← Magyarország

2012. LXXVI. törvény egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai

Röviden

Ez a törvény a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében egyes törvények és törvényi rendelkezések technikai deregulációjáról szól. A célja, hogy hatályon kívül helyezzen bizonyos jogszabályokat és rendelkezéseket.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

Jogszabály szövege

  1. LXXVI. törvény egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról. I. FEJEZET A TECHNIKAI DEREGULÁCIÓT BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOZÁSI ÁTMENET
  2. §

(1)Az e törvénnyel hatályon kívül helyezett törvény vagy törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezése nem érinti az annak alapján e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, megszüntetett vagy módosított jogviszonyokat, jogokat és kötelezettségeket.
(2)Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett és az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e törvénnyel hatályon kívül helyezett eljárási szabályozási átmenetet megállapító szabályok szerint kell befejezni. II. FEJEZET EGYES TÖRVÉNYEK ÉS TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK TECHNIKAI DEREGULÁCIÓJA 1. A társadalmi rendet és az államszervezetet szabályozó törvények deregulációja 2. §
(1)Hatályát veszti
  1. a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló
  2. évi CXXXI. törvény
  3. §-a,
  4. a helyi önkormányzatokról szóló
  5. évi LXV. törvény módosításáról szóló
  6. évi LXIII. törvény,
  7. a helyi önkormányzatokról szóló
  8. évi LXV. törvény kiegészítéséről szóló
  9. évi LXX. törvény,
  10. a helyi önkormányzatokról szóló
  11. évi LXV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló
  12. évi L. törvény,
  13. a helyi önkormányzatokról szóló
  14. évi LXV. törvény módosításáról szóló
  15. évi LXXII. törvény,
  16. a helyi önkormányzatokról szóló
  17. évi LXV. törvény módosításáról szóló
  18. évi CXXXIV. törvény,
  19. a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló
  20. évi LXIV. törvény módosításáról szóló
  21. évi XLIV. törvény,
  22. a területszervezési eljárásról szóló
  23. évi XLI. törvény módosításáról szóló
  24. évi CXV. törvény,
  25. a helyi önkormányzatokról szóló
  26. évi LXV. törvény módosításáról szóló
  27. évi I. törvény,
  28. a helyi önkormányzatokról szóló
  29. évi LXV. törvény és a területszervezési eljárásról szóló
  30. évi XLI. törvény módosításáról szóló
  31. évi CXXXII. törvény,
  32. a helyi önkormányzatokról szóló
  33. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló
  34. évi XXXVIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  35. évi CXLI. törvény módosításáról szóló
  36. évi XCII. törvény,
  37. a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő törvénymódosításokról szóló
  38. évi LIX. törvény,
  39. az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló
  40. évi CLXXXII. törvény,
  41. a helyi önkormányzatokról szóló
  42. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló
  43. évi LXIV. törvény módosításáról szóló
  44. évi LXVIII. törvény.
(2)Hatályát veszti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
  1. évi CLVIII. törvény IX. Fejezetének „Módosuló jogszabályok” és „Hatályon kívül helyező rendelkezések” alcíme, valamint 122–
  2. §-a.
(3)Hatályát veszti a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló
  1. évi LXIV. törvény módosításáról szóló
  2. évi LXII. törvény. A törvényt az Országgyűlés a
  3. június 25-i ülésnapján fogadta el.
(4)Hatályát veszti
  1. az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
  2. évi LXXX. törvény módosításáról szóló
  3. évi LXXI. törvény,
  4. a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló
  5. évi V. törvény, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
  6. évi LXXX. törvény módosításáról szóló
  7. évi VII. törvény.
(5)Hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
  1. évi LXVII. törvény és az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
  2. évi LXXX. törvény módosításáról szóló
  3. évi CVI. törvény.
(6)Hatályát veszti
  1. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  2. évi LXVI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
  3. évi LXVII. törvény módosításáról szóló
  4. évi XXXVII. törvény,
  5. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  6. évi LXVI. törvény és a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló
  7. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló
  8. évi XLVI. törvény,
  9. a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
  10. évi LXVII. törvénynek, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
  11. évi LXVIII. törvénynek az elektronikus bírósági eljárással összefüggő módosításáról szóló
  12. évi LXXXVI. törvény,
  13. egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló
  14. évi CLXXXIII. törvény.
(7)Hatályát veszti az egyes törvények választásokkal összefüggő módosításáról szóló 2004. évi XXXII. törvény.
(8)Hatályát veszti
  1. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
  2. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló
  3. évi CXIII. törvény,
  4. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
  5. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló
  6. évi XLIX. törvény.
(9)Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló
  1. évi LVIII. törvény módosításáról szóló
  2. évi XV. törvény.
(10)Hatályát veszti
  1. a Rendőrségről szóló
  2. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló
  3. évi XC. törvény,
  4. egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló
  5. évi CXLVII. törvény.
(11)Hatályát veszti
  1. a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló
  2. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló
  3. évi LXXX. törvény,
  4. a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló
  5. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló
  6. évi CXLI. törvény.
  7. §
(1)Hatályát veszti
  1. a Polgári perrendtartásról szóló
  2. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
  3. évi XXX. törvény
  4. §-a és
  5. §-a,
  6. a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló
  7. évi CLVII. törvény 5–
  8. §-a és
  9. §-a.
(2)Hatályát veszti
  1. a Polgári perrendtartásról szóló
  2. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló
  3. évi LXVIII. törvény,
  4. a helyi önkormányzatok folyamatban lévő címzett- és céltámogatásáról, továbbá a támogatási célok
  5. évi rangsoráról szóló
  6. évi L. törvény,
  7. a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben,
  8. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló
  9. évi I. törvény,
  10. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, módosított
  11. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló
  12. évi LXVII. törvény,
  13. kerületi bíróság elnevezéséről szóló
  14. évi LXXVII. törvény,
  15. a Polgári perrendtartásról szóló
  16. évi III. törvény módosításáról szóló
  17. évi LX. törvény,
  18. a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  19. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló
  20. évi XXVIII. törvény,
  21. a helyi önkormányzatok
  22. évi új induló címzett támogatásáról szóló
  23. évi XLVI. törvény,
  24. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
  25. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló
  26. évi VII. törvény,
  27. a helyi önkormányzatok
  28. évi új induló címzett támogatásáról szóló
  29. évi XLV. törvény,
  30. a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  31. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló
  32. évi LVI. törvény,
  33. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
  34. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló
  35. évi CXXXI. törvény,
  36. a helyi önkormányzatok
  37. évi új címzett támogatásáról szóló
  38. évi V. törvény,
  39. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
  40. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló
  41. évi LVII. törvény,
  42. a közjegyzőkről szóló
  43. évi XLI. törvény módosításáról szóló
  44. évi XLIV. törvény,
  45. a helyi önkormányzatok
  46. évi új címzett támogatásáról, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
  47. évi LXXXIX. törvény kiegészítéséről, valamint az államháztartásról szóló
  48. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló
  49. évi LIX. törvény,
  50. a helyi önkormányzatok
  51. évi új címzett támogatásáról szóló
  52. évi LXXXVI. törvény,
  53. a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló
  54. évi CX. törvény,
  55. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással folyamatban lévő egyes beruházásainak befejezése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló
  56. évi CXXXI. törvény,
  57. a bírósági végrehajtásról szóló
  58. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló
  59. évi CXXXVI. törvény,
  60. a cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  61. évi XV. törvény,
  62. a helyi önkormányzatok
  63. évi új címzett támogatásáról, egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
  64. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló
  65. évi XXV. törvény,
  66. a köztisztviselők jogállásáról szóló
  67. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló
  68. évi XXXVI. törvény,
  69. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
  70. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló
  71. évi LXXXII. törvény,
  72. a helyi önkormányzatok
  73. évi új címzett támogatásáról, valamint egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló
  74. évi XCIV. törvény,
  75. a Polgári perrendtartásról szóló
  76. évi III. törvény módosításáról szóló
  77. évi CV. törvény,
  78. a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló
  79. évi CVI. törvény,
  80. a büntetőeljárásról szóló
  81. évi XIX. törvény módosításáról szóló
  82. évi I. törvény,
  83. a köztisztviselők jogállásáról szóló
  84. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  85. évi XLIII. törvény módosításáról szóló
  86. évi XVIII. törvény,
  87. a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló
  88. évi XLVII. törvény,
  89. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
  90. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló
  91. évi LVI. törvény,
  92. a köztisztviselők jogállásáról szóló
  93. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  94. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
  95. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló
  96. évi XLV. törvény,
  97. a helyi önkormányzatok és a szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók
  98. évi új címzett támogatásáról, valamint az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló
  99. évi LIX. törvény,
  100. a helyi önkormányzatok
  101. évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
  102. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló
  103. évi XLII. törvény,
  104. a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  105. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló
  106. évi CXXIV. törvény,
  107. a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  108. évi I. törvény,
  109. az egyes nemzetközi szerződések kihirdetéséről rendelkező jogszabályok, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló
  110. évi IV. törvény módosításáról szóló
  111. évi XXX. törvény,
  112. a Párizsi Békeszerződésről szóló
  113. évi XVIII. törvény
  114. Cikke
  115. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló
  116. évi X. törvény módosításáról szóló
  117. évi XXXI. törvény,
  118. a bírósági végrehajtásról szóló
  119. évi LIII. törvény módosításáról szóló
  120. évi XLI. törvény,
  121. a helyi önkormányzatok
  122. évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
  123. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló
  124. évi LX. törvény,
  125. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  126. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  127. évi LXXXIII. törvény,
  128. a Polgári perrendtartásról szóló
  129. évi III. törvény módosításáról szóló
  130. évi CXXX. törvény,
  131. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  132. évi XLIII. törvény módosításáról szóló
  133. évi CLXXIX. törvény,
  134. a bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
  135. évi XIX. törvény,
  136. a helyi önkormányzatok
  137. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
  138. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló
  139. évi XXIV. törvény,
  140. a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló
  141. évi LXXII. törvény,
  142. a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló
  143. évi CIX. törvény,
  144. a Polgári perrendtartásról szóló
  145. évi III. törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló
  146. évi XXV. törvény,
  147. a büntetőeljárásról szóló
  148. évi XIX. törvény módosításáról szóló
  149. évi XXXVIII. törvény,
  150. a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló
  151. évi CLI. törvény,
  152. a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló
  153. évi LXIV. törvény,
  154. a Büntető Törvénykönyvről szóló
  155. évi IV. törvény módosításáról szóló
  156. évi LXIX. törvény,
  157. a köztisztviselők jogállásáról szóló
  158. évi XXIII. törvény módosításáról szóló
  159. évi LXXXIII. törvény,
  160. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
  161. évi LXVI. törvény módosításáról szóló
  162. évi XCVII. törvény,
  163. a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  164. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló
  165. évi C. törvény,
  166. a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló
  167. évi CVII. törvény módosításáról szóló
  168. évi CVII. törvény,
  169. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló
  170. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló
  171. évi CL. törvény,
  172. a szabálysértésekről szóló
  173. évi LXIX. törvény módosításáról szóló
  174. évi CLX. törvény,
  175. a büntetőeljárásról szóló
  176. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló
  177. évi CLXXXIII. törvény,
  178. a Büntető Törvénykönyvről szóló
  179. évi IV. törvény módosításáról szóló
  180. évi LXXXIV. törvény,
  181. az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló
  182. évi LVII. törvény módosításáról szóló
  183. évi XCV. törvény,
  184. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  185. évi CXL. törvény módosításáról szóló
  186. évi CXI. törvény,
  187. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló
  188. évi CXV. törvény,
  189. a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló
  190. évi III. törvény módosításáról szóló
  191. évi LXVIII. törvény,
  192. a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló
  193. évi XIX. törvény módosításáról szóló
  194. évi LXXXIII. törvény,
  195. a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló
  196. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló
  197. évi CXXIII. törvény,
  198. a szabálysértésekről szóló
  199. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló
  200. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló
  201. évi IV. törvény módosításáról szóló
  202. évi CXXXVI. törvény,
  203. a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló
  204. évi LXV. törvény módosításáról szóló
  205. évi XLVI. törvény,
  206. a
  207. évi népszámlálásról szóló
  208. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló
  209. évi XLIX. törvény,
  210. a Büntető Törvénykönyvről szóló
  211. évi IV. törvény módosításáról szóló
  212. évi LVI. törvény,
  213. a Polgári Törvénykönyvről szóló
  214. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
  215. évi LXXIII. törvény,
  216. a bírósági végrehajtásról szóló
  217. évi LIII. törvény módosításáról szóló
  218. évi LXXXI. törvény,
  219. az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló
  220. évi XXIX. törvény módosításáról szóló
  221. évi CV. törvény,
  222. az ügyvédekről szóló
  223. évi XI. törvény módosításáról szóló
  224. évi CXXXVI. törvény,
  225. a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló
  226. évi CVII. törvény módosításáról szóló
  227. évi CXLIX. törvény,
  228. egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló
  229. évi CLII. törvény,
  230. a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  231. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló
  232. évi CLXXV. törvény,
  233. a bírósági végrehajtásról szóló
  234. évi LIII. törvény módosításáról szóló
  235. évi XVIII. törvény,
  236. az államhatárról szóló
  237. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló
  238. évi XX. törvény,
  239. egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló
  240. évi XXX. törvény,
  241. a Büntető Törvénykönyvről szóló
  242. évi IV. törvény módosításáról szóló
  243. évi XL. törvény,
  244. a közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló
  245. évi L. törvény,
  246. a kormánytisztviselők jogállásáról szóló
  247. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló
  248. évi XXIII. törvény módosításáról szóló
  249. évi LII. törvény,
  250. a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló
  251. évi CVII. törvény módosításáról szóló
  252. évi LIII. törvény,
  253. a Büntető Törvénykönyvről szóló
  254. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló
  255. évi LXIII. törvény,
  256. egyes törvényeknek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának szabályaival összefüggő módosításáról szóló
  257. évi LXIX. törvény,
  258. egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló
  259. évi LXXII. törvény,
  260. a Rendőrségről szóló
  261. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló
  262. évi LXIX. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló
  263. évi CXXVIII. törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
  264. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló
  265. évi LXXIII. törvény,
  266. a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló
  267. évi LXIV. törvény módosításáról szóló
  268. évi LXXXVIII. törvény,
  269. az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló
  270. évi LXXXIX. törvény,
  271. a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  272. évi XC. törvény,
  273. az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  274. évi CXXXIV. törvény,
  275. az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló
  276. évi CL. törvény,
  277. a szabálysértésekről szóló
  278. évi LXIX. törvény módosításáról szóló
  279. évi CLIII. törvény,
  280. a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
  281. évi CXXV. törvény katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kapcsolatos módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló
  282. évi CLXXI. törvény,
  283. az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló
  284. évi CCV. törvény,
  285. a helyi adókról szóló
  286. évi C. törvény módosításáról szóló
  287. évi XXIX. törvény,
  288. a polgári perrendtartásról szóló
  289. évi III. törvény módosításáról szóló
  290. évi XXXII. törvény.
  291. §
(1)Hatályát veszti a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXXVI. törvény.
(2)Hatályát veszti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
  1. évi XCV. törvény módosításáról szóló
  2. évi CXLII. törvény.
(3)Hatályát veszti a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény.
(4)Hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  1. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  2. évi CLXXIV. törvény.
(5)Hatályát veszti az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló 2011. évi CCVII. törvény.
(6)Hatályát veszti
  1. a Büntető Törvénykönyvről szóló
  2. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló
  3. évi XXVII. törvény,
  4. az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló
  5. évi CLXII. törvény,
  6. egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló
  7. évi CLXI. törvény.
(7)Hatályát veszti az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXV. törvény.
(8)Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló
  1. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló
  2. évi XXXIX. törvény.
(9)Hatályát veszti a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló
  1. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló
  2. évi CXLVIII. törvény.
  3. A gazdasági rendre vonatkozó törvények deregulációja
  4. § Hatályát veszti
  5. a Munka Törvénykönyvéről szóló
  6. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló
  7. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  8. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló
  9. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
  10. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
  11. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  12. évi XLIII. törvény módosításáról szóló
  13. évi LVI. törvény,
  14. a Munka Törvénykönyvéről szóló
  15. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló
  16. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  17. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
  18. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
  19. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
  20. évi LXXX. törvény módosításáról szóló
  21. évi XXXIII. törvény.
  22. §
(1)Hatályát veszti
  1. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
  2. évi LXXV. törvény 17–
  3. §-a,
  4. a Nemzeti Földalapról szóló
  5. évi LXXXVII. törvény 36–
  6. §-a,
  7. az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
  8. évi XC. törvény III–XII. Fejezete, 148–
  9. §-a, valamint
  10. és
  11. melléklete,
  12. a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló
  13. évi CXVII. törvény
  14. §
(4)bekezdése,
  1. §-a és
  2. §-a.
(2)Hatályát veszti
  1. a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló
  2. évi XIII. törvény módosításáról szóló
  3. évi LXXII. törvény,
  4. a gazdasági társaságokról szóló
  5. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló
  6. évi
  7. törvényerejű rendelet módosításáról szóló
  8. évi LXV. törvény,
  9. a Magyar Köztársaság
  10. évi költségvetéséről szóló
  11. évi LXXX. törvény módosításáról szóló
  12. évi IX. törvény,
  13. a Magyar Köztársaság
  14. évi költségvetéséről szóló
  15. évi LXXX. törvény módosításáról szóló
  16. évi LI. törvény,
  17. a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
  18. évi XLIX. törvény módosításáról szóló
  19. évi LXXXI. törvény,
  20. a Magyar Köztársaság
  21. évi költségvetéséről szóló
  22. évi CXI. törvény módosításáról szóló
  23. évi X. törvény,
  24. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
  25. évi költségvetéséről szóló, az
  26. évi L. törvénnyel módosított
  27. évi CXV. törvény módosításáról szóló
  28. évi LXXVI. törvény,
  29. a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló
  30. évi XXXI. törvény módosításáról szóló
  31. évi XIV. törvény,
  32. a Magyar Köztársaság
  33. évi költségvetéséről szóló
  34. évi CIV. törvény módosításáról szóló
  35. évi XXXIV. törvény,
  36. a Munka Törvénykönyvéről szóló
  37. évi XXII. törvény módosításáról szóló
  38. évi LV. törvény,
  39. a helyi adókról szóló
  40. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló
  41. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló
  42. évi XCVIII. törvény,
  43. az államháztartásról szóló
  44. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló
  45. évi CV. törvény,
  46. a Magyar Köztársaság
  47. évi költségvetéséről szóló
  48. évi CIV. törvény módosításáról szóló
  49. évi CIX. törvény,
  50. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
  51. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló
  52. évi CXII. törvény,
  53. a Magyar Köztársaság
  54. évi költségvetéséről szóló
  55. évi CXXI. törvény módosításáról szóló
  56. évi XLI. törvény,
  57. az egyes köztartozások behajtásával összefüggő törvények módosításáról szóló
  58. évi LX. törvény,
  59. a Magyar Köztársaság
  60. évi költségvetéséről szóló
  61. évi CXXI. törvény módosításáról szóló
  62. évi LXXVIII. törvény,
  63. a személyi jövedelemadóról szóló
  64. évi CXVII. törvény módosításáról szóló
  65. évi LXXXIII. törvény,
  66. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  67. évi IV. törvény módosításáról szóló
  68. évi CVII. törvény,
  69. a Magyar Köztársaság
  70. évi költségvetéséről szóló
  71. évi CXXI. törvény módosításáról szóló
  72. évi CXVII. törvény,
  73. a Magyar Köztársaság
  74. évi költségvetéséről szóló – többször módosított –
  75. évi CXXI. törvény módosításáról szóló
  76. évi CXVIII. törvény,
  77. a Magyar Köztársaság
  78. évi költségvetéséről szóló
  79. évi CXXI. törvény módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett támogatással folyamatban lévő egyes egészségügyi beruházásainak rendezése érdekében szükséges egyéb törvénymódosításokról szóló
  80. évi CXIX. törvény,
  81. a mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló
  82. évi XVII. törvény,
  83. a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
  84. évi XLIX. törvény módosításáról szóló
  85. évi XXVII. törvény,
  86. a Magyar Köztársaság
  87. évi költségvetéséről szóló
  88. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló
  89. évi LXXVII. törvény,
  90. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
  91. évi költségvetéséről szóló
  92. évi CXXV. törvény módosításáról szóló
  93. évi LXXXVII. törvény,
  94. a személyi jövedelemadóról szóló
  95. évi CXVII. törvény módosításáról szóló
  96. évi LXXXVIII. törvény,
  97. a személyi jövedelemadóról szóló
  98. évi CXVII. törvény módosításáról szóló
  99. évi CV. törvény,
  100. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló
  101. évi XLII. törvény módosításáról szóló
  102. évi CXIII. törvény,
  103. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  104. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló
  105. évi LXVI. törvény módosításáról szóló
  106. évi CXX. törvény,
  107. a Magyar Köztársaság
  108. évi költségvetéséről szóló
  109. évi CXXIV. törvény módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett támogatással folyamatban lévő egyes egészségügyi beruházásainak rendezése érdekében szükséges egyéb törvénymódosításokról szóló
  110. évi CL. törvény,
  111. az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló
  112. évi XXXIII. törvény,
  113. a személyi jövedelemadóról szóló
  114. évi CXVII. törvény módosításáról szóló
  115. évi LXV. törvény,
  116. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  117. évi CXII. törvény módosításáról szóló
  118. évi III. törvény,
  119. a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló
  120. évi II. törvény módosításáról szóló
  121. évi XLIX. törvény,
  122. az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
  123. évi XCIX. törvény,
  124. a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló
  125. évi CXLII. törvény módosításáról szóló
  126. évi CVII. törvény,
  127. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló
  128. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló
  129. évi XXVII. törvény,
  130. a koncesszióról szóló
  131. évi XVI. törvény módosításáról szóló
  132. évi XXXIV. törvény,
  133. a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló
  134. évi LXXXVIII. törvény,
  135. az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
  136. évi CXIII. törvény,
  137. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  138. évi CXII. törvény módosításáról szóló
  139. évi CXXIV. törvény,
  140. a zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról szóló
  141. évi CXXXVII. törvény,
  142. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  143. évi LVII. törvény módosításáról szóló
  144. évi CXXXVIII. törvény,
  145. a gazdasági reklámtevékenységről szóló
  146. évi LVIII. törvény módosításáról szóló
  147. évi I. törvény,
  148. a Munka Törvénykönyvéről szóló
  149. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló
  150. évi XVI. törvény,
  151. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  152. évi IV. törvény módosításáról szóló
  153. évi XXIV. törvény,
  154. pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  155. évi L. törvény,
  156. a termőföldről szóló
  157. évi LV. törvény módosításáról szóló
  158. évi LIII. törvény,
  159. a Magyar Köztársaság
  160. és
  161. évi költségvetéséről szóló
  162. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló
  163. évi LXIX. törvény,
  164. a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló
  165. évi LXXIV. törvény,
  166. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  167. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló
  168. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
  169. évi XLIX. törvény, valamint a munkavédelemről szóló
  170. évi XCIII. törvény módosításáról szóló
  171. évi LXXVIII. törvény,
  172. a Magyar Köztársaság
  173. és
  174. évi költségvetéséről szóló
  175. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló
  176. évi XXIII. törvény,
  177. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló
  178. évi XLII. törvény,
  179. egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló
  180. évi LXIV. törvény,
  181. a géntechnológiai tevékenységről szóló
  182. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló
  183. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló
  184. évi LXVII. törvény,
  185. egyes adótörvények módosításáról szóló
  186. évi XVIII. törvény,
  187. a Munka Törvénykönyvéről szóló
  188. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló
  189. évi XX. törvény,
  190. a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  191. évi XXIV. törvény,
  192. a tőkepiacról szóló
  193. évi CXX. törvény módosításáról szóló
  194. évi XL. törvény,
  195. a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló
  196. évi LV. törvény,
  197. a számvitelről szóló
  198. évi C. törvény módosításáról szóló
  199. évi LXXXV. törvény,
  200. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló
  201. évi XCI. törvény,
  202. a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
  203. évi XLIV. törvény módosításáról szóló
  204. évi CXIX. törvény,
  205. az általános forgalmi adóról szóló
  206. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló
  207. évi IX. törvény,
  208. a munkavédelemről szóló
  209. évi XCIII. törvény módosításáról szóló
  210. évi XI. törvény,
  211. a regisztrációs adóról szóló
  212. évi CX. törvény módosításáról szóló
  213. évi XII. törvény,
  214. a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló
  215. évi XXII. törvény,
  216. a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  217. évi XXVIII. törvény,
  218. a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
  219. évi XLVIII. törvény,
  220. az állattenyésztésről szóló
  221. évi CXIV. törvény módosításáról szóló
  222. évi LXXIV. törvény,
  223. a környezet védelmének általános szabályairól szóló
  224. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló
  225. évi LIII. törvény módosításáról szóló
  226. évi LXXVI. törvény,
  227. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
  228. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló
  229. évi LXXXIII. törvény,
  230. a közbeszerzésekről szóló
  231. évi CXXIX. törvény, valamint a közbeszerzéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló
  232. évi XCVII. törvény,
  233. a számvitelről szóló
  234. évi C. törvény módosításáról szóló
  235. évi XCIX. törvény,
  236. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló
  237. évi CI. törvény,
  238. a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
  239. évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló
  240. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló
  241. évi CXXVII. törvény,
  242. a közúti közlekedésről szóló
  243. évi I. törvény módosításáról szóló
  244. évi XI. törvény,
  245. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
  246. évi CXXVIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  247. évi XII. törvény,
  248. a személyi jövedelemadóról szóló
  249. évi CXVII. törvény módosításáról szóló
  250. évi XXIII. törvény,
  251. a személyi jövedelemadóról szóló
  252. évi CXVII. törvény módosításáról szóló
  253. évi XXIV. törvény,
  254. a tőkepiacról szóló
  255. évi CXX. törvény módosításáról szóló
  256. évi LXII. törvény,
  257. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  258. évi LVII. törvény módosításáról szóló
  259. évi LXVIII. törvény,
  260. a cégben fennálló vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó személy felelősségének megállapítása érdekében a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
  261. évi CXLV. törvény, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
  262. évi XLIX. törvény módosításáról szóló
  263. évi LXIX. törvény,
  264. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  265. évi IV. törvény módosításáról szóló
  266. évi LXX. törvény,
  267. a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló
  268. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló
  269. évi LXXIII. törvény,
  270. az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  271. évi LXXVI. törvény,
  272. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  273. évi LXXXII. törvény,
  274. a szerencsejáték szervezéséről szóló
  275. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló
  276. évi LXXXIV. törvény,
  277. a számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvények módosításáról szóló
  278. évi CXII. törvény,
  279. az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  280. évi CXLI. törvény módosításáról szóló
  281. évi CXXII. törvény,
  282. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
  283. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló
  284. évi CXXXII. törvény,
  285. a bányászatról szóló
  286. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló
  287. évi CXXXVI. törvény,
  288. a munkaügyi ellenőrzésről szóló
  289. évi LXXV. törvény módosításáról szóló
  290. évi CLV. törvény,
  291. egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló
  292. évi CLVII. törvény,
  293. a közbeszerzésekről szóló
  294. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló
  295. évi CLXXII. törvény,
  296. az államháztartásról szóló
  297. évi XXXVIII. törvény, valamint a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló
  298. évi CXLII. törvény módosításáról szóló
  299. évi CLXXVII. törvény,
  300. a tőkepiacról szóló
  301. évi CXX. törvény módosításáról szóló
  302. évi CLXXXVI. törvény,
  303. a lakás-takarékpénztárakról szóló
  304. évi CXIII. törvény módosításáról szóló
  305. évi CLXXXVII. törvény,
  306. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  307. évi CXII. törvény módosításáról szóló
  308. évi CLXXXVIII. törvény,
  309. a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
  310. évi XLIX. törvény módosításáról szóló
  311. évi VI. törvény,
  312. a tőkepiacról szóló
  313. évi CXX. törvény módosításáról szóló
  314. évi XXII. törvény,
  315. a Magyar Köztársaság
  316. évi költségvetéséről szóló
  317. évi CLIII. törvény módosításáról szóló
  318. évi XXIII. törvény,
  319. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
  320. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló
  321. évi XXV. törvény,
  322. a mozgóképről szóló
  323. évi II. törvény módosításáról szóló
  324. évi XLV. törvény,
  325. a Magyar Köztársaság
  326. évi költségvetéséről szóló
  327. évi CLIII. törvény módosításáról szóló
  328. évi LXIV. törvény,
  329. az államháztartásról szóló
  330. évi XXXVIII. törvény, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló
  331. évi XXIII. törvény módosításáról szóló
  332. évi LXVI. törvény,
  333. a légi közlekedésről szóló
  334. évi XCVII. törvény módosításáról szóló
  335. évi XCIII. törvény,
  336. a gazdasági reklámtevékenységről szóló
  337. évi LVIII. törvény módosításáról szóló
  338. évi CV. törvény,
  339. a géntechnológiai tevékenységről szóló
  340. évi XXVII. törvény módosításáról szóló
  341. évi CVII. törvény,
  342. a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  343. évi CX. törvény,
  344. a Magyar Köztársaság
  345. évi költségvetéséről szóló
  346. évi CLIII. törvény módosításáról szóló
  347. évi CXI. törvény,
  348. a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló
  349. évi XXX. törvény módosításáról szóló
  350. évi CXII. törvény,
  351. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  352. évi IV. törvény módosításáról szóló
  353. évi CXIII. törvény,
  354. az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló
  355. évi CXX. törvény,
  356. a Magyar Köztársaság
  357. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló
  358. évi CXXI. törvény,
  359. az illetékekről szóló
  360. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló
  361. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló
  362. évi CXXII. törvény,
  363. a munkavédelemről szóló
  364. évi XCIII. törvény módosításáról szóló
  365. évi CXXIX. törvény,
  366. a közbeszerzésekről szóló
  367. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló
  368. évi CXXXV. törvény,
  369. a regisztrációs adóról szóló
  370. évi CX. törvény módosításáról szóló
  371. évi XI. törvény,
  372. a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló
  373. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló
  374. évi XIV. törvény,
  375. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló
  376. évi XIX. törvény,
  377. a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló
  378. évi XXII. törvény,
  379. egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló
  380. évi XXIX. törvény,
  381. a személyi jövedelemadóról szóló
  382. évi CXVII. törvény módosításáról szóló
  383. évi XXXI. törvény,
  384. a kereskedelemről szóló
  385. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló
  386. évi XLI. törvény,
  387. a jövedékiadó- és az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtásának bevezetésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló
  388. évi XLIII. törvény,
  389. a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  390. évi XLV. törvény,
  391. a Magyar Köztársaság
  392. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló
  393. évi XCIX. törvény módosításáról szóló
  394. évi XLVII. törvény,
  395. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
  396. évi LX. törvény módosításáról szóló
  397. évi L. törvény,
  398. a tőkepiacról szóló
  399. évi CXX. törvény módosításáról szóló
  400. évi LII. törvény,
  401. az adózás rendjéről szóló
  402. évi XCII. törvény módosításáról szóló
  403. évi LIV. törvény,
  404. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
  405. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló
  406. évi LV. törvény,
  407. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
  408. évi LVIII. törvény módosításáról szóló
  409. évi LVII. törvény,
  410. a Magyar Köztársaság
  411. évi költségvetéséről szóló
  412. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló
  413. évi LVIII. törvény,
  414. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  415. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló
  416. évi LXI. törvény,
  417. az államháztartásról szóló
  418. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló
  419. évi LXIII. törvény,
  420. az államháztartásról szóló
  421. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló
  422. évi LXVI. törvény,
  423. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
  424. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló
  425. évi LXVIII. törvény,
  426. az államháztartásról szóló
  427. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló
  428. évi LXX. törvény,
  429. egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló
  430. évi LXXIII. törvény,
  431. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló
  432. évi XX. törvény módosításáról szóló
  433. évi LXXVI. törvény,
  434. a fogyasztói árkiegészítésről szóló
  435. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló
  436. évi LXXVII. törvény,
  437. a vállalkozói körbetartozások mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló
  438. évi LXXVIII. törvény,
  439. a szövetkezetekről szóló
  440. évi X. törvény módosításáról szóló
  441. évi LXXXI. törvény,
  442. az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló
  443. évi XCIV. törvény,
  444. a tankönyvpiac rendjéről szóló
  445. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló
  446. évi XCVIII. törvény,
  447. az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló
  448. évi CXIV. törvény módosításáról szóló
  449. évi CXIV. törvény,
  450. a termőföldről szóló
  451. évi LV. törvény módosításáról szóló
  452. évi CXXIV. törvény,
  453. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló
  454. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló
  455. évi CXXV. törvény,
  456. a bányászatról szóló
  457. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló
  458. évi CXXXIII. törvény,
  459. a Magyar Köztársaság
  460. évi költségvetéséről szóló
  461. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló
  462. évi CXXXIV. törvény,
  463. a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló
  464. évi CXXXVII. törvény,
  465. a Magyar Köztársaság
  466. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló
  467. évi CXLVI. törvény,
  468. a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló
  469. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló
  470. évi LVII. törvény módosításáról szóló
  471. évi CXLIX. törvény,
  472. az elektronikus hírközlésről szóló
  473. évi C. törvény módosításáról szóló
  474. évi CLXXIV. törvény,
  475. egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  476. évi CLXXIX. törvény,
  477. a közraktározásról szóló
  478. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló
  479. évi XXXII. törvény,
  480. a termőföldről szóló
  481. évi LV. törvény módosításáról szóló
  482. évi XXXVI. törvény,
  483. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló
  484. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló
  485. évi XXXVII. törvény,
  486. a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló
  487. évi XLIX. törvény,
  488. a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló
  489. évi CXVI. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  490. évi LXV. törvény,
  491. a Magyar Köztársaság
  492. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló
  493. évi LXXXII. törvény,
  494. a közbeszerzésekről szóló
  495. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló
  496. évi CVIII. törvény,
  497. a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
  498. évi XVII. törvény módosításáról szóló
  499. évi CXIV. törvény,
  500. egyes, a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló
  501. évi V. törvény,
  502. a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló
  503. évi XIII. törvény,
  504. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  505. évi LVII. törvény módosításáról szóló
  506. évi XIV. törvény,
  507. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló
  508. évi LVI. törvény módosításáról szóló
  509. évi XIX. törvény,
  510. a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló
  511. évi XLVIII. törvény,
  512. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  513. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  514. évi LI. törvény,
  515. a Magyar Köztársaság
  516. évi költségvetéséről szóló
  517. évi CII. törvény módosításáról szóló
  518. évi LXIX. törvény,
  519. az állami vagyonról szóló
  520. évi CVI. törvény módosításáról szóló
  521. évi LXX. törvény,
  522. a közbeszerzésekről szóló
  523. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló
  524. évi LXXXII. törvény,
  525. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  526. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló
  527. évi LXXXVI. törvény,
  528. az agrárpiaci rendtartásról szóló
  529. évi XVI. törvény módosításáról szóló
  530. évi LXXXVII. törvény,
  531. a termőföldről szóló
  532. évi LV. törvény módosításáról szóló
  533. évi CII. törvény,
  534. az illetékekről szóló
  535. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló
  536. évi LXXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
  537. évi CXII. törvény,
  538. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
  539. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló
  540. évi CXIII. törvény,
  541. a gazdasági társaságokról szóló
  542. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  543. évi V. törvény módosításáról szóló
  544. évi CXXI. törvény,
  545. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  546. évi IV. törvény módosításáról szóló
  547. évi CXXXIV. törvény,
  548. a bányászatról szóló
  549. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló
  550. évi CXL. törvény,
  551. a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló
  552. évi CXLVIII. törvény,
  553. az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  554. évi CL. törvény,
  555. a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló
  556. évi LXVII. törvény módosításáról szóló
  557. évi II. törvény,
  558. a szerencsejáték szervezéséről szóló
  559. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló
  560. évi V. törvény,
  561. egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló
  562. évi VII. törvény,
  563. a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről szóló
  564. évi I. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló
  565. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló
  566. évi XLVII. törvény,
  567. az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló
  568. évi LII. törvény,
  569. az általános forgalmi adóról szóló
  570. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló
  571. évi LIII. törvény,
  572. az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
  573. évi XCIX. törvény módosításáról szóló
  574. évi LXX. törvény,
  575. a Magyar Köztársaság
  576. évi költségvetéséről szóló
  577. évi CXXX. törvény módosításáról szóló
  578. évi LXXIX. törvény,
  579. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
  580. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló
  581. évi LXXXIV. törvény,
  582. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
  583. évi LXXV. törvény módosításáról szóló
  584. évi CXXXIX. törvény,
  585. az agrárpiaci rendtartásról szóló
  586. évi XVI. törvény módosításáról szóló
  587. évi CL. törvény,
  588. egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosításáról szóló
  589. évi CLX. törvény,
  590. a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
  591. évi XVII. törvény módosításáról szóló
  592. évi CLXII. törvény,
  593. egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló
  594. évi CLXVIII. törvény,
  595. egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló
  596. évi CLXXII. törvény,
  597. a társasházakról szóló
  598. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló
  599. évi CLXXVII. törvény,
  600. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
  601. évi XXXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  602. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló
  603. évi XXI. törvény,
  604. egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról szóló
  605. évi XXII. törvény,
  606. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
  607. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló
  608. évi XXXIII. törvény,
  609. az általános forgalmi adóról szóló
  610. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló
  611. évi XXXV. törvény,
  612. a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  613. évi XLIII. törvény,
  614. a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló
  615. évi CLXXXI. törvény módosításáról szóló
  616. évi XLVII. törvény,
  617. az állami vagyonról szóló
  618. évi CVI. törvény módosításáról szóló
  619. évi LI. törvény,
  620. a mozgóképről szóló
  621. évi II. törvény, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
  622. évi CXL. törvény módosításáról szóló
  623. évi LX. törvény,
  624. a Magyar Köztársaság
  625. évi költségvetéséről szóló
  626. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló
  627. évi LXVIII. törvény,
  628. egyes természetvédelmi és agrártárgyú törvények módosításáról szóló
  629. évi LXX. törvény,
  630. a közbeszerzésekről szóló
  631. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló
  632. évi LXXI. törvény,
  633. a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  634. évi LXXXII. törvény,
  635. a lakásszövetkezetekről szóló
  636. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló
  637. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló
  638. évi LXXVI. törvény,
  639. az atomenergiáról szóló
  640. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
  641. évi CLIX. törvény módosításáról szóló
  642. évi LXXXVII. törvény,
  643. az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló
  644. évi XCI. törvény,
  645. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló
  646. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló
  647. évi XCII. törvény,
  648. egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló
  649. évi LXI. törvény módosításáról szóló
  650. évi XCIV. törvény,
  651. egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló
  652. évi XCV. törvény,
  653. egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló
  654. évi CVII. törvény,
  655. a Magyar Köztársaság
  656. évi költségvetéséről szóló
  657. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló
  658. évi CXIV. törvény,
  659. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól és az azzal összefüggő törvénymódosításokról szóló
  660. évi CXV. törvény,
  661. az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló
  662. évi CXXV. törvény,
  663. a közbeszerzésekről szóló
  664. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló
  665. évi CXXIX. törvény,
  666. a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  667. évi CXLVIII. törvény,
  668. a Nemzeti Kulturális Alapról szóló
  669. évi XXIII. törvény módosításáról szóló
  670. évi CLX. törvény,
  671. a mozgóképről szóló
  672. évi II. törvény módosításáról szóló
  673. évi CLXIX. törvény,
  674. a villamos energiáról szóló
  675. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló
  676. évi CLXXXV. törvény,
  677. a hulladékgazdálkodásról szóló
  678. évi XLIII. törvény módosításáról szóló
  679. évi XXVIII. törvény,
  680. az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló
  681. évi LIX. törvény módosításáról szóló
  682. évi VIII. törvény,
  683. a bányászatról szóló
  684. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló
  685. évi XLVII. törvény.
  686. §
(1)Hatályát veszti az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény.
(2)Hatályát veszti
  1. a Munka Törvénykönyvéről szóló
  2. évi XXII. törvény módosításáról szóló
  3. évi XIX. törvény,
  4. a Munka Törvénykönyvéről szóló
  5. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  6. évi CLIV. törvény,
  7. egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló
  8. évi XXXIX. törvény.
(3)Hatályát veszti
  1. az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló
  2. évi XXVI. törvény,
  3. az adózás rendjéről szóló
  4. évi XCII. törvény módosításáról szóló
  5. évi LXXXV. törvény,
  6. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló
  7. évi CXIX. törvény,
  8. az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló
  9. évi CLXIII. törvény,
  10. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  11. évi LXI. törvény,
  12. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  13. évi CXXXI. törvény,
  14. egyes adótörvények módosításáról szóló
  15. évi CXXVI. törvény,
  16. egyes adótörvények módosításáról szóló
  17. évi VII. törvény,
  18. egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló
  19. évi LXXXI. törvény,
  20. a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló
  21. évi CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló
  22. évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség védelméről szóló
  23. évi LXIV. törvény módosításáról szóló
  24. évi CVIII. törvény,
  25. egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
  26. évi XXXV. törvény,
  27. a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló
  28. évi LXXVII. törvény,
  29. a Magyar Köztársaság
  30. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló
  31. évi CIX. törvény,
  32. az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló
  33. évi CX. törvény,
  34. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló
  35. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló
  36. évi CXVI. törvény,
  37. egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  38. évi CXXVI. törvény,
  39. a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló
  40. évi LVII. törvény,
  41. az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló
  42. évi CXXIII. törvény,
  43. az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
  44. évi XC. törvény módosításáról szóló
  45. évi CXXIV. törvény,
  46. a Magyar Köztársaság
  47. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló
  48. évi CLIII. törvény,
  49. az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
  50. évi XC. törvény módosításáról szóló
  51. évi XLVI. törvény,
  52. egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló
  53. évi XCVI. törvény.
(4)Hatályát veszti a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény.
(5)Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  1. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló
  2. évi LI. törvény.
  3. Az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó törvények deregulációja
  4. §
(1)Hatályát veszti egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény.
(2)Hatályát veszti a sajtóról szóló
  1. évi II. törvény módosításáról szóló
  2. évi XI. törvény.
(3)Hatályát veszti
  1. a magyar állampolgárságról szóló
  2. évi LV. törvény módosításáról szóló
  3. évi XXXII. törvény,
  4. a magyar állampolgárságról szóló
  5. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  6. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló
  7. évi XLVI. törvény,
  8. a magyar állampolgárságról szóló
  9. évi LV. törvény módosításáról szóló
  10. évi XLIV. törvény.
(4)Hatályát veszti a polgári szolgálatról szóló
  1. évi XXI. törvény módosításáról szóló
  2. évi LXXXVII. törvény.
(5)Hatályát veszti a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló
  1. évi LXXVII. törvény és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
  2. évi CXIV. törvény módosításáról szóló
  3. évi CLVIII. törvény.
  4. §
(1)Hatályát veszti
  1. egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló
  2. évi CXXI. törvény I–IV. Fejezete és 82–
  3. §-a,
  4. egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló
  5. évi CVII. törvény I–V. Fejezete,
  6. §-a,
  7. §-a és Melléklete,
  8. egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló
  9. évi CXXXV. törvény,
  10. a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló
  11. évi CLIV. törvény 6–
  12. alcíme és
  13. melléklete.
(2)Hatályát veszti
  1. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
  2. évi költségvetéséről szóló
  3. évi CXV. törvény módosításáról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
  4. évi működési költségvetéseiről szóló
  5. évi L. törvény,
  6. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
  7. évi III. törvény módosításáról szóló
  8. évi LXXIII. törvény,
  9. a fogyatékos személyeknek adható egyes pénzbeli ellátásokkal összefüggő törvények módosításáról szóló
  10. évi XLI. törvény,
  11. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
  12. évi LXXX. törvény módosításáról szóló
  13. évi LII. törvény,
  14. a szerzői jogról szóló
  15. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
  16. évi LXXVII. törvény,
  17. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
  18. évi XXXI. törvény módosításáról szóló
  19. évi IX. törvény,
  20. a családok támogatásáról szóló
  21. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló
  22. évi XXXIII. törvény,
  23. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló
  24. évi
  25. törvényerejű rendelet módosításáról szóló
  26. évi XLV. törvény,
  27. az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló
  28. évi IV. törvény,
  29. a közoktatásról szóló
  30. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló
  31. évi LXI. törvény,
  32. egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló
  33. évi CII. törvény,
  34. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
  35. évi LXXX. törvény módosításáról szóló
  36. évi CIV. törvény,
  37. a felnőttképzésről szóló
  38. évi CI. törvény módosításáról szóló
  39. évi CVI. törvény,
  40. egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló
  41. évi CXXXVI. törvény,
  42. az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló
  43. évi C. törvény módosításáról szóló
  44. évi V. törvény,
  45. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  46. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló
  47. évi XLIX. törvény,
  48. a szerzői jogról szóló
  49. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
  50. évi CVIII. törvény,
  51. a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló
  52. évi CXXVI. törvény,
  53. a közoktatásról szóló
  54. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló
  55. évi CXLVII. törvény,
  56. egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló
  57. évi CLXV. törvény,
  58. a szabadalmi ügyvivőkről szóló
  59. évi XXXII. törvény módosításáról szóló
  60. évi CLXVI. törvény,
  61. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
  62. évi III. törvény módosításáról szóló
  63. évi CLXX. törvény,
  64. egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  65. évi CLXXXI. törvény,
  66. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  67. évi LXXXIII. törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló
  68. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló
  69. évi CLXXXII. törvény,
  70. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
  71. évi CXXV. törvény módosításáról szóló
  72. évi CIV. törvény,
  73. egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló
  74. évi CXIV. törvény,
  75. egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló
  76. évi CXV. törvény,
  77. egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló
  78. évi XXIV. törvény,
  79. egyes, a gyermek- és fiatalkorúak egészségének védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló
  80. évi XLIV. törvény,
  81. a szomszédos államokban élő magyarokról szóló
  82. évi LXII. törvény módosításáról szóló
  83. évi LIII. törvény,
  84. egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  85. évi LXXI. törvény,
  86. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló
  87. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló
  88. évi LXXII. törvény,
  89. a közoktatásról szóló
  90. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló
  91. évi LXXXVII. törvény,
  92. az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló
  93. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló
  94. évi CXIX. törvény,
  95. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  96. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló
  97. évi CLVI. törvény,
  98. a
  99. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló
  100. évi IX. törvény,
  101. az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló
  102. évi XXXI. törvény,
  103. a családok támogatásáról szóló
  104. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló
  105. évi LIX. törvény,
  106. az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  107. évi CVI. törvény,
  108. a szerzői jogról szóló
  109. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
  110. évi CXII. törvény,
  111. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  112. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló
  113. évi XL. törvény,
  114. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
  115. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló
  116. évi LXXIX. törvény,
  117. a felnőttképzésről szóló
  118. évi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosításáról szóló
  119. évi XCVIII. törvény,
  120. a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló
  121. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló
  122. évi CLI. törvény,
  123. a felnőttképzéshez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
  124. évi XXXVII. törvény,
  125. a családok támogatásáról szóló
  126. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
  127. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló
  128. évi LXVI. törvény,
  129. a kulturális örökség védelméről szóló
  130. évi LXIV. törvény módosításáról szóló
  131. évi LXIX. törvény,
  132. a közoktatásról szóló
  133. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló
  134. évi LXXI. törvény,
  135. sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  136. évi LXXXIII. törvény,
  137. a sportról szóló
  138. évi I. törvény módosításáról szóló
  139. évi CXLV. törvény,
  140. az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  141. évi CLXXIII. törvény,
  142. a sztrájkról szóló
  143. évi VII. törvény módosításáról szóló
  144. évi CLXXVIII. törvény,
  145. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
  146. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló
  147. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló
  148. évi I. törvény módosításáról szóló
  149. évi XIV. törvény,
  150. a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  151. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
  152. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló
  153. évi XIX. törvény,
  154. a sportról szóló
  155. évi I. törvény módosításáról szóló
  156. évi LIV. törvény,
  157. a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
  158. évi CLXXIII. törvény,
  159. a közoktatásról szóló
  160. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló
  161. évi XXXIX. törvény.
  162. §
(1)Hatályát veszti az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény.
(2)Hatályát veszti a hagyatéki eljárásról szóló
  1. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló
  2. évi CXV. törvény.
(3)Hatályát veszti az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény.
(4)Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXVII. törvény.
(5)Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló
  1. évi LXIV. törvény módosításáról szóló
  2. évi XL. törvény. III. FEJEZET EGYES TOVÁBBI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
  3. A polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló
  5. évi
  6. törvényerejű rendelet módosítása
  7. § A polgári perrendtartásról szóló
  8. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló
  9. évi
  10. törvényerejű rendelet a következő
  11. §-sal egészül ki: „
  12. §
(1)A Pp.-nek az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló
  1. évi CCV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló
  2. évi CCV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(2)A Pp.-nek a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény módosításáról szóló
  2. évi XXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. törvény módosításáról szóló
  4. évi XXXII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.”
  5. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló
  6. évi
  7. törvényerejű rendelet módosítása
  8. § A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló
  9. évi
  10. törvényerejű rendelet a
  11. §-át követően a következő alcímmel egészül ki: „A cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondokság alá helyezéssel 14/A. § Ha a bíróság általános jelleggel vagy az érintett ügycsoportok tekintetében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét korlátozta és jogszabály a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés tényéhez jogkövetkezményeket kapcsol, ezek a jogkövetkezmények a gondnokság alá helyezésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően alkalmazhatóak. 14/B. § A Ptk.-nak a cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  12. évi XV. törvénnyel megállapított 14/B. §-át, 15/A–
  13. §-át, 19–
  14. §-át a
  15. november 1-jét megelőzően elrendelt gondnokság alá helyezések tekintetében is alkalmazni kell, ha a jognyilatkozat megtétele vagy az intézkedés szükségessége
  16. november 1-jét követően következik be.”
  17. A nemzetközi magánjogról szóló
  18. évi
  19. törvényerejű rendelet módosítása
  20. § A nemzetközi magánjogról szóló
  21. évi
  22. törvényerejű rendelet „Záró rendelkezések” alcíme a következő
  23. §-sal egészül ki: „
  24. §
(1)E törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló
  1. évi CX. törvénnyel a külföldi határozatok elismerése és végrehajtása tekintetében megállapított rendelkezéseit azokra a határozatokra kell alkalmazni, amelyek
  2. április 30-át követően emelkedtek jogerőre azon állam joga szerint, amelyben meghozatalra kerültek.
(2)Magyar állampolgár személyi állapotát érintő olyan külföldi határozatot, amely az e törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló
  1. évi CX. törvénnyel megállapított 70–
  2. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel, akkor is el kell ismerni, ha a határozat
  3. május 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.
(3)Az e törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CX. törvénnyel megállapított 74. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatásának akkor is helye van, ha olyan külföldi határozat belföldi elismerhetőségének megállapítását kérelmezik, amely
  1. május 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.”
  2. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló
  3. évi
  4. törvényerejű rendelet módosítása
  5. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló
  6. évi
  7. törvényerejű rendelet VI. Fejezete a következő
  8. §-sal egészül ki: „
  9. §
(1)Ahol jogszabály leánykori nevet említ, azon születési családi és utónevet kell érteni.
(2)Minden olyan adatkezelésben, amelynek adattartalma a családi és utónév, ez alatt a születési családi és utónevet, illetve a házassági nevet kell érteni.
(3)A
  1. december 15-ét követően született gyermek születési családi nevének a születéssel kettőnél több tagúvá válása esetén a szülőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyermek a családi név melyik két tagját viselje.”
  2. A közúti közlekedésről szóló
  3. évi I. törvény módosítása
  4. §
(1)A közúti közlekedésről szóló
  1. évi I. törvény
  2. §
(1)bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „
(1)A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), – a 48. §
(4)bekezdésében foglalt eltéréssel – az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.”
(2)A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/D. §
(2)–
(5)bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „
(2)A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a tulajdonos, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. §
(5)bekezdés szerinti szolgáltató köteles ellátni.
(3)A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. §
(5)bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(4)A helyi önkormányzat illetve állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a vagyonkezelő az Ötv. 9. §
(5)bekezdésben meghatározott gazdasági társasággal a
(2)bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
  1. a)a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
  2. b)a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
  3. c)a tulajdonos és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
  4. d)a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
  5. e)a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
  6. f)a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
  7. g)a szerződés időtartamát.
(5)A
(4)bekezdés szerinti szerződést – annak módosításaival egységes szerkezetben – a szerződő felek a hatályba lépését követő 30. napon a honlapjukon közzéteszik.”
(3)A közúti közlekedésről szóló
  1. évi I. törvény
  2. §
(1)bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „
(1)A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a nemzetgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.”
(4)A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/A. §
(1)bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „
(1)Az állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a kormány rendeletében, a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) tulajdonában álló helyi közutak, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) rendeletében – forgalomszervezési, valamint a 13. §
(2)bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között – kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási övezeten kívül eső olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület), amelynek a három vagy annál több kerekű járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díjfizetési kötelezettség).”
(5)A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/A. §-a az alábbi
(9)bekezdéssel egészül ki: „
(9)Amennyiben az
(1)bekezdésben meghatározott, helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) tulajdonában álló, díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási terület állami tulajdonba kerül, és a díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási terület kijelölése tárgyában kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, úgy a díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási területnek azt a várakozási területet kell tekinteni, amelyet a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) a tulajdonosváltozás napján hatályos rendeletében akként állapít meg.”
(6)A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/D. §
(1)bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „
(1)Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. §
(5)bekezdésben meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.”
(7)A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/D. §
(3)bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „
(3)A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. §
(5)bekezdésben meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.”
(8)A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/E. §
(1)bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „
(1)A várakozási díj, a pótdíj a várakozási terület tekintetében tulajdonosi jogot gyakorló helyi önkormányzatot, állami tulajdonban álló várakozási terület esetében a vagyonkezelőt illeti meg. A szolgáltató legalább a közszolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult, amelyet az elszámolás jóváhagyását követően a helyi önkormányzat részére külön térít meg.”
(9)A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény az alábbi 15/F. §-sal egészül ki: „15/F. § Az állam tulajdonában álló várakozási terület tekintetében a várakozási díj és pótdíj mértéke, valamint a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartama vonatkozásában annak a helyi önkormányzatnak (fővárosban a fővárosi önkormányzatnak) a rendeletében foglalt szabályokat kell alkalmazni, amelynek közigazgatási területén a várakozási terület fekszik.”
(10)A közúti közlekedésről szóló
  1. évi I. törvény
  2. §
  3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „
  4. várakozási terület: a
  5. pont szerinti utak közül a helyi közút és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánút
  6. pont szerinti tartozéka, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok és egyéb közterületek járművel történő várakozásra kijelölt része;”
(11)A közúti közlekedésről szóló
  1. évi I. törvény
  2. §
  3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „
  4. várakozási terület kezelője: a helyi közút és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánút tartozékaként a
  5. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet, a közösségi közlekedéssel érintett közutak kivételével, a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereken, parkokban, egyéb közterületen kialakított várakozási terület tekintetében a tulajdonos helyi önkormányzat, az állam tulajdonában álló tereken, parkokban, egyéb közterületen kialakított várakozási terület tekintetében a vagyonkezelő; a várakozási területen létesített parkolóóra, jegykiadó automata az Ötv. 9. §
(5)bekezdése szerinti szolgáltató tulajdonában, illetve használatában állhat;”
(12)A közúti közlekedésről szóló
  1. évi I. törvény
  2. §
(3)bekezdésének a) pontja az alábbi
  1. ponttal egészül ki: „
  2. az állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában díjfizetési kötelezettséggel érintett várakozási területek kijelölését,”
(13)A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény „Vegyes és záró rendelkezések” alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki: „48/A. §
(1)A
  1. június 5-ét megelőzően történt várakozási eseményre a
  2. június 4-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)A 9/D. §
(2)bekezdésben meghatározott közszolgáltatás ellátására megkötött és
  1. június 5-én hatályban lévő szerződések esetében a közszolgáltatási tevékenységet az adott szerződésben meghatározott – az Ötv.
  2. §
(5)bekezdése szerinti szolgáltatónak nem minősülő – szolgáltató is elláthatja az adott szerződés hatálya alatt.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott olyan szerződéseket, amelyekben az Ötv. 9. §
(5)bekezdése szerinti szolgáltatónak nem minősülő szolgáltató szerepel szerződő félként, a szerződések időtartamának meghosszabbítása vagy azok határozatlan időtartamúvá alakítása, valamint a közszolgáltatási feladattal érintett várakozási terület növelése tárgyában módosítani nem lehet.”
  1. § A közúti közlekedésről szóló
  2. évi I. törvény „Vegyes és záró rendelkezések” alcímének címében a „Vegyes és záró” szövegrész helyébe a „Záró” szöveg lép.
  3. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló
  4. évi LVI. törvény módosítása
  5. § Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló
  6. évi LVI. törvény
  7. §
(7)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(7)A képviselőnek járó alapdíj összege arányosan csökken, ha a képviselő a tárgyhónap napirendben előre feltüntetett szavazásainak több mint egyharmadán igazolatlanul nem vesz részt.”
  1. A helyi önkormányzatokról szóló
  2. évi LXV. törvény módosítása
  3. § A helyi önkormányzatokról szóló
  4. évi LXV. törvény a)
  5. §
(2)bekezdésében az „Alkotmánnyal ellentétes [Alkotmány 19. §
(3)bek. 1. pont]” szövegrész helyébe az „Alaptörvénnyel ellentétes” szöveg,
  1. b)95. §
  2. b)pontjában, 96/A. §
  3. a)pontjában az „Alkotmánnyal” szövegrész helyébe az „Alaptörvénnyel” szöveg,
  4. c)114. §-ában az „alkotmányellenességéről” szövegrész helyébe az „alaptörvény-ellenességéről” szöveg lép. 11. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 19. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény a következő 59/B. §-sal egészül ki: „59/B. §
(1)Ahol jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.
(2)Ahol jogszabály
  1. a)munkanélküli ellátást említ, azon az álláskeresők támogatását is,
  2. b)munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt is érteni kell.
(3)A
  1. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a
  2. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a
  3. november 1-jétől a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4)Annak részére, akinek munkanélküli járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli segélyre, álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága
  1. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásokra való kérelmét legkésőbb
  2. október 31-én benyújtja, ezen ellátásokat a
  3. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.
(5)Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása
  1. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a
  2. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.”
  3. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  4. évi IV. törvény
  5. 19/B. §
(4)bekezdésében a „ , valamint az egyenlő bánásmód biztosításáért és” szövegrész helyébe az „és a” szöveg,
  2. §-ában az „az egyenlő bánásmód biztosításáért és” szövegrészek helyébe az „a” szöveg lép.
  3. A közjegyzőkről szóló
  4. évi XLI. törvény módosítása
  5. § A közjegyzőkről szóló
  6. évi XLI. törvény
  7. §-a a következő
(5)bekezdéssel egészül ki: „
(5)A közjegyzői szolgáltatások zavartalanságának és megfelelő színvonalának biztosítása érdekében a miniszter a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének beszerzését követően évente felülvizsgálja a közjegyzői állások számát és székhelyét.” 13. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása 22. §
(1)A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „83/B. §
(1)A felszámoló gazdasági társaságnál azokat a felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő tagokat, munkavállalókat, vagy a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján azokat a felszámolói tevékenységben közreműködő személyeket, akik
  1. július 1-jén megfeleltek a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
  2. évi XLIX. törvény módosításáról szóló
  3. évi VI. törvény
  4. §
(4)bekezdése szerinti képesítési feltételeknek, a 27/A. §
(3)bekezdése és a 27/C. §
(4)bekezdés f) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkezőnek kell tekinteni.
(2)A 27/A. §
(3)bekezdésének és a 27/C. §
(4)bekezdés f) pontjának alkalmazásában
  1. június 30-áig a felszámolók névjegyzékéről szóló 167/
  2. (XI. 30.) Korm. rendelet
  3. június 30-án hatályos
  4. §
(3)bekezdés b) pontjában meghatározott végzettségeket, továbbá a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséget egyaránt érteni kell szakirányú szakképzettség alatt.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdés szerinti végzettséggel rendelkező személyek 2012. június 1-jétől legfeljebb öt felszámolói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál foglalkoztathatók.
(4)A felszámolók névjegyzékét vezető szerv az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott jogszabályok szerinti felsőfokú végzettségre vonatkozó szakhatósági állásfoglalást szerezhet be.”
(2)A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a következő 83/E. §-sal egészül ki: „83/E. §
(1)A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  1. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  2. évi LI. törvénnyel megállapított
  3. §
(3)bekezdés b) pontját a 2009. szeptember 1-jét követően kezdeményezett csődeljárásokat követő újabb csődeljárásoknál kell alkalmazni.
(2)A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  1. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  2. évi LI. törvénnyel megállapított
  3. §
(3)bekezdését a
  1. szeptember 1-jét megelőzően kikötött óvadékokra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetési haladék nem érinti az óvadék érvényesíthetőségét, ha az óvadéki jogosult a
  2. §
(3)bekezdés a)–i) pontja szerinti szervezet.”
  1. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
  2. évi XLIV. törvény módosítása
  3. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
  4. évi XLIV. törvény a következő
  5. §-sal egészül ki: „
  6. §
(1)E törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
  1. évi XLIV. törvény módosításáról szóló
  2. évi CXIX. törvénnyel megállapított
  3. § j) pontját és
  4. §-át a
  5. január 21-ét követően új szervezet alapítása vagy új vagyonrész vásárlása során – az újabb ügylet tárgyát képező vagyonrészek tekintetében – kell alkalmazni.
(2)Ha
  1. január 21-jét megelőzően megszűnt részvételi jogviszony e törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
  2. évi XLIV. törvény módosításáról szóló
  3. évi CXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései szerint fennmaradhatott volna, a volt résztvevő kérelmére ennek résztvevői jogviszonyát a szervezet köteles – az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően – a jövőre vonatkozó hatállyal helyreállítani. A nyugdíjas résztvevő számára biztosítandó nyugdíjas részesedési és szavazati jog tekintetében a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
  4. évi XLIV. törvény módosításáról szóló
  5. évi CXIX. törvénnyel megállapított
  6. §
(4)bekezdése alkalmazása a résztvevő tulajdonába adott vagyonrészeknek a szervezet kezelésébe való visszabocsátásának feltételéhez köthető.
(3)E törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
  1. évi XLIV. törvény módosításáról szóló
  2. évi CXIX. törvénnyel megállapított
  3. §
(2)bekezdése, 19. §
(2)bekezdése, valamint 19. §
(6)és
(7)bekezdése szerinti rendelkezések 2004. január 21-jén már tulajdonba adott, illetve a résztvevő által megszerzett – elszámolási és részvényszámlán nyilvántartott – vagyonrészekre vonatkozó jogokat nem érintik.
(4)Ha
  1. január 21-én a szervezet alapszabályának valamely rendelkezése megfelelt e törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
  2. évi XLIV. törvény módosításáról szóló
  3. évi CXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek, illetve azokkal összhangban állt, a szervezettel szemben nem alkalmazható törvényességi intézkedés arra hivatkozással, hogy az alapszabályi rendelkezés az a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
  4. évi XLIV. törvény módosításáról szóló
  5. évi CXIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos törvényi szabályozást sértette.”
  6. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
  7. évi III. törvény módosítása
  8. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
  9. évi III. törvény
  10. §
(3)bekezdésében a „követően fogyatékos” szövegrész helyébe a „követően – a
  1. január 1-jén jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházás kivételével – fogyatékos” szöveg lép.
  2. A magyar állampolgárságról szóló
  3. évi LV. törvény módosítása
  4. § A magyar állampolgárságról szóló
  5. évi LV. törvény
  6. §
(7)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(7)Az
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. d)pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a köztársasági elnök – az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslata alapján – felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.” 26. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. §
(1)bekezdés c) pontjában a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakhatása” szöveg lép.
  1. A Rendőrségről szóló
  2. évi XXXIV. törvény módosítása
  3. §
(1)A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény „A Független Rendészeti Panasztestület” alcíme a következő 6/D. §-sal egészül ki: „6/D. § A Testület elhelyezéséről és működésének feltételeiről – az államháztartásért felelős miniszter bevonásával – az Országgyűlés elnöke gondoskodik.”
(2)A Rendőrségről szóló
  1. évi XXXIV. törvény X. Fejezete a következő
  2. §-sal egészül ki: „
  3. § A határőrség általános jogutódja a rendőrség.”
  4. § A Rendőrségről szóló
  5. évi XXXIV. törvény 62/A. §
(4)és
(5)bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
  1. A bírósági végrehajtásról szóló
  2. évi LIII. törvény módosítása
  3. § A bírósági végrehajtásról szóló
  4. évi LIII. törvény a következő 303/A. §-sal egészül ki: „303/A. § A
  5. §-nak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  6. évi LVII. törvény módosításáról szóló
  7. évi XIV. törvénnyel megállapított
(1)bekezdés b) pontját az e rendelkezés hatálybalépését követően elkövetett jogszabálysértések esetében kell alkalmazni.”
  1. A termőföldről szóló
  2. évi LV. törvény módosítása
  3. § A termőföldről szóló
  4. évi LV. törvény „Hatálybalépés” alcíme a következő 81/A. §-sal egészül ki: „81/A. §
(1)E törvénynek a Nemzeti Földalapról szóló
  1. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított
  2. § m) és n) pontját,
  3. §
(1)–
(2)és
(5)bekezdését azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint 2010. szeptember 1-jét követően tették közzé.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti módon
  1. augusztus 31-éig közzétett a) vételi ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt – az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  2. évi CXLI. törvény
  3. §
(1)bekezdésétől eltérően – a vételi ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni; b) haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a haszonbérleti ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.”
  1. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló
  2. évi XXXIII. törvény módosítása
  3. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló
  4. évi XXXIII. törvény preambulumában az „a Magyar Köztársaságnak a” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
  5. A környezet védelmének általános szabályairól szóló
  6. évi LIII. törvény módosítása
  7. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló
  8. évi LIII. törvény
  9. §-a a következő
(4)bekezdéssel egészül ki: „
(4)E törvénynek az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló
  1. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a
  2. április 30-át követően megvalósított környezetkárosításokra és környezetveszélyeztető magatartásokra kell alkalmazni. Mulasztás által megvalósított környezetkárosítás vagy környezetveszélyeztetés esetén az akkor hatályos szabályokat kell alkalmazni, amikor a környezethasználó a környezetkárosodást vagy környezetveszélyeztetést megakadályozhatta volna.”
  3. A személyi jövedelemadóról szóló
  4. évi CXVII. törvény módosítása
  5. § A személyi jövedelemadóról szóló
  6. évi CXVII. törvény
  7. §
  8. pontjában a „felhasználható” szövegrész helyébe a „jogosító” szöveg lép.
  9. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
  10. évi CXXV. törvény módosítása
  11. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
  12. évi CXXV. törvény a)
  13. § a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, b)
  14. § b) pontjában az „a Magyar Köztársaság alkotmányos” szövegrész helyébe a „Magyarország törvényes” szöveg lép.
  15. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
  16. évi XXXVIII. törvény módosítása
  17. §
(1)A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
  1. évi XXXVIII. törvény VII. Fejezete a
  2. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „
  3. Cím Hatályba léptető rendelkezések”
(2)A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
  1. évi XXXVIII. törvény VII. Fejezete a következő alcímmel és
  2. §-sal egészül ki: „
  3. Cím Az Európai Unió jogának való megfelelés
  4. § A
  5. § az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008/675/IB kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.”
(3)A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
  1. évi XXXVIII. törvény VII. Fejezetének címében a „Hatálybalépés” szövegrész helyébe a „Záró rendelkezések” szöveg lép.
  2. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  3. évi LVII. törvény módosítása
  4. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  5. évi LVII. törvény 95/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „95/A. §
(1)E törvénynek
  1. a)a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések,
  2. b)az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló 2010. évi CLII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések,
  3. c)a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2)E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  1. évi LVII. törvény módosításáról szóló
  2. évi. LXVIII. törvénnyel megállapított
  3. §
(4)bekezdését azon magatartások vonatkozásában kell alkalmazni, amelyek elkövetése – valamely helyzet vagy állapot fenntartásával megvalósuló magatartás esetén a helyzet vagy állapot megszűnése – óta 2005. november 1-jén még nem telt el három év.
(3)E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  1. évi LVII. törvény módosításáról szóló
  2. évi. XIV. törvénnyel megállapított a)
  3. §
(2)bekezdését és 79. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően megvalósított összefonódások esetében,
  1. b)79/A. és 79/B. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően előterjesztett kérelmek esetében,
  2. c)86. §
(3)bekezdését, valamint 88. §
(5)–
(12)bekezdését az e rendelkezések hatálybalépését követően elkövetett jogszabálysértések esetében,
  1. d)88/C. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indított polgári perekben,
  2. e)88/D. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartások esetében kell alkalmazni.
(4)E törvénynek a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól és az azzal összefüggő törvénymódosításokról szóló
  1. évi CXV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.”
  2. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  3. évi CXII. törvény módosítása
  4. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  5. évi CXII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 234/I. §-sal és 234/J. §-sal egészül ki: „234/I. §
(1)E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló
  1. évi LXIV. törvénnyel megállapított
  2. §-át a Diákhitel Központ kölcsönszerződései tekintetében a
  3. január 1-jét követően megkötött kölcsönszerződésekre kell alkalmazni.
(2)E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 100. §
(1)bekezdését nem kell alkalmazni az árutőzsdei szolgáltató és a Pénztárak Garancia Alapja 2003. január 1-jét megelőzően elhelyezett betétjére.
(3)E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló
  1. évi LXIV. törvénnyel megállapított
  2. számú melléklet IV. fejezetét nem kell alkalmazni a
  3. január 1-jét megelőzően jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélre és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkére.
(4)Ahol jogszabály tőkemegfelelési mutatót említ, azon e törvény szerinti fizetőképességi mutatót (szolvencia rátát) kell érteni. 234/J. §
(1)Ha a fogyasztóval
  1. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésben a pénzügyi intézmény által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján
  2. március 1-jét követően megszerzett, a kötelezett által lakott lakóingatlan szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja a vételáron felül – a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint – köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére, illetve ezen összegnek a
(2)bekezdés szerinti elszámolás körében a kötelezett javára történő figyelembevételére.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti vételi jog jogosultja a követelése, annak járulékai és az
(1)bekezdés szerint általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles.
(3)Az
(1)és a
(2)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pénzügyi intézmény
  1. a)a biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi,
  2. b)a biztosítéki céllal kikötött vételi joggal biztosított követelést másra átruházza (engedményezi).
(4)E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  1. évi CL. törvénnyel megállapított
  2. §-át a pénzügyi intézmény által
  3. december 31-ét követően megkötött hitel- és kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni.
(5)E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  1. évi CL. törvénnyel megállapított
  2. §-át – a
(6)–
(8)bekezdésben meghatározott kivétellel – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvény hatálya alá tartozott szerződések esetén kell alkalmazni.
(6)E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 210. §
(8)bekezdését 2009. december 26-át megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(7)E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 210. §
(10)bekezdésében a kölcsönszerződés tartalmára vonatkozó előírást 2009. december 26-át követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(8)E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 210. §
(14)bekezdését
  1. december 26-át megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.”
  2. A lakástakarékpénztárakról szóló
  3. évi CXIII. törvény módosítása
  4. § A lakástakarékpénztárakról szóló
  5. évi CXIII. törvény a következő 27/B. §-sal és 27/C. §-sal egészül ki: „27/B. § E törvénynek a lakás-takarékpénztárakról szóló
  6. évi CXIII. törvény módosításáról szóló
  7. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított a)
  8. §
(2)–
(4)bekezdését, 24. §
(5)és
(6)bekezdését a
  1. január 1-jét megelőzően megkötött szerződésekre is alkalmazni kell, b)
  2. §
(1)és
(2)bekezdését a
  1. május 1-jét követően kötött szerződésekre kell alkalmazni azzal, hogy a
  2. május 1-jét követően kezdődő és a lakás-takarékpénztárakról szóló
  3. évi CXIII. törvény módosításáról szóló
  4. évi CLXXXVII. törvény hatálybalépésekor már lezárult megtakarítási évekre az állami támogatás utólag is igényelhető, c)
  5. §
(3)bekezdése a 2007. január 1-jét megelőzően kötött szerződéseknél kizárólag az ez időpontot követően kezdődő megtakarítási évekre igényelt állami támogatásra alkalmazható. 27/C. §
(1)E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a
(2)bekezdésben foglalt eltéréssel – a
  1. január 1-jén vagy azt követően megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre, áthidaló kölcsönszerződésekre és lakáskölcsön szerződésekre kell alkalmazni. A
  2. január 1-jét megelőzően megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre a szerződés megkötésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadóak.
(2)E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 8. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontját, 9. §
(2)–
(4)és
(6)bekezdését és 11. §
(6)bekezdését a
  1. január 1-jét megelőzően kötött lakás-előtakarékossági szerződésekre is alkalmazni kell, ha a kiutalási időszak, a lakás-előtakarékoskodó halála, a kiskorú gyámságát ellátó személy változása, illetve az áthidaló kölcsönre vonatkozó hitelkérelem benyújtása a törvény hatálybalépése utáni időszakra esik.”
  2. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
  3. évi XI. törvény módosítása
  4. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
  5. évi XI. törvény a következő
  6. §-sal egészül ki: „
  7. §
(1)A 2004. május 1-jét megelőzően
  1. a)megkezdett védjegyhasználatra a védjegyoltalom tartalma, a védjegyhasználat fogalma, valamint – az oltalom kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével – a védjegybitorlás tekintetében a használatnak 2004. május 1-jén meglévő mértékéig,
  2. b)megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom kimerülése tekintetében e törvénynek a 2004. április 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)A közösségi védjegy mint korábbi védjegy viszonylagos kizáró okként akkor vehető figyelembe, ha a védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vagy a Magyarországot megjelölő bejelentést 2004. május 1-jét követő bejelentési nappal tették, illetve, ha a védjegyet ilyen bejelentési nappal lajstromozták.
(3)A
  1. május 1-jén hatályban lévő védjegyoltalom, valamint az a védjegyoltalom, amely az ezen időpontot megelőző bejelentési nappal és az ezen időpontot követő lajstromozással keletkezik, e törvény rendelkezései szerint újítható meg.”
  2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
  3. évi XXXI. törvény módosítása
  4. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
  5. évi XXXI. törvény a következő
  6. §-sal egészül ki: „
  7. § A
  8. január 1-jén fennálló nevelőszülői jogviszony esetében a hivatásos nevelőszülőt megillető díjat nem lehet alacsonyabb mértékben megállapítani annál, mint amilyen díjazásban a hivatásos nevelőszülő
  9. január 1-jén részesült.”
  10. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  11. évi LXXXI. törvény módosítása
  12. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  13. évi LXXXI. törvény a következő 102/E. §-sal egészül ki: „102/E. § Aki
  14. december 31-éig az öregségi teljes, illetve résznyugdíjhoz szükséges életkort betöltötte és az előírt szolgálati időt megszerezte, e jogosultságát a Tbj.
  15. §
(1)bekezdés a)–
  1. b)és e)–
  2. g)pontja szerinti biztosítással járó jogviszony, illetve a 18. §
(4)bekezdése szerinti jogviszony fennállása esetén is érvényesítheti. Ebben az esetben öregségi nyugdíjkorhatárnak e törvény
  1. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti életkort kell tekinteni.”
  2. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  3. évi LXXXI. törvény
  5. §
(2)bekezdésében a „biztosítási idejének” szövegrész helyébe a „
  1. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének” szöveg,
  3. §
(3)bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg lép.
  1. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  2. évi LXXXIII. törvény módosítása
  3. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  4. évi LXXXIII. törvény XI. Fejezet „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/A. §-sal egészül ki: „82/A. §
(1)A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  1. évi LXXXIII. törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló
  2. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló
  3. évi CLXXXII. törvény hatálybalépése nem érinti az annak hatálybalépése előtt szerv- vagy szövetátültetésre jogosító várólistára felkerült személyek szerv- vagy szövetátültetésre való jogosultságát.
(2)Azt a személyt, akinek esetében ugyanazon szerv vagy szövet átültetése a Magyarországon elvégzett korábbi szerv- vagy szövetátültetést követően, a beültetett szerv vagy szövet kilökődése miatt indokolttá vált, arra tekintet nélkül kell felvenni a várólistára, hogy az érintett személy 2006. január 1-jétől az
(1)bekezdésben meghatározott törvény alapján arra jogosult.”
  1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  2. évi CXLI. törvény módosítása
  3. §
(1)Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  1. évi CXLI. törvény
  2. §
(3)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(3)Jogi személynek, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a bejegyzési kérelemhez
  1. a)képviseleti jogának igazolására
  2. aa)cégkivonat, cégmásolat vagy bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát,
  3. ab)a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §
(1)bekezdés
  1. i)pontja szerinti közjegyzői tanúsítványt a cégbíróság vagy a törvényszék által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról, vagy
  2. ac)– külföldi jogi személy, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi szervezet esetében – a rá irányadó jog szerinti okiratot, és
  3. b)– cég esetében – aláírási címpéldányt kell csatolnia.”
(2)Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  1. évi CXLI. törvény
  2. §-a a következő
(4)bekezdéssel egészül ki: „
(4)A
(3)bekezdéstől eltérően az egyháznak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személynek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint a képviseleti jogosultságot igazoló, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által – a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásból – kiállított hatósági bizonyítvány 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát.”
(3)Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  1. évi CXLI. törvény
  2. §-a a következő
(5)bekezdéssel egészül ki: „
(5)Ha a
(3)bekezdés szerinti okirat valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtásra került, az újabb kérelemben elegendő – az iktatószámra való hivatkozással – a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratok a bejegyzés, feljegyzés, illetve az adatváltozás átvezetése iránti kérelem ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.”
(4)Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  1. évi CXLI. törvény
  2. §-a a következő
(9)és
(10)bekezdéssel egészül ki: ,,
(9)Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  1. évi CXLI. törvény módosításáról szóló
  2. évi CXXII. törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(10)Az e törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 37. §
(3)és
(5)bekezdését az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 45. §
(1)Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  1. évi CXLI. törvény
  2. §
(1)bekezdés b) pontjában a „számát,” szövegrész helyébe a „számát, egyház és belső egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát,” szöveg lép.
(2)Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  1. évi CXLI. törvény
  2. §
(5)bekezdésében a „
(3)” szövegrész helyébe a „
(3)és
(4)” szöveg lép.
  1. A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló
  2. évi CXLII. törvény módosítása
  3. § A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló
  4. évi CXLII. törvény
  5. §-a a következő
(3)bekezdéssel egészül ki: ,,
(3)A
(2)bekezdés alapján tulajdonba adott ingatlanokon fennálló elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan tulajdoni lapjáról az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos kérelme alapján törli.” 34. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása 47. §
(1)A büntetőeljárásról szóló
  1. évi XIX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 603/B. §-sal egészül ki: „603/B. § E törvénynek az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló
  2. évi CCV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló
  3. évi CCV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.”
(2)A büntetőeljárásról szóló
  1. évi XIX. törvény
  2. §-a a következő
(3)bekezdéssel egészül ki: „
(3)A 178/A. §
(2)bekezdése, a 178/B. § és a 266. §
(1)bekezdés
  1. e)pontja az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008/675/IB kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.” 48. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. §
  2. b)pontjában a „rendőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség és az Országgyűlési Őrség” szöveg lép. 35. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása 49. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény a 62. §-t követően a következő alcímmel és 63. §-sal egészül ki: „Az Európai Unió jogának való megfelelés 63. § A 4. §
  3. s)pontja az euro-érmékhez hasonló érmékről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikkének, valamint az euro-érmékhez hasonló érmékről és zsetonokról szóló 2182/2004/EK rendelet hatályának a nem részt vevő tagállamokra való kiterjesztéséről szóló 2004. december 6-i 2183/2004/EK tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.” 36. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása 50. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a következő 111–111/C. §-sal egészül ki: „111. §
(1)E törvénynek a szerzői jogról szóló
  1. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
  2. évi LXXVII. törvénnyel az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozóan megállapított rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet
  3. december
  4. és
  5. január
  6. között készítettek el, feltéve, hogy
  7. január 1-jén az adatbázis megfelelt – a szerzői jogról szóló
  8. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
  9. évi LXXVII. törvénnyel megállapított – XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek. Az ilyen adatbázis előállítójának jogai
  10. január 1-jétől kezdődően
  11. január 1-jéig részesülnek védelemben.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti adatbázis felhasználására vonatkozóan az annak előállítójával
  1. január 1-jét megelőzően megkötött szerződés alapján végzett cselekményre e törvénynek a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni
  2. január 1-jét követően is.
(3)E törvénynek a szerzői jogról szóló
  1. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
  2. évi LXXVII. törvénnyel megállapított
  3. §
(2)bekezdését nem lehet alkalmazni olyan hangfelvételre, amelynek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje már lejárt. E rendelkezés nem érinti a
  1. § alkalmazását. 111/A. § E törvénynek az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló
  2. évi CII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a
  3. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekmények és az így szerzett jogok kivételével – mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az Európai Unió tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek
  4. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló
  5. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
  6. cikk
(2)bekezdésében meghatározott feltételek alapján. 111/B. § E törvénynek a szerzői jogról szóló
  1. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
  2. évi CVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló
  3. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre is figyelemmel – a
  4. január 1-jét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni. 111/C. §
(1)E törvénynek a szerzői jogról szóló
  1. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
  2. évi CXII. törvénnyel megállapított
  3. §
(1)bekezdését a 2009. február 1-jét követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.
(2)A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat 2012-ben kell először felosztani a 23/A. §
(4)bekezdése szerinti,
  1. január 1-jétől szolgáltatott adatok alapján.”
  2. § A szerzői jogról szóló
  3. évi LXXVI. törvény
  4. §
(1)bekezdés e) pontjában a „vallási szertartásain és egyházi” szövegrész helyébe az „ , alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületek vallási szertartásain és vallási” szöveg lép.
  1. Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló
  2. évi C. törvény módosítása
  3. § Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló
  4. évi C. törvény
  5. §-a a következő
(3)bekezdéssel egészül ki: „
(3)E törvénynek az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló
  1. évi C. törvény módosításáról szóló
  2. évi V. törvénnyel megállapított
  3. §
(2)bekezdésében meghatározott cikkeket
  1. július 22-től kell alkalmazni.”
  2. A formatervezési minták oltalmáról szóló
  3. évi XLVIII. törvény módosítása
  4. §
(1)A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény „Módosuló rendelkezések és a kapcsolódó átmeneti szabályok” alcíme a következő 67/A. §-sal egészül ki: „67/A. §
(1)A 2004. május 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott formatervezési mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.
(2)A 2004. május 1-jét megelőzően
  1. a)megkezdett hasznosításra a mintaoltalom tartalma, terjedelme és – az oltalom kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével – a mintaoltalom bitorlása tekintetében a hasznosításnak a 2004. május 1-jén meglévő mértékéig,
  2. b)megvalósult hasznosításra a mintaoltalom kimerülése tekintetében e törvénynek a 2004. április 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)A formatervezési minták oltalmáról szóló
  1. évi XLVIII. törvény „Módosuló rendelkezések és a kapcsolódó átmeneti szabályok” alcímének címe helyébe a következő szöveg lép: „Átmeneti rendelkezések”
  2. A tőkepiacról szóló
  3. évi CXX. törvény módosítása
  4. § A tőkepiacról szóló
  5. évi CXX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő
  6. §-sal egészül ki: „
  7. § E törvénynek a tőkepiacról szóló
  8. évi CXX. törvény módosításáról szóló
  9. évi LXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit annak hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítésénél nem kell alkalmazni.”
  10. A biztosít

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.