21/2013. (VIII. 30.) VM utasítása a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos

21/2013. (VIII. 30.) VM utasítása a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodás belső normáiról. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvényben a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet részére megállapított egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjének meghatározása érdekében – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következő utasítást adom ki: I. FEJEZET 1. Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás hatálya a) a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 20. címébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatokra, b) az előző évekről áthúzódó, az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetőjének (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, tekintet nélkül annak eredeti előirányzathoz való kapcsolódására vagy annak hiányára és c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési évben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki. (2) Ha az előirányzatok bármelyikének felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik, ezen utasítás rendelkezéseit csak az abban nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § Az utasítás alkalmazásában a) kötelezettségvállaló: az előirányzatok terhére fizetési kötelezettség vállalására jogosultként meghatározott személy, b) teljesítésigazoló: az előirányzatok felhasználásához kapcsolódó teljesítések igazolására kijelölt személy, c) érvényesítés: a teljesítés igazolása alapján az összegszerűségnek a szerződéssel való egyeztetése, a fedezet megléte, és az érvényesítést megelőző ügymenetben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az Ávr. és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: számviteli kormányrendelet) előírásai betartásának ellenőrzése, ideértve a szükséges aláírások meglétének, az ellenjegyző nevének és az ellenjegyzés időpontja megjelölésének, a teljesítést igazoló jogosultságának ellenőrzését is, d) utalványozás: a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének, valamint elszámolásának elrendelése, e) utalvány ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy a 2. § c) pontjában foglaltak, továbbá a – jogszabály alapján kötelező – teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e, f ) fedezetigazolás: az előzetes kötelezettségvállaláshoz a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását igazoló dokumentum, g) szakmai kezelő: az egyes szakterületek irányításáért, felügyeletéért a Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) szerint felelős szervezeti egység, h) lebonyolító szerv: a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előkészítő és döntésvégrehajtó feladatok ellátását végző szervezet, amely az átadott előirányzatot a miniszter és a lebonyolító szerv között létrejött megállapodásban foglaltak szerint a kedvezményezett részére rendelkezésre bocsátja. II. FEJEZET 3. Előirányzatok tervezése 3. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése az Áht. és az Ávr. hatályos előírásai, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési köriratban, útmutatóban foglaltak alapján történik. (2) A költségvetés szakmai tervezése és végrehajtása során a szakmai kezelő, illetve a szakmai felügyeletet ellátó személyek a felügyeletük alá tartozó egyes fejezeti kezelésű előirányzatokért tartoznak felelősséggel. (3) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezéséért a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: KGF) vezetője felelős, aki az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési körirat, útmutató – az abban szereplő határidők – ismeretében szervezi, illetve osztja fel a feladatokat. (4) Az éves költségvetési törvényjavaslat összeállításához az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felett szakmai felügyeletet ellátó szakmai kezelő az előirányzat mértékének megállapításához indoklással ellátott javaslatot küld a KGF részére. (5) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a KGF vezetője megállapítja az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés). 4. Előirányzat-finanszírozási terv 4. § A Kvtv.-ben szereplő előirányzatokat negyedévekre, a tárgynegyedévet hónapokra, a tárgyhónapot dekádokra bontva készül az előirányzat-finanszírozási terv. A KGF-nek a tárgyhavi támogatási keretnyitáshoz előirányzat-finanszírozási tervet kell készítenie. A KGF az éves finanszírozási tervet tárgyév január 10. napjáig, majd ezt követően havonta, a tárgyhónapot megelőző hó 20. napjáig elektronikus úton nyújtja be a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: Kincstár). 5. § (1) A kifizetési ütem az előirányzat-finanszírozási terv benyújtásával érintett tárgyhónapon belül, külön kérelemre módosítható. Az erre vonatkozó kérelmet a kiadás várható teljesítésének időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben lehet. (2) A szakmai kezelőnek a tárgyévet követően – ha jogszabály másként nem rendelkezik – január 31-ig az előirányzatmaradványok kötelezettségvállalással való lekötéséről és a kötelezettségvállalás módjáról tételes kimutatást (leltárt) kell megküldenie a KGF részére. A tételes kimutatás (leltár) tartalmát és formáját előzetesen közli a KGF a szakmai kezelővel. III. FEJEZET AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 5. Az előirányzatok felett gyakorolt jogok 6. § (1) A szakmai kezelők az illetékességi körükbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok, támogatási jogcímek jogszabályban, illetve belső utasításban meghatározott támogatási keretei betartásáért, jogszerű felhasználásáért, a felhasználás ellenőrzéséért felelősek. (2) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a Kvtv.-ben meghatározott célokra használhatóak fel, a vonatkozó jogszabályok és jelen utasítás eljárásrendje szerint. (3) A tárgyévi költségvetés alapján – a jelen utasításban meghatározott előirányzatok kivételével – a szakmai kezelők minden tárgyév február 28-ig elkészítik és megküldik a hozzájuk tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó keretfelosztási tervet miniszteri jóváhagyásra. A keretfelosztás miniszteri jóváhagyását a KGF-nek történő megküldése és szükség szerinti egyeztetése előzi meg. (4) A miniszter a fejezeti kezelésű előirányzatokból a költségvetési támogatást a jóváhagyott tárgyévi keretfelosztás alapján a kedvezményezett részére közvetlenül vagy közvetett módon, lebonyolító szerv közreműködésével biztosítja. 7. § Az uniós és nemzeti támogatások esetén amennyiben rendeletalkotásra, rendeletmódosításra van szükség, a jogszabálytervezet kidolgozása, annak minisztériumon belüli egyeztetése, majd ezt követően az Agrárközgazdasági Főosztályra (a továbbiakban: AKF) és a KGF-re történő megküldése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata. A jogszabály-tervezet és az ahhoz kapcsolódó előterjesztés – az uniós társfinanszírozott támogatások kivételével – csak az AKF és a KGF véleményével együtt terjeszthető a miniszter elé. Az előterjesztésben ki kell térni az esetleges véleményeltérésekre, a végrehajtásban várhatóan felmerülő problémákra és arra, hogy az Európai Bizottság általi elfogadására milyen esélyek várhatók. 8. § (1) A KGF – a Kincstár, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) adatszolgáltatásai alapján – a minisztérium vezetőit, a szakmai kezelőket havonta tájékoztatja az előirányzatok felhasználásáról. A szakmai kezelők a rendszeres tájékoztatás alapján elvégzik a szakmai értékeléseket, és erről, valamint a felmerülő problémákról, feszültségforrásokról tájékoztatják a KGF-et, valamint a közvetlen uniós és a nemzeti támogatások esetében az AKF-et is. (2) A szakmai kezelők minden, jelen utasítás hatálya alá tartozó előirányzatból a szakmai, civil szervezetek részére kezdeményezett, pályázatos és egyedi elbírálású támogatásról negyedévente kötelesek tájékoztatni a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályát. (3) A civil szervezetek részére nyújtott támogatásokról az érintett szakmai kezelőnek külön nyilvántartást kell vezetnie az alábbi adatokkal, amely nyilvántartást a tárgyévet követő év január 15-ig meg kell küldeni a KGF részére: a) a szervezet neve, b) a szervezet adószáma, c) a szervezet székhelye, d) a projekt nyilvántartási száma, e) a projekt címe, f ) a megítélt támogatás összeg (bruttó vagy nettó), g) befejezési és elszámolási határidő, h) elszámolt, illetve elfogadott összeg, i) el nem számolt, vagy visszafizettetett összeg, j) az elfogadásról szóló értesítés dátuma. Amennyiben év közben a költségvetési támogatásokra vonatkozóan elektronikus nyilvántartás kerül rendszerbe állításra, az abban való adatrögzítést a KGF, illetve a szakmai kezelő végzi el. (4) Civil szervezetek részére általános működési célra sem pályázati, sem egyedi támogatás nem nyújtható. 9. § (1) A miniszter az előirányzatokra vonatkozó költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előkészítő és döntésvégrehajtó feladatok ellátására lebonyolító szervet bízhat meg, amely az átadott előirányzatot a miniszter és a lebonyolító szerv között létrejött megállapodásban foglaltak szerint a kedvezményezett részére rendelkezésre bocsátja. (2) A rendelkezésre álló források a szakfőosztályok által elkészített éves keretfelosztásban meghatározott prioritásoknak megfelelően kerülnek meghatározásra. A költségvetési támogatások lebonyolítását, folyósítását, az analitikus nyilvántartást és a költségvetési támogatások jogszerű felhasználásának ellenőrzését a minisztérium, valamint a minisztérium és a következő szervezetek közötti megállapodások, illetve a költségvetési támogatásokról szóló egyes jogszabályok alapján az MVH, a NÉBIH, a Kincstár, a NAV, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (a továbbiakban: NAKVI), a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT), mint lebonyolító szervek végzik. (3) A lebonyolító szerveknél a feladatellátással összefüggésben felmerült és igazolt költségek a lebonyolítás céljából átadott előirányzatból téríthetőek meg, utólagos elszámolási kötelezettség mellett. 10. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok támogatási keretéből a minisztériumhoz tartozó központi költségvetési szervek részére költségvetési támogatás megállapodás – az Áht. 33. §-ában foglaltak szerint – előirányzat-átcsoportosítással, az előző évi maradványokból, illetve a fejezeti kezelésű előirányzat tárgyévi többletbevételéből átutalással történhet. (2) Más fejezethez tartozó költségvetési szerv részére pályázati úton elnyert támogatás átadása fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással, háromoldalú megállapodás alapján történhet. (3) Nem pályázatos és nem uniós forrásból származó támogatás nyújtása más fejezethez tartozó költségvetési szerv részére csak kormányhatározat és azt követően megkötött megállapodás alapján történhet. 11. § (1) A kintlévőségek, követelések behajtása érdekében az adott előirányzat felett döntési jogosultsággal rendelkező személy köteles valamennyi jogszabályi lehetőséget érvényesíteni. A behajthatatlan követelésről való lemondás csak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) meghatározott esetekben lehetséges. (2) A követelések értékelése során elkülönítetten kell kimutatni a tárgyévben és az azt megelőző években keletkezett, illetve államháztartáson belülről és államháztartáson kívülről származó követeléseket, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatások miatti követeléseket. Az előírásokat az analitikus nyilvántartó helyekkel (Kincstár, MVH, NÉBIH, NAV) kötött megállapodásokban is érvényesíteni kell. A követelések értékeléséhez az analitikus nyilvántartó helyek nyilvántartásukból – a minisztérium útmutatása alapján – feladást készítenek a minisztérium részére. A követelések értékelését ennek alapján a minisztérium – saját értékelési szabályzata alapján – végzi. (3) Az európai uniós társfinanszírozással működő előirányzatokból a támogatások rendelkezésre bocsátása az MVH-n – az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) finanszírozott támogatások esetében, mint kifizető ügynökségen, az Európai Halászati Alapból (a továbbiakban: EHA) finanszírozott támogatások esetében, mint közreműködő szervezeten – keresztül történik, külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével. A közreműködő szervezet a támogatást nyújtó képviseletében eljár. 12. § (1) A közvetlen uniós támogatások a Kincstári Egységes Számláról (a továbbiakban: KESZ) kerülnek megelőlegezésre. A részletes eljárásrendet az MVH és a Kincstár közötti együttműködési megállapodás tartalmazza. (2) Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének szabályait uniós és nemzeti jogszabályok részletezik. A támogatási igények jogszerűségének felülvizsgálata, a támogatások folyósítása, a felhasználás ellenőrzése – a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzatából a 105. §-ban foglalt kivételekkel – az MVH feladata. A támogatások felhasználására, ellenőrzésére az MVH által alkalmazott eljárásrend szerint kerül sor. (3) Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizetéséhez a pénzügyi fedezet nemzeti forrásrészét a fejezeti kezelésű előirányzatokból a KGF, az uniós forrást a minisztérium–MVH–Kincstár közötti megállapodásban rögzített eljárásrend szerint az MVH folyósítja. 13. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokból folyósított támogatások jogszerű kifizetésének és felhasználásának ellenőrzése a miniszter által jóváhagyott, az SzMSz-ben rögzített felelősségi körök, valamint az éves ellenőrzési terv szerint valósul meg. (2) A kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, az érvényesítésre, az utalványozásra, valamint az utalvány ellenjegyzésére felhatalmazottak nevéről és aláírás mintájáról – amelyeket az „Aláírásminta” című adatlapok (3. melléklet) tartalmaznak – a KGF naprakész nyilvántartást vezet. 6. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés 14. § (1) A kötelezettségvállalások előzetes engedélyezésének jogkörét értékhatártól függetlenül a miniszter gyakorolja. Ezt a jogkört az államháztartáson kívüli szervezetek támogatása esetében írásban átruházhatja a parlamenti államtitkár részére. (2) A kötelezettségvállalás előzetes engedélyezésének általános módja az egyes előirányzatok éves keretfelosztásának elkészítése és miniszteri jóváhagyása. (3) A 4. § szerinti előirányzat-felhasználási tervben nem nevesített (témaszerűen megjelenített) esetekben konkrét kötelezettségvállaláshoz minden esetben a miniszter külön engedélye szükséges. (4) Kötelezettségvállalásra a szakmai kezelő tesz javaslatot a kötelezettségvállalás engedélyezője felé. A kötelezettségvállalás tervezete csak a KGF előzetes pénzügyi fedezetvizsgálatával, igazolásával és a közigazgatási államtitkár vagy parlamenti államtitkár jóváhagyásával terjeszthető a döntéshozók elé. (5) A kötelezettségvállalónak a kötelezettségvállalásokról részletes nyilvántartást kell vezetnie, annak érdekében, hogy ne vállaljanak fedezet nélküli kötelezettséget. Ezen nyilvántartást a KGF-fel folyamatosan egyeztetni kell. (6) A kötelezettségvállalás dokumentumának aláírására, kiadmányozására a miniszter írásban – mint szakmai kötelezettségvállalót – az illetékes helyettes államtitkárt, vagy az államtitkárt, illetve a helyettes államtitkár felülvizsgálata mellett a szervezeti egység vezetőjét, mint szakmai kötelezettségvállalót is felhatalmazhatja. (7) A lebonyolítás céljából átadott előirányzat felett kötelezettségvállalási jogot gyakorló személy és a lebonyolító között az átadott előirányzat felhasználásáról létrejött megállapodás kötelezettségvállalásnak minősül. (8) Az előirányzatok terhére vállalt tárgyévi kötelezettségek együttes összege – figyelembe véve az előző évről áthúzódó kötelezettségeket is – nem haladhatja meg a tárgyévi módosított költségvetési előirányzat összegét. (9) Éven túli kötelezettség – kivéve a külön kormányrendeletben meghatározott előirányzatokat – nem vállalható. Amennyiben az előirányzatokra éven túli kötelezettségvállalást jogszabály lehetővé tesz, akkor annak mértékét előzetesen a miniszterrel engedélyeztetni szükséges. (10) A támogatási okiratot a szakmai kötelezettségvállalónak a kötelezettségvállalás előtt, a pénzügyi fedezet meglétének és rendelkezésre állásának, annak jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzése, igazolása és nyilvántartásba vétele, ellenjegyzése céljából a KGF-nek be kell mutatnia. A pénzügyi fedezet ellenjegyzésére jogosultnak vizsgálnia kell, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött része, illetve a befolyt bevétel biztosítja-e a finanszírozást, továbbá a kötelezettségvállalás összhangban van-e a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. 15. § (1) A kötelezettségvállalás dokumentumának pénzügyi ellenjegyzésére – a KGF általi nyilvántartásba vételt követően – a kötelezettségvállalás értékének függvényében a következő személyek jogosultak: a) 0 és 5 millió forint között a KGF kijelölt osztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, b) 5 millió forint és 50 millió forint között a KGF főosztályvezetője, c) 50 millió forint felett – a közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően – a KGF főosztályvezetője, d) a KGF főosztályvezetőjének távollétében a b) és c) pontokban foglalt értékhatárú dokumentumok ellenjegyzésére – amennyiben a dokumentumon ellenjegyzőként a főosztályvezető neve szerepel, akkor „h” jelzéssel ellátva – a főosztályvezető-helyettese, osztályvezetője jogosult, a közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően. (2) A kötelezettségvállalás dokumentumának tervezetét – a pályázati úton megítélt támogatásokkal kapcsolatos támogatási szerződések esetében a szerződések típustervezetét –, amelyet a szakfőosztályok készítenek elő, pénzügyi ellenjegyzés előtt minden esetben be kell mutatni a Jogi Főosztály részére felülvizsgálat céljából. A jogi véleményezést az adott irat beérkezését követően 5 munkanapon belül meg kell tenni. (3) A szerződéstervezeteknek, megállapodásoknak minden esetben tartalmazniuk kell: a) a kedvezményezett megnevezését és alapadatait (székhely, bírósági nyilvántartásba vételi okirat száma/ÁHT azonosító szám, adószám, számlavezető pénzintézet megnevezése és a számla száma), b) a konkrét feladat leírását, c) szakfeladatrendi besorolását, d) a nyújtandó támogatás, vagy átadandó pénzeszköz felhasználására vonatkozó részletes és időbeli ütemezést is tartalmazó költségtervet, e) a finanszírozás módját az Ávr 78. §-a és 84. §-a figyelembevételével, f ) esetleges előleg igénylésének lehetőségét és ez esetben a további részletek utalásának feltételeit, g) előfinanszírozás esetén az Ávr. szerinti biztosítékok körét, h) a feladat teljesítési határidejét, i) az Ávr. szerinti kötelező nyilatkozatokat, j) a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás tartalmi követelményét a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataiból nyújtott támogatások felhasználása ellenőrzésének, és a beszámolók összeállításának szabályairól szóló 25/2012. (XII. 29.) VM utasítás (a továbbiakban: 25/2012. VM utasítás) alapján, a beszámoló benyújtási határidejével együtt. (4) Az európai uniós alapok technikai segítségnyújtási keretéből finanszírozott projektek esetében, ha készült finanszírozási kérelem, amelyben a keret rendelkezésre állásával kapcsolatban már nyilatkozatott tett a KGF, ott nem szükséges erről újra a szerződésben nyilatkozni. 16. § Az előirányzatokkal kapcsolatos követelés- és kötelezettségállományok, illetve az egyes kötelezettségvállalások pénzügyi teljesülésének negyedévenkénti állapotáról az első három negyedév esetében a negyedévet követő hónap 15. napjáig a KGF tájékoztatja a szakfőosztályokat, egyben visszaigazolást kér azok tartalmi megfelelőségéről, amely visszaigazolás határideje a negyedévet követő hónap 20. napja. A negyedik negyedév esetében a KGF tájékoztatásának határideje a tárgyévet követő év február 15-e, a szakfőosztályok visszajelzésének határideje a tárgyévet követő év február 20-a. 7. A költségvetési támogatás igénylése 17. § A támogatási kérelem benyújtható a) pályázati felhívásra, az abban rögzített feltételekkel és kiegészítő dokumentumokkal, b) egyedi kérelem útján. 18. § (1) A pályázati felhívás határozza meg a pályázaton támogatásban részesíthető államháztartáson belüli és kívüli szervezetek körét. (2) Egyedi kérelem alapján nyújtandó támogatás esetében a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya – szükség esetén a szakterület bevonásával – vizsgálja a támogatni kért feladatot, célt a Statútumnak való megfelelőség tekintetében. Amennyiben az egyedi kérelem szerinti cél ez alapján támogatható, államháztartáson kívüli igénylő esetében a kedvezményezett lehet természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező gazdasági társaság, valamint a környezet- és természetvédelemhez, továbbá az agrárágazathoz tevékenységük kapcsán kötődő civil szervezet. 8. A támogatás folyósítása, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás, utalványozás ellenjegyzése 19. § (1) A pénzügyi teljesítést a szakmai teljesítésigazolás (amennyiben értelmezhető), a kifizetés engedélyezése, az érvényesítés, az utalványozás és az utalványozás ellenjegyzése előzi meg. Az adatlapok csak a miniszter által írásban megbízott személyek aláírásait tartalmazhatják. (2) A kiadás teljesítésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. Az esetleges hiányosságok megszüntetésére intézkedést kell kezdeményezni, és érvényesíteni kell a szerződésben rögzített szankciókat. (3) A támogatási szerződés, megállapodás alapján felhasznált előirányzatok esetében a teljesítés igazolását végző személy felelőssége, hogy dokumentált módon ellenőrizze a szakmai megfelelőséget, különös tekintettel a kedvezményezett által vállalt feladatok teljes körű ellátására, a feladatok határidőre történő elvégzésére. (4) A teljesítést igazoló – a teljesítés igazolásával egyidejűleg – aláírásával nyilatkozik a szakmai beszámoló elfogadásáról. (5) Az érvényesítést az arra kijelölt személyek végezhetik el. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. Amennyiben az érvényesítő az Áht. és az Ávr. előírásai betartásának ellenőrzése során – ideértve a szükséges aláírások meglétének, az ellenjegyző nevének és az ellenjegyzés időpontja megjelölésének, a teljesítést igazoló jogosultságának ellenőrzését is – jogszabályok megsértését tapasztalja, köteles azt az utalványozónak jelezni. (6) A támogatások kifizetését a szakmai kötelezettségvállaló kezdeményezi az 1. melléklet szerinti „Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése” című adatlap kitöltését és aláírását követően a KGF-nél. A miniszter által – az Ávr. 60. §-ának figyelembevételével – írásban megbízott személyek aláírásait az „Aláírásminta” című adatlapok (3. melléklet) tartalmazzák. (7) Valamennyi – egyedileg – 5 millió forintot meghaladó költségvetési szervnek történő előirányzat-átcsoportosításra, államháztartáson kívülre történő támogatás kifizetésére, a KGF által ellenőrzött, véleményezett ügyiratok alapján, a közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően, a szakmai kezelő által kiállított „Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése” című adatlap alapján kerülhet sor. Az 5 millió forintot nem meghaladó kifizetésekről a KGF főosztályvezetője, távollétében a helyettesítését ellátó személy intézkedik. (8) A szakmai kötelezettségvállaló által szabályszerűen kitöltött „Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése” című adatlap megküldését követően a KGF intézkedik a támogatások folyósításáról az „Utalványrendelet” (2. melléklet) kitöltését és aláírását követően. Az utalványrendelet aláírására (érvényesítő, utalvány ellenjegyzője, utalványozó) a miniszter által az „Aláírásminta” című adatlapon írásban megbízott személyek jogosultak. (9) Az Utalványrendelet utalványozásának a jogkörét a) 0 és 5 millió forint között a KGF kijelölt osztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, főosztályvezetője, b) 5 millió forint felett – a közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően – a KGF főosztályvezetője, c) a KGF főosztályvezetőjének távollétében a b) pontban foglalt értékhatárú utalványozást a közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően a KGF főosztályvezető-helyettese, osztályvezetője gyakorolja. Utalvány ellenjegyzésére csak az arra kijelölt személy jogosult. Az utalvány ellenjegyzője igazolja, hogy a jogszabály alapján kötelező teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e. (10) Visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás kizárólag költségvetési szervek részére nyújtható, a költségvetési támogatás céljával összefüggő fejezeti kezelésű előirányzatból történő előirányzat-átcsoportosítással. (11) Az előirányzat bevételeit képező befizetések, ideértve a korábbi években nyújtott költségvetési támogatások visszatérülését is, előirányzatosítást követően az előirányzat támogatási céljaira használhatók fel, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. (12) Az előirányzatok esetleges bevételeit (a tárgyévet megelőző évi támogatások visszavonása, jogosulatlan igénybevétel miatti visszafizetések és szankciói) a KGF által kiállított utalványrendelet alapján kell könyvelni. Az előirányzat bevételeit képező befizetéseket előirányzatosítani kell, mely összegek az előirányzat támogatási céljaira használhatók fel, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az előirányzat bevételeit tárgyév december 31-ig kötelezettségvállalással kell terhelni. (13) Az előirányzat-felhasználási keretszámlára beérkező, a központi költségvetést illető „központosított bevételeket” átfutó tételként kell kezelni és havonta, tárgyhó 27-ig a Kincstár által megjelölt számlára kell beutalni. (14) Az ismeretlen eredetű bevételeket függő bevételként kell kezelni és haladéktalanul intézkedni kell a bevétel eredetének tisztázásáról és a megfelelő irányításról, elszámolásról. 20. § Támogatási előleg – az Ávr. 78. § (5a), (9) és (9a) bekezdéseinek figyelembevételével – akkor nyújtható, ha a támogatási cél megvalósítását más formában történő finanszírozás nem teszi lehetővé és a megkötött támogatási szerződés arról rendelkezik. 9. Beszámoltatás, ellenőrzés, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelése 21. § A beszámoltatás és az ellenőrzés feladatait részletesen a 25/2012. VM utasítás tartalmazza. 22. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizettetésével kapcsolatban a szakmai felelős köteles intézkedni, szükség esetén a KGF közreműködésével. (2) Az egymillió forint összeget meg nem haladó jogosulatlanul igénybe vett támogatást egy összegben kell visszafizetni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó támogatás esetén a visszafizetési kötelezettség – az Ávr. 84. § (6) bekezdésének figyelembevételével – részletekben is teljesíthető. 10. A fejezet beszámolási kötelezettsége 23. § A fejezeti kezelésű előirányzatok alakulásáról, azok módosításáról és a teljesítésről – a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokban, az Ávr.-ben és az Áht.-ban előírtak alapján – a Számviteli és Beszámolási Osztály a) időközi mérlegjelentést, b) féléves költségvetési beszámolót és c) éves költségvetési beszámolót készít. 11. A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás 24. § A fejezeti kezelésű előirányzatok zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatása számszaki és szöveges részből áll. A számszaki rész – a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott zárszámadási köriratban meghatározottak szerint, az általa kiadott számítástechnikai programmal elkészített fejezeti indokolási tábla formájában – a kincstári költségvetés előirányzatainak teljesülését mutatja. A szöveges részben az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási köriratában foglaltak szerinti tartalommal és formában, fejezeti kezelésű előirányzatonként kerül értékelésre az éves előirányzat felhasználása, az azokból megvalósult feladatok bemutatása. 12. Előirányzat-maradvány megállapítása, jóváhagyása, elszámolása és felhasználása 25. § (1) A költségvetési évre jóváhagyott, illetve év közben módosított előirányzat és annak teljesítésének különbözete az előirányzat-maradvány. Az előirányzat-maradvány megállapításának módját, szabályait az Ávr. szabályozza, és összegét az éves költségvetési beszámolóban kell bemutatni. (2) Az előző költségvetési évben keletkezett, kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány felhasználását, a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány felhasználási lehetőségét, a fel nem használható maradvány befizetési kötelezettségének rendjét az Ávr. szabályozza. (3) Az előirányzat-maradványról az államháztartásért felelős miniszter részére történő elszámolás készítéséért a KGF vezetője felelős. (4) A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány – fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítást követően – az előző évben vállalt és pénzügyileg nem teljesült kötelezettségek június 30-áig történő teljesítésére használható fel. IV. FEJEZET A PÁLYÁZATI ÚTON, VAGY MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 13. Pályázati felhívás, Bíráló Bizottság, befogadás, döntés-előkészítés 26. § Az előirányzatokból pályázati úton nyújtott költségvetési támogatások tekintetében a III. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 27. § (1) Az éves pályázati tervet a szakmai főosztály készíti el, a miniszter hagyja jóvá, és azt a minisztérium honlapján közzéteszi, legkésőbb minden tárgyév február 28-ig. (2) A szakmai kezelő gondoskodik a pályázatok kiírásáról, lebonyolításáról, a pályázatok elbírálásáról, a feladattervek meghatározásáról, a megállapodások, szerződések előkészítéséről és megkötéséről, a kifizetések kezdeményezéséről. A szakmai kezelő gondoskodik továbbá az ellenőrzések lefolytatásáról, szabálytalanság esetén a szükséges eljárás lefolytatásáról, vagy kezdeményezéséről, a beszámoló elfogadását követően a pályázat lezárásáról és a biztosíték feloldásáról (indokolt esetben a KGF bevonásával). A pályázatot kiíró szakfőosztály a pályázati felhívásról köteles előzetesen egyeztetni a Jogi Főosztállyal, a KGF-fel, valamint más érintett szakfőosztályokkal. 28. § (1) Az éves pályázati tervben szereplő pályázatok lebonyolítása lebonyolító szerv bevonásával is történhet. (2) Ha a nyertes pályázókkal a lebonyolító szerv köti meg a támogatási szerződést és folyósítja részükre a költségvetési támogatást, a lebonyolító szervnek a kezelő szervre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. 29. § (1) A pályázati felhívást kiíró szakfőosztály az Áht.-ban foglaltak alapján köteles adatot szolgáltatni a Kincstár OTMR rendszerébe, valamint a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a  továbbiakban: közpénztörvény) alapján a kozpenzpalyazat.gov.hu oldalra. A Kincstártól OTMR adatszolgáltatási jogosultságot a pályázati felhívás megküldésekor kell kérni, míg a közpénztörvény szerinti adatszolgáltatáshoz jogosultságot a KGF-en keresztül kell igényelni. A pályázati felhívást emellett tájékoztatásul meg kell küldeni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) irányítása alá tartozó Támogatásokat Vizsgáló Irodának is. Adatszolgáltatási jogosultsággal az adatot kezelő ügyintéző rendelkezhet, ezért a jogosultság is személyre szóló. (2) Ha a kedvezményezettek civil szervezetek is lehetnek, a pályázati felhívást az Emberi Erőforrások Minisztériumának meg kell küldeni jóváhagyás céljából a Kincstáron keresztül, a Kincstárhoz való bejelentéssel egy időben. (3) A pályázati felhívás közzétételéhez miniszteri hozzájárulás szükséges. (4) A pályázati felhívást közzé kell tenni a minisztérium honlapján. (5) A pályázati felhívás alapján benyújtandó pályázatok beadási határidejét úgy kell meghatározni, hogy az legalább a megjelentetést követő 31. napra essen. 30. § (1) A pályázati felhívást megjelentető szakfőosztály a miniszter számára javaslatot tesz a pályázatokat értékelő Bíráló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) összetételére. (2) Miniszteri jóváhagyást követően a Bizottság tagjait és póttagjait értesíteni kell a kijelölésről. (3) A Bizottság szükség szerint ülésezik. A Bizottság határozatképes, ha tagjainak 50%-a és az elnök jelen van. A Bizottság ülését az elnök vezeti. (4) Az alakuló ülésről és a pályázatok értékeléséről, a döntési javaslatról készült emlékeztetőt minden esetben meg kell küldeni az adott előirányzatra vonatkozóan kötelezettségvállalásra jogosult személy részére jóváhagyásra. 31. § (1) Az elektronikusan, vagy papíron benyújtandó pályázatokat a kiíró szakfőosztály fogadja. Lebonyolító szerv igénybevétele esetén a pályázatokat a lebonyolító szerv is fogadhatja. A papír alapon benyújtandó pályázatokat csak postai úton, tértivevényes küldeményként lehet benyújtani, személyes benyújtás nem lehetséges. (2) A vonatkozó jogszabályi előírások alapján a határidőre benyújtott pályázatok formai-tartalmi megfelelőségét a pályázatok érkezését követő 10 munkanapon belül – folyamatosan – ellenőrizni kell. (3) Ha a pályázati felhívás formai szempontú hiánypótlásra ad lehetőséget, a hiánypótlást a pályázati felhívásban meghatározott módon, elektronikus vagy papír alapú levélben kell közölni a pályázatot benyújtóval, az értesítés kézhezvételétől számított 15 naptári napos határidő megállapítása mellett. A hiánypótlás az eredetileg benyújtott pályázat formájának megfelelően történik, elektronikusan vagy papír alapon. (4) Az elektronikusan benyújtott pályázatok és hiánypótlások megfelelő, időtálló archiválásáról a szakmai kezelő gondoskodik. (5) A határidőre érkezett hiánypótlások után a formailag megfelelő pályázatokat nyilvántartásba kell venni, olyan azonosító számot rendelve az egyes pályázatokhoz, amely a pályázatot a befogadástól a későbbi lezárásig végig kíséri. (6) A befogadott és nem befogadott pályázatok listáját az utolsó határidőben beérkező pályázat befogadásának időpontjától számított 5 munkanapon belül meg kell jelentetni a minisztérium honlapján a következő adattartalommal: a) pályázat azonosító száma, b) pályázatot benyújtó neve és székhelye, c) a pályázat címe, d) az igényelt támogatás összege, e) ha a pályázati felhívás előírta, a kötelezően biztosítandó önerő összege, f ) a pályázati program megvalósítási helyszíne (megye vagy régió), g) státusz (befogadott vagy nem befogadott). (7) Az önerőn belül a saját forrás nem származhat a központi költségvetésből nyújtott támogatásból, az csak a támogatott saját készpénze, bankszámlapénze lehet. 32. § (1) A pályázatok szakmai szempontú értékelését a befogadó szakfőosztály végzi, szükség esetén más szakfőosztály bevonásával, illetve külső szakértő igénybevételével. (2) A szakmai értékeléshez szükséges szempontrendszert, ha azt a pályázati felhívás nem, vagy nem elég részletesen tartalmazza, a Bizottság állítja össze alakuló ülésén. 33. § (1) A pályázatot kiíró szakfőosztály előterjesztést készít a Bizottság számára, melyet elektronikusan küld meg a tagoknak. (2) Az előterjesztés tartalmaz egy szöveges összefoglalót, szükség szerint az értékelést végző szakfőosztály javaslatait, továbbá az értékelt pályázatok listáját, a következő adattartalommal: a) pályázat azonosító száma, b) pályázatot benyújtó neve és székhelye, c) a pályázat címe, d) a pályázati program megvalósítási helyszíne (megye vagy régió), e) az igényelt támogatás összege, f ) az értékelési szempontrendszer szerinti részletes pontszámok, amennyiben értelmezhető, g) összes pontszám, amennyiben értelmezhető, h) az elfogadott teljes (bruttó) költség (támogatás+önerő), i) javasolt támogatás összege, j) a javasolt támogatási összeg alapján számolt támogatási arány (%), k) az értékelő szöveges összefoglalója, véleménye, l) az értékelő által meghatározott, támogatásból finanszírozható és nem finanszírozható, vagy csak csökkentett összeggel támogatandó költségvetési tételek megnevezése a hozzájuk tartozó összegekkel együtt, m) az értékelő által javasolt szerződéskötési előfeltételek, n) az értékelő által javasolt és szerződésben előírandó feltételek. (3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett az előterjesztéshez csatolni kell a döntés-előkészítő ülés időpontjára szóló meghívót is. (4) Az előterjesztés kiküldése és a döntés-előkészítő bizottsági ülés időpontja között minimum 5 napnak kell eltelnie. (5) A Bizottság tagjainak jogában áll az értékelésre bocsátott pályázatokba betekinteni. 14. Támogatási döntés, adatszolgáltatás 34. § (1) A Bizottság döntés-előkészítő ülésén a támogatási összegre, valamint a feltételekre vonatkozóan megfogalmazott javaslatot rögzíteni kell a szavazati arányok megjelölésével. (2) A Bizottság a javaslatát a szakmai kezelő elé terjeszti, aki azt továbbküldi miniszteri jóváhagyásra. 35. § Tárgyévi előirányzatból pályázati úton, vagy egyedi kérelem alapján megítélt támogatásról szóló döntésnek legkésőbb a tárgyév december 31-ig meg kell születnie. 36. § (1) A döntést tartalmazó listát, mely a befogadott pályázatok listájával megegyező adatokat tartalmazza – azzal a különbséggel, hogy a „befogadott” vagy „nem befogadott” megjelölés helyett a döntés szerint megítélt támogatás összege szerepel –, a döntés keltétől számított 15 napon belül meg kell jelentetni a minisztérium honlapján. (2) A döntést tartalmazó táblázatot legkésőbb a honlapon való megjelentetéssel egy időben elektronikusan meg kell küldeni a KGF részére. (3) A döntési lista az Ávr. 68. § (5) bekezdése értelmében kötelezettségvállalásnak minősül. 37. § (1) A befogadó szakfőosztály, vagy szervezet a döntés minisztériumi honlapon való megjelentetésével egy időben elektronikus adatszolgáltatást teljesít az arra szolgáló internetes felületeken a) a Kincstár OTMR részére, b) a www.kozpenzpalyazat.gov.hu részére, valamint c) ha gazdasági társaság is kedvezményezett, az NFM Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet alapján a pályázati felhívás megküldésével együtt. (2) Az adatszolgáltatási kötelezettség a döntés regisztrálását követően, valamint a támogatott pályázatok esetében az egyes pályázatok lezárásáig fennáll. 15. Szerződéskötés, szerződésmódosítás 38. § (1) A miniszteri döntést követően a pályázatokat kezelő szakfőosztály 15 napon belül írásban értesíti a pályázókat a döntés eredményéről, egyúttal a támogatott pályázókkal közli a szerződéskötési előfeltételeket a szükséges nyomtatványok, köztük a támogatási szerződés példányainak csatolásával. (2) Támogatói aláírást követően a szakfőosztály gondoskodik a szerződés egy példányának és kapcsolódó mellékleteinek a támogatott részére való megküldéséről. A szakfőosztály egyúttal értesíti a támogatottat, hogy a beszámolóhoz szükséges nyomtatvány és egyéb tudnivalók elektronikusan a minisztérium honlapjáról letölthetők. 39. § (1) Az igénylőnek a támogatási szerződés megkötéséhez az Ávr.-ben meghatározottakon túl be kell nyújtania az alábbi dokumentumokat, amennyiben azok nem kerültek csatolásra a korábban benyújtott támogatási igényhez: a) a támogatott szervezet képviselőjének banki aláírási címpéldányát, b) a fennállást igazoló okiratban meghatározott képviselőtől eltérő képviselet esetén a támogatott szervezet képviselőjének aláírási jogosultságát igazoló – közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő – okiratot, mely nem lehet régebbi, mint a benyújtását megelőző 30 nap, c) természetes személy és egyéni vállalkozó esetén a személyi azonosításra alkalmas fényképes igazolvány, valamint az egyéni vállalkozói igazolvány hitelesített másolatát, d) a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, kapcsolódását a megjelölt támogatási célhoz, valamint a részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszonelemzést és megvalósíthatósági tanulmányt, e) a  rendelkezésére álló saját forrást, önerőt, valamint ha a kedvezményezett olyan gazdasági társaság, amely vonatkozásában a miniszter tulajdonosi jogokat nem, csak szakmai felügyeletet gyakorol, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) üzleti tervet elfogadó határozatát, valamint az üzleti terv alapján elkészített költségtervet, f ) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyeket, ha azt jogszabály előírja, g) írásbeli nyilatkozatot arról, hogy rendelkezik-e lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozással, h) nyilatkozatot arról, hogy tudomásul veszi, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén – az Áht. 52.  § (3)  bekezdés értelmében – a Kincstár a  támogatás folyósítását a  köztartozás megfizetéséig visszatartja, és az  állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján a  visszatartott összeget jóváírja, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. A  kedvezményezett egyúttal nyilatkozik arról, hogy a  fentiek szerint visszatartott támogatással az érvényes támogatási szerződésnek megfelelően elszámol, i) nyilatkozatot arról, hogy hozzájárul a  támogatási igény szabályszerűségének és a  költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásának a támogató, vagy annak megbízottja, valamint jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez, j) a döntésben a támogatott projekttel kapcsolatban előírt egyedi feltételek teljesítését igazoló dokumentumokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtásának határideje a szerződéskötés feltételeit tartalmazó írásos közlés kézhezvételét követő 30. nap. A határidő – indokolt esetben – a kedvezményezett kérelmére legfeljebb egy alkalommal és maximum 30 nappal meghosszabbítható. (3) Ha az igénylő által benyújtott dokumentumok nem felelnek meg az (1) bekezdés szerinti formai és tartalmi követelményeknek, de a támogatási igény szakmailag megfelelő, határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – fel kell szólítani az igénylőt a hiánypótlásra. (4) Ha az igénylő a hiánypótlást hibásan vagy hiányosan nyújtja be, a támogatási igény további vizsgálat, illetve miniszteri döntés nélkül elutasítandó. 40. § Ha a költségvetési támogatás igénylője: a) a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, b) más fejezet, c) olyan gazdasági társaság, amelynek vonatkozásában a miniszter az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol, vagy d) olyan közalapítvány, alapítvány, amely tekintetében a miniszter alapítói jogokat gyakorol, a 39. § (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok közül az igénylőnek nem kell benyújtani azokat, amelyekről az előirányzat kezelőjének vagy a lebonyolító szervezetnek hivatalosan tudomása van. 41. § Fejlesztési projekt esetén rögzíteni kell a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben a létrehozott eszközök működtetési kötelezettségének időtartamát, állatállomány beszerzésének támogatása esetén az állomány darabszáma megtartásának határidejét, a szaporulattal való rendelkezést, valamint az időtartam alatt a kedvezményezett által fenntartandó feltételeket. 42. § (1) A támogatási szerződés módosítását az indokok felsorolásával bármelyik fél – a költségvetési támogatás költségvetése, továbbá a költségvetési támogatás felhasználásának kezdő időpontja és véghatárideje tekintetében – az eredeti támogatási szerződésben a költségvetési támogatás felhasználására meghatározott véghatáridő letelte előtt kezdeményezheti. (2) A módosítási kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb az eredeti befejezési határidő lejárta előtti 15. napon a kötelezettségvállalóhoz megérkezzen. (3) A módosítási kérelemhez, ha szükséges, hiánypótlást kell kérni határidő megjelölésével. (4) A módosítási kérelmet a szakmai kötelezettségvállaló bírálja el, szükség szerint a pályázat értékelésében közreműködő szakfőosztály bevonásával, illetve külső szakértő igénybevételével. (5) Az érdemben elbírált módosítási kérelem alapján szerződésmódosítást kell készíteni a támogatási szerződés példányszámával megegyező példányban, és azt a Jogi Főosztályhoz véleményezésre meg kell küldeni. (6) A szerződés csak akkor módosítható, ha a módosított tartalom alapján az eredeti támogatási igény is támogatható lett volna. (7) Megállapodás alapján történő előirányzat-átcsoportosítás esetében a megállapodás bármelyik fél kezdeményezése alapján módosítható. A megállapodás módosítását annak pénzügyi ellenjegyzését megelőzően a Jogi Főosztályhoz véleményezés céljából meg kell küldeni. 16. Beszámoltatás, ellenőrzés 43. § (1) A támogatott program befejezését, illetve a szerződésben rögzített befejezési határidőt követő legkésőbb 30 napon belül a támogatott köteles szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtani. A beszámoló benyújtási kötelezettsége a postára adással teljesítettnek tekintendő. (2) A beszámoló határidejének módosítása írásban kezdeményezhető az eredeti támogatási szerződésben meghatározott beszámolási határidő leteltét megelőző 15. napig. A kérelemnek tartalmaznia kell az indokokat is. 44. § A kedvezményezett köteles a költségvetési támogatás felhasználását könyveiben egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten nyilvántartani, továbbá a minisztérium felé elszámolt költségeket más finanszírozó felé nem számolhatja el. 45. § A beszámoló, vagy az azzal kapcsolatos hiánypótlás késedelmes benyújtása esetére a támogatási szerződésben késedelmi kötbér köthető ki, mely legfeljebb a támogatási összeg 2%-a lehet. 60 napon túli késedelem esetén a beszámoló be nem nyújtása szerződésszegésnek minősül. A kötbérfizetési kötelezettség részletes feltételeit a támogatói okiratban, támogatási szerződésben kell rögzíteni. 17. Kifogás 46. § (1) Az Ávr. 90. § (1) bekezdése alapján benyújtható kifogást a miniszternek kell címezni, aki intézkedik a kifogásolt eljárás, intézkedés kivizsgáltatásával kapcsolatban. (2) Ha a kivizsgálás eredményeként a kifogásban jelzett esemény jogorvoslatot nyer, haladéktalanul intézkedni kell annak megtételéről. (3) Ha a kifogással érintett pályázatban már döntés született, és a teljes keretösszeg felhasználásra került, a kifogásolt eljárás miatt az értékelésben részt nem vett vagy elutasított pályázat szakmai értékelését soron kívül el kell végezni, és a Bizottság elé kell terjeszteni döntési javaslat megfogalmazása céljából. (4) Ha a Bizottság javaslata az adott pályázat támogatására vonatkozik, a miniszteri döntésre való felterjesztés előtt a javaslatot véleményezésre és a fedezet biztosíthatóságának megvizsgálása érdekében meg kell küldeni a KGF részére. (5) A miniszter a Bizottság javaslata és a KGF véleménye alapján hozza meg döntését. V. FEJEZET EGYEDI DÖNTÉS ALAPJÁN TÁRSADALMI ÉS EGYÉB SZERVEZETEKNEK, ÉRDEKKÉPVISELETEKNEK NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK 47. § (1) A minisztérium által megjelentetett vagy megjelenésre kerülő pályázati felhívásokhoz nem illeszkedő, írásban benyújtott támogatási kérelmeket először a szakterület szerint illetékes szakfőosztály véleményezi szakmai szempontból. Ezután a kérelmet a szakmai véleménnyel együtt a KGF-nek kell megküldeni, amely megvizsgálja a fedezet rendelkezésre állását. A KGF a saját véleményével kiegészített ügyiratot visszaküldi a kérelmet fogadó szervezeti egységnek. (2) Ha az egyedi kérelem mind szakmailag, mind pénzügyileg támogatható, a jogszabályok szerint illetékes kötelezettségvállaló döntését követően a szakmai kezelő előkészíti a támogatási szerződés tervezetét, alkalmazva a pályázatokra vonatkozó jogszabályi előírásokat és eljárást. 48. § (1) Az egyedi döntés alapján megítélt támogatással kapcsolatos szerződéskötési és beszámoltatási, ellenőrzési eljárás a pályázatok esetében leírtakkal azonos, az alábbi eltéréssel: Az egyedi támogatási kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia: a) kérelmező neve, székhelye, adószáma, bírósági bejegyző okirat száma, bankszámla száma, b) a kérelmező szakmai tevékenységének rövid bemutatása, c) a támogatással elérni kívánt cél, feladat egyértelmű és kellően részletes meghatározása, a megvalósítás leírása ütemezéssel együtt és felelős megnevezésével, d) részletes költségvetés, amely tartalmazza a megvalósítani kívánt feladat, elérni kívánt cél teljesítéséhez szükséges összköltséget, részletezve a saját forrás, egyéb forrás vagy támogatás, valamint az igényelt támogatás összegét, továbbá az igényelt támogatás időbeli ütemezését, e) a finanszírozás módját – figyelemmel az Ávr. 78. §-ában foglaltakra, f ) utófinanszírozás esetén az igényelt előleg összegét, százalékos arányát, g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az igénylő jogosult-e a támogatás terhére elszámolandó számlák ÁFA-tartalmának visszaigénylésére, vagy nem. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatok a támogató kérése alapján további adatokkal és dokumentumokkal kiegészíthetőek a támogatási igény teljes körű értékelése érdekében. 49. § Az egyedi támogatási igénnyel kapcsolatban a támogatási döntés meghozatalában a döntéshozónak mérlegelési joga van, a támogatási igény benyújtása nem jelent kötelezettséget a támogatás odaítélésére a kérelemben szereplő összegben és feltételekkel. 50. § A határon túli szervezetek, magánszemélyek és gazdasági társaságok számára nyújtandó támogatásokkal kapcsolatosan a határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak. VI. FEJEZET AZ ELŐIRÁNYZATOK ÁTCSOPORTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV TÁMOGATÁSA ELŐIRÁNYZAT-ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL 51. § (1) Az előirányzat-átcsoportosítást a KGF-nél kell kezdeményezni, amely a megkeresés alapján az Áht. és az Ávr. előírásai szerint jár el. (2) Fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítás az Áht. 33. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a nemzetgazdasági miniszter engedélyével lehetséges. (3) A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az adott előirányzat felett rendelkezésre jogosult és a szakmai felügyeletet ellátó személy jóváhagyott megállapodása – és amennyiben szükséges, a Kormány hozzájárulása – alapján kerülhet sor. (4) Az átcsoportosított előirányzatot a megvalósító intézmény fejezeti kezelésű előirányzatonként, feladatonként és kiadási jogcímenként elkülönítetten köteles kezelni és azok igénybevételéről – a feladat elvégzését követően – az átcsoportosításra vonatkozó intézkedésben foglaltak szerint, valamint az éves beszámoló keretében elszámolni. (5) Az előirányzatok felhasználása során szükségessé váló előirányzat-módosítást a KGF vezetője – ha szükséges a Kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter engedélye, akkor annak birtokában – engedélyezi. (6) Pályázaton elnyert támogatás esetén és uniós támogatás esetén más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez történő előirányzat-átcsoportosítás alkalmával a minisztérium, a kedvezményezett költségvetési szerv és a fejezetet irányító szerv közötti háromoldalú megállapodásnak kötelezően tartalmaznia kell: a) a feladat konkrét meghatározását, b) a feladat megoldására megállapított határidőt, c) a támogatás utalásának feltételeit és határidejét, d) a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás, valamint az egyéb szakmai dokumentumok szakfőosztályhoz való leadásának határidejét, e) a nem megfelelő teljesítés esetére vonatkozó szankciót. (7) A pénzügyi elszámolásnak illeszkednie kell a megállapodás mellékletét képező költség- és ütemtervhez. (8) Az átadott pénzeszköz felhasználásának ellenőrzése során a 25/2012. VM utasítás figyelembevételével kell eljárni és e szerint kell az elszámolási dokumentációt is összeállíttatni. (9) A központi költségvetésről szóló törvényben jóváhagyott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatok túllépésekor az eredeti előirányzatot meghaladó támogatási igényt, valamint az azt megalapozó indokolást és számítást a KGF nyújtja be az államháztartásért felelős miniszter részére. (10) A költségvetési év során megállapodással átcsoportosított, átvett új előirányzatok felhasználása, azok elszámolása során a megállapodásban foglaltak szerint kell eljárni. VII. FEJEZET ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 52. § A döntés-előkészítési, illetve döntéshozói feladatokkal kapcsolatos összeférhetetlenség szabályozásában a közpénztörvényben foglaltak az irányadóak. 53. § (1) A döntés-előkészítésben közreműködő, illetve a döntéshozó és a pályázatokat kezelő személyek, valamint a bizottsági tagok és a bizottsági üléseken tanácskozási joggal résztvevők (szakmai értékelők) kötelesek írásbeli összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni, amit a Bizottság alakuló ülésének emlékeztetőjéhez kell csatolni. (2) A pályáztatási, pályázatkezelési eljárással kapcsolatban érkező kifogás kivizsgálásában a kifogásolt cselekményben vagy intézkedésben érintett munkatárs nem vehet részt. 54. § A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. VIII. FEJEZET A 2013. ÉVI FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK KEZELÉSE, FELHASZNÁLÁSA 55. § (1) A 20/01/05/00 Regionális víziközmű-rendszerek állami kötelezettségei és a pályázati fejlesztéséhez szükséges önerő előirányzatból a jogszabályok szerint a magyar államra mint tulajdonosra háruló kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére adható támogatás. A többségi állami tulajdonú, regionális rendszereken végrehajtott fejlesztések önkormányzatokkal közös vagy önálló Új Széchenyi Terv (KEOP, ROP, ETE) pályázatként történő megvalósítása esetén az állami rész fejlesztésére jutó arány önerőfizetési kötelezettsége finanszírozható. (2) Az előirányzat felhasználása közvetlenül a fejezeti kezelésű előirányzatról történik előirányzat-átcsoportosítással. A kedvezményezettek költségvetési intézmények. Az előirányzat felhasználására a Vízgazdálkodási Koordinációs Főosztály tesz javaslatot keretfelosztás formájában, amelyet a vízügyért felelős helyettes államtitkár felülvizsgálatát követően, a szakmai felügyeletet ellátó államtitkár egyetértésével a miniszter hagy jóvá. 56. § (1) A 20/01/09/00 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése előirányzatból a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programra alapozott, 2005. évben átdolgozott Balaton térség regionális szennyvízelvezetése és -tisztítása fejlesztési koncepcióban szereplő prognosztizált beruházások kerülnek támogatásra. (2) Az előirányzat felhasználása közvetlenül a fejezeti kezelésű előirányzatról történik előirányzat-átcsoportosítással. A kedvezményezettek költségvetési intézmények. (3) Az előirányzat felhasználására a Vízgazdálkodási Koordinációs Főosztály tesz javaslatot keretfelosztás formájában, amelyet a vízügyért felelős helyettes államtitkár felülvizsgálatát követően, a szakmai felügyeletet ellátó államtitkár egyetértésével a miniszter hagy jóvá. 57. § (1) A 20/01/19/00 Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtása előirányzat felhasználását az 1996-ban megkezdett vízbázisvédelmi célprogram végrehajtásáról szóló hazai jogszabályok és az EU Víz Keretirányelve határozzák meg. (2) Az előirányzat felhasználása közvetlenül a fejezeti kezelésű előirányzatról történik előirányzat-átcsoportosítással. A kedvezményezettek költségvetési intézmények. (3) Az előirányzat felhasználására a Vízgazdálkodási Koordinációs Főosztály a Vízgyűjtő-gazdákodási és Vízvédelmi Főosztállyal egyeztetve tesz javaslatot keretfelosztás formájában, amelyet a vízügyért felelős helyettes államtitkár felülvizsgálatát követően, a szakmai felügyeletet ellátó államtitkár egyetértésével a miniszter hagy jóvá. 58. § (1) A 20/01/20/00 Ivóvíz-minőség javító program előirányzat segítségével döntően a vízellátás biztonságát növelő fejlesztések, ivóvízminőség-javító beruházások valósulnak meg. Az előirányzat támogatja Almásfüzitő, Kocs, Nagyigmánd területén az egészséges ivóvízellátás-hálózat, illetve a Nyírád-darvastói vízátvezetést megvalósító távvezeték kiépítését. (2) Az előirányzat felhasználása közvetlenül a fejezeti kezelésű előirányzatról történik. A kedvezményezettek költségvetési intézmények. (3) Az előirányzat felhasználására a Vízgazdálkodási Koordinációs Főosztály tesz javaslatot keretfelosztás formájában, amelyet a vízügyért felelős helyettes államtitkár felülvizsgálatát követően, a szakmai felügyeletet ellátó államtitkár egyetértésével a miniszter hagy jóvá. 59. § (1) A 20/02/06/00 Vörösiszap katasztrófa elhárítása előirányzat céljai – összhangban a Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok 2011. évi felhasználásáról szóló 16/2011. (V. 2.) BM rendelettel – a 2010. október 4-én a Magyar Alumínium Zrt. területén lévő iszaptároló gátjának átszakadása következtében történt vörösiszap-kiömléssel kapcsolatban a védekezésben, valamint a helyreállításban részt vevő központi költségvetési szervek, védekezéssel összefüggő többletkiadásaira (különösen: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, a veszélyhelyzet felszámolásához szükséges eszközök beszerzése, valamint a károsodott eszközök visszapótlása) támogatás biztosítása. (2) Az előirányzat eredeti előirányzattal nem rendelkezik. Ezen előirányzatból kizárólag a korábbi években biztosított támogatásokból visszafizetésre kerülő, az előirányzaton bevételként jelentkező összegek kerülnek visszautalásra a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) fejezet részére. (3) A BM-től átvett támogatás felhasználásának és elszámolásának eljárási rendjét a minisztérium és BM közötti és a minisztérium és a felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek közötti keretmegállapodás, valamint a miniszter által kiadott eljárásrend tartalmazza. 60. § (1) A 20/02/07/00 Vízügyi feladatok támogatása előirányzatról kerülnek finanszírozásra a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (a továbbiakban: HAKI) által „A Nemzeti Aszálystratégia program” kiemelt feladathoz szorosan kapcsolódó, az aszálykárok megelőzésének és csökkentésének lehetőségeivel kapcsolatban végzett kutatások költségei. (2) Az előirányzat eredeti előirányzattal nem rendelkezik, ezen előirányzatról kizárólag a 2012. évről áthúzódó maradványok felhasználására kerül sor. (3) A támogatások kifizetését a Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály – mint illetékes szakmai főosztály – kezdeményezésére a KGF teljesíti. (4) A HAKI kutatási feladatainak ellátásához szükséges forrás kifizetése közvetlen módon, előfinanszírozás formájában történik. 61. § (1) A 20/02/08/00 Víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítás előirányzatról az alábbi célokra történik forrás átadás: a) az állami költségvetési szervek, víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás esetén, a védelmi készültség elrendelése alapján végzett védekezési, helyreállítási feladataival összefüggő többletkiadásaira, külön kormánydöntés alapján preventív feladatok elvégzésére, b) kártalanítás forrásainak biztosítására, c) az a) é …