16/2014. (XII. 19.) IM rendelete a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részle

16/2014. (XII. 19.) IM rendelete a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól. A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013.  évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77.  §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, d) a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, e) az előzetes letartóztatás és f ) a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtására terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. biztonsági részleg: a  büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a  továbbiakban: országos parancsnok) normatív utasításában kijelölt büntetés-végrehajtási intézetnek (a  továbbiakban: bv. intézet) az  e  célra kialakított, biztonsági zárkákból és a  hozzájuk tartozó helyiségekből álló, elkülönített része, ahová a  jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az  elítélt végrehajtási fokozattól függetlenül helyezhető el; 2. biztonsági zárka: olyan sajátos szabályok szerint működtetett, speciálisan kialakított és felszerelt helyiség, ahová a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén legfeljebb két fő elítélt helyezhető el; 3. foglalkoztatás: a  büntetés-végrehajtási szervezet (a  továbbiakban: bv. szervezet) keretén belül az  elítélt számára biztosított munkáltatási-, oktatási-, szakképzési-, terápiás foglalkoztatási- és egyéb reintegrációs programok összessége; 4. a  fogvatartás biztonsága: olyan állapot fenntartását jelenti, amelynél a  bv. intézetben, illetve a  büntetésvégrehajtási feladat teljesítése miatt a  bv. intézet területén kívül tartózkodó személyek élete, testi épsége, szabadsága, a  büntetés-végrehajtás anyagi javainak sértetlensége, valamint a  büntetés-végrehajtási feladatatok zavartalan ellátása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított; 5. fogvatartás rendje: a büntetések és a kényszerintézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályok, valamint az azok alapján megállapított más rendelkezések érvényesülésének összessége, amely biztosítja a büntetésvégrehajtási feladatok zavartalan ellátását, valamint az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak jogainak érvényesülését és kötelezettségeinek teljesítését; 6. lakóhelyiség: az  elítélt elhelyezésére szolgáló olyan lakhatásra alkalmas helyiség, amelynek nyílászáróinál a zárkára meghatározott biztonsági berendezés és felszerelés mellőzhető; 7. pszichoaktív szer: kábítószer, új pszichoaktív anyag vagy más pszichoaktív szer; 8. zárka: az  elítélt elhelyezésére szolgáló olyan helyiség, amelynek nyílászárói a  külön rendelkezésekben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelnek. 2. Együttműködés más szervekkel és személyekkel 3. § (1) A  büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995.  évi CVII.  törvény (a  továbbiakban: Bv. Sztv.) 13.  § (1)  bekezdés, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 5. § (3) bekezdése szerinti szervek az ott meghatározott büntetésvégrehajtási feladatokat a  vonatkozó jogszabályok és a  büntetés-végrehajtási szervvel (a  továbbiakban: bv. szerv) kötött együttműködési megállapodás keretében végezhetik. (2) Együttműködési megállapodás megkötését indokolhatja az  együttműködés huzamos időtartama, az együttműködésben megnyilvánuló feladatok, jogok és kötelezettségek összetettsége vagy büntetés-végrehatási feladatok ellátása szempontjából való jelentősége. (3) Együttműködési megállapodás kötésére a bv. intézet parancsnoka, igazgatója, főigazgató főorvosa (a továbbiakban: parancsnok), ha pedig az  együttműködés több bv. intézetre is kiterjed, az  országos parancsnok jogosult. A parancsnok által kötött együttműködési megállapodásról az országos parancsnokot tájékoztatni kell. (4) Ha a  büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését segítő, az  (1)  bekezdésben felsorolt szervezetek, illetve személyek tevékenysége jogszabálysértő, vagy nem felel meg az  együttműködési megállapodásban foglaltaknak, a  megállapodást a  (3)  bekezdésben meghatározott személyek megszüntethetik, továbbá az  érintett szervezetek képviselőinek vagy az érintett személynek a bv. intézetbe történő belépését megtilthatják. (5) A  bv. intézet a  végrehajtásban közreműködő vagy az  azt segítő szerveket és személyeket tájékoztatja az  elítéltek személyiségi jogainak védelmére vonatkozó szabályokról és ezek megsértésének, valamint a  megállapodás megszegésének következményeiről. A  tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét a bv. intézet írásban rögzíti. (6) Az  együttműködés megszüntetéséről és a  bv. intézetbe történő belépés megtiltásáról az  adott szervezetet vagy személyt értesíteni kell. Ha a  döntést a  parancsnok hozta, erről az  országos parancsnokot haladéktalanul tájékoztatja. 3. Az elítéltet terhelő bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos feladatok 4. § A Bv. tv. 8. § (3) bekezdés szerint meghatározott bejelentési kötelezettség tekintetében a végrehajtásért felelős szerv a lakcím vagy tartózkodási hely megváltozása esetén a változást a bejelentéstől vagy a lakcímkártya bemutatásától számított három munkanapon belül a  fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti, és az  ehhez kapcsolódó szükséges intézkedéseket megteszi. 4. Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott kötelezettségei teljesítésének és jogai gyakorlásának módja 5. § (1) Az  elítélt vagy az  egyéb jogcímen fogvatartott jogainak gyakorlása nem veszélyeztetheti a  fogvatartás rendjét és biztonságát. (2) A  fogvatartás rendjét és biztonságát az  elítélt önkéntes jogkövetésre való ösztönzésével, őrzéssel, felügyelettel és ellenőrzéssel, valamint biztonsági és egyéb szükséges intézkedések megtételével, indokolt esetben kényszerítő eszköz alkalmazásával kell biztosítani. 6. § (1) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott érdekében a Bv. tv. 11. §-a szerint adott meghatalmazás adott ügyre szóló eseti vagy általános hatályú. A bv. intézet az általános meghatalmazást a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti és annak másolatát, illetve az eseti meghatalmazást az ügy irataihoz csatolja. (2) Ha az  elítélt vagy az  egyéb jogcímen fogvatartott védő kirendelését kéri, a  bv. intézet a  kérelmet haladéktalanul továbbítja az  intézet székhelye szerint illetékes a  büntetés-végrehajtási bírónak (a  továbbiakban: bv. bíró). A  bv. intézet az átiratban nyilatkozik arról, hogy az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal szemben folyamatban van-e büntetés-végrehajtási ügy. (3) Ha az  elítélt vagy az  egyéb jogcímen fogvatartott részére a  bv. bíró védőt rendelt ki, és az  elítélt vagy az  egyéb jogcímen fogvatartott utóbb védőt hatalmaz meg, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti a bíróságot a kirendelés visszavonása érdekében. 5. A végrehajtásért felelős szerv döntése, a kérelem, a jogorvoslati jog és a közérdekű bejelentés biztosítása 7. § (1) Ha a  végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője (a  továbbiakban: szervezeti egység vezetője) kérelemre jár el, a hiánypótlásra való felhívásról – megfelelő határidő tűzésével – a személyi állomány érdemi döntés előkészítésére jogosult tagja intézkedik és azt az ügyiratban írásban rögzíti. (2) A szervezeti egység vezetője a döntés vagy intézkedés (a továbbiakban együtt: döntés) esetén az elítéltet a panasz vagy az egyéb jogorvoslat megtételének jogáról tájékoztatja. Ha a döntés közlése írásban történik, az a jogorvoslati jogra való felhívást is tartalmazza. 8. § (1) A döntéssel szembeni, vagy annak elmulasztása miatti panaszt a szervezeti egység vezetőjénél kell előterjeszteni. Elkésettség címén a  panasz nem utasítható el, ha a  panaszra jogosult a  panasz tételére nyitva álló határidőben a panaszt nem az elbírálásra jogosult szervnél terjeszti elő. (2) A  büntetés-végrehajtási ügyben előterjesztett panasz esetén a  bv. intézet döntést hozó vagy intézkedést tevő, illetve az  arra jogosult szervezeti egységének vezetője a  panaszt az  elbírálásra nyitva álló határidőre figyelemmel – indokolt esetben az  ügy összes iratával – terjeszti fel a  bv. intézet parancsnoka részére, és – ha a  panasz megalapozottságának elbírálása mérlegelést igényel – a  panasszal kapcsolatban kialakított álláspontjáról nyilatkozik. (3) Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti felterjesztés, ha a szervezeti egység vezetője a) a  megpanaszolt döntést a  panaszban foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy az elmulasztott intézkedést pótolja, b) a panaszt a Bv. tv. 21. § (7) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (4) Ha az  (1)  bekezdés szerinti döntés vagy intézkedés a  bv. intézet parancsnokának vagy a  Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a  továbbiakban: BVOP) kijelölt szervezeti egysége vezetőjének jogkörébe tartozik, a  panaszt az  országos parancsnokhoz a  beérkezéstől számított nyolc napon belül kell felterjeszteni a  (2) és (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével. 9. § (1) Az  elítéltnek vagy az  egyéb jogcímen fogvatartottnak a  folyamatban lévő büntetőügyéhez kapcsolódóan írt beadványát, kérelmét és jogorvoslati kérelmét a  bv. intézet költségén kell a  címzettnek továbbítani, ha az  elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott felhasználható letéti pénzzel nem rendelkezik. (2) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott zárt levélben fordul valamely hatósághoz, törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben elismerten erre hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezethez, az  alapvető jogok biztosához, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus szervezetéhez vagy munkatársához, a bv. intézet a levelet az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott költségére – ellenőrzés nélkül – továbbítja. (3) Ha az  elítélt vagy az  egyéb jogcímen fogvatartott nem rendelkezik letéti pénzzel, kérelmére a  (2)  bekezdésben meghatározott szervekhez küldött levelét a bv. intézet átirattal továbbítja. (4) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott az ügyész általi meghallgatását kéri, erről haladéktalanul értesíteni kell a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt. (5) A  panaszokról és a  közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti panasz vagy közérdekű bejelentés esetén, ha a  panaszos vagy a  közérdekű bejelentő személye azonosítható és személyes adatai nyilvánosságra hozatalának szükségessége merül fel, ezt megelőzően a  bv. intézetnek nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához. 10. § A bv. intézet a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti a) az  elítélt és az  egyéb jogcímen fogvatartott panaszát, kérelmét, bejelentését és az  azokhoz kapcsolódó döntéseket; b) a  jogorvoslati jog érvényesítésével kapcsolatban továbbított iratokat, a  továbbítás időpontjának a feltüntetésével; c) a  Bv. tv. 174.  § (4)  bekezdésében meghatározott címzettek részére továbbított leveleket, a  címzett és a  továbbítás időpontjának a  feltüntetésével, továbbá a  Bv. tv. 174.  § (4)  bekezdésében meghatározott feladótól érkezett leveleket, a feladó és a levél elítélt részére történő átadás időpontjának a feltüntetésével; d) a  Bv. tv. 174.  § (4)  bekezdésében meghatározott ellenőrzés szükségességét megalapozó alapos indok felmerülése esetén, az elítélt által küldött vagy részére érkezett levelek felbontását és annak időpontját. 6. A bv. intézet rendje és biztonsága szempontjából jelentős adatok rögzítése a fogvatartotti nyilvántartásban és a bejelentő védelme 11. § (1) Az  elítéltre és az  egyéb jogcímen fogvatartottra vonatkozó, a  bv. intézet rendje és biztonsága szempontjából jelentős tényre vagy körülményre utaló adatot tartalmazó bejelentést a  bv. intézet a  bejelentő megjelölésével a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti. (2) Ha a bejelentő személye azonosítható, nyilatkoztatni kell arról, hogy kéri-e személyes adatainak zártan kezelését. Ha a bejelentő a személyes adatainak zártan kezelését kéri, akkor a bv. intézetnek biztosítania kell, hogy a személyes adatai ne jussanak az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott tudomására. (3) Ha a  bejelentő személye nem azonosítható vagy a  bejelentés ellenőrzése más ok miatt nem lehetséges, a bejelentést a fogvatartotti nyilvántartásban annak nem ellenőrzött jellegére való utalással kell rögzíteni. II. FEJEZET A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA 7. Az iratok vizsgálata és a személyazonosság megállapítása a befogadáskor 12. § (1) A bv. intézet megvizsgálja, hogy a befogadás alapjául szolgáló iratok megfelelnek-e a jogszabályok tartalmi és alaki rendelkezéseinek. (2) Az  elítélt személyazonosságának megállapítása a  fogvatartás alapjául szolgáló iratok adatainak és az  elítélt személyazonosságát igazoló okiratban foglalt vagy egyéb módon igazolt, illetve az  elítélt által közölt adatoknak az egybevetését, valamint az elítélt képmásának az összehasonlítását jelenti. (3) A bv. intézet az elítélt személyazonosságának megállapításához adatokat kérhet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől (a  továbbiakban: rendőrség), más hatóságtól vagy más bv. intézettől. Ha ezek nem vezetnek eredményre a bv. intézet a rendőrségtől kérheti a személyazonosság megállapítását. 8. A befogadás megtagadása 13. § A befogadás megtagadásáról az  előállító (átkísérő) szervet, valamint a  BVOP-t vagy a  végrehajtást elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. 9. Felhívásra jelentkező elítélt 14. § (1) Ha a felhívásra az elítélt a bv. intézet hivatali idejében jelentkezik, a bv. intézet megvizsgálja, hogy a Bv. tv. 88. §-a szerinti irat rendelkezésre áll-e. (2) Ha az  elítélt nem a  számára kijelölt bv. intézetben jelentkezik, az  érintett bv. intézet az  elítéltet útba indíthatja a  végrehajtásra kijelölt bv. intézetbe. A  bv. intézet zárt borítékban átadja az  elítéltnek a  végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek szóló – a  befogadáshoz szükséges – iratokat és írásban tájékoztatja az  elítéltet a  jelentkezési kötelezettségéről, továbbá a  kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az  iratok átvételét és a tájékoztatás megtörténtét az elítélt aláírásával igazolja, vagy azt a Bv. tv. 12. § (8) bekezdésében foglaltak esetén jegyzőkönyvbe kell foglalni. (3) Az útbaindítást úgy kell elvégezni, hogy az elítélt a végrehajtásra kijelölt bv. intézetbe legkésőbb az útba indítást követő napon megérkezhessen. (4) Az elítélt nem indítható útba, és a bv. intézetbe be kell fogadni, ha a) a várható szabadulásáig hátralévő idő a harminc napot nem haladja meg, b) olyan betegségben szenved, amely az utazást akadályozza, c) ittas vagy bódult állapotban jelentkezett, d) mozgásában súlyosan korlátozott, e) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (a továbbiakban: IMEI) történő kivizsgálása szükséges, f ) a felhívásban megjelölt nap után késve jelentkezett, g) a személyazonossága kétséges, h) az utazást nem vállalja, vagy alapos okkal feltehető, hogy a jelentkezési kötelezettségének nem tenne eleget, i) a (2) bekezdés szerinti aláírást megtagadja, j) a bíróság vagy az ügyész a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendelte el. 10. Befogadás megőrzésre 15. § (1) Megőrzésre kell befogadni az elítéltet, ha a) a bv. intézet illetékességi területén – mint más bv. intézetből jogellenesen távollévőt – a rendőrség elfogta és oda előállította, b) valamely hatósághoz történő előállítás, illetve gyógykezelés céljából vagy a  végrehajtás körében felmerült egyéb okból más bv. intézet adta át, c) az engedélyezett távollét után más bv. intézetben jelentkezik, mint ahonnan elbocsátották. (2) A megőrzésre befogadott elítéltet a megőrzés okának megszűnését követően a bv. intézetek közötti legközelebbi heti rendszeres szállítással a végrehajtásra kijelölt bv. intézetbe kell szállítani. 11. Befogadás elővezetési határozat és elfogatóparancs alapján 16. § (1) Ha a befogadásra kijelölt bv. intézetben az elítélt önként, határidőben nem jelentkezik, úgy a bv. intézet értesítése alapján a BVOP intézkedik az elítélt elővezetése iránt. (2) Az elővezetés elrendeléséről a BVOP a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) bv. intézetet értesíti. (3) A  megyei (fővárosi) bv. intézet a  napszaktól függetlenül köteles befogadni azt a  rendőrség által elővezetett elítéltet, akinek bv. bíró a  szabadságvesztés megkezdése vagy folytatása végett, vagy a  BVOP a  szabadságvesztés megkezdése érdekében az elővezetését rendelte el. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti elővezetés sikertelensége esetén a  BVOP az  elfogatóparancs kibocsátását az  intézkedés meghozatalának szükségességét alátámasztó iratok megküldésével kezdeményezi az  első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. bírónál. A  szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás kézbesítését igazoló tértivevényt eredetben kell csatolni az iratokhoz. (5) A  szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése vagy folytatása végett kibocsátott elfogatóparancs alapján elfogott, és a bv. intézetbe előállított elítéltet a napszaktól függetlenül be kell fogadni. (6) A (3) bekezdés szerint kell eljárni, ha a rendőrség a jogellenesen távollevő elítéltet elfogja és a bv. intézetbe kíséri. (7) A  (3) és az  (5) bekezdésben meghatározott esetben a bv. intézet az értesítőlap megküldése érdekében megkeresi az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot. 12. Befogadás európai vagy nemzetközi elfogatóparancs alapján 17. § (1) A  magyar bíróság által elítélt és európai vagy nemzetközi elfogatóparancs alapján, a  külföldön elfogott személyt a bv. intézet napszaktól függetlenül köteles befogadni. (2) Szükség esetén a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megállapítása érdekében a bv. intézet a BVOP-n keresztül megkeresi az igazságügyért felelős minisztert. 13. Befogadás külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele esetén 18. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII.  törvény 53. § (2) bekezdése, valamint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012.  évi CLXXX.  törvény alapján a  külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet fogadja be. 14. Az elítélt jogainak és kötelezettségeinek ismertetése 19. § (1) Az  elítéltet közvetlen a  bv. intézetbe való befogadása után írásban tájékoztatni kell a  törvényben meghatározott kényszerítő eszközök használatának a  lehetőségéről, valamint a  lakcímadataiban bekövetkező változások tekintetében fennálló bejelentési kötelezettségeiről, és annak elmulasztása miatt alkalmazható jogkövetkezményekről. (2) Az  elítélt részére a  Bv. tv. 12.  § (4)  bekezdése szerinti tájékoztatást – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a befogadáskor kell megadni. 15. A befogadással kapcsolatos intézkedések és értesítések 20. § (1) Az elítéltet a közösségbehelyezés előtt egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni. (2) Ha az  elítélten a  befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a  rendőrségi fogdából vagy a  javítóintézetből átkísért elítélt azt állítja, hogy bántalmazták, a  büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 8/2014. (XII. 12.) IM rendelet 3. § (7) bekezdése szerinti orvosi vizsgálatot haladéktalanul el kell végezni, valamint jegyzőkönyvet kell felvenni. (3) A  (2)  bekezdés szerinti jegyzőkönyv egy-egy példányát az  átkísérést végrehajtó szervnek és a  törvényességi felügyeletet ellátó ügyésznek meg kell küldeni, amelyhez a látlelet másolatát mellékelni kell. 21. § Ha az  elítélttel szemben más ügyben közérdekű munka vagy pártfogó felügyelet végrehajtása van folyamatban, és erről a  bv. intézet a  befogadáskor tudomással bír, úgy a  befogadástól számított nyolc napon belül tájékoztatja az  elítélt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot, illetve a  büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelőt. 22. § (1) Ha az elítélt a bv. intézetbe magával hozza felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, a gyermeknek a gyermekés ifjúságvédelmi intézménybe történő elhelyezése érdekében a bv. intézet haladéktalanul intézkedik. (2) Ha az elítélt a befogadásakor bejelenti, hogy a) kiskorú gyermeke felügyelet nélkül maradt, a  bv. intézet hivatali időben a  kiskorú gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhatóságot (a  továbbiakban: gyámhatóság), hivatali időn kívül a rendőrséget, b) a  vele egy háztartásban élő, önmaga ellátására képtelen hozzátartozója vagy az  általa gondozott más személy felügyelet nélkül maradt, a  bv. intézet hivatali időben a  hozzátartozó, illetve a  gondozott személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, hivatali időn kívül a rendőrséget haladéktalanul értesíti. (3) Ha az  elítélt lakása vagy más vagyontárgya őrizetlenül maradt, a  bv. intézet erről a  lakás fekvése, illetve a vagyontárgy feltalálási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, vagy az elítélt által meghatározott személyt értesíti. (4) Az elítéltet a megtett intézkedésekről a bv. intézet három munkanapon belül tájékoztatja. 23. § (1) Az elítéltnek a befogadáskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e rendszeres jövedelemmel vagy más pénzbeli juttatással, és ha igen milyen összegben. (2) A  rendszeres pénzbeli ellátásban részesülő elítéltet a  befogadáskor írásban nyilatkoztatni kell, hogy a  folyósítást a bv. intézetbe kéri-e. (3) Az  elítéltet tájékoztatni kell, hogy kérheti az  őt megillető, a  (2)  bekezdésben nem említett egyéb pénzbeli járandóságainak a bv. intézetbe történő folyósítását is. 24. § (1) Az  elítéltet a  befogadáskor írásban kell tájékoztatni arról, hogy hozzátartozójával, vagy – a  hivatalos minőségben kapcsolattartók kivételével – az  általa megjelölt más személlyel (a  továbbiakban együtt: kapcsolattartó) kizárólag akkor tarthat kapcsolatot, ha – a  Bv. Sztv. 28/A.  §-a alapján – a  kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatai a bv. intézet nyilvántartásában szerepeljenek. (2) A  hozzájárulás beszerzése érdekében engedélyezni kell, hogy az  elítélt egy alkalommal levelet írjon az  érintett részére. (3) Ha az  elítélt letéti pénzzel nem rendelkezik a  (2)  bekezdés szerinti hozzájárulás beszerzése érdekében első alkalommal egy címzett részére küldendő levél feladásának a költségeit a bv. intézet fedezi. (4) A kapcsolattartó adatait az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet a nyilvántartásban feltüntetni. Ha a kapcsolattartó cselekvőképtelen kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú, helyette törvényes képviselője adhatja meg írásban a  hozzájárulást. Ha a  kapcsolattartót e  bekezdésben meghatározott jogával kapcsolatosan a  bíróság cselekvőképességében részlegesen korlátozta, a  cselekvőképességében részlegesen korlátozott írásbeli hozzájárulása érvényességéhez gondnoka írásbeli hozzájárulása is szükséges. 25. § A dohányzó, illetve a  dohányfüstmentes zárkában vagy lakóhelyiségben való elhelyezés érdekében az  elítéltnek befogadáskor írásban nyilatkoznia kell dohányzási szokásairól. 16. Az elítélt birtokában tartható tárgyak 26. § (1) Az elítélt a bv. intézetben az 1. mellékletben felsorolt tárgyakat tarthatja magánál. (2) A  bv. intézet parancsnoka az  elítéltnél tartható tárgyakat fajtánként – a  tárolásra alkalmas hely és az  arra rendszeresített eszköz figyelembevételével – a házirendben határozza meg. (3) Az elítélt birtokában tartható tárgyak a balesetek és a káresemények megelőzése, valamint a bv. intézet rendje és biztonsága érdekében, a birtokban tartás engedélyezése céljából megvizsgálhatók. 17. Az elítélt felszerelése 27. § A befogadott elítéltet el kell látni a 2. mellékletben meghatározott egyéni felszerelési tárgyakkal. 18. Elhelyezés a részlegen 28. § Az elítéltet az elhelyezési részlegre kell kísérni és részére megfelelő zárkát vagy lakóhelyiséget kell kijelölni. 19. A Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer 29. § (1) A  bv. szervezet az  elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatainak felmérésére, annak mérséklése, illetve a  sikeres társadalmi reintegráció elősegítése érdekében a  Bv. tv. 82.  § 3.  pontjában meghatározott Kockázatelemzési és Kezelési Rendszert (a továbbiakban: KEK rendszer) alakít ki és működtet. (2) A KEK rendszer elemei: a) a visszaesési és fogvatartási kockázatok mérésére szolgáló prediktív mérőeszközök, b) a szabadságvesztés során alkalmazott progresszív rezsimszabályok, c) a fogvatartási és visszaesési kockázatok csökkentésére irányuló és reintegrációs célú programok. (3) A  kockázatelemzés olyan büntetés-végrehajtási szakmai tevékenység, amelynek során az  elítélt vonatkozásában felmérésre és értékelésre kerül az e rendeletben meghatározott kockázatcsoportok kockázati értéke. (4) Az  elítélt befogadását követően, de az  elhelyezésre kijelölt bv. intézet befogadási és fogvatartási bizottság (a továbbiakban: BFB) ülését megelőzően el kell végezni az alábbi kockázatcsoportok felmérését: a) fogolyszökés és annak kísérlete, b) öngyilkosságra irányuló magatartás, c) önkárosítás, d) bármely személy elleni erőszakos cselekmény vagy annak kísérlete, e) a bűnözői, illetve a fogvatartotti szubkultúrában betöltött vezetői, szervezői, végrehajtói szerep, tevékenység, ha erre vonatkozóan információ áll rendelkezésre, f ) pszichoaktív szerrel való visszaélés. (5) A  (3)  bekezdésben meghatározott felmérés során, a  (4)  bekezdésben meghatározott kockázatcsoportokat külön-külön kell értékelni, amelynek alapján a kockázati érték magas, közepes vagy alacsony lehet. (6) Az elítélt köteles együttműködni a visszaesési és fogvatartási kockázatok felmérését szolgáló eljárások során. (7) A kockázatkezelés olyan büntetés-végrehajtási szakmai tevékenység, amely során a (4) bekezdésben meghatározott kockázatcsoportok felmérése alapján – figyelembe véve az elítélt reintegrációs szükségleteit és társadalmi helyzetét, valamint a  fogvatartás rendjét és biztonságát veszélyeztető kockázati tényezőket – az  egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltak teljesítését biztosítják és nyomon követik. A  kockázatkezelés a  szabadságvesztés teljes tartamára kiterjed, annak egyes elemei az elítélt teljesítményétől és eredményeitől függően módosulhatnak. 30. § (1) A  Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetben (a  továbbiakban: KKMI) az  elítélteket a  végrehajtási fokozatok szerint elkülönítetten kell elhelyezni, de az  ott elhelyezett elítélt vonatkozásában a  progresszív rezsimszabályokat nem kell alkalmazni. (2) A KKMI a Bv. tv. 92. § (1) bekezdésében meghatározott feladatai végrehajtása során az alábbi vizsgálati eljárásokat alkalmazza: a) személyes interjúk, b) kérdőívek, c) pszichodiagnosztikai tesztek, d) egészségügyi vizsgálati módszerek. (3) Az  (1)  bekezdésben meghatározottak alkalmazásával a  KKMI a  kockázatértékelési összefoglaló jelentésben megállapítja az elítélt: a) a visszaesési és fogvatartási kockázatba sorolását, b) a foglalkoztatásba, kiemelten a munkáltatásba, az oktatásba és képzésbe történő bevonásának lehetőségét, c) a visszaesési kockázatot csökkentő és a reintegrációját elősegítő programokat. (4) A  (2)  bekezdésben foglaltak figyelembevételével a  KKMI javaslatot tesz az  elítélt progresszív rezsimszabályok szerinti besorolására, a  sajátos kezelési igényű elítélt számára kialakított részlegben történő elhelyezésére és a szabadságvesztést végrehajtó bv. intézet kijelölésére. (5) A  KKMI a  bv. intézet kijelölésére vonatkozó javaslatáról a  vizsgálat befejezését követő három napon belül, de legkésőbb a kivizsgálás lefolytatására rendelkezésre álló időtartamig tájékoztatja a BVOP-nak a bv. intézet kijelölése tekintetében döntésre jogosult szervezeti egységét, és az  elbírálást követően intézkedik az  elítélt kijelölt bv. intézetbe történő szállítása iránt. (6) A  bv. intézet soron kívül írásban tájékoztatja a  KKMI parancsnokát a  bv. intézetben működő részlegeket és reintegrációs programokat érintő változásokról. (7) A  Bv. tv. 94.  § (2)  bekezdésében meghatározott tevékenysége során a  KKMI külső szakértőket vonhat be, munkacsoportot hozhat létre és együttműködik a kapcsolódó tudományágak képviselőivel. 31. § (1) A Bv. tv. 132. §-ában meghatározott esetekben a) a Bv. tv. 92. § (2) bekezdésében meghatározott elítélt esetében a kivizsgálási határidőn belül a KKMI, b) a Bv. tv. 95. § (4) bekezdése szerinti elítélt esetében az elítélt befogadó részlegen való tartózkodása alatt a BFB megállapítja az ilyen jellegű bűncselekményekkel kapcsolatosan a visszaesési kockázati értéket. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti kockázati érték közepes vagy magas, az elítélt részére önkéntes részvételi alapon fel kell ajánlani a visszaesés valószínűségét csökkentő terápián való részvételt. (3) Az  (1)  bekezdésben meghatározott esetekben a  visszaesési kockázat mérése e  célra összeállított, az  általános kockázatértékeléstől eltérő mérőeszközökkel történik. (4) Ha az  (1)  bekezdésben foglaltak szerint a  bv. intézet által elvégzett vizsgálatok eredménye alapján a  visszaesési kockázat egyértelműen nem meghatározható, ki kell kérni a  KKMI állásfoglalását, amely esetben a  határidő legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. (5) Ha az elítélt a részére felkínált visszaesés valószínűségét csökkentő terápián való részvételt elutasítja, ennek tényét az egyéniesített fogvatartási programtervben rögzíteni kell. 32. § A fogvatartási és visszaesési kockázatok mérését célzó prediktív mérőeszközök alkalmazását, valamint a  szexuális bűnelkövetők részére felajánlott, a  visszaesés valószínűségét csökkentő terápiás jellegű foglalkozásokat pszichológus bevonásával kell végezni. 20. A progresszív rezsimszabályok alkalmazása 33. § (1) Az  egyéniesítést szolgáló rezsimszabályok a  végrehajtási fokozatokon belül, a  (3) és (6)  bekezdés figyelembevételével a KEK rendszerre épülve az elítélt életrendjének szigorúságát, az elérhető kedvezmények körét és mértékét, valamint a szabad élethez viszonyított lehetőségeket lépcsőzetesen bővülő rendszerben valósítja meg (a továbbiakban: progresszív rezsimszabályok). (2) A progresszív rezsimszabályok olyan tevékenység- és teljesítmény alapú osztályozási rendszer, amelyben a besorolás és az előmenetel az elítélt együttműködési hajlandóságán és motivációján alapul és annak folyamatos fenntartását, illetve fejlesztését célozza, és amely az  elítélt reintegrációs folyamatban történő érdekeltté tételével hozzájárul a reintegrációs tevékenység eredményességéhez. (3) A  progresszív rezsimszabályok – egymásra épülő – szigorúbb, általános és enyhébb rezsimekben valósulnak meg. Az  egyes rezsimekben a  Bv. tv. 98.  § (2)  bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével egyéniesített életkörülmények kialakítására kerül sor, amely a  szabadságvesztés során – az  elítélt együttműködésétől függően – módosulhat. (4) Az elítélt rezsimbe sorolásakor a BFB a KKMI kockázatértékelési összefoglaló jelentésében foglalt javaslatoktól csak különösen indokolt esetben térhet el. (5) Ha az elítélt kockázatértékelést a BFB végzi, az első besoroláskor az általános rezsimbe kell sorolni. (6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az elítélt a) szigorúbb rezsimbe sorolható, ha az  egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltakat nem fogadja el, vagy a személyi állománnyal nem működik együtt, vagy b) enyhébb rezsimbe sorolható, ha a kockázatértékelése során mért kockázati érték alacsony. 34. § Szigorúbb rezsimbe kell sorolni az elítéltet, ha a) a fogvatartás rendjét vagy biztonságát súlyosan megsérti, vagy b) a részére meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltakat nem tartja be, vagy az abban való együttműködést megtagadja. 35. § Általános rezsimbe kell sorolni az elítéltet, ha a) a fogvatartás rendjét és biztonságát nem veszélyezteti, vagy b) a  részére meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltak megtartása, abban való együttműködése fejlesztésre szorul. 36. § Enyhébb rezsimbe sorolható az elítélt, ha a) a fogvatartás rendjét és biztonságát maradéktalanul megtartja és a bv. intézet biztonságára kockázatot nem jelent, b) a bv. intézet személyi állományával szembeni magatartása kifogástalan, és c) a  részére meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltakat maradéktalanul megtartja, az abban való együttműködése példamutató. 37. § (1) Az  elítélt rezsimbe sorolásának a  Bv. tv. 95.  § (7)  bekezdése szerinti kötelező felülvizsgálata során a  BFB vizsgálja különösen a) az egyéniesített fogvatartási programtervben meghatározottak teljesülését, b) az elítélt motivációját, annak fejleszthetőségét a reintegrációs célok vonatkozásában, c) az elítélt magatartását, együttműködését a bv. intézet személyi állományával. (2) A Bv. tv. 95. § (7) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatot soron kívül kell végrehajtani a 48. § (1) bekezdésben meghatározott esetek bekövetkezésekor. (3) Soron kívül felül kell vizsgálni a rezsimbe sorolást, ha a) a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát megváltoztatja, b) olyan szabadságvesztés végrehajtásra érkezik értesítés, amely a  szabadságvesztés végrehajtási sorrendjére kihatással van, c) a folyamatosan töltött szabadságvesztések esetén a soron következő szabadságvesztés végrehajtási fokozata eltér az előzőtől. (4) Ha a Bv. tv. 93. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálat és a  (3) bekezdésben szereplő eljárás várhatóan két hónapon belül történik, úgy lehetőség szerint a két vizsgálatot egyidejűleg kell a KKMI-ben elvégezni. (5) A  rezsimbe sorolás felülvizsgálata során annak súlyosbítása korlátlanul, enyhítése csak a  fokozatosság elvének figyelembevételével rendelhető el. 38. § (1) A szabadságvesztés során az azonos rezsimbe sorolt elítélteket lehetőség szerint együttesen kell elhelyezni. (2) A  megőrzés időtartama alatt az  elítéltet – lehetőség szerint – a  besorolása szerinti rezsimnek megfelelően kell elhelyezni. Ha ez nem lehetséges, a szigorúbb rezsimbe sorolt elítélt kivételével az általános rezsimszabályokat kell alkalmazni. 39. § (1) A fegyház végrehajtási fokozaton belül a szigorúbb rezsimbe sorolt elítélt a) látogatót havonta egy alkalommal, hatvan perc időtartamban fogadhat, b) kapcsolattartójával hetente két alkalommal, alkalmanként öt perc időtartamban telefonálhat, c) a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a  jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 50%-os mértékig elköltheti, d) kimaradása nem engedélyezhető, e) eltávozásra nem engedhető, f ) birtokában tartható tárgyak köre a Bv. tv. 100. § (2) bekezdés f ) pontjában foglalt feltételekkel, az 1. melléklet 2.2., 3.4–3.5., 5.4. és – a  telefonálásra szolgáló eszköz kivételével – a  6.  pontja tekintetében korlátozható, továbbá a birtokában tartható tárgyak mennyisége csökkenthető. (2) A fegyház végrehajtási fokozaton belül az általános rezsimbe sorolt elítélt a) látogatót havonta egy alkalommal, kilencven perc időtartamban fogadhat, b) számára látogató bv. intézeten kívüli fogadása évente egy alkalommal, alkalmanként két óra időtartamban engedélyezhető, c) kapcsolattartójával hetente három alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat, d) a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a  jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 75%-os mértékig elköltheti, e) kimaradása évente egy alkalommal, tizenkét óra időtartamban engedélyezhető, f ) eltávozásra kivételesen – a  tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével – évente egy alkalommal, összesen két nap időtartamra engedhető, g) birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az e rendeletben meghatározottakra terjed ki. (3) A fegyház végrehajtási fokozaton belül az enyhébb rezsimbe sorolt elítélt a) látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként hatvan perc időtartamban fogadhat a bv. intézeten belül, b) számára látogató bv. intézeten kívüli fogadása évente két alkalommal, alkalmanként két óra időtartamban engedélyezhető, c) kapcsolattartójával hetente négy alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat, d) a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a  jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 100%-os mértékig elköltheti, e) kimaradása évente három alkalommal, tizenkét óra időtartamban engedélyezhető, f ) eltávozásra kivételesen – a  tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével – évente két alkalommal, összesen öt nap időtartamra engedhető, g) birtokában tartható tárgyak köre és mennyisége bővíthető. 40. § (1) A börtön végrehajtási fokozaton belül a szigorúbb rezsimbe sorolt elítélt a) látogatót havonta egy alkalommal, hetvenöt perc időtartamban fogadhat, b) kapcsolattartójával hetente két alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat, c) a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a  jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 60%-os mértékig elköltheti, d) kimaradása nem engedélyezhető, e) eltávozásra nem engedhető, f ) birtokában tartható tárgyak köre a  Bv. tv. 101.  § f )  pontjában foglalt feltételekkel, az  1.  melléklet 6.  pontja – kivéve a  telefonkártyát – tekintetében korlátozható, továbbá a  birtokában tartható tárgyak mennyisége csökkenthető. (2) A börtön végrehajtási fokozaton belül az általános rezsimbe sorolt elítélt a) látogatót havonta egy alkalommal, kilencven perc időtartamban fogadhat a bv. intézeten belül, b) számára látogató bv. intézeten kívüli fogadása évente két alkalommal, alkalmanként két óra időtartamban engedélyezhető, c) kapcsolattartójával hetente 3 alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat, d) a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a  jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 80%-os mértékig elköltheti, e) kimaradása évente egy alkalommal, huszonnégy óra időtartamban engedélyezhető, f ) eltávozásra évente egy alkalommal, összesen négy nap időtartamra kivételesen engedhető, g) birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az e rendeletben meghatározottakra terjedhet ki. (3) A börtön végrehajtási fokozaton belül az enyhébb rezsimbe sorolt elítélt a) látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként hetvenöt perc időtartamban fogadhat, b) számára látogató bv. intézeten kívüli fogadása évente három alkalommal, alkalmanként két óra időtartamban engedélyezhető, c) kapcsolattartójával hetente öt alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat, d) a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a  jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 100%-os mértékig elköltheti, e) kimaradása évente három alkalommal, alkalmanként huszonnégy óra időtartamban engedélyezhető, f ) eltávozásra évente két alkalommal, összesen tíz nap időtartamra kivételesen engedhető, g) birtokában tartható tárgyak köre és mennyisége bővíthető. 41. § (1) A fogház végrehajtási fokozaton belül a szigorúbb rezsimbe sorolt elítélt a) látogatót havonta egy alkalommal, kilencven perc időtartamban fogadhat, b) kapcsolattartójával hetente három alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat, c) a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a  jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 70%-os mértékig elköltheti, d) kimaradása nem engedélyezhető, e) eltávozásra nem engedhető, f ) birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az  e  rendeletben meghatározottakra terjedhet ki, továbbá a birtokában tartható tárgyak mennyisége csökkenthető. (2) A fogház végrehajtási fokozaton belül az általános rezsimbe sorolt elítélt a) látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként kilencven perc időtartamban fogadhat, b) számára látogató bv. intézeten kívüli fogadása évente három alkalommal, alkalmanként két óra időtartamban engedélyezhető, c) kapcsolattartójával hetente öt alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat, d) a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a  jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 90%-os mértékig elköltheti, e) kimaradása évente két alkalommal, alkalmanként huszonnégy óra időtartamban engedélyezhető, f ) eltávozásra évente két alkalommal, összesen nyolc nap időtartamra engedhető, g) birtokában tartható tárgyak köre kizárólag az e rendeletben meghatározottakra terjedhet ki. (3) A fogház végrehajtási fokozaton belül az enyhébb rezsimbe sorolt elítélt a) látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként kilencven perc időtartamban, továbbá negyedévente további egy alkalommal kilencven percben fogadhat, b) számára látogató bv. intézeten kívüli fogadása évente öt alkalommal, alkalmanként két óra időtartamban engedélyezhető, c) kapcsolattartójával hetente öt alkalommal, alkalmanként tizenöt perc időtartamban telefonálhat, d) a személyes szükségleteire fordítható összeget alkalmanként – a  jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 100%-os mértékig elköltheti, e) kimaradása évente négy alkalommal, alkalmanként huszonnégy óra időtartamban engedélyezhető, f ) eltávozásra évente három alkalommal, összesen tizenöt nap időtartamra engedhető, g) birtokában tartható tárgyak köre és mennyisége bővíthető. 21. Az egyes speciális részlegek és az enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alatt álló elítéltek rezsimszabályai 42. § (1) Az  átmeneti részlegen, a  sajátos kezelési igényű elítélt számára kialakított részlegen, és az  enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alatt álló elítélt rezsimszabályai a szabadságvesztés végrehajtása során eltérőek lehetnek. (2) Az  átmeneti részlegbe helyezett elítélt rezsimszabályai vonatkozásában a  Bv. tv. 103.  § (2)  bekezdése figyelembevételével a  40.  § (3)  bekezdésében foglaltak az  irányadók azzal, hogy az  elítélt eltávozásra összesen tizenöt nap időtartamra engedhető. (3) Az  enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alatt álló elítélt progresszív rezsimszabályai vonatkozásában a  Bv. tv. 104. § (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel az 41. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók. (4) A  hosszúidős speciális részlegre helyezett elítéltet szigorúbb rezsimbe kell besorolni a  Bv. tv. 105.  § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (5) A  gyógyító-terápiás részlegre helyezett elítélt progresszív rezsimszabályai vonatkozásában a  Bv. tv. 106.  § (4)–(5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 40. § (2) bekezdésében meghatározottak az  irányadók azzal, hogy az elítélt részére kimaradás és eltávozás nem engedélyezhető. (6) A  pszichoszociális részlegen elhelyezett elítéltet a  végrehajtási fokozata szerinti általános rezsimbe kell besorolni a  Bv. tv. 107.  § (2)  bekezdésében foglaltak figyelembevételével. A  progresszív rezsimszabályok vonatkozásában a 40. § (2) bekezdésében meghatározottak az  irányadók azzal, hogy az elítélt részére kimaradás és eltávozás nem engedélyezhető. (7) A  drogprevenciós részlegen elhelyezett elítélt progresszív rezsimszabályai vonatkozásában a  Bv. tv. 108.  § (2)–(3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a 40. § (2) bekezdésében meghatározottak az irányadók, azzal, hogy az elítélt a) látogatót havonta két alkalommal, alkalmanként kilencven perc időtartamban fogadhat, b) kapcsolattartójával hetente öt alkalommal, alkalmanként tíz perc időtartamban telefonálhat, c) számára kimaradás tizenkét óra időtartamban engedélyezhető, d) eltávozásra nem engedhető. (8) Az alacsony biztonsági kockázatú részlegen elhelyezett elítéltet a végrehajtási fokozata szerinti enyhébb rezsimbe kell sorolni azzal, hogy a Bv. tv. 109. § (2) bekezdésében és (5) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével az 41. § (3) bekezdésében meghatározottak az irányadók. 43. § (1) A  biztonsági zárkában vagy részlegen elhelyezett elítéltet a  végrehajtási fokozata szerinti szigorúbb rezsimbe kell besorolni azzal, hogy a  Bv. tv. 147.  § (7)  bekezdésében foglaltak figyelembevételével a  39.  § (1)  bekezdésében meghatározottak az irányadók. (2) Ha a  biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés indokoltságát a  Bv. tv. 147.  § (9)  bekezdése alapozza meg, úgy az elítélt – a Bv. tv. 147. § (1) bekezdésében fennálló esetek kivételével – a részére legutóbb megállapított rezsimbe sorolás szerint folytatja a szabadságvesztés büntetése letöltését. 22. A házirend és a napirend 44. § (1) Az elítélt jogai gyakorlásának és a kötelességei teljesítésének rendjét a házirendben kell szabályozni. (2) A házirend tartalmazza: a) az elítélt napirendjét, b) az  elítélt bv. intézeten belüli foglalkoztatására, mozgására, tartózkodására és a  munkavégzés rendjére vonatkozó szabályokat, c) a panaszok, kérelmek, bejelentések, illetve egyéb jogorvoslatok előterjesztésének a rendjét, d) az elítélt viselkedési szabályait, e) a látogatók fogadásának, valamint a bv. intézet elhagyásának a szabályait, f ) a szükségleti cikkek vásárlásának idejét, módját, g) az elítélt által küldött, vagy a részére érkezett levelek, csomagok kezelésére vonatkozó szabályokat, h) az elítélt tartózkodására és foglalkoztatására szolgáló helyiségek használatának rendjét, i) a vallási szertartások, a karitatív és a missziós rendezvények időrendjét, j) a telefonkészülék használatának rendjét és feltételeit, k) az elítélt birtokában tartható tárgyak mennyiségét, l) a részlegen betartandó balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat, m) a dohányzással kapcsolatos rendelkezéseket, n) a többletszolgáltatások igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket, o) a biztonsági zárkában vagy részlegen elhelyezett elítéltre vonatkozó végrehajtási szabályokat. (3) A házirendtől csak a bv. intézet parancsnokának engedélyével lehet eltérni. (4) Az elítéltet a házirend megszegésének következményeire figyelmeztetni kell. 45. § (1) A  napirendben kell meghatározni minden olyan tevékenységet, amely a  bv. intézet napi folyamatos működését biztosítja. (2) A  takarodó és az  ébresztő között legalább nyolc óra folyamatos pihenőidőt, étkezésre naponta háromszor, esetenként legalább húsz percet kell biztosítani. 46. § (1) Ha az  elítélt dohányzási szokásainak megváltozásáról nyilatkozik, a  bv. intézet az  elítélt kérelmére nyolc munkanapon belül intézkedik az elhelyezés megfelelő megváltoztatása iránt. (2) Ha az elítélt dohányfüstmentes zárkába vagy lakóhelyiségbe történő áthelyezése egészségügyi ok miatt szükséges, ennek végrehajtása iránt a bv. intézet haladéktalanul intézkedik. 23. A fogvatartás rendje és biztonsága 47. § (1) A  bv. intézetben a  fogvatartás törvényes végrehajtásához szükséges rendet kell fenntartani. A  rend kialakítása és fenntartása a bv. szervezet feladata. (2) A fogvatartás rendjének fenntartása érdekében az elítélt nem bízható meg olyan feladattal, amelynek végrehajtása során más elítélttel alá- és fölérendeltségi viszonyba, illetve más elítélt személyiségi jogait sértő adat birtokába kerülhet. 48. § (1) Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan esemény, amely a  fogvatartás biztonságát súlyosan sérti vagy veszélyezteti, és külön intézkedések bevezetését teszi szükségessé, így különösen a) a terrorcselekmény, b) a fogolyzendülés, c) a  bv. szerv létesítményét, eszközeit, járműveit, valamint a  személyi állomány tagját vagy az  elítéltet ért támadás, d) a bv. szerv létesítményéből vagy járművéből való erőszakos kitörés, e) a fogolyszökés, f ) az elítélt öngyilkossága, g) az elítélt halála, h) a bv. szerv létesítményét vagy járművét veszélyeztető elemi csapás vagy jelentős tűzeset. (2) A rendkívüli esemény bekövetkezéséről a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt értesíteni kell. 49. § (1) Az  őrzés az  elítélt meghatározott helyen való tartására, életének és testi épségének megóvására, a  bv. szerv és az  ahhoz tartozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály alapján rendszeresített lőfegyverrel, technikai eszközzel vagy szolgálati kutyával látnak el. (2) A  felügyelet az  elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének folyamatos – közvetlen vagy közvetett – irányítása. (3) Az  ellenőrzés az  elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének időszakos figyelemmel kísérése. (4) Az őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátásának rendjét, a kockázatértékelési összefoglaló jelentés, az elítélt végrehajtási fokozata és a  fogvatartás biztonságára való veszélyessége, továbbá a  bv. intézet sajátosságainak a figyelembevételével a bv. intézet parancsnoka határozza meg. 24. Az elítéltek biztonsági kockázatának elemzése és besorolása 50. § (1) A  Bv. tv. 97.  § (5)  bekezdésében meghatározott feladatok biztonságos végrehajtása érdekében minden elítélt esetében – a  kockázatelemzés és értékelés részeként – el kell végezni a  biztonsági kockázati besorolását, amely magas, közepes vagy alacsony szintű lehet. A  kockázatelemzés során az  elítéltről a  fogvatartotti nyilvántartásban szereplő korábbi fogvatartása során megállapított biztonsági csoportba sorolására, az  elkövetett fegyelemsértésekre és fenyítésekre vonatkozó adatok is felhasználhatók. (2) Magas szintű a  biztonsági kockázata annak az  elítéltnek, akinél az  elkövetett bűncselekmény jellege, a  kiszabott büntetés tartama, bűnszervezetben vagy a  fogvatartotti szubkultúrában betöltött szerepe, a bv. intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya, korábbi fogvatartása során tanúsított magatartása vagy más személyi körülménye alapján megalapozottan feltehető, hogy adott helyzetben a bv. intézet rendjét súlyosan sértő cselekményt, szökést, a  saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítana, és így a  biztonságos fogvatartása csak őrzéssel biztosítható. (3) Közepes szintű a  biztonsági kockázata annak az  elítéltnek, akinél megalapozottan feltehető, illetve magatartása alapján megállapítható, hogy a  bv. intézet rendjével tudatosan szembe helyezkedik, az  azzal kapcsolatos magatartási szabályokat megszegi, és így a biztonságos fogvatartása csak felügyelettel vagy őrzéssel biztosítható. (4) Alacsony szintű a biztonsági kockázata annak az elítéltnek, aki a bv. intézet rendjét várhatóan betartja, szökésétől vagy más bűncselekmény elkövetésétől nem kell tartani, és így a biztonságos fogvatartása általában ellenőrzéssel is biztosítható. 25. Az elítélttel szemben alkalmazható biztonsági intézkedések 51. § A Bv. tv. 145. § (1) bekezdés c), f ) és g) pontjában meghatározott biztonsági intézkedéseket a bv. szervezet személyi állományának arra kiképzett tagja hajthatja végre. 26. Biztonsági elkülönítés 52. § (1) A  biztonsági elkülönítés elrendelésére, időtartamának meghosszabbítására, valamint szükségességének felülvizsgálatára a bv. intézet parancsnoka vagy az általa kijelölt személy jogosult. (2) A  biztonsági elkülönítés az  elítélt külön e  célra szolgáló helyiségben történő elhelyezése. Nem kell az  elhelyezést megváltoztatni, ha az elítélt egyszemélyes zárkában van, és ez a biztonsági elkülönítés célját nem veszélyezteti. (3) Az  elkülönítésre magánelzárás végrehajtására kialakított zárka is igénybe vehető, de ebben az  esetben az  elítélt részére a 4. mellékletben meghatározott felszerelési tárgyakat biztosítani kell. (4) A  biztonsági elkülönítés indokoltságát – a  Bv. tv. 146.  § (5)  bekezdésében foglaltak kivételével – a  bv. intézet parancsnoka vagy annak jogkörében eljáró személy szükség szerint, de legalább háromnaponta köteles felülvizsgálni. (5) Az elítéltet az elrendelő köteles írásban tájékoztatni a biztonsági elkülönítés tartama alatti korlátozó intézkedések bevezetéséről, a  jogairól és a  kötelezettségeiről. A  tájékoztatást a  biztonsági elkülönítés elrendelését követően haladéktalanul meg kell tenni, a tájékoztatás tudomásulvételét az elítélt aláírásával igazolja. Ha az elítélt az aláírást megtagadja, a  tájékoztatás megtörténtét két tanú aláírásával kell igazolni. Az  ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítélt tájékoztatását szóban, a személyi állomány két tagja jelenlétében kell végrehajtani. (6) Büntetőeljárás alatt álló elítélt az  ahhoz kapcsolódó jogainak gyakorlásában a  biztonsági elkülönítés alatt sem korlátozható. (7) A  biztonsági elkülönítésre okot adó körülmény megszűnésével a  biztonsági intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni. 27. Biztonsági zárkába vagy biztonsági részlegre helyezés 53. § (1) A  bv. intézet parancsnoka a Bv. tv. 147.  § (2) és (9)  bekezdése szerinti intézkedés elrendeléséről, valamint időtartamuk meghosszabbításáról a BFB javaslata alapján dönt. (2) A  Bv. tv. 147.  § (3)  bekezdésében szabályozott intézkedések elrendeléséről, valamint időtartamuk meghosszabbításáról az  országos parancsnok az  e  célra létrehozott bizottság javaslatának figyelembevételével dönt. 28. Mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása 54. § (1) A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásáról szóló döntést az érintett elítéltre vonatkozó adatok és információk alapján kell meghozni, amelynek során figyelembe kell venni az elítélt biztonsági kockázati besorolását és a kockázatelemző és értékelő összefoglaló jelentés tartalmát is. A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása során különös tekintettel kell lenni a törvényes bánásmód és az emberi méltóság tiszteletben tartására. (2) A mozgáskorlátozó eszközt utasításra vagy saját elhatározásból lehet alkalmazni, amit minden esetben írásban kell rögzíteni. Ha a személyi állomány tagja saját elhatározásból alkalmaz mozgáskorlátozó eszközt, annak indokoltságát a bv. intézet parancsnoka nyolc napon belül köteles kivizsgálni. (3) Mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásának, előállítás esetén pedig a  vezető bilincs és a  lábbilincs elrendelésére és megszüntetésére a bv. intézet parancsnoka vagy az által kijelölt személy jogosult. (4) Büntetőügyben történő előállításkor az eljáró ügyész vagy a bíróság elrendelheti az alkalmazott mozgáskorlátozó eszköz eltávolítását. Az  előállító biztonsági felügyelő az  erre vonatkozó rendelkezést köteles végrehajtani. Az intézkedés nem vonatkozhat a vezető és a lábbilincs eltávolítására. 55. § (1) Ha a  bilincs kényszerítő eszközként való alkalmazásának törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az  elítélt mozgásának a  korlátozása azonban a  fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében szükséges, mozgáskorlátozó eszközként bilincs vagy a végtagra helyezett, testi sérülést nem okozó más eszköz alkalmazható. (2) A  mozgás korlátozása történhet a  kezek előre vagy hátra bilincselésével, két vagy több személy egymáshoz rögzítésével, bilincs és bilincsrögzítő öv együttes alkalmazásával, vezetőszárral ellátott bilincstag (a  továbbiakban: vezető bilincs), valamint egyéb, a végtag rögzítésére alkalmas eszköz használatával is. (3) Lábbilincs elsősorban azzal az elítélttel szemben alkalmazható, a) akinek kezére sérülés vagy a kézfej hiánya miatt mozgáskorlátozó eszköz nem helyezhető, vagy b) akinél alapos okkal feltételezhető, hogy kíséréskor a  fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményt szándékozik megvalósítani, különösen, ha szökésétől, az  életet és testi épséget sértő vagy veszélyeztető támadásától, önkárosító magatartásától, valamint a  bv. intézet működésének súlyos megzavarására irányuló cselekmény megvalósításától kell tartani. (4) Ha az elítélt meghatározott helyen tartása másként nem biztosítható – a járművön való szállítást kivéve – átmeneti intézkedésként végtagja tárgyhoz is rögzíthető. Szállításkor az  elítéltet tilos tárgyhoz rögzíteni, valamint kezeit hátra bilincselni. Ez  alól kivételt képez, ha a  jármű valamilyen ok miatt hosszabb időre várakozásra kényszerül és a biztonságos őrzés más módon nem biztosítható. (5) Az elítélt foglalkoztatása során nem lehet mozgáskorlátozó eszközt alkalmazni. (6) Nem minősül folyamatos alkalmazásnak, ha a mozgáskorlátozó eszköz levétele és újabb alkalmazása között két óra eltelt. 29. Elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazása 56. § (1) Az  elektronikus távfelügyeleti eszköz az  elítélttel szemben alkalmazható olyan biztonsági intézkedés, amely alkalmas az  elítélt bv. intézeten kívüli mozgásának és tartózkodási helyének technikai rendszer általi nyomon követésére. (2) Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásáról – egyéni kockázatelemzés alapján – a bv. intézet parancsnoka a bv. intézet ideiglenes elhagyását engedélyező határozatában dönt. (3) Az  elítélt bv. intézet területén kívül történő foglalkoztatása esetén az  elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásáról a BFB dönt. (4) A bv. intézet ideiglenes elhagyását engedélyező határozatban rendelkezni kell az elítélt magatartására, a technikai eszköz ellenőrzésére, karbantartására vonatkozó szabályokról. (5) Biztonsági intézkedésként elrendelt elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásáról a  bv. intézet értesíti az eltávozási úti cél szerint illetékes rendőrkapitányságot. 57. § (1) Az  elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának elrendelése esetén az  intézkedés alá vont elítélt köteles azt rendeltetésszerűen használni, és az  eszközben bekövetkezett bármely meghibásodást késedelem nélkül a távfelügyeleti tevékenységirányító központ felé bejelenteni. (2) Az elítélt az eszköz nem rendeltetésszerű használata miatt fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik. (3) Az elítéltet az eszköz használatáról ki kell oktatni, amelyet írásban rögzíteni kell. 30. Elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazása 58. § (1) A bv. intézet területén zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus álló- és mozgókép, valamint hang rögzítésére alkalmas megfigyelőrendszer működhet. (2) A  bv. szerv területére való belépésre szolgáló minden bejáratnál jól láthatóan elhelyezett, jól olvasható felirattal fel kell hívni a  figyelmet arra, hogy elektronikus megfigyelőrendszer működik, valamint arra, hogy a  kép- és hangfelvételt a bv. szerv rögzítheti. 31. A motozás és a ruházat átvizsgálás 59. § (1) A  motozás célja a  fogvatartás rendjét vagy biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése vagy megakadályozása, rendkívüli esemény elkövetésére alkalmas tárgyak előtalálása, tiltott tárgyak felkutatása, büntetőeljárással vagy fegyelmi eljárással összefüggő tárgyi bizonyítási eszközök megszerzése. (2) A motozásnál technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető. 32. A biztonsági ellenőrzés, a biztonsági vizsgálat és a biztonsági szemle 60. § (1) A  biztonsági ellenőrzés célja a  rongálások, valamint a  fogolyszökés előkészületének felderítése. Az  ellenőrzés kiterjed a nyílászáró szerkezetek, a berendezési- és felszerelési tárgyak állapotára, a falak, a mennyezet, a padozat és a rácsok épségére is. Az ellenőrzésnél elítélt nem lehet jelen. (2) A  biztonsági vizsgálat célja a  fogvatartás rendjét vagy biztonságát sértő vagy veszélyeztető, tiltott tárgyak felkutatása. (3) A vizsgálatnak ki kell terjednie az elítélt személyes használati tárgyainak, valamint az elítélt által használt helyiségek átvizsgálására. A vizsgálattal egyidejűleg az elítélt motozását is végre kell hajtani. (4) A biztonsági vizsgálat a nap bármely szakában végrehajtható, de a jogszabályban meghatározott pihenőidőn belül csak halaszthatatlan esetben végezhető. (5) Ha az elítélt a személyes használati tárgyainak az átvizsgálásánál nincs jelen, az intézkedést – jegyzőkönyv felvétele mellett – két tanú jelenlétében kell végrehajtani. A jegyzőkönyv egy példányát az elítéltnek át kell adni. (6) A  biztonsági szemle célja a  biztonságra ves …