2021. évi LXIV. törvény a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Szát. - 2021. évi LXIV. törvény a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2023.I.2. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2021. évi LXIV. törvény a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról *  Az Országgyűlés az Európai Unió szabályaival való összhang megteremtése, a jogi személy vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, törlesztőképességük megőrzése, fizetésképtelenné válásuk megelőzése, elkerülése, a pénzügyi nehézségekkel küzdő, jóhiszemű, tisztességes vállalkozások és üzleti partnereik, hitelezőik méltányolható érdekeinek összehangolása és védelme, a vállalkozások életképessége megőrzéséhez, gazdálkodásuk racionalizálásához szükséges források biztosítása, a költségtakarékos, rugalmas és gyors adósságrendezést biztosító eljárás megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) E törvény határozza meg a szerkezetátalakítás és a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó bírósági polgári nemperes eljárás szabályait. (2) E törvény hatálya kiterjed az adósra, a hitelezőre, a szerkezetátalakításban érintett felekre, a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó felekre és a szerkezetátalakítási szakértőre. (3) E törvény hatálya a magyarországi székhellyel rendelkező adósra, továbbá arra az adósra terjed ki, amelynek fő érdekeltségi központja Magyarországon van. 2. § (1) E törvény szerinti szerkezetátalakításban nem lehet adós a) az állam, b) *  helyi, vármegyei és nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, c) költségvetési szerv, d) az a)–c) pontban nem említett más államháztartási szervezet, e) a Magyar Nemzeti Bank, f) a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt fa) biztosító, viszontbiztosító, fb) pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság, fc) befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, fd) központi szerződő fél, fe) központi értéktár, ff) pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, fg) tőzsdei tevékenységet végző szervezet, fh) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, g) az f) pontban nem említett olyan szervezet, amelyet a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, vagy a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által alkalmazható intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására jogosult más hatóság szanálási eljárás alá vonhat, h) nemzetközi pénzügyi szervezet, i) párt, pártalapítvány, j) köztestület, valamint k) egyéb, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, közfeladatot ellátó szervezet. (2) A szerkezetátalakítással nem érintett félnek minősül a) az adós által a társadalombiztosítási jogszabályok szerint biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatott személy, a munkabér és bérjellegű követelése tekintetében, b) a munkaerő-kölcsönzési szerződés kölcsönbeadója azon összeg tekintetében, amelyet a kölcsönbeadó az adóssal mint kölcsönvevővel szemben érvényesít a munkavállalók részére kifizetendő munkabérhez, bérjellegű juttatásokhoz és az azokra tekintettel általa megfizetendő közterhekhez, c) *  az iskolaszövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban együtt: szövetkezet) az adóst mint a szövetkezet szolgáltatásának igénybe vevőjét terhelő díj azon része tekintetében, amelyet a szövetkezet a munkavégzésre tekintettel fizet ki a tagjainak, ideértve a kifizetőt terhelő közterheket is, d) az állami adó- és vámhatóság az a)–c) pontban meghatározott jogviszonyok vonatkozásában keletkező közterhek, valamint az általános forgalmi adó tekintetében, e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt alapító foglalkoztatóval szemben a tagok javára befizetett foglalkoztatói hozzájárulás jogosultja, f) a természetes személy a jogerős bírósági határozatban javára megállapított kártérítés, illetve sérelemdíj vonatkozásában, valamint g) a költségvetési támogatást, illetve európai uniós forrásként adott támogatást nyújtó szerv a támogatási jogviszony keretében nyújtott támogatások, és ebből eredő követelések tekintetében. (3) A szerkezetátalakítás nem érinti a) az adós azon vagyonát, amelyre a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, valamint a nemzetközi bűnügyi együttműködés alapján zár alá vételt, lefoglalást, vagyonelkobzást vagy elkobzást rendeltek el vagy a szerkezetátalakítás alatt rendelnek el, valamint b) a támogatási jogviszony keretében költségvetési támogatásból, illetve európai uniós forrásként adott támogatásból megvalósított, vagy megvalósítás alatt álló projekt keretében beszerzett, üzemeltetési vagy fenntartási kötelezettséggel terhelt vagyontárgyakat. (4) A szerkezetátalakítás nem érinti a) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályainak alkalmazását, b) azoknak a jogszabályi rendelkezéseknek az alkalmazását, amelyek ba) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, bb) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i, 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, bc) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet átültetését vagy végrehajtását szolgálják. 2. Értelmező rendelkezések 3. § (1) E törvény alkalmazásában: 1. adós: gazdasági tevékenységet végző jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal felruházott nem jogi személy szervezet; 2. államháztartási szervezet: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szerv; 3. átmeneti finanszírozás: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzügyi támogatás, amely magában foglalja legalább azon észszerűen és haladéktalanul szükséges pénzügyi támogatást – ideértve a fennálló és ismételten igénybe vehető hitel- garancia-, kereskedelemfinanszírozási (okmányos megfinanszírozás – akkreditív, – okmányos beszedés), faktoring vagy követelés adásvételi szerződéseket igénybe nem vett részét, és a fedezeti körből kiengedett biztosíték alapján járó megtérülést is –, amelynek célja, hogy az adós az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium során is folytathassa működését, vagy hogy az adós megőrizze vagy növelje az értékét; 4. azonosításhoz szükséges adatok: természetes személy esetén születési hely és idő, anyja neve, kézbesítési cím, cselekvőképesség hiányában törvényes képviselő neve és kézbesítési címe; nem természetes személy esetén székhely, kézbesítési cím (ha székhelytől eltér), nyilvántartási szám, külföldi szervezet esetén a nyilvántartó szerv megnevezése, adószám, képviselőjének neve és kézbesítési címe; 5. egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium: egy követelésnek az adóssal, valamint a követelést biztosító zálogjog, valamint a követelés biztosítására kötött biztosítéki és fiduciárius hitelbiztosítéki szerződés külön kötelezettjével szembeni érvényesítésére vonatkozó hitelezői jog bíróság által elrendelt ideiglenes felfüggesztése; 6. érintett felek: olyan hitelezők, tőketulajdonosok, akiknek követeléseit, illetve érdekeit a szerkezetátalakítási terv közvetlenül érinti; 7. érintett hitelező: érintett félnek minősülő hitelező; 8. fizetésképtelenné válás valószínűsége: olyan helyzet, amelyben alappal feltételezhető, hogy az adós a fennálló fizetési kötelezettségeit – további intézkedések meghozatala nélkül – az esedékességkor nem fogja tudni teljesíteni; 9. fizetésképtelenség: olyan helyzet, amelyre tekintettel az adós ellen a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolási eljárás megindításának van helye; 10. hitelező: az, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, ideértve a szerkezetátalakítás kezdő napja után esedékessé váló követeléseket is; 11. hitelezők legjobb érdekei módszertani teszt: annak igazolása, hogy a nemmel szavazó hitelezők nem járnának rosszabbul, mintha szerkezetátalakítás hiányában a követelésük kielégítésére az adós ellen indított felszámolási eljárásban, az ott szabályozott kielégítési sorrend szerint került volna sor, vagy ha a követelésüket más megoldással érvényesítették volna; 12. kapcsolt vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás; 13. még nem teljesített szerződés: az adós és egy vagy több hitelező közötti polgári jogi szerződésből eredően a feleknek vannak még teljesítendő kötelezettségei az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium elrendelésének időpontjában; 14. mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ában meghatározott jellemzőknek megfelelő vállalkozás; 15. pénzügyi támogatás: pénzeszközök rendelkezésre bocsátása kölcsön vagy más ügylet formájában, amely jelentheti a harmadik fél általi garanciavállalást, valamint készlet, raktárkészlet, nyersanyagok és közüzemi szolgáltatások rendelkezésre bocsátását, valamint azt is, ha az adós számára hosszabb visszafizetési időszak kerül biztosításra, illetve az adós kamatcsökkentésben, kamatelengedésben, tőkeelengedésben részesül; 16. szerkezetátalakítás: az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedések, amelyek magukban foglalják az adós eszközei és kötelezettségei, illetve tőkestruktúrája bármely más része összetételének, feltételeinek vagy szerkezetének megváltoztatását, így például az adós vagyontárgyainak vagy egyes részeinek értékesítését, az adósban fennálló részesedés értékesítését – ideértve azt is, ha az adós működő vállalkozásként kerül értékesítésre –, valamint minden más szükséges működésbeli változtatást vagy ezen elemek kombinációját; 17. szerkezetátalakítási szakértő: az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtására az adós, illetve a hitelezők által kiválasztott és a bíróság által jóváhagyott, vagy az e törvényben meghatározott esetekben a bíróság által kijelölt szervezet; 18. tőketulajdonos: az adós tagja, ha nem hitelező; 19. új finanszírozás: már meglévő vagy új hitelező által a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához biztosított és a szerkezetátalakítási tervben szereplő bármilyen új pénzügyi támogatás. (2) E törvény alkalmazásában az adós, az érintett hitelezők, és a szerkezetátalakítási szakértő írásba foglalt jognyilatkozatának minősül az elektronikus levél (e-mail) tartalma, ha e felek között e törvény rendelkezése alapján az elektronikus kapcsolattartás elektronikus levél útján történik, és a jognyilatkozatot tevő személy neve – jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal felruházott nem jogi személy szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) esetén a jogi személy neve, a nyilatkozatot tevő természetes személy neve és képviseleti jogát megalapozó tisztsége – az elektronikus levélben feltüntetésre kerül. Az elektronikus levélhez csatolt írásbeli jognyilatkozaton a nyilatkozatot tevő személy köteles a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét elhelyezni, ennek hiányában a jognyilatkozatot kormányrendeletben meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással hitelesíteni. (3) A (2) bekezdéstől eltérően a természetes személy érintett hitelező a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, ha az elektronikus levélhez az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 46. §-a szerinti módon elektronikus okirati formába alakított írásbeli nyilatkozatot csatol – ideértve annak ügyvéd általi megküldését is –, vagy ha az elektronikus levél megküldését követően az elektronikus levélhez csatolt írásbeli jognyilatkozatát a címzettel a (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon papíralapon is közli. Utóbbi esetben, ha a jognyilatkozat megtételére nyitva álló határidő a (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon papíralapon történő közlés időpontjában már letelt, de az elektronikus levél a címzetthez a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott módon határidőben érkezett, az írásbeli jognyilatkozat közlésének a (4) bekezdés c) pontja szerinti közlést kell tekinteni, kivéve ha a papíralapon közölt jognyilatkozat tartalma eltér az elektronikusan megküldött tartalomtól. (4) E törvény alkalmazásában az adós, az érintett hitelezők, és a szerkezetátalakítási szakértő közötti kapcsolattartásban írásban történő közlésének minősül az írásbeli jognyilatkozat a) a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény szerinti egyetemes postai szolgáltatással vagy egyetemes postai szoltátatást helyettesítő postai szolgáltatással történő kézbesítése, b) a címzett vagy képviselője részére történő, az átvétel írásbeli igazolása melletti átadása, c) e törvény által lehetővé tett elektronikus kapcsolattartás esetén az elektronikus levél útján, a címzetthez való megérkezés visszaigazolása mellett történő közlése. (5) A (2)–(4) bekezdésben foglaltak megsértésével tett írásbeli jognyilatkozat hatálytalan. 3. Alapelvek 4. § (1) A szerkezetátalakítás alatt az adós tagja a többi taggal és az adós szerveivel köteles együttműködni, és nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását és végrehajtását észszerűtlen módon akadályozza vagy nehezíti. (2) Az adós és a tőketulajdonos köteles a szerkezetátalakítási szakértővel együttműködni. Az adós, a tőketulajdonos, az érintett hitelező és a szerkezetátalakítási szakértő köteles szerkezetátalakítás során őt megillető jogai gyakorlása és őt terhelő kötelezettségei teljesítése során a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően eljárni. (3) A munkavállalók képviselői, az érintett hitelezők és a szerkezetátalakítási szakértő az adós üzleti titkot és egyéb magántitkot képező adatait, dokumentumait csak a jogaik gyakorlásához és a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges mértékig ismerhetik meg, annak megőrzésére titoktartási nyilatkozatot kell tenniük. 4. Korai előrejelző eszközök 5. § (1) A vállalkozások számára a Kormány a kormányzati tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó online platformon olyan módszertani útmutatásokat is tartalmazó tájékoztató anyagokat tesz közzé, és egyéb szolgáltatásokat is biztosít, amelyek elősegítik az adósságok vagy a vagyoni helyzet kedvezőtlen alakulásának, valamint a fizetésképtelenné válás valószínűségének felismerését (a továbbiakban együtt: korai előrejelző eszközök), különösképpen a mikro-, kis és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv.), valamint azok tagjai, vezető tisztségviselői számára. A korai előrejelző eszközök segítséget nyújtanak a vállalkozások részére a pénzügyi kockázatok felismeréséhez, az indokolatlan üzleti kockázatok elkerüléséhez és a pénzügyi nehézség megfelelő kezeléséhez. (2) Az (1) bekezdés szerinti platformon az adós, valamint a munkavállalók képviselői tájékoztatást kapnak a korai előrejelző eszközök rendelkezésre állására, valamint a szerkezetátalakítási eljárásra és intézkedésekre vonatkozó releváns és naprakész információkról. 5. A szerkezetátalakítás általános szabályai 6. § (1) Az adós a fizetésképtelenné válás valószínűsége esetén szerkezetátalakítást határozhat el. A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége. (2) A szerkezetátalakítás annak kezdő napjától a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának záró időpontjáig vagy a szerkezetátalakítás meghiúsulásáig tart. 7. § Szerkezetátalakítás nem határozható el, ha a) az adós ellen belföldön szerkezetátalakítási eljárás vagy jogszabályban meghatározott reorganizációs eljárás van folyamatban, b) az adós végelszámolás alatt áll, c) az adós ellen ca) a Cstv. szerinti csődeljárás, felszámolási eljárás, cb) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti kényszertörlési eljárás, cc) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti kényszer-végelszámolás, egyszerűsített törlési eljárás, vagy cd) az eljárás megindítása szerinti tagállamban az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet „A” mellékletében felsorolt főeljárás vagy területi eljárás megindítása tárgyában jogerős határozatot közzétették, d) a korábbi szerkezetátalakítás során a bíróság által jóváhagyott – hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal jóváhagyott – szerkezetátalakítási terv, a jogszabályban meghatározott reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs terv vagy a Cstv. szerinti csődeljárásban bíróság által jóváhagyott csődegyezségben elfogadott terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le, vagy az egyezséggel zárult felszámolás esetén az egyezségben vállalt kötelezettség teljesítése az egyezségben vállalt feltételek mellett még folyamatban van, e) a korábbi szerkezetátalakításban vagy a jogszabályban meghatározott reorganizációs eljárásban az adós moratóriumot kapott és a korábbi szerkezetátalakítás vagy a jogszabályban meghatározott reorganizációs eljárás kezdő napjától – kivéve a d) pont szerinti esetet – 3 év nem telt el, f) a szerkezetátalakítás kezdő napján fa) az adósnak 30 napon túli olyan lejárt, nem vitatott vagy elismert tartozása vagy tartozásai vannak, amely vagy amelyek együttesen meghaladják a vele szemben fennálló követelések 10%-át, vagy fb) az adóssal szemben végrehajtás van folyamatban, g) a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőző 3 üzleti évre vonatkozó, az adós számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti bármelyik beszámolója nem került közzétételre és letétbe helyezésre, vagy h) olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelyben az adóssal szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye. 8. § A szerkezetátalakítás meghiúsul a) a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindításának napjától számított 365. napon, ha ezen időpontig nincs az érintett hitelezők által elfogadott és jóváhagyásra vagy hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásra a bírósághoz benyújtott szerkezetátalakítási terv, b) a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindításának napjától számított 120. napon, ha ezen időpontig az adós szerkezetátalakítási tervet nem bocsátott az érintett hitelezők rendelkezésére határozathozatalra, vagy a határozathozatal során a szerkezetátalakítási tervet a 42. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti hitelezői osztályok egyikében sem támogatta a hitelezői osztályba tartozó hitelezők számszerű és szavazatszám szerinti többsége (a továbbiakban: érintett hitelezők szerkezetátalakítás meghiúsítására képes része), c) az a) és b) pont szerinti határidőn belül is a harmadik sikertelen határozathozatal napján, ha a harmadik alkalommal elfogadásra bocsátott szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezők az elfogadáshoz vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyáshoz szükséges arányban nem fogadták el, d) a végzés jogerőre emelkedésének napján, ha a bíróság da) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyása iránti kérelmet visszautasította, vagy db) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását vagy a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyását megtagadta, valamint e) azon a napon, amikor a 7. § a)–c) és h) pontjában meghatározott valamely ok a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindítása után bekövetkezik. 9. § (1) A szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyása esetén a tervben foglalt jogok és kötelezettségek az adósra, valamennyi érintett hitelezőre, továbbá a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó felekre terjednek ki. (2) A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott szerkezetátalakítási terv az adós és az érintett hitelező között fennálló, a szerkezetátalakítási tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a szerkezetátalakítási terv érintett hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozáselismerésnek is minősül. (3) A szerkezetátalakítási tervben szereplő kötelezettség jogosultja – a teljesítési határidő elteltét követően – az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott szerkezetátalakítási terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti az elsőfokon eljárt bíróságtól. A lejárt teljesítési határidejű kötelezettség vonatkozásában végrehajtási záradékkal ellátott szerkezetátalakítási terv végrehajtható okirat. 10. § (1) Az adós bírósági polgári nemperes szerkezetátalakítási eljárás keretében kérheti a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó bírósági intézkedések meghozatalát. (2) A szerkezetátalakítási eljárás alatt a hitelező – az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium időtartama alatt, a moratórium hatálya alá eső hitelező kivételével – az adóssal szemben fennálló igényét érvényesítheti, így különösen pert indíthat, vagy felszámolást kezdeményezhet. E rendelkezés nem érinti az érintett hitelezőnek a 46. § (5) bekezdés b) pontja szerinti igényérvényesítési jogát abban az esetben sem, ha az érintett hitelezőre kiterjed a moratórium hatálya. 11. § (1) A szerkezetátalakítás alatt – ideértve azt is, ha a szerkezetátalakítási terv a munkavállalókra nézve előírást tartalmaz – jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani a munkavállalók egyéni és csoportos érdekvédelmét. (2) A munkavállalói érdekek körében különösen szükséges figyelemmel lenni a munkavállalókat megillető tájékoztatási jogosultságra, a vállalkozásátruházás és a létszámcsökkentés esetére előírt szabályokra. 12. § (1) A szerkezetátalakítás elhatározásáról és annak kezdő napjáról az adósnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:16. §-a szerinti döntéshozó szerve (a továbbiakban: döntéshozó szerv) vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja – a (2) bekezdés szerinti előterjesztés alapján – határoz; a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. A szerkezetátalakítással összefüggő egyéb döntések vagy intézkedések meghozatalára – ideértve a szerkezetátalakítási terv 48. § (1) bekezdése szerinti adós általi előzetes elfogadását is – az adós létesítő okiratának rendelkezései, ennek hiányában az adósra vonatkozó anyagi jogi jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. (2) Az adós vezető tisztségviselője előterjesztést készít, amelyben bemutatja legalább a) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetét, b) a fizetésképtelenné válás valószínűségét alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá azt, hogy a szerkezetátalakítás elhatározásának törvényi akadályai nem állnak fenn, c) az érintett hitelezői követeléseket, az érintett hitelezők 40. § szerinti nyilvántartását – ideértve a vitatott hitelezői követeléseket is –, továbbá azt, hogy mely hitelezői követeléseket nem kíván bevonni a szerkezetátalakításba és milyen okból, d) az adós szerkezetátalakítás alatti működését esetlegesen érintő változtatásokat, e) azt, hogy milyen jogi, gazdasági, egyéb szempontok indokolják a szerkezetátalakítás szükségességét, f) azokat a körülményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a hitelezőkkel sikeresen lefolytathatóak a tárgyalások, és a szerkezetátalakítási terv elfogadására kerülhet sor, valamint g) a szerkezetátalakítás kezdő napját. (3) A szerkezetátalakítás kezdő napja a szerkezetátalakításról hozott határozatban megállapított időpont, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte és nem lehet későbbi, mint a határozat keltét követő 15. nap. (4) A döntéshozó szerv a szerkezetátalakítás elhatározásáról és a szerkezetátalakítási terv 48. § (1) bekezdése szerinti adós általi előzetes elfogadásáról a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok legalább háromnegyedes többségével hoz határozatot; semmis a létesítő okiratnak olyan rendelkezése, amely ennél alacsonyabb szavazati arányt ír elő. (5) A (4) bekezdésben meghatározott határozat kivételével a szerkezetátalakításhoz közvetlenül kapcsolódó, az adós döntéshozó szervének határozatát igénylő esetekben a döntéshozó szerv ülése – az adós létesítő okiratának eltérő rendelkezése esetén is – határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A döntéshozó szerv a határozatát – az adós létesítő okiratának eltérő rendelkezése esetén is – egyszerű szótöbbséggel hozza meg. (6) A szerkezetátalakítással összefüggésben az adós vezető tisztségviselője jogosult a döntéshozó szerv ülésének rövid határidő melletti összehívására, azonban a meghívó elküldése és a döntéshozó szerv ülésének napja között ebben az esetben is legalább 8 napnak el kell telnie; semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely 8 napnál rövidebb összehívási határidőt ír elő. (7) Az adós vezető tisztségviselője a szerkezetátalakítás elhatározását követően köteles megtenni minden szükséges, a feladatkörébe eső intézkedést a hitelezői érdekek figyelembevétele, továbbá az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja hatáskörébe tartozó határozatok – így különösen a fizetésképtelenség elkerülése érdekében szükséges határozatok – meghozatala érdekében, továbbá tartózkodnia kell egyes hitelezők indokolatlan előnyben részesítésétől, az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatvállalástól. (8) Az adós vezető tisztségviselője köteles zálogjoggal terhelt vagyon elidegenítése előtt annak az érintett hitelezőnek az előzetes írásbeli engedélyét beszerezni, akinek a zálogjogával a vagyontárgy terhelt. (9) Ha a zálogjogosult érintett hitelező a hozzájárulását olyan módon adja meg az értékesítéshez, hogy a vételárat részben vagy egészben az adós rendelkezésére bocsátja, a zálogjoggal biztosított, a zálogtárgy értékesítéséből befolyt nettó vételár összegéig számított eredeti követelése és az azután járó szavazatszám csak a számára kifizetett összeggel csökkenthető le; az adós rendelkezésére bocsátott összeg alapján nem illeti meg további szavazati jog. Az adós rendelkezésére bocsátott összeg vonatkozásában az átmeneti vagy az új finanszírozást ily módon biztosító érintett hitelező kérésére az átmeneti vagy az új finanszírozás szabályait kell alkalmazni. (10) Az adós vezető tisztségviselője a tőketulajdonosok és a hitelezők érdekeit a (7) bekezdés szerinti kötelezettségére tekintettel veszi figyelembe a szerkezetátalakítás során. II. FEJEZET A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI POLGÁRI NEMPERES ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA 6. Általános eljárási szabályok 13. § (1) E törvényben szabályozott bírósági polgári nemperes szerkezetátalakítási eljárásra (a továbbiakban: szerkezetátalakítási eljárás) – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A szerkezetátalakításhoz kapcsolódó nemperes eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik. (3) A szerkezetátalakítási eljárásban a jogi képviselet kötelező. 14. § (1) A szerkezetátalakítási eljárásban nincs helye félbeszakadásnak, szünetelésnek, költségkedvezmény engedélyezésének, és – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – felfüggesztésnek, beavatkozásnak. (2) A szerkezetátalakítási eljárás során elsődlegesen okirati bizonyításnak van helye. A bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti, az ügyben érintettektől és a szerkezetátalakítási szakértőtől írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság szükség esetén személyes meghallgatást tart. (3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje 8 munkanap. (4) Több azonos tárgyú kérelem előterjesztése esetén a bíróság a kérelmeket érkezési sorrendben bírálja el. (5) A bíróság a Pp. 240. §-ában meghatározott okon túl a szerkezetátalakítási eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti akkor is, ha a bíróság tudomására jut, hogy a 8. §-ban meghatározott valamely ok alapján a szerkezetátalakítás meghiúsulása bekövetkezett. 15. § (1) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási eljárásban általános moratóriumot rendel el, a szerkezetátalakítási eljárás nyilvános szerkezetátalakítási eljárásnak minősül az általános moratórium ideiglenes elrendelésének Cégközlönyben való közzététele napjától a szerkezetátalakítási eljárás jogerős befejezéséig vagy megszüntetéséig. A bíróság azt, hogy a szerkezetátalakítási eljárás nyilvános, végzéssel állapítja meg és a Cégközlönyben közzéteszi. (2) Ha a bíróság az általános moratóriumot jogerősen elrendeli, intézkedik a szerkezetátalakítási eljárásra vonatkozó adatoknak az adóst nyilvántartó nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. (3) Ha a bíróság a nyilvános szerkezetátalakítási eljárást jogerősen befejezi vagy megszünteti, ennek tényét a Cégközlönyben közzéteszi, és intézkedik az eljárás befejezésével vagy megszüntetésével összefüggő adatoknak az adóst nyilvántartó nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése iránt. (4) Nyilvános szerkezetátalakítási eljárás esetén az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő 30 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni a nyilvános eljárást megállapító határozat ellen arra való hivatkozással, hogy az eljárás lefolytatására a magyar bíróságnak nincs joghatósága. Ilyen kérelem benyújtása esetén a Cstv. 6/Q. §-a a szerkezetátalakítási eljárásra is alkalmazandó. (5) Az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikkéből következő, az Európai Unió más tagállamában történő közzététel iránt a szerkezetátalakítási szakértő, ha szerkezetátalakítási szakértő még nem került kijelölésre, az adós intézkedik. (6) Az Európai Unió más tagállamában megindított szerkezetátalakítás esetén is alkalmazandó a Cstv. 6/B. §-a. (7) A Cstv. 6/N. §-a szerinti fizetésképtelenségi nyilvántartásba az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikke szerinti adatokat kell bejelenteni, és az adatszolgáltatásra a Cstv. 6/N. § (3) bekezdését kell alkalmazni. 16. § A szerkezetátalakítási eljárásban bíró hoz minden olyan határozatot, amely ellen fellebbezésnek van helye. 17. § (1) A szerkezetátalakítási eljárásban a kiszabható pénzbírság összege 50 000 Ft-tól 2 000 000 Ft-ig terjed. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése miatt a pénzbírság ismételten kiszabható. (2) A bíróság az adós vezető tisztségviselőjére, a hitelezőre és a szerkezetátalakítási szakértőre az (1) bekezdésben meghatározott összegű pénzbírságot szabhat ki, ha a bíróság által előírt adatszolgáltatási, iratbenyújtási kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget, vagy valótlan adatokat, valótlan tartalmú iratokat nyújt be. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó cselekmény súlyát, következményeit, ismétlődését és a korábban kiszabott bírságok számát és mértékét. A pénzbírság összegének megállapításánál a Pp. 166. § (2) bekezdése nem alkalmazható. 7. A beadványokra vonatkozó általános szabályok 18. § (1) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható beadványt nyomtatványon kell előterjeszteni. Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) a honlapján közzéteszi az erre a célra rendszeresített, elektronikusan kitölthető nyomtatványokat. (2) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható beadvány alaki kellékeire a Pp. 114. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. 19. § (1) A hiánypótlás elrendelésére és a beadvány visszautasítására a Pp. 115. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy hiánypótlás elrendelésére kerülhet sor akkor is, ha a beadvány e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A hiányok pótlására 15 napos határidőt kell biztosítani, amely a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 8 nappal meghosszabbítható. (2) A beadványt a Pp. 115. § (6) bekezdésében foglalt okok alapján visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. 8. A kérelemre vonatkozó általános szabályok 20. § (1) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemben fel kell tüntetni a) az eljáró bíróság megnevezését, b) a kérelmező és – ha az eljárásban kérelmezett szerepel – a kérelmezett nevét (elnevezését), eljárásbeli állását, az azonosításhoz szükséges adatait, továbbá ha ismert, elektronikus levélcímét, c) meghatalmazottal történő eljárás esetén ca) a meghatalmazott nevét és az azonosításhoz szükséges adatait, irodája címét (munkáltatója nevét és székhelyét), telefonszámát, elektronikus levélcímét, kamarai azonosító számát, cb) nyilatkozatot arról, ha a meghatalmazása a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel, d) a bíróság döntésére irányuló kérelmet, és e) az illeték összegét és megfizetésének módját, ha a kérelem tárgya alapján a kérelmező illeték lerovására kötelezett. (2) Az adós által benyújtott kérelemben az adósnak nyilatkozni kell arról is, hogy a szerkezetátalakítás meghiúsulását eredményező feltételek a kérelem benyújtásakor nem állnak fenn. (3) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez csatolni kell a) meghatalmazott útján eljáró kérelmező esetén a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a meghatalmazott nyilatkozata szerint a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel, b) azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik. (4) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez csatolt idegen nyelvű melléklet esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását. (5) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemre az ezen alcímben szabályozott eltérésekkel, a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. 21. § (1) A bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelmet visszautasítja, ha a) az eljárásra a magyar bíróság joghatósága – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi egyezmény alapján – kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal, b) a kérelmezőnek vagy a kérelmezettnek nincs perbeli jogképessége, c) törvény rendelkezése alapján nincs helye a kérelem előterjesztésének, d) a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére, e) a kérelmező ugyanazon ok alapján már nyújtott be kérelmet, és az eljárás folyamatban van vagy a kérelmet ugyanazon ok alapján már jogerősen érdemben elbírálták, és a kérelmező nem hivatkozik el nem bírált új körülményre, f) a meghatalmazás – a meghatalmazott nyilatkozata ellenére – nem szerepel a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában, és meghatalmazás nem kerül csatolásra, g) a kérelmező a kérelmet nem formanyomtatványon terjesztette elő, h) azt a kérelmező a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtotta be, vagy i) a kérelem előterjesztése jogszabály rendelkezése alapján határidőhöz kötött, és a kérelmező a kérelem előterjesztésére megállapított határidőt elmulasztotta. (2) A bíróság visszautasítja a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelmet, ha hiánypótlási felhívás ellenére a kérelmező a hiányokat a kitűzött határidő alatt nem pótolja vagy a kérelmet újból hiányosan adja be. (3) A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A hiánypótlásra 15 napos határidőt kell biztosítani, amely a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 8 nappal meghosszabbítható. (4) A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlást elrendelő végzés megküldésétől a hiányok pótlásáig terjedő időtartam vagy ennek hiányában a hiánypótlásra biztosított határidő. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a bíróság e törvény rendelkezése alapján az adóst vagy más felet határidő tűzése mellett nyilatkozattételre hívja fel. (5) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelmet visszautasító végzés ellen – az (1) bekezdés a)–e) és i) pontja, továbbá a (2) bekezdés alapján meghozott végzés kivételével – fellebbezésnek nincs helye. A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a kérelmező az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt a kérelmet szabályszerűen – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. 9. A bírósági szerkezetátalakítási eljárás megindítása 22. § (1) Az adós a szerkezetátalakításról hozott határozatának meghozatalát követő 5 napon belül köteles kérni a szerkezetátalakítási eljárás megindítását, bejelentve a szerkezetátalakítás elhatározásának tényét és kezdő napját. (2) A szerkezetátalakítás bírósági megindítása iránti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell a) a szerkezetátalakítás kezdő napját, b) az érintett hitelezők nevét, az azonosításukhoz szükséges adatokat, c) az adóssal szemben fennálló valamennyi követelést a jogosult nevének, a követelés jogalapjának, összegének és esedékességének bemutatásával, továbbá azt, hogy ezek közül melyek a 30 napnál nem régebben lejárt, nem vitatott vagy elismert tartozásai vagy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy ilyen tartozása nincs, d) az adós arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy da) nincsen 30 napon túli olyan lejárt, nem vitatott vagy elismert tartozása vagy tartozásai, amely vagy amelyek együttesen meghaladják a vele szemben fennálló követelések 10%-át, és db) vele szemben végrehajtás nincs folyamatban, e) annak bemutatását, hogy az adós fizetésképtelenné válása valószínűségét milyen okok támasztják alá, valamint f) az adós arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az eljárásban általános moratóriumot fog-e kérni. (3) A kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell a) az adósnak a szerkezetátalakítás elhatározásáról szóló határozatát, b) az adós 6 hónapnál nem régebbi – az utolsó beszámoló mérlegfordulónapját követő mérlegfordulónapra elkészített – számviteli törvény szerinti közbenső mérlegét és utolsó rendelkezésre álló beszámolóját. (4) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság felhívja az érintett hitelezőket, hogy a végzésének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül előterjesztett beadványukkal vitathatják, hogy az adós fizetésképtelenné válásának valószínűsége és ezáltal a szerkezetátalakítási eljárás megindításának a feltétele fennáll. A bíróság az érintett hitelező által előterjesztett beadványt azzal a felhívással küldi meg az adósnak, hogy a beadványban foglaltakkal kapcsolatosan 5 munkanapon belül tegyen nyilatkozatot, és az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja. E bekezdés szerinti eljárásra nincs szükség, ha az adós a kérelméhez csatolja valamennyi érintett hitelezőnek a szerkezetátalakítási eljárás megindításához való hozzájáruló nyilatkozatát. (5) A bíróság a felek által rendelkezésre bocsátott okiratok alapján dönt, egyéb bizonyítást nem folytat le. Ha a kérelem megfelel az e törvény szerinti előírásoknak, a bíróság a szerkezetátalakítási eljárást 15 munkanapon belül megindítja azzal, hogy a szerkezetátalakítás kezdő napja az adós kérelmében megjelölt, a 12. § (3) bekezdése szerinti nap. (6) Az adós a szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelmével együtt szerkezetátalakítási szakértő kijelölését, illetve moratórium elrendelését is kérelmezheti. A bíróság ebben az esetben a kérelmeket együttesen bírálja el azzal, hogy szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének, illetve moratórium elrendelésének csak akkor van helye, ha a szerkezetátalakítási eljárás megindítását elrendeli. (7) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási eljárás megindítását jogerősen megtagadja, az adósnak a szerkezetátalakítás elhatározásáról szóló határozatához a jogerős elutasítás napjától joghatások nem fűződnek. III. FEJEZET A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI SZAKÉRTŐ 10. A szerkezetátalakítási szakértőre vonatkozó általános szabályok 23. § (1) A bíróság a szerkezetátalakítással összefüggésben kérelemre szerkezetátalakítási szakértő részvételét hagyja jóvá vagy e törvényben meghatározott esetekben hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki (a továbbiakban együtt: kijelölés). Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Pp. szakértőkre vonatkozó szabályai a szerkezetátalakítási szakértőre nem alkalmazandók. (2) A szerkezetátalakításban – kivéve a 29. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetet – egyszerre egy szerkezetátalakítási szakértő vehet részt. (3) Szerkezetátalakítási szakértő lehet a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett, valamint a Cstv. 66. § (6) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásban szereplő állami felszámoló szervezet. (4) Nem lehet szerkezetátalakítási szakértő a (3) bekezdésben megjelölt szervezet és a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy, ha a) az adós jogi személyben közvetlen vagy közvetett részesedése van, b) az adós vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, állandó könyvvizsgálója, vagy e személyeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója, c) az adós hitelezője, d) a hitelező jogi személyben a Ptk. szerinti közvetlen vagy közvetett befolyása van, e) a szerkezetátalakítási szakértőben az adósnak vagy az adós vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának a Ptk. szerinti közvetlen vagy közvetett befolyása van, f) *  ellene büntetőeljárás indult, vagy közigazgatási hatósági jogkörben olyan szankciós intézkedésre vonatkozó véglegessé vált hatósági határozat született, amelyben az adott szakmai tevékenység folytatásának megtiltását is elrendelték, vagy g) az adóssal olyan szervezeti vagy üzleti kapcsolata van, amely a szerkezetátalakítási szakértő feladatának tárgyilagos ellátását veszélyezteti. (5) *  A (4) bekezdésben felsorolt összeférhetetlenségi és kizáró ok a felszámoló szervezet vezető tisztségviselője vonatkozásában sem állhat fenn, továbbá a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy vonatkozásában teljesülnie kell a Cstv.-ben előírt felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettségen túl jogszabályban előírt szerkezetátalakítási alap-, illetve továbbképzésnek is. (6) A szerkezetátalakítási szakértői tevékenységgel okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítással kell biztosítani. A szerkezetátalakítási tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege 100 000 000 Ft, és a felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összege 160 000 000 Ft. (7) *  A szerkezetátalakítási szakértő tevékenysége felett a hatósági ellenőrzést a (3) bekezdésben megjelölt nyilvántartó hatóság gyakorolja (a továbbiakban: nyilvántartó szervezet). 24. § *  (1) A felszámoló szervezet bejelenti a nyilvántartó szervezetnek, ha szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet is kíván végezni. A bejelentéssel egyidejűleg igazolnia kell, hogy a) rendelkezik a 23. § (6) bekezdése szerinti felelősségbiztosítással, és b) a személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között van olyan természetes személy, aki a szerkezetátalakítási szakértői tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban meghatározott szerkezetátalakítási alap-, illetve továbbképzést elvégezte. (2) A nyilvántartó szervezet az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a nyilvántartásba vételről hozott véglegessé vált határozatát és a (6) bekezdés szerinti adatokat 1 munkanapon belül elektronikus úton továbbítja az OBH-nak. Az OBH a bejelentést tevő felszámoló szervezetet a bíróság által kijelölhető szerkezetátalakítási szakértők listájára felveszi. (3) Ha a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő nem kívánja tovább folytatni a szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet, azt a nyilvántartó szervezet útján jelenti be az OBH-nak. Az OBH a szerkezetátalakítási szakértőt az erről szóló bejelentésről hozott döntés kézhezvételét követően a szerkezetátalakítási szakértők listájáról törli. Törölni kell a szerkezetátalakítási szakértőt a szerkezetátalakítási szakértők listájáról az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetekben is. (4) A szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő által foglalkoztatott természetes személy jogszabályban foglaltak szerinti szerkezetátalakítási alap- és továbbképzésben való részvételre is köteles, amelyet jogszabályban meghatározott módon kell a szerkezetátalakítási szakértő útján a nyilvántartó szervezet részére igazolnia. (5) A nyilvántartó szervezet döntésének véglegessé válását követően haladéktalanul értesíti az OBH-t a) a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett felszámoló szervezet (6) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásról, valamint b) arról, ha ba) a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett személyt a nyilvántartó szervezet nyilvántartásából törölték, vagy bb) a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett személy a szerkezetátalakítási alap- vagy továbbképzésben való részvételt jogszabályban meghatározott módon nem igazolta. (6) Közérdekből nyilvános adat a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő neve, értesítési címe, elektronikus levelezési címe, hatósági nyilvántartási száma, valamint azon nyilvántartó szervezet megnevezése, amelynek nyilvántartásában a szerkezetátalakítási szakértő szerepel. (7) A (6) bekezdés szerinti közérdekből nyilvános adatokat az OBH honlapján bárki számára elérhető módon, ingyenesen, keresőprogram igénybevétele útján elérhetővé kell tenni. (8) *  A nyilvántartó szervezet a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy részére e minőségének igazolására szerkezetátalakítási szakértői igazolványt állít ki. A szerkezetátalakítási szakértői igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) elnöke rendeletben állapítja meg. A szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy az igazolványát szerkezetátalakítási szakértők listájára történő felvételét követően veheti át. (9) *  A szerkezetátalakítási szakértői igazolvány a következő személyes adatokat tartalmazza: a) a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy szakértő nevét, arcképmását, a (6) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartási számát, b) a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személyt foglalkoztató szerkezetátalakítási szakértő nevét és székhelyét, c) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját. (10) *  A nyilvántartó szervezet a szerkezetátalakítási szakértői igazolvány kiállításához a (9) bekezdés szerinti személyes adatokat az igazolvány megszemélyesítése céljából az igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére átadhatja, aki azokat az igazolvány megszemélyesítéséig kezeli. (11) *  A nyilvántartó szervezet a szerkezetátalakítási szakértői igazolványokról nyilvántartást vezet, amely a (9) bekezdés a) és c) pontja szerinti személyes adatokat tartalmazza. (12) *  Ha a szerkezetátalakítási szakértői igazolvány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a nyilvántartó szervezet intézkedik az igazolvány okmányazonosítójának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt. 25. § (1) A szerkezetátalakítási szakértő feladata a) a szerkezetátalakítási terv elkészítésében való közreműködés, b) a szerkezetátalakítási terv egyeztetésében, tárgyalásában, elfogadásában való segítség nyújtása az adós és az érintett hitelezők számára, c) az adósnak a szerkezetátalakítási terv tárgyalásával és az érintett hitelezők általi elfogadásával összefüggő intézkedéseinek felügyelete, d) a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások ideje alatt az adós gazdálkodásának a felügyelete, továbbá e) mindazoknak a további feladatoknak az elvégzése, amelyeket e törvény vagy jogszabály megállapít. (2) A kijelölt szerkezetátalakítási szakértő részletes feladatait, jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A bíróság szerkezetátalakítási szakértő kijelöléséről hozott végzésében megjelöli a szerkezetátalakítási szakértő feladatait, jogait és kötelezettségeit. (3) A szerkezetátalakítási szakértő jogerős kijelölésétől kezdve az adós az e törvényben meghatározott, a szerkezetátalakítási tárgyalásokkal összefüggő feladatokat a szerkezetátalakítási szakértő közreműködésével, annak iránymutatásával és felügyeletével látja el. (4) Ha a szerkezetátalakítási szakértő azt állapítja meg, hogy a szerkezetátalakítási terv vagy a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások nem felelnek meg az e törvényben foglalt követelményeknek, felhívja az adós vezető tisztségviselőjét a szükséges intézkedések megtételére. Ha megfelelő intézkedés nem történik, a szerkezetátalakítási szakértő köteles a bíróságot és az adós tagjait tájékoztatni az észlelt és nem orvosolt szabálytalanságokról, illetve hiányosságról, és az általa megtett intézkedésről. (5) A szerkezetátalakítási szakértő kijelölése nem érinti az adós vezető tisztségviselőjének szervezeti képviseleti vagy ügyvezetési jogait. Ha e törvény így rendelkezik, az adós vezető tisztségviselőjének jognyilatkozata a szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyásával válik hatályossá. 26. § (1) A szerkezetátalakítási szakértő feladata akkor terjed ki az adós gazdálkodásának felügyeletére, ha a szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyása iránti kérelem azt tartalmazza, vagy a szerkezetátalakítási szakértő kirendelésekor a hitelezők azt a 29. §-ban foglaltak szerint kérik. (2) Az adós gazdálkodásának a szerkezetátalakítási szakértő felügyelete során a) a szerkezetátalakítási szakértő aa) betekinthet az adós irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, az adós fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja, ab) a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és az adós munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, ac) figyelemmel kíséri az adós várható és tényleges bevételeinek alakulását, ad) felhívja a vezető tisztségviselőt az adóst megillető követelések érvényesítésére, és figyelemmel kíséri ezek végrehajtását, ae) az általa észlelt és az adós által nem orvosolt szabálytalanságokról, illetve hiányosságról, és az általa megtett intézkedésről a 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl az érintett hitelezőket is tájékoztatja, továbbá af) ellenőrzi az átmeneti vagy új finanszírozás feltételeit, b) az adós átmeneti vagy új finanszírozásnak nem minősülő új szerződéses (tartós) jogviszonyon alapuló kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha ahhoz a szerkezetátalakítási szakértő előzetesen írásban hozzájárult, továbbá c) az adós a vagyonával kapcsolatban csak szerkezetátalakítási szakértő, – ha a jognyilatkozat Ptk. szerinti zálogjogot, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett biztosítéki célú engedményezést, faktoringot, vételi jogot vagy a Ptk. XXI. címe szerinti biztosítéki szerződést is érint – a biztosítéki jogosult, és az érintett hitelező előzetes írásbeli jóváhagyásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve e szerződésből vagy jognyilatkozatból, és a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. (3) A (2) bekezdés a) pont af) alpontja szerinti esetben a szerkezetátalakítási szakértő ellenőrzési jogköre kiterjed különösen annak ellenőrzésére, hogy az új vagy az átmeneti finanszírozás valós gazdasági eseményen alapul, az átmeneti finanszírozást az adós ténylegesen megkapta és hogy a finanszírozásra a piaci feltételek mellett került sor. 11. A szerkezetátalakítási szakértő bírósági jóváhagyása iránti kérelem 27. § (1) Az adós, az érintett hitelezők követeléseinek többségével rendelkező érintett hitelezők vagy a biztosított érintett hitelező kérelmet terjeszthetnek elő aziránt, hogy a bíróság végzéssel jóváhagyja a kérelemben megjelölt szerkezetátalakítási szakértő részvételét a szerkezetátalakításban. (2) A szerkezetátalakítási szakértő bírósági jóváhagyása iránti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell a) a szerkezetátalakítási szakértő nevét, az azonosításhoz szükséges adatait, b) annak a természetes személynek a nevét és kézbesítési címét, aki a szerkezetátalakításban közreműködik, c) azt, hogy a szerkezetátalakítási szakértő feladata milyen feladatokra terjedjen ki, ideértve azt is, hogy az az adós gazdálkodásának felügyeletére is kiterjedjen-e, és ha igen, e körben milyen feladatra terjedjen ki, d) azokat az okokat, amelyek szükségessé teszik a szerkezetátalakítási szakértő közreműködését, valamint e) azokat az okokat, amelyek alátámasztják, hogy a szerkezetátalakítási szakértő – ideértve a feladatra kijelölt természetes személyt is – az adós gazdasági tevékenysége és pénzügyi vagy a szerkezetátalakítási tárgyalások nehézségeinek sajátossága alapján a feladat ellátásához szükséges szakértelemmel rendelkezik. (3) A kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell a) hitelezői kérelem esetén annak igazolását, hogy a kérelmezők követelése az érintett hitelezők követelésének a többségét eléri vagy a kérelmező biztosított érintett hitelező, b) *  a szerkezetátalakítási szakértőnek a kijelölést elfogadó, és az összeférhetetlenségi és kizáró ok hiányára is kiterjedő nyilatkozatát, ideértve a szerkezetátalakítási szakértői feladatot ellátó természetes személy nyilatkozatát is, valamint c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a szerkezetátalakítási szakértő díját a kérelmező viseli, ha pedig az adós és az érintett hitelezők vagy egyes érintett hitelezők együttesen viselik, akkor az erre vonatkozó megállapodást. (4) Ha a szerkezetátalakítási szakértő díját az adós és az érintett hitelezők vagy egyes érintett hitelezők megállapodása alapján részben az adós viseli, a kérelemhez csatolni kell az adósnak a szerkezetátalakítási szakértő kijelöléséhez való hozzájárulását. (5) Ha az adós legalább 25%-os közvetlen vagy közvetett állami részesedéssel működő gazdasági társaság, kizárólag a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szerkezetátalakítási szakértőként történő bírósági jóváhagyására vonatkozóan lehet az (1) bekezdés szerinti kérelmet előterjeszteni. (6) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, és a kérelem jóváhagyásának e törvény szerinti feltételei fennállnak, a bíróság a kérelmet további mérlegelés nélkül 10 munkanapon belül jóváhagyja. A szerkezetátalakítási szakértő díját a kérelmező viseli, ha pedig az adós és az érintett hitelezők vagy egyes hitelezők ebben állapodtak meg, akkor együttesen, az egymás közötti megállapodásukban meghatározott arányban viselik. (7) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező élhet fellebbezéssel. 28. § (1) Az adós vagy az érintett hitelezők követelésének a többségével rendelkező hitelezők vagy a biztosított érintett hitelező a 27. § szerinti kérelmet előterjeszthetik úgy is, hogy szerkezetátalakítási szakértőt nem jelölnek meg, hanem a kérelemben azt kérik, hogy a bíróság jelöljön ki szerkezetátalakítási szakértőt. (2) A szerkezetátalakítási szakértő kiválasztása során a bíróság a 12. alcím szabályai szerint jár el azzal, hogy kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező élhet fellebbezéssel. 12. A szerkezetátalakítási szakértő hivatalból történő kirendelése, a kirendelt szerkezetátalakítási szakértő díja 29. § (1) A bíróság hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki, ha a) általános moratóriumot rendel el, és nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, b) korlátozott moratóriumot rendel el és a szerkezetátalakítással érintett követelések összértéke az adós legutóbbi számviteli beszámolója szerinti mérlegfőösszegének legalább 25%-át teszik ki, és nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, c) a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyása iránti kérelmet nyújtottak be, és kérelem benyújtásakor nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, vagy d) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti nemperes eljárásban az 57. §, illetve az 58. § szerinti elleniratot nyújtanak be, és az ellenirat benyújtásakor nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő. (2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti eseteken túl hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendelhet ki, ha a) korlátozott moratóriumot rendel el és a hitelezők érdekeinek védelme érdekében ezt a (6) bekezdés szerinti módon az érintett hitelezők kérik, és nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, vagy b) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti nemperes eljárásban elleniratot nyújtanak be, és a felmerülő szakkérdés miatt a szerkezetátalakításban közreműködő szerkezetátalakítási szakértő mellett további szerkezetátalakítási szakértő kirendelése indokolt. (3) *  A szerkezetátalakítási szakértő a bírósági kirendelés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles benyújtani az összeférhetetlenségi és kizáró ok hiányára kiterjedő nyilatkozatát. (4) A szerkezetátalakítási szakértő kirendelése nyilvános, átlátható és ellenőrizhető, jogszabályban meghatározott módszertan szerint történik, amely figyelembe veszi az adós gazdasági tevékenységének és pénzügyi nehézségeinek sajátosságait, és az adott ügy ellátásához szükséges szakértelmet. (5) *  Ha az adós legalább 25%-os közvetlen vagy közvetett állami részesedéssel működő gazdasági társaság, a bíróság a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót jelöli ki szerkezetátalakítási szakértőként, kivéve ha a 60. § (1) bekezdése szerinti esetekben másik szakértő kirendelésére kerül sor. (6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a biztosított érintett hitelező vagy az érintett hitelezők követeléseinek többségét jelentő érintett hitelezők a 37. § (5) bekezdésében biztosított határidő alatt kérhetik, hogy a bíróság rendeljen ki szerkezetátalakítási szakértőt, és ebben az esetben, továbbá az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben kérhetik, hogy a szerkezetátalakítási szakértő feladata az adós gazdálkodásának felügyeletére is terjedjen ki. Ilyen kérelem hiányában a bíróság az (1) bekezdés a) és b) pontja, a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 25. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontban foglalt feladatok ellátására rendeli ki a szerkezetátalakítási szakértőt. (7) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a 60. § rende …