2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjtemé

Cnytv. - 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.VI.20. - 2026.XII.31. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2027.I.1. -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról *  I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Hatáskör és illetékesség 1. § (1) Az e törvényben meghatározott szervezeteket, valamint azokat a szervezeteket, amelyek esetében külön törvény bírósági nyilvántartásba vételt rendel, a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság illetékes az e törvényben meghatározott polgári nemperes eljárások lefolytatására. (2) *  Az e törvényben szabályozott polgári peres eljárások lefolytatására – e törvényben meghatározott kivétellel – a szervezet székhelye szerinti bíróság illetékes. 2. A bíróság feladata 2. § A bíróság feladata a) a 4. §-ban meghatározott szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) nyilvántartásba vétele (a továbbiakban: nyilvántartásba vételi eljárás), b) a nyilvántartásba vett szervezetre vonatkozó adat, jog, valamint tény nyilvántartásba történő bejegyzése, módosítása, törlése (a továbbiakban: változásbejegyzési eljárás), c) azoknak az egyéb polgári nemperes eljárásoknak a lefolytatása, amelyeket e törvény a bíróság hatáskörébe utal, d) a szervezet nyilvántartásból való törlése (a továbbiakban: nyilvántartásból való törlési eljárás), e) a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetése és f) a nyilvántartás adatairól – a törvényben meghatározott módon – tájékoztatás nyújtása. 3. § Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a bíróság az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által működtetett, a bíróságok, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: informatikai rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el. 4. § A bíróság tartja nyilván a) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott egyesületet, b) az Ectv. alapján létrehozott és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint működő pártot, c) az Ectv. alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő szervezetet, d) *  a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetséget, e) *  a törvénnyel létrehozott köztestületet, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, f) *  az alapítványt, a közalapítványt, g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján alapított magánnyugdíjpénztárt, h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerint alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztárt és az átalakulással létrejövő vegyes nyugdíjpénztárt, i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint létrehozott a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapját, j) a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint alapított Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet, k) *  a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyházat, nyilvántartásba vett egyházat, vallási egyesületet, l) azt a szervezetet, amelynek e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. 4/A. § *  Ha bíróság e törvény szerinti eljárásában az ügy érdemében hozott jogerős végzése alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény keletkezését, változását vagy megszűnését kell átvezetni, a bíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránt. 3. A Polgári perrendtartás alkalmazása 5. § *  (1) *  Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket törvény eltérően nem szabályoz a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A bírósági titkár első fokon önállóan önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban. (3) *  Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban, ha a) a kérelmező (a szervezet) nem biztosítja, hogy részére (képviselő, kézbesítési megbízott részére) a hivatalos iratok kézbesíthetőek legyenek, b) *  a belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező kérelmező (szervezet) a kérelem – ide nem értve a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet – benyújtásával egyidejűleg nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp. 142–143. §) vagy az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető, c) az elektronikus útra kötelezett vagy elektronikus utat választó kérelmező (szervezet) nem biztosítja – külön jogszabályban meghatározott módon – azt, hogy részére (képviselő, kézbesítési megbízott részére) a hivatalos iratok elektronikus úton kézbesíthetőek legyenek, a bíróság az iratokat hirdetmény útján kézbesíti. (4) *  Az irat nem minősül kézbesíthetőnek, ha a kérelmező (szervezet, képviselő, kézbesítési megbízott) lakcíme, illetve székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a cím nem azonosítható, a címzett ismeretlen vagy elköltözött, a címzett meghalt vagy megszűnt és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv megkeresése nem járt eredménnyel. (5) *  Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a Pp. 148. § (1) és (2) bekezdését alkalmazni kell. (6) *  A beadvány és mellékletei benyújtása során a Pp. 114. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a szervezet által működési körében kiállított, szabályszerűen aláírt okirat is benyújtható. 4. A beadványokra vonatkozó általános szabályok 6. § A beadványokat egy példányban – ha jogszabály a beadványra űrlapot rendszeresít – űrlapon kell benyújtani. 7. § (1) *  A beadványokat elektronikus úton történő eljárás esetén kizárólag űrlapon lehet a bíróság részére, az OBH útján benyújtani. (2) *  (3) *  (4) Az elektronikus úton benyújtott beadványokhoz – jogszabályban meghatározott módon – csatolható melléklet. 8. § (1) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárások során a) a magánnyugdíjpénztár, b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, c) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, d) a köztestület, e) a kölcsönös biztosító egyesület, f) a hegyközség, g) a párt, h) *  az országos sportági szakszövetség, i) a szövetség, j) *  a közalapítvány a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, e rendelkezés irányadó e szervezetek nyilvántartásba vétele iránti kérelme benyújtására is. (2) A beadvány – az (1) bekezdésben foglalton túl – kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, ha a) a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy b) a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri. (3) A közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet előterjeszteni, s az eljárásban a kérelmező a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. A közhasznú szervezet a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. (4) *  Az Ectv.-ben meghatározott beszámolót és a közhasznúsági mellékletét (a továbbiakban együtt: beszámoló) elektronikus úton küldi meg a bíróság részére a) az elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező, és b) az Ectv. 2. § 6. pont b) és c) alpontja szerinti civil szervezet, ha mérlegfőösszege eléri az ötmillió forintot. 9. § (1) *  A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok elektronikus okirati formába történő átalakítása. A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok megőrzéséről az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik. (2) Az elektronikus útra kötelezett – ha nem jogi képviselővel jár el – és az elektronikus eljárást választó kérelmező köteles gondoskodni a beadvány mellékleteit képező papír alapú okiratok elektronizálásáról és a papír alapú okiratok őrzéséről. (3) Az elektronikus útra kötelezett – ha nem jogi képviselővel jár el – és az elektronikus eljárást választó kérelmező, illetve a jogi képviselő köteles a papír alapú okiratot a bíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a bíróságnak alapos kétsége merül fel. Az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodik. (4) A beadványt és annak elektronikus okirati formába átalakított mellékleteit az elektronikus útra kötelezett – ha nem jogi képviselővel jár el – és az elektronikus eljárást választó kérelmezőnek, illetve a jogi képviselőnek kell külön jogszabályban meghatározott módon, az informatikai rendszeren keresztül a bíróságnak megküldenie. A kérelem benyújtására vonatkozó határidők számítása szempontjából a beadvány informatikai rendszerbe érkezésének időpontja irányadó. (5) A hatóságok, pénzforgalmi szolgáltatók vagy más szervek által kiadott – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez. (6) E § alkalmazásában az okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval. 10. § Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell. 11. § (1) Az elektronikus útra nem kötelezett kérelmező beadványát választása szerint elektronikus úton is benyújthatja, ebben az esetben az eljárás folyamán – az eljárás jogerős befejezéséig – a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania. (2) Ha az elektronikus útra nem kötelezett kérelmező eljárására az elektronikus utat választotta, utóbb, a beadvány papír alapú benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezését. A kérelmezőnek a kérelemben valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene. A papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezése esetén erről külön végzést hozni nem kell, az áttérés iránti kérelem elutasításáról a bíróság végzéssel határoz, a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. (3) *  A papír alapú eljárásra való áttérés iránti kérelem elutasítása esetén azonos okból ismételten áttérés iránti kérelmet nem lehet benyújtani, az ennek ellenére benyújtott áttérés iránti kérelmet a bíróság visszautasítja. (4) *  Ha a bíróság az áttérés iránti kérelmet elutasítja, felhívja a kérelmezőt, hogy a papíralapon megküldött beadványt szabályszerűen elektronikus úton nyújtsa be. Ha a kérelmező e felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet visszautasítja. A bíróság a felhívást, az áttérés iránti kérelem elutasítását és a kérelem visszautasítását papíralapon közli a kérelmezővel. 12. § Ha az elektronikus útra nem kötelezett kérelmező az eljárás folyamatban léte alatt kíván az elektronikus útra áttérni, beadványát elektronikus úton kell benyújtania, és a továbbiakban a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania. 13. § Elektronikus úton történő beadás esetén a beadvány benyújtásáról annak benyújtója az informatikai rendszer útján automatikusan visszaigazolást kap. 14. § (1) A bíróság – jogszabályban meghatározott módon – rögzíti az informatikai rendszerben a) a papír alapú űrlap e törvényben és külön jogszabályban meghatározott adatait, b) a papír alapú űrlapot, c) a papír alapú űrlaphoz csatolt mellékleteket és d) az elektronikus beadványt és mellékleteit. (2) A papír alapú iratok – 9. § (6) bekezdésben meghatározott módon történő – elektronizálására a bíróságnak öt munkanap áll rendelkezésére. Az iratok elektronizálásához szükséges időt – legfeljebb azonban öt munkanapot – az ügyintézési határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 5. Kézbesítés 15. § (1) *  Az elektronikus útra kötelezett kérelmező és az elektronikus utat választó kérelmező részére a bíróság az iratokat a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kézbesíti. (2) Az (1) bekezdés szerint kézbesített irat megőrzi közokirati minőségét. (3) *  Az elektronikus útra kötelezett kérelmező és az elektronikus utat választó kérelmező részére a másodfokú bíróság végzését az elsőfokú bíróság kézbesíti az (1) és (2) bekezdés szabályainak alkalmazásával. 16. § (1) A bíróság az ügyész részére elektronikus úton küldi meg az iratokat. (2) *  A bíróság az állami adóhatósággal, a Központi Statisztikai Hivatallal, más hatósággal és a cégbírósággal a kapcsolatot az informatikai rendszer alkalmazásával elektronikus úton tartja. 17. § (1) *  Ha a belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező kérelmező a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp. 142–143. §) vagy az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető, a bíróság felhívja, hogy a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül a kézbesítési megbízott nevét és címét jelentse be, és – szükség szerint – egyidejűleg a kézbesítési megbízottal kötött és teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási szerződését nyújtsa be. (2) *  18. § *  5/A. *  A bíróság egyes speciális feladatai 18. § *  (1) A szervezet volt vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól annak nyilvántartásba való bejegyzését, hogy vezető tisztségviselői megbízatásáról való lemondása a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 3:25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével hatályossá vált, ha az adat módosítása iránt változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban. A kérelemről a szervezet nyilvántartását vezető bíróság nemperes eljárásban határoz. (2) A kérelemhez csatolni kell: a) a lemondó nyilatkozat másolatát és b) a lemondás joghatályos közlését igazoló iratot. (3) *  Az eljárás során hozott végzéseket a szervezetnek is kézbesíteni kell. A bíróság a szabályszerűen előterjesztett kérelemről haladéktalanul értesíti az ügyészséget, ha a szervezet felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést lát el. Ha a szervezet felett más szervezet lát el törvényességi felügyeletet, a kérelemről e szervezetet értesíti a bíróság. 18/A. § *  (1) Ha jogszabály rendelkezése alapján a szervezet közlemény vagy egyéb irat közzétételére köteles, a szervezetnek a nyilvántartását vezető bíróság részére kell megküldenie azokat a közleményeket és egyéb iratokat, amelynek közzétételére törvény rendelkezése alapján köteles. (2) Ha a bíróság részére megküldött iratok megfelelőek, a bíróság azokat jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az OBH részére. (3) Az OBH a (2) bekezdés alapján részére megküldött iratokat az országos névjegyzék erre szolgáló felületén a bíróságok központi internetes oldalán teszi közzé. 6. Egyéb általános szabályok 19. § (1) *  Ha e törvény vagy az igazságügyért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik, a bíróság a határozatait és más iratait az informatikai rendszer alkalmazásával állítja elő. (2) E törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján a bíróság által az informatikai rendszer útján előállított jegyzőkönyv (igazolás), határozat (értesítés), és az ezekről kiállított papír alapú másolat (kiadmány) közokirat. Ugyanilyen bizonyító erővel bizonyítja a kérelmezők beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a bíróság vagy az informatikai rendszer által készített másolat, illetve ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. (3) *  A bíróság által az informatikai rendszer alkalmazásával előállított vagy az informatikai rendszer útján automatizáltan előállított irat a Pp. 323. §-a szerinti elektronikus közokirat. (4) *  Ha e törvény az ügyész eljárás indítványozásának jogához a közérdek sérelme fennállása valószínűsítését írja elő, a közérdek sérelme fennáll, ha az indítványában az ügyész a nyilvántartás adatának hibáját jelöli meg. II. Fejezet A kérelmek tartalmi elemei 7. A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok 20. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) az eljáró bíróság megjelölését, b) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét), c) a szervezet nevét, elnevezését, d) a szervezet székhelyét, e) a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét, f) *  a képviseleti jog terjedelmét és gyakorlásának módját, g) a szervezet célját, h) a szervezet célja szerinti besorolását, i) az alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét, j) *  k) a szervezet típusát. (2) A kérelemben a szervezet célja szerinti besorolását jogszabályban meghatározott módon kell megadni. (3) A szervezet valamely szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is: a) a jogi személy szervezeti egység nevét, székhelyét és b) *  a jogi személy szervezeti egység ügyintéző és képviseleti szervének nevét, és a jogi személy szervezeti egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét. (4) A kérelmező erre irányuló kérelme esetén a kérelemnek tartalmaznia kell a szervezet rövidített vagy magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is. (5) *  A kérelemnek – ha az a szervezet adószámának, illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz – az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell: a) a szervezet képviselőjének adóazonosító számát, b) *  az általános forgalmi adó alanyának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozatát, c) a szervezet kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenységét és ténylegesen végzett tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével, d) a szervezet gazdálkodási formáját (GFO kód szerint). (6) *  A kérelemnek – ha a kérelem a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámának, illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz – tartalmaznia kell az (5) bekezdésben meghatározott adatokat, azzal, hogy a kérelemnek a szervezet képviselőjének adóazonosító száma helyett a jogi személy szervezeti egység képviselőjének adóazonosító számát kell tartalmaznia. (7) *  A bíróság – adószám, illetve statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelem esetén – az informatikai rendszer útján adja át az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal részére az (1), illetve a (3) bekezdésben meghatározott, az adószám, illetve a statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése érdekében szükséges adatokat. Továbbá a bíróság átadja a szervezet nyilvántartási számát is, ha a kérelem a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámának, statisztikai számjelének beszerzésére irányul. 21. § (1) A kérelemhez csatolni kell a) a szervezet létesítő okiratát és b) a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát. (1a) *  A székhelyhasználat igazolása során a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosának, vagy a további használat engedélyezésére való joggal rendelkező használójának az ingatlan székhelyként való használathoz való hozzájárulását tartalmazó, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát kell csatolni. Ha a szervezet a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosa, a tulajdonjogát igazoló okirat másolatát kell a kérelemhez csatolnia. (2) *  Ha a szervezet alapításában a nyilvántartásban vagy a cégnyilvántartásban szereplő jogi személy vesz részt, a bíróság az informatikai rendszer alkalmazásával ellenőrzi, hogy a szervezet a kérelemben megjelölt adatokkal szerepel-e a nyilvántartásban vagy a cégnyilvántartásban. (3) Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát. (4) Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot. (5) Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét. (6) Ha a szervezet neve vagy nevének valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot. (7) Ha a kérelmező a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is kéri nyilvántartásba venni, a magyar nyelvű elnevezés – a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített – idegen nyelvű fordításával kell igazolnia, hogy az idegen nyelvű elnevezés a magyar nyelvű elnevezésének megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétsége merül fel, a kérelmezőtől a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítást kérheti. (8) *  Képviselet esetén a Pp. 67–71. §-át megfelelően alkalmazni kell. (9) *  Ha több kérelmező a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell valamennyi kérelmező nyilatkozatának másolatát arról, hogy a) hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmet a benyújtó személy által elektronikus úton nyújtják be, és b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy részére történő elektronikus kézbesítése. 22. § Ha külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése feltétele a szervezet nyilvántartásba vételének, a kérelemnek tartalmaznia kell azokat az adatokat és a kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat is, melyek alapján megállapítható, hogy a szervezet a külön jogszabályban előírt kötelezettségeket teljesítette. 8. A változásbejegyzési kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok 23. § A változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell: a) az eljáró bíróság megjelölését, b) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét), c) a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát, d) a változásbejegyzési kérelemmel érintett adatokat, annak megjelölésével, hogy melyek az új, a módosított vagy a törlendő adatok. 24. § (1) A változásbejegyzési kérelemhez – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolandó iratokat kell csatolni. (2) A változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változásbejegyzési kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosultak. (3) A létesítő okirat módosítása esetén a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. (4) *  A változásbejegyzési kérelem bírósághoz történő szabályszerű benyújtását követően a kérelmező a benyújtott változásbejegyzési kérelemben nem szereplő további adatot nem jelenthet be, a változásbejegyzési kérelemhez újabb létesítő okirat módosítást nem nyújthat be, kivéve, ha arra a bíróság hiánypótlási felhívásának teljesítése miatt kerül sor. 24/A. § *  (1) A jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egység törlése iránti kérelmet változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntést tartalmazó okiratot is. (3) *  Ha a kérelem áttételének, hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának vagy hiánypótlásnak nincs helye, a bíróság – külön jogszabályban meghatározott módon – az OBH útján az országos névjegyzék részeként, a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi a) a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntésről szóló okiratot és b) azt a felhívást, hogy az a hitelező, akinek követelése a döntés közzététele előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szervezettől megfelelő biztosítékot követelhet, ha követelésének kielégítését a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése veszélyezteti. (4) A bíróság a jogi személy szervezeti egységet a nyilvántartásból akkor törli, ha a szervezet a harmincnapos jogvesztő határidő elteltét követően bejelenti, hogy biztosíték adására nem hívták fel, vagy csatolja azt az okiratot, amely szerint a hitelező a felajánlott biztosítékot megfelelőként elfogadta. 9. A nyilvántartásból való törlés iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok 25. § A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemnek – ha a szervezet jogutód nélküli megszűnését határozta el – tartalmaznia kell: a) az eljáró bíróság megjelölését, b) a kérelmező nevét, lakóhelyét, c) a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát és d) az arra való utalást, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek. 26. § *  (1) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell a) – az alapítvány kivételével – a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jegyzőkönyvét, b) a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jelenléti ívét a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), képviselet esetén a képviseleti minőség feltüntetésével és – ha ülés tartására nem elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével került sor – aláírásával, c) azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelynek alapján megállapítható, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek. (2) Ha ülés tartására nem került sor, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez a tagoknak a megszűnést elhatározó akaratnyilatkozatát tartalmazó okiratot kell csatolni. 27. § *  Végelszámolás lefolytatása esetén a törlési kérelemhez csatolni kell: *  a) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság igazolását a szervezet biztosítottjai adatainak átadásáról, b) a szervezetnek a végelszámolás befejezésével kapcsolatos határozatait, ideértve a felügyelőbizottság, illetve a szervezet könyvvizsgálójának jelentését is, c) az elfogadott zárójelentést, az utolsó üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját, a vagyonfelosztási határozatot, d) az engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okiratokat, e) a végelszámoló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szervezet a tartozásait kiegyenlítette. III. Fejezet Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárások szabályai 10. A bíróság feladata a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követően 28. § (1) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmet megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye a) az ügy áttételének, b) *  a kérelem hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának vagy c) hiánypótlásnak és a szükséges intézkedéseket megteszi. (2) Ha az ügy áttételének azért van helye, mert az e törvény szerinti eljárás lefolytatására másik bíróság illetékes, a bíróság az iratokat az informatikai rendszer alkalmazásával adja át, egyúttal a papír alapon érkezett iratokat megküldi az eljárás lefolytatására illetékes bíróságnak. (3) *  Elektronikus úton előterjesztett kérelem esetén a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő a kérelem lajstromozásának napján kezdődik. 11. A kérelem visszautasítása *  29. § (1) *  A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelmet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve végzéssel visszautasítja, ha a) az eljárásra a bíróság joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt, b) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza a 20. § (1) bekezdésében foglaltakat vagy a kérelemhez a meghatalmazást nem csatolták vagy c) a jogi képviselővel rendelkező kérelmező vagy az elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő, d) *  a kérelmezőnek nincs perbeli jogképessége, e) *  a szervezet alapításában olyan alapító vesz részt, aki a szervezet alapításában törvény alapján nem vehet részt vagy f) *  a kérelmet nem a jogszabályban arra feljogosított személy nyújtja be. (2) *  (3) *  Ha a nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az ügy előzményére hivatkozással ismételten kérik a szervezet nyilvántartásba vételét, a korábbi eljárásban benyújtott iratokat nem kell ismételten benyújtani, azok az új eljárásban felhasználhatóak. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs. (4) *  Ha a nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően ismételten kérik a szervezet nyilvántartásba vételét, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan. 12. A szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem érdemi vizsgálata 30. § (1) *  Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának nincs helye, és nem kell a kérelmezőt a hiányok pótlására felhívni, vagy a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül nyilvántartásba veszi. (2) *  A Pp. 147. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hiánypótlásra megfelelő – legfeljebb negyvenöt napos – határidőt kell biztosítani, amely határidő kérelemre, indokolt esetben, legfeljebb a kérelemben megjelölt időtartamig meghosszabbítható. (3) *  A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. (4) *  Az (1) bekezdésben és az (5) bekezdésben megállapított határidőbe a törvényben meghatározott eseteken túlmenően nem számít bele a) *  hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő idő, b) a kizárás tárgyában való döntéshez szükséges idő és c) az igazolási kérelem tárgyában való döntéshez szükséges idő sem. (5) *  A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet hatvan napon belül elutasítja, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a hiánytalan kérelmet (annak hiánypótlási felhívásban megjelölt részét) nem nyújtotta be, vagy a hiánypótlást hibásan terjesztette elő és emiatt a kérelem nem bírálható el. A kérelem visszautasításának nincs helye. 31. § *  A Pp. 115. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a beadvány hiányainak pótlása végett a nem helyben lakó kérelmezőt is maga elé idézheti. 32. § *  (1) Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírót (bírósági titkárt), hogy soron kívül, nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. A bíró (bírósági titkár) a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget. (2) A 34. § szerinti eljárásban, amennyiben a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, és a határidő leteltét követő 30 napon belül sem kerül sor a kérelem elbírálása körében bírósági intézkedésre, a nyilvántartásba vétel e határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva – a kérelemben foglalt adatok szerinti tartalommal – megtörténik. 33. § *  Az ügyésznek – ha az ügyészség látja el a szervezet feletti törvényességi ellenőrzést – kézbesíteni kell a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési és a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a nem az ügy érdemében hozott fellebbezhető végzést és az ügy érdemében hozott végzést, az áttételt elrendelő és a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító és visszautasító végzés kivételével. 13. Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás 34. § (1) *  Ha az egyesület [4. § a) pont], az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez (változásbejegyzési kérelemhez) a jogszabályban meghatározott mintaokirat alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez kizárólag a jogszabályban meghatározott mintaokirat szerinti mellékleteket lehet csatolni. (3) *  Ha a mintaokirat kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor – ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a mintaokirat jellegre történő utalás – vagy a kérelemhez nem csatolják a jogszabályban meghatározott, a kérelem tartalmára figyelemmel szükséges valamely mellékletet, a bíróság a kérelmet visszautasítja. (4) *  A nyilvántartásba vételi kérelem elbírálásáról a bíróság a kérelem érkezését követő tizenöt napon belül határoz. A bíróság e határidőn belül intézkedik a nyilvántartásba vételt elrendelő, illetőleg a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító, visszautasító végzés kézbesítése iránt. (5) A bíróság az egyszerűsített nyilvántartásba vétel iránti kérelmet akkor is elutasítja, ha hiánypótlási felhívás kibocsátásának vagy áttételnek lenne helye. (6) Ha e § másképp nem rendelkezik az egyszerűsített nyilvántartásba vétel során e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 14. A szervezet neve, elnevezése 35. § *  (1) *  A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti vagy hiánypótlás keretében benyújtott, új elnevezés bejegyzése iránti kérelem érkezését követő egy munkanapon belül a választott nevet és a kérelem benyújtásának időpontját feltünteti az országos névjegyzék részét képező, erre a célra létrehozott nyilvántartásban (a továbbiakban: névnyilvántartás). A feltüntetés ideje alatt más szervezet ezzel a névvel a szervezetek nyilvántartásába nem jegyezhető be. Ha a szervezet bejegyzésére nem kerül sor, a nevet az eljárás jogerős befejezésének napján törölni kell a névnyilvántartásból. A nevet akkor is törölni kell a névnyilvántartásból, ha a bejegyzés iránti eljárásban újabb név bejegyzését kérik. A Ptk. 3:6. §-ában meghatározott névviselési jog elsőbbsége tekintetében a Pp. 178. §-a nem alkalmazható. (2) *  Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának nincs helye, a bíróság hivatalból megvizsgálja, hogy a szervezet neve, elnevezése (ezen alcímben a továbbiakban együtt: neve) megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének. (3) *  36. § (1) A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névkizárólagosság követelményének, ha az különbözik az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezet nevétől, a név az egyediesítésre alkalmas, azaz a megjelölés a szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad, kizárja az összetévesztés lehetőségét. (2) A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névvalódiság követelményének, ha a szervezet nevében nem szerepel olyan kifejezés, amely a szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas. A szervezet neve – a köztestület kivételével – nem keltheti azt a látszatot, hogy köztestületként működik. (3) A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névszabatosság követelményének, ha a szervezet neve a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelel, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható. (4) A szervezet neve nem lehet kizárólag számok vagy betűk halmaza. Nem használhatók névként vagy annak egyes elemeiként az országban meg nem honosodott idegen szavak. A latin vagy egyéb idegen szavak, kifejezések, elnevezések használatát a szervezet nemzetközi, nemzetiségi jellege, a történelmi hagyományok folytatása indokolhatja. Egyéb esetekben csak akkor fogadható el, ha közismert, a köznyelv által elfogadott idegen nyelvű kifejezésről van szó. (4a) *  A szervezet elnevezésében nem szerepelhet a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. (4b) *  A bíróság eljárása során vizsgálja a szervezet elnevezésének a (4a) bekezdésben foglaltaknak való megfelelését, és kétség esetén köteles beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását. (5) *  Ha a szervezet neve nem felel meg a névkizárólagosság, a névvalódiság vagy a névszabatosság követelményének, továbbá a (4a) bekezdésben foglalt követelményeknek, a bíróság a hiánypótlás keretében felhívja a kérelmezőt, hogy a létesítő okirat módosításával jelöljön meg olyan nevet, amely megfelel a jogszabályi követelményeknek. (6) A szervezet rövidített nevének és idegen nyelvű elnevezésének is meg kell felelnie az (1)–(3) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek. 15. A változásbejegyzési eljárás és a módosított alapító okirat, az alapszabály és a beszámoló benyújtásának szabályai 37. § (1) A változásbejegyzési eljárásra a szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. A változásbejegyzési kérelmet a létesítő okirat módosítását, illetve az adat változását eredményező, a szervezet arra jogosult szerve határozatának elfogadását követő hatvan napon belül kell a bíróságnak bejelenteni. (2) *  Ha a változásbejegyzési kérelemből az tűnik ki, hogy a szervezet, alapítvány esetében az alapító (alapítók), elmulasztotta a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtását, a bíróság 10 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a szervezetet, alapítvány esetében az alapítót, több alapító esetén az alapítókat egyetemlegesen. (3) *  Ha a változásbejegyzési kérelem olyan adatot érint, amelyre vonatkozóan változásbejegyzési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig az újabb változásbejegyzési eljárást a bíróság felfüggeszti, az eljárás felfüggesztésre egyebekben a Pp. eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. (4) *  A 30. § (5) bekezdésében és a 30. § (1) bekezdésben megállapított határidőbe a 30. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően, nem számít bele a (3) bekezdésben meghatározott idő sem. (5)-(6) *  38. § (1) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemmel kell bejelenteni a bíróságnak. (2) Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a kérelmező – ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő – igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot. (3) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vételi eljárás szabályai szerint vizsgálja, hogy a létesítő okirat módosítása megfelel-e a jogszabályoknak. 39. § (1) A beszámolót – ha a szervezet külön törvény rendelkezése alapján a beszámoló letétbe helyezésére köteles – az OBH részére kell megküldeni. (2) *  Az elektronikus úton küldött beszámoló közzétételére az országos névjegyzékben, napi feltöltéssel kerül sor. A papír alapon megküldött beszámoló elektronizálására és az országos névjegyzékbe történő feltöltésére az OBH-nak húsz munkanap áll rendelkezésére. (3) Ha a beszámolót elektronikus úton küldték meg a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével az informatikai rendszer útján elektronikus igazolást kell küldeni. (4) *  A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében az OBH-hoz történő – elektronikus úton történő megküldés esetén az informatikai szempontból szabályszerű – érkezés időpontja irányadó. A beszámoló akkor tekinthető informatikai szempontból szabályszerűnek, ha a beszámolóhoz a jogszabályban előírt mellékleteket csatolták és a mellékletek tartalma, formátuma informatikailag értelmezhető. (5) A közzétett beszámoló – az informatikai rendszer útján – az országos névjegyzékben a szervezet nevének vagy nyilvántartási számának megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhető. (6) *  A beszámolót és – papír alapú megküldés esetén – a beszámoló elektronikus másolatát is az OBH őrzi. Az elektronikus úton megküldött beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is. (7) A bíróság az informatikai rendszer útján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. 40. § (1) *  Ha a szervezet a beszámolót elektronikus úton küldi meg az OBH részére, ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. (2) *  A beszámolónak az OBH részére történő megküldésével a szervezet letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. (3) A számviteli törvény és az Ectv. szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben és az Ectv.-ben előírt rendelkezésektől való eltérésre. (4) *  A beszámolót a szervezetnek – a szervezet nyilvántartásba bejegyzett képviselője kivételével meghatalmazással igazolt – képviselője küldi meg az OBH részére. (5) Ha a szervezet a beszámolóról – külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt – papír alapú okirat alapján határozott, úgy a (4) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a (4) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát – annak elfogadásától számított tíz évig – megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a bíróság, illetve a törvényességi ellenőrzést folytató ügyészség felhívására bemutatni. (6) A beszámolóhoz kötelező könyvvizsgálat esetén mellékelni kell – a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell. (7) *  16. A szervezet adószáma és statisztikai számjelének nyilvántartásban történő rögzítése 41. § *  (1) Ha a nyilvántartásba vételi kérelem a szervezet, illetve a jogi személy szervezeti egység adószámának és statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz, úgy a bíróság az adószám, illetve statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat, nyilatkozatokat a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő öt munkanapon belül az informatikai rendszer alkalmazásával továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság az adószám kiadását követően a kérelmet továbbítja a Központi Statisztikai Hivatalhoz, egyúttal átadja részére a szervezet adószámát is. Az állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal a kérelem hozzájuk érkezésének napján a létrehozott adószámról és a statisztikai számjelről tájékoztatást küld a bíróság részére. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben, ha változásbejegyzési eljárás keretében kérik az adószám, statisztikai számjel megállapítását, illetve beszerzését, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet a bíróság – az informatikai rendszer útján – a kérelem hozzá érkezésétől számított öt munkanapon belül továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz. (2) Ha a változásbejegyzési kérelem a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége új képviselőjének nyilvántartásba vételére irányul és a szervezet vagy szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal és statisztikai számjellel rendelkezik, a változásbejegyzési eljárás keretében be kell jelenteni az új képviselő adóazonosító számát. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság az adószámot harminc napon belül állapítja meg, és az adószámot és a kérelmet harminc napon belül továbbítja a Központi Statisztikai Hivatal részére, ha a szervezet az adószám, illetve a statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmét papír alapon nyújtja be a bíróságnak. Az állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal az adószámról és a statisztikai számjelről azok létrehozása napján tájékoztatást küld a bíróság részére. (4) A bíróság a szervezet adószámát és statisztikai számjelét az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján hivatalból, elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni. (5) A bíróság az állami adó- és vámhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a szervezet adószáma, közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját. (6) *  Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás nyilvántartásba bejegyzendő adatait, illetve a végrehajtás megszűnésére vonatkozó adatait – elektronikus úton – közli a bírósággal. (7) Ha a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal rendelkezik, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni az adószám törlése iránti kérelmet. A bíróság az adószám törlése iránti kérelmet öt munkanapon belül továbbítja az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a kérelem alapján – az informatikai rendszer útján – tájékoztatást ad arról, hogy az adószám törlés alatt van. A nyilvántartásba az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján a bíróság az adószám mellett a nyilvántartásban feltünteti a „megszűnt” toldatot, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni. Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről az adószám törlése napján, elektronikus úton tájékoztatja a bíróságot és a Központi Statisztikai Hivatalt, a bíróság az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján az adószámot és a statisztikai számjelet a nyilvántartásból haladéktalanul törli, az adószám és a statisztikai számjel törléséről nem kell végzést hozni. 17. A nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás általános szabályai 42. § (1) A szervezet, ha az Ectv. vagy külön törvény így rendelkezik végelszámolás lefolytatása után, illetve – ha a szervezetre irányadó törvény ezt megengedi – ennek hiányában is kérheti a törlését a nyilvántartásból. A kérelem elbírálására a nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Ha a szervezetnek – törvény rendelkezése alapján – végelszámolást kell lefolytatnia, a szervezet nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelmet a végelszámolónak kell benyújtania. 43. § *  (1) A bíróság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból a) a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a szervezet megszüntetéséről szóló, elektronikus úton megküldött jogerős végzése alapján vagy b) a szervezet feloszlatásáról rendelkező jogerős ítélet alapján kényszer-végelszámolás lefolytatását követően vagy c) az egyszerűsített törlési eljárás befejezését követően. (2) Ha a bíróság a szervezetet feloszlatja, a feloszlatásról szóló jogerős ítéletet megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak. (3) Ha a szervezetet a bíróság a felszámolási eljárás lefolytatását követően törli a nyilvántartásból, a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye. 43/A. § *  A bíróság a szervezetet akkor törölheti a nyilvántartásból, ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a szervezetnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez és a szervezet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 6/C. § szerinti elszámolásra nem kötelezett, illetve az elszámolási kötelezettségének eleget tett. Ha a tájékoztatás szerint az állami adó- és vámhatóság a szervezetnél eljárást folytat, ellenőrzést vagy végrehajtást kezdeményez, vagy az Szftv. 6/C. § szerinti elszámolásra kötelezett, amely elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, a szervezet csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő, továbbá a Szftv. 6/C. § szerinti elszámolásról szóló elektronikus tájékoztatást követően törölhető a nyilvántartásból. 17/A. *  A bíróság feladatai a szervezet végelszámolása során 43/B. § *  (1) A végelszámoló által a végelszámolás bejelentése iránt benyújtott változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell a) a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, b) a végelszámolás kezdő időpontját és c) *  a végelszámoló nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a megbízásából eljáró természetes személy nevét, születési idejét, anyja születési nevét, és lakóhelyét is. (2) A végelszámolás bejelentése iránti változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a) a szervezet jogutód nélküli megszűnését elhatározó, és a végelszámolás megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozatát, b) a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatot, c) szükség szerint a nyilatkozatot arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról a szervezet tájékoztatta. (3) A végelszámolásnak a szervezet megszűnése nélküli befejezése esetén a szervezetnek a végelszámolás befejezéséről, a tevékenység továbbfolytatásáról, a végelszámoló felmentéséről és a döntéshozó szerv megválasztásáról szóló határozatát is csatolni kell a változásbejegyzési kérelemhez. 43/C. § *  (1) A bíróság részére a végelszámolónak az arról szóló tájékoztatást, amelyben bemutatja, hogy a végelszámolás befejezésére miért nem került még sor és azt, hogy a végelszámolás befejezésére várhatóan mikor kerül sor, változásjegyzési kérelem benyújtása nélkül kell a változásbejegyzési eljárás szabályai szerint kell benyújtania, és azt a bíróság a (2) bekezdés szerint vizsgálja. (2) Ha a bíróság a tájékoztatást nem találja megfelelőnek, a végelszámolót határidő tűzésével pénzbírság terhe mellett a beszámoló kiegészítésére hívja fel. Ha a bíróság a tájékoztatót a kiegészítést követően sem tartja megfelelőnek vagy a végelszámoló a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a bíróság az Ectv. szerinti ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja. Az intézkedések eredménytelensége esetén a bíróság az Ectv. szabályai szerint új végelszámolót jelöl ki a felszámolói névjegyzékből, a korábbi végelszámoló nyilvántartásból való törlése mellett. 43/D. § *  (1) Ha a bíróság azt észleli, hogy a végelszámoló a kötelezettségeit nem teljesíti – ideértve a bíróság által határozatban megjelölt kötelezettséget is – és ezért az Ectv.-ben írt intézkedések alkalmazásának lehet helye, határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a végelszámolót – az Ectv.-ben írt esetben a civil szervezet korábbi vezető tisztségviselőjét –, hogy kötelezettségeinek teljesítését igazolja. (2) Ha a végelszámoló kötelezettségeinek teljesítését nem igazolja, a bíróság az Ectv. 9/I. §-ában írt intézkedéseket alkalmazza. 18. A közhasznú nyilvántartásba vétel és a közhasznú minősítés nyilvántartásból való törlése 44. § (1) A bíróság a szervezet – illetve alapítvány esetében az alapító vagy az alapítvány – kérelmére polgári nemperes eljárásban dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzéséről. Alapítvány esetében a kérelmet az alapítónak kell benyújtania, ha a kérelemben úgy nyilatkozik, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket. Az eljárásra a nyilvántartást vezető bíróság illetékes. (2) A bíróság a kérelemről – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kérelem beérkezését követő harminc napon belül dönt. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) az eljáró bíróság megjelölését, b) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét) és c) a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát. (4) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a) az Ectv.-ben foglalt követelmények teljesítése a letétbe helyezett beszámolókból megállapítható és b) a létesítő okirat tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket. (5) *  A kérelemhez csatolni kell a vezető tisztségviselő nyilatkozatát arról, hogy nem esik az Ectv.-ben meghatározott kizáró ok alá. (6) Ha a szervezet úgy nyilatkozik, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket, a kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat módosítását, illetve egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A kérelemhez a belső szabályzatot is csatolni kell, ha törvény alapján a szervezet szabályzatot készített. (7) Ha a kérelmező a korábbi két év beszámolóját papír alapon küldte meg az OBH részére, azok elektronikus űrlapként elkészített másolatát – a bíróság felhívására – meg kell küldeni a bíróság részére. A bíróság akkor hívhatja fel a szervezetet a korábbi két év beszámolója elektronikus űrlapként elkészített másolatának megküldésére, ha a papír alapon megküldött beszámolók OBH által készített elektronikus másolatai az automatizált döntéshozatalra nem használhatóak fel. (8) Ha a kérelemhez az (6) bekezdés alapján létesítő okiratot csatolnak, a bíróság a változásbejegyzési kérelemről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéről egy eljárásban dönt. (9) *  A (7) és (8) bekezdés kivételével a bíróság a letétbe helyezett beszámolók – informatikai rendszer útján történő automatizált vizsgálatával –, és a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat alapján dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről, ebben az esetben az eljárás során hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye. 44/A. § *  (1) 2015. december 31-éig a bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül megvizsgálja; ha a beszámoló alapján azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz. (2) 2015. december 31-éig a cégbíróság, és ha a nyilvántartásba vételre nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései szerint jár el – az eljárására irányadó szabályok szerint – az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során. 45. § (1) A bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül – az informatikai rendszer alkalmazásával, automatizált módon – megvizsgálja. Ha a beszámoló alapján azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz. (2) A cégbíróság és ha a nyilvántartásba vételre nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései szerint jár el – az eljárására irányadó szabályok szerint – az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során. 19. Jogorvoslatok 46. § *  (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú eljárásban az alábbi eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell. (2) A nem az ügy érdemében hozott fellebbezéssel megtámadható végzések elleni fellebbezést és az ahhoz csatolt mellékleteket az elektronikus útra kötelezett és az elektronikus utat választó kérelmezőnek elektronikus úton kell a bíróság részére megküldenie. (3) Az első fokon eljárt bíróság az iratokat az informatikai rendszeren keresztül, közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bíróság részére. (4) A másodfokú bíróság az ügy iratait és a másodfokú határozatot az informatikai rendszeren keresztül küldi meg az elsőfokú bíróságnak. A másodfokú bíróság határozatának papír alapú kiadmányát is megküldi az első fokon eljárt bíróság részére, ha a kérelmező az első fokon eljáró bírósághoz beadványát papír alapon nyújtotta be. (5) Az ügyész, ha a bíróság határozata ellen fellebbezési jog illeti meg, a fellebbezést elektronikus úton küldi meg a bíróság részére. (6) A másodfokú bíróság a fellebbezésről a felterjesztéstől számított hatvan napon belül dönt. Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírói tanács elnökét, hogy nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a fellebbezés elbírálása érdekében. A bíró a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget. 46/A. § *  (1) *  Az egyesület [4. § a) pont], az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ezen határozatok meghozataluk napján jogerőre emelkednek; a bíróság a határozatához ugyanezen naptól kötve van. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A szervezet kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. (2) A per megindításának a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzék …