2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Hhtv. - 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről *  Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével összhangban való gyakorlása, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának megóvása, fenntartható hasznosítása és a haltermelés fejlesztésével a hazai étkezési halellátás biztosítása érdekében, a halgazdálkodás és a halvédelem feltételeinek meghatározására a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) *  E törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján, valamint a haltermelési létesítményekben folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek – különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók – jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza. (2) *  (3) Természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és földalatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi; 2. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény; 3. *  fogási napló: a horgászat vagy halászat napjainak, az azok során kifogott halak – halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, vagy halkategóriánkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelező bejegyzésére rendszeresített űrlap vagy elektronikus alkalmazás; 3a. *  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet; 4. gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer; 5. hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlődési alakjai; 6. *  hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése (elvitele); 7. *  halastó: olyan – elsődlegesen haltermelési célokat szolgáló, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek esetén horgászatnak is helyt adó – haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető, raktár- és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat; 8. halállomány: a halak és a más hasznos víziállatok összessége; 9. *  halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy bemutatási célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot; 9a. *  halfogásra alkalmas állapot: a választott horgászmódszernek megfelelően előkészített horgászkészség vagy a választott halászmódszernek megfelelően előkészített halászeszköz, amely az adott állapotában, módosítás nélküli használatával alkalmas a hal fogására; 10. halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma; 11. halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt; 12. halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény; 13. *  haltermelés: a közös halászati politikáról szóló 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti akvakultúra gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj vagy más hasznos víziállat állományának mesterséges módon történő termelése, amely a) extenzív, ha a természetes táplálékbázis mellett kiegészítő természetes anyagokkal végzett hozamfokozó módszer, b) félintenzív, ha a természetes táplálékbázis mellett kiegészítő takarmány, c) intenzív, ha kizárólag teljes értékű haltakarmány felhasználásával történik; 14. *  haltermelési létesítmény: olyan mesterséges létesítmény, amelyet hal vagy más hasznos víziállat termelésére használnak, valamint erre a célra terveztek és engedélyeztek – ideértve a halkeltető állomást –, továbbá a település belterületén vagy tanya földterületén fekvő állóvizet (kerti tó vagy tanyató), amennyiben azt haltermelési céllal hasznosítják; 15. holtág: a folyóvíz azon mederrésze, amelyet a folyóvíz természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla; 16. *  horgászat: rekreációs célból a halnak halgazdálkodási vízterületen és haltermelési létesítményben az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása; 16a. *  horgászati célú halgazdálkodás: olyan halgazdálkodási forma, ahol a fő tevékenység a horgászat vagy a horgászathoz szükséges halállomány biztosítása; 16b. *  horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve; 16c. *  horgász kísérő: a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselője, valamint a törvényes képviselő által meghatalmazott, a horgászszövetségi szakrendszerben regisztrált személy; 17. *  horgászokmány: az állami horgászokmánynak minősülő Magyar Horgászkártya, az állami horgászjegy, a horgász fogási napló, a turista állami horgászjegy, az állami halászjegy, a halász fogási napló, valamint a területi jegy és a kiegészítő jegy; 17a. *  horgászszervezet: a horgászszövetség, valamint annak bírósági nyilvántartásba vett horgászati célú halgazdálkodást folytató tagszervezete, cégbíróságon bejegyzett, horgászati célú halgazdálkodást folytató gazdálkodó szervezet tagja, továbbá a bírósági nyilvántartásba vett horgászegyesület; 17b. *  horgászszövetség: a Magyar Országos Horgász Szövetség mint a horgászok és a horgászszervezetek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet; 17c. *  horgászszövetségi applikáció: a horgászszövetség kizárólagos tulajdonában álló és a megbízásából üzemeltetett, térítésmentesen letölthető, a nyilvántartott horgászok, illetve a horgász kísérő esetében a horgászszövetségi szakrendszer adatait felhasználó, illetve oda adatokat biztosító, mobil eszközökre optimalizált online informatikai alkalmazás, amely térerőtől függetlenül alkalmas a nyilvántartási adatok, az érvényes horgászokmányok és az állami horgászvizsga hiteles igazolására, a horgásznapi jelenléti és az elviteli fogási adatok rögzítésére; 17d. *  horgászszövetségi szakrendszer: a horgászok és a horgász kísérők regisztrációs, nyilvántartási és horgászokmány-kiadási, állami horgászvizsgáztatási, valamint a horgászszervezetek támogatását és az elektronizációt szolgáló, a horgászszövetség kizárólagos tulajdonában álló és a megbízásából üzemeltetett online informatikai rendszer; 18. *  ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak a szaporodáshoz; 18a. *  kiegészítő jegy: olyan, a halgazdálkodásra jogosult által kiadható, a területi jegyhez kapcsolódó horgászokmány, amely a területi jeggyel nem biztosított, a horgászrendben meghatározott opcionális vagy speciális kiegészítő horgászati lehetőségeket külön díj fizetése ellenében, meghatározott időszakra biztosítja; 19. más hasznos víziállat: a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csővájó féreg, az árvaszúnyog, egyéb haltáplálék-szervezet, valamint ezek egyedfejlődési alakjai; 20. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít; 21. nyakzó háló: olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet; 22. nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette; 23. telepítés: a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre; 24. *  területi jegy: olyan, a halgazdálkodásra jogosult által kiadható horgászokmány, amely a horgászrendben meghatározott általános horgászati lehetőségeket a megjelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen díj fizetése ellenében, meghatározott időszakra biztosítja; 25. vermelőhely: a vizek azon mederrésze, általában mélyebb mederalakulata, amelyet a halak a téli, hideg vízhőmérsékletű időszakban csoportosan vagy tömegesen felkeresnek, és ahol viszonylagos nyugalmi állapotban töltik a téli időszakot; 26. visszatelepítés: a halgazdálkodási vízterületre jellemző őshonos – de a halgazdálkodásra jogosult által el nem hárítható ok miatt állományában megfogyatkozott vagy eltűnt – halfaj halgazdálkodási vízterületre történő kihelyezése önfenntartó populáció kialakítása céljából; 27. vízfolyás: Minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik; 28. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása; 29. vízhasználó: aki vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe; 30. vízilétesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, megfigyelése céljából befolyásolja; 31. víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény, amely alkalmas az állandó víztartásra. 3. Alapvető rendelkezések 3. § Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani. 4. § (1) A halgazdálkodás a halgazdálkodási vízterületeken történő horgászati és halászati célú halgazdálkodási hasznosítást, valamint a haltermelési létesítményekben megvalósuló akvakultúra-gazdálkodást foglalja magába. (2) Haltermelés haltermelési létesítményben és nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatható. 5. § (1) A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben. (2) A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód. 6. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a Magyarország halgazdálkodási vízterületein élő halállomány az állam tulajdonát képezi. Az e törvény alapján az állam tulajdonát képző halak és más hasznos víziállatok a jogszerű kifogásukkal vagy elhullásukkal kerülnek a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába. (2) *  A hal kifogására az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult vagy az általa feljogosított, horgászokmányokkal vagy halászati engedéllyel rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát. (3) A jogosulatlanul kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába kerül, ha a vízbe élve már nem helyezhető vissza. (4) *  Haltermelési létesítményben termelt hal vagy más hasznos víziállat állománya – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a haltermelési létesítmény üzemeltetőjének, ennek hiányában tulajdonosának a tulajdonát képezi. II. FEJEZET A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK ÁLTALÁNOS VÉDELME 4. A hal élőhelyének védelme 7. § *  A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását, gyarapodását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza. 8. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok mentését elvégezni. (2) A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége. Ha az adott vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, a halállomány mentését – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – a halgazdálkodási hatóság végezteti el. 9. § (1) *  A halállományok életfeltételeinek biztosításához szükséges vízmennyiségről és vízminőségről, valamint telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási vízterületenként külön kell gondoskodni. (2) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti helyet – ha annak ökológiai szerepe indokolja – halgazdálkodási kíméleti területnek jelöli ki és halfogási tilalmat rendel el. (3) *  A halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében, az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A kezdeményezésnél a halgazdálkodási hatóság mérlegeli, hogy a vízhasználati módok veszélyeztetik-e az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott védelmi funkció megvalósulását. 10. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok állományának a) nemzetközi vagy országos program keretében történő felmérésére, illetve b) riasztásának, gyérítésének (a továbbiakban együtt: gyérítés) elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a negyven hektárnál nagyobb halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultat. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezés abban az esetben adható ki, ha a) a károkozás ökológiai hatása jelentős, b) a gyérítésnek a természet védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott akadálya nincs, c) a gyérítés közbiztonsági és vadászati feltételei fennállnak. (3) A halgazdálkodási hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérésére, illetve az ellenük való védekezés – különösen az ökológiai célú, szelektív halászat – elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat vagy a haltermelési létesítmény üzemeltetőjét. (4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés a veszélyeztetés jelentős ökológiai hatása esetén adható ki. 11. § (1) Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el: a) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, etetőanyag vízbe helyezésének korlátozása vagy tiltása, b) a halállományban észlelt elhullás esetén a haltetem eltávolítása, megsemmisítése, c) a gépi meghajtású vízi jármű használatának korlátozása vagy tiltása, d) erős vízszint-ingadozás miatt kialakult helyzetekben a halállomány, különösen a halivadék a kijelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre való visszajuttatása, e) a 9. § (2) bekezdés szerinti intézkedés, f) a 10. § (1) és (3) bekezdése szerinti intézkedés, g) *  halgazdálkodási vízterületről más halgazdálkodási vízterületre történő nem jogszerű haltelepítést követően az érintett halállományból az őshonos halfajok egyedeinek lehalászása és a származási helyre vagy más, a származási hely halgazdálkodásra jogosultja által hasznosított halgazdálkodási vízterületre történő áttelepítése. (2) Az (1) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti eljárás a halgazdálkodásra jogosult kérelmére is lefolytatható. (3) Az élőhely- és állományvédelmi intézkedések halgazdálkodással kapcsolatos költségeit a halgazdálkodásra jogosult köteles viselni. 5. A halak és a halállományok védelme 12. § A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – tilos. 12/A. § *  Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek nem minősülő vízterületen haltelepítés nem végezhető. 13. § (1) *  Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak – a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének, a 11. § (1) bekezdés g) pontja szerinti áttelepítésének, valamint a horgászati célú haltermelés keretében a horgászathoz szükséges halállomány biztosításának kivételével – másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők. (2) Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre nem telepíthetők. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból – a halgazdálkodási hatóság engedélyével – helyezhetők ki. 14. § (1) Halgazdálkodási vízterületre kizárólag a Pannon biogeográfiai régióból származó hal egyede telepíthető. (2) *  Haltermelési létesítménybe a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal a halgazdálkodási hatóság engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szabályozott esetekben, feltételekkel és módon telepíthető. (3) *  Az idegen és nem honos fajoknak haltermelési létesítménybe történő telepítése a) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 708/2007/EK tanácsi rendelet), b) az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. és 9. cikke, valamint c) az e törvény végrehajtására kiadott rendelet alapján végezhető. (4) A 708/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott halfaj halgazdálkodási vízterületre történő telepítésére – a természet védelméről szóló törvényben meghatározott előírásokra is figyelemmel – engedély csak akkor adható, ha *  a) a telepíteni kívánt vízterület teljesen zárt, lefolyástalan, vagy b) a telepíteni kívánt állomány szaporodásra képtelen és a természetvédelmi hatóság véleménye alapján ökológiai kockázatot nem jelent. (5) *  Halgazdálkodási vízterületre és haltermelési létesítménybe hal csak a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott forgalmazási és mentességi igazolásoknak való megfelelés esetén telepíthető. 15. § A halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére az őshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthatja, az őshonos halfajokra további méret-, illetve mennyiségi korlátozást írhat elő vagy általános halászati, illetve horgászati tilalmat rendelhet el, ha a) az adott halgazdálkodási vízterületen veszélyeztetett állományú halfaj védelme, b) valamely védett vagy veszélyeztetett halfaj védelme, c) mentett, visszatelepített vagy telepített egyedek védelme, d) állategészségügyi vagy ökológiai veszélyhelyzet hatásának mérséklése, e) túlhasznosítás megakadályozása vagy illegális halászati és horgászati tevékenység felszámolása, vagy f) kiemelkedően fontos közérdek biztosítása érdekében indokolt. 16. § (1) A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet. (2) A közösségi jelentőségű fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a következő esetekben hozhatja meg: a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, b) a halállományok és a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, c) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából, d) az érintett halállomány nagyságához mérten kis egyedszámú szelektív kifogás, tartás, illetve hasznosítás érdekében, e) más hasznos víziállatok, valamint a természetes vízi élőhelyek védelme érdekében, vagy f) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében. (3) A (2) bekezdés szerinti halgazdálkodási hatósági döntésben meg kell határozni: a) a halfajt és az egyedek számát, b) a fogás módját, eszközeit, c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható, d) a tevékenység időtartamát, és e) a tevékenység halgazdálkodási hatóság általi ellenőrzésének módját. (4) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult részére a (3) bekezdés szerinti tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget ír elő. (5) A közösségi jelentőségűnek nem minősülő fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a (2) bekezdésben szereplő eseteken túlmenően a) az adott vízterületen elhanyagolható mértékben vagy nem szaporodó, telepítéssel fenntartott állományú halfaj hasznosítása, b) az okszerű gazdálkodás biztosítása, vagy c) jelentős sportesemény megrendezése érdekében is meghozhatja. (6) A halgazdálkodási vízterület közérdekből a) a génállomány megőrzése érdekében b) *  kiemelkedő természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt, c) oktatási és kutatási célból, vagy d) országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt különleges rendeltetésűvé nyilvánítható. 17. § *  Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban, továbbá a helyi horgászrendben megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe. 18. § (1) *  A halgazdálkodásra jogosult a jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen bekövetkezett tömeges hal- vagy más hasznos víziállat-pusztulást köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása esetén a meder tulajdonosa, használója, a vízilétesítmény üzemeltetője, a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a halgazdálkodásra jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését köteles lehetővé tenni és tűrni, illetve abban közreműködni. (3) *  A halgazdálkodási vízterületen bekövetkező, tömeges jellegű hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása okainak felderítése a halgazdálkodási hatóság feladata, amelyről a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. Ha a vizsgálat eredményeképpen a hal- vagy más hasznos víziállat pusztulásáért felelős személye megállapítható, a halgazdálkodási hatóság a felelőst a vizsgálat költségeinek a viselésére kötelezi. (4) A vízminőségi kár elhárítására a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) *  Az (1) bekezdés szerinti hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása esetén az elpusztult őshonos hal- vagy más hasznos víziállat-állomány visszatelepítésének megvalósítása a halgazdálkodásra jogosult feladata. A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulásáért felelős személy által fizetendő kártérítés összege a halgazdálkodásra jogosultat illeti meg. A halgazdálkodásra jogosult a károkozó által megfizetett kártérítés teljes összegét köteles a hal- vagy más hasznos víziállat-pusztulással kapcsolatosan jelentkező kiadások – beleértve az elpusztult őshonos hal- vagy más hasznos víziállat-állomány visszatelepítését is – finanszírozására fordítani. 19. § (1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a tevékenységét olyan formában végezni, amely a hal szaporodását elősegíti, illetve a halgazdálkodásra jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó vagy más, a halgazdálkodási jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról – az elrendelt ár- és belvízvédekezési, vagy vízminőségi védekezési készültséget kivéve – legalább tíz nappal megelőzően értesíteni. (2) A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében, a halgazdálkodási hatóság a vízfolyásokon, folyókon tervezett vagy megvalósult, a hosszanti átjárhatóságot akadályozó műtárgyak és vízilétesítmények engedélyesének hallépcső létesítését és működtetését írja elő. (3) A vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során – az élet- és vagyonbiztonság védelme körébe eső vízszintszabályozás kivételével – köteles figyelembe venni a halak ívási idejét. Az ökológiai szempontok szerinti vízszinttartási előírásokat a vízilétesítmény vízjogi engedélye határozza meg. (4) A vízvisszatartási és öntözési célú víztározók halgazdálkodási hasznosítását a vízgazdálkodási feladatokra figyelemmel kell tervezni és végezni. III. FEJEZET HALGAZDÁLKODÁS 6. Haltermelés, akvakultúra 20. § (1) Hal és más hasznos víziállat haltermelési létesítményben úgy termelhető, hogy nem veszélyezteti természetes vagy természetközeli vízi élőhelyek őshonos faunáját és flóráját. (1a) *  Idegenhonos inváziós hallal és más hasznos víziállattal kapcsolatos haltermelési létesítményben végezni kívánt tevékenységet a halgazdálkodási hatóság csak az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. és 9. cikke szerinti esetekben engedélyezheti. (2) A haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg. (3) Forgalmazási céllal halat és más hasznos víziállatot tartó és tenyésztő, illetve annak termékeit előállító természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a haltermelés során köteles betartani a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat. 21. § (1) *  A halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján haltermelés – beleértve a horgászati célú halgazdálkodás keretében végzett haltermelést is – a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható. (1a) *  Tilos nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén más vízterületből származó hal tárolása. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén a) a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala – a horgászat kivételével –, valamint b) a halőrzés tekintetében az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül. (3) A haltermelési létesítményben tartott halállományok a termelési folyamat ideje alatt az üzemeltető tulajdonát képezik. (4) *  Horgászati célú halgazdálkodás keretében végzett, a horgászat érdekeit szolgáló haltermelést kizárólag víztározón vagy eredetileg halastónak létesített nyilvántartott halgazdálkodási vízterület en lehet folytatni. 21/A. § *  (1) A horgászati célú halgazdálkodás keretében kizárólag horgászattal hasznosított halastó üzemeltetője nem minősül a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabály szerinti önellenőrzésre köteles kibocsátónak. (2) Az (1) bekezdés szerinti halastó üzemeltetéséhez az ökológiai célból szükséges vízkivétel nem minősül a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti mezőgazdasági vízszolgáltatás igénybevételének. 7. Halgazdálkodási jog 22. § (1) A halgazdálkodási jog, mint vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az államot illeti meg. A halgazdálkodási joggal kapcsolatos jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja. (2) A halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható. (3) A halgazdálkodási jog jogosultja: a) a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő, b) a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén a vagyonkezelő, c) a halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adására irányuló érvényes szerződés hiányában az állam, d) a földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő, e) *  a kijelölés útján történő haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő. (4) A halgazdálkodási jog gyakorlója köteles a) a halgazdálkodási tervben előírtak szerint a halállományokat telepítésekkel szinten tartani és fejleszteni, b) az őshonos halfajok és vad típusú fajták, más őshonos hasznos víziállatok állományát védeni, szükség szerint az eltűnt őshonos halfajokat, halállományokat visszatelepíteni, c) a vízi életközösség biológiai sokféleségét fenntartani, d) a vízi élőhelyeket és a természeti környezetet megóvni, e) *  a halőrzést és a halvédelmet hatékonyan működtetni, f) *  a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen elhelyezkedő vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez fűződő vízgazdálkodási szempontokat figyelembe venni, és g) az egyéb társadalmi, gazdasági közérdeket figyelembe venni. (5) A halgazdálkodásra jogosult – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott halgazdálkodási tevékenységeket maga köteles végezni. (6) A halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért és gyakorlásáért a halgazdálkodásra jogosult felel. 23. § *  Az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog, ha az ingatlan, amelyen a lefolyástalan állóvíz típusú nyilvántartott halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyam, folyó, vízfolyás mentett oldalán helyezkedik el, és az önkormányzat többségi tulajdonában áll. 23/A. § *  (1) Ha az önkormányzat nem kíván élni a 23. § szerinti halgazdálkodási jogával, akkor a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával e jogáról az állam javára mondhat le. (2) Ha a 23. § szerinti halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog 2013. szeptember 1-jét megelőzően került átengedésre vagy hasznosításra, akkor az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozatot a halgazdálkodási hatóság részére legkésőbb a halgazdálkodási jog átengedésről vagy hasznosításáról szóló szerződés megszűnését 3 hónappal megelőzően kell megtenni. 23/B. § *  Az állam tulajdonában álló művelés alól kivett területnek minősülő földrészletnek vagy ilyen földrészlet állami tulajdonban álló tulajdoni hányadának eladása esetén, ha a földrészleten nyilvántartott halgazdálkodási vízterület fekszik, az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg a) a halgazdálkodásra jogosultat a 22. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vagyonkezelő kivételével; b) a horgászszövetséget. 23/C. § *  A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló partján a horgászati tevékenység végzése csak a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulásával korlátozható, ide nem értve a halgazdálkodási hatóság által elrendelt korlátozást. 23/D. § *  A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján más által, ellenszolgáltatás ellenében szervezett horgásztatás, horgászvezetés, horgászhely-biztosítás, horgásztábor vagy horgászverseny-szervezés, valamint más horgászati célú szolgáltatás csak a halgazdálkodásra jogosult előzetes és írásos hozzájárulásával végezhető. 8. A halgazdálkodási jog átengedése 24. § *  (1) Az államot megillető halgazdálkodási jog átengedhető a) a 16. § (6) bekezdése szerint nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén vagyonkezelési szerződéssel aa) költségvetési szerv részére, ab) az állam 100%-os tulajdonában álló olyan gazdálkodó szervezet részére, amely alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja azt hasznosítani vagy b) az a) pontba nem tartozó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén haszonbérleti szerződéssel ba) *  a miniszter általi kijelölés útján a horgászszövetség vagy mintagazdaság részére, bb) nyilvános pályáztatás útján természetes személy vagy jogi személy részére. (2) *  A horgászszövetség a halgazdálkodási jogot a tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezet részére alhaszonbérbe adhatja. Az alhaszonbérbe adás nem érinti a horgászszövetségnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit. (3) A miniszter az állam nevében eljárva jogosult az új haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatálybalépéséig, de legfeljebb egy évig terjedő időre meghosszabbítani a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre létrejött haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatályát, amennyiben a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő a haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés megszűnése előtt legalább 15 nappal nem kezdeményezi a haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés megszüntetését. 25. § (1) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés. (2) Vagyonkezelési szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év. (3) A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át. (4) A vagyonkezelési szerződés egy példányát a vagyonkezelő köteles benyújtani a halgazdálkodási hatóság részére. 26. § (1) *  A halgazdálkodási jog haszonbérbe adása – a 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, valamint a (2) bekezdésben szereplő kivétellel – nyilvános pályázat útján történik. (2) A halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadú tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát (a továbbiakban: földtulajdonosi haszonbérlet). Földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a halgazdálkodási jog nincs harmadik személynek haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adva. Ha a halgazdálkodási jog harmadik személy haszonbérletében vagy vagyonkezelésében áll, a földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak ennek megszűnését követően léphet hatályba. A földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adható. (3) A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársát előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása során, ide nem értve a földtulajdonosi haszonbérlet esetét. (4) *  A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárssal megegyező módon előhaszonbérleti jog illeti meg az előző halgazdálkodásra jogosultat a halgazdálkodási jog 24. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti eljárásban megvalósított haszonbérbe adása során, amennyiben a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási jog haszonbérbe adásának időtartama alatt végrehajtott, vízparttal, illetve vízmederrel alkotórészi kapcsolatba került beruházás a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint még értékkel bír. 27. § (1) *  A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 20 év. (2) A halgazdálkodási jog haszonbérletéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján meghatározott haszonbérleti díjat kell megfizetni. (3) *  Ha a halgazdálkodási hatóság eljárására vagy elháríthatatlan külső okra visszavezethetően a halgazdálkodásra jogosult tartósan nem tudja gyakorolni a halgazdálkodási jogát, a haszonbérleti díj fizetése alól a miniszter meghatározott időtartamra felmentést adhat vagy díjkedvezményt állapíthat meg. Az elháríthatatlan külső ok fennállását a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapítására vonatkozó szabályok szerint igazolja. (4) *  A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása nem érinti a halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés alapján gyakorolható jogokat, azonban a haszonbérleti szerződés megszűnésével a halgazdálkodási jog átengedésére – a 24. § a) pontjára figyelemmel – új haszonbérleti szerződés nem köthető. 27/A. § *  (1) *  Ha a halgazdálkodási jog gyakorlására a 74. § (4) bekezdése alapján jogosult (a továbbiakban: kényszerhasznosított jogosult) a halgazdálkodási hatóság felszólítása ellenére – a felszólítás kézhezvételétől számított – egy éven túl sem tesz eleget a halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeknek, és ezáltal a halállomány vagy a vízi élőhely fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a halgazdálkodási hatóság a kényszerhasznosított jogosult költségére elrendeli a halgazdálkodási jog gyakorlásának kényszerhasznosítását. A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági döntést közhírré kell tenni. A kényszerhasznosítást arra az időre kell elrendelni, amíg a halgazdálkodási jog a jogosultat megilleti. (2) A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítása során a miniszter – a kényszerhasznosított jogosult törvényes képviselőjeként eljárva – a halgazdálkodási jogot haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adja. A haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés időtartama nem lehet hosszabb a kényszerhasznosítás időtartamánál. A kényszerhasznosított jogosult a haszonbérleti vagy a vagyonkezelési díjnak csak a felmerült költségeket – ide értve a kényszerhasznosítás elrendelésével, a haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással kapcsolatos, valamint a halgazdálkodási jog gyakorlásából eredő valamennyi költséget is – meghaladó részére tarthat igényt. 28. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben kell meghatározni. (2) Az értékelési pontrendszert úgy kell meghatározni, hogy a) védje a természetes vagy természetközeli vízi ökoszisztémákat és segítse a halállományok természetes gyarapodását, b) elősegítse az etikus sporthorgászat és a horgászturizmus fejlődését, c) az adott vízterületnek megfelelő, többcélú halgazdálkodás és haszonvétel valósulhasson meg, és d) támogassa a helyi közösségek részvételét a lakóhelyüket érintő vizek halgazdálkodásában. 29. § (1) *  A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati felhívást a halgazdálkodási hatóság írja ki, amelyről köteles a horgászszövetséget egyidejűleg írásban értesíteni. (2) A benyújtott pályázatokról – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szereplő szempontrendszer alapján – a halgazdálkodási hatóság és a 62. §-ban szereplő testület javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt. (3) Halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződést az állam nevében a miniszter köti meg. A szerződés érvényesen csak írásban köthető meg. (4) A nyertes pályázó által a pályázatban feltüntetett vállalásokat a haszonbérleti szerződésbe bele kell foglalni. (5) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés nem köthető azzal, aki a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll, b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették, c) *  az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik, vagy d) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott. (6) Amennyiben a halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megkötését követően merül fel az (5) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás, illetve az (5) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, a miniszter jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. (7) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati kiírás a szerződéskötésre az (5) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat. 30. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megszűnik a haszonbérlő a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését, vagy b) végelszámolásának kezdő időpontját követő napon: (2) *  A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó haszonbérleti szerződést a miniszter azonnali hatállyal, kártalanítási kötelezettség nélkül felmondhatja, amennyiben a haszonbérlővel szemben 5 éven belül – az adott halgazdálkodási vízterület vonatkozásában – három alkalommal véglegessé vált döntésében halgazdálkodási bírságot szabott ki a halgazdálkodási hatóság. (3) *  Az előhaszonbérletre jogosult 5 éven belül nem érvényesíthet újabb előhaszonbérleti jogosultságot, ha vele, jogelődjével vagy ezek bármely tagjával szemben halgazdálkodási vagy halvédelmi bírság vagy a nyertes pályázatban foglalt vállalások teljesítésének elmaradása következtében a haszonbérleti szerződés megszüntetésére került sor. 31. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában a haszonbérlő követelheti a) az általa létesített, el nem vihető halgazdálkodási berendezéseknek és engedélyezett halgazdálkodási létesítményeknek vagy a hal és élőhelyének javítását célzó vízjogi engedéllyel megvalósított beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét, b) az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét, c) *  (2) A halgazdálkodási jog hat hónapon belüli ismételt haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés szerinti ellenértéket az új haszonbérlő köteles az előző haszonbérlő részére megfizetni. 31/A. § *  Ha a haszonbérleti szerződés keretében hasznosított halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására és a haszonbérleti szerződés megszűnését követően a 24. § a) pontja szerinti vagyonkezelésbe adására kerül sor, a vagyonkezelő a 31. § (1) bekezdése szerinti ellenértéket köteles a korábbi haszonbérlő részére megfizetni. 32. § A halgazdálkodási jog haszonbérletére egyebekben a Polgári Törvénykönyv mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. Halgazdálkodási vízterületek és halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása *  33. § (1) *  A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról és a halgazdálkodási vízterületekről – a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága és a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírások érvényre juttatása céljából – nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését; b) a halgazdálkodásra jogosult ba) természetes személy nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét, vagy bb) cég cégnevét és cégjegyzékszámát, a cégjegyzékben nem szereplő szervezet nevét, székhelyét és nyilvántartási számát, bc) *  nyilvántartásba vételéről szóló hatósági határozat számát; c) *  a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet és az alhaszonbérlet időtartamát; d) *  a halgazdálkodási vízterület nyilvántartásba vételét megállapító hatósági határozat számát; e) a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját; f) a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát; g) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát; h) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát; i) a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát; j) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát; k) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annak hosszát; l) az Országos Halgazdálkodási Adattár szerinti víztérkódot; m) az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti víztestkódot; n) a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást; o) a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölését. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában – az (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint az (1) bekezdés g)–i) és m) pontjában meghatározott adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (3) A halgazdálkodásra jogosult jogosultsága időpontjától kezdődő hatállyal, illetve az adataiban történt változást követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti adatait, illetve az adatváltozást bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. (3a) *  A (3) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a halgazdálkodásra jogosult kéri – a (3) bekezdés szerinti határidőben értesíti a halgazdálkodási hatóságot. (4) *  Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezelhetők. 10. Halgazdálkodási vízterületek *  34. § (1) Azt a halgazdálkodási vízterületet, ahol halgazdálkodási tevékenységet folytatnak vagy a jövőben folytatni kívánnak, a halgazdálkodási hatósághoz be kell jelenteni. (2) *  A halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti bejelentésére – az e törvénynek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírásainak érvényre juttatása céljából – veszi nyilvántartásba. (3)–(5) *  (6) *  A halgazdálkodási vízterületek és jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokat a halgazdálkodási hatóság a tulajdonviszonyok és a szakmai szempontok figyelembevételével hivatalból eljárva vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosíthatja. 35. § (1) *  A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – halászati tevékenység nem végezhető. (2) A folyóvizek árterületének nem mentett oldalán elhelyezkedő, egyedileg nem nyilvántartott állandó vagy időszakos vízterületek a halgazdálkodásra való jogosultság szempontjából a főmeder – mint halgazdálkodási vízterület – részének minősülnek. Ezen hullámtéri vízterületeken halgazdálkodási tevékenységet a vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási szempontok elsődlegességének szem előtt tartásával végezhet a halgazdálkodásra jogosult. (3) *  Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása, kivéve az érvényes kutatási célú halfogási engedély birtokában végzett tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtését, valamint a halállománymentés azon esetét, ha a mentett őshonos halakat csak más halgazdálkodási vízterületre lehet kihelyezni. 11. A halgazdálkodási szolgalmi jog 36. § (1) *  A halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, egyéb használója köteles a halgazdálkodási jog jogosultja által gyakorolt jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő halgazdálkodási tevékenységeket – beleértve a területi jeggyel történő egyéni horgászati és rekreációs halászati tevékenységet, illetve ennek érdekében a horgászhely, valamint a halászhely megközelítését is – tűrni, illetve lehetővé tenni, továbbá az ezen tevékenységek gyakorlása tárgyában erre alapított díjat, költséget nem számíthat fel. (2) *  A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén az érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, egyéb használója köteles tűrni, illetve lehetővé tenni – ha a tevékenység jelentős vízgazdálkodási, vízkárelhárítási érdeket nem sért – a halivadék, halállomány halgazdálkodási vízterületre történő visszajuttatását. (3) Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1) és (2) bekezdés szerinti jogokból és kötelezettségekből eredő károkozás esetén kártalanítás illeti meg. 12. Halászati tevékenység és engedély *  37. § *  (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a) ökológiai célú, azon belül aa) szelektív, ab) mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására irányuló, ac) visszatelepítési célú állományvédelmi, valamint b) bemutatási célú halászat, vagy más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése kizárólag halászati engedéllyel, e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható. (2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzése során fogási naplót kell vezetni, és fogási tanúsítványt kell kiállítani. (3) A halászati engedély és a (2) bekezdés szerinti okmányok nem ruházhatók át. 38. § *  (1) Halászati engedély azon a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít a 37. § (1) bekezdése szerinti halászati vagy gyűjtési tevékenységre, amelyre kiadták. (2) A halászati engedélyt – a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére a halgazdálkodási hatóság adja ki. (3) Halászati engedély nem adható annak a személynek – a halgazdálkodási hatóság bírságot kiszabó határozatában megállapított eltiltás időtartamára –, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki. A halgazdálkodási hatóság által megállapított eltiltás lejártát követően halászati engedély vagy állami horgászokmány csak akkor adható ki, amennyiben az igénylő a halvédelmi bírságot megfizette. (4) A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság véglegesen visszavonja attól a személytől a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál a helyszíni ellenőrzést követő 10 napon belül nem pótolja, b) akivel szemben halvédelmi bírságot vagy más hatóság által, a hal fogására irányuló tevékenységgel kapcsolatban megállapított szankciót szabtak ki, c) akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították, kivéve, ha a büntetés jogkövetkezményei alól már mentesült, d) aki tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon halászik vagy horgászik. (5) Attól a személytől, aki a halászati engedély mellett állami horgászokmánnyal is rendelkezik, a (4) bekezdésben felsorolt esetekben a Magyar Horgászkártya kivételével minden horgászokmányt vissza kell vonni. (6) A (3) bekezdés szerinti eltiltás időtartama hat hónaptól öt évig terjedhet. Az eltiltás időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot vagy eltiltást megállapító határozatban. (7) A halászati engedély vagy a hozzá tartozó fogási napló vagy fogási tanúsítvány megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja 3 napon belül köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja. (8) A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által a) halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezéséről, b) alkalmazható halászeszközökről, azok ba) darabszámáról, bb) szembőségéről, és bc) egyedi jelöléséről, valamint c) kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről. (9) A halgazdálkodási hatóság a halászati engedéllyel együtt fogási naplót, valamint sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt ad ki az engedélyesnek. További fogási tanúsítvány nyomtatványokat az engedélyes a halászati engedélyt kiállító halgazdálkodási hatóságtól igényelhet. (10) Halászati engedély, fogási napló és fogási tanúsítvány jogi személy számára is kiadható. (11) A halászati engedély kiadásának díját az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. (12) A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj ellenében állítja ki. 12/A. *  Nyilvántartási feladatok 38/A. § *  (1) A halgazdálkodási hatóság az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében a halfogásra jogosultakról, a kiadott halászati engedélyekről, az állami horgászokmányokról és az állami horgászvizsgáról, halászvizsgáról, valamint a horgászokmányokat és a halászati engedélyt véglegesen visszavonó hatósági határozat hatálya alá tartozó személyekről nyilvántartást vezet. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a) a jogosult természetes személy aa) családi és utónevét, ab) születési családi és utónevét, ac) születési helyét és idejét, ad) anyja születési családi és utónevét, ae) lakcímét, af) horgászszövetségi azonosító számát, ag) állami vizsgabizonyítványának számát, korábban igazolt horgászvizsga esetén annak számát vagy a megszerzés dátumát; b) a 37. § szerinti tevékenységre jogosult jogi személy ba) nevét, bb) székhelyének címét; valamint c) a jogosult ca) *  halászati engedélyének, állami horgászokmányainak számát és a kiadás időpontját, cb) a horgász, halász fogási napló leadásának vagy lezárásának időpontját, cc) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát, és cd) a halászati engedély, állami horgászokmány visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát. (3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés c) pont cd) alpontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (4) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a halfogási tevékenységet végző jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus döntéshozatal keretében. (5) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a területi halgazdálkodási hatóságok által bejegyzett adatokat – a halfogási tevékenységek országos nyomonkövethetősége céljából – összesíti. (6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése, illetve jogszabályban meghatározott feladatai elvégzése érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, b) jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a közigazgatási és szabálysértési hatóságok igényelhetnek adatot. (7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás naprakésszé tétele céljából a horgászszövetség az állami horgászokmányok és az állami horgászvizsga tekintetében a (2) bekezdés szerinti adatokról – a halászati engedély és az állami halászvizsga kivételével – közvetlen informatikai kapcsolat útján automatikusan valós idejű adatot szolgáltat a halgazdálkodási hatóságnak a szakrendszeréhez való hozzáférés biztosításával. (8) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. (9) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a halászati engedély vagy az állami horgászokmány hatályának lejáratától számított öt évig kezelhetők. 38/B. § *  (1) *  A horgászszövetség az e törvényben közfeladatként meghatározott feladatai ellátása érdekében a horgászokról és a horgász kísérőkről, a rekreációs halászokról, a horgászszervezetekről, a halgazdálkodási vízterületekről, valamint a horgászokmányokról és az állami horgászvizsgáról, halászvizsgáról nyilvántartást vezet. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a) a horgászatra jogosult természetes személy aa) családi és utónevét, ab) születési családi és utónevét, ac) születési helyét és idejét, ad) anyja születési családi és utónevét, ae) lakcímét, af) kézbesítési címét, ag) horgászszövetségi azonosító számát, ah) állami vizsgabizonyítványának számát, korábban igazolt horgászvizsga esetén annak számát vagy a megszerzés dátumát, ai) *  állami horgászjegyének, horgász fogási naplójának számát és kiadásának időpontját, aj) a horgász fogási napló leadásának vagy lezárásának időpontját, ak) a horgászszövetségi szakrendszerben kiadott területi jegyek és kiegészítő jegyek számát és kiadásuk időpontját, al) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát, am) a horgászokmány visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát és an) a horgászegyesületi tagságra vonatkozó adatokat; b) a turista horgásznak minősülő természetes személy ba) a) pont aa)–ag) és aj)–am) alpontok szerinti adatait és bb) turista állami horgászjegyének számát; c) *  a horgászatra jogosult természetes személy horgász kísérőjének az a) pont aa)–ag) alpontok szerinti adatait; d) a rekreációs halászatra jogosult természetes személy da) a) pont aa)–ag) és ak)–am) alpontok szerinti adatait, db) állami halászvizsga-bizonyítványának számát, dc) *  állami halászjegyének, halász fogási naplójának számát és kiadásának időpontját és dd) a halász fogási napló leadásának vagy lezárásának időpontját; valamint e) a horgászszervezet ea) nevét, eb) székhelyének címét, ec) kézbesítési címét, ed) horgászszövetségi azonosító kódját és ee) törvényes képviselőjének nevét és beosztását. (3) A (2) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak 62/C. § (4f) bekezdése szerinti központi adatellenőrzéssel megerősített nyilvántartásba vétele az állami horgászvizsga letételének, valamint az állami horgászokmány kiadásának vagy elektronikus előállításának feltétele. (4) A halgazdálkodási hatóság a horgászszövetség közfeladat-ellátása érdekében, a horgászszövetségi nyilvántartás naprakésszé tétele céljából az állami halászvizsgával kapcsolatos adatokat, valamint az állami horgászokmányok kiváltásától eltiltott személyek esetében az eltiltás időtartamára vonatkozó adatokat közvetlen informatikai kapcsolat útján, automatikusan átadja a horgászszövetség részére. Az adatok átadása során a …