382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelete a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről.

382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelete a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az 1. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában, a 2. alcím, továbbá a 3. és a 15. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.  törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, a 3.  § tekintetében a  Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003.  évi CXXVIII. törvény 18. § (6) bekezdés d) pontjában, a 4. és 5. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 1. pontjában, a 6. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában, a 7–9. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § a) pontjában, a 10. alcím tekintetében az  autópályák és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013.  évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés d) pontjában, a 11. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § c) pontjában, a 12. alcím tekintetében a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.  évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában, a 14. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112.  § (1) bekezdés a) pontjában, a 16. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pont 1.1. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A szakmai irányításért felelős miniszter, valamint a felügyeleti szerv kijelölése 1. § (1) A  fővárosi és megyei kormányhivatal e  rendelet szerinti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 9.  § f )–i)  pontjában meghatározott, valamint a  törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a  közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. (2) Ha a  törvény nem teszi lehetővé a  fellebbezést a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának döntésével vagy mulasztásával szemben, felügyeleti szervként a  fővárosi és megyei kormányhivatal jár el. 2. Az útügyi közlekedési hatóságok kijelölése 2. § (1) A Kormány útügyi közlekedési hatóságként a) a  (2)  bekezdés szerinti ügyekben első fokon országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert, b) a  (3)  bekezdés szerinti ügyekben első fokon a  megyeszékhely szerinti járási hivatalt, Pest megyében a  Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát – összeférhetetlenség esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal által kérelemre kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatalt –, másodfokon – ha a  fellebbezést törvény lehetővé teszi – a  fővárosi és megyei kormányhivatalt, c) a  (4)  bekezdés szerinti ügyekben első fokon a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a fővárosi és megyei kormányhivatalt, d) az  (5)  bekezdés szerinti ügyekben első fokon a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a fővárosi és megyei kormányhivatalt, e) a  (6)  bekezdés szerinti ügyekben első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát –  összeférhetetlenség esetén a  fővárosi és megyei kormányhivatal által kérelemre kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatalát –, másodfokon – ha a  fellebbezést törvény lehetővé teszi – Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. (2) Útügyi közlekedési hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el: 1. az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és gyorsutak (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi út), továbbá a  közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei és műtárgyai, továbbá útépítési engedélyezési eljáráshoz nem köthető, önálló beruházásként megvalósuló 30 m szabadnyílást meghaladó műtárgyai, továbbá alagútjai építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatos, valamint ezek tekintetében a  közúti közlekedésről szóló 1988.  évi I.  törvény (a  továbbiakban: Kkt.) 29/A.  §-ában, 32.  § (3)  bekezdésében, 34.  § (2) bekezdésében és 36. § (2) bekezdésében meghatározott ügyek, továbbá az országos és helyi közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak engedélyezése során ezen utak 30 m-nél nagyobb szabadnyílású műtárgyai, valamint alagútjai műszaki engedélyezése, 2. a  transzeurópai közúthálózat részét képező, 500 méter hosszt meghaladó alagutakkal kapcsolatos közlekedési hatósági hatáskörök gyakorlása, 3. a  gyorsforgalmi úti beruházáshoz kapcsolódó szintbeli csomópont kialakításával kapcsolatban az  1.  pont szerinti hatáskör gyakorlása, ha az alsóbbrendű út egyéb szakasza nem érintett, 4. a közúti biztonsági auditori képzés és továbbképzés bejelentése, a képzési tevékenység folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásának vezetése, a  közúti biztonsági auditori képzési tanterv jóváhagyása, a  képzési tevékenység folytatására jogosult szervezetek ellenőrzése, 5. az  országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utak és a  közúti határátkelőhelyek hídjai, valamint a harminc méter szabadnyílást meghaladó hidak kiviteli tervének jóváhagyása, 6. a  forgalmazási követelmények szabályozása tekintetében – az  építési termékek kivételével – a  miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó közúti termékek megfelelőségértékelését végző megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése, ellenőrzése, valamint a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.  évi LXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyelete, 7. a  2015.  évi LXXXIX.  törvénnyel kihirdetett, Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” Melléklet 1. rész 1.9.5 pontjában és „B” Melléklet 8. rész 8.6 fejezetében az  alagutakkal kapcsolatos közlekedési hatósági hatáskörök gyakorlása, 8. az  országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi úton a  levegőterhelés mérséklése érdekében szükséges forgalomkorlátozó intézkedések elrendelése, 9. az  engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében elektronikus közúti ellenőrző rendszer, illetve ellenőrző berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulási hatáskör gyakorlása, 10. vasúti átjáró – az  ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével – létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének, valamint a létesítés és az áthelyezés során a vasúti átjáró biztosítási módjának és forgalmi rendjének engedélyezése, 11. a  vasúti átjárók, a  vasúti gyalogos átkelőhelyek forgalmi rendjére és a  kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítésére vonatkozó, a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok által vezetett nyilvántartások alapján országos összesítő nyilvántartás vezetése, 12. a  gyorsforgalmi utakat és közúti határátkelőhelyeket érintően – ha az  út kezelője forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti, vagy az  út kezelőjének előírásai betartására, jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának nem tesznek eleget – az érdekeltek kérelmére indított eljárás, 13. a gyorsforgalmi utak, valamint a közúti határátkelőhelyek útjai tekintetében az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a  helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a  magánút helyi közúttá vagy országos közúttá nyilvánításával kapcsolatos ügyek, 14. a  településfejlesztési koncepció, az  integrált településfejlesztési stratégia és a  településrendezési eszközök a gyorsforgalmi úttal, a közúti határátkelőhellyel érintett település esetében történő egyeztetési eljárásai során. (3) Útügyi közlekedési hatóságként a  megyeszékhely szerinti járási hivatal, Pest megyében az  Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el 1. a  (2)  bekezdés 1–3.  pontjában, valamint az  (5)–(6)  bekezdésben meghatározottak kivételével az  út és műtárgyai, továbbá az  út építésével, korszerűsítésével összefüggő járda, valamint önálló beruházásában megvalósuló 30 m szabadnyílást meg nem haladó gyalogos felüljárók és hidak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével összefüggő ügyek, 2. az  engedélyezési hatáskörébe tartozó utak 30 m szabadnyílást meg nem haladó hídjai kiviteli tervének jóváhagyása, 3. a gyorsforgalmi utak, valamint a közúti határátkelőhelyek útjainak kivételével az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a  helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a  magánút helyi közúttá vagy országos közúttá nyilvánításával kapcsolatos ügyek, 4. az  engedélyezési hatáskörébe tartozó utak területének nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági ügyek, 5. a Kkt. 42/A. § (2) bekezdése alapján a kérelmező által – a közútkezelő hozzájárulásának megtagadása, vagy a kezelő által előírt feltételek sérelmezése miatt – kezdeményezett eljárás, 6. a Kkt. 42/A. § (3) bekezdése alapján – a közút kezelőjének kérelmére – az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére irányuló eljárás, 7. a Kkt. 39. § (2) és (3) bekezdése szerinti, útcsatlakozással kapcsolatos közlekedési hatósági eljárások, 8. a  közút kezelőjének kérelmére a  közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetése miatt indult eljárás, 9. a közútkezelői felszólítás eredménytelensége esetén, az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás felújítására, korszerűsítésére, megszüntetésére kötelezés, 10. az  engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében a  közút nem közlekedési célú, vagy rendkívüli igénybevétele miatti, a  helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belüli süllyedés, vagy más hiba kijavításának elrendelése, 11. a  közútkezelői felszólítás eredménytelensége esetén a  közút állagát, a  közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát sértők vagy veszélyeztetők Kkt. 7. § (2) bekezdése szerinti kötelezése, 12. a  vasúti gyalogos-átkelőhely létesítésének, áthelyezésének, forgalomba helyezésének, megszüntetésének engedélyezése, 13. az ideiglenes vasúti átjáró létesítésének, megszüntetésének, forgalomba helyezésének engedélyezése, 14. a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely ideiglenes szüneteltetésének elrendelése, 15. a  (2)  bekezdés 10.  pontjában foglaltak kivételével a  vasúti átjáró és a  vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározása, továbbá a vasúti átjáró forgalomba helyezése, 16. az engedélyezési hatáskörébe tartozó országos közutat érintően a közút kezelője által az előírásoknak nem megfelelő jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának eredménytelensége miatt kezdeményezett eljárások, 17. a  vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén – jelzőőrállítás helyett – a  vasúti pályát keresztező út lezárásának engedélyezése, 18. a közúti gyalogos-átkelőhely kijelölésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezése, 19. a  védett természeti területen lévő közúton a  természetvédelmi hatóság kezdeményezésére a  közlekedés (tartózkodás) korlátozása vagy megtiltása, 20. a  (2)  bekezdés 8.  pontjában foglaltak kivételével a  környezetterhelés mérséklése érdekében forgalomszervezési korlátozó vagy egyéb műszaki intézkedések elrendelése, 21. a  közút kezelőjének kezdeményezésére elrendelt vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetésével kapcsolatban a közút kezelője számára a munkák elvégzésének engedélyezése, 22. az  engedélyezési hatáskörébe tartozó közutak és a  közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelői által kialakított forgalmi rend figyelemmel kísérése, a  forgalom biztonsága vagy zavartalansága érdekében a forgalomszabályozás módosításának kezdeményezése, a közút kezelőjének a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében a forgalmi rend felülvizsgálatára való kötelezése, 23. az  országos közúton a  (2)  bekezdés 12.  pontjában foglaltak kivételével, ha a  közút kezelője a  forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti, vagy a  közút kezelőjének előírásai betartására, jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának nem tesznek eleget az érdekeltek kérelmére indított eljárás, 24. a közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára történő megnyitásának, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánút közforgalom előli elzárásának engedélyezésére irányuló eljárás, 25. a  vasúti átjárókról, a  vasúti gyalogos-átkelőhelyekről, továbbá a  kijelölt közúti gyalogos-átkelőhelyekről nyilvántartás vezetése, 26. a  saját célú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, összekötő vasúti pályán, csatlakozó vasúti pályán és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévő kereszteződés esetében a  terelősziget létesítésének szükségességének megállapítása, 27. a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható, az időszakosan üzemelő teljes sorompóval biztosított, valamint a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárók meghatározása, 28. az  engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében elektronikus közúti ellenőrző rendszer, illetve ellenőrző berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulás kiadása során. (4) Útügyi közlekedési hatóságként első fokon a megyei kormányhivatal járási hivatala, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala, másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el: 1. az elhelyezési tilalom alá eső jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolításával kapcsolatos ügyek, 2. a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó fa, vagy egyéb növényzet eltávolításának elrendelése, 3. a vasúti átjáró rálátási háromszögének területén lévő fa, vagy egyéb növényzet kivágásának elrendelése, 4. a  közlekedés biztonsága, az  út állagának védelme érdekében az  út melletti ingatlan tulajdonosának kötelezése során. (5) Útügyi közlekedési hatóságként első fokon a  megyei kormányhivatal járási hivatala, másodfokon a  megyei kormányhivatal jár el a  járdák, gyalogutak és azok műtárgyai építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezése (ide nem értve a  gyalog- és kerékpárutakat, valamint a  közút építésével összefüggő járdaépítést) során. (6) Útügyi közlekedési hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el: 1. a  fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutak és azok műtárgyai építésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése és 2. a  fővárosban a  járdák, a  gyalogutak és azok műtárgyai építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezése (ide nem értve a  gyalog- és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést) során. 3. § A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény a) 9. § (2) bekezdése szerint szükséges vélemény elkészítése során Budapest Főváros Kormányhivatala, b) 17.  § (4)  bekezdése szerinti hatáskör gyakorlása során első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala, másodfokon – ha törvény a fellebbezést lehetővé teszi – a miniszter jár el. 3. A közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben eljáró közlekedési hatóságok kijelölése 4. § (1) A  Kormány a  közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben közlekedési hatóságként (a  továbbiakban: közúti gépjármű-közlekedési hatóság) a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert, b) a  (3)  bekezdés szerinti ügyekben első fokon országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert, c) a  (4)  bekezdés szerinti ügyekben első fokon a  megyei illetékességgel eljáró járási hivatalt, Pest megyében az  Érdi Járási Hivatalt, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát –  összeférhetetlenség esetén a  fővárosi és megyei kormányhivatal által kérelemre kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatalt –, másodfokon – ha a  fellebbezést törvény lehetővé teszi – a  fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. (2) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el: 1. a  személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012.  évi XLI.  törvény 41.  § (1)–(2)  bekezdése szerinti engedélyekkel, valamint a  nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a  nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a  Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT) által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatos hatáskör gyakorlása, 2. a  közúti járművek – ideértve a  trolibuszt is – típusbizonyítványával, általános forgalomba helyezési, illetve sorozat forgalomba helyezési és sorozat átalakítási engedélyével, az  egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyével és a  hazai járműforgalmazók részéről a  megfelelőségi nyilatkozat alapján történő forgalomba helyezéssel, továbbá a  jármű megváltoztatására vonatkozó alkalmazási engedéllyel kapcsolatos hatáskör gyakorlása, 3. a kísérleti jármű esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, 4. a  nem közúti mozgógépekbe építendő belsőégésű motorok típusjóváhagyásával kapcsolatos feladatok ellátása, 5. a  közúti járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok jóváhagyásának kiadásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minősítő jel használatának engedélyezésével, valamint az alkalmazási engedély kiadásával kapcsolatos hatáskör gyakorlása, 6. a Kkt. szerinti típusvizsgálati tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, a típusvizsgáló tanúsító szervezettel a  hatósági szerződés megkötése, valamint a  típusvizsgáló tanúsító szervezet tevékenységének ellenőrzése, és azok tekintetében a  Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyelete, közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos jogszabályok megsértőivel szemben bírság kiszabása, 7. a  típusvizsgáló tanúsító szervezetnek, valamint az  autóbusz-fenntartónak az  emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára vonatkozó feljogosítása, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartás és műszaki adatbázis kezelése, 8. a  könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az  új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a  429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított 1014/2010/EU bizottsági rendeletben, a  253/2014/EU európai parlamenti és a  tanácsi rendelettel módosított, az  új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a  könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a  293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott, az  új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztási és -kibocsátási adatainak nyilvántartása és közzététele, a  CO2-kibocsátás nyomon követési adatainak összegyűjtése és az  Európai Bizottság (a  továbbiakban: Bizottság) részére történő továbbítása, továbbá az  üzemanyag-töltőállomásokra vonatkozóan a  bejelentett adatok gyűjtése és a tagállami bejelentési feladatok ellátása, 9. a  veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával, valamint a  veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó névjegyzékének vezetésével, kijelölésének bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása, 10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával, a  vizsgakötelezettség alóli mentesítésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a  szakoktatói és az  iskolavezetői tevékenység engedélyezésével, az  engedély felfüggesztésével és visszavonásával, a  vizsgabiztosi tevékenységet végzők nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból törlésével, ezen tevékenységek szakfelügyeletével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének, vizsgáztatásának, valamint a  vizsgabiztosi, a  szakoktatói és az  iskolavezetői tevékenység szakfelügyeletét és a  szakfelügyelethez kapcsolódó bírságolását; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása, 11. Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatok tekintetében a) a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek szaktanfolyami képzésének és továbbképzésének engedélyezésével, valamint vizsgáztatásával, b) a menetíró készülékkel foglalkozó fórum munkájában hazánkat képviselő személy kijelölésével, c) a menetíró vezérképviseletek elismerésével, d) a  tachográf beépítését, javítását, vizsgálatát és illesztését végző szervezetekre és járműgyártókra vonatkozó nyilvántartással, és adatkezeléssel, e) a menetíró készülék (tachográf ), a tachográf-kártyák és az adatrögzítő lap jóváhagyásával, f ) a tachográf-kártya kibocsátásával, gyártásával, visszavonásával, nyilvántartásával, adatkezelésével és nemzetközi adatcseréjével, g) a tachográf beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek engedélyezésével, nyilvántartásával és adatkezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 12. a  közúti járművezetők előzetes, időszakos és rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálata, valamint a  pályaalkalmassági vizsgálatok módszertanának meghatározása, továbbá a  közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatok, 13. az  e-learning rendszerű oktatásban alkalmazott rendszerek és az  e-learning tananyagok engedélyezése és tanúsítvánnyal való ellátása, továbbá a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, a fogyasztók védelmét szolgáló mutatók számításának meghatározása, a számítás és a mutatószámok közzététele, 14. a  közlekedési hatósági tevékenységhez kapcsolódó országos nyilvántartások, informatikai rendszerek működtetése és fejlesztése, társhatóságok részére történő elektronikus adatátadás és a nemzetközi adatcsere feltételeinek biztosítása, 15. Magyarország területén az EGT-n kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott tehergépjárművel kabotázsként közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység engedélyezése, 16. a közúti árufuvarozás és a személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzése, 17. a  kormánytisztviselői, állami szolgálati jogviszony keretében műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személyek továbbképzésének biztosítása, 18. műszaki vizsgabiztosi névjegyzék vezetése és az ahhoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlása, 19. a  közúti ellenőrök képzésének, továbbképzésének biztosítása, névjegyzékének vezetése, valamint a  közúti közlekedésről szóló törvény szerinti kezelői ellenőrök névjegyzékbe vétele és az  ahhoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlása, 20. a gépjárműfenntartó szervezetek nyilvántartása, 21. a  közúti közlekedési szolgáltatási, a  saját számlás áruszállítási, valamint a  saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló rendeletben meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő hatósági feladatok, valamint: a) a  közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a  96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, b) a  nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, c) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet a módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, d) az  autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az  1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a  2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 9-i 361/2014/EU bizottsági rendeletben, e) a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett országos elektronikus nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2010. december 16-i 1213/2010/EU bizottsági rendeletben, valamint f ) a  közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásában rögzítendő adatokra vonatkozó minimális követelményekről szóló, 2009. december 17-i 2009/992/EU bizottsági határozatban meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatok ellátása során. (3) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala jár el: 1. a  gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi közúti szállításáról szóló Egyezmény (ATP) hatálya alá tartozó szállítóeszközök időszakos ATP alkalmassági szemléjének elvégzése, az  azonosító jelzés hitelesítése, annak használatának szabályozása, az  alkalmassági bizonyítványának kiadása és a  külföldi vizsgálati eredmények honosítása, 2. a  közúti árufuvarozási tevékenység keretében végzett radioaktív anyag továbbításának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, 3. a  rugózatlan kerékfelfüggesztés, nem fúvott gumiabroncs, valamint az  50 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépjárműben csak külső erővel működő kormányberendezés esetében az  eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, 4. a  pótkocsi vontatószerkezet általi kormányozhatósága esetében az  eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, 5. a  közúti jármű sorozatszerű átalakítását végző gépjárműfenntartó szervezet feljogosítása az  átalakítással érintett szerkezeti elemek átvizsgálására, 6. a  túlméretes és a  megengedett össztömeget, illetve tengelyterhelést meghaladó járművek forgalomba helyezésének, valamint tehergépkocsival második pótkocsi vontatásának engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, 7. a  nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendelet szerint a  korlátozás alóli felmentésre vonatkozó engedélykérelmekkel kapcsolatos feladatok ellátása, 8. a  muzeális jellegű járművek karbantartásához az  előírt követelményeket nem teljesítő festék- és fényező termékek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása során. (4) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a megyei illetékességgel eljáró járási hivatal, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el: 1. a  Kkt. szerinti vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, a  vizsgáló állomással a  hatósági szerződés megkötése, valamint a  vizsgáló állomások és a  műszaki vizsgabiztosok tevékenységének ellenőrzése, az  ellenőrzés alapján a  jogkövetkezmények alkalmazása, továbbá a  hatóság által üzemeltetett, valamint az  illetékességi területén hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomáson – a  jármű tulajdonosára egyébként irányadó illetékességi szabálytól függetlenül – a  közlekedési hatóság telephelyén végzett egyedi forgalomba helyezés engedélyezése, jármű-honosítási eljárás, valamint a bármely telephelyen végzett forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat végzése, a  vizsgáló állomás és a járműfenntartó szervezetek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyelete, 2. járműbontókkal történő közreműködői megállapodások megkötése, a  járműbontók tevékenységének ellenőrzése, bontási engedély kiadása, tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, az ellenőrzés alapján a jogkövetkezmények alkalmazása, 3. a  Kkt. 20.  § (1)  bekezdésében meghatározott szabályszegések felderítésére irányuló, – a  Kkt. 20.  § (11)  bekezdésében a  közlekedési hatóság hatáskörébe utalt – közúti és telephelyi ellenőrzések, valamint az azokhoz kapcsolódó bírságolásra irányuló eljárások lefolytatása, 4. a  közúti járművek – ideértve a  trolibuszt is – közlekedésbiztonsági ellenőrzése, a  közúti járművek összeépítésének, egyedi átalakításának, valamint a forgalomba helyezésének engedélyezése, 5. a  közúti járművezetők elméleti és gyakorlati vizsgájának megszervezése és vizsgáztatása, a  vizsgakötelezettség alóli mentesítése, vizsgaútvonalak kiválasztása a  vizsga során, közúti járművezetői vizsgák érvénytelenítése, a közlekedésigazgatási hatóságok megkeresésére a vezetési jogosultság igazolása céljából a  korábban tett közúti járművezetői vizsgákról hatósági bizonyítvány kiállítása, utánképzési feltárások elvégzését követően utánképzési programok kijelölése, továbbá a  képzés, utánképzés, a szakoktatók és iskolavezetők tevékenységének ellenőrzése, ellenőrzést követően a jogszabályban nevesített jogkövetkezmények alkalmazása, 6. a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hitelesítési eljárás lefolytatása és a  gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4–6. cikkében foglalt rendelkezések betartásának ellenőrzése, 7. a  (10)  bekezdés szerinti szervezetek által felvett, jogsértést megállapító ellenőrzési jegyzőkönyv alapján kezdeményezett eljárás lefolytatása, 8. a személytaxi-szolgáltatás és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás, valamint a kapcsolódó önálló diszpécserszolgálati tevékenység engedélyezése és ellenőrzése, 9. a  mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben továbbá a  két- vagy háromkerekű járművek, valamint a  négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott piacfelügyeleti ellenőrzés végzése és ezzel összefüggésben a bírságolási eljárás lefolytatása, 10. Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatok tekintetében a) a digitális tachográf-kártyák kiadásával, cseréjével és pótlásával, valamint b) a  tachográf beépítését, vizsgálatát, javítását és illesztését, üzembe helyezését és aktiválását végző szervezetek engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 11. a  (2)  bekezdés 11.  pontja szerinti feladatokon kívül Magyarország tekintetében a  közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a  közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben az  ellenőrzéshez szükséges tachográf-kártyákkal (a  gépjárművezetői kártya, az  ellenőri kártya, a  műhelykártya és az  üzemben tartói kártya) kapcsolatos feladatok ellátása, 12. tehergépjárművel végzett saját számlás közúti áruszállítási igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása, 13. autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása, 14. a veszélyes anyagot szállító járművekre előírt „Jóváhagyási igazolás” kiadása, 15. a gépjárműadó-kedvezmény igénybevételéhez a gépjármű minősítésének műbizonylattal való igazolása, 16. a gépjárműfenntartó szervezetek személyi és dologi feltételeinek ellenőrzése, tevékenység megtiltása, 17. a gépjárműfenntartó szervezetek bejelentésének nyilvántartásba vétele, 18. közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, 19. a  mozgáskorlátozott személyek közúti közlekedésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, különösen a  jármű mozgáskorlátozott személy testi adottságaihoz alakításához eltérés engedélyezése, a  mozgáskorlátozott közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságát elbíráló bizottságban való műszaki szakértői közreműködés, 20. tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási engedéllyel és engedélykivonattal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása, 21. autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységi engedéllyel és engedélykivonattal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása, 22. az  autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013.  évi LXVII. törvény szerinti útdíj-ellenőrzési feladatok ellátása, 23. a Kkt. 33/A. §-ában előírt úthasználati díj megfizetésének ellenőrzése, 24. a  közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.  évi LXXXIV.  törvény 33/A.  § (1)  bekezdése szerinti engedélyező hatóságként a  közúti járművek előzetes eredetiségvizsgálata során közreműködő szervezetek engedélyezése során. (5) A  miniszter gondoskodik az  utánképzés foglalkozásvezetők képzésének évente egy alkalommal történő megszervezéséről, a  képzés rendszerének – különös tekintettel a  tantervekre, tantárgyakra, tantervi óraszámra, az  elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményekre, vizsgafeladatokra és vizsgahelyszínekre – kialakításáról és nyilvántartást vezet az utánképzés foglalkozásvezetőkről. (6) A  (2)  bekezdés 16.  pontja alapján a  közúti árufuvarozás és a  személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzése során a  (2)  bekezdésben kijelölt közúti gépjármű-közlekedési hatóság a  jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatai ellátása során kormánytisztviselőként középfokú iskolai végzettségű személyt is alkalmazhat. (7) A  (2)  bekezdésben kijelölt közúti gépjármű-közlekedési hatóság a  (2)  bekezdés 16.  pontjában meghatározott feladatával összefüggésben jogosult a  Kkt. 20.  § (1)  bekezdésében és 33/A.  § (1)  bekezdésében foglaltak – közlekedési hatósági hatáskörbe utalt – ellenőrzésére, továbbá közúti és telephelyi ellenőrzést végezni országos illetékességgel, az  ellenőrzés eredményeként jogosult a  jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni. (8) A  (2)  bekezdés 16.  pontjában meghatározott feladattal összefüggésben a  másodfokú hatósági jogkört – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a miniszter gyakorolja. (9) Közlekedési hatóságként első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala jár el a  mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben továbbá a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott a) éves piacfelügyeleti ellenőrzési terv összeállítása, valamint b) a  piacfelügyeleti ellenőrzésben közreműködő műszaki szolgálatok tevékenységével összefüggő pályázatok kiírása, a  műszaki szolgálatok kijelölése, azok tevékenységének irányítása, ellenőrzése és a  Bizottság ezen szolgálatok tevékenységéről történő tájékoztatása során. (10) A Kormány a (4) bekezdésben kijelölt hatóságon kívül a) a  díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére a  Kkt. 20.  § (11) bekezdés g) pontjában kijelölt gazdasági társaságot, b) a  közúti járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartásának ellenőrzésére a  Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, c) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás ellenőrzésére a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki. (11) A  központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás üzemeltetésével, működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, valamint a központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el a bírságolásra hatáskörrel rendelkező szervek adatszolgáltatása alapján. (12) A  (3) és (4)  bekezdésben meghatározott közlekedési hatóság az  általa folytatott eljárásokkal kapcsolatban a  (2)  bekezdésben meghatározott hatóság országos nyilvántartásához vagy szakmai irányítási feladataihoz szükséges adatszolgáltatásra köteles. 5. § A közlekedési hatóságok szakmai irányítása keretében a miniszter: a) az  egységes jogalkalmazás érdekében – a  jogszabályok és szabványok keretei között, ügyfelekre nem kiterjedő hatállyal – meghatározza a  közúti gépjármű-közlekedési hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések követelményeit és módszereit, ideértve különösen az  egyes vizsgálóműszerek megfelelőségét, alkalmazhatóságát, b) a  közlekedési ágazat hatósági jellegű szakképzései tekintetében – jogszabályban meghatározott szakmai képzések és szakképesítések követelményrendszere alapján – meghatározza a  szaktanfolyamok, továbbképzések tantárgyait, tanterveit, vizsgakövetelményeit, kinevezi a  vizsgabiztosokat, lebonyolítja a vizsgáztatást, felügyeli és ellenőrzi a tanfolyami képzést, c) a  közúti járművezetők és a  közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére és vizsgáztatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével meghatározza ca) a tanterveket, a tantárgyakat, tantervi óraszámokat, cb) az  elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat, vizsgahelyszíneket és vizsgaútvonalakat, cc) alkalmazható tansegédleteket, cd) a képzések, továbbképzések, vizsgák lebonyolításának, ellenőrzésének, szakfelügyeletének rendjét, ügyvitelét és módszereit, ce) az  e-learning rendszerű oktatásban alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerek minősítésének és tanúsításának módját a  Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel, cf ) az  e-learning tananyagok minősítésének és tanúsításának módját a  Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel, cg) az  e-learning rendszerű oktatásban való részvétel dokumentálásának módját, különös tekintettel az adatrögzítésre, az archiválásra és az adattartalomra, ch) a  képzés, továbbképzés, vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és műszaki követelményeket, ci) az  egyes tantárgyak hallgatása, vagy vizsgatárgyak teljesítése alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések, végzettségek körét, cj) az  elméleti és gyakorlati vizsgáztatás ellenőrzéséhez szükséges adatok körét és tartalmát, ezek közlekedési hatóság részére történő továbbításának rendjét, d) működteti a Közlekedési Szakértői Testületet. 4. A vasúti közlekedési hatóság kijelölése 6. § (1) Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a minisztert jelöli ki. (2) A  vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók vizsgáztatását, valamint ezek oktatóinak vizsgáztatását végző vizsgabiztosokat a miniszter nevezi ki. (3) A  vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók elsőfokú időszakos, soron kívüli és záró, valamint az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Kormány elsőfokú hatóságként a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot másodfokú hatóságként – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert jelöli ki. (4) A  mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítása tekintetében a  Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság a  vasútbiztonsági hatóság részére tanúsító szervként jár el. (5) A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök a vasúti pályahálózattal érintett település esetében történő egyeztetési eljárásai során a vasúti közlekedési hatóság jár el. 5. A vasúti igazgatási szerv kijelölése 7. § (1) A Kormány vasúti igazgatási szervként a miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egységét jelöli ki. (2) A  vasúti igazgatási szerv döntését és végzését felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. (3) A vasúti igazgatási szerv e jogkörben való eljárása során nem utasítható. (4) A  vasúti igazgatási szerv független a  vasúti társaságoktól, a  Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezettől és a közszolgáltatási szerződések odaítélésében résztvevő illetékes hatóságtól. 6. A hajózási hatóságok kijelölése 8. § (1) Hajózási hatóságként a Kormány a) a (2) és (3) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert, b) a  (4)  bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel első fokon Budapest Főváros Kormányhivatalát, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert, c) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII.  törvény (a  továbbiakban: Vkt.) 4. § (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében Magyarország konzuli tisztviselőjét jelöli ki. (2) Hajózási hatóságként a miniszter jár el: 1. az  úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó, valamint a  kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének vizsgáztatásával, 2. a hajózási üzemeltetési vezetői és hajózásbiztonsági ellenőri képesítéssel, 3. a révkalauzok és hajózási szakértők nyilvántartásának vezetésével, 4. a vizsgabiztosok névjegyzékének vezetésével, 5. a  hajózási képesítések megszerzésére felkészítő képzések jóváhagyásával, és ellenőrzésével, továbbá a hajózási képesítések okmányainak kiállításával és közhiteles nyilvántartásával, 6. a hajózási gyakorlati idő mérséklésének engedélyezésével, 7. a  tengerész munkaközvetítők, a  tengerész kölcsönbeadók nyilvántartásával és tevékenységének ellenőrzésével, valamint a tevékenységét érintő panaszokkal, 8. a víziutak nyilvántartásával, 9. a  hajóút kijelölésével és kitűzésével való egyetértéssel, továbbá a  víziközlekedés irányítására szolgáló jelek ezzel összefüggő elhelyezésének elrendelésével, 10. a víziút-fenntartási terv jóváhagyásával való egyetértéssel, 11. elemi csapás vagy egyéb veszély esetén az úszólétesítmények ideiglenes igénybevételével, 12. Magyarország konzuli tisztviselőjének a  hajóokmányok érvényességének ideiglenes meghosszabbítására való felkérésével, 13. az  úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító elismert szervezetek elismerését megalapozó javaslathoz az  elismerést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá az  elismerést elnyert szervezet tevékenységének ellenőrzésével, valamint az  úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító kijelölt szervezetek kijelölését megalapozó javaslathoz a kijelölést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá a kijelölt szervezet tevékenységének ellenőrzésével, 14. a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetésével, 15. a  nemzeti víziút használatának idegen állam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény részére való engedélyezésével, 16. a  hajósoknak szóló hirdetmény kiadása a  víziút korlátozott jellemzői következtében szükséges átmeneti közlekedési rend, továbbá az egyes vízterületek közlekedési rendjének a Hajózási Szabályzatban nem érintett helyi szabályainak megállapításával, 17. az  országos közforgalmú kikötők, vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítmények, valamint a  vám- és határkikötők létesítésével, használatbavételével, fennmaradásával, üzemben tartásával és megszüntetésével, üzemeltetési szabályzatának jóváhagyásával, 18. a  tengeri hajók munkavédelmi követelményeit tartalmazó szabályzat jóváhagyásával és a  tengerészeti munkaügyi bizonyítvány kiállításával, 19. a hatáskörébe tartozó hajózási bírság kiszabásával, 20. a  településfejlesztési koncepció, az  integrált településfejlesztési stratégia és a  településrendezési eszközök víziúttal érintett település esetében történő egyeztetési eljárásaival kapcsolatos ügyekben. (3) A Vkt. 48/B.  § (1)  bekezdésében meghatározott folyami információs szolgáltatás működtetéséhez, ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatokat a miniszter látja el. (4) Hajózási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el 1. az  úszólétesítménnyel folytatott hajózási tevékenység, az  úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának, biztonságának, élet- és munkakörülményeinek ellenőrzésével, a  hajózási tevékenységet, valamint az úszólétesítmények élet- és munkakörülményeit érintő panaszok kivizsgálásával, 2. az úszólétesítmények lajstromozásával, nemzetközi jeleinek, hivatalos hajószámának kiadásával, 3. az  úszólétesítmények, azok berendezéseinek, felszereléseinek, a  közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokban alkalmazott RIS terminál, hálózati berendezés és szoftveralkalmazás típusjóváhagyásával, 4. az úszólétesítmények építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával, 5. az úszólétesítmény üzemképességének megállapításával és tanúsításával, 6. a szállítótartályok (konténerek) műszaki felügyeletével, gyártó, javító üzemeinek jóváhagyásával, 7. az úszólétesítmények hajónaplójának, személyzeti jegyzékének, gép- és olajnaplójának, környezetvédelmi és motornaplójának, valamint felszerelési jegyzékének kiadásával és hitelesítésével, 8. az úszólétesítmények okmányainak kiállításával és nyilvántartásával, 9. a víziutat érintő munkavégzés engedélyezésével, 10. a víziközlekedés irányítására szolgáló jelzések engedélyezésével, 11. a kikötőn kívül rakomány átrakásának, továbbá utasok be- és kiszállásának engedélyezésével, 12. a hajózás korlátozásának és a hajóút felszabadításának elrendelésével, a hajóútban fennakadt vagy elsüllyedt úszólétesítménnyel összefüggő intézkedésekkel, 13. a (2) bekezdés 17. pontjában foglaltak kivételével a hajózási létesítmény létesítésével, használatba vételével, fennmaradásával, üzemben tartásával és megszüntetésével, üzemeltetési szabályzatainak jóváhagyásával, 14. a víziúton búvártevékenység engedélyezésével, 15. a belvízi és tengeri hajók köbözésével, köböző hatóságként (jele: BFKH-HU), 16. a veszélyes vagy szennyező árut szállító hajók jóváhagyási, illetve alkalmassági bizonyítványának kiállításával, 17. a hajózási tevékenység, a belső égésű motorral hajtott kishajók és csónakok korlátozás alá eső területen való üzemeltetése, a  kabotázs, a  harmadik országos és harmadik lobogós forgalom engedélyezésével, valamint egyedi engedély kiadásával, 18. a különleges szállítások, valamint személyszállító hajóval történő vontatás, tolás, illetve mellévett alakzatban való továbbítás engedélyezésével, 19. az úszólétesítmények részére kiegészítő jelzés viselésének engedélyezésével, 20. a rajnai hajózásban való részvételi jogosultságot igazoló okmány kiadásával, 21. az  úszólétesítményen hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának előírásával, 22. a vízi sportpálya kijelölésével, 23. a radioaktív anyagok szállításának engedélyezésével, 24. a  magyar lobogójú tengeri hajók tengeri kikötő szerinti állam hatósága által folytatott ellenőrzése adatainak (ellenőrző hatóság, ellenőrzés ideje, eredménye) nyilvántartásával, a  hajó feltartóztatása esetén az üzemképesség helyreállításának ellenőrzésével, 25. a  Vkt. 20.  §-a szerinti megfelelőség tanúsításával összefüggő kötelezettségek teljesítésének piacfelügyeleti ellenőrzésével, 26. a  hajós és tengerész szolgálati könyv kiállításával, vezetésével, hitelesítésével és nyilvántartásával, ellenőrzésével, 27. a tengeri kedvtelési célú kishajók jachtnaplójának és személyzeti jegyzékének kiadásával és hitelesítésével, 28. a  hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségi alkalmasságát vizsgáló orvos nyilvántartásba vételével és az egészségi alkalmasság másodfokú vizsgálatában az orvosszakértő kijelölésével, 29. a  veszélyes vagy szennyező árukat szállító hajók ellenőrzésével, bejelentkezési, illetve tájékoztatásadási kötelezettségből származó adatok nyilvántartásával, 30. a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzésével, 31. a jogszabályban meghatározott gyakorlat, gyakorlati idő igazolásával és elfogadásával, 32. a  (2) bekezdés 16. pontjában nem szabályozott hajósoknak szóló hirdetmények, továbbá a  tengerészeknek szóló hirdetmények kiadásával, 33. a hatáskörébe tartozó hajózási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban. (5) Budapest Főváros Kormányhivatala a (4) bekezdés 2–3., 8. és 15–16. pontjában foglalt feladataival összefüggésben, a miniszter a (3) bekezdés 18. pontja alapján az általa kiadott tengerészeti munkaügyi bizonyítványokról közhiteles nyilvántartást vezet. 7. A légiközlekedési hatóság kijelölése 9. § (1) A Kormány légiközlekedési hatóságként a minisztert jelöli ki. (2) A  Szolgtv. szerinti, a  szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a  légiközlekedési hatóság jár el a  következő szolgáltatási tevékenységek tekintetében: a) a légiutas-kísérők szakirányú földi kiképzése, b) a légijármű bérbeadása, c) a  polgári repülés területén közös szabályokról és az  Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a  91/670/EK tanácsi rendelet, az  1592/2002/EK rendelet és a  2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, annak részei, berendezései és alkatrészei, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartása, javítása, d) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 20/A. §-a szerinti szakértői tevékenység, valamint e) a c) pont szerinti tevékenységet folytatók képzése. (3) A légiközlekedési hatóság hatásköre kiterjed Magyarország területén a) a polgári légiközlekedési és légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységre, b) a polgári légijárművekre, c) az  állami repülések céljára szolgáló és a  közös felhasználású repülőterek kivételével minden repülőtérre és leszállóhelyre, valamint d) a polgári célú légiközlekedés földi létesítményeire és a polgári léginavigációs földi berendezésekre. (4) A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők: 1. a  lajstromozásra kötelezett légijárművek lajstromozása, lajstromozási bizonyítvány kiállítása, Magyarország Légijármű Lajstromának (a továbbiakban: lajstrom) vezetése, 2. az  engedélyhez kötött légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárások lefolytatása és e tevékenységek folytatásának ellenőrzése, 3. a  polgári repülés területén közös szabályokról és az  Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a  91/670/EK tanácsi rendelet, az  1592/2002/EK rendelet és a  2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárművek típusalkalmassági vizsgálata, 4. a  lajstromozásra kötelezett légijárművek egyedi légialkalmasságának vizsgálata és ellenőrzése, valamint a légialkalmassági bizonyítvány kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása, 5. a  139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá nem tartozó repülőterek állapotának és üzemben tartásának vizsgálata és ellenőrzése, valamint a repülőtér üzemben tartási engedélyének kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása, a repülőtérrendek jóváhagyása, 6. az  EATMN rendszerhez tartozó polgári légiforgalmi földi berendezés valamint az  egyéb földi berendezések telepítésének, üzemben tartásának, módosításának és megszüntetésének engedélyezéséhez szükséges hatósági eljárás lefolytatása, valamint a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló („léginavigációs-szolgálati rendelet”), 2004. március 10-i európai parlamenti és tanácsi 550/2004/EK rendelet 4. és 6. cikke alapján kiadott végrehajtási rendeleteknek megfelelően végzett felügyelete, 7. a  légiközlekedési akadállyal kapcsolatos légiközlekedési hatósági eljárásnak a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a  honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes szerveivel egyetértésben való lefolytatása, 8. kiadja a légiközlekedési szakszemélyzet, a légiutas-kísérő, valamint a szakszolgálati engedélyhez nem kötött légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végzők szakirányú képzéséhez szükséges engedélyeket, a  légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeit, a  légiutas-kísérők tanúsítványát, valamint a  szakszolgálati engedélyhez nem kötött légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végzők engedélyeit, 9. a  légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének és a  légiutas-kísérők tanúsítványának kiadásához és meghosszabbításához szükséges, valamint a  szakszolgálati engedélyhez nem kötött légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végzők repülő-egészségügyi alkalmasságának hatósági minősítése, a minősítést végző repülőorvosok és repülés-egészségügyi központok engedélyezése és hatósági felügyelete, 10. a  légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgáztatási tevékenység ellátása, 11. a  légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez szükséges jártassági vizsgát, készségellenőrzést vagy kompetencia felmérést végző vizsgáztató személyek engedélyeinek kiadása, a vizsgáztatási tevékenység felügyelete, 12. a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása, 13. légialkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba- vagy műszaki célú repülés engedélyezése, 14. a légitársaság üzletszabályzatának és módosításának jóváhagyása, 15. a légitársaság üzletszabályzatában foglalt rendelkezések teljesítésének ellenőrzése, 16. a  repülőtéri és útvonal navigációs berendezések hatósági mérésének (kalibrálás) hatósági ellenőrzése, hitelesítése, 17. földi rádiótávközlő berendezés üzemben tartási engedélyének kiadása, 18. a légijárművek zajbizonyítványának kiadása, repülőterek zajgátló védőövezetének kijelölése, 19. légijárműből történő tárgy kidobásának, szórásának engedélyezése, 20. egyedi légialkalmassági engedéllyel nem rendelkező légijármű egyszeri átrepülésének engedélyezése, 21. a látványosság célját szolgáló repülések és egyéb különleges repülések engedélyezése, 22. a  légijármű üzemben tartási feltételeinek vizsgálata, ellenőrzése, valamint a  légijármű üzemben tartási engedély kiadása, időbeli hatályának meghosszabbítása, 23. a  polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a  2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 300/2008/EK rendelet) 9. cikke szerinti felelős hatósági feladatok ellátása, 24. az  egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4.  cikke rendelkezésének megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti hatóságként gondoskodik az  e  cikkben meghatározott tevékenység ellátása érdekében hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáról, valamint a  léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2013. május 3-i 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott konzultáció lefolytatásáról, továbbá a  légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó formai követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a  216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 805/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. február 20-i 2015/340 bizottsági (EU) rendelet (a  továbbiakban: 2015/340 bizottsági rendelet) 5.  cikke szerinti illetékes hatóságként gondoskodik a  2015/340 bizottsági rendeletben meghatározott feladatok ellátásáról, 25. a  kormányzati frekvenciagazdálkodási hatósággal együttműködve nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetést végez a  légiközlekedést szolgáló légiforgalmi célú földi rádióberendezések üzembe helyezési eljárásának keretében, 26. a  légijárművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a  tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2012. augusztus 3-i 748/2012/EU bizottsági rendelet (a  továbbiakban: 748/2012/EU bizottsági rendelet) I.  melléklet 21.B.25.  pont (a)  alpontjának megfelelően kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. Melléklet A. szakasz F., G., H., I. és P. alrészében meghatározott feladatok végrehajtásáról, 27. a  légijárművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2014. november 26-i 1321/2014/EU rendeletben írt (a továbbiakban: 1321/2014/EU rendelet) kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik az e …