← Magyarország

26/2010. (II. 26.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról.

Röviden

Ez az utasítás a Honvédelmi Minisztérium (HM) által nyújtott lakhatási támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátását szabályozza, meghatározva a támogatások igénylésének és elbírálásának módját, valamint az érintett szervek feladatait.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

26/

  1. (II. 26.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló
  2. évi CV. törvény
  3. §

(1)bekezdés f) pontja és a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/
  1. (XII. 29.) HM rendelet
  2. §-a alapján a következő utasítást adom ki: Általános rendelkezések
  3. §
(1)Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervek), az általuk megalakított lakásbizottságokra, továbbá a lakóházkezelő szervekre. Amennyiben az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások, személygépkocsi-tároló helyiségek (állóhelyek) és szállók fenntartása, üzemeltetése hadrenden kívüli szervezettel megkötött szolgáltatási szerződés keretében történik, a helyi lakóházkezelő szervek részére megállapított feladatokat és követelményeket a szolgáltatóval szemben a vele kötött szolgáltatási szerződésben kell érvényre juttatni.
(2)Az utasítás alkalmazásában a honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony (a továbbiakban: alkalmazotti jogviszony) alatt a hivatásos vagy szerződéses szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, illetőleg munkavállalói jogviszonyt kell érteni.
(3)Az utasítás alkalmazásában
  1. a)HM központi pénzügyi és számviteli szerv a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség,
  2. b)illetményszámfejtő szerv a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség Illetményszámfejtő, Adó- és Járulékelszámoló Igazgatóság,
  3. c)HM központi lakásgazdálkodási szerv a HM Védelemgazdasági Főosztály,
  4. d)területi lakásgazdálkodási szerv a HM Infrastrukturális Ügynökség,
  5. e)területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége a HM Infrastrukturális Ügynökség Lakhatás Támogató Osztály,
  6. f)helyi lakásgazdálkodási szerv az önálló lakásgazdálkodást folytató, a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendeletben (a továbbiakban: R.) kijelölt helyőrség-parancsnokság, Budapesten a HM Infrastrukturális Ügynökség Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály,
  7. g)lakóházkezelő az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakóépületek (lakások) és nem lakáscélú helyiségek tekintetében az üzemeltetési, fenntartási, karbahelyezési feladatokat ellátó szerv,
  8. h)vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv a HM Infrastrukturális Ügynökség. A lakások és helyiségek hasznosításához kapcsolódó rendelkezések 2. §
(1)HM-rendelkezésű lakás (lakóépület) lakásgazdálkodási körbe vonására vagy abból történő kivonására, lakás vezetői lakássá minősítésére és e minősítés megszüntetésére, továbbá lakás más célú hasznosítására és annak megszüntetésére a helyi lakásgazdálkodási szerv tesz javaslatot.
(2)A magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás (lakóépület) lakásgazdálkodási körbe vonásáról szóló döntés meghozatalával egyidejűleg a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás alapján közli a helyi lakásgazdálkodási szervvel
  1. a)a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás R. szerinti minősítését,
  2. b)a bérbeadói, illetve a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jogkör gyakorlásának módját és annak jogosultját,
  3. c)az elhelyezési célú megállapodás tartamát, illetve a lejárat utáni jogkövetkezményeket,
  4. d)a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás R. szerinti minősítése alapján a lakásjuttatás rendjét, továbbá az ahhoz kapcsolódó egyéb lakhatási támogatási szabályok alkalmazhatóságát, a bérlő részére történő elidegenítés feltételeit, továbbá
  5. e)azt, hogy az elhelyezési célú megállapodás kiterjed-e a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás időszakos felújítására, illetve a honvédelmi szerv ennek teljesítésére kötött-e üzemeltetési, vállalkozási szerződést.
(3)Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás munkakörhöz kötött jellegűvé minősítésére, és e minősítés megszüntetésére a helyi lakásgazdálkodási szerv tesz javaslatot. Amennyiben a lakás munkakörhöz rendelése az R. szerinti Szolgáltató vagy helyi lakóházkezelő szerv alkalmazottjának az R.-ben meghatározott házfelügyelői, gondnoki feladatai ellátásához szükséges, a javaslatot a Szolgáltató kezdeményezésére a területi lakásgazdálkodási szerv útján kell megtenni.
(4)Az
(1)és
(3)bekezdés szerinti javaslatot részletes, a döntéshez szükséges információkat is tartalmazó indokolással kell ellátni. A javaslathoz csatolni kell a lakásra (lakóépületre), vezetői lakás esetén a személyi jogállásra is vonatkozó dokumentumokat is.
(5)Az
(1)–
(4)bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a szálló, szállóférőhely, személygépkocsi-tároló helyiség és állóhely (a továbbiakban együtt: személygépkocsi-tároló) vonatkozásában is. A HM-rendelkezésű lakásra való jogosultság megállapításához és az igénylés rendjéhez kapcsolódó rendelkezések 3. §
(1)A szerződéses tiszt és tiszthelyettes HM-rendelkezésű lakás iránti igényének elbírálása során a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben (a továbbiakban: Hjt.) meghatározott időtartamú szolgálat vállalásának tényéről igazolásként
  1. a)a szolgálati viszony létesítéséről vagy meghosszabbításáról szóló állományba vételi okmány (parancs vagy szerződés) másolata, továbbá
  2. b)a kérelmezőnek két tanú aláírásával igazolt és az állományilletékes parancsnok (vezető) által ellenjegyzett (tudomásul vett) nyilatkozata fogadható el.
(2)Az
(1)bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat akkor fogadható el, ha tartalmazza, hogy az igénylő szolgálati viszonyát a 10. év eléréséig egyoldalúan nem szünteti meg, és szerződésének azt megelőző lejárata esetén a meghosszabbításra irányuló kérelmét a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint benyújtja. Az igazolás az igénylés mellékletét képezi, elmulasztása esetén a kérelmezőt hiánypótlásra kell felszólítani.
(3)Az
(1)–
(2)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a szerződéses tiszt, tiszthelyettes által lakáscélú munkáltatói kölcsön, lakbértámogatás, lakásüzemeltetési hozzájárulás és albérletidíj-hozzájárulás iránt benyújtott kérelem elbírálása során is. 4. §
(1)A HM-rendelkezésű lakás iránt benyújtott kérelem elbírálása és a lakhelyül választott település szolgálati (munka)hely vonzáskörzetébe tartozásának vizsgálata során a közforgalmú tömegközlekedési eszköznek a lakóhely szerinti településen lévő utolsó és a szolgálati hely szerinti településen lévő első megállóhelye közti utazási időt kell figyelembe venni. Amennyiben a szolgálati hely a lakóhelyről csak átszállással közelíthető meg, az utazás időtartamának megállapítása során a közbeeső várakozási (átszállási) időt is figyelembe kell venni.
(2)Amennyiben valamelyik tömegközlekedési eszköz egyes járatai egymástól eltérő menetidővel közlekednek, annak a menetidejét lehet figyelembe venni, amelyikkel a szolgálati hely vagy munkahely (a továbbiakban együtt: szolgálati hely) szerinti település az általános szolgálati (munka)rendhez igazodóan elérhető. Nem lehet figyelembe venni az időszakosan – kizárólag ünnepnapokon, vagy pihenő- és munkaszüneti napokon, meghatározott munkanapokon vagy az év meghatározott időszakában – közlekedő, illetve kifejezetten a honvédelmi szerv állományának tagjait külön megállapodás alapján a szolgálati és lakóhelye között szállító (szolgálati) járatokat.
(3)Az
(1)–
(2)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vissza nem térítendő juttatás, munkáltatói kölcsön és albérletidíj-hozzájárulás iránt benyújtott kérelmek elbírálása során is. 5. §
(1)A másik lakás juttatásában részesülő bérlőt a lakás elfogadásakor nyilatkoztatni kell az általa vagy házastársa, élettársa által bérelt HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének megszüntetéséről, vagy annak vállalásáról.
(2)Ha a bérlő meglévő lakása önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás, a bérlői nyilatkozat úgy is elfogadható, ha a bérbeadó a bérlő felmondását elfogadja. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás esetében is. 6. §
(1)Az önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkiválasztási jogának megszerzéséről a helyi lakásgazdálkodási szerv köt megállapodást, azonban visszterhes (lakás vagy pénzbeli térítés ellenében) megállapodást csak a központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével köthet. A javaslatot a területi lakásgazdálkodási szerv útján kell a HM központi lakásgazdálkodási szervhez felterjeszteni. Engedélyezés esetén a pénzbeli ellenszolgáltatás teljesítésére a területi lakásgazdálkodási szerv intézkedik.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú személygépkocsi-tároló bérlőkiválasztási jogának megszerzése tekintetében is. 7. §
(1)Az R.-nek a HM-rendelkezésű lakás juttatását kizáró rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha
  1. a)az állami vagy önkormányzati tulajdonú (a továbbiakban együtt: köztulajdonú) lakást megvásárló személy utóbb a HM rendelkezése alá vonható bérlakást szerez, és azt ajánlja fel másik HM-rendelkezésű lakás juttatása ellenében,
  2. b)a kölcsöntámogatásban részesített személy kölcsöntartozását már kiegyenlítette.
(2)A HM-rendelkezésű lakás juttatását kizáró jogszabályi rendelkezés hatálya alóli felmentést kérelmező, a haderő-átalakítás, átszervezés, továbbá diszlokálás következtében áthelyezett személy részére e tényt az állományilletékes parancsnok igazolja.
(3)A HM-rendelkezésű lakás juttatását kizáró jogszabályi rendelkezés hatálya alóli felmentéssel egyidejűleg a lakásjuttatás jellegét az R. szabályai szerint határozatlan vagy határozott időtartamra, illetve a nevesített feltétel bekövetkezéséig szólóan kell meghatározni.
(4)A felmentési kérelem elbírálásáról a kérelmezőt a HM Központi Lakásbizottság, illetve a helyőrségi, vagy a budapesti keretgazda-lakásbizottság titkára 30 napon belül írásban értesíti. Az értesítés tartalmazza az ügyben eljárt bizottság pontos megnevezését, döntésének időpontját, illetve az átruházott elnöki hatáskörben történt elbírálásra való utalást. Felmentés esetén közölni kell a lakásigénylés benyújtásának módját, valamint az igény teljesítésére szólóan a lakásjuttatás jellegét és esetleges pénzügyi feltételeit.
(5)A felmentési eljárásban a bizottság csak kellően alátámasztott és megindokolt kérelem tárgyában hozhat döntést. A megalapozott bizottsági döntés meghozatalához a kérelmezőtől az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és körülményeket tartalmazó iratokat be kell kérni.
(6)Amennyiben az R. vonatkozó szabályai értelmében a bizottsági döntést más szerv véleményezési, javaslattételi eljárásának kell megelőznie vagy ilyen eljárás lefolytatása egyéb okból indokolt, annak lezárásáig és a vélemény, javaslat beérkezéséig az ügyben érdemi döntés nem hozható. E tekintetben előzetes eljárásnak kell tekinteni az illetékes hadkiegészítő parancsnokság vagy toborzó- és érdekvédelmi iroda (központ) által, illetve – a rehabilitált személyek lakásjuttatása vonatkozásában – az HM Rehabilitációs Bizottság által lefolytatott vizsgálatot. 8. §
(1)A méltányolható lakásigény megállapítása során az R.-ben megjelölt tartós betegségről az állami gyógyintézet szakorvosa által kiadott igazolást lehet elfogadni.
(2)A lakásigény mértékének megállapításához kapcsolódóan meghatározott beosztásokat az állományilletékes személyügyi szerv igazolása, a tudományos minősítést az arra jogosult honvédelmi szerv igazolása alapján lehet figyelembe venni. 9. §
(1)A lakásigénylő lapot a valóságnak megfelelően kell kitölteni, az állományilletékes parancsnok vagy munkahelyi vezető (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok) érdemi javaslatát tartalmazó záradékokkal kell ellátni. Az R. szerint HM-rendelkezésű lakásra jogosult nyugállományú katona özvegy és túlélő élettárs lakásigénylő lapját a lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság látja el az érdemi javaslatot tartalmazó záradékkal.
(2)Ha az igénylőnek abban a lakásgazdálkodási körzetben, ahol lakást kér, nincs lakása, a lakásigénylő lapját az állandó vagy előző lakóhelye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv záradékolja, amely tartalmazza:
  1. a)az igénylő meglévő lakásának adatait, tulajdoni jellegét,
  2. b)lakáshasználatának jogcímét,
  3. c)a lakásban együttlakók számát, rokonsági fokát,
  4. d)köztulajdonú lakás esetén az annak elidegeníthetőségével, illetve megvásárolhatóságával kapcsolatos közlést,
  5. e)korábbi lakáshasználata jogcímét és megszűnésének okát, időpontját,
  6. f)az igényjogosultságot esetleg kizáró okot. A lakásigények nyilvántartásához, besorolásához és a lakáselosztáshoz kapcsolódó rendelkezések 10. §
(1)A lakásigénylést a helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtást – Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottság általi megküldést – követően haladéktalanul ellenőrzi. A hiányosan vagy helytelenül kitöltött, záradékolt igénylőlapot legkésőbb 15 napon belül hiánypótlásra visszaküldi az igénylőnek. A záradékok pótlása, kiegészítése iránt az illetékes parancsnok vagy szerv közvetlen megkeresésével maga is intézkedhet, amelyről az igénylőt tájékoztatja.
(2)Ha a lakásigénylő a maga vagy a vele együttlakók személyi körülményeire, egészségi állapotára, továbbá a meglévő lakása állapotára – így különösen annak egészségre ártalmasságára, lakhatást gátló vagy kizáró műszaki állapotára –, valamint olyan egyéb tényre és körülményre hivatkozik, amelyeket az elbírálásánál kér figyelembe venni, azt a dokumentáltan igazolt mértékig lehet értékelni és elfogadni.
(3)A lakásigénylés benyújtását – Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottság általi megküldést – követő 15 napon belül a helyi lakásgazdálkodási szerv írásban hívja fel a kérelmezőt a megfelelő igazolás becsatolására. A felhívás azt is tartalmazza, hogy az igazolás elmulasztása esetén a hivatkozott tény, körülmény nem vehető figyelembe.
(4)Ha a HM-rendelkezésű lakás juttatásának valamely előfeltétele hiányzik, vagy a lakásjuttatás kizáró, korlátozó ok áll fent, a helyi lakásgazdálkodási szerv arról az igénylőlap visszaküldésével 30 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt. A tájékoztatás tartalmazza a felmentés lehetőségére és kérelmezésének módjára, vagy az időleges kizáró rendelkezés hatálya alóli mentesülés időpontjára vonatkozó közlést is.
(5)A próbaidejét töltő hivatásos katona lakásigénylését nyilvántartásba kell venni, de besorolni csak a hivatásos katona véglegesítését követően lehet.
(6)A lakásigénylés benyújtása szempontjából:
  1. a)a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetői az e funkciót ellátó HM főosztály vezetője és annak szervezetszerű helyettese, valamint a lakhatástámogatási feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője és annak helyettese,
  2. b)a területi lakásgazdálkodási szerv vezetői a szervezet vezetője (parancsnoka), annak szervezetszerű helyettesei,
  3. c)a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységének, illetve a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv vezetői a szervezeti egységek vezetői és azok helyettesei. 11. §
(1)Az éves lakáselosztási tervben a központi feladatok végrehajtására szolgáló lakáskeretet akkor kell képezni, ha azt a HM központi lakásgazdálkodási szerv – a miniszter vagy a HM Honvéd Vezérkar főnöke intézkedésében (parancsában) meghatározott feladat alapján – előírta. A HM központi lakásgazdálkodási szerv által zárolt lakásokat (helyiségeket) e keretbe tartozónak kell tekinteni.
(2)A tartalék keretet az esedékes vezetőváltásokra, valamint az előre nem tervezhető eseményekre kell képezni. Előre nem tervezhető esemény különösen a természeti katasztrófa és műszaki okok miatt megsemmisült vagy lakhatatlanná vált lakás lakóinak elhelyezése.
(3)Az intézményes lakásgazdálkodási feladatok ellátására szolgáló keretet a munkakörhöz kötött, valamint a lakásfelajánlók és a jogcím nélküli lakáshasználók részére tervezett (csere)lakásokból kell képezni.
(4)Pótbesorolást csak akkor lehet alkalmazni, ha a tárgyévben legalább 10 olyan személy nyújtja be a lakásigénylését, akinek áthelyezését az R. szerint a haderő-átalakítással (átszervezéssel) összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni.
(5)A személy szerinti elosztásra vonatkozó helyőrségi (fővárosi keretgazda) lakásbizottsági döntés alapján juttatni kívánt HM-rendelkezésű lakás elfogadásáról vagy visszautasításáról 15 napos határidővel írásban kell nyilatkoztatni a lakásigénylőt. A megtett nyilatkozat egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul megküldi az igénylő állományilletékes parancsnokának, továbbá Budapesten az illetékes fővárosi keretgazda-lakásbizottságnak. A nyilatkozattétel megtagadását vagy indokolatlan elmulasztását a felajánlott lakás visszautasításának kell tekinteni. 12. § A fővárosi keretgazda-lakásbizottság személyi javaslatához csatolni kell a lakásjuttatásban részesített igénylők felülvizsgált lakásigénylő lapjait, az ahhoz kapcsolódó minden dokumentumot (igazolások, levelek), és a bizottsági hatáskörben megadott felmentést tanúsító iratot. A bérlő kijelöléséhez és kiválasztásához kapcsolódó rendelkezések 13. §
(1)A bérlőkijelölésről szóló értesítés tartalmazza:
  1. a)a lakásjuttatás jogcímét (igénylés, felajánlás, jogcím nélküli elhelyezés stb.),
  2. b)a kijelölt bérlő(társ) személyét azonosító adatokat (neve, születési helye, időpontja, anyja neve, lakcíme),
  3. c)a bérlőkijelöléssel érintett lakás adatait (szobaszám, alapterület, komfortfokozat), tulajdoni jellegét (milyen tulajdonú és kezelésű) és a bérbeadására jogosult szerv, szervezet megnevezését,
  4. d)a kijelölt bérlővel együtt költöző személyek nevét, rokonsági fokát és személyi azonosító adataikat,
  5. e)a részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot,
  6. f)a lakás bérbeadásának különös feltételeit,
  7. g)a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, külön jogszabályban meghatározott lakcím-bejelentési kötelezettség teljesítésérnek és a juttatott HM-rendelkezésű lakástól eltérően bejelentett lakó vagy tartózkodási helyről történő napi munkába járáshoz vagy az arra történő hétvégi hazautazáshoz a honvédelmi szervtől kapott utazási költségtérítés megszüntetésének igazolására történő felhívást, valamint az elmulasztás jogkövetkezményeire történő utalást,
  8. h)a lakás rendeltetésszerű használatát szolgáló közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő, a bérlőt terhelő fogyasztói kötelezettségeket, beleértve a távfűtéses állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásban a távhőszolgáltatásával összefüggő, külön jogszabályban meghatározott fogyasztói kötelezettségeket,
  9. i)a lakásbérleti szerződés megkötésének előfeltételére, helyére és időpontjára, valamint a szükséges (bemutatandó vagy becsatolandó) iratokra vonatkozó közlést.
(2)A bérlőkijelölésről szóló értesítésben a lakás bérbeadásának különös feltételei körében meg kell határozni:
  1. a)a bérlet jellegét (határozatlan, vagy pontos dátummal megjelölt határozott időtartam, továbbá a nevesített feltétel bekövetkezéséig szólóan),
  2. b)a hozzátartozók befogadásának,
  3. c)a magánszemélyek közötti lakáscsere,
  4. d)a tartási szerződés,
  5. e)az albérletbe adás,
  6. f)a lakás esetleges megvásárlásának,
  7. g)a lakás esetleges átalakításának, korszerűsítésének,
  8. h)a bérlet megszűnésének esetére vonatkozóan a bérleti jog folytatásának, a térítéseknek, valamint a jogcím nélküli elhelyezésének a feltételeit.
(3)A bérlőkijelölési joggal érintett önkormányzati tulajdonú lakás esetén az
(1)bekezdés h) pontjában, valamint a
(2)bekezdés g) pontjában foglaltakat, illetőleg a bérlőkiválasztási joggal érintett önkormányzati tulajdonú lakás esetén a
(2)bekezdés b), d),
  1. e)és
  2. g)pontjaiban foglaltakat, valamint a
  3. h)pont szerinti bérletijog-folytatás feltételeinek előírását nem lehet alkalmazni. E szerint kell eljárni a vállalkozói HM-rendelkezésű lakás és nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánberuházásból létesített HM-rendelkezésű lakás bérlőkijelölése esetén is.
(4)Ha az az
(1)bekezdés e) pontjában, valamint a
(2)bekezdés c)–e) pontjaiban foglaltakat az R. kizárja, arra a bérlőkijelölésről szóló értesítésben utalni kell.
(5)Önkormányzati tulajdonú, továbbá nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás esetében a bérlőkijelölésről, illetőleg a bérlőkiválasztásról szóló értesítésben fel kell hívni a bérbeadót arra, hogy az abban meghatározott feltételeket a lakásbérleti szerződésben kösse ki. 14. §
(1)A HM-rendelkezésű lakás bérlőkiválasztási jogának meghatározott időtartamú megszerzése iránti kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv érdemi javaslata alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv terjeszti elő döntésre a miniszternek. Engedélyezés esetén a visszterhes megállapodást – az engedély tartalma szerint – a területi lakásgazdálkodási szerv köti meg a bérlőkiválasztási jogot szerződő féllel.
(2)A kezelési tevékenységhez szükséges állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlőkiválasztási jogának elismerésére vonatkozó kérelmet a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) a helyi lakásgazdálkodási szerv egyetértésével, a területi lakásgazdálkodási szerv útján nyújthatja be a HM központi lakásgazdálkodási szervhez.
(3)A
(2)bekezdés szerint kiadott engedély alapján a bérlőkiválasztási jog elismeréséről szóló megállapodást a területi lakásgazdálkodási szerv köti meg a helyi lakóházkezelő szervvel (Szolgáltatóval). A megállapodásban a lakásbérleti szerződés megszűnése után visszamaradó volt bérlő elhelyezésére csak abban az esetben vállalható kötelezettség, ha a volt bérlő az MH elhelyezési szolgálatának átalakítása során az MH alkalmazásából közvetlenül került a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) alkalmazásába, és az azzal fennálló munkaviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg. Ez utóbbi tényről a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) köteles nyilatkozni.
(4)Az
(1)–
(3)bekezdés alapján kötött megállapodás a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének jóváhagyásával lép hatályba.
  1. § A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőkijelölésről, illetőleg bérlőkiválasztásról szóló értesítés egy példányát haladéktalanul megküldi a lakásjuttatásban részesült személy állományilletékes parancsnokának. A lakásbérlet létrejöttéhez kapcsolódó rendelkezések
  2. §
(1)Az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének tartalmaznia kell minden lényeges feltételt, így különösen:
  1. a)a szerződés megkötésének helyét és időpontját,
  2. b)a szerződést megkötő felek nevét (megnevezését) szerződési pozícióját, címét (székhelyét), a bérlő személyi azonosító adatait,
  3. c)a bérbeadás időtartamát (határozatlan vagy megjelölt határidőig) vagy feltételének megnevezését,
  4. d)a bérlővel együtt beköltöző személyek megnevezését, személyi azonosító adataikat és lakáshasználatuk jogcímét,
  5. e)a lakás birtokba adásának tényét, vagy ha arra nem a szerződéskötéssel egyidejűleg kerül sor, annak időpontját,
  6. f)a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmasságára vonatkozó megállapításokat,
  7. g)a bérbe adott lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,
  8. h)a kert és a melléképületek használatának feltételeit,
  9. i)a lakbért és a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díját, fizetésük módját, továbbá a fizetés rendszeres határnapját,
  10. j)lakás rendeltetésszerű használatával összefüggő közüzemi szolgáltatások igénybevételére és a díjfizetésére vonatkozó, a bérlőt terhelő fogyasztói kötelezettségeket,
  11. k)a bérlő külön jogszabályban meghatározott lakcím-bejelentési és az utazási költségtérítéssel kapcsolatban a 13. §
(1)bekezdés
  1. g)pontjában megállapított igazolási kötelezettséget,
  2. l)a bérlemény ideiglenes, legalább 2 hónapot meghaladó használatának szüneteltetése (a lakás ideiglenes elhagyása) esetén a bérlőnek a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségét,
  3. m)a bérbeadói hozzájárulások körét,
  4. n)a bérlet megszűnése esetére vonatkozó bérlői és bérbeadói kötelezettségeket.
(2)A bérleti szerződésben az
(1)bekezdés j)–n) pontjaiban foglaltak megsértését a bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szerv részéről lényeges szerződésszegésként kell kikötni.
(3)A távfűtéses állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásra a bérleti szerződés kizárólag akkor köthető meg, ha a bérlőül kijelölt személy a távhőszolgáltatásról szóló törvényben előírt, a díjfizető személyében bekövetkezett változásról szóló együttes kérelmet aláírja.
(4)A lakásberendezéseket bérleményleltárban kell felvenni, és azt a szerződéshez mellékletként csatolni kell. Erre a szerződésben utalni kell.
(5)A lakás birtokba adásával egyidejűleg az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a szerződéshez kell mellékletként csatolni.
(6)A lakásbérleti szerződést a
(4)–
(5)bekezdés szerinti mellékletekkel együtt 4 példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy példányt a bérlőnek, a bérlő állományilletékes parancsnokának és a helyi lakóházkezelő szervnek kell átadni (megküldeni). Budapest helyőrségben a lakásbérleti szerződésből további egy példányt kell készíteni, amelyet az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak kell megküldeni. Bérlőtársak esetén a szerződést annyi példányban kell elkészíteni, hogy minden bérlő kapjon egy példányt. 17. §
(1)A házfelügyelői vagy gondnoki lakásra történt bérlőkiválasztás esetében a lakásbérleti szerződésben a szerződés megszűnése esetére a lakásban visszamaradó személyek elhelyezésére vonatkozóan ki kell kötni a 14. §
(3)bekezdésében megállapított feltételt.
(2)Amennyiben a lakásbérleti szerződés módosítása vagy új bérleti szerződés megkötése a bérlő állományviszonyában bekövetkezett változás miatt szükséges, a bérbeadásról a helyi lakásgazdálkodási szerv külön lakásigénylés benyújtása nélkül gondoskodik. A részleges lakásfelújítási átalány megállapításához és folyósításához kapcsolódó rendelkezések 18. §
(1)A részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot a helyi lakásgazdálkodási szerv hivatalból állapítja meg, és a bérlőkijelölésről szóló értesítésben közli az érintettel.
(2)A bérlőkijelölésről szóló értesítésben meg kell jelölni az átalány
(3)–
(5)bekezdés szerint nyújtható legmagasabb mértékét és azt, hogy az átalány csak az R.-ben elismert költségekről szóló számlák benyújtását követően, a 21. § szerinti igazolás alapján folyósítható.
(3)A részleges lakásfelújítási átalány mértékének számítási alapja: 6500 Ft/m2.
(4)A részleges lakásfelújítási átalány összege az R.-ben elismert költségek számlával igazolt mértéke, de nem haladhatja meg a lakás alapterületének és a
(3)bekezdésben meghatározott átalány mértékének szorzatát (m2 x Ft/m2) vagy a 3 méter belmagasságot meghaladó lakás esetében e szorzat 10%-kal növelt összegét.
(5)A lakás alapterületét az R. lakbérmegállapításra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni. 19. §
(1)A lakást egészében felújítottnak kell tekinteni, ha az az elvégzett építési-szerelési munkák eredményeként az eredetit megközelítő újszerű műszaki állapotban van.
(2)A lakást részlegesen felújítottnak kell tekinteni, ha az a falburkolatok és nyílászárók festése, tapétázása, és mázolása, valamint a parketta védőkezelése, szőnyegpadló kitisztítása következtében új vagy újszerű állapotban van.
(3)Az
(1)–
(2)bekezdésekben meghatározott műszaki állapot igazolásaként a helyi lakóházkezelő szerv, illetőleg az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakásra nézve az önkormányzati bérbeadó szerv nyilatkozata fogadható el.
(4)Amennyiben az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérlője az önkormányzat bérbeadó szervének
(3)bekezdés szerinti nyilatkozatát vitatja, a bérlő kérelmére a helyi lakásgazdálkodási szerv a helyi lakóházkezelő szervvel együttműködve a lakás tényleges műszaki állapotát helyszíni vizsgálat keretében a részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultság szempontjából felmérheti. Ugyanígy kell eljárni, ha az önkormányzati bérbeadó szerv a műszaki állapot igazolását megtagadja.
(5)Ha a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás időszakos felújítására is kiterjed, vagy ennek teljesítésére a honvédelmi szerv üzemeltetési, vállalkozási szerződést kötött, ennek a magánbefektető általi teljesítését a területi lakásgazdálkodási szerv ellenőrzi.
(6)Amennyiben a magánbefektető a területi lakásgazdálkodási szerv felhívására a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakásnak az
(1)vagy
(2)bekezdésben foglaltaknak megfelelő műszaki tartalmú felújítását nem teljesítette, akkor a hivatásos vagy szerződéses katona részére a részleges lakásfelújítási átalány – amennyiben az R.-ben meghatározott egyéb feltételek fennállnak – megállapítható. Ha a magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérbeadásra került, a részleges lakásfelújítási átalányra vonatkozó megállapítását a helyi lakásgazdálkodási szerv nyilatkozata pótolja. 20. §
(1)Nem tekinthető az R. szerinti első lakásjuttatásnak, ha a hivatásos katona
  1. a)az általa jogcím nélkül használt HM-rendelkezésű lakást, vagy annak visszaadásával egyidejűleg másik HM-rendelkezésű lakást kap bérletbe;
  2. b)a lakásigénylése alapján juttatott HM-rendelkezésű lakás bérletét a vele együtt lakó és költöző házastársa (élettársa) bérleményét képező HM-rendelkezésű lakás bérletének megszüntetése, illetve visszaadásának feltételével kapja meg;
  3. c)az R.-ben foglaltak alapján szétköltöztetés céljából kap másik HM-rendelkezésű lakást, függetlenül attól, hogy a visszaadásra kerülő közös lakásban bérlőként, bérlőtársként vagy használóként lakott;
  4. d)az R.-ben foglalt, lakásjuttatást kizáró rendelkezés hatálya alóli felmentést vagy mentesülést követően kap ismételten HM-rendelkezésű lakást;
  5. e)garzonházi elhelyezést kap.
(2)A műszaki okokból lakhatatlanná vált lakásból történő kiköltöztetés jogcímén a részleges lakásfelújítási átalány akkor állapítható meg, ha a HM-rendelkezésű lakás műszaki okok miatti lakhatatlanságát az illetékes építésügyi hatóság megállapította. 21. §
(1)A részleges lakásfelújítási átalány kifizetéséhez a lakás fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolást a jogosult által az R.-ben meghatározott költségekről kiállított számlák benyújtásától számított 10 napon belül állítja ki.
(2)Az átalány összegének megállapítása szempontjából az állományilletékes honvédelmi szerv nevére és címére kiállított számla vehető figyelembe.
(3)A helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolást 4 példányban, az 1. számú melléklet szerinti tartalommal állítja ki.
(4)Az igazolás állományilletékes parancsnok részére szóló példányához csatolni kell a részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot megalapozó okiratokat. A 19. §
(6)bekezdésében foglalt esetben az igazoláshoz csatolni kell a területi lakásgazdálkodási szervnek a kötelezettség teljesítésére történő felhívását vagy annak másolati példányát is.
(5)A helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolás két példányát az ahhoz csatolt okiratokkal együtt az állományilletékes parancsnok részére, egy példányát az igényjogosult részére küldi meg. Az igazolás további egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv az átalányra való jogosultságot megalapozó okiratokkal együtt megőrzi, és lakásügyi okmányként kezeli. 22. §
(1)A részleges lakásfelújítási átalány folyósításához kiállított igazolás részére megküldött példányait a HM központi pénzügyi és számviteli szerv gazdálkodástámogató és -ellátó pénzügyi referatúrája, illetve az önálló pénzügyi és számviteli szerv (a továbbiakban együtt: pénzügyi referatúra) az ellenjegyzést követően az állományilletékes parancsnokhoz továbbítja.
(2)Az állományilletékes parancsnok (vezető) parancsban (határozatban) intézkedik a részleges lakásfelújítási átalány folyósítására.
(3)A pénzügyi referatúra a parancs (határozat) kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül – az igazolás egy ellenjegyzett példányának és a parancs (határozat) vagy kivonatának megküldésével egyidejűleg – kezdeményezi az átalány folyósítását. Az igazolás másik ellenjegyzett példányát és a folyósítást elrendelő parancs (határozat) vagy kivonatának további egy példányát a jogosult pénzügyi (személyi) gyűjtőjében kell elhelyezni.
(4)A részleges lakásfelújítási átalányt az illetményszámfejtő szerv a pénzbeli juttatások folyósításának szabályairól szóló HM utasítás rendelkezései alapján folyósítja. A folyósított átalányról név szerinti analitikus nyilvántartást vezet, melyhez csatolja a hozzá beérkezett parancs (határozat) vagy annak kivonatos és a helyi lakásgazdálkodási szerv által kiállított igazolás példányát. A lakásbérlettel összefüggő jogok és kötelezettségek gyakorlásához kapcsolódó rendelkezések 23. §
(1)A bérbeadó (kezelő) a lakás visszaadásakor nem állapíthat meg a bérlő (használó) terhére kötelezettséget, ha a lakás állapota megfelelő. Megfelelőnek kell tekinteni a lakás állapotát, ha
  1. a)a lakásberendezési tárgyak bérleményleltár szerint hiánytalanul megvannak, rendeltetésszerű használatra alkalmasak, a falfelületek, továbbá a burkolatok sérülésmentesek, rendeltetésellenes használat nyomait nem viselik, és
  2. b)a lakástörvény 13. §
(1)bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek a bérlő (használó) eleget tett.
(2)Ha a lakásburkolatok, a nyílászárók és a lakásberendezések bármelyike rendeltetésszerű használatra alkalmatlan műszaki állapotban van, azok kijavítását, cseréjét, vagy annak költségeit a bérlő (használó) terhére kell megállapítani.
(3)A műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból véglegesen kiköltöztetett bérlőtől (használótól) kizárólag a lakásberendezési tárgyak bérleményleltár szerinti meglétét lehet megkövetelni. A távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásokhoz kapcsolódó feladatok 24. §
(1)A távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérbeadása esetén a 16. §
(3)bekezdésben megjelölt kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv mint a vagyonkezelő bérbeadóként eljáró képviselője az általa és a bérlőül kijelölt személy által történt aláírást követően haladéktalanul megküldi a helyi lakóházkezelő szerv részére. A helyi lakóházkezelő szerv a lakás birtokba adását követően a kérelmet a lakás átadás-átvételi (birtokbaadási) jegyzőkönyv egy másolati példányával együtt továbbítja a területileg illetékes távhőszolgáltató (képviselője) részére.
(2)A távhőszolgáltatással ellátott állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás volt bérlőtől, jogcím nélküli lakáshasználótól való visszavételét (birtokba vételét) követően a helyi lakóházkezelő szervnek az
(1)bekezdés szerinti kérelmet a díjfizető Szolgáltató képviseletében alá kell írnia, s azt haladéktalanul a helyi lakásgazdálkodási szerv részére meg kell küldenie. A kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv a vagyonkezelő bérbeadói képviselőjeként történt aláírást követően haladéktalanul visszaküldi a helyi lakóházkezelő szervnek. A helyi lakóházkezelő szerv a lakás visszavételét követően a kérelmet az átadás-átvételi (birtokbaadási) jegyzőkönyv egy (másolati) példányával együtt megküldi a területileg illetékes távhőszolgáltató (képviselője) részére.
(3)A
(2)bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni az állami tulajdonba és HM vagyonkezelésébe kerülő üres lakás esetében is. Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások korszerűsítéshez kapcsolódó rendelkezések 25. §
(1)A határozatlan időtartamra vagy a honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig bérbe adott állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás kizárólag komfortfokozatot növelő korszerűsítésének költségeit a területi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével a bérbeadó átvállalhatja.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti engedély megadására a kezelő és a bérbeadó együttesen tehet javaslatot, melynek során a műszakilag indokolt és a bérlő által benyújtott költségvetés alapján elfogadott munkák költségei csak akkor vállalhatók át, ha a finanszírozáshoz szükséges költségvetési fedezet biztosított.
(3)A korszerűsítési költségek átvállalásáról szóló megállapodást az
(1)bekezdés szerinti engedélyben meghatározott tartalommal a bérbeadó köti meg a bérlővel. A megállapodásban az átvállalt költségek megtérítésére legfeljebb 3 évre szóló kamatmentes részletfizetés is kiköthető.
(4)A korszerűsítési munkák elvégzéséről és annak költségeiről a kezelő köteles írásban nyilatkozni a bérbeadónak.
(5)A megállapodás és a kezelői nyilatkozat alapján az átvállalt korszerűsítési költségek megtérítéséről a területi lakásgazdálkodási szerv gondoskodik. Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőt a
(3)bekezdésben megállapított részletfizetés következtében költségtérítés illeti meg, a hátralékos összeget a bérlő részére egy összegben kell kifizetni. A bérbeadói hozzájárulásokhoz kapcsolódó rendelkezések 26. §
(1)Ha az állami tulajdonú lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a helyi lakásgazdálkodási szerv a hozzájárulást megadja, a megkötött megállapodás egy példányát a helyi lakóházkezelő szervnek kell átadni. A lakás bővítésére vonatkozó megállapodást a vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv köthet a bérlővel.
(2)Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű lakóépületben több lakást szolgáló berendezés létesítéséhez vagy a bérlet keretében használt berendezés bővítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha a létesítés teljes költségét a kérelmező bérlők – a bérbeszámítás jogának fenntartásával – vállalják, annak tudomásulvételével, hogy a berendezés állami tulajdonba és HM vagyonkezelésbe kerül. A feltételek vállalásáról a kérelmezőket előzetesen nyilatkoztatni kell.
(3)A megadott hozzájárulásban további feltételként kell megszabni azt, hogy a kivitelezésre külön megállapodás alapján kerülhet sor. A hozzájárulásban közölni kell továbbá a bérlő(k) 100%-os bérbeszámítási jogosultságát.
(4)A vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv a megállapodást a bérlőkkel vagy azok meghatalmazott képviselőjével a bérbeadói hozzájárulás és a lakóházkezelő szerv véleménye alapján köti meg. A megállapodásban rögzíteni kell a létesítés műszaki tartalmát és bekerülési költségét, valamint megfizetésének és a lakbérbe történő beszámításának feltételeit.
(5)A létesítmény kivitelezése akkor kezdődhet meg, illetve arra a vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv akkor köthet vállalkozási szerződést, ha a létesítési költséget a bérlők megfizették.
(6)A berendezések üzembe helyezésével egyidejűleg a bérbeszámítás tételes kimutatásával és a használat feltételeinek közlésével a vagyonkezelői feladatokat ellátó HM szerv haladéktalanul kezdeményezi a lakásbérleti szerződés(ek) módosítását. A lakás-karbantartási költségtérítés megállapításával összefüggő rendelkezések 27. §
(1)A lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságot és annak mértékét az igénylő (új) szolgálati helye szerinti illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv útján benyújtott kérelemre az állományilletékes parancsnok állapítja meg.
(2)A kérelemnek az igénylő személyi azonosító adatai mellett tartalmaznia kell a bérbeadó részére visszaadott lakás adatait, így különösen a lakás címét, szobaszámát, komfortfokozatát.
(3)A kérelemhez csatolni kell:
  1. a)a szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés tényét igazoló okiratot (parancs, határozat vagy az illetékes személyügyi szerv igazolása);
  2. b)a visszaadott lakásra fennállott (megszüntetett) lakásbérleti szerződést vagy annak hiteles másolatát;
  3. c)a lakás visszaadása során készült és annak belmagasságát, műszaki állapotát, valamint a lakást visszaadó bérlő terhére meghatározott hiányosságokat részletesen tartalmazó – a bérbeadó vagy képviselője által aláírt – eredeti jegyzőkönyvet;
  4. d)a lakás-visszavételi jegyzőkönyvben meghatározott munkák elvégzéséről szóló, a felszámított általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegét is tartalmazó, a bérbeadó vagy képviselője által kiadott eredeti számlát vagy számlákat.
(4)Több számla esetén a kérelemhez számlaösszesítő-kimutatást kell csatolni, amely tartalmazza a számlakibocsátó megnevezését, a számla keltét, számát, nettó és bruttó összegét, illetve az áfa összegét.
(5)Amennyiben a karbantartási (karbahelyezési) munkákat a bérlő végeztette el, a kiállított számlákhoz csatolni kell a bérbeadó vagy képviselője által készített, a munkák elvégzéséről szóló tanúsítványt is.
(6)A lakás-karbantartási költségtérítés szempontjából állományilletékes honvédelmi szerv nevére és címére kiállított számla vehető figyelembe. 28. §
(1)A lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságot az igénylő szolgálati helye szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelemhez csatolt okiratok alapján, a kérelem benyújtását követő 15 munkanapon belül a helyi lakóházkezelő szerv bevonásával megvizsgálja és nyilatkozik a jogosultsági feltételek fennállásáról. Ennek keretében megállapítja, mely munkák fogadhatók el a lakás-karbantartási költségtérítés szempontjából, s a rendelkezésére álló számlák alapján javaslatot tesz a költségtérítés összegére.
(2)Amennyiben a rendelkezésre álló okiratok nem elegendőek a lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultságról szóló igazolás kiállításához, a helyi lakásgazdálkodási szerv az igénylőt határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. A helyi lakásgazdálkodási szerv a jogosultság megállapítása során bevonhatja a visszaadott lakás fekvés szerint illetékes bérbeadóját, lakóházkezelőjét is. 29. §
(1)Amennyiben a lakás-karbantartási költségtérítésre való jogosultság kétséget kizáróan megállapítható, arról a helyi lakásgazdálkodási szerv a 2. számú melléklet szerinti tartalommal, 4 példányban igazolást állít ki.
(2)Az igazolást a hiánytalan kérelem beérkezését, amennyiben az nem volt teljes körű, úgy a hiánypótlási eljárás lezárását követő 10 napon belül kell kiállítani.
(3)A helyi lakásgazdálkodási szerv a kiállított igazolás két példányát az állományilletékes parancsnoknak, egy példányát az igényjogosultnak küldi meg. Az állományilletékes parancsnoknak megküldött példányokhoz csatolni kell a költségtérítés megállapítására irányuló kérelmet és a jogosultságot megalapozó okiratokat. Az igazolás további egy példányát a helyi lakásgazdálkodási szerv a benyújtott iratok másolataival együtt megőrzi, és lakásügyi okmányként kezeli.
(4)A költségtérítés folyósítása során egyebekben a részleges lakásfelújítási átalány folyósítására vonatkozó eljárási rendet kell megfelelően alkalmazni. A lakásbérlet megszűnéséhez és a jogcím nélküli lakáshasználathoz kapcsolódó rendelkezések 30. §
(1)A HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének megszűnését, megszüntetését, illetve az arról történő tudomásszerzést követően a helyi lakásgazdálkodási szerv a jogcím nélküli lakáshasználat megállapítása iránt haladéktalanul intézkedik.
(2)A lakásbérlet megszűnését követően az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás visszavételekor a volt bérlőtől (használótól) igazolást kell kérni arról, hogy közüzemi szolgáltatóval (szolgáltatókkal) szemben tartozása nem áll fenn. Minderről a helyi lakásgazdálkodási szervnek a lakásbérlet, illetve a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésével összefüggő eljárás keretében a volt bérlőt (használót) figyelmeztetnie kell.
(3)Amennyiben a volt bérlőnek (használónak) közüzemi tartozása áll fent, vagy a
(2)bekezdés szerinti igazolást nem mutatta be, e tényt a lakás-visszavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 31. §
(1)A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli lakáshasználat keletkezésének a napjától, így különösen a bérleti szerződés megszűnésétől kezdődően kell megállapítani.
(2)Az önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölési jogú lakás használati díjának a lakbért meghaladó összegét, az állami tulajdonú HM kezelésű lakások lakbéreit és használati díjait a HM KPÜ HM Infrastrukturális Ügynökség Központi 10023002-01786536 kincstári elszámolási számlájára kell folyósíttatni. A fizetés módjáról – a számlaszám pontos megjelölésével – az R.-ben előírt értesítésben kell tájékoztatni a bérbeadót.
(3)Az
(1)–
(2)bekezdésekben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló használati díj vonatkozásában is.
(4)Az R.-ben foglalt csökkentett mértékű lakáshasználati díj megállapításához be kell kérni a jogcím nélküli lakáshasználó haderő átalakítással vagy átszervezéssel összefüggő személyügyi parancsát (határozatát). A lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezések 32. §
(1)Az állami tulajdonú HM-rendelkezésű és a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló szerződés a következőket tartalmazza:
  1. a)a szerződés megkötésének helyét és időpontját,
  2. b)a felek (képviselőik) megnevezését, címét (székhelyét) és személyi azonosító adatait,
  3. c)a szerződés tárgyát képező lakás adatait (cím, szobaszám, alapterület, komfortfokozat) és tulajdoni, kezelői jellegét,
  4. d)a lakásbérleti szerződés pontos megjelölését és az annak megszüntetésére vonatkozó egybehangzó akaratnyilvánítást,
  5. e)a lakás kiürítésének és visszaadásának határidejét (év, hó, nap) és az arra vonatkozó bérlői kötelezettségvállalást vagy, ha az már megtörtént, a pontos dátummal megjelölt tényszerű megállapítást,
  6. f)a lakásbérlet megszűnésével összefüggő pénzügyi elszámolást,
  7. g)a lakás műszaki állapotára vonatkozó megállapításokat, és a felek ezzel összefüggő – a lakásbérleti szerződésen és a jogszabályon alapuló – kötelezettségeit, illetve azok vállalását a teljesítés határidejével,
  8. h)másik, vagy ugyanannak a lakásnak az R. alapján történő bérbeadása esetén az arra való utalást.
(2)Ha a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésekor a felek az R. alapján kiürítési vagy cseretérítésben is megállapodnak, a szerződésnek az
(1)bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:
  1. a)a bérlő adóazonosító jelét,
  2. b)a térítés jogcímét és összegét,
  3. c)a térítés kifizetésének módját és feltételeit,
  4. d)a szerződés tárgyát képező lakással összefüggő, a honvédelmi szervvel szemben fennálló bérlői tartozásnak a térítés összegéből történő kiegyenlítésére (levonására) vonatkozó kikötést, továbbá
  5. e)azt a feltételt, hogy a megállapodáshoz a területi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulása szükséges, aki a térítés összegét – számítási hiba vagy elírás esetén – módosíthatja.
(3)A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlővel a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló szerződésben a megkötés időpontjától számított 6 hónapnál hosszabb kiürítési és visszaadási határidőben nem állapodhat meg.
(4)Önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás, valamint nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérletének a bérbeadó és a bérlő közös megegyezésével történő megszüntetése esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv – a 34. §-ban foglaltak kivételével – a kiürítési vagy cseretérítés vonatkozásában külön szerződésben állapodik meg. Ilyen esetben a térítési megállapodásnak a
(2)bekezdés a)–e) pontjaiban foglaltakra kell kiterjednie, továbbá utalni kell a bérletet megszüntető szerződésre, melyet a megállapodáshoz csatolni kell. 33. §
(1)A lakásbérletet közös megegyezéssel megszüntető, három példányban elkészített szerződés egy-egy példányát a bérlő és az illetékes helyi lakóházkezelő szerv kapja meg. Ha a bérlet megszüntetésére térítés kikötésével kerül sor, további 4 példányt kell készíteni, amelyeket meg kell küldeni a hozzájárulásra jogosult szervhez. A szerződéshez csatolni kell a megszüntetett lakásbérleti szerződést, és a lakás visszaadásáról szóló igazolást.
(2)Ha a térítésről a felek a 32. §
(4)bekezdése szerint állapodnak meg, a megállapodást 5 példányban kell elkészíteni, amelyből 4 példányt a területi lakásgazdálkodási szervhez kell hozzájárulásra megküldeni a megszüntetett lakásbérleti szerződés, a lakás visszaadásáról szóló igazolás, valamint a bérbeadó és bérlő közötti, a bérletet megszüntető szerződés csatolásával.
  1. § Ha az önkormányzati tulajdonú ismételten gyakorolható HM bérlőkiválasztási jogú lakás bérleti szerződésének megszüntetésekor a bérbeadó és a bérlő pénzbeli térítésben is megállapodott, a bérlő részére kifizetett összegnek a helyi önkormányzat javára történő visszatérítése iránt – a helyi lakásgazdálkodási szerv által felterjesztett megállapodás alapján – a területi lakásgazdálkodási szerv intézkedik.
  2. § A kiürítési és cseretérítést a lakásnak a lakbér szempontjából figyelembe vett alapterülete és az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásra az R.-ben megállapított lakbérmérték alapján kell kiszámítani. A lakás ettől eltérő tényleges bérének mértékét – ideértve a bérbeadó által megállapított lakbércsökkentő és -növelő tényezőket – nem lehet figyelembe venni.
  3. §
(1)A helyi lakásgazdálkodási szerv a kiürítési és cseretérítés R.-ben megállapított feltételeinek fennállását vizsgálni és dokumentálni köteles.
(2)A szerződés alapján a kiürítési vagy cseretérítés kifizetésére a megszüntetett bérlet tárgyát képező lakás tényleges kiürítését és visszaadását követően kerülhet sor. A területi lakásgazdálkodási szerv a szerződéshez adott hozzájárulással egyidejűleg, vagy ha a lakás visszaadására utóbb kerül sor, az azt tanúsító igazolás beérkezésétől számított 15 napon belül intézkedik a térítés kifizetésére, amelyről a jogosultat írásban értesíti.
(3)Ha a felek az R.-ben foglaltak alapján magántulajdonú lakás építéséhez kapcsolódóan a bérleti szerződés megszüntetését követően ugyanazon HM-rendelkezésű lakás 6 hónap meghatározott időtartamú bérbeadásában állapodtak meg, a térítés kifizetésére az épülő magántulajdonú lakás 80%-os készültségi fokát az illetékes építésügyi hatóság által igazoló irat beérkezését követő 15 napon belül kerülhet sor. A lakásbérlet bérbeadói felmondással történő megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezések 37. §
(1)A bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szervnek a lakásbérleti szerződés felmondását megalapozó, jogszabályban vagy szerződésben előírt egyéb lényeges kötelezettségszegésnek kell tekinteni különösen, ha a bérlő
  1. a)a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő kötelezettségét (például a közüzemi szolgáltatási szerződés megkötését, szolgáltatási díjak megfizetését) nem teljesíti;
  2. b)a bérleményt életvitelszerűen nem használja, illetve abból a bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szerv tájékoztatása nélkül tartósan, legalább 2 hónapot meghaladó időtartamra kiköltözik;
  3. c)külön jogszabályban előírt lakcím-bejelentési vagy az utazási költségtérítéssel kapcsolatban a 13. §
(1)bekezdés g) pontjában megállapított igazolási kötelezettségét elmulasztja.
(2)Amennyiben – különösen a közüzemi szolgáltató hivatalos megkeresésére – a helyi lakásgazdálkodási szerv megállapítja, hogy a bérlő a közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló díjfizetési kötelezettségét elmulasztotta, a tudomásra jutástól számított 10 napon belül – a lakásbérleti szerződés felmondására való figyelmeztetéssel és határidő kitűzésével – felszólítja a teljesítés igazolására.
(3)A helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlő fogyasztói kötelezettsége teljesítésének igazolására 30 napnál hosszabb határidőt nem adhat. Igazolásként a közüzemi szolgáltató teljesítésről szóló igazolása, részletfizetési kedvezmény esetén a fogyasztó és a közüzemi szolgáltató között létrejött megállapodás eredeti vagy másolati példánya fogadható el. A teljesítési határidőn túl, de a bérleti szerződés felmondása előtt benyújtott igazolást a helyi lakásgazdálkodási szerv elfogadhatja.
(4)Ha a bérlő az
(1)és
(3)bekezdésben felsorolt kötelezettségének bérbeadói felszólítás ellenére sem tesz eleget, a helyi lakásgazdálkodási szerv a lakástörvény 24. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti jogcímen a lakástörvény 25. §
(2)bekezdésben meghatározott eljárás keretében a bérleti szerződést az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül felmondhatja.
(5)Ha a HM mint vagyonkezelő jogszabály alapján fennálló helytállási kötelezettsége keretében a bérlő mint fogyasztó által felhalmozott díjtartozás összege a közüzemi szolgáltató részére megfizetésre került, a bérleti szerződés felmondásától nem lehet eltekinteni. A tartozást a helytállási kötelezettség alapján megfizető honvédelmi szervnek a helyi lakásgazdálkodási szerv bérleti szerződés felmondása érdekében történő értesítésén túl – a honvédelmi szervezetek jogi képviseletének rendjéről szóló HM utasítás alapján – kezdeményeznie kell a lakásügyi, lakhatástámogatási perekben a HM képviseletében eljáró honvédelmi szervnél a pénzkövetelés visszatérítésére, behajtására irányuló jogi eljárás megindítását is.
(6)A
(4)bekezdés szerinti bérbeadói felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat.
(7)A bérleti szerződés jogszerű felmondását érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az adós bérlő a felmondási idő alatt a díjtartozását teljes egészében megfizeti. Ez esetben a helyi lakásgazdálkodási szerv a felmondást egy alkalommal visszavonhatja.
(8)A megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó esetében az
(1)–
(6)bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy – az R.-ben foglaltakat figyelembe véve – a bérleti szerződés felmondása helyett megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli használatot kell megállapítani. 38. §
(1)A bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szervnek a lakástörvény 25. §
(4)bekezdése szerinti felmondást megalapozó oknak kell tekinteni különösen, ha a bérlő
  1. a)az R.-ben foglaltak megsértésével a bérleményét más személy részére bérbe adja;
  2. b)más testi épségét, egészségét, vagyonát szándékosan sértő vagy veszélyeztető magatartást folytat.
(2)A lakásbérleti szerződés az
(1)bekezdésben a) pontjában foglalt esetben a lakástörvény 24. §
(1)bekezdés b) pontja, az
(1)bekezdés b) pontjában foglalt esetben a lakástörvény 24. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti jogcímen, külön felszólítás nélkül is felmondható. 39. §
(1)Az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérlőjének a 37. §
(1)bekezdés, illetve a 38. §
(1)bekezdés szerinti magatartása tudomására jutása esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérleti szerződés felmondását a bérbeadó önkormányzati szervnél kezdeményezi.
(2)A 37–38. §-okban és az
(1)bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló vonatkozásában is. 40. §
(1)Ha a helyi lakóházkezelő szerv az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakásra fennálló bérleti szerződés felmondására okot adó nemteljesítést, mulasztást vagy magatartást észlel, arról – a lakbér és szolgáltatási díj nemfizetése esetén a hátralék kimutatásával – haladéktalanul írásban értesíti az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.
(2)A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője az értesítést követően a lakástörvény 25. §-ában foglaltak szerint köteles eljárni.
(3)Ha a bérlő a lakást felmondásra nem üríti ki, a felmondási határidő lejártával a kiürítés iránt haladéktalanul intézkedni kell.
(4)Az
(1)–
(3)bekezdés szerint kell eljárni a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakások esetében is azzal, hogy a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérbeadói intézkedések megtételéről tájékoztatni köteles a magánbefektetőt vagy annak képviselőjét.
(5)A nem honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás szolgáltatásidíj-fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén e tényről és a szükséges intézkedések megtételéről a helyi lakásgazdálkodási szerv tájékoztatni köteles a magánbefektetőt vagy annak bérbeadásra jogosult képviselőjét. A lakásbérlet bérlő halálával történő megszűnéséhez kapcsolódó feladatok 41. §
(1)Ha az állami tulajdonú HM-rendelkezésű lakás vagy a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérleti szerződése a bérlő halálával szűnik meg, és a lakásban nem marad hátra megfelelő elhelyezésre vagy a bérleti jog folytatására jogosult, illetve olyan személy, akinek a lakást bérbe kell adni, a helyi lakásgazdálkodási szerv köteles az elhunyt bérlő örökösét határidő megszabásával felszólítani az ingóságok elszállítására és a lakás kiürítésére. A határidőt a körülményekre tekintettel kell megszabni oly módon, hogy az 60 napnál kevesebb nem lehet.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti felszólításban tájékoztatni kell az örököst arról, hogy a megszabott határidőig mindazokat a lakás fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos költségeket, melyek egyébként a bérlőt terhelnék, neki kell megfizetnie, és a lakás berendezési tárgyainak bérleményleltár szerinti meglétéért felelősséggel tartozik. A határidő lejárta után e költségeken felül, havonta a lakbér összegének megfelelő lakáshasználati díjat is meg kell fizetnie. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a határidő lejárta után az örökös költségére és veszélyére a bérbeadó az ingóságokat arra alkalmas helyiségben raktározhatja.
(3)Ha az örökös személye vagy a tartózkodási helye ismeretlen, a lakást – a kezelő szerv képviselőjének jelenlétében, jegyzőkönyv felvételével – le kell pecsételni, és az illetékes gyámhatóságtól eseti gondnok kirendelését kell kérni. Így kell eljárni akkor is, ha az örökös személye nem egyértelmű.
(4)Ha a lakásban lévő ingóságokat a helyi lakásgazdálkodási szerv raktárba szállítja, az eljárás lefolytatásáról a helyi lakóházkezelő szerv képviselőjének részvételével, két tanú jelenlétében leltárjegyzőkönyvet kell felvenni. A tároló helyiséget le kell pecsételni.
(5)Ha az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű vagy nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás bérlete a bérlő halálával szűnik meg, és abban nem marad hátra más személy, a helyi lakásgazdálkodási szerv figyelemmel kíséri a bérbeadó intézkedéseit, vagy azokat kezdeményezi, illetve szükség szerint azokban együttműködik.
(6)Az
(1)–
(5)bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a HM-rendelkezésű lakás jogcím nélküli használójának elhalálozása esetében is. 42. §
(1)Ha a bérlő halála után az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásban, illetve a honvédelmi szerv által bérbe adott magánberuházásból létesített HM-rendelkezésű lakásban a bérleti jog folytatására jogosult, vagy olyan személy marad hátra, akinek a lakást bérbe kell adni, a bérleti szerződés megkötéséről haladéktalanul, de legkésőbb e tény tudomásra jutásától számított 30 napon belül gondoskodni kell. E rendelkezést kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú HM bérlőkijelölésű, vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú, továbbá a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánberuházásból létesített lakás esetén is.
(2)Ha a bérlő halála után a vállalkozói HM-rendelkezésű lakásban olyan személy marad hátra, aki állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás esetében az R. szerint a bérleti jog folytatására vagy egyébként a lakás bérbe adására tarthatna igényt, a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul, de legkésőbb e tény tudomásra jutásától számított 30 napon belül intézkedik a megfelelő elhelyezés vagy a kiürítési térítésben történő megállapodás érdekében. A jogcím nélküli lakáshasználathoz kapcsolódó feladatok 43. §
(1)Ha a bérlet megszűnését követően jogcím nélküli lakáshasználat keletkezett, a jogcím nélküli lakáshasználatról – e tény tudomásra jutásától számított 30 napon belül – a helyi lakásgazdálkodási szerv írásban értesíti a volt bérlőt vagy a lakásban hátramaradt, hátrahagyott személyt, továbbá állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás esetén a helyi lakóházkezelő szervet. Az értesítést önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás esetén meg kell küldeni az illetékes önkormányzatnak vagy az önkormányzati vagyonkezelőnek (bérbeadónak), magánbefektetői HM-rendelkezésű lakás esetén a magánbefektetőnek vagy képviselőjének.
(2)A jogcím nélküli lakáshasználatról szóló értesítés tartalmazza:
  1. a)a jogcím nélkül használt lakás adatait (cím, szobaszám, alapterület, komfortfokozat) és tulajdoni jellegét (tulajdonos és kezelő),
  2. b)a lakásbérleti szerződés megszűnésének okát (a megfelelő jogszabályhely pontos megjelölésével) és időpontját (év, hó, nap),
  3. c)a jogcím nélküli használatra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, az utóbbi körben a lakáshasználati díjat,
  4. d)a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésének lehetőségeit, ideértve az R. szerinti kiürítési térítésben történő megállapodás lehetőségét is, az elhelyezési igényre vagy annak kizárására kiterjedő tájékoztatással,
  5. e)a megfelelő elhelyezés tervezett időpontját, vagy azonnali lehetőség esetén a cserelakás e címen történő felajánlását,
  6. f)elhelyezésre való jogosultság hiányában vagy vállalkozói HM-rendelkezésű lakás esetében az elhelyezésre való jogosultságtól függetlenül a lakás kiürítésére történő határidős felhívást,
  7. g)a 30. §
(2)bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését, továbbá h) vállalkozói HM-rendelkezésű lakás esetén az R. szerinti kompenzatív munkáltatói kölcsön és vissza nem térítendő juttatás igénylésének lehetőségéről szóló tájékoztatást is. 44. §
(1)A megfelelő elhelyezés címén történő cserelakás felajánlásakor a jogcím nélküli lakáshasználót 15 napos határidővel írásbeli válasznyilatkozat megtételére kell felhívni. A nyilatkozat elmulasztását a megfelelő elhelyezés visszautasításának kell tekinteni.
(2)Ha a jogcím nélküli lakáshasználó a felajánlott cserelakást nem fogadja el, a helyi lakásgazdálkodási szerv – a helyi lakásgazdálkodási érdek és a jogcím nélküli használó indokainak mérlegelésével – legfeljebb még egy lakást ajánlhat fel. Amennyiben a lakáshasználó azt sem fogadja el, az ügy peresítése iránt a helyi lakásgazdálkodási szerv 8 napon belül köteles intézkedni. 45. §
(1)A megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó esetében a lakás kiürítésének határidejét a körülmények figyelembevételével úgy kell megszabni, hogy az a jogcím nélküli lakáshasználat megállapításától számított 60 napnál kevesebb és 180 napnál több nem lehet. Meghatározott időtartamra létrejött bérleti szerződés megszűnése esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv 60 napnál hosszabb kiürítési határidőt nem állapíthat meg.
(2)Ha a határidő eredménytelenül jár le, és a lakáshasználó R. szerinti kivételes elhelyezése nem indokolt vagy nem lehetséges, a peresítés iránt 8 napon belül intézkedni kell. 46. §
(1)Ha a vállalkozói HM-rendelkezésű lakásra a honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony, de legfeljebb az elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig létrejött bérleti jog az elhelyezési célú megállapodás megszűnése miatt szűnt meg, a honvédelmi szerv állományába tartozó személy részére a másik megfelelő HM-rendelkezésű lakás bérbeadására intézményesített lakásjuttatás címén kerül sor. Ebben az esetben a másik lakás bérbeadására új lakásigénylés benyújtása nélkül a helyi lakásgazdálkodási szerv hivatalból intézkedik.
(2)Ha a helyi lakásgazdálkodási szerv üres, bérbe adható lakással nem rendelkezik, az erről szóló nyilatkozatban az érintettet tájékoztatni köteles a kompenzatív munkáltatói kölcsön és vissza nem térítendő juttatás igénylésének lehetőségéről is.
(3)Ha a bérleti jog az elhelyezési célú megállapodás megszűnése miatt szűnt meg, de a volt bérlő a magánbefektetővel vagy annak arra jogosult képviselőjével kötött megállapodás alapján a lakás további használatára szerzett jogosultságot, a lakás kiürítése iránt intézkedni nem kell. 47. §
(1)A helyi lakásgazdálkodási szerv és a jogcím nélküli lakáshasználó közötti kiürítési megállapodás a következőket tartalmazza:
  1. a)a megállapodás helyét és időpontját,
  2. b)a felek (és képviselők) megnevezését, címét (székhelyét), személyi azonosító adatait,
  3. c)a jogcím nélkül használt lakás adatait (cím, szobaszám, alapterület, komfortfokozat), tulajdoni és vagyonkezelői jellegét,
  4. d)a térítés jogcímét, összegét, kifizetésének módját és feltételeit,
  5. e)a jogcím nélkül használt lakás kiürítésének és visszaadásának határidejét, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást, vagy a jogcím nélkül használt lakás kiürítésének és visszaadásának pontos dátum megjelölésével történő megállapítását,
  6. f)a jogcím nélküli lakáshasználó arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas, megfelelő állapotban adja vissza, vagy ha az már megtörtént, e tény megállapítását,
  7. g)a felek közötti, a lakással kapcsolatos elszámolást, melynek körében a jogcím nélkül használt lakásra a honvédelmi szervvel fennálló tartozásnak a térítés összegéből történő kiegyenlítését (levonását) ki kell kötni,
  8. h)azt a feltételt, hogy a megállapodáshoz a területi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulása szükséges, aki a térítés összegét – elírás vagy számítási hiba esetén – módosíthatja.
(2)A jogcím nélkül használt lakás kiürítését és visszaadását tanúsító igazolást vagy jegyzőkönyvet a megállapodáshoz csatolni kell, illetve utólag meg kell küldeni a hozzájárulásra jogosult szervnek, amely a kifizetés iránt a beérkezést követő 15 napon belül intézkedik. Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakóingatlanban lévő helyiség hasznosításához kapcsolódó rendelkezések 48. §
(1)Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakóépületben lévő közös használatú helyiség más célra akkor hasznosítható, ha
  1. a)a hatályos építésügyi jogszabályok az építésigazgatási szempontból azonosnak minősülő új lakóépületben nem írják elő az adott rendeltetésű helyiség létesítését, és
  2. b)a helyiség használatára a bérlők írásbeli nyilatkozatukban nem tartanak igényt.
(2)A hasznosításhoz szükséges nyilvános pályáztatást az R. és ezen utasítás üres lakás és helyiség elidegenítésére vonatkozó pályáztatási rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell lebonyolítani, azzal az eltéréssel, hogy:
  1. a)az R.-nek a különböző kategóriákba tartozás figyelembevételére vonatkozó szabályait a pályáztatás során nem lehet alkalmazni, továbbá
  2. b)a pályázatot elbíráló bizottság tagjait és a tagok közül az elnököt a területi lakásgazdálkodási szerv vezetője választja ki úgy, hogy a bizottság egyik tagjának a helyi lakóházkezelő szerv képviselőjét jelöli. 49. §
(1)A bérbeadó, illetve a kezelő nem vállalhatja, hogy a helyiséget a bérlő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon kialakítja, felszereli és berendezi.
(2)Az önálló vízmérővel nem rendelkező helyiséget a bérbeadó csak akkor adhatja bérbe, ha a bérlő vállalja, hogy saját költségén mellékvízmérőt szereltet fel. 50. § Az írásba foglalt helyiségbérleti szerződés tartalmazza:
  1. a)a bérlő és bérbeadó megnevezését és azonosító adatait,
  2. b)a helyiség címét, alapterületét és a bérleti jogviszony tartamát (határozott, határozatlan időtartamú) vagy megszűnésének nevesített feltételét,
  3. c)a végezni kívánt tevékenység meghatározását,
  4. d)a profilváltásra vonatkozó kikötéseket,
  5. e)a helyiség albérletbe, továbbá más személy használatába adásának tilalmát,
  6. f)a helyiség(csoport) műszaki állapotát,
  7. g)a helyiség kialakításával, felújításával, karbantartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat,
  8. h)a bérleti és egyéb szolgáltatási díjak összegét, valamint azok fizetésére vonatkozó megállapodásokat,
  9. i)az esetleges kedvezmények pontos meghatározását,
  10. j)a bérleti és egyéb szolgáltatási díjak megváltoztatásának szabályait,
  11. k)a kötelezettségek elmulasztásából eredő jogkövetkezményeket,
  12. l)a bérleti szerződés megszüntetésére, felmondására vonatkozó szabályokat,
  13. m)a bérbeadó nyilatkozatát arról, hogy a bérlő milyen esetben tarthat igényt cserehelyiségre, illetve kártalanításra,
  14. n)a helyiség előtti terület takarítására, a szemét elszállítására vonatkozó bérlői kötelezettségeket,
  15. o)a bérleti szerződés lejárta után az esetleges előbérleti jogra vonatkozó feltételeket,
  16. p)a bérleti jogviszony megszűnése esetén a helyiség visszaadására vonatkozó megállapodásokat,
  17. r)a szükséges hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettségét,
  18. s)a bérleti jog szünetelésére vonatkozó megállapodásokat,
  19. t)jogvita esetén az illetékes bíróság megnevezését,
  20. u)az egyedi sajátosságokból eredő egyéb kikötéseket,
  21. v)a helyiség rendeltetésszerű használatával összefüggő közüzemi szolgáltatások igénybevételére és díjfizetésére vonatkozó, a bérlőt terhelő fogyasztói kötelezettségeket,
  22. z)a szerződés dátumát, a bérbeadó, a bérlő és a tanúk aláírását. 51. § A határozatlan időtartamra kötött helyiségbérleti szerződést a bérbeadó a lakástörvény 24. §
(1)bekezdés b), illetve
  1. d)pontjai alapján felmondja, ha a bérlő a szerződésben megállapított
  2. a)tevékenységtől eltér, vagy
  3. b)a bérbeadó hozzájárulása nélkül a helyiségbe más személyt befogadott, illetve a helyiségben albérleti jogviszonyt létesített, vagy
  4. c)a bérlő jogszabályban vagy szerződésben meghatározott, közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő, az 50. §
  5. v)pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesítette. A személygépkocsi-tárolók bérletéhez kapcsolódó rendelkezések 52. §
(1)A HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló bérlőjének kijelöléséről szóló értesítés tartalmazza:
  1. a)a bérlőkijelölés jogcímét (igénylés, magánszemélyek közötti csere, bérleti jog folytatása),
  2. b)a kijelölt bérlő nevét, lakcímét és személyi azonosító adatait,
  3. c)a helyiség címét (állóhely esetén az azonosító jelet is), műszaki adatait, tulajdoni jellegét és kezelőjét,
  4. d)a bérlet jellegét (határozatlan, vagy pontos dátummal megjelölt határozott időtartam, vagy nevesített feltétel),
  5. e)a személygépkocsi adatait és tulajdonosának megnevezését, adatait,
  6. f)a bérbeadás feltételeit,
  7. g)a bérleti szerződés megkötésére vonatkozó tájékoztatást, beleértve a bérbeadására jogosult szerv, szervezet megnevezését is.
(2)Az állami tulajdonú HM-rendelkezésű, illetve a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség (állóhely) bérleti szerződésének az
(1)bekezdés a)–f) pontjaiban foglaltakat kell tartalmaznia. A bérbeadás feltételeinek körében a bérleti díjat és a használatra, a felmondásra, valamint a bérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat kell kikötni. 53. §
(1)Az állami tulajdonú és HM vagyonkezelésű zárt lakóingatlanokon a személygépkocsi-várakozóhelyet az önkormányzat rendelete alapján az abban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet kijelölni.
(2)Ha a személygépjármű-várakozóhely létesítésének feltételeit a helyi önkormányzat nem szabályozta, a kijelöléskor a következő feltételeket kell figyelembe venni:
  1. a)a 200 m2-nél nagyobb, éjszaka zárható udvarú épület kapualjában, udvarán, kertjében, fedett ereszrészében, betonozott parkolóhelyen várakozóhely kijelölhető, ha a tárolás az épület, telekrész rendeltetésszerű használatát nem gátolja és az nem jár a lakók indokolatlan zavarásával,
  2. b)a 200 m2-nél kisebb udvarú épületek esetében csak a rokkant személy személygépjárművének parkolását lehet engedélyezni,
  3. c)műemlék, műemlék jellegű épület kapualjában, udvarán várakozó helyet létesíteni nem lehet.
(3)A várakozóhelyeket az élet- és vagyonvédelmi, valamint az egészségügyi előírások figyelembevételével jól látható módon kell kijelölni. A bérleti és szolgáltatási díjak érvényesítéséhez kapcsolódó rendelkezések 54. §
(1)A bérbeadó honvédelmi szerv negyedévenként, a lakóházkezelővel együttműködve ellenőrzi, hogy az illetékességi területén lévő állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások, lakóépületben lévő helyiségek, személygépkocsi-tárolók és szállóférőhelyek bérlői, jogcím nélküli használói a bérleti, használati és szolgáltatási díjfizetési kötelezettségüket jogszabálynak és szerződésnek megfelelően teljesítik-e. A vizsgálatnak ki kell terjednie a díjtartozás összegére, esedékességére, továbbá arra, hogy a Szolgáltató a tartozás behajtása iránt tett-e intézkedést, s az milyen eredménnyel zárult.
(2)A lakóházkezelő díjtartozásról és az általa elvégzett behajtásról szóló írásbeli közlése alapján a bérbeadónak a díjtartozással rendelkező bérlőkről, használókról nyilvántartást kell vezetnie.
(3)Amennyiben a lakóházkezelő a tartozás kiegyenlítése érdekében intézkedést még nem tett, vagy a megtett intézkedés eredménytelennek bizonyult és a díjtartozás továbbra is fennáll, a bérbeadónak intézkednie kell a díjtartozás kiegyenlítése, szükséges esetben a bérleti szerződés felmondása és a bérelt vagy jogcím nélkül használt lakás, szálló, családi szálló, személygépkocsi-tároló kiürítése érdekében.
(4)A bérbeadónak az általa megtett bérbeadói intézkedésekről az arról szóló okiratok egy példányának megküldésével tájékoztatnia kell a Szolgáltatót.
(5)A 3 hónapot vagy – a késedelmi kamat nélkül – 20 000 Ft-ot meghaladó tartozás fennállása esetén, a bérbeadónak – amennyiben annak jogi feltételei fennállnak – a tartozás megfizettetése mellett intézkednie kell a bérleti szerződés felmondására és a bérlemény megürítésére. 55. §
(1)10 000 Ft-ot – személygépkocsi-tároló esetében az 5000 Ft-ot – meghaladó tartozás esetén a bérbeadó tudomására jutástól, illetőleg az 54. §
(1)bekezdése szerinti vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül a bérlőt teljesítésre szólítja fel. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a bérleti szerződés felmondásának és a bérlemény kiürítésének jogkövetkezményére történő figyelmeztetést is. A fizetési felszólítást minden esetben tértivevénnyel ellátott postai küldemény útján kell az adós bérlő részére megküldeni.
(2)A teljesítés igazolásaként az érvényesített postai befizetési küldemény vagy lakossági folyószámláról történő átutalás esetén az átutalási megbízás fogadható el. A bérbeadó szerv képviselője a teljesítés tényét feljegyzésben (akár a felszólításra való rájegyzéssel) rögzíti. A teljesítési határidőn túl, de a bérleti szerződés felmondása előtt benyújtott igazolást a helyi lakásgazdálkodási szerv elfogadhatja. 56. §
(1)Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlője részére kérelemre, méltányolható körülményeinek figyelembevételével a lakbértartozás részletekben történő megfizetése engedélyezhető. A részletfizetés tárgyában az adós bérlővel a megállapodást a helyi lakásgazdálkodási szerv mint bérbeadó köti meg. A részletfizetés lehetőségéről az adós bérlőt a fizetési felszólításban tájékoztatni kell.
(2)Részletfizetési megállapodás akkor köthető, ha a lakásbérleti szerződés felmondására még nem került sor, és a kérelmező hitelt érdemlően (például jövedelemigazolás, keresőképtelenséget igazoló okirat, lakásfenntartási költségekről szóló számla benyújtásával stb.) igazolja, hogy a lakbérhátralék egyösszegű megfizetése ő és családja megélhetését veszélyezteti. Amennyiben a tartozás a 40 000 Ft-ot nem haladja meg, a részletfizetési megállapodás az előző feltételeken túl kizárólag akkor köthető meg, ha az adós bérlő (megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó) vagy annak házastársa (élettársa) munkahelyét önhibáján kívül elvesztette, vagy háztartásukban kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak.
(3)A követelés bírósági úton történő érvényesítése érdekében megtett intézkedésekről a helyi lakásgazdálkodási szerv megkeresésére a területi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul, rövid úton nyilatkozik.
(4)A helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a kézhezvételtől számított 8 napon belül dönt. A helyi lakásgazdálkodási szerv a döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.
(5)A kérelem elfogadása esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul gondoskodik a részletfizetési megállapodás megkötéséről. A részletfizetési megállapodás egy példányát a helyi lakóházkezelő szerv útján a Szolgáltatónak a számla és a postai befizetési küldemény elkészítése érdekében meg kell küldeni.
(6)A megállapodásban a lakbértartozás legfeljebb 6 havi, egyenlő részletben történő megfizetése köthető ki. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a megállapított részletet a tárgyhavi lakbérrel együtt kell megfizetni.
(7)A lakásbérleti szerződés felmondását követően – az 57. §
(4)bekezdésben foglalt kivétellel – a fennálló követelés részletekben történő, a megszűnt bérlet helyreállítása nélküli teljesítésére megállapodást – a
(2)–
(6)bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – a területi lakásgazdálkodási szerv köthet. 57. §
(1)A helyi lakásgazdálkodási szervnek fel kell mondania minden olyan lakásbérleti szerződést, melynek bérlője az 54. §
(5)bekezdésben megállapított értéket meghaladó tartozását a fizetési felszólításban megjelölt határidőn belül nem rendezi, és részletfizetési kérelmet nem nyújtott be vagy az elutasításra került. Ha az adós bérlő részletfizetési kérelme elutasításra került, a lakásbérleti szerződést e döntéssel egyidejűleg megküldött új fizetési felszólításban rögzített határidő elmulasztását követő 8 napon belül kell felmondani.
(2)A helyi lakásgazdálkodási szervnek akkor is fel kell mondania a lakásbérleti szerződést, ha a bérlővel az 56. § alapján részletfizetési megállapodást kötött, de az adós a megállapított részletet vagy a tárgyhavi lakbér fizetését elmulasztotta, s azt a fizetési felszólításban rögzített határidőre sem teljesítette.
(3)A lakástörvény 25. §
(5)bekezdése értelmében a lakásbérleti szerződés lakbértartozás címén történő felmondása az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat.
(4)Amennyiben az adós bérlő a felmondási idő alatt a lakbér- és egyéb tartozását teljes egészében megfizeti, a helyi lakásgazdálkodási szerv a felmondást egy alkalommal visszavonhatja.
(5)Megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználat esetén a lakáshasználati díj, díjtartozás határidős megfizetésére a lakbérfizetésre és a lakbértartozás rendezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakóingatlanok elidegenítéséhez kapcsolódó rendelkezések 58. §
(1)Az elidegenítésre kijelölt lakóépületben levő üres lakás mindaddig bérbe adható, amíg a pályázati értékesítés meghirdetése megtörténik.
(2)Az
(1)bekezdést megfelelően kell alkalmazni a HM rendelkezése alatt levő személygépkocsi-tárolóra is.
  1. § Az R.-nek az üres lakóépület értékesítésére vonatkozó szabálya nem alkalmazható, ha a lakásgazdálkodási körből való kivonás megtörtént, és a lakóépület hasznosítása az állami tulajdonban és a HM vagyonkezelésében lévő, honvédelmi célra feleslegessé vált ingatlanokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint történik.
  2. § Az olyan településen lévő lakóépületek (lakások) lakásellátási célokra való felhasználhatóságáról, ahol katonai szerv vagy annak szervezeti egysége nem működik, a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője – a helyőrségi lakásbizottság véleményének kikérését követően – az érintett település egészére kiterjedően, a lakóépület (lakás) elidegenítési adatlapon ad nyilatkozatot.
  3. §
(1)Az elidegenítésre kijelölt állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás elidegeníthetőségének vizsgálata során a bérlő honvédelmi szervvel ténylegesen és folyamatosan fennálló alkalmazotti jogviszonyának időtartamát a honvédelmi szerv hivatásos, vagy szerződéses szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói állományába való felvétel napjától kezdődően kell számítani. Az időtartam megállapítása során a Hjt. vonatkozó szabályai szerint számított kedvezményes szolgálati időt nem lehet figyelembe venni.
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában a honvédelmi szervnél különböző alkalmazotti jogviszonyokban folyamatosan eltöltött, egymást megszakítás nélkül követő időtartamot egybe kell számítani. Amennyiben e jogviszonyok folyamatosan nem álltak fent, az
(1)bekezdés szerinti időtartam kezdő időpontjának a fennálló, illetve az azt folyamatosan megelőző jogviszony vagy jogviszonyok kezdetét kell tekinteni.
(3)A honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony időtartamának igazolására az R.-ben meghatározott, a szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszony után a HM-rendelkezésű lakás elidegenítésekor járó vételárengedmény szabályait kell alkalmazni.
  1. § Az elidegenítésre kijelölt lakás egyenesági rokon vagy örökbefogadott gyermek általi megvásárlásához adott hozzájárulás akkor fogadható el, ha azt a bérlő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalta. Nem köthető meg az adásvételi szerződés, ha a bérlő a lakást házastársa (élettársa) vagy más – a lakástörvény szerint – arra nem jogosult személy kizárólagos tulajdonába kívánja megvásárolni, vagy az e személy javára történő kizárólagos elidegenítéshez akar hozzájárulni.
  2. §
(1)Az elidegenítésre kijelölt állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlőjétől, jogcím nélküli használójától a jogosult által kiállított nyilatkozat vagy számlaegyenleg fogadható el annak igazolására, hogy bérleti, lakáshasználati, egyéb szolgáltatási vagy közüzemi díjtartozása nem áll fenn.
(2)Az adásvételi szerződést az
(1)bekezdésében felsorolt tartozások rendezéséig, illetve a tartozások fent nem állásának tényét tanúsító igazolás benyújtásáig nem lehet megkötni.
(3)Arról a tényről, hogy a honvédelmi szerv állományába tartozó, a HM-rendelkezésű lakás megvásárlására jogosult személy nem áll fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt, az állományilletékes személyügyi szerv 60 napnál nem régebbi igazolása fogadható el. A személyügyi igazolás meglétét közvetlenül az adásvételi szerződés megkötését megelőzően kell az elidegenítést lebonyolítónak ellenőriznie.
(4)A vételi ajánlatban közölni kell, hogy az adásvételi szerződés csak az
(1)–
(3)bekezdésben foglalt igazolás megléte esetén köthető meg. Az elidegenítésre történő kijelöléshez kapcsolódó rendelkezések 64. §
(1)Az elidegenítéshez fűződő lakás- és vagyongazdálkodási érdeknek kell tekinteni különösen, ha:
  1. a)a lakás kiürítése és bérbeadás útján történő további hasznosítása csak a bentlakó bérlő, jogcím nélküli lakáshasználó részére történő csereelhelyezéssel lehetséges,
  2. b)a lakás, lakóépület, nem lakás céljára szolgáló helyiség olyan településen van, amelyen honvédelmi szerv vagy annak szervezeti egysége nem működik, és a lakóingatlan más településen lévő katonai szervezet lakásellátását sem szolgálja gazdaságosan,
  3. c)a lakás, lakóépület kora, műszaki állapota alapján az üzemeltetési, fenntartási költségek és kötelezettségek nem állnak arányban a megtartáshoz fűződő lakásgazdálkodási érdekkel,
  4. d)az elidegenítésből származó bevétel más, intézményesített lakhatástámogatási feladat finanszírozására felhasználható.
(2)A helyi lakásgazdálkodási szerv az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakóépület, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésére vonatkozó, az R. szerinti eljárási rendben előterjesztett javaslatának megtételét megelőzően vizsgálni köteles, hogy:
  1. a)a lakóépület (lakás, helyiség) elidegenítése nem ütközik-e jogszabályi rendelkezésbe,
  2. b)szolgálati vagy lakásgazdálkodási érdek fűződik-e az állami tulajdon további fenntartásához,
  3. c)a lakott és üres lakások (helyiségek) arányát és azt, hogy ezzel összefüggésben az üres lakások megtartásához fűződik-e helyi lakásellátási érdek,
  4. d)a lakott lakások bérlőinek és használóinak arányát és azt, hogy ezzel összefüggésben, milyen a vásárlásra jogosultak aránya,
  5. e)a bérlők mekkora aránya áll alkalmazotti jogviszonyban a honvédelmi szervvel (aktív állomány),
  6. f)elidegenítés esetén létrejönne-e vegyes tulajdon és milyen arányban, milyen költségkihatással,
  7. g)az elidegenítés költségei arányban állnak-e a várható bevétellel.
(3)Az előterjesztés szintjein vizsgálni kell a döntéshez szükséges adatok és feltételek meglétét. Hiányos vagy jogszabályba ütköző előterjesztés esetében az adatlapot a kezdeményező szervnek vissza kell küldeni.
(4)Ha a lakóépület elidegenítését a bérlők (használók) több, mint fele kéri, a bérlői (használói) kezdeményezést az
(1)–
(2)bekezdés szerint előkészítve az elidegenítés következő ütemében kell döntésre előterjeszteni a miniszternek.
(5)Az
(1)bekezdésben meghatározott határidőn túl érkező javaslatot, annak érdemi felülvizsgálata mellett, a területi lakásgazdálkodási szerv folyamatosan gyűjti és a következő ütemben terjeszti elő döntésre.
(6)A helyi lakóházkezelő szerv közreműködik a lakóépület (lakás) elidegenítésének előkészítésében és ahhoz a szükséges adatokat és okmányokat igény szerint, illetve a jogszabályban megállapított előterjesztési határidőre tekintettel szolgáltatja a helyi lakásgazdálkodási szervnek. A vételár megállapításához és megfizetéséhez kapcsolódó feladatok
  1. § A lakásra fordított és a bérbeadó, illetve a kezelő szerv által meg nem térített értéknövelő beruházást a bérlővel (használóval) igazoltatni kell. Igazolásként számla vagy egyéb hiteles irat (kivitelezői szerződés, vagy a helyi lakóházkezelő szerv nyilatkozata) fogadható el.
  2. § Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás szolgálati idő utáni vételárengedményének megállapítása során az R. rendelkezésein túl a
  3. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
  4. §
(1)Az elidegenített lakások vételárából fennálló hátralékokat tartalmazó nyilvántartást a területi lakásgazdálkodási szerv vezeti, az árengedményekről a vevőket tájékoztatja.
(2)A részletfizetés időtartamának megállapítása vonatkozásában a lakás megvásárlására jogosult személy kérelmében foglalt időtartam az irányadó azzal, hogy a megadott részletfizetési kedvezmény időtartama nem haladhatja meg a 25 évet.
(3)Ha lakáson fennálló vételárhátralék a vevőnek az R. szerinti egyéves törlesztőrészletet meghaladó rendkívüli törlesztése folytán csökken, a törlesztőrészlet változatlanul hagyása mellett a futamidőt kell megfelelően csökkenteni.
(4)A vételárhátralék egyösszegű megfizetése esetén az engedmény összegét a vevőt terhelő tőketartozás alapján kell megállapítani és abból kell jóváírni. 68. §
(1)Ha a fizetési késedelem következtében egy összegben esedékessé vált vételárhátralékot és annak járulékait (törlesztési tartozást) a kötelezett utóbb önként vagy behajtás útján kiegyenlíti, részére az egyösszegű kiegyenlítés után árengedmény nem adható.
(2)A fizetési hátralék kiegyenlítésekor a beérkezett összegből elsőként a késedelmi kamatot kell elszámolni és a fennmaradó összegből kerülhet sor a vételárhátralék elszámolására.
(3)A vételárat, illetve annak hátralékát részben vagy egészben elengedni nem lehet.
(4)Amennyiben az egy összegben esedékessé váló vételárhátralékot és annak járulékait (törlesztési tartozást) a honvédelmi szerv önkéntes teljesítés hiányában bírósági úton követeli, a megítélt és végrehajtott tartozást a HM-rendelkezésű ingatlanok elidegenítésének elszámolására szolgáló számlára kell behajtani. A lakások és helyiségek értékesítésének előkészítése
  1. § Az elidegenítésre kijelölés közzétételét követően a területi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul köteles az elidegenítés végrehajtásához szükséges iratokat és dokumentációkat beszerezni, továbbá azokat szükség szerint pontosítani.
  2. §
(1)A társasház alapító okiratát a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elkészíteni.
(2)Az alapító okirathoz a jogszabály rendelkezése szerint csatolni kell az épület szintenkénti alaprajzait és a lakóépület(ek) részletes állapotfelmérő műszaki leírását.
(3)Az alapító okirat akkor tekinthető a leendő tulajdonostársak többségi akaratával egyezőnek, ha azzal a leendő tulajdonostársaknak tulajdoni hányad arányában számított többsége egyetért.
(4)Ha az alapító okirat előkészítésekor még nem állapítható meg a leendő tulajdonostársak tulajdoni hányada, a többségi akaratot a lakások és nem lakáscélú helyiségek számának és alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.
(5)A társasház megalapítása előtt az elidegenítéssel megbízottnak előközgyűlést kell tartania. Az előközgyűlésen tájékoztatni kell a leendő tulajdonostársakat a társasházzá alakítás feltételeiről, módjáról. Az előközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a lakóközösség többségi javaslatait, állásfoglalásait is.
(6)Amennyiben egyes szolgáltatások biztosítása – más műszaki lehetőség hiányában – továbbra is a HM vagyonkezelésében lévő közműrendszerekről történik, a társasház alapító okiratának tartalmaznia kell a szolgáltatás igénybevételének rendjét. 71. §
(1)A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell a lakóépület (lakás):
  1. a)műszaki állapotát jellemző információkat,
  2. b)beköltözhető forgalmi értékét és az azt meghatározó tényezőket,
  3. c)azonos településen (településrészen) lévő hasonló adottságú lakóépület (lakás) összehasonlító forgalmi értékét,
  4. d)a megállapított vételárat és az árképző tényezők számszaki bemutatását,
  5. e)a vételár megfizetésének módjait és feltételeit,
  6. f)a forgalmi értékbecslés költségét, amennyiben az az R. szerint a vásárlásra jogosult személyt terheli,
  7. g)a válasznyilatkozat megtételének pontos dátummal (év, hó, nap) megjelölt határidejét azzal a közléssel, hogy a határidő elmulasztása esetén az ajánlat hatályát veszti.
(2)A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy az adásvételi szerződés az ajánlat elfogadása esetén is csak akkor köthető meg, ha a vásárlásra jogosult személy a 63. § szerinti igazolásokat a szerződés megkötésekor bemutatja.
(3)Az
(1)bekezdés
  1. a)pontjában megjelölt körben közölni kell:
  2. a)a lakóépület építésének továbbá korszerűsítésének, felújításának évszámmal megjelölt időpontját,
  3. b)az építési technológiát,
  4. c)a közműellátottság legfontosabb jellemzőit (víz, meleg víz, fűtés, áram), a csatlakozó közművek és az épület központi berendezéseinek műszaki állapotát, életkorát,
  5. d)az üzemeltetés folyamatosságát biztosító megoldási módokat,
  6. e)a távhírközlő és vevő rendszerekkel való felszereltséget,
  7. f)a lakás állagára és műszaki paramétereire vonatkozó megállapításokat,
  8. g)minden olyan egyéb tényt és adatot, mely lényeges a vételi szándék megtétele és azt követően a vételi akarat kinyilvánítása szempontjából.
(4)Ha a társasházzá alakítás az elidegenítéssel összefüggésben történik, az ajánlathoz csatolni kell az alapító okiratot. Amennyiben ahhoz a vásárlásra jogosult személy elektronikus címének megadásával előzetesen hozzájárult, a társasház alapító okirata elektronikus formában is megküldhető.
(5)A HM-rendelkezésű lakás, személygépkocsi-tároló vásárlására való jogosultság igazolásának érvényessége legfeljebb 60 napban állapítható meg. Az üresen álló lakóépület, lakás és helyiség elidegenítéséhez kapcsolódó rendelkezések 72. §
(1)A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
  1. a)a kiíró szerv megnevezését és székhelyét,
  2. b)a meghirdetett lakások (helyiségek) tulajdonosát és vagyonkezelőjét, valamint pontos megnevezését és körülírását, az ingatlan-nyilvántartási és a lakóház-kezelési nyilvántartási adatok alapján,
  3. c)a vételárra és annak megfizetésére vonatkozó feltételeket,
  4. d)a pályázat nyilvános felbontásának, elbírálásának és kihirdetésének helyét és időpontját,
  5. e)a pályázattal kapcsolatos további informálódás módját,
  6. f)minden egyéb, az adott pályázat sajátosságainak megfelelő tényt, adatot, kikötést.
(2)Az
(1)bekezdés
  1. d)pontjában meghatározott körben a hirdetménynek tartalmaznia kell:
  2. a)a pályázat benyújtásának konkrét formáját és módját, valamint pontos határidejét (év, hó, nap, óra),
  3. b)a pályázaton részt vehető személyi kört és a részvételi jogosultság igazolásának módját,
  4. c)az R.-nek a különböző kategóriák szerinti elbírálási sorrendjére való utalást és az azokba tartozás igazolására szolgáló, a pályázathoz csatolandó dokumentum megjelölését. 73. § A HM központi lakásgazdálkodási szerv az elidegenítésre kijelölt lakóépületben levő üres lakás értékesítését felfüggesztheti, ha azt szolgálati és lakásgazdálkodási érdek indokolja, feltéve, hogy a nyilvános pályázat meghirdetésére még nem került sor. 74. § A helyi lakóházkezelő szerv kizárólag a Magyar Posta Zrt. vagy postai küldemények átvételére és továbbítására jogosult szerv útján benyújtott pályázatot vehet nyilvántartásba, azt a pályázótól, illetve annak megbízottjától közvetlenül nem veheti át. 75. §
(1)A pályázatot elbíráló bizottság tagjait és a tagok közül az elnököt a területi lakásgazdálkodási szerv vezetője jelöli ki.
(2)A bizottságba nem jelölhető az, aki
  1. a)a lakóingatlan (lakás és helyiség) vagyonértékelésében (forgalmi értékbecslés) maga is részt vett vagy az azt elvégző gazdasági társaság tagja, illetve alkalmazottja,
  2. b)maga is pályázott, vagy olyan gazdasági társaság tagja, illetve alkalmazottja, amely pályázatot nyújtott be,
  3. c)az a)–
  4. b)pontokban meghatározott személy közeli hozzátartozója.
(3)A bizottság tagjai írásban kötelesek nyilatkozni arról, hogy az
(1)bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi okok esetükben nem állnak fenn. Nyilatkozatukat a pályázat nyilvános tárgyalásakor ismertetni kell és csatolni kell az ott felvett jegyzőkönyvhöz. 76. §
(1)A pályázat felbontása és elbírálása az R. vonatkozó szabályai szerint megalakított bizottság tárgyalásán történik, amelyen a pályázók vagy a pályázók törvényes és meghatalmazott képviselői, továbbá a honvédelmi érdek-képviseleti szervek képviselői jelen lehetnek.
(2)A tárgyalást a bírálóbizottság elnöke vezeti le és gondoskodik szabályos lefolytatásáról, továbbá annak adminisztratív és dologi feltételeiről.
(3)A tárgyalásról – a megnyitástól a bezárásáig terjedő folyamatában – jegyzőkönyv készül, amelyben rögzíteni kell minden érdemi eseményt, megállapítást és nyilatkozatot, így különösen:
  1. a)a jegyzőkönyv felvételének helyét, időpontját (kezdő és záró időpont: év, hó, nap, óra) és tárgyát (a megnevezett pályázat elbírálásának nyilvános tárgyalása), a bizottsági tagok, a jegyzőkönyvvezető, valamint a közjegyző nevét,
  2. b)a pályázati hirdetmény közzétételének fórumát, időpontját,
  3. c)a pályázati hirdetmény tartalmát és az annak ismertetését rögzítő megállapítást,
  4. d)a nyilvántartásba vett pályázatok megszámlálásának és sértetlenségük vagy sérülésük mértékének a megállapítását, továbbá a nyilvántartásba vett sorrend szerinti számozásukat,
  5. e)a pályázatok felbontásának tényét,
  6. f)a pályázatok érvényességének vagy érvénytelenségének (pontos indokolással) egyenként történő megállapítását,
  7. g)a pályázatok értékelését és sorrendi számát a különböző állománykategóriák szerinti sorrend és azon belül a benyújtás időrendi sorrendje szerint,
  8. h)a pályázati eredményt, több lakásra történt nyertesség esetén a megvásárolni kívánt lakást megjelölő nyilatkozatot és a sorrendiség ezzel összefüggő változását,
  9. i)több azonos feltétellel, azonos időpontban benyújtott pályázat esetén az R. szerinti árverés kitűzését vagy annak megtartását és eredményét,
  10. j)a végleges pályázati eredmény kihirdetésének tényét a pályázati nyertesek és az ingatlanok (lakások, helyiségek) pontos megnevezésével és tételes felsorolásával azzal, hogy erről külön írásbeli értesítést is fognak kapni,
  11. k)a tárgyalás bezárását, a bizottság tagjainak, a jelenlévő közjegyző, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírását. 77. § Az R. különböző állománykategóriákba tartozás szerint megállapított elbírálási sorrendje akkor érvényesíthető, ha a pályázó a lakást saját, vagy természetes személy esetében a saját és házastársa egyenlő arányú tulajdonaként kívánja megszerezni. Ha a pályázó leendő tulajdonosként más személyt nevez meg, pályázatát a más személy jogállásának megfelelő sorrendi kategóriában kell figyelembe venni. 78. §
(1)Időpontegyezésnek kell tekinteni, ha a pályázatok azonos naptári napon érkeztek be.
(2)Az árverést a pályázatok elbírálására létrehozott bizottság tartja meg, közjegyző jelenlétében. Az adásvételi szerződés megkötéséhez és a birtokbaadáshoz kapcsolódó rendelkezések 79. §
(1)A megbízott a szerződéskötés időpontjáról ajánlott levélben értesíti a vevőt azzal a közléssel, hogy amennyiben a szerződést az értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül nem köti meg, vételi nyilatkozata hatályát veszti.
(2)Az adásvételi szerződés csak a 63. § szerinti igazolás megléte esetén köthető meg. Amennyiben az adásvételi szerződés megkötéséről megbízott gondoskodik, a megbízási szerződésben minderre utalni kell.
(3)Az adásvételi szerződést az érvényes létrejöttét követő 30 napon belül meg kell küldeni a
  1. a)vevő(k)nek,
  2. b)szerződés tárgya szerint illetékes földhivatalnak,
  3. c)szerződés tárgya szerint illetékes helyi lakóházkezelő és lakásgazdálkodási szervnek,
  4. d)területi lakásgazdálkodási szervnek. 80. §
(1)A birtokba adást a helyi lakóházkezelő szerv bonyolítja le.
(2)A birtokba adás időpontjáról és helyéről a társasház közös képviselőjét, továbbá az esetleges más érdekelteket legalább 5 nappal a kitűzött időpont előtt írásban kell értesíteni.
(3)A birtokba adás teljes folyamatáról az átadó jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv tartalmazza:
  1. a)a jegyzőkönyv felvételének helyét és időpontját, továbbá a jelenlévők nevét és az általuk képviselt szerv megnevezését,
  2. b)a jegyzőkönyv tárgyát az ingatlan pontos megnevezésével,
  3. c)a helyszíni tárgyalás tényét, lényeges mozzanatait, az azon történt megállapításokat és nyilatkozatokat,
  4. d)a közösségi mérőórák állását,
  5. e)az átadott és átvett dokumentációk pontos megnevezését és felsorolását,
  6. f)a felek képviselői által vállalt pótlólagos kötelezettségeket és azok határidejét,
  7. g)a birtokba adás, illetve a birtokba vétel megtörténtét,
  8. h)az eljárásban részt vevő felek képviselőinek aláírását.
(4)Az eljárás során a helyi lakóházkezelő szerv képviselője köteles a társasház képviselőjének a rendelkezésre álló műszaki dokumentációt, továbbá a közüzemi, közszolgáltatási és egyéb üzemeltetési szerződéseket – beleértve az ezek megszüntetésére irányuló nyilatkozatokat is – átadni.
(5)A birtokba adáson a HM mint vagyonkezelő képviselőjének is részt kell venni. A vagyonkezelői képviseletről a területi lakásgazdálkodási szerv gondoskodik. 81. §
(1)Ha a birtokba adásra kitűzött időpontban és helyen a társasház képviselője nem jelenik meg, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell és új időpont írásbeli közlésével az eljárás lefolytatását ismételten meg kell kísérelni. Ha a képviselő a birtokba adási eljárásra kitűzött új időpontban sem jelenik meg, a
(2)bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(2)Ha a birtokba adási eljárás során a társasház képviselője az átvételt megtagadja, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ilyen esetben a jegyzőkönyv egy példányát, valamint a 80. §
(4)bekezdésében foglalt dokumentumokat ajánlott küldeményben, részére meg kell küldeni azzal a közléssel, hogy a birtokba adást az átadó megtörténtnek tekinti. A birtokba adás napját a jegyzőkönyv felvételének napjában kell megjelölni
(3)Ha a birtokba adási eljárás során a társasház képviselője csak a lakóépület egyes részeit vagy berendezéseit kívánja átvenni, azt úgy kell tekinteni, mintha az egész átvételt megtagadta volna és a
(2)bekezdés szerint kell eljárni. Hozzájárulás az önkormányzati tulajdonú, HM-rendelkezésű lakás és helyiség elidegenítéséhez 82. §
(1)Az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás elidegenítéséhez történő hozzájárulás megadására vonatkozó döntés meghozatalakor honvédelmi szervvel ténylegesen és folyamatosan fennálló alkalmazotti jogviszony időtartamának megállapítása vonatkozásában a 61. §-ban foglaltak az irányadók.
(2)A hozzájárulás megadása esetén a honvédelmi szervet megillető vételárhányadot e célra vezetett számla javára kell átutaltatni az önkormányzattal. Lemondás a lakás HM rendelkezési jogáról 83. §
(1)Az igénylő hiányában üresen álló önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű lakás bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jogáról történő lemondást a helyi lakásgazdálkodási szerv kezdeményezheti. A javaslat alapján a területi lakásgazdálkodási szerv folytatja le az előzetes tárgyalásokat az önkormányzattal vagy a rendelkezési jogot megszerezni kívánó más jogi személlyel.
(2)Az önkormányzat vagy a rendelkezési jogot megszerezni kívánó más jogi személy ajánlatát a területi lakásgazdálkodási szerv a HM központi lakásgazdálkodási szerv részére felterjeszti.
(3)A miniszteri döntés előkészítéséről és a döntés közléséről, valamint a szükséges egyéb intézkedések megtételéről a HM központi lakásgazdálkodási szerv gondoskodik.
(4)A területi lakásgazdálkodási szerv a miniszteri döntésben és a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai intézkedésében foglaltaknak megfelelően gondoskodik a megállapodás megkötéséről. A megállapodás hatálybalépéséhez a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének jóváhagyása szükséges.
(5)A HM rendelkezési jog megszűnésének időpontjával a lakást a lakásügyi nyilvántartásokból ki kell vezetni.
(6)Az
(1)–
(5)bekezdésekben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú HM-rendelkezésű személygépkocsi-tároló bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jogáról való lemondás esetében is. A szállógazdálkodáshoz, szállóbérlethez kapcsolódó rendelkezések 84. §
(1)A helyőrségi szálló céljára szolgáló épületet (épületrészt) a helyi és a területi lakásgazdálkodási szerv javaslata alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv jelöli ki, illetve vonja be vagy vonja ki a szállógazdálkodás köréből.
(2)A helyőrségi szálló férőhelyekkel az azok fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv gazdálkodik és gyakorolja a bérbeadói jogokat.
(3)A helyőrségi szálló kezelését és üzemeltetését az annak helye szerint illetékes helyi lakóházkezelő szerv látja el.
(4)A helyőrségi szálló – beleértve az e célra ideiglenesen hasznosított, állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakást is – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, az előírt norma szerinti bútorzattal, és egyéb berendezési, használati tárgyakkal berendezve, illetve felszerelve működtethető.
(5)A helyőrségi szálló üzemeltetéséhez és használatához szükséges, az elhelyezési ellátás körébe nem tartozó szakanyagokkal történő ellátás rendjét a szakanyag neme szerint hatáskörrel bíró honvédelmi szerv vezetője köteles meghatározni. 85. §
(1)A helyi lakásgazdálkodási szerv a szálló férőhely iránt benyújtott igénylést haladéktalanul megvizsgálja és nyilvántartásba veszi.
(2)Az igényeket a kérelmezők állományának megfelelően csoportosítva, a beérkezés sorrendjében kell nyilvántartásba venni.
(3)A nyilvántartásba vett igénylést a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni, az R.-nek a különböző kategóriákba tartozó személyek közötti sorrendiségre vonatkozó szabályainak, azokon belül a nyilvántartásba vétel sorrendjének a betartásával.
(4)Ha a szállón nincs szabad férőhely, arról az igénylőt írásban kell tájékoztatni, az esetleges más elhelyezési módra vagy a kérelem teljesíthetőségének várható időpontjára is kiterjedően. A lakáscélú támogatási formák pénzügyi forrásainak kezeléséhez kapcsolódó rendelkezések 86. §
(1)A területi lakásgazdálkodási szerv az arra jogosult pénzintézettel szerződést köt a lakástámogatás és a lakáselidegenítés pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számlák megnyitására és kezelésére.
(2)A pénzforgalmi számla számlaegyenlegének alakulásáról a területi lakásgazdálkodási szerv negyedévente írásban számol be a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének.
  1. § A lakáscélú munkáltatói kölcsön és a vissza nem térítendő juttatás (a továbbiakban együtt: lakáscélú támogatás) forrása a központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat, a korábban nyújtott kölcsönök visszafizetéséből származó bevétel (visszatérülés) és a lakáscélú támogatásra átcsoportosított más pénzügyi források. A lakáscélú támogatásnyújtáshoz kapcsolódó rendelkezések
  2. §
(1)A lakáscélú támogatási szerződés (megállapodás) egy-egy példányát a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége haladéktalanul megküldi:
  1. a)a kedvezményezett állományilletékes parancsnokának,
  2. b)a kedvezményezett állományilletékes parancsnoka útján az állományilletékes katonai szervezetet ellátó pénzügyi referatúrának,
  3. c)az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervnek,
  4. d)Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak.
(2)Amennyiben a lakáscélú támogatási megállapodás megkötésekor a támogatott nem áll a honvédelmi szervvel alkalmazotti jogviszonyban, a támogatási szerződést csak az
(1)bekezdés c)–d) pontjaiban meghatározott szerveknek kell megküldeni.
(3)A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogató egysége a vissza nem térítendő juttatásban részesült személy
  1. a)nevéről, rendfokozatáról, állományviszonyáról, megbízatási számáról (KGIR-azonosítóról), adóazonosító jeléről és lakcíméről;
  2. b)a támogatással megszerzett lakás vételáráról, a teljes építési költség összegéről;
  3. c)a folyósított támogatás összegéről havi rendszerességgel, legkésőbb a tárgyhavi folyósítást követő hónap 10. napjáig adatszolgáltatást nyújt az illetményszámfejtő szerv részére az adózási feladatok végrehajtása érdekében. 89. § A kompenzatív jellegű lakáscélú támogatások iránti kérelemhez a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének nyilatkozatot kell adnia arról, hogy a volt bérlő részére megfelelő másik HM-rendelkezésű lakás nem juttatható. 90. § Vissza nem térítendő juttatás és munkáltató kölcsön egyidejű igénylése esetén a lakáscélú támogatások csak ugyanazon lakás vásárlásához vagy – amennyiben azt az R. nem zárja ki – építéséhez nyújthatók. 91. § A munkáltatói kölcsön iránt benyújtott kérelem elbírálása során lakószobával történő bővítésen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló külön jogszabályban „bővítésként” meghatározott építési tevékenységet kell érteni, ha annak eredményképpen a meglévő lakás szobaszáma legalább egy lakószobával nő. Amennyiben a bővítés nem építésiengedély-köteles, a támogatási megállapodásban ki kell kötni, hogy a kedvezményezett a támogatási cél megvalósulását köteles az illetékes építésügyi hatóság által igazoltatni. 92. § A munkáltatói kölcsön összegét a kerekítés általánosan elfogadott szabályainak megfelelően, ezer forintra kerekítve kell megállapítani. Így kell eljárni a vissza nem térítendő juttatás összegének megállapítása során is. 93. § A lakáscélú támogatás iránti kérelem (a továbbiakban: támogatási kérelem) elbírálása során nem tekinthető vételárrészletnek a lakás építéséhez, vásárlásához pénzintézettől, magánszemélytől vagy más forrásból igénybe vett kölcsön. 94. §
(1)A munkáltatói kölcsön címén fennálló tartozás törlesztésének felfüggesztése akkor engedélyezhető, ha:
  1. a)az adós előre nem látható esemény (pl. betegség, baleset, haláleset) következtében átmenetileg fizetésképtelenné vált,
  2. b)az adós és családja havi átlagjövedelme külön jogszabályban megállapított létminimum alá süllyedt.
(2)Az adós hitelt érdemlő módon igazolni köteles a tartozás visszafizetésének felfüggesztését alátámasztó indokait. 95. §
(1)A munkáltatói kölcsönből a honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony alapján jóváírható engedmények vonatkozásában a 61. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2)A munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás egyösszegű, határidő előtti kiegyenlítése esetén az adóst az R. alapján megillető kedvezményről szóló igazolás érvényessége legfeljebb 30 napban állapítható meg. Az igazolás kiállítása előtt be kell kérni a személyügyi igazolást arról, hogy a honvédelmi szerv állományába tartozó adós nem áll fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt. 96. §
(1)Amennyiben a támogatási kérelemhez csatolt adásvételi szerződésből, ingatlan-nyilvántartási okiratból az nem állapítható meg, a kérelmezőt nyilatkoztatni kell arról, hogy a megvásárolni kívánt lakás szobaszáma eléri a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban megállapított méltányolható lakásigény alsó határát és nem haladja meg a megállapított felső határt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a korábban felvett lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás kiegyenlítéséhez vagy csökkentéséhez igényelt munkáltatói kölcsön esetén is.
(2)A munkáltatói kölcsönkérelemhez eredetben vagy hiteles másolatban csatoltatni kell:
  1. a)lakásépítés és -bővítés esetén az épület, illetve a lakás alaprajzát, jogerős építési engedélyt, az építés helye szerinti ingatlanról kiállított, 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, költségvetési főösszesítőt vagy a teljes építési költségről szóló igazolást,
  2. b)lakásépítés esetén az
  3. a)pontban meghatározottakon túl a lakás legalább 50%-os készültségéről szóló építéshatósági igazolást,
  4. c)építőközösség tagjaként történő lakásépítés esetén az építőközösségi tagságról, az építkezés helyének megjelöléséről, az igénylő számára épülő lakás szobaszámáról és építési költségéről szóló igazolást,
  5. d)lakásvásárlás esetén a vételi jogosultságot és a vételárat igazoló iratot vagy érvényes adásvételi (lakáscsere) szerződést, illetve előszerződést,
  6. e)lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás kiegyenlítése, csökkentése esetén a pénzintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződést, az annak révén megszerzett lakásra kötött adásvételi szerződést, illetve az arra kiállított 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, továbbá a pénzintézet hozzájárulását ahhoz, hogy a HM a javára – az általa nyújtott munkáltatói kölcsön erejéig – jelzálogjogot, illetőleg elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethessen be a már terhelt lakóingatlanra.
(3)A támogatási szerződés egy-egy példányát a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége haladéktalanul megküldi:
  1. a)a kedvezményezett állományilletékes parancsnokának,
  2. b)az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervnek,
  3. c)Budapesten az illetékes keretgazda-lakásbizottságnak.
(4)Amennyiben a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége a kérelmező alkalmazotti jogviszonyának oly módon történő megszüntetése iránti eljárásról szerez tudomást, amelynek eredményeként a támogatás felmondásának lenne helye, a benyújtott támogatási kérelem elbírálását fel kell függesztenie. A felfüggesztés alatt a hiánypótlási határidő szünetel. Amennyiben az eljárás az alkalmazotti jogviszony megszűnése nélkül fejeződik be, az igénylés elbírálása folytatható. A felfüggesztésről a kérelmezőt írásban kell tájékoztatni. 97. §
(1)A kölcsön megfizetésével késedelembe esett személlyel, indokolt esetben, kérelmére a hátralékos tartozás rendezésére részletfizetési megállapodás köthető. A megállapodásban – a tárgyhavi törlesztőrészlet megfizetése mellett – amennyiben a hátralékos tartozás a 100 000 Ft-ot nem haladja meg legfeljebb 6, minden egyéb esetben legfeljebb 12 havi egyenlő részletben történő megfizetés köthető ki.
(2)A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége a kérelem elfogadásáról a részletfizetés feltételeinek, valamint a megállapodás megkötése helyének és időpontjának közlésével írásban tájékoztatja a kérelmezőt.
(3)Amennyiben a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége az adós részletfizetési kérelmét elutasítja vagy az adós a vele közölt feltételekkel a részletfizetési megállapodást nem köti meg, a munkáltatói kölcsönt az R.-ben meghatározottak szerint kell felmondani. A felmondásról az adóst írásban kell tájékoztatni.
(4)A felmondott kölcsönt és a visszavont engedményt – akkor is, ha arra polgári peres, illetve nemperes eljárás keretében kerül sor – a „Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása” számlára kell behajtani.
  1. § A munkáltatói kölcsön visszafizetésének volt házastárs általi átvállalását a házasság felbontását tartalmazó bírói ítélet, illetőleg a bíróság előtt kötött egyezség, vagy a volt házastársaknak az átvállalásra kötött megállapodása alapján lehet engedélyezni. A lakbértámogatás megállapításához és folyósításához kapcsolódó rendelkezések
  2. §
(1)A lakbértámogatás megállapítása iránti kérelmet a szolgálati hely szerinti illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv útján az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani.
(2)A lakbértámogatás iránti kérelem elbírálásához a kérelmezőtől be kell kérni
  1. a)az önkormányzati lakásra kötött érvényes és hatályos bérleti szerződést,
  2. b)amennyiben a kérelmező a bérlő közeli hozzátartozójaként kéri a támogatást, a lakásbérlővel fennálló házasság, élettársi kapcsolat igazolásáról szóló okiratot (házassági anyakönyvi kivonat, hatósági bizonyítvány, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt élettársi közös nyilatkozat vagy szerződés) vagy annak másolatát,
  3. c)az önkormányzat vagy annak bérbeadó szerve által, a ténylegesen fizetett lakbérről kiállított számlát.
(3)A lakbértámogatás megállapítása és folyósítása a bérlő nevére kiállított számla vagy annak honvédelmi szerv által hitelesített másolata alapján történik. 100. §
(1)A szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül a lakbértámogatásra való jogosultságról a 3. számú melléklet szerinti tartalommal igazolást állít ki. Amennyiben a kérelem hiánypótlásra szorul, e határidőt az eredményes hiánypótlási eljárás befejezésétől kell számítani.
(2)A helyi lakásgazdálkodási szerv az igazolás egy példányát az állományilletékes parancsnok, egy példányát az igényjogosult, egy példányát pedig – a kérelemmel és a csatolt dokumentumokkal együtt – a pénzügyi referatúra részére küldi meg. Az igazolás további egy példányát a szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv nyilvántartásba veszi, és lakásügyi iratként megőrzi. Az állományilletékes parancsnok a részére megküldött igazolást a támogatás megállapítása iránti kérelem másolatával az igényjogosult személyi gyűjtőjében helyezi el.
(3)Az igazolás kiállításakor a helyi lakásgazdálkodási szerv felhívja az igényjogosult figyelmét arra, hogy haladéktalanul köteles minden olyan változásról – különösen a lakbér összegének csökkenéséről, a lakásbérlet megszűnéséről –, amely a lakbértámogatásra való jogosultságát érinti, a kiállító szervet írásban tájékoztatni.
(4)A lakbértámogatásra való jogosultság hiányát a helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelemre vezetett vagy ahhoz csatolt záradékban rögzíti és az állományilletékes parancsnok (vezető) részére továbbítja. 101. §
(1)A kérelem teljesítéséről és a lakbértámogatás folyósításáról vagy annak elutasításáról az állományilletékes parancsnok parancsban (határozatban) dönt, illetve intézkedik.
(2)A döntés előkészítése az illetékes személyügyi, illetve pénzügyi referatúra feladata. A parancs (határozat) tervezetét a személyügyi szerv készíti el.
(3)A lakbértámogatás folyósításáról rendelkező parancsnak (határozatnak) tartalmaznia kell
  1. a)a támogatásban részesülő természetes és pénzügyi azonosító adatait,
  2. b)a lakbértámogatás havi összegének megállapításáról, folyósításáról szóló intézkedést,
  3. c)a számfejtéshez szükséges adatokat, ideértve a lakbértámogatás havi összege kiszámításának az R.-ben meghatározott módját (összetevőit),
  4. d)a folyósítás kezdő napját.
(4)A lakbértámogatást az állományilletékes parancsnok parancsa (határozata) alapján a pénzügyi referatúra adatközlését (feladását) követően az illetményszámfejtő szerv a tárgyhavi illetménnyel együtt akkor folyósítja, ha a lakbérről szóló tárgyhavi számla az adatrögzítési (feladási) határidő előtt a pénzügyi referatúrára megérkezett. Amennyiben a számla az adatközlési (feladási) határidőt követően érkezik meg a pénzügyi referatúrára, a lakbértámogatás folyósítása a következő havi illetménnyel együtt történik. 102. §
(1)A megállapított lakbértámogatásra való jogosultságban bekövetkező változás esetén a támogatás módosítására és megszüntetésére a 99–101. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2)Az önkormányzati lakás bérleti díjának megemelése esetén a lakbértámogatás összege kérelemre módosítható.
(3)Amennyiben az állományilletékes parancsnok vagy a helyi lakásgazdálkodási szerv tudomására jut, hogy az igényjogosultság feltételei már nem állnak fent, a folyósítás megszüntetésére azonnal intézkedni kell.
(4)Az igényjogosult szolgálati viszonyában bekövetkezett, az igényjogosultságot érintő változásról, így különösen a szolgálati viszony megszűnéséről, lakhelyváltozásáról, helyőrség (település) váltással járó áthelyezéséről, vezényléséről, az állományilletékes személyügyi szerv haladéktalanul értesíti a szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.
(5)Az állományilletékes honvédelmi szervet ellátó pénzügyi referatúra szükség szerint, de évente legalább egyszer – a helyi lakásgazdálkodási szervvel együttműködve – köteles ellenőrizni a folyósított lakbértámogatás helyességét, jogszerűségét.
(6)Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások bérleti díjának változása esetén a jogosultsági feltételek fennállását hivatalból kell vizsgálni, és szükség szerint a támogatás folyósítását meg kell szüntetni, vagy annak összegét újból meg kell állapítani.
(7)A szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv az igényjogosultságot érintő változás tudomására jutásától számított 15 napon belül új igazolást állít ki, illetőleg a jogosultsági feltételek megszűnéséről az állományilletékes parancsnokot írásban tájékoztatja. A lakásüzemeltetési hozzájárulás megállapításához és folyósításához kapcsolódó rendelkezések 103. §
(1)A lakásüzemeltetési hozzájárulás a szolgálati hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv útján, az állományilletékes parancsnokhoz benyújtott kérelem alapján állapítható meg.
(2)A lakásüzemeltetési hozzájárulás iránti kérelemhez be kell kérni:
  1. a)a havi – a Hjt. 113. § és 114. § rendelkezéseiben foglalt pótlékot nem tartalmazó – bruttó illetményről szóló igazolást,
  2. b)az önkormányzati tulajdonú lakás bérleti szerződését, illetve annak hiteles másolatát,
  3. c)a magántulajdonú lakás (lakóingatlan) 1 hónapnál nem régebbi, ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát,
  4. d)a kérelmező nyilatkozatát a lakás (lakóingatlan) lakószobáinak számáról és azok alapterületéről (m2), valamint a lakásban közös háztartásban életvitelszerűen együttlakó személyekről,
  5. e)eltartott nagykorú gyermek tulajdonában lévő lakás esetén – ha a kérelmező arra haszonélvezeti joggal nem rendelkezik – az eltartás okát hitelesen bizonyító iratot, igazolást,
  6. f)a közüzemi szolgáltató vagy a szolgáltatási díj beszedésére jogosult szerv által kiállított, a szolgáltatási díj összegét igazoló számlát, számlákat vagy annak honvédelmi szerv által hitelesített másolatát,
  7. g)egyedi fűtési mód esetén az energiahordozó szolgáltatási díját vagy bekerülési költségét igazoló számlát, illetve annak honvédelmi szerv által hitelesített másolatát,
  8. h)a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy ő maga és a vele együttlakó személyek a lakást kizárólag lakhatás céljára használják, abban víz- és hőenergia-fogyasztással járó egyéb jövedelemszerző tevékenységet nem folytatnak. 104. §
(1)A helyi lakásgazdálkodási szerv a lakásüzemeltetési hozzájárulás iránti kérelmet érdemben megvizsgálja és azt javaslatával az állományilletékes parancsnokhoz továbbítja. Amennyiben a lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultság R.-ben meghatározott feltételei fennállnak, a helyi lakásgazdálkodási szerv a jogosultságról a 4. számú melléklet szerinti tartalommal igazolást állít ki. Az igazolás egy példányát a kérelemmel együtt az állományilletékes parancsnoknak, egy példányát az igényjogosultnak kell megküldeni. További egy példányt a helyi lakásgazdálkodási szerv nyilvántartásba vesz és lakásügyi iratként megőriz. Ha a hozzájárulásra való jogosultság nem állapítható meg, a helyi lakásgazdálkodási szerv ezt a tényt a kérelemre vezetett (vagy ahhoz csatolt) záradékban rögzíti és az állományilletékes parancsnok részére továbbítja.
(2)Az állományilletékes parancsnok ellenőrzi az igazolásban javasolt hozzájárulás összegszerűségét, majd a személyügyi szerv által elkészített parancsban (határozatban, intézkedésben) rendelkezik a hozzájárulás folyósításáról, vagy – jogosultság hiányában – a kérelem elutasításáról. A hozzájárulásra való jogosultság a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hatállyal nem állapítható meg, illetőleg nem igazolható.
(3)A hozzájáruláshoz kiállított igazolás állományilletékes parancsnoknak megküldött példányát és a folyósításáról rendelkező parancs egy példányát a megállapítás iránti kérelemmel együtt az igényjogosult pénzügyi személyi gyűjtőjében kell elhelyezni.
(4)A lakásüzemeltetési hozzájárulást az állományilletékes parancsnok (vezető) parancsa (határozata) alapján, az állományilletékes honvédelmi szervet ellátó pénzügyi referatúra adatközlését (feladását) követően, az illetményszámfejtő szerv az illetménnyel együtt folyósítja.
(5)A lakásüzemeltetési hozzájárulás összegét (naptári) évre számított összegben kell megállapítani és havi részösszegben (előleg jelleggel) elszámolási kötelezettség mellett kell folyósítani. 105. §
(1)A lakásüzemeltetési hozzájárulás megállapítása során kizárólag a lakás rendeltetésszerű használatával összefüggésben felmerült közüzemi díjakat, költségeket lehet figyelembe venni.
(2)Amennyi

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.