napon belül nyilatkozik a külföldi okiratok elfogadhatóságáról. (3) *  Azonos külföldi állampolgárságú házasulók – ideértve azt is, ha a házasulók valamelyike magyar állampolgársággal is rendelkezik – az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarország területén található külképviseleti hatóságnál is köthetnek házasságot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi. 24–26. § *  A házasságkötés 27. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki. (2) *  A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem köthető házasság vasárnap, január 1-jén, március 15-én, nagypénteken, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdvasárnap, pünkösdhétfőn, augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 24–26-án, továbbá ha az az adott képviselő-testület hivatala köztisztviselői számára munkaszüneti nap, július 1-jén. (3) *  A házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyv egy évig érvényes. (4) *  A házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvet és az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell, ha a) a jegyzőkönyv felvételétől számított egy év eltelt, és a házasságot nem kötötték meg, b) azt a házasulók valamelyike kéri, c) a jegyzőkönyv felvételét követően valamelyik házasuló házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. 28. § (1) A házasság megkötésekor az anyakönyvvezető és két tanú előtt a házasulók házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek. (2) Az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik házasulónak külön-külön név szerint felteszi a kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévő másik féllel házasságot köt? (3) *  Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló igennel válaszolt, az anyakönyvvezető megállapítja, hogy a házasságkötés utáni nevükön megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében házastársak. 29. § (1) A házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja. (2) *  Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak. (3) *  A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak. 30. § *  (1) *  A házastársak, a házassági tanúk, az anyakönyvvezető, továbbá – ha a házasságkötésnél közreműködik – a tolmács a házasságkötési lapot aláírják. Amennyiben a házasságot polgármester előtt kötötték meg, a polgármester és az anyakönyvvezető is aláírja a házasságkötési lapot. A házasságkötési lap anyakönyvi alapirat. (2) Ha valamelyik házasuló a 28. § (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, a házasság nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti. (3) Ha a házasság a (2) bekezdés szerint nem jön létre, a jegyzőkönyvet és a házasságkötést megelőző eljárás során rögzített egyéb adatokat az anyakönyvvezető haladéktalanul törli. (4) Ha valamelyik házasuló, a tanú vagy a tolmács a házasságkötési lap aláírását megtagadja, de a házasság a 28. §-ban foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető a házasságkötési lapra e tényt feljegyzi. (5) Házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak. III. FEJEZET A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentése 31. § (1) *  A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi, valamint a járási hivatal székhelye szerinti képviselő-testület hivatalának anyakönyvvezetőjénél lehet bejelenteni. (2) *  A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – együttesen, személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a felek, az anyakönyvvezető, és – ha közreműködött – a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezető gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a felek is gondoskodhatnak. (3) *  A magyarországi lakcímmel nem rendelkező fél vagy – ha a felek egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel – az egyikük a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek továbbítja. (4) Ha az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásban megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételei fennállnak, a határozat meghozatalát mellőzi. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszíne 32. § (1) A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas hivatali helyiséget. (2) *  A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítésének engedélyezéséről a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított öt napon belül dönt. (3) *  A jegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy a) a tanúk és – ha szükséges – a tolmács jelenlétét biztosítják, b) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas helyiséget jelölnek meg. (4) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítésénél, ha a jegyző a (2) bekezdésben foglalt engedélyt megadta, és a felek a (3) bekezdésben foglalt feltételeket teljesítik. (5) *  Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítését a jegyző nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának határideje nyolc nap. 33. § (1) *  Ha a települési önkormányzat a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli, továbbá a munkaidőn kívül történő létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni. (1a) *  Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre az (1) bekezdés szerinti eljárásban, ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették. (2) *  A hivatali munkaidőn kívül történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél történő közreműködés megtagadása *  34. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének akadályát bárki bejelentheti. (2) Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél történő közreműködést megtagadja, ha a) a közreműködésre nem illetékes, b) az eljárásból ki van zárva, c) a létesítésnek jogi akadálya van, d) a felek a létesítés törvényes feltételeit nem igazolták, e) *  f) *  a bíróság valamelyik felet cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte vagy a fél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor cselekvőképtelen állapotban van. (3) Az anyakönyvvezető a felek valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén sem adhat felmentést a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének jogi akadálya alól. (4) *  Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése 35. § *  (1) Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, nyilatkoznia kell, hogy a) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a személyes joga szerint nincs akadálya, vagy b) a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a házasságkötésének a személyes joga szerint nem lenne akadálya. (2) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásban az anyakönyvi szerv harminc napon belül nyilatkozik a külföldi okiratok elfogadhatóságáról. (3) *  Azonos külföldi állampolgárságú felek – ideértve azt is, ha a felek legalább egyike magyar állampolgársággal is rendelkezik – az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarország területén található külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi. 36–38. § *  A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése 39. § (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontját a felekkel folytatott egyeztetést követően tűzi ki. (2) *  A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat vasárnap, január 1-jén, március 15-én, nagypénteken, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdvasárnap, pünkösdhétfőn, augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 24–26-án, továbbá ha az az adott képviselő-testület hivatala köztisztviselői számára munkaszüneti nap, július 1-jén. (3) *  A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyv egy évig érvényes. (4) *  A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvet haladéktalanul törölni kell, ha a) a jegyzőkönyv felvételétől számított egy év eltelt, és nem történt meg a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, b) azt a felek valamelyike kéri, c) a jegyzőkönyv felvételét követően valamelyik fél bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt. 40. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor az anyakönyvvezető és két tanú előtt a felek a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló nyilatkozatot tesznek. (2) Az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik félnek külön-külön név szerint felteszi a kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévő másik féllel bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít? (3) *  Ha a feltett kérdésre mindkét fél igennel válaszolt, az anyakönyvvezető megállapítja, hogy a felek a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak. 41. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor a fél az anyanyelvét is használhatja. (2) *  Ha a fél vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a fél vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak. (3) *  A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzetiség nyelvén is létesíthető, ha az adott nyelvet mindkét fél és tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak. 42. § *  (1) *  A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá – ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködik – a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapot aláírják. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lap anyakönyvi alapirat. Amennyiben a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére a polgármester előtt került sor, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapot a polgármester és az anyakönyvvezető is aláírja. (2) Ha valamelyik fél a 40. § (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti. (3) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat a (2) bekezdés szerint nem jön létre, a jegyzőkönyvet és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás során rögzített egyéb adatokat az anyakönyvvezető haladéktalanul törli. (4) Ha valamelyik fél, a tanú vagy a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lap aláírását megtagadja, de a bejegyzett élettársi kapcsolat a 40. §-ban foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapra e tényt feljegyzi. (5) Tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A tanúkról a felek gondoskodnak. IV. FEJEZET NÉVVISELÉS, NÉVVÁLTOZTATÁS Névviselés 43. § *  (1) Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár az anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli. (2) Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a bejegyzés alapjául szolgáló esemény időpontjában megillette. (3) *  Elhalt magyar állampolgár esetén, amennyiben a születési anyakönyvi bejegyzése vagy a házassági anyakönyvi bejegyzése, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai a születési név tekintetében eltérnek, az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés során úgy kell eljárni, mintha számára korábban névváltoztatást engedélyeztek volna. A születési nevet, illetve a házassági nevet érintő adatváltozás időpontja ilyen esetben megegyezik a házasságkötés időpontjával, vagy ennek hiányában a haláleset időpontjával. (4) *  Az elhalt magyar állampolgár házastársa vagy leszármazója kérelmezheti, hogy az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett adatokat az elhalt személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető a (3) bekezdés rendelkezései alapján vizsgálja felül. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető az adatváltozás anyakönyvbe történő bejegyzésével egyidejűleg az adatváltozásról haladéktalanul értesíti az elhalt személy házasságát, továbbá a halálesetét nyilvántartó anyakönyvvezetőt. (5) *  Amennyiben az elhalt magyar állampolgár külföldön történt születését a Magyarországon őrzött papír alapú anyakönyv nem tartalmazza, az elhalt magyar állampolgár születési nevét a házassági anyakönyvi bejegyzése, ennek hiányában a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vagy – azon személy esetében, akinek az adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartás sem tartalmazza – a magyar útlevél igazolja. A születési név 44. § (1) *  A születési név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll. (2) *  A születési családi név egy- vagy kéttagú. (2a) *  Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoktól eltérő írásmóddal anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoknak megfelelő írásmóddal jegyezzék be az anyakönyvbe. (3) *  Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek születési nemének megfelelő utónevet lehet a magyar utónévjegyzékről szóló miniszteri rendelet mellékletét képező utónévjegyzékből. (4) *  Ha a választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az érintett – jogszabályban meghatározott módon az anyakönyvi szerv közreműködésével – kérheti az utónév utónévjegyzékbe való felvételét. Az anyakönyvi szerv a kérelmet továbbítja a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont részére, amely az anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül véleményt ad a kért utónév utónévjegyzékbe való felvehetőségéről, ezt követően a kérelmet és a véleményt haladéktalanul megküldi a kultúráért felelős miniszter részére. (4a) *  A magyar utónévjegyzéket a kultúráért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A kultúráért felelős miniszter felel az utónévjegyzék időszakos felülvizsgálatáért. (4b) *  Az utónévjegyzék összeállítása – az utónévjegyzékben nem szereplő utónév utónévjegyzékbe való felvétele, valamint az utónévjegyzék felülvizsgálata – során a magyar utónévkincs megőrzése, a nemzeti identitás és összetartozás erősítése érdekében, kulturális hagyományaink figyelembevétele mellett alkalmazandó elvek különösen a következők: a) Utónevet minden esetben a használt köznyelvi kiejtésének megfelelően, a magyar helyesírás szabályai szerint lehet szerepeltetni az utónévjegyzékben. b) Ősi magyarnak tartott utónevek csak akkor szerepelhetnek az utónévjegyzékben, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták. E nevek esetében nem mindig a mai betűk szerinti hangzást kell figyelembe venni, hanem a hangtörténeti alapon biztos vagy valószínűsíthető olvasat szerinti hangzást. c) Írói fantázianevek esetén elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai, széles körben ismert, elsősorban magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő név szerepelhet az utónévjegyzékben, feltéve, hogy a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli. d) Idegen nyelvi eredetű utóneveknek a magyarban meglevő, már meghonosodott megfelelői szerepelhetnek az utónévjegyzékben. e) Kizárólag olyan utónév szerepelhet az utónévjegyzékben, amely nem hátrányos a viselőjére, illetve amely hangzásában, jelentésében a gyermek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben nem lehet káros. (4c) *  A magyar utónévjegyzék összeállítása során a kultúráért felelős miniszter a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, valamint külső − különösen az alkalmazott névtan, névtudományok, nyelvtudományok területén kiemelkedő tudással rendelkező – szakértő bevonásával jár el. A kultúráért felelős miniszter a magyar utónévjegyzék összeállítása érdekében szakértői bizottságot működtet. (5) *  Az ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem viselhetnek megegyező utónevet. (6) *  Élve született, de a születés anyakönyvezése előtt meghalt gyermek utóneve helyett – ha a szülők a gyermek utónevéről nem nyilatkoztak – az erre történő utalást jegyzi be az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv. (7) *  Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, vagy ha több állampolgársága van, és ezek közül az egyik állampolgársága magyar, az anyakönyvvezető a szülők kérelmére a gyermek családi nevét, illetve utónevét az anyakönyvbe az érintett külföldi jog szerint irányadó szabályok szerint is bejegyezheti. A szülők igazolják azt a tényt, hogy az általuk megjelölt családi, illetve utónév e külföldi jognak megfelel. Nem kell igazolni a kért utónév anyakönyvezhetőségét, ha az anyakönyvvezetőnek hivatalos tudomása van arról, hogy az adott külföldi országban bármilyen utónév anyakönyvezhető. (8) *  Az anyakönyvben és az ennek alapján kiadott okiratokban a családi név az utónevet megelőzi. (9) *  Az (1)–(4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, ha az Nmjtv. 16. § (1)–(2) és (5) bekezdése alapján a születés anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni. 44/A. § *  (1) Ha a több utónévvel rendelkező magyar állampolgár valamelyik utónevének kizárólagos viselését vagy az utónevek sorrendjének cseréjét kéri, az anyakönyvvezető az adatváltozást az anyakönyvi bejegyzésben átvezeti. (2) Az utónév módosítására irányuló eljárásban az At. 49. § (2a)–(3) bekezdését, az 50. § (1) bekezdését, valamint az 50. § (2) bekezdés a)–c) pontját megfelelően alkalmazni kell. 44/B. § *  (1) Annak a magyar állampolgárnak, akinek a születési anyakönyvi bejegyzésében és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő születési családi neve vagy utóneve eltér, és a személyazonosságot igazoló hatósági igazolványa alapján megállapítható, hogy a nevét a kért formában használta, kérelmére az anyakönyvvezető a születési nevét érintő adatváltozást az elektronikus anyakönyvbe bejegyzi. (2) A szülő családi nevének változtatása a szülő családi nevét viselő kiskorú gyermek családi nevére is kiterjed. (3) Ha a kérelmező nevét a házastársa házassági névként viseli, az adatváltozás hatálya rá is kiterjed. 45. § *  (1) *  Az elektronikus anyakönyvbe magyar állampolgárnak – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – két utónevet lehet bejegyezni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a papír alapú születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő egy vagy két utónevet kell bejegyezni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek az adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem tartalmazza, írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét vagy kizárólagosan melyik utónevét kívánja viselni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magyar állampolgár nevének viselésére a más állampolgársága szerinti jog alapján jogosult. (3) *  Elhalt magyar állampolgár esetén, ha a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házassága esetén a házassági anyakönyvi bejegyzésében, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványában szereplő egy vagy két utónevet kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni. (4) *  46. § *  (1) A nemzetiséghez tartozó személy a) *  kérheti gyermeke családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat, b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését, c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és d) *  kérheti, hogy a családi és utónevét, illetve gyermeke családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék. (2) A nemzetiségi utónév bejegyzésére irányuló kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzetiség használja. (3) *  Nemzetiségi utónévként a kultúráért felelős miniszter által rendeletben közzétett nemzetiségi utónévjegyzékben szereplő utónév anyakönyvezhető. (4) *  Nemzetiségi családi név anyakönyvezhetőségéről, a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév utónévjegyzékbe való felvételéről, valamint a nemzetiségi utónévjegyzék felülvizsgálatáról az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. A nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév tekintetében közvetlenül az érintett vagy az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyvi szerv megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, amely az állásfoglalását a megkereséstől számított kilencven napon belül adja meg. Ha az utónév felvételét az érintett nemzetiségi önkormányzat támogatta, a megkeresést és az állásfoglalását öt napon belül megküldi a kultúráért felelős miniszter részére. A nemzetiségi utónévjegyzék felülvizsgálatával kapcsolatos állásfoglalását a nemzetiségi önkormányzat öt napon belül megküldi a kultúráért felelős miniszternek. (5) *  A nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza *  a) a magyar anyakönyvbe bejegyezhető nemzetiségi utónevet, b) azt a tényt, hogy az adott nemzetiségi utónév női vagy férfi név, c) a nemzetiségi utónevet a nemzetiségi nyelv betűivel, d) ha a nemzetiségi utónév a magyar ábécében nem szereplő betűt tartalmaz, annak a magyar ábécé betűivel való átírását, e) – amennyiben van – a nemzetiségi utónév magyar megfelelőjét. A házassági név 47. § (1) *  A házassági név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házassági név a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint képezhető. (2) *  A házassági név családi nevekből képzett része egy- vagy kéttagú lehet. A kéttagú házassági név családi nevekből képzett tagjait kötőjel köti össze. (3) Ha az egyik vagy mindkét házastárs születési családi neve vagy az előző házassági nevének a családi nevekből képzett része kéttagú, a házastársaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik két családi nevet kívánják összekapcsolt házassági névként viselni. (4) *  (5) *  (6) *  Ha a bíróság a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől jogerős ítéletében eltiltotta, és a volt feleség nem nyilatkozott a viselni kívánt házassági névről, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni. (7) *  Az (1)–(6) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, ha az Nmjtv. 16. § (3) és (4) bekezdése vagy 27. §-a alapján a házassági név anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni. 48. § (1) *  A házassági névviselési forma – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az érintett kérelmére módosítható. (2) *  Ha a fél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően olyan házassági nevet visel, amelyet a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését követően nem viselhet tovább és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséig a házassági névviselési formájának módosítását nem kérelmezte, akkor a házassági anyakönyvbe bejegyzett házassági nevet a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (3) bekezdésének megfelelően hivatalból módosítani kell. (2a) *  (3) *  Ha a kérelmező a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságát külföldön kötötte, a kérelem elbírálásának feltétele a házasság hazai anyakönyvezése. (4) *  A házassági névviselési forma módosítása anyakönyvbe történő bejegyzésének feltétele, hogy a házastársak e törvény hatálya alá tartozó születési anyakönyvi bejegyzését az elektronikus anyakönyv tartalmazza. (5) *  Ha a bíróság a volt feleséget eltiltotta a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől, a bíróság értesíti a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt. Az értesítés tartalmazza *  a) a volt házastársak természetes személyazonosító adatait, b) a házasságkötés helyét és időpontját, valamint c) a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől eltiltás tényét. 48/A. § *  A volt házastársa nevét viselő személy kérelmére a házassági neve megváltozását az anyakönyvvezető az anyakönyvbe bejegyzi, ha a házasság megszűnt, és igazolható, hogy a volt házastársa nevét a kért formában használta. A névváltoztatás 49. § *  (1) *  Magyar állampolgár kérelmére a születési családi, illetve utónevének megváltoztatását az anyakönyvi szerv engedélyezheti. Nem kell a névváltoztatást engedélyezni, ha a magyar állampolgár az Nmjtv. 16. § (5) bekezdése alapján viselheti a külföldön érvényesen bejegyzett nevet. (2) A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelmére kiterjed a szülő családi nevét viselő cselekvőképtelen kiskorú gyermek családi nevére is. A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelme és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájárulása esetén terjed ki a korlátozottan cselekvőképes kiskorúra. (2a) *  Amennyiben nem a névváltoztatást kérő szülő a gyermek törvényes képviselője, a névváltoztatáshoz a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. (2b) *  A kiskorú nevében a szülő nyújthat be névváltoztatási kérelmet vagy – ha a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt – a gyám a gyámhatóság jóváhagyásával kérelmezheti a névváltoztatást. A korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak hozzá kell járulnia a névváltoztatáshoz. (3) *  Ha a kérelmező nevét a házastársa házassági névként viseli, a névváltoztatás hatálya rá is kiterjed. (4) *  A (7) bekezdésben foglalt esetet kivéve nem lehet engedélyezni a) a magyar hagyományoktól eltérő hangzású, a magyar családnevek rendszerében nem szereplő vagy kis számban előforduló családi nevet, b) történelmi nevet, c) régies írásmóddal írott családi nevet, d) az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított öt éven belül újabb névváltoztatást, e) személyhez fűződő jogot sértő családi nevet. (5) *  A névváltoztatási eljárásban e törvény születési névre vonatkozó rendelkezéseit – a 44. § (2a) és (6) bekezdése, a 44/A. §, a 45. §, valamint a 46. § (1) és (5) bekezdése kivételével – megfelelően alkalmazni kell. (6) *  A (4) bekezdés a) pontja szerinti családi név engedélyezésére irányuló kérelem esetén az anyakönyvi szerv a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatát kérheti. Az anyakönyvi szerv a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatának kérése esetén akkor adhat helyt a kérelemnek, ha a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozata szerint a névváltoztatás nem ütkö …