← Magyarország

46/2009. (XII. 30.) PM rendelete a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valami

Röviden

Ez a rendelet a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjét szabályozza.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

46/

  1. (XII. 30.) PM rendelete a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről. Az államháztartásról szóló
  2. évi XXXVIII. törvény
  3. §-a

(4)bekezdésének a)–b), d),
  1. g)és o)–
  2. p)pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának
  3. a)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet hatálya kiterjed
  4. a)a Magyar Államkincstárra (a továb biak ban: Kincstár),
  5. b)a kincstári ügyfelekre,
  6. c)a kincstári kártyák kibocsátására pályázat útján kiválasztott hitelintézetre (a továb biak ban: a kincstári kártyákat kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató),
  7. d)az 50–56. §-ok tekintetében mindazokra, akik feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatból részesülnek,
  8. e)a 12. §, az 58–59. §-ok és a 66–68. §-ok tekintetében a helyi önkormányzatokra, a jogi személyiségű társulásokra, a többcélú kistérségi társulásokra, a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatokra és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervekre,
  9. f)a 61. § vonatkozásában a vagyonkezelő szervezetekre. 2. §
(1)E rendelet alkalmazásában a) a Kincstár Regionális Igazgatósága (a továb biak ban: Igazgatóság): a Kincstár Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatainak ellátására régiónként és Budapesten szervezett egységek; a kincstári ügyfél vonatkozásában – a 23. §
(10)bekezdésében meghatározottak kivételével – Igazgatóság alatt az ügyfél számláját vezető Igazgatóságot kell érteni,
  1. b)beváltóhely: a Magyar Posta Zrt. postahelyei,
  2. c)elfogadóhely: mindazon hely – hitelintézet, beváltóhely, kereskedői és szolgáltatói elfogadóhely, bankjegykiadó automata (ATM) –, ahol a kincstári kártya pénzügyi funkciója alapján rendeltetésszerűen használható,
  3. d)kincstári kártya: a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet és a Kincstár logójával ellátott, a kártyafedezeti számla tulajdonosának és a kártyabirtokos nevének feltüntetésével megszemélyesített betéti kártya, amelyhez egy négyjegyű titkos kód (PIN-kód) tartozik és amellyel birtokosa fizetési, készpénz-felvételi és készpénz-befizetési műveleteket kezdeményezhet,
  4. e)kártyabirtokos: az a természetes személy, akit a kártyafedezeti számlatulajdonos a kincstári kártya használatára feljogosított,
  5. f)kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továb biak ban: Áht.) 18/C. §-ának
(6),
(16)–
(18)bekezdésében meghatározottak, a kincstári körbe tartozók a letéti kezelés tekintetében, továbbá az Országgyűlés vagy a Kormány egyedi döntése alapján létrehozott, kincstári számlavezetésre kötelezett jogi személyek,
  1. g)kincstári ügyfél: a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv, előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, vagy pénzforgalmi számlatulajdonosnak minősülő más szervezet, amely számára jogszabály alapján a Kincstár számlát vezet,
  2. h)központosított bevétel: az az előirányzat, amelynek teljesült összegét a beszedésért felelős költségvetési szerv köteles nemzetgazdasági számlára utalni,
  3. i)zárt előirányzatok: az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, nem túlléphető előirányzatok.
(2)Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht., az államháztartás működési rendjéről szóló 292/
  1. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továb biak ban: Ámr.), valamint a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/
  2. (VIII. 6.) MNB rendelet (a továb biak ban: MNB rendelet) szabályai az irányadók. II. A KINCSTÁRI SZÁMLAVEZETÉS SZABÁLYAI, A SZOLGÁLTATÁSOK DÍJAI A kincstári számlák
  3. §
(1)A Kincstár a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek részére a 4–
  1. §-okban, a 8–
  2. §-okban, az Ámr.
  3. §-ában,
  4. §-ának
(8)bekezdésében és 199. §-ában megjelölt számlákat vezeti.
(2)A Kincstár a kincstári körbe nem tartozó kincstári ügyfelek részére
  1. a)a pénzforgalmi számlát,
  2. b)fedezetigazolásnak megfelelő összegű pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére fedezetbiztosítási számlát,
  3. c)a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére kincstári kártyafedezeti számlát,
  4. d)a devizaeszközeik kezelésére devizaszámlát,
  5. e)az átmenetileg szabad pénzeszközeikből állampapírok vásárlásának lebonyolítására értékpapírszámlát, illetve értékpapír letéti számlát,
  6. f)az Áht. 18/C. §-a
(17)bekezdésében említett társaságok előtársasága részére törzstőke elkülönítési számlát, g) külön jogszabályban meghatározott pénzügyi fedezet és pénzügyi biztosíték elkülönített kezelésére fedezetkezelői számlát vezethet.
(3)A Kincstár a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok részére a 26–30. §-ban meghatározott elő írások szerint biztosítja a kincstári kártya igénybevételét.
(4)A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos a kincstári kártya használatához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a Kincstárban vezetett pénzforgalmi számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A számlatulajdonos a kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyákat kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató útján vezettetheti vissza pénzforgalmi számlája javára. Pénzforgalmi számlatulajdonos számára a Kincstár elnökének engedélyével indokolt esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethető.
(5)A Kincstár jogosult a bírósági végrehajtásról szóló
  1. évi LIII. törvény 80–
  2. §-a szerint átutalási végzés alapján zárolt számlát nyitni és arra az adós ügyfél számlájáról elkülöníteni a végzésben feltüntetett követelés összegét. A számla felett a kincstári ügyfelek nem rendelkezhetnek. A számla megszüntetéséről a végzésben feltüntetett követelés átutalását köve tően a Kincstár intézkedik. A központi költségvetési szervek irányító szervének számlái
  3. §
(1)A Kincstár a központi költségvetési szervek – a társadalombiztosítási költségvetési szervek kivételével – irányító szerve részére
  1. a)fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számlát,
  2. b)fejezeti maradványelszámolási számlát,
  3. c)fejezeti befizetési számlát,
  4. d)fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlát,
  5. e)fejezeti célelszámolási forintszámlát,
  6. f)fejezeti fedezetbiztosítási számlát,
  7. g)fejezeti központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámlát,
  8. h)fejezeti feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlát,
  9. i)fejezeti devizaszámlát,
  10. j)fejezeti letéti számlát,
  11. k)európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlát,
  12. l)európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi lebonyolítási számlát,
  13. m)egyéb nemzetközi támogatási programok közösségi forrás pénzforgalmi forintszámlát,
  14. n)az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott pénzügyi eszközök lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi folyószámlát,
  15. o)EGT Norvég Alap célelszámolási forintszámlát,
  16. p)fedezetkezelői számlát vezethet.
(2)Az
(1)bekezdés a)–k) pontjában megjelölt fejezeti számlák megnyitásának és megszüntetésének engedélyezésére a Pénzügyminisztérium jogosult.
(3)Az
(1)bekezdés a)–c) pontjában megjelölt számlák a fejezeti költségvetési irányítás számlái, operatív gazdálkodás e számlákról nem folytatható.
(4)A Kincstár a központi költségvetési szervek részére az Ámr.-ben meghatározott módon megállapított előirányzat-felhasználási kereteket az
(1)bekezdés a) pontja szerinti számlán keresztül vezeti át a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlájára.
(5)Az
(1)bekezdés b) pontja szerinti fejezeti maradványelszámolási számlán kell kezelni a fejezetet és költségvetési szerveit meg nem illető maradványokat, valamint az előirányzat-maradvány átadás-átvételeket. A számlán jóváírt bevételek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a fejezetet irányító szerv az előirányzat-maradvány Pénzügyminisztérium által történt jóváhagyását köve tően köteles intézkedni. A számlának év végén nem lehet egyenlege.
(6)Az
(1)bekezdés c) pontja szerinti fejezeti befizetési számlára kell a költségvetési szervnek teljesítenie a külön jogszabályokban meghatározott bevételeket terhelő kötelezettségeit. A számla egyenlege év végén átvezetésre kerül a központi költségvetés javára.
(7)Az
(1)bekezdés d) pontja szerinti fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla a feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belüli és kívüli felhasználására szolgál.
(8)Az
(1)bekezdés e) pontja szerinti fejezeti célelszámolási forintszámla a pénzben beérkezett segélyek, adományok és hozzájárulások elkülönített kezelésére szolgál. Célelszámolási forintszámla csak abban az esetben nyitható, ha az adományozó a külön számlán történő kezelést kikötötte. Egy fejezet részére több célelszámolási forintszámla is vezethető.
(9)Az
(1)bekezdés f) pontja szerinti fejezeti fedezetbiztosítási számla a kötelezettet terhelő, a fedezetigazolásnak megfelelő összegű pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére szolgál. A fejezet részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető. A számlára fedezet az előirányzat-felhasználási keretszámla és a célelszámolási számla terhére különíthető el. A számláról közvetlen kifizetés a külön jogszabályban meghatározott elő írásoknak meg fele lően teljesíthető.
(10)Az
(1)bekezdés g)–h) pontja szerinti fejezeti számlák a feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgálnak.
(11)Az
(1)bekezdés i) pontja szerinti fejezeti devizaszámla külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál.
(12)Az
(1)bekezdés j) pontja szerinti letéti számla az Ámr. 179. §-ában foglaltak szerinti letéti pénzeszközök kezelésére szolgál.
(13)Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására programonként, illetve ágazatonként az
(1)bekezdés k) pontja szerinti fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlából egy-egy nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb elő írásokat külön kormányrendeletek szabályozzák.
(14)Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására az
(1)bekezdés l) pontja szerinti pénzforgalmi lebonyolítási számlából programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként egy-egy nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb elő írásokat külön kormányrendelet szabályozza.
(15)Az
(1)bekezdés m) pontjában megjelölt számla közösségi forrásból átutalt, még fel nem használt pénzeszközök állományának kimutatására, illetve az ehhez kapcsolódó pénzforgalom lebonyolítására szolgál.
(16)Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott pénzügyi eszközök lebonyolítására operatív programonként, pénzügyi eszközönként, valamint az ezekhez kapcsolódó kezességvállalás kezelésére egy-egy
(1)bekezdés n) pontja szerinti pénzforgalmi számla nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb elő írásokról külön jogszabályok rendelkeznek.
(17)Az
(1)bekezdés o) pontja szerinti EGT Norvég Alap célelszámolási forintszámla a pénzügyminiszter engedélyével nyitható a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében nyújtott támogatások felhasználásának elkülönített kezelésére.
(18)A fedezetkezelői számla a szerződéses kapcsolatban álló felek (építtető, fővállalkozó kivitelező) között létrejött szerződésben vállalt kötelezettségek pénzügyi fedezetének és pénzügyi biztosítékainak elkülönített kezelésére szolgál. A számláról közvetlen kifizetés a külön jogszabályban meghatározott elő írásoknak meg fele lően teljesíthető. Az irányító szerv részére több fedezetkezelői számla is vezethető. A költségvetési szervek számlái 5. §
(1)A Kincstár a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek részére – a társadalombiztosítási költségvetési szervek kivételével –,
  1. a)előirányzat-felhasználási keretszámlát,
  2. b)köztartozás zárolt fedezeti számlát,
  3. c)fedezetbiztosítási számlát,
  4. d)célelszámolási forintszámlát,
  5. e)központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámlát,
  6. f)feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlát,
  7. g)kincstári kártyafedezeti számlát,
  8. h)devizaszámlát,
  9. i)a költségvetésen kívüli pénzeszközök kezelésére letéti számlát,
  10. j)európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi lebonyolítási számlát,
  11. k)európai uniós programok célelszámolási forintszámlát,
  12. l)NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számlát,
  13. m)céltartalék számlát,
  14. n)Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, illetve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap pénzforgalmi megelőlegezési számlát,
  15. o)cukorilleték pénzforgalmi megelőlegezési számlát,
  16. p)a felsőoktatási intézmények részére saját bevételek célelszámolási számlát,
  17. q)MVH nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számlát,
  18. r)ORFK objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel célelszámolási számlát,
  19. s)PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számlát,
  20. t)EGT Norvég Alap célelszámolási forintszámlát,
  21. u)MTA kutatóhálózat saját bevételek célelszámolási számlát,
  22. v)központosított bevételek beszedése célelszámolási számlát,
  23. w)európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok közösségi forrás számlát,
  24. x)fedezetkezelői számlát vezethet.
(2)A Kincstár az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv
  1. a)jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége részére,
  2. b)országos területi hálózattal rendelkező vagy feladatellátásában elkülönült, kötelezettségvállalási joggal felruházott szervezeti egysége részére a pénzügyminiszter engedélyével, valamint
  3. c)az Országgyűlés Hivatalában működő képviselőcsoportok részére, az 1990. évi LVI. törvény 5. §-ában megállapított működési keret tekintetében előirányzat-felhasználási keretszámlát és kincstári kártyafedezeti számlát vezethet.
(3)Az
(1)bekezdés a), c)–x) pontjában és a
(2)bekezdésben megjelölt számlák megnyitásának, törzsadatai módosításának, illetve megszüntetésének Kincstárnál történő kezdeményezése az irányító szerv feladata. Az
(1)bekezdés b) pontjában megjelölt számla megnyitásáról a Kincstár hivatalból intézkedik. Az
(1)bekezdés i) pontjában foglalt számla megnyitását és vezetését a pénzügyminiszter engedélyezi.
(4)Az
(1)bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-felhasználási keretszámla a központi költségvetési szerv gazdálkodásának lebonyolítására szolgál. A számla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről a költségvetési szerv létrehozásának, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal kell intézkedni.
(5)Az
(1)bekezdés b) pontja szerinti köztartozás zárolt fedezeti számla az Áht. 102. §
(4)bekezdésében meghatározott zárolt összegek kezelésére szolgál. A számla felett a központi költségvetési szerv közvetlenül nem rendelkezhet.
(6)Az
(1)bekezdés c) pontja szerinti fedezetbiztosítási számla a 4. §
(9)bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál. A költségvetési szerv részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető.
(7)Az
(1)bekezdés d) pontja szerinti célelszámolási forintszámla a 4. §
(8)bekezdésben foglalt pénzeszközök elkülönített számlán történő kezelésére szolgál, a hozzájárulások tekintetében a pénzügyminiszter engedélyével nyitható. A költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethető.
(8)Az
(1)bekezdés e)–f),
  1. h)és
  2. j)pontjában megjelölt számlák a 4. §
(10)–
(11)és
(14)bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgálnak az ott meghatározott szabályok szerint.
(9)Az
(1)bekezdés g) pontja szerinti kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgáló, kártyatípusonként nyitható számla. A pénzügyi fedezet biztosításáról a kártyafedezeti számlatulajdonos a Kincstárban vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlája vagy letéti számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyákat kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató útján lehet visszavezetni a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számla javára. A kártyafedezeti számlatulajdonos a visszavezetést a Kincstártól kéri írásban. A költségvetési szerv számára a pénzügyminiszter engedélyével indokolt esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethető.
(10)Az
(1)bekezdés i) pontja szerinti letéti számla a 4. §
(12)bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál. A költségvetési szerv számára több letéti számla is nyitható. Letéti számlához VIP kártyafedezeti számla nem kapcsolódhat.
(11)Az
(1)bekezdés k) pontja szerinti európai uniós programok célelszámolási forintszámla a pénzügyminiszter engedélyével nyitható. A számla az Európai Uniótól (a továb biak ban: EU) kapott támogatások felhasználásának elkülönített kezelésére szolgál. A költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethető.
(12)Az
(1)bekezdés l) pontja szerinti NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számla e program magyarországi meg valósítása pénzforgalmának lebonyolítására szolgál.
(13)Az
(1)bekezdés m) pontja szerinti céltartalék számla a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek részére az irányító szerv által a meg valósítási, illetve teljesítmény tervekben jóváhagyott felújítási, beszerzési, illetve vagyongazdálkodási feladatok meg valósítását célzó összegek elkülönített kezelésére szolgál. A számlán lévő összeg az előirányzat-maradvány elszámolása során kötelezettségvállalásként kimutatható, ha az előirányzat rendelkezésre áll.
(14)Az
(1)bekezdés n) pontja szerinti Európai Mezőgazdasági Garancia Alap pénzforgalmi megelőlegezési számla az EU Európai Mezőgazdasági Garancia Alapjához kapcsolódó költségvetésen kívül kezelt támogatások, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap pénzforgalmi megelőlegezési számla az EU Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapjához kapcsolódó támogatások – ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot – megelőlegezésére, az akkreditált intézmény részére nyitható. A számla egyenlege év végén – a zárást megelőző utolsó tranzakcióként – automatikusan visszavezetésre kerül a Kincstár Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, illetve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap megelőlegezési számla javára.
(15)Az
(1)bekezdés o) pontja szerinti cukorilleték pénzforgalmi megelőlegezési számla az EU részére történő cukorilleték fizetési kötelezettség megelőlegezésére nyitható.
(16)Az
(1)bekezdés p) pontja szerinti felsőoktatási intézmények saját bevételek célelszámolási számla a felsőoktatási intézmények saját bevételéből származó pénzforgalmának kezelésére nyitható.
(17)Az
(1)bekezdés q) pontja szerinti MVH nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számla a kárenyhítő juttatással kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet részére nyitható. A számlára vonatkozó egyéb elő írásokat külön jogszabály szabályozza.
(18)Az
(1)bekezdés r) pontja szerinti ORFK objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel számla az Országos Rendőr-főkapitánysághoz befolyt objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel elszámolására szolgál.
(19)Az
(1)bekezdés s) pontja szerinti PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számla a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez befolyt felügyeleti bírságok elkülönített kezelésére szolgál. A számláról teljesíthető kifizetések jogcímeiről külön jogszabály rendelkezik.
(20)Az
(1)bekezdés t) pontja szerinti EGT Norvég Alap célelszámolási forintszámla a pénzügyminiszter engedélyével nyitható a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében nyújtott támogatások felhasználásának elkülönített kezelésére. A költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethető.
(21)Az
(1)bekezdés u) pontja szerinti MTA kutatóhálózat saját bevételek célelszámolási számla az MTA kutatóhálózatába tartozó szervezetek saját bevételéből származó pénzforgalmának kezelésére nyitható.
(22)Az
(1)bekezdés v) pontja szerinti központosított bevételek beszedése célelszámolási számla a költségvetési törvény ben nevesített, költségvetési szerv által beszedett központosított bevételek kezelésére nyitható. A költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethető.
(23)Az
(1)bekezdés w) pontja szerinti európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok közösségi forrás számla az EU által az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások céljára átutalt közösségi források fogadására szolgál. A költségvetési szerv számára több közösségi forrás számla is vezethető.
(24)Az
(1)bekezdés x) pontja szerinti fedezetkezelői számla a szerződéses kapcsolatban álló felek (építtető, fővállalkozó kivitelező) között létrejött szerződésben vállalt kötelezettségek pénzügyi fedezetének és pénzügyi biztosítékainak elkülönített kezelésére szolgál. A számláról közvetlen kifizetés a külön jogszabályban meghatározott elő írásoknak meg fele lően teljesíthető. A költségvetési szerv részére több fedezetkezelői számla is vezethető. 6. §
(1)A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dolgozói lakásépítésének munkáltatói támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél vagy a Kincstárnál Lakásépítés és- vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számlát vezethet. A számla vezetéséhez külön engedély nem szükséges.
(2)A számla javára, illetve terhére kell elszámolni a költségvetési szerv által a számla javára kezdeményezett átutalásokkal, a dolgozók számára folyósított támogatásokból, kölcsönökből a költségvetési szervet terhelő kezelési költségek elszámolásával, a dolgozók kölcsöntörlesztésével, kamat- és biztosítási díj fizetésével, a dolgozót terhelő kezelési költségek elszámolásával, esetleges késedelmi kamattal, továbbá a számla egyenlege után járó kamatbevétellel kapcsolatos műveleteket.
(3)A költségvetési szerv a számlára a kölcsönfolyósítás időpontjához és nagyságához igazodóan – figye lembe véve a várható befizetéseket is – átutalást kezdeményezhet.
(4)A számla állományáról, illetve a kölcsönállományról és a munkáltatói lakásépítési támogatásokról a költségvetési szerv az éves beszámoló szöveges részében ad számot.
(5)A Kincstár által vezetett lakástámogatási számlára vonatkozó üzleti feltételeket minden év január 31-ig a Pénzügyminisztérium tájékoztatóban teszi közzé. 7. §
(1)A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv az Áht. 18/C. §
(10)bekezdése szerinti engedély birtokában devizabetét számlát belföldön működő hitelintézetnél, külföldön működő szervezeti egysége részére pedig annak székhelyén nyithat.
(2)A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek a belföldi hitelintézetnél vezetett devizaszámlájukról történt felhasználásukról forintban a Kincstár által e célra rendszeresített bizonylaton kötelesek adatot szolgáltatni a Kincstár részére, a számla terhére történő kifizetést követő három munkanapon belül. Az adatszolgáltatásban a devizaszámláról teljesített kiadás összegével a megjelölt bevételi és kiadási jogcímek teljesítési adatait a Kincstár azonos összegben megemeli. Az elkülönített állami pénzalapok számlái 8. §
(1)Az elkülönített állami pénzalap kezelője az elkülönített állami pénzalap pénzügyi gazdálkodását a Kincstárban vezetett központi és területi előirányzat-felhasználási keretszámlán bonyolítja. A Munkaerőpiaci Alap az európai uniós források bevonásával, előfinanszírozás keretében meg valósuló programokkal kapcsolatos pénzügyi gazdálkodását is ezen előirányzat-felhasználási keretszámlákon bonyolítja.
(2)Az elkülönített állami pénzalap kezelője az európai uniós források bevonásával előlegfinanszírozás keretében meg valósuló programok pénzügyi gazdálkodását európai uniós programok központi és területi célelszámolási forintszámlán bonyolítja.
(3)Az elkülönített állami pénzalap számlájának megnyitásáról, törzsadatainak módosításáról, illetve megszüntetéséről az elkülönített állami pénzalap felett rendelkező miniszter – az elkülönített állami pénzalap létesítésének, működési és lebonyolítási rendje változásának, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal – a pénzügyminiszter egyetértésével gondoskodik. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak számlái 9. §
(1)A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap részére
  1. a)elszámolási számlát,
  2. b)célelszámolási számlát,
  3. c)ellátási számlát,
  4. d)technikai számlát,
  5. e)megelőlegezési számlát,
  6. f)kincstári kártyafedezeti számlát,
  7. g)előirányzat-felhasználási keret elosztási számlát vezethet.
(2)Az
(1)bekezdés a) pontja szerinti elszámolási számlára kerülnek átutalásra az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (a továb biak ban: APEH) naponta átutalt bevételek, innen kerül visszautalásra a jogosulatlan bevétel az APEH részére. Erre a számlára kell átvezetni év végén az
(1)bekezdés b)–c) pontjában megjelölt számlák egyenlegét.
(3)Az
(1)bekezdés b) pontja szerinti célelszámolási számla a sajátos bevételek és kiadások teljesítésére szolgál.
(4)Az
(1)bekezdés c) pontja szerinti ellátási számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves költségvetésében részletezett kiadások, egyéb bevételek, valamint nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott ellátások teljesítésének kimutatására szolgál.
(5)Az
(1)bekezdés
  1. d)pontja szerinti technikai számla
  2. a)az Egészségbiztosítási Alapnál az év végi számlazárások lebonyolítására, valamint a nem az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott társadalombiztosítási ellátások adott év december 31-ei kincstári pénzforgalom szerinti aktívumának kimutatására szolgál,
  3. b)a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz visszaérkezett nyugellátások, a korengedményes nyugdíjak tárgyévet követő évekre befizetett forrásainak technikai kezelésére, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintő egyes ellátások, és azok fedezeteinek elszámolására szolgál. A korengedményes nyugdíjak számláján kell kimutatni a tárgyévet követő időszakra folyósítandó ellátások fedezetére szolgáló befizetéseket, melyek az Alap nyilvántartásában passzív pénzügyi elszámolásként szerepelnek.
(6)Az
(1)bekezdés e) pontja szerinti megelőlegezési számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak napi likviditását biztosító hitelek felvételére, törlesztésére szolgál.
(7)Az
(1)bekezdés f) pontja szerinti kincstári kártyafedezeti számla az ellátási számlához kapcsolódó kiadások teljesítésére szolgáló számla, amelyhez kizárólag intézményi típusú kártya igényelhető.
(8)Az
(1)bekezdés g) pontja szerinti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továb biak ban: OEP), az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továb biak ban: ONYF) és igazgatási szerveik működési költségei fedezetének átvezetésére szolgál.
(9)A számlavezetéssel és adatszolgáltatással kell biztosítani a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásainak és bevételeinek teljes körű információs rendszerét.
(10)A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai számláinak megnyitásáról, törzsadatainak módosításáról, illetve megszüntetéséről az OEP és az ONYF gondoskodik. A társadalombiztosítási költségvetési szervek számlái 10. §
(1)A Kincstár a társadalombiztosítási költségvetési szervek, valamint az OEP és ONYF – mint irányító szerv – részére
  1. a)előirányzat-felhasználási keretszámlát,
  2. b)köztartozás zárolt fedezeti számlát,
  3. c)kincstári kártyafedezeti számlát,
  4. d)fedezetbiztosítási számlát,
  5. e)devizaszámlát,
  6. f)feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlát,
  7. g)fedezetkezelői számlát vezethet.
(2)Az
(1)bekezdés a)–g) pontjában megjelölt számlákra az 5. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(3)A társadalombiztosítási költségvetési szerv számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről – a költségvetési szerv létesítésének, működési rendje változásának, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal – az érintett társadalombiztosítási költségvetési szerv közvetlen felettes szerve gondoskodik.
(4)A társadalombiztosítási költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének és vásárlásának támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél vagy a Kincstárnál a 6. §-ban foglaltak szerint számlát vezethet. A kincstári körbe tartozók számlavezetése 11. §
(1)A kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek részére számla megnyitását, megszüntetését és a számla-törzsadatainak módosítását a 4–5. §-ban és a 8–10. §-ban megjelölt szervnek a Kincstártól kell kérnie.
(2)A Kincstár ügyfelének a kérelmet forintszámla esetében a Kincstár honlapjáról letölthető 1. számú melléklet szerinti számlatulajdonosi besorolásnak megfelelő nyomtatványon kell benyújtania. Devizaszámla nyitása, az adatok módosítása a Kincstárhoz levél formájában benyújtott kérelemmel, adatközléssel történik. A Kincstár a kincstári körön kívüli forintszámla tulajdonosokkal és a devizaszámla tulajdonosokkal számlaszerződést köt.
(3)Bizalmas számlák csak jogszabályi felhatalmazás alapján, meghatározott célra, az arra jogosult szervezetek részére nyithatók. A bizalmas számlák kezelésének elő írásait a Kincstár belső szabályzataiban kell rögzíteni.
(4)Letéti számla nyitása esetén – amennyiben az engedélyköteles – a kérelemhez csatolni kell a Pénzügyminisztérium engedélyét.
(5)Célelszámolási forintszámla nyitási kérelemben a fejezetet irányító szervnek nyilatkoznia kell arról, hogy segélyek, adományok vagy hozzájárulások kezelésére történik a számlanyitás. Hozzájárulás kezelése esetén a kérelemhez csatolni kell a Pénzügyminisztérium engedélyét.
(6)A számla megnyitásáról, megszüntetéséről, a számlatörzsadatokban bekövetkező változásokról a Kincstár írásban tájékoztatni köteles a számla megnyitására, megszüntetésére külön jogszabályban felhatalmazott szervet, a számlatulajdonost, a Magyar Nemzeti Bankot (a továb biak ban: MNB), valamint a pénzforgalmi számlatulajdonosok esetén a cégbíróságot.
(7)Számla nyitása, megszüntetése, az intézményi adatok változtatása a törzskönyvi, vagy cégbírósági bejegyzéshez, módosításhoz, törléshez szükséges valamennyi okirat benyújtását köve tően hajtható végre. A számla megszüntetése a számla terhére kiadott érvényes felhatalmazó levél rendelkezésre állása esetén nem lehetséges. Előirányzat-felhasználási keretszámla, illetve pénzforgalom bonyolítására szolgáló számla megszüntetése – kincstári körbe tartozók esetében a kártyafedezeti számlák kivételével – a kincstári ügyfél más jogcímen nyitott számláinak megszüntetése után történhet. Számlamegszüntetés előtt az értékpapír számlaállomány megszüntetéséről is gondoskodni kell. A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok számlavezetése 12. §
(1)A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok számlanyitására, megszüntetésére, a számla törzsadatainak módosítására a 11. §
(2),
(6)–
(7)bekezdésében foglalt elő írásokat kell alkalmazni.
(2)A kérelmet – a közalapítványok kivételével – a Kincstár honlapjáról letölthető
  1. számú melléklet szerinti pénzforgalmi számlatulajdonosok – közalapítványok kivételével – törzsadatainak bejelentése elnevezésű nyomtatványon nyújthatják be a Kincstárba. Közalapítványok számlanyitása, megszüntetése és törzsadatainak módosítása esetében az
  2. számú melléklet szerinti nyomtatványt kell megküldeni a Kincstárba. Helyi önkormányzati családtámogatási folyószámla esetén a
  3. számú melléklet szerinti nyomtatványt kell benyújtani a Kincstárba.
(3)Azon nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben központi költségvetési szerv többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, kérelmüket a számlavezető Igazgatósághoz nyújthatják be.
(4)A Kincstár a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosokkal – kivéve a kincstári körbe tartozó szervekkel a letéti kezelés tekintetében – számlaszerződést köt, melyben a felek az Áht.-ban meghatározottakon túlmenő – de azzal összhangban lévő – feltételekben állapodhatnak meg.
(5)A Kincstár az általa vezetett devizaszámlákra vonatkozóan a számlatulajdonossal számlaszerződést köt. A számla feletti rendelkezési jogosultság 13. §
(1)A számlatulajdonos szervezet vezetőjének bejelentési és rendelkezési jogosultságának igazolása a vezető kinevezési, megbízási okiratával, nem törzskönyvi alanyok esetében társasági szerződéssel, a vezető aláírásának igazolása közjegyző által aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánnyal, vagy cégbejegyzési (változás-bejegyzési) eljárás során ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintával történik. A Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok költségvetési szervei esetében a Kincstár elfogadja a fejezetet irányító szerv vezetőjének aláírását az aláírás-bejelentő okmányon, a számlatulajdonos szervezet vezetőjének bejelentési és rendelkezési jogosultságának igazolására.
(2)A számlák feletti rendelkezési jogot két jogosult együttesen gyakorolja a fizetési megbízások aláírásával és a bejelentett bélyegzőlenyomatainak használatával. A gazdasági társaságokról szóló
  1. évi IV. törvény (a továb biak ban: Gt.) hatálya alá tartozó pénzforgalmi számlatulajdonosok számla feletti rendelkezési jogosultságára a Gt.-ben, illetve a társasági szerződésben foglaltak az irányadók, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  2. évi V. törvény ben foglalt, a cégjegyzésre irányadó szabályok szerint. A számlatulajdonos azonosítása érdekében a bejelentett bélyegzőlenyomatokon legalább a számlatulajdonos nevének vagy neve rövidítésének kell szerepelni.
(3)A rendelkezési jogosultság összegszerű, valamint a bejelentett személyek aláírási sorrendjének meghatározására és a bejelentett bélyegzőlenyomatok rendelkezésre jogosulthoz történő hozzárendelésére nincs lehetőség, arról a kincstári ügyfelek belső szabályzatai rendelkeznek. A feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok esetében az előirányzat-módosítással nem járó felhasználás során a feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla, valamint a beruházási előirányzat-felhasználási keretszámla feletti rendelkezés az 54. §
(1)bekezdése szerinti okmányban meghatározottak szerint történik.
(4)A számla feletti rendelkezés jogát aláírás helyett elektronikus kódolás alkalmazásával gyakorlók esetében a fizetési megbízások elektronikus kettős aláírói azok az aláírási joggal rendelkezők lehetnek, akik a Kincstár által előírt formában bejelentésre kerültek.
(5)A kincstári kártyafedezeti számla felett a rendelkezés jogát a kincstári kártya használatára feljogosított kártyabirtokosok gyakorolják.
(6)A számla felett rendelkezésre jogosult a Kincstárnál bejelentett módon aláírva, írásban, 2 példányban köteles bejelenteni a 4. számú melléklet szerinti formában a készpénzfelvételre feljogosítottak nevét, azonosító adatait, amelynek elfogadását és érvénybelépését az Igazgatóság visszaigazolja.
(7)Amennyiben számla nyitásakor a számla felett rendelkezni jogosult személyeket bejelenteni jogosultak azonosítását szolgáló megfelelő dokumentumok még nem állnak rendelkezésre, azonban a pénzforgalom lebonyolítása indokolt, a Kincstár elnöke valamennyi körülményt mérlegelve jogosult dönteni a bejelentés elfogadásáról. Az így befogadott aláírás-bejelentés a megfelelő dokumentumok benyújtásáig, de legfeljebb 30 naptári napig marad érvényben. Fedezetigazolás és bankgarancia igénybevétele 14. §
(1)A Kincstár fedezetigazolást a fedezetbiztosítási számlára elkülönített pénzügyi fedezetről ad ki. A kincstári ügyfélnek a fedezetigazolási igénybejelentését megelőzően intézkednie kell a fedezetbiztosítási számla megnyitásáról.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a feladatfinanszírozás esetén szükséges fedezetigazolások kiadása során. A Kincstár ebben az esetben az 51. § szerinti okmány, valamint a feladatfinanszírozást kiszolgáló informatikai rendszer adatbázisa alapján ad ki fedezetigazolást.
(3)A kincstári számlatulajdonos bankgarancia kedvezményezettje lehet. A garancia igénybevétele esetén a lehívó levelet a számlavezető Igazgatóságnál bejelentett módon kell aláírni. Az Igazgatóság a lehívó levélen igazolja az aláírások hitelességét, és továbbítja azt a fizetésre kötelezett hitelintézethez. A Kincstár által nyújtott szolgáltatások díja 15. §
(1)A Kincstár a pénzforgalmi számlatulajdonosok 3. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti forintszámláival és a kincstári körbe tartozók
(3)bekezdésben nem említett forintszámláival összefüggő szolgáltatások után e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott díjakat számol fel.
(2)Az
(1)bekezdésben hivatkozott díjak a Kincstár bevételét képezik, mellyel a Kincstár jogosult megterhelni a számlatulajdonos számláját.
(3)Mentesek a díjfizetés alól a) az Ámr. 170. §-ának
(3)bekezdése szerinti nemzetgazdasági számlák,
  1. b)a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a 9. § alapján vezetett számlák,
  2. c)a 4. §
(1)bekezdés a)–c), j),
  1. l)és n)–
  2. o)pontja, valamint az 5. §
(1)bekezdés g), i)–l), n)–
  1. o)és
  2. t)pontja szerinti számlák,
  3. d)az Ámr. 172. §-a szerinti pénzforgalmi lebonyolítási számlák,
  4. e)az Ámr. 173. §-a szerinti családtámogatási folyószámlák,
  5. f)az Ámr. 199. §-a szerinti fedezetkezelői számlák.
(4)Mentesek a díjfizetés alól a következő tranzakciók:
  1. a)a számlatulajdonos saját számlái közötti átutalások/átvezetések,
  2. b)a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv vagy a jogi személyiségű szervezetei egysége részére történő előirányzat-felhasználási keret átadása,
  3. c)a költségvetési szervek előirányzat-felhasználási keretének átvezetése és visszavezetése az előirányzat-felhasználási keret elosztási számla és a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlája között,
  4. d)a Munkaerőpiaci Alap
  5. da)Passzív kiadások cím,
  6. db)Költségvetési befizetés cím,
  7. dc)Működési célú kifizetések cím – az OFA-nak pénzeszközátadás, és Tranzakciós díj alcímek kivételével –,
  8. dd)Foglalkoztathatóság EU-s társfinanszírozása alcím,
  9. de)TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások,
  10. df)TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások,
  11. dg)Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása 1.,
  12. dh)Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása 2.,
  13. di)Likviditási célú hitel törlesztése kiadási előirányzatai terhére teljesített átutalások.
(5)A Kincstár a tárgyidőszakban felszámított díjakról számlakivonatban tájékoztatja a számlatulajdonost.
(6)A Kincstár a deviza-számla vezetés, illetve a forint- és devizaszámlákon bonyolított devizaműveletek kapcsán az MNB által felszámított/továbbterhelt díjakat, jutalékokat – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a hirdetményében közzétett mértékben, illetve összegben a számlatulajdonosra terheli. A rendelkezésre állási díj 16. §
(1)A Kincstár a kincstári körbe tartozók részére, a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok kivételével az 5. számú mellékletben meghatározott mértékű rendelkezésre állási díjat számol fel, ha
  1. a)a kötelezettségvállalás bejelentésére kötelezett költségvetési szerv a kifizetésről a bejelentett időpontnál később intézkedik, illetve a kifizetésre a bejelentett kötelezettségvállalásra történő hivatkozás nélkül kerül sor,
  2. b)a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő kiadások kötelezettségvállalásaival összhangban benyújtott előirányzat-finanszírozási terv szerinti fejezetre összesített kiadása eltér a vonatkozó időszakban teljesített tényleges kifizetések összegétől.
(2)A Kincstár a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatoknál az 55. §
(2)bekezdésében meghatározott mértékű rendelkezésre állási díjat számol fel. A felszámított díjak, jutalékok, valamint a rendelkezésre állási díj elszámolása 17. §
(1)A díjak, jutalékok – melyekről a Kincstár számlát bocsát ki –, továbbá a rendelkezésre állási díj elszámolására havonta kerül sor a kincstári ügyfél számláján, a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján történő terheléssel.
(2)A Kincstárat megillető díjak és jutalékok, valamint a rendelkezésre állási díj elszámolására – amennyiben a szükséges fedezet nem áll rendelkezésre – költségvetési szerv kincstári körbe tartozó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód, költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében jogutód szervezet számlájának terhére kerül sor. III. A KINCSTÁRI PÉNZFORGALMI RENDSZER A kincstári tranzakciós kódok és az államháztartási egyedi azonosító számok alkalmazása 18. §
(1)A kincstári körbe tartozó ügyfelek a pénzforgalmi műveletek kezdeményezésekor, valamint e rendeletben meghatározott esetekben – a kincstári tranzakciós kód (a továb biak ban: KTK) és az államháztartási egyedi azonosító (a továb biak ban: ÁHT azonosító) használat körébe vont számlákra – KTK-t és ÁHT azonosítót kötelesek alkalmazni.
(2)A KTK közlése alól mentességet élvező számlák körét a
  1. számú melléklet tartalmazza. A mentesség nem vonatkozik a
  2. §
(2)bekezdésben foglalt kötelezettségre.
(3)A KTK a kiemelt előirányzatok és jogcímek, illetve a pénzügyi műveletek azonosítására szolgál. A használandó KTK-kat a Kincstár tájékoztatóban állapítja meg.
(4)A KTK feltüntetése nélküli vagy nem létező KTK-t tartalmazó fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti. A KTK feltüntetése nélküli vagy nem létező KTK feltüntetésével érkező bevétel nem azonosított bevételként jóváírásra kerül. A Kincstár és a kincstári körbe tartozó ügyfelek teljesítési adatai közötti folyamatos egyezőség biztosítása érdekében a nem azonosított bevételek, valamint a tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások és bevételek megfelelő kiemelt előirányzatokra történő rendezéséről a kincstári körbe tartozó ügyfelek folyamatosan gondoskodni kötelesek a Kincstárhoz benyújtott átutalási megbízás kiegészítő szelvény használatával.
(5)A KTK-k közül az egyes kiadási jogcímek visszafizetési kódjai térítményezés, nem azonosított bevételek átvezetése, jogcímek közötti helyesbítés esetén alkalmazhatók. 19. §
(1)A KTK-t a Kincstárban rendszeresített pénzforgalmi bizonylatokon a Kincstár tájékoztatójában foglaltak szerint kell feltüntetni.
(2)Amennyiben a kincstári körbe tartozó ügyfél az átutalási megbízás jogosultja, a jogosultnak a teljesítést megelőzően a bevételhez (jóváíráshoz) kapcsolódó KTK-t közölni kell az átutalóval.
(3)A Kincstárban vezetett forintszámla terhére benyújtott devizaátutalási megbízások esetében nem kell feltüntetni a KTK-t. A devizaátutalási megbízások elektronikus úton való benyújtása a Kincstárba a vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint történik. A megbízások feldolgozását köve tően a Kincstár a megbízás adattartalmát további ügyintézésre megküldi az MNB részére. Az MNB terhelési értesítése alapján a Kincstár az ellenértékkel – központi költségvetési szerv esetén külön megállapodás hiányában tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásként – megterheli a kincstári ügyfél számláját. 20. §
(1)A Kincstár tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásként terheli a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfél számláját azokban az esetekben, ha a Kincstár a számla terhelését nem a kincstári körbe tartozó ügyfél közvetlen megbízása alapján hajtja végre. Ezek az esetek a következők:
  1. a)a postai pénzforgalmi megbízások után a posta által felszámított és a Kincstár által megelőlegezett díjak utóterhelése, ha a megfelelő kiemelt előirányzaton nem áll rendelkezésre szükséges szabad keret,
  2. b)a kincstári kártyával teljesített kiadások utóterhelése,
  3. c)a jogerős bírósági, közigazgatási hatósági határozaton alapuló hatósági átutalás és átutalási végzés, a bírósági végrehajtónak a követelés lefoglalására irányuló intézkedésének teljesítése, valamint a felhatalmazó levélen alapuló beszedés és a határidős beszedés előirányzati fedezet hiányában történő teljesítése,
  4. d)a Kincstárban vezetett forintszámla terhére benyújtott devizaátutalási megbízások 19. §
(3)bekezdés szerinti terhelése, e) a Kincstár által a forintszámla-vezetéssel kapcsolatban nyújtott szolgáltatások díjának, valamint a rendelkezésre állási díjnak az utóterhelése, ha a megfelelő kiemelt előirányzaton nem áll rendelkezésre a szükséges szabad keret.
(2)A terhelést köve tően a kincstári ügyfélnek átutalási megbízás kiegészítő szelvény benyújtásával kell kezdeményezni a megfelelő kiemelt kiadási előirányzatra történő rendezést. A rendezésnél figyelemmel kell lenni a benyújtott kötelezettségvállalásban feltüntetett határidőre. 21. §
(1)Az ÁHT azonosító biztosítja az államháztartási információs rendszerekben a különböző nyilvántartások közötti adat- és információáramlást, valamint a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését. Az ÁHT azonosítóval történő ellátására vonatkozó szabályokat külön miniszteri rendelet szabályozza.
(2)A feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő kiadások, vagy azok javára érkező bevételek, valamint a központi kezelésű előirányzatok terhére történő kiadások teljesítése során – amennyiben az több jogcímet és/vagy ÁHT azonosítót érint – az ÁHT azonosítót a 22. §-ban foglaltak szerint kell feltüntetni. Ezen előirányzatok terhére indított olyan fizetési megbízásnál, amely kizárólag egy ÁHT azonosítót és egy KTK-t érint, az átutalási megbízáson kell az ÁHT azonosítót szerepeltetni a Kincstár által közzétettek szerint.
(3)Az ÁHT azonosító megjelölése nélkül vagy nem létező ÁHT azonosító megjelölésével benyújtott forint átutalási megbízásokat az Igazgatóság nem teljesíti. Az ÁHT azonosító nélküli, vagy nem létező ÁHT azonosító megjelölésével érkező bevétel jóváírásra kerül a Kincstár által adott technikai ÁHT azonosítón. A számla felett rendelkezőnek a 22. §-ban meghatározott formában gondoskodnia kell ezeknek a bevételeknek a megfelelő ÁHT azonosítóra rendezéséről. Átutalási megbízás kiegészítő szelvény használata 22. §
(1)A költségvetés végrehajtása során a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek főkönyvi nyilvántartása és a kincstári pénzforgalomból nyert adatok közötti eltérések kiküszöbölése érdekében a KTK és ÁHT azonosító használatára kötelezett számlák számlatulajdonosai a 7. számú melléklet szerinti átutalási megbízás kiegészítő szelvényt kötelesek alkalmazni a
(4)–
(14)bekezdésekben foglalt esetekben, továbbá ha a
(11)–
(14)bekezdésekben foglalt eseteken kívül egyéb – a kiadásokat és a bevételeket azonos összeggel érintő – pénzforgalom nélküli rendezésre kerül sor, amely a kincstári szervezetek nyilvántartása és az ügyfelek főkönyvi nyilvántartási adatai közötti eltéréseket megszünteti.
(2)A
(4)–
(9)bekezdés szerinti esetben a kiegészítő szelvényt a fizetési megbízás bizonylatával együtt kell benyújtani az Igazgatósághoz, illetve feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzat esetén a Kincstárhoz. Az elektronikus úton benyújtott fizetési megbízásokat KTK-k szerint szét kell bontani. A fizetési megbízáson jelölni kell, hogy a fizetési megbízásokhoz kiegészítő szelvény kapcsolódik. A
(10)–
(13)bekezdés esetében az átutalási megbízás kiegészítő szelvényt önmagában kell benyújtani.
(3)A kiegészítő szelvényen minden esetben ki kell tölteni a számlatulajdonos nevét, számlaszámát, valamint a dátumot és az aláírást. A többi adatot e rendeletben szabályozott esetekben kell kitölteni. A kiegészítő szelvény jogosult számlához kapcsolódó adatait a fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve számlák javára történő fizetéskor minden esetben ki kell tölteni.
(4)Abban az esetben, ha a fizetési megbízáson szereplő fizetendő összeg kifizetése több jogcím terhére történik, akkor a kiegészítő szelvényen a
(3)bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni az egyes jogcímek KTK-it, a hozzá tartozó összegek megjelölésével, valamint az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.
(5)Ha a kifizetés a kincstári körbe tartozó kincstári ügyféllel szembeni tartozás beszámításával történik, a kiegészítő szelvényen a
(3)bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a kiadási jogcím KTK-ját a hozzá tartozó bruttó kiadás összegével, a bevételi jogcím KTK-ját a hozzá tartozó összeggel, valamint a kiadási és bevételi jogcímeknél szereplő összegek különbségét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.
(6)Feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére több jogcímen és/vagy ÁHT azonosítót érintően történő kifizetés esetén a fizetési megbízáshoz minden esetben mellékelni kell a kiegészítő szelvényt, amelyen a
(3)bekezdésben foglaltakon felül a kiegészítő szelvény átutaló számlájára vonatkozó rovataiban fel kell tüntetni az egyes jogcímek ÁHT azonosítóját, azon belül a fizetések KTK és összegek szerinti bontását, az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, melynek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel. Amennyiben a jogosult feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzat, a kiegészítő szelvényen a jogosult számlára vonatkozó részletező adatokat ki kell tölteni.
(7)Feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére történő kifizetéskor a fizetési megbízáshoz mellékelt kiegészítő szelvényen a
(3)bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a kiadási jogcímek KTK-ját a hozzátartozó összegekkel és a feladat indításakor a Kincstár által adott feladat/részfeladat/szerződés azonosító számot is. Az azonosító számokat egy jogcímen történő kifizetés esetén az átutalási megbízás közleményrovatában kell feltüntetni. A beruházási létesítményeket, illetve szakmai résztevékenységeket meghatározó létesítménysor azonosító számokat minden esetben az átutalási megbízás közleményrovatában kell szerepeltetni.
(8)Az Ámr. 235. §-a szerint kötelezettségvállalás-bejelentési kötelezettség alá tartozó kiadási előirányzatok terhére történő kifizetéskor a fizetési megbízáshoz mellékelni kell a kiegészítő szelvényt, amelyen a
(3)bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni
  1. a)a kötelezettségvállalás bejelentésekor a Kincstár által adott hivatkozási számot,
  2. b)a kiadási előirányzathoz tartozó KTK-t,
  3. c)fejezeti kezelésű előirányzat esetében az ÁHT azonosítót,
  4. d)a fizetési megbízás összegét, valamint
  5. e)annak jelölését, ha az adott kötelezettségvállalásra vonatkozó utolsó kifizetés történik.
(9)Több központi kezelésű előirányzat terhére történő kifizetés esetén a
(3)bekezdésben foglaltakon felül a kiegészítő szelvényen fel kell tüntetni a kiegészítő szelvény megfelelő (az átutaló számlájára vonatkozó) rovataiban a jogcímek ÁHT azonosítóját a jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.
(10)A 20. §
(2)bekezdés szerinti esetekben a
(3)bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások visszatérülése kódon megfelelő összeggel a rendezendő összeget és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzatok KTK-it a hozzájuk tartozó megfelelő összegekkel.
(11)Hitelintézetnél vezetett devizaszámláról, valamint a Kincstárban vezetett devizaszámláról feladatfinanszírozási körbe nem tartozó előirányzat terhére történt kifizetésről a tranzakciót követő három munkanapon belül, terhelésként és jóváírásként azonos összeggel a megfelelő kiemelt előirányzatot megjelölve a kiegészítő szelvényen kell tájékoztatni az Igazgatóságot. A szelvényen a
(3)bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni a megfelelő kiadási és bevételi KTK-t a hozzá kapcsolódó összegekkel együtt. A rendezésnél figyelemmel kell lenni a benyújtott kötelezettségvállalásban feltüntetett határidőre.
(12)Pénzforgalom nélküli, kiadási vagy bevételi előirányzatok között történő helyesbítések esetében a kiegészítő szelvényen a
(3)bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a téves kiadási vagy bevételi előirányzat visszafizetési (stornó) KTK-ját, a tévesen kifizetett vagy jóváírt összeg megjelölésével, és a helyes kiadási és bevételi előirányzat KTK-ját a megfelelő összeggel. A rendezések a támogatási előirányzathoz kapcsolódó KTK-kat nem érinthetik.
(13)Nem azonosított bevételek megfelelő kiemelt előirányzatra történő átvezetése esetében a kiegészítő szelvényen a
(3)bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a nem azonosított bevétel visszafizetési KTK-t a hozzá kapcsolódó, helyesbíteni kívánt összeggel és a megfelelő bevételi KTK-t a hozzá kapcsolódó összeggel.
(14)Az átutalási megbízás kiegészítő szelvényén KTK és – az e rendeletben előírt esetekben – ÁHT azonosító feltüntetése nélküli vagy nem létező KTK vagy ÁHT azonosító feltüntetésével benyújtott bizonylatot az Igazgatóság nem teljesíti, illetve nem vezeti át a nyilvántartásában.
(15)Az Egészségbiztosítási Alap ellátási előirányzat-felhasználási keretszámla terhére hó közben gyógyító-megelőző ellátás összevont jogcímen teljesített kiadási tételekről minden hónap végéig be kell nyújtani az önálló kiegészítő szelvényt, amely a jogcímenkénti további bontást tartalmazza. Hó végén a gyógyító-megelőző ellátás összevont jogcímre meghatározott kincstári tranzakcióknak egyenlege nem lehet, kivéve a jogszabály által biztosított, előrehozott kifizetések tárgyidőszakig vissza nem törlesztett összegét.
(16)Az Egészségbiztosítási Alap ellátási előirányzat-felhasználási keretszámla terhére hó közben gyógyszertámogatás jogcímcsoporton jogcímenként a jogcímre meghatározott KTK-n kell a kiadást teljesíteni. IV. A KINCSTÁRI FIZETÉSI RENDSZER Fizetési módok 23. §
(1)A Kincstárban alkalmazható fizetési módok a következők:
  1. a)átutalás
  2. aa)egyszerű átutalás,
  3. ab)csoportos átutalás,
  4. ac)hatósági átutalás és átutalási végzés;
  5. b)beszedés
  6. ba)felhatalmazó levélen alapuló beszedés,
  7. bb)határidős beszedés;
  8. c)készpénz-helyettesítő eszközzel (kincstári kártya) történő fizetés;
  9. d)készpénzfizetés
  10. da)készpénz befizetése pénztárban számlára,
  11. db)postai készpénz átutalási megbízással teljesített befizetés elszámolása számlára,
  12. dc)készpénz kifizetése pénztárban számláról,
  13. dd)megbízás teljesítése postai kifizetési utalvánnyal számláról.
(2)A Kincstár az egyszerű átutalások keretében a kincstári ügyfelek részére a Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszeren (a továb biak ban: VIBER) érkező jóváírásokat is fogadja. A nagy értékű sürgős bankközi elszámolást igénylő fizetési megbízásokat, a kincstári ügyféllel kötött külön megállapodásban foglalt eljárás és feltételek alapján a Kincstár automatikus azonos napi elszámolással teljesíti, amennyiben a fedezet teljes egészében rendelkezésre áll. Részteljesítés, értéknapon történő utalás a VIBER-en nem végezhető.
(3)Az Ámr.
  1. §-a szerint kötelezettségvállalás-bejelentési kötelezettség alá tartozó kiadási előirányzatok terhére elektronikus úton teljesítésre kerülő kifizetést (átutalást) a Kincstár a „Megbízások vonali úton történő benyújtására” tárgyú megállapodásban foglaltak alapján a „II. file szerkezet” struktúrájában és kizárólag vonali úti forgalmazásban fogadja be. Ugyancsak ebben a formában, egyedi elektronikus tranzakcióként kell benyújtani a
  2. §
(2)bekezdés szerinti, elő ze tes bejelentési kötelezettség alá eső, engedélyezett megbízásokat, amennyiben az átutalást nem papír alapon kezdeményezik.
(4)A csoportos átutalási megbízásokat a kincstári ügyfeleknek a fizetési módra kötött megállapodásban rögzített módon és formában kell benyújtani.
(5)A Kincstár a hatósági átutalást és az átutalási végzést
  1. a)a kincstári körbe tartozókkal szemben a saját gazdálkodásukkal összefüggésben az előirányzat-felhasználási keretszámla, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával összefüggésben pedig a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla,
  2. b)a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosokkal szemben a pénzforgalom lebonyolítására szolgáló folyószámla terhére teljesít.
(6)A felhatalmazó levélen alapuló beszedés esetében az Igazgatósághoz az MNB rendelet szerinti felhatalmazó levelet kell benyújtani. Amennyiben az abban megjelölt terhelendő számla KTK vagy ÁHT azonosító használatára kötelezett – tartalmaznia kell a kiadási KTK-t vagy ÁHT azonosítót. A Kincstár a felhatalmazó levelet kizárólag okirat csatolás nélkül (az okirat csatolása tehát törlendő), valamint a „További feltételek” b)–c) pontjainak törlésével fogadja be. Ha a felhatalmazó levéllel érintett kedvezményezett számla devizaszámla, akkor IBAN szám és kapcsolódó BIC kód megjelölése is szükséges, ellenkező esetben a beszedési megbízás nem teljesíthető.
(7)Határidős beszedés esetében – amennyiben a terhelendő vagy a jóváírandó számla KTK vagy ÁHT azonosító használatára kötelezett – az Igazgatósághoz be kell nyújtani a kötelezett és a jogosult közötti megállapodást. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadási, illetve bevételi KTK-t vagy ÁHT azonosítót. A határidős beszedés adattartalma megegyezik az MNB rendeletben található formanyomtatvány adattartalmával.
(8)A Kincstárnál számlával rendelkező kötelezett a határidős beszedési megbízás teljesítése ellen legkésőbb a kifogás közlésére nyitva álló határidő utolsó napját megelőző munkanap a Kincstár által közzétett hirdetményben meghatározott záró időpontjáig a 8. számú melléklet szerinti nyomtatvány két példányának benyújtásával részben vagy egészben kifogást tehet az Igazgatóságnál.
(9)Azoknak a kincstári ügyfeleknek, amelyek a kiadások teljesítésére, illetve bevételeik befizetésére részben kincstári kártyát használnak, rögzíteniük kell belső szabályzataikban a kártya alkalmazásával összefüggő, a jogszabályokban, a bankkártya szerződésben és a Kincstár által kiadott tájékoztatóban foglalt követelményeket, belső elő írásokat.
(10)A kincstári ügyfelek bármely Igazgatóság pénztáránál teljesíthetnek forintbefizetést a Kincstárnál vezetett saját számlájukra az erre a célra rendszeresített befizetési szelvénnyel, amennyiben a kincstári ügyfél beazonosítható, a befizetésre meghatározott számla a számlavezető rendszer törzsadataiban szerepel és arra a befizetés befogadható. Valuta befizetését a Kincstár pénztárai a kijelölt Igazgatóságokon, meghatározott valutanemekben fogadják a Kincstár által hirdetményben közzétett feltételeknek meg fele lően.
(11)A Kincstárban rendszeresített pénzforgalmi bizonylatok jegyzékét a 9. számú melléklet tartalmazza.
(12)A hatósági átutalást és átutalási végzést – ha az érvényesíteni kívánt közigazgatási döntés ellen a kötelezett számlatulajdonos bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 110. §
(1)bekezdése alapján és a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérte – a Kincstár nem teljesíti, feltéve, hogy erről a kötelezett számlatulajdonos a keresetlevél egy eredeti példányával, még a hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítését megelőzően értesítette. A Kincstár a hatósági átutalás és átutalási végzés összegét a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásáig zárolja.
(13)A Kincstár devizafizetési megbízások befogadásakor és teljesítésekor a az általa közzétett hirdetményben, illetve a kapcsolódó szerződésekben meghatározottak szerint jár el. 24. §
(1)Az Ámr. 151. §-ának
(2)bekezdése szerinti kedvezményezettekre vonatkozó köztartozás-vizsgálathoz az előirányzatok terhére benyújtott forint átutalási megbízások közlemény rovatának első sorában a Kincstár által kiadott tájékoztatóban meghatározott jelölést kell alkalmazni.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti megbízás csak papíron vagy elektronikus formában, csatolt fájlként (floppys file-szerkezet) nyújtható be, csoportos megbízásként nem. A fizetési megbízások teljesítési határideje 25. §
(1)A Kincstár az Igazgatóságon közzétett hirdetményben határozza meg a munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízásokat befogadja, ezen belül azt az időpontot, ameddig a befogadott, illetve a beérkezett megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat a tárgynapon teljesíti.
(2)A feladatfinanszírozási körbe tartozó és az Ámr. 137–
  1. §-ának hatálya alá tartozó előirányzatok kivételével a fejezeti kezelésű előirányzatokból, a költségvetési szervek előirányzataiból és a pénzforgalmi számlatulajdonosoktól kincstári ügyfélkörön kívülre irányuló 500 millió forintot elérő, de a 2 milliárd forintot meg nem haladó átutalásról a terhelés időpontját megelőző
  2. munkanapig, a 2 milliárd forintot meghaladó átutalásról a terhelés időpontját megelőző
  3. munkanapig a
  4. számú melléklet szerinti nyomtatványon köteles a számlatulajdonos a Kincstárat külön felhívás nélkül elektronikus úton értesíteni. A Kincstár elnöke az államháztartás likviditásának megőrzése érdekében egyeztetést kezdeményezhet a kifizetés időpontjáról a számla tulajdonosával. A Kincstár az egyeztetett időpontban a szabályszerű fizetési megbízásokat köteles teljesíteni.
(3)A feladatfinanszírozási körbe tartozó és eltérő megállapodás hiányában az Ámr. 137–154. §-ának hatálya alá tartozó, pályázat útján nyújtott támogatások esetében a Kincstár az elő írásoknak meg fele lően benyújtott fizetési megbízást a szükséges fedezet rendelkezésre állása esetén a kifizetés kezdeményezését követő 10 munkanapon belül teljesíti. A hiánypótlások időtartamával a teljesítési határidő meghosszabbodhat.
(4)A Kincstár a jogszabályi elő írások alapján a kincstári körbe tartozók által benyújtott – a felhasználható előirányzat-felhasználási keret összegét befolyásoló, az előirányzatokat, valamint azok teljesítési adatait módosító és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó adatokat tartalmazó – bizonylatokat a nyilvántartásában olyan módon köteles átvezetni, hogy a számlatulajdonos legkésőbb a benyújtást követő második munkanapon már annak figye lembe véte lével rendelkezhessen a számlája felett.
(5)A Kincstár a benyújtott fizetési megbízásokat – a 23. §
(3)–
(4)bekezdésben foglalt kivétellel – érkezteti és személyes benyújtás esetén az ügyfél kérésére az átvételt – a benyújtó által elő ze tesen elkészített átvételi elismervényen – igazolja. A kincstári kártya típusai 26. §
(1)A kincstári ügyfelek a kincstári kártya két típusát vehetik igénybe:
  1. a)intézményi kártyát, amely a készlet- és kis értékű tárgyi eszközök beszerzésére, a nem rendszeres kisösszegű szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére és készpénz felvételére-befizetésére szolgáló forint alapú, kizárólag belföldön használható elektronikus módon elfogadható fizetési eszköz;
  2. b)VIP ezüst vagy arany kártyát, amely a minisztériumok, külképviseletek, költségvetési szervek, illetve a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok vezető beosztású, valamint a szerv vezetője által kártyahasználatra feljogosított dolgozóinak reprezentációs és utazási kiadásai kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló, külföldön és belföldön egyaránt használható elektronikus és hagyományos módon is elfogadható fizetési eszköz.
(2)Mindkét típusú kincstári kártyával teljesíthető készpénz befizetés belföldön beváltóhelyeken, a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet meghatározott bankjegykiadó automatáinál és bankfiókjaiban.
(3)A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok számára a VIP ezüst vagy arany kártya igénybevételét szerződésben meghatározott külön feltételekhez kötheti a Kincstár. A kincstári kártyarendszer alkalmazásában közreműködők kötelezettségei 27. § A kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet
  1. a)a Kincstár közreműködésével bankkártyaszerződést köt a kártyafedezeti számlatulajdonossal,
  2. b)a kártyafedezeti számlatulajdonos által a kincstári kártya használatára feljogosított kártyabirtokosok rendelkezésére bocsátja a kincstári kártyát és a PIN-kódot,
  3. c)biztosítja a kártyák használatát, és gondoskodik a kártyával végzett tranzakciók elszámolásáról a kártyatársaság elő írásainak meg fele lően,
  4. d)a kártyafedezeti számlatulajdonos eltérő utasítása hiányában automatikusan legyártja a lejárt kártyák cseréjéhez szükséges megújított kártyákat,
  5. e)a kincstári kártyákkal végzett műveletek összegét átutalja az elfogadóhelyek számára,
  6. f)a kincstári kártyával végzett műveletekről és a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számlára történő visszavezetésekről tételes tükörszámla kivonatot ad a kártyafedezeti számlatulajdonos részére, amely a kártyafedezeti számlatulajdonosnál kizárólag egyeztetési és analitikus nyilvántartási célokat szolgál, valamint a reklamációs ügyek alapját képezi,
  7. g)biztosítja a kártyafedezeti számlatulajdonosoknak a kincstári kártyával végzett műveletekkel összefüggő reklamációi ügyintézését,
  8. h)a kincstári kártyával végzett műveletekről és a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számlára történő visszavezetésekről minden banki napon tájékoztatja a Kincstárt,
  9. i)a Kincstáron keresztül fogadja a kártyafedezeti számlatulajdonosok részéről a keret-visszavezetésre irányuló rendelkezéseket,
  10. j)a kincstári VIP kártyákra biztosítást nyújt,
  11. k)biztosítja a beváltóhelyeken a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet meghatározott bankjegykiadó automatáinál és bankfiókjaiban a kártyabirtokos által befizetett készpénz fogadását, feldolgozását és elszámolását. 28. § A Kincstár
  12. a)a kincstári kártyafedezeti számlákra történő keretátvezetésekről minden banki napon tájékoztatja a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézetet,
  13. b)a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet adatszolgáltatása alapján
  14. ba)a követeléseket a kártyafedezeti számlán rendelkezésre álló keret erejéig kiegyenlíti,
  15. bb)jogosult a költségvetési szerv kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számláját, valamint a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos pénzforgalmi számláját megterhelni (utóterhelés), amennyiben a kártyafedezeti számlán esetlegesen kerettúllépés következik be,
  16. bc)végrehajtja a kártyafedezeti számláról kezdeményezett visszavezetést a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számlára,
  17. bd)jóváírja a kártyafedezeti számlatulajdonos kártyafedezeti számlájához kapcsolódó megfelelő kincstári számlán a kártyabirtokos által a beváltóhelyeken, a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet meghatározott bankjegykiadó automatáinál és bankfiókjaiban befizetett készpénz összegét,
  18. c)a kincstári kártyafedezeti számla forgalmáról számlánként összesített számlakivonatot ad a kártyafedezeti számlatulajdonosok részére minden olyan napról, amelyen a számlán forgalom volt. A számlakivonat a számlatulajdonosok számára könyvelési bizonylatként szolgál. 29. § A kártyafedezeti számlatulajdonos köteles
  19. a)gondoskodni arról, hogy a kártyabirtokos a kincstári kártyát a bankkártya-szerződésben foglalt szabályoknak meg fele lően használja, és a kincstári kártya őrzéséről a szerződésben rögzített szabályok szerint gondoskodjon,
  20. b)a kártyafedezeti számlára időben elkülöníteni a kártyahasználathoz szükséges fedezetet és biztosítani, hogy a kártyabirtokos a kártyát a kártyafedezeti számla mindenkori aktuális egyenlege, illetve az általa meghatározott összeg erejéig vegye igénybe,
  21. c)a kincstári kártyaforgalomban keletkezett tranzakciókról a kártyabirtokost elszámoltatni,
  22. d)kezdeményezni a kártya azonnali bevonását a kártyabirtokos munkaviszonyában bekövetkezett változás esetén,
  23. e)a jogosulatlan műveletekkel történő kincstári kártyaterhelések esetén eljárni a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézetnél,
  24. f)előírni, hogy a kártyabirtokosnak bejelentési kötelezettsége áll fenn a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet és a kártyafedezeti számlatulajdonos felé, ha észlelte, hogy a kincstári kártya vagy a használatához szükséges egyéb eszköz adatai kitudódtak és azokkal jogosulatlan harmadik személy visszaélhet. A kártyaforgalom elszámolása 30. §
(1)A kincstári kártyával végzett műveletek összegét a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet egyenlíti ki az elfogadóhelyek számára.
(2)A kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet értesítése alapján a Kincstár a műveletek és a műveleti díjak összegével megterheli a kártyafedezeti számlatulajdonos kártyafedezeti számláját, illetve a befizetés összegét jóváírja a kártyafedezeti számlához kapcsolódó kincstári számlán. A letéti számlához kapcsolt kártyafedezeti számlán megjelenő díjak elszámolásáról a kártyafedezeti számlatulajdonosnak belső szabályzatban kell rendelkeznie.
(3)A kártyafedezeti számlatulajdonos szerződésszegése esetén a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézetnél a Kincstár kezdeményezheti a kincstári kártyák letiltását. Az előirányzatok készpénzben történő felhasználása 31. §
(1)A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába
  1. a)egyes személyi juttatások, az azokkal együtt fizetendő társadalombiztosítási ellátások nettó összegének kifizetésére,
  2. b)a készlet- és kis értékű, valamint az irányító szerv szabályozása szerint egyéb tárgyi eszköz beszerzésekre, a kiküldetési, reprezentációs kiadásokra, továbbá egyes kisösszegű szolgáltatási kiadások készpénzben történő teljesítésére a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára is figyelemmel,
  3. c)a társadalom- és szociálpolitikai juttatások, az ellátottak pénzbeli juttatásainak készpénzben kifizetendő összegére.
(2)Nem igényelhető készpénz
  1. a)azokra az illetmény kifizetésekre, amelyek esetében a vonatkozó törvény a fizetési számlára való utalást, illetve a postai úton történő kifizetést teszi kötelezővé, továbbá
  2. b)a munkavállalót megillető egyéb juttatásokra, a belső szabályzatban kisösszegűnek minősített kifizetések kivételével.
(3)A felvett készpénzellátmánnyal el kell elszámolni.
(4)A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a házipénztárba befolyt bevételeket a kiadások teljesítésére nem használhatja fel, azt naponta készpénzben be kell fizetni a számlára. A befizetés abban az esetben sem teljesíthető készpénzkímélő módon – a befizetési és a készpénzfelvételi bizonylatok egyidejű benyújtásával –, ha egyidejűleg a befizetett összegnek megfelelő összegű készpénzfelvételre kerül sor. A napi befizetéstől el lehet tekinteni, amíg a házipénztárba befizetett összeg nem éri el az 50 000 forintot és ezen összeg készpénzben történő tartására a pénzkezelési szabályzat lehetőséget ad.
(5)A fejezetet irányító szerv vezetője a
(4)bekezdésben rögzített értékhatárt felemelheti, ha költségvetési szerv megtette a szükséges intézkedéseket a készpénzforgalom csökkentésére. Készpénzfelvétel bejelentése 32. §
(1)Készpénzfelvételi igényeiket a kincstári ügyfelek
  1. a)vidéki Igazgatóságokon történő, 500 ezer forintot el nem érő összegű készpénzfelvétel esetén egy munkanappal, az azt elérő vagy meghaladó összegű készpénzfelvétel esetén két munkanappal,
  2. b)a budapesti Igazgatóságon történő 1 millió forintot el nem érő összegű készpénzfelvétel esetén egy munkanappal, az azt elérő vagy meghaladó összegű készpénzfelvétel esetén két munkanappal,
  3. c)valuta felvételi igényüket a kijelölt Igazgatóságokon két munkanappal a készpénzfelvételt megelőzően kötelesek írásban bejelenteni az Igazgatóság részére.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettséget, valamint annak esetleges módosítását a 11. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell teljesíteni.
(3)A 11. számú melléklet szerinti nyomtatványon készpénzfelvételre jogosultként csak olyan személyek jelölhetők ki, akiket a kincstári ügyfél készpénzfelvételre jogosultként előzőleg bejelentett az Igazgatóság részére.
(4)Az Igazgatóság a készpénzfelvételi igény bejelentés (módosítás) elfogadását vagy visszautasítását írásban, a bejelentés befogadásának napján visszaigazolja.
(5)Amennyiben a készpénz felvételére az esedékesség időpontjában nem került sor, a bejelentés érvényét veszti.
(6)Ha a kincstári ügyfél az elő ze tes bejelentési kötelezettségének az
(1)bekezdésben meghatározott határidőre nem tesz eleget, az Igazgatóság – a
(7)bekezdés szerinti kivétellel – nem teljesíti a készpénzkifizetést.
(7)A kifizetést kivételesen és rendkívüli sürgősséggel, indokolt esetben az esedékesség napján az Igazgatóság engedélyezheti az
(1)bekezdésben meghatározott elő ze tes bejelentés nélkül, a kincstári ügyfél írásban benyújtott, a Kincstárnál bejelentett módon aláírt kérelme alapján. A 11. számú melléklet szerinti nyomtatványt ebben az esetben is be kell nyújtani az Igazgatóság részére, valamint az esedékesség napján elő ze tesen telefonon vagy telefax útján jelezni kell az igényt az Igazgatóság felé.
(8)A Kincstár az Igazgatóságokon közzétett hirdetményben határozza meg a forint és valuta készpénzfelvétellel kapcsolatos részletes szabályokat, így elsősorban a bejelentési bizonylat munkanapon belüli benyújtásának határidejét, elfogadásának feltételeit, a benyújtás és visszaigazolás módját, valamint az állampapír forgalmazással összefüggő készpénzfelvétel, illetve annak bejelentésére vonatkozó szabályokat. V. AZ ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSSAL, VALAMINT A FINANSZÍROZÁSI TERVEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának bejelentése 33. §
(1)A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési törvény ben jóváhagyott előirányzatai közötti, az Ámr.
  1. §-a szerinti átcsoportosításokról az arra jogosultnak a
  2. számú melléklet szerinti adatlapon kell értesítenie a Kincstárt.
(2)Az Ámr. 62. §-ának
(11)bekezdésében, valamint a 71. §-ának
(3)–
(5)bekezdésében nevesített intézkedésekre vonatkozó adatszolgáltatásokat a 13. számú mellékletben meghatározott formában, két példányban a Kincstár részére kell benyújtani. A Kincstár az előirányzat-módosítás, átcsoportosítás átvezetését az adatlapon, annak egy példányának visszaküldésével igazolja vissza a benyújtó részére.
(3)Az Ámr. 71. §-ának
(6)bekezdésében előírt saját hatáskörű előirányzat-módosításokra, átcsoportosításokra vonatkozó adatszolgáltatásokat a költségvetési szerveknek a 14. számú mellékletben meghatározott formában kell benyújtani az Igazgatóság részére. A Kincstár az előirányzat-módosítás, átcsoportosítás átvezetését a számlakivonatban igazolja vissza a benyújtó részére.
(4)Az elkülönített állami pénzalapok előirányzatai módosítására, átcsoportosítására vonatkozó adatszolgáltatást a 15. számú mellékletben meghatározott formában kell benyújtania az alapkezelőnek a Kincstár részére. A Kincstár az előirányzat-módosítás, átcsoportosítás átvezetését az adatlapon, annak egy példányának visszaküldésével igazolja vissza a benyújtó részére.
(5)A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzat-módosítására vonatkozó adatszolgáltatást a 16. számú mellékletben meghatározott formában kell benyújtania az irányító szervnek
  1. a)a hatáskörében engedélyezett előirányzat-módosításkor közvetlenül,
  2. b)a pénzügyminiszter egyetértése/engedélyezése esetén a Pénzügyminisztérium útján a Kincstár részére. A Kincstár az előirányzat-módosítás átvezetését visszaigazolja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelője részére. A saját hatáskörű előirányzat-módosítás bejelentésekor a
(3)bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozási és befizetési kötelezettségeinek teljesítési rendje 34. §
(1)Ha az irányító szerv az Ámr. 180. §-a szerint automatikusan megállapított előirányzat felhasználási kereten (e § alkalmazásában a továb biak ban: keret) korrekciót kíván végrehajtani költségvetési szervei között, azt a Kincstár elnöke által tárgyévre kiadott naptári rendben meghatározott időpontban közli a Kincstárral. Korrekciót csak a kedvezményezett költségvetési szerv számított éves keretének 8%-át, de az időarányosan még esedékes előirányzat-felhasználási keret összegét meg nem haladó mértékben és legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett lehet kezdeményezni. Az irányító szerv korrekciót minden hónapban fejezeti szinten csak 0 egyenleggel hajthat végre.
(2)Az időarányos havi ütemezéstől az
(1)bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (előrehozást) fejezet összesenben a Kincstár engedélyezhet. Az előrehozás időarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján – a fejezetet irányító szerv kérelmét is figye lembe véve – ettől eltérő módon rendelkezik.
(3)A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a feladatfinanszírozási körbe nem tartozó, a fejezethez vagy más fejezethez tartozó költségvetési szerv részére előirányzat-átcsoportosítással átadott előirányzatok finanszírozása a módosítást köve tően az Ámr.-ben a központi költségvetési szervekre irányadó szabályok szerint történik. A Kormány határozatában megjelölt fejezeti kezelésű előirányzatok esetén az irányító szerv rendelkezése szerinti ütemezésben történik az előirányzatok finanszírozása. A finanszírozáshoz be kell nyújtani a Kincstár részére a 17–19. számú mellékletek szerinti okmányt.
(4)A Kincstár a Kincstár elnöke által tárgyévre kiadott, a havi keretnyitáshoz kapcsolódó adatszolgáltatások határidőit tartalmazó naptári rend (a továb biak ban: Naptári rend) szerinti időpontokban a 20. számú mellékletben meghatározott formátumban tájékoztatja az irányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére megnyitandó havi előirányzat-felhasználási keretek összegéről. Az irányító szerv minden esetben a Naptári rend szerinti időpontokban köteles a megfelelő rovatok kitöltésével tájékoztatni a Kincstárt az egyes költségvetési szervek közötti korrekciós igényéről.
(5)A
(2)bekezdés szerinti előrehozást a 17–
  1. számú mellékletben meghatározott formátumú adatlapokon – a
  2. számú melléklet esetében az előrehozás indokait tartalmazó, a
  3. számú melléklet szerinti adatlappal kiegészített kérelem csatolásával – kell kérnie az irányító szervnek a Kincstártól. Az előrehozást a következő havi keretnyitások kiszámítása során időarányosan veszi figye lembe a Kincstár. Az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó, illetve visszatérítendő előirányzat-felhasználási keret előrehozás visszapótlása az adatlapon rögzített havi részletezésben történik. A Kincstár az adatlapok beérkezését követő 5 munkanapon belül az adatlap egy példányának megküldésével tájékoztatja az irányító szervet az előrehozás nyilvántartásba vételéről vagy az előrehozás elutasításáról és annak indokairól.
(6)A
(3)bekezdés szerinti kormányhatározatban meghatározott előirányzatok finanszírozásának ütemezését az
(5)bekezdésben foglalt adatlapokon kell az irányító szervnek kérnie a Kincstártól. A teljesítményarányos finanszírozáshoz nem kapcsolódik időarányos vagy attól eltérő visszapótlási kötelezettség. A Kincstár az adatlapok beérkezését követő 5 munkanapon belül az adatlap egy példányának megküldésével tájékoztatja az irányító szervet az ütemezés nyilvántartásba vételéről. 35. §
(1)Az Ámr. 182. §
(1)bekezdés szerinti előirányzat-finanszírozási tervet – a jóváhagyott költségvetési törvény alapján – az e rendelet
  1. számú mellékletében meghatározott formában az irányító szervnek tárgyév január 10-ig, majd ezt köve tően havonta a tárgyhónapot megelőző hó
  2. napjáig elektronikus úton kell benyújtania a Kincstárhoz. A január hónapra vonatkozó tervet valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatra vonatkozóan – jóváhagyott költségvetési törvény hiányában a benyújtott törvényjavaslat alapján – dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelőző év december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni.
(2)A Kincstár az előirányzat-finanszírozási terv feldolgozásáról, visszautasításáról, függőben tartásáról az internetes adattovábbítás egységes rendszerén keresztül, a státusz megjelölésével visszaigazolást küld a fejezet részére. Az előirányzat-finanszírozási terv kötelezően benyújtandó a költségvetési törvény ben meghatározott eredeti előirányzatokra, minden évközi előirányzat-módosításhoz kapcsolódóan – kivéve, ha az előirányzat-módosítás kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításra vonatkozik – a módosítás jellegének megfelelő előjellel ellátva, továbbá a bejelentett előirányzat-finanszírozási terv szerinti kifizetési ütem módosítása esetén.
(3)Az Ámr.
  1. §-a szerinti teljesítésarányos támogatási előirányzat-finanszírozási tervet – a végleges kincstári költségvetés alapján – az e rendelet
  2. számú mellékletében meghatározott formában az irányító szervnek tárgyév január 10-ig, majd ezt köve tően havonta a tárgyhónapot megelőző hó
  3. napjáig kell benyújtania a Kincstárhoz. A január hónapra vonatkozó tervet – végleges kincstári költségvetés hiányában az elő ze tes kincstári költségvetés alapján – a tárgyévet megelőző év december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni.
(4)A kifizetési ütem az előirányzat-finanszírozási terv benyújtásával érintett tárgyhónapon belül az irányító szerv kérelmére a Kincstár által módosításra kerül. Az erre vonatkozó kérelmet a kiadás várható teljesítésének időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben lehet.
(5)A
(4)bekezdésben foglalt kérelem szerinti támogatás lekérés módosítás keret-előrehozásnak minősül, melyet részletes indoklás alapján a Kincstár elnöke engedélyezhet. Nem kell engedélyeztetni a támogatás lekérés módosítását az EU támogatásával meg valósuló programok előirányzatainál.
(6)A Kincstár a zárlati műveletek keretében a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keretet jóváírja az előirányzat címzettjének megfelelő számláján.
(7)Az előirányzat-módosítás nélkül túlléphető törvényi sorok esetében az ütemezést csak a megtervezett (módosított) előirányzat mértékéig kell benyújtani. A túllépés engedélyezett összegét a Kincstár automatikusan beépíti a nyilvántartott előirányzat-finanszírozási tervbe. Az ütemezésről – támogatási keret megnyitása, illetve visszautalása tekintetében – a fejezet ad tájékoztatást a
  1. számú melléklet szerint.
  2. § A költségvetési szerv az általa beszedett központosított bevételt – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – köteles minden hónap 27-ig a megfelelő nemzetgazdasági számlára átutalni. Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatok felhasználásának szabályai
  3. § A költségvetési törvény ben meghatározott, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatokon – az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével – az előirányzatot meghaladó kifizetések teljesítése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet megemeli a
  4. számú melléklet alapján.
  5. §
(1)Az éves költségvetési törvény ben meghatározott, a központi költségvetésnél és a társadalombiztosítási költségvetési szerveknél előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphető kiadási előirányzaton a túllépésekor – a központi kezelésű előirányzatok kivételével – a fejezetet irányító szervnek a folyósítást megelőzően be kell nyújtania a Pénzügyminisztériumhoz a 23. számú melléklet szerinti adatlapot, továbbá az eredeti előirányzatot meghaladó támogatási igényt megalapozó indokokat és számításokat. A továb biak ban akkor kell ismételten adatot szolgáltatni, ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be.
(2)A Pénzügyminisztérium a benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerűségét megvizsgálja. Megfelelően igazolt igény esetén öt munkanapon belül az adatlap megküldésével jelzi a Kincstár részére a támogatás folyósítás tudomásul vételét vagy engedélyezését. A jóváhagyott terv alapján a Kincstár rendelkezik a támogatás folyósításáról. Hiányos vagy nem tárgyszerű adatközlés esetén felhívja az érintett fejezetet irányító szervet, illetve a finanszírozási terv benyújtóját a hiány pótlására. Az engedélyezett és megnyitott támogatási keret fel nem használt részének visszautalását a fejezetet irányító szerv a 23. számú melléklet szerinti adatlapon jelzi a Kincstár felé.
(3)Az elkülönített állami pénzalapok éves költségvetési törvény ben meghatározott, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzataira a túllépés esetén havi aktualizált finanszírozási tervet kell a Pénzügyminisztériumhoz benyújtani. Likviditás- és fedezetvizsgálat 39. §
(1)A Kincstár a fizetési megbízások teljesítését megelőzően likviditási és kiemelt előirányzatonkénti fedezetvizsgálatot végez.
(2)A likviditási vizsgálat során vizsgálni kell, hogy a költségvetési szerv terhelendő számláján van-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez.
(3)A kiemelt előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a költségvetési szerv megfelelő kiadási előirányzatából, a felhasználások alapján rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges szabad keret. A kiemelt előirányzat terhére vállalt, bejelentett kötelezettségvállalások, valamint az előirányzat-zárolások összege csökkenti az előirányzati szabad keretet. Az elkülönített állami pénzalapok finanszírozási és befizetési rendje 40. §
(1)A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok kiadásait – a költségvetési törvény ben meghatározott kivételekkel – az alapok bevételei és előző évi maradványa együttes összegéig teljesítheti. Az alapok fedezeti vizsgálatára a 39. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2)Az elkülönített állami pénzalapnak a számára előírt befizetési kötelezettséget – ha törvény másként nem rendelkezik – az alapok előirányzat-felhasználási tervében havonta az éves előirányzat 1/12-ével kell figye lembe vennie.
(3)A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatását az alapok előirányzat-felhasználási terve alapján – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a tárgyhó 10-ig bocsátja rendelkezésre. 41. §
(1)Az Áht. 101. §
(3)bekezdése szerinti előirányzat-felhasználási terveket a Kincstárhoz kell benyújtani.
(2)Az előirányzat-felhasználási tervek az alapok pénzforgalomban tervezhető bevételeit, kiadásait, az alapok likviditásának változását – a szükséges hitel, illetve a tervezett betétállomány mértékét – tartalmazzák.
(3)Az elkülönített állami pénzalapok előirányzat-felhasználási terveit a pénzügyminiszter hagyja jóvá. 42. §
(1)A negyedéves, havi bontású finanszírozási tervet a Munkaerőpiaci Alapnál a
  1. számú, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnál a
  2. számú, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapnál a
  3. számú, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál a
  4. számú, a Szülőföld Alapnál a
  5. számú, a Nemzeti Kulturális Alapnál a
  6. számú mellékletben meghatározott formában és tartalommal elektronikus úton és két kinyomtatott példányban, a tárgynegyedévet megelőző hónap
  7. napjáig a Kincstár részére kell megküldeni, amelyet az jóváhagyásra a Pénzügyminisztériumnak továbbít. A jóváhagyott tervet a Kincstár az elkülönített állami pénzalapok kezelői részére visszaigazolja.
(2)Az elkülönített állami pénzalapok kezelői a pénzforgalmukban tervezhető bevételekről, kiadásokról és várható egyenlegük alakulásáról elektronikus úton adatot szolgáltatnak a Kincstárnak a tárgyhót követő hónap 5. napjáig a 30. számú mellékletben meghatározott formában és tartalommal. 43. § Az APEH adatokat szolgáltat a Munkaerőpiaci Alap kezelője, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelője, a Nemzeti Kulturális Alap kezelője, továbbá a Kincstár részére
  1. a)havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15. napjáig, adathiány esetén a negyedévet követő hónap 15. napjáig,
  2. b)havonta az analitikus nyilvántartásokkal (folyószámlákon lekönyvelt adatokkal) egyezően a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról alaponként a tárgyhónapot követő hó 15-ig,
  3. c)évenként a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-ig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről alaponként a tárgyévet követő év május 5-ig,
  4. d)negyedévente a követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-ig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hó 15-ig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követő május 15-ig. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak finanszírozási és elszámolási rendje 44. §
(1)Az APEH által vezetett, az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számláin járulék és külön adó, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, továbbá a gyógyszerforgalmazás címén kimutatott összegeket a számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti az ONYF és az OEP Elszámolási számlájára.
(2)Az APEH-hoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegből az Egészségbiztosítási Alapot és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részt az APEH havonta a tárgyhót követő hó 15-éig, a december havi késedelmi pótlékot december 31-ig átvezeti az ONYF és az OEP Elszámolási számláira.
(3)Az egészségügyi hozzájárulás és a korkedvezmény-biztosítási járulék címén az APEH elkülönített számláiról a Kincstár naponta átvezeti az egyenleget az OEP, illetve az ONYF Elszámolási számláira.
(4)A jogerős fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevételének összegét a Kincstár az APEH e célból vezetett számlájáról naponta átvezeti az OEP Elszámolási számlájára.
(5)Az APEH adatokat szolgáltat elektronikusan is az ONYF, az OEP, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére
  1. a)havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15. napjáig,
  2. b)havonta az analitikus nyilvántartásokkal (folyószámlákon lekönyvelt adatokkal) egyezően a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról alaponként a tárgyhónapot követő hó 15-ig,
  3. c)évenként a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-ig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről alaponként a tárgyévet követő év május 5-ig,
  4. d)negyedévente a járulék és egyéb társadalombiztosítási követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-ig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hó 15-ig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követő május 15-ig.
(6)Az APEH negyedévente a tárgynegyedévet követő hó utolsó munkanapjáig adatot szolgáltat a Pénzügyminisztérium és az ONYF részére a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról.
(7)Az
(5)–
(6)bekezdés szerint szolgáltatott adatok valódiságáért az APEH tartozik felelősséggel.
(8)Az ONYF és az OEP az
(1)bekezdés szerinti járulék címén részére átutalt bevételeket – a
(9)bekezdésben megjelölt járulékbevételek kivételével – havonta a járulékelemek között az
(1)bekezdésben szereplő járulék befizetésekhez tartozó mindenkori bevallott kötelezettség arányában megosztja. Az így elszámolt összegeket az éves járulék-elszámolás keretében, a halmozott éves bevallás arányában kell korrigálni.
(9)A Kincstár a költségvetési évben az APEH számlákra befolyt START-, START PLUSZ- és START EXTRA kártyával rendelkező biztosítottak járulékaiból, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással teljesített járulékokból a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az Egészségbiztosítási Alapot és a Munkaerőpiaci Alapot megillető bevételek összegéről havonta, a tárgyhót követő hó 10-ig elektronikusan adatot szolgáltat az alapok kezelői részére.
(10)Az Egészségbiztosítási Alapot terhelő kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az MNV Zrt.-t, a Hadigondozottak Közalapítványát terhelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelőlegezett ellátásokat és ezek postaköltségeinek összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó előtti kincstári napig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön.
(11)A központi költségvetést terhelő,
  1. a)a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat és ezek postaköltségeit, valamint a pénzbeli kárpótlások összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján, a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó kincstári napig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön,
  2. b)az Egészségbiztosítási Alap által folyósított közgyógyellátás kiadásait a finanszírozási terv alapján havonta a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban az Egészségbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön.
(12)Az Egészségbiztosítási Alapból a GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen történő pénzeszköz átadást az éves előirányzat havi időarányos mértékének meg fele lően, a tárgyhó 15-ig kell teljesíteni. 45. §
(1)Az Áht. 101. §-ának
(1)bekezdése, valamint a költségvetési törvény szerinti finanszírozási terveket a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői készítik el.
(2)A finanszírozási tervek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak pénzforgalomban tervezhető bevételeit, kiadásait, és azok likviditásának változását – a szükséges hitel, illetve a tervezett betétállomány mértékét – tartalmazzák. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése esetén, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.
(3)Amennyiben az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási tervében szereplő gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportokon belül a jogcímek együttes összege meghaladja az időarányos szintet, a Kincstár a finanszírozási tervet tartalmilag és formailag elbírálja, véleményezi és a Pénzügyminisztérium részére jóváhagyás céljából megküldi. A finanszírozási tervhez mellékelni kell az OEP részletes indokolását.
(4)A Kincstár a jóváhagyott finanszírozási terv alapján előirányzat-felhasználási keretet nyit, illetve a megnyitott keretekről tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelőit.
(5)Ha a zárt előirányzatok finanszírozási tervének jóváhagyására a tárgyhónapot megelőző hó utolsó munkanapjáig nem kerül sor, a Kincstár – az előirányzat-felhasználás folyamatosságának biztosítása érdekében – az időarányosan még rendelkezésre álló előirányzatból egy hónapra számított mértékű elő ze tes keretet nyit.
(6)A 44. §
(10)bekezdésében foglaltak alapján a költségvetés terhére történő támogatások megtérítéséről – a folyósító szerv elszámolása alapján – a Kincstár rendelkezik, a Pénzügyminisztérium részére történő utólagos tájékoztatási kötelezettség mellett. 46. §
(1)A Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, de nem az Alapot terhelő ellátások megtérítésére vonatkozó, az ellátások tényleges felhasználás szerinti igénybevétele ütemezését tartalmazó éves finanszírozási tervet a
  1. számú mellékletben meghatározott formában – elektronikus módon, valamint két kinyomtatott példányban – tájékoztató információként a Kincstárhoz kell benyújtani a megelőző év december
  2. napjáig. A Kincstár az ellátások összegét az Alap által megküldött számlát helyettesítő okmányok alapján a hónap utolsó előtti banki napján utalja a jogosult részére.
(2)A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot megillető központi költségvetési hozzájárulások igénybevételének ütemezésére vonatkozó éves finanszírozási tervet a
  1. számú mellékletben meghatározott formában – elektronikus módon, valamint két kinyomtatott példányban – jóváhagyásra a Pénzügyminisztériumba kell benyújtani a megelőző év december
  2. napjáig. A Kincstár a költségvetési hozzájárulások megtérítését – a korkedvezmény-biztosítási járulék címen átvett pénzeszköz kivételével – a jóváhagyott tervben meghatározott időpontokban utalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére. A korkedvezmény-biztosítási járulék címen átvett pénzeszköz megtérítését a Kincstár a mindenkori költségvetési törvény vonatkozó elő írásai szerint számított összegben és időpontban teljesíti.
(3)Az éves finanszírozási terv a jogosultság jogszabályi feltételeinek megváltoztatásán alapuló módosítása, az igénybe vett támogatás túlteljesülése, vagy a képződött maradvány elszámolása, illetve jogszabályon alapuló évközi intézkedés esetén a havi finanszírozási terv benyújtásával egyidejűleg módosítható.
(4)Az ONYF-nek és az OEP-nek a) a költségvetési törvény ben meghatározott hitel igénybevételére vonatkozó, valamint a 45. §
(3)bekezdésében meghatározott havi részletezettségű finanszírozási tervet a
  1. számú mellékletben meghatározott formában és tartalommal jóváhagyásra, b) a bevételek és kiadások tárgyhónapon belüli ütemezésére, az előirányzatok kiemelt előirányzatonkénti bontására, valamint az egyéb forrásból finanszírozott ellátások éves ütemezésére vonatkozó tájékoztatót, háttér adatszolgáltatást a
  2. számú mellékletben meghatározott formában és tartalommal a Kincstár részére, elektronikus formában, valamint két kinyomtatott példányban, a tárgyidőszakot megelőző hónap
  3. napjáig kell megküldenie.
(5)A Kincstár a terv alaki és tartalmi ellenőrzése után
  1. a)a Nyugdíjbiztosítási Alap tervét a Kincstár elnöke által kiadott utasításban meghatározott eljárási rend szerint jóváhagyó aláírásával ellátva visszaigazolja,
  2. b)az Egészségbiztosítási Alap tervét
  3. ba)amennyiben a zárt előirányzatok tárgyhavi tervezett összegei a havi időarányos előirányzatot nem haladják meg, a tárgyhónapot megelőző utolsó kincstári napon gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és jóváhagyó aláírásával ellátva visszaigazolja,
  4. bb)amennyiben bármely zárt előirányzat tárgyhavi előirányzata meghaladja a havi időarányos előirányzatot, és a tárgyhónap végéig a tervezett halmozott előirányzat az éves előirányzat időarányos mértékét, a finanszírozási tervet a pénzügyi folyamatokat bemutató és értékelő levél kíséretében a Pénzügyminisztériumnak jóváhagyásra megküldi.
(6)A Pénzügyminisztérium által engedélyezett terv alapján a Kincstár gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és azt visszaigazolja az alapok kezelői részére. Amennyiben a
(10)bekezdés szerinti módosításra sor kerül, a visszaigazolás a korrigált adatlapon történik.
(7)Az időarányos előirányzat számításánál az érintett jogcímcsoport együttes összegét kell figye lembe venni. A gyógyító-megelőző ellátások kiadásai jogcímcsoportnál a túllépés mértékének kiszámításánál a gyógyító-megelőző ellátás céltartalék előirányzatot, a gyógyszertámogatás jogcímcsoportnál a gyógyszertámogatás céltartalék előirányzatot nem kell figye lembe venni.
(8)Amennyiben a zárt előirányzatoknál az érvényes finanszírozási terv hó közi módosítása válik szükségessé, az alap kezelőjének a módosítással érintett előirányzatokra vonatkozó tervtáblákat be kell nyújtania a Pénzügyminisztériumnak jóváhagyásra.
(9)A tárgyév első hónapjára jóváhagyott finanszírozási tervet a dokumentáció jogszabály szerinti szerkezeti, formai módosítása esetén hitelesítésre a Kincstár részére ismételten be kell nyújtani.
(10)Amennyiben a Pénzügyminisztérium a zárt előirányzatok tárgyhavi kereteit az előző időszakban képződött előirányzat-maradvány beszámításával hagyja jóvá és a likviditási terv nem így került benyújtásra, a
  1. és
  2. számú mellékletek szerinti adatlapokat a döntésnek meg fele lően korrigálni kell. A korrekciót a Kincstár tájékoztatása alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelője soron kívül végrehajtja és az adatlapokat megküldi.
  3. §
(1)A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásait a naponta befolyt bevételből a tényleges napi hitelszükséglet jóváírásával teljesíti.
(2)A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi bevételi többletét, valamint a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő külön nyilvántartott kiadások megtérített összegének bevételi többletét a Kincstár a KESZ hitelszámlák törlesztésére automatikusan leemeli. 48. §
(1)Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatai terhére teljesülő kifizetéseit, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap központi igazgatási szervéhez rendelt központi ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül és a nem túlléphető előirányzatok esetében a központi számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.
(2)A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit megelőzően előirányzati fedezetvizsgálat nem történik.
(3)A nem túlléphető aktuális előirányzatot a Kincstár a jóváhagyott finanszírozási terv alapján vezeti.
(4)Az egészségügyi szolgáltatások ártámogatásának kincstári teljesítéséhez a megbízásokat a teljesítést egy munkanappal megelőzően kell a Kincstárnak átadni. A likviditás menedzselés hatékonyságának növelése 49. §
(1)A likviditás menedzselés hatékonyságának növelése érdekében az APEH minden hétfőn délig az adott hétre vonatkozó napi bontású prognózist készít a Kincstár által igényelt jogcím szerinti részletezésben a kiutalásokról – beleértve az adó-visszatérítéseket is – melyet megküld a Kincstár elnökének. A Vám- és Pézügyőrség a hó elején dekádonkénti prognózist készít, melyet megküld a Kincstár részére. Az MNV Zrt. a Pénzügyminisztérium által részére közvetlenül megküldött írásbeli utasítás szerint köteles eljárni mindennemű kincstári adatszolgáltatás teljesítése érdekében.
(2)A kincstári körbe tartozók devizában történő kifizetéseinek előrejelzése céljából az irányító szerv, valamint az alapkezelő szerv a Kincstár részére egy évre előre, havi bontásban adatszolgáltatást teljesít az irányítása alá tartozó költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok, központi kezelésű előirányzatok, illetve általa kezelt alap előirányzatai terhére devizában történő várható kifizetésekről. Az adatszolgáltatást fejezeti szintre összesítve kell teljesíteni és minden hónap 25-ig aktualizálni. Az irányító szerv és az alapkezelő az 500 millió forintot meghaladó devizában teljesítendő kiadásokat köteles egyedileg is bejelenteni a Kincstár részére, egy évre előre, havi bontásban, amelyet havonta minden hónap 25-ig aktualizálni kell. Az adatszolgáltatást a Kincstár honlapján közzétett formában, elektronikus úton kell teljesíteni. VI. A FELADATFINANSZÍROZÁSI KÖRBE TARTOZÓ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK RENDJE 50. §
(1)Az Ámr. 108. §-ának
(1)bekezdésében felsorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása e fejezet rendelkezései szerint történik.
(2)A feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzat felhasználásának megkezdése előtt az előirányzat felett rendelkezni jogosult meghatározza az előirányzat által finanszírozott feladat (e fejezet alkalmazásában a továb biak ban: feladat)
  1. a)célját, részletes tartalmát, a kezdeti és a célállapotot úgy, hogy az a meg valósítás során folyamatosan mérhető és ellenőrizhető legyen,
  2. b)meg valósítási időtartamát, határidejét,
  3. c)bekerülési költségét, pénzügyi forrásösszetételét éves ütemezésben,
  4. d)a végrehajtásról készítendő időközi, illetve befejezéskori szakmai értékelés módját, valamint annak tartalmi és formai követelményeit.
(3)Az előirányzat éves költségvetésének jóváhagyását köve tően a fejezetet irányító szerv vezetője gondoskodik a finanszírozás alapját képező Finanszírozási Alapokmány (a továb biak ban: Alapokmány) e rendelet 34. számú melléklete szerinti tartalommal történő elkészítéséről, továbbá jóváhagyásáról és az 51. §
(1)bekezdés a)–b) pontjában meghatározott határidő szerint a Kincstárhoz való benyújtásáról.
(4)Több fejezet, költségvetési szerv vagy egyéb hazai, illetve nemzetközi szervezet támogatásával meg valósuló feladat esetén megállapodásban kell rögzíteni annak főfelelősét, az egyes finanszírozó szervezetek által biztosított források rendelkezésre bocsátásának időpontját, az ellenőrzés módját.
(5)A feladatok – a meg valósítás céljának, ütemének meg fele lően – részfeladatokra bonthatók. A feladatfinanszírozás okmánya 51. §
(1)A feladat finanszírozásának megkezdéséhez
  1. a)a feladatokra, illetve az ahhoz tartozó valamennyi részfeladatra Alapokmányt kell benyújtani a Kincstárhoz elektronikus úton folyamatosan, de legkésőbb a feladat, részfeladat jóváhagyását követő harminc naptári napon belül,
  2. b)tárgyévi finanszírozási igény esetén legkésőbb november 15-ig kell az Alapokmányt benyújtani a Kincstárhoz.
(2)Több évet átfogó feladat esetében a finanszírozás okmányait évente be kell nyújtani a Kincstárnak – az e rendelet 52. §-ának
(6)bekezdésében foglaltak kivételével –, beleértve azt az esetet is, amikor a feladat finanszírozásához már nem áll rendelkezésre eredeti előirányzat. A feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználásának eljárási szabályai 52. §
(1)A Kincstár a hozzá elektronikus úton megküldött Alapokmányokat megvizsgálja és azokat részfeladat azonosítóval ellátva elektronikus úton visszaigazolja (visszaküldi) a fejezetnek, amely gondoskodik a feladat, részfeladat meg valósítójának értesítéséről. A Kincstár az Alapokmányokat a költségvetési törvény ben meghatározott cél(ok)nak és előirányzat(ok)nak való megfelelés, a rendelkezésre álló előirányzatok, források, az okirat kitöltésének teljeskörűsége, valamint a szakmai döntéshozó által szükség szerint megállapított egyéb szempont szerint vizsgálja.
(2)A Kincstár az Alapokmányok befogadásával és annak azonosítóval ellátott visszaigazolásával egyidejűleg
  1. a)nyilvántartásba veszi a teljes bekerülési költséget (kiadást), annak éves előirányzatát, forrásösszetételét,
  2. b)végrehajtja a meg valósításhoz szükséges tárgyévi egyösszegű előirányzat-átcsoportosítást – ideértve a jogszabályi rendelkezés alapján nyújtható előlegeket is – és annak kötelezettségvállalásként történő lekötését az Alapokmányokban foglalt teljes előirányzatra vonatkozóan.
(3)A több évre ütemezett és a központi költségvetési előirányzaton kívül egyéb forrás igénybevételével meg valósuló feladatok, részfeladatok esetében a Kincstár a visszaigazolásával csak a tárgyévre vonatkozó központi költségvetési előirányzat terhére és a megfelelő számlákra befizetett és előirányzatosított egyéb források erejéig rendelkezik a kifizetésről.
(4)A jóváhagyott feladat, részfeladat meg valósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott, a Kincstárnak Alapokmányon bejelentett és a Kincstár által visszaigazolt feladat tárgyévi költségvetési előirányzata a fejezetnél vagy intézménynél kötelezettségvállalással lekötött előirányzatnak minősül, amelynek terhére az igazolt teljesítményekre az esedékességkor a Kincstár teljesíti a kifizetéseket.
(5)A Kincstár előirányzat-maradványokat év végén előirányzat-módosítással egyidejűleg forrásonként visszavezeti az Alapokmányban meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatra és a végrehajtott előirányzat-módosításról az irányító szervet és az érintett költségvetési szervet értesíti.
(6)Az irányító szerv a Kincstár által megküldött értesítő alapján – feladat, részfeladat azonosítóval jelölt – a
  1. számú melléklet szerinti adatlapon a finanszírozási okmányok módosítása nélkül rendelkezhet az előirányzatok visszavezetéséről, ha azok szerződéssel lekötöttek. Az így visszavezetett előirányzat-maradványokhoz kapcsolódó, az európai uniós – és a tárgyévet megelőzően a devizaszámlára beérkezett – források felhasználására az Alapokmány módosítása nélkül, az érintett előirányzat-maradványok tárgyévi megnyitásával kerülhet sor. Az Alapokmány előirányzati összegének vagy a pénzügyi forrás összetételének változása esetén az Alapokmányt ismételten be kell nyújtani. Minden egyéb módosítást levélben, vagy az e célra biztosított elektronikus rendszeren keresztül lehet kezdeményezni. Ez az eljárás alkalmazható a fejezetet irányító szerv rendelkezési jogában fenntartott fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa terhére lekötött előirányzatokra is.
  2. §
(1)A feladat, részfeladat meg valósítása történhet
  1. a)a fejezetet irányító szervnél, ha a feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzat feletti rendelkezési jogot magának fenntartja, vagy ha a részfeladatot meg valósító költségvetési szerv részére előirányzat-módosítás nélküli rendelkezési és utalványozási jogot biztosít,
  2. b)kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervnél (a továb biak ban: elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv), ha a fejezet a rendelkezési jogot – fejezeti hatáskörben – előirányzat-módosítással átengedi a költségvetési szerv számára,
  3. c)a költségvetési szervnél, ha a lakásépítés és lakástámogatási előirányzat a költségvetési szerv éves költségvetésében szerepel.
(2)A fejezetet irányító szerv a feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzat meghatározott része felett a rendelkezési jogot egy-egy részfeladatra Alapokmányban adhatja át. A nem az adott fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv által meg valósítandó részfeladat Alapokmányát az előirányzatot átadó és átvevő fejezetet irányító szerv vezetője vagy annak megbízottja együtt írja alá. Az utalványozási jog részfeladatot meg valósító államháztartáson kívüli szervezetnek – az európai uniós támogatások kivételével – nem adható át. Ez alól – egyedi elbírálás alapján – a pénzügyminiszter adhat felmentést.
(3)Amennyiben a rendelkezési jog átadása az Alapokmányban foglaltak szerint előirányzat-módosítással történik, a Kincstár a fejezeti kezelésű előirányzatról az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv javára a támogatással fedezett kiadási előirányzat-átcsoportosítást, továbbá a pénzeszközátadás keretében átadott maradvány, illetve egyéb forrás terhére meg valósuló kifizetéssel összefüggő kiadási és bevételi előirányzat módosítást az Alapokmány befogadásával egyidejűleg hajtja végre.
(4)Az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv a
(3)bekezdésben foglaltak szerint végrehajtott előirányzat-módosítást saját költségvetésében a Kincstár által visszaigazolt Alapokmány alapján hajtja végre. A számlakivonat alapján elszámolja a támogatást, illetve a pénzeszközátadást jóváírásként, valamint a teljes kifizetett összeget a megfelelő kiemelt előirányzaton pénzügyi teljesítésként. A fejezeti kezelésű előirányzattal rendelkező fejezet a támogatással fedezett előirányzat-változást főkönyvi nyilvántartásában a Kincstár által visszaigazolt Alapokmány alapján hajtja végre.
(5)Az a költségvetési szerv, amely nem saját irányító szervétől kap előirányzatot, köteles a Kincstártól kapott értesítő másolatának megküldésével tájékoztatni saját irányító szervét. A Kincstár a költségvetési szerv irányító szervének havonta kimutatást küld az átcsoportosított előirányzatokról.
(6)Ha az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzata nem tartalmazza a feladat, részfeladat finanszírozásához igénybe vett egyéb intézményi saját forrás fedezetét, a szükséges előirányzat-módosítás fejezeti hatáskörben engedélyezhető.
(7)A Kincstár az egyes részfeladatokon teljesített tranzakciókról KTK-kénti bontásban havonta értesítőt küld az előirányzat eredeti jogosultjának. A feladatfinanszírozás pénzügyi lebonyolítása, ellenőrzése 54. §
(1)A jóváhagyott előirányzatok felhasználása az Alapokmány alapján a fejezet vagy az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv részére nyitott a) az Ámr. 108. §-a
(1)bekezdésének
  1. a)pontjában foglalt feladatok esetében a beruházási előirányzat-felhasználási keretszámláról (a továb biak ban: BEFK),
  2. b)az Ámr. 108. §-a
(1)bekezdésének b)–
  1. c)és e)–
  2. g)pontjaiban foglalt feladatok esetén a feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámláról (a továb biak ban: FEFK) történik az Alapokmányban utalványozásra kijelölt kezdeményezése alapján a Kincstárnál. A FEFK, BEFK számlára a számlatulajdonos közvetlenül csak jóváírást kezdeményezhet.
(2)Az Ámr. 108. §-a
(1)bekezdésének d) pontjában foglalt feladatok pénzügyi lebonyolítási szabályait külön kormányrendelet tartalmazza.
(3)A költségvetési támogatás FEFK, BEFK számlán történő jóváírása a kifizetések elrendelésével egyidejűleg történik a Kincstárban.
(4)Ha a költségvetési előirányzaton kívül a feladat, részfeladat finanszírozásához más forrás igénybevétele is társul, a feladat, részfeladat meg valósítója a pénzügyi teljesítést megelőzően köteles az egyéb forrást a megfelelő számlára átutalni.
(5)Amennyiben
  1. a)a kiegészítő forrás része a feladat, részfeladat központi költségvetésben elszámolandó teljes előirányzatának, akkor azt a FEFK, BEFK számlára kell irányítani,
  2. b)az egyéb forrás a költségvetési előirányzat központi költségvetésben elszámolásra nem kerülő kiegészítésére szolgál, azt a technikai számlaként működő fejezeti lebonyolítási számlára kell utalni.
(6)A Kincstár a kifizetéseket az Alapokmányban meghatározott egyéb forrásoknak a FEFK, BEFK vagy a fejezeti lebonyolítási számlán történő rendelkezésre állása esetén teljesíti.
(7)A Kincstár eltekinthet a kiegészítő forrás kincstári számlára történő befizetésétől, ha az Alapokmány erre lehetőséget biztosít, vagy a kiegyenlítendő számla kiegészítő forrást terhelő részének kifizetését bankszámlakivonattal igazolják. 55. §
(1)A 34. számú melléklet szerinti kötelezettségvállalás-bejelentési adatlapot (a továb biak ban: Szerződésbejelentés) kitöltve, a kötelezettségvállalás létrejöttét követő nyolc munkanapon belül, de legkésőbb a kötelezettségvállalás dátumát követő hónap ötödik munkanapjáig
  1. a)a kincstári körbe nem tartozó feladatot, részfeladatot meg valósító szervezeteknek – amennyiben közvetlenül jogosultak a Szerződésbejelentés beküldésére – papíralapon három példányban,
  2. b)minden más esetben elektronikus úton kell megküldeni a Kincstár részére.
(2)A beküldési határidőt köve tően beérkezett Szerződésbejelentések vonatkozásában kifizetés legkorábban csak a benyújtást követő hónapban vagy soron kívül teljesíthető. Soron kívüli átutalási megbízást írásbeli kérelem alapján teljesít a Kincstár, a kérelemben megjelölt kifizetési igény egy ezrelékének megfelelő összegű rendelkezésre állási díj megfizetése ellenében.
(3)A Szerződésbejelentés alapját képező kötelezettségvállalás dokumentumait egy példányban, papíralapon kell eljuttatni legkésőbb az első átutalási megbízással egyidejűleg a Kincstárhoz, hivatkozva a visszaigazolt Szerződésbejelentés kincstári azonosító számára.
(4)A visszaigazolt Szerződésbejelentéseknek a feladatot, részfeladatot meg valósító szervezetek részére történő eljuttatásáról a fejezet gondoskodik.
(5)A Kincstár a Szerződésbejelentéseket – ha azok tartalmukat és összegszerűségüket tekintve megfelelnek az Alapokmányban foglaltaknak – vállalt kötelezettségként nyilvántartásba veszi. A Szerződésbejelentésekhez kapcsolódó nem magyar nyelven megkötött szerződéseket a Kincstár kizárólag a benyújtott szerződés azon szakaszainak magyar nyelvű fordításával együtt fogadja be, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerződés alapján meg valósítandó feladat műszaki, szakmai és pénzügyi jellemzőinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és a meg valósítási határidőnek a tételes meghatározását.
(6)A Kincstár a kifizetéseket a Kincstárhoz bejelentett módon aláírt fizetési megbízások alapján teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a meg valósult szakmai, illetve műszaki-naturális teljesítményt dokumentáló számviteli bizonylatokat kell csatolni.
(7)A lakástámogatási kiemelt előirányzat felhasználását kezdeményező átutalás mellékleteként csatolni kell a benyújtó szerv lakásépítés- és vásárlás munkáltatói támogatása számlája utolsó – tizenöt napnál nem régebbi – banki kivonatának hitelesített másolatát, valamint a keletkezett új kötelezettséget tartalmazó dokumentumot az igénylést alátámasztó kimutatással együtt.
(8)Amennyiben a fizetési megbízás benyújtására – a Kormány által elfogadott fizetés-átütemezés keretében – a teljesítést követő években kerül sor, a bizonylatokat a kifizetések kezdeményezésének várható időpontjától függetlenül a kivitelezői teljesítés igazolását követő tíz naptári napon belül a Kincstár részére meg kell küldeni az
(5)bekezdés szerinti ellenőrzés meg valósítása és a beruházás pénzügyi előirányzata terhére történő nyilvántartásba vétele céljából.
(9)A részfeladatok pénzügyi előirányzata terhére előleg nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha külön jogszabály lehetővé teszi. Az előleg kifizethetőségét az Alapokmányban jogszabályra történő hivatkozással jelezni kell. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában előleget csak azon Szerződésbejelentések esetén lehet folyósítani, amelyeknél a kifizetés kedvezményezettje költségvetési szerv és a kiadásokra fedezettel, előirányzattal nem rendelkezik az éves költségvetésében. Az eltérést engedélyező jogszabályt az Alapokmányban fel kell tüntetni.
(10)A Kormány által elfogadott fizetés-átütemezéssel érintett feladatok esetében a döntés tartalmazza az ezzel járó pénzügyi többlet finanszírozásának feltételeit.
(11)Amennyiben a teljesítési záradékkal ellátott számlával, számlát helyettesítő bizonylattal igazolt teljesítmény az Alapokmánnyal, az előjegyzett szerződésekkel összhangban van, a Kincstár az átutalási megbízást a kötelezettségvállalásként előjegyzett támogatási előirányzat-felhasználási keret, maradvány vagy egyéb forrás, illetve a központi költségvetési előirányzaton kívül a beérkezett kiegészítő forrás terhére teljesíti, közvetlenül a számlát, számlát helyettesítő bizonylatot kiállító jogosult számlája javára történő átutalással. Kifizetés függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások jogcímen nem kezdeményezhető. Működési költségek, vagy beruházás közvetett járulékos költségei elszámolása esetében, ha a számlák száma az öt darabot meghaladja, és számlánként a számla bruttó értéke nem éri el a 200 000 forintot, a teljesítmény záradékolt számlaösszesítővel is igazolható.
(12)Ha az 53. §
(1)bekezdés a)–b) pontja szerinti meg valósító a benyújtott számlát – egyedi mérlegelése alapján – a saját intézményi vagy valamelyik feladatfinanszírozáson kívüli fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról kifizette, a kifizetés bankszámla kivonattal történő igazolása mellett legfeljebb a kifizetést követő hat hónapon belül, de legkésőbb a tárgyév végéig – EU támogatásból és a hozzá kapcsolódó társfinanszírozásból történő finanszírozás esetén az elszámolásra rendelkezésre álló időszakon belül – kell kezdeményeznie az érintett feladat, részfeladat pénzügyi kerete terhére és a megfelelő számlája javára történő visszatérítést.
(13)Ha a meg valósító nem tartozik a
(12)bekezdés hatálya alá, és a kivitelező által benyújtott számlát a saját forrásából, vagy más – költségvetési vagy azon kívüli – forrásból kifizette, a visszatérítést a kifizetés bankszámla kivonattal történő igazolása mellett legfeljebb a kifizetést követő egy éven belül – EU támogatásból és a hozzá kapcsolódó társfinanszírozásból történő finanszírozás esetén az elszámolásra rendelkezésre álló időszakon belül – kell kezdeményeznie az érintett feladat, részfeladat pénzügyi kerete terhére és a megfelelő számlája javára.
(14)Amennyiben kincstári költségvetéssel nem rendelkező központi költségvetési szerv kap részfeladat meg valósítására rendelkezési jogosultságot, az általa teljesített kifizetések megtérítéséről az elsődleges elszámolást végző költségvetési szervnek kell gondoskodnia.
(15)A Kincstár a feladatok, részfeladatok meg valósítását elő ze tesen a pénzügyi lebonyolítás keretében ellenőrzi. A Kincstár jogosult a meg valósításban közreműködő szervektől, személyektől az ellenőrzés során felvilágosítást kérni, a lebonyolítással kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá a szükséges okmányokról hitelesített másolatot vagy kivonatot kérni.
(16)Az Alapokmányban meghatározott cél meg valósításának veszélyeztetése esetén a

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.