2018. CXIV. törvény a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról.

2018. CXIV. törvény a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról. Magyarország a  honvédelmi szervezetektől alkotmányos kötelezettségeik teljesítését, feladataiknak a  jogszabályok keretei közötti hatékony és a  köz érdekének megfelelő ellátását várja el. Az  Országgyűlés – elismerve a  honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatottak áldozatvállalását, és az azzal arányban álló erkölcsi, valamint anyagi megbecsülés indokoltságát – a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) A  törvény hatálya a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.  évi CXIII.  törvény (a  továbbiakban: Hvt.) 80.  § 13.  pontja szerinti honvédelmi szervezetekre – ide nem értve a  honvédelemért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumot –, valamint az ott jogviszonyban álló honvédelmi alkalmazottakra terjed ki. (2) A 26. § (4) bekezdése, a 31. §, a 34. §, az 51. § – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a honvédelmi szervezet fenntartójára is. 2. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony alanya a honvédelmi szervezet és a honvédelmi alkalmazott. 3. § (1) A honvédelmi alkalmazott kinevezésében vállalja a honvédelmi szervezet feladatkörébe tartozó közszolgáltatások végrehajtását, valamint azt, hogy a  honvédelmi alkalmazottak részére tartott, szakterületének megfelelő éves kötelező honvédelmi továbbképzéseken részt vesz, a  honvédelemért felelős miniszter rendeletében (a továbbiakban: miniszteri rendelet) meghatározottak szerint. A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. (2) A  honvédelmi alkalmazott az  (1)  bekezdésben foglaltakon túlmenően önkéntesen vállalhatja, hogy rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején a  hadkötelezettség bevezetését követően tényleges katonai szolgálatot teljesít. Ebben az esetben a honvédelmi alkalmazott az (1) bekezdésben meghatározott továbbképzésen felül a hadkötelezettség bevezetését követően a katonai szolgálathoz szükséges kiképzésen, illetve felkészítésen is köteles részt venni. (3) A (2) bekezdés szerinti többletkötelezettség vállalását miniszteri rendelet szerint ellentételezni kell. 4. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében kollektív szerződés nem köthető. (3) A  honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az  Mt. 12.  § (3)  bekezdését azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaerő-piaci viszonyokat nem kell figyelembe venni. (4) Az  Mt. 13.  §-a, 198–207.  §, 213.  §-a és 228.  §-a a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható. (5) E  törvény alkalmazásában munkaviszonyra vonatkozó szabály a  jogszabály és az  Mt. 293.  §-ban foglaltak szerint kötelező határozat. (6) Az  Mt. 41.  §-ának, 56.  § (1)  bekezdésének, 94.  § (3) és (4)  bekezdésének, 103.  § (3)  bekezdésének, 135.  § (1)–(3) bekezdésének, 209. §-ának, 222. §-ának, 272. § (1) bekezdésének, XXII. Fejezetének, 285. §-ának, 289. §-ának, 290. §-ának, 291. §-ának és 295. §-ának kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezése nem alkalmazhatóak. 2. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony alanyai 5. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony a honvédelmi szervezet és az annak feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásában történő közreműködést vállaló honvédelmi alkalmazott közötti közszolgálati jogviszony. 3. A munkáltatói jogkör gyakorlása 6. § (1) A munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket miniszteri rendelet határozza meg. (2) A miniszter magához vonhatja a Magyar Honvédség parancsnokának, a honvédelmi szervezet vezetőjének, valamint a központi személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreit. (3) A  Magyar Honvédség parancsnoka magához vonhatja a  honvédségi szervezet vezetőjének és a  központi személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreit. (4) A  honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos jogviták a  közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartoznak. II. FEJEZET A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK 4. Az országos, ágazati érdekegyeztetés 7. § A honvédelmi alkalmazott vonatkozásában a  munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma az  Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, valamint ágazati érdekegyeztetési fóruma a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum. 5. A honvédelmi alkalmazottak részvételi jogai 8. § (1) A  részvételi jogokat a  honvédelmi szervezettel honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló honvédelmi alkalmazottak közössége nevében az  általuk közvetlenül választott honvédelmi alkalmazottak tanácsa, illetve honvédelmi alkalmazottak képviselője gyakorolja. (2) Honvédelmi alkalmazottak tanácsát kell választani minden olyan honvédelmi szervezetnél, ahol a  honvédelmi alkalmazottak létszáma a  tizenöt főt eléri. A  tizenöt főnél kevesebb honvédelmi alkalmazottat foglalkoztató honvédelmi szervezetnél honvédelmi alkalmazottak képviselőjét kell választani. (3) A  honvédelmi alkalmazottak képviselőjére a  honvédelmi alkalmazottak tanácsára, illetve a  honvédelmi alkalmazottak tanácsának tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 9. § A honvédelmi szervezet legalább félévente köteles tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottak tanácsát a honvédelmi szervezetnél megvalósuló részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról. 10. § (1) A  honvédelmi alkalmazottak tanácsa e  törvényben meghatározott jogai körében a  honvédelmi szervezettel együttesen megalkotja a honvédelmi alkalmazottak szabályzatát. (2) A  honvédelmi alkalmazottak tanácsa és a  honvédelmi szervezet kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdéseket a honvédelmi alkalmazottak szabályzata állapítja meg. 11. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az  Mt. üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezései (XX.  fejezet) közül a 235. § (2) bekezdése, 236. § (1) bekezdése, 251. §-a, 268. §-a és 269. §-a nem alkalmazható. III. FEJEZET A HONVÉDELMI ALKALMAZOTTI JOGVISZONY 6. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása 12. § (1) Honvédelmi alkalmazotti jogviszony a) büntetlen előéletű, b) tizennyolcadik életévét betöltött, c) magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett, d) cselekvőképes, e) állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: Btk.) XXIV.  Fejezet, illetve a  Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.  évi IV.  törvény (a  továbbiakban: 1978.  évi IV.  törvény) X.  fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az  1978.  évi IV.  törvény XV.  fejezet VI.  cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága, valamint a  nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978.  évi IV.  törvény XV.  fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt nem álló személlyel létesíthető. (2) Honvédelmi alkalmazotti jogviszony nem létesíthető a) azzal, aki aa) a  2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [1978.  évi IV.  törvény 166.  § (2)  bekezdés i)  pont], öngyilkosságban való közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978.  évi IV.  törvény 175.  § (3)  bekezdés e)  pont], emberkereskedelem [1978.  évi IV.  törvény 175/B.  § (2)  bekezdés a)  pont és (5)  bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978.  évi IV.  törvény 193.  § (2)  bekezdés b)  pont], kiskorú veszélyeztetése [1978.  évi IV.  törvény 195.  § (1)–(3)  bekezdés], erőszakos közösülés [1978.  évi IV.  törvény 197.  § (2)  bekezdés a)  pont és (3)  bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978.  évi IV.  törvény 198.  § (2)  bekezdés a)  pont és (3)  bekezdés], megrontás (1978.  évi IV.  törvény 201–202/A.  §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978.  évi IV.  törvény 204.  §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978.  évi IV.  törvény 205.  § (3)  bekezdés a)  pont], visszaélés kábítószerrel [1978.  évi IV.  törvény 282/B.  § (1)  bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont], ab) tiltott toborzás [Btk. 146.  § (3)  bekezdés], emberölés [Btk. 160.  § (2)  bekezdés i)  pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162.  § (2)  bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179.  § (1)  bekezdés a)  pont és (2)  bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk.  181.  §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185.  § (3) és (5)  bekezdés], emberrablás [Btk.  190.  § (2)  bekezdés a)  pont és (3)  bekezdés a)  pont], emberkereskedelem [Btk. 192.  § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194.  § (2)  bekezdés a)  pont és (3)  bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk.  196.  § (2)  bekezdés a)  pont és (3)  bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197.  § (2)  bekezdés, (3)  bekezdés a)  pont és (4)  bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198.  §), kerítés [Btk.  200.  § (2)  bekezdés és (4)  bekezdés a)  pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201.  § (1)  bekezdés c)  pont és (2)  bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203.  §), gyermekpornográfia (Btk. 204.  §), szeméremsértés [Btk. 205.  § (2)  bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208.  §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, b) azzal, aki a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy c) azzal, aki az a) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll. (3) Honvédelmi alkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a  (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig, c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig. (4) A  honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá, hogy nem áll az  (1)  bekezdés e)  pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, és vele szemben nem állnak fenn a (2) és (3) bekezdésben foglalt kizáró okok. (5) Indokolt esetben a  honvédelmi szervezet írásban felszólíthatja a  honvédelmi alkalmazottat, hogy a  felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll az  (1)  bekezdés e) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, illetve nem állnak fenn vele szemben a (2) és (3) bekezdésben foglalt kizáró okok. (6) A  honvédelmi szervezet az  (1)  bekezdés a)  pontjában, a  (2) és (3)  bekezdésben, valamint az  (5)  bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli a) a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, b) a honvédelmi alkalmazott azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. (7) A  (4)–(6)  bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a  honvédelmi szervezet a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítése esetén – a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli. 13. § (1) Ha a  munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján a  megüresedett vagy a  megüresedő munkakör betöltése pályázati eljárással történik, a  munkakör csak olyan személlyel tölthető be, aki a  pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a munkakör betöltése honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésével jár, a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesével honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít. (2) A pályázati eljárás szabályait miniszteri rendelet határozza meg. 14. § (1) A  honvédelmi alkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. (2) Honvédelmi alkalmazotti jogviszony a) helyettesítés céljából, vagy b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel létesíthető. (3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a honvédelmi alkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az  illetményét és a  munkavégzés helyét. A  tárgyév március 1-jétől a  következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható. (4) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak. 15. § (1) A  kinevezésben a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésekor – a  (4)–(5)  bekezdésben foglalt kivétellel  – három hónap próbaidő megállapítása kötelező. (2) A kinevezésben a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, amelynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. (3) A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartama alatt a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. (4) Nem kell próbaidőt megállapítani – kivéve, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a 16. § (16) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező – a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. (5) Miniszteri rendelet megállapíthatja munkakörönként azt a  szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani. 16. § (1) Az E–H fizetési osztályba sorolt, a honvédelmi szervezet alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az  ilyen tartalmú áthelyezést is – a  gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a honvédelmi alkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, legalább három év időtartamú szakmai gyakorlattal. (2) A  gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti a  21.  § (2)  bekezdés b)  pont 1.  alpontja szerinti áthelyezés. Ha a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony a  gyakornoki idő alatt megszűnt, annak tartamát a  szakmai gyakorlat megállapításakor abban az esetben kell figyelembe venni, ha a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya megszűnését követően a korábbival azonos vagy – a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazása alapján – azzal egyenlő értékű munkakörre honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettől eltérően, nem lehet a  szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony időtartamát, ha az a gyakornoki idő alatt a) a (16) bekezdésben foglaltak szerint megszűnik, vagy b) rendkívüli felmentéssel, illetve a  honvédelmi alkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való –  az  egészségügyi alkalmatlanság kivételével – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt felmentéssel megszüntetésre került. (3) A szakmai gyakorlat a) a 83. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység során szerezhető meg. Az a)–b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg. (4) Az  (1) és (2)  bekezdés alkalmazásával kapcsolatban miniszteri rendelet állapítja meg a  honvédelmi szervezet alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört. Miniszteri rendelet meghatározhatja munkakörönként –  a  kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű – azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a  honvédelmi alkalmazott által korábban ellátott, a  (3)  bekezdés szerinti jogviszony tartamát a  szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. A  szakmai gyakorlat meglétét a honvédelmi alkalmazott köteles igazolni. (5) A  gyakornoki idő az  E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az  F–H fizetési osztályba tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott tudományos kutatói munkakörben három év. Ha a honvédelmi alkalmazott a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet, b) az F–H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. Miniszteri rendelet meghatározhatja azokat a  munkaköröket, ahol – az  egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetve továbbképzések miatt – nem kell gyakornoki időt kikötni. (6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik, a) a honvédelmi alkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy b) ha a honvédelmi alkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)–(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése. (7) Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a honvédelmi alkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az  (1)–(4)  bekezdés szerinti feltételekkel, a  gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, ha a 83. § (1) bekezdése szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ekkor a  honvédelmi alkalmazott és a  honvédelmi szervezet köteles a  (6)  bekezdés b)  pontjában, valamint a  (8)–(11)  bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal, hogy a „nem megfelelt” minősítés a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti. (8) A gyakornoki idő tartamába nem számít be: a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség, b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka tartama. (9) A gyakornoki idő kikötésekor a honvédelmi szervezet köteles tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a  kinevezésben a  munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi. (10) A  gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a  munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. Miniszteri rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja. (11) A szakmai segítő a) figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét, b) segíti a gyakornoki követelmények teljesítését, c) félévente, illetve a  szakmai segítő személyének a  (9)  bekezdés szerinti változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését. (12) Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet. (13) A  szakmai követelményekre figyelemmel közjogi szervezetszabályozó eszköz állapítja meg a  gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen: a) a szakmai követelmények részletes tartalmát, b) a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit, c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit, d) az értékelés részletes szabályait. (14) A  gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen. (15) A  gyakornoki idő lejártának hónapjában a  honvédelmi alkalmazottat minősíteni kell. A  minősítés során a  45.  §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a  munkáltatói jogkört gyakorló a  honvédelmi alkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett – ha személyük nem azonos – a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint b) a minősítés eredményeként ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és bb) harminc százalék alatt „nem megfelelt” eredmény adható. (16) A  honvédelmi alkalmazotti jogviszony e  törvény erejénél fogva megszűnik, ha a  honvédelmi alkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A  honvédelmi alkalmazotti jogviszony a  minősítés eredményének 45.  § (7)  bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg. 17. § A honvédelmi alkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 31–33. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók. 18. § (1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a  továbbiakban: megbízott vezető) történik. A  magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a  honvédelmi alkalmazott – a  kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a  magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező honvédelmi alkalmazott lehet. Nem lehet megbízott vezető a  honvédelmi alkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt. (2) A  magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét, továbbá a  megbízás feltételeit miniszteri rendelet határozza meg. (3) A  magasabb vezetői, valamint a  vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól. (4) A magasabb vezető és a vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat. A lemondási idő két hónap. (5) A  munkáltatói jogkört gyakorló a  megbízást írásban visszavonhatja, amelyet – a  honvédelmi alkalmazott kérelmére – indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a  honvédelmi szervezetnek kell bizonyítania. A  honvédelmi alkalmazott az  indokolást a  visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a  honvédelmi alkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a  megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkört gyakorló az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a honvédelmi alkalmazott részére írásban megadni. (6) A  lemondás, a  megbízás visszavonása, valamint a  megbízás határozott idejének letelte után a  honvédelmi alkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. (7) Ha a  bíróság megállapítja, hogy a  megbízás visszavonása jogellenes, a  honvédelmi alkalmazottat – kérelmére  – az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a honvédelmi alkalmazott részére meg kell téríteni. (8) A bíróság mellőzi a honvédelmi alkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő visszahelyezését, ha a  jogvita elbírálásáig a  megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A  honvédelmi alkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg. (9) A  honvédelmi alkalmazottat, ha a  megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a  magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig, de legfeljebb hat hónapra számított összege illeti meg. (10) A  vezetői pótlék (7)–(9)  bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a  honvédelmi szervezet a  honvédelmi alkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni. 19. § (1) A  teljes munkaidőben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott írásbeli kérelmére a  honvédelmi szervezet köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a honvédelmi alkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. (2) A  honvédelmi szervezet a  honvédelmi alkalmazottnak a  munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az  esetben tagadhatja meg, ha az  számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A honvédelmi szervezet köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását. (3) A részmunkaidő kikötése a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól, b) – ha a  honvédelmi alkalmazott betegsége vagy a  személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az  akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát  – a szabadság leteltét követő naptól hatályos. (4) A  (3)  bekezdés b)  pontjában foglaltak alkalmazása esetén – a  felek eltérő megállapodása hiányában – a  rendes szabadság kiadását a  fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni. (5) A kérelmet az  (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a  honvédelmi szervezettel közölni. A  kérelemben a  honvédelmi alkalmazott köteles tájékoztatni a honvédelmi szervezetet a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról. (6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a honvédelmi alkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. (7) Az  (1)  bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a  honvédelmi szervezet a  honvédelmi alkalmazottat a) a kérelem szerinti időpontig, de b) legfeljebb a  gyermek hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő honvédelmi alkalmazott esetén a gyermek ötéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig köteles foglalkoztatni. Ezt követően a  honvédelmi alkalmazott munkaidejét a  kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani. (8) Az  (1)–(7)  bekezdés nem alkalmazható a  magasabb vezetői és vezetői megbízású honvédelmi alkalmazott tekintetében. (9) A honvédelmi alkalmazott gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a honvédelmi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. 20. § (1) Ha a honvédelmi alkalmazott munkaköre ellátása mellett a honvédelmi szervezet rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. (2) A  honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az  Mt.-nek a  munkaviszony alanyairól, a  munkaviszony létesítéséről és a  munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (V., VII. és IX.  fejezet) közül a  32–35.  §, a 42–43. §, a 44/A. §, a 45. § (1) bekezdése, a 45. § (5) bekezdése, az 50. § és a 62. § nem alkalmazható. (3) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató személyében bekövetkező változásról szóló VI.  fejezete megfelelően abban az  esetben alkalmazható, ha az  átadó és az  átvevő munkáltató e  törvény hatálya alá tartozik. (4) A  honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az  Mt. 40.  § (1)  bekezdése azzal az  eltéréssel alkalmazandó, hogy a  38.  § (2)–(3)  bekezdésben és a  42.  §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ha a  honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát lemondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a  honvédelmi szervezet személyében bekövetkezett változás miatt a  rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna. (5) A  honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az  Mt. 40.  § (2)  bekezdését azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a  honvédelmi alkalmazott a  (4)  bekezdés szerinti lemondást – a  27.  § (1)  bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával – köteles megindokolni. 7. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnése 21. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a honvédelmi alkalmazott halálával, c) a honvédelmi szervezet jogutód nélküli megszűnésével, vagy d) a  16.  § (16)  bekezdésében és a  22.  § (1)  bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik. (2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel, b) áthelyezéssel 1. az e törvény, 2. az e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, 3. az e törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, 4. az  e  törvény és a  hivatásos és szerződéses katonák szolgálati viszonyát, valamint a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát szabályozó jogszabályok, 5. az e törvény és az állami tisztviselőkről szóló törvény, 6. az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között, c) lemondással, d) rendkívüli lemondással, e) felmentéssel, f ) azonnali hatállyal fa) a próbaidő alatt, fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, fc) az 50. § (4) bekezdése szerint, vagy fd) a (3) bekezdés szerint, valamint g) rendkívüli felmentéssel. (3) A honvédelmi szervezet köteles a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni, ha a) a honvédelmi alkalmazott a 12. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a  kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye, b) a  12.  § (1)  bekezdés a)  pontjában, (2) és (3)  bekezdésében meghatározott feltételnek való megfelelést a  honvédelmi alkalmazott a  bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni. (4) A  honvédelmi alkalmazotti jogviszony (3)  bekezdésben meghatározott azonnali hatályú megszüntetését írásban indokolni kell. (5) A  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.  évi CXIII.  törvény IX. Fejezetében szabályozott különleges jogrend kihirdetése esetén a  honvédelmi alkalmazott nem gyakorolhatja a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt megszüntetési okokat. 22. § (1) Ha a  honvédelmi szervezet azért változik meg, mert a  honvédelmi szervezet egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az  Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a  honvédelmi szervezet átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottak honvédelmi alkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. (2) Az  átadó honvédelmi szervezet és az  átvevő munkáltató legkésőbb az  átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a  honvédelmi alkalmazottat, a  munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a honvédelmi alkalmazottak tanácsát (honvédelmi alkalmazottak képviselőjét) az átadás a) időpontjáról, b) okáról és c) honvédelmi alkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá köteles a  szakszervezettel és a  honvédelmi alkalmazottak tanácsával (honvédelmi alkalmazottak képviselőjével) konzultációt kezdeményezni a  honvédelmi alkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A  konzultációnak ki kell terjednie az  intézkedések elveire, a  hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre. (3) A  (2)  bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az  átadó honvédelmi szervezet és az  átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottat arról, hogy az átadást követően a honvédelmi alkalmazott foglalkoztatását az  átvevő biztosítja. A  tájékoztatásnak tartalmaznia kell a  további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 23. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A  tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a  kötelezettségeket is, amelyeknek a  honvédelmi alkalmazott a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítését követően a  honvédelmi alkalmazotti jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni. (4) Ha a  (2)  bekezdésben meghatározott időpontban az  átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az  átvevő munkáltató számára a  (2) és (3)  bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az  átvevő munkáltató alapítóját terheli. (5) A  honvédelmi alkalmazott – a  (7)  bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a  (3)  bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az  átadó honvédelmi szervezetnek írásban nyilatkozik, hogy az  átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a  honvédelmi alkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. (6) Ha a honvédelmi alkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó honvédelmi szervezet az  átadás napjával köteles írásban értesíteni a  honvédelmi alkalmazottat a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony (1)  bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a  honvédelmi alkalmazott számára a  42.  § (2) és (4)–(6)  bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat – megfizetni. (7) Ha a honvédelmi szervezet azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot a) az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagy b) az államháztartásról szóló törvény szerint az alapításra jogosult szerv által alapított és annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság utódszervezet vagy alapítvány részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnik, és a  megszűnését követő nappal az  új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az  esetben az  átadó honvédelmi szervezet és átvevő munkáltató tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a  (2) és (3)  bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A  munkaviszony tartalmi elemeit az  e  bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a  23.  § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni. 23. § (1) Ha a  honvédelmi alkalmazott az  átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az  átvevő munkáltató köteles a  honvédelmi alkalmazottal munkaszerződést kötni. A  munkaszerződés megkötése során az  átvevő munkáltatót köti a  22.  § (3) és (4)  bekezdése alapján adott tájékoztatás, az  abban foglaltaktól csak a  honvédelmi alkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az  átadó honvédelmi szervezet az  átadás napjával köteles írásban értesíteni a  honvédelmi alkalmazottat a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony 22.  § (1) bekezdése szerinti megszűnéséről. (2) Ha az  átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a  munkaszerződés alapján a  honvédelmi alkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az  átadást megelőzően irányadó illetményének és a  jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely honvédelmi alkalmazott illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a  munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az  alapbérbe a  honvédelmi alkalmazott illetménypótlékok beépíthetőek. (3) Határozatlan időtartamú honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén – eltérő törvényi rendelkezés hiányában  – az  átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki. (4) Az  átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az  Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az  eltéréssel, hogy a honvédelmi alkalmazottnak az átadó honvédelmi szervezetnél honvédelmi alkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el. (5) Ha a  munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a  honvédelmi alkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az  átadó honvédelmi szervezet és az  átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a  jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a  felmondási időt, valamint a  végkielégítés mértékét az  átadó honvédelmi szervezet és az  átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e  törvénynek az  átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a honvédelmi alkalmazottra nézve kedvezőbb. 24. § (1) A 22. §-t és a 23. §-t, valamint a 25. §-t nem kell alkalmazni, ha a 22. § (2) bekezdése vagy az (5) bekezdés szerinti időpont előtt a) tett honvédelmi szervezeti vagy honvédelmi alkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, vagy b) megkötött megállapodás – ideértve az áthelyezést is – alapján a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony a  22.  § (2)  bekezdése vagy (5)  bekezdése szerinti időpontot követően megszűnik. Az a)–b) pont szerinti, a 22. § (1) bekezdésében vagy (4) bekezdésében foglalt időpont előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a  honvédelmi alkalmazott által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a  22.  § (1)  bekezdésében vagy(4)  bekezdésében foglalt időpontot követően az  átadó honvédelmi szervezet helyébe az átvevő munkáltató lép, valamint ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadás 22. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben meghatározott időpontját követően a honvédelmi alkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli, továbbá a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, valamint juttatást az  átadó honvédelmi szervezetnek – a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával – legkésőbb az  átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét – e  törvény eltérő rendelkezése hiányában – a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni. (3) A  honvédelmi alkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén – ha a  honvédelmi alkalmazottat eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni – az  átvevő munkáltató köteles az  ítélet jogerőre emelkedésekor a  22.  §-ban és a  23.  §-ban, valamint a  25.  §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával az  állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az  átvevő munkáltató a  22.  § (2)–(3)  bekezdése, és a  25.  § (2)  bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni. 25. § (1) A  honvédelmi szervezet személyében a  jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a  honvédelmi szervezet egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a  közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az  állami tisztviselőkről szóló törvény, az  igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról vagy a  közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a  munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya –  a  (3) és (4)  bekezdésben, valamint a  (9)  bekezdésben foglalt kivétellel – a  jogállásváltozás időpontjában kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. (2) A  honvédelmi alkalmazotti jogviszony átalakulásáról az  érintetteket az  átvevő munkáltató az  átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja. (3) Az  (1)  bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a  honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, ha az  átvevő munkáltató a  közszolgálati tisztviselőkről szóló, az  állami tisztviselőkről szóló, az  igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló vagy a  közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyt az  átadással érintett honvédelmi alkalmazottal, ebben az  esetben a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony a  törvény erejénél fogva az  átadás időpontjában megszűnik. A  honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnéséről a  honvédelmi alkalmazottat az  átadás napjával írásban értesíteni kell. A  honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a  honvédelmi alkalmazott számára a  42.  § (2) és (4)–(7)  bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a  27.  § (2)  bekezdésében meghatározott távolléti díjat – kell megfizetni. (4) A  (3)  bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az  átadással érintett honvédelmi alkalmazottal szemben a  közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a  közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vagy az  igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja. (5) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a honvédelmi alkalmazottat a  kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, állami szolgálati jogviszonyra, az  igazságügyi szolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani. (6) Határozatlan időtartamú honvédelmi alkalmazotti jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában  – határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. (7) Az átalakult jogviszony esetén a honvédelmi alkalmazottnak az átalakulással érintett, e törvény hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetnél honvédelmi alkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el. (8) A  honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló vezető honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának átalakulását követően – a  kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével – kell a  vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani. (9) Az  (1)  bekezdéstől eltérően a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, ha a  honvédelmi alkalmazott a  munkakörére tekintettel a  közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vagy az  állami tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerint a  közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az  állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya vagy a  közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alá tartozó munkáltatóval nem kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állhat. Ebben az  esetben a  honvédelmi alkalmazott átalakulás utáni munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az  átalakulást megelőzően irányadó illetményének és a  jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely honvédelmi alkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a  munkaviszonyban már nem áll fenn. Az  alapbérbe a  honvédelmi alkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. A  munkabérről való tájékoztatást a  jogviszony átalakulását követő hatvan napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során megfelelően alkalmazni kell a (2) és (3) bekezdést, továbbá a (6)–(8) bekezdést. (10) Ha a  jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a  honvédelmi alkalmazotti kereset elbírálásánál a) az  azonnali hatályú felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a  honvédelmi alkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá, b) a  hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a  honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá alakul át. 26. § (1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a honvédelmi alkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia. (2) Az  áthelyezés során meg kell állapodni a  honvédelmi alkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. (3) Az áthelyezett honvédelmi alkalmazottnak az áthelyezést megelőző honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el. (4) A  honvédelmi szervezet fenntartója – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az  általa fenntartott, e  törvény hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetek között kezdeményezheti az  honvédelmi alkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a honvédelmi szervezetnek, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai – különösen a munka- és pihenőidő, illetve a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel – munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők. 27. § (1) A  határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt a  honvédelmi alkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a  lemondás indoka olyan ok, amely számára a  honvédelmi alkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. (2) A  határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt a  30.  § (1)  bekezdés a), b) és d)  pontjában foglalt okok alapján a  honvédelmi szervezet azonnali hatállyal megszüntetheti, a  honvédelmi alkalmazott részére azonban egyévi, ha a  határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a  hátralévő időre jutó távolléti díját köteles előre megfizetni. Ettől eltérően, ha a  megszüntetésre a  30.  § (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott, a  honvédelmi alkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy – nem egészségügyi okkal összefüggő  – alkalmatlansága miatt került sor, a honvédelmi alkalmazottat egyhavi távolléti díj illeti meg. Ha ekkor a határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a  honvédelmi szervezet a  hátralévő időre járó távolléti díjat köteles megfizetni. 28. § (1) A  honvédelmi alkalmazott a  határozatlan idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. (2) Lemondás esetén a  lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a  honvédelmi szervezet mentesítheti a honvédelmi alkalmazottat a munkavégzés alól. 29. § (1) Rendkívüli lemondással a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a honvédelmi szervezet a) a  honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a honvédelmi alkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) A rendkívüli lemondást indokolni kell. Az  indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a honvédelmi alkalmazottnak kell bizonyítania. (3) A  rendkívüli lemondás jogát az  annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az  ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni. (4) Rendkívüli lemondás esetén a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazott részére annyi időre járó távolléti díját köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a  honvédelmi alkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni. A honvédelmi alkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is. (5) Rendkívüli lemondás esetén – e  törvényben előírt kivételektől eltekintve – a  lemondás szabályai nem alkalmazhatók. 30. § (1) A honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt – a 31–33. §-ban és a 37. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a  honvédelmi szervezetnek az  a  tevékenysége, amelyben a  honvédelmi alkalmazottat foglalkoztatták, b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési  fejezetet irányító szerv vezetője döntése alapján a honvédelmi szervezetnél létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a  honvédelmi alkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség, c) a munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, d) a honvédelmi alkalmazott legkésőbb a felmentési idő letöltésének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont]. (2) A  honvédelmi szervezet a  felmentést köteles megindokolni. Az  indokolásból a  felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a honvédelmi szervezetnek kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. (3) Az  (1)  bekezdés a) és b)  pontja esetén a  munkáltatói jogkört gyakorló legkésőbb a  felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett honvédelmi alkalmazottak személyes adatairól, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és illetményéről. (4) A  (3)  bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a  felmentésre az  (1)  bekezdés a)  pont vagy b)  pontjában meghatározott okból kerüljön sor és a  felmentéssel érintett honvédelmi alkalmazottak létszáma harminc napon belül a) húsz főnél kevesebb honvédelmi alkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt fő, b) húsznál több, száznál kevesebb honvédelmi alkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz fő, c) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb honvédelmi alkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a honvédelmi alkalmazottak tíz százaléka, d) háromszáz vagy annál több honvédelmi alkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc fő. (5) A  (4)  bekezdés alkalmazása szempontjából a  hivatásos és szerződéses, a  kormányzati szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani. (6) Ha az  (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a honvédelmi alkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a honvédelmi szervezettől nem várható el. (7) A  honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a  társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő honvédelmi alkalmazott kérelmezi. (8) A  társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.  évi LXXXI.  törvény 18.  § (2a)  bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. 31. § (1) A 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye – feltéve, hogy a  honvédelmi alkalmazott e  törvény alkalmazása szempontjából nem minősül nyugdíjasnak –, a  honvédelmi szervezet a  honvédelmi alkalmazottat írásban tájékoztatja a) a honvédelmi szervezeten belül, b) a honvédelmi szervezet irányítása alatt álló másik honvédelmi szervezethez, illetve c) a  honvédelmi szervezet fenntartója által fenntartott más, e  törvény hatálya alá tartozó honvédelmi szervezethez az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A honvédelmi alkalmazott a  tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a  munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a honvédelmi alkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a  munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A  munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a honvédelmi alkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az  a)–c)  pontban foglalt honvédelmi szervezetnél a  honvédelmi alkalmazott az  iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a  honvédelmi alkalmazott az  ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá. (2) Ha a honvédelmi alkalmazott az (1) bekezdés szerint kéri betöltetlen munkakör felajánlását, a honvédelmi szervezet a fenntartóját, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti honvédelmi szervezetet köteles haladéktalanul megkeresni. A  megkeresés kizárólag az  érintett honvédelmi alkalmazottnak az  1.  melléklet szerinti honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartás II–VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza. (3) A  honvédelmi szervezet fenntartója a  34.  § szerinti nyilvántartás felhasználásával a  megkereséstől számított öt  napon belül közvetlenül tájékoztatja a  honvédelmi alkalmazott honvédelmi szervezetét azokról a  betöltetlen munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a honvédelmi alkalmazott részére felajánlhatók. (4) Az  (1)–(3)  bekezdést, továbbá a  33.  § (1)  bekezdés a)  pontját, (2)  bekezdés a)  pontját és (3)–(4)  bekezdését megfelelően alkalmazni kell a honvédelmi szervezet jogutód nélküli megszűnésekor is azzal, hogy a) felmentésen a honvédelmi szervezet jogutód nélküli megszűnését kell érteni, és b) a 31. § és 33. § szerinti eljárást legalább a honvédelmi szervezet jogutód nélküli megszűnése előtt tíz nappal be kell fejezni. 32. § (1) A  30.  § (1)  bekezdésének b)  pontja szerinti létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén nem szüntethető meg felmentéssel azoknak az  azonos munkakört betöltő, e  törvény alkalmazásában nyugdíjasnak nem minősülő honvédelmi alkalmazottnak a  honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan olyan tartalommal kérik kinevezésükben a  munkaidő mértékének módosítását, hogy az  a  honvédelmi szervezet által közölt, a  honvédelmi alkalmazottak között kérelmük szerint elosztható napi vagy heti munkaidő együttes mértékét nem haladja meg. A  kérelmet az  abban részes valamennyi honvédelmi alkalmazottnak alá kell írnia, megjelölve a  kinevezésében kikötendő munkaidő mértékét, amely napi négy óránál rövidebb nem lehet, kivéve, ha a 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján a honvédelmi szervezet erre lehetőséget ad. Több, a feltételeknek megfelelő kérelem esetén a  honvédelmi szervezet – a  (2)  bekezdésben foglaltaktól eltérően – mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy mely kérelem alapján módosítja az azt benyújtó honvédelmi alkalmazottak kinevezését. (2) A  honvédelmi szervezet köteles a  kérelemben foglaltak szerint a  kinevezést módosítani. Az  illetmény összegét – a felek honvédelmi alkalmazottra kedvezőbb megállapodásának hiányában – a kinevezés módosítását közvetlenül megelőző illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidő arányában kell megállapítani. 33. § (1) A  honvédelmi szervezet a  31.  §-ban foglalt állásfelajánlás során a  felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a honvédelmi alkalmazottat a) a 31. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről), továbbá b) a  32.  § szerinti lehetőségről és a  tervezett felmentéssel esetlegesen érintettek nevéről, munkakörük megnevezéséről, továbbá a kinevezésmódosítással a honvédelmi alkalmazottak között elosztható munkaidő mértékének felső határáról, illetve – döntése esetén – a  napi négy óránál rövidebb munkaidő kikötésének lehetőségéről. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt napon belül a) a honvédelmi alkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról, illetve b) a 32. § (1) bekezdés szerinti kérelmet a honvédelmi szervezettel közölni kell. (3) A  munkakör elfogadása esetén a  honvédelmi szervezet gondoskodik a  kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a  honvédelmi alkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs vagy a  honvédelmi alkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a honvédelmi szervezetnek fel kell tüntetnie. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni. (4) A  31.  §-ban foglaltak teljesítésével felajánlott munkakör elfogadását a  kinevezés módosításához vagy az áthelyezéshez történő honvédelmi alkalmazotti hozzájárulásnak kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat elmaradását a felajánlott munkakör elut …