2018. CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről.

2018. CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről. Az Országgyűlés – figyelemmel az  ország általános és egyes térségeinek kiemelkedő gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésére, és arra, hogy e  fejlődéshez a  véges és nehezen megújuló táji, természeti, környezeti és épített környezeti értékek hozzájárulása elvitathatatlan – az ország kiegyensúlyozottabb területi fejlődése, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi irányítása, az okszerű és takarékos területhasználat, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság megőrzése érdekében, az  Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban lefektetett területhasználati elvekkel összhangban a területhasználat módjáról és szabályairól a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 1. § E törvény célja, hogy az  ország egészére, valamint egyes kiemelt térségekre meghatározza a  térségi területfelhasználás feltételeit, a  műszaki infrastruktúra-hálózatok összehangolt térbeli rendjét, a  terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi, területhasználati orientálása érdekében, tekintettel a  fenntartható fejlődésre, valamint a  területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek, honvédelmi érdekek és a  hagyományos tájhasználat megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. A  hatékony és korszerű területrendezés ennek érdekében folyamatos, rendszeresen megújuló, összehangolt rendszert alkot az  ország területi képét megalkotó fejlesztési stratégiákkal. 2. A törvény hatálya 2. § (1) A Második Részben foglalt Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT.) területi hatálya kiterjed az ország teljes közigazgatási területére. (2) A Harmadik Részben foglalt, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (a továbbiakban: BATrT.) területi hatálya Budapestre, valamint Pest megyének az  1/1.  mellékletben felsorolt, a  budapesti agglomerációhoz tartozó településeire (a továbbiakban együtt: Budapesti Agglomeráció) terjed ki. (3) A  Negyedik Részben foglalt, a  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (a  továbbiakban: BKÜTrT.) területi hatálya a  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeire terjed ki. A  Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések jegyzékét az 1/2. melléklet tartalmazza. (4) A XI. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő településeire terjed ki. (5) A  XII. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeire terjed ki, amelyek jegyzékét az 1/3. melléklet tartalmazza. (6) A  XIII. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a  Balaton vízparti területeire terjed ki, amelyek területi lehatárolását a területrendezésért felelős miniszter rendelete állapítja meg. 3. § (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a megyei területrendezési terv, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a  településrendezési eszközök és a  településképi rendelet készítése és elfogadása során. A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. (2) A  megyei területrendezési terv, valamint a  településrendezési eszközök e  törvényben meghatározott előírásoknál szigorúbb területfelhasználási követelményeket megállapíthatnak. (3) A  megyei területrendezési terv rendelkezéseit – a  91.  §-ban foglaltakra is tekintettel – alkalmazni kell a településrendezési eszközök és a településképi rendelet készítése és elfogadása során. (4) A  településrendezési eszközök e  törvényben meghatározott előírásoknál szigorúbb követelményeket megállapíthatnak. (5) Ha a településrendezési eszköz adott tárgykörben nem szabályoz, akkor e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. Értelmező rendelkezések 4. § E törvény alkalmazásában 1. általános mezőgazdasági terület övezete: a  területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított és lehatárolt térségi övezet, amelybe a BKÜTrT. által meghatározott kertes mezőgazdasági terület övezetén kívüli, mezőgazdaságilag művelt területek tartoznak; 2. ásványi nyersanyagvagyon övezete: kiemelt térség esetében a  területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a  megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a  megállapított bányatelekkel lefedett, valamint bányatelekkel le nem fedett, az  állam kizárólagos tulajdonát képező, az  állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók; 3. Balaton vízparti területei: a  Balaton tómedrének a  partvonallal közvetlenül érintkező része, valamint a  tómedertől számítva a  szárazulaton, a  területrendezésért felelős miniszter rendeletében lehatárolt olyan terület, amely a part menti területek közcélú használatának szabályozását igényli; 4. borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete: a  BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a  szőlő termőhelyi kataszteri I. és II. osztályú területek tartoznak, ahol hosszú távú cél a  minőségi szőlő- és bortermő területek védelme; 5. csarnok: a helyi építészeti hagyományoktól eltérő tömegformálású, anyaghasználatú és építészeti kialakítású, a  településképi követelményeknek nem megfelelően kialakított, több mint 30 napig fennálló, 600  m2-nél nagyobb bruttó alapterületű, legalább 4,5 m átlagos belmagasságú, jellemzően összefüggő légterű épület; 6. elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal: a  vízfolyások mentén lévő vagy létesülő fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló térségi árvízvédelmi létesítmény – töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna –, továbbá a  folyó nyílt árterében fekvő település vagy településrész árvízmentesítését szolgáló töltés; 7. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe azok a  – települési térségen, illetve a  kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek esetében a  sajátos területfelhasználású térségen kívül eső – Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdő és erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek, valamint erdőtelepítésre javasolt területek tartoznak, amelyek erdőgazdálkodásra hosszú távon és fenntartható módon alkalmasak, vagy amelyeken a  jövőben az  erdőtelepítés a  termőhelyi adottságok és a környezetvédelmi szempontok alapján kedvező, illetve javasolt; 8. erdők övezete: az  OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe az  Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdők és az  erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek tartoznak; 9. erdőtelepítésre javasolt terület övezete: a  területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a  megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az  erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból szükséges vagy indokolt; 10. erőmű: a  villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Vet.) 3.  § 14.  pontjában meghatározott fogalom; 11. esőbeálló: természetes anyagokból (pl. kő, fa, nád, szalma) egyszerű módon, részben vagy teljesen oldalfalakkal épített, legfeljebb 3,5 méter épületmagasságú és legfeljebb 20 m2 bruttó alapterületű építmény; 12. földdel borított pince: a  helyi építési hagyományoknak megfelelően boltozott, oromfalas, földdel részben borított terepszint alatti építmény, amelynek kialakítása során a meglévő terep legfeljebb 2 méteres töltésére kerül sor; 13. földtani veszélyforrás terület övezete: kiemelt térségi területrendezési terv esetében a  területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a  megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és földtani felépítésük folytán a  lejtős tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok által érintett területek tartoznak; 14. gazdasági építmény: a  BKÜTrT. alkalmazásában a  mezőgazdasági terület használatának megfelelően a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel összefüggő termék feldolgozására, tárolására szolgáló építmény; 15. hagyományos tájhasználat: egy adott tájrészletre jellemző, a  természeti adottságokon alapuló és a  helyi gazdálkodási kultúrának megfelelő olyan területhasználati vagy más haszonvételezési mód, amely meghatározza a  táj jellegét, és biztosítja természeti és kulturális értékeinek megőrzését és fenntartható hasznosítását; 16. háztartási méretű kiserőmű: a Vet. 3. § 24. pontja szerinti fogalom; 17. honvédelmi és katonai célú terület övezete: az  OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelyben a  Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a  NATO-tagságból eredő, valamint a  nemzetközi szerződésekben vállalt kötelességek teljesítéséhez és a  Magyar Honvédség alapfeladatainak rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy katonai tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók; 18. jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhely: olyan megállóhely, ahol legalább 1000 utas/nap munkanapi átszálló utasforgalom a fejlesztések megvalósulása esetén számolható; 19. jó termőhelyi adottságú szántók övezete: a  területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a  területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak; 20. kemping: az  ingatlan-nyilvántartásban kempingként vagy táborhelyként bejegyzett, vagy a  településrendezési eszközben kempingként kijelölt, vagy az  e  törvény felhatalmazása alapján a  Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában kiadott miniszteri rendeletben kempingként kijelölt terület, vagy más jogszabály szerinti kemping; 21. kertes mezőgazdasági terület övezete: a  BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a  beépítésre nem szánt mezőgazdasági területek közül azok a  zártkerti vagy zártkerti művelésből kivett mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, hasznosítása módja és intenzitása, valamint beépítettsége eltér az  általános mezőgazdasági terület övezetének területeitől, így kisüzemi használatú telkekből (földrészletekből) állnak, és ahol a  kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágak dominálnak; 22. kertes mezőgazdasági térség: a  BATrT-ben egyedileg megállapított olyan területfelhasználási kategória, amelybe azon zártkerti területek tartoznak, amelyek fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, hasznosítása módja és intenzitása, valamint beépítettsége eltér a mezőgazdasági térség területeitől; 23. kiemelt térség: a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe; 24. kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv szerkezeti terve: a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének munkarésze, amely a  térségi területfelhasználás rendszerét, a  települések térbeli rendjét, az  országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit határozza meg; 25. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete: az  OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak; 26. műszaki infrastruktúra egyedi építménye: a területrendezési terv tartalmi követelményeinek részletes szabályai tárgyában kiadott kormányrendelet szerinti, a  térségi szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott, nem nyomvonal jellegű építmény; 27. műszaki infrastruktúra-hálózat: a  területrendezési terv tartalmi követelményeinek tárgyában kiadott kormányrendelet szerinti, a  szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott nyomvonal jellegű építmények összessége; 28. műszaki infrastruktúra kapacitása: a  szükséges közúti közlekedési, vasúti közlekedési és közüzemi ellátás mértéke; 29. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség: területfelhasználási kategória, amelybe olyan összefüggő zöldfelületek, valamint a települések szerkezetét befolyásoló kiterjedéssel rendelkező különleges beépítésre szánt és beépítésre nem szánt, rekreációs célú területek tartoznak, amelyek a  települések szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei; 30. nagyvízi meder övezete: a  területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló területek tartoznak, amelyeket az  árvíz levonulása során a  víz rendszeresen elborít, és amelyeket a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki; 31. az Ország Szerkezeti Terve: az  OTrT. jóváhagyandó munkarésze, amely az  országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit határozza meg; 32. országos csatorna: olyan csatorna, amelyet a  nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos állami tulajdonú csatornaként jelöl meg; 33. országos kerékpárút-törzshálózat: az  OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott műszaki infrastruktúra-hálózat, amelybe az országos jelentőségű turisztikai célpontokat érintő, a hálózatban összekötött Euro Velo és országos kerékpáros útvonalak tartoznak; 34. ökológiai hálózat magterületének övezete: az  OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az  adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, és több védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont; 35. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az  OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok  – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az  ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek – magterületek, pufferterületek – közötti biológiai kapcsolatok biztosítására; 36. ökológiai hálózat pufferterületének övezete: az  OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azon tevékenységek negatív hatását, amelyek a  magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek; 37. parti sétány: valamennyi Balaton-parti településen, a Balaton vízparti területein kijelölt közhasználatú terület; 38. rendszeresen belvízjárta terület övezete: kiemelt térség esetében a  területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a  megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a  síkvidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik; 39. strand: a  Balaton vízparti területeire vonatkozólag az  ingatlan-nyilvántartásban strandként vagy strandfürdőként bejegyzett, vagy a  településrendezési eszközben vagy jogszabályban strandterületként kijelölt terület, vagy strandként engedélyezett és üzemeltetett terület, valamint jogszabályban természetes fürdőhelyként meghatározott terület; 40. szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség: a  BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott területfelhasználási kategória, amelybe a kertes mezőgazdasági terület övezete mellett az árutermelő méretű és szerepű szőlő, gyümölcsös ültevény és kert területek tartoznak; 41. tájjelleg (tájkarakter): a táj jól körülhatárolható részének természeti tényezők és emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként kialakult, emberek által érzékelt sajátos rendszere, amely által a  tájrészlet egyedisége megnyilvánul, és más tájrészletektől megkülönböztethetővé válik; 42. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe jellemzően a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet beépítésre nem szánt, sajátos karakterű szőlőhegyeinek, szőlőterületeinek, történelmileg kialakult mozaikos tájszerkezetének, egyedi tájértékeinek megőrzendő területei tartoznak; 43. tájképvédelmi terület övezete: a  területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a  miniszteri rendeletben, valamint a  megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a  táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak; 44. tanyás területek övezete: megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe jellemzően a települések külterületén lévő mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az  ezekkel kapcsolatos, a  saját termék feldolgozása, tárolása és árusítása, valamint ökológiai és biotermesztés, illetve a  falusi és ökoturizmus céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport, térbelileg hozzá kapcsolódó, jellemzően 1 ha területű föld együttesei tartoznak; 45. település: a település teljes közigazgatási területe, a főváros esetében a főváros teljes közigazgatási területe; 46. települési terület: a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt terület; 47. Területfelhasználási egység: a  település igazgatási területének a  jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely azonos jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet. 48. térség: a  területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg; 49. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított vagy alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező – a  térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt és meghatározott – területi egység; 50. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység; 51. tómeder övezete: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a Balaton szabályozási partvonala által meghatározott meder területe tartozik; 52. történelmi sportterület: a BATrT. alkalmazásában az 1914. év előtt sportolási célra használt terület; 53. veszélyeshulladék-égetőmű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a  hulladékégetés műszaki követelményei, működési feltételei és a  hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékei tárgyában kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek; 54. veszélyeshulladék-lerakó: a  hulladéklerakás, valamint a  hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályok és feltételek tárgyában kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítására szolgáló hulladékkezelő létesítmény; 55. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete: az  OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a  világörökségi listára felvett területek, valamint a  világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyek a  kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletében a  Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szerepel, a  kulturális örökség védelméről szóló 2001.  évi LXIV.  törvény 71.  § szerinti központi, közhiteles nyilvántartásnak megfelelően; 56. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország vízfolyásai, állóvizei, illetve azok parti sávjai tartoznak; 57. vízminőség-védelmi terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a miniszteri rendeletben, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak; 58. VTT-tározók: Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók; 59. VTT-tározók övezete: a  területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a VTT-tározók területei tartoznak. MÁSODIK RÉSZ AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV II. FEJEZET AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV TARTALMA ÉS SZEREPE 4. A fő tartalmi elemek 5. § (1) Az OTrT. az Ország Szerkezeti Tervét, valamint az Országos Övezeti Tervet és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. (2) E Rész alkalmazásában 1. mezőgazdasági térség: az  országos és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban szántó, gyep – ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt területek –, szőlő, gyümölcsös és kert területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt; 2. sajátos területfelhasználású térség: megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe az  5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak; 3. települési térség: az  országos és a  megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a  vízgazdálkodási térségbe és a  sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak. 6. § (1) Az Ország Szerkezeti Tervét a 2. melléklet tartalmazza. (2) Az Országos Övezeti Terv tervlapjait a 3. melléklet tartalmazza, az alábbiak szerint: a) 3/1.  melléklet az  ökológiai hálózat magterületének övezetét, az  ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét és az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét, b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét, c) 3/3. melléklet az erdők övezetét, d) 3/4. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket, e) 3/5. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket. (3) A jó termőhelyi adottságú szántók, az erdőtelepítésre javasolt terület, a tájképvédelmi terület, a vízminőség-védelmi terület, a nagyvízi meder és a VTT-tározók övezetét a  területrendezésért felelős miniszter a 19. § (4) bekezdésben meghatározott rendeletében állapítja meg. 5. A területrendezési tervek és településrendezési eszközök kapcsolata egymással és az ágazati szabályozással 7. § (1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra, a településképi követelményekre és az építésre vonatkozó szabályokat a 3. §-ban foglalt rendelkezésekre is tekintettel e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. (2) A  települési (a fővárosban a  fővárosi és a  kerületi) önkormányzatot az  általa elfogadott településrendezési eszköz előírása miatt kártalanítási kötelezettség nem terheli, ha az  előírás területrendezési tárgyú jogszabály vagy az országos településrendezési és építési követelmények tárgyában kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: OTÉK) települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye. 8. § (1) Adott térségre vagy területre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok és a  térségi övezeti szabályok közül az  1.  § szerinti adottságok és értékek megőrzése szempontjából szigorúbb előírásokat kell alkalmazni. (2) Ahol e  törvény a  környezetvédelemre, a  természetvédelemre, a  tájvédelemre, az  erdőkre, az  épített környezetre, a kulturális örökségvédelemre, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, ott e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. III. FEJEZET A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK SZERKEZETI TERVEI 6. Térségi területfelhasználási kategóriák 9. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriák a következők: a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) vízgazdálkodási térség, d) települési térség. (2) A kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák a következők: a) a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriákat a 36. § határozza meg, b) a  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriákat az 49. § határozza meg. (3) A megyei területfelhasználási kategóriák a következők: a) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vízgazdálkodási térség, ad) települési térség, b) legalább 5 ha nagyságú sajátos területfelhasználású térség. 7. A térségi területfelhasználási kategóriák lehatárolása 10. § (1) Az  országos területfelhasználási kategóriák területén belül a  megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során a) az erdőgazdálkodási térség területének legalább 95%-át erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; b) a mezőgazdasági térség területének legalább 95%-át mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; c) a települési térség területének legalább 90%-át települési térségbe kell sorolni. (2) A vízgazdálkodási térség területét vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani. (3) A  sajátos területfelhasználású térségbe sorolt országos területfelhasználási térség területét a  fenti számításnál figyelmen kívül kell hagyni. 11. § A kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriák területén belül a  települési területfelhasználási egységek kijelölése során a) az erdőgazdálkodási térségben a települési területfelhasználási egységeket a térséget lefedő erdők övezetére és az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó szabályok szerint kell kijelölni, és legalább 75%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a  mezőgazdasági térség területének legalább 75%-át elsődlegesen a  mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a  fennmaradó rész természetközeli terület vagy különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe sorolható; c) a vízgazdálkodási térség területét – e törvény hatálybalépését megelőzően már jogszerűen kijelölt beépítésre szánt területek kivételével – vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület, vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület, természetközeli terület, továbbá különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú terület vagy honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani; d) a települési térség területén bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; e) a sajátos területfelhasználású térség területét a terület tervezett felhasználásának megfelelően honvédelmi, különleges, közlekedési, erdő-, gazdasági vagy intézményterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 8. Új beépítésre szánt terület kijelölése 12. § (1) Ha jogszabály új beépítésre szánt terület kijelölését nem tiltja, a településrendezési eszközben új beépítésre szánt területet a következő szempontok mérlegelése alapján kell kijelölni: a) az új beépítésre szánt terület csatlakozik a meglévő települési területhez, b) az  új beépítésre szánt terület kijelölése nem okozza a  különböző települések beépítésre szánt területeinek összenövését, és c) új beépítésre szánt terület kijelölésére csak akkor kerül sor, ha a  települési térségben nincs a  tervezett rendeltetésnek megfelelő beépítésre szánt területen beépítetlen földrészlet, vagy olyan használaton kívül került vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő terület, amely a  tervezett rendeltetésnek megfelelne. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szempontot abban az esetben nem kell alkalmazni, ha a c) pont szerinti meglévő beépítésre szánt terület – tervezett rendeltetésnek megfelelő – igénybevétele aránytalanul nagy terhet jelentene annak várható költsége miatt. (3) Új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a  területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában az  újonnan kijelölt beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet, –  gazdasági vagy különleges terület kijelölése esetén zöldterületet vagy véderdőt – kell kijelölni. Ha a  zöldterület vagy véderdő kijelölése az új beépítésre szánt terület rendeltetése miatt az adott területen nem valósítható meg, akkor a zöldterületet vagy a véderdő területét a település arra alkalmas más területén kell kijelölni. 13. § (1) Borvidéki település borszőlő termőhelyi katasztere I–II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a  különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – nem minősíthető beépítésre szánt területté. (2) Az  Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a  különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – nem minősíthető beépítésre szánt területté. 9. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek elhelyezése 14. § (1) Az országos közlekedési infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1–4/6. melléklet tartalmazza. (2) A közút számozásának nem közlekedésfejlesztési célból történő megváltoztatása a 4/1. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti. (3) Az 50 MW és annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek elhelyezkedését a 2. melléklet, e  térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/7. melléklet tartalmazza. (4) A  villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, továbbá a  nemzetközi és hazai szénhidrogénszállító-vezetékek térbeli rendjét a  2.  melléklet, e  térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a  4/8. és a 4/9. melléklet tartalmazza. (5) Az országos vízi létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/10. melléklet tartalmazza. (6) Az  országos hulladékgazdálkodási létesítmények térbeli rendjét a  2.  melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/11. melléklet tartalmazza. (7) Az  országos kerékpárút-törzshálózat számozásának turisztikai célból való megváltoztatása a  4/5. és a  2.  melléklet tartalmát nem érinti. (8) Az M0 gyorsforgalmi út tervezett 10. sz. főút – M1-M0 közös csomópont közötti szakaszának szakági tervezéséről gondoskodni kell úgy, hogy a  nyomvonal kialakítása társadalmi, természet- és környezetvédelmi szempontból a lehető legkisebb érdeksérelmet okozza. 15. § (1) A kiemelt térségek, illetve a megyék területrendezési tervében a) az  országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és a  műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek helyét az Ország Szerkezeti Tervében meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos műszaki infrastruktúra-hálózatoknak az Ország Szerkezeti Tervében megállapított nyomvonalától és a térbeli rendtől az adott műszaki infrastruktúra kijelölése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése esetén lehet eltérni. (2) A településrendezési eszközökben a) az  országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és a  műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek helyét a  kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az  országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonala a  településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában részt vevő, az egyeztetés tárgyát képező infrastruktúra elem vonatkozásában az adott egyeztetési szakterületet képviselő államigazgatási szerv hozzájárulása, és az  egyéb érintett szakterületet képviselő államigazgatási szerv egyetértése esetén térhet el a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól és azok térbeli rendjétől. (3) Az  országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét. 16. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő regionális és egyéb vasúti pályák közül azok területét, amelyen a közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőkön áthaladó szakaszainak építési területén a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. 17. § (1) A  4/4–4/6. és 4/11.  mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az  egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos, a kiemelt térségi és a megyei szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (2) A  4/1–4/3.  mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az  egyedi építményeket az  ott felsorolt, a  térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét – érintve, az országos, a kiemelt térségi és a megyei szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (3) A  4/5. és 4/7–4/9.  mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az  egyedi építményeket az  ott felsorolt, a  térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét –  térség esetén a  megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét – érintve, az  országos, a  kiemelt térségi és megyei szerkezeti terv, valamint a  településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (4) A  4/10.  melléklet 1.  pontjában szereplő VTT-tározókat az  ott felsorolt települések közigazgatási területét – térség esetén a  megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét – érintve, az  országos és a  megyei szerkezeti terv, valamint a  településszerkezeti terv figyelembevételével, az  engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. 18. § (1) Külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani, illetve horizontálisan bővíteni csak a  településfejlesztési és -rendezési célokkal, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervvel összhangban lehet. Az összhang akkor áll fenn, ha a  bányatelekkel érinteni tervezett ingatlan a  településrendezési eszközökben nyersanyagkitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt terület területfelhasználási egységbe sorolt, vagy a bányatelekkel érinteni tervezett ingatlanokon a bányászati tevékenységgel a  települési önkormányzat egyetért, és ha indokolt, döntést hoz a  településrendezési eszközök készítésének vagy módosításának szándékáról. (2) A kitermelési műszaki üzemi terv csak akkor hagyható jóvá, ha a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a  településrendezési eszköz nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt terület települési területfelhasználási egységbe sorolta. IV. FEJEZET AZ ORSZÁGOS ÖVEZETI TERV 10. Térségi övezetek 19. § (1) Az országos övezetek a következők: 1. ökológiai hálózat magterületének övezete, 2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete, 3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete, 4. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete, 5. jó termőhelyi adottságú szántók övezete, 6. erdők övezete, 7. erdőtelepítésre javasolt terület övezete, 8. tájképvédelmi terület övezete, 9. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete, 10. vízminőség-védelmi terület övezete, 11. nagyvízi meder övezete, 12. VTT-tározók övezete, 13. honvédelmi és katonai célú terület övezete. (2) A kiemelt térségi övezetek a következők: 1. a BATrT-ben alkalmazott kiemelt térségi övezeteket a 42. § határozza meg, 2. a BKÜTrT-ben alkalmazott kiemelt térségi övezeteket a 77. § határozza meg. (3) A megyei övezetek a következők: 1. ásványi nyersanyagvagyon övezete, 2. rendszeresen belvízjárta terület övezete, 3. tanyás területek övezete, 4. földtani veszélyforrás terület övezete, 5. egyedileg meghatározott megyei övezet. (4) Az  (1)  bekezdés 5., 7., 8. és 10–12.  pontjaiban meghatározott országos övezetek területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. (5) A  (3)  bekezdés 1–4.  pontjaiban meghatározott megyei övezetek övezeti szabályait a  területrendezésért felelős miniszter (4)  bekezdésben meghatározott rendelete, az  övezetek területi lehatárolását a  megyei területrendezési terv állapítja meg. 20. § (1) A  térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét – a  (2)  bekezdésben foglaltak kivételével  – az 5. melléklet tartalmazza. (2) A  BKÜTrT-ben megállapított és alkalmazott térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét a 6. melléklet tartalmazza. 21. § (1) A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell. (2) A  törvény és a  19.  § (4) és (5)  bekezdése szerinti miniszteri rendelet övezeti előírásait a  vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. 11. A térségi övezetek lehatárolása 22. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a térségi övezetek által érintett területeket az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint, az  abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatását mérlegelve kell lehatárolni. A  mérlegelésnél az e törvényben meghatározott szerkezeti terveket kell elsősorban figyelembe venni. 23. § (1) A  megyei területrendezési tervek készítésénél az  OTrT. vagy a  területrendezésért felelős miniszter 19.  § (4)  bekezdésében meghatározott rendelete szerinti térségi övezeteinek lehatárolásához képest a  térségi övezetek –  az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – illetékes államigazgatási szervek egyetértése esetén változtathatók meg, kivéve a  22.  § szerinti esetet. Ha az  illetékes államigazgatási szervnek az  országos övezet lehatárolására vonatkozó pontosított adatszolgáltatása eltér az  OTrT-ben vagy a  területrendezésért felelős miniszter 19.  § (4)  bekezdése szerinti rendeletében meghatározott övezeti lehatárolástól, a  megyei területrendezési tervben a  megyei önkormányzat számára kedvezőbb lehatárolás szerepeltethető, kivéve, ha az jogszabályba ütközik. (2) A  településrendezési eszközök készítésénél a  kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek csak – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – illetékes államigazgatási szervek egyetértése esetén változtathatók meg, kivéve a  22.  § szerinti esetet. Ha az  illetékes államigazgatási szervnek a  térségi övezet lehatárolására vonatkozó adatszolgáltatása eltér az OTrT-ben, a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendeletében, illetve a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben meghatározott övezeti lehatárolástól, a  településrendezési eszköz készítése során a települési önkormányzat számára kedvezőbb lehatárolás szerepeltethető, kivéve, ha az jogszabályba ütközik. 12. Az egyedileg meghatározott megyei övezet 24. § (1) A megyei önkormányzat a területrendezési tervéről szóló rendeletének részeként a megye területének természeti, épített környezeti és gazdasági adottságainak védelmére és fejlesztésére, a  térszerkezet szervezésére, továbbá a  területfejlesztési koncepciók és programok végrehajtására a  19.  §-ban meghatározott térségi övezeteken túl egyedileg meghatározott övezeteket is megállapíthat, amely övezetek a) szabályai a  településfejlesztési koncepció, az  integrált településfejlesztési stratégia, a  településrendezési eszközök készítésére, a  településrendezési eszközökben meghatározott területfelhasználási egységek kijelölésére, valamint az  OTÉK-ban meghatározott, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek építési használatának megengedett határértékeinél megengedőbb követelmények megállapításának lehetőségére vonatkozhatnak, b) nem lehetnek ellentétesek a megyét érintő országos és kiemelt térségi területrendezési tervekkel. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pont szerinti megengedőbb érték kizárólag az  építési telek megengedett legnagyobb beépítettségére, valamint a  legkisebb zöldfelületre vonatkozhat, amely megengedőbb érték a  megengedett legnagyobb beépítettség esetében 10%-nál, a  legkisebb zöldfelület esetében 5%-nál nem lehet nagyobb az OTÉK szerinti, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület sajátos használat szerinti területéhez rendelt értékhez képest. (3) Az  (1)  bekezdésben meghatározott övezeteket a  területfejlesztésről és a  területrendezésről szóló 1996.  évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 23/C. § (1) bekezdésében meghatározott tervjavaslatnak tartalmaznia kell. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezeteket a  megyei önkormányzat csak a  területrendezésért felelős miniszter állásfoglalását követően fogadhatja el, amelyet a  miniszter a Tftv. 23/C.  § (5)  bekezdése szerinti állásfoglalása keretében ad meg. Ha a  területrendezésért felelős miniszternek e  bekezdésben meghatározott állásfoglalásával a megyei önkormányzat nem vagy csak részben ért egyet, az egyedileg meghatározott övezetekre vonatkozó szabályok csak további egyeztető tárgyalást követően, az  egyeztető tárgyalás eredményének figyelembevételével fogadhatóak el. (5) Az (1) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezetek területi hatálya a megye teljes területére kiterjedhet. V. FEJEZET AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEK 13. Ökológiai hálózat magterületének övezete 25. § (1) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében – kivéve, ahol az  Ország Szerkezeti Terve, vagy a  Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, vagy a  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg  – csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a  településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az  ökológiai hálózat magterülete és az  ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai hálózat magterülete, vagy az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója körülzárja, továbbá b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (3) A  (2)  bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén beépítésre szánt terület az  állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a  területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az  eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az  ökológiai hálózat magterület és az  ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az  ökológiai hálózat magterületének övezetében a  közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a  magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az  azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el. (5) Az  ökológiai hálózat magterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a  bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető. (6) Az  ökológiai hálózat magterületének övezetében az  erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve. 14. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete 26. § (1) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében – kivéve, ahol az  Ország Szerkezeti Terve, a  Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg  – csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a  településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az  ökológiai hálózat magterülete és az  ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a  települési területet az  ökológiai hálózat ökológiai folyosó, vagy az  ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó körülzárja, továbbá b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (3) A (2) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a  területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az  eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az  ökológiai hálózat magterület és az  ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az  ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében a  közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, továbbá az  erőművek az  ökológiai folyosó és az  érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az  azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el. (5) Az  ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében bányászati tevékenység folytatása a  bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető. 15. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete 27. § (1) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében – kivéve, ahol az  Ország Szerkezeti Terve, a  Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg  – csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a  településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosója és pufferterülete övezetek természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében – a  (3)  bekezdésben meghatározott feltétel kivételével  – a  településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az  esetben jelölhet ki, ha az  a  szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. (3) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében, ahol az  Ország Szerkezeti Terve, a  Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg, beépítésre szánt terület a (2) bekezdésben meghatározott feltételektől függetlenül is kijelölhető. (4) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a  bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben célkitermelőhely nem létesíthető. 16. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete 28. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében új beépítésre szánt terület – kivéve, ahol az  Ország Szerkezeti Terve, a  Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg – csak az  állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. (2) A  kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a  bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. 17. Erdők övezete 29. § Az erdők övezetébe tartozó területeket az adott településnek a  településrendezési eszközében legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. Az e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 4.  § (2)  bekezdésében meghatározott területek, továbbá az  Ország Szerkezeti Terve, a  Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, valamint a  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve által kijelölt települési térség területein lévő erdők övezetének területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni. 30. § Az erdők övezetében külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 18. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete 31. § (1) A  világörökségi és világörökségi várományos területek övezetét a  településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos terület övezetén: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségről szóló törvényben, valamint a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külfejtéses művelésű bányatelek, célkitermelőhely nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető; a felszíni tájsebeket rendezni kell, c) a  közlekedési, vízgazdálkodási és hírközlő infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az  erőműveket a  kulturális és természeti örökség értékeinek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. 19. Honvédelmi és katonai célú terület övezete 32. § (1) A  honvédelmi és katonai célú terület övezetét a  településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet (1) bekezdés alapján lehatárolt területét a településrendezési eszközökben a) a  b)  pontban megfogalmazottak kivételével – minden területfelhasználási kategóriában – beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a  zárt bekerített objektumok kivételével honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, ha az adott terület az erdők övezete által is érintett. (3) A  (2)  bekezdésben foglalt területfelhasználási egység kijelölésének módosítása csak a  honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehetséges. HARMADIK RÉSZ A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE VI. FEJEZET A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK TARTALMA 20. Az országos és a kiemelt térségi előírások alkalmazási szabálya 33. § A Budapesti Agglomeráció tekintetében a  Második Részben foglalt rendelkezéseket a  Harmadik Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 21. A fő tartalmi elemek 34. § (1) A BATrT. a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervét és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. (2) E Rész alkalmazásában 1. mezőgazdasági térség: területfelhasználási kategória, amelybe a  kertes mezőgazdasági térségen kívül eső, elsősorban szántó, gyep – ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt –, szőlő, gyümölcsös és kert területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt; 2. sajátos területfelhasználású térség: területfelhasználási kategória, amelybe az  5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak; 3. települési térség: területfelhasználási kategória, amelybe a  települések összefüggő területi egységet képező, jellemzően beépítésre szánt – ide sorolva a beépítésre nem szánt területek közül az 5 ha-nál kisebb zöldterületeket is – területei tartoznak, kivéve a sajátos területfelhasználású térségbe sorolt beépítésre szánt területeket. 35. § (1) A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét a 7. melléklet tartalmazza. (2) A  Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervének övezeti tervlapjait a  következő mellékletek tartalmazzák, az  alábbiak szerint: a) 3/1.  melléklet az  ökológiai hálózat magterületének övezetét, az  ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét, valamint az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét, b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét, c) 3/3. melléklet az erdők övezetét, d) 3/4. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket, e) 3/5. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket. (3) A  jó termőhelyi adottságú szántók övezetének, az  erdőtelepítésre javasolt terület övezetének, a  tájképvédelmi terület övezetének, a  vízminőség-védelmi terület övezetének, a  rendszeresen belvízjárta terület övezetének tervlapjait, valamint az  ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett településeket és a  földtani veszélyforrás terület övezete által érintett településeket a  területrendezésért felelős miniszter 19.  § (4)  bekezdése szerinti rendelete tartalmazza. VII. FEJEZET A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ SZERKEZETI TERVE 22. A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái 36. § A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák a következők: a) erdőgazdálkodási térség, b) nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, c) mezőgazdasági térség, d) kertes mezőgazdasági térség, e) vízgazdálkodási térség, f ) települési térség, g) sajátos területfelhasználású térség. 23. Új beépítésre szánt terület kijelölése 37. § A Budapesti Agglomeráció településein a  településrendezési eszközökben új beépítésre szánt terület kijelölésére vonatkozóan a 8. alcím szerinti előírások mellett a 38–40. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók. 38. § (1) Új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszkedik a település meglevő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és vízgazdálkodási szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, továbbá c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra-kapacitás azt lehetővé teszi, vagy az a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. (2) Új beépítésre szánt terület a  település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az  állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a  területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. (3) A (2) bekezdésben foglalt területen új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, ha a kijelölés a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területre irányul. (4) Új lakóterület, illetve vegyes terület csak a települési térséghez kapcsolódóan jelölhető ki. (5) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben – új területfelhasználási egységként – csak zöldterület, továbbá – a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – sportolási célú terület, temetőterület vagy különleges beépítésre nem szánt, rekreációs célú terület jelölhető ki. (6) 5 ha-t meghaladó kiterjedésű új lakóterület vagy vegyes terület ott jelölhető ki, ahol annak legtávolabbi pontjától a  meglévő vagy kiépítendő közösségi közlekedés megállóhelyig a  közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolság nem haladja meg az 5 km-t. (7) Az  5000 m2 nettó eladótérnél nagyobb kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az  építmény a  meglévő vagy a  tervezett jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel is megközelíthető. 39. § (1) A településszerkezeti terv készítése vagy módosítása során az e törvénnyel való összhang megteremtése érdekében történő felülvizsgálatot követően a  természetközeli területként és erdőterületként kijelölt területfelhasználási egységek nagysága a település közigazgatási területére vonatkozóan összességében nem csökkenhet. (2) Az  egymással határos, összességében legalább 10 ha-t meghaladó új sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, további átsorolás nem hajtható végre. Az  így lehatárolt területen a  testedzést szolgáló építmények helyezhetők el, kereskedelmi célú szállásférőhely, lakó- és üdülőépület, valamint lakás nem alakítható ki. A  beépítésre …