2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Hetv. - 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról *  I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § Ennek a törvénynek az a célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást – az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira, vagyoni részhányadára való öröklési jogcímüknek a megállapításával – biztosítsa. A Polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása 2. § (1) *  A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A hagyatéki eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) rendelkezéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem lehet alkalmazni. (2) A hagyatéki eljárásban a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú. Hatáskör 3. § (1) A hagyatéki eljárást – a (2) bekezdésben foglalt eljárási cselekmények kivételével – a közjegyző folytatja le. (2) Ha e törvény úgy rendelkezik, az adott eljárási cselekményre a jegyzőnek van hatásköre. Illetékesség 4. § (1) *  Az eljárás lefolytatására a) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, b) az a) pontban foglaltak hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, c) az a) és b) pontokban foglaltak hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, d) az a)–c) pontokban foglaltak hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye, e) az a)–d) pontokban foglaltak hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző illetékes. (2) Az illetékesség megállapításakor az (1) bekezdés a)–c) pontok szerinti adatokat tartalmazó rendelkezésre álló közokiratokat, vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének adatait tartalmazó nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatait kell figyelembe venni. (3) Ha a közjegyző illetékességének hiányát megállapítja, az iratoknak az illetékes közjegyzőhöz való áttétele iránt haladéktalanul intézkedik. (4) Ha az illetékességet a vagyon fekvése határozza meg, és több közjegyzői székhelyen (a fővárosban: működési körzetben) működő közjegyző is eljárhatna, közülük az jár el, akit – az örökösként érdekeltek lakóhelyét és a vagyontárgyak fekvését figyelembe véve – a jegyző választ. (5) A hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző kizárólagos illetékességgel rendelkezik ugyanannak az örökhagyónak a hagyatékára vonatkozó újabb eljárásra (póthagyatéki eljárás, megismételt eljárás). (6) Az illetékes közjegyző kizárására, valamint az eljáró közjegyző kijelölésére a Kjnp. rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. § (1) *  A hagyatéki eljárásban a jegyző illetékességére – ha e törvény másként nem rendelkezik – a közjegyző illetékességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy kizárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha a vagyon fekvése szerint több jegyző illetékes, az eljárás bármelyik előtt megindítható; az lesz illetékes, akinél az eljárást előbb indították meg. Értelmező rendelkezések 6. § *  (1) E törvény alkalmazásában: a) hagyaték átadása: annak a – közjegyző végzésével történő – megállapítása, hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel; b) hagyatékátadási teher: az örökhagyó illő eltemetésének költségei, a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei; c) hagyaték leltározása: az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, továbbá az ezekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése; d) hagyatéki eljárásban érdekelt: aki da) az öröklésben érdekelt, db) a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog, dc) az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje, és dd) tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostárs; e) hagyatéki hitelező: aki ea) a hagyatékátadási teher, valamint az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban előterjesztő személy, eb) a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra – az örökhagyónak a vagyontárgy reá történő átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva – a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt; f) hagyatéki per: az öröklésben érdekelt által az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel figyelembe nem vett és öröklési jogi vita vagy másodlagos öröklési vita tárgyát képező igénye érvényesítése iránt indított per; g) igénylő: aki a leltározott vagyontárgyra (dologra, jogra, követelésre) a hagyatéki eljárásban olyan jogcímen terjeszt elő igényt, amely szerint az nem tartozik az örökhagyó hagyatékához, hanem (tulajdonosként, engedményesként stb.) magát az igénylőt illeti meg; h) kieséses örökös: aki a hagyaték megnyíltával az örökhagyónak – sem a törvényes, sem a végrendeleti öröklés rendje szerint – nem örököse, de ha valamelyik örökös az öröklésből kiesett volna, akkor az örökhagyó törvényes vagy végrendeleti örökösévé lenne; i) lajstromozott vagyontárgy: olyan ingó dolog vagy jog, amelyre vonatkozóan a tulajdonjog vagy a lajstromozott jog megszerzését belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés igazolja; j) *  másodlagos öröklési vita: ja) az öröklésben érdekeltek között a hagyatéki hitelezői igény, a nem természetben kiadni igényelt kötelesrész iránti igény, illetve a kötelmi hagyomány iránti igény jogalapja vagy annak összegszerűsége tárgyában felmerült vita, jb) a végrendeleti végrehajtó és más öröklésben érdekelt között, a végrendeleti végrehajtó feladatai, jogai, kötelezettségei, valamint a végrendeleti végrehajtói tevékenysége (intézkedése vagy mulasztása) tárgyában felmerült vita. k) osztályos egyezség: a hagyatéki eljárásban az örökösként érdekeltek között létrejött – a hagyatékban való részesedés mellett és kizárólag a hagyatéki vagyonra (annak egészére vagy részére) vonatkozóan kötött –, a hagyatékból való részesedést a hagyaték megnyíltára visszamenőleges hatállyal meghatározó, élők közötti jogügyletnek nem minősülő egyezség; l) *  öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság, valamint az a harmadik személy, akinek a részére az örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló ingatlant, vagy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban az örökhagyó hagyatékát képező tulajdoni hányadot a törvényes öröklés szabályai szerint közösen öröklő törvényes örökösök – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján hagyatéki eljárás keretében egyben kívánják értékesíteni, és e harmadik személy a közjegyzőnek bejelentette, hogy az ingatlant vagy tulajdoni illetőséget a hagyatéki eljárás keretében hajlandó megvásárolni, valamint aki elővásárlóként a mezőgazdasági igazgatási szerv döntése alapján e személy helyett az ingatlant vagy tulajdoni illetőséget megszerezni jogosult; m) öröklési jogi vita: az örökösként érdekeltek között abban a kérdésben felmerült vita, hogy a hagyaték kit és milyen jogcímen illet, valamint a természetben kiadni igényelt kötelesrész tárgyában felmerült vita; n) örökösként érdekelt: aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is; o) utóörökös: aki az örökhagyó végrendeleti intézkedése alapján az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst váltja fel. (2) A meghagyás és a kötelmi hagyomány jogosultjára a hagyatéki eljárásban a hagyatéki hitelezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A kirendelt, illetve kijelölt zárgondnok, a biztosítási intézkedést végrehajtó személy vagy szervezet, az ügygondnok és a hatósági tanú közreműködőként (a továbbiakban: közreműködő) vesz részt a hagyatéki eljárásban. (4) Ha az örökhagyó végakaratának egésze vagy része végrehajtására végrendeletében cselekvőképes nagykorú vagy jogi személyt nevez meg, e személy (végrendeleti végrehajtó) öröklésben érdekeltnek tekintendő. (5) Ha végintézkedésében az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, azt a hagyatéki eljárásban örökösként érdekeltnek kell tekinteni. (6) *  Ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított és a bizalmi vagyonkezelővé való kijelölést a bizalmi vagyonkezelő a 18/A. § rendelkezései szerint a végintézkedésben meghatározott tartalommal elfogadta, a bizalmi vagyonkezelőt a hagyatéki eljárásban örökösként érdekeltnek kell tekinteni. Általános rendelkezések 7. § A hagyatéki eljárás nyelve a magyar. 8. § A hagyatéki eljárásban szünetelésnek nincs helye. 9. § A hagyatéki eljárásban a képviselőként fellépő személy képviseleti jogosultságát hivatalból kell vizsgálni. (2) *  Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Ha az eljárás során a fél jogi képviselővel jár el, az a Pp. 244. §-ának alkalmazása szempontjából nem minősül a jogi képviselővel történő eljárás választásának. 10. § *  Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. 10/A. § *  (1) Az eljárásban a) ideiglenes intézkedés elrendelésének, b) a hagyatéki eljárásban érdekelt halála vagy megszűnése miatti félbeszakadásnak, valamint c) beavatkozásnak nincs helye. (2) *  Az eljárásban a Pp. határidő-túllépésre, valamint az ítélkezési szünetre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak. (3) Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye. (4) Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé, az eljárást befejező végzés meghozataláig lehet megtenni. 11. § *  A hagyatéki eljárásban a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait a Kjnp. 12/C. §-ában meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. 11/A. § *  A hagyatéki eljárásban a Kjnp. 15/A–15/D. §-a alkalmazandó azzal, hogy a Kjnp. 15/A. § (7) bekezdése nem alkalmazható a végrendeletet, az öröklési szerződést, a halál esetére szóló ajándékozást, az öröklésről való lemondást, a várt öröklésről való rendelkezést, valamint ezek módosítását, visszavonását, felbontását vagy megszüntetését tartalmazó okiratra. 12. § (1) A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú. (2) Ha az egyezség érvényességéhez hatóság vagy egyéb harmadik személy jóváhagyása vagy hozzájárulása szükséges, annak megszerzésére a közjegyző megfelelő határidőt szab; ha a határidő eredménytelenül telt el, vagy a hatóság, illetőleg a harmadik személy azt nem adta meg, az egyezség jóváhagyását megtagadja. 13. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a hagyatéki eljárásban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bizonyítás felvételének nincs helye, azonban a hagyatéki eljárásban érdekelt és az eljárásban részt vevő más személy álláspontja alátámasztására okiratot csatolhat be. (2) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki eljárásban a hagyaték átadását érintő lényeges kérdésben a Kjnp. szerinti előzetes bizonyítás felvételét vagy igazságügyi szakértő kirendelését indítványozza, az ezen eljárás lefolytatására a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző kizárólagosan illetékes. A közjegyző nem köteles a hagyatéki eljárás befejezését ezen eljárás befejezésétől függővé tenni, de a hagyaték átadásakor – ha ezen eljárás addigra már befejeződött és abban a kérdésben, amelyben az előzetes bizonyítás felvételére vagy igazságügyi szakértő kirendelésére került sor, a hagyatéki eljárásban bizonyításnak van helye – azt figyelembe véve dönt. 14. § A közjegyző a jegyző és a hagyatéki eljárásban közreműködő személy eljárása során köteles gondoskodni az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek személyes adatainak védelméről. 15. § (1) A közjegyzőre vonatkozó, a közjegyzőkről szóló törvényben foglalt titoktartás szabályai a jegyzőre és az eljárásban közreműködő személyre is irányadóak. A titoktartási kötelezettség a jegyzőre az eljárás megindulása, a közreműködőre az erre történő figyelmeztetésről való tudomásszerzés időpontjával áll be; a figyelmeztetést a jegyzőkönyvben, illetve a közreműködő kirendeléséről, kijelöléséről szóló iratban fel kell tüntetni. (2) A titoktartás alóli felmentés megadására a jogorvoslatot elbíráló bíróság, a hagyatéki ügyben eljárt közjegyző, szolgálatának megszűnése után a területi közjegyzői kamara elnöke jogosult; a felmentés nem tagadható meg, ha azt az ügyben eljárt közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározottak alapján megkapta. 16. § (1) Ha a hagyatéki eljárás lefolytatásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel bíróság, hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy az adatot kezelő egyéb szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: megkeresett) rendelkezik, azt a jegyző vagy a közjegyző megkeresi az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából. (2) *  A megkeresésben foglaltak teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más jogosult, a megkeresett a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított öt napon belül a megkeresés teljesítésére jogosulthoz továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a megkeresőt. (3) *  A megkeresést térítésmentesen, az abban foglalt határidőn belül kell teljesíteni. Ha az adat elektronikusan rögzített nyilvántartásban áll rendelkezésre, a megkeresést öt napon belül kell teljesíteni. (4) Ha az adatot kezelő, megkeresett személy hivatásos magyar konzuli tisztviselő, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott határidőkbe a diplomáciai vagy konzuli futárposta igénybevételének időtartama nem számít bele. A (3) bekezdés alkalmazásában a megkeresett konzuli tisztviselő számára a megkeresés teljesítésére előírt határidőt a külpolitikáért felelős miniszter hosszabbíthatja meg. 17. § (1) Ha az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából kiadott megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni. (2) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot haladéktalanul törölni kell. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott személyes adat az irat eredeti példányában található, a megkeresés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni, és ezzel egyidejűleg az eredeti iratot a megkeresettnek vissza kell küldeni. (4) A közjegyző a Pp.-ben a perbeli nyilatkozatok indokolatlanul késedelmes megtétele esetében a bíróság által kiszabható pénzbírságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazva pénzbírsággal sújthatja az általa megkeresett személyt vagy szervet, ha a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja; erre vonatkozóan a megkeresés figyelmeztetést tartalmaz. (5) *  Az örökség visszautasításának jogáról való kifejezett lemondás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik. 18. § *  (1) Ha a közjegyző végzése több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a végzésben foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a végzés rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek vagy egyéb, az intézkedésben érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a végzésnek csak az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó kivonatát küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges. (2) Ha a közjegyzőnek hatósági megkeresésre vagy az érdekelt kérelmére kell a hagyatékban, vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet igazolnia, a közjegyző a végzésnek csak az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó olyan kivonatát küldi meg, amely a megkeresés vagy a kérelem teljesítéséhez szükséges. (3) *  Ha végrendeletben vagy öröklési szerződésben az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, arról a közjegyző értesíti a bíróságot és a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személyt. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről a bíróság kérelem nélkül, a végrendelet tartalma alapján dönt. A bíróság az alapítvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy a bejegyzés megtagadásáról – a határozat jogerőre emelkedése után – értesíti a közjegyzőt is. II. FEJEZET AZ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA ÉS A HAGYATÉKI VAGYONNAL KAPCSOLATOS EGYES INTÉZKEDÉSEK Az eljárás megindulása 18/A. § *  (1) Ha a jegyző vagy a közjegyző tudomást szerez arról, hogy az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt létesített, haladéktalanul írásban értesíti a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt és közli vele a végintézkedés rá vonatkozó tartalmát. (2) A jegyző vagy a közjegyző az (1) bekezdés szerinti értesítésben felhívja a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt, hogy az értesítés közlésétől számított 30 napon belül közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban az (1) bekezdés szerinti értesítést kiadó jegyzőnek, ha pedig az értesítést a közjegyző adta ki, akkor az értesítést kiadó közjegyzőnek nyilatkozzon arról, hogy a kijelölést a végintézkedésben meghatározott tartalommal elfogadja-e. A kijelölt bizalmi vagyonkezelő e nyilatkozatának ezen határidő alatt a felhívást kiadó jegyzőhöz, ha a felhívást a közjegyző adta ki, akkor a felhívást kiadó közjegyzőhöz meg kell érkeznie, az elkésve érkezett nyilatkozat hatálytalan. Erre a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt az (1) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell. (3) A (2) bekezdés szerinti határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, erre a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt az (1) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell. (4) Ha a bizalmi vagyonkezelő úgy nyilatkozik, hogy a kijelölést nem fogadja el, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony nem jön létre. Ha a bizalmi vagyonkezelő úgy nyilatkozik, hogy a kijelölést a végintézkedésben meghatározott tartalomtól eltérően fogadja el, a (2) bekezdés szerinti határidő alatt nyilatkozatot egyáltalán nem tesz vagy a nyilatkozata elkésett, úgy kell tekinteni, hogy a kijelölést nem fogadja el. (5) A bizalmi vagyonkezelőnek a kijelölés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatát a hagyatéki eljárásban sem megváltoztatni, sem visszavonni nem lehet, mind a megváltoztató, mind a visszavonó nyilatkozat hatálytalan. (6) A végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét vagy létre nem jöttét, ha a (2) bekezdés szerinti felhívást a jegyző adta ki, akkor a jegyző, ha a (2) bekezdés szerinti felhívást a közjegyző adta ki, akkor a közjegyző végzéssel állapítja meg. E végzést az öröklésben érdekeltekkel – ha a végzést a jegyző hozta meg, a közjegyzővel is – közölni kell. (7) A végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét megállapító végzésnek tartalmaznia kell a végintézkedésnek a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra és a bizalmi vagyonkezelővé való kijelölésre vonatkozó rendelkezéseit. 19. § (1) *  Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző a) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, b) az a) pont szerinti irat hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, c) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, vagy d) az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján az örökhagyó haláláról értesül. (2) *  Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben elő kell adni azokat az adatokat, amelyek a bejelentőnek a hagyatéki eljárás megindításához fűződő jogi érdekét valószínűsítik, valamint azokat, amelyek a hagyatéki eljárás lefolytatására való joghatóság (különösen az örökhagyó szokásos tartózkodási helye) és illetékesség megállapításához szükségesek. A bejelentéshez csatolni kell a joghatóság és az illetékesség megállapításához szükséges adatokat alátámasztó, valamint a bejelentés szerinti örökhagyó halálának tényét igazoló okiratokat, vagy elő kell adni és valószínűsíteni kell azokat a körülményeket, amelyek miatt ezeknek az okiratoknak a csatolása elháríthatatlan akadályba ütközik. (3) *  Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentést a jegyzőnél kell megtenni. Ha a bejelentés nem tartalmazza a (2) bekezdésben írottakat, a jegyző a bejelentőt 8 napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. A jegyző az eljárást végzéssel megszünteti, ha a bejelentő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő eltelte előtt a határidő meghosszabbítását sem kérte. A jegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a bejelentő a hiányokat a meghosszabbított határidő alatt sem pótolta. A jegyző döntése elleni jogorvoslatra a 115. §-t kell alkalmazni. (3a) *  Ha a bejelentő a joghatóság megállapításához nem szolgáltat elegendő adatot, úgy a szükséges adatok beszerzéséről a jegyzőnek hivatalból kell gondoskodnia. Az eljárás megszüntetésének ebből az okból nincs helye. (4) *  A jegyző az eljárás megindulását követő 8 napon belül megkezdi a leltározást. A belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány alapján indult eljárásban a jegyző a leltározást a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus beérkezésétől számított 5 napon belül kezdi meg. A hagyaték leltározása 20. § *  (1) Leltározni kell a hagyatékban lévő a) belföldön fekvő ingatlant, b) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést, c) lajstromozott vagyontárgyat, valamint d) az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladja. (2) A hagyatékot leltározni kell, ha a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét. (3) A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs, a 6. § (1) bekezdés db)–dc) alpontjaiban meghatározott személyek kérelmére leltározni kell a kérelmező hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat. (4) A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és aa) méhmagzat, ab) kiskorú, ac) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ad) ismeretlen helyen lévő személy, ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy b) *  csak az állam vagy belföldi települési önkormányzat (a továbbiakban: települési önkormányzat). (5) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte. (6) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapításával érintett hagyatékból (a hagyatéknak a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapításával érintett részéből, hányadából) az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti vagyontárgyakat meghaladóan, a vagyontárgyakat a hagyatéki leltárban egyedileg csak akkor kell megjelölni, ha azokat maga a végintézkedés egyedileg határozza meg, egyébként azokat elegendő a leltárban körülírással, vagy a vagyontárgyakra, vagyonrészre, vagyoni hányadra jellemző más összefoglaló megnevezéssel (így különösen ingóvagyon, követelések, befektetett eszközök, nyáj, élelmiszeripari gépek) feltüntetni. 21. § *  (1) A leltározást – a (2)–(3) bekezdés kivételével – a jegyző végzi. (2) A leltározást a közjegyző végzi, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. A közjegyző a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából az illetékes jegyzőt is megkeresheti. (3) A leltározást akkor is a közjegyző végzi, ha a jegyző a 23. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a leltárt nem készíti el, és erről a közjegyző értesül. 22. § (1) A hagyatéki leltárt – a (2) bekezdés kivételével – az erre a célra rendszeresített, külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni. (2) Ha a hagyatéki leltárt a közjegyző maga készíti el, azt a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvbe is foglalhatja. (3) A jegyző eljárására az Ákr.-ből *  a) *  a jegyzőkönyvre és feljegyzésre, b) a tényállás tisztázására, c) *  a megkeresésre, az Ákr.. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak az ott meghatározott szervek nyilvántartásából történő beszerzésére, d) az idézésre, valamint e) a hatósági tanú igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. (4) A tanú meghallgatására vonatkozó szabályok azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a vallomás megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. 23. § (1) *  A leltárt 30 napon belül – a 19. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben 60 napon belül – el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. Belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány alapján indult eljárásban a leltárt legkésőbb a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus beérkezésének napjától számított 35. napig kell elkészíteni. A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a leltár elkészítésére meghatározott határidő meghosszabbítása, valamint a leltár elkészítésének felfüggesztése vagy szünetelése nem lehetséges. (2) *  A leltár mellékletét képező papíralapú okiratokat a Pp.-ben meghatározottak szerinti elektronikus kézbesítésen felül postai úton kell továbbítani, ha az okirat végintézkedést tartalmaz vagy papíralapú bemutatása, megtekintése egyéb, az eljárás kimenetelét befolyásoló okból szükséges, különösen akkor, ha a papíralapú okirat valódisága vitás. A papíralapú megküldést a közjegyző hivatalból és az öröklésben érdekelt indítványára is elrendelheti. (3) Ha a leltár nem teljes, abban jelezni kell, hogy a jegyző mely hiányok pótlására milyen határidőn belül képes. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott teljesítési határidőbe nem számít bele a konzuli védelemről szóló törvény szerint, ha az eljárásban a fogadó állam hatóságának megkeresése vagy diplomáciai, illetve konzuli futárposta igénybevétele szükséges, a megkeresés teljesítésének időtartama vagy a posta továbbításához szükséges idő. 24. § (1) *  A leltár egy példányát – az ok megjelölésével – az illetékes gyámhatóságnak is meg kell küldeni a szükséges intézkedések megtétele végett, ha az öröklésben olyan személy látszik érdekeltnek, akinek nincs törvényes képviselője, vagy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el és a) méhmagzat, b) *  kiskorú, c) *  cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, d) törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező, ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyeinek vitelében más okból akadályozott természetes személy. (2) *  A gyámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben haladéktalanul gyámot, gondnokot, illetve eseti gyámot vagy eseti gondnokot rendel ki, és erről a közjegyzőt haladéktalanul értesíti. 25. § (1) Ha a hagyatékhoz olyan vagyontárgyak tartoznak, amelyeknek az örökhagyó csak meghatározott hányadban volt tulajdonosa, ezeket a vagyontárgyakat fel kell venni a hagyatéki leltárba, egyúttal meg kell jelölni az örökhagyót megillető hányadot és csak ennek a hányadnak az értékét kell feltüntetni. (2) Ha az örökhagyó tulajdonjoga a rendelkezésre álló adatok szerint nyilvántartáson kívüli, e tényt fel kell tüntetni a leltárban. (3) Ha az örökhagyó tulajdonaként nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgy a rendelkezésre álló adatok szerint a hagyaték megnyíltakor már nem állt az örökhagyó tulajdonában, a vagyontárgyat a leltárba fel kell venni annak feltüntetésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli. (4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekeltek között vita van arra vonatkozóan, hogy valamely leltározás alá eső ingóság a hagyaték megnyíltakor az örökhagyó tulajdonát képezte-e, a vitás ingóságot a leltárba fel kell venni annak feltüntetésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli. 26. § (1) A leltárba felvett ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni a leltárban. (1a) *  Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek. (1b) *  Ha az öröklésben érdekelt a hagyatéki eljárás közjegyzői szakában szerzett tudomást az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról és adó- és értékbizonyítványban foglaltakat vitatja, az (1a) bekezdés rendelkezései akként alkalmazandók, hogy a) a közjegyző az adó- és értékbizonyítványt vitató öröklésben érdekelt részére az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés előterjesztésére és a fellebbezés előterjesztésének igazolására határidőt szab, ennek eredménytelen eltelte esetén a hagyatéki eljárást folytatja, ha a fellebbezés előterjesztését az öröklésben érdekelt a megszabott határidő alatt a közjegyzőnél igazolta, a közjegyző a hagyatéki eljárást az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés elbírálásáig (az erre vonatkozó közigazgatási döntésnek az iratokhoz csatolásáig) felfüggesztheti, továbbá b) az adó- és értékbizonyítványt vitató öröklésben érdekelt fellebbezését a közjegyző jegyzőkönyvbe veheti, és az öröklésben érdekelt kérelmére azt megküldi az adó- és értékbizonyítványt kiállító hatóságnak, a hagyatéki eljárást pedig az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés elbírálásáig (az erre vonatkozó közigazgatási döntésnek az iratokhoz csatolásáig) felfüggesztheti. (2) *  A leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt az öröklésben érdekeltek arra – az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy általuk becsült értékének megjelölésével – nyilatkozatot tehetnek. Erről a helyszíni leltározásról és a meghallgatásról szóló értesítés tájékoztatást tartalmaz. 27. § *  (1) Ha a hagyatéki leltár felvétele során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a hagyatékba olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatékként átadva nincs, e vagyontárgyat ennek a körülménynek a megjelölésével kell felvenni a leltárba, és a hagyatéki leltárt a (2) bekezdés szerint illetékes közjegyzőnek kell megküldeni. A hagyatéki leltárnak a (2) bekezdés szerint illetékes közjegyzőhöz történt megküldéséről a jegyző az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki eljárásának lefolytatására egyébként illetékes közjegyzőt értesíti, közölve azt is, hogy a leltárt melyik közjegyzőnek küldte meg. (2) Ha a hagyatéki eljárás során olyan vagyontárgy átadásáról is dönteni kell, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatéki eljárásnak tárgya nem volt, a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytatja le, aki a korábban meghalt örökhagyó hagyatéki eljárásának a lefolytatására illetékes. Ha mindkét eljárás megindult, az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki ügyét az előző rendelkezés szerint illetékes közjegyzőhöz kell áttenni. 28. § *  (1) *  Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó a halálakor közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám, gondnok vagy bizalmi vagyonkezelő, továbbá gazdasági társaság egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja volt, ennek tényét, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni. (1a) *  Ha az örökhagyó a halálakor ügyvéd volt, az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv felvétele helyett a hagyatéki leltárban ennek tényét kell feltüntetni, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján kijelölt irodagondnok által készített nyitó jegyzőkönyv iktatószámát, ha azt az irodagondnok a hagyatéki leltár elkészültéig közölte. (2) A jegyző vagy a közjegyző, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó a halálakor *  a) közjegyző volt, akkor az országos kamarát, b) ügyvéd volt, akkor a Magyar Ügyvédi Kamarát, c) *  önálló bírósági végrehajtó volt, akkor a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, d) *  igazságügyi szakértő volt, akkor a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát, e) *  gyám vagy gondnok volt, akkor a gyámhatóságot, f) *  szerzői jogi védelem alatt álló alkotás vagy kapcsolódó jogi teljesítmény jogosultja volt, az örökhagyó alkotásaival vagy teljesítményeivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő szervezetet vagy – ha ilyen szervezet nem azonosítható – az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetet a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti az örökhagyó haláláról. (3) *  A jegyző vagy a közjegyző a (2) bekezdés a), c)–e) pontjában meghatározott szervezet részére az (1) bekezdésben foglalt jegyzőkönyvet megküldi. A jegyzőkönyvet akkor is meg kell küldeni, ha leltározásra nem került sor. (4) A jegyző vagy a közjegyző a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti a halálesetről – ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a halál pillanatában ilyen személy volt – az örökhagyó gondnokát, illetve gyámját. (5) Ha a leltározás során az örökhagyó életbiztosítási vagy halálesetre szóló balesetbiztosítási szerződése a jegyző vagy a közjegyző birtokába kerül, akkor a szerződésben szereplő biztosítót az örökhagyó haláláról értesíti. (6) *  Ha a leltározás során az örökhagyó bizalmi vagyonkezelési szerződése a jegyző vagy a közjegyző birtokába kerül, vagy egyébként adat merül fel ilyen szerződés létrejöttére, vagy arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó bizalmi vagyonkezelő volt, a jegyző vagy a közjegyző haladéktalanul értesíti a halálesetről a szerződésben szereplő vagyonrendelőt (a vagyonrendelő jogutódát), valamint – ha az ismert, akkor – a további vagy új vagyonkezelőt és a kedvezményezettet. 29. § (1) A leltározást a belföldi vagyon fekvésének helyén a szemlére vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni, ha *  a) *  az öröklésben érdekelt méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen levő vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy öröklési érdeke veszélyeztetve van, b) *  örökösként csak az állam vagy települési önkormányzat érdekelt, vagy c) a jegyző vagy a közjegyző – az eset arra okot adó körülményeire figyelemmel és azokat a leltárban feltüntetve – indokoltnak tartja, vagy d) helyszíni leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri. (2) *  A helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekelteket, valamint a 28. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett irodagondnokot. 30. § (1) A hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapítása érdekében meghallgatás tartható. A meghallgatás idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekeltet. (2) Az értesítés tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy a meghallgatásról való távolmaradás a hagyatéki leltár felvételét nem akadályozza. (3) *  Ha az öröklésben méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy látszik érdekeltnek, a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során e személy törvényes képviselőjét, gyámját, ügygondnokát és a nevében eljáró eseti gyámot vagy eseti gondnokot, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyben más okból eljárni nem tudó, törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező személy részére kirendelt ügygondnokot, eseti gyámot vagy eseti gondnokot meghallgatja. (4) Az érdekelteknek a meghallgatáson és a jelenlévőknek a szemlén tett nyilatkozatait kérelmükre a hagyatéki leltárban, valamint a szemléről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. (5) *  A jegyzőt, valamint a közjegyzőt a 28. § (1a) bekezdése szerinti esetben a leltár felvétele során köti az irodagondnok nyilatkozata abban, hogy a) az okirat ügyvédi iratőrzési kötelezettséggel terhelt, b) az okirat, pénz, illetve vagyontárgy ügyvédi letét tárgyát képezi. 31. § A leltár részletes tartalmát és mellékleteit az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg. 31/A. § *  (1) A jegyző tájékoztatja a feleket az eljárás során az általa beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról, a 32. § (1) és (2) bekezdése szerinti biztosítási intézkedések kérelmezésének lehetőségéről, valamint iratbetekintési jogukról, az eljárás menetéről, jogaikról, kötelezettségeikről, az eljárás várható költségeiről. (2) A jegyző felhívja a feleket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül jelentsék be, ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges a leltárban. (3) A jegyző kötelesrész iránti igény bejelentése esetén felhívja a feleket a kötelesrész alapjának számításához szükséges vagyontárgy 8 napon belül történő bejelentésére a 83. § és 85. §-ban foglaltakra történő figyelmeztetéssel. (4) A jegyző az eljárása során a jogkövetkezményekre is kiterjedően tájékoztatja az örökösként érdekelteket arról, hogy az eljárás leltározási szakaszában lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytatni. A jegyző tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről is. Ha a felek között megállapodás jön létre, az erről készült teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt írásbeli nyilatkozatukat, a megállapodást kötő felek közös kérelmére mint egyezségi tervezetet a feleknek az egyezségtervezet egyezségkénti jóváhagyása iránti kérelmével együtt a jegyző a hagyatéki leltár mellékleteként a közjegyzőhöz továbbítja jóváhagyás céljából. A jegyző tájékoztatja a feleket arról is, hogy egyezségkötésre a közjegyző előtti eljárásban is lehetőségük van. (5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatást, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a feleknek adott 8 napos határidőt is figyelembe véve a leltár a 23. § (1) bekezdés szerinti időben elkészülhessen. (6) *  A jegyző tájékoztatja az örökösként érdekelteket a Foktftv. 18/A. §-ában, illetve 18/B. §-ában foglaltakról, ha a hagyaték tárgyát képező ingatlan vagy tulajdoni illetőség a Foktftv. 18/A. §-a, illetve 18/B. §-a hatálya alá tartozhat. 31/B. § *  Ha leltár felvételére nem kerül sor, mivel az örökhagyó hagyatéka tekintetében nem állnak fenn a 20. § (1)–(6) bekezdése szerinti feltételek, az eljárást a jegyző megszünteti. Biztosítási intézkedés 32. § *  (1) Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére – amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a leltárba felvett belföldi vagyonnak, e vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak *  a) bírósági letétbe helyezését, b) hatósági vagy közjegyzői letétbe vételét (az elrendelő személyének megfelelően), c) *  birtokba adását (birtokban hagyását), d) a zárlatát, szükség esetén zár alá vétellel – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a bírósági végrehajtásról szóló törvényben szereplő zárlat szabályainak és a zárgondnokra vonatkozó szabályoknak a megfelelő alkalmazásával, e) a zárolását (ha az pénzforgalmi szolgáltatónál elhelyezett vagy kezelt vagyon), f) értékesítését, és a vételárnak az a) vagy b) pont szerinti megőrzését, ha azok fa) gyors romlásnak vannak kitéve, fb) huzamos tárolásra alkalmatlanok, fc) kezelésük, tárolásuk, illetve őrzésük – különösen a vagyontárgyak értékére vagy tárolási, kezelési költségeire tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna, vagy fd) értékük az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne. (2) *  Ha a leltár szerint a hagyatékban a Ptk. gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van, – amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében szükséges. Az ügygondnok vagyoncsökkenést eredményező határozat hozatalát a szavazatával nem támogathatja és a hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett társaságot (szövetkezetet) és az örökösként érdekeltet nyilvánvaló károsodástól óvja meg. (3) Ha a leltár szerint a hagyatékban követelés van, annak behajtására az öröklésben érdekelt kérelmére a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki. (4) Ha arra hivatalból nem került sor, az ügygondnokot bármelyik örökösként érdekelt kérelmére a közjegyző (a leltár megküldéséig a jegyző) végzésben kirendeli, és feladatáról a végzés megküldésével egyidejűleg – ha az a végrendelet későbbi előkerülése miatt változik, akkor ismételten – tájékoztatja. Ha valamennyi öröklésben érdekelt közös kérelemben kéri meghatározott személy ügygondnokul történő kirendelését, akkor a kérelemben megjelölt személyt kell kirendelni; e kérelemben az öröklésben érdekelteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy más öröklésben érdekeltről nincs tudomásuk. (5) *  A (2)–(4) bekezdésben meghatározott ügygondnok csak akkor rendelhető ki, ha az eljárásának előrelátható díját és költségeit a kérelmező – a hagyatéki eljárás költségeitől függetlenül – megelőlegezi és viseli. Ha más törvényes örökös hiányában a magyar állam öröklése valószínűsíthető, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően ügygondnokként – díj és költségek megelőlegezése nélkül – az állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorlót kell kirendelni, ha a tulajdonosi joggyakorló ezt maga kezdeményezi, vagy más kérelmére indult biztosítási intézkedés esetén az ügygondnokként történő kirendelésével egyetért. (6) *  Végrendeleti öröklés esetében az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó vagy a Ptk. rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személy látja el. 33. § *  Ha a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyaknak vagy azok egy részének a 32. § (1) bekezdés szerinti veszélyeztetése megállapítható, biztosítási intézkedés elrendelésének a gyámhatóság értesítéséig hivatalból is helye van, ha az öröklésben olyan személy látszik érdekeltnek, aki: a) *  méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy és nincs törvényes képviselője vagy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el, vagy b) törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező olyan személy, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy az ügyben más okból eljárni nem tud. 34. § *  (1) A jegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a jegyző maga foganatosítja. A közjegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a közjegyző maga is foganatosíthatja, vagy annak foganatosítása végett a vagyontárgy fekvése szerint illetékes jegyzőt keresi meg. A megkeresett jegyző a megkeresést haladéktalanul köteles teljesíteni. (2) A végrendeleti végrehajtó és a kirendelt ügygondnok az általa foganatosított biztosítási intézkedéséről a jegyző vagy a közjegyző utasítása szerint beszámol. 35. § (1) Biztosítási intézkedés elrendelése előtt a biztosítási intézkedéssel közvetlenül érintettet szükség szerint meg kell hallgatni. (2) Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy birtokosa a veszélyeztetett értéknek megfelelő, – a jegyző által elrendelt biztosítási intézkedés esetén hatósági letétbe – közjegyzői letétbe vehető biztosítékot ad, a biztosítási intézkedés elrendelése mellőzhető. A felajánlott biztosítékot hatósági, illetve közjegyzői letétbe kell venni. Biztosítékként készpénzt vagy korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt lehet elfogadni. 36. § (1) A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte. (2) *  A jegyző vagy a közjegyző felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket a Kjnp. megfelelő alkalmazásával előlegezze meg. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet vissza kell utasítani. 37. § (1) Az elrendelt biztosítási intézkedést a leltárban fel kell tüntetni. (2) A biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló végzést a hagyatéki eljárásban érdekelteknek is kézbesíteni kell. (3) A biztosítási intézkedés foganatosításáról jegyzőkönyv készül. 38. § (1) *  Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgyon fennálló rendelkezési, birtok- vagy használati jogot közhiteles vagy pénzforgalmi szolgáltató által vezetett nyilvántartás tartalmazza, és az intézkedés nyilvántartásba vételére jogszabály lehetőséget biztosít, az intézkedés nyilvántartásba vétele iránt a nyilvántartást vezető hatóságot vagy pénzforgalmi szolgáltatót meg kell keresni. A megkeresett a biztosítási intézkedést haladéktalanul nyilvántartásba veszi, és ennek megtörténtéről a megkeresőt tájékoztatja. Ingatlant érintő bejegyzés esetén a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot a nyilvántartásba való bejegyzésre és a felhíváshoz csatolja a biztosítási intézkedést elrendelő végzést. (2) A biztosítási intézkedés elrendelését követően a biztosítási intézkedést elszenvedő a rendelkezési, birtok-, vagy használati jog átmeneti jellegű korlátozását tűrni köteles. Arra, hogy a közhiteles nyilvántartásba vett biztosítási intézkedést nem ismeri, senki sem hivatkozhat. 39. § (1) *  Aki a biztosítási intézkedéssel a vagyon, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak a birtokosává vált, ideértve az e törvény szerinti közreműködőt is, az a) e tekintetben a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó rendelkezései és az intézkedést elrendelő utasításai szerint jár el, b) annak hasznairól a közjegyzőhöz számadást terjeszt elő; e számadás helyességét az öröklésben érdekeltek bírósági úton vitathatják. (2) *  Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségről a biztosítási intézkedést elrendelő végzés tájékoztatást tartalmaz. 40. § (1) A biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy értékesítéséből befolyt ellenérték a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy helyébe lép. (2) *  Ha más törvényes örökös hiányában az állam vagy települési önkormányzat öröklése valószínűsíthető, és a temetési költségek fedezése céljából feltétlenül szükséges, a jegyző, illetőleg a közjegyző a biztosítási intézkedés elrendelésére és foganatosítására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a Magyar Állam vagy települési önkormányzat kérelmére hozzájárulhat a hagyatékhoz tartozó egyes ingóságok értékesítéséhez. Az értékesítés során befolyt összeget a temetési költségek fedezésére kell fordítani, a fennmaradó összeget pedig bírósági letétbe vagy közjegyzői letétbe kell helyezni. 41. § (1) A biztosítási intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt. (2) A hagyatéki eljárás megszüntetéséről szóló végzésben, a teljes hatályú hagyatékátadó végzésben vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzésben rendelkezni kell a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt és még meg nem szüntetett biztosítási intézkedés megszüntetéséről. 42. § A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget az intézkedést megszüntető vagy az eljárást befejező végzésében – ha az intézkedést vagy az eljárást a jegyző szünteti meg, a jegyző végzésében – kell megállapítani. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viseléséről. Intézkedések a hagyaték leltározása után 43. § (1) A közjegyző – ha a (2) bekezdésben foglaltaknak nincs helyük – az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében szükség szerint intézkedéseket tehet a tárgyalás előkészítésére, és ha az ügy alkalmas a tárgyalásra, haladéktalanul kitűzi a hagyatéki tárgyalást. (2) A közjegyző a hagyatéki leltárt az érkezésétől számított 15 napon belül megvizsgálja és – ha az indokolt – a) bejelenti, hogy kizárási ok miatt nem járhat el, b) intézkedik az iratok illetékességi okból történő áttételéről, c) saját hatáskörben, illetve a jegyző megkeresésével intézkedik a hiányos leltár kiegészítése érdekében, vagy d) megszünteti a hagyatéki eljárást. (3) *  A közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából elektronikus úton megkeresi a Végrendeletek Országos Nyilvántartását. (4) *  A közjegyző az örökhagyó esetleges vagyonjogi szerződése iránti tudakozódás céljából elektronikus úton megkeresi a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartását, valamint a bejegyzett adatok alapján a vagyonjogi szerződést beszerzi. A külföldi hagyatéki vagyonnal kapcsolatos intézkedések *  43/A. § *  (1) A külföldi hagyatéki vagyon leltározására a 20. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy a külföldi hagyatéki vagyont a hagyatéki leltárba akkor kell felvenni, ha annak meglétét és hagyatékhoz tartozását igazolták. (2) *  (3) *  A közjegyző hivatalból is intézkedhet a külföldi vagyon meglétét és hagyatékhoz tartozását igazoló okirat beszerzése iránt. 43/B. § *  (1) A közjegyző az öröklésben érdekeltet a kérelmére feljogosíthatja a külföldön lévő hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó adatok, valamint az azokra vonatkozó iratok, okiratok beszerzésére. (2) Több öröklésben érdekeltnek ugyanabban az okiratban foglalt közös kérelmére a közjegyző a kérelmet előterjesztő öröklésben érdekelteket együttesen is feljogosíthatja az (1) bekezdés szerinti adatok, iratok, okiratok beszerzésére. Ebben az esetben a feljogosított érdekeltek együttesen jogosultak eljárni. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok, iratok, okiratok beszerzésére és adatoknak a közjegyzővel történő közlésére, valamint az iratoknak, okiratoknak a közjegyzőhöz történő benyújtására a közjegyző az (1) és (2) bekezdés szerinti végzésben a hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó adatok, valamint az azokra vonatkozó iratok, okiratok beszerzésére feljogosított öröklésben érdekeltnek határidőt szab. (4) A (3) bekezdés szerinti határidő lejárta után bejelentett adatokat, valamint benyújtott iratokat, okiratokat a közjegyző figyelmen kívül hagyja. III. FEJEZET A HAGYATÉK ÁTADÁSA TÁRGYALÁS NÉLKÜL ÉS A HAGYATÉKI TÁRGYALÁS *  A hagyaték átadása tárgyalás nélkül *  43/C. § *  (1) A közjegyző a hagyatékot – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – tárgyalás nélkül adja át a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű beérkezését követő 45 napon belül, feltéve, ha a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak és további intézkedés megtételére nincs szükség. (2) Ha a hagyatéki leltár mellékleteként szereplő teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezségi tervezetben foglaltak – kizárólag a rendelkezésre álló adatok és iratok, valamint az egyezségi tervezet szövege alapján vizsgálva – a jogszabályoknak megfelelnek, a közjegyző a) a hagyatéki leltár beérkezését követő 30 napon belül tárgyalás nélkül dönt az egyezség jóváhagyásáról és e végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, vagy b) a hagyatéki leltár beérkezését követő 45 napon belül tárgyalás nélkül hozott hagyatékátadó végzésben dönt az egyezség jóváhagyásáról is, feltéve, hogy a hagyatéki leltár a hagyaték átadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazza és az egyezségi tervezet jogszerűségének a megítéléséhez sincs szükség további eljárási cselekményre. (3) Tárgyalást kell tartani, ha a) az örökhagyó után végintézkedés maradt, b) több örökösként érdekelt közül valamelyik örökösként érdekelt öröklési érdeke a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóan veszélyeztetve van és ez a személy ba) méhmagzat, bb) kiskorú, bc) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, bd) törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező, ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyeinek vitelében más okból akadályozott természetes személy, c) a megkötni kívánt egyezség jogszerűsége a rendelkezésre álló adatok alapján nem ítélhető meg, vagy a megkötni kívánt egyezség jogszabályba ütközőnek tűnik, d) *  az örökösként érdekeltek egyezségükbe – a hagyatéki hitelezőn kívül – más személyt is be akarnak vonni, vagy a törvényes örökösök – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező ingatlant vagy tulajdoni illetőséget hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben kívánják értékesíteni, e) a közjegyző a tárgyalás tartását vitás körülmény felmerülése miatt vagy egyéb okból indokoltnak tartja, f) – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a tárgyalás tartását valamelyik öröklésben érdekelt fél kéri vagy g) az özvegyi jog megváltása iránti igényt a hagyatéki eljárásban terjesztik elő. (4) Nem kérheti az öröklésben érdekelt a tárgyalás tartását: a) ha csak egy törvényes örökös van, és a hagyatékra, vagy a hagyatékkal szemben más nem lépett fel igénnyel, b) ha a hagyatékra, vagy a hagyatékkal szemben más nem lépett fel igénnyel és az örökösként érdekeltek egyezően, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy csatolják az iratokhoz az öröklésben érdekeltek között a hagyatékra vonatkozóan létrejött teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt olyan egyezséget, amelynek alapján a hagyaték átadható, c) a póthagyatéki eljárásban, ha a póthagyatéki eljárásban az örökösként érdekelteken kívül más öröklésben érdekelt nem lépett fel, d) ha az örökhagyó után csak olyan (vagy csak olyan értékű) ingóság maradt, amelynek átadása az öröklési illeték alól mentes vagy e) ha az örökhagyó után kizárólag ingóság maradt és az örökös teljes személyes illetékmentességben részesül. (5) *  A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetve örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, igénylővel kíván egyezséget kötni, vagy az örökségét, illetve annak egy részét a 94. § (3) bekezdése szerint a magyar államnak fel kívánja ajánlani, vagy a törvényes örökös bejelenti, hogy a törvényes örökösök a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező ingatlant vagy tulajdoni illetőséget hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben kívánják értékesíteni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell. (6) Tárgyalás tartása esetében, valamint tárgyaláson történő hagyatékátadásra való áttérést követően, ha az eljárás folyamán bekövetkezett változás következtében tárgyalás nélküli hagyatékátadásnak lenne helye, a közjegyző áttérhet a tárgyalás nélküli hagyatékátadásra. (7) A tárgyalás tartása iránti kérelem visszautasítására a fellebbezés visszautasítására irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A tárgyalás kitűzése 44. § (1) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a hagyatéki tárgyalásra szóló idézés kézbesítése a tárgyalás napját legalább 8 nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a közjegyző sürgős esetben lerövidítheti. (2) A tárgyalást – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalási nap a hagyatéki leltárnak a közjegyzőhöz érkezését – ha azt igényelte, a kiegészítést – követően legkésőbb 2 hónapon belül megtartható legyen. (3) A közjegyző a (2) bekezdésben meghatározott határidőt meghosszabbíthatja a) a kézbesítés idejének figyelembevételével, ha a tárgyalás előkészítése érdekében a megkeresést vagy az idézést külföldre kézbesíti, b) az intézkedés teljesítéséhez szükséges időre figyelemmel, ha a tárgyalás előkészítése során tudomására jutott adatok alapján a tárgyalás megtartásához további előkészítő intézkedés szükséges. 45. § A tárgyalást rendszerint a közjegyző hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból azonban a tárgyalás más helyre is kitűzhető. A végintézkedés beszerzése 46. § (1) *  Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, a közjegyző – ha annak eredeti példánya nem áll rendelkezésére – annak (vagy törvény rendelkezése esetén hiteles másolatának vagy kiadmányának) átadására felhívja az azt birtokában tartó hatóságot vagy személyt. (2) Aki az örökhagyó haláláról hitelt érdemlően értesül, vagy akit a közjegyző a végintézkedés átadására felhív, – ha annak birtokában van, vagy helyéről, illetve birtokosáról információval rendelkezik – köteles az örökhagyó írásbeli végintézkedését vagy az arra vonatkozó ad …