26/2010. (II. 26.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról.

26/2010. (II. 26.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja és a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet 239. §-a alapján a következő utasítást adom ki: Általános rendelkezések 1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervek), az általuk megalakított lakásbizottságokra, továbbá a lakóházkezelő szervekre. Amennyiben az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások, személygépkocsi-tároló helyiségek (állóhelyek) és szállók fenntartása, üzemeltetése hadrenden kívüli szervezettel megkötött szolgáltatási szerződés keretében történik, a helyi lakóházkezelő szervek részére megállapított feladatokat és követelményeket a szolgáltatóval szemben a vele kötött szolgáltatási szerződésben kell érvényre juttatni. (2) Az utasítás alkalmazásában a honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony (a továbbiakban: alkalmazotti jogviszony) alatt a hivatásos vagy szerződéses szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, illetőleg munkavállalói jogviszonyt kell érteni. (3) Az utasítás alkalmazásában a) HM központi pénzügyi és számviteli szerv a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség, b) illetményszámfejtő szerv a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség Illetményszámfejtő, Adó- és Járulékelszámoló Igazgatóság, c) HM központi lakásgazdálkodási szerv a HM Védelemgazdasági Főosztály, d) területi lakásgazdálkodási szerv a HM Infrastrukturális Ügynökség, e) területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége a HM Infrastrukturális Ügynökség Lakhatás Támogató Osztály, f) helyi lakásgazdálkodási szerv az önálló lakásgazdálkodást folytató, a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendeletben (a továbbiakban: R.) kijelölt helyőrség-parancsnokság, Budapesten a HM Infrastrukturális Ügynökség Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály, g) lakóházkezelő az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakóépületek (lakások) és nem lakáscélú helyiségek tekintetében az üzemeltetési, fenntartási, karbahelyezési feladatokat ellátó szerv, h) vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv a HM Infrastrukturális Ügynökség. A lakások és helyiségek hasznosításához kapcsolódó rendelkezések 2. § (1) HM-rendelkezésű lakás (lakóépület) lakásgazdálkodási körbe vonására vagy abból történő kivonására, lakás vezetői lakássá minősítésére és e minősítés megszüntetésére, továbbá lakás más célú hasznosítására és annak megszüntetésére a helyi lakásgazdálkodási szerv tesz javaslatot. (2) A magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás (lakóépület) lakásgazdálkodási körbe vonásáról szóló döntés meghozatalával egyidejűleg a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás alapján közli a helyi lakásgazdálkodási szervvel a) a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás R. szerinti minősítését, b) a bérbeadói, illetve a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jogkör gyakorlásának módját és annak jogosultját, c) az elhelyezési célú megállapodás tartamát, illetve a lejárat utáni jogkövetkezményeket, d) a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás R. szerinti minősítése alapján a lakásjuttatás rendjét, továbbá az ahhoz kapcsolódó egyéb lakhatási támogatási szabályok alkalmazhatóságát, a bérlő részére történő elidegenítés feltételeit, továbbá e) azt, hogy az elhelyezési célú megállapodás kiterjed-e a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás időszakos felújítására, illetve a honvédelmi szerv ennek teljesítésére kötött-e üzemeltetési, vállalkozási szerződést. (3) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás munkakörhöz kötött jellegűvé minősítésére, és e minősítés megszüntetésére a helyi lakásgazdálkodási szerv tesz javaslatot. Amennyiben a lakás munkakörhöz rendelése az R. szerinti Szolgáltató vagy helyi lakóházkezelő szerv alkalmazottjának az R.-ben meghatározott házfelügyelői, gondnoki feladatai ellátásához szükséges, a javaslatot a Szolgáltató kezdeményezésére a területi lakásgazdálkodási szerv útján kell megtenni. (4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti javaslatot részletes, a döntéshez szükséges információkat is tartalmazó indokolással kell ellátni. A javaslathoz csatolni kell a lakásra (lakóépületre), vezetői lakás esetén a személyi jogállásra is vonatkozó dokumentumokat is. (5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a szálló, szállóférőhely, személygépkocsi-tároló helyiség és állóhely (a továbbiakban együtt: személygépkocsi-tároló) vonatkozásában is. A HM-rendelkezésű lakásra való jogosultság megállapításához és az igénylés rendjéhez kapcsolódó rendelkezések 3. § (1) A szerződéses tiszt és tiszthelyettes HM-rendelkezésű lakás iránti igényének elbírálása során a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben (a továbbiakban: Hjt.) meghatározott időtartamú szolgálat vállalásának tényéről igazolásként a) a szolgálati viszony létesítéséről vagy meghosszabbításáról szóló állományba vételi okmány (parancs vagy szerződés) másolata, továbbá b) a kérelmezőnek két tanú aláírásával igazolt és az állományilletékes parancsnok (vezető) által ellenjegyzett (tudomásul vett) nyilatkozata fogadható el. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat akkor fogadható el, ha tartalmazza, hogy az igénylő szolgálati viszonyát a 10. év eléréséig egyoldalúan nem szünteti meg, és szerződésének azt megelőző lejárata esetén a meghosszabbításra irányuló kérelmét a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint benyújtja. Az igazolás az igénylés mellékletét képezi, elmulasztása esetén a kérelmezőt hiánypótlásra kell felszólítani. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a szerződéses tiszt, tiszthelyettes által lakáscélú munkáltatói kölcsön, lakbértámogatás, lakásüzemeltetési hozzájárulás és albérletidíj-hozzájárulás iránt benyújtott kérelem elbírálása során is. 4. § (1) A HM-rendelkezésű lakás iránt benyújtott kérelem elbírálása és a lakhelyül választott település szolgálati (munka)hely vonzáskörzetébe tartozásának vizsgálata során a közforgalmú tömegközlekedési eszköznek a lakóhely szerinti településen lévő utolsó és a szolgálati hely szerinti településen lévő első megállóhelye közti utazási időt kell figyelembe venni. Amennyiben a szolgálati hely a lakóhelyről csak átszállással közelíthető meg, az utazás időtartamának megállapítása során a közbeeső várakozási (átszállási) időt is figyelembe kell venni. (2) Amennyiben valamelyik tömegközlekedési eszköz egyes járatai egymástól eltérő menetidővel közlekednek, annak a menetidejét lehet figyelembe venni, amelyikkel a szolgálati hely vagy munkahely (a továbbiakban együtt: szolgálati hely) szerinti település az általános szolgálati (munka)rendhez igazodóan elérhető. Nem lehet figyelembe venni az időszakosan – kizárólag ünnepnapokon, vagy pihenő- és munkaszüneti napokon, meghatározott munkanapokon vagy az év meghatározott időszakában – közlekedő, illetve kifejezetten a honvédelmi szerv állományának tagjait külön megállapodás alapján a szolgálati és lakóhelye között szállító (szolgálati) járatokat. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vissza nem térítendő juttatás, munkáltatói kölcsön és albérletidíj-hozzájárulás iránt benyújtott kérelmek elbírálása során is. 5. § (1) A másik lakás juttatásában részesülő bérlőt a lakás elfogadásakor nyilatkoztatni kell az általa vagy házastársa, élettársa által bérelt HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének megszüntetéséről, vagy annak vállalásáról. (2) Ha a bérlő meglévő lakása önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás, a bérlői nyilatkozat úgy is elfogadható, ha a bérbeadó a bérlő felmondását elfogadja. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás esetében is. 6. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkiválasztási jogának megszerzéséről a helyi lakásgazdálkodási szerv köt megállapodást, azonban visszterhes (lakás vagy pénzbeli térítés ellenében) megállapodást csak a központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével köthet. A javaslatot a területi lakásgazdálkodási szerv útján kell a HM központi lakásgazdálkodási szervhez felterjeszteni. Engedélyezés esetén a pénzbeli ellenszolgáltatás teljesítésére a területi lakásgazdálkodási szerv intézkedik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú személygépkocsi-tároló bérlőkiválasztási jogának megszerzése tekintetében is. 7. § (1) Az R.-nek a HM-rendelkezésű lakás juttatását kizáró rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a) az állami vagy önkormányzati tulajdonú (a továbbiakban együtt: köztulajdonú) lakást megvásárló személy utóbb a HM rendelkezése alá vonható bérlakást szerez, és azt ajánlja fel másik HM-rendelkezésű lakás juttatása ellenében, b) a kölcsöntámogatásban részesített személy kölcsöntartozását már kiegyenlítette. (2) A HM-rendelkezésű lakás juttatását kizáró jogszabályi rendelkezés hatálya alóli felmentést kérelmező, a haderő-átalakítás, átszervezés, továbbá diszlokálás következtében áthelyezett személy részére e tényt az állományilletékes parancsnok igazolja. (3) A HM-rendelkezésű lakás juttatását kizáró jogszabályi rendelkezés hatálya alóli felmentéssel egyidejűleg a lakásjuttatás jellegét az R. szabályai szerint határozatlan vagy határozott időtartamra, illetve a nevesített feltétel bekövetkezéséig szólóan kell meghatározni. (4) A felmentési kérelem elbírálásáról a kérelmezőt a HM Központi Lakásbizottság, illetve a helyőrségi, vagy a budapesti keretgazda-lakásbizottság titkára 30 napon belül írásban értesíti. Az értesítés tartalmazza az ügyben eljárt bizottság pontos megnevezését, döntésének időpontját, illetve az átruházott elnöki hatáskörben történt elbírálásra való utalást. Felmentés esetén közölni kell a lakásigénylés benyújtásának módját, valamint az igény teljesítésére szólóan a lakásjuttatás jellegét és esetleges pénzügyi feltételeit. (5) A felmentési eljárásban a bizottság csak kellően alátámasztott és megindokolt kérelem tárgyában hozhat döntést. A megalapozott bizottsági döntés meghozatalához a kérelmezőtől az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és körülményeket tartalmazó iratokat be kell kérni. (6) Amennyiben az R. vonatkozó szabályai értelmében a bizottsági döntést más szerv véleményezési, javaslattételi eljárásának kell megelőznie vagy ilyen eljárás lefolytatása egyéb okból indokolt, annak lezárásáig és a vélemény, javaslat beérkezéséig az ügyben érdemi döntés nem hozható. E tekintetben előzetes eljárásnak kell tekinteni az illetékes hadkiegészítő parancsnokság vagy toborzó- és érdekvédelmi iroda (központ) által, illetve – a rehabilitált személyek lakásjuttatása vonatkozásában – az HM Rehabilitációs Bizottság által lefolytatott vizsgálatot. 8. § (1) A méltányolható lakásigény megállapítása során az R.-ben megjelölt tartós betegségről az állami gyógyintézet szakorvosa által kiadott igazolást lehet elfogadni. (2) A lakásigény mértékének megállapításához kapcsolódóan meghatározott beosztásokat az állományilletékes személyügyi szerv igazolása, a tudományos minősítést az arra jogosult honvédelmi szerv igazolása alapján lehet figyelembe venni. 9. § (1) A lakásigénylő lapot a valóságnak megfelelően kell kitölteni, az állományilletékes parancsnok vagy munkahelyi vezető (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok) érdemi javaslatát tartalmazó záradékokkal kell ellátni. Az R. szerint HM-rendelkezésű lakásra jogosult nyugállományú katona özvegy és túlélő élettárs lakásigénylő lapját a lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság látja el az érdemi javaslatot tartalmazó záradékkal. (2) Ha az igénylőnek abban a lakásgazdálkodási körzetben, ahol lakást kér, nincs lakása, a lakásigénylő lapját az állandó vagy előző lakóhelye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv záradékolja, amely tartalmazza: a) az igénylő meglévő lakásának adatait, tulajdoni jellegét, b) lakáshasználatának jogcímét, c) a lakásban együttlakók számát, rokonsági fokát, d) köztulajdonú lakás esetén az annak elidegeníthetőségével, illetve megvásárolhatóságával kapcsolatos közlést, e) korábbi lakáshasználata jogcímét és megszűnésének okát, időpontját, f) az igényjogosultságot esetleg kizáró okot. A lakásigények nyilvántartásához, besorolásához és a lakáselosztáshoz kapcsolódó rendelkezések 10. § (1) A lakásigénylést a helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtást – Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottság általi megküldést – követően haladéktalanul ellenőrzi. A hiányosan vagy helytelenül kitöltött, záradékolt igénylőlapot legkésőbb 15 napon belül hiánypótlásra visszaküldi az igénylőnek. A záradékok pótlása, kiegészítése iránt az illetékes parancsnok vagy szerv közvetlen megkeresésével maga is intézkedhet, amelyről az igénylőt tájékoztatja. (2) Ha a lakásigénylő a maga vagy a vele együttlakók személyi körülményeire, egészségi állapotára, továbbá a meglévő lakása állapotára – így különösen annak egészségre ártalmasságára, lakhatást gátló vagy kizáró műszaki állapotára –, valamint olyan egyéb tényre és körülményre hivatkozik, amelyeket az elbírálásánál kér figyelembe venni, azt a dokumentáltan igazolt mértékig lehet értékelni és elfogadni. (3) A lakásigénylés benyújtását – Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottság általi megküldést – követő 15 napon belül a helyi lakásgazdálkodási szerv írásban hívja fel a kérelmezőt a megfelelő igazolás becsatolására. A felhívás azt is tartalmazza, hogy az igazolás elmulasztása esetén a hivatkozott tény, körülmény nem vehető figyelembe. (4) Ha a HM-rendelkezésű lakás juttatásának valamely előfeltétele hiányzik, vagy a lakásjuttatás kizáró, korlátozó ok áll fent, a helyi lakásgazdálkodási szerv arról az igénylőlap visszaküldésével 30 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt. A tájékoztatás tartalmazza a felmentés lehetőségére és kérelmezésének módjára, vagy az időleges kizáró rendelkezés hatálya alóli mentesülés időpontjára vonatkozó közlést is. (5) A próbaidejét töltő hivatásos katona lakásigénylését nyilvántartásba kell venni, de besorolni csak a hivatásos katona véglegesítését követően lehet. (6) A lakásigénylés benyújtása szempontjából: a) a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetői az e funkciót ellátó HM főosztály vezetője és annak szervezetszerű helyettese, valamint a lakhatástámogatási feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője és annak helyettese, b) a területi lakásgazdálkodási szerv vezetői a szervezet vezetője (parancsnoka), annak szervezetszerű helyettesei, c) a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységének, illetve a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv vezetői a szervezeti egységek vezetői és azok helyettesei. 11. § (1) Az éves lakáselosztási tervben a központi feladatok végrehajtására szolgáló lakáskeretet akkor kell képezni, ha azt a HM központi lakásgazdálkodási szerv – a miniszter vagy a HM Honvéd Vezérkar főnöke intézkedésében (parancsában) meghatározott feladat alapján – előírta. A HM központi lakásgazdálkodási szerv által zárolt lakásokat (helyiségeket) e keretbe tartozónak kell tekinteni. (2) A tartalék keretet az esedékes vezetőváltásokra, valamint az előre nem tervezhető eseményekre kell képezni. Előre nem tervezhető esemény különösen a természeti katasztrófa és műszaki okok miatt megsemmisült vagy lakhatatlanná vált lakás lakóinak elhelyezése. (3) Az intézményes lakásgazdálkodási feladatok ellátására szolgáló keretet a munkakörhöz kötött, valamint a lakásfelajánlók és a jogcím nélküli lakáshasználók részére tervezett (csere)lakásokból kell képezni. (4) Pótbesorolást csak akkor lehet alkalmazni, ha a tárgyévben legalább 10 olyan személy nyújtja be a lakásigénylését, akinek áthelyezését az R. szerint a haderő-átalakítással (átszervezéssel) összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni. (5) A személy szerinti elosztásra vonatkozó helyőrségi (fővárosi keretgazda) lakásbizottsági döntés alapján juttatni kívánt HM-rendelkezésű lakás elfogadásáról vagy visszautasításáról 15 napos határidővel írásban kell nyilatkoztatni a lakásigénylőt. A megtett nyilatkozat egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul megküldi az igénylő állományilletékes parancsnokának, továbbá Budapesten az illetékes fővárosi keretgazda-lakásbizottságnak. A nyilatkozattétel megtagadását vagy indokolatlan elmulasztását a felajánlott lakás visszautasításának kell tekinteni. 12. § A fővárosi keretgazda-lakásbizottság személyi javaslatához csatolni kell a lakásjuttatásban részesített igénylők felülvizsgált lakásigénylő lapjait, az ahhoz kapcsolódó minden dokumentumot (igazolások, levelek), és a bizottsági hatáskörben megadott felmentést tanúsító iratot. A bérlő kijelöléséhez és kiválasztásához kapcsolódó rendelkezések 13. § (1) A bérlőkijelölésről szóló értesítés tartalmazza: a) a lakásjuttatás jogcímét (igénylés, felajánlás, jogcím nélküli elhelyezés stb.), b) a kijelölt bérlő(társ) személyét azonosító adatokat (neve, születési helye, időpontja, anyja neve, lakcíme), c) a bérlőkijelöléssel érintett lakás adatait (szobaszám, alapterület, komfortfokozat), tulajdoni jellegét (milyen tulajdonú és kezelésű) és a bérbeadására jogosult szerv, szervezet megnevezését, d) a kijelölt bérlővel együtt költöző személyek nevét, rokonsági fokát és személyi azonosító adataikat, e) a részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot, f) a lakás bérbeadásának különös feltételeit, g) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, külön jogszabályban meghatározott lakcím-bejelentési kötelezettség teljesítésérnek és a juttatott HM-rendelkezésű lakástól eltérően bejelentett lakó vagy tartózkodási helyről történő napi munkába járáshoz vagy az arra történő hétvégi hazautazáshoz a honvédelmi szervtől kapott utazási költségtérítés megszüntetésének igazolására történő felhívást, valamint az elmulasztás jogkövetkezményeire történő utalást, h) a lakás rendeltetésszerű használatát szolgáló közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő, a bérlőt terhelő fogyasztói kötelezettségeket, beleértve a távfűtéses állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásban a távhőszolgáltatásával összefüggő, külön jogszabályban meghatározott fogyasztói kötelezettségeket, i) a lakásbérleti szerződés megkötésének előfeltételére, helyére és időpontjára, valamint a szükséges (bemutatandó vagy becsatolandó) iratokra vonatkozó közlést. (2) A bérlőkijelölésről szóló értesítésben a lakás bérbeadásának különös feltételei körében meg kell határozni: a) a bérlet jellegét (határozatlan, vagy pontos dátummal megjelölt határozott időtartam, továbbá a nevesített feltétel bekövetkezéséig szólóan), b) a hozzátartozók befogadásának, c) a magánszemélyek közötti lakáscsere, d) a tartási szerződés, e) az albérletbe adás, f) a lakás esetleges megvásárlásának, g) a lakás esetleges átalakításának, korszerűsítésének, h) a bérlet megszűnésének esetére vonatkozóan a bérleti jog folytatásának, a térítéseknek, valamint a jogcím nélküli elhelyezésének a feltételeit. (3) A bérlőkijelölési joggal érintett önkormányzati tulajdonú lakás esetén az (1) bekezdés h) pontjában, valamint a (2) bekezdés g) pontjában foglaltakat, illetőleg a bérlőkiválasztási joggal érintett önkormányzati tulajdonú lakás esetén a (2) bekezdés b), d), e) és g) pontjaiban foglaltakat, valamint a h) pont szerinti bérletijog-folytatás feltételeinek előírását nem lehet alkalmazni. E szerint kell eljárni a vállalkozói HM-rendelkezésű lakás és nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánberuházásból létesített HM-rendelkezésű lakás bérlőkijelölése esetén is. (4) Ha az az (1) bekezdés e) pontjában, valamint a (2) bekezdés c)–e) pontjaiban foglaltakat az R. kizárja, arra a bérlőkijelölésről szóló értesítésben utalni kell. (5) Önkormányzati tulajdonú, továbbá nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás esetében a bérlőkijelölésről, illetőleg a bérlőkiválasztásról szóló értesítésben fel kell hívni a bérbeadót arra, hogy az abban meghatározott feltételeket a lakásbérleti szerződésben kösse ki. 14. § (1) A HM-rendelkezésű lakás bérlőkiválasztási jogának meghatározott időtartamú megszerzése iránti kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv érdemi javaslata alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv terjeszti elő döntésre a miniszternek. Engedélyezés esetén a visszterhes megállapodást – az engedély tartalma szerint – a területi lakásgazdálkodási szerv köti meg a bérlőkiválasztási jogot szerződő féllel. (2) A kezelési tevékenységhez szükséges állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlőkiválasztási jogának elismerésére vonatkozó kérelmet a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) a helyi lakásgazdálkodási szerv egyetértésével, a területi lakásgazdálkodási szerv útján nyújthatja be a HM központi lakásgazdálkodási szervhez. (3) A (2) bekezdés szerint kiadott engedély alapján a bérlőkiválasztási jog elismeréséről szóló megállapodást a területi lakásgazdálkodási szerv köti meg a helyi lakóházkezelő szervvel (Szolgáltatóval). A megállapodásban a lakásbérleti szerződés megszűnése után visszamaradó volt bérlő elhelyezésére csak abban az esetben vállalható kötelezettség, ha a volt bérlő az MH elhelyezési szolgálatának átalakítása során az MH alkalmazásából közvetlenül került a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) alkalmazásába, és az azzal fennálló munkaviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg. Ez utóbbi tényről a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) köteles nyilatkozni. (4) Az (1)–(3) bekezdés alapján kötött megállapodás a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének jóváhagyásával lép hatályba. 15. § A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőkijelölésről, illetőleg bérlőkiválasztásról szóló értesítés egy példányát haladéktalanul megküldi a lakásjuttatásban részesült személy állományilletékes parancsnokának. A lakásbérlet létrejöttéhez kapcsolódó rendelkezések 16. § (1) Az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének tartalmaznia kell minden lényeges feltételt, így különösen: a) a szerződés megkötésének helyét és időpontját, b) a szerződést megkötő felek nevét (megnevezését) szerződési pozícióját, címét (székhelyét), a bérlő személyi azonosító adatait, c) a bérbeadás időtartamát (határozatlan vagy megjelölt határidőig) vagy feltételének megnevezését, d) a bérlővel együtt beköltöző személyek megnevezését, személyi azonosító adataikat és lakáshasználatuk jogcímét, e) a lakás birtokba adásának tényét, vagy ha arra nem a szerződéskötéssel egyidejűleg kerül sor, annak időpontját, f) a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmasságára vonatkozó megállapításokat, g) a bérbe adott lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, h) a kert és a melléképületek használatának feltételeit, i) a lakbért és a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díját, fizetésük módját, továbbá a fizetés rendszeres határnapját, j) lakás rendeltetésszerű használatával összefüggő közüzemi szolgáltatások igénybevételére és a díjfizetésére vonatkozó, a bérlőt terhelő fogyasztói kötelezettségeket, k) a bérlő külön jogszabályban meghatározott lakcím-bejelentési és az utazási költségtérítéssel kapcsolatban a 13. § (1) bekezdés g) pontjában megállapított igazolási kötelezettséget, l) a bérlemény ideiglenes, legalább 2 hónapot meghaladó használatának szüneteltetése (a lakás ideiglenes elhagyása) esetén a bérlőnek a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségét, m) a bérbeadói hozzájárulások körét, n) a bérlet megszűnése esetére vonatkozó bérlői és bérbeadói kötelezettségeket. (2) A bérleti szerződésben az (1) bekezdés j)–n) pontjaiban foglaltak megsértését a bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szerv részéről lényeges szerződésszegésként kell kikötni. (3) A távfűtéses állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásra a bérleti szerződés kizárólag akkor köthető meg, ha a bérlőül kijelölt személy a távhőszolgáltatásról szóló törvényben előírt, a díjfizető személyében bekövetkezett változásról szóló együttes kérelmet aláírja. (4) A lakásberendezéseket bérleményleltárban kell felvenni, és azt a szerződéshez mellékletként csatolni kell. Erre a szerződésben utalni kell. (5) A lakás birtokba adásával egyidejűleg az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a szerződéshez kell mellékletként csatolni. (6) A lakásbérleti szerződést a (4)–(5) bekezdés szerinti mellékletekkel együtt 4 példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy példányt a bérlőnek, a bérlő állományilletékes parancsnokának és a helyi lakóházkezelő szervnek kell átadni (megküldeni). Budapest helyőrségben a lakásbérleti szerződésből további egy példányt kell készíteni, amelyet az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak kell megküldeni. Bérlőtársak esetén a szerződést annyi példányban kell elkészíteni, hogy minden bérlő kapjon egy példányt. 17. § (1) A házfelügyelői vagy gondnoki lakásra történt bérlőkiválasztás esetében a lakásbérleti szerződésben a szerződés megszűnése esetére a lakásban visszamaradó személyek elhelyezésére vonatkozóan ki kell kötni a 14. § (3) bekezdésében megállapított feltételt. (2) Amennyiben a lakásbérleti szerződés módosítása vagy új bérleti szerződés megkötése a bérlő állományviszonyában bekövetkezett változás miatt szükséges, a bérbeadásról a helyi lakásgazdálkodási szerv külön lakásigénylés benyújtása nélkül gondoskodik. A részleges lakásfelújítási átalány megállapításához és folyósításához kapcsolódó rendelkezések 18. § (1) A részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot a helyi lakásgazdálkodási szerv hivatalból állapítja meg, és a bérlőkijelölésről szóló értesítésben közli az érintettel. (2) A bérlőkijelölésről szóló értesítésben meg kell jelölni az átalány (3)–(5) bekezdés szerint nyújtható legmagasabb mértékét és azt, hogy az átalány csak az R.-ben elismert költségekről szóló számlák benyújtását követően, a 21. § szerinti igazolás alapján folyósítható. (3) A részleges lakásfelújítási átalány mértékének számítási alapja: 6500 Ft/m2. (4) A részleges lakásfelújítási átalány összege az R.-ben elismert költségek számlával igazolt mértéke, de nem haladhatja meg a lakás alapterületének és a (3) bekezdésben meghatározott átalány mértékének szorzatát (m2 x Ft/m2) vagy a 3 méter belmagasságot meghaladó lakás esetében e szorzat 10%-kal növelt összegét. (5) A lakás alapterületét az R. lakbérmegállapításra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni. 19. § (1) A lakást egészében felújítottnak kell tekinteni, ha az az elvégzett építési-szerelési munkák eredményeként az eredetit megközelítő újszerű műszaki állapotban van. (2) A lakást részlegesen felújítottnak kell tekinteni, ha az a falburkolatok és nyílászárók festése, tapétázása, és mázolása, valamint a parketta védőkezelése, szőnyegpadló kitisztítása következtében új vagy újszerű állapotban van. (3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott műszaki állapot igazolásaként a helyi lakóházkezelő szerv, illetőleg az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakásra nézve az önkormányzati bérbeadó szerv nyilatkozata fogadható el. (4) Amennyiben az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérlője az önkormányzat bérbeadó szervének (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát vitatja, a bérlő kérelmére a helyi lakásgazdálkodási szerv a helyi lakóházkezelő szervvel együttműködve a lakás tényleges műszaki állapotát helyszíni vizsgálat keretében a részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultság szempontjából felmérheti. Ugyanígy kell eljárni, ha az önkormányzati bérbeadó szerv a műszaki állapot igazolását megtagadja. (5) Ha a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás időszakos felújítására is kiterjed, vagy ennek teljesítésére a honvédelmi szerv üzemeltetési, vállalkozási szerződést kötött, ennek a magánbefektető általi teljesítését a területi lakásgazdálkodási szerv ellenőrzi. (6) Amennyiben a magánbefektető a területi lakásgazdálkodási szerv felhívására a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakásnak az (1) vagy (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő műszaki tartalmú felújítását nem teljesítette, akkor a hivatásos vagy szerződéses katona részére a részleges lakásfelújítási átalány – amennyiben az R.-ben meghatározott egyéb feltételek fennállnak – megállapítható. Ha a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérbeadásra került, a részleges lakásfelújítási átalányra vonatkozó megállapítását a helyi lakásgazdálkodási szerv nyilatkozata pótolja. 20. § (1) Nem tekinthető az R. szerinti első lakásjuttatásnak, ha a hivatásos katona a) az általa jogcím nélkül használt HM-rendelkezésű lakást, vagy annak visszaadásával egyidejűleg másik HM-rendelkezésű lakást kap bérletbe; b) a lakásigénylése alapján juttatott HM-rendelkezésű lakás bérletét a vele együtt lakó és költöző házastársa (élettársa) bérleményét képező HM-rendelkezésű lakás bérletének megszüntetése, illetve visszaadásának feltételével kapja meg; c) az R.-ben foglaltak alapján szétköltöztetés céljából kap másik HM-rendelkezésű lakást, függetlenül attól, hogy a visszaadásra kerülő közös lakásban bérlőként, bérlőtársként vagy használóként lakott; d) az R.-ben foglalt, lakásjuttatást kizáró rendelkezés hatálya alóli felmentést vagy mentesülést követően kap ismételten HM-rendelkezésű lakást; e) garzonházi elhelyezést kap. (2) A műszaki okokból lakhatatlanná vált lakásból történő kiköltöztetés jogcímén a részleges lakásfelújítási átalány akkor állapítható meg, ha a HM-rendelkezésű lakás műszaki okok miatti lakhatatlanságát az illetékes építésügyi hatóság megállapította. 21. § (1) A részleges lakásfelújítási átalány kifizetéséhez a lakás fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolást a jogosult által az R.-ben meghatározott költségekről kiállított számlák benyújtásától számított 10 napon belül állítja ki. (2) Az átalány összegének megállapítása szempontjából az állományilletékes honvédelmi szerv nevére és címére kiállított számla vehető figyelembe. (3) A helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolást 4 példányban, az 1. számú melléklet szerinti tartalommal állítja ki. (4) Az igazolás állományilletékes parancsnok részére szóló példányához csatolni kell a részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot megalapozó okiratokat. A 19. § (6) bekezdésében foglalt esetben az igazoláshoz csatolni kell a területi lakásgazdálkodási szervnek a kötelezettség teljesítésére történő felhívását vagy annak másolati példányát is. (5) A helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolás két példányát az ahhoz csatolt okiratokkal együtt az állományilletékes parancsnok részére, egy példányát az igényjogosult részére küldi meg. Az igazolás további egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv az átalányra való jogosultságot megalapozó okiratokkal együtt megőrzi, és lakásügyi okmányként kezeli. 22. § (1) A részleges lakásfelújítási átalány folyósításához kiállított igazolás részére megküldött példányait a HM központi pénzügyi és számviteli szerv gazdálkodástámogató és -ellátó pénzügyi referatúrája, illetve az önálló pénzügyi és számviteli szerv (a továbbiakban együtt: pénzügyi referatúra) az ellenjegyzést követően az állományilletékes parancsnokhoz továbbítja. (2) Az állományilletékes parancsnok (vezető) parancsban (határozatban) intézkedik a részleges lakásfelújítási átalány folyósítására. (3) A pénzügyi referatúra a parancs (határozat) kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül – az igazolás egy ellenjegyzett példányának és a parancs (határozat) vagy kivonatának megküldésével egyidejűleg – kezdeményezi az átalány folyósítását. Az igazolás másik ellenjegyzett példányát és a folyósítást elrendelő parancs (határozat) vagy kivonatának további egy példányát a jogosult pénzügyi (személyi) gyűjtőjében kell elhelyezni. (4) A részleges lakásfelújítási átalányt az illetményszámfejtő szerv a pénzbeli juttatások folyósításának szabályairól szóló HM utasítás rendelkezései alapján folyósítja. A folyósított átalányról név szerinti analitikus nyilvántartást vezet, melyhez csatolja a hozzá beérkezett parancs (határozat) vagy annak kivonatos és a helyi lakásgazdálkodási szerv által kiállított igazolás példányát. A lakásbérlettel összefüggő jogok és kötelezettségek gyakorlásához kapcsolódó rendelkezések 23. § (1) A bérbeadó (kezelő) a lakás visszaadásakor nem állapíthat meg a bérlő (használó) terhére kötelezettséget, ha a lakás állapota megfelelő. Megfelelőnek kell tekinteni a lakás állapotát, ha a) a lakásberendezési tárgyak bérleményleltár szerint hiánytalanul megvannak, rendeltetésszerű használatra alkalmasak, a falfelületek, továbbá a burkolatok sérülésmentesek, rendeltetésellenes használat nyomait nem viselik, és b) a lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek a bérlő (használó) eleget tett. (2) Ha a lakásburkolatok, a nyílászárók és a lakásberendezések bármelyike rendeltetésszerű használatra alkalmatlan műszaki állapotban van, azok kijavítását, cseréjét, vagy annak költségeit a bérlő (használó) terhére kell megállapítani. (3) A műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból véglegesen kiköltöztetett bérlőtől (használótól) kizárólag a lakásberendezési tárgyak bérleményleltár szerinti meglétét lehet megkövetelni. A távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásokhoz kapcsolódó feladatok 24. § (1) A távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérbeadása esetén a 16. § (3) bekezdésben megjelölt kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv mint a vagyonkezelő bérbeadóként eljáró képviselője az általa és a bérlőül kijelölt személy által történt aláírást követően haladéktalanul megküldi a helyi lakóházkezelő szerv részére. A helyi lakóházkezelő szerv a lakás birtokba adását követően a kérelmet a lakás átadás-átvételi (birtokbaadási) jegyzőkönyv egy másolati példányával együtt továbbítja a területileg illetékes távhőszolgáltató (képviselője) részére. (2) A távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás volt bérlőtől, jogcím nélküli lakáshasználótól való visszavételét (birtokba vételét) követően a helyi lakóházkezelő szervnek az (1) bekezdés szerinti kérelmet a díjfizető Szolgáltató képviseletében alá kell írnia, s azt haladéktalanul a helyi lakásgazdálkodási szerv részére meg kell küldenie. A kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv a vagyonkezelő bérbeadói képviselőjeként történt aláírást követően haladéktalanul visszaküldi a helyi lakóházkezelő szervnek. A helyi lakóházkezelő szerv a lakás visszavételét követően a kérelmet az átadás-átvételi (birtokbaadási) jegyzőkönyv egy (másolati) példányával együtt megküldi a területileg illetékes távhőszolgáltató (képviselője) részére. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni az állami tulajdonba és HM vagyonkezelésébe kerülő üres lakás esetében is. Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások korszerűsítéshez kapcsolódó rendelkezések 25. § (1) A határozatlan időtartamra vagy a honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig bérbe adott állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás kizárólag komfortfokozatot növelő korszerűsítésének költségeit a területi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével a bérbeadó átvállalhatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély megadására a kezelő és a bérbeadó együttesen tehet javaslatot, melynek során a műszakilag indokolt és a bérlő által benyújtott költségvetés alapján elfogadott munkák költségei csak akkor vállalhatók át, ha a finanszírozáshoz szükséges költségvetési fedezet biztosított. (3) A korszerűsítési költségek átvállalásáról szóló megállapodást az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározott tartalommal a bérbeadó köti meg a bérlővel. A megállapodásban az átvállalt költségek megtérítésére legfeljebb 3 évre szóló kamatmentes részletfizetés is kiköthető. (4) A korszerűsítési munkák elvégzéséről és annak költségeiről a kezelő köteles írásban nyilatkozni a bérbeadónak. (5) A megállapodás és a kezelői nyilatkozat alapján az átvállalt korszerűsítési költségek megtérítéséről a területi lakásgazdálkodási szerv gondoskodik. Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőt a (3) bekezdésben megállapított részletfizetés következtében költségtérítés illeti meg, a hátralékos összeget a bérlő részére egy összegben kell kifizetni. A bérbeadói hozzájárulásokhoz kapcsolódó rendelkezések 26. § (1) Ha az állami tulajdonú lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a helyi lakásgazdálkodási szerv a hozzájárulást megadja, a megkötött megállapodás egy példányát a helyi lakóházkezelő szervnek kell átadni. A lakás bővítésére vonatkozó megállapodást a vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv köthet a bérlővel. (2) Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű lakóépületben több lakást szolgáló berendezés létesítéséhez vagy a bérlet keretében használt berendezés bővítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha a létesítés teljes költségét a kérelmező bérlők – a bérbeszámítás jogának fenntartásával – vállalják, annak tudomásulvételével, hogy a berendezés állami tulajdonba és HM vagyonkezelésbe kerül. A feltételek vállalásáról a kérelmezőket előzetesen nyilatkoztatni kell. (3) A megadott hozzájárulásban további feltételként kell megszabni azt, hogy a kivitelezésre külön megállapodás alapján kerülhet sor. A hozzájárulásban közölni kell továbbá a bérlő(k) 100%-os bérbeszámítási jogosultságát. (4) A vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv a megállapodást a bérlőkkel vagy azok meghatalmazott képviselőjével a bérbeadói hozzájárulás és a lakóházkezelő szerv véleménye alapján köti meg. A megállapodásban rögzíteni kell a létesítés műszaki tartalmát és bekerülési költségét, valamint megfizetésének és a lakbérbe történő beszámításának feltételeit. (5) A létesítmény kivitelezése akkor kezdődhet meg, illetve arra a vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv akkor köthet vállalkozási szerződést, ha a létesítési költséget a bérlők megfizették. (6) A berendezések üzembe helyezésével egyidejűleg a bérbeszámítás tételes kimutatásával és a használat feltételeinek közlésével a vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv haladéktalanul kezdeményezi a lakásbérleti szerződés(ek) módosítását. A lakás-karbantartási költségtérítés megállapításával összefüggő rendelkezések 27. § (1) A lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságot és annak mértékét az igénylő (új) szolgálati helye szerinti illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv útján benyújtott kérelemre az állományilletékes parancsnok állapítja meg. (2) A kérelemnek az igénylő személyi azonosító adatai mellett tartalmaznia kell a bérbeadó részére visszaadott lakás adatait, így különösen a lakás címét, szobaszámát, komfortfokozatát. (3) A kérelemhez csatolni kell: a) a szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés tényét igazoló okiratot (parancs, határozat vagy az illetékes személyügyi szerv igazolása); b) a visszaadott lakásra fennállott (megszüntetett) lakásbérleti szerződést vagy annak hiteles másolatát; c) a lakás visszaadása során készült és annak belmagasságát, műszaki állapotát, valamint a lakást visszaadó bérlő terhére meghatározott hiányosságokat részletesen tartalmazó – a bérbeadó vagy képviselője által aláírt – eredeti jegyzőkönyvet; d) a lakás-visszavételi jegyzőkönyvben meghatározott munkák elvégzéséről szóló, a felszámított általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegét is tartalmazó, a bérbeadó vagy képviselője által kiadott eredeti számlát vagy számlákat. (4) Több számla esetén a kérelemhez számlaösszesítő-kimutatást kell csatolni, amely tartalmazza a számlakibocsátó megnevezését, a számla keltét, számát, nettó és bruttó összegét, illetve az áfa összegét. (5) Amennyiben a karbantartási (karbahelyezési) munkákat a bérlő végeztette el, a kiállított számlákhoz csatolni kell a bérbeadó vagy képviselője által készített, a munkák elvégzéséről szóló tanúsítványt is. (6) A lakás-karbantartási költségtérítés szempontjából állományilletékes honvédelmi szerv nevére és címére kiállított számla vehető figyelembe. 28. § (1) A lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságot az igénylő szolgálati helye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelemhez csatolt okiratok alapján, a kérelem benyújtását követő 15 munkanapon belül a helyi lakóházkezelő szerv bevonásával megvizsgálja és nyilatkozik a jogosultsági feltételek fennállásáról. Ennek keretében megállapítja, mely munkák fogadhatók el a lakás-karbantartási költségtérítés szempontjából, s a rendelkezésére álló számlák alapján javaslatot tesz a költségtérítés összegére. (2) Amennyiben a rendelkezésre álló okiratok nem elegendőek a lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságról szóló igazolás kiállításához, a helyi lakásgazdálkodási szerv az igénylőt határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. A helyi lakásgazdálkodási szerv a jogosultság megállapítása során bevonhatja a visszaadott lakás fekvés szerint illetékes bérbeadóját, lakóházkezelőjét is. 29. § (1) Amennyiben a lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultság kétséget kizáróan megállapítható, arról a helyi lakásgazdálkodási szerv a 2. számú melléklet szerinti tartalommal, 4 példányban igazolást állít ki. (2) Az igazolást a hiánytalan kérelem beérkezését, amennyiben az nem volt teljes körű, úgy a hiánypótlási eljárás lezárását követő 10 napon belül kell kiállítani. (3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a kiállított igazolás két példányát az állományilletékes parancsnoknak, egy példányát az igényjogosultnak küldi meg. Az állományilletékes parancsnoknak megküldött példányokhoz csatolni kell a költségtérítés megállapítására irányuló kérelmet és a jogosultságot megalapozó okiratokat. Az igazolás további egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtott iratok másolataival együtt megőrzi, és lakásügyi okmányként kezeli. (4) A költségtérítés folyósítása során egyebekben a részleges lakásfelújítási átalány folyósítására vonatkozó eljárási rendet kell megfelelően alkalmazni. A lakásbérlet megszűnéséhez és a jogcím nélküli lakáshasználathoz kapcsolódó rendelkezések 30. § (1) A HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének megszűnését, megszüntetését, illetve az arról történő tudomásszerzést követően a helyi lakásgazdálkodási szerv a jogcím nélküli lakáshasználat megállapítása iránt haladéktalanul intézkedik. (2) A lakásbérlet megszűnését követően az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás visszavételekor a volt bérlőtől (használótól) igazolást kell kérni arról, hogy közüzemi szolgáltatóval (szolgáltatókkal) szemben tartozása nem áll fenn. Minderről a helyi lakásgazdálkodási szervnek a lakásbérlet, illetve a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésével összefüggő eljárás keretében a volt bérlőt (használót) figyelmeztetnie kell. (3) Amennyiben a volt bérlőnek (használónak) közüzemi tartozása áll fent, vagy a (2) bekezdés szerinti igazolást nem mutatta be, e tényt a lakás-visszavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 31. § (1) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli lakáshasználat keletkezésének a napjától, így különösen a bérleti szerződés megszűnésétől kezdődően kell megállapítani. (2) Az önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölési jogú lakás használati díjának a lakbért meghaladó összegét, az állami tulajdonú HM kezelésű lakások lakbéreit és használati díjait a HM KPÜ HM Infrastrukturális Ügynökség Központi 10023002-01786536 kincstári elszámolási számlájára kell folyósíttatni. A fizetés módjáról – a számlaszám pontos megjelölésével – az R.-ben előírt értesítésben kell tájékoztatni a bérbeadót. (3) Az (1)–(2) bekezdésekben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló használati díj vonatkozásában is. (4) Az R.-ben foglalt csökkentett mértékű lakáshasználati díj megállapításához be kell kérni a jogcím nélküli lakáshasználó haderő átalakítással vagy átszervezéssel összefüggő személyügyi parancsát (határozatát). A lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezések 32. § (1) Az állami tulajdonú HM-rendelkezésű és a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló szerződés a következőket tartalmazza: a) a szerződés megkötésének helyét és időpontját, b) a felek (képviselőik) megnevezését, címét (székhelyét) és személyi azonosító adatait, c) a szerződés tárgyát képező lakás adatait (cím, szobaszám, alapterület, komfortfokozat) és tulajdoni, kezelői jellegét, d) a lakásbérleti szerződés pontos megjelölését és az annak megszüntetésére vonatkozó egybehangzó akaratnyilvánítást, e) a lakás kiürítésének és visszaadásának határidejét (év, hó, nap) és az arra vonatkozó bérlői kötelezettségvállalást vagy, ha az már megtörtént, a pontos dátummal megjelölt tényszerű megállapítást, f) a lakásbérlet megszűnésével összefüggő pénzügyi elszámolást, g) a lakás műszaki állapotára vonatkozó megállapításokat, és a felek ezzel összefüggő – a lakásbérleti szerződésen és a jogszabályon alapuló – kötelezettségeit, illetve azok vállalását a teljesítés határidejével, h) másik, vagy ugyanannak a lakásnak az R. alapján történő bérbeadása esetén az arra való utalást. (2) Ha a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésekor a felek az R. alapján kiürítési vagy cseretérítésben is megállapodnak, a szerződésnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell: a) a bérlő adóazonosító jelét, b) a térítés jogcímét és összegét, c) a térítés kifizetésének módját és feltételeit, d) a szerződés tárgyát képező lakással összefüggő, a honvédelmi szervvel szemben fennálló bérlői tartozásnak a térítés összegéből történő kiegyenlítésére (levonására) vonatkozó kikötést, továbbá e) azt a feltételt, hogy a megállapodáshoz a területi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulása szükséges, aki a térítés összegét – számítási hiba vagy elírás esetén – módosíthatja. (3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlővel a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló szerződésben a megkötés időpontjától számított 6 hónapnál hosszabb kiürítési és visszaadási határidőben nem állapodhat meg. (4) Önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás, valamint nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérletének a bérbeadó és a bérlő közös megegyezésével történő megszüntetése esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv – a 34. §-ban foglaltak kivételével – a kiürítési vagy cseretérítés vonatkozásában külön szerződésben állapodik meg. Ilyen esetben a térítési megállapodásnak a (2) bekezdés a)–e) pontjaiban foglaltakra kell kiterjednie, továbbá utalni kell a bérletet megszüntető szerződésre, melyet a megállapodáshoz csatolni kell. 33. § (1) A lakásbérletet közös megegyezéssel megszüntető, három példányban elkészített szerződés egy-egy példányát a bérlő és az illetékes helyi lakóházkezelő szerv kapja meg. Ha a bérlet megszüntetésére térítés kikötésével kerül sor, további 4 példányt kell készíteni, amelyeket meg kell küldeni a hozzájárulásra jogosult szervhez. A szerződéshez csatolni kell a megszüntetett lakásbérleti szerződést, és a lakás visszaadásáról szóló igazolást. (2) Ha a térítésről a felek a 32. § (4) bekezdése szerint állapodnak meg, a megállapodást 5 példányban kell elkészíteni, amelyből 4 példányt a területi lakásgazdálkodási szervhez kell hozzájárulásra megküldeni a megszüntetett lakásbérleti szerződés, a lakás visszaadásáról szóló igazolás, valamint a bérbeadó és bérlő közötti, a bérletet megszüntető szerződés csatolásával. 34. § Ha az önkormányzati tulajdonú ismételten gyakorolható HM bérlőkiválasztási jogú lakás bérleti szerződésének megszüntetésekor a bérbeadó és a bérlő pénzbeli térítésben is megállapodott, a bérlő részére kifizetett összegnek a helyi önkormányzat javára történő visszatérítése iránt – a helyi lakásgazdálkodási szerv által felterjesztett megállapodás alapján – a területi lakásgazdálkodási szerv intézkedik. 35. § A kiürítési és cseretérítést a lakásnak a lakbér szempontjából figyelembe vett alapterülete és az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásra az R.-ben megállapított lakbérmérték alapján kell kiszámítani. A lakás ettől eltérő tényleges bérének mértékét – ideértve a bérbeadó által megállapított lakbércsökkentő és -növelő tényezőket – nem lehet figyelembe venni. 36. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a kiürítési és cseretérítés R.-ben megállapított feltételeinek fennállását vizsgálni és dokumentálni köteles. (2) A szerződés alapján a kiürítési vagy cseretérítés kifizetésére a megszüntetett bérlet tárgyát képező lakás tényleges kiürítését és visszaadását követően kerülhet sor. A területi lakásgazdálkodási szerv a szerződéshez adott hozzájárulással egyidejűleg, vagy ha a lakás visszaadására utóbb kerül sor, az azt tanúsító igazolás beérkezésétől számított 15 napon belül intézkedik a térítés kifizetésére, amelyről a jogosultat írásban értesíti. (3) Ha a felek az R.-ben foglaltak alapján magántulajdonú lakás építéséhez kapcsolódóan a bérleti szerződés megszüntetését követően ugyanazon HM-rendelkezésű lakás 6 hónap meghatározott időtartamú bérbeadásában állapodtak meg, a térítés kifizetésére az épülő magántulajdonú lakás 80%-os készültségi fokát az illetékes építésügyi hatóság által igazoló irat beérkezését követő 15 napon belül kerülhet sor. A lakásbérlet bérbeadói felmondással történő megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezések 37. § (1) A bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szervnek a lakásbérleti szerződés felmondását megalapozó, jogszabályban vagy szerződésben előírt egyéb lényeges kötelezettségszegésnek kell tekinteni különösen, ha a bérlő a) a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő kötelezettségét (például a közüzemi szolgáltatási szerződés megkötését, szolgáltatási díjak megfizetését) nem teljesíti; b) a bérleményt életvitelszerűen nem használja, illetve abból a bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szerv tájékoztatása nélkül tartósan, legalább 2 hónapot meghaladó időtartamra kiköltözik; c) külön jogszabályban előírt lakcím-bejelentési vagy az utazási költségtérítéssel kapcsolatban a 13. § (1) bekezdés g) pontjában megállapított igazolási kötelezettségét elmulasztja. (2) Amennyiben – különösen a közüzemi szolgáltató hivatalos megkeresésére – a helyi lakásgazdálkodási szerv megállapítja, hogy a bérlő a közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló díjfizetési kötelezettségét elmulasztotta, a tudomásra jutástól számított 10 napon belül – a lakásbérleti szerződés felmondására való figyelmeztetéssel és határidő kitűzésével – felszólítja a teljesítés igazolására. (3) A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlő fogyasztói kötelezettsége teljesítésének igazolására 30 napnál hosszabb határidőt nem adhat. Igazolásként a közüzemi szolgáltató teljesítésről szóló igazolása, részletfizetési kedvezmény esetén a fogyasztó és a közüzemi szolgáltató között létrejött megállapodás eredeti vagy másolati példánya fogadható el. A teljesítési határidőn túl, de a bérleti szerződés felmondása előtt benyújtott igazolást a helyi lakásgazdálkodási szerv elfogadhatja. (4) Ha a bérlő az (1) és (3) bekezdésben felsorolt kötelezettségének bérbeadói felszólítás ellenére sem tesz eleget, a helyi lakásgazdálkodási szerv a lakástörvény 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogcímen a lakástörvény 25. § (2) bekezdésben meghatározott eljárás keretében a bérleti szerződést az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül felmondhatja. (5) Ha a HM mint vagyonkezelő jogszabály alapján fennálló helytállási kötelezettsége keretében a bérlő mint fogyasztó által felhalmozott díjtartozás összege a közüzemi szolgáltató részére megfizetésre került, a bérleti szerződés felmondásától nem lehet eltekinteni. A tartozást a helytállási kötelezettség alapján megfizető honvédelmi szervnek a helyi lakásgazdálkodási szerv bérleti szerződés felmondása érdekében történő értesítésén túl – a honvédelmi szervezetek jogi képviseletének rendjéről szóló HM utasítás alapján – kezdeményeznie kell a lakásügyi, lakhatástámogatási perekben a HM képviseletében eljáró honvédelmi szervnél a pénzkövetelés visszatérítésére, behajtására irányuló jogi eljárás megindítását is. (6) A (4) bekezdés szerinti bérbeadói felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. (7) A bérleti szerződés jogszerű felmondását érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az adós bérlő a felmondási idő alatt a díjtartozását teljes egészében megfizeti. Ez esetben a helyi lakásgazdálkodási szerv a felmondást egy alkalommal visszavonhatja. (8) A megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó esetében az (1)–(6) bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy – az R.-ben foglaltakat figyelembe véve – a bérleti szerződés felmondása helyett megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli használatot kell megállapítani. 38. § (1) A bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szervnek a lakástörvény 25. § (4) bekezdése szerinti felmondást megalapozó oknak kell tekinteni különösen, ha a bérlő a) az R.-ben foglaltak megsértésével a bérleményét más személy részére bérbe adja; b) más testi épségét, egészségét, vagyonát szándékosan sértő vagy veszélyeztető magatartást folytat. (2) A lakásbérleti szerződés az (1) bekezdésben a) pontjában foglalt esetben a lakástörvény 24. § (1) bekezdés b) pontja, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a lakástörvény 24. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogcímen, külön felszólítás nélkül is felmondható. 39. § (1) Az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérlőjének a 37. § (1) bekezdés, illetve a 38. § (1) bekezdés szerinti magatartása tudomására jutása esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérleti szerződés felmondását a bérbeadó önkormányzati szervnél kezdeményezi. (2) A 37–38. §-okban és az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló vonatkozásában is. 40. § (1) Ha a helyi lakóházkezelő szerv az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakásra fennálló bérleti szerződés felmondására okot adó nemteljesítést, mulasztást vagy magatartást észlel, arról – a lakbér és szolgáltatási díj nemfizetése esetén a hátralék kimutatásával – haladéktalanul írásban értesíti az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet. (2) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője az értesítést követően a lakástörvény 25. §-ában foglaltak szerint köteles eljárni. (3) Ha a bérlő a lakást felmondásra nem üríti ki, a felmondási határidő lejártával a kiürítés iránt haladéktalanul intézkedni kell. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerint kell eljárni a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakások esetében is azzal, hogy a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérbeadói intézkedések megtételéről tájékoztatni köteles a magánbefektetőt vagy annak képviselőjét. (5) A nem honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás szolgáltatásidíj-fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén e tényről és a szükséges intézkedések megtételéről a helyi lakásgazdálkodási szerv tájékoztatni köteles a magánbefektetőt vagy annak bérbeadásra jogosult képviselőjét. A lakásbérlet bérlő halálával történő megszűnéséhez kapcsolódó feladatok 41. § (1) Ha az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakás vagy a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződése a bérlő halálával szűnik meg, és a lakásban nem marad hátra megfelelő elhelyezésre vagy a bérleti jog folytatására jogosult, illetve olyan személy, akinek a lakást bérbe kell adni, a helyi lakásgazdálkodási szerv köteles az elhunyt bérlő örökösét határidő megszabásával felszólítani az ingóságok elszállítására és a lakás kiürítésére. A határidőt a körülményekre tekintettel kell megszabni oly módon, hogy az 60 napnál kevesebb nem lehet. (2) Az (1) bekezdés szerinti felszólításban tájékoztatni kell az örököst arról, hogy a megszabott határidőig mindazokat a lakás fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos költségeket, melyek egyébként a bérlőt terhelnék, neki kell megfizetnie, és a lakás berendezési tárgyainak bérleményleltár szerinti meglétéért felelősséggel tartozik. A határidő lejárta után e költségeken felül, havonta a lakbér összegének megfelelő lakáshasználati díjat is meg kell fizetnie. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a határidő lejárta után az örökös költségére és veszélyére a bérbeadó az ingóságokat arra alkalmas helyiségben raktározhatja. (3) Ha az örökös személye vagy a tartózkodási helye ismeretlen, a lakást – a kezelő szerv képviselőjének jelenlétében, jegyzőkönyv felvételével – le kell pecsételni, és az illetékes gyámhatóságtól eseti gondnok kirendelését kell kérni. Így kell eljárni akkor is, ha az örökös személye nem egyértelmű. (4) Ha a lakásban lévő ingóságokat a helyi lakásgazdálkodási szerv raktárba szállítja, az eljárás lefolytatásáról a helyi lakóházkezelő szerv képviselőjének részvételével, két tanú jelenlétében leltárjegyzőkönyvet kell felvenni. A tároló helyiséget le kell pecsételni. (5) Ha az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű vagy nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérlete a bérlő halálával szűnik meg, és abban nem marad hátra más személy, a helyi lakásgazdálkodási szerv figyelemmel kíséri a bérbeadó intézkedéseit, vagy azokat kezdeményezi, illetve szükség szerint azokban együttműködik. (6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a HM-rendelkezésű lakás jogcím nélküli használójának elhalálozása esetében is. 42. § (1) Ha a bérlő halála után az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásban, illetve a honvédelmi szerv által bérbe adott magánberuházásból létesített HM-rendelkezésű lakásban a bérleti jog folytatására jogosult, vagy olyan személy marad hátra, akinek a lakást bérbe kell adni, a bérleti szerződés megkötéséről haladéktalanul, de legkésőbb e tény tudomásra jutásától számított 30 napon belül gondoskodni kell. E rendelkezést kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölésű, vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú, továbbá a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánberuházásból létesített lakás esetén is. (2) Ha a bérlő halála után a vállalkozói HM-rendelkezésű lakásban olyan személy marad hátra, aki állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás esetében az R. szerint a bérleti jog folytatására vagy egyébként a lakás bérbe adására tarthatna igényt, a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul, de legkésőbb e tény tudomásra jutásától számított 30 napon belül intézkedik a megfelelő elhelyezés vagy a kiürítési térítésben történő megállapodás érdekében. A jogcím nélküli lakáshasználathoz kapcsolódó feladatok 43. § (1) Ha a bérlet megszűnését követően jogcím nélküli lakáshasználat keletkezett, a jogcím nélküli lakáshasználatról – e tény tudomásra jutásától számított 30 napon belül – a helyi lakásgazdálkodási szerv írásban értesíti a volt bérlőt vagy a lakásban hátramaradt, hátrahagyott személyt, továbbá állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás esetén a helyi lakóházkezelő szervet. Az értesítést önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás esetén meg kell küldeni az illetékes önkormányzatnak vagy az önkormányzati vagyonkezelőnek (bérbeadónak), magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás esetén a magánbefektetőnek vagy képviselőjének. (2) A jogcím nélküli lakáshasználatról szóló értesítés tartalmazza: a) a jogcím nélkül használt lakás adatait (cím, szobaszám, alapterület, komfortfokozat) és tulajdoni jellegét (tulajdonos és kezelő), b) a lakásbérleti szerződés megszűnésének okát (a megfelelő jogszabályhely pontos megjelölésével) és időpontját (év, hó, nap), c) a jogcím nélküli hasz …