58/2013. (II. 27.) Korm. rendelete a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

58/2013. (II. 27.) Korm. rendelete a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A Kormány a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 1., 3–7., 10., 11., 13. és 17–18. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. alapdíj: a víziközmű-szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő díj; 2. átadási ár: a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás ellenértéke, az átadott víz ára vagy az átvett szennyvíz kezelési díja; 3. átadott szennyvíz: a víziközmű-szolgáltató által másik víziközmű-szolgáltatónak szennyvízelvezetési és -tisztítási céllal átadott szennyvíz; 4. átadott víz: a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott szolgáltatás keretében átadott ivóvíz; 5. bebocsátó: aki a bebocsátási helyen a szennyvíz-törzshálózatra bekötött ingatlanról a szennyvízelvezetés szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető törzshálózatba szennyvizet, vagy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízbebocsátási ponton nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet bocsát be; 6. bebocsátó hely: közműves szennyvízelvezetés esetében a szennyvízelvezetés szolgáltatási pontja, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontja; 7. beszerzési szabályzat: a víziközművek működtetéséhez szükséges eszközök, anyagok és tárgyak folyamatos rendelkezésre állásának biztosítására vonatkozó előírás; 8. egészségügyi intézmény: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § g) pontja szerinti intézmény; 9. egyéb víz: a szennyvíz törzshálózatba bocsátott települési, háztartási vagy ipari szennyvíznek nem minősülő, a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával bebocsátott használt víz; 10. elkülönített felhasználói hely: felhasználási helyen belül minden, önálló vízhasználattal rendelkező épület, épületrész, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, önállóan használható bérlemény; 11. elkülönített vízhasználó: az elkülönített felhasználói hely tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója; 12. fogyasztásmérő: a vízmennyiség vagy a szennyvízmennyiség mérésére szolgáló mérőeszköz: a) ivóvízmérő: a bekötési vízmérő és a mellékvízmérő mellett az ivóvízhálózatba beépített – az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló – hitelesített mérőeszköz és annak tartozékai: aa) átadási vízmérő: víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérésére szolgáló, az átadási ponton beépített ivóvízmérő, ab) ikermérő: egy vagy több ingatlan különböző felhasználási helyei ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz bekötővezeték végpontjára csillagpontosan kialakított bekötési vízmérők, ac) locsolási vízmérő: locsolási célú vízhasználat mérése céljából ivóvíz-bekötővezetékre telepített kizárólag közterületi locsolási bekötési vízmérő vagy ivóvíz-bekötővezetékre telepített ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvízhálózatra telepített mellékvízmérő, ad) törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati felhasználási helyekre, többek között közterületi vízvételi helyre telepített vízmérő; b) szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvízhálózatba beépített – az áramló szennyvíz mennyiségének meghatározására szolgáló – kalibrált mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait is: ba) átadási szennyvízmennyiség-mérő: az átadó és az átvevő szennyvíz-hálózatának csatlakozási pontján, vagy összekötő vezetéken, az átadó és az átvevő által egyeztetett helyen, az átadó által beépíttetett, kalibráltatott szennyvízmennyiség-mérő, bb) közműves szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvíz mennyiségének mérésére alkalmas, a felhasználó által a víziközmű-szolgáltató jóváhagyásával beépített műtárgy, berendezés, amelyet a felhasználó akkreditált, kalibráló laboratórium igénybevételével hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz; 13. fogyasztással arányos díj: 1 m3 szolgáltatott ivóvízmennyiség, vagy szennyvíz-bekötővezetékbe bocsátott szennyvízmennyiség díja; 14. gyermekintézmény: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény, és az ezekhez tartozó kollégium, ha aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy ab) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos köznevelési szerződéssel rendelkezik; b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik; 15. háztartási szennyvíz: rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló területről származó szennyvíz, ami az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik, és nem tartalmaz talajvizet vagy csapadékvizet, továbbá nem minősül veszélyes hulladéknak; 16. ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amely ipari vagy kereskedelmi tevékenységből származik, és nem minősül háztartási szennyvíznek vagy csapadékvíznek és nem veszélyes hulladék; 17. ivóvízmérési hely: az ivóvizet szállító vezeték és környezetének úgy kialakított része, amely lehetővé teszi – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is megfelelve – az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízmérő szakszerű beépítését, működtetését és ellenőrzését; 18. ivóvíz-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan, amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvíz-szolgáltatásra lehetőséget ad, vagy olyan szennyvíz-elvezetési hely, amely a közműves szennyvíz-elvezetési szolgáltatás igénybevételére ad lehetőséget; 19. ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz vételezése lehetséges; 20. kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés: nem gravitációs körülmények között üzemeltetett, nyomás alatti vagy vákuumos elven működő szennyvízelvezető hálózat; 21. közintézményi felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 55/A. § szerinti felhasználó; 22. közműves ivóvízzel ellátott: az, akinek lakhelyének legfeljebb 150 méteres körzetén belül, közterületen a közműves ivóvízfogyasztásra módot nyújtó ivóvízvételi hely található; 23. közterületi vízvételi hely: lakossági ivóvíz-fogyasztás, vagy rendkívüli helyzet esetén tűzivíz vételezésére vagy egyéb közcélú vízigény kielégítésére alkalmas, közterületen elhelyezett közcélú vízilétesítmény; 24. lajstrom: a közérdekű üzemeltetési feladatok ellátására önként vállalkozó víziközmű-szolgáltatókról a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által vezetett olyan nyilvántartás, ami tartalmazza a víziközmű-szolgáltatók nevét, székhelyét és képviselőjének nevét; 25. mellékszolgáltatási szerződés: az elkülönített vízhasználatra vonatkozó közüzemi szerződés; 26. műszakilag elérhető: az a törzshálózat, amely a víziközmű-bekötővezeték (ivóvíz-bekötővezeték, illetve szennyvíz-bekötővezeték) kiépítésével elérhető, és az igényelt kapacitás rendelkezésre áll; 27. műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna: az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető hálózat, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése gravitációs szennyvízelvezetés esetén házi szennyvíz beemelő közbeiktatása nélkül, kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén házi beemelő vagy vákuumszelep közbeiktatásával biztosítható; 28. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvíz törzshálózatnak vagy szennyvíztisztító telepnek e célra kijelölt és kialakított része, amely vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik; 29. nyíltárkos bemérés: a víziközmű-hálózat vezetékei és műtárgyai természetben azonosítható pontjainak nyílt munkaárokban geodéziai mérési technológiával történő bemérése EOV rendszerben; 30. nyomáspróba: zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer; 31. szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvízelvezetés szolgáltatási pont vagy a települési folyékonyhulladék-bebocsátási pont; 32. szennyvíz bekötővezeték: az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha a) gravitációs: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 méter távolságra telepített ellenőrzőaknáknak vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában aa) telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, ab) nem telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala, b) kényszeráramoltatású: szennyvizet a gravitációs szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetén a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja vagy vízbevezető rácsozata, továbbá a szennyvizet kényszeráramoltatású szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetében – az átemelő szivattyú, vagy vákuumszelep elhelyezésétől függetlenül – a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja, vízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep fogyasztó felőli oldala; 33. szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvízbebocsátás előtt – a vízjogi engedélyben illetve jogszabályban előírt minőségűre tisztítja – a szennyvizet; 34. szennyvíz-elvezetési hely: az a szennyvíz törzshálózatba bekapcsolt ingatlan, illetve azon belül mindazon elkülönített felhasználói hely, amelyeknek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja; 35. szennyvíztisztító telep: a víziközmű szennyvíztisztítási feladatait szolgáló önálló része, amelyek szennyvizek mechanikai, biológiai vagy harmadik tisztítási fokozattal történő tisztítását biztosítja, a kapcsolódó iszapkezelési technológiával együtt; 36. szolgáltatási díj: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vszktv.) szerint fizetendő díj; 37. szolgáltatási pont: a) ivóvíz-szolgáltatási pont: aa) az ivóvíz-bekötővezetéknek a felhasználó felőli végpontja, ab) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott hely, elágazási pont vagy végpont, ac) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett rendszer átadási pontja, b) szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezeték felhasználó felőli végpontja, amely ba) gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában i. zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, ii. nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala, bb) kényszeráramoltatású rendszer esetén i. az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata, ii. az ingatlan szennyvízeit kényszeráramoltatású szennyvíztörzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelőszivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep felhasználó felöli oldala, bc) a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti közüzemi szerződésben meghatározott pont, bd) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott pont, be) a szennyvíz-átadó rendszerének átadási pontja; 38. szolgáltatott ivóvíz: közüzemi jogviszony keretében a felhasználó részére a szolgáltatási ponton, vagy közvetlenül a víziközmű-elosztóhálózat vízvételezés céljára alkalmas szerelvényein keresztül, továbbá a szállított vízből biztosított ivóvíz; 39. tartós adathordozó: olyan informatikai eszköz, amely birtokosa számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő elektronikus megjelenítését; 40. települési szennyvíz: háztartási, vagy háztartási és ipari szennyvíz, továbbá egyesített elvezető rendszer esetén ezek csapadékvízzel képződött keveréke; 41. új üzem: olyan üzem, amely e rendelet hatálybalépését követően a) kezdi meg működését, b) kezdi meg a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott anyagok (a továbbiakban: Szennyezőanyag lista) felhasználásával járó tevékenységét, vagy c) legalább 20%-kal tartósan megnöveli az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakhoz képest a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagok felhasználását; 42. üzem: az a természetes vagy – a lakásszövetkezetek kivételével – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagot használ, továbbá a Szennyezőanyag listában meg nem jelölt anyagokat a küszöbérték 10%-át elérő mértékben bocsát be a közműves szennyvízelvezető műbe; 43. víziközmű-hálózat: az ivóvíz-törzshálózat, a szennyvízelvezető törzshálózat a kapcsolódó víziközmű rendszerelemek, a csatlakozó ivóvíz-, illetve szennyvízhálózatok, valamint az ivóvíz és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen; 44. víziközmű-szolgáltató: az a víziközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaság, amely a Vksztv. alapján működési engedélyt kapott; 45. vízzárósági próba: az épített, zártszelvényű, gravitációs elven működő folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer. II. FEJEZET AZ ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉRE IRÁNYULÓ PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 1. A pályázat kiírásának feltételei 2. § (1) A pályázati kiírási dokumentáció és hirdetmény szövegét az ellátásért felelős elkészíti, és azokat jóváhagyásra megküldi a Hivatalnak. (2) Amennyiben a Vksztv. 16. § (2) bekezdése szerint több ellátásért felelős közösen ír ki pályázatot, az együttműködés feltételeit jogtanácsos, ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett (hitelesített) szerződésben kell rögzíteniük. A szerződés legalább az alábbiakat tartalmazza: a) az együttműködés részletes szabályait, feltételeit és biztosítékait, b) a szerződő felek képviseletében eljáró személy megnevezését és képviseleti meghatalmazását, c) a pályázati kiírás tárgyát képező víziközmű-szolgáltatási tevékenységek egymás közötti megosztását, d) a 9. § (1) bekezdése szerinti Értékelő Bizottság létrehozásának rendjét, e) a pályázati kiírás tartalmáért és a pályázati eljárás lebonyolításáért való egyetemleges felelősségvállalást. (3) Amennyiben a pályázati kiírási dokumentáció és hirdetmény jóváhagyásával kapcsolatban a Hivatal a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül nem dönt, azokat jóváhagyottnak kell tekinteni. (4) A pályázati kiírási dokumentáció jóváhagyása során a Hivatal a pályázati kiírás tartalmi követelményeire vonatkozó, a 3. §-ban meghatározott feltételek teljesülését vizsgálja. 2. A pályázati kiírás minimális tartalmi követelményei 3. § (1) Az ellátásért felelős – a Hivatal jóváhagyását vagy a 2. § (3) bekezdése szerinti határidő eredménytelen elteltét követően legkésőbb 15 napon belül – a víziközmű-rendszer működtetésére vonatkozó szerződés megkötése céljából hirdetményt tesz közzé saját honlapján, valamint legalább két országos és az ellátási területet érintő helyi napilapban. (2) A hirdetmény közzétételén az ellátásért felelős honlapján történő közzététel napját kell érteni. (3) A hirdetménynek tartalmaznia kell a pályázati kiírási dokumentáció beszerzésének helyét, módját és határidejét, a pályázat kiírójának megnevezését, valamint a pályázat tárgyát. (4) A pályázatot az ellátási területre vonatkozóan víziközmű-szolgáltatási ágazatonként vagy mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazatra, illetve víziközmű-rendszerekre lehet kiírni. (5) A pályázati kiírási dokumentációnak tartalmaznia kell: 1. a pályázati eljárás rendjére vonatkozó alapvető szabályokat (különösen a pályázás feltételeit, módját, a benyújtási határidőket, a pályázati eljárás eredményessé vagy eredménytelenné nyilvánításának feltételeit, a pályázati kiírási dokumentáció módosításának feltételeit), 2. a nyertes pályázó, illetve a nyertes közös pályázók által teljesítendő, a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban, illetve szabványban meghatározott követelményeket, 3. az ellátásért felelős eljárását a pályázat érvénytelensége vagy a pályázati eljárás nyertesének visszalépése esetére, 4. a pályázati hirdetmény közzétételekor alkalmazott szolgáltatási díjak képzésének módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is, 5. a víziközmű-szolgáltatási ágazat megnevezését és műszaki leírását, 6. a vagyonértékelés eredményét, 7. az ellátási terület pontos lehatárolását (legalább közterületnevekkel és hektárban kifejezett területnagysággal), 8. az ellátási területen érintett felhasználók számosságát és jellegét, 9. a tevékenység ellátásához szükséges hatósági engedélyek felsorolását, 10. a víziközművek üzemeltetéséről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatos víziközmű-szolgáltatáshoz szükséges eszközöket és egyéb feltételeket, 11. a víziközmű-üzemeltetési jogviszonnyal érintett ingatlanok megjelölését, az ellátási területre bejegyzett szolgalmakat, illetve a víziközmű-szolgáltató egyéb jogait és kötelezettségeit, 12. a víziközmű-szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségét, 13. a használati díj mértékét, beleértve a Vksztv. alapján a szerződő feleket terhelő járulékos költségeket is, 14. a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatban harmadik személlyel szemben fennálló kártalanítási, kártérítési és egyéb kötelezettségeket, 15. a 8. § szerinti konzultáció helyét, időpontját, 16. a pályázaton való részvétel gazdasági feltételeit (például részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás), 17. koncessziós pályázat esetén a nyertes pályázó, illetve a részvételével alapított koncessziós társaság által finanszírozandó víziközmű-fejlesztésekkel kapcsolatos elvárásokat, és 18. az értékelés – jogszabályi keretek között meghatározott – további részletes szempontjait, valamint az eredmény közzétételének módját. 3. A pályázati eljárás szabályai 4. § (1) A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat – ideértve a kiírási dokumentáció kidolgozását, a hirdetmény elkészítését és közzétételét, valamint a pályázatok értékelését – az ellátásért felelős vagy a 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képviseletet ellátó személy végzi. (2) A pályázati eljárás nyelve a magyar. (3) A pályázati eljárásban nem vehet részt az a víziközmű-szolgáltató: a) amely a Vksztv., a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény vagy a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerint a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére nem jogosult, b) amely végelszámolás, csődeljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll vagy felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte vagy felszámolásának elrendeléséről a bíróság végzést hozott, c) amelynek vagy amely jogelődjének a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyét a hirdetmény közzétételét megelőző 10 éven belül jogszabálysértés miatt visszavonták, d) amelynek a hirdetmény közzétételének napján és a benyújtási határidő napján a Vksztv. szerinti eljárásokkal kapcsolatos lejárt határidejű igazgatási szolgáltatási díjfizetési vagy felügyeleti díjfizetési kötelezettsége van, e) amelynek a hirdetmény közzétételének napján egyéb, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása van, f) amellyel szemben a hirdetmény közzétételét megelőző három naptári éven belül a bíróság a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alapján intézkedést alkalmazott, továbbá g) amely kiírási dokumentációt nem igényelt. (4) A pályázó a pályázati eljárás során nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy az adóhatóság a nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozására vonatkozó adatokat az ellátásért felelős részére átadja. (5) Ha a pályázati eljárásban több pályázó közösen tesz ajánlatot a közös ajánlatot benyújtó pályázóknak jogtanácsos, ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett (hitelesített) szerződésben kell rögzíteniük a) az együttműködésük részletes szabályait, feltételeit és biztosítékait, b) a képviseletükben eljáró személy megnevezését és képviseleti meghatalmazását, c) a pályázat tárgyát képező víziközmű-szolgáltatási tevékenységek egymás közötti megosztását, d) a pályázat tárgyát képező víziközmű-szolgáltatási tevékenységéért való egyetemleges felelősségvállalást. (6) Ha a pályázat nyertesével szemben a Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti engedély kiadása előtt a (3) bekezdésben meghatározott kizáró ok merül fel, akkor a pályázó részére a Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti engedély kiadását a Hivatal megtagadja. 5. § (1) A pályázat kötelező tartalmi elemei: a) a pályázó azonosítására alkalmas adatok, különösen a neve, a cégjegyzék- vagy nyilvántartási száma, a székhelye, az elérhetősége (levelezési címe, telefon-, telefax száma, elektronikus levélcíme), b) a pályázó műszaki, gazdasági, szervezeti alkalmasságának, továbbá a pályázati kiírási dokumentációban foglalt egyéb feltételeknek való megfelelés bemutatása, c) a pályázati dokumentáció készítésének időpontjában a pályázóra és a megpályázott ellátási területre kiszámított felhasználói egyenérték, d) az ellátási területen korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás esetén az alkalmazni kívánt szolgáltatási díj szerkezetére és összegére, valamint az üzemeltetés kezdő időpontjára tett javaslat, e) nyilatkozat a fogyasztóvédelmi szabályoknak megfelelő ügyfélszolgálat kialakításáról, illetve meglétéről, valamint f) a víziközmű-rendszer üzemeltetését és az ellátás minőségének javítását szolgáló műszaki megoldások bemutatása (tervezett fejlesztések, beruházások, szolgáltatások). (2) A pályázathoz csatolni kell: a) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kiírási dokumentációban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, b) a pályázó hatályos vízjogi és víziközmű-szolgáltatói működési engedélyeinek másolatát, c) a pályázat kiírását megelőző 3 évben jogerőssé vált, a Vksztv. 3. § (2), (3) és (5) bekezdésein alapuló hatósági határozatok másolatait, d) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az üzemeltetést önállóan vagy a Vksztv. és az e rendelet szerint megengedett részét kiszervezés útján kívánja-e megvalósítani, e) a pályázónak a pályázati eljárásban történő teljes körű képviseletére jogosultak nevét, valamint a képviseleti jog igazolására alkalmas teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot, f) a 4. § (3) bekezdés a)–d), valamint f)–g) pontjában meghatározott követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat. 6. § (1) A pályázatot az ellátásért felelős – a 2. § (2) bekezdése esetén a képviseletet ellátó személy – székhelyén kell benyújtani a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott módon és határidőben. (2) A pályázat benyújtására nyitva álló határidő a hirdetmény közzétételétől számítva nem lehet rövidebb 30 napnál. 7. § (1) A részvételi feltételeknek a pályázati eljárás teljes időtartama alatt, a pályázat benyújtásától a pályázati eljárás eredményének kihirdetéséig meg kell felelnie a pályázónak. (2) A pályázó köteles a kiírási dokumentációban foglalt eljárási szabályokat betartani. (3) Az ellátásért felelős a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jegyzőkönyvben rögzített pályázók nevét a jegyzőkönyv felvételét követő 3 napon belül a honlapján közzéteszi. 4. Konzultáció 8. § Az ellátásért felelős a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott módon, helyen és időben konzultációt tart. A konzultációt legkésőbb a benyújtási határidő lejártát megelőző 15. napon kell megtartani. A konzultáción azok a víziközmű-szolgáltatók vehetnek részt, amelyek a pályázati kiírási dokumentációt a hirdetményben meghatározott módon beszerezték. 5. A pályázat értékelése 9. § (1) Az ellátásért felelős a pályázatok minősítésére és értékelésének előkészítésére legalább háromtagú, de legfeljebb öttagú Értékelő Bizottságot hoz létre. (2) Az Értékelő Bizottság tagjait, elnökét, valamint a póttagokat az ellátásért felelős írásban nevezi ki és hívja vissza. Az Értékelő Bizottság tagját akadályoztatása esetén póttag helyettesíti. (3) Az Értékelő Bizottságot a benyújtási határidő lejártáig kell létrehozni. Az Értékelő Bizottság az e rendelet és a pályázati kiírási dokumentáció által biztosított keretek között az ügyrendjét maga állapítja meg. (4) Az Értékelő Bizottság munkájában nem vehet részt: a) aki a pályázat kidolgozásában részt vett, b) aki a pályázóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) aki a pályázó tisztségviselője, alkalmazottja vagy felügyelő bizottságának tagja, d) aki a pályázó tagja, vagy aki abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, e) aki az értékelésre, a minőség-ellenőrzésre vagy a bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett, f) az a)–e) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, valamint g) akiről bejelentésre vagy hivatalból az Értékelő Bizottság elnöke megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható. (5) A pályázati döntés előkészítésében és meghozatalában döntés-előkészítő bizottsági tagként nem vehet részt politikai párt tisztségviselője, tagja, alkalmazottja, helyi önkormányzati képviselő, vagy országgyűlési képviselő. (6) A pályázati döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy a (4) és (5) bekezdések szerinti összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn, a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy pénzügyi titkot megőrzi. A nyilatkozatot az Értékelő Bizottság elnökének át kell adni. (7) Ha az összeférhetetlenségre okot adó körülmény a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás során alakul ki, az érintett személy az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenti az Értékelő Bizottság elnökének. 10. § (1) Az Értékelő Bizottság a következő feladatokat látja el: a) a benyújtási határidő lejártától számított 8 napon belül, közjegyző jelenlétében, a pályázók számára nyilvánosan felbontja a pályázatokat tartalmazó borítékokat, és ezzel egyidejűleg jegyzőkönyvben rögzíti a pályázók, valamint a pályázat azonosító adatait, b) a 4. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok tekintetében minősíti a pályázókat, értékeli a pályázatokat, a minősítés és az értékelés eredményéről jegyzőkönyvet készít, c) az a)–b) pontok alapján összefoglaló értékelést készít. (2) Az Értékelő Bizottság a pályázati eljárás során folyamatosan jogosult ellenőrizni az e rendeletben és a kiírási dokumentációban előírtak betartását. 11. § (1) Az Értékelő Bizottság a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jegyzőkönyv felvételétől számított 5 napon belül megvizsgálja, hogy a pályázóval szemben fenn áll-e a 4. § (3) bekezdésében meghatározott bármely kizáró ok. (2) Ha az Értékelő Bizottság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata során megállapítja, hogy a pályázóval szemben kizáró ok áll fenn, javaslatot tesz az ellátásért felelősnek a pályázó kizárására. 12. § (1) A pályázatok értékelése során az Értékelő Bizottság a benyújtott dokumentumok alapján megvizsgálja azt, hogy a pályázó megfelel-e az e rendeletben és a kiírási dokumentációban meghatározott követelményeknek. (2) Az Értékelő Bizottság 11. § (2) bekezdés szerinti javaslata alapján az ellátásért felelős a pályázót kizárja. A kizárás tényét és okait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (3) Az Értékelő Bizottság a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott szempontokat és azok súlyozását veszi figyelembe az összefoglaló értékelés összeállításánál. (4) Az Értékelő Bizottság a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefoglaló értékelést a benyújtási határidőt követő 30 napon belül elkészíti és átadja az ellátásért felelősnek. 6. A pályázati eljárás eredményének megállapítása 13. § (1) A pályázat érvénytelen, ha a pályázó a) azt a benyújtási határidő lejárta után nyújtotta be, b) a pályázati eljárás tisztaságát sértő cselekményt valósított meg, c) a pályázati eljárás során valótlan adatot közölt. (2) A pályázati eljárás eredménytelen, ha a) nem nyújtottak be pályázatot, b) kizárólag érvénytelen pályázat került benyújtásra, c) a pályázó által vállalt szolgáltatási és üzemeltetési színvonal az ellátási terület ellátásbiztonságát veszélyeztetheti. (3) Az ellátásért felelős – az Értékelő Bizottság összefoglaló értékelése alapján, annak közlésétől számított 15 napon belül – döntést hoz a) az egyes pályázatok érvényességéről, b) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltáról, c) a pályázati eljárás eredményessége esetén a pályázati eljárás nyerteséről, nyerteseiről. (4) Az ellátásért felelős az Értékelő Bizottság összefoglaló értékelésében rögzített pályázói sorrend figyelembevételével alakítja ki döntését. Az Értékelő Bizottság javaslatától való eltérés esetén a döntést indokolni köteles. (5) Az ellátásért felelős a (3) bekezdésben meghatározott döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a pályázókat, a Hivatalt, és döntését – annak meghozatalától számítva 3 napon belül – a honlapján közzéteszi. (6) Az ellátási területre csak egy pályázatot lehet nyertesnek minősíteni. 7. Az üzemeltetési szerződés megkötése 14. § A pályázat műszaki dokumentációjának megfelelő üzemeltetési szerződést a döntés közzétételét követő 30 napon belül meg kell kötni. 15. § (1) Az üzemeltetési szerződés nem köthető meg azzal a pályázóval, akinek a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyének kiadását a Hivatal a Vksztv. 36. § (1) bekezdése alapján megtagadja. (2) Ha az üzemeltetési szerződést az (1) bekezdésben foglaltak alapján nem lehet megkötni, az ellátásért felelős – a körülményről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – olyan pályázóval köti meg az üzemeltetési szerződést, akit az Értékelő Bizottság összefoglaló értékelése alkalmasnak minősített az üzemeltetési szerződés megkötésére. Ennek hiányában az ellátásért felelős haladéktalanul új pályázatot ír ki. (3) Nem szükséges a 2. § (1) bekezdésében foglalt eljárást lefolytatni, ha az újrapályáztatás során a pályázati kiírás tartalma nem változik. (4) A Hivatal közérdekű üzemeltető kijelölésére irányuló intézkedése az ellátásért felelőst nem mentesíti a Vksztv. 33. §-ában előírt kötelezettsége alól. 8. Az üzemeltetési szerződés tartalma 16. § (1) Az üzemeltetési szerződés minimális tartalmi követelményeit és a jóváhagyására irányuló kérelem mellékleteit az 1. melléklet tartalmazza. (2) A víziközmű-üzemeltetési jogviszonyra irányuló szerződés cégszerűen aláírt példányát nyomtatott formában és tartós adathordozón a Vksztv. 22. §-a alapján, az ott meghatározott határidőn belül jóváhagyásra meg kell küldeni a Hivatalnak. (3) Az üzemeltetési szerződést a Hivatal az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén hagyja jóvá: a) a szerződéskötést megelőző pályázati eljárás szabályszerűen lett lebonyolítva, b) a szerződés kielégíti a Vksztv. IV. fejezetében és az e rendeletben rögzített követelményeket, c) a szerződést kötő víziközmű-szolgáltató működési engedélyének ellátási területre vonatkozó rendelkezései módosítható. (4) Ha a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény vagy a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerinti pályázati eljárást nem kellett lefolytatni, a Hivatal a jóváhagyás során a (3) bekezdés b) és c) pontjában rögzített feltételeket vizsgálja. (5) A Hivatal a Vksztv. 16. § (6) bekezdése szerinti követelményeknek való megfelelőség vizsgálatánál a Vksztv. 16. § (8) bekezdése szerinti munkavállalói résztulajdon vonatkozásában kizárólag az MRP részvényre és a dolgozói részvényre vonatkozó igazolásokat fogadja el. (6) A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződést jóváhagyó döntés jogerőre emelkedésétől számított 120 napon belül köteles benyújtani a Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti engedély, illetve engedélymódosítás iránti kérelmet a Hivatalnak. III. FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ÜZEMELTETŐ KIJELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 17. § (1) Közérdekű üzemeltetői tevékenységet kizárólag az a víziközmű-szolgáltató végezhet, amelynek a működési engedélyét a Hivatal nem a Vksztv. 84. § (1) bekezdése szerinti kivételes szabályokra tekintettel bocsátotta ki. (2) A víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelemben – az (1) bekezdés szerinti kivétellel – a kérelmező nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy az engedély megszerzése esetén vállalja-e, hogy a közérdekű üzemeltetőként kijelölhető engedélyesek lajstromába felvételre kerüljön. (3) A lajstromba nem vehető fel, vagy onnan törölni kell azt a víziközmű-szolgáltatót, aki a Hivatal nyilvántartása szerint 150 000 felhasználói egyenértéket kitevő közüzemi szerződéses kapcsolattal nem rendelkezik. (4) Amennyiben az ellátási területen nyújtott víziközmű-szolgáltatás tekintetében a Vksztv. 32. § (1) bekezdése szerinti körülmények bekövetkezése közvetlenül fenyeget, vagy azok bekövetkeztek, e körülményeket a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős a Hivatalnak köteles bejelenteni. (5) A (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek írásban, legkésőbb a körülményekről történt tudomásszerzést követő napon, a Hivatal honlapján e célból közzétett elérhetőségekre kell eleget tenni. (6) A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése a mulasztó személy részéről a víziközmű-szolgáltatás tekintetében fennálló kötelezettségei súlyos megszegésének minősül. (7) A Hivatal a bejelentés alapján rendelkezésére álló információk kiegészítése, a kialakult állapot tisztázása érdekében a víziközmű-szolgáltatótól és az ellátásért felelőstől információkat, adatokat kérhet és szemlét tarthat. (8) A Hivatal a közérdekű üzemeltető kijelölésére irányuló eljárást (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölési eljárás) a Vksztv. 32. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a tudomásszerzést követő három munkanapon belül, hivatalból megindítja. (9) A kijelölési eljárás megindításáról a Hivatal – az ellátásért felelősön kívül – értesíti az érintett ellátási terület szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: népegészségügyi szakigazgatási szerv), környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi, valamint katasztrófavédelmi hatóságot. (10) A kijelölési eljárás során a víziközmű-szolgáltatás fenntartása érdekében a Hivatal mind a víziközmű-szolgáltatót, mind az ellátásért felelőst haladéktalanul intézkedések megtételére kötelezheti, egyidejűleg kísérletet tesz a víziközmű-szolgáltatás zavartalan működésének helyreállítására. (11) Ha a víziközmű-szolgáltatás zavartalan működésének helyreállítására nincs mód, vagy a Hivatal ennek érdekében tett intézkedései nem jártak eredménnyel, a Hivatal a közérdekű üzemeltető kijelöléséről hoz döntést. (12) A Hivatal a közérdekű üzemeltető kijelölése során figyelembe veszi: a) az érintett ellátási terület földrajzi elhelyezkedését, az üzemeltetés feladatainak logisztikai szempontjait, b) az érintett víziközmű-rendszereken alkalmazott technológiai megoldásokat, az azok által igényelt szakmai felkészültséget, c) a kijelölési eljárás megindítását kiváltó üzemeltetési tevékenység körében megállapított hiányosságok jellegét, d) a víziközmű-szolgáltatók közérdekű üzemeltetés során felmerülő a szolgáltatási díjban nem fedezett beruházások és üzemi költségek nagyságát, e) a feladatok átvételéhez szükséges előkészület időigényét. (13) A Hivatal a (12) bekezdés szerinti kijelölési szempontoknak leginkább eleget tevő, a lajstromban szereplő és a kizárólagosan állami tulajdonban álló víziközmű-szolgáltatókkal tárgyalást folytat az ellátandó közérdekű üzemeltetői feladatokról. (14) Amennyiben a víziközmű-szolgáltatás a (13) bekezdés szerinti víziközmű-szolgáltatókkal nem biztosítható, a Hivatal a (12) bekezdésben foglalt szempontok alapján, bármely, a lajstromban nem szereplő víziközmű-szolgáltatót kijelölheti közérdekű üzemeltetőnek, amelynek a működési engedélyét nem a Vksztv. 84. § (1) bekezdése szerinti bocsátotta ki. (15) A Hivatal a közérdekű üzemeltető kijelölését szükségessé tevő, a Vksztv. 32. § (1) bekezdésében rögzített körülményeket, az addigi víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős ezzel összefüggő tevékenységét a kijelölési eljárással egyidejűleg megvizsgálja, és ha jogszabálysértést állapít meg, bírságot szab ki. 18. § (1) A közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat tartalmazza: 1. a közérdekű üzemeltető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, 2. a közérdekű üzemeltetési tevékenységgel érintett víziközmű-rendszerek azonosító kódját, megnevezését, 3. az érintett ellátási területet az érintett települések és a víziközmű-szolgáltatási ágazat megjelölésével, 4. a közérdekű üzemeltetői tevékenység megkezdésének napját, 5. a közérdekű üzemeltetői tevékenység befejezésének napját, 6. a fizetendő használati díj összegét, 7. a Hivatalnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a víziközmű-szolgáltatás fenntartását a kijelölés időtartamára biztosítják, 8. az addigi víziközmű-szolgáltató víziközmű-rendszerekre vonatkozó működési jogainak visszavonásáról szóló rendelkezést, 9. az ellátásért-felelősnek a víziközmű-rendszerekre vonatkozó, a közérdekű üzemeltetés körében felmerülő joggyakorlását kizáró rendelkezést, 10. az ellátásért felelőssel szemben felmerülő kötelezést, miszerint legkésőbb a közérdekű üzemeltetés határozatban foglalt időtartamának vége előtt 90 nappal kössön víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére irányuló szerződést. (2) A kijelölő határozatot meg kell küldeni: a) a közérdekű üzemeltetőnek, b) az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervnek, c) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnak, d) az illetékes katasztrófavédelmi hatóságnak, e) a kijelölést megelőzően az adott területen működő víziközmű-szolgáltatónak, f) az ellátásért felelősnek. (3) Az üzemeltetési feladat átadását szolgáló átadás-átvétel során a közérdekű üzemeltető, a víziközmű-szolgáltató és a Hivatal vesz részt, az ellátásért felelős részt vehet és észrevételt tehet. (4) A birtokba helyezés zavartalan lebonyolítása érdekében az üzemeltető és az ellátásért felelős köteles a Hivatal képviselőjével és a közérdekű üzemeltetővel együttműködni. (5) A közérdekű üzemeltető az ellátási területre vonatkozóan a Vszktv. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben – annak hiányában a Hivatal határozatában – megállapított díjat alkalmazza. (6) A közérdekű üzemeltető víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatai, közérdekű üzemeltetés esetén értelmezhető jogai és kötelezettségei – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a kijelölő határozatban foglaltak szerint az ellátásért felelős helyett a Hivatallal szemben állnak fenn, a szerződéses jogviszonyban álló víziközmű-szolgáltatókra általában jellemző tartalommal. (7) A közérdekű üzemeltetés körében a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszeren tervszerű felújítást, beruházást kizárólag a Hivatal előzetes engedélye alapján végezhet. (8) A közérdekű üzemeltető a használati díjat a közérdekű üzemeltetői tevékenység befejezését követően fizeti meg. (9) A közérdekű üzemeltető a fizetendő használati díjból levonhatja a) az elvégzett, előre nem tervezhető, halaszthatatlan víziközmű felújítási munkák okszerűen felmerült teljes költségét, valamint b) a Hivatal által előzetesen jóváhagyott víziközmű felújítások és beruházások teljes költségét. 19. § (1) A Hivatal a közérdekű üzemeltetési jogviszonyt a 18. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti szerződés jóváhagyását követően, az új üzemeltető birtokba lépésével, határozattal megszünteti. (2) A Hivatal a közérdekű üzemeltetés időbeli hatályát legfeljebb egy évben határozhatja meg. Amennyiben a határidő lejárta előtt a (3) bekezdés szerinti megszüntetésre nincs mód, a közérdekű üzemeltető kijelölése meghosszabbítható, vagy új közérdekű üzemeltető jelölhető ki. (3) A közérdekű üzemeltetői tevékenység befejezésekor, az üzemeltetési feladat átadását szolgáló átadás-átvétel során a közérdekű üzemeltető, az új szerződéses víziközmű-szolgáltató vagy a (2) bekezdés alapján kijelölt új közérdekű üzemeltető és a Hivatal vesz részt. Az eljáráson az ellátásért felelős részt vehet és észrevételt tehet. (4) A közérdekű üzemeltető kérelmére a közérdekű üzemeltetési jogviszony megszűnését követően, a Hivatal külön eljárást folytat le a meg nem térült költségek összegének megállapítása érdekében. (5) Amennyiben a közérdekű üzemeltető okszerűen felmerült költségei a közérdekű üzemeltetési tevékenység szolgáltatási díjbevételéből részben nem térültek meg, a meg nem térült rész megtérítését a 17. § (15) bekezdése szerint elmarasztalt személy köteles megtéríteni. Több elmarasztalt esetén a megtérítési kötelezettség az elmarasztalt személyeket egyetemlegesen terheli. IV. FEJEZET AZ ENGEDÉLYEZÉS ÉS HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI 9. A víziközmű-szolgáltatói működési engedély tartalma, hatálya 20. § (1) A víziközmű-szolgáltatói működési engedély (e fejezet tekintetében a továbbiakban: engedély) tartalmazza: a) az engedélyes víziközmű-szolgáltató nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát (személyi hatály), b) az ellátási területtel érintett települések nevét, a víziközmű-szolgáltatási ágazat megnevezésével együttesen (területi hatály), c) az üzemeltetett víziközmű-rendszerek megnevezését, azonosító kódját, azokra nézve a Hivatal által megállapított felhasználói egyenértéket (tárgyi hatály), és d) a működési jogosultság időbeli hatályát. (2) Amennyiben az engedély szerinti működési jogosultság az egyes víziközmű-rendszerekre nézve eltérő időbeli hatállyal jön létre, úgy az időbeli hatály az egyes víziközmű-rendszerekre történő külön utalással kerül feltüntetésre. (3) Az engedély mellékletei a víziközmű-szolgáltatónak a Hivatal által jóváhagyott a) üzletszabályzata, b) beszerzési szabályzata, c) üzemeltetési szerződései. 21. § Amennyiben az engedélyt a Hivatal módosítja, a módosításról szóló döntés egységes szerkezetben – a változatlan fennállásra történő utalással – tartalmazza a 20. § (1) és (3) bekezdés szerinti, módosítással nem érintett tartalmi elemeket is. 22. § A Hivatal az engedélyt határozatlan időre is kiadhatja. 10. Az engedélyezési eljárás 23. § Az engedély kiadására irányuló eljárás magába foglalja: a) a kérelmező üzemeltetési szerződéseinek jóváhagyására irányuló eljárást, b) a kérelmező üzletszabályzatának jóváhagyására irányuló eljárást, c) a kérelmező beszerzési szabályzatának jóváhagyására irányuló eljárást, d) a víziközmű-üzemeltetés egyes részeinek kiszervezésére irányuló kérelem elbírálását is. 24. § (1) Amennyiben az engedély módosítására irányuló eljárás az engedélyes kérelmére indult, a Hivatal jogosult az engedélykérelemben nem érintett részeinek felülvizsgálatára és módosítására is. (2) Amennyiben a Hivatal az engedélyben foglalt jogosultságok bővítésére irányuló kérelemben foglaltaktól eltérő tartalommal kíván döntést hozni, a kérelmezőt – ezen tény közlésével – a kérelem kiegészítésére vagy módosítására hívja fel. 25. § (1) Az engedély kiadására vagy módosítására irányuló kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet szerinti dokumentumokat. (2) A Hivatal a Vksztv. 16. § (6) bekezdése szerinti követelményeknek való megfelelőség vizsgálatánál a gazdasági társaság saját részvényeit figyelembe veszi, a Vksztv. 16. § (8) bekezdése szerinti munkavállalói résztulajdon vonatkozásában kizárólag az MRP részvényre és a dolgozói részvényre vonatkozó igazolásokat fogadja el. (3) A kérelmező a kérelemhez mellékeli a 3. melléklet szerinti nyilatkozatot. (4) A Hivatal előtti eljárásban – a 24. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a kérelem módosításának nincs helye. 26. § (1) Amennyiben annak lehetőségét törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki, az adott engedélyezési feltétel fennállásának hiányában feltételesen is engedélyezhető a víziközmű-szolgáltató működése a feltétel teljesítésére szabott határidő megadásával. A Hivatal a feltételes engedélyt legfeljebb 12 hónapra adja ki, amely időtartam indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható. (2) A feltétel tűzésével kiadott engedélynek mellékletként részét képezi – a kérelmező által az eljárás során, külön felhívásra benyújtott – a Hivatal által jóváhagyott felzárkózási terv. (3) A felzárkózási terv időbeli ütemezés mellett tartalmazza a hiányzó engedélyezési feltétel teljesítéséhez szükséges intézkedések tervezetét, a felmerülő erőforrásigény megjelölésével együtt. (4) Az engedélyes a jóváhagyott felzárkózási terv teljesítéséről a Hivatal által meghatározott gyakorisággal előrehaladási jelentést küld a Hivatalhoz, amely a teljesítést ellenőrizi. A felzárkózási tervben foglaltak teljesítésének elmaradása esetén a Hivatal az engedélyt – a teljesítési elmaradással érintett terjedelemben – visszavonja. (5) A Hivatal feltétel tűzésével sem bocsát ki működési engedélyt, amennyiben: a) a benyújtott felzárkózási tervet tartalmi elemei hiányából fakadó teljesíthetetlensége miatt a Hivatal nem hagyta jóvá, b) a 11. alcímben foglalt engedélyezési feltételek közül egyidejűleg több feltétel is hiányzik, így az a víziközmű-szolgáltatás jelentősen csökkent színvonalú folytatását eredményezné. 27. § (1) Az engedélyben foglalt, hivatali mérlegelés körébe tartozó követelmények az engedélyes kérelmére, legkorábban az engedély kiadását követő egy év elteltével módosíthatók, kivéve ha a követelmények alapjául szolgáló körülmények tekintetében lényeges megváltozások következtek be. (2) A Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja, ha a) a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése következtében, vagy b) a 29. § szerinti ellenőrzési tevékenysége során az engedélyben foglalt vagy a kiadásának alapjául szolgáló adatok változását észleli. 28. § A víziközmű-szolgáltató a Hivatal részére a felek által aláírt üzemeltetési szerződést a Vksztv. 22. § (1) bekezdésében meghatározott módon és határidőn belül nyújthatja be. A Hivatal a döntéssel együtt a szerződés másolatának záradékolt példányát megküldi a víziközmű-szolgáltató részére. 29. § A Hivatal legalább háromévente ellenőrzi az engedélyben foglalt feltételeknek való megfelelőséget. 11. Engedélyezési feltételek 30. § (1) A kérelmező közgazdasági viszonyai tekintetében a Hivatal a 4. melléklet szerinti módszertan alapján megvizsgálja a kérelmező tőkeerejét, eladósodottságát, pénzügyi kockázatokat jelentő kötelezettségvállalásait, likviditását. (2) Az (1) bekezdés szerinti módszertan tartalmazza a Hivatal által vizsgált mutatókat, azokra nézve azt az értékhatárt, amelyen túl működési engedély nem kerülhet kiadásra, továbbá azt az értékhatárt, amely esetében a működési engedély csak feltétel tűzésével adható ki. 31. § (1) A kérelmező műszaki eszközfelkészültsége tekintetében a Hivatal vizsgálja: a) a feladatellátás egyes résztevékenységeihez szükséges műszaki eszközök rendelkezésére állását, b) a rendelkezésre álló eszközök számossága, műszaki alkalmassága a technológia és az avultság tekintetében a feladatellátás követelményeinek való megfelelőségét, c) amennyiben az adott eszköz nem képezi a kérelmező tulajdonát, a folyamatos rendelkezésre állás biztosítottságát, d) a zavartalan feladatellátás érdekében szükséges készenléti és szükségellátást biztosító eszközök (például aggregátor, autódaru, lajtoskocsi), továbbá a hibaelhárítást szolgáló biztonsági készletek megfelelőségét, valamint e) az üzemeltetés hatékonyságát és biztonságát szolgáló felügyeleti és folyamatirányító megoldásokat. (2) A kérelmező szervezeti, logisztikai képességei tekintetében a Hivatal vizsgálja, s az ellátandó feladat területi kiterjedtségére tekintettel ítéli meg: a) a kérelmező szervezeti felépítését, annak tagoltságát, különös tekintettel a területi üzemeltetés feladataira, b) a kérelmező tevékenységének leszabályozottságát, a lényeges feladat- és hatáskörök rögzítettségét, c) a kérelmező által alkalmazott gazdasági és műszaki ügyviteli megoldásokat, azok hatékonyságát, d) az alkalmazott kommunikációs megoldásokat, mind az üzemeltetés, mind pedig a munkairányítás tekintetében, e) a 24 órás műszaki diszpécserszolgálat kialakítását, annak hatékonyságát, mind a beérkező információk, mind pedig a reagáló képesség tekintetében, valamint f) a hibaelhárítás érdekében folyamatosan rendelkezésre álló (készenlét, vagy ügyelet) kapacitások meglétét, azok munkaszervezését, területi lefedettségét. (3) A Hivatal a kérelmező személyi állománya tekintetében, mint engedélyezési követelményt, vizsgálja: a) a kérelmezőnek a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti vezetője és annak helyettesei: aa) rendelkeznek-e a c) pont – ennek hiányában – a (4) bekezdés szerinti végzettséggel, vagy ab) rendelkeznek-e gazdasági, vagy jogi szakirányú felsőfokú szakképesítéssel, továbbá ac) a víziközmű-szolgáltatásban szerzett szakmai tapasztalatuk időtartama eléri-e az öt évet, b) az üzemeltetés műszaki irányítását, felügyeletét végző, jogszabályban rögzített képesítési követelménnyel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek főállású munkaviszonyban vannak-e foglalkoztatva, c) rendelkezik-e a kérelmező főállású munkaviszonyban álló, osztatlan képzésben, vagy mesterképzésben oklevelet szerzett, a szakterületének megfelelő munkakörben foglalkoztatott: ca) vízépítő mérnökkel, cb) víz- és szennyvíz technológussal, cd) vegyészmérnökkel, ce) gépészmérnökkel, cf) villamosmérnökkel, cg) környezetvédelmi mérnökkel, ch) szennyvízszolgáltatás folytatása esetén biológussal, ci) ivóvíz-szolgáltatás esetén hidrogeológussal. (4) A (3) bekezdés c) pontjában foglalt végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni az adott szakiránnyal megegyező osztatlan képzésben szerzett főiskolai-, vagy egyetemi alapképzésben szerzett oklevelet (5) A (3) bekezdés a) és b) pontjai tekintetében az engedély feltétel tűzésével nem adható ki. 32. § (1) A víziközmű-szolgáltatás hatékony üzemszervezési feltételeinek megteremtése érdekében, a Hivatal vizsgálja az engedélyezéssel érintett ellátási terület egybefüggőségét, az üzemeltetés hatékonyságát és mérlegeli annak hatásait. A Hivatal nem ad a kérelmezőnek működési engedélyt az ellátási területként megjelölt települést vagy településeket közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerek üzemeltetésére, amennyiben: a) az így létrehozható ellátási terület a kérelmező kérelmében további ellátási területként megjelölt, vagy a már – engedély alapján fennálló – üzemeltetési területét képező, földrajzilag vele nem összefüggő ellátási területtől az üzemeltetés hatékonyságát elnehezítő távolságra fekszik, és b) ott az üzemeltetni kívánt víziközmű-rendszerekre nézve a Hivatal által elismert felhasználói egyenérték nem éri el a 100 000-et. (2) A Hivatal nem mérlegelheti az egymással földrajzilag össze nem függő ellátási területek közötti távolságoknak az üzemeltetés hatékonyságára gyakorolt hatását, amennyiben a különálló ellátási területek egymáshoz legközelebb eső települései közúton, a belterületi határaiktól számítottan 40 km-t meghaladó távolságra fekszenek. 33. § (1) A Hivatal az adott víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységre nézve egyetlen víziközmű-rendszer vonatkozásában sem ad ki működési engedélyt, amennyiben a kérelmező, az érintett felhasználók többsége tekintetében, a víziközmű üzemeltetési tevékenységét a Vksztv. 45. § (4) bekezdés alapján, az ott megjelölt tevékenységek közül az a) vagy a b) pont szerinti tevékenységeket, vagy c)–h) pontok szerinti tevékenységek közül kettőnél többnek a kiszervezése útján kívánja megoldani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítélése tekintetében a felhasználók érintettnek minősülnek, ha a kiszervezett tevékenység tárgya szerint része a felhasználók ellátását közvetlenül vagy közvetetten biztosító víziközmű-rendszer üzemeltetésének. (3) Az (1) bekezdés tekintetében a felhasználók számosságát a víziközmű-rendszerekre nézve, a Vksztv. 1. melléklete szerinti képlet alapján kiszámított felhasználói egyenérték szerint kell figyelembe venni. 34. § (1) A Hivatal az engedélyezési eljárás során – a Vksztv.-ben és az e rendeletben foglalt követelményeken túlmenően – figyelembe veszi a víziközmű-szolgáltatás körében okszerűen felmerülő tevékenységre is kihatással bíró módon kötelezettséget rögzítő, és ezáltal a víziközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaságokra is vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. (2) Az (1) bekezdés szerinti körbe tartoznak különösen: a) a közegészségügy, b) a nemzeti vagyon védelme, c) a közfeladat ellátás, d) a fogyasztók védelme, e) a létfontosságú rendszerelemek védelme, f) a környezetvédelem, g) a közművek üzemeltetésének műszaki feltételei, h) a közbeszerzés, i) a foglalkoztatás, j) az adat- és iratkezelés tárgykörét szabályozó jogszabályok. (3) Amennyiben más jogszabály előírásainak csak más hatóság engedélyének megszerzése útján lehet eleget tenni, vagy az annak való megfelelést más szerv által kiadott okirat igazolja, az engedély iránti kérelemben a 3. mellékletben meghatározott tartalommal nyilatkozni kell az engedély vagy az okirat meglétéről. 35. § (1) Amennyiben a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyezési eljárás megindítását a kérelmező a Vksztv. 84. §-ában foglalt szabályokra tekintettel kéri, az engedély iránti kérelem mellékleteként integrációs tervet is csatolnia kell. (2) Az integrációs terv bemutatja azokat az intézkedéseket, együttműködési szándékokat, valamint azt a szervezeti, tartalmi keretrendszert, amelynek a megvalósulása mentén a Vksztv. által kívánt határidőre: a) a kérelmező által elérhető a Vksztv. 1. melléklete szerint kiszámított 150 000 felhasználói egyenérték, vagy b) a kérelmező ellátási területe más víziközmű-szolgáltatóhoz kerül át. (3) Az integrációs tervhez csatolni kell a jövőbeli együttműködés érintettjeinek (ellátásért felelősök, más víziközmű-szolgáltatók) az integrációs terv megvalósítására irányuló szándéknyilatkozatát. (4) Amennyiben valamely személy több integrációs terv megvalósításában történő részvételre vonatkozóan bocsátott ki szándéknyilatkozatot, s ezek közül van olyan integrációs terv, amelynek a megvalósulása valamely másik integrációs terv megvalósulását kizárná, a Hivatal dönti el, hogy ezek közül melyik nyilatkozatot veszi figyelembe. (5) A Hivatal az integrációs tervet nem fogadhatja el, ennek következtében a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt nem bocsátja ki, ha: a) az integrációs tervben foglaltak megvalósulását jogszabály kizárja, b) a (4) bekezdésben foglaltakra is tekintettel a 150 000 felhasználói egyenérték elérése az integrációs terv alapján nem valószínűsíthető. (6) Az integrációs tervet a Hivatal elfogadja, amennyiben az részeiben és összességében is reálisan teljesíthető intézkedéseket és célokat fogalmaz meg. (7) Amennyiben a Hivatal a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt az e §-ban foglaltakra tekintettel bocsátotta ki, a határozatban a Vksztv. 84. §-ára történő hivatkozással feltünteti a kibocsátás kivételes jellegét. (8) Amennyiben az engedélyt a Vksztv. 84. §-ában foglalt határidőt megelőzően kérelemre indult eljárás keretében korábban nem vonták vissza, vagy a felhasználói egyenérték tekintetében fennálló törvényi követelményekre tekintettel a Vksztv. 35. §-ában foglaltaknak megfelelően nem módosították, az engedélyt a Hivatal hivatalból visszavonja. 36. § (1) A Vksztv. 82. § (1) bekezdése szerint víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtó víziközmű-szolgáltató az e rendelet hatálybalépésének napját megelőzően megkötött, kiszervezési szabályok szerint minősülő szerződéseinek egy másolati példányát az engedély iránti kérelemhez csatoltan tájékoztatásul megküldi a Hivatal részére. (2) A víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdés szerinti szerződések vonatkozásában, ha a szerződés ekkor még hatályban van, köteles a Vksztv. 82. § (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított két éven belül kiszervezés iránti engedélyezési kérelemmel fordulni a Hivatalhoz. (3) A kérelem alapján lefolytatott eljárás eredményeként kiadott határozat rendelkezéseire tekintettel: a) a szerződés az esetlegesen szükséges módosításokkal hatályban tartható, vagy b) a szerződést a víziközmű-szolgáltató a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül megszünteti. (4) Amennyiben a (2) bekezdésbe foglalt kötelezettségeinek a víziközmű-szolgáltató nem tesz eleget, a Hivatal a kiszervezési engedély iránti kérelem elbírálása esetén szokásos eljárásnak megfelelően megvizsgálja a szerződés szerinti tevékenységet, és amennyiben annak tekintetében az elvárható költséghatékonyság hiányát állapítja meg, az indokolatlanul felmerült költségek figyelmen kívül hagyásával tesz díjmegállapítására irányuló javaslatot a miniszternek. (5) Az (1) bekezdés szerinti szerződés módosítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a kiszervezésre vonatkozó előzetes engedélyezési vagy tájékoztatási eljárást lefolytatták, és a módosítás az eljárás alapján kiadott határozat tartalmával összhangban van. 12. Az engedély módosításának és visszavonásának feltételei a cégjogi eseményekhez kapcsolódó változásokra tekintettel 37. § A Hivatal a víziközmű-szolgáltató működési engedélyét kérelemre vagy hivatalból módosítja. 38. § (1) A működési engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató a cégbírósági változásbejegyzést követő 30 napon belül köteles kérni a működési engedélyének módosítását, amennyiben a változás az engedély tartalmát érinti. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell: a) a változással érintett feltételek igazolására szolgáló cégbírósági bejegyző végzést; b) az a) ponthoz kapcsolódó valamennyi olyan okiratot és igazolást, amelynek tartalmában az eredeti kérelem benyújtása óta változás következett be; c) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az engedély kiadására irányuló eljárásban már elbírált és újból be nem nyújtott okiratok tartalmában az eredeti kérelem benyújtása óta változás nem következett be. 39. § A Hivatal a működési engedélyt hivatalból módosítja, ha a) a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése következtében vagy b) a 29. § szerinti ellenőrzési tevékenysége során a működési engedély kiadása során vizsgált adatok változását észleli. 40. § A működési engedély módosítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai az irányadók. 13. A cégjogi eseményekhez kapcsolódó hozzájárulás speciális szabályai 41. § A Hivatal a Vksztv. 42. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott hozzájárulását határozatba foglalja. 42. § (1) A 41. §-ban meghatározott hozzájárulás során az ügyintézési határidő 30 nap. (2) A 41. § szerinti hozzájárulás kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, székhelyét, b) a kérelmező adószámát, cégjegyzékszámát, statisztikai azonosító számát, c) a cégjogi esemény alapjául szolgáló döntést, d) a cégjogi eseményt alátámasztó írásbeli indokolást. (3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelmezőt egy alkalommal, a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül hiánypótlásra hívja fel. 14. A kiszervezésre vonatkozó engedélyezési eljárás speciális szabályai 43. § (1) Amennyiben a víziközmű-szolgáltató valamely, a Vksztv. 45. § (4) bekezdése, és az e rendelet 49. §-a szerinti tevékenységet részben vagy egészben ki kíván szervezni, a kiszervezés engedélyezése érdekében kérelemmel fordul a Hivatalhoz. (2) A kérelem tartalmazza: 1. a kiszervezni kívánt tevékenység megjelölését, 2. az 1. pont szerin …