2017. CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról.

2017. CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról. I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS AZ ALAPELVEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) E  törvényt kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság (a  továbbiakban együtt: adóhatóság) által megállapított, nyilvántartott, törvényen alapuló fizetési kötelezettségek végrehajtása során. (2) Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában e  törvény rendelkezéseit kell alkalmazni arra a  végrehajtásra, amelyet az  általános közigazgatási rendtartás alapján az állami adó- és vámhatóság foganatosít. (3) E  törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azon köztartozások, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak és egyéb tartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (a továbbiakban: adók módjára behajtandó köztartozás). 2. Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szabályainak alkalmazása 2. § E törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a  továbbiakban: Air.) és az  adózás rendjéről szóló törvény (a  továbbiakban: Art.) szabályait kell alkalmazni. 3. A bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályainak alkalmazása 3. § E törvény, valamint az Air. és az Art. eltérő rendelkezése hiányában az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban – e törvénnyel összhangban – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a Vht. 9. § alkalmazásának nincs helye. 4. § (1) Ahol a Vht. a) végrehajtást kérőt említ, azon a  végrehajtást foganatosító adóhatóság által nyilvántartott adótartozás tekintetében a nyilvántartó adóhatóságot, megkeresésre behajtandó tartozások vonatkozásában a behajtást kérőt, illetve a behajtást kérő hatóságot, b) végrehajtót említ, azon adóhatóságot, c) végrehajtható okiratot említ, azon e törvényben meghatározott végrehajtható okiratot, d) végrehajtói letéti számlára teljesítésről rendelkezik, azon a  végrehajtást foganatosító állami adó- és vámhatóság, illetve a helyi önkormányzat számlájára teljesítést kell érteni. (2) A  végrehajtási eljárás során felmerülő költségek előlegezésére és viselésére, valamint a  végrehajtási eljárásban eljárási bírság kiszabására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A  Vht. által szabályozott, bírósági döntést igénylő kérdés tekintetében a  végrehajtási eljárásban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a végrehajtást foganatosító adóhatóság dönt. 4. Eljárási alapelvek 5. § A végrehajtási cselekmények sorrendjét, időpontját az adóhatóság e törvény keretei között maga határozza meg. A törvényt az Országgyűlés a 2017. november 14-i ülésnapján fogadta el. 6. § A végrehajtási cselekmények közül azokat kell foganatosítani, amelyekkel a  leghatékonyabban érhető el a végrehajtás célja, ugyanakkor az adósra nézve – az arányosság elvének figyelembevételével – a legkisebb mértékű korlátozással jár. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 7. § (1) E törvény alkalmazásában 1. adó: az adó, a járulék, az illeték, a díj, hozzájárulás, továbbá a központi költségvetés, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az Egészségbiztosítási Alap, valamint a  Nyugdíjbiztosítási Alap vagy az  önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetés; 2. adós: az  adózó, az  adó megfizetésére kötelezett személy, továbbá a  pénzfizetésre vagy a  meghatározott cselekmény végrehajtására, tűrésére vagy abbahagyására kötelezett személy; 3. behajtást kérő: az  adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, vagy a tartozás jogosultja; 4. behajtást kérő hatóság: az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtást kezdeményező hatóság; 5. EKAER: Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, az  állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az  Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az  Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a  termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja; 6. Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés: az  Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat 2.  cikk (1)  bekezdés a)  pontja szerinti, az  Európai Unió által a  tagsággal nem rendelkező országokkal folytatott kereskedelemre megállapított vámok, egyéb vámok, valamint a  cukorágazat piacának közös szervezése keretein belül nyújtott hozzájárulások; 7. fizetési kedvezmény: fizetési könnyítés, illetve mérséklés; 8. fizetési könnyítés: fizetési halasztás, illetve részletfizetés; 9. gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt; 10. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozó; 11. jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is; 12. jövedelem: munkabér, illetmény, munkadíj, a  munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazás, juttatás; 13. költségvetési támogatás: az  államháztartásról szóló törvény (a  továbbiakban: Áht.) szerinti támogatás és az Art. szerinti azon költségvetési támogatások, amelyek az Áht. alapján nem minősülnek támogatásnak; 14. közeli hozzátartozó: a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó; 15. közeli lejáratú termék: a) 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó két órájában, b) több mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napján, c) 3  hónapos minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő esetén a  minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő utolsó két hetében, d) több mint 3  hónapos minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő esetén – ide nem értve azon termékeket, amelyeken nem szükséges a  minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő feltüntetése – a minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idő utolsó négy hetében; 16. lakóingatlan: a) a  lakás céljára létesített és az  ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (tulajdoni illetőség), ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki, b) a tanya és c) az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként nyilvántartott ingatlan, ha annak címe megegyezik az adós lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmányában megjelölt címmel, és nem áll az adós tulajdonában olyan más ingatlan, amely lakás céljára alkalmas lenne; 17. nettó tartozás: a  tartozások összegének az  adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével csökkentett összege, amelynek számítása során túlfizetésként nem vehető figyelembe a letétként nyilvántartott összeg; 18. pénzügyi intézmény: a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény; 19. romlandó dolog: a  közeli lejáratú termék és az  a  dolog, amelynek állaga jelentősen romlana, vagy forgalmi értéke jelentősen csökkenne, ha az értékesítésre a végrehajtás általános szabályai szerint kerülne sor; 20. saját bevétel: nem az állam közvetlen bevételei között elszámolt bevételek; 21. tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti tanya 22. tartozás: az  esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó, vám, az  általános közigazgatási rendtartás alapján végrehajtásra átadott fizetési kötelezettség, adók módjára behajtandó köztartozás, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; 23. végrehajtó: az adóhatóság nevében eljárni jogosult kormánytisztviselő, köztisztviselő vagy pénzügyőr. (2) Az e törvény által nem meghatározott fogalmak tekintetében az Art. és az Air. fogalmait kell irányadónak tekinteni. III. FEJEZET ÁLTALÁNOS VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK 5. Jegyzőkönyv 8. § (1) A jegyzőkönyv lehet általános jegyzőkönyv, foglalási jegyzőkönyv és árverési jegyzőkönyv. (2) A jegyzőkönyvben minden esetben fel kell tüntetni a) az adós és a jelen levő más érdekelt nevét és lakóhelyét, természetes személyazonosító adatait, elnevezését, a  bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartási számát és székhelyét, valamint a  végrehajtó azonosításához szükséges adatokat, b) az eljárás helyét és idejét, c) a végrehajtandó követelés jogcímét és összegét, d) a  behajtást kérő, illetve a  behajtást kérő hatóság és az  adóhatóság megnevezését, utóbbi hivatalos bélyegzőjét, e) az eljárási cselekmény leírását, és f ) foglalási és árverési jegyzőkönyv esetén a  Vht.-ban az  adott típusú jegyzőkönyvre meghatározott egyéb adatokat és körülményeket. (3) A  jegyzőkönyvet a végrehajtó, az eljárási cselekmény foganatosításakor jelen levő felek és más érdekeltek aláírják. Az aláírás hiányát és ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 9. § (1) Ha a  jegyzőkönyvben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, az  adóhatóság a  hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére. (2) Ha a  jegyzőkönyvből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, az  adóhatóság a  jegyzőkönyvet kiegészíti. (3) A kijavítást, kiegészítést az adóhatóság jegyzőkönyvvel teljesíti. (4) A kijavítást, kiegészítést annak kell megküldeni, akinek a kijavított, kiegészített jegyzőkönyv megküldésre került. 6. Ügygondnok 10. § (1) Az adóhatóság az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós a) lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, b) külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik, vagy c) a székhelyén nem fellelhető vagy székhelye ismeretlen. (2) Az  adóhatóság az  adós részére ügygondnokot rendel akkor is, ha a  nem természetes személy adósnak van lefoglalható vagyontárgya és nincs törvényes képviselője. (3) Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van. (4) Ha az  adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a  cégbíróság az  eljárás során a  céget hivatalból törölte a cégjegyzékből, az adóhatóság ügygondnokot rendel, és részvételével folytatja az eljárást. 7. A végrehajtás költsége 11. § (1) Az  adós – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles a  végrehajtással kapcsolatban felmerült valamennyi költség, így a  készkiadás, a  költségminimum és jogszabályban meghatározottak szerint a  végrehajtási költségátalány megfizetésére. (2) Költségminimumként ingó- és ingatlanfoglalás esetén 5 ezer forint fizetendő. (3) Az adóhatóság a költségekről – a végrehajtási költségátalány, illetve költségminimum kivételével – végzést hoz. (4) Az adóhatóság a költségátalány, illetve költségminimum felszámításától számított 8 napon belül az adóst értesíti. A költségátalány, illetve költségminimum felszámítását az adós az azok alapjául szolgáló végrehajtási cselekménnyel szemben benyújtható végrehajtási kifogásban sérelmezheti. 8. A kötelezettségek és befizetések nyilvántartása és elszámolása 12. § (1) Az  állami adó- és vámhatóság a  végrehajtásban kezelt – végrehajtásra átvett – kötelezettségekről elkülönítetten egyedi, analitikus nyilvántartást vezet, a végrehajtási eljárásban behajtott, a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlát tart fenn és működtet. E számla biztosítéki letét funkcióval nem szolgálhat. (2) Az állami adó- és vámhatóság az adó megfizetésére kötelezett személyek kötelezettségeiről, illetve az egyetemleges kötelezettségekről elkülönítetten egyedi, analitikus nyilvántartást vezet, az  ilyen jogcímen előírt kötelezettségekre befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlát tart fenn és működtet. A  számlára befizetett összegek elszámolására, felosztására a 13. §-ban szabályozott esedékesség szerinti felosztási szabályok az irányadók. 13. § (1) Ha a tartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget – a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a  végrehajtási költségátalány elszámolását követően – a  tartozás esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű tartozás esetén a tartozás arányában kell elszámolni. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban behajtott összeget –  a  végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a  végrehajtási költségátalány elszámolását követően  – elsőként a  természetes személy jövedelemadójának előlegére, a  levont jövedelemadóra vagy a  kifizető által a  természetes személytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a  tartozások arányában kell elszámolni. A  még fennmaradó összeget elsőként az  Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelésre, ezt követően az  egyéb, az  állami adó- és vámhatóság alapfeladataihoz kötötten nyilvántartott tartozásokra az  esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a  tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig az elkülönített számlán nyilvántartott tartozásokra, több tartozás esetén a  tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. (3) Ha a  Vht. 4.  § (1)  bekezdés szerinti összeütközésről az  adóhatóság az  ingóság árverésének kitűzését követően szerez tudomást, az  árverésből befolyt vételárat elsődlegesen az  adóhatóság által foganatosított végrehajtással érintett összegre kell elszámolni az  (1) és (2)  bekezdés szerinti kielégítési sorrendben. A  bírósági végrehajtásban érvényesítendő követelésre az  ezt követően fennmaradt összeg számolható el. Az  elszámolásról, a  bírósági végrehajtásban felosztható összegről, az  adóhatóság tájékoztatja az  eljárásban érintett bírósági végrehajtót. Az  adóhatóság felosztási tervben összesítve, egy összegben szerepelteti az  adóhatóság által foganatosított végrehajtással érintett összeget, az árverésből befolyt vételárat, illetve a felosztást követően fennmaradt összeget. A  fennmaradt összeg elszámolását – felosztását – a  Vht.-ban rendelkezett kielégítési sorrend alapján a  bírósági végrehajtó végzi. (4) A  végrehajtás során befolyt összegből a  hátralékos kötelezettségre elszámolt, felosztott összeget, az  adóhatóság az  eredeti – végrehajtásba vont vagy végrehajtásra átvett – kötelezettség kiegyenlítése érdekében továbbutalja az  eredeti kötelezettséghez kapcsolódóan nyilvántartásba vett számlaszámra. A  számlán a  felosztásra váró, az ideiglenes biztosítási, illetve a biztosítási intézkedés alapján befolyt vagy felfüggesztett eljáráshoz kapcsolódóan zárolt összegeken felüli, túlfizetésnek minősülő összeg nem tartható nyilván, annak vissza- vagy kiutalása iránt az adóhatóság a tudomására jutásától számított 8 napon belül intézkedik. (5) Az e törvény hatálya alá tartozó, végrehajtásba vont vagy átvett fizetési kötelezettséget forintban kell nyilvántartani, a pénzforgalmi utalásokat forintban kell teljesíteni. A belföldi pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adós esetében a  vissza- vagy kiutalást az  adóhatóság az  adós által megadott külföldi fizetési számlára, az adós által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a  Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adóst terheli. 14. § Ha a) a  végrehajtás alá vont ingatlant a  Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg, akkor a  Vht. Kielégítés a  Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárból alcíme szerinti, b) az ingatlan kisajátítással érintett, akkor a Vht. Kielégítés kisajátításból befolyt összegből alcíme szerinti, c) az  ingóságnak (mint zálogtárgynak), illetve az  ingatlannak az  értékesítése során zálogjoggal, illetve jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, akkor a Vht. Kielégítés zálogjog alapján alcíme szerinti, d) természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjárművet kell értékesíteni, akkor a Vht. Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből alcíme szerinti különös elszámolási szabályok alkalmazandóak. 9. A végrehajtás felfüggesztése 15. § (1) Az adóhatóság a döntés végrehajtását hivatalból felfüggesztheti vagy felettes szerve rendelkezésére felfüggeszti, ha a fizetési kötelezettséget előíró döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése várható. (2) Az  állami adó- és vámhatóság – a  pénzügyi tranzakciós illeték és a  bírósági eljárási illeték kivételével  – illetékügyekben a végrehajtást kérelemre felfüggesztheti, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése várható. (3) Az  adóhatóság az  adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a  végrehajtási eljárást, ha az  adós a  felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az  adóst a  végrehajtási eljárás során korábban e törvény alapján nem sújtották eljárási bírsággal. (4) Az adóhatóság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében különösen értékeli az adós tartási kötelezettségébe tartozó személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, az adóst is sújtó, a végrehajtás során bekövetkezett elemi csapást vagy ipari katasztrófát. (5) Az eljáró adóhatóság a végrehajtási eljárást törvényben meghatározott esetben felfüggeszti. (6) Ha az  adóhatóság hatósági átutalási megbízását a  fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a  végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozataláig nem teljesítette, az  adóhatóság a  hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a  fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a  hatósági átutalási megbízást a  felfüggesztés kezdő napját követően, a  felfüggesztés hatálya alatt teljesítette és az összeget az  adóhatóság részére átutalta, az  adóhatóság azt a  tudomására jutásától számított 8  napon belül visszatéríti az adósnak. (7) Ha az  adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított, és a  munkáltató, illetve az  adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szerv vagy személy (a  továbbiakban együtt: munkáltató) a  végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozataláig a  behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az  adóhatóság részére, az  adóhatóság a  jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a  munkáltatót. A  munkáltatónak az  általa a  jövedelemletiltás alapján a  felfüggesztés kezdő  napját követően, a  felfüggesztés hatálya alatt levont, de az  adóhatóság részére még át nem utalt összeget az  adós részére vissza kell térítenie. A  munkáltató által a  jövedelemletiltás alapján a  felfüggesztés kezdő  napját követően, a  felfüggesztés hatálya alatt az  adóhatóság részére átutalt összeget az adóhatóság a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak. 10. A végrehajtási eljárás szünetelése 16. § (1) A végrehajtási eljárás szünetel a) a  fizetési kedvezmény iránti kérelem adóhatósághoz történő megérkezését követő  naptól a  kérelmet elbíráló döntés véglegessé válásának  napjáig, ha az  adós fizetési kedvezmény iránti kérelmét a  tartozás esedékességét követő 8 napon belül nyújtotta be; b) a  fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyező döntés véglegessé válásának  napjától a  tartozás döntésben foglalt teljesítéséig, ha az adós kérelmére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyeztek; c) a  halasztó hatály elrendelése iránti kérelemnek az  adóhatóság tudomására jutása  napját követő  naptól a  kérelem jogerős elbírálásáig, ha az  adóhatósági döntés ellen indított közigazgatási per során az  első alkalommal előterjesztett halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el; d) a  felszámolás elrendelésétől a  felszámolási eljárás jogerős befejezéséig, ha a  gazdálkodó szervezet adótartozásának megfizetésére a helytállni köteles tag (részvényes), vezető tisztségviselő kötelezésére került sor, vagy e) ha törvény így rendelkezik. (2) Ha az  adóhatóság hatósági átutalási megbízását a  fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a  végrehajtás szünetelése kezdő  napjáig nem teljesítette, az  adóhatóság a  hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a  fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a  hatósági átutalási megbízást a  szünetelés kezdő  napját követően, a  szünetelés hatálya alatt teljesítette és az  összeget az  adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak. (3) Ha az  adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított és a  munkáltató a  végrehajtás szünetelése kezdő  napjáig a  behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az  adóhatóság részére, az  adóhatóság a  jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a  szünetelés kezdő  napját követően, a  szünetelés hatálya alatt levont, de az  adóhatóság részére még át nem utalt összeget az adós részére vissza kell térítenie. A munkáltató által a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő  napját követően, a  szünetelés hatálya alatt az  adóhatóság részére átutalt összeget az  adóhatóság 8  napon belül visszatéríti az adósnak. 17. § Ha az  adóhatóság az  adós kérelmére fizetési könnyítést vagy adómérséklést engedélyezett, a  döntés véglegessé válásáig a kérelemmel érintett tartozás tekintetében – az 50. § (2) bekezdésében foglalt eseten kívül – végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat. 11. A végrehajtás megszüntetése 18. § Meg kell szüntetni a végrehajtási eljárást, ha a) az adós a tartozását maradéktalanul megfizette, b) a tartozást az adóhatóság teljes egészében behajtotta, c) a tartozást az adóhatóság teljes egészében elengedte, d) a tartozások végrehajtásához való jog a rá vonatkozó szabályok szerint elévült, e) valamennyi adótartozás vonatkozásában a végrehajtáshoz való jog megszüntetésére került sor, f ) a végrehajtható okirat visszavonásra vagy megsemmisítésre került, g) megkeresésre folytatott végrehajtás esetén a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság ezt kérte, h) az adós meghal, vagy i) törvény így rendelkezik. 12. A végrehajtáshoz való jog elévülése 19. § (1) A tartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. (2) Az  adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az  adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az  adóbevallás benyújtásának időpontjával megszakad, és az  elévülés az  adóbevallás benyújtását követő  napon újból megkezdődik. (3) Ha az  adós ellen felszámolási eljárás indul, a  tartozás végrehajtásához való jog elévülése a  felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az  elévülés a  felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik. (4) Ha a tartozás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni. (5) Nyugszik a  tartozás végrehajtásához való jog elévülése a  végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetve a  16.  § (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti szünetelésének, az adós vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az  időtartama alatt. Az 52. § (5) bekezdés szerinti jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá. (6) Az  adó végrehajtásához való jog elévülése az  Art. szerint az  adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodását eredményező bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik. (7) Ha a  gazdálkodó szervezet, a  polgári jogi társaság adótartozásának a  tag (részvényes), vezető tisztségviselő által történő megfizetésére kötelezését meg kell előznie a  korlátlan felelősség megállapítása iránti polgári peres eljárásnak, a polgári peres eljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése. (8) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az adózó halálának napjától az adómegállapításról szóló döntés, illetve az örököst az örökhagyó tartozásának megfizetésére kötelező döntés véglegessé válásáig. 13. Behajthatatlan tartozás 20. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság az adós és – ha sor kerül kötelezésre – az adó megfizetésére kötelezett személy végrehajtható vagyona hiányában az adós tartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását – alakszerű döntés meghozatala nélkül – ideiglenesen behajthatatlannak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván. (2) A  behajthatatlanság címén nyilvántartott tartozást az  adóhatóság ismét végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik. 21. § A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság a  10 ezer forintot meghaladó, de a  központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt meg nem haladó, kis összegű követelés esetében –  az  Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés kivételével – az  átvezetésen kívül kizárólag hatósági átutalási megbízást és jövedelemletiltást foganatosít a  behajtás érdekében. Ezek eredménytelensége esetén a  tartozást – alakszerű döntés meghozatala nélkül – ideiglenesen behajthatatlannak minősítheti és a  tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a  végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a  jogcímen tarthatja nyilván. 14. Eljárási bírság kiszabása a végrehajtási eljárásban 22. § (1) Az  eljárás minden résztvevője, természetes személy esetén 200 ezer forintig, jogi személy és egyéb szervezet esetén 500 ezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújtható, ha a  végrehajtási eljárást a  megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza. (2) Azzal szemben, aki a jogsértést ismételten követi el, a kiszabható eljárási bírság összege természetes személy esetén 500 ezer forintig, jogi személy és egyéb szervezet esetén 1 millió forintig terjedhet. 15. Az adóhatósági egyezség szabályai 23. § Az adóhatóság és az  adós a  végrehajtási eljárás során az  adópolitikáért felelős miniszter, illetve az  önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az  adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására – a becsértéknek megfelelő értékben – egyezséget köthet, ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Az  egyezségben szereplő összegben a  központi költségvetést, vagy az  önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül. 16. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban 24. § (1) A  végrehajtási eljárás során az  adóhatóság, illetve az  önálló bírósági végrehajtó 36.  § alapján foganatosított törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az  adós, a  behajtást kérő, a  behajtást kérő hatóság, illetve az, akinek a  végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a  sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 15  napon belül – a  végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Ha az  önálló bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az  elsőfokú adóhatóságnál terjesztenek elő végrehajtási kifogást, erről az adóhatóság soron kívül értesíti az önálló bírósági végrehajtót. (2) A  végrehajtási kifogásban meg kell jelölni a  sérelmezett intézkedést és azt, hogy a  kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kívánja. (3) A  végrehajtási kifogást a  sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított legfeljebb 6  hónapon belül lehet előterjeszteni. 25. § Az elkésett, a  nem a  jogosulttól származó, valamint az  intézkedés megsemmisítésének vagy megváltoztatásának okát nem tartalmazó végrehajtási kifogást tartalmazó kérelmet az elsőfokú adóhatóság visszautasítja. 26. § (1) A  végrehajtást foganatosító adóhatóság a  benyújtott végrehajtási kifogást az  ügy összes iratával együtt annak beérkezésétől számított 15 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, amelyről a végrehajtási kifogás előterjesztőjét tájékoztatja. (2) A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt. (3) A  felettes szerv a  megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az  adóhatóságot –  az  intézkedés jellegéhez viszonyítottan megfelelő határidő tűzésével – az  elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi. (4) A 36. § alapján eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást a végrehajtó székhelye szerint illetékes járásbíróság bírálja el a  Vht. szabályai alkalmazásával. A  kifogást a  járásbíróságnak címezve, az önálló bírósági végrehajtónál kell előterjeszteni. 27. § A végrehajtási kifogásnak – az árverés kitűzését követően benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét vitató, első alkalommal benyújtott végrehajtási kifogás kivételével – a további végrehajtási cselekményekre nincs halasztó hatálya, a lefoglalt vagyontárgy értékesítése iránt azonban csak az érintett vagyontárgy foglalásával, becsértékének megállapításával szemben benyújtott végrehajtási kifogás végleges elbírálását követően lehet intézkedni. 28. § (1) Önálló fellebbezésnek van helye a) az adóhatóság végrehajtási eljárása során e törvény vagy a Vht. alapján hozott, b) a végrehajtási kifogás előterjesztési határidejének elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, c) a végrehajtási kifogást visszautasító és d) a végrehajtási kifogást elbíráló végzés ellen. (2) Az Art. vagy az Air. szabályainak alkalmazásával hozott végzések elleni fellebbezés tekintetében az Art., illetve az Air. rendelkezéseit kell alkalmazni. IV. FEJEZET A VÉGREHAJTÁS MEGINDÍTÁSA 17. Végrehajtható okirat 29. § (1) A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat: a) a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés, b) önadózás esetén a fizetendő adót, adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést tartalmazó bevallás, c) az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás, d) az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség, továbbá a  bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés, e) az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget tartalmazó bejelentés, f ) büntetőeljárás során hozott határozat, amely jogerősen adóbevétel-csökkenést, vagyoni hátrányt, vagy jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást állapít meg, kizárólag az  adóbevétel-csökkenés, a vagyoni hátrány vagy a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás tekintetében, g) az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtás esetén a behajtást kérő hatóság megkeresésének mellékletét képező, annak alapjául szolgáló döntés – ide értve a  meghatározott cselekmény végrehajtását is –, h) az adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése, i) a  bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról – kivéve, ha a  végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a  Vht. 45/A.  § (5)  bekezdése alapján az  önálló bírósági végrehajtó végzi  –, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az  Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban (a  továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése, j) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, fegyelmi eljárásban a bírósági végrehajtóval, bírósági végrehajtó-helyettessel és bírósági végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról, valamint az  alapos kifogás esetén a  bírósági végrehajtót az  állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése, továbbá a  bírósági gazdasági hivatalnak a  közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az  ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az  ügyészség és a  nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a  pártfogó felügyelői szolgálat által a  közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése, k) a  bűnügyi zárlatot elrendelő, az  elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezésről szóló határozat, l) az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés, m) a polgári ügyben az állam által előlegezett költséget tartalmazó megkeresés, n) a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat tartalmazó megkeresés, o) a  bíróságot, az  Országos Bírósági Hivatal elnökét, az  Országos Bírósági Hivatalt, a  minisztériumot, az  igazságügyi szakértői intézményt vagy az  államot egyéb jogcímen megillető követelést tartalmazó megkeresés, és p) a  büntetés-végrehajtási szervezetet a  fogvatartottal – illetve a  volt fogvatartottal – szemben megillető követelést tartalmazó megkeresés. (2) Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség. (3) A  tartozás után felszámított pótlék, kamat, a  végrehajtási költségátalány és költségminimum az  adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre. 18. A fizetési felszólítás és a végrehajtási eljárás megindítása 30. § (1) Az adóhatóság a tartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, a végrehajtást megindítja. (2) Az állami adó- és vámhatóság 10 ezer forintot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adós esetében fizetési felhívást küld, további végrehajtási cselekményt – kivéve az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés tekintetében – az átvezetésen kívül nem foganatosít. 31. § (1) A végrehajtási eljárás az első végrehajtási cselekmény foganatosításával indul. (2) A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor nem adja át a végrehajtható okiratot az adósnak. (3) A tartozást elsősorban átvezetéssel kell behajtani. (4) A  végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, ingatlan-, illetve követelésfoglalás hatályát az  adóhatóság kiterjesztheti a  foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is, amely tényről az  adóhatóság az adóst értesíti. 19. Átvezetés 32. § (1) Ha az  adóhatóság az  adóst terhelő tartozás és eljárási költség mellett túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként az átvezethető túlfizetés összegét az általa nyilvántartott tartozásokra – a 30. § (2) bekezdésében foglalt értékhatárra figyelem nélkül – elszámolhatja, és ezzel egyidejűleg az adóst értesíti. (2) A befizetések elszámolására a 13. §-ban foglaltak irányadók. (3) A túlfizetés elszámolásával a tartozás a jóváírás napján a jóváírás összegével megfizetettnek minősül. 20. Az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzése és kezelése 33. § (1) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában vagy adózói nyilvántartásban szereplő adatot az  adóhatóság az  adós azonosításához, a  végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához, az  adós kérelmére indult eljárásban a  tényállás tisztázásához használhatja fel. Ennek keretében, a  végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében az adóhatóság szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatokat. (2) Az  adóhatóság az  (1)  bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az  adósra, valamint a  vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket. (3) A  nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek, ideértve az  elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és befektetési vállalkozást is, az adóhatóság megkeresésének 8 napon belül díjmentesen kötelesek eleget tenni. (4) Az adóhatóságnak a megkeresésében meg kell jelölnie a végrehajtási ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát. (5) Az adó megfizetésére kötelezett személy kötelezéséhez, továbbá az ideiglenes biztosítási intézkedés és a biztosítási intézkedés végrehajtására irányuló végrehajtás foganatosításához szükséges, e  §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt az adóhatóság már a végrehajtható okirat kézbesítése előtt intézkedhet. 34. § (1) Az adóhatóság a (2) bekezdésben foglalt személy által a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében az adóhatóság rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és b) a  személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a  továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresheti a  személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a  járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban e §-ban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot. (2) Az  ellenőrzés a  természetes személy adós, valamint a  végrehajtási eljárásban részt vevő azon személy adatainak ellenőrzésére terjedhet ki, akinek a személyazonosítását az adóhatóság elvégzi. (3) Az ellenőrzéssel érintett, a végrehajtási cselekménynél jelen lévő, nem adós személyt az adóhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatja az  ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, valamint az  ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről. (4) Ha az ellenőrzés során az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését bejelentették, és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az  igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az  igazolvány felhasználásának tényéről haladéktalanul értesíti az intézkedésének helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és az átvett igazolványt részére megküldi vagy átadja. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének. (5) Az adóhatóság a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti: a) természetes személyazonosító adatok, b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy a  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgár jogállás, c) lakcím, d) arcképmás, e) aláírás, és f ) az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények: fa) a  külföldre utazásról szóló 1998.  évi XII.  törvény 24.  § (1)  bekezdés f )  pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje, fb) a  közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.  évi LXXXIV.  törvény 8.  § (1)  bekezdés b)  pont ba)–bb) alpontja szerinti tények, és fc) a  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.  évi I.  törvény 76.  § d)  pontja, 80.  § (1)  bekezdés b) és c)  pontja, valamint a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.  évi II.  törvény 95.  § (1)  bekezdés g)  pontja, 96.  § (1)  bekezdés g)  pontja, továbbá 100.  § (1)  bekezdés b) és c)  pontja szerinti tények. (6) Az  adóhatóság az  ügyvédi tevékenység gyakorlásához való jogosultságot az  ügyvédi kamarai nyilvántartásban ellenőrizheti. V. FEJEZET A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI 21. A végrehajtási kényszer alkalmazása 35. § (1) A végrehajtás során szükség esetén állami kényszert is lehet alkalmazni, hogy az adós teljesítse a kötelezettségét. (2) Az állami kényszer – e törvény keretei között – elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. (3) Ha az  adós vagy más személy a  végrehajtási eljárás eredményességét a  végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy az  állami adó- és vámhatóság az  eljárása során a  hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján is biztosíthatja az  eljárás zavartalan lefolytatását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával. 22. A végrehajtás önálló bírósági végrehajtó útján történő foganatosítása 36. § Az önkormányzati adóhatóság a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Ebben az esetben az  önálló bírósági végrehajtó az  e  törvényben foglalt rendelkezések alkalmazásával jár el azzal az  eltéréssel, hogy illetékességére a  Vht. 232.  § (3)–(5)  bekezdése az  irányadó, és alkalmazza a  Vht.-nak az  elektronikus ingó- és ingatlanárverésre vonatkozó rendelkezéseit is. Az  önálló bírósági végrehajtó díjazására a  bírósági végrehajtói díjszabásról szóló rendelet rendelkezései alkalmazandók. 23. Eljárás külföldön tartózkodó személy végrehajtási ügyében 37. § (1) A nem belföldi illetőségű vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy (a  továbbiakban együtt e  § alkalmazásában: fizetésre kötelezett személy) tartozásának külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt – az Európai Unió tagállamai közötti, valamint nemzetközi egyezményekben szereplő jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével – az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg. (2) A  közbeszerzési eljárás nyertese a  tartozás érvényesítése érdekében jogosult az  ehhez szükséges, adótitoknak minősülő adatok megismerésére. Ennek érdekében a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló iratokat az adóhatóság az eljárás befejezéséig a közbeszerzési eljárás nyertese rendelkezésére bocsátja. (3) Az (1) bekezdés szerinti cselekmény ellátásáért a közbeszerzési eljárás nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett tartozás nyolc százaléka illeti meg. (4) Az  adóhatóság a  fizetési kötelezettséget megállapító döntést, illetve az  egyéb végrehajtható okiratot a  közbeszerzési eljárás nyerteséhez negyedévenként küldi meg. Az  ezt követő változásról az  adóhatóság a  közbeszerzési eljárás nyertesét haladéktalanul értesíti. Amíg a  közbeszerzési eljárás nyertese az  eljárás eredménytelenségéről nem értesíti az  adóhatóságot, a  fizetésre kötelezett személy belföldi vagyona ellen végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Ha a  közbeszerzési eljárás nyertese az  eljárás eredményességéről 6 hónap elteltével nem nyilatkozik, az adóhatóság a fizetésre kötelezett ingatlanára jelzálogjogot jegyeztethet be. (5) Nem szükséges a közbeszerzési eljárás nyertesének igénybevétele akkor, ha a fizetésre kötelezett személy a fizetési kötelezettség érvényesítésekor belföldön tartózkodik és a  fizetési kötelezettség érvényesítésének egyéb akadálya nincs, továbbá akkor sem, ha a  fizetésre kötelezett személynek e  törvény szerinti képviseleti jogosultsággal rendelkező belföldi meghatalmazottja van. 24. Megkeresés a végrehajtási eljárásban 38. § (1) Ha a végrehajtást megindító adóhatóság illetékességi területén kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, a  végrehajtást megindító adóhatóság megküldi a  szükséges iratokat az  eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes adóhatóságnak (a  továbbiakban: megkeresett adóhatóság), és ellátja azt a szükséges tájékoztatással. (2) A  megkeresett adóhatóság az  eljárási cselekményeket foganatosítja, és a  keletkezett iratokat a  készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi a végrehajtást megindító adóhatóságnak. (3) Ha az  eljárási cselekmények lefolytatása egyidejűleg több adóhatóság illetékességi területén szükséges, a  végrehajtást megindító adóhatóság a  többi illetékes adóhatóságot is megkeresheti az  eljárás lefolytatására. A megkeresett adóhatóságok munkájának összehangolásáról a végrehajtást megindító adóhatóság gondoskodik. (4) A feleknek az előlegezett költségeket a végrehajtást megindító adóhatóság részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket a  végrehajtást megindító adóhatóság részére kell átadni, illetve annak az  elkülönített számlájára kell befizetni. Az  ügyben a  végrehajtást megindító adóhatóság érvényesíti a  végrehajtási költséget, és gondoskodik a megkeresett adóhatóság költségeinek megtérítéséről. 25. Az eljárás időpontja 39. § (1) Helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók. (2) A végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján – az (1) bekezdésben rögzített időbeli korlátozásra tekintet nélkül – bármikor foganatosíthat végrehajtási cselekményt. (3) Ha az  egyéni vállalkozó, illetve a  nem természetes személy adós üzemi, illetve üzleti tevékenysége rendeltetése folytán részben vagy egészben kívül esik az (1) bekezdés szerinti időtartamon, akkor az adóhatóság a végrehajtási cselekményeket az adós üzemi, illetve üzleti tevékenységének folytatása alatt – külön engedély nélkül – elvégezheti. (4) A végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja. 26. Helyszíni kényszercselekmények 40. § (1) A végrehajtás során az adóhatóság megtekintheti és átvizsgálhatja a Vht. 43. §-ban felsoroltakon túl a) az adós székhelyeként szolgáló ingatlant és egyéb helyiséget, b) az  adós be nem jelentett telephelyét, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy ott az  adós vagyontárgya fellelhető, c) az EKAER szerint az adós részére érkező szállítmány lerakodási helyét. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt cselekmény foganatosítása során az  adóhatóság az  ott élő természetes személyek információs magánszféráját kizárólag a  szükséges mértékben zavarhatja, továbbá biztosítja, hogy a  cselekmény eredményeként tudomására jutott, a  végrehajtási eljárás lefolytatásával nem összefüggő, az  ott élő természetes személyekhez kapcsolódó információk illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé. (3) Az  adós személye elleni kényszercselekményt az  állami adó- és vámhatóság jelen lévő hivatásos állományú alkalmazottja a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések foganatosításával akkor alkalmazhat, ha az a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükséges. (4) A  fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozás végrehajtása során a  külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás foganatosítható. (5) Az  adóhatóság a  nem adós ingatlanán, illetve közterületen is alkalmazhat helyszíni kényszercselekményt, ha az  szükséges az  adós tulajdonát képező vagyontárgy lefoglalásához vagy a  már lefoglalt vagyontárgy elszállítása érdekében. VI. FEJEZET JÖVEDELEMLETILTÁS ÉS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYNÉL KEZELT ÖSSZEGEKRE VEZETETT VÉGREHAJTÁS 27. Végrehajtás jövedelemre, fizetési számlára 41. § (1) A  jövedelemletiltás és a  pénzügyi intézménynél kezelt összegekre vezetett végrehajtás alkalmazásának nem előfeltétele a helyszíni eljárás lefolytatása. (2) A  munkáltató a  letiltás kézbesítését követő 15  napon belül – ha a  letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton – az  adós egyidejű tájékoztatása mellett tájékoztatja az  adóhatóságot a  havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a  letiltást befolyásoló körülményekről, különösen a  folyósított jövedelem összegéről, valamint az  azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokról. A  letiltható jövedelem összegét befolyásoló körülményekről, illetve a  letiltható jövedelem összegének a  változásáról a  munkáltató a  letiltás teljes időtartama alatt, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül – ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton – tájékoztatja az adóhatóságot. 42. § (1) A  fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az  adóhatóság hatósági átutalási megbízását a  végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. (2) Ha az  adóhatóság a  hatósági átutalási megbízást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az  esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a  hatósági átutalási megbízás teljesítése  napjától a  jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. (3) Ha az  adós a  hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az  adó esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a jóváírástól számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza. (4) Ha a  befizetés az  adósnak felróható okból nem beazonosítható, a  határidő a  befizetés azonosításától kezdődik. A  befizetés pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adósok esetén abban az  esetben minősül beazonosíthatónak, ha az  adós a  bejelentett pénzforgalmi számláról vagy adószáma feltüntetésével utal, illetve pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adós esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adós adóazonosító számát közleményként feltünteti. VII. FEJEZET INGÓFOGLALÁS 28. Az ingófoglalás általános szabályai 43. § (1) Ingófoglalás foganatosítására a  végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően bármikor sor kerülhet. (2) Az  adóhatóság az  adóst a  vagyontárgyait terhelő zálogjogról kizárólag helyszíni eljárás keretében köteles nyilatkoztatni. 44. § Az állami adó- és vámhatóság az adós által fuvarozónak fuvarozásra átadott dolgot a címzettnek történő átadásig lefoglalhatja. 45. § Ingófoglalás esetén – ha az  árverés sikertelen volt, vagy ha a  becsérték megállapítása és az  árverés között a  végrehajtási eljárás szüneteltetése, felfüggesztése, igényper megindítása folytán legalább 3  hónap eltelt – az adóhatóság a becsértéket módosíthatja. Az adóhatóság módosítja a becsértéket az árverés közzétételéig akkor is, ha a becsérték megállapítása és az árverés közzététele között az értékesítendő ingóság forgalmi értékében jelentős változás állt be. 46. § (1) Az adóhatóság a lefoglalt ingóságot értékesítés céljából a foglalást követően haladéktalanul – az adós költségén – elszállíthatja, és a  nyertes árverési vevőnek történő átadásig, foglalás alóli feloldásig vagy értékesíthetetlen ingóság esetében az adósnak történő visszaadásig, illetve karitatív célú hasznosításáig, vagy hulladékként történő megsemmisítésig megőrzi. Az  ingóság elszállításának nem feltétele a  Vht. szerinti zár alá vétel feltételeinek fennállása. (2) Ha az  adóhatóság az  (1)  bekezdésben foglalt lehetőséggel nem él, a  lefoglalt vagyontárgyat az  adós – a  szállítási értesítőben megjelölt időpontig – az állaga megóvása mellett használhatja. 29. A járműfoglalás speciális szabályai 47. § (1) Az  adóhatóság a  járművet a  járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az  adós a  jármű tulajdonosaként van a  nyilvántartásba bejegyezve, illetve ennek hiányában is, ha a  jármű a  házastársi közös vagyonba tartozik. A  végrehajtó a  foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldése mellett az  elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése érdekében megkeresi a  közlekedési igazgatási hatóságot. A  hatóság köteles e  felhívásnak haladéktalanul eleget tenni. Az  adóhatóság a  lefoglalt jármű forgalomból történő kivonása iránt legkésőbb az árverési hirdetmény kitűzésével egyidejűleg intézkedik. (2) A  vállalkozási tevékenységet végző adós üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjárművére folytatott végrehajtást, az  adóvégrehajtó a  gépjármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha ez  lehetséges, a  gépjármű törzskönyvét is le kell foglalni. Ha a  gépjármű lefoglalását követő 6  hónapon belül az  adózó az  adótartozását nem fizeti meg, az  adóvégrehajtó a  gépjármű forgalmi engedélyét is lefoglalja. (3) Ha a lefoglalt járművet az adós az adóhatóság felhívására nem adja át, és az adós lakóhelyén (tartózkodási helyén) vagy székhelyén, telephelyén, fióktelepén az  nem fellelhető, az  adóhatóság az  ismeretlen helyen lévő gépjármű feltalálási helyének megállapítása érdekében végzéssel tárgykörözést rendelhet el. (4) A (3) bekezdésben foglalt intézkedések költségét az adóvégrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a  végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló rendelet készkiadásra vonatkozó szabályai szerint számítja fel az adóhatóság. 30. Követelés lefoglalása 48. § (1) Az  adóhatóság az  elektronikus ügyintézés és a  bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti tárhellyel rendelkező, a Vht. 110.  § (1)  bekezdése szerinti harmadik személyek részére a  követelésfoglalásról szóló okiratokat elektronikus úton kézbesíti. (2) A  Vht. 110.  § (1)  bekezdése szerinti harmadik személy a  részére elektronikusan megküldött követelésfoglalással kapcsolatban a  Vht. által előírt nyilatkozatot és annak mellékleteit elektronikus úton küldi meg az  adóhatóság részére. (3) Ha a Vht. 110.  § (1)  bekezdése szerinti harmadik személy az  általánosforgalmiadó-összesítő jelentés benyújtására kötelezett, nyilatkozata szerint az adóstól számlát befogadó adóalany, aki az állami adó- és vámhatóságnak a Vht. 111. §-a alapján megküldött nyilatkozatában a követelést vagy annak egy részét annak teljesítése miatt nem ismeri el, köteles a  követelés létrejöttét, illetve megszűnését az  állami adó- és vámhatóság részére hitelt érdemlően igazolni. (4) Ha az  általánosforgalmiadó-összesítő jelentés benyújtására kötelezett adóalany a  (3)  bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti vagy a  Vht. által előírt nyilatkozattételt elmulasztja, az  adóhatóság az  adó megfizetésére kötelezettre irányadó szabályok szerint kötelezheti őt a  követelés összege erejéig a  tartozás megfizetésére. 31. Zálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása 49. § (1) Zálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása esetén a bíróság a zálogjogosult bekapcsolódásra irányuló kérelmét elbíráló végzését megküldi az adóhatóságnak. A kérelem elbírálása során az adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási ügyön az adóhatóság által a zálogjoggal terhelt vagyontárgyra folytatott végrehajtási eljárást kell érteni. (2) A  zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező végzés jogerőre emelkedését követően a  bíróság a  végzést azzal küldi meg az  adóhatóságnak, hogy a  zálogjoggal terhelt vagyontárggyal kapcsolatos, az  adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatást küldje meg a  bíróságnak, amely továbbítja azt a  végrehajtást foganatosító végrehajtónak. (3) Nem eredményezi a Vht. szerinti hatásköri összeütközést, ha bíróság által engedélyezett bekapcsolódást követően folytatott eljárásában a  bírósági végrehajtó a  zálogtárgyat akár a  zálogjogosult, akár az  adóhatóság követelése fejében lefoglalja. 32. Fedezetcsere a végrehajtási eljárásban 50. § (1) Az  adóhatóság az  adós méltánylást érdemlő körülményére tekintettel – legkésőbb az  árverés kitűzését megelőzően  – előterjesztett kérelmére a  lefoglalt ingó vagyontárgyat feloldja a  foglalás alól, ha a  tartozás megtérülése a  feloldást követően is biztosított, illetve abban az esetben, ha az adós olyan vagyontárgyat ajánl fel a  tartozás fedezetéül, amely a  feloldani kért vagyontárgy piaci értékét eléri, vagy azt meghaladja. A  vagyontárgy feloldására és a felajánlott vagyontárgy lefoglalására egyidejűleg kerül sor. (2) A fedezetcserére az eljárás szünetelése és felfüggesztése alatt is sor kerülhet. (3) A fedezetcsere során az 52. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. (4) Az  adóhatóság a  végrehajtási eljárás szünetelése vagy felfüggesztése alatt, más jogszabályi feltételek megléte esetén, az adós kérelmére intézkedhet a lefoglalt ingóság értékesítése iránt. VIII. FEJEZET INGATLANFOGLALÁS 33. Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai 51. § Ingatlanfoglalás foganatosítására a végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően bármikor sor kerülhet. 52. § (1) Nincs helye ingatlan-végrehajtásnak a természetes személy és az egyéni vállalkozó adós, valamint a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetén, ha a tartozás összege az 500 ezer forintot nem haladja meg. (2) A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a  végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a  végrehajtás más formái nem vezettek eredményre. (3) Az adóhatóság az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A végrehajtási jog bejegyzése érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs. (4) Az  adóhatóság az  adós tulajdonát képező ingatlan lefoglalását, illetve értékesítését mellőzheti, ha az  ingatlant terhelő jelzálogjog miatt annak értékesítéséből az adóhatóság követelésének kielégítése nem várható. (5) Ha az  ingatlan-végrehajtásnak az  (1)  bekezdés alapján nincs helye, illetve az  adóhatóság a  végrehajtási jog bejegyzését a  (4)  bekezdés alapján mellőzi, az  adóhatóság a  tartozás és járulékai erejéig az  adós ingatlanára jelzálogjogot jegyeztethet be. Az adóhatóság a jelzálogjog bejegyzése végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a  jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az  ingatlan-nyilvántartásba. A  jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a  megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs. (6) A  jelzálogjog bejegyzését követően, ha a  végrehajtás más formái nem vezettek eredményre, az  adóhatóság megkeresheti az  ingatlanügyi hatóságot a  jelzálogjog törlése és a  végrehajtási jognak a  jelzálogjog ranghelyére soron kívül történő bejegyzése iránt. (7) Ha az  adóhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban a  végrehajtással érintett fizetési kötelezettség érvényesítése e  törvény alapján a  központi költségvetés vagy a  M …