273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről.

273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről. A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 81. § (1) bekezdés a)–b) pontjában és 81. § (2) a)–h) pontjaiban, továbbá a 36. § (2) bekezdése, a 39. § és a 40. § (1) bekezdése tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. § (1) bekezdés c) pontjában, a 37. § (1) bekezdése tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdése g) pontjában, a 40. § (2) bekezdés tekintetében a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdés k) pontjában, a 41. § (2) bekezdés tekintetében az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 22. §-ában, a 43. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, a 81. § (4), (7), (12), bekezdése és a 7. számú melléklet tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában, a 82. § tekintetében a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, a 89. § tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (1) bekezdésének a) pontjában, a 111. § tekintetében a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdésének c)–e) pontjában, a 112. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésének l) pontjában, a 113. § tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. §-ának (6) bekezdésében, a 120. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésének j) és p) pontjai, a 125. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdésének j) pontjában, a 126. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint a 129. § tekintetében az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény 14. § a), c), d) és e) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontjában és 35. § (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETE ÉS A FELETTES SZERVEK RENDSZERE A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezete 1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a feladatait központi szervei, továbbá középfokú és alsó fokú területi szervei útján látja el. (2) A NAV központi szervei: a) a Központi Hivatal, b) a Bűnügyi Főigazgatóság, c) az Informatikai Intézet, d) az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet, e) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet. (3) A NAV középfokú adóztatási szervei: a) a regionális adó főigazgatóságok, b) a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (a továbbiakban: KAFIG). (4) A NAV középfokú vámszervei: a) a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok, b) a Repülőtéri Főigazgatóság, c) a Bevetési Főigazgatóság, d) a Szakértői Intézet. (5) A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának középfokú szervei a regionális bűnügyi igazgatóságok. (6) A NAV alsó fokú adóztatási szervei: a) a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok, b) a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (a továbbiakban: KÜIG), c) a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: KAIG). (7) A NAV alsó fokú vámszervei: a) a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, b) a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (a továbbiakban: KAVIG), c) az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság, d) a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság, e) a Járőr Igazgatóság, f) az Őrzésvédelmi- és Támogató Igazgatóság. (8) A Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szerve az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal. 2. § (1) A központi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú adóztatási szerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 2. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú vámszerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 3. számú melléklet, a Bűnügyi Főigazgatóság középfokú és alsó fokú szerveit, székhelyüket és illetékességi területüket a 4. számú melléklet tartalmazza. (2) Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve vámszervek kirendeltségeinek illetékessége – ide nem értve az Európai Unió külső vámhatárán működő kirendeltségeket – megegyezik annak az alsó fokú adóztatási, illetve vámszervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak. (3) A NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, az Európai Unió külső vámhatárán működő szerveinek illetékességi területét a 3. számú melléklet C) része tartalmazza. 3. § A NAV igazgatóságai, illetve főigazgatóságai a tevékenységüket érintő körben – ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat is –, a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – külön meghatalmazás nélkül – képviselik a NAV-ot. 4. § (1) A főigazgatóság teszi meg az általa és az irányítása alá tartozó igazgatóságok által észlelt bűncselekmény miatt a büntető feljelentést. A Központi Hivatal teszi meg a büntető feljelentést az általa észlelt bűncselekmény miatt, illetve akkor is, ha egy vagy több főigazgatóság jelzése alapján a büntető feljelentés Központi Hivatal által történő megtétele indokolt. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően tettenérés esetén a helyszínen eljáró vámszerv teszi meg a feljelentést. Felettes szervek rendszere 5. § (1) A NAV elnöke felettes szerve a Központi Hivatalnak, a Bűnügyi Főigazgatóságnak, valamint a NAV középfokú adóztatási szerveinek és vámszerveinek. (2) A Központi Hivatal irányítása alatt áll az Informatikai Intézet, az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet és a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet. 6. § (1) A regionális adó főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknak. (2) A KAFIG felettes szerve a KÜIG-nek, valamint a KAIG-nak. 7. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – felettes szerve az illetékességi területén működő megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságoknak. (2) A Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság felettes szerve a Dél-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, a Pest megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak és a KAVIG-nak. (3) A Repülőtéri Főigazgatóság felettes szerve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóságnak, valamint a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak. (4) A Bevetési Főigazgatóság felettes szerve a Járőr Igazgatóságnak, valamint az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságnak. 8. § A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve a regionális bűnügyi igazgatóságoknak, az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatalnak, valamint a nyomozóhatósági tevékenység tekintetében a nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, az Európai Unió külső vámhatárán működő kirendeltségeknek. II. FEJEZET A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE Az adóztatási szervek általános hatásköri szabályai 9. § (1) A középfokú adóztatási szervek lefolytatják a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket, b) a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult, c) azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki. (2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett. 10. § (1) A NAV, mint állami adóhatóság hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – a (2)–(4) bekezdésben és a 11. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott eltérésekkel – első fokon az adóigazgatóságok járnak el. Az adóigazgatóságok járnak el továbbá a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolási eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban. (2) A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban első fokon a KAIG jár el. (3) A NAV-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Hivatal látja el. (4) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján a külföldi utas számára rendszeresített adó-visszaigénylő laptól eltérő adattartalmú nyomtatvány használatának engedélyezését a Központi Hivatal végzi. 11. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti hatósági és piacfelügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el. (2) A szerencsejáték-szervezők vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el. (3) A szerencsejáték ügyben, valamint a játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le. (4) A szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomata üzemeltetéssel összefüggő ellenőrzést a NAV alsó fokú adóztatási és vámszervei is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) a Központi Hivatal hozza meg. A vámszervek általános hatásköri szabályai 12. § A NAV Központi Hivatala: a) lefolytatja a közösségi jogi aktusban felhatalmazott szervezet megkeresésére végzendő ellenőrzést, b) a dömpingellenes vám visszatérítésére vonatkozó kérelmeket fogadja és az Európai Bizottsághoz továbbítja, c) jogosult az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 19/2001. (V. 21.) KöViM–PM együttes rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontjában említett biztosítási szerződés elfogadására, d) ellátja az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK rendelet 11. cikkében meghatározott feladatokat (Különleges Szolgálat), e) végzi az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos (AEO) ügyekben, f) végzi – amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a vámigazgatási ügyekben az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást, g) ellátja, koordinálja és felügyeli a Vám- és Pénzügyőrséget érintő piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályban foglalt feladatokat, valamint együttműködik a piacfelügyeleti hatóságokkal. 13. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok és a Repülőtéri Főigazgatóság lefolytatja a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket, b) a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult, c) azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki. (2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett. 14. § A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok végzik – a Rendőrség feladat- és hatáskörébe tartozó engedélyezések kivételével – az illetékességi területükön működő közúti határátkelőhelyen a vámközvetítő és más szolgáltató tevékenységet végzők elhelyezésével kapcsolatos feladatokat. 15. § (1) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok első fokon eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket közösségi jogi aktus, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal, így különösen: a) első fokon járnak el a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) meghatározott vámigazgatási eljárásokban, b) ellátják az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti első fokú vámhatósági feladatokat, c) ellátják a jövedéki ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel, a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, valamint a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat, ide nem értve a csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételét, d) ellátják a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Rega-tv.) meghatározott adóztatási feladatokat e rendelet 31. §-a kivételével, e) ellátják a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben foglalt vámhatósági feladatokat, f) törvényben meghatározott körben szabálysértési jogkört gyakorolnak, g) energiaadó ügyekben első fokon járnak el, h) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzéseket végeznek, i) intézkedéseket tesznek a vámhatóság hatáskörébe utalt jogszabálysértések megelőzésére, felderítésére, j) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok tekintetében ellátják az ellenőrzési és engedélyezési feladatokat, k) végzik a nemesfémtárgyak forgalmazásának ellenőrzését, l) végzik a lefoglalt dolgok kezelését, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatokat, m) megteszik a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket, továbbá végzik az eljárásuk során észlelt, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét, n) az ügyfelek részére megadják az őket érintő vámeljárásokhoz szükséges tájékoztatást. (2) Az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság ellátja az (1) bekezdés a)–b), f)–g) és i)–o) pontja szerinti feladatokat, a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság ellátja az (1) bekezdés a)–b), d)–g) és i)–o) pontja szerinti feladatokat, illetve a jövedéki ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat. (3) A Repülőtéri Főigazgatóság kiadja a Vtv. 14. § (7) bekezdése szerinti, a tranzitterület létesítésére vonatkozó engedélyt. (4) A megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott kirendeltségeinek hatásköre – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – kiterjed az általuk észlelt, a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyíték biztosítására, halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételére. A regionális bűnügyi igazgatóságok hatásköre és az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal feladata 16. § A regionális bűnügyi igazgatóságok a 33. §-ban meghatározott kivétellel végzik a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint. 17. § Az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal végzi a NAV vámigazgatási-, jövedéki igazgatási, fémkereskedelmi, szabálysértési és nyomozóhatósági jogkörében eljárva a NAV rendelkezése alá került dolgok kezelésével, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat. Az adóztatási szervek különös hatásköri szabályai 18. § (1) Kizárólag a KÜIG jár el az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik: a) az Áfa törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult aa) belföldön nem letelepedett adóalany, ab) diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselője, ac) Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje, ad) Egyesült Királyság fegyveres ereje, ae) közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, továbbá a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeni adomány kedvezményezettje adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálásában, b) a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek tekintetében, c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében, ideértve az Art. 4. és 10. számú mellékleteiben meghatározott adózókat és az Art. 9. számú mellékletben meghatározott adóügyeket is, d) a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében, e) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői, kormánytisztviselői és közalkalmazottai adóügyében, f) a honvédelemért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, az olyan gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelmi miniszter, g) a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, h) a NAV alkalmazottai adóügyében. (2) A KÜIG jár el a NAV, a Bűnügyi Főigazgatóság, valamint a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet adóügyeiben. (3) Ha a KÜIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KÜIG látja el. (4) A KÜIG jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a diplomáciai és konzuli képviselet, a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a nemzetközi szervezet vagy képviselete és ezek tisztviselője, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső személyek és szervezetek által megfizetett jövedéki adó, továbbá az általuk adójeggyel ellátott dohánygyártmány után megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcsolatos feladatokat. (5) Az Art. 9. § (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget a KÜIG-hez kell teljesíteni. (6) A KÜIG végzi az Art.-ban meghatározott, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó központosított ellenőrzést. Amennyiben az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a KÜIG egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg folytatja le, az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozatot az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóságnak kell megküldeni. (7) A KÜIG a NAV elnökének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a KÜIG folytatja le. 19. § (1) Kizárólag a KAIG jár el az illetékügyek kivételével – ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket – jogszabályban meghatározott kiemelt adózók adóügyeiben. (2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a KAIG hatáskörébe tartozik, a KAIG hatáskörébe utalt adóügyekben 3 adóéven át akkor is a KAIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak. (3) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek. (4) Ha a KAIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KAIG látja el. 20. § (1) A csoportos adóalanyiság időszakában a KAIG jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban. (2) A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget a KAIG-hoz kell teljesíteni. (3) A csoportos adóalanyiság időszakában a KAIG-hoz benyújtandó általános forgalmi adó bevallások, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is a KAIG folytatja le. (4) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván. 21. § A KÜIG és a KAIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására – Budapest és Pest megye kivételével – az eljárási cselekmény helye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is megkeresheti. 22. § Az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösség képviselőjének (képviselő hiányában a legutolsó képviselőjének) adóügyeiben eljáró adóigazgatóság, az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösségnek minősülő adóalany adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le. 23. § Az Art. 131. § (1)–(3) bekezdés szerinti soron kívüli adómegállapítás során az illetéket is az adó soron kívüli megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóság szabja ki, állapítja meg. A vámszervek különös hatásköri szabályai 24. § (1) A Bevetési Főigazgatóság – a felettes szervi feladatain túl – a) ellátja a NAV nyomozó szervei által elrendelt személyi védelmet, valamint végzi a NAV nyomozó szerveinek felkérése alapján a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény megakadályozása, megszakítása érdekében a tetten ért, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek elfogását, b) végzi a szolgálati kutyavezetők és szolgálati kutyák kiképzését; térítés ellenében e tevékenység a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, valamint a hasonló tevékenységet végző külföldi társszervek részére is végezhető. (2) A Járőr Igazgatóság: a) végzi a pénzügyi jogszabálysértések megelőzése, felderítése érdekében a vámhatóság feladatát meghatározó jogszabályokban előírt helyszíni ellenőrzéseket, ide nem értve az energiaadóval, a jövedéki adóval kapcsolatos ellenőrzést és a Jöt. 111/A. §-a szerinti jövedéki ellenőrzést, de beleértve a Jöt. szerinti hatósági felügyelet keretében végzett ellenőrzést, b) megteszi a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket, továbbá végzi az eljárása során észlelt, a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét, a nyomozó hatóság felkérése alapján az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzését, kísérését, c) végrehajtja a szabálysértési eljárásban elrendelt elővezetést, d) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzéseket végez. (3) A dunai hajózási forgalomban a Duna teljes – az Európai Unió külső vámhatárán működő alsó fokú vámszerv kirendeltségének illetékességi területén kívüli – magyarországi folyamszakaszán, valamint annak hajózható mellékágain a mélységi ellenőrzések végrehajtására kizárólag a Járőr Igazgatóság rendelkezik hatáskörrel. (4) Az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság: a) őrzésvédelmi – így különösen egyes objektumok védelmével kapcsolatos – feladatokat végez, b) végzi a NAV saját hatáskörében lefoglalt dolgok élő erős őrzésével, kísérésével összefüggő feladatokat, valamint felügyeli a lefoglalt dolgok megsemmisítését, továbbá végzi anyagi javak őrzését, kísérését és szállítását, c) egyéb művelet-támogató tevékenységet végez, beleértve a szolgálati fegyverzet ellátást. 25. § A Szakértői Intézet: a) kötelező tarifális és származás felvilágosítást ad ki, b) jogszabályban foglalt előírások alapján vett minták analizálását és szakvéleményezését végzi, c) ügyféli kérelemre szakvéleményt ad ki, d) termékazonosításhoz szükséges állásfoglalásokat ad ki, e) jogszabályban előírt vizsgálatokat végez, f) eljár a jövedéki és az abból előállított termékeknek a Jöt. 48. § (20) bekezdése szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben, g) jogszabályban előírt esetekben szakértőként jár el, h) mobil laboratóriumi szolgálatot lát el. 26. § (1) A büntetőeljárás, illetve szabálysértési eljárás megállapítása szerint jogellenesen forgalomba került áruk után a vám és nem közösségi adók, díjak és egyéb költségek kiszabását és beszedését a határozatot vagy az ítéletet hozó bíróság vagy hatóság székhelye szerinti főigazgatóság székhelyén működő vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye a Közép- magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a KAVIG végzi. (2) Az engedélyezett exportőri, elfogadott exportőri, az engedélyes mérlegelői tevékenység, valamint a könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezését a főigazgatóság illetékességi területén a főigazgatóság székhelyén működő vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a KAVIG végzi. 27. § A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében: a) az elektromos vezetéken szállított energia tekintetében valamennyi vámeljárás lefolytatása, b) a biztonsági papírra vonatkozó jogszabályban előírt engedély meglétének ellenőrzése és a szabad forgalomba helyezése, c) a Vtv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott halasztott vámfizetés engedélyezése, d) a különleges zárak jóváhagyása, e) az egységes árutovábbítási eljárások szerinti TC32 Egyedi garanciajegy kibocsátásának engedélyezése, f) a kezességvállalás engedélyezése, g) a vámszabadterület és vámszabadraktár engedélyezésével, valamint a vámszabadterületen történő építkezésre vonatkozó elő zetes jóváhagyás megadásával összefüggő feladatok ellátása, h) a vámmentes vámkezelésre jogosító általános engedély kiadása, i) az Áfa törvényben meghatározott, a termékimporthoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség önadózás útján történő teljesítésének engedélyezése, j) az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, 1990. június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei kihirdetéséről szóló 2005. évi CLXVIII. törvény szerinti ATA igazolványokkal kapcsolatos jogsértésekkel vagy szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása, továbbá a tagállamokkal történő koordinációs feladatok ellátása, k) csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vétele, és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vétele, l) a nem természetes személy részére behozott fémjelzésköteles nemesfémtárgyak, valamint a drágakövek szabad forgalomba bocsátás vámeljárás – ideértve az átmeneti megőrzés engedélyezését is – és kiviteli eljárás lefolytatása, m) az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 19/2001. (V. 21.) KöViM–PM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátása, n) a légiforgalom kivételével a Magyar Köztársaság területén működő harmadik országok diplomáciai és konzuli képviseletei, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonása, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik, o) az adójegyekkel, zárjegyekkel kapcsolatos első fokú feladatok ellátása az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése és elszámolása kivételével, p) a Vtv. szerinti központosított utólagos ellenőrzés, valamint az Art. szerinti központosított ellenőrzés lefolytatása, q) a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása, r) az államháztartási bevételi számlára előírás nélküli téves befizetés magyarországi székhellyel nem rendelkezők részére kérelemre történő visszautalással kapcsolatos feladatok ellátása, s) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt forgalmi érték meghatározása. 28. § (1) A KAVIG jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye a Középmagyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, végzi a 15. § (1) bekezdés b)–g) és i)–n) pontja szerinti feladatokat – ide nem értve a hatósági felügyeletet és a jövedéki ellenőrzést, illetve a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzést – és a Vtv. szerinti utólagos ellenőrzést. (2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és az (1) bekezdés alapján a KAVIG hatáskörébe tartozik, a KAVIG hatáskörébe utalt ügyekben 3 adóéven át akkor is a KAVIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak. (3) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAVIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAVIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek. (4) Ha a KAVIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, az ezekkel kapcsolatos feladatokat a KAIG látja el. 29. § (1) A katonai vámügyi szerv által Budapesten és Pest megyében indított eljárásokban a KAVIG jár el. (2) A környezetvédelmi termékdíj megfizetésére kötelezett külföldi vállalkozás esetében a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység bejelentése, a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, ellenőrzése során a KAVIG jár el. (3) A Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező, a Jöt. 57/C. § (3) bekezdése szerinti külföldi személy jövedéki adóügyében, valamint a Jöt. 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele tekintetében a KAVIG jár el. 30. § Az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság végzi légi forgalomban a Magyar Köztársaság területén működő harmadik országok diplomáciai és konzuli képviseletei, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik. 31. § A Rega-tv. 10/A–10/G. §-aiban foglalt különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében vámhatóságként első fokú eljárásban: a) a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, b) a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, valamint c) a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság jár el. 32. § (1) Budapesten és Pest Megyében a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság végzi az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényben foglalt engedélyezési és a fémkereskedelmi tevékenységi biztosítékul felajánlott, visszavonható pénzügyi biztosíték esetén a visszavonás lehetőségének jóváhagyását – ide nem értve a kiemelt adózókat –, továbbá az ellenőrzési feladatokat. A kiemelt adózók tekintetében az ellenőrzést követő hatósági eljárást, illetve hatósági döntést a KAVIG folytatja le, illetve hozza meg. (2) A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság jár el. A Bűnügyi Főigazgatóság különös hatásköri szabályai 33. § A Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, országos illetékességgel a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében: a) az 500 millió forintot meghaladó értékre üzletszerűen (Btk. 137. § 9. pont) vagy bűnszövetségben (Btk. 137. § 7. pont) elkövetett bűncselekmények nyomozása, b) a bűnszervezet (Btk. 137. § 8. pont) tagjaként elkövetett bűncselekmények nyomozása, c) az a) és a b) pontokba nem tartozó olyan bűncselekmények nyomozása, amelyeket az elkövető személye, vagy az elkövetés körülményei, illetve a bűncselekmény társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka miatt a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója vagy a NAV elnöke a Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe von, illetve utal. 34. § A Bűnügyi Főigazgató egyedi ügyekben a 33. § a) és b) pontjában meghatározott nyomozó hatósági jogkörét regionális bűnügyi igazgatóságra ruházhatja át, amennyiben ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja. 35. § A Bűnügyi Főigazgatóság ellátja a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében a NAV törvényben meghatározott fedett nyomozati tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. Kijelölési szabályok 36. § (1) A Kormány az Art. 56. § (1) bekezdésében megjelölt kapcsolattartó közigazgatási szervként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki. A NAV elnöke az európai közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására a Központi Hivatalon belül Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) elnevezéssel szervezeti egységet működtet. (2) A Kormány a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2004. november 16-i 2073/2004/EK tanácsi rendeletben szabályozott illetékes hatóságként és központi kapcsolattartó szervként a Központi Hivatalt jelöli ki. (3) A Kormány a szerencsejátékkal és játékautomatával összefüggő szabálysértések tekintetében szabálysértési hatóságként a Központi Hivatalt jelöli ki. 37. § (1) A Kormány a NAV hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szervként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki. A NAV e vizsgálatokat külön megállapodás alapján az Állami Egészségügyi Központban vagy a Honvéd Egészségügyi Központban is végeztetheti. (2) A Kormány humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki. (3) A Kormány az Informatikai Intézetet, valamint az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézetet informatikai feladatokat ellátó intézetekként jelöli ki. 38. § (1) A Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervként az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban a KÜIG jár el. (2) A Kormány által központosított ellenőrzésre, valamint központosított utólagos ellenőrzésre kijelölt szervként a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban a KAVIG jár el. 39. § A Kormány vegyvizsgáló szervként a Szakértői Intézetet jelöli ki. 40. § (1) A Kormány a Jöt. 5. § (4) bekezdése szerinti csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szervként a KAVIG-ot jelöli ki. (2) A Kormány a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény szerint kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére és bírság kiszabására jogosult hatóságként a NAV vámszervét jelöli ki. 41. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságként a Kormány a Bűnügyi Főigazgatóságot jelöli ki. (2) Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Bűnügyi Főigazgatóságot jelöli ki. 42. § A NAV tv. 23. § (3) bekezdése szerinti – országos illetékességű – adóztatási szerv a KAFIG, a KÜIG és a KAIG. 43. § (1) A Kormány a kártyaterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban a) a kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő kártyaterem az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e –, valamint b) ha arra az építményre, amelyben a kártyatermet működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében – szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a játékterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban a) a játékterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az Szjtv. 26. § (12) bekezdésében, az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés f) pontjában és az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a játékterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e –, valamint b) ha arra az építményre, amelyben az I. kategóriába tartozó játéktermet működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében – szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány a játékkaszinó Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban a) a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékkaszinó adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e –, valamint b) ha arra az építményre, amelyben a játékkaszinót működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében – szakhatóságként jelöli ki. (4) Az ügyfélnek a játékterem, játékkaszinó, vagy kártyaterem Szjtv. szerinti engedélye kiadása iránti eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható elő zetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. III. FEJEZET A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI 44. § (1) Az eljárásra – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a) a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye, b) a jogi személyiség nélküli vállalkozó – ideértve a vállalkozó magánszemélyt is – székhelye, ennek hiányában telephelye, c) a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság, illetve megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes. (2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárásra illetékes adóztatási szerv, illetve vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság, illetve az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes. (3) Amennyiben a vámszervek hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdés b)–c) pontja alapján az eljárásra illetékes vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra a jogi személyiség nélküli vállalkozó, a vállalkozó magánszemély, jogi személy, illetve egyéb szervezet számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes. Az adóztatási szervek különös illetékességi szabályai 45. § (1) A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró adóigazgatóság dönt. (2) Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására. (3) Ha az első fokon eljáró adóigazgatóság eljárásában az illetékességébe nem tartozó adózó terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabására az eljáró adóigazgatóság illetékes. (4) Az alábbi ügyekben az adózó kérelmére – a 18. § (1) bekezdésében és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével – a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat: a) adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiadása, b) adóazonosító jel kiadása, adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés, c) START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával kapcsolatos ügyintézés, d) adószám kiadása közvetlenül az állami adóhatóságnál bejelentésre kötelezett személyek, illetve szervezetek részére, e) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség bejelentéssel kapcsolatos ügyfélszolgálati ügyintézés. (5) Ha az adózó adóztatási szervének illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóztatási szerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóhatóság az illetékes. (6) Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóztatási szervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, kérheti a NAV elnökétől az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság kijelölését. (7) A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a regionális főigazgató engedélyével a régió egész területén jogosultak ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására, illetve egyes eljárási cselekmények foganatosítására. A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) adóigazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) adóigazgatóság végezte. (8) Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az első fokú adóhatóságot, az új eljárást az alapügyben eljáró adóigazgatóság folytatja le. (9) A régió területén kívül a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének utasítására vagy engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez az adóigazgatóság folytatja le. (10) Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében – kérelmére – a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni. (11) A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a régió egész területén jogosultak végrehajtási cselekmények foganatosítására. Az adóztatási szervek illetékességi szabályai illetékügyben 46. § (1) Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, a) amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van, b) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt – ennek hiányában az NAV elnöke által kijelölt megyei (fővárosi) adóigazgatóság –, ha a hagyaték tárgyalás nélkül került átadásra, c) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, ha a közjegyző székhelye Budapesten van. (2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, a) amelynek illetékességi területén az ingatlan található, b) amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik, feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik. (3) Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki. (4) A kiszabás alapján pénzzel fizethető eljárási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság állapítja meg, amelynek illetékességi területén az eljáró hatóság székhelye vagy az illeték fizetésére kötelezett lakóhelye (székhelye) van. (5) Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésével kapcsolatos öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek területén a működtetési jogot szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van. (6) Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e kormányrendeletben megállapított illetékességtől eltérően az NAV elnöke az illeték kiszabására más megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is kijelölhet. (7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak kell megküldeni. 47. § (1) Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította. (2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban a) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 77. §-a szerinti, kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, b) az Itv. 32. §-a szerinti, a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetve a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság, c) az eljárás megindítása nélkül megfizetett, az Itv. 73. § (12) bekezdés első mondata szerinti, továbbá az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. § (4) bekezdésszerinti illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság, d) az Itv. 94. §-a szerinti megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság, e) az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el. (3) Az Itv. 74. § (4) bekezdése alapján a választottbíróság által átutalandó illetéket és költséget a választottbíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékbevételi számlájára kell átutalni. (4) Amennyiben az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján az illetékes igazgatóság nem állapítható meg, úgy az illeték törlése, visszatérítése iránti eljárásban az ügyfél lakóhelye székhelye szerinti megyei adóigazgatóság, belföldön nem letelepedett adózó esetén pedig az Észak-budapesti Adóigazgatóság jár el. 48. § A megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az az adóigazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van. 49. § Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetve végrehajtási ügyekben – ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is – az adózó adóügyeiben eljáró adóigazgatóság jár el. A vámszervek különös illetékességi szabályai 50. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, illetve Repülőtéri Főigazgatóság illetékességi területén az 1. sz. Repülőtéri Igazgatóság a főigazgató engedélyével a régió egész területén jogosult(ak) ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására, AEO tanúsítvány kiadására, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) szerinti AEO feltételek vizsgálatára. (2) A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végezte. 51. § (1) Az áruk vámeljárás alá vonására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén az árukat vámeljárás alá bejelentik. (2) Vámügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják. (3) Az Áfa törvény 4. számú mellékletében meghatározott engedélyezési feladatokat az adóraktár működési helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el. Az adóraktár felügyeletét az a vámigazgatási ügyekben illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el, amelynek illetékességi területén az adóraktár található. (4) A vámszabadterületen történő ellenőrzéseket, valamint az ilyen területen történő építkezésre vonatkozó elő zetes jóváhagyást az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a vámszabad terület található. (5) A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK vámkódex) 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni, illetve azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek székhelye Budapesten, illetve Pest megyében található, a KAVIG jár el. 52. § A külföldön működő magyar határkirendeltség, illetve a Magyar Köztársaság területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak. 53. § (1) Az állandó tartózkodási helyüket harmadik országból a Közösség vámterületére áthelyező természetes személyek részére szabad forgalomba bocsátás vámeljárás lefolytatására a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten az Észak- budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó személyzet tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes. (2) Természetes személyek által harmadik országból behozott gépjárművek vámkezelésére a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten az Észak- budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes. 54. § (1) Ideiglenes behozatali vagy aktív feldolgozás vámeljárás alatt álló áru szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra – az ATA igazolvánnyal vámkezelt termékek kivételével – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, ahol az árut a fenti vámeljárások alá vonták. (2) A csővezetéken szállított áru tekintetében behozatali és kiviteli irányú forgalom esetén egyaránt a csővezetéket üzemeltető gazdálkodónak a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye/telephelye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes. 55. § (1) Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (1) bekezdése szerinti – írásbeli engedélyt a feldolgozás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság adhat ki. Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (3) bekezdése szerinti – egyszerű írásbeli engedély megadására az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek illetékességi területén az árut vámeljárás alá bejelentik. (2) Az áru közösségi helyzetének igazolására az áru bemutatási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult. (3) Az egyszerűsített vámeljárások engedélyezésére – kivéve, ha azt a gazdasági vámeljárások engedélyezésére benyújtott kérelemben kérik, illetve a hiányos árunyilatkozattal kért egyszerűsített eljárás kivételével – a kérelmező vámügyi nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult. 56. § (1) A Vtv. 48. §-ának (2)–(5) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtási mentességet a mentességre jogosult székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg. (2) A Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott – megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó – feltételek fennállását a kérelmező székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg és ellenőrzi. (3) A tranzitterület – Vtv. 14. §-a (7) bekezdésben említett – felügyeletét és a belépési engedélyek érvényesítését a nemzetközi közforgalmú repülőtér helye szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el. (4) A Vtv. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére az EK vámkódex 236–239. cikke értelmében az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú vagy 2. számú repülőtéri igazgatóság illetékes, amelynek területén a visszatérítendő vagy elengedésre kerülő összeg könyv szerinti nyilvántartásba vétele történt. Amennyiben a visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére a könyv szerinti utólagos nyilvántartásba vétellel összhangban kerül sor, a visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú vagy 2. számú repülőtéri igazgatóság illetékes, amelyik az utólagos könyvelésbe vételt végzi. 57. § (1) A regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben illetékes vámszervek a következők: a) a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, b) a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, …