8/2018. (VI. 22.) HM rendelete a külföldi szolgálatot teljesítők egyes járandóságairól.

8/2018. (VI. 22.) HM rendelete a külföldi szolgálatot teljesítők egyes járandóságairól. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 30. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva, a X. Fejezet tekintetében a  közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85.  § (5)  bekezdés r)  pontjában és (7)  bekezdés a)  pont ac)  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva, a XI. és a XII. Fejezet tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 85.  § (2)  bekezdése tekintetében a  külképviseletekről és a  tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59.  § (4)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107.  §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018.  (V.  22.) Korm. rendelet 138.  § 2.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró külgazdasági és külügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) Nem jogosult az e rendeletben foglalt juttatásokra a) az állománynak a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 46. § (1) bekezdés a)  pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja, kivéve, ha az  e  rendeletben foglalt valamely juttatás biztosítását a  Magyarországon települő katonai szervezetről szóló, vagy a  Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) és a  Magyarországon települő katonai szervezet közötti megállapodás a Honvédség részére előírja, b) az  állománynak a  Hjt. 46.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó azon tagja, aki nem a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) képzési igényéhez kapcsolódóan lát el külföldön feladatot, és c) az állomány Hjt. 117. § (3) bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadságon lévő azon tagja, aki nemzetközi szervezetnél olyan beosztást, munkakört (a továbbiakban együtt: beosztás) tölt be, amely nem esik egybe a szolgálat érdekével. (2) A  Honvéd Vezérkar főnökére (a továbbiakban: HVKF) és helyettesére e  rendeletet az  állami vezetői juttatásokról szóló jogszabály által nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. belföldi szolgálati kiküldetés: az egyes költségtérítésekről szóló 19/2013. (IX. 6.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet1) szerinti szolgálati kiküldetés, 2. családi átalány-költségtérítés: az  állománynak a  honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet2) 1.  § 10. pont b), c), g), h), j) és m) alpontja szerint tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja részére a hozzátartozói külföldi tartózkodásával összefüggésben felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulás céljából, külföldi pénznemben folyósított juttatás, 3. családi ellátmánypótlék: az  állománynak a  18 hónapot meghaladó időtartamban a  HM rendelet2 1.  § 10. pont i) alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítő tagja részére a hozzátartozói külföldi tartózkodásával összefüggésben felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulás céljából, külföldi pénznemben folyósított juttatás, 4. engedélyező elöljáró: az  e  rendelet szerinti juttatások kifizetésének és elszámolásának engedélyezésére jogosult, a (2) bekezdésben meghatározott vezető, 5. felszámítási alap: egyes juttatások számításának alapját képező bázisösszeg, 6. fogadó fél: a külföldi beosztást biztosító, valamint a külföldi képzést felajánló, és a külföldi tartózkodás során az állomány tagját esetlegesen anyagilag támogató külföldi vagy nemzetközi szervezet, 7. juttatásra jogosító gyermek: az  állomány tagja által eltartott, az  állomány tagja, illetve házastársa, élettársa vér szerinti, örökbe fogadott, nevelt vagy gyámságba vett, a  családok támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Cst.) szerinti saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeke, 8. harmadik ország: a  Magyarországtól és a  HM rendelet2 1.  § 1.  pontja szerinti állomáshely (a továbbiakban: állomáshely) szerinti országtól eltérő ország vagy földrajzilag körülhatárolt terület, 9. honvédelmi szervezet: a  Hjt. 2.  § 13.  pontja szerinti honvédségi szervezet, a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) és a  honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézmény, 10. hozzátartozó: az állomány tagjával a külföldi szolgálat ideje alatt közös háztartásban élő, vele életvitelszerűen együtt lakó házastársa, élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs) és juttatásra jogosító gyermeke addig, amíg a  nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankötelezettsége fennáll, továbbá annak a  tanévnek a  végéig, amelynek időtartama alatt a  gyermek a  20. életévét, a  fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékos tanuló esetén a  23. életévét betölti, feltéve, hogy a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanul, 11. ideiglenes külföldi képzés: a HM rendelet2 1. § 10. pont i) alpontja szerinti olyan külföldi szolgálat, amelynek időtartama az elrendelésekor tervezetten nem haladja meg a 90 napot, 12. illetékes logisztikai ellátó szerv: a felszerelések biztosításáért, a logisztikai jellegű feladatok ellátásáért, valamint a logisztikai jellegű költségek elszámolásáért felelős, a (3) bekezdésben meghatározott honvédelmi szervezet, 13. illetékes pénzügyi ellátó szerv: a  pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért, így különösen a  pénzbeli járandóságok kifizetéséért, elszámolásáért, a  fogadó fél által nyújtott pénzbeli juttatások beszámításáért felelős, a (4) bekezdés szerinti honvédelmi szervezet vagy szervezeti elem, 14. jövedelempótló juttatás: a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szerint folyósított táppénz, baleseti táppénz, baleseti járadék, továbbá a  foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély, 15. képviselet-vezető: a  Magyar Honvédség Katonai Képviselő Hivatala (a továbbiakban: MH KKH) katonai képviselő, a  Magyar Honvédség Nemzeti Katonai Képviselet (a továbbiakban: MH NKK) katonai képviselő, a  Magyar Honvédség Nemzeti Összekötő Képviselet (a továbbiakban: MH NÖK) képviselet-vezető, a  Magyarország Állandó NATO Képviselet, Védelempolitikai Részleg (a továbbiakban: MÁNK VPR) képviselet-vezető, valamint a  Magyarország Állandó EBESZ Képviselet, Katonai Képviselet (a továbbiakban: MÁEK KK) képviselet-vezető beosztást betöltő személyek együttes megnevezése, 16. kiküldetés: az állománynak a HM rendelet2 1. § 10. pont b), c), g), h), j) és m) alpontja szerint tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy a HM rendelet2 1. § 10. pont d) és o) alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítő tagja által, az állomáshely szerinti vagy harmadik országban, valamint Magyarország területén menetparancs vagy azt helyettesítő hivatalos dokumentum alapján teljesített ideiglenes külföldi szolgálat, továbbá az állománynak a HM rendelet2 1. § 10. pont b), c), g), h), j) és m) alpontja szerint tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja által az  állomáshely szerinti vagy harmadik országban menetparancs vagy azt helyettesítő hivatalos dokumentum alapján teljesített, legfeljebb 6 hónap időtartamú külföldi szolgálat, 17. kiküldő: a külföldi szolgálatra vagy külföldi képzésre történő vezénylést, kihelyezést (a továbbiakban együtt: vezénylést) írásban elrendelő személy, 18. közüzemi szolgáltatások díja: az  elektromos energia-, a  gáz-, a  víz- és a  csatornadíj, a  fűtés, a  hűtés és a szemétszállítás díja, valamint a társasház közös költsége, 19. külföldi napidíj: az állomány ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő vagy ideiglenes külföldi képzésben részt vevő, továbbá e  rendelet eltérő rendelkezése hiányában a  HM rendelet2 1.  § 10.  pont f )  alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítő tagja részére a  Honvédség által külföldi pénznemben folyósított juttatás, melynek célja a  külföldi tartózkodással összefüggésben felmerült többletkiadásokhoz és költségekhez való hozzájárulás, 20. külszolgálati ellátmány: az állománynak a HM rendelet2 1. § 10. pont b), c), g)–j) és m) alpontja szerint tartós külföldi szolgálatot teljesítő, továbbá e rendelet eltérő rendelkezése hiányában a HM rendelet2 1. § 10. pont d) és o)  alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítő tagja részére a  Honvédség által külföldi pénznemben folyósított juttatás, melynek célja a külföldi tartózkodással összefüggésben felmerült többletkiadásokhoz és költségekhez való hozzájárulás, 21. lakásigény jogos mértéke: a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló miniszteri rendelet szerinti jogosultság felső korlátja, 22. rezidencia: a  képviselet-vezető és családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozói részére lakhatás és a  szolgálati feladatok teljesítése céljából bérelt lakóingatlan, amely megfelel a  képviselet-vezető reprezentációs feladatköre kritériumainak is, ideértve a kapcsolódó garázst és parkolót, 23. saját gépjármű: a HM rendelet1 szerinti saját személygépkocsi, 24. tandíjköltség: a  juttatásra jogosító gyermek óvodai nevelésével, iskolai előkészítőjével vagy közoktatási intézményben végzett tanulmányaival összefüggésben felmerülő, a  tanévre fizetendő tandíj vagy nevelési térítési díj, beiratkozási díj, regisztrációs költség és kötelező vizsgaköltség együttes összege, 25. tartós külföldi képzés: a  HM rendelet2 1.  § 10.  pont i)  alpontja szerinti olyan külföldi szolgálat, amelynek megszakítás nélküli időtartama az elrendelésekor tervezetten meghaladja a 90 napot, 26. üzemanyag fogyasztási norma: a  benzinüzemű gépjárműveknél az  1001–1500 köbcentiméteres hengerűrtartalom tartományhoz, gázolajüzemű gépjárműveknél az  1501–2000 köbcentiméteres hengerűrtartalom tartományhoz a  közúti gépjárművek, az  egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet1) alapnorma-átalányként megállapított üzemanyag fogyasztási normák számtani átlaga, 27. üzemanyagár norma: az ESZ-95 ólmozatlan motorbenzinre és a gázolajra az állami adóhatóság által közzétett, a tárgyévet megelőző év szeptember hónapjára érvényes üzemanyagár normák átlaga, 28. vámjellegű költség: az  egységes vámáru-nyilatkozat elkészítésének költsége, az  egyes spedíciós költségek, különösen a garanciajegy, a tranzit vámokmány kiállításának díja és a vámszemle díjak. (2) Engedélyező elöljáró a) a miniszter által utasításban meghatározott vezető az állomány azon tagja esetén, aki aa) az  Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), valamint az  Európai Unió (a  továbbiakban: EU) hivatalainál, ügynökségeinél, parancsnokságain és törzseiben Magyarország részére biztosított beosztást tölt be, ab) a  Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelsőbb Parancsnokságán (a továbbiakban: SHAPE), a  NATO parancsnoki és haderőstruktúra szerinti alárendeltségében lévő parancsnokságokon – kivéve az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagját –, valamint a SHAPE-en mint bázison beosztást tölt be, ac) a Szövetséges Transzformációs Parancsnokság (a továbbiakban: ACT) alárendeltségében – ideértve az  ACT Európai Törzselemét is –, az  Amerikai Egyesült Államok Fegyveres Erői parancsnokságain, valamint a  NATO által akkreditált Kiválósági Központoknál Magyarország részére biztosított beosztást tölt be, ad) a  NATO Flying Training in Canada (a továbbiakban: NFTC) program keretében Kanadában tartós külföldi szolgálatot teljesít, ae) az  egyéb, nem műveleti területen elhelyezkedő nemzetközi katonai parancsnokságokon és nemzetközi katonai egységnél, alegységnél, más nemzet minisztériumában, katonai parancsnokságán, alakulatánál, valamint nemzetközi szervezetek hivatalainál, ügynökségeinél, egyéb szervezeti egységénél fegyvertelen külföldi szolgálatot teljesít, és af ) a  Magyarország önálló külföldi képviseleteinél és külföldön működő nemzeti szervezeteinél, szervezeti elemeinél beosztást tölt be, b) az a) ponttól eltérően, a KNBSZ főigazgatója az állománynak a HM rendelet2 185. § e) pontja szerinti, valamint a Hjt. 196. § (2) bekezdése szerinti beosztásban külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetén, c) az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló elöljáró az állománynak a Hjt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó, valamint a  HM rendelet2 1.  § 10.  pont o)  alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetén, d) a  miniszter által az  adott műveleti típushoz igazodóan a  művelet irányítási feladatainak ellátására kijelölt honvédelmi szervezet vezetője az  állománynak a  HM rendelet2 1.  § 2.  pontja szerinti béketámogató műveletben (a továbbiakban: béketámogató művelet) részt vevő tagja, a HM rendelet2 1. § 8. pontja szerinti katonai megfigyelő (a továbbiakban: katonai megfigyelő), továbbá az  állománynak a  NATO Reagáló Erők (a továbbiakban: NRF), az EU Harccsoportja (a továbbiakban: EU BG) kötelékébe, valamint az azokhoz hasonló funkciójú, valamely nemzetközi szervezetnek felajánlott egység, alegység állományában külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetén, e) a  kiküldő vagy az  általa írásban kijelölt személy az  állomány ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetén és f ) a  tartós külföldi képzésre vezénylésre hatáskörrel rendelkező vezető az  állomány tartós külföldi képzésben részt vevő tagja esetén. (3) Az illetékes logisztikai ellátó szerv a) a  Honvédség központi logisztikai gazdálkodási és ellátási felelősséggel rendelkező más magasabb szintű parancsnokságának alárendelt, e  tevékenység tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező honvédelmi szervezet az állomány (2) bekezdés a) és f ) pontja szerinti tagja esetén, b) a  KNBSZ-nek az  e  tevékenység tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége az állomány (2) bekezdés b) pontja szerinti tagja esetén és c) a  Honvédség középszintű vezető szervének alárendelt, e  tevékenység tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező honvédelmi szervezet az állomány (2) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti tagja esetén. (4) Az illetékes pénzügyi ellátó szerv a) a  Honvédség pénzügyi feladatokat ellátó központi szervezete az  állomány (2)  bekezdés a), c) és f )  pontja szerinti tagja esetén, b) a  KNBSZ-nek az  e  tevékenység tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége az állomány (2) bekezdés b) pontja szerinti tagja esetén, c) a  Honvédség pénzügyi feladatokat ellátó központi szervezetének vezetője által az  adott művelet vonatkozásában – a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) szerinti belső rendelkezésben – kijelölt pénzügyi és számviteli szervezet vagy szervezeti elem – időtartamtól függetlenül – a  béketámogató műveletekben részt vevők és az  állomány (2)  bekezdés d)  pontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetén és d) a  HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára (a továbbiakban: HM VGHÁT) honvédelmi szervezetek pénzügyi és számviteli ellátási-utaltsági rendjéről szóló szakutasításában meghatározott pénzügyi és számviteli szervezet vagy szervezeti elem az  állomány (2)  bekezdés e)  pontja szerinti tagja esetén. (5) A felszámítási alap összege 38 650 Ft. 3. Alapelvek 3. § (1) Költségtérítés elszámolására számla, számlát helyettesítő bizonylat (a továbbiakban együtt: számla), az  55.  § (2) bekezdés b) pontja szerinti bérleti szerződés vagy a 73. § (9) bekezdése szerinti bérleti díjat megalapozó bérleti szerződés benyújtása ellenében kerülhet sor. (2) Az e  rendelet szerinti különféle átalány-költségtérítések összege az állomány tagja által, elszámolási kötelezettség nélkül, tetszőlegesen meghatározott arányban és mértékben használható fel a  külföldi szolgálat során felmerülő költségeinek fedezésére. (3) A  28.  § (1)  bekezdés d)  pontja kivételével térítésmentes élelmezés hiányában a  külföldi szolgálat során felmerült étkezési költségeket az állomány tagjának a Honvédség nem téríti meg. (4) Az állomány tagja részére a Honvédségtől a külföldi szolgálattal összefüggő jogcímen az e rendeletben foglaltakon kívül egyéb pénzbeli juttatás nem kerülhet kifizetésre. (5) Az  57.  § és a  77.  § kivételével e  rendelet alkalmazása során a  kiküldő által érvényesítendő elv, hogy a  fogadó fél által biztosított ellátás, illetve költségtérítés igénybevételéből adódóan az állomány tagja nem kerülhet előnyösebb helyzetbe, összességében nem részesülhet több juttatásban annál, mint amennyit e rendelet lehetővé tesz. (6) Ha az  e  rendeletben foglalt valamely juttatás vagy a  Honvédség felé fennálló tartozás esetében a  megállapítás, a  folyósítás, a  kifizetés, a  benyújtott számla vagy bérleti szerződés, illetve a  beszámításra kerülő jövedelem, jövedelempótló juttatás vagy a  fogadó fél által nyújtott juttatás pénzneme, továbbá a  tartozás és a  visszafizetés pénzneme eltér egymástól, – e  rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a  folyósítást, a  kifizetést, a  visszafizetést vagy a  beszámítást megelőző hónap 15. napján érvényes, a  Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell az átszámítást végrehajtani. (7) E  rendelet alkalmazásában nem minősül foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelemnek a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj. (8) Az élettárs után e rendelet alapján megállapítható juttatások igénybevételéhez az élettársi kapcsolatban élés tényét a HM rendelet2 18/A. §-a szerint kell igazolni. (9) Házastársak egyazon állomáshelyen teljesített külföldi szolgálata, illetve külföldi képzése esetén a  családi ellátmánypótlékra vagy családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozók után, illetve a  lakhatással összefüggésben megállapítható juttatások csak a  házastársak egyikét illetik meg. Ebben az  esetben a  házastársak a  juttatás igénylésével egyidejűleg közös nyilatkozatot kötelesek tenni az  illetékes személyügyi szerv részére arra vonatkozóan, hogy a juttatást melyik fél kívánja igénybe venni a külföldi szolgálat vagy a külföldi képzés időtartama alatt. (10) A  pénzbeli juttatások állomány tagja részére történő átutalásának – az  MNB vagy a  Magyar Államkincstár üzletszabályzata, illetve üzleti feltételei szerint – az átutalási megbízás megadása során az indító banknál felmerülő, valamint az  állomány tagja számlavezető bankjának üzletszabályzatában, illetve kondíciós listáiban nem szereplő, bankközi műveletekből adódó költségeit a Honvédség viseli. Az esetlegesen az állomány tagjától levont bankközi, levelezőbanki költségek megtérítését az  állomány tagjának a  Honvédség pénzügyi feladatokat ellátó központi szervezete felé benyújtott írásbeli kérelmére, a  bankközi költséglevonást bizonyító folyószámla-kivonatok csatolásával lehet végrehajtani. A  devizában történő folyósítás miatt felmerülő esetleges átváltási és egyéb pénzintézeti költségek az állomány tagját terhelik. 4. § (1) A külföldi szolgálattal összefüggésben tévesen kifizetett összeg a Hjt. 13. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül az állomány tagjától írásbeli felszólítással követelhető vissza. (2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja a túlfizetésből eredő, valamint a külföldi szolgálat során felmerült egyéb tartozását a  Honvédség részére abban a  pénznemben köteles megfizetni, amelyben a  tartozás fennáll. (3) Az állomány tagja külszolgálati ellátmányából, átalány-költségtérítéséből, külföldi napidíjából vagy külföldi napidíjkiegészítéséből levonásnak csak az  e  rendeletben foglalt szabályok, végrehajtható határozat kifejezetten ilyen irányú intézkedése vagy az állomány tagjának hozzájárulása esetén van helye. II. FEJEZET AZ ÁLLOMÁNY NATO- ÉS NEMZETI BEOSZTÁSBAN TARTÓS KÜLFÖLDI SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ TAGJAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 4. Általános jogosultsági szabályok 5. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, e Fejezetet az állomány azon tagjára kell alkalmazni, aki a HM rendelet2 1. § 10. pont b), c), g), h), j) és m) alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesít. (2) Az  állománynak a  HM rendelet2 1.  § 10.  pont o)  alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítő tagjára a  külföldi szolgálat időtartamától függetlenül a  (3) és (4)  bekezdést, továbbá a  6.  §, a  7.  §, a  12.  §, a  13.  § és a  30.  § (1)  bekezdése ellátmányra vonatkozó rendelkezéseit, a  14–18.  §, a  19–22.  §, a  31.  §, a  33.  § és a  40.  § (1)–(3) bekezdése állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit, a 27–29. §-t, a 30. § (2) bekezdését, a 34. §-t, valamint a 37. §-t kell alkalmazni. Ezen állomány külszolgálati ellátmányként kizárólag a 7. § szerinti ellátmányra jogosult. (3) Az  állomány tagja nem jogosult a  14–22.  § szerinti juttatásokra, ha részére a  Honvédség vagy a  fogadó fél természetben biztosítja az adott ellátást. (4) Az állomány tagja a külszolgálati ellátmányra vagy az átalány-költségtérítésre való jogosultságát érintő változásokat az illetékes személyügyi szervnek köteles a változás bekövetkezését követő 10 napon belül írásban bejelenteni. 5. Külszolgálati ellátmány 6. § (1) Az  állomány tagja a  külföldi szolgálatra vezénylést elrendelő munkáltatói döntésben (a továbbiakban: vezénylési okmány) meghatározott időtartamra külszolgálati ellátmányra jogosult. (2) A külszolgálati ellátmány az ellátmányból és az ellátmánypótlékból áll. (3) A töredék havi ellátmány és a töredék havi ellátmánypótlék kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni. 7. § (1) Az ellátmány az alapellátmányból és az alapellátmány-kiegészítésből áll. (2) Az alapellátmány havi nettó összege a külföldön betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozat alapulvételével az  1.  melléklet szerinti szorzószám és az  állomáshely szerinti országra a  2.  mellékletben meghatározott ellátmányalap szorzatával egyenlő. (3) Az  alapellátmány-kiegészítés havi nettó összegét az  alapellátmány és az  állomáshely szerinti országra a 2. mellékletben meghatározott élhetőségi index szorzata adja meg. (4) A  beosztás rész-szolgálatteljesítési időben történő ellátása esetén az  ellátmány havi nettó összegét a  rész-szolgálatteljesítési idő teljes szolgálatteljesítési időhöz viszonyított időtartamával arányosan kell megállapítani. (5) Ha az  állomány tagja teljes napi térítésmentes élelmezési ellátásban részesül, az  ellátmányát 25%-kal csökkentett összegben kell megállapítani. Ha az  állomány tagja részleges térítésmentes élelmezési ellátásban részesül, ellátmányát reggeli igénybevétele esetén 5%-kal, ebéd vagy vacsora igénybevétele esetén 10-10%-kal csökkentett összegben kell megállapítani. 8. § (1) Az  állomány tagja a  családi átalány-költségtérítésre jogosító házastársa után ellátmánypótlékra jogosult, ha a  házastárs a  tárgyhónapban nem rendelkezik foglalkoztatási jogviszonyból vagy megbízási szerződés alapján végzett tevékenységből származó jövedelemmel és jövedelempótló juttatással. (2) Az ellátmánypótlék havi nettó összege az állomány tagja havi nettó ellátmányának 10%-a. (3) Az állomány tagja nem jogosult ellátmánypótlékra, ha a házastársa a tárgyhónapban foglalkoztatási jogviszonyból vagy megbízási szerződés alapján végzett tevékenységből származó jövedelemmel, illetve jövedelempótló juttatással rendelkezik. 6. Családi átalány-költségtérítés 9. § (1) Az állomány tagja hozzátartozói után családi átalány-költségtérítésre jogosult, melynek havi nettó összege a) házastárs után, aa) ha a  házastárs a  tárgyhónapban nem rendelkezik foglalkoztatási jogviszonyból vagy megbízási szerződés alapján végzett tevékenységből származó jövedelemmel és jövedelempótló juttatással, az  ellátmányalap összegének alapulvételével a  2,5-es szorzószámmal számított alapellátmány 25%-a, vagy ab) ha a házastárs a tárgyhónapban rendelkezik foglalkoztatási jogviszonyból vagy megbízási szerződés alapján végzett tevékenységből származó jövedelemmel vagy jövedelempótló juttatással, az  ellátmányalap összegének alapulvételével a  2,5-es szorzószámmal számított alapellátmány 12,5%-a, b) juttatásra jogosító gyermek után ba) az  ellátmányalap összegének alapulvételével a  2,5-es szorzószámmal számított alapellátmány 12,5%-a, vagy bb) a ba) ponttól eltérően a Cst., valamint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló miniszteri rendelet szerint tartósan betegnek vagy fogyatékosnak minősülő gyermek után az  ellátmányalap összegének alapulvételével a  2,5-es szorzószámmal számított alapellátmány 20%-a. (2) A juttatásra jogosító gyermek tankötelezettségének megszűnését követően az állomány tagjának a családi átalányköltségtérítés továbbfolyósításának előfeltételeként tanévenként, az  állomáshely szerinti országban érvényes hivatalos tanévkezdést követő 15 napon belül iskolalátogatási igazolást kell benyújtania az  illetékes személyügyi szervhez. 7. Az ellátmánypótlékra és a családi átalány-költségtérítésre való jogosultság közös szabályai 10. § (1) Az  állomány tagja az  ellátmánypótlék és a  családi átalány-költségtérítés időarányos részére jogosult a  házastársa, illetve a  2.  § (1)  bekezdés 10.  pontjában meghatározott életkori feltételeknek megfelelő, juttatásra jogosító gyermeke – ide nem értve azon gyermeket, aki után a  9.  § (2)  bekezdése szerinti iskolalátogatási igazolás nem került benyújtásra – alkalmi látogatásakor, feltéve, hogy a  jogosultság a  külszolgálati ellátmány megállapításáról szóló munkáltatói döntésben előzetesen megállapításra került, és az állomány tagja a házastársa, illetve gyermeke megérkezését és tartózkodása várható időtartamát az  állományilletékes parancsnok vagy az  alapító okirattal létrehozott és önálló munkaköri jegyzékkel vagy állománytáblával (a továbbiakban együtt: állománytábla) rendelkező honvédelmi szervezet esetén a  szervezet vezetője (a továbbiakban együtt: szolgálati elöljáró) tudomásulvételi záradékával ellátva az illetékes pénzügyi ellátó szervnek írásban bejelentette. (2) Az  állomány tagja az  ellátmánypótlék és a  családi átalány-költségtérítés összegének megállapítása érdekében köteles a  családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozói hazautazását a  szolgálati elöljáró tudomásulvételi záradékával ellátva az illetékes pénzügyi ellátó szervnek írásban bejelenteni. (3) Az  állomány tagja az  (1) és a  (2)  bekezdés szerinti bejelentéseket a  családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozók ki- és hazautazását követő 5 napon belül köteles a  szolgálati elöljáró részére megküldeni. Az ellátmánypótlék és a családi átalány-költségtérítés összegét az állomáshelyen történő tartózkodás időtartamával arányosan úgy kell megállapítani, hogy a megérkezés és az elutazás napja teljes napnak számít. (4) Az  állomány tagja az  ellátmánypótlék és a  családi átalány-költségtérítés összegének megállapítása érdekében köteles írásban bejelenteni az  illetékes személyügyi szervnek a  családi átalány-költségtérítésre jogosító házastársa által szerzett jövedelem és jövedelempótló juttatás tényét. A  bejelentést az  állomány tagjának először az ellátmánypótlék és a családi átalány-költségtérítés igénylésekor, a házastárs jövedelmében vagy jövedelempótló juttatásában bekövetkezett változás esetén a változástól számított 10 napon belül kell megtennie. 11. § (1) Nem jogosult ellátmánypótlékra és családi átalány-költségtérítésre az állomány tagja a) arra az  időtartamra, amelyre vonatkozóan az  e  rendelet szerinti igazolásokat nem nyújtja be, illetve a  bejelentést megelőző időtartamra, ha bejelentési kötelezettségének az  e  rendeletben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, b) az  ideiglenes elhelyezés idejére, kivéve, ha azt a  22.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerint a  családi átalányköltségtérítésre jogosító hozzátartozóval együtt veszi igénybe, c) a  családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozó évi 90 napot – a  külföldi szolgálat megkezdésének és befejezésének évében ennek időarányos részét – meghaladó, állomáshely szerinti országon kívüli tartózkodása idejére. (2) Az  állomány tagja köteles családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozója állomáshely szerinti országon kívüli tartózkodásának kezdő és várható befejező napját legkésőbb az  elutazás előtt 5 nappal, valamint az állomáshely szerinti országba történő visszatérést követően az állomáshely szerinti országon kívüli tartózkodás tényleges időtartamát legkésőbb a  visszatérést követő 5 napon belül a  szolgálati elöljáró tudomásulvételi záradékával ellátva az illetékes pénzügyi ellátó szervnek írásban bejelenteni. (3) A  családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozó többszöri távolléte esetén a  részidőket évente össze kell számítani. Az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti 90 napba nem számít bele az  állomány tagjának a  családi átalányköltségtérítésre jogosító hozzátartozóval az  állomáshely szerinti országon kívül eltöltött alap- és pótszabadsága, valamint a  szülés miatti távollét legfeljebb évi 60 napig, a  külföldi szolgálat megkezdésének és befejezésének évében ennek időarányos része. 8. A külszolgálati ellátmány és a családi átalány-költségtérítés megállapításának szabályai 12. § (1) Ha e  rendelet eltérően nem rendelkezik, az  állomány tagja változatlan összegben jogosult ellátmányra, ellátmánypótlékra, illetve családi átalány-költségtérítésre a) alap- és pótszabadsága, valamint b) szolgálati érdekből történő ideiglenes hazarendelése alatt. (2) Az állomány tagja az egészségügyi szabadsága időtartamára, de legfeljebb 90 napig a) az állomáshelyen tartózkodása alatt az ellátmány 80%-ára, b) a belföldi tartózkodása alatt az ellátmány 30%-ára jogosult. (3) Az egészségügyi szabadság 90. napját követő időre az állomány tagja ellátmányának folyósítását meg kell szüntetni. Ettől eltérően, ha az  állomány tagja nincs szállítható állapotban, akkor az  egészségügyi szabadság 90. napját meghaladóan az állomáshelyen töltött időre, de legfeljebb hazaszállításáig az ellátmány 30%-a illeti meg. (4) A  (2) és a  (3)  bekezdéstől eltérően, a  tartózkodás helyétől függetlenül, a  külföldi szolgálat megszüntetéséig az ellátmány 100%-ára jogosult az állomány tagja, ha az egészségügyi szabadság szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következménye. 13. § (1) Az  állomány tagja külszolgálati ellátmányát a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja. törvény), továbbá a  járulékfizetésre kötelezetteknél a  társadalombiztosítás ellátásaira és a  magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e  szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti munkaerő-piaci járulék-, egészségbiztosítási járulék- és nyugdíjjárulék-fizetési szabályok alapulvételével bruttósítani kell. (2) A bruttó külszolgálati ellátmányt az Szja. törvény által meghatározott módon kell forintra átszámítani, és az azután fennálló, a magánszemélyt terhelő, (1) bekezdés szerinti közterheket az állomány tagjánál el kell számolni. 9. Utazási költségek 14. § (1) A Honvédség utazási jegy, utazási átalány-költségtérítés vagy költségtérítés formájában támogatja a) az  állomány tagja és a  családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozója állomáshelyre történő első kiutazását és végleges hazautazását, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is, b) az  állomány tagja 29.  § szerinti vezénylése esetén a  vezénylés helyére történő első kiutazását és az  onnan történő végleges visszautazását, ha azt a vezénylő vagy a béketámogató műveletet irányító külföldi szervezet nem biztosítja térítésmentesen, vagy annak költségét nem téríti meg, c) az állomány tagjának szolgálati érdekből történő ideiglenes hazarendelésével és onnan az állomáshelyre való visszatérésével kapcsolatos szolgálati érdekű utazást, d) évente egy alkalommal szabadságra történő hazatéréskor az  állomány tagja és a  tárgyév március 1-jén családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozója haza- és visszautazását, kivéve a  külföldi szolgálat megkezdésének és befejezésének naptári évét, ha abban az évben a külföldi szolgálat időtartama nem éri el a 9 hónapot, e) az  állomány tagja és a  családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozója haza- és visszautazását az állomány tagja szülőjének, gyermekének, házastársának, a házastárs szülőjének, továbbá az állomány tagja vagy házastársa testvérének elhalálozása miatt, f ) az  állomány tagja és a  családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozója, továbbá indokolt esetben a  kísérő szülés, egészségügyi kivizsgálás vagy gyógykezelés céljából egészségügyi intézetbe történő hazautazását, valamint az  állomáshelyre történő visszautazását, kivéve, ha azt a  feladat- és hatáskörrel rendelkező egészségbiztosítási szerv külön megtéríti, és g) évente egy alkalommal a  10.  § (1)  bekezdése szerinti alkalmi látogatáskor az  állomány tagjának házastársa és juttatásra jogosító gyermeke állomáshelyre történő ki- és hazautazását, kivéve a  külföldi szolgálat megkezdésének és befejezésének évét, ha abban az  évben a  külföldi szolgálat időtartama nem éri el a 9 hónapot. (2) Az  (1)  bekezdés d) és g)  pontjának alkalmazása során úgy kell eljárni, hogy az  állomány tagja részére egy naptári évben ugyanazon hozzátartozó után kizárólag egy alkalommal állapítható meg a jogosultság. (3) Az állomány tagja az (1) bekezdés a), b) és f ) pontja szerinti utazások alkalmával a) utazási jegyre jogosult, vagy b) az  a)  pont helyett utazási átalány-költségtérítésre jogosult, ha ezt legkésőbb az  utazás megkezdését megelőző 20. napig a szolgálati elöljáró egyidejű tájékoztatása mellett az  illetékes logisztikai ellátó szervtől írásban kéri. (4) Az állomány tagja az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti utazások alkalmával a) utazási jegyre jogosult, b) az a) pont helyett utazási átalány-költségtérítésre jogosult, ha ezt a hazarendelésről való tudomásszerzésével vagy a hazautazási szándék bejelentésével egyidejűleg a szolgálati elöljáró tájékoztatása mellett az illetékes logisztikai ellátó szervtől írásban kéri, vagy c) az  a) és a  b)  pont helyett a  61.  § és a  64.  § szerinti költségtérítésekre jogosult, ha az  utazáshoz szolgálati vagy saját gépjárművet vesz igénybe azzal, hogy az utazás időtartamát és útvonalát az engedélyező elöljáró határozza meg. (5) Az  állomány tagja az  (1)  bekezdés d) és g)  pontja szerinti utazások alkalmával utazási átalány-költségtérítésre jogosult. (6) A  (4)  bekezdéstől eltérően az  állománynak az  NFTC program keretében Kanadában tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja az  (1)  bekezdés d) és g)  pontja szerinti utazások alkalmával utazási jegyre jogosult, ha az  utazási átalány-költségtérítésről való lemondásáról és az  utazások időpontjáról legkésőbb a  tárgyév február 28-áig – a  szolgálati elöljáró egyidejű tájékoztatása mellett – írásban nyilatkozik az  illetékes pénzügyi ellátó szerv és az  illetékes logisztikai ellátó szerv felé. A  tárgyév márciusában kezdődő külföldi szolgálat esetén a  nyilatkozatot az  állomány tagja legkésőbb tárgyév március 15-éig köteles megtenni. A  Honvédség pénzügyi feladatokat ellátó központi szervezetének utaztatásért felelős szerve a nyilatkozat alapján intézkedik az állomány tagja által megadott utazási időpontokra érvényes repülőjegy megvásárlására, és annak az állomány tagja részére az utazás megkezdése előtti 15. napig történő megküldésére. (7) Az  állomány tagja és családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozója hazai egészségügyi kivizsgálásra vagy gyógykezelésre történő utazásának és a  kísérő kirendelésének szükségességét a  Honvédség egészségügyi feladatokat ellátó központi szervezete igazolja. 15. § (1) A Honvédség utazási jegyként a) Ukrajna és Románia kivételével a  Magyarországgal szomszédos országokban, valamint a  Cseh Köztársaságban történő szolgálatteljesítés esetén a  belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint meghatározott osztályú vonatjegyet, b) az  a)  pontba nem tartozó országokban történő szolgálatteljesítés esetén a  63.  § (2)  bekezdése szerinti repülőjegyet vagy az  állomány tagja erre irányuló indokolt írásbeli kérelme esetén a  belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint meghatározott osztályú vonatjegyet, c) az a) és a b) ponttól eltérően a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti utazás esetén a vezénylő külföldi szervezet által meghatározott utazási jegyet, ennek hiányában a b) pont szerinti repülőjegyet biztosít. Az  utazási jegy nem ruházható át más személyre, továbbá a  jogosultságok a  naptári évek között nem csoportosíthatók át és nem halmozhatók. (2) Portugália esetén, vagy ha az  állomány tagja állomáshelye szárazföldön megközelíthető, és annak Budapesttől közúton mért távolsága nem haladja meg a  3000 kilométert, az  utazási átalány-költségtérítés adott naptári évre érvényes normaösszegét – állomáshelyenként a kilométerben kifejezett távolság, az üzemanyag fogyasztási norma és az üzemanyagár norma figyelembevételével – forintban kell meghatározni. (3) Tengerentúli, továbbá a (2) bekezdéstől eltérő állomáshelyek esetén az utazási átalány-költségtérítés adott naptári évre érvényes normaösszegét állomáshelyenként, az  adott viszonylaton való utazáshoz egyébként szükséges turistaosztályú, teljes árú repülőjegy tárgyévet megelőző év szeptember 1-jén érvényes, főszezonra vonatkozó tarifa szerinti beszerzési értéke alapján, forintban kell meghatározni. (4) Az  utazási átalány-költségtérítés adott naptári évre érvényes személyenkénti normaösszegét állomáshelyenkénti bontásban, évente, legkésőbb a  tárgyévet megelőző év október 31-éig a  Honvédelmi Közlönyben közzé kell tenni. Ha a  közzétételt követően a  közzétett állomáshelyeken felül más állomáshely esetén is szükségessé válik az utazási átalány-költségtérítés meghatározása, az arra vonatkozó normaösszeget haladéktalanul közzé kell tenni a Honvédelmi Közlönyben. 16. § Az utazási átalány-költségtérítést a) a 14. § (1) bekezdés a), b) és f ) pontja esetén legkésőbb az utazás megkezdése előtti 5. napig, b) a  14.  § (1)  bekezdés c) és e)  pontja esetén soron kívül, de legkésőbb az  állomány tagja kérelmének beérkezését követő 5. napig, c) a 14. § (1) bekezdés d) pontja esetén külön kérelem nélkül, tárgyév március 31-éig és d) a  14.  § (1)  bekezdés g)  pontja esetén a  hozzátartozó állomáshelyre történő kiérkezéséről szóló, 10.  § (1) bekezdés szerinti bejelentést követő 15 napon belül forintban kell átutalni az állomány tagja részére. 10. Szállítási költségek 17. § (1) Az állomány tagja önállóan gondoskodik a) saját és családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozója személyi ingóságának és lakásberendezésének a  külföldi szolgálat megkezdésekor és befejezésekor történő ki- és hazaszállítása, másik állomáshelyre történő áthelyezés esetén az  új állomáshelyre történő átszállítása, az  onnan történő hazaszállítása, állomáshelyen belüli átszállítása, az  onnan történő hazaszállítása megszervezéséről és a kapcsolódó vámügyintézésről, valamint b) saját gépjárművének Magyarországról külföldre történő kiviteléről, Magyarországra történő behozataláról és a kapcsolódó vámügyintézésről. (2) A Honvédség az állomány tagja részére a külföldi szolgálat megkezdésekor és befejezésekor a ki- és hazaszállításhoz, az állomány tagja másik állomáshelyre történő áthelyezése esetén az át- és hazaszállításhoz, továbbá az állomány tagja saját kezdeményezésén vagy önhibáján kívüli okból szükségessé váló, állomáshelyen belüli átköltözés esetén az át- és hazaszállításhoz kapcsolódóan egy-egy alkalommal megtéríti a) legfeljebb a személyi ingóság-szállítási normaösszegig a személyi ingóságok szállításának, csomagolásának és rakodásának költségét, b) legfeljebb a  lakásberendezés-szállítási normaösszegig a  lakásberendezések szállításának, csomagolásának, rakodásának, szét- és összeszerelésének költségét, c) a  speciális mobil lift használatának lakásberendezés-szállítási normaösszegen felüli költségét, feltéve, hogy annak elszámolását az illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője előzetesen engedélyezi, és a nagyobb méretű lakásberendezési tárgyak lakóingatlanba történő bemozgatása másként nem lehetséges, valamint d) az első kiutazáskor és a végleges hazautazáskor megállapított szállítási költségtérítéssel arányos vámjellegű költségeket, feltéve, hogy azok elszámolását az illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője engedélyezi. (3) A (2) bekezdéstől eltérően nem téríthető meg a) a  személyi ingóság és a  lakásberendezés szállításának költsége, ha a  Honvédség a  szállításhoz térítésmentesen szállítókapacitást biztosít, és b) a  lakásberendezés szállításának költsége a  HM megfelelő hatáskörrel rendelkező szakmai elöljárója, illetve szakmai felettese által – a Hvt. 52. § (2) bekezdése alapján – kiadott szakutasításban foglaltaknak megfelelően berendezett lakóingatlan bérlése vagy a 20. § (2) bekezdés b) pontja esetén. (4) A  Honvédség térítésmentes szállítókapacitást a  személyiingóság-szállítási és lakásberendezés-szállítási normaösszegek alapját képező súlyhatárokig nyújt. Indokolt esetben az  illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője a  súlyhatárok kétszereséig engedélyezheti a  szállítókapacitás bővítését, ha az  a  Honvédség részére közvetlen többletköltség-kihatással nem jár. (5) A (2) bekezdésen felül a repülőgépen történő első kiutazás és végleges hazautazás alkalmával a Honvédség terhére a  repülőtársaság által személyenként biztosított súlyhatáron felül 20-20 kg, súlyhatár hiányában személyenként összesen 40-40 kg súly számolható el. (6) Ha a  személyi ingóság szállítása konténerrel történik, és a  számlázás alapját a  szállítótérfogat képezi, a  tényleges számla szerinti összeg, legfeljebb azonban a személyi ingóság-szállítási normaösszeg számolható el. 18. § (1) A  tárgyévet megelőző év október 31-éig a  Honvédelmi Közlönyben közzé kell tenni a  tárgyévre érvényes személyi ingóság-szállítási és lakásberendezés-szállítási normaösszegeket. Ha a  közzétételt követően a  közzétett állomáshelyeken felül más állomáshely esetén is szükségessé válik a  személyi ingóság-szállítási és a lakásberendezés-szállítási normaösszeg meghatározása, az azokra vonatkozó normaösszeget haladéktalanul közzé kell tenni a Honvédelmi Közlönyben. (2) A  normaösszegek állomáshelyenként, a  ki- és hazaköltözésre, továbbá szállítási módonként eltérően állapíthatók meg azzal, hogy a) személyi ingóság esetén vasúton, közúton és hajón történő szállítás során az  állomány tagja után 300  kg, a  családi átalány-költségtérítésre jogosító házastárs után 200 kg, a  juttatásra jogosító gyermekenként 50-50  kg, légi szállítás során az  állomány tagja után 200 kg, a  családi átalány-költségtérítésre jogosító házastárs után 150 kg, a juttatásra jogosító gyermekenként 30-30 kg súlyhatár kerül figyelembevételre, b) a  hazaköltözésre megállapított norma összege nem lehet alacsonyabb, mint a  kiköltözésre megállapított norma összege, c) egy állomáshely esetében csak egyféle normaösszeget lehet megállapítani, d) a  lakásberendezés-szállítási normaösszeg megállapításánál figyelembe kell venni a  családi átalány költségtérítésre jogosító hozzátartozók számát is, és e) a  tengerentúli szállítások esetén – ha az  gazdaságosabb – a  konténerrel történő vízi szállítási formát kell figyelembe venni. (3) Az  állomány tagja másik állomáshelyre történő áthelyezése, vagy a  saját kezdeményezésén vagy önhibáján kívüli okból szükségessé váló, állomáshelyen belüli átköltözése esetén az át- és hazaszállításra a 17. § (2) bekezdés a) és b)  pontját azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy az  elszámolható költségek legmagasabb mértékét az  illetékes logisztikai ellátó szerv az átköltözés időpontját megelőzően, esetenként határozza meg az adott szállítási viszonylat sajátosságaira – így különösen a  távolságra, az  igénybe vehető szállítási formákra, ezek költség- és időigényére – figyelemmel. 11. Lakhatással összefüggő költségek 19. § (1) Az állomány tagja önállóan gondoskodik a) saját maga és családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozói számára a  külföldi szolgálat alatt tartós elhelyezésül szolgáló, az  állomány tagja feladatkörének, a  családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozók létszámának megfelelő lakóingatlan felkutatásáról és kiválasztásáról, b) a bérleti szerződés megkötéséről, c) a bérleti szerződés megszűnésekor a lakóingatlannak a tulajdonos részére történő visszaadásáról, továbbá d) a  számára biztosított lakhatási átalány-költségtérítés és vegyes átalány-költségtérítés lakhatási célú felhasználásáról. (2) Az illetékes logisztikai ellátó szerv az állomány tagja (1) bekezdés szerinti feladataihoz az ellátási tevékenység során összegyűlt gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva, megfelelő információk nyújtásával csak szakmai támogatást adhat az állomány tagjának kérésére. (3) Az  állomány tagja köteles a  külföldi szolgálat alatt betöltött beosztásának, a  katonai hierarchiában elfoglalt helyének, a  lakásigény jogos mértékének, valamint a  szolgálati és biztonsági követelményeknek megfelelő lakóingatlant bérelni. (4) A  lakásigény jogos mértékének megállapításánál az  együtt lakó személyek körében az  állomány tagját és a  családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozóit kell figyelembe venni, ideértve azt is, aki a  jogosultsági feltételekben bekövetkező valamely változás miatt a  külföldi szolgálat időtartamának egy része alatt már nem minősül családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozónak. Ettől való eltérést indokolt esetben az  illetékes logisztikai ellátó szerv javaslata alapján a HM VGHÁT engedélyezhet. 20. § (1) A  19.  § (1)  bekezdés a)  pontja figyelembevételével elsődlegesen berendezett lakóingatlant kell kiválasztani és bérelni. (2) Az  (1)  bekezdéstől eltérően, ha az  állomány tagjának állomáshelyén nem érhető el a  HM megfelelő hatáskörrel rendelkező szakmai elöljárója, illetve szakmai felettese által – a  Hvt. 52.  § (2)  bekezdése alapján – kiadott szakutasításban foglaltaknak megfelelően berendezett lakóingatlan, az állomány tagja részére a) engedélyezhető a saját lakásberendezés Magyarországról történő kiszállítása, b) engedélyezhető a lakásberendezés helyszíni bérlése, c) engedélyezhető a lakásberendezésnek az illetékes logisztikai ellátó szerv által történő biztosítása, vagy d) az  Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Törökország tekintetében az  illetékes logisztikai ellátó szerv bútorbeszerzést hajthat végre gazdaságossági vizsgálatot követően, ha az  a) és a  b)  pont szerinti módszer a saját lakásberendezés kiszállításának nem költséghatékony megvalósíthatósága, valamint a helyszíni bérlés lehetőségének hiánya vagy annak – az  illetékes logisztikai ellátó szerv gyakorlati tapasztalatai alapján – a szokásosnak tekinthetőnél lényegesen nagyobb költségigénye miatt nem alkalmazható. (3) A  tárgyévre érvényes berendezett és berendezés nélküli lakhatási átalány-költségtérítés mértékét állomáshelyenként, a  külföldi szolgálat alatt betöltött beosztás vagy a  beosztáshoz rendszeresített rendfokozat, továbbá a  19.  § (4)  bekezdése szerint együtt lakó személyek figyelembevételével legkésőbb a  tárgyévet megelőző év október 31-éig a  Honvédelmi Közlönyben közzé kell tenni. Ha a  közzétételt követően a  közzétett állomáshelyeken felül más állomáshely esetén is szükségessé válik a  lakhatási átalány-költségtérítés mértékének meghatározása, annak összegét haladéktalanul közzé kell tenni a Honvédelmi Közlönyben. 21. § (1) A Honvédség viseli a) az  ideiglenes elhelyezés költségeit, ideértve a  szállásköltség részét képező, a  számlán elkülönítve fel nem tüntetett kötelező reggeli árát, azonban ide nem értve az egyéb kiegészítő szolgáltatások igénybevételéből eredő költségeket, b) lakhatási átalány-költségtérítés formájában a lakóingatlan és az ahhoz tartozó garázs bérleti díját, együttesen a 20. § (3) bekezdése szerinti mértékben, valamint c) vegyes átalány-költségtérítés formájában a  b)  pontban fel nem sorolt, egyéb lakhatással összefüggő költségeket az állomány tagja részére ca) havonta 300 euró (a továbbiakban: EUR) összegben, továbbá egy főnél több családi átalány költségtérítésre jogosító hozzátartozó esetén a  második családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozótól hozzátartozónként havonta további 30 EUR összegben, és cb) a ca) pontban foglaltaktól eltérően, azon állomáshelyek tekintetében, ahol az ellátmányalap összege amerikai dollárban (a továbbiakban: USD) került meghatározásra, havonta 333 USD összegben, továbbá egy főnél több családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozó esetén a  második családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozótól hozzátartozónként havonta további 33 USD összegben. (2) A Honvédség megtéríti a) a  technikai biztosítás költségét, ha az  állomány tagja és a  családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozói személyi biztonsága érdekében annak szükségességét az  illetékes logisztikai ellátó szerv javaslata alapján a HM VGHÁT megállapítja, valamint b) az állomány tagja szolgálati célú telefonbeszélgetéseinek részletes számlával igazolt költségét. (3) A lakhatási átalány-költségtérítést egész számra kerekítve kell megállapítani. (4) Az  állomány tagja nem jogosult a  berendezett lakhatási átalány-költségtérítésre abban az  esetben, ha az  általa bérelt lakóingatlan honvédségi bútorzattal van ellátva, vagy ha az  állomány tagjának saját lakásberendezése Magyarországról kiszállításra került. Ebben az  esetben az  állomány tagja részére kizárólag a  berendezés nélküli lakhatási átalány-költségtérítés állapítható meg. (5) Berendezett lakóingatlan bérlése esetén, valamint a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az állomány tagja a berendezett lakhatási átalány-költségtérítésre jogosult. (6) A vegyes átalány-költségtérítés a lakóingatlan bérlése során felmerülő költségekhez, így különösen a) a bérleti szerződéshez kapcsolódó regisztrációs díj, b) az ingatlanközvetítői díj, c) a bútorzat egyszeri szét- és összeszerelésének díja, d) a lakóingatlan, a garázs és a bútorzat biztosítási díja, e) a bemeneti és a kimeneti expert vizsgálatok díja, f ) a bérleti szerződés indexálásának és megújításának, g) a közüzemi mérőórák beszerelésének, cseréjének, névre íratásának, h) a  kötelező karbantartási feladatok, így különösen a  kazán és a  légkondicionáló karbantartásának, továbbá az előírt takarítási feladatok, i) a közüzemi szolgáltatások díja, j) a lakásvisszaadás, továbbá k) a lakóingatlanra vonatkozó helyi adó költségeihez való hozzájárulás céljából nyújtott juttatás. (7) A  lakhatási átalány-költségtérítés és a  vegyes átalány-költségtérítés a  lakóingatlan átvételének napjától illeti meg az  állomány tagját. Törthavi lakhatási átalány-költségtérítést és vegyes átalány-költségtérítést kell megállapítani az állomány tagja részére, ha a tárgyhónapnak csak egy részében áll fenn a jogosultsági feltétel, ideértve különösen az ideiglenes elhelyezés, a tárgyhónap közben lezajló ki- és hazatelepülés, továbbá a vegyes átalány-költségtérítés esetén a családi átalány-költségtérítésre való jogosultság megállapításának vagy megszüntetésének esetét. (8) A  vegyes átalány-költségtérítés összegének megállapítása során a  10.  § és a  11.  § szabályai szerint kell eljárni. Ha  az  állomáshely szerinti országra meghatározott ellátmányalap pénzneme eltér az  EUR-tól, a  vegyes átalányköltségtérítés összegét az  ellátmányalap pénznemében kell megállapítani azzal, hogy az  átszámításkor a  megállapítást megelőző hónap 15. napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. (9) A  Honvédség megfizeti az  állomány tagja részére a  lakóingatlan és a  garázs bérlésével összefüggésben felmerült letét összegét. (10) Az állomány tagja a) a  (9)  bekezdés szerinti letét összegének biztosítása érdekében a  bérleti szerződés másolatát a  szerződés megkötését követő 8 napon belül köteles megküldeni az illetékes logisztikai ellátó szerv vezetőjének, b) a  Honvédség részére köteles a  (9)  bekezdés szerinti letét összegét a  bérleti szerződés megszűnését követő 60  napon belül, vagy – ha azt az  állomáshelyen érvényes helyi sajátosságok indokolják – az  illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője által engedélyezett későbbi időpontig visszafizetni, és c) a  bérbeadó által kötött lakásbiztosítás hiányában köteles biztosítást kötni a  lakóingatlanra, a  garázsra és a honvédségi tulajdonú lakásberendezési tárgyakra. (11) A biztosítás szempontjából honvédségi tulajdonúnak kell tekinteni azokat a berendezési tárgyakat is, amelyek a) a  bérbeadó tulajdonát képezik, de a  bérlés ideje alatt azokat a  lakóingatlanban hagyja, és használatra átengedi az állomány tagja részére, kivéve, ha a lakásbérletről szóló szerződés másként rendelkezik, és b) külön szolgáltatótól kerülnek bérlésre, és a bérlés díja a biztosítási díjat nem tartalmazza. 12. Az ideiglenes elhelyezés 22. § (1) A Honvédség az állomány tagja részére a szolgálati és a biztonsági követelményeknek, valamint a gazdaságossági szempontoknak megfelelő ideiglenes elhelyezést biztosít, vagy annak költségeit megtéríti a) a külföldi szolgálat megkezdésétől a  lakóingatlan átvételének napjáig, de legfeljebb a kiutazástól számított 31 napra, és b) szükség esetén a  külföldi szolgálat befejezésekor, a  kiköltözés feladatainak végrehajtása érdekében a  lakásbérleti szerződés megszűnésétől vagy a bérleti szerződés megszűnése előtt a  lakóingatlan állomány tagja általi indokolt elhagyásától a  végleges hazautazásig terjedő időre, de legfeljebb a  bérleti szerződés megszűnésétől vagy a  bérleti szerződés megszűnése előtt a  lakóingatlan indokolt elhagyásától számított 15 napra. (2) Az  (1)  bekezdéstől eltérően az  illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője indokolt esetben, a  szociális, illetve gazdaságossági szempontok figyelembevételével az  állomány tagja kérelmére engedélyezheti az  ideiglenes elhelyezés a) 31 napot meghaladó igénybevételét vagy költségeinek megtérítését, ha az  állomány tagja a  kiutazástól számított 31 napon belül a lakóingatlanba neki fel nem róható okból nem tud beköltözni, és b) folyamatos felügyeletre szoruló, családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozóval történő együttes igénybevételét vagy költségeinek megtérítését. (3) A  Honvédség az  ideiglenes elhelyezés biztosítása esetén az  állomány tagja kiutazása előtt gondoskodik az ideiglenes elhelyezésként szolgáló szállás lefoglalásáról. 13. A képviselet-vezetők lakhatásának biztosítása 23. § (1) A képviselet-vezetők tekintetében a 17–21. §-t az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Nem alkalmazhatók a  17. és 18.  § lakásberendezésre és lakásberendezés-szállítási normaösszegre vonatkozó rendelkezései, a 19. § (1)–(3) bekezdése, a 20. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 21. §. 24. § (1) A  képviselet-vezető tekintetében az  illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője vagy az  általa kijelölt személy gondoskodik a) a képviselet-vezető és családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozója számára a külföldi szolgálat alatt tartós elhelyezésül szolgáló, képviselet-vezetői feladatkörének – ideértve a  reprezentációs tevékenységet is –, a  családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozók létszámának, valamint a  biztonsági követelményeknek megfelelő rezidencia felkutatásáról és kiválasztásáról, b) a bérleti szerződés megkötéséről, c) a bérleti szerződés megszűnésekor a rezidenciának a tulajdonos részére történő visszaadásáról és d) a  rezidencia honvédségi bútorzattal történő ellátásáról, az  ehhez szükséges részleges vagy teljes körű bútorzatbeszerzések vagy bútorzatbérlések végrehajtásáról. (2) Az  illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője által kijelölt személy az  (1)  bekezdés a)–c)  pontja tekintetében a képviselet-vezető is lehet, ha azt az adott állomáshelyen irányadó helyi jogszabályi környezet ezt indokolttá teszi. Ez  esetben a  megkötött bérleti szerződés másolatát a  képviselet-vezető a  bérleti szerződés megkötését követő 8 napon belül az illetékes logisztikai ellátó szerv részére megküldi. 25. § A képviselet-vezető tekintetében a Honvédség viseli a) az  ideiglenes elhelyezés költségeit, ideértve a  szállásköltség részét képező, a  számlán elkülönítve fel nem tüntetett kötelező reggeli árát, azonban ide nem értve az egyéb kiegészítő szolgáltatások igénybevételéből eredő költségeket, b) a rezidencia bérleti díját, legfeljebb a 20. § (3) bekezdése szerinti lakhatási átalány-költségtérítés mértékéig, c) a  bérleti szerződés megkötéséhez kapcsolódó ügynöki, szakértői díjak költségét, a  bérleti szerződés megújításának díját, valamint a rezidencia bérlésével összefüggésben felmerült letét összegét, d) a rezidencia biztosítási díját, e) a rezidenciához kapcsolódó helyi adó díját, f ) a  rezidenciában elhelyezett honvédségi tulajdonú berendezési tárgyak biztosítási díját azzal, hogy ha a  rezidencia, valamint annak berendezési tárgyaira kötött biztosítási szerződésben nem különülnek el a  honvédségi és a  képviselet-vezető tulajdonát képező vagyontárgyak biztosítási összegei, a  biztosítási díj megtérítése során csak a honvédségi tulajdonú tárgyakra eső, arányosan megállapított részt kell figyelembe venni, g) a technikai biztosítás költségét, h) a kötelezően előírt, szükséges karbantartások és tisztasági festések költségeit, i) a  közüzemi szolgáltatások felhasznált mennyiségének mérésére szolgáló mérőkészülékek beszerelésének, cseréjének költségét, j) lakásberendezés helyszíni bérlete esetén a  lakásberendezés bérleti díját, a  be- és kiköltözéskor a  lakásberendezés egyszeri össze- és szétszerelésének, továbbá a  lakásberendezés egyszeri ki- és elszállításának költségét és k) a kertészeti – ideértve a kertrendezés, kertgondozás céljából igénybe vett – szolgáltatás költségét. 26. § (1) A Honvédség a képviselet-vezető részére megtéríti a) a közüzemi szolgáltatások számlával igazolt díjait havonta utólagos elszámolással, b) a szolgálati célú telefonbeszélgetéseinek részletes számlával igazolt költségét és c) a vezetékes telefon bekötésének, valamint a kommunikációs szolgáltatások díját, ideértve a telefonállomás és az internethasználat alapdíját is. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a képviselet-vezető kérelme alapján az illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője előleg formájában biztosítja az  (1) bekezdés a) pontja szerinti költségeket a képviselet-vezető vagy a  képviselet gazdálkodási feladatainak végrehajtására kijelölt személy részére. Ebben az  esetben a  tárgyhónapra biztosított előleggel az  előleget felvevő személy a  tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig köteles elszámolni az illetékes logisztikai ellátó szerv felé. 14. Egyéb speciális feladatot végzők ellátása 27. § (1) Az  állománynak a  külföldön betöltött beosztása sajátosságaiból adódóan esetenként műveleti terület feletti légtérben feladatot végrehajtó tagja a  külszolgálati ellátmányon túl – a  feladatellátással érint …