2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

NAV tv. - 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VII.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról *  Az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, és az azokhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása, valamint egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású szervezet kialakítása alapján a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása, továbbá a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL JOGÁLLÁSA, SZERVEZETE, FELÜGYELETE, SZERVEN BELÜLI VEZETŐI IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása és szervezeti keretei 1. § (1) *  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. (2) *  (3) A NAV a részére a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatáson felül további – személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és felhalmozási kiadásokra fordítható – támogatásra jogosult a költségvetési törvényben rögzített bevételi tervek teljesítésével összefüggésben. A bevételi követelményeket, a felhasználható forrás mértékét, jogcímét és ütemezését a költségvetési törvényben kell meghatározni. 2. § *  3. § *  A NAV a feladatait központi szervei és területi szervei útján látja el. 4. § *  (1) A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság. (2) A NAV területi szervei a) *  a vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok (a továbbiakban: vármegyei igazgatóságok), b) a Fellebbviteli Igazgatóság, c) *  a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei és d) a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok, illetve intézetek. (3) *  A NAV nyomozó hatósági feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei látják el. (4) *  A vármegyei igazgatóságok kirendeltségeket működtethetnek. 5. § *  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői 6. § *  (1) A NAV-ot az elnök vezeti. A NAV elnökének feladat- és hatáskörét a kijelölt miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár gyakorolja. A NAV elnöke képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal. (2) A NAV elnöke feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult. (3) A NAV elnöke a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti felettese a NAV foglalkoztatottjainak. 7. § *  (1) A NAV elnökének helyettesei az elnökhelyettesek. A NAV elnökhelyetteseit határozatlan időtartamra az elnök javaslatára a kijelölt miniszter nevezi ki és menti fel. (2) A NAV gazdasági vezetője a NAV egyik elnökhelyettese. 8. § *  A Bűnügyi Főigazgatóságot főigazgató vezeti, akinek a munkáját főigazgató-helyettesek segítik. 9. § *  (1) *  A NAV területi szervét a NAV elnöke által kinevezett igazgató vezeti. A NAV területi szervének vezetésében a NAV elnöke által kinevezett igazgatóhelyettes (igazgatóhelyettesek) vehet (vehetnek) részt. (2) *  A vármegyei igazgatóságok kirendeltségének operatív vezetését főosztályvezető látja el, aki a kirendeltséghez telepített feladat- és hatáskör gyakorlója. 10. § *  (1) *  A NAV elnökhelyettesei felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja. (2) *  A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint főigazgató-helyettesei felett a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja. (3) *  (4) *  Az igazgató felett a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja. (5) *  Az igazgatóhelyettes felett a kinevezési és felmentési jogkört a NAV elnöke, az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. (6) *  11. § *  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek irányítása és felügyelete 12. § *  (1) A területi szerv felettes szerve – a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – a Központi Irányítás. (2) *  A NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervének felettes szerve a Bűnügyi Főigazgatóság. (3) *  A (3a) bekezdésben foglalt kivétellel a Kormány rendeletében megjelölt területi szervek által első fokon hozott döntésekkel (intézkedésekkel) szemben induló jogorvoslati eljárásokban felettes szervként a Fellebbviteli Igazgatóság jár el. (3a) *  A Központi Irányítás jár el felettes szervként azon fizetési kedvezmények esetén, amelyben a kérelemmel érintett összeg az 1 milliárd forintot eléri vagy meghaladja. (4) A Központi Irányítás felettes szerve a kijelölt miniszter. (5) A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Központi Irányítás. (6) *  A Bűnügyi Főigazgatóság – a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti – felettes szerve NAV elnöke. (7) *  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai 12/A. § *  A NAV – mint állami adó- és vámhatóság – látja el a) az állami adóhatóság és b) a vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatait. 13. § (1) A NAV feladata: a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés, b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés, c) *  az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. (2) A NAV a) ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat, b) végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezését, feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatását, c) feldolgozza az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és az adópolitikáért felelős miniszternek átadja, d) *  Központi Irányítása és a feladat- és hatáskörrel rendelkező területi szerve összegyűjti és tárolja az (1) bekezdésben megadott feladatokkal, különösen a befizetési kötelezettséggel, a kapcsolódó eljárással összefüggő adatokat, amelyekről a NAV a gazdasági célú elemzésekhez – az e feladatokat ellátó állami szervek részére – adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít, e) *  adó- vagy vámigazgatási jogkörben eljáró szerve egyéb érdekeltként vesz részt a költségvetést károsító bűncselekmény gyanúja miatt indított büntetőeljárásban, f) *  lefolytatja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti központosított ellenőrzést, g) *  az állományába tartozók részére egészségmegőrzési, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát el, h) *  a foglalkoztatottai részére ellátja a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezését és lebonyolítását, i) *  az informatikai rendszerek, az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében, valamint az elektronikus pénztárgépek által nyújtott adatszolgáltatáshoz és az azokból származó adatok továbbításához, fogadásához, tárolásához szükséges elektronikai felület és adattár működtetéséhez gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat a NAV elnöke gyakorolja, j) *  végzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, feladatkörébe utalt ellenőrzési, hatósági felügyeleti feladatokat, k) *  együttműködik a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 46. § (1) bekezdésben meghatározott, a kiskereskedelmi és végfelhasználói töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétével kapcsolatos feladat végrehajtásában, l) *  végzi az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat, m) *  az e törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet, n) *  működteti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 24. pontja szerinti informatikai rendszert. (3) A NAV a) *  végzi az európai uniós és a külön jogszabályok alapján a feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat, b) *  végzi az európai uniós és nemzeti jogszabályokban meghatározott nemzetközi együttműködésből adódó feladatokat, – ideértve a hatóságok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást is – valamint részt vesz további két-, illetve többoldalú megállapodások előkészítésében, jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja Magyarország képviseletét a NAV szakterületét érintő ügyekkel foglalkozó uniós és nemzetközi szervezetekben, c) végzi a hatáskörébe tartozó uniós, illetve más nemzetközi forrásból finanszírozott projektek szervezését, irányítását, lebonyolítását, d) *  végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal (a továbbiakban: OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat, e) *  támogatást nyújt az OLAF helyszíni ellenőrzéseinek vagy vizsgálatainak zavartalan lefolytatásához. (4) A NAV adóigazgatási jogkörében a) *  eljáró szervei – feladataik ellátása során – együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, b) *  a helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve útján évente tájékoztatást ad az önkormányzat részére; az adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával az adópolitikáért felelős miniszter határozza meg, c) ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, d) ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, e) *  f) *  a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása érdekében hozzáférési jogosultsággal rendelkezik a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerhez és a részét képező rendszerekhez (a továbbiakban együtt: felügyeleti és adatszolgáltató rendszer), törvényben meghatározottak szerint jogosult a felügyeleti és adatszolgáltató rendszerben rögzített személyes adatok kezelésére, biztosítja az általa vezetett nyilvántartásokból meghatározott adatok felügyeleti és adatszolgáltató rendszerbe történő átadását, g) *  ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat, h) *  jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter részére teljesítendő adatszolgáltatást, i) *  ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a kényszertörlési eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban, valamint a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon egyéb hitelezők képviseletét; a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat. (5) A NAV vámigazgatási jogkörében végzi a) *  az európai uniós vámjog alapján az áruk vámeljárás alá vonását, b) *  a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó egyéb terhek kiszabását és beszedését, c) közvetlenül vagy közvetve – meghatározott körben – az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését, d) *  a vámokmányok, illetve a vámeljárások adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását, e) a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat, f) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket. (6) A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel, b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel kapcsolatos feladatokat. (7) *  A NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési jogkörében a) a büntetőeljárásról szóló törvény által hatáskörébe utalt bűncselekmények vonatkozásában aa) végzi a bűncselekmények megelőzését, amelynek során figyelemmel kíséri Magyarország bűnügyi helyzetét, feltárja a bűncselekmények elkövetésének kockázatait, a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvéseket, továbbá megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a bűnözéshez kapcsolódó, a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása céljából szükséges információkat, ab) nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését, b) ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai elősegítése érdekében. (8) A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében a) végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását, b) *  ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt, a büntetőeljárással összefüggésben a jogszabályban meghatározott személyi kört érintő személyi védelmi feladatokat (a továbbiakban: személyi védelem), c) végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését, d) végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését, e) *  jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása egyik formájaként mozgó egységekkel végzi Magyarország területén – az EU külső határán működő határátkelőhelyek kivételével – a mélységi ellenőrzési tevékenységet, f) *  ellátja a közúti áru- és személyszállításra vonatkozó egyes rendelkezések betartásának vizsgálatára irányuló, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdése, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17. §-a szerinti hatósági feladatokat, g) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat, h) *  ellátja az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2021. évi XLI. törvény 1. § (2) bekezdés szerinti hatósági feladatokat, i) *  végzi a fémkereskedelmi hatósági feladatokat, j) *  a Magyarország területére, vagy Magyarország területéről külföldre irányuló, továbbá a Magyarország területén áthaladó, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, valamint a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó jogsértések felderítése céljából hozzáférési jogosultsággal rendelkezik a rendőrség által üzemeltetett Közúti Intelligens Kamerahálózathoz. (9) A NAV végzi továbbá a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését, b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, c) *  a vám-, a jövedéki, a szabálysértési, a Központi Bűnjelnyilvántartó Rendszer működtetése és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését, d) *  üzemanyagtöltő állomáson forgalmazott folyékony motorhajtóanyagok esetében a piacfelügyeleti hatósági feladatokat. e) *  a környezetvédelmi termékdíjjal és a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat, f) *  a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti és a különleges jogrendre történő felkészülés tekintetében jogszabályban meghatározott feladatokat. (10) A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. 14. § A NAV nyomozó hatósága és a Rendőrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni. 14/A. § *  A kijelölt miniszter az állami adó- és vámhatóság útján a gazdaság fenntartható fehéredését célzó intézkedések kezdeményezésére és a bevezetett intézkedések hatásosságának mérésére Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságot működtet. II. FEJEZET *  15–34/Y. § *  III. FEJEZET A PÉNZÜGYŐR INTÉZKEDÉSI ÉS SZOLGÁLATI FELLÉPÉSI JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI, VALAMINT AZ ÁLTALA ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK *  Általános rendelkezések 35. § *  (1) *  A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai, valamint az OLAF helyszíni ellenőrzései vagy vizsgálatai lefolytatásának támogatását biztosító feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottai (a továbbiakban: pénzügyőr) rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak. (2) *  A pénzügyőr szolgálati feladatának teljesítése során – a vámhatóság, illetve a NAV nyomozó hatóságának feladatait meghatározó jogszabályokban meghatározott intézkedéseken, eljárásokon túl – jogosult a 36–37/B. §-ban meghatározott pénzügyőri intézkedéseket (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézkedés) foganatosítani, illetve kényszerítő eszközöket alkalmazni. A kényszerítő eszközök alkalmazásának célja az e fejezet szerinti jogszerű intézkedés biztosítása. Az NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközöket a kijelölt miniszter rendszeresíti. (3) Az e fejezet szerinti intézkedés célja a pénzügyőr szolgálati feladatai végrehajtásának elősegítése. Az e fejezet szerinti intézkedés a szolgálati feladat ellátása során és – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – azzal összefüggésben gyakorolható. (4) *  35/A. § *  (1) A pénzügyőrt az intézkedés során a) az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosító száma, vagy b) ha nem visel egyenruhát, szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye igazolja. (2) A pénzügyőr az intézkedés megkezdése előtt – ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről, továbbá kérésre köteles a nevét, rendfokozatát és azonosító számát közölni, illetve a szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bemutatni. (3) Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és – ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti – magát a szolgálati igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel igazolni. Ha a pénzügyőr szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. Egyebekben a (2) bekezdésben foglaltak irányadók. 35/B. § *  (1) A pénzügyőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni. (2) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. (3) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. (4) Ha a pénzügyőrt az intézkedés megtételében, kényszerítő eszköz alkalmazásában tárgy, élő állat akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja; az ezzel okozott kárért a NAV-nak az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell. 35/C. § *  (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló intézkedésnek – ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik – mindenki köteles magát alávetni, és a pénzügyőr utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. (2) A pénzügyőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók. 35/D. § *  (1) A pénzügyőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. (2) A NAV-nál alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait, továbbá a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját a kijelölt miniszter – a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg. A NAV-nál csak olyan kényszerítő eszköz rendszeresíthető, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak. 35/E. § *  (1) Az intézkedés során és a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani, szükség esetén a pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön. (2) A pénzügyőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A pénzügyőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a munkakörére, a rendfokozatára, a személyére tekintet nélkül köteles fellépni. 35/F. § *  (1) *  Akinek az e fejezetben – a 36/J. §, 36/M. §, a 37/A–37/B. § kivételével – meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazása (jelen § alkalmazásában az intézkedés és a kényszerítő eszköz a továbbiakban együtt: intézkedés) jogát vagy jogos érdekét sértette – a 36/C. § (3) bekezdés, a 36/F. § (3) bekezdés, a 36/G. § (3) bekezdés és a 36/L. § (4) bekezdés szerinti eltéréssel és a 36/N. § (4) bekezdés szerinti korlátozással –, panasszal fordulhat a NAV intézkedést foganatosító szervéhez, illetve nyomozó szervéhez. A panasznak nincs halasztó hatálya. (2) *  Az intézkedést foganatosító szerv vezetője, illetve a nyomozó szerv vezetője a panaszt az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint bírálja el. Az eljárás során a jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) *  A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító szervnél, illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni. (4) *  A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító szerv vezetője, illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó szervnél, illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni. (5) *  A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv, illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. (6) *  A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó szervet, illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja. (7) *  A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv, illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel. (8) *  A felettes szerv határozatát közigazgatási perben a panasz előterjesztésére jogosult személy támadhatja meg. 35/G. § *  E fejezet alkalmazásában magánlakásnak a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület minősül. Felvilágosításkérés *  36. § *  A pénzügyőr a szolgálati feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a szolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a pénzügyőr felvilágosítást kér – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg. Igazoltatás *  36/A. § *  (1) A pénzügyőr igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az igazoltatás során a pénzügyőr a) az igazoltatott személy személyazonosító adatainak igazolására, b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása szerint – a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel. (2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A pénzügyőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint – kivéve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozattételre vonatkozó felkérés teljesítése megtagadásának esetét – az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét. (4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén a rendőrséghez, magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldi személy esetében az idegenrendészeti hatósághoz előállítható. (5) Az igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. (6) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása *  36/B. § *  (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak – ideértve a 36/D. § (7) bekezdés szerinti esetet is –, annak ruházatát, járművét a pénzügyőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy, illetve tárgyi bizonyíték előtalálása végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. (2) *  A pénzügyőr a 36/A. § szerinti igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy bűncselekmény gyanúja szükségessé teszi. (3) *  A pénzügyőr a (2) bekezdésen alapuló átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha az átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja teszi szükségessé. (4) A ruházat átvizsgálását – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon. (5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetve az intézkedés helyszínén nála lévő vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és tárgy. (6) A jármű átvizsgálása során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. A vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, amikor a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták. 36/C. § *  (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából a) *  a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV szerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének felderítése érdekében átvizsgálhatja a 36/J. § alapján megállított járművet, b) *  átvizsgálhatja a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon, c) *  a csomagküldemények jövedéki törvény szerinti ellenőrzése során azokat csomagátvizsgáló berendezéssel átvilágíthatja, szolgálati keresőkutyával vagy más alkalmas módon felbontás nélkül átvizsgálhatja. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát, az (1) bekezdés b) pont szerinti vizsgálat során pórázon vezetve szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. Az (1) bekezdés a) pont szerinti vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, miután a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták. (3) *  A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr ruházat, csomag és jármű átvizsgálást a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerint alkalmazhat. Az átvizsgálás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye. Elfogás és előállítás *  36/D. § *  (1) A pénzügyőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állítja azt, a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek, b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki, c) *  akinek őrizetét rendelték el, d) *  aki az őrizet végrehajtása során megszökött. (2) A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt, a) aki a pénzügyőri felszólításra nem tudja a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, vagy annak igazolását megtagadja, b) *  aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltje, vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. (3) A pénzügyőr jogosult a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözött személyek nyilvántartásában szereplő, a körözés alapján előállítandó személyt az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságra előállítani. Az előállított személy átszállításáról, az intézkedést elrendelő vagy az intézkedésben megjelölt hatóság elé állításáról az előállítást elrendelő hatóság gondoskodik. (4) *  Az előállítással a személyi szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozható. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a NAV előállítást foganatosító szervének, illetve nyomozó szervének vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani. (5) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani. (6) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetve előállított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható. (7) Az (1) és (3) bekezdésen alapuló elfogást, előállítást a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy az elfogás, előállítás feltételei olyan személlyel szemben állnak fenn, akivel szemben az elfogás, előállítás nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt szükséges. (8) Ha az elfogást követően az előállítás a NAV nyomozó hatósága elé történik, a NAV nyomozó hatóságának kell biztosítania azt a lehetőséget, hogy az előállított egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha az előállított nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a NAV nyomozó hatóságát terheli. Ha az előállított fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát. Ha az elfogást követően az előállítás a rendőrséghez történik, a rendőrség a rá vonatkozó szabályok szerint jár el. Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen *  36/E. § *  (1) A pénzügyőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági döntés nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve a) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából; b) a Be.-n, illetve a Szabs. tv.-en alapuló, a NAV hatáskörébe tartozó esetekben az elővezetés végrehajtása érdekében; c) ha az előállítás e törvényben meghatározott egyéb okból szükséges. (2) *  (3) A NAV kormányrendeletben meghatározott szerve állományába tartozó pénzügyőr az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés foganatosítására – a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felkérése alapján – más nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén is jogosult. 36/F. § *  (1) *  A pénzügyőr a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve vezetőjének hatósági döntése alapján – a jogsértés felderítése és a hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatása érdekében – beléphet, illetve az ott tartózkodók akarata ellenére behatolhat olyan magánlakásba, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámhatóság hatáskörébe tartozó jogsértő tevékenységet folytatnak. (2) A belépést (behatolást) és a magánlakásban folytatott eljárást az érintett személy kíméletével, lehetőleg 6 és 20 óra között kell végrehajtani, továbbá az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni. (3) Ha a jelen §-on alapuló intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a magánlakásba való belépés (behatolás) ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható. 36/G. § *  (1) A pénzügyőr a 36/E. § és 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe is beléphet, illetve – az ott tartózkodók akarata ellenére, továbbá a birtokos távollétében is – behatolhat. (2) Ha a pénzügyőr a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, illetve helyiségbe a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból lép be vagy hatol be, az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, ha pedig a birtokos távollétében hatol be, az intézkedésnél két hatósági tanúnak is jelen kell lennie. (3) Ha a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe való belépésre, illetve behatolásra a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból került sor, és az intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a belépés, behatolás ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható. 36/H. § *  (1) A 36/E. §-on vagy a 36/G. §-on alapuló, a birtokos távollétében történt behatolást követően a NAV köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni. (2) A 36/E–36/G. §-on alapuló magánlakásban, illetve egyéb helyen, helyiségben való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat. (3) *  Magánlakás, illetve közterületnek nem minősülő egyéb hely átvizsgálása során a pénzügyőr pórázon vezetve szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. A helyszín biztosítása *  36/I. § *  (1) A pénzügyőr a szolgálati feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetve megakadályozni, hogy bűncselekmény, szabálysértés helyszínét megváltoztassák. (2) *  Az (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekményt, illetve nem a NAV hatáskörébe tartozó szabálysértést követtek el, továbbá akkor is, ha baleset helyszínének biztosítása szükséges. E bekezdés alkalmazásakor a helyszín biztosítására a pénzügyőr a rendőrség megérkezéséig jogosult. Egyéb pénzügyőri intézkedések *  36/J. § *  A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából közutakon, közforgalom számára megnyitott területen személyeket, járműveket – a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával – megállíthat. 36/K. § *  (1) *  A pénzügyőr a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV szerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelheti az ellenőrzés tárgyát képező dolog hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, vagy az ellenőrzés végrehajtása mások személyi, illetve vagyonbiztonságát veszélyezteti. (2) *  A dolog birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértést nem állapítanak meg, kérheti igazolt költségeinek megtérítését. 36/L. § *  (1) *  Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőr halasztást nem tűrő esetben jogosult lefoglalás elrendelésére, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedéseket megteszi. (2) A (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját észleli. (3) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén az (1) bekezdés szerinti jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van. (4) *  A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr lefoglalást a Szabs. tv. szerint alkalmazhat. A lefoglalás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye. 36/M. § *  (1) A pénzügyőr eljárása során megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, továbbá e vizsgálat eredményeként jogosult a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására. (2) *  (3) Ingófoglalás céljából, továbbá – ha azt jogszabály lehetővé teszi – a végrehajtásban való pénzügyőri közreműködés céljából a pénzügyőr magánlakásba, és magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre beléphet. 36/N. § *  (1) Ha gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. (2) *  A beleegyezés megtagadása esetén a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az ügyészséghez azzal, hogy a kérelemben vizeletvétel helyett vérvételre való kötelezés indítványozható. Ilyen esetben a vérvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyészség felhatalmazásával rendelhető el. (3) A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát nem haladhatja meg. (4) *  Az intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 35/F. § szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészségi felhatalmazás nélkül rendelték el a vérvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát meghaladta. Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése *  36/O. § *  (1) A pénzügyőr az intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés, illetve az ellátott szolgálati feladat szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet. (2) A jelen § alkalmazásában intézkedés alatt az e fejezet szerinti intézkedéseken és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok szerinti intézkedéseket, helyszíni eljárásokat is érteni kell. (3) *  Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat kizárólag a) a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, továbbá a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, b) a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal olyan feladatellátása során, amely céljából titkos információgyűjtésnek van helye, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében, c) körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából, d) az intézkedés, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy e) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel. (3a) *  Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel a törvényben meghatározott tájékoztatási feladatok teljesítése, illetve az állomány képzése, oktatása érdekében személyazonosításra alkalmatlanná tett módon abban az esetben használható fel, ha az a felvétel készítésének alapjául szolgáló eljárás eredményességét nem sérti. (4) *  Ha a (3) és a (3a) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség, az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével törölni kell. (4a) *  A (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a személyes adat végleges módon történt azonosíthatatlanná tételét követően a (3a) bekezdés szerinti tájékoztatást követő 30 nap elteltével törölni kell. Oktatási célból a felvétel korlátlan ideig felhasználható. (5) Ha a felvétel felhasználására a (3) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni. 36/P. § *  (1) *  A 36/O. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 36/O. § (1) bekezdése szerint rögzített felvételből – jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából – a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot. (2) A NAV a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. (3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 36/O. § (3) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb 30 napig ne törölje. (4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 36/O. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti 30 napon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség. (5) *  Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nem kerül sor megkeresésre vagy adatkérésre, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell. Létesítmény őrzés-védelmi intézkedés *  36/R. § *  A pénzügyőr a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 39. §-ában meghatározott dolgot a jogosultnak vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig, de legfeljebb hét munkanapra átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti. 37. § *  (1) A pénzügyőr által őrzött létesítményben az abban tartózkodók biztonsága érdekében a pénzügyőr a 36/A. § (1) bekezdésében és 36/B. § (2) bekezdésében rögzített intézkedéseken túl a (2) bekezdés szerinti intézkedésekre is jogosult. A létesítmény őrzés-védelmét ellátó szerv vezetője a pénzügyőr által őrzött létesítménybe való be- és kilépésre – a nem NAV kezelésében lévő létesítmény esetén az ott elhelyezett szerv vezetőjével egyetértésben –, illetve a képfelvétel készítésére a (2) bekezdés és a 78/B. § figyelembevételével szabályokat állapíthat meg. (2) A pénzügyőr az általa őrzött létesítmény biztonsága érdekében az (1) bekezdésben megállapított szabályok szerint megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzon, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti, a létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenőrzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelező letétbe helyezését, továbbá jogosult az általa őrzött létesítmény területére belépő vagy onnan kilépő személyt a csomagja tartalmának, járművének, szállítmányának, valamint szállítási okmányának bemutatására felhívni. Rejtett ellenőrzés elrendelése *  37/A. § *  (1) A NAV nyomozó hatósága a 13. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott célból, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rejtett ellenőrzésre vagy célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben a) arra a személyre, akiről aa) megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete szerinti bűncselekményt készít elő, ab) okkal feltételezhető, hogy az aa) alpontban meghatározott bűncselekményt követhet el valamely Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre, b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható, az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgyra, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre, értékpapírra. (2) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő szerv a 37/B. § (3) bekezdés a)–g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni. A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása *  37/B. § *  (1) *  Ha a pénzügyőr az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy tárgy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés szerinti személlyel vagy tárggyal, a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása során a 36/A–36/H. §-ban, illetve a 36/N. §-ban meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja. (2) A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre történő utalás és a rejtett ellenőrzés céljának veszélyeztetése nélkül – kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtására sor kerül. (3) *  A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés, illetve a célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl – ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés, illetve a célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti – az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést, illetve célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak: a) az intézkedéssel érintett személy, valamint a 37/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgyak megtalálásának ténye, körülményei, b) az intézkedés helye, ideje, indoka, c) az utazás útvonala és az úti cél, d) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyt, illetve a 37/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgyak birtokosát kísérő személy természetes személyazonosító adatai, akiről feltételezhető, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személlyel kapcsolatban van, e) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó kitöltetlen vagy kitöltött okmányt használó személy személyazonossága és személyleírása, f) a 37/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgy, g) a szállított tárgyra vonatkozó adatok, ideértve a felhasznált úti okmány azonosító adatait is, h) a NAV nyomozó hatósága által a 37/A. § (2) bekezdésével összhangban kért minden egyéb információ. (4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható. Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezése *  37/C. § *  (1) Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezését a NAV Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója hagyja jóvá. (2) *  A jóváhagyást követően a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja információs figyelmeztető jelzést helyez el a Schengeni Információs Rendszerben olyan harmadik országbeli állampolgárral szemben, aki vonatkozásában az Europol erre javaslatot tett harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott információ alapján terrorista vagy súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményben való érintettség miatt. (3) Ha a pénzügyőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett információs figyelmeztető jelzés szerinti harmadik országbeli állampolgárral, rögzíti az intézkedés megtörténtének tényét és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja. Közös szabályok a kényszerítő eszközökre 38. § (1) *  (2) *  (3)–(4) *  (5) A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt – ha a körülmények ezt lehetővé teszik – fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor. 39. § (1) *  Testi kényszer és bilincs kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható – a jogos védelem esetét kivéve – a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben. (2) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról a pénzügyőr a szolgálati elöljárójának jelentést tesz. (3) A pénzügyőr kényszerítő eszközt saját elhatározásából vagy utasításra használhat. (4) *  Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a pénzügyőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az igénybe vett eszköz az elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas. (5)–(6) *  Testi kényszer 40. § (1) A pénzügyőr – intézkedése során – az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. (2) A testi kényszer alkalmazása során a pénzügyőr felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is. Bilincs alkalmazása *  41. § *  (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy: a) támadásának megakadályozására, b) ellenszegülésének megtörésére, c) szökésének megakadályozására, d) önkárosításának megakadályozására. (2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni. Vegyi eszköz, sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása *  42. § *  (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi eszközt, sokkoló eszközt, illetve rendőrbotot alkalmazhat: a) a mások vagy a saját életét, testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, b) a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére. (2) A pénzügyőr rendszeresített pirotechnikai eszközt alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, illetve a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása alkalmával, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak. Szolgálati kutya alkalmazása *  43. § *  (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak. (2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedés elleni tevőleges ellenállás leküzdéséhez. (3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására, b) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó, súlyos bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogására, c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására. (4) *  A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában súlyos bűncselekmény az a NAV nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bűntett, amelyet a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget. Útzár telepítése, megállásra kényszerítés *  44. § *  (1) *  A NAV – autópálya és autóút kivételével – közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút forgalmának korlátozását vagy lezárását rendelheti el a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során – a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – útzárat telepíthet. (2) Útzár alkalmazása során a NAV járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel az intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető. (3) *  A NAV az (1) bekezdésben meghatározott célból autópályán és autóúton útzár telepítését az illetékes rendőrhatóságtól kérheti. (4) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – a pénzügyőr mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és – a NAV-nál rendszeresített technikai eszköz felhasználásával is – megállásra kényszerítheti. Lőfegyverhasználat 45. § (1) *  A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg. (2) *  Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr bármely dolgot fegyverként használhat. A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell. (3) *  (4) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. Nem lőfegyverhasználat a véletlenül bekövetkezett, állatra, tárgyra leadott vagy a figyelmeztető lövés. (5) A pénzügyőr a lőfegyverét saját elhatározásából vagy utasításra használja. (6) *  Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg, kivéve a) NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogásakor, b) a 36/E. § (3) bekezdés szerinti esetben. (7) A jogosulatlan lőfegyverhasználat büntetőjogi és fegyelmi eljárást von maga után. 46. §  …