2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

KEKVA tv. - 2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VI.29. - határozatlan ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (határozatlan -) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról *  A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepének, magánjogi szereplőként a mindenkori kormányzattól való függetlenségének, valamint az általuk ellátott közfeladat és megvalósított célok Magyarországra és a jövő nemzedékére gyakorolt jelentőségének elismerése és biztosítása érdekében, hangsúlyozva, hogy a társadalmi értékteremtő szerep hatékony megvalósítása e szervezetek jogbiztonság elvén alapuló hosszú távú jogi stabilitását igényli, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET CÉLOK ÉS ALAPELVEK 1. § (1) Az állam elismeri a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok társadalmi értékteremtő szerepét, és támogatja a közfeladat ellátásukat és céljaik megvalósítását. (2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltak érvényre juttatása érdekében védi a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, mint sajátos magánjogi jogalanyok jogintézményét és magánjogi autonómiáját, és biztosítja a működésükhöz szükséges jogszabályi környezet, ideértve azok szervezeti, vagyoni és működési függetlenségét. (3) Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozása során az alapító, illetve a csatlakozó biztosítja a közfeladat ellátásához szükséges vagyonelemeket és finanszírozási eszközöket. (4) Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonkezelés útján történő, illetve a közfeladat ellátásához közvetlenül szükséges finanszírozási feltételeinek a biztosítása. II. FEJEZET ALAPÍTVÁNYI RENDELKEZÉSEK 1. Általános rendelkezések 2. § (1) E törvény hatálya a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra terjed ki. (2) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3) *  2. Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létesítése 3. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrejöttéhez az szükséges, hogy *  a) e törvény az 1. mellékletben előzetesen a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősítse, b) az alapító, illetve a csatlakozó a vagyon kezelése és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt közérdekű célok, illetve közfeladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából vagyont rendeljen (a továbbiakban: alapítói vagyonrendelés) és c) a bíróság közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vegye. (2) A bíróság az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásba vételről szóló döntést az országos névjegyzékben közzéteszi. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a nyilvántartásba vétel napjával jön létre. (3) Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítványt, a közalapítványt vagy a közérdekű vagyonkezelő alapítványt az 1. melléklet előzetesen közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősíti, amelynek alapján az alapítói jogok gyakorlására jogosult módosítja az alapító okiratot, és azt a bíróság közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (a továbbiakban: alapítvány) nyilvántartásba veszi. A bíróság e döntését az országos névjegyzékben közzéteszi. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben az alapítvány a céljait akkor módosíthatja, ha az alapító vagy csatlakozó a cél módosításához vagyont rendel. (5) Az alapítványra nem kell alkalmazni a Ptk. 3:379. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 2. § 7. pontjában, 17. § (1) bekezdésében és 23. §-ában foglalt rendelkezéseket. Az alapítvány céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló gazdasági tevékenységet végez, így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyont kezeli. (6) Az alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa az (1) bekezdés b) pontja szerinti célból bizalmi vagyonkezelésbe vett, valamint egyéb forrásból származó vagyona kezelését alapítványi céljaként végzi, és azzal a felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon gazdálkodhat. (7) Az alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében a) az alapítványt a kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettjének kell tekinteni azzal, hogy kedvezményezettként e vagyont is az (1) bekezdés b) pontja szerinti célok megvalósítása érdekében köteles kezelni; b) a Ptk. 6:326. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnik az alapítvány megszűnésével; c) e jogviszony nem tartozik a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény hatálya alá. (8) Az alapító a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adásáról az alapító okiratba foglalt egyoldalú jognyilatkozattal is rendelkezhet. Ebben az esetben az alapító okirat – az alapító okiratban meghatározott keretek között és feltételekkel – a Ptk. 6:316. §-ától eltérhet. 4. § (1) Az alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni (a továbbiakban: tőkeminimum). (2) Az alapító, illetve – ha az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult – a csatlakozó az alapítvány javára rendelt vagyont az alapító okiratban vagyontárgyanként, vagyonelemenként, az azonosításukhoz szükséges részletességgel köteles megjelölni. (3) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően a tőkeminimumnak megfelelő vagyont az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani. (4) Ha az alapítói jogok gyakorlása az alapítvány ügyvezető szervét (a továbbiakban: kuratórium) illeti meg, és az alapító, illetve a csatlakozó az alapítvány javára rendelt vagyonnak a tőkeminimumon felüli, az alapítvány rendelkezésére még nem bocsátott részét az erre megszabott határidőben nem teljesíti, az alapítvány jogosult e vagyonrész teljesítését követelni. (5) Ha az alapító az alapítói jogok gyakorlását a maga részére fenntartotta és a (4) bekezdés szerinti kötelezettségét a kuratórium erre irányuló írásbeli felszólítása ellenére sem teljesíti, ennek megtörténtéig az alapítói jogok gyakorlására a kuratórium jogosult. (6) Az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az alapító, illetve a csatlakozó az alapítvány részére – az alapításkor vagy csatlakozáskor vállalt és annak megfelelően teljesített vagyonrendelésen felül – további vagyon rendelkezésre bocsátását is vállalhatja egyoldalú írásbeli jognyilatkozattal azzal a céllal, hogy e vagyonjuttatással az alapítvány alapításkor, illetve csatlakozáskor rendelt vagyonát növelje. E vagyonnövelés – ideértve az annak felhasználása körében harmadik személy javára teljesített kifizetést, illetve juttatást is – nem minősül külön törvény szerinti támogatásnak és arra megfelelően alkalmazni kell a (2) és a (4) bekezdést azzal, hogy a 7. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az alapító okiratot az alapító jogok gyakorlására kijelölt kuratórium módosítja. 5. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó alapítvány csak közérdekű célra alapítható. (2) *  Közérdekű célnak minősül az alapítvány 1. mellékletben meghatározott közfeladata, illetve a nevelési-oktatási, tehetséggondozási, felsőoktatási, alap- és alkalmazott kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, amatőr- és ifjúsági sporttevékenységek, nemzeti kultúra megőrzése, a hagyományvédelem szempontjából értékkel bíró életmód megőrzésére irányuló tevékenységek, egyházak tevékenységének segítése, támogatása, a tudományos tevékenység, a környezetvédelem, klímavédelem, fenntarthatóság és körkörös gazdaság céljainak elérését támogató tevékenységek, örökségvédelem, az épített és természeti kultúra, környezet védelme, illetve ezek körébe tartozó építmények, területek kulturális célú látogathatóságának, megismerhetőségének biztosítása, nemzetstratégiai és társadalomvédelmi tevékenysége e bekezdés szerinti célok elérésére létrehozott civil szervezetek vagy nonprofit gazdasági társaságok finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények, jogi személyek fenntartása és működtetése. (3) Az alapítvány közérdekűségéhez az is szükséges, hogy kedvezményezettjeinek köre – azok személyét illetően – nyitott legyen. (4) Az alapítvány e törvény rendelkezése alapján egyúttal közhasznú jogállásúnak is minősül, ha ezt kérelmezi, ebben az esetben e jogállást a nyilvántartásban is fel kell tüntetni. 3. Az alapítvány szervezete 6. § (1) *  Az alapítvány ügyvezetését legfeljebb öt természetes személyből álló kuratórium látja el. (2) Az alapítvány esetében felügyelőbizottság kijelölése és annak működése, továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező. A felügyelőbizottság legalább három természetes személyből áll, a felügyelőbizottság elnökét – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – a tagok maguk közül választják. (3) *  Az alapító okirat a kuratórium és a felügyelőbizottság elnökére, valamint tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg. (4) *  A kuratóriumi tagot, a felügyelőbizottsági tagot, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselőjét legfeljebb 4 évre lehet kijelölni. A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztviselője legfeljebb egy alkalommal jelölhető ki újra, legfeljebb további 4 évre. Az alapító a Ptk. 3:398. § (2) bekezdésétől eltérve a kuratóriumi, illetve a felügyelőbizottsági tagot megbízatásának lejárta előtt indokolás nélkül visszahívhatja. Az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis. 4. Az alapítói jogok gyakorlása 7. § (1) *  Az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul az államot illeti. Amennyiben az állam csatlakozóként vesz részt az alapítványban, úgy az államot illeti az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul. (2) *  Az alapítói jogot az állam nevében a Kormány határozatában kijelölt miniszter kizárólagosan gyakorolja. (3) *  Az alapító okirat (1) bekezdéssel ellentétes rendelkezése semmis. (4)–(8) *  5. A vagyongazdálkodás külső ellenőrzése 8. § (1) Az alapító az alapító okiratban alapítványi vagyonellenőrt köteles kijelölni abból a célból, hogy a kuratórium 7. § (1) bekezdése szerinti joggyakorlását és az alapítvány – alapító okiratban meghatározott céljainak és feladatának, e körben különösen a közfeladatának megvalósítását, illetve a megvalósítás forrásának megteremtését szolgáló – vagyonkezelési tevékenységének jogszerűségét az alapítvány ellenőrző szervétől függetlenül figyelemmel kísérje. (2) Az alapító okiratban az alapítványi vagyonellenőr kijelölésére az alapítvány is feljogosítható, ebben az esetben az alapítványi vagyonellenőr kijelölésének, illetve megbízásának ügyében a kuratórium és a felügyelőbizottság együttesen határoz, a kijelöléshez, illetve a megbízáshoz azonban a nyilvántartó bíróság jóváhagyása szükséges. (3) Alapítványi vagyonellenőrként csak könyvvizsgáló társaság, könyvvizsgáló, ügyvédi iroda, ügyvéd vagy más büntetlen előéletű és az alapító okiratban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelölhető ki, illetve bízható meg. Nem lehet alapítványi vagyonellenőr az alapítvány alapítója, kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagja, elnöke, illetve az alapítvány egyéb tisztségviselője, alkalmazottja, könyvvizsgálója, kedvezményezettje és ezek hozzátartozója. Az alapító okirat e tisztség betöltésének további összeférhetetlenségi szabályait is meghatározhatja. (4) Az alapítványi vagyonellenőrnek a megbízás elfogadására és a (3) bekezdésben foglalt követelményekre vonatkozó nyilatkozatát a nyilvántartó bírósághoz a vagyonellenőrt kijelölő személy nyújtja be. (5) Az alapítványi vagyonellenőr halála, jogutód nélküli megszűnése, e tisztségről való lemondása esetén, vagy ha a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel már nem rendelkezik, a vagyonellenőri tisztség betöltésére a (2) bekezdés szerinti rendelkezést kell alkalmazni. 9. § (1) Az alapítványi vagyonellenőr feladata annak ellenőrzése, hogy az alapítvány vagyonkezelési tevékenysége megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban, az alapító okiratban és a vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó alapítványi szabályzatokban foglaltaknak. Az alapítványi vagyonellenőr ellenőrzi továbbá a kuratórium, illetve a felügyelőbizottság törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését. (2) Az alapítványi vagyonellenőrt a kuratórium által gyakorolt alapítói jogok körébe tartozó kérdésekben véleményezési jog illeti meg. Az alapítványi vagyonellenőrt az alapítványi iratokba való betekintési és tájékoztatási jog tekintetében ugyanolyan jogosultságok illetik meg, mint a felügyelőbizottságot. (3) Amennyiben az alapítói jogokat gyakorló kuratórium, illetve a felügyelőbizottság működése vagy eljárása nem felel meg a törvényben vagy az alapító okiratban foglaltaknak, az alapítványi vagyonellenőr felhívja az érintett alapítványi szervet a szabályszerű működésre. Amennyiben az érintett szerv a felhívásnak nem tesz eleget, az alapítványi vagyonellenőr törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a nyilvántartó bíróságnál. (4) Ha az alapító okirat erre felhatalmazást ad, az alapítványi vagyonellenőr az alapító okiratban meghatározott esetekben bíróságtól kérheti a kuratórium, illetve a felügyelőbizottság által hozott törvénysértő, alapító okiratba vagy a befektetési szabályzatba ütköző határozat hatályon kívül helyezését. (5) Ha a kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagság, illetve tisztség betöltése tárgyában – ennek felmerülésétől számított 90 napon belül – nem születik döntés, e kérdésben az alapítványi vagyonellenőr javaslatára a nyilvántartó bíróság határoz. (6) Az alapítványi vagyonellenőr díjazásra jogosult. Az alapítványi vagyonellenőr díjazását az alapítvány által kezelt alapítványi vagyon terhére kell teljesíteni. 6. Alapító okirat 10. § (1) Az alapítvány alapító okiratát közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A bírósági nyilvántartásba vételi eljárásban a jogi képviselet kötelező. (2) Az alapítvány alapító okiratának tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy e törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősül. (3) Az alapító okiratban az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető céljait és elveit is rögzíteni kell, de az alapító az alapító okirathoz – annak részeként – mellékelheti a befektetési szabályzatot is. (4) A befektetési szabályzatnak tartalmaznia kell az alapítványi vagyonkezelés körébe tartozó vagyon befektetésére vonatkozó alapelveket, irányokat, befektetési struktúrát, valamint a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot. (5) Ha az alapító a befektetési szabályzatot nem mellékeli az alapító okirathoz, akkor a (3) bekezdés szerinti célok és elvek alapulvételével a (4) bekezdés szerinti tartalommal a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül befektetési szabályzatot kell készíteni, amelyet a felügyelőbizottság javaslata alapján az alapítói jogok gyakorlója hagy jóvá. Ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, a befektetési szabályzat jóváhagyásáról az alapítványi vagyonellenőr véleményének beszerzése után a kuratórium és a felügyelőbizottság együttesen határoz. (6) A kuratórium az alapító okirat módosításának jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az alapító, illetve – ha az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult – a csatlakozó erre az alapító okiratban kifejezetten feljogosította, az alapító okirat azonban ennek hiányában is módosítható, ha ezt az időközben megváltozott körülmények vagy jogszabályi követelmények a célok megvalósíthatósága érdekében szükségessé teszik. Az alapító, illetve – ha az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult – a csatlakozó előírhatja azt is, hogy a kuratórium az alapító okiratot mely kérdésekben nem módosíthatja. Ha a jogszabályi változások miatt e kérdésekben a módosítás mégis szükségessé válik, az alapító okirat kuratórium által történő módosításához az alapítványi vagyonellenőr jóváhagyása kell. (7) Az alapító okirat módosítása nem érinti a kedvezményezettek javára már megállapított és esedékessé vált kötelezettségek teljesítését. 7. Az alapítvány vagyongazdálkodása 11. § (1) Az alapító az alapító okiratban meghatározhatja az alapítvány javára rendelt vagyonnak azt a mértékét, amely alá az alapítvány vagyona nem csökkenhet, ez a tőkeminimumnál kevesebb nem lehet. Meghatározás hiányában a tőkeminimumot kell ilyennek tekinteni. (2) Ha az alapítvány vagyona az alapító okiratban az (1) bekezdés szerinti mérték alá csökken, a kedvezményezetteknek járó juttatás kifizetését arányosan csökkenteni kell, vagy azt mindaddig vissza kell tartani, amíg az alapítvány vagyona az (1) bekezdés szerinti mértéket el nem éri. (3) Az alapítvány az állam által juttatott vagyont és annak hozamát közvetlenül vagy közvetett módon a közfeladatra, illetve közérdekű célra fordítja. Ennek során az alapítvány a piaci magánbefektető elvével összhangban gazdálkodási tevékenységet végezhet, ami nem veszélyeztetheti a közfeladat-ellátást. E gazdasági tevékenységek költségeit és bevételeit számvitelileg elkülönítetten tartja nyilván. 8. Az alapítvány részére történő vagyonjuttatás szabályai 12. § (1) Ha az alapítvány részére alapításkor vagy az alapítvány induló vagyonát növelő alapítói, illetve csatlakozói vagyonjuttatásként vagyonelem kerül átadásra, akkor a tulajdonjog átszállását az alapítvány alapító okiratában fel kell tüntetni. (2) *  Az e § szerinti vagyonjuttatásra nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6. § (1) bekezdésében és 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat. (3) Az állam által ingyenesen juttatott vagyonelemekkel az alapítvány vagyonkezelési tevékenysége keretében szabadon gazdálkodhat, azzal az alapítvány a felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon rendelkezhet. Az állam az ingyenes vagyonjuttatáskor rendelkezhet akként is, hogy egyes vagyonelemek tekintetében a vagyonkezelés körébe tartozó szabad gazdálkodást oly módon korlátozza, hogy a vagyonelem tekintetében az alapító okiratban államot megillető elővásárlási jogot alapít. (4) Az állam által juttatott társasági részesedés esetén az államot az alapító okiratban rögzített feltételekkel elővásárlási jog, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság esetén vételi jog illeti meg. Amennyiben az állam nem él elővásárlási jogával vagy vételi jogával, akkor az elővásárlási jog vagy vételi jog a társasági részesedéssel érintett gazdasági társaságot illeti meg. (5) Ha az elővásárlási jog, illetve vételi jog jogosultja az elővásárlási jogával, illetve vételi jogával a felhívást követő 90 napon belül nem él, akkor az elővásárlási jog, illetve vételi jog megszűnik. (6) Az ingyenes vagyonjuttatáskor a (3) bekezdéstől eltérően az állam, illetve az alapító rendelkezhet akként is, hogy egyes vagyonelemeket közvetlenül az alapítványi célok közfeladat, közérdekű tevékenység megvalósítására rendeli. Ez esetben kiköthető olyan feltétel, hogy a meghatározott közfeladat alapítvány általi ellátása vagy a cél megszűnése, illetve megvalósulása esetén az ekként juttatott, közfeladattal terhelt vagyon az alapítóra visszaszáll, amit elidegenítési és terhelési tilalom biztosít. E jogot ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (7) Egészségügyi közfeladat-ellátás céljából átadott vagyonra az V. fejezet szabályait kell alkalmazni. (8) Ha az állam az alapítvány részére közvetlenül a közfeladat megvalósítására állami vagyon tulajdonjogát – törvény felhatalmazásán alapuló jognyilatkozattal, szerződéssel vagy jogi személy létesítő okiratával (a továbbiakban együtt: alapokirat) – ingyenesen átruházza, akkor az ezt magában foglaló alapokiratot kizárólag az abban erre feljogosított személyek módosíthatják. E közfeladathoz kapcsolódóan közép- vagy hosszú távú, költségvetési éven túli év kiadási előirányzat terhére kötelezettség törvényi felhatalmazás alapján vállalható. (9) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – az alapítvány vagyonkezelési tevékenységének, továbbá közfeladatának ellátása és közérdekű céljának megvalósítása érdekében – az állam által az Alapítvány részére ingyenesen juttatott vagyonelemeket nyilvántartási értéken történő átvezetéssel – a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérően – az alapítvány tulajdonába kell adni. (10) Vagyonjuttatás úgy is adható, hogy az állam az alapítvány vagy a fenntartásában álló jogi személy tulajdonában álló ingatlanon közvetlenül központi költségvetési forrásból célzott beruházást finanszíroz. (11) Az e § alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. § (1) bekezdésben és 18. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá. (12) A vagyonjuttatás részletes kérdései e törvény keretein belül az állam és az alapítvány közötti polgári jogi megállapodásban is rendezhetőek. (13) Amennyiben az alapítvány 1. mellékletben meghatározott közfeladatát az ott meghatározott jogi személy útján látja el, úgy e jogi személy részére biztosított vagyonjuttatásra is e § rendelkezéseit kell alkalmazni. (14) Jelen alcím szabályait megfelelően alkalmazni kell arra az esetre, amennyiben nem az állam juttat az alapítvány részére vagyont. A vagyonjuttatás részletes kérdései a vagyont juttató és az alapítvány közötti polgári jogi megállapodásban is rendezhetőek. 13. § (1) Az alapítvány javára vagyontárgy vagyonkezelésbe a közfeladatához rendelten is adható, ebben az esetben az alapítványt közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog illeti meg, amelyet ezzel a megjelöléssel ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, ingó esetén a vagyontárgy tulajdonjogát, illetve a vagyontárgyra vonatkozó jog fennállását tanúsító közhiteles nyilvántartásba is be kell jegyezni. (2) *  A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog az alapító, a csatlakozó, illetve kizárólag a (9) bekezdés szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapítása során a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által az alapítvány javára az alapító okiratba foglalt vagyonrendeléssel vagy az alapítvány induló vagyonát növelő vagyonjuttatással az alapító okiratba vagy vagyonjuttatást tartalmazó okiratba foglalt jogügylettel alapítható. (3) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog megszűnik, ha a) megszűnik az a közfeladat, amelyhez a vagyontárgyat rendelték, vagy elpusztul, megsemmisül az a vagyontárgy, amelyet a közfeladat ellátásához rendeltek, b) a bíróság megállapítja, hogy az alapítvány nem látja el azt a közfeladatot, amelynek ellátásához javára közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot alapítottak. (4) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül nem szűnhet meg. (5) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot az alapítvány nem idegenítheti el és nem terhelheti meg, és azzal egyéb módon sem rendelkezhet. (6) *  Az alapítvány a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joga alapján az e jogával terhelt vagyontárgy felett a tulajdonost megillető jogokat és a tulajdonost terhelő kötelezettségeket azzal gyakorolja, hogy a vagyontárgyat a) nem idegenítheti el és nem terhelheti meg, b) harmadik személy részére – sem visszterhesen, sem ingyenesen – használatba nem adhatja, hasznosítás céljára nem engedheti át ba) a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az általa létesített, illetve fenntartott intézménye vagy ezek kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kivételével vagy bb) lakás célú, elektronikus hírközlési építmény létesítése vagy fenntartása, valamint közszolgáltatások biztosítása céljából történő használat és hasznosítás kivételével. (7) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog és az e joggal terhelt vagyontárgy nem része a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a csődeljárás és felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnak. (8) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joggal terhelt állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében annak tulajdonosi joggyakorlóját a tulajdonost megillető jogosítványok közül csak az elidegenítés és a terhelés joga illeti meg, de e jogát is csak az alapítvány hozzájárulásával gyakorolhatja. (9) Az alapítvány részére – közérdekű céljainak megvalósítása és közfeladatának ellátása érdekében – a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet határozatlan időre, ingyenesen, közfeladata ellátásához szükséges vagyonként közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog biztosításával is vagyonkezelésbe adható. A földek vonatkozásában az Nvtv., a Vtv., valamint a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A földrészleteken az alapítvány javára fennálló közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog esetében a magyar államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (6) bekezdés alapján és a (8) bekezdés szerinti kivétellel – az NFA tv. 3. § (1) bekezdésétől eltérően – az alapítvány gyakorolja, és a (8) bekezdés szerinti kivétellel jogosult a földrészleteket illetően a tulajdonos képviseletére is. (10) Az alapítvány a közfeladatának ellátása érdekében jogosult a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogával terhelt föld birtoklására, használatára és hasznai szedésére, továbbá a használat, valamint a hasznosítás jogának – (6) bekezdés b) pontja szerinti kivétel alapján történő – átengedésére, köteles továbbá a föld értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni. A használati jogosultság átengedése esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumot nem kell alkalmazni. (11) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot az ingatlanügyi hatóság az alapítvány erre irányuló kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. 9. Az alapítvány átalakulása és megszűnése *  14. § (1) Az alapítvány megszűnik, ha annak vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét; ezt úgy kell tekinteni, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált. (2) Az alapítvány megszűnésének rendjére az Ectv. II. Fejezetét annak 2/D. alcíme kivételével megfelelően alkalmazni kell. (3) Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapítót illeti meg abban az esetben is, ha a vagyon az alapítói juttatás mértékét meghaladja. A csatlakozó a megmaradó vagyonnak a juttatásával arányos részére tarthat igényt. (4) Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően az alapító, illetve a csatlakozó által juttatott ingatlan, illetve társasági részesedés az alapítóra, illetve csatlakozóra száll vissza. 14/A. § *  (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány csak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal egyesülhet és csak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra válhat szét. (2) Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok egyesülése, szétválása esetén a 3. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az egyesülésről, a szétválásról az alapítói jogok gyakorlására jogosult – ha az alapítói jogok gyakorlása nem a kuratóriumot illeti meg – a kuratórium véleményének beszerzésével hoz döntést. Szétválás esetén a döntés tartalmazza az 1. mellékletben meghatározott közfeladatok és az azok ellátásához rendelt vagyonelemek megosztására vonatkozó szétválási tervet is. (4) Az alapítói jogok gyakorlója kezdeményezi a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntés meghozatalát, majd a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásba vételt. (5) Az egyesüléssel, szétválással létrejövő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt mint jogutódot az állam által a jogelőd közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak ingyenesen juttatott vagyonelemek tekintetében az egyesülést, szétválást követően is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a jogelőd alapítványt terhelték, így különösen a 12. § (3) bekezdésében írt kötelezettségek. 10. Összeférhetetlenségi szabályok 15. § (1) Az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel. Az alapítvány kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának tagja díjazásban részesülhet. (1a) *  A kuratóriumi tagot és felügyelőbizottsági tagot az alapítói jogok gyakorlója jelöli ki nyílt pályázat alapján azon felsőfokú végzettséggel rendelkező, függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással bíró személyek közül, akikkel szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (1b) *  Nem lehet kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője, aki a) köztársasági elnök, b) országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló vagy Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, c) polgármester (főpolgármester) vagy vármegyei közgyűlés elnöke, d) az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő, e) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti politikai vagy biztosi szolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő, vagy a Kit. szerinti szakmai felsővezető, f) e törvény szerinti alapítványban a 6. § (4) bekezdése szerinti megbízása időpontjában – az újrakijelölés esetét ide nem értve, már – kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy felelős személye, vagy g) – a 6. § (4) bekezdés szerinti újrakijelölés esetét ide nem értve – aki a kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági megbízatását megelőző egy évben, illetve aki a vezető tisztségviselői megbízatásának kezdetét megelőző egy évben az a)–f) pont szerinti tisztséget töltötte be. (1c) *  E törvény alkalmazásában az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy európai uniós forrásokért felelős pénzügyi felsővezetőként eljáró vezető tisztségviselője. (1d) *  Kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint vezető tisztségviselő akkor jelölhető ki, ha az (1a) bekezdés szerint megkövetelt függetlenségét, feddhetetlenségét, pártatlanságát és integritását az Állami Számvevőszék az alapítói jogok gyakorlójától érkezett megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelezően kiadott véleményével megállapítja. (2) Az alapítványi vagyonellenőr nem minősül az alapítvány törvény szerinti, illetve annak alapján megbízott tisztségviselőjének és – a 8. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – az alapítványi vagyonellenőri tisztség nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel. (3) *  Az alapítvány, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek, beleértve ezek legfőbb szervének és felügyelőbizottságának elnökeit és tagjait, valamint mindezek foglalkoztatottjait, meg kell feleljenek az e bekezdésben rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak. Az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó, vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően írásban – vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban – haladéktalanul bejelenteni. Testületi döntéshozatal esetén a testület elnöke vagy tagja a bejelentést a testület felé teszi meg, egyéb esetben a bejelentést a munkáltatói jogok gyakorlója felé kell megtenni. A címzett köteles írásban megerősíteni, hogy az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert-e. A határozatot az alapítvány a döntést követő egy héten belül, legalább egy évig tartó időtartamra elektronikus úton közzéteszi. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában nem vehet részt. 10/A. *  Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 15/A. § *  (1) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a kinevezését követő 30 napon belül, majd kétévente, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában. A nyilatkozatot tevő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát, amit az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában kell tenni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak. (3) A vagyonnyilatkozatot az alapítványi vagyonellenőr őrzi a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője megbízatásának megszűnését követő egy évig. (4) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet. (5) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője által tett, (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatot az Integritás Hatóság az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény szerint ellenőrzi. 10/B. *  Összeférhetetlenségi nyilatkozat tételére irányuló kötelezettség 15/B. § *  (1) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a kinevezését követő 30 napon belül, majd kétévente, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni. (2) Az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatokra nézve a 15/A. § (2)–(5) bekezdései megfelelően alkalmazandók. III. FEJEZET AZ ALAPÍTVÁNY ÁLTAL ELLÁTOTT KÖZFELADAT 16. § (1) Az alapítvány közfeladata az 1. mellékletben meghatározott közfeladat. (2) Ha az alapítvány az 1. melléklet szerinti közfeladatát közvetve vagy közvetlenül tulajdonában álló jogi személy útján látja, akkor ezen jogi személy fenntartása és működésének biztosítása is közfeladatnak minősül. (3) A közfeladat-ellátás hosszú távú, kiszámítható biztosításához fűződő közérdekre figyelemmel a közfeladat az alapítványtól el nem vonható, és annak ellátásával az alapítvány nem hagyhat fel. (4) *  Új közfeladatot megállapítani, a közfeladatot módosítani vagy közfeladat ellátásáról lemondani törvény felhatalmazása alapján az alapító okirat módosításával lehet. (5) A közfeladat (4) bekezdés szerinti módosulása esetén az 1. mellékletben meghatározott közfeladat ellátásához rendelt vagyon tulajdonjogát a vagyon juttatója részére csak ellenérték fejében lehet átruházni. 17. § (1) Az alapítvány által végezhető cél szerinti tevékenység: a) az e törvényben meghatározott közfeladat ellátása, b) az e törvényben meghatározott közérdekű célok megvalósítása, és c) az a) és b) pontban foglaltak forrásának megteremtése érdekében történő vagyonkezelés, mint jövedelemtermelő és vagyon gyarapítására irányuló tevékenység. (2) Az alapítvány az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységgel nem hagyhat fel. (3) Az alapítvány az (1) bekezdés b) pontja szerinti további közérdekű tevékenységet a következő szerint vállalhat az alapító okiratban: a) alapításkor; b) a 3. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá történő minősítés során, c) működése során bármikor a kuratórium egyhangú döntése alapján. (4) A (3) bekezdés szerinti további közérdekű tevékenység vállalása nem veszélyeztetheti az alapítvány alapító okiratában meghatározott más célok, feladatok teljesítését, illetve ellátását. (5) A (2) bekezdéstől eltérően az alapítvány az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységgel abban az esetben hagyhat fel, ha azt a kuratórium egyhangúlag kezdeményezi és az alapító okirat ennek megfelelően módosításra kerül. (6) Az alapítvány az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott céljának megvalósulása, lehetetlenülése, megszűnése nem eredményezi az alapítvány megszűnését. (7) Amennyiben az alapítvány (1) bekezdés a) pontja szerinti közfeladat ellátása megszűnik, de az alapítvány az (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti tevékenységet továbbra is ellátja, akkor az alapítvány a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) szabályai szerinti közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakulhat át. (8) *  A közfeladat ellátása, vagy a közérdekű cél elérése érdekében az alapítvány az uniós állami támogatási szabályok betartásával nyújthat támogatást az ezen szabályok hatálya alá tartozó harmadik feleknek. IV. FEJEZET A KÖZFELADAT-ELLÁTÁS FINANSZÍROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 18. § (1) Az alapítvány 17. § (1) bekezdés szerinti tevékenységeit az állam a) a 4. § szerinti vagyonjuttatással, b) a 19. § szerinti, megállapodás útján nyújtott vagyoni juttatással, c) támogatással, d) adománnyal, illetve e) közfeladat-finanszírozási szerződéssel biztosítja az alapítványnak. (2) Ha az állam az alapítvány közfeladat-ellátása forrásának tartós fedezetét nem teljes egészében az (1) bekezdés a) pontja szerinti vagyonjuttatás vagy adomány útján biztosítja, akkor a felek azt megállapodásban rendezik. (3) Az alapítvány céljai megvalósításához az államon kívüli más személy is támogatást adhat vagy adományt nyújthat. Az alapítvány részére pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni juttatás, adomány egyaránt adható. (4) Az alapítvány az alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében pályázati eljárásban részt vehet, és pályázati támogatásban részesülhet. 19. § (1) Az alapítvány részére annak működése során az alapító, illetve a csatlakozó által az alapítvány alapító okiratában meghatározott célok megvalósításának elősegítése érdekében pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni juttatás teljesíthető. Az alapítvány számára teljesített vagyoni juttatás – ideértve az annak felhasználása körében harmadik személy javára teljesített kifizetést, illetve juttatást is – nem minősül külön törvény szerinti támogatásnak. (2) A pénzbeli vagyoni juttatás teljes körű felhasználásáig az alapítvány a számviteli törvény szerinti éves beszámolójában mutatja be annak felhasználását. (3) Az (1) bekezdés szerinti, az alapítványnak teljesített vagyoni juttatás a 4. § (6) bekezdése szerinti vagyonnövelésnek minősül. 20. § (1) *  Ha az alapítvány a közfeladat ellátását nem kizárólag a vagyonkezelési tevékenységéből finanszírozza, hanem annak ellátása közfeladat-finanszírozási szerződéssel is történik, akkor az érintett közfeladat hosszú távon történő biztosítása érdekében az alapítvány finanszírozásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint az alapító, az alapító intézményei mint szolgáltató és az állam mint megrendelő együttműködésének rendjét az állam és az alapítvány hosszú távú, legalább tizenöt, legfeljebb huszonöt év időtartamra szóló keretmegállapodásban rögzítik, amelynek hatálya alatt kötelesek három–hat év időtartamra szóló részletes feladatfinanszírozási megállapodásban megállapítani a megállapodással érintett tevékenység vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás mindezekhez igazodó mértékét, a közfeladat-ellátás időszakos közös értékelését, felülvizsgálatát és a szükséges részletszabályokat. A feladatfinanszírozási megállapodás megkötésekor az állam nevében eljáró miniszter a megállapodás időtartamára vállalhat éven túli kötelezettséget. (2) Amennyiben valamelyik fél a közfeladat finanszírozási szerződésben foglaltakat nem teljesíti, a másik fél jogosult bírósághoz fordulni. A bíróság az ügyben soron kívül jár el, és bírósághoz fordulás esetén köteles ideiglenes intézkedést hozni a közfeladat-ellátás folyamatos biztosítása érdekében. 20/A. § *  (1) Az állam nevében eljáró miniszter az alapítvány kérelmére az alapítói vagyonjuttatásként biztosított pénzbeli vagyonjuttatás felhasználására az alapítvánnyal közfeladat-finanszírozási szerződést köt, amely szerződés az alapítói vagyonjuttatásként biztosított pénzbeli vagyoni juttatás teljesítésére létrejött megállapodás helyébe lép. (2) Az alapítvány (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmével érintett pénzbeli vagyoni juttatást úgy kell tekinteni, mint ami közfeladat-finanszírozási szerződéssel került biztosításra. 21. § (1) Az alapítvány az általa ellátott közfeladat után a hasonló feladatot ellátó állami, illetve önkormányzati intézményekkel legalább azonos támogatásra jogosult. Az állam az alapítvány által ellátott közfeladat ellátásához és fejlesztéséhez (ideértve az alapítvány által fenntartott intézményeket is) legalább az állami, illetve az önkormányzati intézményekével azonos jogi, finanszírozási és pályázati feltételeket köteles biztosítani. (2) Az állam az állami, illetve önkormányzati intézmények számára biztosított működési, felújítási és fejlesztési forrásokkal legalább azonos mértékű alap- és kiegészítő támogatásokat biztosít az alapítvány által fenntartott közfeladatot ellátó intézmények számára. (3) Az állam az állami, illetve az önkormányzati intézményekben foglalkoztatottak számára nyújtott személyi juttatásokat és azok növelésének forrását legalább azonos feltételekkel biztosítja az alapítvány által fenntartott intézmények részére is. (4) *  Az alapítvány és az alapítvány 1. melléklet szerinti felsőoktatási intézménye egyoldalú nyilatkozattal csatlakozhat bármely egységes állami beszerzési rendszerhez, és onnan egyoldalú nyilatkozattal távozhat. (5) Az állam által nyújtott 18. § (1) bekezdés a)–b) és e) pontja szerinti juttatásra nem kell alkalmazni az államháztartási szabályokat. V. FEJEZET AZ ALAPÍTVÁNY FELSŐOKTATÁSI KÖZFELADAT-ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 11. Az alapítvány felsőoktatási közfeladat-ellátására vonatkozó különös szabályok 22. § (1) *  Ha az alapítvány közfeladataként felsőoktatási tevékenység is meghatározásra került, akkor azt az alapítvány felsőoktatási intézménye útján látja el. Ebben az esetben az 1. melléklet szerinti – államilag elismert, egyetemként működő – felsőoktatási intézmény fenntartója és tulajdonosa az alapítvány. (2) Az 1. melléklet szerinti felsőoktatási intézmény fenntartója és tulajdonosa nem lehet eltérő személy. A felsőoktatási intézmény átalakulását eredményező különválás körében a szétválás nem alkalmazható, a szervezeti kiválás esetén a kiváló szervezeti egység az 1. melléklet szerinti felsőoktatási intézménybe olvadhat be. (3) A tulajdonos – a felsőoktatási intézménynek a kutatás és az oktatás tartalmával és módszereivel kapcsolatban, az Alaptörvényben és az e törvényben biztosított önállóságát nem sértve – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint gyakorolja a tulajdonost a polgári jog alapján megillető jogokat. (4) *  Az alapítvány által fenntartott 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény alapító okirata rendelkezhet úgy, hogy a fenntartó hagyja jóvá a felsőoktatási intézmény részére gazdálkodó szervezet alapítását, valamint gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését. (4a) *  Az 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatára a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 11. § (1) bekezdés a) pontjában és 12. § (7) bekezdésében meghatározottak alkalmazandók. (4b) *  Az 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény esetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontja, e) pont eb) és ed) alpontjai alkalmazandók. (5) Az 1. melléklet szerinti felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány felügyelő bizottságába a 6. § (2) bekezdésétől eltérően egy tagot a szenátus delegál. (6) Ha az alapítvány a vagyontárgy tulajdonjogát nem ruházta át a felsőoktatási intézményre, akkor az alapítvány által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyontárgy tekintetében a felsőoktatási intézményt kizárólag használati jog illeti meg. Az alapítvány által a felsőoktatási intézménynek biztosított vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá. 12. Az alapítvány egészségügyi közfeladat-ellátása 23. § (1) Ha az e törvény szerinti felsőoktatási intézmény egészségügyi közfeladatot is ellát, az a szakellátási kapacitással és a megállapított területi ellátási kötelezettséggel kerül átadásra és az oktatás, kutatás, betegellátás végzése egységes szervezeti keretben történik. (2) Egészségügyi közfeladat az egyetem részeként működő klinikai központtól nem vonható el. A klinikai központ és a klinika elnevezés használatára csak az e törvény szerinti felsőoktatási intézmény részeként működő jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység jogosult. (3) Az állam a IV. Fejezetben, továbbá az ágazati jogszabályban meghatározott szabályok szerint biztosítja a közfeladat-ellátás finanszírozását, a közfeladat-ellátás keretében teljesítendő új feladathoz, továbbá a közfeladat változása miatt felmerülő többletfeladathoz az állam többletfinanszírozást biztosít. (4) A klinikai központ indokolt pénzügyi hiányát a hasonló feladatot ellátó állami, önkormányzati intézményekkel azonos módon és feltételekkel az állam megtéríti. (5) *  A klinikai központ az egységes állami egészségügyi irányítás részét képezi, emiatt a) az állam felelős a klinikai központ tevékenységéből származó károkért, b) *  az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ elnökének személyére a rektor véleményének kikérésével az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője tesz javaslatot és a klinikai központ elnökének megbízására és megbízása visszavonására az egészségügyért felelős miniszter és a kuratórium elnöke együttesen jogosult, c) *  az irányító vármegyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központ elnökét az egészségügyi felsőoktatási intézmény rektora bízza meg azzal, hogy az elnök megbízásához az egészségügyért felelős miniszter előzetes egyetértését be kell szerezni, és felette a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja, minden további az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogkört a klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak esetében – a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozható döntések kivételével – a klinikai központ elnöke gyakorol, d) az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv da) *  vezetője gyakorolja az irányító vármegyei intézményi feladatokat végző klinikai központ vezetője felett – a klinikai központ vezetőjének a felsőoktatási intézményben további munkavégzésre irányuló jogviszonyban, oktatói, vagy tudományos munkakörben való foglalkoztatását ide nem értve – a b) a pontban meg nem nevezett egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat, valamint egészségügyi dolgozói felett – e személyeknek a felsőoktatási intézményben további munkavégzésre irányuló jogviszonyban, oktatói, vagy tudományos munkakörben való foglalkoztatását ide nem értve – az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésére, megszüntetésére vonatkozó munkáltatói jogokat, db) gyakorolja a jogszabályban meghatározott szakmai irányítási jogköröket, dc) *  az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó és az irányító vármegyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központok esetében jogszabályban meghatározott eltérő irányítási jogköröket gyakorol, e) *  az irányító vármegyei intézményi feladatokat végző klinikai központ egészségügyi dolgozói felett az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő, a d) pont da) alpontjában meg nem nevezett munkáltatói jogot a klinikai központ elnöke gyakorolja. (5a) *  A klinikai központ elnöke – az (5) bekezdésben foglalt irányítási jogköreinek gyakorlásán túl – írásban jogosult előzetesen jóváhagyni az irányítása alá tartozó városi intézmény egyes tárgyévi vagy költségvetési éven túli kötelezettségvállalásait. Ha a jóváhagyás megtagadása ellenére a városi intézmény az álláspontját fenntartja, az egészségügyi szolgáltatás irányításáért az ágazati jogszabályban kijelölt felelős állami szerv dönt. (6) Az egészségügyi irányítási jogkör gyakorlása nem eredményezheti sem az alapítvány felsőoktatási közfeladat-ellátásának, sem a klinikai központ egészségügyi közfeladat-ellátásának ellehetetlenülését. (7) *  Az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra (ideértve a közfeladatnak az e törvényben rögzített részelemének bármely visszavételét is) megállapodással akkor kerülhet sor, ha az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője az egészségügyi szakmai irányítási jogköre szerinti kezdeményezése alapján a) a klinikai központ által biztosított egészségügyi szolgáltatás igénybevételének figyelembevételével a kapacitás- és az ellátási terület változása indokolt, de a változás mértéke nem haladhatja meg az országos átlag szerinti kapacitás- és ellátási terület változásának arányát, és b) a közfeladat-ellátás csökkenése esetén arra a kompenzációra a mérték tekintetében a kisajátításról szóló törvény kártalanításra vonatkozó szabályait megfelelően kell alkalmazni. (8) *  Az egészségügyi közfeladat-ellátás változására – a (7) bekezdés szerinti esetben megállapodással – akkor kerülhet sor továbbá, ha az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője az egészségügyi szakmai irányítási jogköre szerinti kezdeményezése alapján a) váratlan esemény, vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet teljesítése, b) új egészségügyi technológia bevezetése, c) fejlesztési forrásból megvalósuló egészségügyi szolgáltatás finanszírozásának biztosítása, d) a felsőoktatási intézmény kutatási-, fejlesztési-, innovációs tevékenységének eredményeként létrejövő új egészségügyi ellátás vagy szolgáltatás finanszírozása, e) egészségügyi válsághelyzetben szükséges átmeneti időszakra vonatkozó intézkedés érdekében történik. 24. § *  A klinikai központban az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 1. § (6) bekezdésében meghatározott foglalkoztatott esetében a honvédek jogállási kérdéseit szabályozó jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az Eszjtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. 25. § (1) Az egészségügyi közfeladat-ellátással terhelt magánvagyont elkülönítetten kell nyilvántartani. (2) A 12. § (3) bekezdésétől eltérően az egészségügyi közfeladat-ellátással terhelt magánvagyonba tartozó vagyonelemek feletti rendelkezési jog gyakorlásához az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter hozzájárulása szükséges, ingatlan esetében e jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg. (3) *  Amennyiben az alapítvány, vagy az általa fenntartott egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója az egészségügyi közfeladat-ellátás céljából olyan új ingatlant biztosít, amely a közfeladat ellátására szolgáló meglévő ingatlan funkciójának legalább azonos szinten megfelel, akkor a meglévő ingatlan felett az alapítvány a (2) bekezdéstől eltérően, a 12. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, vagyonkezelési tevékenysége keretében szabadon rendelkezik, valamint a (2) bekezdés szerinti jog átszáll az e bekezdés szerinti ingatlanra, melyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. V/A. FEJEZET *  EGYES ALAPÍTVÁNYOK VAGYONI VISZONYAI RENDEZÉSÉRŐL, KÖZFELADATAI ÉS EGYÉB FELADATAI ELLÁTÁSÁRÓL, VALAMINT MEGSZŰNÉSÉRŐL SZÓLÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK *  25/A. § *  (1) A 2. mellékletben felsorolt azon alapítvány megszüntetéséről, amely közfeladatként nem lát el felsőoktatási tevékenységet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: nem felsőoktatási alapítvány) az alapítói jogok gyakorlója e fejezet hatálybalépését követő öt napon belül dönt, amely döntésre figyelemmel a Kormány e fejezet hatályba lépését követő tizenöt napon belül a (2) bekezdés szerinti nyilvános határozatot hoz. (2) A nem felsőoktatási alapítványok megszüntetésével összefüggő kormányhatározatban meg kell határozni a) az alapítói jogok gyakorlójának döntése alapján a nem felsőoktatási alapítvány megszüntetésének napját, amely nem lehet későbbi, mint 2026. július 31., b) a nem felsőoktatási alapítvány közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának módját, c) azokat a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott, azonban kötelező közfeladatnak nem minősülő feladatokat, továbbá a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott közérdekű vagy egyéb feladatokat, amelyet az állam a továbbiakban is ellát, d) a nem felsőoktatási alapítvány feladatát, egyes feladatait átvevő, az állami tulajdonba kerülő gazdasági társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlójának kijelölt központi költségvetési szervet (a továbbiakban: átvevő költségvetési szerv), valamint e) azt a személyt, aki az e törvény szerinti elszámolási feladatokat ellátja (a továbbiakban: elszámolási biztos). (3) Az elszámolási biztos feladatainak ellátása érdekében – e fejezetben meghatározott – intézkedéseket foganatosíthat, amit a nem felsőoktatási alapítvány a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásából (a továbbiakban: nyilvántartás) való törléséig tűrni köteles. Az elszámolási biztos – a kincstár költségére – szakértőt is bevonhat, ha e fejezetben meghatározott tevékenysége során különleges szakértelmet igénylő kérdés merül fel. (4) Az elszámolási biztos minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg. (5) Az elszámolási biztos tevékenységéhez kapcsolódóan, az ahhoz szükséges mértékben és időtartamban minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával. (6) Az elszámolási biztos a (4) és az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével a működése során tett véleményeit, javaslatait, ajánlásait, megállapításait és egyéb, a működése során készített dokumentumait nyilvánosságra hozhatja a különleges adatok, a minősített adatok, a személyes adatok és a törvény által védett egyéb adótitkok kivételével. (7) A 14. § (2) bekezdéstől eltérően a nem felsőoktatási alapítvány e fejezet szerinti megszüntetésére, vagyoni viszonyainak lezárására, a nyilvántartásból való törlésére az Ectv. II. fejezetének rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha e fejezet rendelkezése előírja. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az alapítói jogok gyakorlója a nem felsőoktatási alapítványt jogutód nélküli megszűnést eredményező ok megjelölése nélkül szünteti meg. 25/B. § *  (1) A nem felsőoktatási alapítványt a nyilvántartó bíróság 2026. augusztus 31-én aznapi hatállyal végelszámolási eljárás lefolytatása nélkül, a 25/A. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat alapján, a Ptk. 3:403. § (5) bekezdésének, valamint a Cnytv. 43/A. §-ának alkalmazása nélkül hivatalból, jogutód nélkül törli a nyilvántartásból, kivéve ha a 25/C. §-nak megfelelően az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel a szükséges változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtotta. (2) Az (1) bekezdés szerinti, a nem felsőoktatási alapítvány törlését elrendelő végzés, valamint a 25/C. § (9) bekezdése szerinti végzésnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adat törlését elrendelő rendelkezése ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincsen helye. Ezen határozat, illetve rendelkezés a határozat meghozatala napján jogerőre emelkedik, a bíróság a határozatához, illetve a rendelkezéséhez ugyanezen naptól kötve van. (3) A nem felsőoktatási alapítvány azon a napon szűnik meg, amikor a bíróság a nem felsőoktatási alapítványt a nyilvántartásból törli. Ha a 25/C. §-nak megfelelően az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel a szükséges változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtja, az Alaptörvény tizenhatodik módosítása szerinti vagyon tulajdonjoga államra történő visszaszállásának az időpontja – a változásbejegyzési kérelem bíróság általi elbírálásától függetlenül – a változásbejegyzési kérelem benyújtásának a napja. 13. *  A nem felsőoktatási alapítvány államháztartáson kívüli alapító általi továbbműködtetése 25/C. § *  (1) Ha a nem felsőoktatási alapítványban nem állami alapító vagy nem állami csatlakozó (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: államháztartáson kívüli alapító) is van, és a nem felsőoktatási alapítvány alapító okirata szerint a nem felsőoktatási alapítvány közérdekű cél ellátását is biztosítja, az alapítói jogok gyakorlója a 25/A. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat meghozatalát követő három napon belül írásban felhívja ezen személyeket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül nyilatkozzanak arról, hogy a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott, a kormányhatározat alapján állami feladatátvétellel nem érintett, a közfeladaton túli közérdekű cél, más célok megvalósítására a nem felsőoktatási alapítványt a Vatv. szabályai szerinti közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy a Ptk. szerinti alapítványként tovább kívánják-e működtetni. (2) Ha az államháztartáson kívüli alapító, több államháztartáson kívüli alapító esetén egyetlen államháztartáson kívüli alapító sem kívánja a nem felsőoktatási alapítványt ezen alcím szerint tovább működtetni, ideértve azt is …