2019. LXVI. törvény Magyarország 2020. központi költségvetésének megalapozásáról. 1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 1. § A fogla
gyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.” 2. §
(1)A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. §
(2)bekezdés
- a)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható) „
- a)központi foglalkoztatási, foglalkoztatáspolitikai, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok, kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának támogatására;”
(2)A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. §
(2)bekezdése a következő
- h)ponttal egészül ki: (A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható) „
- h)foglalkoztatáspolitika működtetését elősegítő informatikai fejlesztések költségére.” 3. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/D. §
(1)–
(4)bekezdése.
- A közjegyzőkről szóló
- évi XLI. törvény módosítása
- § A közjegyzőkről szóló
- évi XLI. törvény 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „24/A. §
(1)A közjegyző közjegyzői szolgálata szünetel
- a)ha a közjegyzőt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetve polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás eredményének jogerős megállapításáig, illetve megválasztása esetén mandátuma megszűnéséig,
- b)központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei kormánytisztviselőjévé való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama alatt,
- c)a politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá és a kabinetfőnökké való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt.
(2)A közjegyző a szünetelés időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni.
(3)A közjegyzői szolgálat szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek.” 5. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 35. §-a a következő
(6)bekezdéssel egészül ki: „
(6)Ha a tartós helyettes kirendelésének oka megváltozik, azt a területi kamara a) a 34. §
(1)bekezdés
- a)pontja esetén hivatalból, A törvényt az Országgyűlés a 2019. július 2-i ülésnapján fogadta el.
- b)a 34. §
(1)bekezdés b) pontja esetén a közjegyzőnek a kirendelés alapjául szolgáló körülmények megváltozásának tényét és időpontját tartalmazó bejelentése alapján észleli, és gondoskodik a tartós helyettesítés folyamatosságáról.” 6. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 54. §
(1)bekezdés
- q)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az országos kamara jogai és feladatai különösen:) „
- q)egységes ügykezelő alkalmazást működtet és azzal összefüggésben a közjegyzők által kötelezően alkalmazandó számlázó programot rendszeresít, amelynek keretében – az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett – jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére.” 7. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 17. §
(2)bekezdés b) pontjában a „központi közigazgatási szervnél” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti központi kormányzati igazgatási szervnél, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-a szerinti szervnél” szöveg lép. 8. §
(1)Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 49/A. §
(11)bekezdése.
(2)Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 49/A. §
(10)bekezdésében a „ , ha azt a közjegyzői iroda oda jelentette be” szövegrész.
- A közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény módosítása
- § A közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény 6/A. §
(5)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(5)A
(2)–
(4)bekezdés szerinti reprezentativitást
- március 31-ével, ezt követően minden hatodik év március 31-ével kell ismételten megállapítani.”
- § A közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény a következő
- §-sal egészül ki: „
- § A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat.”
- § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény
- §
(3)bekezdése.
- A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló
- évi LI. törvény módosítása
- § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló
- évi LI. törvény 2/A. §-a.
- A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
- évi III. törvény módosítása
- § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
- évi III. törvény 39/C. §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)Szakértő kirendelése esetén a gyermekek otthongondozási díjáról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.” 14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. §
(5)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(5)Szakértő kirendelése esetén az ápolási díjról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.” 15. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. §
(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1)Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg a) 100%-a a 41. §
(1)bekezdésében meghatározott esetben,
- b)180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,
- c)150%-a
melt összegű ápolási díj esetében.” 16. §
(1)A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. 60. §
(1)bekezdésében az „intézményhiányából” szövegrész helyébe az „intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből” szöveg, 2. 60. §
(2)bekezdésében a „hatszáz” szövegrészek helyébe a „nyolcszáz” szöveg, és 3. 73. §
(1)bekezdésében a „16” szövegrész helyébe a „12” szöveg lép.
(2)A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 60. §
(2)bekezdésében a „nyolcszáz” szövegrészek helyébe az „ezer” szöveg lép.
- A bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény módosítása
- § A bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény 34/A. §
(3)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(3)Az általános költségátalány mértéke 500 000 forintot meg nem haladó végrehajtási ügyérték esetén ügyenként 5 000 forint, 500 000 forint feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-a.” 18. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. §
(3)bekezdés
- d)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg,
- ha)„
- d)a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot, vagy három egymást követő naptári év mindegyikében a 270 napot, kivéve a 240/B. §
(2)–
(2a)bekezdésében foglalt esetet,”
- § A bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény
- §
(3)bekezdése a következő
- h)ponttal egészül ki: (A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg,
- ha)„
- h)a végrehajtót helyi önkormányzati képviselőnek, illetve polgármesternek megválasztották.” 20. §
(1)A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/B. §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)Ha a végrehajtót országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás eredményének jogerős megállapításáig, illetve megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel.”
(2)A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/B. §-a a következő
(2a)bekezdéssel egészül ki: „
(2a)A végrehajtó politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá vagy kabinetfőnökké való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt végrehajtói szolgálata szünetel.” 21. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 245. §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)Az
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a végrehajtót az általa foglalkoztatott végrehajtóhelyettes, a helyettesítés egyéb eseteiben az állandó helyettes helyettesíti.” 22. §
(1)Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/G. §
(6)bekezdése.
(2)Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/G. §
(5)bekezdésében a „ , ha azt a végrehajtói iroda oda jelentette be” szövegrész.
- A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló
- évi XX. törvény módosítása
- § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló
- évi XX. törvény
- §
(7)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(7)A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és nemét, valamint lakcímét közli a kincstárral a TAJ szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából.” 24. §
(1)A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §
(1)bekezdés
- b)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:) „
- b)a társadalombiztosítási szervnek
gészségbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, nemének, állampolgárságának, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, nyilvántartásba történő bekerülés okának, nyilvántartásból való kikerülés okának (passziválási jogcím), lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, azok időpontjáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, nyilvántartási jogcíméről és annak változásáról;”
(2)A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §
(1)bekezdés
- d)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:) „
- d)a kincstárnak a TAJ szám nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, nemének, állampolgárságának, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, nyilvántartásba történő bekerülése okának, nyilvántartásból való kikerülése okának (passziválási jogcím), lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, azok időpontjáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, nyilvántartási jogcíméről és annak változásáról, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól;” 25. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §
(3)bekezdésében az „és az
(1)bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv” szövegrész helyébe az „és az
(1)bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv és az
(1)bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg lép.
- Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló
- évi LXXXV. törvény módosítása
- § Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló
- évi LXXXV. törvény 32/C. §
(1)bekezdés
- l)pont
- lc)alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Tárgyánál fogva díjmentes: a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztése során megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá
lidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvény alapján) „lc) a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelői jogának bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás,” 9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 27. §
(1)A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. §
(8)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(8)
gyházi fenntartó kérelmére
- a)a miniszter a nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó,
- b)a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a tanoda szolgáltatást nyújtó, jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező egyházi fenntartású szolgáltatók közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményeket jelölhet ki
gyházi fenntartású tanodák, nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok módszertani támogatására (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény).”
(2)A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. §
(12)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(12)A miniszter – tanoda szolgáltatás esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter – a kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt.” 28. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. §
(2c)bekezdés
- c)pontja a következő
- ce)alponttal egészül ki: (A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is bejegyzett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező) „
- ce)fenntartóváltás” (teszi szükségessé.) 29. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 147. §-a a következő
(5)bekezdéssel egészül ki: „
(5)A költségvetési támogatásban részesülő munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde fenntartója által meghatározható intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át.” 30. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a a következő
(7)bekezdéssel egészül ki: „
(7)Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
- a)a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatait és működési feltételeit,
- b)a Biztos Kezdet Alapképzés szakmai és vizsgakövetelményeit.” 31. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 188. §-sal egészül ki: „188. § Az a települési önkormányzat vagy társulás, amelynek a gyermekek napközbeni ellátására tekintettel a 2019. december 31-én hatályos 145/A. § alapján 2020. január 1-jén megtérítési kötelezettsége áll fenn, 2020. január 1-jétől mentesül a még fennmaradó megtérítési kötelezettségének teljesítése alól.” 32. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 1. 19. §
(1)bekezdés b) pontjában a „természetbeni” szövegrész helyébe a „pénzbeli” szöveg, 2. 19. §
(1a)bekezdésében, 20. §
(3)bekezdésében, 20/B. §
(3),
(6)és
(7)bekezdésében a „pénzbeli” szövegrész helyébe a „kiegészítő pénzbeli” szöveg, 3. 20/A. §
(1)bekezdésében az „alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában” szövegrész helyébe az „alapösszegű pénzbeli támogatást folyósít” szöveg, 4. 20/A. §
(2)bekezdésében az „emelt összegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában” szövegrész helyébe az „emelt összegű pénzbeli támogatást folyósít” szöveg, 5. 20/B. §
(4)bekezdésében a „pénzbeli” szövegrészek helyébe a „kiegészítő pénzbeli” szöveg, 6. 145/A. §
(1)bekezdésében a „társulás a fenntartásában” szövegrész helyébe a „társulás – a gyermekek napközbeni ellátása kivételével – a fenntartásában” szöveg, és 7. 145/A. §
(2)bekezdésében a „társulás fenntartásában” szövegrész helyébe a „társulás – a gyermekek napközbeni ellátása kivételével – a fenntartásában” szöveg lép.
- § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
- évi XXXI. törvény
- §
(2b)bekezdés b) pontja, és 2. 162. §
(2)bekezdés
- l)és
- p)pontja. 10. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 34. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „40. §
(1)A társadalombiztosítási rendszerek hatékony működésének biztosítása céljából a
(2)bekezdés szerinti nyilvántartások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását, beszedését és
llátások megállapításához szükséges e törvény szerinti adatokat.
(2)Az adatkezelő a) a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás vonatkozásában a központi nyugdíjbiztosítási szerv, b)
gészségbiztosítási nyilvántartás – ide nem értve a
- d)és
- e)pont szerinti nyilvántartást – vonatkozásában
gészségbiztosítási szerv,
- c)a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás vonatkozásában az állami adóhatóság,
- d)a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás vonatkozásában a rehabilitációs hatóság,
- e)a TAJ nyilvántartás vonatkozásában a kincstár központi szerve.” 35. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a következő 40/B. §-sal egészül ki: „40/B. §
(1)A kincstár központi szerve vezeti
gészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a szociális és a kapcsolódó nyilvántartások azonosító kódjaként alkalmazandó Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ szám) rendelkező természetes személyek nyilvántartását (a továbbiakban: TAJ nyilvántartás), és jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a TAJ szám képzésével kapcsolatos feladatokat.
(2)A TAJ nyilvántartásban
gészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a munkanélküli és a szociális ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat:
- a)TAJ szám,
- b)név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),
- c)anyja születési neve,
- d)születési hely (születés országa, születési hely),
- e)születési idő (élveszületés esetén annak bejegyzési folyószáma és éve), f ) állampolgárság,
- g)neme,
- h)családi állapot,
- i)címadatok (lakóhely, tartózkodási hely), azok be- és kijelentési időpontja és a fiktiválás dátuma,
- j)külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,
- k)külföldön történő letelepedés időpontja(i),
- l)nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, adatforrás, az azonosításhoz szükséges BM, ÖNY kapcsolati kódok),
- m)a nyilvántartásba bekerülés és az abból történő kikerülés oka (passziválási jogcím),
- n)érvényváltozás és a változás bejegyzés időpontja(
- i)(jogcím, passziválás, viselt név, születési név, anyja neve, családi állapot, állampolgárság adatkörök esetén),
- o)elhalálozás időpontja és helye.
(3)A TAJ nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a kincstár központi szerve az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig kezeli.”
- § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
- évi LXXX. törvény a következő 40/C. §-sal egészül ki: „40/C. §
(1)
gészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv vezeti
gészségbiztosítási nyilvántartást.
(2)
gészségbiztosítási nyilvántartásban
gészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat és azok változását:
- a)TAJ szám,
- b)név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),
- c)anyja születési neve,
- d)születési hely (születés országa, születési hely),
- e)születési idő (élveszületés esetén annak bejegyzési folyószáma és éve), f ) állampolgárság,
- g)neme,
- h)családi állapot,
- i)címadatok (lakóhely, tartózkodási hely, annak be- és kikerülési dátuma és a fiktiválás dátuma),
- j)külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,
- k)külföldön történő letelepedés időpontja(i),
- l)nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, adatforrás, BM és ÖNY kapcsolati kód),
- m)a nyilvántartásba bekerülés és az abból történő kikerülés oka (passziválási jogcím),
- n)kiadott TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány lejáratának dátuma,
- o)TAJ érvényesség státusza,
- p)érvényesség kezdeti dátuma,
- q)érvénytelenítés dátuma, oka, dokumentum típusa, azonosítója,
- r)érvényváltozás és a változás bejegyzés időpontja(
- i)(jogcím, passziválás, viselt név, születési név, anyja neve, családi állapot, állampolgárság adatkörök esetén),
- s)elhalálozás időpontja és helye,
- t)foglalkozás, munkakör, tevékenység, munkahely vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó bejelentő, jogosulti jogcím.
(3)
gészségbiztosítási nyilvántartásban szereplő személyes adatok az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig nem törölhetőek.”
- § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
- évi LXXX. törvény
- §
(2)bekezdésében a „vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja” szövegrész helyébe a „vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja” szöveg lép.
- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
- évi LXXXIII. törvény módosítása
- § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
- évi LXXXIII. törvény
- §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „
- §
(1)A biztosított a 14. § rendelkezései szerint jogosult a magzat méhen belüli gyógykezelésére, továbbá szülészeti ellátásra és várandósságának orvosi indikáció alapján történő megszakítására. A biztosított jogszabály rendelkezése alapján jogosult anyatejellátásra.
(2)A biztosított orvosi indikáció alapján jogszabályban meghatározott feltételekkel jogosult a meddőség kezelésére.”
- § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
- évi LXXXIII. törvény
- §
(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1)A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, valamint a baleseti ellátásra való jogosultság megállapítása iránti ügyekben e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.” 12.
gészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény módosítása
- §
gészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény
- §
(3)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(3)A miniszter tevékenységét
gészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT),
gészségügyi szakmai kollégium, a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány, valamint az országos gyógyintézetek segítik.” 41. §
gészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény a
- §-át követően a következő alcímmel egészül ki: „Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány 151/A. §
(1)Az Országgyűlés felhívja a Kormányt a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozására.
(2)Az Alapítvány az onkológia oktatásával, kutatásával, a kutatás támogatásával,
lért eredmények hazai és nemzetközi bemutatásával,
redmények gyógyításban történő felhasználásával összefüggő alábbi országos közfeladatokat és nemzetközi feladatokat látja el:
- a)elősegíti az onkológiai szakma fejlesztését, oktatását, kutatását, tudományos eredmények megszületését,
- b)figyelemmel kíséri az onkológiai szakterület hazai és nemzetközi fejlődését,
lért tudományos eredményeket,
- c)közreműködik az onkológia hazai és nemzetközi elméleti és gyakorlati oktatásában, ezen feladata megvalósítása érdekében kétoldalú együttműködési megállapodásokat köt, szakmai konferenciákat, képzéseket szervez,
- d)támogatja az új tudományos eredményeket, képzési módszereket feltáró munkákat, illetve a szaktudományos és oktatási kiadványok megjelenését, szaktudományos kiadványokat ad ki,
- e)együttműködik a hazai és nemzetközi szakmai, tudományos szervezetekkel, egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekkel,
gészségügyben működő szakmai kamarákkal, f ) feladatkörében együttműködik
gészségügy területén működő civil szervezetekkel,
gészségügyben működő szakmai kamarákkal,
- g)a tevékenysége során hazai és nemzetközi adatok elemzésével közreműködik a szakterületének fejlesztésében,
- h)ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét jogszabály nem tiltja.
(3)Az Alapítvány olyan közfeladatot lát el, amely a közép-kelet-európai régió onkológus szakemberei közötti kapcsolatépítést ösztönző tevékenységét pályázatok kiírásával, és programszervezéssel, képzések szervezésével támogatja.
(4)Az Alapítvány oktatási tevékenysége megvalósítása érdekében az illetékes országos gyógyintézettel együttműködve alakítja ki oktatási programját.
(5)A
(2)és
(3)bekezdésekben foglalt feladatok ellátásához és az Alapítvány működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezik.
(6)Az Alapítvány közhasznú jogállással rendelkezik.
(7)Az Alapítvány vagyonának biztosításáról a Kormány gondoskodik.
(8)Az Alapítvány önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége az Onkológiai Akadémia, amely az Alapítvány elismert hazai és nemzetközi szaktekintélyű tagjai révén látja el a
(2)bekezdésben foglalt egyes feladatokat.” 42. §
gészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény
- §
(5)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(5)Reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra
ljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhető.” 43. §
gészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény
- §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „
- §
(1)A reprodukciós eljárások végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatók működésének szakmai feltételeit,
gyes beavatkozások alapjául szolgáló egészségügyi indikációk körét, és
gészségügyi beavatkozások végzésének részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(2)Reprodukciós eljárások végzésére működési engedély kizárólag olyan egészségügyi szolgáltató részére adható, amely egyidejűleg megfelel az ivarsejtek, valamint
mbriók fagyasztva tárolására vonatkozó, jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek is.” 44. §
gészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/A. §
(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1)
gyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
- évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított
- §
(4)bekezdésében foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a nyilvántartott személy által végzett, jogszabályban meghatározott közfeladat alapjául szolgáló jogviszony
- január 1-jét követően keletkezett. Ha a nyilvántartott személy által végzett, jogszabályban meghatározott közfeladat alapjául szolgáló jogviszony
- január 1-jét megelőzően keletkezett, a működési nyilvántartást a nyilvántartott személy kérelmére a közfeladat ellátásának teljes idejével kell meghosszabbítani.”
- A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
- évi XXVI. törvény módosítása
- § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
- évi XXVI. törvény
- §
(4)bekezdésében,
- §-ában,
- §
(2)bekezdésében, 27/A. §-ában és 30. §
(2)bekezdésében a „társadalmi felzárkózásért” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért” szöveg lép.
- A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény módosítása
- § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény
- §-a a következő
(3)bekezdéssel egészül ki: „
(3)A cégnyilvántartás és a
(2)bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer adatkezelője a céginformációs szolgálat.” 47. §
(1)A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. §
(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1)A céginformációs szolgálat
rre a célra szolgáló honlapján, azonosítást követően, jogszabályban meghatározottak szerint ingyenes céginformációt biztosít. Ingyenes céginformációként ismerhető meg a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma, esetleges európai egyedi azonosítója (a továbbiakban: EUID), főtevékenysége, képviseletére jogosult személyek adatai, továbbá arra vonatkozó adatok, hogy a cég végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt áll. A céginformációs szolgálat az azonosítással összefüggésben megismert személyes adatokat egy hónapig kezeli.”
(2)A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. §-a a következő
(1a)és
(1b)bekezdéssel egészül ki: „
(1a)A céginformációs szolgálat a céget a cég adataiban bekövetkezett változásról a cégnek
lektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetőségére megküldött, közokirati formában kiállított, elektronikus cégbizonyítvánnyal – ingyenesen – értesíti.
(1b)A céginformációs szolgálat a cég részére a cég E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségére minden hónapban – ingyenesen – közokirati formában kiállított, elektronikus cégkivonatot küld.” 48. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 27. §
(3)bekezdése a következő
- g)ponttal egészül ki: (Korlátolt felelősségű társaság esetében) „
- g)azt a tényt, hogy az alapításra
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 19/C. §-a szerint került sor, továbbá az alapító egyéni vállalkozó nevét és nyilvántartási számát.”
- §
(1)A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 30. §
(4)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(4)A cég a változásbejegyzési kérelemben – a
(4a)bekezdésben foglalt kivétellel – meghatározhatja a cégadata változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.”
(2)A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 30. §-a következő
(4a)bekezdéssel egészül ki: „
(4a)A cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját nem határozhatja meg. Ebben
setben a változás időpontja a jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzésének napja.”
- § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény IX. Fejezete a következő
- és
- Címmel egészül ki: „
- CÍM NYILVÁNTARTÁSBA BEJEGYZETT JOG ÉS TÉNY TÖRLÉSE IRÁNTI VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS 124/B. §
(1)Ha a jogutód nélkül törölt cég közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, – ha a 130. §
(2)bekezdése szerinti feltételek nem állnak fenn – a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére a bíróság e § szerinti különleges vagyonrendezési eljárást folytat le.
(2)A vagyontárgy tulajdonosa által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat
gyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.
(3)Ha a kérelemben foglaltak megfelelnek a
(2)bekezdésben foglaltaknak, a bíróság elrendeli
§ szerinti vagyonrendezési eljárás lefolytatását.
§ szerinti eljárásban vagyonrendező kijelölésére nem kerül sor.
(4)A bíróság a vagyonrendezési eljárás keretében megvizsgálja, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő cégiratokban (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) volt-e rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről.
(5)Ha jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő irat (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) nincs bírósági irattárban, és az más, a jogutód nélküli eljárásban részt vevő személytől, vagy a levéltártól nem szerezhető be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy a kérelemmel érintett jog vagy tény mást illet meg, a bíróság a Cégközlönyben a törölt cég adatait, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül – az azt megalapozó okiratok csatolásával – jelentheti be a bíróságnál.
(6)Ha az
(5)bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára, vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik.
(7)Ha
ljárás alapján az állapítható meg, hogy a kérelemben megjelölt jog vagy tény más javára történő átengedésére került sor, a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
(8)A közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozóan a törölt cég javára bejegyzett jog (ide nem értve a tulajdonjogot) vagy javára, illetve érdekében feljegyzett tény törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a
(6)bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben
setben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség. 7. CÍM VÉGELSZÁMOLÁS LEFOLYTATÁSÁT KÖVETŐEN TÖRÖLT CÉG VAGYONÁRA VONATKOZÓ KÉRELEMRE INDULÓ VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS 124/C. §
(1)Ha a végelszámolás lefolytatását és a cég törlését követően olyan vagyontárgy – ideértve a törölt cég pénzforgalmi számláján nyilvántartott egyenleget – kerül elő, amelynek a törölt cég a tulajdonosa, azonban arról a végelszámolási vagyonfelosztási javaslatban nem rendelkeztek, a törölt cég tagjának kérelmére e § szerinti vagyonrendezési eljárás lefolytatásának van helye.
(2)A kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, a végelszámolás során elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá csatolni kell a törölt cég volt tagjai – a volt tag halála esetén örököse, jogi személy tag vonatkozásában bekövetkezett jogutódlás esetén a jogutód – által legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, e § szerinti eljárásban felmerült vagyontárgyra vonatkozó vagyonfelosztási javaslatot.
(3)
§ szerinti eljárásban vagyonrendező kijelölésére és vagyontárgy értékesítésére nem kerül sor.
(4)Ha a kérelem és kérelemhez csatolt iratok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot végzésével jóváhagyja.”
- § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény
- számú melléklete az
- melléklet szerint módosul.
- § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény
- §
(1)bekezdésében az „elektronikus úton, személyre szabott ügyintézési felület útján” szövegrész helyébe az „
-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségén keresztül” szöveg, 2. 18. §
(6)bekezdésében az „az
(5)bekezdés szerinti” szövegrészek helyébe az „a beküldő” szöveg, 3. 24. §
(1)bekezdés i) pontjában az „adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok” szövegrész helyébe az „adószámát törölték, akkor a törlést, illetve e határozat” szöveg, 4. 24. §
(1)bekezdés n) pontjában az „elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „E-ügyintézési tv.” szöveg, 5. 24. §
(5)bekezdésében az „adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok” szövegrész helyébe az „adószámának törlését, illetve e határozat” szöveg, 6. 25. §
(1)bekezdés m) pontjában a „közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok” szövegrész helyébe a „közösségi adószámát törölték, akkor a törlést, illetve e határozat” szöveg, 7. 25. §
(2)bekezdésében a „közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok” szövegrész helyébe a „közösségi adószámának törlését, illetve e határozat” szöveg, 8. 57. §
(2)bekezdésében az „a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel” szövegrész helyébe az „a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a jogelőd cég törlésének napját tünteti fel” szöveg, 9. 63. §
(1)bekezdésében az „egyéni cég bejegyzése esetén” szövegrész helyébe az „egyéni cég, vagy
vectv. 19/C. §-a szerinti alapítás esetén a korlátolt felelősségű társaság bejegyzése esetén” szöveg, és
- 131/L. §-ában a „2020.” szövegrész helyébe a „2021.” szöveg lép.
- §
(1)Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. §
(10)bekezdése.
(2)Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. §
(9)bekezdésében a „ , ha azt a cég oda jelentette be” szövegrész.
- A szövetkezetekről szóló
- évi X. törvény módosítása
- § A szövetkezetekről szóló
- évi X. törvény III. Fejezete a következő 3/A. alcímmel egészül ki: „3/A. Start szociális szövetkezet 21/A. §
(1)A start szociális szövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek alapítása és működése – a szociális szövetkezetre vonatkozó előírásokon felül – megfelel
zen alcímben foglalt előírásoknak is.
(2)A start szociális szövetkezetnek a nevében – a fő tevékenységére utaló megjelölés mellett – a „start szociális szövetkezet” megnevezést kell viselnie. 21/B. §
(1)A start szociális szövetkezet
- a)alapításában és működésében részt kell vennie a közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok szerint közfoglalkoztatónak minősülő önkormányzatnak, és
- b)alapítói között lennie kell olyan személynek, aki az önkormányzattal közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy a tagsági jogviszonya keletkezését megelőző egy éven belül közfoglalkoztatási jogviszonyban állt (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatott).
(2)A start szociális szövetkezet működése során biztosítani kell, hogy a szövetkezetnek legyen közfoglalkoztatott tagja, ennek hiányában olyan tagja, aki a tagsági jogviszony keletkezésekor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti álláskeresőnek minősül, azzal, hogy ezen személy tagsági jogviszonyának megszűnése és
bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő új tag tagsági jogviszonyának keletkezése közötti időtartam nem lehet hosszabb három hónapnál.”
- § A szövetkezetekről szóló
- évi X. törvény a következő 108/C. §-sal egészül ki: „108/C. §
(1)A Magyarország
- évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
- évi LXVI. törvény hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, a 21/B. §-ban foglaltaknak megfelelő szociális szövetkezetnek a 21/A. §
(2)bekezdése szerinti rendelkezésnek legkésőbb 2019. december 31-étől kell megfelelnie.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltakhoz szükséges alapszabály-módosítás alapján a változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet benyújtani, feltéve, hogy az alapszabály-módosítás kizárólag az
(1)bekezdésben előírtaknak való megfeleléshez szükséges módosításokat tartalmazza. Ha a szociális szövetkezet egyéb cégadatot érintő változást is bejelent, abban
setben is csak
cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni.”
- A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény módosítása
- § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény
- §
(1)bekezdés b) pontjában az „ideiglenes letelepedési engedély” szövegrész helyébe az „ideiglenes letelepedési engedély vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. §
(2)bekezdése szerinti nemzeti letelepedési engedély” szöveg, 2. 35. §
(1)bekezdés b) pontjában a „bevándorolt” szövegrész helyébe a „magyar állampolgárral vagy bevándorolt” szöveg, és 3. 35. §
(1)bekezdés c) pontjában a „bevándorolt” szövegrész helyébe a „magyar állampolgár, bevándorolt” szöveg lép.
- A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló
- évi CLXXXI. törvény módosítása
- § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló
- évi CLXXXI. törvény
- §
(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1)E törvény hatálya a) az államháztartás alrendszereiből, b)
urópai uniós forrásokból,
- c)a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból,
- d)a 100%-os állami tulajdonban álló szervezet által létrehozott alapítványtól származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek – ide nem értve a társasházat – (a továbbiakban együtt: személy) számára odaítélt, természetben vagy pénzben juttatott támogatásokra terjed ki.” 18.
gyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló
- évi XLV. törvény módosítása
- §
gyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény I. Fejezete „Az adatok védelme, iratkezelési szabályok” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki: „
gységes ügykezelő alkalmazás 15/A. §
(1)A közjegyző, illetve az országos kamara a beadvány, illetve a más hatóságtól érkezett irat adatait – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 8 munkanapon belül rögzíti az országos kamara által működtetett egységes ügykezelő alkalmazásban (a továbbiakban: alkalmazás).
(2)A szóban előterjesztett beadvány adatait a közjegyző
setleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti az alkalmazásban.
(3)A közjegyző a határozatait és más iratait az alkalmazáson keresztül állítja elő, illetve az alkalmazásban rögzíti. Az alkalmazáson keresztül előállított elektronikus közokiratot minősített elektronikus aláírással, illetve minősített elektronikus bélyegzővel kell ellátni.
(4)
ljárásban keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratok adattartalma, valamint
gyes eljárási cselekmények megtételének ténye az alkalmazásba kerül bevitelre, illetve rögzítésre. Az alkalmazásban rögzített adatokat a közjegyző és – az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett – az országos kamara kezeli.
(5)Az alkalmazás a közjegyző, illetve a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja számára fenntartott műveletek elvégzését a közjegyző (alkalmazott) azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. Az alkalmazásban a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követően – a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.
(6)A felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző, a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja vagy az alkalmazás által készített másolat, illetve ezen iratokról az alkalmazásba bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma
redeti okiratéval megegyezik.
(7)A közjegyzőhöz vagy az országos kamarához érkezett olyan iratokat – ideértve a fél beadványait, azok mellékleteit is –, amelyek az alkalmazásban rögzítésre kerültek, az érkezésüket követő öt év után selejtezni kell. 15/B. §
(1)A jelen lévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint
lektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint elektronikus úton kézbesítendő irat kivételével a közjegyző az iratokat belföldi kézbesítési címre – választása szerint – az alkalmazáson keresztül is kézbesítheti, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint. Az így kézbesítendő papíralapú iratokat az alkalmazás központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre.
(2)Az
(1)bekezdés nem alkalmazható a közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya, illetve hiteles másolata kézbesítésére, megküldésére.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti esetben az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya
ljáró közjegyző nevét, székhelyét, valamint az alkalmazás által generált és az iratra nyomtatott, egyedi vonalkódot tartalmazza, továbbá tartalmazhatja a közjegyző bélyegzőlenyomatának képét; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.
(4)Az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag, határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya közokirat. 15/C. §
(1)Az alkalmazás naplót készít:
- a)a rendszer üzemben tartási idejéről,
- b)a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,
- c)az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról, valamint
- d)a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(2)A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(3)A napló adatairól megkeresésre vagy adatkérésre annak a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben vagy az adatkérésben meg kell jelölnie annak
ljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. 15/D. §
(1)Az alkalmazás – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatosan elérhető.
(2)Az alkalmazás működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről az országos kamara a közjegyzőket elektronikus levélben értesíti.
(3)A törvény, illetve a közjegyző által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, az alkalmazásban felmerült üzemzavar akadályozta az alkalmazás működését. Ha a határidő lejárati napján legalább négy órán át üzemzavar állt fenn, a közjegyző által meghatározott határidőbe ez a nap nem számít bele.
(4)E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni az alkalmazáson végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek az alkalmazás szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák. Ezekben
setekben az országos kamara
lektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti Elektronikus Ügyintézési Felügyeletet is értesíti.”
- A fizetési meghagyásos eljárásról szóló
- évi L. törvény módosítása
- § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló
- évi L. törvény
- §
(1)bekezdés a)–c) pontjában, 49. §
(4)bekezdésében és 55. §
(2)bekezdésében az „5 000” szövegrész helyébe a „8 000” szöveg, 2. 45. §
(2)bekezdésében és 49. §
(3)és
(4)bekezdésében az „1 000” szövegrész helyébe az „1 600” szöveg, 3. 49. §
(3)bekezdésében a „2 000” szövegrész helyébe a „3 200” szöveg, és 4. 55. §
(1)és
(5)bekezdésében az „5 000” szövegrészek helyébe a „8 000” szöveg lép. 20.
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény módosítása
- §
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény
- §
(2)bekezdése következő d) ponttal egészül ki: [Adatigényléssel jogosult átvenni
gyéni vállalkozó 12. §
(2)bekezdésében meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvános nyilvántartás) nem szereplő valamennyi adatát] „d) a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához.” 61. §
(1)
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény
- §
(1)bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (
gyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik) „b) ha
gyéni vállalkozó egyéni céget vagy a 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaságot alapított, a 32. §
(1)és
(2)bekezdése szerint
gyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, vagy ha
gyéni vállalkozó átruházással megszerezte
gyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,”
(2)
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény
- §
(2)bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (
gyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tényről) „c) egyéni cég alapítása, vagyoni betétjének átruházással vagy örökléssel történő megszerzése, valamint a 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén
gyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság)” (elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet.) 62. §
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény a következő I/A. Fejezettel egészül ki: „I/A. FEJEZET A GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉG EGYSZEMÉLYES GAZDASÁGI TÁRSASÁGI FORMÁBAN TÖRTÉNŐ TOVÁBBFOLYTATÁSA 19/C. §
(1)
gyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására e törvény szerinti feltételekkel korlátolt felelősségű társaságot alapíthat. A korlátolt felelősségű társaság alapításában
gyéni vállalkozón kívül más személy nem vehet részt.
(2)Nem alapíthat korlátolt felelősségű társaságot a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.
(3)A korlátolt felelősségű társaság bejegyzését követő öt évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt.
(4)A korlátolt felelősségű társaság előtársaságként nem működhet. 19/D. §
(1)E törvény szerinti alapítást megelőzően
gyéni vállalkozó a) elvégzi
szközök és kötelezettségek leltározását, b) meghatározza, hogy
gyéni vállalkozói minőségében szerzett,
gyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak, c) elkészíti a korlátolt felelősségű társaság – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §
(4a)bekezdése szerint összeállított – nyitó mérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, valamint d) gondoskodik a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a korlátolt felelősségű társaságnál történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról.
(2)
gyéni vállalkozó az
(1)bekezdés szerinti intézkedések megtételét követő 30 napon belül elfogadja a korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát.
(3)
törvény szerinti alapítás
gyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
(4)Ha
gyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg, a)
gyéni vállalkozót
tevékenysége körében szerzett, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyak tekintetében – ha ezeket a korlátolt felelősségű társaság vagyonaként jelöli meg – megillető jogok, és a vállalkozási tevékenysége során kötött szerződései körében szerzett jogok a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként illetik meg, és b)
gyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként terhelik továbbá a korábban egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy és a korlátolt felelősségű társaság
gyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt,
gyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel.
(5)E törvény szerinti alapítás esetén a 31. §
(2)és
(3)bekezdésében foglalt rendelkezéseket a korlátolt felelősségű társaságra alkalmazni kell.
(6)A cégbíróság a korlátolt felelősségű társaságot bejegyző végzésben rögzíti
törvény szerinti alapítás tényét, valamint
gyéni vállalkozó nyilvántartási számát.” 63. §
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény
- §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)
gyéni cég előtársaságként nem működhet.” 64. §
(1)
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény
- §
(3)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(3)Egyéni cég alapítását megelőzően
gyéni vállalkozó a) elvégzi
szközök és kötelezettségek leltározását, b) meghatározza, hogy
gyéni vállalkozói minőségében szerzett,
gyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át
gyéni cégnek, c) elkészíti
gyéni cég – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §
(4a)bekezdése szerint összeállított – nyitó mérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, valamint d) gondoskodik a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, az átvevő egyéni cégnél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról.”
(2)
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény
- §-a a következő
(5)bekezdéssel egészül ki: „
(5)Egyéni cég alapítása
gyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.”
(3)
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény
- §-a a következő
(6)bekezdéssel egészül ki: „
(6)Ha
gyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, a)
gyéni vállalkozót
tevékenysége körében szerzett, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyak tekintetében – ha ezeket
gyéni cég vagyonaként jelöli meg – megillető jogok, és a vállalkozási tevékenysége során kötött szerződései körében szerzett jogok
gyéni céget jogutódként illetik meg, b)
gyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek
gyéni céget jogutódként terhelik, továbbá a korábban egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy és
gyéni cég
gyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt,
gyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen felel.” 65. §
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény
- §
(3)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(3)Ha a hatósági engedélyre vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, és
gyéni vállalkozó
gyéni cég alapításának elhatározását
ngedély kiadására jogosult hatóságnak bejelenti,
gyéni cég
gyéni vállalkozó számára
gyéni cég alapítását megelőzően kiadott hatósági engedély jogosultja lesz, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek
gyéni cég nem felel meg.” 66. §
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény
- §
(1)bekezdés f ) pontjában az „adószám alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, valamint e határozatok” szövegrész helyébe az „adószám törlését, valamint e határozat” szöveg, 2. 12. §
(1)bekezdésében az „adószáma alkalmazásának felfüggesztése, törlése, a felfüggesztés megszüntetése, valamint e határozatok” szövegrész helyébe az „adószámának törlése, valamint e határozat” szöveg, és 3. 12. §
(2)bekezdésében az „egyéni cég alapítása” szövegrész helyébe az „egyéni cég vagy a 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaság alapítása” szöveg lép. 67. § Hatályát veszti
gyéni vállalkozóról és
gyéni cégről szóló
- évi CXV. törvény
- §
(5)és
(6)bekezdése.
- A minősített adat védelméről szóló
- évi CLV. törvény módosítása
- § A minősített adat védelméről szóló
- évi CLV. törvény
- §
(3)és
(4)bekezdésében a „2020” szövegrész helyébe a „2022” szöveg lép.
- A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
- évi CXXII. törvény módosítása
- § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
- évi CXXII. törvény a következő 7/J. §-sal egészül ki: „7/J. §
(1)Azon köztulajdonban álló gazdasági társaság – a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság kivételével –, amely esetében a tárgyévet megelőző két üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő a társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy – amennyiben konszolidált éves beszámolót is készít – a konszolidált éves beszámolója alapján meghaladja az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 600 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1 200 millió forintot, c) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt,
§-ban meghatározottak szerint belső kontrollrendszert működtet.
(2)Az a gazdasági társaság, amely az
(1)bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, a felügyelőbizottság javaslata alapján alkalmazhatja és működtetheti
§ szerinti belső kontrollrendszert.
(3)A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője olyan belső kontrollrendszert alakít ki és működtet, amely a jogszabályi kötelezettségeknek való tudatos megfelelés, a kockázatok kezelése és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében azt a célt szolgálja, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság a) a működése és gazdálkodása során a tevékenységét gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsa végre, b)
lszámolási kötelezettségeit teljesítse, c) megvédje
rőforrásait a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól,
- d)működésével kapcsolatosan megfelelő, pontos és naprakész információ álljon rendelkezésre,
- e)biztosítsa a jogszabályi előírásoknak megfelelő, szabályozott, átlátható és etikus működését, f ) védje a tulajdonos(
- ok)és az ügyfelek érdekeit,
- g)kezelje a köztulajdonban álló gazdasági társaság kockázatait, különös tekintettel az integritás kockázatokra.
(4)A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője gondoskodik a belső ellenőrzési funkció kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység a tevékenységét a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének alárendelve végzi, azzal, hogy szakmai irányítása és ellenőrzése a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység adminisztratív irányítását az
(5)bekezdésben foglalt kivételekkel a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője látja el.
(5)A felügyelőbizottság belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység szakmai irányítása keretében:
- a)elfogadja a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, illetve annak módosítását, valamint megtárgyalja az éves ellenőrzési beszámolóját,
- b)legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
- c)szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
- d)javaslatot tehet soron kívüli ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására,
- e)javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására, és f ) ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység által végzett vizsgálatok megállapításai alapján.
(6)A belső ellenőrzést végző személy, valamint a szervezeti egység vezetője kiválasztásával, munkaviszonyának létesítésével, annak munkáltató részéről történő megszüntetésével, valamint a belső ellenőrzés erőforrásainak – létszám, költségvetés – biztosításával kapcsolatos döntések a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával hozhatóak meg.
(7)A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység számára soron kívüli ellenőrzésre vagy tanácsadói tevékenységre szóló felkérés csak a felügyelőbizottság előzetes egyetértésével adható.
(8)Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál csak az végezhet belső ellenőrzést, aki szerepel az államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. §
(5)bekezdése szerinti adattartalommal vezetett nyilvántartásban.
(9)A belső ellenőrzést végző személy és a megfelelési tanácsadó a feladata ellátása érdekében minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.” 70. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 11. és 12. §-sal egészül ki: „11. §
(1)Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó részletszabályokat, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat.
(2)Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit,
tevékenységre jogosító bejelentés rendjét, a bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.
- § A 7/J. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló
- december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–
- cikkének, valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló
- november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
- A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló
- évi CXXV. törvény módosítása
- § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló
- évi CXXV. törvény
- §
(1)bekezdésében és 31. §
(7)bekezdésében a „társadalmi felzárkózásért” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért” szöveg lép.
- A hagyatéki eljárásról szóló
- évi XXXVIII. törvény módosítása
- § A hagyatéki eljárásról szóló
- évi XXXVIII. törvény a következő 11/A. §-sal egészül ki: „11/A. § A hagyatéki eljárásban a Kjnp. 15/A–15/D. §-a alkalmazandó.”
- A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló
- évi CXXII. törvény módosítása
- § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló
- évi CXXII. törvény
- §
(2)bekezdése a következő
- e)ponttal egészül ki: (A NAV) „
- e)adó- vagy vámigazgatási jogkörben eljáró szerve egyéb érdekeltként vesz részt a költségvetést károsító bűncselekmény gyanúja miatt indított büntetőeljárásban,” 74. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 78/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „78/B. § Ha a NAV a kezelésében lévő létesítmény rendjének és jogszerű működésének védelme és az abban tartózkodók biztonsága érdekében képfelvevőt helyez el és felvételt készít, a képfelvevőt kizárólag a létesítmény területét határoló külső falakon, kapuknál és kerítésen, valamint a létesítmény folyosóin, ügyfélterében –
mberi méltóság védelme érdekében megfigyelés elől elzárt területeket kivéve – helyezhet el és képfelvételt kizárólag e területekről készíthet. A NAV köteles figyelmeztető jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen képfelvételt készít, továbbá köteles a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (általános adatvédelmi rendelet) meghatározott tartalommal összeállított tájékoztatót a felvétel készítésének helyszínén, továbbá a honlapján bárki számára hozzáférhető módon közzétenni.
§ alapján készített, rögzített felvételre, illetve az abban szereplő személyes adatra a 36/O. §
(3)és
(4)bekezdését valamint a 36/P. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
- § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló
- évi CXXII. törvény
- §
(6)bekezdésében, 74. §
(3)bekezdésében és 76. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában a „NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési” szövegrész helyébe a „NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti” szöveg, és 2. 82/A. §
(1)bekezdés g) pontjában a „pénzügyőrök részére” szövegrész helyébe a „pénzügyőrök és a tisztjelöltek részére” szöveg lép. 76. §
(1)Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 1. 1. §
(2)bekezdése, és 2. 12. §
(7)bekezdése.
(2)Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 66. §
(3)bekezdésében a „NAV felügyeletére” szövegrész.
- A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló
- évi LXVII. törvény módosítása
- § A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló
- évi LXVII. törvény
- alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki: „17/A. § A központi hatóság közreműködik a külföldön behajtott tartásdíj kérelmezőnek történő eljuttatásában, ha a tartásdíj külföldről a kérelmezőnek közvetlenül nem küldhető meg.”
- A nemzetiségek jogairól szóló
- évi CLXXIX. törvény módosítása
- § A nemzetiségek jogairól szóló
- évi CLXXIX. törvény a következő
- §-sal egészül ki: „
- § Magyarország
- évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
- évi LXVI. törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül törölni kell a központi névjegyzékből a nem magyar állampolgárságú választópolgárok nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartására vonatkozó adatot.”
- § A nemzetiségek jogairól szóló
- évi CLXXIX. törvény
- §
(1)bekezdés b) pontjában a „négy” szövegrész helyébe az „öt” szöveg lép. 28. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és
zzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
- évi CLXXXI. törvény módosítása
- §
(1)Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és
zzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
- évi CLXXXI. törvény
- §
(5)bekezdése.
(2)Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és
zzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
- évi CLXXXI. törvény
- §
(4)bekezdésében a „ , ha azt a szervezet oda jelentette be” szövegrész.
- A szakképzésről szóló
- évi CLXXXVII. törvény módosítása
- § A szakképzésről szóló
- évi CLXXXVII. törvény
- §-a a következő
(2a)–
(2c)bekezdéssel egészül ki: „
(2a)Az ágazati képző központ gyakorlati képzés szervezése céljából
- a)legalább négy mikro-, vagy kisvállalkozás által, vagy
- b)kettő középvállalkozás, vagy a kis- és a középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet által, vagy
- c)a szakképzési centrum legfeljebb 60%-os tulajdoni hányadával létrehozott nonprofit gazdasági társaság.
(2b)A
(2a)bekezdés a) pontja szerint létrehozott ágazati képző központ tagjai bevételének legfeljebb 20%-a származhat közvetlen állami támogatásból.
(2c)Az ágazati képző központ szervezeti minőséget – a társaság alapításakor vagy később – a gazdasági társaság kérelmére a cégbíróság állapítja meg. A gazdasági társaság az ágazati képzőközponti jelleget cégnevében feltüntetheti.”
- § Hatályát veszti a szakképzésről szóló
- évi CLXXXVII. törvény
- §
- pontja, és
- § l) pontja.
- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény módosítása
- § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény
- §
- pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át) „
- a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a
- § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;”
- § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény a következő 108/C. §-sal egészül ki: „108/C. § A
- §-ban meghatározottaktól eltérően a helyi önkormányzat – az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig – dönthet a tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.”
- § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény
- §
(4)bekezdése a következő
- j)ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg:) „
- j)önkormányzati tulajdonban álló ingó vagyon 108/C. § szerinti ingyenes átruházására vonatkozó szabályokat.” 31. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 86. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. §
(5)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(5)A Kormány az
(1)–
(3)bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, vagy ha az önkormányzat a fejlesztési célt adósságot keletkeztető ügylet megkötése nélkül is képes megvalósítani, vagy ha a fejlesztés megvalósításának ütemezése pénzügyileg nem kellően előkészített, megalapozott, a fejlesztés révén létrehozandó kapacitás jövőbeli működtetése nem kellően alátámasztott és emiatt központi költségvetési többletkiadást vagy önkormányzati költségvetési többletkiadást generálhat.” 87. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/D. §
(1)bekezdés
- b)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz, valamint az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező, illetve annál kisebb összegű meglévő adósság visszafizetése, akkor kell a Kormány engedélyét kérni,
- ha)„
- b)a módosított vagy az új szerződés
redetihez képest hosszabb futamidejű, megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja, az új adósságot keletkeztető ügylet keletkeztetésének ütemezése
redetihez képest bármely évben meghaladja
redeti ütemezés szerint az adott év végéig keletkező kumulált adósságösszeget, az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség a futamidő lejártáig bármelyik évben meghaladja
redeti szerződés szerinti értéket, a módosított szerződés
redetihez képest nagyobb ügyletértékű vagy a kezesség, illetve a garancia összege nő.”
- § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló
- évi CXCIV. törvény 10/E. §
(1)bekezdés
- a)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság) „
- a)adósságot keletkeztető ügyletét – a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet és az 50 millió forintot el nem érő ügylet kivételével, figyelemmel a 10. §
(4)bekezdés a) pontja szerinti egybe számítási szabályra is – az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. §
(1)bekezdése szerint,” (a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be.) 89. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §
(6)bekezdésében a „szervezettől” szövegrész helyébe a „szervezettől, illetve a központi költségvetésből” szöveg lép. 32. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 90. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontja a következő
- n)alponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve) „
- n)az állam hitelfelvételét is tartalmazó nemzetközi szerződésben meghatározott, kizárólagos állami tulajdonú vagyon fejlesztését szolgáló beruházás megvalósítása érdekében 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság részére nyújtott támogatásokat,” 91. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. §-a a következő
(3)bekezdéssel egészül ki: „
(3)Állami vagyonelemek – így különösen gazdasági társaságok – felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet, vagy személy által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat (a továbbiakban: tulajdonosi ügylet) központi kezelésű kiadási előirányzaton kell megtervezni és elszámolni. A fejezet irányítói hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit az általa irányított fejezetben kell elhelyezni. A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit e szerv költségvetését tartalmazó fejezetben kell megjeleníteni. A további szervek, személyek tulajdonosi ügyleteinek elhelyezését ezek tevékenységének szakmai kapcsolódása határozza meg, a gazdasági társaságként működő szerv tulajdonosi ügyletei a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szerv költségvetési fejezetében jelennek meg elkülönítve.” 92. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)A Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó tárgyévi kötelezettségvállalást engedélyezhet az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről hozott döntésével egyidejűleg, megjelölve a forrásbiztosítás végső határidejét.” 93. §
(1)Az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény
- §
(5)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(5)A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői álláshelyen alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(2)Az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény
- §-a következő
(6)bekezdéssel egészül ki: „
(6)A kincstár elnöke – a
(4)bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva – a költségvetési felügyelői megbízással rendelkező költségvetési felügyelők közül, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett jelöli ki a költségvetési felügyelő helyettesét.” 94. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 54. §-a a következő
(1b)bekezdéssel egészül ki: „
(1b)Ha a kincstár jogosulatlan igénybevételt állapít meg az 51. §
(3)bekezdése szerinti nem állami intézményfenntartó az
(1)bekezdés a) pontja szerinti hatósági ellenőrzése és egyéb hivatalból indult eljárása keretében, a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozat meghozatala során mérlegelési jogkör gyakorlásának helye nincs.” 95. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60/A. §-a a következő
(1a)bekezdéssel egészül ki: „
(1a)Ha a jogosulatlan igénybevételt a kincstár az
- § szerinti felülvizsgálati eljárásban állapítja meg, a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozat meghozatala során mérlegelési jogkör gyakorlásának helye nincs.”
- § Az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény
- §
(7)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(7)A tevékenység gyakorlásától el kell tiltani és törölni kell a nyilvántartásból, aki a
(4)bekezdésben, az
(5)bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi.” 97. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §
(2a)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2a)A kincstári körön kívüli számlatulajdonos kérelmére a
(2)bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól az államháztartásért felelős miniszter teljeskörűen vagy meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódóan felmentést adhat. A felmentés nem terjedhet ki az 51. §
(4)bekezdése szerinti előírások alapján kizárólag a kincstárnál vezethető fizetési számlára.”
- § Az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény
- §-a a következő
(4)bekezdéssel egészül ki: „
(4)Az átalakítással érintett költségvetési szervnek a törzskönyvi nyilvántartásból való törlése, vagy az alapító okiratának módosítása, a jogutód költségvetési szerv bejegyzése, vagy a jogutód költségvetési szerv alapító okiratának módosítása esetén a törzskönyvi nyilvántartás vezetésére irányuló eljárásban, a
(2)bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő megkezdésének napja alatt azt a napot kell érteni, amely napon valamennyi,
ljárás lefolytatásához előírt kérelem a kincstárhoz hiánytalanul, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tartalommal beérkezik.” 99. §
(1)Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105/B. §
(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1)A bejelentésre kötelezett törzskönyvi jogi személlyel szemben a kincstár a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki, ha a törzskönyvi jogi személy a bejegyzésre, törlésre, vagy változásbejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, késedelmesen, hibásan vagy valótlan adattartalommal teljesíti.”
(2)Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105/B. §-a a következő
(1a)bekezdéssel egészül ki: „
(1a)A bejegyzésre, törlésre, vagy változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségnek az
(1)bekezdés szerinti bírságot előíró határozat közlésétől számított 8 napon belül történő teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.” 100. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. §
(3)bekezdés
- b)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha az adatszolgáltatás kötelezettje) „
- b)adatszolgáltatási kötelezettségét – ide nem értve a kincstár érdekkörében felmerülő okot, vagy körülményt – nem, vagy késedelmesen teljesíti,” (a kincstár határozatban a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.) 101. §
(1)Az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény
- §
(1)bekezdés
- pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „
- a kormányzati ellenőrzéssel, a belső kontrollrendszerrel, a belső ellenőrzéssel, a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó jogosultsággal rendelkezőkről vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódó bizonyítási eszközökkel, a belső kontrollrendszerrel és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kötelező továbbképzésekkel, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek belső kontrollrendszerével, az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat, a belső ellenőrzési tevékenység folytatásával kapcsolatos bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,”
(2)Az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény
- §
(3)bekezdés
- pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy) „
- a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit,
tevékenységre jogosító, illetve a tevékenységtől való eltiltásra okot adó körülmény bejelentésének a rendjét, belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatértésével kapcsolatos részletes szabályokat,” (rendeletben szabályozza.) 102. §
(1)Az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény
- §-a a következő
(3a)bekezdéssel egészül ki: „
(3a)A 79. §
(2a)bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot,
urópai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára
- szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a
- december
- napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni.”
(2)Az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény
- §-a a következő
(36)és
(37)bekezdéssel egészül ki: „
(36)E törvénynek a Magyarország
- évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
- évi LXVI. törvény
- §-ával megállapított
- §
(1b)bekezdését, és 95. §-ával megállapított 60/A. §
(1a)bekezdését a folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
(37)Az ÁKK Zrt. a Gst. 13. §
(3)bekezdésében foglaltakon túl olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományt is létrehozhat, amely a Gst. 13. §
(1)bekezdés f ) pontja szerinti ügyleteknek és az állampapírok kamatjuttatásának tárgya lehet.”
- § Az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény
- 6/B. §
(1)bekezdés a) pontjában a „kormányhivatal és az alapításáról rendelkező törvény vagy kormányrendelet” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal és az alapításáról rendelkező törvény” szöveg, 2. 8/A. §
(2)bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg, 3. 11/F. §
(9)bekezdésében a „munkakör” szövegrész helyébe az „álláshelyet vagy munkakör” szöveg, 4. 36. §
(4)bekezdésében az „Az
(5)bekezdésben” szövegrész helyébe az „A Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzata” szöveg, 5. 36. §
(4a)bekezdésében a „fejezeti kezelésű előirányzatok” szövegrész helyébe a „fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a 14. §
(4)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti fejezet központi kezelésű előirányzatai” szöveg, 6. 42. §
(2a)bekezdésében az „A költségvetési szerv” szövegrész helyébe az „Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv” szöveg, 7. 47. §
(2)bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg, 8. 70. §
(4a)bekezdésében a „munkakörben” szövegrész helyébe az „álláshelyen vagy munkakörben” szöveg, és 9. 106/A. §
(1)bekezdés e) pontjában a „munkakörének” szövegrész helyébe a „munkakörének, álláshelyének” szöveg lép. 104. §
(1)Hatályát veszti az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény
- §
(5)bekezdése, és 2. 108. §
(8)bekezdése.
(2)Hatályát veszti az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény
- §
(4)bekezdésében az „a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő,” szövegrész.
- A Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény módosítása
- § A Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény
- §
(6)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(6)E § alkalmazásában rossz minőségű a termék, a) ha a jogszabályban vagy
urópai Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy b) az a) pontban meghatározott előírás hiányában akkor, ha ba)
mberi fogyasztás céljára előállított termék emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedték,
- bb)a termék minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították,
- bc)a terméket nem megengedett összetevő felhasználásával állították elő,
- bd)a terméket emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állították elő emberi fogyasztás céljára, vagy
- be)a termék rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.” 106. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 417. §
(4)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E § alkalmazásában az áru lényeges tulajdonsága:) „
- ab)az áru eredete, származási helye és előállításának módja,” 107. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. §
(1)bekezdés
- pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „
- bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése;” 34.
rzsébet-programról szóló
- évi CIII. törvény módosítása
- §
rzsébet-programról szóló
- évi CIII. törvény
- §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „
- §
rzsébet-program célja, hogy a meglévő keretek között jelentősen csökkentse azon gyermekek számát, akik részére nem biztosított a napi többszöri étkezés, az életkoruknak megfelelő egészséges táplálék, a tudás megszerzéséhez szükséges egészségi állapot, a regenerációhoz szükséges aktív kikapcsolódás lehetősége.” 109. §
rzsébet-programról szóló
- évi CIII. törvény
- §
(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1)
rzsébet-program az
- § megvalósítása céljából szervezett és lebonyolított, az állam által támogatott szociális program és szolgáltatás, amely nyereség célzatú piaci szerepet nem tölt be.”
- §
rzsébet-programról szóló
- évi CIII. törvény
- §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)A
- §-ban meghatározott közfeladatok megvalósulása érdekében az állam elősegíti az ifjúsági és gyermekprogramok alapjául szolgáló szállodák és táborhelyek létrehozását, fejlesztését és működtetését.”
- §
rzsébet-programról szóló
- évi CIII. törvény a következő
- §-sal egészül ki: „
- § A
- január 1-jén folyamatban lévő üdülési pályázatokat e törvénynek a
- december
- napján hatályban lévő rendelkezései alapján kell lebonyolítani.”
- §
(1)Hatályát veszti
rzsébet-programról szóló
- évi CIII. törvény
- §
(2)bekezdésében az „az MNÜA és”, és 2. 6. §
(1)bekezdésében az „MNÜA és az” szövegrész.
(2)Hatályát veszti
rzsébet-programról szóló
- évi CIII. törvény
- §
(1)bekezdése, 2. 4. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- d)pontja, és 5. 8. §
(2)bekezdése.
(3)Hatályát veszti
rzsébet-programról szóló
- évi CIII. törvény
- §
(1)bekezdés c) pontja.
- A választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény módosítása
- § A választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény
- §
(1)bekezdésében a „legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig” szövegrész helyébe a „legkésőbb a szavazást követő második napon” szöveg lép.
- Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
- évi L. törvény módosítása
- § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
- évi L. törvény
- §
(3)bekezdésében a „hat” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg lép.
- A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény módosítása
- § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény
- §-a a következő
(5)bekezdéssel egészül ki: „
(5)E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló
- évi CLXX. törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló
- évi CIII. törvény (a továbbiakban:
- évi CIII. törvény) alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen működő részvénytársaság által az állam javára történő ingatlanvásárlásra, valamint az állam tulajdonába került ingatlannak a
- évi CIII. törvény III. fejezetében és V. fejezetében meghatározott jogosult által egy összegben, illetve részletvétellel történő megvásárlására.”
- A temetőkről és a temetkezésről szóló
- évi XLIII. törvény módosításáról szóló
- évi CXXXVIII. törvény módosítása
- § A temetőkről és a temetkezésről szóló
- évi XLIII. törvény módosításáról szóló
- évi CXXXVIII. törvény
- §
(2)bekezdésében a „2021.” szövegrész helyébe a „2022.” szöveg lép.
- Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló
- évi CLXXVI. törvény módosítása
- §
(1)
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. §
(5)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(5)A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket, ha a jogi személynél ilyen működik, a felügyelőbizottsággal ellenőriztetni kell.”
(2)
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. §
(6)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(6)A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Nem jogosult erre a jogi személy állandó könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód jogi személy állandó könyvvizsgálójává a jogi személy bejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. A könyvvizsgálót megillető jogosultságokra a Ptk. 3:38. §
(1)bekezdését kell alkalmazni.” 118. §
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 6. §
(6)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(6)A döntéshozó szerv a jogi személy átalakulásáról véglegesen döntő ülésén meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak, amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogelőd cég törlésének napja. A döntéshozó szerv továbbá dönt az átalakulásról és a döntéshozó szerv felhatalmazása alapján az átalakuló jogi személy vezető tisztségviselője aláírja a jogutód létesítő okiratát.” 119. §
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 10. §
(3)bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „
(3)Ha a tag helytállási kötelezettsége az átalakuló jogi személy kötelezettségeiért a jogi személy fennállása alatt korlátozott, a
(2)bekezdés szerinti hitelezői felhívás alapján a hitelező által kért biztosítékot az átalakuló jogi személy csak akkor tagadhatja meg, ha” 120. §
(1)
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. §-a a következő
(1a)–
(1c)bekezdéssel egészül ki: „
(1a)A jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya nem eshet azonos napra.
(1b)Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza 6. §
(6)bekezdése szerint, a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni.
(1c)Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját nem határozza meg vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja.”
(2)
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. §-a a következő
(2a)bekezdéssel egészül ki: „
(2a)A
(2)bekezdés szerinti végleges vagyonmérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgálóra a 4. §
(6)bekezdését kell alkalmazni.” 121. §
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 13. §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)
gyesülni kívánó jogi személyek és
gyesüléssel létrejövő jogi személy vonatkozásában is készíteni kell vagyonleltár-tervezetekkel alátámasztott vagyonmérleg-tervezeteket. Ha
gyesüléssel érintett jogi személyek legalább egyike a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett jogi személy, valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.
gyesüléssel érintett jogi személyek döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek ellenőrzése során valamennyi jogi személy esetében eljárhat ugyanaz a könyvvizsgáló.” 122. §
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 18. §
(4)és
(5)bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „
(4)A szétválási terv elfogadásáról vagy módosításáról a szétváló jogi személy döntéshozó szerve dönt. Ha a tag a döntéshozatalban nem vesz részt és az 5. § alapján sem ismerhető meg szándéka, kiválás (beolvadásos kiválás) esetén úgy kell tekinteni, hogy a jogelőd továbbműködő jogi személy tagja kíván maradni, különválás (beolvadásos különválás) esetén pedig úgy kell tekinteni, hogy egyik jogutód jogi személynek sem kíván a tagja lenni.
(5)Ha a szétválási szerződést a szétváló jogi személy döntéshozó szerve elfogadja, a jogutód új jogi személy létesítő okiratát és a továbbműködő jogi személy létesítő okirata módosítását a döntéshozó szerv felhatalmazása alapján a szétváló jogi személy vezető tisztségviselője írja alá.” 123. §
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló
- évi CLXXVI. törvény
- §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „
- §
(1)Kiválás esetén a jogelőd továbbműködő jogi személyt, beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a már működő jogi személyt, amelyhez a kiváló, különváló tag csatlakozik, a szétválás bejegyzésekor a bíróság nem törli a nyilvántartásból.
(2)Ha a szétválás bejegyzése során a jogelőd jogi személy nyilvántartásból való törlésére nem kerül sor, a 6. §
(6)bekezdése és a 11. §
(1a)–
(1c)bekezdése alkalmazásában a jogelőd jogi személy törlésének hatálya alatt a szétválási kérelemben a jogelőd továbbműködő jogi személy törölni kért nyilvántartási adata törlésének hatályát kell érteni.
(3)Ha a szétválás bejegyzése során jogutódként új jogi személy nyilvántartásba való bejegyzésére nem kerül sor, a 6. §
(6)bekezdése és a 11. §
(1a)–
(1c)bekezdése alkalmazásában a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya alatt a szétválásra vonatkozó nyilvántartási adaton kívüli, a szétválási kérelemben a már működő jogutód jogi személy vonatkozásában bejegyezni kért további nyilvántartási adat bejegyzésének hatályát kell érteni.
(4)Ha a jogi személy a
(2), illetve
(3)bekezdés szerint adatváltozást a kérelemben nem tüntet fel, vagy a 6. §
(6)bekezdés szerinti időpontot nem határoz meg vagy a szétválás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, a szétválás időpontja a szétválás bejegyzésének napja.” 124. §
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló
- évi CLXXVI. törvény
- alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „
- A nyilvánosan működő részvénytársaság egyesülésére vonatkozó különös szabályok”
- §
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló
- évi CLXXVI. törvény
- §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „
- § A nyilvánosan működő részvénytársaságok (ezen alcímben a továbbiakban: részvénytársaság) egyesülésére
zen alcímben foglalt eltérésekkel a jogi személyek egyesülésének közös szabályait kell alkalmazni.” 126. §
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló
- évi CLXXVI. törvény
- alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki: „35/A. § E törvénynek a Magyarország
- évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
- évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit azokra az átalakulásokra, egyesülésekre, szétválásokra kell alkalmazni, amelyekről első ízben a Módtv. hatálybalépése után döntenek.”
- §
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 36. §
(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1)Ez a törvény a) a társasági jog területén
gyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló
- szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; b) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló,
- június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
- §
(1)Hatályát veszti
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 7. alcíme.
(2)Hatályát veszti
gyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 1. 2. §
(3)bekezdésében a „ , dönt a könyvvizsgáló személyéről” szövegrész, és 2. 8. §
(1)bekezdésében a „ , könyvvizsgáló által ellenőrzött” szövegrész.
- A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló
- évi CCXLII. törvény módosítása
- § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló
- évi CCXLII. törvény
- §
(1b)bekezdésében „a vagyonkezelő 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „az Opera Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság” szöveg lép. 130. § Hatályát veszti a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. §
(3)bekezdése. 41.
gyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása 131. §
gyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. §
(1)és
(10)bekezdésében a „2021.” szövegrész helyébe a „2022.” szöveg lép.
- A nemzetiségek jogairól szóló
- évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény módosításáról szóló
- évi XXVI. törvény módosítása
- § Nem lép hatályba a nemzetiségek jogairól szóló
- évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény módosításáról szóló
- évi XXVI. törvény
- §-ának a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény
- §
(3)bekezdését megállapító rendelkezése.
- A közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény módosítása
- § A közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény
- §-a a következő
(3a)bekezdéssel egészül ki: „
(3a)A kormányzati informatikai beszerzések tekintetében a jogszabályban meghatározott esetben központosított eljárást kell alkalmazni. A Kormány jogosult a központosított eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet (központi beszerző szervet).” 134. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. §
(1)bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza) „7a. a kormányzati informatikai beszerzések tekintetében a központosított eljárások – e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt eltérő – részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;” 135. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 1. 31. §
(3)bekezdésében a „kormányzati kommunikációs” szövegrész helyébe a „kormányzati kommunikációs és a rendezvényszervezési” szöveg, és 2. 198. §
(1)bekezdés
- pontjában a „kormányzati kommunikációs” szövegrészek helyébe a „kormányzati kommunikációs és a rendezvényszervezési” szöveg, valamint a „kommunikációs szolgáltatások” szövegrész helyébe a „kommunikációs és rendezvényszervezési szolgáltatások” szöveg lép.
- A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló
- évi CCXI. törvény módosítása
- § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló
- évi CCXI. törvény
- §-a a következő
(6a)és
(6b)bekezdéssel egészül ki: „
(6a)Ha a közszolgáltatási szerződés a
(6)bekezdés
- a)vagy
- c)pontja szerint szűnt meg, a szerződő felek a közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatban egymással elszámolnak.
lszámolás során a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződés megszűnése miatt a szerződés megszűnésének időpontjában felmerült és meg nem térült, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján nem érvényesíthető, igazolt és a szerződéssel közvetlenül összefüggő tényleges kára megtérítését igényelheti a helyi önkormányzattól.
lmaradt vagyoni előny nem követelhető.
(6b)Ha
lszámolás során vita marad fenn, a szerződő felek ki nem elégített követeléseiket bírósági eljárásban érvényesíthetik.”
- § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló
- évi CCXI. törvény
- alcíme a következő 10/B. §-sal egészül ki: „10/B. § E törvénynek a Magyarország
- évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
- évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított
- §
(6b)bekezdése szerinti igény érvényesítése a bíróság előtt a Módtv. hatálybalépésétől számított egy éven belül kezdeményezhető. E határidő elmulasztása jogvesztő.” 45.
lektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása 138. §
(1)
lektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a a következő
(3)bekezdéssel egészül ki: „
(3)A gazdálkodó szervezet – ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, a Kormány rendeletében megjelölt, a gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételéért felelős szerv útján kezdeményezheti, hogy a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vételi eljárással egyidejűleg kerüljön sor a Kormány rendeletében meghatározott, a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltatás regisztrációjára.”
(2)
lektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §
(9)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(9)Ha a gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban szerepel, a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv a hivatalos elérhetőség nyilvántartásba vétele, valamint üzemeltetése érdekében elektronikus úton, térítésmentesen átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek, valamint a gazdálkodó szervezet által megjelölt biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím szolgáltatónak a gazdálkodó szervezetre vonatkozó, a gazdálkodó szervezet és a képviseletére jogosult személy azonosításához szükséges, az adott nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek megállapodásban rögzítik.”
(3)
lektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a a következő
(10)bekezdéssel egészül ki: „
(10)
gyéni vállalkozó hivatalos elérhetőségét a Kormány rendeletében meghatározott módon jelenti be.” 139. §
(1)Hatályát veszti
lektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. 14. §
(3)bekezdés l) pontja, és
(5)bekezdés c) pontja.
(2)Hatályát veszti
lektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14/A. §-ában az „és
(3)” szövegrész.
- Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
- évi XXXIII. törvény módosítása
- §
(1)Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 1. §
(7)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(7)E törvényt – az alkalmazott kiválasztási eljárástól függetlenül – nem kell alkalmazni
- a)a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: KFItv.) meghatározott, továbbá
- b)a KFItv. alapján kötött megállapodásban foglalt, kutatás-fejlesztési és innovációs, illetve a szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásokra vonatkozó projektekkel kapcsolatos, illetve támogatási kérelmekre vonatkozó értékelési feladatokra és eljárásokra.”
(2)Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 1. §-a a következő
(8)bekezdéssel egészül ki: „
(8)E törvényt nem kell alkalmazni a
(4)vagy
(6)bekezdés szerinti felhívásra benyújtott támogatási kérelmek esetén, ha ahhoz a miniszter különösen indokolt esetben hozzájárul.”
- § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
- évi XXXIII. törvény
- §
- pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „
- alapjogviszony: fennálló kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, állami felsőoktatási intézményben fennálló munkaviszony, valamint többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társasággal fennálló munkaviszony;”
- §
(1)Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. §
(2)bekezdés
- c)és
- d)pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [A miniszter projektértékelői pályázatot (a továbbiakban: pályázat) ír ki, amelynek tartalmaznia kell] „
- c)a pályázat elbírálásának várható időpontját,
- d)a pályázói adatlapot, továbbá”
(2)Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. §
(2)bekezdése a következő
- e)ponttal egészül ki: [A miniszter projektértékelői pályázatot (a továbbiakban: pályázat) ír ki, amelynek tartalmaznia kell] „
- e)mindazokat
gyéb tartalmi és formai elemeket, amelyeket jogszabály ír elő.”
(3)Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. §
(3)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(3)A jogviszony létesítését megelőzően a pályázó nyilatkozik arról, hogy büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a pályázó, értékelő büntetlen előéletével összefüggésben kétség merül fel, a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban, indokolással felszólíthatja, hogy a felhívástól számított tizenöt napon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja, hogy büntetlen előéletű.”
(4)Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. §-a a következő
(7)bekezdéssel egészül ki: „
(7)A pályázói adatlaphoz mellékelni kell a pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolást és a Kormány rendeletében meghatározott nyilatkozatokat.” 143. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény a következő 3/A. alcímmel egészül ki: „3/A. Az állami projektértékelő jogviszony létesítéséhez szükséges pályázói adatlap, nyilatkozatok és a pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolás 6/A. § A pályázói adatlap tartalmazza:
- a)a pályázó
- aa)nevét,
- ab)születési nevét,
- ac)anyja nevét,
- ad)születési helyét, idejét,
- ae)adóazonosító jelét, af ) társadalombiztosítási azonosító jelét,
- ag)lakóhelyét,
- ah)tartózkodási helyét,
- ai)értesítési e-mail címét,
- aj)telefonszámát,
- ak)fizetési számláját kezelő pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,
- al)bankszámlaszámát,
- b)a pályázó alapjogviszonya szerinti munkahelye
- ba)típusát,
- bb)megnevezését,
- bc)adószámát,
- c)a pályázó nyilatkozatát arról, hogy
törvény szerinti alapjogviszonyban áll-e,
- d)a pályázó által választott tématerületet, amely tárgykörben értékelést kíván végezni,
- e)a pályázó által választott szakértői tématerülettel kapcsolatos szakmai tapasztalatának időtartamát, f ) az állami projektértékelői jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok meglétének igazolását,
- g)a projektértékelői azonosítót (a minisztérium által működtetett informatikai rendszer által generált adat). 6/B. § Az állami projektértékelői jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok tartalmazzák a pályázó
- a)nevét,
- b)születési nevét,
- c)születési helyét, idejét,
- d)anyja nevét,
- e)adóazonosító jelét. 6/C. § A pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolás tartalmazza
- a)a pályázó alapjogviszony szerinti munkáltatója
- aa)megnevezését,
- ab)székhelyének címét,
- ac)telefonszámát,
- ad)adószámát,
- ae)nyilvántartási számát (törzskönyvi azonosító szám, cégjegyzékszám), af ) törvényes képviselőjének adatait (név, beosztás, telefonszám),
- b)a foglalkoztatott
- ba)nevét,
- bb)születési nevét,
- bc)születési helyét, idejét,
- bd)anyja nevét,
- be)munkahelyi telefonszámát, bf ) munkakörét, illetve beosztását,
- bg)jelenlegi jogviszonya jellegét (kormányzati szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony),
- bh)jelenlegi jogviszonyának kezdetét,
- bi)kinevezése, illetve munkaszerződése időtartamát,
- c)az alapjogviszony szerinti munkáltató nyilatkozatát arról, hogy
- ca)a foglalkoztatott nem áll felmentés vagy felmondás hatálya alatt,
- cb)a foglalkoztatott hatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy büntetlen előéletű vagy nem hatósági erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörben dolgozik, cc)
gyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint a foglalkoztatottnak az alapjogviszonya tekintetében vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége fennáll-e,
- d)a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett foglalkoztatott
- da)vagyonnyilatkozat-tételének időpontját,
- db)következő vagyonnyilatkozat-tételének esedékességét,
- e)az alapjogviszony szerinti munkáltató igazolását a foglalkoztatott – igazolás kiállítását megelőző hónapra megállapított – havi bruttó illetményéről vagy munkabéréről, f ) az alapjogviszony szerinti munkáltató nyilatkozatát arról, hogy vállalja, hogy az a)–
- e)pont szerinti adatokban történő változásról – különösen a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének tényéről – a minisztériumot haladéktalanul tájékoztatja.” 144. §
(1)Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 9. §
(5)bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [A munkáltató részéről a jogviszony a
(2)bekezdés
- b)pontja szerinti esetben különösen akkor szüntethető meg, ha az értékelő] „
- d)vonatkozásában lefolytatott ellenőrzés során összeférhetetlenség kerül megállapításra.”
(2)Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 9. §-a a következő
(8)bekezdéssel egészül ki: „
(8)Az alapjogviszony szerinti munkáltató köteles az
(1)bekezdés b)–d) pontja szerinti feltételek bekövetkezéséről a munkáltatót tájékoztatni.”
- § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
- évi XXXIII. törvény
- alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: „
- Adatkezelési szabályok, a szakértői névsor összeállítása, a névsorban szereplő adatok és tények nyilvántartása
- §
(1)A munkáltató a) a 3. §
(2)bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek való megfelelés ellenőrzése, b)
urópai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes projektek objektív és a piaci szereplők érdekeitől független értékelésének ellenőrzése,
- c)az állami projektértékelői jogviszonnyal összefüggő munkáltatói intézkedések és jognyilatkozatok előkészítésének és meghozatalának biztosítása, valamint
- d)az állami projektértékelői jogviszonnyal összefüggő jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének biztosítása céljából kezeli az értékelőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy és az állami projektértékelő személyes adatait, valamint a 4. §
(3)bekezdése szerinti nyilatkozatát, és azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – jogviszony létesítése és fennállása esetén – 2027. december 31-ig kezeli.
(3)A munkáltató a pályázó, illetve értékelő
- a)állami projektértékelő jogviszonya létesítéséhez – a Kormány rendeletében – előírt iskolai végzettséget igazoló oklevelét, bizonyítványát, illetve a szakmai tapasztalat igazolását, továbbá
- b)fizetési számlára vonatkozó, a fizetési számláját kezelő pénzforgalmi szolgáltató által kiállított igazolást másolati vagy elektronikus formában ellenőrzés céljából írásban,
llenőrzés céljának megjelölésével bekérheti.
(4)Az értékelő köteles öt napon belül bejelenteni a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást.
(5)A munkáltató az értékelőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy az értékelő hozzájárulásával közölhet.
(6)Az értékelőt előzetesen tájékoztatni kell arról, ha a jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató az értékelő személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – az adatfeldolgozó számára átadja.
(7)Az értékelőre vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – az értékelő hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók. 10/A. §
(1)Az értékelők adatait tartalmazó szakértői névsor – az adatvédelmi követelményekre figyelemmel történő – összeállításáról, folyamatos vezetéséről és elektronikus nyilvántartásáról a miniszter
rre a célra kialakított informatikai rendszerben gondoskodik. (2