Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius
Magyar
ČeštinaDeutschFrançaisEspañolPolskiItalianoNederlandsÖsterreichBelgiquePortuguêsSvenskaDanskSuomiSlovenčinaIrelandEestiLietuviųLatviešuSlovenščinaHrvatskiΚύπροςMaltiRomânăΕλληνικάLuxembourgБългарски
Magyar

2012. LXXVI. törvény egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében egyes törvények és törvényi rendelkezések technikai deregulációjáról szól. A célja, hogy hatályon kívül helyezzen bizonyos jogszabályokat és rendelkezéseket.

Kire vonatkozik: Azokat, akiknek jogviszonyai, jogai vagy kötelezettségei a hatályon kívül helyezett törvények alapján keletkeztek; Azokat, akiknek eljárásai a törvény hatálybalépésekor folyamatban voltak.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Egyéb jogszabályok
Szakaszok
75
Forrás
MultiLegalPile/
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • A hatályon kívül helyezett törvények és rendelkezések alapján keletkezett jogviszonyok, jogok és kötelezettségek sorsát.
  • A folyamatban lévő eljárások befejezésének módját.
  • Számos, a társadalmi rendet és államszervezetet szabályozó törvény hatályon kívül helyezését.
  • Egyéb, különböző jogterületeket érintő törvények és rendelkezések hatályon kívül helyezését.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • Azokat, akiknek jogviszonyai, jogai vagy kötelezettségei a hatályon kívül helyezett törvények alapján keletkeztek.
  • Azokat, akiknek eljárásai a törvény hatálybalépésekor folyamatban voltak.

Melyek a főbb pontok?

  • A törvény hatályon kívül helyezése nem érinti a már keletkezett jogviszonyokat, jogokat és kötelezettségeket.
  • A folyamatban lévő eljárásokat a korábbi szabályok szerint kell befejezni.
  • A törvény számos korábbi jogszabályt helyez hatályon kívül, többek között a helyi önkormányzatokról, a pénzügyi szervezetek felügyeletéről, az ügyészségről és a bíróságokról szóló törvények módosításait.
  • Hatályát veszti például a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 17. §-a.

Egyéb jogszabályok

8
255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…
5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről
2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról
261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról
34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről
122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról
1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…
1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (75)
  1. 1. § (1) Az e törvénnyel hatályon kívül helyezett törvény vagy törvényi ren
  2. 2. §
  3. 4. § (1) Hatályát veszti a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes
  4. 5. §
  5. 6. § (1) Hatályát veszti 1. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010.
  6. 17. §
  7. 8. § (1) Hatályát veszti egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények mód
  8. 9. §
  9. 52. §
  10. 10. § (1) Hatályát veszti az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatá
  11. 13. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet „Zá
  12. 15. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2. § (1) bekezdé
  13. 18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
  14. 19. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  15. 20. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  16. 21. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 12. §-a a következő (5) b
  17. 22. §
  18. 23. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvé
  19. 24. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III
  20. 25. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (7) bekezd
  21. 26. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (1) bekezd
  22. 27. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény „A Független Rendész
  23. 28. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 62/A. § (4) és (5) bekez
  24. 29. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 30
  25. 30. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény „Hatálybalépés” alcíme a kö
  26. 31. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény pr
  27. 32. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tö
  28. 33. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 87. pon
  29. 34. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
  30. 35. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény
  31. 85. § A 46. § az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új bü
  32. 37. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXI
  33. 199. § át a pénzügyi intézmény által 2009. december 31-ét követően megkötött
  34. 210. § át – a (6)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a pénzügyi közve
  35. 38. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény a következő
  36. 39. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tö
  37. 40. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI
  38. 41. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
  39. 42. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
  40. 43. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tö
  41. 44. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. § (
  42. 47. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény „Átmeneti rendelk
  43. 49. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek el
  44. 63. § A 4. § s) pontja az euro-érmékhez hasonló érmékről és zsetonokról szól
  45. 50. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a következő 111–111/C.
  46. 51. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. § (1) bekezdés e)
  47. 53. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény
  48. 54. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény „Átmeneti rendelkezések” al
  49. 55. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tö
  50. 57. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a
  51. 61. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
  52. 62. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény „Hatályba léptet
  53. 65. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 69/A. §-s
  54. 66. § A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkoz
  55. 67. § Hatályát veszti a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelen
  56. 70. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bí
  57. 71. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. év
  58. 73. § (1) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a a következő
  59. 75. § A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. tör
  60. 76. § Hatályát veszti a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról
  61. 79. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 14. p
  62. 81. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a következő 15/
  63. 82. § (1) A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 6
  64. 83. § Hatályát veszti a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi C
  65. 352. § a és 353. §-a. 63. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel ös
  66. 86. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti,
  67. 36. § A 2. §-ban meghatározott törvényeknek, a kormánytisztviselők jogállásá
  68. 132. § a szerinti illetményalap azt el nem éri
  69. 88. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel össze
  70. 14. § a, 18. §-a, 19. §-a, 35. §-a, 60. §-a és 61. §-a
  71. 89. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44. § (1) bekezd
  72. 90. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 151. § (7) bekezdése
  73. 91. § Nem lép hatályba az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 148
  74. 92. § (1) Ez a törvény – a (2)–(22) bekezdésben meghatározott kivétellel – a
  75. 93. § A 1. 2. § (1) bekezdése és a 10. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bek

2012. LXXVI. törvény egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról.

I. FEJEZET

A TECHNIKAI DEREGULÁCIÓT BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOZÁSI ÁTMENET

1. §(1) Az e törvénnyel hatályon kívül helyezett törvény vagy törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezése nem érinti

az annak alapján e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, megszüntetett vagy módosított jogviszonyokat, jogokat és kötelezettségeket. (2) Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett és az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e törvénnyel hatályon kívül helyezett eljárási szabályozási átmenetet megállapító szabályok szerint kell befejezni.

II. FEJEZET

EGYES TÖRVÉNYEK ÉS TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK TECHNIKAI DEREGULÁCIÓJA 1. A társadalmi rendet és az államszervezetet szabályozó törvények deregulációja

2. §

(1)Hatályát veszti 1. a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 17. §-a, 2. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény, 3. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény kiegészítéséről szóló 1995. évi LXX. törvény, 4. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 1996. évi L. törvény, 5. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXII. törvény, 6. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXXXIV. törvény, 7. a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2000. évi XLIV. törvény, 8. a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXV. törvény, 9. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 2003. évi I. törvény, 10. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXXXII. törvény, 11. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCII. törvény, 12. a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2007. évi LIX. törvény, 13. az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXXII. törvény, 14. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXVIII. törvény. (2) Hatályát veszti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény IX. Fejezetének „Módosuló jogszabályok” és „Hatályon kívül helyező rendelkezések” alcíme, valamint 122–137. §-a.
(3)Hatályát veszti a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény. A törvényt az Országgyűlés a 2012. június 25-i ülésnapján fogadta el.
(4)Hatályát veszti 1. az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXI. törvény, 2. a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VII. törvény.
(5)Hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény és az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2000. évi CVI. törvény.
(6)Hatályát veszti 1. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXXVII. törvény, 2. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény és a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 2002. évi XLVI. törvény, 3. a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvénynek, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvénynek az elektronikus bírósági eljárással összefüggő módosításáról szóló 2005. évi LXXXVI. törvény, 4. egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény. (7) Hatályát veszti az egyes törvények választásokkal összefüggő módosításáról szóló 2004. évi XXXII. törvény.
(8)Hatályát veszti 1. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXIII. törvény, 2. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XLIX. törvény. (9) Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi XV. törvény.
(10)Hatályát veszti 1. a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény, 2. egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVII. törvény.
(11)Hatályát veszti 1. a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXX. törvény, 2. a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXLI. törvény. 3. § (1) Hatályát veszti 1. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény 64. §-a és 66. §-a, 2. a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 5–28. §-a és 30. §-a. (2) Hatályát veszti 1. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény, 2. a helyi önkormányzatok folyamatban lévő címzett- és céltámogatásáról, továbbá a támogatási célok 1993. évi rangsoráról szóló 1993. évi L. törvény, 3. a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény, 4. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, módosított 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXVII. törvény, 5. kerületi bíróság elnevezéséről szóló 1994. évi LXXVII. törvény, 6. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1995. évi LX. törvény, 7. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXVIII. törvény, 8. a helyi önkormányzatok 1996. évi új induló címzett támogatásáról szóló 1996. évi XLVI. törvény, 9. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi VII. törvény, 10. a helyi önkormányzatok 1997. évi új induló címzett támogatásáról szóló 1997. évi XLV. törvény, 11. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 1997. évi LVI. törvény, 12. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXXXI. törvény, 13. a helyi önkormányzatok 1998. évi új címzett támogatásáról szóló 1998. évi V. törvény, 14. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról

szóló 1998. évi LVII. törvény, 15. a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIV. törvény, 16. a helyi önkormányzatok 1999. évi új címzett támogatásáról, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény kiegészítéséről, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi LIX. törvény, 17. a helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló 2000. évi LXXXVI. törvény, 18. a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CX. törvény, 19. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással folyamatban lévő egyes beruházásainak befejezése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi CXXXI. törvény, 20. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény, 21. a cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi XV. törvény, 22. a helyi önkormányzatok 2001. évi új címzett támogatásáról, egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXV. törvény, 23. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény, 24. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXXII. törvény, 25. a helyi önkormányzatok 2002. évi új címzett támogatásáról, valamint egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló 2001. évi XCIV. törvény, 26. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2001. évi CV. törvény, 27. a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2001. évi CVI. törvény, 28. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2002. évi I. törvény, 29. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XVIII. törvény, 30. a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2002. évi XLVII. törvény, 31. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról

szóló 2002. évi LVI. törvény, 32. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény, 33. a helyi önkormányzatok és a szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók 2003. évi új címzett támogatásáról, valamint az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló 2003. évi LIX. törvény, 34. a helyi önkormányzatok 2004. évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2004. évi XLII. törvény, 35. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi CXXIV. törvény, 36. a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi I. törvény, 37. az egyes nemzetközi szerződések kihirdetéséről rendelkező jogszabályok, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXX. törvény, 38. a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXXI. törvény, 39. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLI. törvény, 40. a helyi önkormányzatok 2005. évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LX. törvény, 41. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény, 42. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXX. törvény, 43. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXIX. törvény, 44. a bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi XIX. törvény, 45. a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő

beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIV. törvény, 46. a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény, 47. a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény, 48. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi XXV. törvény, 49. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi XXXVIII. törvény, 50. a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLI. törvény, 51. a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény, 52. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXIX. törvény, 53. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény, 54. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2007. évi XCVII. törvény, 55. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi C. törvény, 56. a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló 2007. évi CVII. törvény, 57. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi CL. törvény, 58. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLX. törvény, 59. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXXIII. törvény, 60. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXXXIV. törvény, 61. az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2008. évi XCV. törvény, 62. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény, 63. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló 2008. évi CXV. törvény, 64. a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXVIII. törvény,

65.a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXXIII. törvény, 66. a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXIII. törvény, 67. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXXVI. törvény, 68. a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XLVI. törvény, 69. a 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi XLIX. törvény, 70. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2010. évi LVI. törvény, 71. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXIII. törvény, 72. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXI. törvény, 73. az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CV. törvény, 74. az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXXVI. törvény, 75. a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXLIX. törvény, 76. egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló 2010. évi CLII. törvény, 77. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXV. törvény, 78. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XVIII. törvény, 79. az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XX. törvény, 80. egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXX. törvény, 81. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2011. évi XL. törvény, 82. a közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi L. törvény, 83. a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők

jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi LII. törvény, 84. a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló 2011. évi LIII. törvény, 85. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi LXIII. törvény, 86. egyes törvényeknek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának szabályaival összefüggő módosításáról szóló 2011. évi LXIX. törvény, 87. egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi LXXII. törvény, 88. a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXIII. törvény, 89. a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVIII. törvény, 90. az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény, 91. a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XC. törvény, 92. az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXXIV. törvény, 93. az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi CL. törvény, 94. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLIII. törvény, 95. a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kapcsolatos módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló 2011. évi CLXXI. törvény, 96. az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CCV. törvény, 97. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXIX. törvény, 98. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXII. törvény.

4. §(1) Hatályát veszti a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi

LXXXVI. törvény. (2) Hatályát veszti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXLII. törvény.

(3)Hatályát veszti a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény. (4) Hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény. (5) Hatályát veszti az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló 2011. évi CCVII. törvény. (6) Hatályát veszti 1. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi XXVII. törvény, 2. az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXII. törvény, 3. egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXI. törvény.
(7)Hatályát veszti az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXV. törvény. (8) Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXIX. törvény. (9) Hatályát veszti a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvény. 2. A gazdasági rendre vonatkozó törvények deregulációja

5. §Hatályát veszti 1. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi

XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi LVI. törvény, 2. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XXXIII. törvény.

6. §

(1)Hatályát veszti 1. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 17–24. §-a, 2. a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 36–47. §-a, 3. az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény III–XII. Fejezete, 148–154. §-a, valamint 1. és 2. melléklete, 4. a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 14. § (4) bekezdése, 16. §-a és

17. §a. (2) Hatályát veszti 1. a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításáról

szóló 1990. évi LXXII. törvény, 2. a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1991. évi LXV. törvény, 3. a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1993. évi IX. törvény, 4. a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1993. évi LI. törvény, 5. a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 1993. évi LXXXI. törvény, 6. a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1994. évi X. törvény, 7. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló, az 1994. évi L. törvénnyel módosított 1993. évi CXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXXVI. törvény, 8. a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 1995. évi XIV. törvény, 9. a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény módosításáról szóló 1995. évi XXXIV. törvény, 10. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló 1995. évi LV. törvény, 11. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló 1995. évi XCVIII. törvény, 12. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény, 13. a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény módosításáról szóló 1995. évi CIX. törvény, 14. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 1995. évi CXII. törvény, 15. a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló 1996. évi XLI. törvény, 16. az egyes köztartozások behajtásával összefüggő törvények módosításáról szóló 1996. évi LX. törvény, 17. a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXVIII. törvény, 18. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXXIII. törvény, 19. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 1996. évi CVII. törvény, 20. a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló 1996. évi

CXVII. törvény, 21. a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló – többször módosított – 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló 1996. évi CXVIII. törvény, 22. a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett támogatással folyamatban lévő egyes egészségügyi beruházásainak rendezése érdekében szükséges egyéb törvénymódosításokról szóló 1996. évi CXIX. törvény, 23. a mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi XVII. törvény, 24. a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXVII. törvény, 25. a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXVII. törvény, 26. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXV. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXXVII. törvény, 27. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény, 28. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CV. törvény, 29. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXIII. törvény, 30. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXX. törvény, 31. a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett támogatással folyamatban lévő egyes egészségügyi beruházásainak rendezése érdekében szükséges egyéb törvénymódosításokról szóló 1997. évi CL. törvény, 32. az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény, 33. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXV. törvény, 34. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1999. évi III. törvény, 35. a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIX. törvény, 36. az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény, 37. a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi

CXLII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVII. törvény, 38. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2000. évi XXVII. törvény, 39. a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításáról szóló 2000. évi XXXIV. törvény, 40. a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 2000. évi LXXXVIII. törvény, 41. az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény, 42. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény, 43. a zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról szóló 2000. évi CXXXVII. törvény, 44. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXXVIII. törvény, 45. a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2001. évi I. törvény, 46. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2001. évi XVI. törvény, 47. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXIV. törvény, 48. pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény, 49. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2001. évi LIII. törvény, 50. a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXIX. törvény, 51. a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény, 52. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVIII. törvény, 53. a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény, 54. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény, 55. egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény, 56. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről

szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi LXVII. törvény, 57. egyes adótörvények módosításáról szóló 2003. évi XVIII. törvény, 58. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XX. törvény, 59. a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény, 60. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény, 61. a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi LV. törvény, 62. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXXXV. törvény, 63. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény, 64. a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvény, 65. az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2004. évi IX. törvény, 66. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi XI. törvény, 67. a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosításáról szóló 2004. évi XII. törvény, 68. a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXII. törvény, 69. a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVIII. törvény, 70. a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény, 71. az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló 2004. évi LXXIV. törvény, 72. a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi LXXVI. törvény, 73. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2004. évi LXXXIII. törvény, 74. a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a közbeszerzéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XCVII. törvény, 75. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról szóló 2004. évi XCIX. törvény, 76. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi

CI. törvény, 77. a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXVII. törvény, 78. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 2005. évi XI. törvény, 79. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XII. törvény, 80. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXIII. törvény, 81. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXIV. törvény, 82. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvény, 83. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXVIII. törvény, 84. a cégben fennálló vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó személy felelősségének megállapítása érdekében a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXIX. törvény, 85. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXX. törvény, 86. a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIII. törvény, 87. az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXVI. törvény, 88. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXII. törvény, 89. a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXIV. törvény, 90. a számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXII. törvény, 91. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény, 92. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXXII. törvény,

93.a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXXVI. törvény, 94. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLV. törvény, 95. egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló 2005. évi CLVII. törvény, 96. a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXII. törvény, 97. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXVII. törvény, 98. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVI. törvény, 99. a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVII. törvény, 100. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVIII. törvény, 101. a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény, 102. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXII. törvény, 103. a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIII. törvény, 104. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXV. törvény, 105. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi XLV. törvény, 106. a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXIV. törvény, 107. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXVI. törvény, 108. a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2006. évi XCIII. törvény, 109. a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2006. évi CV. törvény, 110. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló 2006. évi CVII. törvény, 111. a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CX. törvény, 112. a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXI. törvény, 113. a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló 2006. évi

CXII. törvény, 114. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXIII. törvény, 115. az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2006. évi CXX. törvény, 116. a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény, 117. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXII. törvény, 118. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXIX. törvény, 119. a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXV. törvény, 120. a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosításáról szóló 2007. évi XI. törvény, 121. a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi XIV. törvény, 122. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2007. évi XIX. törvény, 123. a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi XXII. törvény, 124. egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXIX. törvény, 125. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 2007. évi XXXI. törvény, 126. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XLI. törvény, 127. a jövedékiadó- és az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtásának bevezetésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi XLIII. törvény, 128. a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi XLV. törvény, 129. a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi XLVII. törvény, 130. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló 2007. évi L. törvény, 131. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2007. évi LII. törvény, 132. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LIV. törvény,

133.a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LV. törvény, 134. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LVII. törvény, 135. a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LVIII. törvény, 136. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvény, 137. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXIII. törvény, 138. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXVI. törvény, 139. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXVIII. törvény, 140. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXX. törvény, 141. egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény, 142. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXVI. törvény, 143. a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXVII. törvény, 144. a vállalkozói körbetartozások mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXXVIII. törvény, 145. a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXI. törvény, 146. az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi XCIV. törvény, 147. a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2007. évi XCVIII. törvény, 148. az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi CXIV. törvény, 149. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2007. évi CXXIV. törvény, 150. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2007. évi CXXV. törvény, 151. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi CXXXIII. törvény, 152. a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2007. évi

CXXXIV. törvény, 153. a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2007. évi CXXXVII. törvény, 154. a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLVI. törvény, 155. a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2007. évi CXLIX. törvény, 156. az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLXXIV. törvény, 157. egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXIX. törvény, 158. a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXXII. törvény, 159. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXXVI. törvény, 160. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXXVII. törvény, 161. a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XLIX. törvény, 162. a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXV. törvény, 163. a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény, 164. a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény, 165. a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXIV. törvény, 166. egyes, a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. évi V. törvény, 167. a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvény, 168. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XIV. törvény, 169. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XIX. törvény,

170.a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2009. évi XLVIII. törvény, 171. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvény, 172. a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXIX. törvény, 173. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXX. törvény, 174. a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXXII. törvény, 175. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló 2009. évi LXXXVI. törvény, 176. az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXXVII. törvény, 177. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CII. törvény, 178. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2009. évi CXII. törvény, 179. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXIII. törvény, 180. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXI. törvény, 181. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXXIV. törvény, 182. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXL. törvény, 183. a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXLVIII. törvény, 184. az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvény, 185. a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló 2010. évi II. törvény, 186. a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi V. törvény,
187.egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII. törvény, 188. a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XLVII. törvény, 189. az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény, 190. az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2010. évi LIII. törvény, 191. az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXX. törvény, 192. a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXIX. törvény, 193. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXIV. törvény, 194. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXXIX. törvény, 195. az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló 2010. évi CL. törvény, 196. egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLX. törvény, 197. a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXII. törvény, 198. egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXVIII. törvény, 199. egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvény, 200. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXVII. törvény, 201. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXI. törvény, 202. egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról szóló 2011. évi XXII. törvény, 203. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXIII. törvény, 204. az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXV. törvény, 205. a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló

2011. évi XLIII. törvény, 206. a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVII. törvény, 207. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2011. évi LI. törvény, 208. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2011. évi LX. törvény, 209. a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXVIII. törvény, 210. egyes természetvédelmi és agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXX. törvény, 211. a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXI. törvény, 212. a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvény, 213. a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXVI. törvény, 214. az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVII. törvény, 215. az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCI. törvény, 216. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi XCII. törvény, 217. egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosításáról szóló 2011. évi XCIV. törvény, 218. egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCV. törvény, 219. egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CVII. törvény, 220. a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXIV. törvény, 221. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól és az azzal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2011. évi CXV. törvény, 222. az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény, 223. a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXXIX. törvény, 224. a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény,

225.a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLX. törvény, 226. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXIX. törvény, 227. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXXXV. törvény, 228. a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXVIII. törvény, 229. az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosításáról szóló 2012. évi VIII. törvény, 230. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi XLVII. törvény. 7. § (1) Hatályát veszti az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény. (2) Hatályát veszti 1. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XIX. törvény, 2. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi CLIV. törvény, 3. egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény. (3) Hatályát veszti 1. az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény, 2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény, 3. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény, 4. az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény, 5. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény, 6. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény, 7. egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény, 8. egyes adótörvények módosításáról szóló 2008. évi VII. törvény, 9. egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény, 10. a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CVIII. törvény, 11. egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény, 12. a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény,
13.a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény, 14. az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló 2009. évi CX. törvény, 15. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény, 16. egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CXXVI. törvény, 17. a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény, 18. az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény, 19. az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény, 20. a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény, 21. az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvény, 22. egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény.
(4)Hatályát veszti a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény.
(5)Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló 2007. évi LI. törvény.
3.Az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó törvények deregulációja

8. §(1) Hatályát veszti egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek

a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény. (2) Hatályát veszti a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény módosításáról szóló 1990. évi XI. törvény.

(3)Hatályát veszti 1. a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXXII. törvény, 2. a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVI. törvény, 3. a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XLIV. törvény.
(4)Hatályát veszti a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról szóló 2004. évi LXXXVII. törvény.
(5)Hatályát veszti a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLVIII. törvény.

9. §

(1)Hatályát veszti 1. egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény I–IV. Fejezete és 82–86. §-a, 2. egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény I–V. Fejezete,

52. §

a, 53. §-a és Melléklete, 3. egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi CXXXV. törvény, 4. a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 6–12. alcíme és 1. melléklete.

(2)Hatályát veszti 1. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény módosításáról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi működési költségvetéseiről szóló 1994. évi L. törvény, 2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXXIII. törvény, 3. a fogyatékos személyeknek adható egyes pénzbeli ellátásokkal összefüggő törvények módosításáról szóló 2001. évi XLI. törvény, 4. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2001. évi LII. törvény, 5. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvény, 6. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény, 7. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXXIII. törvény, 8. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 2002. évi XLV. törvény, 9. az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény, 10. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény, 11. egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény, 12. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi CIV. törvény, 13. a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról szóló 2003. évi CVI. törvény, 14. egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény, 15. az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény módosításáról szóló 2005. évi V. törvény, 16. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2005. évi XLIX. törvény, 17. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CVIII. törvény, 18. a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény, 19. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXLVII. törvény, 20. egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló 2005. évi CLXV. törvény, 21. a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXVI. törvény,
22.a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXX. törvény, 23. egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi CLXXXI. törvény, 24. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXII. törvény, 25. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló 2006. évi CIV. törvény, 26. egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXIV. törvény, 27. egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló 2006. évi CXV. törvény, 28. egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2007. évi XXIV. törvény, 29. egyes, a gyermek- és fiatalkorúak egészségének védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2007. évi XLIV. törvény, 30. a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LIII. törvény, 31. egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi LXXI. törvény, 32. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXII. törvény, 33. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXVII. törvény, 34. az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló 2007. évi CXIX. törvény, 35. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLVI. törvény, 36. a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló 2008. évi IX. törvény, 37. az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény, 38. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2008. évi LIX. törvény, 39. az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény, 40. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXII. törvény, 41. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény, 42. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú

törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXIX. törvény, 43. a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosításáról szóló 2009. évi XCVIII. törvény, 44. a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2009. évi CLI. törvény, 45. a felnőttképzéshez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi XXXVII. törvény, 46. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi LXVI. törvény, 47. a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXIX. törvény, 48. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXI. törvény, 49. sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény, 50. a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXLV. törvény, 51. az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvény, 52. a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXVIII. törvény, 53. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvény, 54. a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIX. törvény, 55. a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi LIV. törvény, 56. a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIII. törvény, 57. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIX. törvény.

10. §(1) Hatályát veszti az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú

törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény. (2) Hatályát veszti a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXV. törvény.

(3)Hatályát veszti az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény.
(4)Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXVII. törvény.
(5)Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi XL. törvény.

III. FEJEZET

EGYES TOVÁBBI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 4. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet módosítása 11. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a következő 23. §-sal egészül ki: „23. § (1) A Pp.-nek az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CCV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CCV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2)A Pp.-nek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.”
5.A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása 12. § A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a 14. §-át követően a következő alcímmel egészül ki: „A cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondokság alá helyezéssel 14/A. § Ha a bíróság általános jelleggel vagy az érintett ügycsoportok tekintetében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét korlátozta és jogszabály a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés tényéhez jogkövetkezményeket kapcsol, ezek a jogkövetkezmények a gondnokság alá helyezésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően alkalmazhatóak. 14/B. § A Ptk.-nak a cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi XV. törvénnyel megállapított 14/B. §-át, 15/A–16. §-át, 19–21. §-át a 2001. november 1-jét megelőzően elrendelt gondnokság alá helyezések tekintetében is alkalmazni kell, ha a jognyilatkozat megtétele vagy az intézkedés szükségessége 2001. november 1-jét követően következik be.” 6. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása

13. §A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet „Záró rendelkezések” alcíme a következő 76. §-sal

egészül ki: „76. § (1) E törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CX. törvénnyel a külföldi határozatok elismerése és végrehajtása tekintetében megállapított rendelkezéseit azokra a határozatokra kell alkalmazni, amelyek 2001. április 30-át követően emelkedtek jogerőre azon állam joga szerint, amelyben meghozatalra kerültek.

(2)Magyar állampolgár személyi állapotát érintő olyan külföldi határozatot, amely az e törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CX. törvénnyel megállapított 70–73. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel, akkor is el kell ismerni, ha a határozat 2001. május 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.
(3)Az e törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CX. törvénnyel megállapított 74. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatásának akkor is helye van, ha olyan külföldi határozat belföldi elismerhetőségének megállapítását kérelmezik, amely 2001. május 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.”
7.Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása 14. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet VI. Fejezete a következő 44. §-sal egészül ki: „44. § (1) Ahol jogszabály leánykori nevet említ, azon születési családi és utónevet kell érteni.
(2)Minden olyan adatkezelésben, amelynek adattartalma a családi és utónév, ez alatt a születési családi és utónevet, illetve a házassági nevet kell érteni. (3) A 2002. december 15-ét követően született gyermek születési családi nevének a születéssel kettőnél több tagúvá válása esetén a szülőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyermek a családi név melyik két tagját viselje.”
8.A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

15. §(1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép

„(1) A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), – a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel – az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.”

(2)A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/D. § (2)–(5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a tulajdonos, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (5) bekezdés szerinti szolgáltató köteles ellátni. (3) A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. §
(5)bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony.

A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.

(4)A helyi önkormányzat illetve állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a vagyonkezelő az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a)a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b)a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c)a tulajdonos és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d)a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e)a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f)a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait, g) a szerződés időtartamát.
(5)A (4) bekezdés szerinti szerződést – annak módosításaival egységes szerkezetben – a szerződő felek a hatályba lépését követő 30. napon a honlapjukon közzéteszik.” (3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a nemzetgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.” (4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/A. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a kormány rendeletében, a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) tulajdonában álló helyi közutak, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) rendeletében – forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között – kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási övezeten kívül eső olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület), amelynek a három vagy annál több kerekű járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díjfizetési kötelezettség).”
(5)A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/A. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott, helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) tulajdonában álló, díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási terület állami tulajdonba kerül, és a díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási terület kijelölése tárgyában kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, úgy a díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási területnek azt a várakozási területet kell tekinteni, amelyet a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) a tulajdonosváltozás napján hatályos rendeletében akként állapít meg.” (6) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/D. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.” (7) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/D. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. §
(5)bekezdésben meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.”
(8)A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/E. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A várakozási díj, a pótdíj a várakozási terület tekintetében tulajdonosi jogot gyakorló helyi önkormányzatot, állami tulajdonban álló várakozási terület esetében a vagyonkezelőt illeti meg. A szolgáltató legalább a közszolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult, amelyet az elszámolás jóváhagyását követően a helyi önkormányzat részére külön térít meg.” (9) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény az alábbi 15/F. §-sal egészül ki: „15/F. § Az állam tulajdonában álló várakozási terület tekintetében a várakozási díj és pótdíj mértéke, valamint a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartama vonatkozásában annak a helyi önkormányzatnak (fővárosban a fővárosi önkormányzatnak) a rendeletében foglalt szabályokat kell alkalmazni, amelynek közigazgatási területén a várakozási terület fekszik.” (10) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „23. várakozási terület: a 8. pont szerinti utak közül a helyi közút és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánút 11. pont szerinti tartozéka, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok és egyéb közterületek járművel történő várakozásra kijelölt része;”
(11)A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „24. várakozási terület kezelője: a helyi közút és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánút tartozékaként a 33. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet, a közösségi közlekedéssel érintett közutak kivételével, a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereken, parkokban, egyéb közterületen kialakított várakozási terület tekintetében a tulajdonos helyi önkormányzat, az állam tulajdonában álló tereken, parkokban, egyéb közterületen kialakított várakozási terület tekintetében a vagyonkezelő; a várakozási területen létesített parkolóóra, jegykiadó automata az Ötv. 9. § (5) bekezdése szerinti szolgáltató tulajdonában, illetve használatában állhat;” (12) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdésének a) pontja az alábbi 33. ponttal egészül ki: „33. az állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában díjfizetési kötelezettséggel érintett várakozási területek kijelölését,” (13) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény „Vegyes és záró rendelkezések” alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki: „48/A. § (1) A 2010. június 5-ét megelőzően történt várakozási eseményre a 2010. június 4-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A 9/D. § (2) bekezdésben meghatározott közszolgáltatás ellátására megkötött és 2010. június 5-én hatályban lévő szerződések esetében a közszolgáltatási tevékenységet az adott szerződésben meghatározott – az Ötv. 9. §
(5)bekezdése szerinti szolgáltatónak nem minősülő – szolgáltató is elláthatja az adott szerződés hatálya alatt.
(3)A (2) bekezdésben meghatározott olyan szerződéseket, amelyekben az Ötv. 9. § (5) bekezdése szerinti szolgáltatónak nem minősülő szolgáltató szerepel szerződő félként, a szerződések időtartamának meghosszabbítása vagy azok határozatlan időtartamúvá alakítása, valamint a közszolgáltatási feladattal érintett várakozási terület növelése tárgyában módosítani nem lehet.” 16. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény „Vegyes és záró rendelkezések” alcímének címében a „Vegyes és záró” szövegrész helyébe a „Záró” szöveg lép. 9. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása

17. §Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép: „(7) A képviselőnek járó alapdíj összege arányosan csökken, ha a képviselő a tárgyhónap napirendben előre feltüntetett szavazásainak több mint egyharmadán igazolatlanul nem vesz részt.”

10.A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

18. §A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

a)93. § (2) bekezdésében az „Alkotmánnyal ellentétes [Alkotmány 19. § (3) bek. 1. pont]” szövegrész helyébe az „Alaptörvénnyel ellentétes” szöveg, b) 95. § b) pontjában, 96/A. § a) pontjában az „Alkotmánnyal” szövegrész helyébe az „Alaptörvénnyel” szöveg,
c)114. §-ában az „alkotmányellenességéről” szövegrész helyébe az „alaptörvény-ellenességéről” szöveg lép. 11. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

19. §A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény a következő 59/B. §-sal

egészül ki: „59/B. § (1) Ahol jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.

(2)Ahol jogszabály a) munkanélküli ellátást említ, azon az álláskeresők támogatását is,
b)munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt is érteni kell. (3) A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (4) Annak részére, akinek munkanélküli járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli segélyre, álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásokra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, ezen ellátásokat a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.
(5)Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.”

20. §A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

1.19/B. § (4) bekezdésében a „ , valamint az egyenlő bánásmód biztosításáért és” szövegrész helyébe az „és a” szöveg, 2. 52. §-ában az „az egyenlő bánásmód biztosításáért és” szövegrészek helyébe az „a” szöveg lép. 12. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

21. §A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki

„(5) A közjegyzői szolgáltatások zavartalanságának és megfelelő színvonalának biztosítása érdekében a miniszter a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének beszerzését követően évente felülvizsgálja a közjegyzői állások számát és székhelyét.”

13.A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

22. §(1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

„83/B. § (1) A felszámoló gazdasági társaságnál azokat a felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő tagokat, munkavállalókat, vagy a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján azokat a felszámolói tevékenységben közreműködő személyeket, akik 2010. július 1-jén megfeleltek a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény

20. §(4) bekezdése szerinti képesítési feltételeknek, a 27/A. § (3) bekezdése és a 27/C. § (4) bekezdés f) pontja szerinti

szakképesítéssel rendelkezőnek kell tekinteni. (2) A 27/A. § (3) bekezdésének és a 27/C. § (4) bekezdés f) pontjának alkalmazásában 2010. június 30-áig a felszámolók névjegyzékéről szóló 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 2006. június 30-án hatályos 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott végzettségeket, továbbá a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséget egyaránt érteni kell szakirányú szakképzettség alatt. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti végzettséggel rendelkező személyek 2012. június 1-jétől legfeljebb öt felszámolói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál foglalkoztathatók. (4) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogszabályok szerinti felsőfokú végzettségre vonatkozó szakhatósági állásfoglalást szerezhet be.” (2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a következő 83/E. §-sal egészül ki: „83/E. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvénnyel megállapított 7. § (3) bekezdés b) pontját a 2009. szeptember 1-jét követően kezdeményezett csődeljárásokat követő újabb csődeljárásoknál kell alkalmazni.

(2)A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvénnyel megállapított 11. § (3) bekezdését a 2009. szeptember 1-jét megelőzően kikötött óvadékokra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetési haladék nem érinti az óvadék érvényesíthetőségét, ha az óvadéki jogosult a 11. § (3) bekezdés a)–i) pontja szerinti szervezet.”
14.A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

23. §A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény a következő 26. §-sal egészül ki

„26. § (1) E törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított 9. § j) pontját és 13. §-át a 2004. január 21-ét követően új szervezet alapítása vagy új vagyonrész vásárlása során – az újabb ügylet tárgyát képező vagyonrészek tekintetében – kell alkalmazni.

(2)Ha 2004. január 21-jét megelőzően megszűnt részvételi jogviszony e törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései szerint fennmaradhatott volna, a volt résztvevő kérelmére ennek résztvevői jogviszonyát a szervezet köteles – az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően – a jövőre vonatkozó hatállyal helyreállítani. A nyugdíjas résztvevő számára biztosítandó nyugdíjas részesedési és szavazati jog tekintetében a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított

1. §(4) bekezdése alkalmazása a résztvevő tulajdonába adott vagyonrészeknek a szervezet kezelésébe való

visszabocsátásának feltételéhez köthető. (3) E törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése, 19. § (2) bekezdése, valamint 19. § (6) és (7) bekezdése szerinti rendelkezések 2004. január 21-jén már tulajdonba adott, illetve a résztvevő által megszerzett – elszámolási és részvényszámlán nyilvántartott – vagyonrészekre vonatkozó jogokat nem érintik.

(4)Ha 2004. január 21-én a szervezet alapszabályának valamely rendelkezése megfelelt e törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek, illetve azokkal összhangban állt, a szervezettel szemben nem alkalmazható törvényességi intézkedés arra hivatkozással, hogy az alapszabályi rendelkezés az a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos törvényi szabályozást sértette.” 15. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

24. §A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (3) bekezdésében a „követően

fogyatékos” szövegrész helyébe a „követően – a 2011. január 1-jén jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházás kivételével – fogyatékos” szöveg lép. 16. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

25. §A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(7) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a köztársasági elnök – az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslata alapján – felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.”

26. §A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában a „lakóhelye” szövegrész

helyébe a „lakhatása” szöveg lép. 17. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

27. §(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény „A Független Rendészeti Panasztestület” alcíme a következő 6/D. §-sal

egészül ki: „6/D. § A Testület elhelyezéséről és működésének feltételeiről – az államháztartásért felelős miniszter bevonásával – az Országgyűlés elnöke gondoskodik.” (2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény X. Fejezete a következő 94. §-sal egészül ki: „94. § A határőrség általános jogutódja a rendőrség.”

28. §A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 62/A. § (4) és (5) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész

helyébe a „Magyarország” szöveg lép. 18. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

29. §A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 303/A. §-sal egészül ki

„303/A. § A 187. §-nak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XIV. törvénnyel megállapított (1) bekezdés b) pontját az e rendelkezés hatálybalépését követően elkövetett jogszabálysértések esetében kell alkalmazni.” 19. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

30. §A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény „Hatálybalépés” alcíme a következő 81/A. §-sal egészül ki

„81/A. § (1) E törvénynek a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított 3. § m) és n) pontját,

10. §(1)–(2) és (5) bekezdését azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre a vételi vagy

haszonbérleti ajánlatot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint 2010. szeptember 1-jét követően tették közzé.

(2)Az (1) bekezdés szerinti módon 2010. augusztus 31-éig közzétett
a)vételi ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. § (1) bekezdésétől eltérően – a vételi ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni; b) haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a haszonbérleti ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.”
20.A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

31. §A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény preambulumában az „a Magyar Köztársaságnak a”

szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép. 21. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

32. §A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a a következő (4) bekezdéssel

egészül ki: „(4) E törvénynek az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2007. április 30-át követően megvalósított környezetkárosításokra és környezetveszélyeztető magatartásokra kell alkalmazni. Mulasztás által megvalósított környezetkárosítás vagy környezetveszélyeztetés esetén az akkor hatályos szabályokat kell alkalmazni, amikor a környezethasználó a környezetkárosodást vagy környezetveszélyeztetést megakadályozhatta volna.”

22.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

33. §A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 87. pontjában a „felhasználható” szövegrész helyébe

a „jogosító” szöveg lép. 23. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

34. §A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény

a)4. § a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b)5. § b) pontjában az „a Magyar Köztársaság alkotmányos” szövegrész helyébe a „Magyarország törvényes” szöveg lép. 24. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

35. §(1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény VII. Fejezete a 84. §-t megelőzően a következő

alcímmel egészül ki: „1. Cím Hatályba léptető rendelkezések”

(2)A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény VII. Fejezete a következő alcímmel és 85. §-sal egészül ki: „2. Cím Az Európai Unió jogának való megfelelés

85. §A 46. § az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről

szóló 2008/675/IB kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.” (3) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény VII. Fejezetének címében a „Hatálybalépés” szövegrész helyébe a „Záró rendelkezések” szöveg lép. 25. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása 36. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 95/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „95/A. § (1) E törvénynek

a)a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések, b) az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló 2010. évi CLII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések,
c)a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2)E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2005. évi. LXVIII. törvénnyel megállapított 67. § (4) bekezdését azon magatartások vonatkozásában kell alkalmazni, amelyek elkövetése – valamely helyzet vagy állapot fenntartásával megvalósuló magatartás esetén a helyzet vagy állapot megszűnése – óta 2005. november 1-jén még nem telt el három év.
(3)E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi. XIV. törvénnyel megállapított a) 30. § (2) bekezdését és 79. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően megvalósított összefonódások esetében, b) 79/A. és 79/B. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően előterjesztett kérelmek esetében,
c)86. § (3) bekezdését, valamint 88. § (5)–(12) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépését követően elkövetett jogszabálysértések esetében, d) 88/C. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indított polgári perekben,
e)88/D. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartások esetében kell alkalmazni. (4) E törvénynek a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól és az azzal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2011. évi CXV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.”
26.A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

37. §A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme

a következő 234/I. §-sal és 234/J. §-sal egészül ki: „234/I. § (1) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 54. §-át a Diákhitel Központ kölcsönszerződései tekintetében a 2003. január 1-jét követően megkötött kölcsönszerződésekre kell alkalmazni. (2) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 100. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni az árutőzsdei szolgáltató és a Pénztárak Garancia Alapja 2003. január 1-jét megelőzően elhelyezett betétjére. (3) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet IV. fejezetét nem kell alkalmazni a 2003. január 1-jét megelőzően jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélre és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkére. (4) Ahol jogszabály tőkemegfelelési mutatót említ, azon e törvény szerinti fizetőképességi mutatót (szolvencia rátát) kell érteni. 234/J. § (1) Ha a fogyasztóval 2010. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésben a pénzügyi intézmény által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján 2010. március 1-jét követően megszerzett, a kötelezett által lakott lakóingatlan szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja a vételáron felül – a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint – köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére, illetve ezen összegnek a (2) bekezdés szerinti elszámolás körében a kötelezett javára történő figyelembevételére. (2) Az (1) bekezdés szerinti vételi jog jogosultja a követelése, annak járulékai és az (1) bekezdés szerint általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles.

(3)Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pénzügyi intézmény
a)a biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi,
b)a biztosítéki céllal kikötött vételi joggal biztosított követelést másra átruházza (engedményezi).
(4)E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított

199. §át a pénzügyi intézmény által 2009. december 31-ét követően megkötött hitel- és kölcsönszerződések esetén

kell alkalmazni. (5) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított

210. §át – a (6)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes

törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvény hatálya alá tartozott szerződések esetén kell alkalmazni.

(6)E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított

210. §(8) bekezdését 2009. december 26-át megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell

(7)E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított

210. §(10) bekezdésében a kölcsönszerződés tartalmára vonatkozó előírást 2009. december 26-át követően kötött

szerződésekre kell alkalmazni. (8) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított

210. §(14) bekezdését 2009. december 26-át megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.”

27.A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

38. §A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény a következő 27/B. §-sal és 27/C. §-sal egészül ki

„27/B. § E törvénynek a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított a) 11. § (2)–(4) bekezdését, 24. § (5) és (6) bekezdését a 2006. január 1-jét megelőzően megkötött szerződésekre is alkalmazni kell, b) 21. § (1) és (2) bekezdését a 2004. május 1-jét követően kötött szerződésekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2004. május 1-jét követően kezdődő és a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVII. törvény hatálybalépésekor már lezárult megtakarítási évekre az állami támogatás utólag is igényelhető, c) 22. § (3) bekezdése a 2007. január 1-jét megelőzően kötött szerződéseknél kizárólag az ez időpontot követően kezdődő megtakarítási évekre igényelt állami támogatásra alkalmazható. 27/C. § (1) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 2003. január 1-jén vagy azt követően megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre, áthidaló kölcsönszerződésekre és lakáskölcsön szerződésekre kell alkalmazni.

A 2003. január 1-jét megelőzően megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre a szerződés megkötésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadóak. (2) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 8. § (1) bekezdés a) és d) pontját, 9. § (2)–(4) és (6) bekezdését és 11. § (6) bekezdését a 2003. január 1-jét megelőzően kötött lakás-előtakarékossági szerződésekre is alkalmazni kell, ha a kiutalási időszak, a lakás-előtakarékoskodó halála, a kiskorú gyámságát ellátó személy változása, illetve az áthidaló kölcsönre vonatkozó hitelkérelem benyújtása a törvény hatálybalépése utáni időszakra esik.”

28.A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

39. §A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény a következő 119. §-sal egészül ki

„119. § (1) A 2004. május 1-jét megelőzően

a)megkezdett védjegyhasználatra a védjegyoltalom tartalma, a védjegyhasználat fogalma, valamint – az oltalom kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével – a védjegybitorlás tekintetében a használatnak 2004. május 1-jén meglévő mértékéig, b) megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom kimerülése tekintetében e törvénynek a 2004. április 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)A közösségi védjegy mint korábbi védjegy viszonylagos kizáró okként akkor vehető figyelembe, ha a védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vagy a Magyarországot megjelölő bejelentést 2004. május 1-jét követő bejelentési nappal tették, illetve, ha a védjegyet ilyen bejelentési nappal lajstromozták.
(3)A 2004. május 1-jén hatályban lévő védjegyoltalom, valamint az a védjegyoltalom, amely az ezen időpontot megelőző bejelentési nappal és az ezen időpontot követő lajstromozással keletkezik, e törvény rendelkezései szerint újítható meg.” 29. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

40. §A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 157. §-sal egészül ki

„157. § A 2003. január 1-jén fennálló nevelőszülői jogviszony esetében a hivatásos nevelőszülőt megillető díjat nem lehet alacsonyabb mértékben megállapítani annál, mint amilyen díjazásban a hivatásos nevelőszülő 2003. január 1-jén részesült.” 30. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

41. §A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 102/E. §-sal egészül ki

„102/E. § Aki 2009. december 31-éig az öregségi teljes, illetve résznyugdíjhoz szükséges életkort betöltötte és az előírt szolgálati időt megszerezte, e jogosultságát a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony, illetve a 18. § (4) bekezdése szerinti jogviszony fennállása esetén is érvényesítheti. Ebben az esetben öregségi nyugdíjkorhatárnak e törvény 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti életkort kell tekinteni.”

42. §A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

1.39. § (2) bekezdésében a „biztosítási idejének” szövegrész helyébe a „2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének” szöveg, 2. 84. § (3) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg lép. 31. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

43. §A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény XI. Fejezet „Átmeneti rendelkezések” alcíme

a következő 82/A. §-sal egészül ki: „82/A. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXII. törvény hatálybalépése nem érinti az annak hatálybalépése előtt szerv- vagy szövetátültetésre jogosító várólistára felkerült személyek szerv- vagy szövetátültetésre való jogosultságát.

(2)Azt a személyt, akinek esetében ugyanazon szerv vagy szövet átültetése a Magyarországon elvégzett korábbi szerv- vagy szövetátültetést követően, a beültetett szerv vagy szövet kilökődése miatt indokolttá vált, arra tekintet nélkül kell felvenni a várólistára, hogy az érintett személy 2006. január 1-jétől az (1) bekezdésben meghatározott törvény alapján arra jogosult.” 32. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

44. §(1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) Jogi személynek, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a bejegyzési kérelemhez a) képviseleti jogának igazolására

aa)cégkivonat, cégmásolat vagy bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát, ab) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közjegyzői tanúsítványt a cégbíróság vagy a törvényszék által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról, vagy
ac)– külföldi jogi személy, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi szervezet esetében – a rá irányadó jog szerinti okiratot, és
b)– cég esetében – aláírási címpéldányt kell csatolnia.”
(2)Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A (3) bekezdéstől eltérően az egyháznak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személynek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint a képviseleti jogosultságot igazoló, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által – a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásból – kiállított hatósági bizonyítvány 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát.” (3) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a (3) bekezdés szerinti okirat valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtásra került, az újabb kérelemben elegendő – az iktatószámra való hivatkozással – a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratok a bejegyzés, feljegyzés, illetve az adatváltozás átvezetése iránti kérelem ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.” (4) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 91. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki: ,,(9) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. (10) Az e törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvénnyel megállapított

37. §(3) és (5) bekezdését az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának

megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 45. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában a „számát,” szövegrész helyébe a „számát, egyház és belső egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát,” szöveg lép.

(2)Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. § (5) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3) és (4)” szöveg lép. 33. A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosítása 46. § A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A (2) bekezdés alapján tulajdonba adott ingatlanokon fennálló elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan tulajdoni lapjáról az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos kérelme alapján törli.”
34.A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

47. §(1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 603/B. §-sal egészül ki

„603/B. § E törvénynek az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CCV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CCV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.”

(2)A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 608. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 178/A. § (2) bekezdése, a 178/B. § és a 266. § (1) bekezdés e) pontja az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008/675/IB kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.” 48. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § b) pontjában a „rendőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség és az Országgyűlési Őrség” szöveg lép. 35. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása

49. §A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez

kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény a 62. §-t követően a következő alcímmel és 63. §-sal egészül ki: „Az Európai Unió jogának való megfelelés

63. §A 4. § s) pontja az euro-érmékhez hasonló érmékről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK

tanácsi rendelet 6. cikkének, valamint az euro-érmékhez hasonló érmékről és zsetonokról szóló 2182/2004/EK rendelet hatályának a nem részt vevő tagállamokra való kiterjesztéséről szóló 2004. december 6-i 2183/2004/EK tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.” 36. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

50. §A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a következő 111–111/C. §-sal egészül ki

„111. § (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozóan megállapított rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet 1982. december 31. és 2002. január 1. között készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis megfelelt – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel megállapított – XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek. Az ilyen adatbázis előállítójának jogai 2002. január 1-jétől kezdődően 2013. január 1-jéig részesülnek védelemben.

(2)Az (1) bekezdés szerinti adatbázis felhasználására vonatkozóan az annak előállítójával 2002. január 1-jét megelőzően megkötött szerződés alapján végzett cselekményre e törvénynek a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni 2002. január 1-jét követően is.
(3)E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 84. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan hangfelvételre, amelynek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje már lejárt. E rendelkezés nem érinti a 108. § alkalmazását.

111/A. § E törvénynek az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekmények és az így szerzett jogok kivételével – mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az Európai Unió tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján. 111/B. § E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre is figyelemmel – a 2006. január 1-jét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni. 111/C. § (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. február 1-jét követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.

(2)A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat 2012-ben kell először felosztani a 23/A. § (4) bekezdése szerinti, 2011. január 1-jétől szolgáltatott adatok alapján.”

51. §A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. § (1) bekezdés e) pontjában a „vallási szertartásain és egyházi”

szövegrész helyébe az „ , alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületek vallási szertartásain és vallási” szöveg lép. 37. Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény módosítása

52. §Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

„(3) E törvénynek az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény módosításáról szóló 2005. évi V. törvénnyel megállapított 3. § (2) bekezdésében meghatározott cikkeket 2004. július 22-től kell alkalmazni.”

38.A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

53. §(1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény „Módosuló rendelkezések és a kapcsolódó átmeneti

szabályok” alcíme a következő 67/A. §-sal egészül ki: „67/A. § (1) A 2004. május 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott formatervezési mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

(2)A 2004. május 1-jét megelőzően a) megkezdett hasznosításra a mintaoltalom tartalma, terjedelme és – az oltalom kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével – a mintaoltalom bitorlása tekintetében a hasznosításnak a 2004. május 1-jén meglévő mértékéig,
b)megvalósult hasznosításra a mintaoltalom kimerülése tekintetében e törvénynek a 2004. április 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény „Módosuló rendelkezések és a kapcsolódó átmeneti szabályok” alcímének címe helyébe a következő szöveg lép: „Átmeneti rendelkezések” 39. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

54. §A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 450. §-sal egészül ki

„450. § E törvénynek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit annak hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy

Tovább ↓

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.