2012. XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról.

2012. XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról. Magyarország gazdasági fejlődésének és az állampolgárok életminőségének meghatározó eleme a közösségi közlekedési szolgáltatások rendszere. Alapvető célkitűzés, hogy szolgáltatás központú, átlátható támogatási módokon keresztül ellentételezett, a társadalom és a költségvetés teherbíró képességét figyelembe vevő olyan egységes közszolgáltatási személyszállítási rendszer jöjjön létre, amely elősegíti – a közösségi közlekedés társadalmi és gazdasági elsőbbségének érvényre jutását az egyéni közlekedéssel szemben, – az országos, a regionális, az elővárosi és a helyi személyszállításra vonatkozó európai uniós követelmények kielégítését, valamint – a hatékonyan működő, folyamatosan javuló szolgáltatást megtestesítő szolgáltató előre tervezhető, átlátható és fenntartható finanszírozását. Mindezekre tekintettel az Országgyűlés a fenntarthatósági, környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontrendszer érvényesülése, az utasok jogainak biztosítása, a személyszállítási közszolgáltatás működtetésére fordított állami és önkormányzati források hatékony és átlátható módon történő felhasználása, valamint annak érdekében, hogy – a személyszállítási szolgáltatások egyéni közlekedéssel szembeni versenyképessége és vonzereje javuljon, színvonala az összehangolt fejlesztéspolitikai célok és szolgáltatásszervezés révén emelkedjen, – a közlekedési infrastruktúra működtetésének és pótlásának költségei, a közlekedési szolgáltató bevétellel nem fedezett indokolt költségei, továbbá az állam által jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott szociálpolitikai jellegű támogatások átlátható módon elkülönüljenek a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Tárgyi, személyi és területi hatály 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed: a) a Magyarország területén végzett belföldi és nemzetközi közúti és vasúti személyszállítási szolgáltatásra, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre, b) a saját számlás személyszállításra, c) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt személyszállítási közszolgáltatásokra, valamint d) a Vkt. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyszállítási közszolgáltatásokra, amennyiben azok a helyi vagy az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások részét képezik, e) az iskolabusszal vagy közösségi busszal végzett személyszállítási szolgáltatásokra. (2) A törvény hatálya nem terjed ki: a) az idegenforgalmi szolgáltatás részeként végzett vízi személyszállítási szolgáltatásra, függetlenül annak menetrend szerinti jellegétől, b) a különleges szállítási igénnyel rendelkező utascsoportok részére biztosított, nem közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokra (betegszállítás, szállító szolgálatok stb.). (3) A Magyarországon bejegyzett közlekedési szolgáltató által a Magyarország területén kívül végzett vasúti és közúti személyszállítási szolgáltatásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. (4) A személyszállítási közszolgáltatások tekintetében e törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 1370/2007/EK rendelet) együttesen alkalmazandó. A törvényt az Országgyűlés a 2012. április 23-i ülésnapján fogadta el. (5) A vasúti személyszállítási szolgáltatásra a vasúti személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-ai 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1371/2007/EK rendelet) e törvénnyel és a 49. § (1) bekezdés c) pontja alapján kiadott jogszabályokkal együttesen alkalmazandó. (6) Az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásra az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-ai 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 181/2011/EU rendelet) e törvénnyel és a 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján megalkotott jogszabályokkal, az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-ei 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1073/2009/EK rendelet) e törvénnyel és az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabállyal együttesen alkalmazandó. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. alapellátás: az országos, a regionális és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások ellátásért felelős által biztosítandó, az e törvény 27. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott mértékű szolgáltatás, a főváros esetében és a megyei jogú városok közül azoknál, amelyek helyi személyszállítási közszolgáltatást működtetnek, a Főváros Közgyűlésének vagy a megyei jogú város képviselő-testületének rendeletében meghatározott szolgáltatási szint; 2. belföldi személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás, amelyben az utazás megkezdésének a helye és a célállomás helye egyaránt Magyarország területén van; 3. belső szolgáltató: olyan közlekedési szolgáltató, amely a) a települési (fővárosi) önkormányzat belső szervezeti egysége, vagy b) a települési (fővárosi) önkormányzat többségi befolyása alatt álló olyan gazdasági társaság, amelynek a tevékenységét a települési (fővárosi) önkormányzat irányítja, vagy c) olyan egyéb gazdasági társaság, amelyben a települési (fővárosi) önkormányzat meghatározó befolyással rendelkezik; 4. egységes egyeztetési eljárás: e törvény keretében meghatározott járművel végzett országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási menetrendek elkészítésének folyamata, amelynek során a menetrendek mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszerét országos, regionális és elővárosi szinten a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel alakítják ki, és amelynek célja a személyszállítási közszolgáltatás-nyújtás hatékony módjának megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása a közlekedésért felelős miniszter által kidolgozott közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban; 5. ellátásért felelős: a 4. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott, 1370/2007/EK rendelet 2. cikk b) pontja szerinti illetékes hatóság; 6. elővárosi személyszállítási szolgáltatás: a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 70 km-es vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás; 7. határon átmenő személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás, amelyben az utazás megkezdésének a helye és a célállomás helye vagy legalább azok egyike Magyarország területén kívül van, de az útvonal részben Magyarország területén halad; 8. helyi személyszállítási szolgáltatás: a település közigazgatási határán belül – helyi díjszabás alapján – végzett személyszállítási szolgáltatás, a közúti járművel végzett személyszállítási közszolgáltatások esetében ideértve a település közigazgatási határon kívül eső vasútállomására (vasúti megállóhelyére), komp- vagy révátkelőhelyére közbeeső megállóhely érintése nélkül történő személyszállítási szolgáltatást is; 9. igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás: az e törvényben e szolgáltatásokra meghatározott engedéllyel rendelkező szolgáltató által közszolgáltatási szerződés vagy járati engedély alapján végzett, információs technológiai eszközök alkalmazásával szervezett, változó útvonalon vagy változó időrendben, vagy változó útvonalon és változó időrendben közlekedő személyszállítási szolgáltatás; 10. iskolabusszal végzett személyszállítás: kizárólag óvodások és kísérőik, valamint a közoktatásban tanulók és kisérőik szállítását szolgáló, nem közszolgáltatás keretében nyújtott sajátszámlás személyszállítás vagy személyszállítási szolgáltatás; 11. járat: e törvény keretében meghatározott jármű a menetrendben meghatározott útvonalon és időrendben történő közlekedése; 12. jármű: a) vasúti jármű: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerinti vasúti jármű, b) trolibusz: a közszolgáltatási szerződések odaítélése szempontjából vasúti jármű, c) közúti jármű: az autóbusz, az iskolabusz, a közösségi busz, a személytaxi és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás eszköze, d) vízi jármű: a Vkt.-ban meghatározott, vízen való személyszállításra szolgáló gépi hajtású vízi jármű, valamint a komp; 13. kabotázs: a vasúti személyszállítás területén a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2007/58/EK irányelv 1.1. cikk. 8. pontja, a közúti személyszállítás területén a 1073/2009/EK rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti tevékenység; 14. közforgalmú személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás, amelyet – a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében – bárki igénybe vehet; 15. közlekedési szolgáltató: a Vtv.-ben meghatározott vasúti hatóság és vasúti igazgatási szerv, az e törvényben meghatározott közlekedési hatóság vagy a hajózási hatóság által kiadott, a tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában e törvény alapján személyszállítási szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet; 16. közösségi busszal végzett személyszállítás: hazai vagy európai uniós forrásból vásárolt közúti járművel, saját számlás személyszállítás keretében végzett személyszállítás; 17. közszolgáltatási kötelezettség: minden, az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk e) pontjában meghatározott kötelezettség; 18. közforgalmú menetrend: a belföldi vasúti, közúti, valamint vízi járművel végzett személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó – az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és az indulási időpontok, vagy a gyakoriság és a szolgáltatás minőségének meghatározását tartalmazó – közzétett szolgáltatási előírás; 19. közszolgáltatási menetrend: a közforgalmú menetrend része, a személyszállítási közszolgáltatási szerződésben meghatározott járatok útvonalai, megállóhelyei, indulási és érkezési időpontjai meghatározásának összességét és azok minőségi követelményeit tartalmazó szolgáltatási előírás; 20. különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás: az utazás célja alapján meghatározott utaskör menetrend alapján végzett szállítása más utasok kizárásával, az utazást szervező személyétől függetlenül; 21. különjárati személyszállítás: a szállítás megrendelője vagy a szállítást végző közlekedési szolgáltató kezdeményezésére személyek előzetesen összeállított csoportjának szállítása alkalmi jelleggel közlekedő olyan járattal, amely nem felel meg sem a menetrend szerinti személyszállítás, sem a különcélú menetrend szerinti személyszállítás ismérveinek; 22. meghatározó befolyás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. §-ában meghatározott meghatározó befolyás; 23. menetrend: a járat útvonalának kezdő- és végpontját, a megállóhelyeket, mindezekre vonatkozóan az indulási és érkezési időpontokat, vagy a járat napi első és utolsó indulási időpontját és a köztes járatgyakoriság ismertetését tartalmazó szolgáltatási előírás; 24. menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás: személyek szállítására meghatározott rendszerességgel, meghatározott útvonalon, a fel- és leszállásra előzetesen kijelölt megállóhelyek között, vagy azok érintésével közlekedő, díj ellenében bárki által igénybe vehető járattal végzett vasúti, vízi vagy közúti személyszállítási szolgáltatás; 25. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a járat valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző EGT-államok állomásai vagy megállóhelyei közötti személyszállítás; vasúti járművel végzett személyszállítás esetén a vonatot egyesíthetik és szétválaszthatják, továbbá a különböző vasúti szerelvények különböző kiindulási és célállomással rendelkezhetnek, feltéve hogy valamennyi vasúti kocsi legalább egy államhatáron áthalad; 26. országos személyszállítási szolgáltatás: regionális, elővárosi vagy helyi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő személyszállítási szolgáltatás; 27. regionális személyszállítási szolgáltatás: a megye határán belül vagy a megyehatár átlépése esetén 100 km-t meg nem haladó, elővárosi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő belföldi személyszállítási szolgáltatás; 28. saját számlás személyszállítás: a jármű üzemeltetőjével munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek haszonszerzési cél nélkül, nem üzletszerűen és az üzemeltető által nem főtevékenységként végzett szállítása, amennyiben a) az a személyszállítást végző üzemeltető tulajdonában lévő, tartósan bérelt vagy lízingelt járművel történik, és b) a járművet a személyszállítást végző üzemeltető, annak tagja, a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezeti; 29. személyszállítási közszolgáltatás: az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk a) pontja szerint, közszolgáltatási szerződés alapján végzett személyszállítási szolgáltatás; 30. személyszállítási szolgáltatás: az e törvényben meghatározott járművel szerződés alapján, díj ellenében végzett személyszállítás, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások; 31. személytaxi: olyan gépjármű, amellyel a közlekedési hatóság személyszállító tevékenység végzését engedélyezte és amellyel a végzett szolgáltatást bárki azonos feltételek mellett igénybe veheti; 32. szerződéses személyszállítás: a szállítás megrendelője és a szállítást végző gazdálkodó szervezet között létrejött szerződés alapján végzett különcélú menetrend szerinti személyszállítás; 33. szociálpolitikai menetdíj-támogatás: személyszállítási közszolgáltatások keretében megvalósuló utazásokhoz az állam által jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott támogatás; 34. többségi befolyás: Ptk. 685/B. §-a szerinti többségi befolyás; 35. vonal: a vasúti közlekedésben a vonatok, a közúti járművel végzett személyszállítási szolgáltatás esetén a közúti járművek indulási és végállomása között az egymás után elhelyezkedő megállási helyek, a hajózásban a kikötési helyeket rögzítő szolgáltatási előírás, függetlenül attól, hogy egy-egy járat megáll-e az adott helyen. 3. Együttműködési kötelezettség 3. § (1) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók, valamint a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások, megállóhelyek, valamint egyéb utasforgalmi létesítmények üzemeltetői kötelesek a személyszállítási szolgáltatási tevékenységek hatékony ellátása érdekében egymással együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében az egyenlő elbánás elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a biztonságos közlekedés feltételeinek figyelembevételével köteles hozzáférést biztosítani a) a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő utasok kiszolgálásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így az utasok fel- és leszállásához, utazási okmány vásárlásához, az utastájékoztatási rendszerhez, a várakozást szolgáló és a szociális létesítményekhez és b) a közforgalmú közlekedési szolgáltatások nyújtásához szükséges állomásokhoz, megállóhelyekhez, valamint egyéb utasforgalmi létesítményekhez más személyszállítási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára. (2) A személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások, megállóhelyek, valamint egyéb utasforgalmi létesítmények legalább többségi állami tulajdonú üzemeltetői kötelesek a Kormány egyedi döntése, vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben a közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiség igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos közvetlen költségek (közüzemi díjak és önköltségi szinten számított épületüzemeltetési költségek) viseléséről a létesítmény üzemeltetője és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkeznek. 4. Állami és települési önkormányzati feladatok 4. § (1) Az Országgyűlés feladata: a) az ország gazdasági és társadalmi folyamataival összhangban álló személyszállítási közlekedéspolitikai, valamint a személyszállítási szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó koncepció jóváhagyása, b) a személyszállítási szolgáltatások szabályozásával, engedélyezésével, működésével és fejlesztésével kapcsolatos törvényi szintű szabályozási és intézményi keretek kialakítása, c) a személyszállítási közszolgáltatások költségvetési kereteinek kialakítása és biztosítása. (2) A Kormány feladata: a) a közlekedéspolitika személyszállítást érintő céljaira, valamint a személyszállítási szolgáltatások megszervezésére és fejlesztésére vonatkozó – az épített és természeti környezet, továbbá az emberi egészség védelme érdekében összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepció meghatározása, a személyszállítási közszolgáltatás fejlesztése, b) a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos engedélyezési tevékenység jogszabályi és intézményi kereteinek kialakítása, c) a közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékének meghatározása, valamint a személyszállítási közszolgáltatások árához nyújtott – a közszolgáltatási utazási kedvezményekből származó – bevételkiesés szociálpolitikai menetdíj-támogatással történő ellentételezése, d) a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással összefüggő személyszállítási feladatok ellátása és e) a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök (különösen: utastájékoztatási rendszer, elektronikus jegy- és bérletrendszer, jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszerek), valamint a kapcsolódó járművek és infrastruktúra-elemek (különösen: közutak, vasúti pályák, közlekedési csomópontok, állomások és megállóhelyek, energetikai, távközlési és biztonsági berendezések) üzemeletetésére és fejlesztésére vonatkozó egységes fejlesztési koncepció elfogadása. (3) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata: a) a személyszállítást érintő közlekedéspolitika és fejlesztési koncepció előkészítése, a jóváhagyott közlekedéspolitika és fejlesztési koncepció végrehajtásának szervezése, b) a gazdaság és a társadalom személyszállítási közszolgáltatások iránti igényének megállapítása, nyomon követése, c) az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes hatóságként az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos intézményi és szabályozási keretek kialakítása, a személyszállítási közszolgáltatások megszervezése, a közlekedési szolgáltató kiválasztása, d) az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások – személyszállítási közszolgáltatási szerződések megkötésével történő – megrendelése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése, e) a személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás szervezésére vonatkozó egységes, országosan és regionálisan összehangolt, valamint az államháztartás teherbíró képességét is figyelembe vevő közszolgáltatási menetrendi koncepció kidolgozása, f) a személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, a regionális és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatási kötelezettségek miatt a közlekedési szolgáltatónál felmerülő, bevétellel nem fedezett és indokoltnak elismert költségeknek a központi költségvetésből történő megtérítése, g) az országos, regionális és elővárosi közlekedés díjainak személyszállítási közszolgáltatási szerződés keretében történő megállapítása, h) a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök (különösen: utastájékoztatási rendszerek, elektronikus jegy- és bérletrendszer, jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszerek), valamint a kapcsolódó járművek és infrastruktúra-elemek (különösen: közutak, vasúti pályák, közlekedési csomópontok, állomások és megállóhelyek, energetikai, távközlési és biztonsági berendezések) üzemeltetésére, fejlesztésére, valamint fejlesztésnek nem minősülő beruházásokra vonatkozó egységes fejlesztési koncepciójának elkészítése, i) az országos, elővárosi és regionális közlekedés egységes jegy- és bérletrendszerére, díjakra és díjalkalmazási feltételrendszerére, valamint egységes jegyellenőrzési folyamatokra és módszertanra vonatkozó koncepció kidolgozása és elfogadása, j) az országos, regionális és elővárosi közlekedés szolgáltatási szintjének és mennyiségének, valamint a közszolgáltatások teljesítésével összefüggő gazdálkodó tevékenység ellenőrzésére és felügyeletére egységes módszertan kialakítása, k) az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásoknak az utazók számára – a technológiai, műszaki és költségvetési lehetőségek keretei között – összehangolt, egységes feltételek mellett hozzáférhető szolgáltatási rendszer kialakítása, valamint l) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése. (4) A települési önkormányzat, valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet, a Fővárosban a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) kötelező feladata: a) a helyi személyszállítás fejlesztésére vonatkozó – az országos, a regionális és az elővárosi közforgalmú személyszállítással, az épített és természeti környezet védelme érdekében összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepciók jóváhagyása, valamint azok végrehajtásának megszervezése, b) a gazdaság és a társadalom személyszállítási közszolgáltatások iránti igényének megállapítása, nyomon követése, c) a közszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos intézményi és szabályozási keretek kialakítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások megszervezése, a közlekedési szolgáltató kiválasztása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások – a személyszállítási közszolgáltatási szerződések megkötésével történő – megrendelése, d) a helyi közlekedés díjainak szerződés keretében történő megállapítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások bevételekkel nem fedezett indokolt költségeinek megtérítése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése, e) a település helyi közszolgáltatási személyszállítási szolgáltatásának ellátására vonatkozó menetrendi koncepciók kidolgozása. 5. § (1) A miniszter, a Fővárosi Önkormányzat, vagy a 4. § (4) bekezdésében meghatározott, a helyi közlekedést önként vállalt feladatként ellátó önkormányzat feladatkörébe tartozik: a) a közszolgáltatási feladatok és az azokkal összefüggő követelmények meghatározása adott területre (területrészre, hálózatra, egy vagy több vonalra vagy járatra) és ezek érvényesítése a szolgáltatóval szemben, b) a helyi, valamint az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások összehangolása, c) a személyszállítási közszolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatók működésének folyamatos nyomon követése, a szolgáltatók személyszállítási közszolgáltatási tevékenységének, fejlesztéseinek, valamint fejlesztésnek nem minősülő beruházási tevékenységeinek összehangolása, koordinálása, d) a közszolgáltatási feladatok ellátására leginkább megfelelő, a legszínvonalasabb és a lakosság számára legkevésbé költséges szolgáltatást kínáló, az energetikai és környezeti hatások figyelembevételével a legalkalmasabb szolgáltató kiválasztása és megbízása, a szolgáltató tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése, valamint e) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátása során az ellátásért felelősök kötelesek egymással is együttműködve biztosítani, hogy a helyi, az elővárosi, a regionális és az országos közforgalmú személyszállítási szolgáltatások e törvény hatálya alá tartozó vízi személyszállítási szolgáltatással együtt integrált közlekedési rendszert alkossanak az egyes közlekedési módok közötti ésszerű munkamegosztással és a közpénzek lehető legtakarékosabb felhasználásával. (3) A miniszter az önkormányzatokkal a) a helyi személyszállítási közszolgáltatások regionális vagy elővárosi személyszállítási szolgáltatásokkal történő ellátása, b) a helyi személyszállítási közszolgáltatásnak az önkormányzat közigazgatási határán kívülre történő kiterjesztése, valamint c) a regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatás közös működtetési feltételeinek biztosítása érdekében – írásban – együttműködési megállapodást köthet. (4) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a helyi személyszállítási közszolgáltatásra, így különösen a közszolgáltatási menetrendre, annak módosítására, a díjrendszerre és a közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató kiválasztására, valamint annak esetleges veszteségei ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket. (5) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az ellátásért felelős a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év május 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapján, a miniszter a Kormány honlapján teszi közzé. 5. A személyszállítási szolgáltatáshoz szükséges hálózatok és műszaki eszközök összekapcsolása, fejlesztése 6. § (1) A Kormány országos jelentőséggel bíró esetekben a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök, különösen az utastájékoztatási rendszer, az elektronikus jegy- és bérletrendszer, a jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszerek, valamint a járművek és infrastruktúra-elemek üzemeletetésére, fejlesztésére és fejlesztésnek nem minősülő beruházásaira egységes fejlesztési koncepciót állapíthat meg. (2) Közvetlen vagy közvetett állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési szolgáltató által végzett személyszállítási szolgáltatásokat érintő, valamint állami vagy európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztést kizárólag a Kormány által jóváhagyott koncepció keretei között lehet finanszírozni, és lebonyolítani. (3) Amennyiben az érintett közlekedési szolgáltató e § szabályaitól eltérő módon valósít meg fejlesztést vagy fejlesztésnek nem minősülő beruházást, az ebből fakadó többletköltséget a megrendelt közlekedési szolgáltatás ellentételezésénél az ellátásért felelős nem fogadhatja be és nem ellentételezheti. 6. A közforgalmú személyszállítási szolgáltatások működésével kapcsolatos adatkezelési, közrendés vagyonvédelmi, valamint megfigyelési szabályok 7. § (1) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató vagy – amennyiben a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi – a közlekedésszervező vagy ezek megbízottja jogosult a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő, menetdíjat meg nem fizető utas azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához szükséges, a (4) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére. (2) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések megtartásával az elektronikus adathordozón rögzített, nem személyhez kötött utazási jogosultság igénybevételével történő, egy alkalomnál több utazásra jogosító személyszállítási szerződés teljesítése érdekében, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben – a személyszállítási üzletszabályzatban közzétett feltételek mellett – a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési megállapodást köthet a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő személlyel. (3) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató a közszolgáltatási utazási kedvezmény vagy személyhez kötött utazási jogosultság keretében teljesítendő, elektronikus adathordozón rögzített utazási jogosultság igénybevételével történő utazásra jogosító személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben jogosult a (4) bekezdésben meghatározott adatoknak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő kezelésére. (4) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató, vagy – amennyiben a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi – a közlekedésszervező vagy ezek megbízottja adatmegismerési, adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő adatokra terjed ki: a) a jogosult természetes személy azonosító adatai (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve) és lakcíme, b) az e törvényben meghatározottak szerinti, a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabály alapján biztosított utazási kedvezmény esetén a kedvezmény jogcíme, a jogcímet megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége, kibocsátója, c) az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény esetén az utazási viszonylat, meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényesség időszaka vagy időpontja. (5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a polgári jogi igények elévüléséig tartja nyilván. 8. § (1) A vasút-, trolibusz- és az autóbusz-állomáson a közforgalom számára nyitva álló helyen, a megállóhelyen, kikötőben, valamint a személyszállító vasúti járművek, trolibuszok, az autóbuszok és a hajók, kompok belterében, a vasút-, trolibusz- és az autóbusz-állomáson, hajóállomáson és megállóhelyen található berendezések, a személyszállító vasúti járművek, trolibusz, autóbusz, és a hajók, kompok, továbbá az utasok életének, személyének, testi épségének és vagyontárgyaik védelme céljából az információs önrendelkezési jogról és az információsszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával, a szolgáltató, a közlekedésszervező, valamint a vasút-, trolibusz-, autóbusz- és hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) jogosult elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készíteni, valamint a készített kép- és hangfelvételt kezelni. (2) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén – a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető módon – köteles a) a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál, b) a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra és az autóbuszra való felszállásra szolgáló peronoknál, valamint c) a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon figyelemfelhívó jelzést és ismertetést elhelyezni az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről. (3) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen. (4) A rögzített kép-, hang- vagy kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 16. napon meg kell semmisíteni vagy törölni kell. Felhasználásnak minősül, ha a rögzített kép-, illetve hangfelvétel bírósági vagy hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználásra vagy bíróság, hatóság részére ilyen eljárás során benyújtásra kerül. (5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a (4) bekezdés szerinti kép-, illetve hangfelvétel érinti, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a rögzítéstől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a képilletve hangfelvételt annak kezelője ne semmisítse meg vagy ne törölje. (6) Bíróság vagy hatóság megkeresésére a rögzített kép-, illetve hangfelvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a megkeresésre attól számított 72 órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését az (5) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor, és a (4) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a rögzített kép- illetve hangfelvételt meg kell semmisíteni, vagy törölni kell. II. FEJEZET A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG 9. § A víziközlekedési személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Vkt. és a vízi személyszállításról szóló rendelet, a vasúti személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Vtv. állapítja meg. 7. Az autóbusszal végzett személyszállítási szolgáltatással kapcsolatos tevékenység engedélyezése 10. § (1) Autóbusszal végzett menetrend szerinti, szerződéses és különjárati személyszállítási szolgáltatás a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes közlekedési hatóság által, a szolgáltató kérelmére az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban és az abban foglalt eljárási rend szerint kiadott, az e tevékenység végzésére feljogosító autóbuszos személyszállító engedély, valamint nemzetközi forgalomban – ideértve a kabotázst is – közösségi engedély birtokában végezhető. (2) Autóbuszos személyszállító engedélyt az a gazdálkodó szervezet kaphat, amely megfelel az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban meghatározott követelményeknek. (3) Az autóbuszos személyszállító szolgáltató a) menetrend szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatást, b) különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást, amennyiben az nem a szállítás megrendelője és a szolgáltató között megkötött szerződés alapján történik, c) közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárattal történő személyszállítási szolgáltatást, továbbá d) nem az Európai Unióban bejegyzett szolgáltató menetrend szerinti és különcélú menetrend szerinti kabotázs személyszállítási szolgáltatást járati engedéllyel végezhet. Járati engedély a szolgáltató kérelmére, külön jogszabály alapján, az abban foglalt időtartamra, de legfeljebb 5 évre adható ki. Az engedély kérelemre megújítható. (4) A menetrend szerinti nemzetközi autóbuszos személyszállítási szolgáltatás végzésére jogosító járati engedély kiadására az 1073/2009/EK rendeletben és az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban foglalt előírásokat kell alkalmazni. (5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyszállítási szolgáltatás végzésére vonatkozó járati engedély kiadása tekintetében a közlekedési hatóság, a (3) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a (7) bekezdésben meghatározott helyi személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó járati engedélyek tekintetében a települési önkormányzat polgármestere, fővárosban a főpolgármester, míg az országos, regionális és elővárosi, valamint a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott személyszállítási szolgáltatás végzésére vonatkozó járati engedélyek tekintetében a miniszter jár el. (6) Személyszállítási közszolgáltatás személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján végezhető. (7) Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás járati engedély vagy közszolgáltatási szerződés alapján végezhető. 8. Saját számlás személyszállítás 11. § Autóbusszal történő saját számlás személyszállítás az üzemeltető székhelye szerinti közlekedési hatóság által az e célra kiadott igazolvánnyal, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban meghatározott módon és feltételek teljesítése esetén végezhető. 9. Személytaxi-szolgáltatás, személygépkocsis személyszállító szolgáltatás 12. § (1) Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyszállítási szolgáltatások végzésének és az azokhoz használt járművek üzemeltetésének feltételeit, továbbá az e tevékenység végzéséhez kapcsolódó egyéb feltételeket a Kormány a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben határozza meg. (3) Az adott település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjét a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. (4) A helyi önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat – rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi-szolgáltatató működését – ideértve a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is – az (5)–(6) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti. (5) A helyi önkormányzat (4) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a személytaxi-szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére vonatkozó feltételeket állapíthat meg. (6) A személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a helyi önkormányzat (4) bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő. (7) Ha a helyi önkormányzat – a Fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – az (5)–(6) bekezdés szerint feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását megelőzően a helyi önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező előzetesen igazolja a feltételek teljesülését. 10. Szerződéses és különjárati személyszállítási szolgáltatás 13. § Közúti gépjárművel végzett szerződéses vagy különjárati személyszállítási szolgáltatás a 10. § (1) bekezdésében meghatározott engedély birtokában, vasúti eszközzel végzett szerződéses vagy különjárati személyszállítási szolgáltatás a Vtv.-ben meghatározott működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasút társaságként végezhető. A különjárati személyszállítási szolgáltatásra egyebekben a 181/2011/EU rendelet és a Ptk. vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályai, a szerződéses személyszállítási szolgáltatásra egyebekben a Ptk. vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályai az irányadóak. 11. Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás 14. § (1) Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás végzésére a szolgáltatás teljesítéséhez használt jármű jellegétől függően személytaxis, személygépkocsis személyszállítói vagy autóbuszos személyszállítói engedéllyel és – személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozás esetében – a 12. §-ban meghatározott feltételeket teljesítő gazdálkodó szervezet vagy természetes személy jogosult. (2) Amennyiben az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás a személyszállítási közszolgáltatás részeként valósul meg, abban az esetben a szolgáltatásokra – a menetrendszerűségre vonatkozó szabályokat leszámítva – a közszolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 12. Piacfelügyelet 15. § (1) A piacfelügyeleti tevékenységet a vasúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban a Vtv. alapján a Gazdasági Versenyhivatallal (a továbbiakban: versenyhatóság) együttműködve a vasúti igazgatási szerv végzi. (2) A közlekedési hatóság a közúti személyszállítási szolgáltatási piac zavartalan, eredményes működésének, a piaci szereplők érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, és a versenykorlátozó magatartás tanúsítására lehetőséget adó helyzetek kiküszöbölése érdekében hatósági jogkörében felügyeleti ellenőrzési tevékenységet végez. (3) A közlekedési hatóság a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kíséri a közúti személyszállítási szolgáltatási piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, valamint a közlekedési hatóság határozataiban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít. (4) A közlekedési hatóság részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az autóbusszal közúti személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatók felügyeleti díjat fizetnek. A felügyeleti díj mértéke az előző évi autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatások teljesítéséből származó nettó árbevétel 0,1%-a. Előző évi nettó árbevétel hiányában a felügyeleti díjat a tárgyidőszakban tényleges árbevétel alapján kell megfizetni. A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. A felügyeleti díj számításának, megállapításának részletes szabályait, valamint megfizetésének módját és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg. (5) A közlekedési hatóság a közúti személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatókat a közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyeletével kapcsolatos tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti. (6) A közlekedési hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során felügyeleti és ellenőrzési terv alapján és azon kívül is hivatalból vagy kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet. (7) A közúti személyszállítási szolgáltatási piac összehangolt felügyelete érdekében a közlekedési hatóság, a vasúti igazgatási szerv, valamint a hajózási hatóság egymással együttműködik. 16. § (1) Ha a közlekedési hatóság a közúti személyszállítási piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével vagy a számviteli elkülönítéssel és a keresztfinanszírozás tilalmával kapcsolatosan e törvényben, jogszabályban vagy a közlekedési hatóság határozatában meghatározott valamely kötelezettség megsértését, a) megállapítja a tevékenység végzésének feltételeit és megtiltja a jogsértő magatartás folytatását, b) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére, c) jogosult a közúti személyszállítási piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó rendeletben foglaltak alapján bírságot kiszabni. (2) A kötelezettségek további súlyos és ismétlődő megszegése esetén a közlekedési hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja a működési engedélyt. (3) A közlekedési hatóság piacfelügyeleti eljárásban hozott határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. (4) A közlekedési hatóság és a versenyhatóság a közúti személyszállítási piacon folyó versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen a) az (1) bekezdés szerinti jogsértések, b) a közúti személyszállítási piac felügyelete, c) a 3. §-ban meghatározott együttműködési kötelezettség, d) a közúti személyszállítási üzletszabályzatok érvényesülésének nyomon követése során. (5) A közlekedési hatóság és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról. Az átvevő hatóság biztosítja, hogy a részére átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyen védelemben az átadó hatóságnál részesültek. (6) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott eljárása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot és az ügyfelet tájékoztatja. (7) A közlekedési hatóság, valamint a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is. 13. A személyszállítást igénybevevő utasok jogainak védelme 17. § (1) A vasúti igazgatási szerv felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi az 1371/2007/EK rendeletben, e törvényben, a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló rendeletben, valamint a vasúti társaságok személyszállítási üzletszabályzatában – ideértve a szolgáltatás minőségi előírásait is – foglaltak megtartását. (2) A vasúti igazgatási szerv (1) bekezdés szerinti eljárására a Vtv. 75. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) A közlekedési hatóság felügyeli az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek az autóbuszos személyszállító szolgáltatók általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi a 181/2011/EU rendeletben, e törvényben, a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben, valamint az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában – ideértve a szolgáltatás minőségi előírásait is –foglaltak megtartását. (4) Ha a vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezésnek az utasok széles körét érintő megsértését állapítja meg, a) előírja a vasúti társaság részére a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések megtételét, b) megtiltja a jogsértő magatartás folytatását, c) kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, d) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére. (5) Ha a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezésnek az utasok széles körét érintő megsértését állapítja meg, a) előírja az autóbuszos személyszállító szolgáltató részére a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések megtételét, b) megtiltja a jogsértő magatartás folytatását, c) kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, d) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére. (6) A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén – amennyiben a (4), illetve (5) bekezdésben meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre – a vasúti igazgatási szerv, illetve a közlekedési hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja a személyszállítási közszolgáltatás végzésére jogosító működési engedélyt. 18. § (1) A vasúti személyszállítást, illetve az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, illetve a közlekedési hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató megsértette a 17. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott valamely rendelkezést. E panasz akkor terjeszthető elő, ha a panaszos a szolgáltató panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre. (2) Panaszt benyújtani a vasúti társaság panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum panaszossal való közlésétől számított 30 napon belül lehet. E határidőn túl a vasúti igazgatási szervhez benyújtott panaszokat a vasúti igazgatási szerv érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A vasúti társaság panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró dokumentumot a vasúti igazgatási szerv részére a panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában a vasúti igazgatási szerv hiánypótlási felhívást bocsát ki. A vasúti igazgatási szerv a bejelentésnek minősülő beadványok megtételének elősegítése érdekében honlapján is közzéteszi a panasz megtételére szolgáló űrlapot. (3) Autóbuszos személyszállítási szolgáltatás esetében a panaszkezelési eljárást a 49.§ (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendelet, valamint az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzata tartalmazza. (4) Panasz olyan beadvány benyújtásával tehető, amely tartalmazza a panaszos és a panaszolt vasúti társaság azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat. (5) A vasúti igazgatási szerv, illetve a közlekedési hatóság a panaszost, a szolgáltatót és az érintett harmadik felet meghallgathatja, valamint tőlük további felvilágosítást és információt kérhet. (6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt, továbbá a névtelen panasz vizsgálata mellőzhető. (7) A panasz alapján – ha az alaposnak bizonyul – a vasúti igazgatási szerv, illetve a közlekedési hatóság dönt a szükséges hatósági lépések megtételéről, s erről a panaszost tájékoztatja. MÁSODIK RÉSZ A MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK III. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 14. Közös szabályok 19. § (1) Menetrend szerinti közforgalmú közúti, vasúti és e törvény hatálya alá tartozó vízi személyszállítási szolgáltatás az e törvény és a vasúti hatóság, a vasúti igazgatási szerv, vagy a személyszállítási feltételekről szóló jogszabály alapján kiadott, az adott személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges működési engedély birtokában végezhető. (2) A közúti és vízi járművel végzett személyszállítási szolgáltatásra, valamint az 1371/2007/EK rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vasúti személyszállítási szolgáltatásra kötött szerződésekre a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit a vasúti személyszállítási szolgáltatás részletes feltételeiről, valamint a közúti személyszállítási szerződésekről, továbbá a vízi személyszállítási szolgáltatás feltételeiről szóló jogszabályban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (3) A közlekedési szolgáltató a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás körében a közforgalmú menetrendben meghatározott vonalon az ott meghirdetett járatokat közlekedteti. (4) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató – kivéve a taxi és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző szolgáltatókat – a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot köteles készíteni. (5) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza a szolgáltatás minőségi előírásait [1371/2007/EK rendelet 28. cikk (1) bekezdése]. A vasúti személyszállítási üzletszabályzatot, valamint annak módosítását a vasúti igazgatási szerv a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a vasúti személyszállítási üzletszabályzat a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel. (6) A közúti személyszállítási szolgáltatást végző szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatát, annak módosítását az autóbuszos személyszállítási szolgáltatás 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a személyszállítási üzletszabályzat tartalmára és jóváhagyására vonatkozó jogszabály alapján a közlekedési hatóság hagyja jóvá. Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, az üzletszabályzat elkészítésére vonatkozó kötelezettség a közlekedésszervezőre is kiterjed. (7) A személyszállítási üzletszabályzat hatályos szövegét a közlekedési szolgáltató nyilvánosan közzéteszi. IV. FEJEZET A KÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 15. Közös szabályok 20. § (1) Személyszállítási közszolgáltatásként közszolgáltatási szerződés keretében az e fejezetben meghatározott szabályok szerint, az ellátásért felelős helyi, elővárosi, regionális és országos menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást rendelhet meg. (2) Az e fejezetben meghatározott szabályok szerint személyszállítási közszolgáltatás keretében igényvezérelt személyszállítási szolgáltatások is biztosíthatók, ez esetben e szolgáltatásokra a személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A helyi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Vkt. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzett komp- és révszolgáltatásokra. (4) A helyi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályok kerülnek alkalmazásra a Vkt. 3. § (2) bekezdésében foglalt menetrend szerinti vízi személyszállítási szolgáltatásokra, amennyiben azok a helyi vagy az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások integrált részét képezik. (5) Nemzet-, társadalom- vagy közlekedéspolitikai szempontok alapján az ellátásért felelős a határon átmenő személyszállítási szolgáltatásokat személyszállítási közszolgáltatásként rendelhet meg. A személyszállítási közszolgáltatássá minősített határon átmenő regionális személyszállítási szolgáltatásokra a regionális személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, a személyszállítási közszolgáltatássá minősített határon átmenő országos személyszállítási szolgáltatásokra az országos személyszállítási közszolgáltatási tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A személyszállítási közszolgáltatást nyújtó szolgáltató, vagy közlekedésszervező kijelölése esetén a közlekedésszervező köteles közforgalmú menetrendet készíteni és azt közzétenni, abban elkülönítetten megjeleníteni a személyszállítási közszolgáltatást. (7) A személyszállítási közszolgáltatást nyújtó köteles a közforgalmú menetrend elektronikus adatbázisát az ellátásért felelős által meghatározott formában az ellátásért felelős vagy az általa megjelölt, az egységes elektronikus közforgalmú menetrend működtetésében közreműködő szervezet részére átadni. (8) A belföldi menetrend szerinti autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók járműbeszerzéseik során a közszolgáltatást ellátó közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített, a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint járnak el. 16. Közlekedésszervező 21. § (1) Az önkormányzat a 4. § (4) bekezdés c–e) pontjában, az 5. §-ában, 12. § (7) bekezdésében, 23–31. §-ában, valamint a 35. §-ában szabályozott feladatokat a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt – az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában, vagy kizárólag az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, vagy irányítása alatt álló költségvetési szerv formájában működő – közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonjogának, vagy az állam és az önkormányzat közös kizárólagos tulajdonjogának fennállását folyamatosan biztosítani szükséges. (2) Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az ellátásért felelős a közlekedésszervező által az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések alapján ellátott feladatok tekintetében hozott döntéseit megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit. (3) Amennyiben a közlekedésszervező valamely közszolgáltatási tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül akkor azt kizárólag az Európai Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott kötelező jogi aktusnak és az 1370/2007/EK rendeletnek megfelelő közszolgáltatási szerződés alapján végezheti. 22. § (1) Az önkormányzat a közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott feladatok átadására jogszabályban (a továbbiakban: kijelölő jogszabály) jelöli ki. (2) A kijelölő jogszabályban meg kell határozni a) a közlekedésszervező szervezeti alapját biztosító gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet, b) a közlekedésszervező működésének területi határait, c) a feladatátadás célját, d) az átadott feladatok körét, e) azon feladatokat, amelyeket az átvevő az átadott feladatokon túl önként elláthat, f) a feladat ellátásához szükséges döntési jogköröket, a jogkörök gyakorlásának módját, valamint az ahhoz kapcsolódó eljárásokat, g) a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési kereteket, valamint h) a feladatok ellátásához, valamint a közlekedésszervező működéséhez szükséges források átadásának módját, i) a közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módját, j) a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteit, valamint k) a feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételeket. (3) A feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait – a kijelölő jogszabályban meghatározott alapfeltételek alapján – szerződésben (a továbbiakban: feladatellátási szerződés) rögzítik. (4) A kijelölő jogszabály – az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint – a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró, előre nem látható esemény esetére a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését. (5) Ha a kijelölő jogszabály a bevételek beszedés …