← Magyarország

16/2014. (XII. 19.) IM rendelete a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részle

Röviden

Ez a rendelet a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályait írja le.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

16/

  1. (XII. 19.) IM rendelete a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
  2. évi CCXL. törvény
  3. §

(2)bekezdés
  1. a)pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya
  2. a)a szabadságvesztés,
  3. b)az elzárás,
  4. c)a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés,
  5. d)a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés,
  6. e)az előzetes letartóztatás és f ) a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtására terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. biztonsági részleg: a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) normatív utasításában kijelölt büntetés-végrehajtási intézetnek (a továbbiakban: bv. intézet) az e célra kialakított, biztonsági zárkákból és a hozzájuk tartozó helyiségekből álló, elkülönített része, ahová a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az elítélt végrehajtási fokozattól függetlenül helyezhető el; 2. biztonsági zárka: olyan sajátos szabályok szerint működtetett, speciálisan kialakított és felszerelt helyiség, ahová a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén legfeljebb két fő elítélt helyezhető el; 3. foglalkoztatás: a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) keretén belül az elítélt számára biztosított munkáltatási-, oktatási-, szakképzési-, terápiás foglalkoztatási- és egyéb reintegrációs programok összessége; 4. a fogvatartás biztonsága: olyan állapot fenntartását jelenti, amelynél a bv. intézetben, illetve a büntetésvégrehajtási feladat teljesítése miatt a bv. intézet területén kívül tartózkodó személyek élete, testi épsége, szabadsága, a büntetés-végrehajtás anyagi javainak sértetlensége, valamint a büntetés-végrehajtási feladatatok zavartalan ellátása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított; 5. fogvatartás rendje: a büntetések és a kényszerintézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályok, valamint az azok alapján megállapított más rendelkezések érvényesülésének összessége, amely biztosítja a büntetésvégrehajtási feladatok zavartalan ellátását, valamint az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak jogainak érvényesülését és kötelezettségeinek teljesítését; 6. lakóhelyiség: az elítélt elhelyezésére szolgáló olyan lakhatásra alkalmas helyiség, amelynek nyílászáróinál a zárkára meghatározott biztonsági berendezés és felszerelés mellőzhető; 7. pszichoaktív szer: kábítószer, új pszichoaktív anyag vagy más pszichoaktív szer; 8. zárka: az elítélt elhelyezésére szolgáló olyan helyiség, amelynek nyílászárói a külön rendelkezésekben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelnek. 2. Együttműködés más szervekkel és személyekkel 3. §
(1)A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló
  1. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.)
  2. §
(1)bekezdés, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 5. §
(3)bekezdése szerinti szervek az ott meghatározott büntetésvégrehajtási feladatokat a vonatkozó jogszabályok és a büntetés-végrehajtási szervvel (a továbbiakban: bv. szerv) kötött együttműködési megállapodás keretében végezhetik.
(2)Együttműködési megállapodás megkötését indokolhatja az együttműködés huzamos időtartama, az együttműködésben megnyilvánuló feladatok, jogok és kötelezettségek összetettsége vagy büntetés-végrehatási feladatok ellátása szempontjából való jelentősége.
(3)Együttműködési megállapodás kötésére a bv. intézet parancsnoka, igazgatója, főigazgató főorvosa (a továbbiakban: parancsnok), ha pedig az együttműködés több bv. intézetre is kiterjed, az országos parancsnok jogosult. A parancsnok által kötött együttműködési megállapodásról az országos parancsnokot tájékoztatni kell.
(4)Ha a büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését segítő, az
(1)bekezdésben felsorolt szervezetek, illetve személyek tevékenysége jogszabálysértő, vagy nem felel meg az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, a megállapodást a
(3)bekezdésben meghatározott személyek megszüntethetik, továbbá az érintett szervezetek képviselőinek vagy az érintett személynek a bv. intézetbe történő belépését megtilthatják.
(5)A bv. intézet a végrehajtásban közreműködő vagy az azt segítő szerveket és személyeket tájékoztatja az elítéltek személyiségi jogainak védelmére vonatkozó szabályokról és ezek megsértésének, valamint a megállapodás megszegésének következményeiről. A tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét a bv. intézet írásban rögzíti.
(6)Az együttműködés megszüntetéséről és a bv. intézetbe történő belépés megtiltásáról az adott szervezetet vagy személyt értesíteni kell. Ha a döntést a parancsnok hozta, erről az országos parancsnokot haladéktalanul tájékoztatja. 3. Az elítéltet terhelő bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos feladatok 4. § A Bv. tv. 8. §
(3)bekezdés szerint meghatározott bejelentési kötelezettség tekintetében a végrehajtásért felelős szerv a lakcím vagy tartózkodási hely megváltozása esetén a változást a bejelentéstől vagy a lakcímkártya bemutatásától számított három munkanapon belül a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti, és az ehhez kapcsolódó szükséges intézkedéseket megteszi. 4. Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott kötelezettségei teljesítésének és jogai gyakorlásának módja 5. §
(1)Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott jogainak gyakorlása nem veszélyeztetheti a fogvatartás rendjét és biztonságát.
(2)A fogvatartás rendjét és biztonságát az elítélt önkéntes jogkövetésre való ösztönzésével, őrzéssel, felügyelettel és ellenőrzéssel, valamint biztonsági és egyéb szükséges intézkedések megtételével, indokolt esetben kényszerítő eszköz alkalmazásával kell biztosítani. 6. §
(1)Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott érdekében a Bv. tv. 11. §-a szerint adott meghatalmazás adott ügyre szóló eseti vagy általános hatályú. A bv. intézet az általános meghatalmazást a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti és annak másolatát, illetve az eseti meghatalmazást az ügy irataihoz csatolja.
(2)Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott védő kirendelését kéri, a bv. intézet a kérelmet haladéktalanul továbbítja az intézet székhelye szerint illetékes a büntetés-végrehajtási bírónak (a továbbiakban: bv. bíró). A bv. intézet az átiratban nyilatkozik arról, hogy az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal szemben folyamatban van-e büntetés-végrehajtási ügy.
(3)Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére a bv. bíró védőt rendelt ki, és az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott utóbb védőt hatalmaz meg, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti a bíróságot a kirendelés visszavonása érdekében. 5. A végrehajtásért felelős szerv döntése, a kérelem, a jogorvoslati jog és a közérdekű bejelentés biztosítása 7. §
(1)Ha a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezetője) kérelemre jár el, a hiánypótlásra való felhívásról – megfelelő határidő tűzésével – a személyi állomány érdemi döntés előkészítésére jogosult tagja intézkedik és azt az ügyiratban írásban rögzíti.
(2)A szervezeti egység vezetője a döntés vagy intézkedés (a továbbiakban együtt: döntés) esetén az elítéltet a panasz vagy az egyéb jogorvoslat megtételének jogáról tájékoztatja. Ha a döntés közlése írásban történik, az a jogorvoslati jogra való felhívást is tartalmazza. 8. §
(1)A döntéssel szembeni, vagy annak elmulasztása miatti panaszt a szervezeti egység vezetőjénél kell előterjeszteni. Elkésettség címén a panasz nem utasítható el, ha a panaszra jogosult a panasz tételére nyitva álló határidőben a panaszt nem az elbírálásra jogosult szervnél terjeszti elő.
(2)A büntetés-végrehajtási ügyben előterjesztett panasz esetén a bv. intézet döntést hozó vagy intézkedést tevő, illetve az arra jogosult szervezeti egységének vezetője a panaszt az elbírálásra nyitva álló határidőre figyelemmel – indokolt esetben az ügy összes iratával – terjeszti fel a bv. intézet parancsnoka részére, és – ha a panasz megalapozottságának elbírálása mérlegelést igényel – a panasszal kapcsolatban kialakított álláspontjáról nyilatkozik.
(3)Nem szükséges a
(2)bekezdés szerinti felterjesztés, ha a szervezeti egység vezetője
  1. a)a megpanaszolt döntést a panaszban foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy az elmulasztott intézkedést pótolja,
  2. b)a panaszt a Bv. tv. 21. §
(7)bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4)Ha az
(1)bekezdés szerinti döntés vagy intézkedés a bv. intézet parancsnokának vagy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) kijelölt szervezeti egysége vezetőjének jogkörébe tartozik, a panaszt az országos parancsnokhoz a beérkezéstől számított nyolc napon belül kell felterjeszteni a
(2)és
(3)bekezdésben meghatározottak figyelembevételével. 9. §
(1)Az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a folyamatban lévő büntetőügyéhez kapcsolódóan írt beadványát, kérelmét és jogorvoslati kérelmét a bv. intézet költségén kell a címzettnek továbbítani, ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott felhasználható letéti pénzzel nem rendelkezik.
(2)Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott zárt levélben fordul valamely hatósághoz, törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben elismerten erre hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezethez, az alapvető jogok biztosához, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus szervezetéhez vagy munkatársához, a bv. intézet a levelet az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott költségére – ellenőrzés nélkül – továbbítja.
(3)Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott nem rendelkezik letéti pénzzel, kérelmére a
(2)bekezdésben meghatározott szervekhez küldött levelét a bv. intézet átirattal továbbítja.
(4)Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott az ügyész általi meghallgatását kéri, erről haladéktalanul értesíteni kell a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt.
(5)A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti panasz vagy közérdekű bejelentés esetén, ha a panaszos vagy a közérdekű bejelentő személye azonosítható és személyes adatai nyilvánosságra hozatalának szükségessége merül fel, ezt megelőzően a bv. intézetnek nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához.
  1. § A bv. intézet a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti a) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott panaszát, kérelmét, bejelentését és az azokhoz kapcsolódó döntéseket; b) a jogorvoslati jog érvényesítésével kapcsolatban továbbított iratokat, a továbbítás időpontjának a feltüntetésével; c) a Bv. tv.
  2. §
(4)bekezdésében meghatározott címzettek részére továbbított leveleket, a címzett és a továbbítás időpontjának a feltüntetésével, továbbá a Bv. tv. 174. §
(4)bekezdésében meghatározott feladótól érkezett leveleket, a feladó és a levél elítélt részére történő átadás időpontjának a feltüntetésével; d) a Bv. tv. 174. §
(4)bekezdésében meghatározott ellenőrzés szükségességét megalapozó alapos indok felmerülése esetén, az elítélt által küldött vagy részére érkezett levelek felbontását és annak időpontját.
  1. A bv. intézet rendje és biztonsága szempontjából jelentős adatok rögzítése a fogvatartotti nyilvántartásban és a bejelentő védelme
  2. §
(1)Az elítéltre és az egyéb jogcímen fogvatartottra vonatkozó, a bv. intézet rendje és biztonsága szempontjából jelentős tényre vagy körülményre utaló adatot tartalmazó bejelentést a bv. intézet a bejelentő megjelölésével a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti.
(2)Ha a bejelentő személye azonosítható, nyilatkoztatni kell arról, hogy kéri-e személyes adatainak zártan kezelését. Ha a bejelentő a személyes adatainak zártan kezelését kéri, akkor a bv. intézetnek biztosítania kell, hogy a személyes adatai ne jussanak az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott tudomására.
(3)Ha a bejelentő személye nem azonosítható vagy a bejelentés ellenőrzése más ok miatt nem lehetséges, a bejelentést a fogvatartotti nyilvántartásban annak nem ellenőrzött jellegére való utalással kell rögzíteni. II. FEJEZET A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA 7. Az iratok vizsgálata és a személyazonosság megállapítása a befogadáskor 12. §
(1)A bv. intézet megvizsgálja, hogy a befogadás alapjául szolgáló iratok megfelelnek-e a jogszabályok tartalmi és alaki rendelkezéseinek.
(2)Az elítélt személyazonosságának megállapítása a fogvatartás alapjául szolgáló iratok adatainak és az elítélt személyazonosságát igazoló okiratban foglalt vagy egyéb módon igazolt, illetve az elítélt által közölt adatoknak az egybevetését, valamint az elítélt képmásának az összehasonlítását jelenti.
(3)A bv. intézet az elítélt személyazonosságának megállapításához adatokat kérhet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől (a továbbiakban: rendőrség), más hatóságtól vagy más bv. intézettől. Ha ezek nem vezetnek eredményre a bv. intézet a rendőrségtől kérheti a személyazonosság megállapítását.
  1. A befogadás megtagadása
  2. § A befogadás megtagadásáról az előállító (átkísérő) szervet, valamint a BVOP-t vagy a végrehajtást elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.
  3. Felhívásra jelentkező elítélt
  4. §
(1)Ha a felhívásra az elítélt a bv. intézet hivatali idejében jelentkezik, a bv. intézet megvizsgálja, hogy a Bv. tv. 88. §-a szerinti irat rendelkezésre áll-e.
(2)Ha az elítélt nem a számára kijelölt bv. intézetben jelentkezik, az érintett bv. intézet az elítéltet útba indíthatja a végrehajtásra kijelölt bv. intézetbe. A bv. intézet zárt borítékban átadja az elítéltnek a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek szóló – a befogadáshoz szükséges – iratokat és írásban tájékoztatja az elítéltet a jelentkezési kötelezettségéről, továbbá a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az iratok átvételét és a tájékoztatás megtörténtét az elítélt aláírásával igazolja, vagy azt a Bv. tv. 12. §
(8)bekezdésében foglaltak esetén jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3)Az útbaindítást úgy kell elvégezni, hogy az elítélt a végrehajtásra kijelölt bv. intézetbe legkésőbb az útba indítást követő napon megérkezhessen.
(4)Az elítélt nem indítható útba, és a bv. intézetbe be kell fogadni, ha
  1. a)a várható szabadulásáig hátralévő idő a harminc napot nem haladja meg,
  2. b)olyan betegségben szenved, amely az utazást akadályozza,
  3. c)ittas vagy bódult állapotban jelentkezett,
  4. d)mozgásában súlyosan korlátozott,
  5. e)az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (a továbbiakban: IMEI) történő kivizsgálása szükséges, f ) a felhívásban megjelölt nap után késve jelentkezett,
  6. g)a személyazonossága kétséges,
  7. h)az utazást nem vállalja, vagy alapos okkal feltehető, hogy a jelentkezési kötelezettségének nem tenne eleget,
  8. i)a
(2)bekezdés szerinti aláírást megtagadja, j) a bíróság vagy az ügyész a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendelte el. 10. Befogadás megőrzésre 15. §
(1)Megőrzésre kell befogadni az elítéltet, ha
  1. a)a bv. intézet illetékességi területén – mint más bv. intézetből jogellenesen távollévőt – a rendőrség elfogta és oda előállította,
  2. b)valamely hatósághoz történő előállítás, illetve gyógykezelés céljából vagy a végrehajtás körében felmerült egyéb okból más bv. intézet adta át,
  3. c)az engedélyezett távollét után más bv. intézetben jelentkezik, mint ahonnan elbocsátották.
(2)A megőrzésre befogadott elítéltet a megőrzés okának megszűnését követően a bv. intézetek közötti legközelebbi heti rendszeres szállítással a végrehajtásra kijelölt bv. intézetbe kell szállítani. 11. Befogadás elővezetési határozat és elfogatóparancs alapján 16. §
(1)Ha a befogadásra kijelölt bv. intézetben az elítélt önként, határidőben nem jelentkezik, úgy a bv. intézet értesítése alapján a BVOP intézkedik az elítélt elővezetése iránt.
(2)Az elővezetés elrendeléséről a BVOP a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) bv. intézetet értesíti.
(3)A megyei (fővárosi) bv. intézet a napszaktól függetlenül köteles befogadni azt a rendőrség által elővezetett elítéltet, akinek bv. bíró a szabadságvesztés megkezdése vagy folytatása végett, vagy a BVOP a szabadságvesztés megkezdése érdekében az elővezetését rendelte el.
(4)Az
(1)bekezdés szerinti elővezetés sikertelensége esetén a BVOP az elfogatóparancs kibocsátását az intézkedés meghozatalának szükségességét alátámasztó iratok megküldésével kezdeményezi az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. bírónál. A szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás kézbesítését igazoló tértivevényt eredetben kell csatolni az iratokhoz.
(5)A szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése vagy folytatása végett kibocsátott elfogatóparancs alapján elfogott, és a bv. intézetbe előállított elítéltet a napszaktól függetlenül be kell fogadni.
(6)A
(3)bekezdés szerint kell eljárni, ha a rendőrség a jogellenesen távollevő elítéltet elfogja és a bv. intézetbe kíséri.
(7)A
(3)és az
(5)bekezdésben meghatározott esetben a bv. intézet az értesítőlap megküldése érdekében megkeresi az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot. 12. Befogadás európai vagy nemzetközi elfogatóparancs alapján 17. §
(1)A magyar bíróság által elítélt és európai vagy nemzetközi elfogatóparancs alapján, a külföldön elfogott személyt a bv. intézet napszaktól függetlenül köteles befogadni.
(2)Szükség esetén a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megállapítása érdekében a bv. intézet a BVOP-n keresztül megkeresi az igazságügyért felelős minisztert.
  1. Befogadás külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele esetén
  2. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
  3. évi XXXVIII. törvény
  4. §
(2)bekezdése, valamint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
  1. évi CLXXX. törvény alapján a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet fogadja be.
  2. Az elítélt jogainak és kötelezettségeinek ismertetése
  3. §
(1)Az elítéltet közvetlen a bv. intézetbe való befogadása után írásban tájékoztatni kell a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök használatának a lehetőségéről, valamint a lakcímadataiban bekövetkező változások tekintetében fennálló bejelentési kötelezettségeiről, és annak elmulasztása miatt alkalmazható jogkövetkezményekről.
(2)Az elítélt részére a Bv. tv. 12. §
(4)bekezdése szerinti tájékoztatást – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a befogadáskor kell megadni. 15. A befogadással kapcsolatos intézkedések és értesítések 20. §
(1)Az elítéltet a közösségbehelyezés előtt egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni.
(2)Ha az elítélten a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a rendőrségi fogdából vagy a javítóintézetből átkísért elítélt azt állítja, hogy bántalmazták, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 8/2014. (XII. 12.) IM rendelet 3. §
(7)bekezdése szerinti orvosi vizsgálatot haladéktalanul el kell végezni, valamint jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3)A
(2)bekezdés szerinti jegyzőkönyv egy-egy példányát az átkísérést végrehajtó szervnek és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyésznek meg kell küldeni, amelyhez a látlelet másolatát mellékelni kell.
  1. § Ha az elítélttel szemben más ügyben közérdekű munka vagy pártfogó felügyelet végrehajtása van folyamatban, és erről a bv. intézet a befogadáskor tudomással bír, úgy a befogadástól számított nyolc napon belül tájékoztatja az elítélt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot, illetve a büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelőt.
  2. §
(1)Ha az elítélt a bv. intézetbe magával hozza felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, a gyermeknek a gyermekés ifjúságvédelmi intézménybe történő elhelyezése érdekében a bv. intézet haladéktalanul intézkedik.
(2)Ha az elítélt a befogadásakor bejelenti, hogy
  1. a)kiskorú gyermeke felügyelet nélkül maradt, a bv. intézet hivatali időben a kiskorú gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhatóságot (a továbbiakban: gyámhatóság), hivatali időn kívül a rendőrséget,
  2. b)a vele egy háztartásban élő, önmaga ellátására képtelen hozzátartozója vagy az általa gondozott más személy felügyelet nélkül maradt, a bv. intézet hivatali időben a hozzátartozó, illetve a gondozott személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, hivatali időn kívül a rendőrséget haladéktalanul értesíti.
(3)Ha az elítélt lakása vagy más vagyontárgya őrizetlenül maradt, a bv. intézet erről a lakás fekvése, illetve a vagyontárgy feltalálási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, vagy az elítélt által meghatározott személyt értesíti.
(4)Az elítéltet a megtett intézkedésekről a bv. intézet három munkanapon belül tájékoztatja. 23. §
(1)Az elítéltnek a befogadáskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e rendszeres jövedelemmel vagy más pénzbeli juttatással, és ha igen milyen összegben.
(2)A rendszeres pénzbeli ellátásban részesülő elítéltet a befogadáskor írásban nyilatkoztatni kell, hogy a folyósítást a bv. intézetbe kéri-e.
(3)Az elítéltet tájékoztatni kell, hogy kérheti az őt megillető, a
(2)bekezdésben nem említett egyéb pénzbeli járandóságainak a bv. intézetbe történő folyósítását is. 24. §
(1)Az elítéltet a befogadáskor írásban kell tájékoztatni arról, hogy hozzátartozójával, vagy – a hivatalos minőségben kapcsolattartók kivételével – az általa megjelölt más személlyel (a továbbiakban együtt: kapcsolattartó) kizárólag akkor tarthat kapcsolatot, ha – a Bv. Sztv. 28/A. §-a alapján – a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatai a bv. intézet nyilvántartásában szerepeljenek.
(2)A hozzájárulás beszerzése érdekében engedélyezni kell, hogy az elítélt egy alkalommal levelet írjon az érintett részére.
(3)Ha az elítélt letéti pénzzel nem rendelkezik a
(2)bekezdés szerinti hozzájárulás beszerzése érdekében első alkalommal egy címzett részére küldendő levél feladásának a költségeit a bv. intézet fedezi.
(4)A kapcsolattartó adatait az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet a nyilvántartásban feltüntetni. Ha a kapcsolattartó cselekvőképtelen kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú, helyette törvényes képviselője adhatja meg írásban a hozzájárulást. Ha a kapcsolattartót e bekezdésben meghatározott jogával kapcsolatosan a bíróság cselekvőképességében részlegesen korlátozta, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott írásbeli hozzájárulása érvényességéhez gondnoka írásbeli hozzájárulása is szükséges. 25. § A dohányzó, illetve a dohányfüstmentes zárkában vagy lakóhelyiségben való elhelyezés érdekében az elítéltnek befogadáskor írásban nyilatkoznia kell dohányzási szokásairól. 16. Az elítélt birtokában tartható tárgyak 26. §
(1)Az elítélt a bv. intézetben az 1. mellékletben felsorolt tárgyakat tarthatja magánál.
(2)A bv. intézet parancsnoka az elítéltnél tartható tárgyakat fajtánként – a tárolásra alkalmas hely és az arra rendszeresített eszköz figyelembevételével – a házirendben határozza meg.
(3)Az elítélt birtokában tartható tárgyak a balesetek és a káresemények megelőzése, valamint a bv. intézet rendje és biztonsága érdekében, a birtokban tartás engedélyezése céljából megvizsgálhatók.
  1. Az elítélt felszerelése
  2. § A befogadott elítéltet el kell látni a
  3. mellékletben meghatározott egyéni felszerelési tárgyakkal.
  4. Elhelyezés a részlegen
  5. § Az elítéltet az elhelyezési részlegre kell kísérni és részére megfelelő zárkát vagy lakóhelyiséget kell kijelölni.
  6. A Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer
  7. §
(1)A bv. szervezet az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatainak felmérésére, annak mérséklése, illetve a sikeres társadalmi reintegráció elősegítése érdekében a Bv. tv.
  1. §
  2. pontjában meghatározott Kockázatelemzési és Kezelési Rendszert (a továbbiakban: KEK rendszer) alakít ki és működtet.
(2)A KEK rendszer elemei:
  1. a)a visszaesési és fogvatartási kockázatok mérésére szolgáló prediktív mérőeszközök,
  2. b)a szabadságvesztés során alkalmazott progresszív rezsimszabályok,
  3. c)a fogvatartási és visszaesési kockázatok csökkentésére irányuló és reintegrációs célú programok.
(3)A kockázatelemzés olyan büntetés-végrehajtási szakmai tevékenység, amelynek során az elítélt vonatkozásában felmérésre és értékelésre kerül az e rendeletben meghatározott kockázatcsoportok kockázati értéke.
(4)Az elítélt befogadását követően, de az elhelyezésre kijelölt bv. intézet befogadási és fogvatartási bizottság (a továbbiakban: BFB) ülését megelőzően el kell végezni az alábbi kockázatcsoportok felmérését:
  1. a)fogolyszökés és annak kísérlete,
  2. b)öngyilkosságra irányuló magatartás,
  3. c)önkárosítás,
  4. d)bármely személy elleni erőszakos cselekmény vagy annak kísérlete,
  5. e)a bűnözői, illetve a fogvatartotti szubkultúrában betöltött vezetői, szervezői, végrehajtói szerep, tevékenység, ha erre vonatkozóan információ áll rendelkezésre, f ) pszichoaktív szerrel való visszaélés.
(5)A
(3)bekezdésben meghatározott felmérés során, a
(4)bekezdésben meghatározott kockázatcsoportokat külön-külön kell értékelni, amelynek alapján a kockázati érték magas, közepes vagy alacsony lehet.
(6)Az elítélt köteles együttműködni a visszaesési és fogvatartási kockázatok felmérését szolgáló eljárások során.
(7)A kockázatkezelés olyan büntetés-végrehajtási szakmai tevékenység, amely során a
(4)bekezdésben meghatározott kockázatcsoportok felmérése alapján – figyelembe véve az elítélt reintegrációs szükségleteit és társadalmi helyzetét, valamint a fogvatartás rendjét és biztonságát veszélyeztető kockázati tényezőket – az egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltak teljesítését biztosítják és nyomon követik. A kockázatkezelés a szabadságvesztés teljes tartamára kiterjed, annak egyes elemei az elítélt teljesítményétől és eredményeitől függően módosulhatnak. 30. §
(1)A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetben (a továbbiakban: KKMI) az elítélteket a végrehajtási fokozatok szerint elkülönítetten kell elhelyezni, de az ott elhelyezett elítélt vonatkozásában a progresszív rezsimszabályokat nem kell alkalmazni.
(2)A KKMI a Bv. tv. 92. §
(1)bekezdésében meghatározott feladatai végrehajtása során az alábbi vizsgálati eljárásokat alkalmazza:
  1. a)személyes interjúk,
  2. b)kérdőívek,
  3. c)pszichodiagnosztikai tesztek,
  4. d)egészségügyi vizsgálati módszerek.
(3)Az
(1)bekezdésben meghatározottak alkalmazásával a KKMI a kockázatértékelési összefoglaló jelentésben megállapítja az elítélt:
  1. a)a visszaesési és fogvatartási kockázatba sorolását,
  2. b)a foglalkoztatásba, kiemelten a munkáltatásba, az oktatásba és képzésbe történő bevonásának lehetőségét,
  3. c)a visszaesési kockázatot csökkentő és a reintegrációját elősegítő programokat.
(4)A
(2)bekezdésben foglaltak figyelembevételével a KKMI javaslatot tesz az elítélt progresszív rezsimszabályok szerinti besorolására, a sajátos kezelési igényű elítélt számára kialakított részlegben történő elhelyezésére és a szabadságvesztést végrehajtó bv. intézet kijelölésére.
(5)A KKMI a bv. intézet kijelölésére vonatkozó javaslatáról a vizsgálat befejezését követő három napon belül, de legkésőbb a kivizsgálás lefolytatására rendelkezésre álló időtartamig tájékoztatja a BVOP-nak a bv. intézet kijelölése tekintetében döntésre jogosult szervezeti egységét, és az elbírálást követően intézkedik az elítélt kijelölt bv. intézetbe történő szállítása iránt.
(6)A bv. intézet soron kívül írásban tájékoztatja a KKMI parancsnokát a bv. intézetben működő részlegeket és reintegrációs programokat érintő változásokról.
(7)A Bv. tv. 94. §
(2)bekezdésében meghatározott tevékenysége során a KKMI külső szakértőket vonhat be, munkacsoportot hozhat létre és együttműködik a kapcsolódó tudományágak képviselőivel. 31. §
(1)A Bv. tv.
  1. §-ában meghatározott esetekben a) a Bv. tv.
  2. §
(2)bekezdésében meghatározott elítélt esetében a kivizsgálási határidőn belül a KKMI, b) a Bv. tv. 95. §
(4)bekezdése szerinti elítélt esetében az elítélt befogadó részlegen való tartózkodása alatt a BFB megállapítja az ilyen jellegű bűncselekményekkel kapcsolatosan a visszaesési kockázati értéket.
(2)Ha az
(1)bekezdés szerinti kockázati érték közepes vagy magas, az elítélt részére önkéntes részvételi alapon fel kell ajánlani a visszaesés valószínűségét csökkentő terápián való részvételt.
(3)Az
(1)bekezdésben meghatározott esetekben a visszaesési kockázat mérése e célra összeállított, az általános kockázatértékeléstől eltérő mérőeszközökkel történik.
(4)Ha az
(1)bekezdésben foglaltak szerint a bv. intézet által elvégzett vizsgálatok eredménye alapján a visszaesési kockázat egyértelműen nem meghatározható, ki kell kérni a KKMI állásfoglalását, amely esetben a határidő legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(5)Ha az elítélt a részére felkínált visszaesés valószínűségét csökkentő terápián való részvételt elutasítja, ennek tényét az egyéniesített fogvatartási programtervben rögzíteni kell.
  1. § A fogvatartási és visszaesési kockázatok mérését célzó prediktív mérőeszközök alkalmazását, valamint a szexuális bűnelkövetők részére felajánlott, a visszaesés valószínűségét csökkentő terápiás jellegű foglalkozásokat pszichológus bevonásával kell végezni.
  2. A progresszív rezsimszabályok alkalmazása
  3. §
(1)Az egyéniesítést szolgáló rezsimszabályok a végrehajtási fokozatokon belül, a
(3)és
(6)bekezdés figyelembevételével a KEK rendszerre épülve az elítélt életrendjének szigorúságát, az elérhető kedvezmények körét és mértékét, valamint a szabad élethez viszonyított lehetőségeket lépcsőzetesen bővülő rendszerben valósítja meg (a továbbiakban: progresszív rezsimszabályok).
(2)A progresszív rezsimszabályok olyan tevékenység- és teljesítmény alapú osztályozási rendszer, amelyben a besorolás és az előmenetel az elítélt együttműködési hajlandóságán és motivációján alapul és annak folyamatos fenntartását, illetve fejlesztését célozza, és amely az elítélt reintegrációs folyamatban történő érdekeltté tételével hozzájárul a reintegrációs tevékenység eredményességéhez.
(3)A progresszív rezsimszabályok – egymásra épülő – szigorúbb, általános és enyhébb rezsimekben valósulnak meg. Az egyes rezsimekben a Bv. tv. 98. §
(2)bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével egyéniesített életkörülmények kialakítására kerül sor, amely a szabadságvesztés során – az elítélt együttműködésétől függően – módosulhat.
(4)Az elítélt rezsimbe sorolásakor a BFB a KKMI kockázatértékelési összefoglaló jelentésében foglalt javaslatoktól csak különösen indokolt esetben térhet el.
(5)Ha az elítélt kockázatértékelést a BFB végzi, az első besoroláskor az általános rezsimbe kell sorolni.
(6)Az
(5)bekezdésben foglaltaktól eltérően az elítélt
  1. a)szigorúbb rezsimbe sorolható, ha az egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltakat nem fogadja el, vagy a személyi állománnyal nem működik együtt, vagy
  2. b)enyhébb rezsimbe sorolható, ha a kockázatértékelése során mért kockázati érték alacsony. 34. § Szigorúbb rezsimbe kell sorolni az elítéltet, ha
  3. a)a fogvatartás rendjét vagy biztonságát súlyosan megsérti, vagy
  4. b)a részére meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltakat nem tartja be, vagy az abban való együttműködést megtagadja. 35. § Általános rezsimbe kell sorolni az elítéltet, ha
  5. a)a fogvatartás rendjét és biztonságát nem veszélyezteti, vagy
  6. b)a részére meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltak megtartása, abban való együttműködése fejlesztésre szorul. 36. § Enyhébb rezsimbe sorolható az elítélt, ha
  7. a)a fogvatartás rendjét és biztonságát maradéktalanul megtartja és a bv. intézet biztonságára kockázatot nem jelent,
  8. b)a bv. intézet személyi állományával szembeni magatartása kifogástalan, és
  9. c)a részére meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltakat maradéktalanul megtartja, az abban való együttműködése példamutató. 37. §
(1)Az elítélt rezsimbe sorolásának a Bv. tv. 95. §
(7)bekezdése szerinti kötelező felülvizsgálata során a BFB vizsgálja különösen
  1. a)az egyéniesített fogvatartási programtervben meghatározottak teljesülését,
  2. b)az elítélt motivációját, annak fejleszthetőségét a reintegrációs célok vonatkozásában,
  3. c)az elítélt magatartását, együttműködését a bv. intézet személyi állományával.
(2)A Bv. tv. 95. §
(7)bekezdésében meghatározott felülvizsgálatot soron kívül kell végrehajtani a 48. §
(1)bekezdésben meghatározott esetek bekövetkezésekor.
(3)Soron kívül felül kell vizsgálni a rezsimbe sorolást, ha
  1. a)a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát megváltoztatja,
  2. b)olyan szabadságvesztés végrehajtásra érkezik értesítés, amely a szabadságvesztés végrehajtási sorrendjére kihatással van,
  3. c)a folyamatosan töltött szabadságvesztések esetén a soron következő szabadságvesztés végrehajtási fokozata eltér az előzőtől.
(4)Ha a Bv. tv. 93. §
(3)bekezdésében foglalt vizsgálat és a
(3)bekezdésben szereplő eljárás várhatóan két hónapon belül történik, úgy lehetőség szerint a két vizsgálatot egyidejűleg kell a KKMI-ben elvégezni.
(5)A rezsimbe sorolás felülvizsgálata során annak súlyosbítása korlátlanul, enyhítése csak a fokozatosság elvének figyelembevételével rendelhető el. 38. §
(1)A szabadságvesztés során az azonos rezsimbe sorolt elítélteket lehetőség szerint együttesen kell elhelyezni.
(2)A megőrzés időtartama alatt az elítéltet – lehetőség szerint – a besorolása szerinti rezsimnek megfelelően kell elhelyezni. Ha ez nem lehetséges, a szigorúbb rezsimbe sorolt elítélt kivételével az általános rezsimszabályokat kell alkalmazni. 39. §
(1)A fegyház végrehajtási fokozaton belül a szigorúbb rezsimbe sorolt elítélt
  1. a)látogatót havonta egy alkalommal, hatvan perc időtartamban fogadhat,
  2. b)kapcsolattartójával hetente két alkalommal, alkalmanként öt perc időtartamban telefonálhat,
  3. c)a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 50%-os mértékig elköltheti,
  4. d)kimaradása nem engedélyezhető,
  5. e)eltávozásra nem engedhető, f ) birtokában tartható tárgyak köre a Bv. tv. 100. §
(2)bekezdés f ) pontjában foglalt feltételekkel, az
  1. melléklet 2.2., 3.4–3.5., 5.
  2. és – a telefonálásra szolgáló eszköz kivételével – a
  3. pontja tekintetében korlátozható, továbbá a birtokában tartható tárgyak mennyisége csökkenthető.
(2)A fegyház végrehajtási fokozaton belül az általános rezsimbe sorolt elítélt
  1. a)látogatót havonta egy alkalommal, kilencven perc időtartamban fogadhat,
  2. b)számára látogató bv. intézeten kívüli fogadása évente egy alkalommal, alkalmanként két óra időtartamban engedélyezhető,
  3. c)kapcsolattartójával hetente három alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat,
  4. d)a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 75%-os mértékig elköltheti,
  5. e)kimaradása évente egy alkalommal, tizenkét óra időtartamban engedélyezhető, f ) eltávozásra kivételesen – a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével – évente egy alkalommal, összesen két nap időtartamra engedhető,
  6. g)birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az e rendeletben meghatározottakra terjed ki.
(3)A fegyház végrehajtási fokozaton belül az enyhébb rezsimbe sorolt elítélt
  1. a)látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként hatvan perc időtartamban fogadhat a bv. intézeten belül,
  2. b)számára látogató bv. intézeten kívüli fogadása évente két alkalommal, alkalmanként két óra időtartamban engedélyezhető,
  3. c)kapcsolattartójával hetente négy alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat,
  4. d)a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 100%-os mértékig elköltheti,
  5. e)kimaradása évente három alkalommal, tizenkét óra időtartamban engedélyezhető, f ) eltávozásra kivételesen – a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével – évente két alkalommal, összesen öt nap időtartamra engedhető,
  6. g)birtokában tartható tárgyak köre és mennyisége bővíthető. 40. §
(1)A börtön végrehajtási fokozaton belül a szigorúbb rezsimbe sorolt elítélt
  1. a)látogatót havonta egy alkalommal, hetvenöt perc időtartamban fogadhat,
  2. b)kapcsolattartójával hetente két alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat,
  3. c)a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 60%-os mértékig elköltheti,
  4. d)kimaradása nem engedélyezhető,
  5. e)eltávozásra nem engedhető, f ) birtokában tartható tárgyak köre a Bv. tv. 101. § f ) pontjában foglalt feltételekkel, az 1. melléklet 6. pontja – kivéve a telefonkártyát – tekintetében korlátozható, továbbá a birtokában tartható tárgyak mennyisége csökkenthető.
(2)A börtön végrehajtási fokozaton belül az általános rezsimbe sorolt elítélt
  1. a)látogatót havonta egy alkalommal, kilencven perc időtartamban fogadhat a bv. intézeten belül,
  2. b)számára látogató bv. intézeten kívüli fogadása évente két alkalommal, alkalmanként két óra időtartamban engedélyezhető,
  3. c)kapcsolattartójával hetente 3 alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat,
  4. d)a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 80%-os mértékig elköltheti,
  5. e)kimaradása évente egy alkalommal, huszonnégy óra időtartamban engedélyezhető, f ) eltávozásra évente egy alkalommal, összesen négy nap időtartamra kivételesen engedhető,
  6. g)birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az e rendeletben meghatározottakra terjedhet ki.
(3)A börtön végrehajtási fokozaton belül az enyhébb rezsimbe sorolt elítélt
  1. a)látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként hetvenöt perc időtartamban fogadhat,
  2. b)számára látogató bv. intézeten kívüli fogadása évente három alkalommal, alkalmanként két óra időtartamban engedélyezhető,
  3. c)kapcsolattartójával hetente öt alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat,
  4. d)a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 100%-os mértékig elköltheti,
  5. e)kimaradása évente három alkalommal, alkalmanként huszonnégy óra időtartamban engedélyezhető, f ) eltávozásra évente két alkalommal, összesen tíz nap időtartamra kivételesen engedhető,
  6. g)birtokában tartható tárgyak köre és mennyisége bővíthető. 41. §
(1)A fogház végrehajtási fokozaton belül a szigorúbb rezsimbe sorolt elítélt
  1. a)látogatót havonta egy alkalommal, kilencven perc időtartamban fogadhat,
  2. b)kapcsolattartójával hetente három alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat,
  3. c)a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 70%-os mértékig elköltheti,
  4. d)kimaradása nem engedélyezhető,
  5. e)eltávozásra nem engedhető, f ) birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az e rendeletben meghatározottakra terjedhet ki, továbbá a birtokában tartható tárgyak mennyisége csökkenthető.
(2)A fogház végrehajtási fokozaton belül az általános rezsimbe sorolt elítélt
  1. a)látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként kilencven perc időtartamban fogadhat,
  2. b)számára látogató bv. intézeten kívüli fogadása évente három alkalommal, alkalmanként két óra időtartamban engedélyezhető,
  3. c)kapcsolattartójával hetente öt alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat,
  4. d)a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 90%-os mértékig elköltheti,
  5. e)kimaradása évente két alkalommal, alkalmanként huszonnégy óra időtartamban engedélyezhető, f ) eltávozásra évente két alkalommal, összesen nyolc nap időtartamra engedhető,
  6. g)birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az e rendeletben meghatározottakra terjedhet ki.
(3)A fogház végrehajtási fokozaton belül az enyhébb rezsimbe sorolt elítélt
  1. a)látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként kilencven perc időtartamban, továbbá negyedévente további egy alkalommal kilencven percben fogadhat,
  2. b)számára látogató bv. intézeten kívüli fogadása évente öt alkalommal, alkalmanként két óra időtartamban engedélyezhető,
  3. c)kapcsolattartójával hetente öt alkalommal, alkalmanként tizenöt perc időtartamban telefonálhat,
  4. d)a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 100%-os mértékig elköltheti,
  5. e)kimaradása évente négy alkalommal, alkalmanként huszonnégy óra időtartamban engedélyezhető, f ) eltávozásra évente három alkalommal, összesen tizenöt nap időtartamra engedhető,
  6. g)birtokában tartható tárgyak köre és mennyisége bővíthető. 21. Az egyes speciális részlegek és az enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alatt álló elítéltek rezsimszabályai 42. §
(1)Az átmeneti részlegen, a sajátos kezelési igényű elítélt számára kialakított részlegen, és az enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alatt álló elítélt rezsimszabályai a szabadságvesztés végrehajtása során eltérőek lehetnek.
(2)Az átmeneti részlegbe helyezett elítélt rezsimszabályai vonatkozásában a Bv. tv. 103. §
(2)bekezdése figyelembevételével a 40. §
(3)bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy az elítélt eltávozásra összesen tizenöt nap időtartamra engedhető.
(3)Az enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alatt álló elítélt progresszív rezsimszabályai vonatkozásában a Bv. tv. 104. §
(3)bekezdésében foglalt eltérésekkel az 41. §
(3)bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4)A hosszúidős speciális részlegre helyezett elítéltet szigorúbb rezsimbe kell besorolni a Bv. tv. 105. §
(4)bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
(5)A gyógyító-terápiás részlegre helyezett elítélt progresszív rezsimszabályai vonatkozásában a Bv. tv. 106. §
(4)–
(5)bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 40. §
(2)bekezdésében meghatározottak az irányadók azzal, hogy az elítélt részére kimaradás és eltávozás nem engedélyezhető.
(6)A pszichoszociális részlegen elhelyezett elítéltet a végrehajtási fokozata szerinti általános rezsimbe kell besorolni a Bv. tv. 107. §
(2)bekezdésében foglaltak figyelembevételével. A progresszív rezsimszabályok vonatkozásában a 40. §
(2)bekezdésében meghatározottak az irányadók azzal, hogy az elítélt részére kimaradás és eltávozás nem engedélyezhető.
(7)A drogprevenciós részlegen elhelyezett elítélt progresszív rezsimszabályai vonatkozásában a Bv. tv. 108. §
(2)–
(3)bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 40. §
(2)bekezdésében meghatározottak az irányadók, azzal, hogy az elítélt
  1. a)látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként kilencven perc időtartamban fogadhat,
  2. b)kapcsolattartójával hetente öt alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat,
  3. c)számára kimaradás tizenkét óra időtartamban engedélyezhető,
  4. d)eltávozásra nem engedhető.
(8)Az alacsony biztonsági kockázatú részlegen elhelyezett elítéltet a végrehajtási fokozata szerinti enyhébb rezsimbe kell sorolni azzal, hogy a Bv. tv. 109. §
(2)bekezdésében és
(5)bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével az 41. §
(3)bekezdésében meghatározottak az irányadók. 43. §
(1)A biztonsági zárkában vagy részlegen elhelyezett elítéltet a végrehajtási fokozata szerinti szigorúbb rezsimbe kell besorolni azzal, hogy a Bv. tv. 147. §
(7)bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 39. §
(1)bekezdésében meghatározottak az irányadók.
(2)Ha a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés indokoltságát a Bv. tv. 147. §
(9)bekezdése alapozza meg, úgy az elítélt – a Bv. tv. 147. §
(1)bekezdésében fennálló esetek kivételével – a részére legutóbb megállapított rezsimbe sorolás szerint folytatja a szabadságvesztés büntetése letöltését. 22. A házirend és a napirend 44. §
(1)Az elítélt jogai gyakorlásának és a kötelességei teljesítésének rendjét a házirendben kell szabályozni.
(2)A házirend tartalmazza:
  1. a)az elítélt napirendjét,
  2. b)az elítélt bv. intézeten belüli foglalkoztatására, mozgására, tartózkodására és a munkavégzés rendjére vonatkozó szabályokat,
  3. c)a panaszok, kérelmek, bejelentések, illetve egyéb jogorvoslatok előterjesztésének a rendjét,
  4. d)az elítélt viselkedési szabályait,
  5. e)a látogatók fogadásának, valamint a bv. intézet elhagyásának a szabályait, f ) a szükségleti cikkek vásárlásának idejét, módját,
  6. g)az elítélt által küldött, vagy a részére érkezett levelek, csomagok kezelésére vonatkozó szabályokat,
  7. h)az elítélt tartózkodására és foglalkoztatására szolgáló helyiségek használatának rendjét,
  8. i)a vallási szertartások, a karitatív és a missziós rendezvények időrendjét,
  9. j)a telefonkészülék használatának rendjét és feltételeit,
  10. k)az elítélt birtokában tartható tárgyak mennyiségét,
  11. l)a részlegen betartandó balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat,
  12. m)a dohányzással kapcsolatos rendelkezéseket,
  13. n)a többletszolgáltatások igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket,
  14. o)a biztonsági zárkában vagy részlegen elhelyezett elítéltre vonatkozó végrehajtási szabályokat.
(3)A házirendtől csak a bv. intézet parancsnokának engedélyével lehet eltérni.
(4)Az elítéltet a házirend megszegésének következményeire figyelmeztetni kell. 45. §
(1)A napirendben kell meghatározni minden olyan tevékenységet, amely a bv. intézet napi folyamatos működését biztosítja.
(2)A takarodó és az ébresztő között legalább nyolc óra folyamatos pihenőidőt, étkezésre naponta háromszor, esetenként legalább húsz percet kell biztosítani. 46. §
(1)Ha az elítélt dohányzási szokásainak megváltozásáról nyilatkozik, a bv. intézet az elítélt kérelmére nyolc munkanapon belül intézkedik az elhelyezés megfelelő megváltoztatása iránt.
(2)Ha az elítélt dohányfüstmentes zárkába vagy lakóhelyiségbe történő áthelyezése egészségügyi ok miatt szükséges, ennek végrehajtása iránt a bv. intézet haladéktalanul intézkedik. 23. A fogvatartás rendje és biztonsága 47. §
(1)A bv. intézetben a fogvatartás törvényes végrehajtásához szükséges rendet kell fenntartani. A rend kialakítása és fenntartása a bv. szervezet feladata.
(2)A fogvatartás rendjének fenntartása érdekében az elítélt nem bízható meg olyan feladattal, amelynek végrehajtása során más elítélttel alá- és fölérendeltségi viszonyba, illetve más elítélt személyiségi jogait sértő adat birtokába kerülhet. 48. §
(1)Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan esemény, amely a fogvatartás biztonságát súlyosan sérti vagy veszélyezteti, és külön intézkedések bevezetését teszi szükségessé, így különösen
  1. a)a terrorcselekmény,
  2. b)a fogolyzendülés,
  3. c)a bv. szerv létesítményét, eszközeit, járműveit, valamint a személyi állomány tagját vagy az elítéltet ért támadás,
  4. d)a bv. szerv létesítményéből vagy járművéből való erőszakos kitörés,
  5. e)a fogolyszökés, f ) az elítélt öngyilkossága,
  6. g)az elítélt halála,
  7. h)a bv. szerv létesítményét vagy járművét veszélyeztető elemi csapás vagy jelentős tűzeset.
(2)A rendkívüli esemény bekövetkezéséről a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt értesíteni kell. 49. §
(1)Az őrzés az elítélt meghatározott helyen való tartására, életének és testi épségének megóvására, a bv. szerv és az ahhoz tartozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály alapján rendszeresített lőfegyverrel, technikai eszközzel vagy szolgálati kutyával látnak el.
(2)A felügyelet az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének folyamatos – közvetlen vagy közvetett – irányítása.
(3)Az ellenőrzés az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének időszakos figyelemmel kísérése.
(4)Az őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátásának rendjét, a kockázatértékelési összefoglaló jelentés, az elítélt végrehajtási fokozata és a fogvatartás biztonságára való veszélyessége, továbbá a bv. intézet sajátosságainak a figyelembevételével a bv. intézet parancsnoka határozza meg. 24. Az elítéltek biztonsági kockázatának elemzése és besorolása 50. §
(1)A Bv. tv. 97. §
(5)bekezdésében meghatározott feladatok biztonságos végrehajtása érdekében minden elítélt esetében – a kockázatelemzés és értékelés részeként – el kell végezni a biztonsági kockázati besorolását, amely magas, közepes vagy alacsony szintű lehet. A kockázatelemzés során az elítéltről a fogvatartotti nyilvántartásban szereplő korábbi fogvatartása során megállapított biztonsági csoportba sorolására, az elkövetett fegyelemsértésekre és fenyítésekre vonatkozó adatok is felhasználhatók.
(2)Magas szintű a biztonsági kockázata annak az elítéltnek, akinél az elkövetett bűncselekmény jellege, a kiszabott büntetés tartama, bűnszervezetben vagy a fogvatartotti szubkultúrában betöltött szerepe, a bv. intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya, korábbi fogvatartása során tanúsított magatartása vagy más személyi körülménye alapján megalapozottan feltehető, hogy adott helyzetben a bv. intézet rendjét súlyosan sértő cselekményt, szökést, a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítana, és így a biztonságos fogvatartása csak őrzéssel biztosítható.
(3)Közepes szintű a biztonsági kockázata annak az elítéltnek, akinél megalapozottan feltehető, illetve magatartása alapján megállapítható, hogy a bv. intézet rendjével tudatosan szembe helyezkedik, az azzal kapcsolatos magatartási szabályokat megszegi, és így a biztonságos fogvatartása csak felügyelettel vagy őrzéssel biztosítható.
(4)Alacsony szintű a biztonsági kockázata annak az elítéltnek, aki a bv. intézet rendjét várhatóan betartja, szökésétől vagy más bűncselekmény elkövetésétől nem kell tartani, és így a biztonságos fogvatartása általában ellenőrzéssel is biztosítható. 25. Az elítélttel szemben alkalmazható biztonsági intézkedések 51. § A Bv. tv. 145. §
(1)bekezdés c), f ) és g) pontjában meghatározott biztonsági intézkedéseket a bv. szervezet személyi állományának arra kiképzett tagja hajthatja végre. 26. Biztonsági elkülönítés 52. §
(1)A biztonsági elkülönítés elrendelésére, időtartamának meghosszabbítására, valamint szükségességének felülvizsgálatára a bv. intézet parancsnoka vagy az általa kijelölt személy jogosult.
(2)A biztonsági elkülönítés az elítélt külön e célra szolgáló helyiségben történő elhelyezése. Nem kell az elhelyezést megváltoztatni, ha az elítélt egyszemélyes zárkában van, és ez a biztonsági elkülönítés célját nem veszélyezteti.
(3)Az elkülönítésre magánelzárás végrehajtására kialakított zárka is igénybe vehető, de ebben az esetben az elítélt részére a 4. mellékletben meghatározott felszerelési tárgyakat biztosítani kell.
(4)A biztonsági elkülönítés indokoltságát – a Bv. tv. 146. §
(5)bekezdésében foglaltak kivételével – a bv. intézet parancsnoka vagy annak jogkörében eljáró személy szükség szerint, de legalább háromnaponta köteles felülvizsgálni.
(5)Az elítéltet az elrendelő köteles írásban tájékoztatni a biztonsági elkülönítés tartama alatti korlátozó intézkedések bevezetéséről, a jogairól és a kötelezettségeiről. A tájékoztatást a biztonsági elkülönítés elrendelését követően haladéktalanul meg kell tenni, a tájékoztatás tudomásulvételét az elítélt aláírásával igazolja. Ha az elítélt az aláírást megtagadja, a tájékoztatás megtörténtét két tanú aláírásával kell igazolni. Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítélt tájékoztatását szóban, a személyi állomány két tagja jelenlétében kell végrehajtani.
(6)Büntetőeljárás alatt álló elítélt az ahhoz kapcsolódó jogainak gyakorlásában a biztonsági elkülönítés alatt sem korlátozható.
(7)A biztonsági elkülönítésre okot adó körülmény megszűnésével a biztonsági intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni. 27. Biztonsági zárkába vagy biztonsági részlegre helyezés 53. §
(1)A bv. intézet parancsnoka a Bv. tv. 147. §
(2)és
(9)bekezdése szerinti intézkedés elrendeléséről, valamint időtartamuk meghosszabbításáról a BFB javaslata alapján dönt.
(2)A Bv. tv. 147. §
(3)bekezdésében szabályozott intézkedések elrendeléséről, valamint időtartamuk meghosszabbításáról az országos parancsnok az e célra létrehozott bizottság javaslatának figyelembevételével dönt. 28. Mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása 54. §
(1)A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásáról szóló döntést az érintett elítéltre vonatkozó adatok és információk alapján kell meghozni, amelynek során figyelembe kell venni az elítélt biztonsági kockázati besorolását és a kockázatelemző és értékelő összefoglaló jelentés tartalmát is. A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása során különös tekintettel kell lenni a törvényes bánásmód és az emberi méltóság tiszteletben tartására.
(2)A mozgáskorlátozó eszközt utasításra vagy saját elhatározásból lehet alkalmazni, amit minden esetben írásban kell rögzíteni. Ha a személyi állomány tagja saját elhatározásból alkalmaz mozgáskorlátozó eszközt, annak indokoltságát a bv. intézet parancsnoka nyolc napon belül köteles kivizsgálni.
(3)Mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásának, előállítás esetén pedig a vezető bilincs és a lábbilincs elrendelésére és megszüntetésére a bv. intézet parancsnoka vagy az által kijelölt személy jogosult.
(4)Büntetőügyben történő előállításkor az eljáró ügyész vagy a bíróság elrendelheti az alkalmazott mozgáskorlátozó eszköz eltávolítását. Az előállító biztonsági felügyelő az erre vonatkozó rendelkezést köteles végrehajtani. Az intézkedés nem vonatkozhat a vezető és a lábbilincs eltávolítására. 55. §
(1)Ha a bilincs kényszerítő eszközként való alkalmazásának törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az elítélt mozgásának a korlátozása azonban a fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében szükséges, mozgáskorlátozó eszközként bilincs vagy a végtagra helyezett, testi sérülést nem okozó más eszköz alkalmazható.
(2)A mozgás korlátozása történhet a kezek előre vagy hátra bilincselésével, két vagy több személy egymáshoz rögzítésével, bilincs és bilincsrögzítő öv együttes alkalmazásával, vezetőszárral ellátott bilincstag (a továbbiakban: vezető bilincs), valamint egyéb, a végtag rögzítésére alkalmas eszköz használatával is.
(3)Lábbilincs elsősorban azzal az elítélttel szemben alkalmazható,
  1. a)akinek kezére sérülés vagy a kézfej hiánya miatt mozgáskorlátozó eszköz nem helyezhető, vagy
  2. b)akinél alapos okkal feltételezhető, hogy kíséréskor a fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményt szándékozik megvalósítani, különösen, ha szökésétől, az életet és testi épséget sértő vagy veszélyeztető támadásától, önkárosító magatartásától, valamint a bv. intézet működésének súlyos megzavarására irányuló cselekmény megvalósításától kell tartani.
(4)Ha az elítélt meghatározott helyen tartása másként nem biztosítható – a járművön való szállítást kivéve – átmeneti intézkedésként végtagja tárgyhoz is rögzíthető. Szállításkor az elítéltet tilos tárgyhoz rögzíteni, valamint kezeit hátra bilincselni. Ez alól kivételt képez, ha a jármű valamilyen ok miatt hosszabb időre várakozásra kényszerül és a biztonságos őrzés más módon nem biztosítható.
(5)Az elítélt foglalkoztatása során nem lehet mozgáskorlátozó eszközt alkalmazni.
(6)Nem minősül folyamatos alkalmazásnak, ha a mozgáskorlátozó eszköz levétele és újabb alkalmazása között két óra eltelt. 29. Elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazása 56. §
(1)Az elektronikus távfelügyeleti eszköz az elítélttel szemben alkalmazható olyan biztonsági intézkedés, amely alkalmas az elítélt bv. intézeten kívüli mozgásának és tartózkodási helyének technikai rendszer általi nyomon követésére.
(2)Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásáról – egyéni kockázatelemzés alapján – a bv. intézet parancsnoka a bv. intézet ideiglenes elhagyását engedélyező határozatában dönt.
(3)Az elítélt bv. intézet területén kívül történő foglalkoztatása esetén az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásáról a BFB dönt.
(4)A bv. intézet ideiglenes elhagyását engedélyező határozatban rendelkezni kell az elítélt magatartására, a technikai eszköz ellenőrzésére, karbantartására vonatkozó szabályokról.
(5)Biztonsági intézkedésként elrendelt elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásáról a bv. intézet értesíti az eltávozási úti cél szerint illetékes rendőrkapitányságot. 57. §
(1)Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának elrendelése esetén az intézkedés alá vont elítélt köteles azt rendeltetésszerűen használni, és az eszközben bekövetkezett bármely meghibásodást késedelem nélkül a távfelügyeleti tevékenységirányító központ felé bejelenteni.
(2)Az elítélt az eszköz nem rendeltetésszerű használata miatt fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik.
(3)Az elítéltet az eszköz használatáról ki kell oktatni, amelyet írásban rögzíteni kell. 30. Elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazása 58. §
(1)A bv. intézet területén zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus álló- és mozgókép, valamint hang rögzítésére alkalmas megfigyelőrendszer működhet.
(2)A bv. szerv területére való belépésre szolgáló minden bejáratnál jól láthatóan elhelyezett, jól olvasható felirattal fel kell hívni a figyelmet arra, hogy elektronikus megfigyelőrendszer működik, valamint arra, hogy a kép- és hangfelvételt a bv. szerv rögzítheti. 31. A motozás és a ruházat átvizsgálás 59. §
(1)A motozás célja a fogvatartás rendjét vagy biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése vagy megakadályozása, rendkívüli esemény elkövetésére alkalmas tárgyak előtalálása, tiltott tárgyak felkutatása, büntetőeljárással vagy fegyelmi eljárással összefüggő tárgyi bizonyítási eszközök megszerzése.
(2)A motozásnál technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető.
  1. A biztonsági ellenőrzés, a biztonsági vizsgálat és a biztonsági szemle
  2. §
(1)A biztonsági ellenőrzés célja a rongálások, valamint a fogolyszökés előkészületének felderítése. Az ellenőrzés kiterjed a nyílászáró szerkezetek, a berendezési- és felszerelési tárgyak állapotára, a falak, a mennyezet, a padozat és a rácsok épségére is. Az ellenőrzésnél elítélt nem lehet jelen.
(2)A biztonsági vizsgálat célja a fogvatartás rendjét vagy biztonságát sértő vagy veszélyeztető, tiltott tárgyak felkutatása.
(3)A vizsgálatnak ki kell terjednie az elítélt személyes használati tárgyainak, valamint az elítélt által használt helyiségek átvizsgálására. A vizsgálattal egyidejűleg az elítélt motozását is végre kell hajtani.
(4)A biztonsági vizsgálat a nap bármely szakában végrehajtható, de a jogszabályban meghatározott pihenőidőn belül csak halaszthatatlan esetben végezhető.
(5)Ha az elítélt a személyes használati tárgyainak az átvizsgálásánál nincs jelen, az intézkedést – jegyzőkönyv felvétele mellett – két tanú jelenlétében kell végrehajtani. A jegyzőkönyv egy példányát az elítéltnek át kell adni.
(6)A biztonsági szemle célja a biztonságra veszélyes körülmények felderítése, valamint az elítélt birtokában lévő tárgyak egyidejű és teljeskörű ellenőrzése.
(7)A bv. szerv valamennyi helyiségére és létesítményére kiterjedő átfogó biztonsági szemlét szükség szerint, de legalább négyhavonta kell végrehajtani, ennek során el kell végezni az elítélt motozását, ellenőrizni kell a biztonsági berendezési és felszerelési tárgyak meglétét, rendeltetésszerű használatát.
(8)Az átfogó biztonsági vizsgálat célja a biztonsági rendszer elemeinek bizottság általi elemzése, a szabályozás, a működtetés és a biztonsági feladatok végrehajtási tapasztalatainak értékelése.
(9)Együttműködési megállapodásban szabályozottak alapján az átfogó biztonsági vizsgálat végrehajtásában más bv. intézet vagy más rendvédelmi szerv tagja is részt vehet.
  1. Az ajtók zárva tartásának elrendelése
  2. § Az ajtók zárva tartásának elrendelésére és megszüntetésére a bv. intézet parancsnoka jogosult. Ha a Bv. tv.
  3. §-a szerinti intézkedés alkalmazása rendkívüli esemény bekövetkeztének a megelőzése, megszakítása vagy felszámolása érdekében történt, az elrendelésről a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.
  4. Egyes jogok gyakorlásának a felfüggesztése
  5. §
(1)A Bv. tv. 154. §-ában foglalt intézkedés végrehajtását írásban dokumentálni kell, amelyben szerepeltetni kell a kiváltó ok rövid leírását, az elrendelés és a megszüntetés időpontját, továbbá a felfüggesztett jogok és az érintett elítélti kör megnevezését.
(2)A jogok gyakorlásának a felfüggesztéséről az érintett elítéltet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akikre az intézkedés kihat. 35. Az átmeneti részleg 63. §
(1)Az átmeneti részlegbe helyezés feltételeit az elítélt várható szabadulása előtt két évvel meg kell vizsgálni. Az áthelyezésről és annak időpontjáról a bv. intézet parancsnoka dönt.
(2)Az elítélt a személyes szükségletre fordítható összeget vagy annak egy részét készpénzben is megkaphatja.
(3)Az átmeneti részlegbe helyezésről a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt értesíteni kell. 64. §
(1)A Bv. tv. 103. §
(4)bekezdésének alkalmazása szempontjából a büntetés-végrehajtás rendje súlyos megsértésének minősül különösen az olyan fegyelemsértés, amely miatt az elítélttel szemben magánelzárás fenyítést szabtak ki vagy büntetőeljárás indult.
(2)Megszüntetés esetén az elítélt átmeneti részlegbe való újabb helyezésére egy év eltelte előtt akkor kerülhet sor, ha az újabb büntetőeljárás során az elítéltet felmentették vagy az eljárást vele szemben megszüntették.
  1. § Feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshez készített előterjesztésben az átmeneti részlegbe helyezéshez készült véleményt ki kell egészíteni az elítélt átmeneti részlegben tanúsított magatartásának az értékelésével.
  2. Az enyhébb végrehajtási szabályok
  3. §
(1)Ha az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti kérelmet az elítélt vagy védője a bv. intézetnél terjesztette elő és az értékelő vélemény mellőzhető, a kérelmet nyolc napon belül kell a bv. bíróhoz továbbítani. A bv. intézet ebben az esetben is tájékoztatja a bv. bírót a végrehajtott és a végrehajtásra váró szabadságvesztésről, valamint arról, ha az elítélt ellen új büntetőeljárás van folyamatban.
(2)Az elítélttel közölni kell az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának kezdeményezését és tájékoztatni kell az ezzel járó változásokról.
(3)A bv. bíró jogerős határozatának a kézhezvételét követő napon az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását meg kell kezdeni. 67. §
(1)Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának hatálya alá tartozó elítélteket külön részlegen vagy zárkában, illetve lakóhelyiségben lehet elhelyezni.
(2)A bv. intézet parancsnoka – az elítélt kérését is figyelembe véve – meghatározza, hogy az elítélt a Bv. tv. 104. §-ában biztosított eltávozási lehetőségeket hány alkalommal, mikor és milyen időtartamban veheti igénybe.
(3)Az elítélt részére kiadható készpénz összegét a bv. intézet parancsnoka határozza meg és azt az elítélt a bv. intézetből eltávozásakor kaphatja kézhez.
(4)A bv. intézetből ideiglenesen eltávozó elítéltet az erre szolgáló okmánnyal és arcképmással rendelkező igazolvánnyal kell ellátni. 37. A hosszúidős speciális részlegbe helyezés 68. §
(1)A hosszúidős speciális részleg az országos parancsnok által kijelölt bv. intézetnek az e célra kialakított, biztonsági zárkákból és a hozzájuk tartozó helyiségekből álló, elkülönített része.
(2)Az elítélt hosszúidős speciális részlegbe helyezéséről való döntés során a BFB a kockázatelemző és értékelő összefoglaló jelentést is figyelembe veszi. 38. A gyógyító-terápiás részleg 69. §
(1)A gyógyító-terápiás részlegben az elítéltek végrehajtási fokozattól függetlenül helyezhetők el.
(2)A gyógyító-terápiás részlegbe helyezett elítélt életrendjét külön napirend szabályozza.
(3)A gyógyító-terápiás részlegbe történő helyezés kérelemre vagy hivatalból kezdeményezhető. 39. A pszichoszociális részleg 70. §
(1)Az elítélt pszichoszociális részlegbe helyezhető
  1. a)személyi körülményei alapján, vagy
  2. b)ha az általa elkövetett bűncselekmény jellege vagy egyéb veszélyeztetettsége okán a biztonságos fogvatartása csak e részlegbe helyezéssel biztosítható.
(2)A pszichoszociális részlegbe történő helyezés kérelemre vagy hivatalból kezdeményezhető.
(3)A pszichoszociális részlegből az elítélt kihelyezhető, ha
  1. a)a reintegrációs programban meghatározottakat nem teljesíti,
  2. b)súlyos fegyelemsértést követ el, vagy
  3. c)a behelyezés feltételei már nem állnak fenn. 40. Drogprevenciós részleg 71. §
(1)A drogprevenciós részlegbe helyezésnek az elítélt kérelmére van helye.
(2)A drogprevenciós részlegbe történő helyezéshez szükséges vélemény elkészítése során ki kell térni a rendelkezésre álló dokumentumokban foglaltakra.
(3)A drogprevenciós részlegben elhelyezett elítélt havonta előre meg nem határozott időben köteles a bv. intézet egészségügyi dolgozójának felügyelete mellett kábítószer-mentesség ellenőrzésére szolgáló vizsgálati mintát adni.
  1. Az alacsony biztonsági kockázatú részleg
  2. § Az alacsony biztonsági kockázatú részlegből az az elítélt helyezhető ki, aki súlyos vagy többszöri fegyelemsértést, vagy bűncselekményt követ el.
  3. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására vonatkozó előterjesztés
  4. §
(1)A szabadságvesztés végrehajtási fokozata megváltoztatásának a bv. intézet általi kezdeményezését közölni kell az elítélttel, és tájékoztatni kell a fokozatváltás jogkövetkezményeiről.
(2)A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának a megváltoztatására vonatkozó előterjesztésben a bv. intézet tájékoztatja a bv. bírót a végrehajtott és a végrehajtásra váró szabadságvesztésről, valamint az elítélt ellen folyamatban lévő büntetőeljárásról.
(3)Ha a bv. bíró szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatásáról rendelkező végzése nem jogerős, az első fokú végzés alapján a bv. intézet intézkedik az elítélt új, eggyel enyhébb végrehajtási fokozatnak megfelelő elhelyezéséről. Szigorúbb fokozatba helyezése esetén az elhelyezés megváltoztatására az erről rendelkező végzés jogerőre emelkedést követően kerülhet sor. 43. A szabadságvesztés félbeszakítása kérelemre és a rendkívüli eltávozás 74. §
(1)A Bv. tv. 116. §
(1)bekezdése szerinti szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása és a Bv. tv. 123. §
(1)bekezdése szerinti rendkívüli eltávozás iránti kérelmet az elítéltet fogvatartó bv. intézet parancsnokához kell benyújtani.
(2)Ha az engedélyezés a bv. intézet parancsnokának hatáskörét meghaladja, a kérelmet véleményével együtt az országos parancsnokhoz terjeszti fel.
(3)Ha a félbeszakítás a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, az iratokat – az országos parancsnok javaslatával – a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterhez kell felterjeszteni. 75. §
(1)A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a kérelem indoka a valóságnak megfelel. A kérelem indokoltságát a bv. intézet ellenőrizheti, az indokok tisztázását kezdeményezheti.
(2)Rendkívüli eltávozás iránti kérelem esetén, továbbá ha a félbeszakítást az elítélt közeli hozzátartozójának súlyos, életveszélyes betegsége vagy temetése miatt kérik és annak megalapozására egészségügyi dokumentációt is benyújtottak, akkor ahhoz csatolni kell a közeli hozzátartozó nyilatkozatát az egészségügyi adatai kezeléséhez való hozzájárulásáról. A közeli hozzátartozó hozzájáruló nyilatkozata mellőzhető, ha a közeli hozzátartozó egészségi állapota miatt a nyilatkozat megtételére nem képes.
(3)A
(2)bekezdés szerinti esetben a kérelemben foglaltak valódiságáról a bv. intézet rövid úton meggyőződik. A betegségről, illetve a temetésről szóló igazolást az elítélt a rendkívüli eltávozás, illetve a félbeszakítás ideje alatt köteles beszerezni és azt a bv. intézetbe való visszaérkezésekor átadni. 44. A szabadságvesztés félbeszakítása várandósság esetén 76. §
(1)A várandósság tizenkettedik hetét elért nő szabadságvesztés-félbeszakításra irányuló kérelme esetén a bv. intézet parancsnoka az iratokat – javaslatával együtt – a BVOP-ra terjeszti fel.
(2)Ha a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását engedélyezik, az elítéltet a szülés várható időpontja előtt legalább négy héttel szabadítani kell.
(3)Ha az orvos veszélyeztetett terhességet állapít meg, az elítéltet haladéktalanul a Központi Kórházba kell szállítani, és nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e a szabadságvesztés félbeszakítását. A veszélyeztetett terhesség ideje alatt a szabadságvesztés félbeszakítására – bv. orvosi javaslat alapján – bármikor sor kerülhet.
(4)Ha a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását engedélyezték, a bv. intézet a szülés várható időpontját követő két hónapon belül megkeresi az elítélt állandó lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzatot és tájékozódik a szülést követő körülményekről.
(5)Ha a gyermek halva született vagy meghalt, illetve nem az elítélt gondozásában van, a bv. intézet a félbeszakítás megszüntetésére tesz javaslatot.
  1. A szabadságvesztés félbeszakítása súlyos betegség esetén
  2. § Ha az elítélt súlyos betegségben szenved és kérelmet nem terjesztett elő, a félbeszakításra a bv. intézet parancsnoka, továbbá a Központi Kórház, illetve az IMEI főigazgató főorvosa is javaslatot tehet.
  3. A szabadságvesztés félbeszakítása hivatalból
  4. § A bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítására a) a bíróságnak a büntetőeljárásról szóló
  5. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
  6. §
(1)bekezdése, vagy a Be. 423. §
(6)bekezdése alapján hozott határozata, vagy b) az igazságügyért felelős miniszternek a Be. 598. §
(2)bekezdése alapján hozott döntése alapján intézkedik.
  1. A szabadságvesztés félbeszakítása összbüntetés esetén
  2. §
(1)Ha a bíróság a Be. 574. §
(3)bekezdése alapján összbüntetésbe foglalás céljából annak közlése végett keresi meg az elítéltet fogva tartó bv. intézetet, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló szabadságvesztés büntetésekből mennyi időt töltött ki, a bv. intézet soron kívül teljesíti az adatszolgáltatást. A bv. intézet tájékoztatást ad az összbüntetési ítélet alapjául nem szolgáló, végrehajtásra váró szabadságvesztés büntetésekről is.
(2)Ha a bíróság a nem jogerős összbüntetési ítéletben az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja, a bv. intézet haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadítása iránt.
(3)Ha bíróság a Be. 574. §
(3)bekezdése alapján az alapítéletek szerinti szabadságvesztéseket félbeszakította, és a jogerősen kiszabott összbüntetési ítéletből
  1. a)az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, a bv. intézet soron kívül előterjesztést tesz a bv. bíróhoz,
  2. b)az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, vagy a feltételes szabadságra bocsátása később esedékes, továbbá, ha a feltételes szabadságra bocsátást a bv. bíró nem engedélyezte, a bv. intézet az elítéltet írásban felszólítja, hogy a büntetés hátralévő részének letöltésére a megjelölt napon jelentkezzék. 48. A szabadságvesztés félbeszakításának egyéb szabályai 80. §
(1)A szabadságvesztés félbeszakításáról az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot kell értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a félbeszakítás időtartamát és az elítélt által megjelölt tartózkodási helyet.
(2)Ha a félbeszakítás tartama az öt napot meghaladja, az elítélt a bv. intézet elhagyását követő két napon belül a tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságon köteles jelentkezni.
(3)Félbeszakítás esetén az elítéltet arcképmással rendelkező igazolással kell ellátni. 49. Az elítélt előállítása büntetőügyben 81. §
(1)Büntetőügyben a bíróság, az ügyész vagy a közvetítő idézése alapján a bv. intézet az elítéltet a tárgyalásra, meghallgatásra, nyilvános ülésre az idézésben vagy az előállításra vonatkozó megkeresésben megjelölt helyre és időre előállítja.
(2)Ha az elítéltet több büntetőügyben egy időpontra idézték, a bv. intézet valamennyi érintett bíróságot haladéktalanul értesíti a szállítás napjának és az érintet bíróságok megjelölésével a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet 1. §
(5)bekezdése szerinti egyeztetés lefolytatása érdekében, és a továbbiakban az ott meghatározottak szerint jár el. Ha az elítéltet több büntetőügyben a bíróság, az ügyész vagy a közvetítő egy időpontra idézte, a bv. intézet a bíróságra állítja elő az elítéltet és erről haladéktalanul értesíti az ügyészt, illetve a közvetítőt.
(3)Értesítésre az elítéltet akkor kell előállítani, ha a megjelenést ő vagy a védője kéri.
(4)A Bv. tv. 113. §
(2)és
(3)bekezdése esetén az elítéltet nyilatkoztatni kell a megjelenési szándékáról. Ha az elítélt nem kéri az előállítást, erről a bíróságot vagy a közvetítőt írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatást olyan időben kell a bíróság, az ügyész vagy a közvetítő részére továbbítani, hogy az a tárgyalás, a meghallgatás vagy a közvetítői megbeszélés előtt rendelkezésére álljon. 82. §
(1)A bírósághoz, az ügyészhez vagy a közvetítői eljárásra előállítást végrehajtó köteles tájékoztatást adni az elítélt rezsimbe és biztonsági kockázati besorolásáról, továbbá a bv. intézet által a fogvatartás biztonsága szempontjából jelentősnek tartott egyéb körülményekről.
(2)Ha az ügyben eljáró bíróság, ügyész vagy közvetítő az elítéltet az előállítást végző jelenléte nélkül kéri meghallgatni, azt az eljárást lefolytató bíróság, ügyész vagy közvetítő írásbeli rendelkezésére és saját felelősségére kell biztosítani. 50. Előállítás egyéb bírósági ügyben vagy közjegyzői eljárásban 83. §
(1)Ha az elítéltet egyéb bírósági ügyben, vagy a közjegyzői eljárásban a személyes megjelenés kötelezettségével idézik és az elítélt a tárgyaláson meg kíván jelenni, a bv. intézet az idézésben megjelölt helyre és időre előállítja.
(2)Ha az elítélt az előállítás – külön országos parancsnok által megállapított – költségei viselésére köteles, a bv. intézet nyilatkoztatja, hogy vállalja-e azok megfizetését vagy a bv. intézet által megelőlegezett költségek viselését.
(3)Ha az elítélt nem kéri az előállítást, illetve nem viseli a költségeket, erről a bíróságot vagy a közjegyzőt írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatást olyan időben kell a bíróság vagy a közjegyző részére továbbítani, hogy az a tárgyalás előtt rendelkezésére álljon. 51. Az elítélt előállításának közös szabályai 84. §
(1)Ha a bv. intézet az elítéltet egészségi állapota miatt nem tudja előállítani, erről a tényről a bíróságot, az ügyészt, a büntetőügyben eljáró közvetítőt, illetve a közjegyzőt haladéktalanul – indokolt esetben rövid úton is – értesíti.
(2)Ha büntetés-félbeszakítást engedélyeznek az elítélt részére, erről az eljáró bíróságot, az ügyészt, a büntetőügyben eljáró közvetítőt, illetve a közjegyzőt írásban értesíteni kell. 52. Az elítélt kihallgatása, szembesítés és lefoglalás lefolytatása 85. §
(1)Az elítéltet a bv. intézetben a nyomozó hatóság vagy hatósági ügyben eljáró más szerv a bv. intézet parancsnokával való előzetes egyeztetés alapján hallgathatja ki, folytathatja le a fogva lévő elítéltek között a szembesítést, vagy tarthat iratismertetést. A nyomozati cselekmény lefolytatásához a megfelelő helyiséget a bv. intézet biztosítja.
(2)Az elítélt érték- vagy tárgyletétjéből a lefoglalást a nyomozóhatóság hivatali időben folytathatja le, a bv. intézet parancsnokával való előzetes egyeztetés alapján.
(3)Az elítéltet a hatósági ügyben eljáró más szerv a bv. intézet parancsnokával való előzetes egyeztetés alapján hallgathatja ki. 53. Az elítélt kiadása 86. §
(1)Az elítélt kiadását kizáró, a Bv. tv. 114. §
(5)bekezdésében felsorolt okok fennállásáról a bv. intézet az elítélt kiadását kérő hatóságot haladéktalanul értesíti.
(2)Ha a kiadás időtartama az egy napot meghaladja, úgy az elítélt elhelyezéséről és ellátásáról a kiadást kérő hatóság gondoskodik.
  1. § Az elítéltet kivételesen, a kiadást kérő hatóság erre irányuló kérelmére a hatóság székhelye szerint illetékes legközelebbi bv. intézetbe kell megőrzésre szállítani. Az elítéltet a megőrző intézet adja át a hatóságnak a nyomozati cselekmények lefolytatása céljából és fogadja vissza.
  2. Házasságkötés a bv. intézetben
  3. §
(1)A bv. intézetben történő házasságkötés iránti kérelmet az elítélt vagy az a személy terjesztheti elő, akivel házasságot kíván kötni. A bv. intézet a kérelmet haladéktalanul továbbítja a székhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek.
(2)Ha az elítélt a vallásának megfelelő szertartás keretében kíván házasságot kötni, kérelmét az érintett vallási közösségnek is továbbítani kell.
(3)A házasságkötés időpontját a bv. intézet az anyakönyvvezetővel és a
(2)bekezdés esetén a vallási közösség képviselőjével egyezteti.
(4)A házasságkötésnél a házasuló feleken, az anyakönyvvezetőn, a vallási közösség képviselőjén és a tanúkon kívül a bv. intézet parancsnoka által engedélyezett személyek lehetnek jelen.
(5)A házasságkötést követően a bv. intézet parancsnoka az elítélt részére a kapcsolattartókkal – a látogatófogadás szabályai szerint – beszélgetést engedélyezhet.
(6)A beszélgetés nem csökkenti a havonta engedélyezhető látogató fogadások számát.
(7)A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén az
(1)–
(6)bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. 55. A reintegrációs tevékenység 89. §
(1)A szabadságvesztés céljának elérése érdekében az elítélteket a bv. szerv által biztosított általános vagy egyéniesített reintegrációs tevékenységbe kell bevonni.
(2)A reintegrációs tevékenység során törekedni kell az elítélt önbecsülésének és felelősségérzetének kialakítására, fejlesztésére, a szabadulás után a munkaerő-piaci és a társadalmi életébe való beilleszkedésének elősegítésére.
(3)A reintegrációs nyilvántartás a fogvatartotti nyilvántartás része és az elítéltre vonatkozóan a következő adatokat tartalmazza
  1. a)az elítélt kockázatelemzését és értékelését,
  2. b)az elítélt rezsimbe sorolását és biztonsági kockázati besorolását, valamint a besorolás felülvizsgálatának eredményét, illetve azok megváltoztatását,
  3. c)az elítélt egyéniesített fogvatartási programtervét és a reintegrációs tisztnek az elítélt előmenetelével kapcsolatos bejegyzéseit,
  4. d)az elítélt kapcsolattartására vonatkozó adatokat,
  5. e)az elítélt foglalkoztatására vonatkozó adatokat, f ) az elítélt részére adott jutalmakat és a hatályos fenyítéseket,
  6. g)az elítélt által benyújtott kérelmekkel, panaszokkal és a jogorvoslatokkal kapcsolatos adatokat,
  7. h)az elítéltről készített értékelő véleményeket, előterjesztéseket és bv. bírói döntéseket,
  8. i)az elítélt társadalmi kötődés programban való részvételére és értékelésére vonatkozó adatokat,
  9. j)a szabadulásra való felkészítés érdekében tett intézkedéseket,
  10. k)a reintegrációs őrizetre vonatkozó adatokat,
  11. l)a feltételes szabadságra vonatkozó adatokat.
(4)Az egyéniesített fogvatartási programterv elkészítése során az elítéltet a bv. intézet támogatja a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok felismerésében, a bűncselekmény következményeinek és az okozott sérelmek tudatosításában, valamint a lehetséges helyreállítási-, jóvátételi cselekmények megtervezésében és kivitelezésében. 56. Az elítélt megismerése és az egyéniesített fogvatartási programterv 90. §
(1)Ha az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát a KKMI-ben végezték, a bv. intézet befogadó részlegén történő elhelyezését követő három napon belül a részleg vezetője kiértékeli az összefoglaló jelentés tartalmát. Az összefoglaló jelentés kiértékelését követő öt napon belül az elítélttel együttműködve a részleg vezetője elkészíti az egyéniesített fogvatartási programtervet.
(2)Ha az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát a bv. intézet folytatja le, a befogadó részlegen történő elhelyezését követő nyolc napon belül a kiadott módszertani útmutató alapján a vizsgálatot pszichológus bevonásával kell elvégezni. A kockázatelemzési vizsgálat eredményének kiértékelését követő öt napon belül az elítélttel együttműködve a részleg vezetője elkészíti az egyéniesített fogvatartási programtervet.
(3)Legkésőbb a befogadó részlegbe helyezést követő tizenötödik napon az elítéltet a BFB meghallgatja és dönt az elítélt rezsimbesorolásáról és biztonsági kockázati besorolásáról. 91. §
(1)A bv. intézet befogadó részlegében elhelyezett elítélt vonatkozásában a végrehajtási fokozatnak megfelelő általános rezsimszabályokat kell alkalmazni.
(2)Ha az elítélt a befogadást megelőzően szabadságvesztést töltött, a befogadó részlegen való elhelyezése során a fogvatartotti nyilvántartás adatai alapján a korábbi szabadságvesztéshez kapcsolódóan megállapított biztonsági kockázati besorolása szerint kell a bv. intézetnek az őrzését, felügyeletét és ellenőrzését biztosítani.
(3)A befogadó részlegben elhelyezett elítélt a munkavégzés alól mentesíthető vagy részére csökkentett munkaidő állapítható meg. 92. §
(1)Az egyéniesített fogvatartási programtervnek tartalmaznia kell a szükséges egészségügyi, pszichológiai feladatokat, valamint az elítélt foglalkoztatásba, továbbá személyiségfejlesztő programokba történő bevonására irányuló terveket.
(2)Az elkészült egyéniesített fogvatartási programtervet a fogvatartás során az elítélt előmeneteléhez igazodva módosítani lehet. Az elítélt előmenetelét a reintegrációs tiszt nyomon követi és az eredményeket vagy megállapításait a reintegrációs nyilvántartásban rögzíti. 57. Az értékelő vélemény 93. §
(1)Az elítéltről a bv. intézet értékelő véleményt készít különösen a bíróság, a hatóság indokolt megkeresésére, továbbá – törvény eltérő rendelkezése hiányában –
  1. a)a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására,
  2. b)az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának, illetve megszüntetésének az elrendelésére,
  3. c)a reintegrációs őrizet elrendelésére,
  4. d)a feltételes szabadságra bocsátásra,
  5. e)a pártfogó felügyelet alá helyezésre, f ) az átmeneti részlegbe helyezésre vagy az onnan történő kihelyezésre,
  6. g)a gyógyító-terápiás részlegbe utalásra vagy az onnan történő kihelyezésre,
  7. h)a hosszúidős speciális részlegbe történő helyezésre, annak fenntartására vagy megszüntetésére,
  8. i)a biztonsági részlegbe vagy zárkára történő helyezésre, annak fenntartására, vagy megszüntetésére,
  9. j)a drogprevenciós részlegbe helyezésre vagy az onnan történő kihelyezésre,
  10. k)az alacsony biztonsági kockázatú részlegbe helyezésre vagy az onnan történő kihelyezésre,
  11. l)a pszichoszociális részlegbe helyezésre vagy az onnan történő kihelyezésre,
  12. m)a rezsimbe sorolás jogszabály alapján kötelező felülvizsgálatára vagy a záró kockázatelemzés mellőzésére
  13. n)a kegyelmi kérelemre és a kötelező kegyelmi eljáráshoz,
  14. o)a büntetés-félbeszakítási kérelemre,
  15. p)az átszállításra,
  16. q)az intézetelhagyással járó javaslatok elbírálásához készített előterjesztések során.
(2)A bv. bíró részére készült értékelő véleménynek – ha az elítélt több ítéletet folyamatosan tölt – minden ítéletre vonatkozóan tartalmaznia kell a döntéshez szükséges adatokat. A fegyelmi és jutalmazási helyzetre vonatkozó adatok tekintetében a véleményt úgy kell elkészíteni, hogy azok az egyes ítéletekre vonatkozóan elkülönülve jelenjenek meg.
(3)Kötelező kegyelmi eljárás esetén az értékelő véleményhez csatolni kell az elítélt általános egészségi és mentális állapotát bemutató bv. orvosi, szakorvosi és pszichológusi véleményeket. 94. §
(1)Az értékelő vélemény
  1. a)az elítélt személyi és büntetés-végrehajtási adataira,
  2. b)az egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltak megvalósulására,
  3. c)a végrehajtás során az elítélttel kapcsolatos fontosabb eseményekre,
  4. d)az elítélt viselkedésére, tanulására, munkavégzésére, a szabadidő eltöltésének módjára,
  5. e)a jutalmazási és a fegyelmi adatokra, f ) az elítélt kapcsolattartására, családi-és társadalmi kapcsolatai alakulására,
  6. g)a társadalomba történő sikeres visszailleszkedés, valamint a szabadulás érdekében tett intézkedésekre,
  7. h)az elítélt reintegrációs célkitűzések megvalósításában való közreműködésére és az elért eredményekre,
  8. i)az elkészítés indokára, valamint
  9. j)a bíróság, illetve a hatóság általi megkeresésre írt értékelő vélemény esetében a kért adatokra terjed ki.
(2)A fogvatartotti nyilvántartásból törölt fenyítést az elítéltről készített értékelő véleményekben nem lehet feltüntetni. 58. Az elítéltek jutalmazása és fenyítése 95. §
(1)Az elítélt jutalmazására a személyi állomány tagja tehet javaslatot. Az elítélt jutalmazását a bv. intézet parancsnokánál kezdeményezheti az elítéltek reintegrációjában közreműködő szervezet munkatársa is.
(2)A bv. intézet parancsnoka a Bv. tv. 165. §
(2)bekezdésében felsorolt valamennyi jutalom adására jogosult. Kizárólag a bv. intézet parancsnoka jogosult a Bv. tv. 165. §
(2)bekezdés g)–j) pontjában meghatározott jutalmak engedélyezésére.
(3)A Bv. tv. 165. §
(2)bekezdés b) és d)–f ) pontjában felsorolt jutalmak adására a bv. intézet parancsnoka által kijelölt vezető jogosult.
(4)A
(3)bekezdésben meghatározottakon felül a Bv. tv. 165. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjában felsorolt jutalmak adására a reintegrációs tiszt is jogosult.
(5)A bv. szervezet személyi állományának tagja a fegyelemsértés észlelését köteles haladéktalanul írásban jelenteni. A fegyelemsértésre vonatkozó bejelentést ki kell vizsgálni. Az elítélt fegyelmi felelősségéről a fegyelmi eljárás lefolytatása során kell dönteni vagy jogszabályban meghatározott feltételek esetén az attól való elterelési keretek között kell a fegyelemsértéssel okozott káros következményeket feloldani. 96. §
(1)A dicséretet a fogvatartotti nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2)A kondicionáló terem díjmentes használatának engedélyezése egy hónaptól három hónapig terjedő időtartamra engedélyezhető.
(3)A személyes szükségletekre fordítható összeg növelése egy hónaptól három hónapig terjedő időtartamra, legfeljebb száz százalékkal növelhető.
(4)Ha a
(2)és
(3)bekezdésben meghatározott idő alatt az elítélttel szemben fegyelmi fenyítés kerül kiszabásra, úgy a jutalom hátralévő részét az elítélt nem veheti igénybe.
(5)A látogatási idő alkalmanként legfeljebb harminc perccel hosszabbítható meg.
(6)A tárgyjutalmak körét a bv. intézet parancsnoka határozza meg.
(7)A látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül, a jutalom kimaradás és a jutalom eltávozás a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak kivételesen engedélyezhető, ha az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani.
(8)A látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívüli jutalom igénybevételére az elítélt a havi látogató fogadáson felül jogosult. 59. A levelezés 97. §
(1)A levél írásos formában megjelenített, egyedi, személyes jellegű közlést, adatot, információt tartalmazó küldemény, amely postai úton borítékban küldhető. Levélként kezelendő a levelezőlap, a képes levelezőlap és a nyomtatvány is (például: könyv, katalógus, újság, folyóirat). A levelet tartalmazó borítékban fénykép is elhelyezhető.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározottól eltérő tartalommal érkező levélküldemény csomagnak minősül. 98. § Az elítélt részére érkezett levelet a Bv. tv. 174. §
(2)bekezdésében megállapított határidőn belül az elítélt után kell küldeni, ha
  1. a)más bv. intézetbe vagy rendőrségi fogdába szállították és a bv. intézetbe való visszatérése a levél érkezésétől számított nyolc napon túl várható,
  2. b)a bv. intézetből engedélyezett távolléte esetén, a bv. intézetbe való visszatérése a levél érkezésétől számított nyolc napon túl várható,
  3. c)időközben a szabadítására került sor. 99. §
(1)A levelezés ellenőrzése szúrópróbaszerűen is történhet.
(2)Az ellenőrzés kiterjedhet a levél felbontására, amelynek célja annak megállapítása, hogy a levél nem tartalmaz-e a biztonságra veszélyes tárgyat vagy információt. Az ellenőrzésnél technikai vagy vegyi eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető.
(3)Az elítélnek a Bv. tv. 174. §
(4)bekezdésében megjelölt szervezetekkel, valamint a védővel való levelezését – kizárólag a küldés vagy az érkezés dátumának, továbbá a címzett vagy a feladó feltüntetésével – a bv. intézet nyilvántartja. 100. §
(1)A Bv. tv. 174. §
(5)bekezdésében meghatározott tartalmú levél továbbításának vagy kézbesítésének a megtagadását az elítélttel közölni kell, a levelet – kivéve, ha fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás indítása szükséges – vissza kell adni, vagy a feladónak vissza kell küldeni.
(2)Az elítéltnek érkezett levél biztonságot nem veszélyeztető részéről az elítéltet szóban tájékoztatni kell. 60. A látogatás 101. §
(1)Az elítélt által megjelölt személyek részére a látogatásról a bv. intézet az elítélt útján értesítést küld.
(2)A látogatásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell
  1. a)a látogatásra jogosult nevét,
  2. b)a látogatás időpontját és időtartamát,
  3. c)felhívást, hogy a látogató a személyazonosságát igazoló okmányt hozza magával,
  4. d)a bv. intézetbe bevihető tárgyak körét,
  5. e)a beszélgetés ellenőrzésének és megszakításának lehetőségéről való tájékoztatást, f ) a ruházat és csomag átvizsgálásának lehetőségéről és a bv. intézetben való tartózkodás szabályairól való tájékoztatást.
(3)Ha nem az a személy érkezett az elítélthez, akinek a látogatási értesítést küldték, de az érintett személy az elítélt nyilvántartott kapcsolattartója, a látogatás engedélyezhető. 102. §
(1)A látogatások számát, időpontját és a látogatás alkalmankénti időtartamát a rezsimszabályoknak megfelelően a bv. intézet parancsnoka határozza meg.
(2)A látogatást az erre kijelölt helyiségben kell lebonyolítani.
(3)Az elítélt részére engedélyezhető, hogy a helyben vásárolt élelmiszert elfogyassza.
(4)A látogatás ideje alatt csak a bv. intézetben vásárolt vagy a bv. intézet által biztosított ital fogyasztható.
(5)Az elítélt a látogatónak ajándékot vagy más tárgyat csak engedéllyel adhat át.
(6)Az elítélt vagy a kapcsolattartó kérésére a látogatási idő indokolt esetben meghosszabbítható. A látogatási idő ebben az esetben sem haladhatja meg a Bv. tv. 177. §
(1)bekezdésében meghatározott időt.
(7)Az elítéltet a más bv. intézetben fogvatartott hozzátartozója a két bv. intézet parancsnokának együttes engedélyével látogathatja meg.
(8)Az elítélt kérelmére – kivételesen – a két bv. intézet parancsnokának együttes engedélyével a látogató lakóhelyéhez közelebbi bv. intézetbe szállítható a látogatás elősegítése érdekében.
(9)A
(7)és a
(8)bekezdésben foglalt látogatás költségei az átszállított elítéltet terhelik, kivéve, ha az utazásra a bv. intézetek közötti heti rendszeres szállítás keretében kerül sor. 61. A csomagküldés 103. §
(1)Az elítélt által küldött és a részére érkezett csomag súlya – az
(5)bekezdésben meghatározott kivétellel – az öt kg-ot nem haladhatja meg.
(2)A csomagot az elítélt jelenlétében kell felbontani és tartalmát ellenőrizni. A csomagok ellenőrzéséhez technikai eszköz és szolgálati kutya is alkalmazható.
(3)A csomagban talált olyan tárgyakat, amelyeket az elítélt nem tarthat birtokában, az elítélt letétjében kell elhelyezni, vagy – költségére – a feladónak vissza kell küldeni, kérelmére az általa megjelölt személy részére ki kell adni vagy meg kell semmisíteni. A csomagban talált olyan tárgyakat, amelynek letétbehelyezése vagy a visszaküldés nem lehetséges, és arról az elítélt sem rendelkezett, jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni.
(4)A Bv. tv. 176. §
(5)bekezdésében meghatározott összeg az elítélt által havonta felhasználható összegen felül, a rendelkezésre álló letéti pénze 100%-áig terjedhet.
(5)Az elítélt részére érkező ruhaneműt, gyógyszereket vagy gyógyászati segédeszközt tartalmazó csomag az öt kg-ot is meghaladhatja. 62. A távbeszélő használata 104. §
(1)A telefonbeszélgetést az elítélt fogvatartás rendjére és biztonságára jelentett kockázatának figyelembevételével kell ellenőrizni.
(2)A progresszív rezsimszabályokban meghatározott időtartamba nem számít bele
  1. a)a Bv. tv. 3. § 9. pontjában felsorolt szervezetekkel és személyekkel folytatott beszélgetés,
  2. b)a bv. intézet által méltányolható esetben engedélyezett telefonon történő ügyintézés időtartama. 63. Látogató bv. intézeten kívüli fogadása 105. §
(1)Látogató bv. intézeten kívüli fogadása a Bv. tv. 178. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, az elítélt rezsimbe sorolása és biztonsági kockázati szintjére tekintettel eseti döntés alapján, a bv. intézet parancsnoka által meghatározott helyre engedélyezhető.
(2)A látogató bv. intézeten kívüli fogadását az elítélt vagy a reintegrációs tiszt kezdeményezheti.
(3)A látogató bv. intézeten kívüli fogadása a Bv. tv. 165. §
(2)bekezdés h) pontjában rögzített jutalmazási formától eltérően a havi látogatás terhére biztosítható.
(4)A látogató bv. intézeten kívüli fogadása esetén az elítélt csak azzal a kapcsolattartóval hagyhatja el a bv. intézetet, akinek a látogatási értesítést küldték.
  1. A kimaradás, eltávozás engedélyezésének, valamint látogató bv. intézeten kívüli fogadásának közös szabályai
  2. §
(1)Nem engedélyezhető kimaradás, eltávozás és látogató bv. intézeten kívüli fogadása, ha a) a Bv. tv. 178. §
(2)bekezdésében, 179.
(1)bekezdésében, illetve 180. §
(1)bekezdésében meghatározott időtartam még nem telt el, vagy rezsimbe sorolása annak lehetőségét kizárja,
  1. b)az elítélttel szemben újabb büntetőeljárás van folyamatban,
  2. c)az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,
  3. d)a kockázatértékelése alapján a visszaesés kockázata vagy biztonsági kockázati besorolása magas,
  4. e)az elítéltet a korábbi távolléte alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított legalább három évig, f ) az elítélt a korábbi távollétéről önhibájából nem tért vissza, a bv. intézetbe való visszaszállítástól számított egy évig,
  5. g)az elítélt a korábbi távollétéről önhibájából késve vagy ittas, vagy bódult állapotban tért vissza, a visszaérkezéstől számított hat hónapig.
(2)Kimaradás, eltávozás és látogató bv. intézeten kívüli fogadása nem engedélyezhető olyan helységbe, ahonnan az elítéltet kitiltották, kivéve, ha azt a rendőrség előzetesen engedélyezte.
(3)Kimaradás, eltávozás, látogató bv. intézeten kívüli fogadása – kivételesen – az
(1)bekezdés c)–
  1. e)és
  2. g)pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén is engedélyezhető, ha az elítélt
  3. a)átmeneti részlegben van,
  4. b)várható szabadulása négy hónapon belül esedékes, vagy
  5. c)személyi vagy családi körülményei a kimaradást, eltávozást különösen indokolják. 65. A kimaradás, eltávozás, látogató bv. intézeten kívüli fogadása, valamint rendkívüli eltávozás idejére az elítélt pénzzel való ellátása 107. §
(1)Az elítélt engedélyezett távollétének idejére a letéti pénzéből az utazási költséget, továbbá kérésére az élelmezés költségére naponként legalább az alapmunkadíj 10%-ának megfelelő összeget kell kiadni.
(2)A szabadulás idejére kötelezően tartalékolt összegből az
(1)bekezdés szerinti kiadás nem teljesíthető.
(3)Ha az elítéltnek nincs letéti pénze, a bv. intézet az
(1)bekezdés alapján kiadható összeget, továbbá a súlyosan beteg közeli hozzátartozó meglátogatásával, valamint a közeli hozzátartozó temetésén való részvételével kapcsolatban felmerülő útiköltséget megelőlegezheti, amennyiben az elítélt annak visszafizetését írásban vállalja. 108. §
(1)Az eltávozásra, kimaradásra vagy látogató bv. intézeten kívüli fogadására távozó elítéltet arcképmással rendelkező okmánnyal, igazolással kell ellátni, amely a személyazonosságot, az engedélyező szervet és személyt, a távollét jogcímét, időtartamát, a kijelölt tartózkodási helyet, továbbá eltávozás esetében a rendőrségnél való jelentkezési kötelezettséget is tartalmazza.
(2)Az igazoltatásra jogosult személy felszólítására az elítélt az
(1)bekezdésben meghatározott igazolást köteles bemutatni.
(3)Az eltávozásról és a kimaradásról az elítélt tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot értesíteni kell.
  1. Az engedélyezett ideiglenes intézetelhagyásról vissza nem térő, valamint a bv. intézetből megszökött elítéltekre vonatkozó eljárás
  2. §
(1)Ha az elítélt részére a bv. intézet ideiglenes elhagyását engedélyezik, az arra való felkészítés során tájékoztatni kell arról, hogy a visszatérés elmulasztása esetén a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 283. §
(3)bekezdése alapján fogolyszökés vétsége miatt büntethető.
(2)Ha az ideiglenes intézetelhagyásról az elítélt nem tér vissza, a bv. intézet parancsnoka haladéktalanul a bv. intézet székhelye szerint illetékes bv. bíróhoz fordul az elfogatóparancs kibocsátása érdekében és fogolyszökés vétségének alapos gyanúja miatt feljelentést tesz a bv. intézet székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. A feljelentésben a rendőrséget tájékoztatni kell a megtett intézkedésekről. A feljelentés megtételéről a bv. bírót és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt értesíteni kell.
(3)Ha az elítélt a bv. intézetből megszökött, vagy engedély nélkül távozott, erről a körülményről a bv. intézet parancsnoka – az elfogatóparancs kibocsátása érdekében – haladéktalanul értesíti a bv. bírót és tájékoztatja a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt. Fogolyszökés bűntettének alapos gyanúja esetén a bv. intézet parancsnoka feljelentést tesz a bv. intézet székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon, amelyben tájékoztatja a rendőrséget az elfogatóparancs kibocsátása iránt tett intézkedésről. A feljelentés megtételéről a bv. bírót és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt értesíteni kell.
(4)Ha a bv. intézet az elítéltet befogadja, erről a
(2)és az
(3)bekezdésben felsorolt szerveket haladéktalanul értesíti.
  1. Az elítéltek vallásgyakorlása
  2. §
(1)Az elítélt részére – a bv. intézet házirendjében meghatározott időben és módon – biztosítani kell a vallása gyakorlásával kapcsolatos, törvényben meghatározott jogainak gyakorlását.
(2)A bv. intézetben az elítélt az egyházi személlyel, a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával, valamint az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott személlyel ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot. A kapcsolat felvételét bármely fél kezdeményezheti.
(3)Az elítélt kérelmezheti, hogy vallásának megfelelő élelmezésben részesüljön.
(4)A vallás gyakorlásának módja nem sértheti a fogvatartás rendjét és biztonságát. Vallási kegytárgyait az elítélt ékszerként, díszként vagy megkülönböztető jelként nem viselheti magán.
  1. § Az elítélt részére lehetővé kell tenni, hogy véleményt nyilváníthasson kiskorú gyermeke vallási neveléséről, és azt a szülői felügyeletet gyakorló szülővel vagy a törvényes képviselővel közölhesse.
  2. §
(1)A bv. intézet feladata az elítélt vallásgyakorlás rendjéről való tájékoztatása, az eseti programok időbeli meghirdetése.
(2)A biztonsági elkülönítésben lévő, a magánelzárást töltő, a biztonsági zárkában vagy részlegen, valamint a hosszúidős speciális részlegen elhelyezett elítélt kizárólag egyéni lelki gondozásban részesülhet.
(3)A vallási foglalkozásokon a különböző végrehajtási fokozatú elítéltek együtt vehetnek részt.
(4)Az ugyanazon büntetőeljárásban előzetesen letartóztatottak is részt vehetnek vallási foglalkozásokon, ha a bv. intézet biztosítani tudja a rendelkezési jogkör gyakorlója által meghatározott elkülönítési szabályok maradéktalan betartását. 113. §
(1)A vallásgyakorlás céljára megfelelő helyiségről és annak alapvető berendezéséről a bv. intézet, az egyházi szolgáltatásokhoz szükséges vallási felszerelésekről a vallási közösség gondoskodik.
(2)A bv. intézetben vallási közösség által fenntartott könyvtár is működhet, amelyet az elítélt térítésmentesen vehet igénybe.
  1. § Az elítélt vallási hovatartozására vonatkozó különleges adatokról a bv. intézet nem vezethet nyilvántartást, az ezzel kapcsolatos adatokról tájékoztatást nem adhat.
  2. Társadalmi kötődés program
  3. §
(1)Társadalmi kötődés programba börtön és fogház fokozatú, enyhébb rezsimbe sorolt elítélt vonható be.
(2)A társadalmi kötődés programba történő bevonás megtagadható, ha az elítélttel szemben büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.
(3)A társadalmi kötődés program végrehajtását a bv. intézet parancsnoka felfüggesztheti, ha az elítélttel szemben büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.
(4)A magatartási szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén a társadalmi kötődés program végrehajtását a bv. intézet parancsnoka megszüntetheti. 69. Az elítéltek oktatása, képzése és a szabadidős tevékenységek 116. §
(1)Az elítélt reintegrációját támogató folyamatban a bv. intézet biztosítja a reintegrációs célok elérését kiemelten az oktatás, szakképzés, valamint a továbbképzés segítségével.
(2)A reintegráció hatékonyabbá tétele érdekében a bv. intézet biztosítja
  1. a)a művelődési, a szabadidős, a sport, továbbá az egyéniesített személyiségfejlesztő, gyógyító és rehabilitációs, valamint
  2. b)a bűncselekmény következményeinek felismerése, az azért való felelősségvállalás, az okozott sérelmek helyreállítása érdekében a jóvátételt célzó programokon való részvétel lehetőségét.
(3)Ha az elítélt a Bv. tv. 184. §
(4)bekezdése szerinti oktatás, szakképzés költségeihez önkéntesen hozzájárul, a hozzájárulás mértékét képzési megállapodásban kell rögzíteni. 117. §
(1)Az iskolarendszerű oktatást – ideértve a gyógypedagógiai oktatást is – és a szakképzést az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell megszervezni.
(2)A bv. intézetben az egyházi nevelési-oktatási intézmények és a magán nevelési-oktatási intézmények működését is lehetővé kell tenni.
(3)Az alapfokú iskolai végzettség megszerzését ösztönözni és támogatni kell.
(4)A nevelési-oktatási intézmény a fogvatartás tényére való utalás nélkül állít ki bizonyítványt.
(5)Az alapfokú oktatásban résztvevők tanszereit, tankönyveit és az oktatás egyéb költségeit a bv. intézet vagy az elítélt oktatására, képzésére, a nevelési-oktatási intézménnyel szerződésben álló fél biztosítja. Az egyéb oktatási formákban résztvevő elítélt számára a költségek biztosíthatók.
(6)Ha az alapfokú oktatásban részt vevő elítélt tudásszintje a bizonyítványában feltüntetettekhez képest nagyfokú lemaradást mutat, az elítélt részére a felzárkóztatást biztosítani kell.
(7)A börtön vagy fogház fokozatú, enyhébb rezsimbe sorolt, a társadalmi kötődés programban részt vevő elítélt a bv. intézet parancsnokának engedélyével kivételesen a bv. intézeten kívül is folytathat tanulmányokat és leteheti a szükséges vizsgákat.
(8)A biztonsági zárkában, biztonsági vagy hosszúidős speciális részlegen elhelyezett elítélt, az oktatásban egyéni tanulóként vehet részt. 70. Az ösztöndíj számítása 118. §
(1)Az ösztöndíj az elítéltet a tanulói jogviszonyból fakadóan illeti meg, azt naptári napra kell kiszámítani. Töredék hónap esetén az elítéltet az időarányos rész illeti meg.
(2)A Bv. tv. 181. §
(2)bekezdésétől eltérően az oktatásban, képzésben résztvevő elítélt számára abban az esetben is megítélhető az ösztöndíj, ha őt munkába állították vagy a törvényben nevesített ellátásban részesül, azonban az anyagi lehetőségei miatt helyzete különös méltánylást érdemlő, vagy az oktatás, képzés költségéhez az elítélt önként hozzájárult, és az abban történő részvétele a reintegrációs programhoz illeszkedik.
(3)A kiegészítő ösztöndíj mértéke az alapmunkadíj 20%-ának megfelelő pénzbeli juttatás, amely a tanítási év egyes féléveinek zárásakor tanévenként két alkalommal adható pénzbeli juttatásként, ha az elítélt félévenként legalább négyes tanulmányi átlageredményt ért el.
(4)A kiegészítő ösztöndíj megítélésénél a reintegrációs tiszt és az elítéltek oktatását, képzését végző nevelési-oktatási intézmény pedagógusa közösen értékeli az elítélt magatartását, szorgalmát és tanulmányi eredményét.
(5)Szakképzésben résztvevő elítélt az öt hónapot meghaladó, de tíz hónapot el nem érő képzés esetén egyszer, azt meghaladó időtartam esetében két alkalommal részesülhet kiegészítő ösztöndíjban a
(3)bekezdés szabályai szerint.
(6)Ha a bv. intézet parancsnoka az iskolarendszeren kívüli szakképzés vagy a felsőfokú tanulmányok folytatása során engedélyezi az elítélt számára a Bv. tv. 181. §
(2)bekezdése szerinti ösztöndíj megállapítását, az elítélttel képzési megállapodást kell kötni, amely tartalmazza az elítélt kötelezettségeit, valamint a nem teljesítéssel járó megtérítési kötelezettséget is. 71. Az oktatásban, szakképzésben vagy továbbképzésen résztvevők kedvezményei 119. §
(1)Az oktatásban, szakképzésben vagy továbbképzésben résztvevő elítélt munkaidejét úgy kell beosztani, hogy a képzésen részt tudjon venni.
(2)Az oktatásban résztvevő, dolgozó elítélt részére járó oktatási naponként egy óra munkaidő-kedvezményt a munkáltatóval egyeztetett időpontban kell kiadni.
(3)Az oktatásban részt vevő dolgozó elítéltet kérelme alapján oktatási naponként megillető egy óra munkaidőkedvezmény összevontan nem adható ki.
(4)A szabadság számításánál munkanapként kell figyelembe venni az alap- és a középfokú, valamint a szakképzésben részt vevő elítélteknek az elméleti oktatáson, illetve a vizsgára való felkészüléshez biztosított idő miatt a munkahelyről távol töltött időt.
(5)Az alap- és a középfokú iskolai oktatásban, szakképzésben vagy vizsgával záruló továbbképzésben résztvevő elítéltet kérelmére félévenként öt nap, a felsőfokú tanulmányokat folytató elítéltet vizsgánként négy nap munkavégzés alóli felmentés illeti meg. A munkavégzés alóli felmentésbe a vizsganap beleszámít, erre az időre az elítéltet munkabér nem illeti meg. 72. Az elhelyezési részleg, körlet, a zárka és a lakóhelyiség 120. §
(1)A bv. intézetben az elítéltek elhelyezésére részleget, körletet, ezeken belül zárkákat és lakóhelyiségeket kell kialakítani.
(2)A zárkában – az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltek elhelyezésére szolgáló zárka kivételével – folyó vízzel ellátott mosdót és elkülönített, lehetőség szerint önálló szellőzésű WC-t kell kialakítani.
(3)A lakóhelyiségeknél a tisztálkodáshoz szükséges folyóvizet, fürdőt, illetve WC-t körletenként is lehet biztosítani. 121. §
(1)A zárkában vagy a lakóhelyiségben elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre lehetőleg hat köbméter légtér, és férfi elítélt esetén legalább három négyzetméter, női elítélt és fiatalkorú esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson.
(2)A mozgástér meghatározása szempontjából a zárka, vagy a lakóhelyiség alapterületéből az azt csökkentő berendezési és felszerelési tárgyak által elfoglalt területet figyelmen kívül kell hagyni.
(3)Egyéni elhelyezés esetén a zárka vagy lakóhelyiség alapterületének el kell érnie a hat négyzetmétert. 122. §
(1)A zárka vagy lakóhelyiség felszerelési és berendezési tárgyait a 3. melléklet tartalmazza.
(2)A zárkában vagy lakóhelyiségben elhelyezett szekrényt az elítélt a saját költségére lakattal lezárhatja, ennek kulcsát magánál tarthatja. A zárkaszekrényben elhelyezett tárgyakat az elítélt jelenlétében kell ellenőrizni.
(3)Az elítélt a lezárt szekrényt utasításra köteles kinyitni és az ellenőrzést lehetővé tenni. Ha – az elítélt távollétében vagy a szekrény kinyitásának megtagadása miatt – biztonsági vagy egyéb büntetés-végrehajtási okból a szekrény felnyitása válik szükségessé, erről a bv. intézet személyi állományának erre jogosult tagja jegyzőkönyvet vesz fel, majd az ellenőrzés elvégzését követően gondoskodik a szekrény lezárásáról. 123. §
(1)A bv. intézetben az állandó elhelyezést biztosító zárkákon, illetve lakóhelyiségeken túlmenően befogadó, egészségügyi, fegyelmi, az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítélt elhelyezésére szolgáló zárkát kell kialakítani, illetve kijelölni.
(2)A bv. intézetben az
(1)bekezdésben meghatározottakon kívül az országos parancsnok engedélyével egyéb rendeltetésű zárkák és lakóhelyiségek is kialakíthatók. Az egyéb rendeltetésű zárkák és lakóhelyiségek az ott elhelyezett elítéltek sajátos helyzetére és különleges szükségleteire tekintettel – az országos parancsnok engedélyével – a 3. mellékletben meghatározottakon kívül egyéb berendezési és felszerelési tárgyakkal is helyettesíthetők, illetve kiegészíthetők.
(3)Befogadó-egészségügyi zárkát azon elítéltek elhelyezésére kell kijelölni, akiknek az egészségügyi vizsgálatát a befogadási eljárás során még nem végezték el. 124. §
(1)A magánelzárás végrehajtására fegyelmi zárkát kell kialakítani, melynek berendezését és felszerelését, valamint az elítéltnél tartható tárgyak körét a 4. melléklet tartalmazza.
(2)Az elítélt étkezéséhez a műanyag evőeszközt a bv. intézet biztosítja.
(3)Ha az elítélt elkülönítése biztonsági okból vagy a fegyelmi eljárással összefüggésben szükséges, az elkülönítésre a fegyelmi zárka is igénybe vehető. Ebben az esetben a fegyelmi zárkát el kell látni a zárka általános felszerelési tárgyaival. 125. § Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltek elhelyezésére külön helyiséget kell kialakítani. 126. §
(1)A biztonsági zárka berendezését, felszerelését és – az életének és testi épségének védelme érdekében elhelyezett elítéltek kivételével – az elítéltnél tartható tárgyakat az 5. melléklet tartalmazza.
(2)Az elítélt magánál tarthatja továbbá a bv. intézet által biztosított könyvet és újságot, valamint a bv. intézetben vásárolt élelmiszert és dohányterméket és dohányterméket kiegészítő terméket. 73. Egyéb helyiségek és létesítmények 127. §
(1)A bv. intézetben
  1. a)orvosi rendelőt, betegszobát, fertőző elkülönítő szobát,
  2. b)fürdőhelyiséget,
  3. c)konyhát és a lehetőségek szerint közös étkezőhelyiségeket,
  4. d)látogató helyiséget, a védővel, valamint más személyekkel történő hivatalos érintkezés céljára alkalmas helyiséget,
  5. e)könyvtárat, a szabadidő eltöltésére, a közös foglalkozásra és a közös vallásgyakorlásra szolgáló helyiségeket, f ) a szabad levegőn való tartózkodásra alkalmas területet,
  6. g)sportolásra alkalmas területet,
  7. h)kondicionáló termet kell kialakítani.
(2)A kijelölt bv. intézetekben az elítéltek iskolai oktatásához, szakképzéséhez tantermet kell létesíteni. 74. Az elítéltek élelmezése 128. §
(1)Az elítélt részére az általa végzett munka jellegének, az egészségi állapotának és az életkorának megfelelően kialakított normák alapján, legalább napi háromszori étkezést – ebből legalább egy alkalommal meleg ételt – kell biztosítani. Az élelem elfogyasztásához szükséges eszközöket a bv. intézet biztosítja.
(2)Ha rendkívüli esemény idején az elítéltek kizárólag hideg élelmet kapnak, az elfogyasztásához szükséges eszközöket a bv. intézet biztosítja.
(3)Az átszállításra vagy az előállításra kerülő elítélt részére egynapi hideg, csomagolt élelmet kell adni. A csomag összeállításánál figyelembe kell venni, hogy az abban szereplő élelmiszerek melegítés és evőeszköz nélkül elfogyaszthatók legyenek.
(4)Az élelmezési normákat a 6. melléklet tartalmazza.
(5)Az elítélt részére, bv. orvosi javaslat alapján – a vonatkozó normakereten belül – egészségi állapotának megfelelő ételt kell biztosítani.
(6)Az ételek adagolását és kiosztását elítélt csak felügyelet mellett végezheti. 75. Az elítéltek ruházati ellátása 129. §
(1)Az elítéltet az évszaknak megfelelő formaruhával kell ellátni. A formaruházatot a végrehajtásra kijelölt bv. intézet biztosítja az elítélt részére.
(2)A munka végzéséhez az elítéltnek munkaruhát és egyéni védőeszközt kell biztosítani. 130. §
(1)A formaruha nem lehet megalázó vagy lealacsonyító.
(2)Az elítélt használatára kiadott ruházat rendszeres tisztításáról a bv. intézet, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságnál (a továbbiakban: gazdasági társaság) foglalkoztatott elítélt munkaruhája esetében a gazdasági társaság gondoskodik.
(3)Az elítélt köteles a használatra kiadott ruhát megóvni, rendeltetésszerűen használni, és azon a kisebb, szakértelmet nem igénylő javításokat elvégezni.
(4)Ha a bv. intézet ideiglenesen nem tud formaruhát biztosítani, ennek idejére az elítélt a saját ruháját viselheti, amelynek tisztítására, karbantartására és használatára a
(2)–
(3)bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)A ruházat tisztításáról és javításáról az elítélt a maga költségére gondoskodik, ha jogszabályban meghatározott esetekben a saját ruházatát viseli vagy részére a saját alsóruházat és lábbeli viselését engedélyezték. Ilyen engedély csak akkor adható, ha az elítélt a szabadulásra megfelelő alsóruházattal és lábbelivel rendelkezik.
(6)A bv. intézet térítésmentesen gondoskodik arról, hogy a szabadulás napjára az elítélt letétben lévő ruházatából és lábbelijéből az évszaknak megfelelő egy váltás öltözet tisztított, viselésre alkalmas állapotban legyen. 76. Az elítélt tisztálkodási lehetőségeinek biztosítása 131. §
(1)Az elítéltek részére biztosítani kell a tisztálkodáshoz szükséges feltételeket és meg kell követelni a személyes higiénia betartását.
(2)A letéti pénzzel nem rendelkező elítélt részére a
  1. mellékletben meghatározott alapvető tisztálkodási és felszerelési cikkeket kell biztosítani.
  2. §
(1)Az elítéltek részére hetente legalább két alkalommal, a női elítéltek részére, továbbá a dolgozó elítéltek részére munka után naponta meleg vizes fürdést kell biztosítani.
(2)Az elítéltek részére a rendszeres fürdések közötti időben – a bv. intézet lehetőségein belül – a napirendben meghatározottak szerint biztosítható meleg víz. A női elítélteket a rendszeres fürdések közötti időben is el kell látni meleg vízzel.
(3)Az elítéltek a hajvágásra havonta legalább egy alkalommal – térítésmentesen – fodrászt vehetnek igénybe. 77. A szükségleti cikkek vásárlása 133. §
(1)Az elítélt a Bv. tv. 134. § szerinti levonásokat követően fennmaradó munkadíjából és a szabadon felhasználható letéti pénzéből – a bv. intézet parancsnoka által meghatározott időben és módon – az alapmunkadíj ötszörösének megfelelő összegnek a rezsimbesorolása szerinti mértékéig vásárolhat szükségleti cikket.
(2)A szükségleti cikkek vásárlása esetében az elítéltnek előnyben kell részesíteni a tisztasági és tisztító szereinek megvásárlását.
(3)Korlátozás nélkül vásárolhat szükségleti cikket a várandós nő vagy a kisgyermekes nő a gyermeke születésével kapcsolatos társadalombiztosítási juttatásból, ameddig a gyermek a bv. intézetben vele van elhelyezve.
(4)Az elítélt a szükségleti cikkek vásárlására meghatározott összegen felül – a letéti pénze terhére, ha a bv. szerv felé nincs fennálló tartozása – engedéllyel megvásárolhatja a bv. intézetben magánál tartható tárgyakat, hozzátartozójának ajándékot vásárolhat, szabadulása előtt a polgári ruházatát kiegészítheti. 134. §
(1)A bv. intézetnek az elítélt részére havonta legalább kétszeri vásárlásra kell lehetőséget biztosítania.
(2)Az elítélt a zárkában vagy a lakóhelyiségben a szükségleti cikkeket a tisztasági és a közegészségügyi előírások betartásával köteles tárolni. 78. A tartási költségekhez való hozzájárulás 135. §
(1)Az elítélt tartására fordított költséghez való hozzájárulásra vonatkozó Bv. tv. 133. §
(3)bekezdése, valamint a Bv. tv. 269. §
(4)bekezdése alkalmazása körében az elítélt a tartására fordított költségekhez akkor nem köteles hozzájárulni, ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik, és nem részesül rendszeres pénzbeli ellátásban, vagy nem rendelkezik letéti pénzzel.
(2)Ha a rendszeres pénzbeli ellátásban részesülő elítélt dolgozik, a hozzájárulást a munkadíjból kell levonni.
(3)Ha a nem dolgozó elítélt rendszeres pénzbeli ellátását a bv. intézetbe folyósítják, a hozzájárulás összegét abból le kell vonni, ha nem a bv. intézetbe folyósítják, az elítéltet a hozzájárulás összegének megfizetésére kell kötelezni. 79. Szabadulásra felkészítés 136. §
(1)A Bv. tv. 185. §
(1)bekezdésében meghatározott gondozás az elítélt érdekében végzett szakmai tevékenység, amelyet a bv. intézet és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő szoros együttműködésben valósít meg.
(2)A gondozás részeként elkészített reintegrációs program olyan terv, amely – figyelembe véve az egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltak eredményeit is – meghatározza az elítélt társadalomba való visszailleszkedésének elemeit, a végrehajtáshoz szükséges tervezett feladatokat, és az azokhoz kapcsolódó munkafolyamatok összességét. A reintegrációs programban foglaltak a reintegráció sikeressége érdekében szükség szerint módosíthatók.
(3)A bv. intézet – figyelemmel a Bv. tv. 185. §
(3)bekezdésében foglalt határidőre – értesíti a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt a gondozás megkezdéséről.
(4)A Bv. tv. 185. §
(4)bekezdése alapján végzett meghallgatásról a bv. intézet jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát nyolc napon belül megküldi a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek, ha az elítélt meghallgatásán nem volt jelen.
(5)Az elítélt a letelepedéshez és a munkába állásához közvetlenül is igényelhet segítséget a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőtől, az intézkedésre jogosult más szervektől, a karitatív szervezetektől.
(6)A szabadulás előtt álló elítéltet támogatni kell, hogy szerződést köthessen a leendő munkáltatójával, szükség szerint biztosítani kell, hogy az elítéltet munkáltatója a fenti célból a bv. intézetben felkeresse.
(7)Ha a szabaduló elítélt gyógyintézetben vagy szociális intézményben való ellátásának vagy elhelyezésének igénye merül fel, az elítélt írásbeli hozzájárulása alapján az ellátás igénybevételéhez szükséges egészségügyi adatokat a bv. intézet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő részére átadhatja. 80. A feltételes szabadságra bocsátás 137. §
(1)A bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége előtt három hónappal, vagy ha ennél kevesebb idő áll rendelkezésre, haladéktalanul előterjesztést tesz a bv. bírónak, amelyhez – ha rendelkezésre áll – megküldi a záró kockázatértékelési jelentést.
(2)A feltételes szabadságra bocsátásra irányuló előterjesztésben fel kell tüntetni, ha az elítélttel szemben büntetőeljárás van folyamatban, más ügyben előzetes letartóztatását rendelték el, illetve, ha más ügyben végrehajtandó szabadságvesztés, közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, elzárás vagy szabálysértési elzárás vár végrehajtásra.
(3)Ha a feltételes szabadságra bocsátás iránti kérelmet az elítélt vagy védője a bv

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.