2017. I. törvény a közigazgatási perrendtartásról.

2017. I. törvény a közigazgatási perrendtartásról. Az Országgyűlés a történeti alkotmány vívmányainak tiszteletben tartásával, a közigazgatási bíráskodás önállóságát elismerve és nemzeti hagyományait megújítva, a közigazgatási perek hatékony, gyors és szakszerű elbírálását lehetővé tevő önálló perrendi szabályok szükségességét felismerve, a közigazgatási bíróságok által a közigazgatás jogsértő tevékenységével szemben nyújtott jogvédelem és jogorvoslat biztosítása céljából, továbbá annak érdekében, hogy a  közigazgatási szervek hatásköreiket törvényben előírtaknak megfelelően gyakorolják, és tevékenységük összhangban legyen azokkal a célokkal, amelyek elérése érdekében azokat megvalósították, az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b)–d) pontja végrehajtására a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. § [A törvény hatálya] (1) E törvényt kell alkalmazni a közigazgatási jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban. (2) E  törvény hatálya nem terjed ki azon közigazgatási jogviták elbírálására, amelyekre törvény más bírósági eljárási szabályok alkalmazását rendeli. 2. § [A bíróság feladata] (1) A  bíróság feladata, hogy eljárásával a  közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben – erre irányuló megalapozott kérelem esetén – hatékony jogvédelmet biztosítson. (2) A bíróság a közigazgatási jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban bírálja el. (3) A bíróság a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülése érdekében az e  törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek és más perbeli személyek eljárási jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék. (4) Ha e  törvény eltérően nem rendelkezik, a  bíróság a  közigazgatási jogvitát a  kereseti kérelem, a  felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A  bíróság a  fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. (5) A bíróság törvényben meghatározott esetben hivatalból vizsgálatot, illetve bizonyítást rendelhet el. (6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra – megfelelő határidőn belül – nyilatkozhassanak. (7) A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről, valamint indokolt esetben a  támogató perben való részvételéről a szükséges tájékoztatással ellátni. A törvényt az Országgyűlés a 2017. február 21-i ülésnapján fogadta el. 3. § [A felek kötelezettségei] (1) A felek kötelesek jóhiszeműen eljárni, és az eljárás koncentrált befejezése érdekében a bírósággal együttműködni. (2) A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni. (3) A  jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az  alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. (4) A  feleknek törekedniük kell arra, hogy az  ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen. 4. § [A közigazgatási jogvita] (1) A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező cselekményének, vagy a  cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége. (2) Közigazgatási jogvita a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita is. (3) Közigazgatási cselekmény a) az egyedi döntés; b) a hatósági intézkedés; c) az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés; d) a közigazgatási szerződés. (4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye közigazgatási jogvitának a) a  kormányzati tevékenységgel, így különösen a  honvédelemmel, az  idegenrendészettel és a  külügyekkel kapcsolatban, b) önállóan valamely közigazgatási cselekmény megvalósítását szolgáló járulékos közigazgatási cselekmény jogszerűségére vonatkozóan, c) az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között. (5) Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés azzal a  közigazgatási cselekménnyel együtt lehet közigazgatási jogvita tárgya, amelynek a  megvalósítása során azt alkalmazták. Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés akkor lehet közigazgatási jogvita önálló tárgya, ha a jogsérelem az általános hatályú rendelkezés alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, közigazgatási cselekmény megvalósítása nélkül következett be. (6) A  közigazgatási tevékenység felek általi megjelölése a  bíróságot nem köti. A  bíróság hivatalból annak tartalma szerint veszi figyelembe a közigazgatási tevékenységet, és a megfelelő eljárásban bírálja el. (7) E törvény alkalmazásában 1. közigazgatási szerv: a) az  államigazgatási szerv, és annak önálló feladat- és hatáskörrel felruházott szervezeti egysége és közege, b) a helyi önkormányzat képviselőtestülete és annak szerve, c) a nemzetiségi önkormányzat testülete és szerve, d) a  köztestület, a  felsőoktatási intézmény, és annak önálló feladat- és hatáskörrel felruházott tisztségviselője vagy szerve, e) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási cselekmény megvalósítására feljogosított egyéb szervezet vagy személy; 2. közigazgatási szerződés: az a szerződés, amelyet törvény vagy kormányrendelet annak minősít; 3. közszolgálati jogviszony: az  állam vagy az  állam nevében eljáró szerv és az  általa foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a  köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony; ide nem értve a  bírák, az  igazságügyi alkalmazottak, továbbá az  ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a munkaviszonyban állók jogviszonyát; 4. megelőző eljárás: a  jogvita tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósítására folytatott közigazgatási hatósági vagy jogorvoslati eljárás. (8) E  törvény közigazgatási szervre vonatkozó szabályait a  munkáltató szervre, a  közigazgatási cselekményre vonatkozó szabályokat a  közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntésre és intézkedésre alkalmazni kell. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása nem minősül megelőző eljárásnak. 5. § [Közigazgatási bírói út] (1) A bíróság a közigazgatási jogvitát közigazgatási perben bírálja el. (2) A bíróság közigazgatási perben dönt azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja. (3) A  bíróság dönt az  önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a  helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban. 6. § [A polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása] A közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a polgári perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt e  törvény kifejezetten előírja. A  polgári perrendtartás szabályait e  törvénnyel összhangban kell alkalmazni. II. FEJEZET BÍRÓSÁGOK 7. § [A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok] (1) Elsőfokon ítélkezik a) a közigazgatási és munkaügyi bíróság, b) törvényben meghatározott esetben a törvényszék vagy a Kúria. (2) Másodfokon ítélkezik a) a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék és b) a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúria. (3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el. 8. § [A bíróság összetétele] (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. (2) A  bíróság tanácsa az  előkészítő tanácsülésen elrendelheti, hogy a  tanács tagja egyesbíróként járjon el, ha az  ügy mind ténybeli, mind jogi szempontból egyszerű megítélésű. (3) Egyesbíró jár el elsőfokon a) a kétfokú közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben, b) az ötmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget vitató kereset alapján indult perben, c) a  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal kapcsolatos perben, d) a 13. § (4) bekezdésében meghatározott perben, e) a  hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben, f ) a  hatósági határozattal szemben kizárólag a  hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben, g) a hatósági végzéssel kapcsolatos perben, h) a mulasztási perben és i) az e törvényben meghatározott egyéb perben. (4) Ha az  ügy különös bonyolultsága indokolja, az  egyesbíró a  (3)  bekezdés szerinti perben a  tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A  tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el. (5) A  Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az  ügy különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi jelentősége indokolja, a  Kúria elrendelheti, hogy az  ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha az  ügy jellege ezt indokolja, az  öt hivatásos bíróból álló tanács legfeljebb két tagja olyan hivatásos bíró lehet, aki közigazgatási ügyben eljáró bírónak nincs kijelölve. 9. § [A bíróság tagjainak jogai és kötelezettségei] (1) Az  egyesbíró megtehet minden intézkedést, és meghozhat minden határozatot, amelyet törvény a  bíróság, a bíróság tanácsa vagy az elnök hatáskörébe utal. (2) A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök vagy az általa kijelölt bíró tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden határozatot, amelyet törvény a bíróság hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket e törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal. 10. § [Kizárás] (1) A per elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt a) az aki a perben félként vagy érdekeltként részt vehet, b) az a személy, aki a vitatott közigazgatási tevékenység megvalósításában részt vett, c) a  fél vagy az  érdekelt tisztségviselője, tagja, alapítója, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében befolyással rendelkező tagja, illetve a  féllel vagy az  érdekelttel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, a jogviszonya megszűnését követő öt évig, d) az a), b) vagy c) pont alá eső személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt, e) az a), b), c) vagy d) pont alá eső személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, f ) az, akinek tanúként való meghallgatását a  bíróság elrendelte, vagy akit a  bíróság szakértőként rendelt ki, illetve aki szakvéleményt adott, g) a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy, h) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. (2) A perorvoslat elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perorvoslattal támadott határozat meghozatalát megelőző bírósági eljárásban részt vett. (3) A perben nem járhat el az a közigazgatási és munkaügyi bíróság, a) amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdés a)–e) pont szerinti kizárási ok áll fenn, vagy b) amely a perben félként vagy érdekeltként vehet részt. (4) A Kúria jár el, ha a törvényszék a (3) bekezdés alapján a perben nem járhat el. (5) A kizárási kérelem bejelentésére és elintézésére a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 11. § [A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző] (1) Az  elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az  egyesbíró, az  elnök vagy az  általa kijelölt bíró helyett tárgyaláson kívül bírósági titkár is eljárhat. (2) Az  (1) bekezdésben meghatározott esetben a bírósági titkárnak – törvény eltérő rendelkezése hiányában – önálló aláírási joga van. A bírósági titkár megteheti mindazokat az intézkedéseket és – az ítélet kivételével – meghozhatja mindazokat a  határozatokat, amelyeket a  törvény a  bíróság vagy az  elnök hatáskörébe utal. Az  eljárást befejező végzést – az egyszerűsített perben hozott végzés kivételével – a bírósági titkár az elnök vagy az általa kijelölt bíró jóváhagyásával hozhatja meg. (3) A bírósági titkár azonnali jogvédelem tárgyában nem határozhat. (4) Törvényben meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül bírósági ügyintéző is eljárhat. A  bíróság eljárására irányadó, törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a  bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni. (5) A  bírósági titkár, a  bírósági ügyintéző, valamint a  jegyzőkönyvvezető kizárására a  bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. III. FEJEZET HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG 12. § [Hatáskör] (1) A  közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe azok a  közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások tartoznak, amelyek elbírálását törvény nem utalja a törvényszék vagy a Kúria hatáskörébe. (2) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével a törvényszék hatáskörébe tartozik a) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal, b) a vasúti igazgatási szerv és a légiközlekedési hatóság, c) a köztestület és d) a Magyar Nemzeti Bank közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per. (3) A törvényszék dönt a) a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban, b) a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos perben, c) a minősített adatok megismerésével kapcsolatos perben, továbbá d) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az 5. § (2) bekezdésében meghatározott perben. (4) A Kúria hatáskörébe tartozik a) a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás, b) a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás és c) az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárás. 13. § [Illetékesség] (1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a  per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult. Ha a  vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a  perre az  a  bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az  elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult. (2) A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekvésének a helye; b) bejelentéshez vagy engedélyhez kötött tevékenység esetében a  tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye; c) az  a)–b)  pontban meghatározottak kivételével, az  országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a  felperes lakóhelye, tartózkodási helye – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye –, ennek hiányában a közigazgatási szerv székhelye; d) a  fővárosi székhelyű, de elsősorban Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megye; e) mulasztás esetében – az a)–c) pontban meghatározottak kivételével – a közigazgatási szerv székhelye. (3) A perre a) a  Budapest főváros területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a  Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság; b) a  Nógrád megye és Pest megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a  Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság; c) a Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság; d) a Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság; e) a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság; f ) a Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság; g) a Bács-Kiskun megye, a Békés megye, és Csongrád megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság; h) a Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. (4) A társadalombiztosítási, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással vagy támogatással kapcsolatos perre az  a  közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye –, ennek hiányában a közigazgatási szerv székhelye található. (5) A  közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perre a  szerződés megkötésének helye szerint a  (3)  bekezdésben meghatározott bíróság illetékes. A  főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes bíróság a mellékkötelezettel szembeni igény elbírálására is illetékes. (6) Ha a  közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg, a  perre a  Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. (7) A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a  közigazgatási szerződés egyedileg megtárgyalt szerződési rendelkezésében kiköthetik valamely, a  (3)  bekezdésben meghatározott közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességét. E  bíróság – törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos valamennyi perre kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódra is. (8) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyben, amelyre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét. (9) A  közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a  munkavégzés helye szerinti bíróság illetékes. A  természetes személy felperes a  közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a  lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja. (10) Több illetékes bíróság közül az  a  bíróság jár el, amelyhez a  keresetlevelet elsőként benyújtották, illetve továbbították. (11) A  közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szembeni fellebbezés elbírálására, továbbá a  12.  § (2) és (3) bekezdésében meghatározott perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. 14. § [A hatáskör és az illetékesség vizsgálata] (1) A bíróság hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. (2) Ha a  közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörét megállapítja, e  döntése más bíróságra – ide nem értve a közigazgatási ügyben másodfokon eljáró bíróságot és a Kúriát – kötelező. (3) A  bíróság illetékességének megállapításánál a  keresetlevél benyújtásának időpontja irányadó. Ha a  per a  keresetlevél benyújtása után bekövetkezett valamely változás folytán tartozna a  bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani. (4) Az  illetékességnek vagy az  illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a  bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a  köztudomással vagy a  bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi. 15. § [Az eljáró bíróság kijelölése] (1) Jogerős bírósági határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot harminc napon belül kell kijelölni. (2) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik közigazgatási és munkaügyi bíróságnál előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni. (3) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot a) illetékességi összeütközés esetén a Fővárosi Törvényszék, b) hatásköri összeütközés esetén a Kúria jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására. (4) Ha a  hatásköri összeütközés a  közigazgatási ügyben eljáró bíróság és más bíróság között merül fel, a  kijelölés tárgyában a Kúria öttagú tanácsban dönt. A tanács elnöke és két tagja közigazgatási bíró, további két tagja a vitával érintett szakágba tartozó bíró. A tanács összetételét és a helyettesítés rendjét az ügyelosztási rendben évente előre kell meghatározni. (5) A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül határozhat. IV. FEJEZET A FELEK ÉS AZ ÉRDEKELT 16. § [Perképesség] (1) A  perben fél az  lehet, akit a  polgári jog vagy a  közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv, amely önálló közigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik. (2) A  közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben fél lehet a  munkavállalói és a  munkáltatói érdek-képviseleti szervezet. (3) A perben személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki a polgári perrendtartás szabályai szerint perbeli cselekvőképességgel rendelkezik vagy a megelőző eljárásban személyesen eljárhatott. (4) A  perképességre egyebekben, valamint a  támogató, a  tolmács és a  fordító részvételére a  polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. 17. § [Felperes] A per megindítására jogosult a) az akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti, b) az  ügyészség, illetve a  törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a  felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el, c) az  a  közigazgatási szerv, amely a  megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a  közigazgatási tevékenység érinti, továbbá amely a  szerződésben részes fél (szerződő közigazgatási szerv), d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az a civil szervezet, amely a nyilvántartásba vett tevékenységét valamely alapvető jog védelme vagy valamilyen közérdek érvényre juttatása érdekében a  közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi területen legalább egy éve folytatja, ha a  közigazgatási tevékenység nyilvántartásba vett tevékenységét érinti, e) törvényben meghatározott esetben az  általa képviselt tagság, illetve csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetén azon érdek-képviseleti szervezet vagy köztestület is, amelynek nyilvántartott vagy alapító okiratában rögzített tevékenységét a közigazgatási tevékenység érinti. 18. § [Alperes] (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv. (2) Nem érinti a  közigazgatási szerv alperesi minőségét, ha a  hatásköre, amelynek alapján a  közigazgatási tevékenységet megvalósította, anélkül szűnik meg, hogy azt jogszabály más közigazgatási szervre telepítené. (3) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkáltató szerv ellen kell megindítani. 19. § [Pertársaság] (1) Több felperes együtt is indíthat pert, ha a jogvita tárgya olyan közös jog vagy kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti pertársaság esetében bármely pertárs perbeli cselekményei – az  egyezség, az  elismerés, a  jogról való lemondás és a  kereseti kérelemtől való elállás kivételével – arra a  pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta. Ha a pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. (3) Több felperes akkor is indíthat együtt pert, ha az  állított jogsérelmeket ugyanazon közigazgatási tevékenység okozta, vagy a  vitatott – azonos természetű – közigazgatási tevékenységek azonos jogalapon és azonos vagy hasonló tényeken alapulnak. (4) Több alperes együtt is perelhető, ha a  közigazgatási tevékenységet együtt valósították meg, így különösen, ha az  egyik közigazgatási tevékenysége a  másiknak a  keresetlevélben vitatott közigazgatási tevékenységén alapul, vagy megvalósításukra ugyanabban a megelőző eljárásban került sor. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti pertársaság esetében a pertársak önállóan járnak el, egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára. 20. § [Érdekelt] (1) Akinek jogát vagy jogos érdekét a  vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti vagy a  perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti, a  mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként beléphet. A  perbe érdekeltként beléphet az is, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt. (2) E  törvény eltérő rendelkezése hiányában a  közigazgatási perben vagy az  egyéb közigazgatási bírósági eljárásban az érdekeltet a féllel azonos eljárási jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. (3) Az  érdekelt a  felek rendelkezési jogának sérelme nélkül jogosult perbeli cselekmény megtételére, amely akkor is hatályos, ha a  felek cselekményeivel ellentétben áll. Az  ellentétes cselekmény befolyását az  ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. (4) A  perbelépés lehetőségéről az  ismert érdekeltet a  bíróság értesíti. Az  értesítéssel egyidejűleg a  bíróság közli a  keresetlevelet, ha erre korábban nem került sor. A  perbelépés lehetőségéről való értesítésnek hivatalból vagy valamely fél kérelmére az ítélet jogerőre emelkedéséig az eljárás bármely szakaszában helye van. (5) Ha a  megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, a  bíróság elrendelheti, hogy azon érdekeltekkel, akik a  megelőző eljárásban nem vettek részt, a  perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a  közigazgatási szerv honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon történő közzétételével kell közölni. A bíróság a közzétételre a közigazgatási szervet kötelezi. A perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv általi közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. (6) A  bíróság kérelemre vagy hivatalból érdekeltként perbe állíthatja azt, akinek jogát vagy jogos érdekét a  perben hozandó ítélet érinti, ha perben állása a jogvita rendezése érdekében a bíróság megítélése szerint szükséges. (7) A  fél perbeállítást vagy a  perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a  védirat közlésétől számított harminc napon belül kérhet. A perbeállítás iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. 21. § [Az érdekelt perbelépése] (1) A perbelépést írásban vagy a tárgyaláson szóban lehet bejelenteni. A perbelépés lehetőségéről értesített érdekelt a  perbelépést az  értesítés közlését követő tizenöt napon belül jelentheti be. A  határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak. (2) A perbelépés bejelentésével egyidejűleg meg kell jelölni a perbelépést megalapozó jogot, jogos érdeket, továbbá azt, hogy melyik fél pernyertességét kívánja támogatni, illetve mindezek indokait. (3) A perbelépés bejelentéséről a bíróság a feleket haladéktalanul értesíti, és a perbelépés megengedése előtt a feleket szükség esetén meghallgatja. (4) Az  érdekelt – e  törvény eltérő rendelkezése hiányában – perbeli cselekményt csak a  perbelépést megengedő végzés jogerőre emelkedését követően végezhet. E rendelkezés nem akadálya a perbelépéssel kapcsolatos eljárási cselekményeknek. A perbelépés megengedését megelőzően tett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában az érdekelttel szemben is hatályosak. (5) Ha a  perbelépésnek nem lett volna helye, illetve az  azt megalapozó jog vagy jogos érdek megszűnt, a  bíróság az érdekeltet – a felek és az érdekelt meghallgatása után – a perből kizárja. (6) A perbelépést elutasító, valamint a perből kizáró végzés ellen fellebbezésnek van helye. (7) A  közigazgatási cselekmény, illetve a  perbelépés lehetőségéről való értesítés közlésének hiányában az  érdekelt a  perbelépést a  perorvoslati kérelemben is bejelentheti, azzal, hogy az  elsőfokú ítélet meghozatala után előterjesztett perbelépési kérelemben elsőfokú tárgyalás tartását nem kérheti. A  perorvoslati kérelemben bejelentett perbelépés megengedéséről a perorvoslati kérelem elbírálására jogosult bíróság dönt. 22. § [Perbeli jogutódlás] (1) Ha a  per alapjául szolgáló jog, jogos érdek vagy kötelezettség tekintetében a  fél vagy az  érdekelt helyébe a keresetlevél benyújtását követően jogutód lép, a jogutód a perbe beléphet. (2) A  felperes és az  érdekelt jogutódjának perbelépéséhez a  jogelőd hozzájárulása szükséges. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt vagy jogutódlással megszűnt, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell. (3) A  fél jogutódját a  másik fél perbe vonhatja. A  felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a  jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt következett be. Az érdekelt jogutódját akkor lehet perbe vonni, ha a jogelődöt a bíróság állította perbe. (4) A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép. A jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában a jogutóddal szemben is hatályosak. (5) Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz részt. 23. § [Eljárás perbeli jogutódlás esetén] (1) A  jogutód perbelépését, illetve perbevonását írásban vagy a  tárgyaláson szóban kell bejelenteni. A  bejelentést közölni kell a  felekkel. A  perbelépés vagy perbevonás, illetve a  jogelődnek a  perből való elbocsátása tárgyában a bíróság határozathozatal előtt a feleket meghallgathatja. (2) A perbelépést vagy a perbevonást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. (3) A jogutód perbelépése, illetve perbevonása esetén – ha az nem a jogelőd halála vagy megszűnése miatt történt – a jogelődöt kérelmére a többi fél hozzájárulásával a bíróság a perből elbocsáthatja. 24. § [Perbelépés a pertárs jogán] Az a  perindításra jogosult, akivel a  vitatott közigazgatási cselekményt nem közölték, és akit a  perbelépés lehetőségéről sem értesítettek, a  perbe az  elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a felperes pertársaként is beléphet. 25. § [Az alperes perbeállítása] (1) Ha a  per nem a  megfelelő közigazgatási szerv ellen indult meg, a  bíróság a  vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja, és a korábbi alperest a perből elbocsátja. (2) Ha a  bíróság azt állapítja meg, hogy a  pert további közigazgatási szerv ellen is meg kellett volna indítani, e közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja. (3) Ha az  alperes közigazgatási szerv megszűnik, vagy a  hatáskört, amelyen a  vitatott közigazgatási tevékenység alapul, időközben jogszabály más közigazgatási szervre telepíti, a  bíróság – alperes tájékoztatása alapján vagy hivatalból – azt a  közigazgatási szervet állítja alperesként perbe, amelyre jogszabály a  perrel érintett hatáskört telepíti. Az alperes a megszűnéséről, valamint a perrel érintett hatáskörének más közigazgatási szervre telepítéséről – e közigazgatási szerv megjelölésével – köteles a bíróságot előzetesen tájékoztatni. (4) Ha a többfokú közigazgatási eljárásban utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv úgy szűnik meg, hogy a perrel érintett hatásköre is megszűnik, a bíróság az elsőfokon eljárt szervet állítja alperesként perbe. (5) A perbe állított alperes a korábbi alperes helyébe lép. A perbeállítást megelőzően végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában a perbe állított alperessel szemben is hatályosak. (6) Ha a korábbi alperest a perből nem bocsátják el, a perbe állított alperes a perben a korábbi alperes pertársaként vesz részt. (7) A  perbe állított alperes kérésére a  tárgyalást meg kell ismételni, kivéve, ha a  korábbi alperessel irányítási vagy szakmai irányítási jogviszonyban áll. (8) Az  alperest perbeállító vagy a  perből elbocsátó végzés ellen a  perbe állított, illetve a  perből elbocsátott közigazgatási szerv nyolc napon belül fellebbezéssel élhet. A bíróság végzését módosíthatja vagy visszavonhatja. V. FEJEZET KÉPVISELET 26. § [Képviselet] (1) A képviseletre a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ügyvédjelölt és jogi előadó a  törvényszék és a  Kúria előtt – az  iratok megtekintése, azokról másolat kérése vagy készítése kivételével – nem járhat el. (3) A közigazgatási szerv vezetője, tisztségviselője vagy alkalmazottja a közigazgatási szerv szervezetét és működését meghatározó szabály szerinti képviseleti jogosultságát munkáltatói igazolványával is igazolhatja. (4) Az  alperes közigazgatási szerv az  ügyben eljárt elsőfokú közigazgatási szerv részére a  perbeli képviseletre meghatalmazást adhat. (5) Saját tagjának közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perében meghatalmazottként eljárhat a  munkavállalói érdek-képviseleti szervezet. 27. § [Kötelező jogi képviselet] (1) A törvényszék és a Kúria előtt, továbbá a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben a jogi képviselet kötelező. (2) Kötelező jogi képviselet esetén eljárásra jogosult a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is. (3) A  (2)  bekezdés szerinti esetben a  jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az  azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát azon eljárási szakaszban történő első jelentkezésekor kell a  bíróságnak bemutatni vagy a beadványhoz csatolni, amelyben a jogi képviselet a fél számára kötelező. Ha a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát a bíróságnak bemutatták, ennek tényét elegendő a jegyzőkönyvben rögzíteni, azt az iratokhoz nem kell csatolni. (4) A kötelező jogi képviseletre egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. VI. FEJEZET EGYÉB ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 28. § [Beadvány] (1) A beadványt elektronikus úton, postai úton vagy közvetlenül a bíróságnál kell benyújtani. A postai úton benyújtott beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja. (2) E  törvény eltérő rendelkezése hiányában a  keresetlevélre, a  védiratra, a  keresetlevél és az  ügy iratainak továbbítására, valamint a perorvoslati kérelemre a beadványok szabályait kell alkalmazni. (3) A  beadványokra egyebekben a  polgári perrendtartás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. A  beadványok hiányosságai esetén – e  törvény eltérő rendelkezése hiányában – a  polgári perrendtartás általános szabályai szerint van helye hiánypótlásnak. 29. § [Elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása] (1) Az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) Az  elektronikus hírközlő hálózat igénybevételére a  polgári perrendtartás szabályait azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személynek a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra jogosító okmánya nincs, a  tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó elnök és a  személyes meghallgatást lefolytató bíró a  meghallgatás kezdetén és a  meghallgatás befejezésekor rögzíti az  elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása érdekében közölt nevét, születési helyét, születési idejét és anyja nevét. A személyazonosítás részeként a közölt adatokat a bíróság összeveti a megelőző eljárásban közölt adatokkal. 30. § [Pénzbírság] (1) A  perben kiszabható pénzbírság összege egymillió forintig – természetes személlyel szemben ötszázezer forintig, kiskorúval szemben háromszázezer forintig – terjed. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése miatt a  pénzbírság ismételten kiszabható. A  pénzbírság közigazgatási szervvel szembeni ismételt kiszabása helyett a bíróság a közigazgatási szerv vezetőjét is pénzbírsággal sújthatja. (2) A  pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a  kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit, a korábbi bírságolások számát és mértékét. (3) A  pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A  bíróság a  végzést módosíthatja vagy visszavonhatja. (4) A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására és felhasználására azokat a  jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a  bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók. 31. § [Egyesítés és elkülönítés] (1) A bíróság az előtte vagy más azonos hatáskörű bíróság előtt folyamatban lévő, egymással szoros összefüggésben álló tárgyú pereket – a  felek kérelmére vagy hivatalból – az  együttes elbírálás érdekében egyesítheti. Ha az  egyesítést több bíróság is elrendelte, a  továbbiakban az  a  bíróság jár el, amely az  egyesítésről korábban határozott. (2) A  bíróság az  egyesítésről szóló végzése megküldésével értesíti a  másik bíróságot, amely az  áttétel szabályait alkalmazva a peres iratokat megküldi az egyesítést elrendelő bíróságnak. (3) A bíróság elrendelheti, hogy az egy perben előterjesztett kereseti kérelmek, illetve a perben eldönthető egyes vitás kérdések egymástól elkülönítve kerüljenek elbírálásra. 32. § [Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése] A félbeszakadásra és felfüggesztésre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a jogszabályon alapuló alperesi jogutódlás esetén az eljárás félbeszakadása nem következik be, b) a  bíróság a  félbeszakadás és a  felfüggesztés tartama alatt is intézkedhet a  félbeszakadással, illetve felfüggesztéssel nem érintett kereseti kérelem elkülönítéséről, c) a  bíróság a  félbeszakadás és a  felfüggesztés tartama alatt is kezdeményezheti az  Európai Unió Bírósága vagy az  Alkotmánybíróság eljárását, illetve indítványozhatja a  Kúriánál az  önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát, d) a felfüggesztő végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek. 33. § [Mintaper] (1) Ha a  bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a  bíróság – a  felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett – dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben elbírálja és a többi eljárást az eljárást befejező határozata meghozataláig felfüggeszti. (2) A bíróság a felfüggesztett eljárásokat a mintaper eredménye szerint, tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt állapítja meg, hogy azok a  mintapertől sem jogi, sem ténybeli szempontból nem különböznek. A  mintaper bizonyítási eredményének felhasználása nem akadálya további bizonyítás elrendelésének. (3) A bíróság – a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett – a mintaperben hozott ítélet jogerőre emelkedését követően indult, az (1) bekezdés szerinti jogvitát is e § szabályai szerint bírálhatja el. 34. § [Az Európai Unió Bírósága vagy az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése] A bíróság hivatalból vagy kérelemre, a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazásával kezdeményezheti a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását, b) az  Alkotmánybíróság jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását. 35. § [Költségek] (1) A költségekre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) az  érdekelt által támogatott fél pernyertessége esetén a  pervesztes fél köteles megfizetni az  érdekelt perköltségét, b) az érdekelt által támogatott fél pervesztessége esetén az érdekelt a pernyertes fél perköltségének azt a részét köteles megfizetni, amely az ő perbeli részvétele folytán merült fel. (2) A  perköltségre vonatkozó szabályok alkalmazásában az  érdekeltre a  félre, a  perbeállított félre a  perbevont félre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A mintaperben a bíróság rendelkezhet úgy, hogy a bizonyítás körében felmerült perköltséget vagy annak egy részét az állam előlegezi, illetve viseli. (4) Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben az állam nevében foglalkoztatott személyt a polgári perrendtartás szabályai szerint illeti meg munkavállalói költségkedvezmény. 36. § [A polgári perrendtartás egyéb általános szabályainak alkalmazása] (1) A polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni a) a nyelvhasználatra, b) a bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettségére, c) a kézbesítésre, d) az idézésre, e) a határidőre, f ) az ítélkezési szünetre, g) a mulasztásra és annak igazolására, h) az eljárás anyagának rögzítésére, i) az iratok megtekintésére, a másolatkészítésre és az adatkezelésre, j) az elveszett (megsemmisült) iratok pótlására, k) a biztosítékadásra és l) a jóhiszemű eljárás követelményének és az igazmondási kötelezettségnek a megsértésére. (2) Az  eljárás szabálytalansága ellen vagy az  eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a  polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a közigazgatási és munkaügyi bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Fővárosi Törvényszék, b) a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria, c) a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa bírálja el. (3) Ha e törvény jegyzőkönyv helyett feljegyzés készítését lehetővé teszi, a feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményben részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a ténymegállapításokat, továbbá készítőjének nevét és aláírását. MÁSODIK RÉSZ AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS VII. FEJEZET A KERESET 37. § [A keresetlevél] (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza a) az eljáró bíróság megjelölését, b) a  felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve – ha ilyennel rendelkezik – egyéb elérhetőségét, c) az  alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá – ha ismert – képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, d) a  vitatott közigazgatási tevékenység és az  arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot, e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható, f ) a  közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az  annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet. (2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát, a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik, b) amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve c) amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges. (3) Ha a  felperes jogi képviselővel jár el, a  keresetlevél tartalmazza a  felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az  ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a  hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét. (4) A legalább öt személy által közösen benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell a kérelmezők együttes képviseletét ellátó személy meghatalmazását. 38. § [A kereseti kérelem fajtái és a keresethalmazat] (1) A keresetben kérhető a) a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy megváltoztatása, b) a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása, c) közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása, d) a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés, e) a  közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a  közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés, f ) a  közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének vagy a  közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása. (2) Az  (1)  bekezdés f )  pontjában meghatározott kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha az  a  felperes jogainak az  alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a  közigazgatási tevékenység vagy a  jogviszony természeténél fogva, illetve valamely más okból az  (1)  bekezdés a)–e)  pontjában meghatározott kereseti kérelemnek nincs helye. A bíróság e feltételek fennállását hivatalból vizsgálja. (3) Több kereseti kérelem akkor terjeszthető együtt elő, ha ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek. (4) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha azok ugyanabból a jogviszonyból erednek, és ugyanazon alperessel vagy alperesekkel szemben terjesztik elő. (5) Ha az  együtt előterjesztett kereseti kérelmekre nem ugyanazon közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnak van hatásköre vagy illetékessége, a  magasabb szintű bíróság, azonos szintű bíróságok esetén a  valamely kereseti kérelemre kizárólagosan illetékes bíróság jár el. 39. § [A keresetlevél benyújtása] (1) A keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a  keresetlevelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a  cselekményről való tudomásszerzéstől, de legkésőbb a  cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a  keresetlevelet az  elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani. (2) A  jogi képviselő nélkül eljáró felperes a  keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti. (3) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a  bírósághoz vagy a  közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez (a  továbbiakban: jogorvoslati szerv) nyújtotta be. Ebben az  esetben a  keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az  (1)  bekezdés szerinti közigazgatási szervnek. (4) A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti. (5) A perfüggőség a keresetlevél benyújtásával áll be. (6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a  keresetlevél benyújtásának a  közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. (7) A keresetlevél benyújtásának a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának hatályosulására halasztó hatálya van. 40. § [A keresetlevél továbbítása] (1) A  keresetlevelet a  benyújtásától számított tizenöt napon belül kell az  ügy irataival együtt a  hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetében az  elsőfokon eljárt közigazgatási szerv a  benyújtástól számított öt napon belül az  ügy irataival együtt felterjeszti a  másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a  benyújtástól számított huszonegy napon belül továbbítja a bírósághoz. (2) Ha a  keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a  keresetlevelet a  benyújtásától számított öt, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén – a  benyújtásától számított három napon belüli felterjesztést követően – nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani. (3) A  közigazgatási szerv az  ügy iratait továbbítás helyett a  bíróság számára elektronikusan hozzáférhetővé teszi, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak. (4) A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet akkor is köteles a bírósághoz továbbítani, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. (5) Ha a felperes a keresetlevelet a bírósághoz arra való hivatkozással nyújtja be késedelmesen, hogy azt a közigazgatási szervhez e  törvény rendelkezéseinek megfelelően benyújtotta, de a  keresetlevél és az  ügy iratai a  továbbításra nyitva álló határidőkre figyelemmel a bírósághoz nem érkeztek meg, a bíróság a közigazgatási szervet a keresetlevél megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel. A felperesnek ebben az esetben csatolnia kell a keresetlevél szabályszerű benyújtását igazoló okiratot vagy annak másolatát. (6) Ha a  közigazgatási szerv a  keresetlevél felterjesztésére, illetve továbbítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget vagy az (5) bekezdés alapján nem tett nyilatkozatot, a bíróság – pénzbírság kiszabása mellett – kötelezi a közigazgatási szervet az ügy iratainak felterjesztésére, illetve továbbítására. (7) Ha a keresetlevél vagy az iratok törvény által védett adatot tartalmaznak, a védiratban erre utalni kell, és az iratokat ennek megfelelően kell továbbítani. (8) Az  elsőfokon eljárt közigazgatási szerv az  ismert érdekeltet a  keresetlevél benyújtásáról annak megküldésével haladéktalanul értesíti. Ha a  megelőző eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt, a  közigazgatási szerv a keresetlevél benyújtásáról honlapján – ennek hiányában a helyben szokásos módon – való közzétételével értesíti azt az érdekeltet, aki a megelőző eljárásban nem vett részt. 41. § [A keresetlevél benyújtása a bíróságnál] (1) Ha a  keresetlevelet törvény rendelkezése alapján a  bíróságnál kell benyújtani, a  bíróság a  keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az  elsőfokon eljárt közigazgatási szervvel. Az  ügy iratait a  40.  § (1) bekezdése szabályai szerint kell a bírósághoz továbbítani. (2) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati szervnél nyújtja be. A tévesen benyújtott keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni a bíróságnak. (3) Közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani. (4) A  keresetlevelet a  bíróságnál kell benyújtani, ha a  közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya nem a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége. (5) Az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a keresetlevelet a bíróságnál nyújtja be. 42. § [Védirat] (1) A  védirat az  alperesnek a  keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a  keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A  védiratban elő kell adni az  annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. (2) A védiratot az alperes a keresetlevélnek, illetve az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg terjeszti elő. (3) Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, a keresetlevélnek és az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg az  alperes csak az  azonnali jogvédelemre irányuló kérelemben foglaltakra köteles nyilatkozni. A védiratot ebben az esetben a 40. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül terjeszti elő. (4) Ha a  keresetlevél nem felel meg a  37.  §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a  keresetlevél visszautasításának van helye, az alperes a védiratban csak erre köteles kitérni. 43. § [Keresetváltoztatás] (1) A  felperes a  keresetét legkésőbb az  első tárgyaláson változtathatja meg. A  keresetet a  közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a  cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelje vagy leszállítsa, az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetve járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjessze vagy a kereseti kérelmek valamelyikétől elálljon. 44. § [Elállás a keresettől] A felperes keresetétől az  alperes hozzájárulása nélkül, a  tárgyalás berekesztéséig elállhat. Az  elállás a  tárgyalást megelőzően írásban vagy a  tárgyaláson szóban is bejelenthető. Ha a bíróság nem tart tárgyalást, elállni a bíróság ítéletének meghozataláig lehet. VIII. FEJEZET INTÉZKEDÉSEK A KERESETLEVÉL ALAPJÁN 45. § [A keresetlevél vizsgálata] (1) Az  elnök a  keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a  bírósághoz érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye a) hiánypótlásnak, b) a keresetlevél áttételének, c) a keresetlevél visszautasításának vagy d) azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntésnek. (2) A  bíróság a  téves formában megvalósított közigazgatási tevékenységet a  tartalmának megfelelő eljárási rendben bírálja el, amiről végzést hoz. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. 46. § [Hiánypótlás] (1) Ha a  keresetlevél nem felel meg a  törvény által meghatározott alaki követelményeknek, vagy azt kötelező jogi képviselet esetén nem jogi képviselő útján nyújtották be, a bíróság a felperest a hiányok megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel. (2) A felhívásban a bíróság tájékoztatja a felperest a hiánypótlás módjáról, és figyelmezteti a hiánypótlás elmaradásának következményeire. (3) Ha a  jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevele az  alperes megjelölésére vonatkozóan hiányos, ellentmondásos vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, hiánypótlásnak csak akkor van helye, ha az alperes személye a vitatott közigazgatási cselekményből vagy az arra vonatkozó jogszabályokból nem állapítható meg. (4) Ha a  keresetlevél nem tartalmazza a  jogsérelem megjelölését, e  hiány pótlása a  keresetindítási határidőn belül lehetséges. (5) A bíróság a hiánypótlási felhívás mellett a jogi képviselőt pénzbírsággal sújthatja, ha a) az általa szerkesztett keresetlevél nem felel meg a törvényben meghatározott alaki követelményeknek, b) nem csatolta a meghatalmazását, vagy c) az általa képviselt fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését. (6) Ha a  felperes a  keresetlevél hiányát a  kitűzött határidő alatt pótolja, a  keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is hiánytalanul adta volna be. 47. § [Áttétel] (1) Ha a  keresetlevélből vagy mellékleteiből az  tűnik ki, hogy az  ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a  perre más bíróság illetékes, és ez  a  bíróság vagy hatóság az  iratokból megállapítható, a  bíróság a  keresetlevelet ehhez a  bírósághoz vagy hatósághoz átteszi. A  bíróság az  áttételről a  keresetlevél bíróságra érkezésétől számított nyolc napon belül határoz. (2) Az áttételt elrendelő végzést a felekkel közölni kell. (3) Ha valamely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már jogerősen megállapította, az  utóbb eljáró bíróság nem hozhat ezzel az  okkal ellentétes olyan határozatot, amellyel a  saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva az ügyet az előbb eljárt bírósághoz teszi át. (4) Az  áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a  bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez áttették. (5) Az  áttételt megelőzően teljesített perbeli cselekmények, illetve bírói rendelkezések hatálytalanok, kivéve, ha az  áttétellel kapcsolatosak, vagy azokat – a  felek kérelmére vagy egyetértésével – a  hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság hatályukban fenntartja. 48. § [Visszautasítás] (1) A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a) a perre a magyar bíróság joghatósága kizárt, b) a kereseti kérelem elbírálása más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de az áttétel szabályai a szükséges adatok hiányában nem alkalmazhatóak, c) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, d) a felperes olyan közigazgatási tevékenység jogszerűségét vitatja, amelynek vizsgálatát törvény kizárja, e) a felperes anélkül indít pert, hogy bármely fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette volna, vagy a pert más közigazgatási eljárásnak kell megelőznie, f ) a felek között ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára – akár ugyanazon bíróság, akár más közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt – per már folyamatban van, g) a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve ugyanazon a jogalapon már jogerős ítéletet hoztak, h) a  félnek nincs perbeli jogképessége, vagy a  fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e  hiányt a  kitűzött határidő alatt sem pótolták, i) a  felperes a  keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a  bíróság elutasítja, j) a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a keresetlevelet nem, vagy újból hiányosan nyújtotta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el, k) a  felperes keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a  közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, l) a  beadványok elektronikus előterjesztésére köteles felperes vagy a  jogi képviselő a  keresetlevelet nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjeszti elő. (2) A bíróság az (1) bekezdés a)–j) pontjában foglaltakat az egész eljárás során hivatalból veszi figyelembe. (3) A  bíróság a  keresetlevelet visszautasító végzést a  felperessel közli és intézkedéséről az  alperest értesíti. A  bíróság intézkedéséről annak jogerőre emelkedését követően tájékoztatja azokat, akiket a  keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv értesített. (4) A keresetlevelet visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. 49. § [A keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása] (1) A  keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a  bíróság a  jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés k) vagy l) pontja alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a  keresetlevelet a  bíróságnál az  e  törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja. (2) A  keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a  polgári bíróság a  felperes közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozó kereseti kérelmét tartalmazó keresetlevelét azért utasította vissza, mert a) az meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazott, vagy b) a keresetlevél áttételéhez szükséges adatok nem voltak megállapíthatóak, és a  felperes a  visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a  keresetlevelet az e törvényben foglaltaknak megfelelően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál benyújtja. (3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye. IX. FEJEZET AZONNALI JO …