326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelete a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról.

326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelete a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról. A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a 122. § (3) és (4) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Az e rendeletben meghatározott hatósági ügyekben jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a) első fokon: a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: közlekedési igazgatási hatóság), b) másodfokon: a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője jár el. (2) Ezt a rendeletet a Magyarország joghatósága alól mentességet élvező személyekre és szervezetekre, a mentességet biztosító nemzetközi egyezményekre és a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel kell alkalmazni. A vezetésre jogosító okmányok helyszíni elvételére és visszavonására, az előzetes eredetiségvizsgálatra, a származás-ellenőrzési eljárásra, valamint a jármű forgalomból való kivonásának elrendelésére, valamint a rendszámtábla visszavonására vonatkozó szabályok a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek tagjaira nem alkalmazhatók. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez; 2. harmadik ország: az EGT-államon, valamint az Európai Unió és harmadik ország között létrejött nemzetközi szerződés alapján az EGT-állammal azonos jogokat élvező államokon kívüli országok; 3. harmadik ország állampolgára: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó EGT-állam állampolgár – harmadik ország állampolgárságával rendelkező – családtagja; 4. használt jármű: egy külföldi hatóság által már – akár ideiglenes jelleggel is – nyilvántartásba vett jármű, vagy Magyarországon már üzemeltetett, de a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásában nem szereplő vagy kivont állapotú jármű; 5. lakcím: a természetes személy ügyfél lakóhelye, amennyiben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában tartózkodási hely szerepel, a bejelentett tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye; 6. szokásos tartózkodási hely: 6.1. az az ország, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt, vagy foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetében olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon ország között, ahol él, valamint 6.2. azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő országokhoz kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több EGT-államban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda, ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban, az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését; 7. új jármű: a külföldi gyártótól, vagy forgalmazótól, vagy kereskedelmi szervezettől közvetlenül megvásárolt és behozott (importált), még – ideiglenes jelleggel sem – nyilvántartásba nem vett jármű, valamint a Magyarországon gyártott – nyilvántartásban még nem szereplő – jármű; 8. vezetői engedély cseréje: egy már korábban magyar, vagy egy másik EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély helyett e rendelet szabályai szerint új vezetői engedély kiadása; 9. vezetői engedély honosítása: egy harmadik ország hatósága által kiadott vezetői engedély helyett e rendelet szabályai szerinti magyar vezetői engedély kiadására irányuló eljárás. (2) Amennyiben e rendelet viszonosságról rendelkezik, akkor a viszonosság fennállása tekintetében a közlekedésért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó. II. FEJEZET JÁRMŰVEZETÉSRE JOGOSÍTÓ OKMÁNYOK 3. § (1) Az e rendeletben meghatározott járművezetésre jogosító okmány: a) a vezetői engedély, b) az ideiglenes vezetői engedély, c) a nemzetközi vezetői engedély. (2) A Magyarország területén járművezetési jogosultság igazolására alkalmas az ügyfél által együttesen bemutatott, az adott kategória tekintetében lejárt érvényességű vezetői engedély és a közlekedési igazgatási hatóság által a kérelemről elektronikus úton kiállított és az ügyfélnek átadott adatlap a vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás kezdeményezését követően az új vezetői engedély kiadásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 60 napig. (3) A külföldi hatóság által kiállított érvényes vezetői engedély Magyarország területén történő elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a Magyarország területén járművezetési jogosultság igazolására alkalmas a bejelentésről szóló jegyzőkönyv és a vezetői engedélyt kiadó külföldi ország hatósága által kiállított, a vezetői engedély adataira, érvényességére és a vezetői jogosultság tartalmára vonatkozó igazolás, a kiállítás dátumától számított legfeljebb 30 napig. (4) Az érvényes magyar vezetői engedély külföldön történő elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a Magyarország területén járművezetési jogosultság igazolására alkalmas a külföldi vagy magyar hatóságnál tett bejelentésről szóló jegyzőkönyv a bejelentéstől számított legfeljebb 30 napig. 1. Vezetői engedély 4. § A vezetői engedély különböző kategóriákba, alkategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít, amelyeket az 1. és a 2. melléklet tartalmaz. 5. § (1) A nemzetközi kategóriára, valamint a „TR” és „V” nemzeti kategóriára megszerzett vizsga a vezetői engedélybe bejegyzett egészségi alkalmasság határidejének lejárta után is – amennyiben közúti járművezetők egészségi alkalmasságáról szóló miniszteri rendelet egészségi alkalmasságot nem ír elő – jogosít a 3. és a 4. mellékletben meghatározott járművek vezetésére. (2) Amennyiben az egészségi alkalmassági idő lejártát követően az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott vezetési jogosultságát kívánja gyakorolni, – kérelmére – nemzeti kategóriára érvényesített vezetői engedélyt állít ki részére a közlekedési igazgatási hatóság. (3) A „B” kategóriára érvényesített vezetői engedély a járművezető 18. életévének betöltéséig és a nemzeti kategóriára érvényesített vezetői engedély csak belföldön történő járművezetésre jogosít. (4) A vezetői engedély a személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 70. életévüket betöltöttek esetében határidő nélkül alkalmas. (5) A vezetői engedély vezetési jogosultság igazolására a következő határidőig alkalmas: a) a vezetői engedély hátoldalán a 11. pontban feltüntetett kategória érvényesség időpontjáig, amely az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont, b) a nemzeti kategóriában – a „TR” és „V” kategória kivételével – a vezetői engedély első oldalán a 4.b) pontban feltüntetett érvényesség időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig. (6) A vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása az okmány cseréjével történik. 2. Kezdő vezetői engedély 6. § (1) A vezetési jogosultság első alkalommal történő megszerzésének napjától számított két évig a vezetői engedély kezdő vezetői engedélynek minősül. (2) A kezdő vezetői engedéllyel az „AM”, az „A” és az „A” korlátozott kategóriára, továbbá az „A1”, az „A2” és a „B1” alkategóriára érvényesített bejegyzéssel utas nem szállítható, valamint a „B”, a „C” és a „D” kategóriára, továbbá a „C1” és a „D1” alkategóriára érvényesített bejegyzéssel – a Magyar Honvédség kezelésében lévő járművek kivételével – pótkocsi nem vontatható. 7. § (1) A „kezdő vezetői engedély” minősítés kétéves időtartama a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül elkövetett közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen kiszabott járművezetéstől, járműfajtától vagy kategóriától eltiltás, vagy a vezetői engedély meghatározott időtartamú visszavonásának leteltét követően újra kezdődik. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint meghosszabbított „kezdő vezetői engedély” minősítést és annak lejárata határidejét a nyilvántartásba be kell jegyezni, és ezt a tényt a vezetői engedélyben kódszámmal jelölni kell. 8. § Ha a gépjárművezető külföldi vezetői engedélyét két évnél nem régebben szerezte, a kezdő vezetői engedélyre vonatkozó rendelkezéseket – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a külföldi vezetői engedély helyett a magyar hatóság által kiadott vezetői engedélyre is alkalmazni kell. 9. § A kezdő vezetői engedélyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak nemzeti kategória esetén. 3. Nemzetközi vezetői engedély 10. § (1) Amennyiben nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az érvényes magyar vezetői engedély valamely külföldi államban járművezetésre nem jogosít, a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre nemzetközi vezetői engedélyt ad ki. (2) A „B” kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedély a gépjárművezető részére 18. életévének betöltését követően állítható ki. (3) Nemzetközi vezetői engedélyt az érvényes vezetői engedély adatai alapján kell kiállítani. (4) A nemzetközi vezetői engedély érvényességi ideje a vezetői engedélyben feltüntetett egészségi érvényességi idő, de legfeljebb a nemzetközi vezetői engedély kiállításának napjától számított három év. (5) A nemzetközi vezetői engedély csak a magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes. (6) A nemzeti kategóriára nemzetközi vezetői engedély nem érvényesíthető. (7) A nemzetközi vezetői engedély igénylésére irányuló kérelmét az ügyfél a kormányzati portálon keresztül elektronikus úton is előterjesztheti. 4. Ideiglenes vezetői engedély 11. § (1) A vezetői engedély eltűnése, megsemmisülése, megrongálódása esetén, valamint a képzés és vizsgáztatás tekintetében a jártassági feltételhez kötött kategória megszerzéséhez a vezetői engedély kiállításáig a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre ideiglenes vezetői engedélyt állít ki. Az engedély kiállításához az adatoknak – amennyiben azok a nyilvántartásból nem állapíthatóak meg – a jogszabályban meghatározott esetekben az egészségi alkalmasság, illetve a pályaalkalmasság igazolása szükséges. (2) Legfeljebb hat hónapra kiszabott jármű-kategóriától, alkategóriától, kombinált kategóriától vagy járműfajtától való eltiltás esetében az ügyfél kérelmére ideiglenes vezetői engedély állítható ki. (3) Hivatalból kell kiadni az ideiglenes vezetői engedélyt, ha a vezetői engedély gyártási hibásan, elírással került legyártásra. (4) Az egészségi minősítéseket, valamint a vezetői engedélybe bejegyzett korlátozásokat az ideiglenes vezetői engedélyben is fel kell tüntetni. (5) Az ideiglenes vezetői engedély csak belföldön jogosít járművezetésre. 5. A Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek kezelésében lévő különleges járművek vezetésére jogosító okmány 12. § (1) A Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV), valamint a Rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem hivatásos szervei, a büntetés-végrehajtás szervei kezelésében lévő, a kombinált kategóriára tett járművezetői vizsgát követően vezethető gépjárművek, továbbá a közúton csak ideiglenes jelleggel közlekedő különleges járművek vezetésére jogosító okmányt az erre felhatalmazott hatóságok adják ki. (2) Az (1) bekezdés szerint kiadott okmány kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott szervek kezelésében lévő járművek vezetésére jogosít. III. FEJEZET JÁRMŰVEZETÉSRE JOGOSÍTÓ OKMÁNYOK KIADÁSA, ÉRVÉNYESSÉGE, ÉRVÉNYESÍTÉSE VAGY CSERÉJE, PÓTLÁSA, VALAMINT AZ AZZAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK 6. Járművezetésre jogosító okmányok kiadásának feltételei 13. § Járművezetésre jogosító okmányt az kaphat, aki az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak, továbbá az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel. 14. § A járművezetésre jogosító okmány kiadásának életkori és jártassági feltételeit a 6. és 7. melléklet tartalmazza. 15. § (1) Vezetői engedélyt – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – csak olyan kérelmezőnek lehet kiadni, akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, valamint nem magyar állampolgár esetében az engedély kiadását megelőző hat hónapban Magyarországon tartózkodott. Ha a kérelmező külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a közlekedési igazgatási hatóság a 17–18. § alapján jár el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott magyarországi tartózkodást igazoló adatokat a közlekedési igazgatási hatóság szerzi be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó harmadik országbeli állampolgár esetében az ügyfélnek kell bemutatnia az idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási jogot igazoló okmányt. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően nem követelmény a hat hónapos magyarországi tartózkodás igazolása, ha a harmadik ország állampolgárának kérelme a Magyarországon korábban megszerzett vezetői engedély pótlására irányul. (4) Az (1) bekezdéstől eltérően a nem magyar állampolgár kérelme alapján a külföldön megszerzett vezetői engedély honosítására, illetve más EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás során a vezetői engedély kiadását megelőző hat hónapos magyarországi tartózkodás igazolása nem követelmény, ha a kérelem alapja a külföldi vezetői engedélybe bejegyzett érvényességi idő lejárata. Ez esetben a vezetői engedély kiadásának feltétele a tartózkodási jogosultságot igazoló okmány bemutatása mellett a külföldi személy jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. (5) A külföldön megszerzett vezetői engedély honosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a kérelmező Magyarországon szerez olyan járműfajta vezetésére való jogosultságot, amellyel korábban nem rendelkezett. 16. § (1) Járművezetésre jogosító okmányt a közlekedési igazgatási hatóság nem adhat annak, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. E rendelet alkalmazásában közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt, a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a járművezetéstől jogerősen eltiltott, a határozatban meghatározott ideig, kivéve a 11. § (2) bekezdésében vagy a 37. §-ban szabályozott eseteket, b) akinek kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte, annak időtartamára, c) akinek a vezetési jogosultsága szünetelését a hatóság jogerős és végrehajtható határozatával elrendelte, annak időtartama alatt, d) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett, e) akinek a vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény alapján a közlekedési igazgatási hatóság ideiglenesen visszavonta, a határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően a visszavonást követően elkezdett utánképzés elvégzését tanúsító igazolás közlekedési igazgatási hatóságnál történő bemutatásáig, de legalább a vezetői engedély leadása napjától számított hat hónapig, f) akinek az egészségi alkalmatlanságát a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló miniszteri rendelet alapján megállapították, az egészségi alkalmasság igazolásáig. (2) Akit a bíróság a járművezetéstől véglegesen tiltott el, de később a büntetés alól mentesült, vezetői engedélyt csak teljes körű vizsga letételét követően kaphat. A vizsga letételének nem feltétele a tanfolyamon való részvétel. (3) Amennyiben a bíróság vagy a rendőrség a vezetésre jogosító okmány visszaadását, vagy a vezetési jogosultság gyakorlását a) jártasság igazolásához, b) új járművezetői vizsgához, c) egészségi alkalmasság vagy d) a pályaalkalmasság igazolásához kötötte, a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság mindaddig fennáll, amíg a járművezető ezen kötelezettségének vagy az utánképzésre vonatkozó kötelezettségének eleget nem tett. 7. Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély érvényessége, cseréje 17. § (1) A külföldi hatóság által kiállított és érvényes vezetői engedély – kivéve az ideiglenes jelleggel vagy a járművezetés tanulására kiadott okmányokat – akkor jogosít vezetésre, ha tartalmazza: a) az engedély jogosítottjának azonosítására alkalmas adatokat, b) a jogosított fényképét, c) az engedély kiállításának időpontját, d) az engedély számát, e) a 4. §-ban a járművezetésre szóló engedély érvényességének időpontját, és f) a „permis de conduire” címfeliratot, az engedélyt kiadó ország nevét és/vagy államjelzését, feltéve, hogy a rovatok és a bejegyzések latin betűkkel vagy angol kurzív betűkkel történtek, vagy ebben a formában meg vannak ismételve. (2) A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt megfelelőnek kell tekinteni, ha a) az az ország, amelyben a vezetői engedélyt kiadták, csatlakozott az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményhez, b) az engedélyt más EGT-államban adták ki, c) azt nemzetközi szerződés vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az ország területén tartózkodó, átvonuló külföldi fegyveres erő vagy a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagja részére a küldő államban adták ki, vagy d) ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítást csatoltak és annak segítségével a járművezetési jogosultság tartalma megállapítható. (3) Amennyiben a külföldi vezetői engedély az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, úgy – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az országhatártól a szálláshelyig, és a szálláshelytől a kiléptető határátkelőhelyig jogosít vezetésre. (4) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott külföldi vezetői engedély a Magyarország területén történő tartózkodás kezdetétől számított egy évig jogosít járművezetésre, ezt követően a külföldi vezetői engedélyt kérelemre magyar vezetői engedélyre kell cserélni. (5) A cserére vonatkozó kötelezettség nem terjed ki a más EGT-államban kiállított vezetői engedélyre, amely az érvényességi idején belül jogosít járművezetésre. Ha egy másik EGT-állam által kiadott – az okmány érvényességi idejét nem tartalmazó – vezetői engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyét Magyarországra helyezi át, ennek létesítését követő kettő év elteltével a vezetői engedélyének a cseréjét kezdeményeznie kell. (6) Viszonosság esetén a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviselet, valamint Magyarországon székhellyel rendelkező nemzetközi szervezet diplomáciai, valamint igazgatási, műszaki személyzetének tagja, továbbá családtagja külföldön kiállított vezetői engedélye a (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően időkorlátozás nélkül jogosít járművezetésre. (7) A Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok állománya tagjának a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozója külföldön kiállított vezetői engedélye a (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az érvényességi idején belül jogosít járművezetésre. 18. § (1) A közlekedési igazgatási eljárásban a külföldi hatóság által a 17. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottaknak megfelelő vezetői engedély – kivéve az ideiglenes jelleggel vagy a járművezetés tanulására kiadott okmányokat – akkor tekinthető érvényesnek, ha: a) a vezetői engedély jogosítottja nyilatkozik arról, hogy a külföldi vezetői engedély kiadásakor a kiállító országban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel vagy lakóhellyel; b) a külföldi vezetői engedély jogosítottja a magyar vezetői engedély kiadására irányuló eljárás időpontjában megfelel az e rendeletben meghatározott életkori feltételeknek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő külföldi vezetői engedély vizsgakötelezettség nélkül cserélhető. A 17. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tagállamban kiállított vezetői engedély a kategóriabővítés szempontjából a képzés és vizsgáztatás folyamatában is megfelelőnek tekintendő. (3) Ha a külföldi vezetői engedély nem a 17. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott országban került kiállításra, és ha a külföldi vezetői engedélyről készült hiteles fordítás alapján a) a vezetési jogosultság tartalma megfeleltethető az 1–4. vagy 6–7. mellékletben meghatározott valamely nemzetközi kategória tartalmával, közlekedési alapismeretekből, vagy b) nem állapítható meg a vezetési jogosultság tartalma, vagy az nem feleltethető meg az 1. és a 2. mellékletben meghatározott valamely nemzetközi kategória tartalmával, tanfolyammentes gyakorlati vezetési és közlekedési alapismeretekből tett sikeres vizsgát követően kerülhet sor a vezetői engedély honosítására. (4) Ha a külföldi vezetői engedélyből az egészségi alkalmasság időtartama nem állapítható meg, vagy az a magyar jogszabályban meghatározott időtartamtól eltér, az egészségi alkalmasságot igazolni kell. (5) Ha a külföldi vezetői engedélyt kiállító hatóság a vezetési jogosultságot korlátozta, vagy a jogosultság gyakorlását feltételhez kötötte, a közlekedési igazgatási hatóság az okmány hiteles fordítását a 17. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt feltételeknek való megfelelés esetén is kérheti. (6) Kétség esetén a magyar vezetői engedély kiadására irányuló eljárásban a vezetői engedély kiadására jogosult közúti közlekedési nyilvántartási szerv (a továbbiakban: Hivatal) ellenőrzi a külföldi vezetői engedély adatainak egyezőségét. (7) A harmadik ország által kiállított vezetői engedély honosítása során az engedély-nyilvántartásba és a kiadásra kerülő magyar vezetői engedélybe be kell jegyezni a vezetői engedély honosításának tényét, valamint a kérelmező által benyújtott vezetői engedélyt kiadó államot. A nyilvántartásba és a kiadásra kerülő vezetői engedélybe a bejegyzés a 8. melléklet 70. kódjának, valamint a kiadó állam – az országok és igazgatási egységeik nevének kódjaira vonatkozó MSZ EN ISO 3166-1 nemzeti szabványban meghatározott – háromjegyű betűkódjának (a továbbiakban: országkód) alkalmazásával történik. (8) A honosított vezetői engedély cseréjére vagy pótlására irányuló eljárás során kiadásra kerülő vezetői engedélybe is be kell jegyezni a (7) bekezdés szerinti kódokat. (9) Ha egy másik EGT-állam által kiadott – a 8. mellékletben meghatározott 70. kódot és a kiadó harmadik állam országkódját tartalmazó – vezetői engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyét Magyarországra helyezi át, a vezetői engedély kiadására irányuló eljárásban az e rendeletben meghatározott, eredeti vezetői engedélyt kiadó harmadik ország tekintetében alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni, és a (7) bekezdés szerint kell eljárni. 19. § (1) A más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély a más EGT-állam állampolgárának – a 13. § és a 15. § (1) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel – cserével érvényesíthető, ha szokásos tartózkodási helye a Magyarország területén található. (2) A más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély eltűnése, megsemmisülése esetén az eredeti vezetői engedélyt kiállító hatóság igazolása, valamint annak hiteles fordítása alapján a magyar vezetői engedély kiadható. (3) A csere vagy a pótlás során a magyar vezetői engedélyt azokra a járműkategóriákra és azokkal a feltételekkel lehet érvényesíteni, amelyre a más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély, vagy annak tartalmát tanúsító igazolás szerint az érvényes. (4) A közlekedési igazgatási eljárásban nem tekinthető érvényesnek a másik EGT-állam által kiállított vezetői engedély, ha azt a kiállító tagállam területén korlátozták, visszavonták vagy a vezetési jogosultságot felfüggesztették. (5) A vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás során ellenőrizni kell, hogy a benyújtott vezetői engedély ténylegesen mely kategóriára érvényes. (6) Kétség esetén a Hivatal közreműködésével a vezetői engedély kiállításához, pótlásához vagy cseréjéhez a kiadó EGT-állam hatóságának megkeresése útján ellenőrzést kell végezni. (7) A közlekedési igazgatási hatóság megtagadja a vezetői engedély kiállítását azon kérelmezőnek, akinek a vezetői engedélyét egy másik tagállamban korlátozták, érvénytelenítették, visszavonták vagy a vezetési jogosultságát felfüggesztették. 20. § (1) A honosítás során kiadott magyar vezetői engedélyt azokra a járműkategóriákra és azokkal a feltételekkel lehet érvényesíteni, amelyre a külföldi vezetői engedély is érvényes. (2) A honosítás során a harmadik ország által kiállított vezetői engedélyt – a magyar vezetői engedély kiadásakor – a közlekedési igazgatási hatóság bevonja, és a Hivatalnak megküldi. A Hivatal a bevont vezetői engedélyt viszonosság vagy nemzetközi szerződés alapján a kiállító hatóság részére, annak értesítése mellett továbbít. (3) Amennyiben a harmadik ország állampolgára – nyilatkozata alapján – az ország területét elhagyja, a honosítás során bevont külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély a magyar vezetői engedély egyidejű leadása mellett, ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint a kiállító hatóságnak még nem került megküldésre, visszaadható. A közlekedési igazgatási hatóság ennek tényét a nyilvántartásban rögzíti. 21. § (1) A más EGT-állam által kiállított vezetői engedélyt a közlekedési igazgatási hatóság a magyar vezetői engedély kiadásakor bevonja, és a Hivatalnak megküldi. (2) A Hivatal a közlekedési igazgatási hatóság által bevont, más EGT-állam által kiállított vezetői engedélyt a kiállító tagállam közlekedési hatósága részére megküldi. 22. § (1) Az a magyar állampolgár, aki külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a hazatérés bejelentését követő hat hónapon belül köteles magyar vezetői engedélyt kiváltani. A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt a közlekedési igazgatási hatóság bevonja, és a Hivatal azt viszonosság esetén a kiállító hatóságnak megküldi. (2) Amennyiben a magyar vezetői engedélyt külföldön cserélik ki és erről a Hivatalt értesítik, e tényt a nyilvántartásba be kell jegyezni. (3) Amennyiben a magyar vezetői engedélyt a honosító külföldi hatóság a Hivatalnak megküldi, új vezetői engedély kiállítása helyett, a visszahonosításra irányuló kérelem alapján, az eredeti okmányt kell visszaadni, feltéve, ha a vezetési jogosultság tartalma nem változott, és a vezetői engedélybe bejegyzett egészségi alkalmasság határideje még nem járt le. 8. A járművezetésre jogosító okmányok kiadása, cseréje, pótlása 23. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésének igazolása alapján kiadja, érvényesíti vagy cseréli, vagy megrongálódás, eltűnés esetén pótolja: a) a vezetői engedélyt (5. melléklet), b) a nemzetközi vezetői engedélyt (9. melléklet), c) az ideiglenes vezetői engedélyt (10. melléklet). (2) Azonos fajtájú járművezetésre jogosító okmányból az engedély jogosítottja egyidejűleg csak egy érvényes okmánnyal rendelkezhet. A közlekedési igazgatási hatóság megtagadja a vezetői engedély kiállítását, vagy a már kiadott vezetői engedélyt visszavonja, ha megállapítja, hogy a kérelmező már rendelkezik vagy a kérelem beadásakor már rendelkezett más EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedéllyel. Az EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély egyenértékűségét a vezetőiengedély-kategóriák közötti egyenértékűségről szóló, 2008. augusztus 25-i 2008/766/EK bizottsági határozata alapján kell meghatározni. 24. § (1) A járművezetésre jogosító okmányok kiadására, cseréjére és pótlására irányuló eljárás kérelemre indul. (2) Az első vezetői engedély kiadására, vagy az új kategória, alkategória és kombinált kategória bejegyzésére és a vezetői engedély cseréjére irányuló kérelmet a közlekedési igazgatási hatóságnál személyesen lehet benyújtani. Elektronikus úton is be lehet jelenteni a 2001. január 1-je után kiadott vezetői engedély elvesztését, ellopását, megsemmisülését, és kezdeményezhető annak pótlása. Az elektronikus úton kezdeményezett pótlás esetén – az okmányazonosító adat kivételével – a korábbi vezetői engedéllyel megegyező adattartalommal kell kiállítani a vezetői engedélyt. (3) Elektronikus úton is kezdeményezhető a 2001. január 1-je után kiadott, az adott kategória tekintetében lejárt érvényességű vezetői engedély cseréje, feltéve, ha az új egészségi alkalmassági érvényességi idő lejártának időpontja a csere alapjául szolgáló vezetői engedély 4.b) pontjában meghatározott érvényességi időn belül esik. Az elektronikus úton kezdeményezett vezetői engedély cseréje esetén – az okmányazonosító és kategória érvényességi adat kivételével – a korábbi vezetői engedéllyel megegyező adattartalommal kell az új vezetői engedélyt kiállítani. (4) A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmét elektronikus adattartalommal készíti el. A vezetői engedély iránti kérelem személyes előterjesztésekor a közlekedési igazgatási hatóság a jogosultról arcképmás felvételt készít. (5) Ha a kérelmező magyar állampolgár a kérelem benyújtásakor rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, és adataiban időközben nem következett be változás, akkor az állandó személyazonosító igazolványát, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmányát kell bemutatni. (6) Amennyiben a kérelmező magyar állampolgár érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, vagy adataiban időközben változás következett be, az eljárás csak az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállítását követően folytatható le. (7) A vezetői engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell a személyazonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes okmány adattartalmával, vagy a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. A közlekedési igazgatási hatóság az egyeztetést a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal – a központi szerv közreműködésével – is elvégzi. Nem szükséges az (5) bekezdésben meghatározott okiratok bemutatása, ha a vezetői engedély iránti kérelmet annál az önkormányzatnál működő közlekedési igazgatási hatóságnál nyújtják be, ahol a kérelmezőre vonatkozó anyakönyvi bejegyzést tették. (8) Ha a kérelmező bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállású személy, a kérelemhez be kell mutatnia az érvényes személyazonosító igazolványát. (9) Amennyiben a (6) bekezdés szerint végrehajtott adategyeztetéskor a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, vagy olyan külföldi esetében, akinek anyakönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján – szükség esetén az anyakönyvezető megkeresésével – lehet elvégezni. (10) A vezetői engedélyt a személyi adat- és lakcímnyilvántartással egyező személyi adatokkal kell kiállítani. (11) Amennyiben a járművezető nyilatkozata szerint rendelkezik nemzeti kategóriára érvényesített járművezetésre jogosító okmánnyal, a vezetői engedély kiadására, cseréjére, pótlására irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság a régi okmány bevonása mellett annak megfelelő nemzeti kategóriára is érvényesíti a vezetői engedélyt. Az eljárásban az ügyfél nyilatkozatát minden esetben be kell szerezni. (12) A közlekedési igazgatási hatóság a személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek esetében az azt igazoló és az ügyfél által bemutatott okmány alapján ellenőrzi. 25. § Amennyiben a vezetői engedély cseréjére, pótlására irányuló kérelmet a Hivatalnál nyújtották be, a vezetői engedély – az erre irányuló kérelem esetében – soron kívül kiadható. 26. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 33. § (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség a pótlás iránti kérelem benyújtásával, valamint az okmány eltulajdonítása esetén a rendőrséghez tett feljelentéssel is teljesíthető. (2) A közlekedési igazgatási hatóság vagy – ha az (1) bekezdés szerinti bejelentés hozzá érkezik – a Hivatal haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről. (3) Ha az okmány eltulajdonítása miatt a rendőrségnél feljelentést tettek, a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Hivatalt, amely haladéktalanul gondoskodik az eltulajdonítás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről. 27. § (1) A megtalált vezetői engedélyről a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell a közlekedési igazgatási hatóságot. (2) Ha a közlekedési igazgatási hatóság értesül a vezetői engedély megtalálásáról, úgy haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről. (3) Ha a rendőrség értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti bármely közlekedési igazgatási hatóságot, amely gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről. (4) A vezetői engedély elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, vagy megtalálásának közlekedési igazgatási hatósághoz történő bejelentéséről felvett jegyzőkönyvet okmánytári alapiratként a közlekedési igazgatási hatóság a Hivatalnak továbbítja. Az elektronikus úton kezdeményezett vezetői engedély pótlás esetén az ügyfél elektronikus úton tett nyilatkozata kerül a Hivatalnak továbbításra. 28. § A vezetői engedélybe az állampolgársági adatot az országkód, az egészségi feltételeket vagy a korlátozásokat a 8. mellékletben meghatározott számkód formájában kell feltüntetni. 29. § (1) A járművezetésre jogosító okmányok a következő határidőig jogosítanak vezetésre: a) az ideiglenes vezetői engedély a kiállításától számított hatvan napig, a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az eltiltás időtartamáig, de legfeljebb hat hónapig, b) a vezetői engedély kategória érvényessége az előírt orvosi vizsgálaton megállapított egészségi alkalmassági időpontig, de legfeljebb a C1, a C1+E, a C, a C+E, a D1, a D1+E, a D és a D+E vezetői engedély kategóriák esetében a vezetői engedély kiállításától számított öt évig, egyéb nemzetközi vezetői engedély kategóriák esetében legfeljebb tíz évig, c) nemzeti kategóriában – a „TR” és „V” kategória kivételével – a vezetői engedély érvényességi időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig. (2) A közlekedési igazgatási hatóság az egészségi alkalmassággal kapcsolatos korlátozásokat az orvos által kiállított, az ügyfél által bemutatott „alkalmassági vélemény”-ben meghatározott kód alapján jegyzi be a vezetői engedélybe. (3) A vezetői engedély kiállítása során annak érvényességét az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül – az ügyfél kérelmére – úgy kell meghatározni, hogy a lejáratának hónapja és napja megegyezzen az ügyfél születési idejének hónapjával és napjával. (4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lejárt érvényességű vezetői engedélyt járművezetői vizsgakötelezettség nélkül – kell kicserélni. (5) A vezetői engedély kiállítása során annak érvényességi idejét az ügyfél kérelmére úgy kell meghatározni, hogy a lejáratának időpontja megegyezzen az 5. melléklet C. pontja szerinti vezetői engedély 11. sorában feltüntetett kategória érvényesség időpontjával. 30. § (1) A pályaalkalmassági minősítést és annak érvényességi idejét – kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat – a közlekedési hatóság jogerős határozata alapján kell a nyilvántartásba bejegyezni. (2) A vezetői engedély cseréjekor a meglévő vezetői engedélyben szereplő bejegyzés alapján, továbbá az alábbi okiratok alapján lehet a következő PÁV kategóriákat a nyilvántartásba bejegyezni: a) PÁV I. (első) kategória minősítés: aa) 1978. április 1-je előtt vizsgázott és a vezetői engedélyben „Gépjármű-vezetői állás vállalására jogosult” szövegű bejegyzés, ab) 1970. január 1-je előtti C kategóriás vizsgát igazoló vezetői engedély, ac) 1969. július 1-je és 1978. április 1-je között kiadott „Gépjármű-kezelői bizonyítvány”, ad) PÁV I. alkalmasságot tanúsító határozat (igazolás); b) PÁV II. (második) kategória minősítés: PÁV II. alkalmasságot tanúsító határozat (igazolás); c) PÁV III. (harmadik) kategória minősítés: az 1978. április 1-je után kiadott „Gépjármű-kezelői bizonyítvány”, valamint PÁV III. alkalmasságot tanúsító határozat (igazolás). (3) A közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély cseréjével egyidejűleg a korábbi vezetői engedélybe bejegyzett pályaalkalmassági minősítés engedély nyilvántartásban szereplő adatáról első alkalommal térítésmentesen hitelesített kivonatot állít ki. 31. § A vezetői engedélyt a Hivatal a kérelmező részére postai úton küldi meg. Az így át nem vett okmányt az értesítési cím szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak kell megküldeni, amely hatóság azt a kiállítástól számított egy évig őrzi meg, ezt követően a Hivatalnak megsemmisítésre megküldi. 9. A vezetésre jogosító okmányok helyszíni elvétele, vezetési jogosultság szünetelése 32. § Az ellenőrzésre jogosult szerv (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) nevében eljáró személy (a továbbiakban: ellenőrző hatósági személy) az eljárása során a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha a) a járművezető azzal gyanúsítható, hogy közúti veszélyeztetés (Btk. 186. §-a), a közúti baleset során maradandó fogyatékosságot, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó [Btk. 187. § (2) bekezdése], illetve a járművezetés ittas vagy bódult állapotban (Btk. 188. §-a) bűncselekményt követett el, b) a járművezető járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultságának szünetelését jogerősen elrendelte, c) gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek. 33. § A 32. § c) pontjában meghatározott gyanút megalapozza, ha a) a vezetői engedély körözés alatt áll, b) a nyilvántartás szerint a vezetői engedély kiadására nem került sor, vagy azt nem az engedélyben feltüntetett gépjárművezető részére állították ki, vagy c) az okmányban javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek, illetve a vezetői engedély anyaga, kivitele a valóditól eltér. 34. § Az ellenőrző hatósági személy a vezetői engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját. 35. § A vezetői engedély helyszíni elvételére vonatkozó rendelkezéseket valamennyi járművezetésre jogosító okmányra alkalmazni kell. 36. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésével korlátozza a közúti közlekedésben járművezetőként történő részvételét annak, aki a) a 32. § a) vagy c) pontjában meghatározott jogsértés elkövetésével magalapozottan gyanúsítható, b) a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy c) az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak nem felel meg. (2) A vezetési jogosultság szünetelése a bíróság vagy szabálysértési hatóság határozata alapján járműkategóriába, alkategóriába, kombinált kategóriába, járműfajtába tartozó járművezetésre is kiterjedhet. (3) Szünetel a vezetésre való jogosultság: a) a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság jogerős megállapításának napjától az alkalmasság igazolásának a közlekedési igazgatási hatóság előtti bemutatás időpontjáig, ha a járművezető a járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan, b) a vezetői engedély helyszíni elvételének, a büntetőeljárás megindításától, vagy ismeretlen tettes ellen indult eljárás esetén a megalapozott gyanú közlésének napjától a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha az eljárás a 32. § a) pontjában meghatározott bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt indult, c) a közúti járművek vezetésétől történő eltiltás lejáratának a napjától az utánképzésen való részvétel közlekedési igazgatási hatóság előtti igazolásáig, ha a járművezető engedélyét csak az utánképzést követően kaphatja vissza, d) ha a járművezetőt egészségi, pályaalkalmassági szempontból alkalmatlannak minősítették, az alkalmatlanság megállapításának a napjától az alkalmas minősítésű igazolás közlekedés igazgatási hatóság előtti bemutatásáig, továbbá ha a soron kívül elrendelt vagy kezdeményezett egészségi, vagy rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a járművezető önhibájából nem jelent meg, illetve, ha az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat során az egészségügyi hatóság alkalmatlannak minősítette; nem kell elrendelni a vezetési jogosultság szünetelését, ha az alkalmas minősítésű igazolást az ügyfél a közlekedési igazgatási hatóság határozatának meghozatal előtt önként bemutatja, e) a vizsga érvénytelenítését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától az érvényes vizsgaigazolás közlekedési igazgatási hatóság előtti bemutatásáig, ha a járművezetői vizsgát a közlekedési hatóság a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján érvénytelenítette. (4) A vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésére okot adó körülményről az eljáró hatóság értesíti az engedély jogosítottjának lakcíme szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot a) a (3) bekezdés b) pontja esetén a büntetőeljárás megindításáról vagy a megalapozott gyanú közléséről szóló értesítés, b) a (3) bekezdés a) és e) pontja esetén a jogerős határozat, c) a (3) bekezdés d) pontja esetén az alkalmatlanság megállapításáról szóló értesítés, vagy d) a 32. § c) pontja esetén az ellenőrző hatóság intézkedéséről szóló jelentés, feljelentés megküldésével. (5) A helyszínen elvett vezetői engedélyt az elvétel okának megjelölésével együtt az ellenőrző hatóság az engedély jogosítottjának lakcíme szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak öt napon belül megküldi. (6) Amennyiben a vezetési jogosultság szünetelésének feltételét az eljáró hatóság az eljárás megindítását követően észleli, a helyszíni elvétel szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. (7) A vezetési jogosultság az eltiltással érintett kategóriára, alkategóriára, kombinált kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság szünetelésének elrendeléséről, annak nyilvántartásba vételéről, a vezetői engedély visszavonásáról, valamint a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély bevonásáról a közlekedési igazgatási hatóság dönt. (8) A (3) bekezdés b) pontja esetén a vezetői engedélyt a határidő letelte előtt vissza kell adnia vádemelést megelőzően az ügyben eljáró ügyészség, a vádemelést követően az ügyben eljáró bíróság értesítése alapján. A közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély visszaadásának és a vezetési jogosultság szünetelésének megszűnését a nyilvántartásba bejegyzi, és ezekről az értesítést küldő hatóságot tájékoztatja. (9) Amennyiben a 32. §-ban foglaltak alapján a vezetői engedélyt a helyszínen el kell venni, azonban annak elvételére nem került sor, a közlekedési igazgatási hatóság kötelezi az ügyfelet a vezetői engedély leadására. A határozat meghozatalával egyidejűleg a vezetői engedély visszavonásáról, bevonásáról és a vezetési jogosultság szüneteléséről szóló hatósági határozatot nyilvántartásba veszi. (10) A helyszínen vagy az eljáró hatóság által elvett vezetői engedélyt csak a közlekedési igazgatási hatóság adhatja vissza. (11) Amennyiben az eljárás alá vont külföldi állampolgárnak nincs magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye, vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésére, annak nyilvántartásba vételére a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság intézkedik. (12) Ha a vezetői engedély, vagy az abba tett bejegyzés hamis, hamisított, vagy valótlan tényt, jogosultságot tartalmaz, a nyomozó hatóság lefoglalást megszüntető, vagy a büntetőeljárást lezáró határozata alapján a közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély visszavonásával egyidejűleg intézkedik az engedély-nyilvántartásban szereplő valótlan adatok javítására, törlésére vagy az okmány érvénytelenítését követő selejtezésre. 37. § (1) Ha a járművezetéstől eltiltás csak meghatározott kategóriára vagy járműfajtára terjed ki, a közlekedési igazgatási hatóság a járművezetésre jogosító okmányt kérelemre kicseréli, és ennek során az eltiltással nem érintett kategóriára, járműfajtára érvényesített okmányt ad ki. (2) Amennyiben az eltiltás valamely nemzetközi vagy nemzeti kategória alá eső járműre terjed ki, a vezetői engedélyben kóddal jelölni kell, hogy az eltiltással érintett kategória (járműfajta) vezetésére az adott nemzetközi (nemzeti) kategóriára érvényesített vezetői engedély nem jogosít. 38. § (1) A vezetői engedély a vezetési jogosultság szünetelésének lejártát követően is csak akkor adható vissza, ha a) a vezetői engedély érvényességi ideje nem járt le, b) a járművezető a jogszabályban előírt utánképzésen való részvételét igazolta, c) akit a bíróság határozatában a járművezetői jártasság igazolására kötelezett, e kötelezettségének eleget tett, d) soron kívüli orvosi vagy rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra kötelezés esetén a járművezető e kötelezésnek eleget tett. (2) A vezetői engedély az egészségügyi érvényességi idejének lejárta után is visszaadható, ha a járművezető azt az 5. § (1) bekezdésében meghatározott vezetési jogosultság gyakorlása érdekében kéri. 39. § (1) A külföldi hatóság által kiadott vezetői engedélyt – ha azt annak jogosítottja a szünetelés határidejének lejáratát követő hatvan napon belül nem veszi át – a Hivatalon keresztül a kiállító hatóságnak kell megküldeni. (2) A vezetői engedélyt a szünetelés határidején belül is vissza kell adni, ha a külföldi – nyilatkozata szerint – az ország területét végleg elhagyja, vagy a hatóság arra kötelezte. Ebben az esetben azonban a külföldi a tilalommal érintett vezetési jogát Magyarország területén – kivéve a kiléptető határátkelőhelyig történő közlekedést – nem gyakorolhatja. 40. § A 36–38. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a közúti járművek vezetésére jogosító valamennyi okmányra. 41. § (1) Az eljáró hatóság soron kívüli orvosi vizsgálatot kezdeményez, ha a) a járművezető a közúti közlekedés szabályainak megszegésével halállal, tömegszerencsétlenséggel járó balesetet okozott, b) a közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével gyanúsítható járművezető a járművezetést hátrányosan befolyásoló egészségi állapotára vagy gyógyszer hatására hivatkozik, c) az eljárás során a járművezető betegségére, testi vagy szellemi, vagy érzékszervi fogyatékosságára vonatkozóan olyan tény merül fel, amely őt a járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teheti. (2) Az eljáró hatóság a járművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezi, a) ha a járművezető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott balesetet okozott, vagy b) az eljárás során a járművezetést hátrányosan befolyásoló pszichés állapotára hivatkozik. IV. FEJEZET A JÁRMŰVEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK 10. A járművek forgalomba helyezése és ideiglenes forgalomban tartása 42. § (1) A közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben meghatározott járművel – kivéve a trolibuszt, a villamost, a kerékpárt, a két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárt, az állati erővel vont járművet, a kézikocsit – közúti forgalomban akkor lehet részt venni, ha forgalomba helyezték, vagy ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték. (2) A járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha a) a tulajdonjog megszerzését eredeti okirattal vagy eredeti hitelesített másolatával igazolták, vagy, ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását a kérelemhez csatolták, b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét, vagy a gépjármű-felelősségbiztosítás alóli mentességet igazolták, c) a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozó járművek esetében a vámhatóság által kiállított regisztrációs adóigazolást bemutatták, amennyiben az papír alapon kiállításra került és annak valódiságát a rendelkezésre álló nyilvántartásban a közlekedési igazgatási hatóság ellenőrizte, d) a jármű műszaki alkalmasságát a közlekedési hatóság megállapította, és e) a jármű üzemben tartója Magyarország területén rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel (telephellyel). (3) A (2) bekezdésben foglaltak igazolása mellett, a járművek forgalomba helyezésének további feltételei: a) a harmadik országból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származás-ellenőrzése, illetve a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, előzetes eredetiségvizsgálatát elvégezték, valamint a járműhöz kiadott állandó vagy ideiglenes forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását az ügyfél a kérelméhez csatolta; b) más EGT-államból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű belföldi forgalomba helyezését megelőzően a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, valamint az ügyfél a kérelméhez csatolta a származási tagállam hatósága által kiadott ba) nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát, vagy bb) harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. részét, valamint a II. részét, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került; c) az új jármű forgalmazója részére a közlekedési hatóság engedélyezte a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést, és a forgalmazó a járműhöz elektronikus úton a műszaki adatlapot, valamint az e rendeletben meghatározott módon a járműkísérő lapot kiállította; d) egyéb új jármű esetében járműkísérő lapot állítottak ki, vagy elvégezték a jármű előzetes eredetiségvizsgálatát. (4) Ha más EGT-államból behozott használt jármű forgalomba helyezése során nem áll rendelkezésre a nem harmonizált forgalmi engedély eredeti vagy kiállító hatóság által hitelesített másolati példánya, vagy ha a harmonizált forgalmi engedély I. és II. részből áll, és a II. rész hiányzik, vagy I. részből áll, de az nem az eredeti példány, a forgalomba helyezést megelőzően a származás-ellenőrzést el kell végezni. (5) A jármű származását igazolnia kell a) a magyarországi gyártónak, vezérképviseletnek, összeépítési engedéllyel rendelkezőnek; b) harmadik országból vagy más EGT-államból belföldi üzemeltetés céljából behozott jármű esetén annak, aki a forgalomba helyezést kezdeményezi. (6) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezéséig, valamint egyéb olyan járművek esetében, amelyek forgalomba helyezése nem indokolt, a jármű ideiglenes forgalomban tartása engedélyezhető, ha az ügyfél a kérelméhez bemutatta: a) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot, b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolást, c) a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot. (7) A jármű forgalomba helyezése nyilvántartásba vétellel, a forgalmi engedély, a rendszámtábla, és – az 55. §-ban meghatározott járműveknél – az új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica kiadásával valósul meg. (8) A jármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával valósul meg. (9) A lassú jármű, annak pótkocsija, valamint a négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezése esetén „igazolólap” megnevezést tartalmazó forgalmi engedélyt kell kiadni. (10) A forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, a törzskönyv és a rendszámtábla, valamint az új típusú rendszámtáblához kiadott regisztrációs matrica – az e rendeletben meghatározottak kivételével – arra a járműre érvényes, amelyre azt kiadták, vagy engedélyezték. (11) A közlekedési igazgatási hatóság a külföldi hatóság által kiállított forgalmi engedélyeket és hatósági jelzéseket a forgalomba helyezés során bevonja, és a keletkezett alapirattal a Hivatalnak megküldi. (12) A Hivatal a más EGT-állam nyilvántartó hatóságát a külföldi forgalmi engedély bevonásáról a jármű magyarországi forgalomba helyezésétől számított két hónapon belül értesíti, ezt követően az állam nyilvántartó hatóságának kérésére, illetve viszonosság esetén a külföldi okmányokat, hatósági jelzéseket az azt kiadó hatósághoz továbbítja, egyéb esetekben a jogszabályban meghatározott őrzési időt követően megsemmisíti. (13) A jármű forgalomba helyezése iránti, vagy a már forgalomba helyezett járművel kapcsolatos eljárások során a közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmének megfelelő adattartalmú elektronikus kérelmet állít elő. 43. § (1) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű – a 42. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek megfelelő jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár kivételével – forgalomba helyezésének kezdeményezése előtt származás-ellenőrzését el kell végezni. A származás-ellenőrzés kezdeményezése a közlekedési igazgatási hatóságnál származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel valósul meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti jármű származás-ellenőrzéséhez az ügyfélnek a kérelméhez be kell mutatnia: a) a tulajdonjog megszerzését igazoló eredeti okiratot vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását, valamint b) a járműhöz kiadott forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a külföldi hatóság által kiadott igazolást a jármű nyilvántartásba történő bejegyzésének tényéről, és az okiratot, amely a forgalmi engedély hiányának okát tartalmazza. (3) A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kérelemre engedélyezhető a jármű ideiglenes forgalomban tartása, ha az ügyfél bemutatta a) a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot, és b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolást. (4) A jármű származásának ellenőrzése során a közlekedési igazgatási hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okmányban és okiratban szereplő adatokat elektronikus úton, az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges adatok beszerzése céljából a Hivatalnak megküldi. (5) A Hivatal a származás-ellenőrzés elvégzése során a külföldi hatóság nyilvántartásaiban, valamint a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban történő ellenőrzés adatai alapján tisztázza a jármű származását, és ennek eredményéről a közlekedési igazgatási hatóságot elektronikus úton tájékoztatja. (6) A közlekedési igazgatási hatóság a külföldi okmányokat és hatósági jelzéseket a forgalomba helyezés során bevonja és a keletkezett alapirattal a Hivatalnak megküldi, amely a 42. § (1) bekezdése szerint jár el. 44. § (1) A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek a 63. § (2) bekezdés f) pontja szerinti ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt a közúti forgalomban. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági erőgép: a) a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők), b) a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek, c) a magajáró permetezőgépek, d) a speciális magajáró eszközhordozó alvázak, e) a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, vagy amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, vagy a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg. (3) A mezőgazdasági vontatmánnyal a közúti forgalomban hatósági engedély és jelzés, vagy ideiglenes forgalomban tartási engedély nélkül lehet részt venni. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági vontatmány az olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely – a működéséhez szükséges eszközök szállítását kivéve – teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel vagy mezőgazdasági erőgéppel vontatnak. 45. § (1) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezésére irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság a Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) adatai alapján ellenőrzi, hogy a járműhöz, valamint a jármű hatósági engedélyéhez és hatósági jelzéséhez kapcsolódik-e figyelmeztető jelzés. (2) Ha a közlekedési igazgatási hatóság a SIS adatai alapján találatot ér el, erről haladéktalanul értesíti a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvényben meghatározott SIRENE Irodát. A közlekedési igazgatási hatóság az értesítéssel egyidejűleg a jármű jogi helyzetének tisztázásáig a közlekedési igazgatási eljárást felfüggeszti. (3) A közlekedési igazgatási hatóság az eljáró hatóságnak a jármű, a külföldi hatósági engedély és a külföldi hatósági jelzés lefoglalásról szóló értesítése alapján, a jármű forgalomba helyezésére irányuló kérelmet elutasítja. (4) Ha az eljáró hatóság a közlekedési igazgatási hatóságot arról értesíti, hogy a figyelmeztető jelzést elhelyező SIS-t alkalmazó külföldi állam a jelzést módosította, visszavonta vagy törölte, és a jármű jogi helyzete ezáltal tisztázottá vált, a forgalomba helyezésre irányuló eljárást – az e rendeletben erre meghatározott feltételek igazolása mellett – le kell folytatni. 46. § (1) A törzskönyvben és a nyilvántartásban tulajdonosként azt a természetes személyt, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli szervezetet lehet feltüntetni, aki a jármű tulajdonjogának jogszerű megszerzését, származását, továbbá eredetiségét e rendeletben foglaltak szerint igazolja. (2) A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadása nélkül a nyilvántartásban fel kell tüntetni – a jármű tulajdonjogában beállt változásnak az eladó által tett bejelentésben meghatározott – a tulajdonszerzőre vonatkozó, a Kknyt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott adatatokat. (3) A forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban üzemben tartóként azt a természetes személyt, vagy jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli szervezetet lehet feltüntetni, aki a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más, hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján jogosult. (4) Az üzemben tartó – e jogának a jármű tulajdonosa által egyoldalú nyilatkozattal történő visszavonásáig – a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja. Ez magában foglalja a jármű időszakos műszaki vizsgáztatását, forgalomból történő ideiglenes kivonását, vagy ismételt forgal …