21/2015. (V. 4.) NFM rendelete a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról.

21/2015. (V. 4.) NFM rendelete a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74.  § (1)  bekezdés y)  pontjában, valamint a  74.  § (2)  bekezdés d), h) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a  polgári repülés területén közös szabályokról és az  Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 216/2008/EK rendelet) hatálya alá nem tartozó polgári légijárművek tervezésére, gyártására, építésére, típus- és légialkalmassági tanúsítására, egyedi repülési engedélyére, folyamatos légialkalmasságának fenntartására, valamint megfelelőségi tanúsítására terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. autogiro: a  levegőnél nehezebb légijármű, amelyet repülés közben egy vagy több rotoron keletkező felhajtóerő tart a  levegőben, amely rotorok szabadon forognak alapvetően függőleges tengely körül (ún. gyroplane); 2. ballon: olyan, a levegőnél könnyebb, erőgép meghajtással nem rendelkező légijármű, amely meleg levegővel vagy gázzal töltött (ún. free balloon); 3. ejtőernyő: olyan, a  légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 12. § (1) bekezdése szerinti személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz, amelynek kormányzása aerodinamikai módon történik, a  szárny alakját az  áramlás biztosítja, alkalmas szabadesésben történő nyitásra, vezetője a  szárnyon több felfüggesztési ponthoz csatlakozik (ún. parachute); 4. folyamatos légialkalmasság: mindazon folyamatok összessége, amelyek biztosítják, hogy a  légijármű a teljes élettartama alatt megfeleljen a  légialkalmassági követelményeknek és azt, hogy a  légijármű biztonságosan üzemeltethető legyen; 5. gyalog siklórepülő: lábról induló siklórepülő; 6. helyből felszálló repülőgép: a  levegőnél nehezebb olyan légijármű, amely képes a  függőleges felszállásra, a  függőleges leszállásra és a  kis sebességgel történő repülésre, és amely elsődlegesen a  motormeghajtású emelőszerkezettől, vagy az  emeléshez alkalmazott motor tolóerőtől függ ezen repülési tartományokban, valamint az  emelésben szerepet nem játszó nem forgó légijármű-felülettől, vagy felületektől a  vízszintes repülés alatt (ún. powered lift); 7. helikopter: olyan, a  levegőnél nehezebb légijármű, amelynek levegőben maradását általában a  függőleges tengelyre szerelt egy vagy több erőgép meghajtású rotoron képződő felhajtóerő biztosítja; 8. karbantartás: légijárműnek, vagy légijármű komponensének nagyjavítását, javítását, ellenőrző vizsgálatát, cseréjét, átalakítását vagy hibaelhárítását, vagy ezek kombinációját jelenti, a  repülés előtti ellenőrzés kivételével; 9. katonai múltú légijármű: a  216/2008/EK rendelet II. Melléklet d)  pontjában, valamint az  a)  pont ii)  alpont harmadik francia bekezdésében meghatározott légijármű; 10. KIT építésű légijármű: olyan amatőr építésű légijármű, amelyet nagyobb részegységeket, vagy előre összeszerelt elemeket magában foglaló építőkészletből építenek meg; 11. komponens: bármely hajtómű, légcsavar, összetett alkatrész, berendezés; 12. könnyű autogiro: a 216/2008/EK rendelet II. Melléklet f ) pontjában meghatározott légijármű; 13. kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijármű: az  ismeretanyag bővítése, új alkalmazási lehetőségek kidolgozása érdekében a következő célból épített légijármű: a) az  üzemeltetetés során megállapítsák egy ötletről annak további fejlesztési lehetőségeit (pl. új berendezés installációja, új üzemeltetési technikák, repülőgépek újfajta alkalmazásai), b) valamely előírásnak, követelménynek történő megfelelés vizsgálata vagy demonstrálása az üzemeltetetés során, c) jelen rendeletben meghatározott típusalkalmassági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges típusvizsgálatokat, típustesztek elvégzése, d) piackutatás, e) a  személyzetek továbbképzése olyan speciális jellemzőjű, kialakítású légijárművön, amelyből nem áll rendelkezésre hasonló jellemzővel rendelkező; 14. légialkalmassági határozat: az Lt. 3/C. § (1) bekezdésében meghatározott légiközlekedési hatósági döntés; 15. légijármű kategória: a légijárművek kategóriába sorolása meghatározott alapjellemzők szerint; 16. léghajó: a levegőnél könnyebb, erőgép-meghajtású légijármű; 17. motoros vitorlázó-repülőgép: integráltan felszerelt, nem behúzható motorral és nem behúzható légcsavarral felszerelt, saját erőből felszállni és emelkedni képes vitorlázó-repülőgép (ún. touring motor glider [TMG]); 18. repülés előtti ellenőrzés: repülés előtt abból a  célból végrehajtott ellenőrzés, hogy a  légijármű a  tervezett repüléshez megfelelő állapotban van; 19. repülőeszköz: siklórepülő eszköz, az  ejtőernyő és a  216/2008/EK rendelet II. Melléklet e)  pontjában meghatározott egyszemélyes vagy 300 kg legnagyobb felszálló tömeget el nem érő repülőgép együttes megnevezése; 20. repülőgép: hajtóművel felszerelt, levegőnél nehezebb légijármű, amely a  repüléshez szükséges felhajtóerőt főleg aerodinamikai erőkből nyeri, amely erők olyan felületeken keletkeznek, melyek adott repülési körülmények között rögzítettek; 21. sárkányrepülő eszköz: olyan, személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz, amelynek kormányzása súlypontáthelyezéssel vagy súlypontáthelyezéssel és aerodinamikai kormányzással együttesen történik, a  szárny alakjának megtartására belső merevítő vázszerkezet szolgál, vezetője a  szárnyon egyetlen felfüggesztési ponthoz csatlakozik (ún. hangglider); 22. segédmotoros siklóernyő: segédmotorral felszerelt, lábról vagy kocsiszerkezetről (ún. trike) indítható siklóernyő (ún. powered parachutes/powered paraglider); 23. segédmotoros sárkányrepülő eszköz: segédmotorral felszerelt, lábról vagy kocsiszerkezetről (ún. trike) indítható sárkányrepülő (ún. powered hangglider); 24. siklóernyő: olyan, személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz, amelynek kormányzása aerodinamikai vagy súlypont áthelyezéses módon külön és együttesen is lehetséges, a szárny alakját az áramlás biztosítja, szabadesésben történő nyitásra nem alkalmas, vezetője a szárnyon több felfüggesztési ponthoz csatlakozik (ún. paraglider); 25. siklórepülő eszköz: az Lt. 12. § (1) bekezdése szerinti személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz, amely lehet sárkányrepülő eszköz vagy siklóernyő; 26. súlyos veszélyes helyzet: a  légijármű olyan meghibásodása, zavara, hibája, vagy a  légijárművel kapcsolatban bekövetkező olyan esemény, amely a  polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a  94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott súlyos repülőesemény bekövetkezéséhez vezethet; 27. tandem repülés: a siklórepülő eszköz, vagy az ejtőernyő esetében a pilótával összekapcsolva egy vagy több személy repül; 28. terv építésű légijármű: olyan légijármű, amelynek a  szerkezete kizárólag tervek alapján készült, a  főbb részegységei előre gyártott építőkészlet felhasználása nélkül készültek; terv építésű légijármű az építő saját terve alapján épült légijármű is; 29. történelmi jelentőségű légijármű: a 216/2008/EK rendelet II. Melléklet a) pontjában meghatározott légijármű, az ii) pont harmadik francia bekezdésében meghatározott légijármű kivételével; 30. ultrakönnyű légijármű: a  216/2008/EK rendelet II. Melléklet e)  pontjában meghatározott légijármű, kivéve a  sárkányrepülő eszköz és az  egyszemélyes, vagy 300 kg legnagyobb felszálló tömeget el nem érő légijárművet; 31. vitorlázó-repülőgép: erőgép meghajtással nem, vagy kiegészítő motorral és légcsavarral rendelkező, levegőnél nehezebb légijármű, amely repülés közben a felhajtóerőt elsősorban a repülés adott szakaszaiban rögzített helyzetben maradó felületeire ható aerodinamikai reakciók révén nyeri (ún. glider). 2. RÉSZ ULTRAKÖNNYŰ LÉGIJÁRMŰRE, KÖNNYŰ AUTOGIRORA, TOVÁBBÁ REPÜLŐGÉPRE, HELIKOPTERRE, 4600 M3-NÉL KISEBB TÉRFOGATÚ LÉGHAJÓRA, BALLONRA, VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉPRE, HELYBŐL FELSZÁLLÓ REPÜLŐGÉPRE, AUTOGIRORA, MOTOROS VITORLÁZÓREPÜLŐGÉPRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ULTRAKÖNNYŰ LÉGIJÁRMŰ ÉS KÖNNYŰ AUTOGIRO TÍPUSALKALMASSÁGI TANÚSÍTÁSÁRA, GYÁRTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 2. A típusalkalmassági tanúsítási kérelem 3. § (1) Az  ultrakönnyű légijármű és könnyű autogiro (a továbbiakban együtt: könnyű légijármű) típusalkalmassági tanúsítványának kiadására irányuló eljárás megindítását a  légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával, a  légijármű tulajdonos vagy a  tulajdonosi hozzájárulással rendelkező személy vagy szervezet kérelmezheti írásban a légiközlekedési hatóságnál. (2) A  kérelemnek – a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.  törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározottakon kívül – az  (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – tartalmaznia kell: a) a kérelmezett könnyű légijármű típus megnevezését, kategóriáját, b) az  arra vonatkozó adatokat, hogy a  kérelmező vagy vele jogviszonyban álló személy megfelel a  7.  §-ban a felelős tervezőre megállapított követelményeknek (a továbbiakban: felelős tervezői jogosultság), c) az  alapul vett légialkalmassági előírás megnevezését, megjelölve a  kiadó illetékes szervezetet és a  kiadás számát, dátumát, valamint a revízió számát, d) a könnyű légijármű gyártójának nevét és címét. (3) A kérelemhez mellékelni kell: a) a felelős tervezői jogosultság igazolására szolgáló dokumentum (dokumentumok) másolatát, b) ha a  kérelmező nem rendelkezik felelős tervezői jogosultsággal, akkor a  felelős tervezővel kötött megállapodás másolatát, oly módon, hogy abból a  felek ellenszolgáltatásra vonatkozó rendelkezései kitakarhatóak, c) a kérelmezett könnyű légijármű típustervét, d) a  típusvizsgálatokról, típustesztekről készült jegyzőkönyvet (jegyzőkönyveket) és az  ezzel összefüggő megfelelőségi nyilatkozatot (nyilatkozatokat), e) a  felelős tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a  típusterv a  megjelölt eltérésekkel, megfelel az alkalmazandó légialkalmassági előírásnak, f ) a  kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy képes teljesíteni a  típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosával szemben támasztott kötelezettségeket, g) a részletes műszaki tervdokumentációt. (4) A  részletes műszaki tervdokumentációt a  kérelmező papír alapon, összefűzve és lezárt dobozban adja át a  légiközlekedési hatóságnak, aki azt lezáró pecséttel látja el, és az  eljárás befejezésével a  kérelmező részére visszaadja. A kérelmező a műszaki tervdokumentációt köteles megőrizni. (5) Amennyiben a  kérelmező az  Lt. 46.  § (5)  bekezdése alapján valamely állam illetékes hatósága által kiadott igazolás alapján kéri a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának kiadását, a kérelemnek a  (2) bekezdés a)  pontjában meghatározott feltételt kell tartalmaznia, valamint a  kérelemhez mellékelni kell a  másik állam által kiadott igazolást. 3. Alkalmazandó légialkalmassági előírás, típusterv, típusvizsgálatok, típustesztek 4. § (1) A  könnyű légijárműnek meg kell felelnie az  Európai Unió, vagy az  Európai Unió valamely tagállamának illetékes hatósága, vagy szervezete által kiadott vagy elfogadott légialkalmassági előírásnak. (2) Az  az  (1)  bekezdésben meghatározott alkalmazandó légialkalmassági előírás választható a  típusalkalmassági tanúsítás alapjául, amely magyar vagy angol nyelven rendelkezésre áll, és angol nyelv esetében a  felelős tervező az angol nyelvet az előírás alkalmazásához szükséges szinten ismeri. A nyelvismeretről a felelős tervező nyilatkozatát kell elfogadni. 5. § A kérelmezett könnyű légijármű típustervének tartalmaznia kell: a) az alkalmazandó légialkalmassági előírásnak történő megfelelés részleteit, valamint az attól való eltérés, vagy eltérések leírását magában foglaló megfelelési jegyzéket, b) az aerodinamikai-, szilárdsági-szerkezeti-, teljesítmény-számításokat, c) a rajzkészletet, amely magában foglalja a könnyű légijármű külső általános három nézeti méretezett vázlatát, és a szerkezeti rendszerrajzokat, amelyek alapján azonosíthatóak a típus fő egységei és rendszerei, d) a súlypontmérési utasítást, e) a szilárdsági-szerkezeti bevizsgálás programját és annak végrehajtását tanúsító dokumentumokat, f ) a típus repülési teszteket, g) az  anyagokra, eljárásokra, komponensekre, valamint a  termék gyártási és összeszerelési módszereire vonatkozó, a termék megfelelőségének biztosításához szükséges információkat, h) bármely egyéb, és rendelkezésre álló adatot, amely alapján meg lehet határozni az ugyanilyen típusú későbbi könnyű légijárművek légialkalmasságát, i) az alkalmazandó légialkalmassági előírásban előírt kézkönyv (kézikönyvek) egy példányát. 6. § (1) A  könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsításához a  kérelmezőnek biztosítania kell az  alkalmazandó légialkalmassági előírás szerinti megfelelőség igazolásához szükséges típusvizsgálatok és típustesztek elvégzését. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott típustesztek elvégzését megelőzően a  felelős tervezőnek igazolnia kell, hogy a  felhasznált anyagok, eljárások, a  gyártási folyamatok, a  szerkezeti felépítés és kialakítás a  szükséges mértékben megfelel a típustervre vonatkozó előírásoknak. (3) A (2) bekezdésben meghatározott megfelelés igazolásáról a felelős tervező megfelelési nyilatkozatot állít ki. (4) A légiközlekedési hatóság kérésére a kérelmezőnek lehetővé kell tennie, hogy a légiközlekedési hatóság a) megvizsgáljon bármely dokumentumot, vagy elvégezzen valamely vizsgálatot a  (2) és a  (3)  bekezdésben meghatározott megfelelőségi nyilatkozat érvényességének ellenőrzéséhez, b) jelen lehessen a repülési, vagy a földi teszteknél, annak érdekében, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy nincs olyan sajátosság vagy jellemző, amely miatt azoknál a felhasználásoknál, amelyekre a típusalkalmassági tanúsítványt kérelmezik, a könnyű légijármű ne lenne biztonságos. (5) A könnyű légijármű típus repülési tesztjét az alkalmazandó légialkalmassági előírásban meghatározottak szerint kell végrehajtani, de a teszteknek legalább a következőkre kell kiterjedniük: a) földi üzemi próbák, b) teljesítmény és általános repülési jellemzők vizsgálata, c) repülés különböző súlyponthelyzetek mellett, d) stabilitási vizsgálatok, e) kis sebességű repülés és átesés, f ) rendkívüli repülési helyzetek, pl. dugóhúzó-, lebillenési hajlam, g) szilárdsági határértékek ellenőrzése, szerkezeti merevség vizsgálata, h) a vészhelyzeti eljárások szimulálása és ilyen körülmények közötti vizsgálatok. (6) A  típus repülési tesztelését a  felelős tervező és típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa által együttesen meghatározott, az adott típusra kidolgozott repülési program végrehajtására képes, megfelelő légijárművezetésre jogosító engedéllyel, valamint tapasztalattal rendelkező személy végezheti. 4. A felelős tervezői jogosultság 7. § (1) Könnyű légijármű felelős tervezői feladatait az a személy láthatja el, aki rendelkezik a) felsőfokú repülő-, gépész-, vagy közlekedésmérnöki szakképzettséggel, és b) legalább 5 éves tervezői, gyártói vagy üzemeltetői tapasztalattal valamely légijármű kategóriában. (2) A felelős tervező felel: a) az általa készített típustervnek az alkalmazandó légialkalmassági előírásnak, a megjelölt eltérésekkel történő megfelelésért, b) a  típusterv készítésében részben vagy egészében részt vevő, a  tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel rendelkező egyéb tervezők kiválasztásáért, és az  egyéb tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. 5. A típusalkalmassági tanúsítvány 8. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a könnyű légijármű típus a) megfelel a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek, vagy b) az  Lt. 46.  § (5)  bekezdése alapján elfogadta más állam illetékes hatóságának igazolását arról, hogy a  típus a nemzetközi előírásoknak megfelel és a biztonságos repülésre, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmas, akkor a könnyű légijármű típusra a típusalkalmassági tanúsítványt határozatlan időtartamra kiadja. (2) A könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának – a Ket.-ben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell: a) a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványa tulajdonosának nevét, címét, b) a könnyű légijármű osztályát, besorolását, c) a könnyű légijármű típusát, d) a könnyű légijármű alkalmazásának célját, e) típusterv megjelölését, és f ) a  légiközlekedési hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a  típusalkalmassági tanúsítványban meghatározott könnyű légijármű a  jelen rendeletben foglaltaknak és az  alkalmazandó légialkalmassági előírásnak megfelel, és biztonságos repülésre alkalmas. (3) A  könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának mellékletét képezi a  típusalkalmassági tanúsítvány specifikációs adatlap, amelynek tartalmaznia kell: a) a könnyű légijármű típusát, változatát, modelljét, kategóriáját, b) a könnyű légijármű gyártójának nevét és címét, c) a típusalkalmassági tanúsítvány kiadásának alapjául szolgáló dokumentumok megnevezését, d) az alkalmazandó légialkalmassági előírást, e) a könnyű légijármű műszaki jellemzőit és az üzemeltetési korlátozásokat, beleértve annak általános leírását, a minimális felszereléseket, a méreteket, a motor, légcsavar jellemzőit, a sebességi és terhelési korlátozásokat, és az engedélyezett üzemeltetés jellegét, f ) amennyiben alkalmazandó, a típusváltozatok adatait, g) az üzemeltetési dokumentáció leírását, h) a szükséges egyéb bejegyzéseket. (4) A könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványát magyar és angol nyelven kell kiállítani. (5) Amennyiben alapos okkal valószínűsíthető, hogy a  könnyű légijármű típus nem felel meg az  alkalmazandó légialkalmassági előírásnak vagy a biztonságos üzemeltetés követelményeinek, a légiközlekedési hatóság a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványa tulajdonosát határidő tűzésével felhívja a  követelmények teljesítése elmaradásának jogkövetkezményeire és a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványát felfüggeszti. (6) Akkor, ha az (5) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el, a légiközlekedési hatóság a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványát visszavonja. 9. § (1) A könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosának kötelezettsége: a) minden olyan meghibásodás, zavar, hiba vagy egyéb olyan esemény jelentése a légiközlekedési hatóságnak, amelyről a  típusalkalmassági tanúsítványban szereplő típusú könnyű légijárművel kapcsolatban tudomása van, és amely esetében a típus a repülésre súlyosan veszélyes helyzetet eredményezett vagy eredményezhet, b) a  légiközlekedési hatóság által az  Lt. 3/C.  § (1)  bekezdés alapján kiadott légialkalmassági határozatban megállapított kötelezettség teljesítése, c) biztosítani a  tervezés és a  gyártás megfelelő összehangolását, amennyiben nem a  típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa a gyártó, a gyártóval kötött megállapodáson keresztül, d) biztonságos helyen megőrizni a  légiközlekedési hatóság által pecséttel ellátott részletes műszaki tervdokumentációt, valamint megőrizni minden lényeges tervezési információt, tervrajzot, vizsgálati jelentést, beleértve a tesztek vizsgálati jegyzőkönyveit, e) gondoskodni a légialkalmassági előírásban meghatározott kézikönyv, vagy kézikönyvek mesterpéldányainak naprakészségéről, illetve a  kézikönyv (kézikönyvek) másolatainak a  légiközlekedési hatóság kérésére a légiközlekedési hatóság részére történő átadásáról, f ) a könnyű légijármű folyamatos légialkalmasságának támogatása, g) az  alkalmazandó légialkalmassági előírással összhangban elkészített leíró adatokból és kivitelezési utasításokból álló, a  folyamatos légialkalmasságra vonatkozó utasításokból legalább egy teljes sorozatot átadni ga) szállításkor, vagy gb) a  könnyű légijármű első légialkalmassági tanúsítványának kiállításakor abban az  esetben, ha ez utóbbira a szállítást követően kerül sor, a könnyű légijárművek valamennyi ismert tulajdonosának, majd ezt követően ezeket az utasításokat kérésre minden olyan személy rendelkezésére bocsátani vagy bármely elérhető formában közzé tenni annak számára, akinek ezen utasítások betartása kötelező, h) a  folyamatos légialkalmasságra vonatkozó utasítások módosításait rendelkezésre bocsátani a  g)  pontban meghatározott személyek, szervezetek számára. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott jelentést a  légiközlekedési hatóság által megállapított formában és módon, a  lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 72 órával a  súlyosan veszélyes helyzet megállapítását követően kell megtenni, kivéve, ha rendkívüli körülmények ezt megakadályozzák. 10. § (1) Ha a  könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának tulajdonosa nem teljesíti a  9.  § (1)  bekezdésben meghatározott kötelezettségét, akkor a  légiközlekedési hatóság teljesítési határidő megállapításával felszólítja annak teljesítésére. (2) A  légiközlekedési hatóság a  könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványát határozatlan időtartamra felfüggeszti, ha a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa az (1) bekezdésben meghatározottak szerint határidőre nem tesz eleget a kötelezettség teljesítésének. (3) A  légiközlekedési hatóság a könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványát visszavonja, ha a  típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa jogutód nélkül marad vagy megszűnik. (4) Ha a  légiközlekedési hatóság könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványát a  (2) és a  (3)  bekezdés alapján felfüggeszti vagy visszavonja, akkor a könnyű légijármű tulajdonosa a könnyű légijármű jellemzője alapján egyedi repülési engedélyt kérhet. Az egyedi repülési engedélyre vonatkozó kérelem benyújtásától az engedély kiadásáig változtatás nélkül üzemeltethető a  könnyű légijármű a  típusalkalmassági-, és a  légialkalmassági tanúsítványban foglaltak szerint. 11. § (1) A könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának módosítását kell kérelmeznie a tanúsítvány tulajdonosának a  légiközlekedési hatóságtól, ha a  típuson a  típusalkalmassági tanúsítványban meghatározottakhoz képest olyan módosítást kíván végrehajtani, amely jelentős hatással van a  könnyű légijármű tömegére, egyensúlyára, szerkezeti szilárdságára, megbízhatóságára, üzemeltetési jellemzőire, vagy a  légialkalmasságát befolyásoló egyéb tulajdonságára. (2) A  könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának módosítására irányuló kérelemnek – a  Ket.-ben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell: a) a módosítás leírását, b) a típusterv és a kézikönyv, vagy kézikönyvek módosítással érintett részét, c) a  módosítás során alkalmazandó légialkalmassági előírás megnevezését, megjelölve a  kiadó illetékes szervezetet és a kiadás számát, dátumát, valamint a revízió számát. (3) A  típusalkalmassági tanúsítvány módosítására irányuló kérelemhez mellékelni kell a  felelős tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a típusterv módosítása a megjelölt eltérésekkel megfelel az alkalmazandó légialkalmassági előírásnak. 12. § A légiközlekedési hatóság a könnyű légijárműre kiadott típusalkalmassági tanúsítványokról nyilvántartást vezet. 6. Gyártási engedély 13. § (1) Könnyű légijármű gyártására szóló gyártási engedély kiadását a  légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával természetes, vagy jogi személy kérelmezheti a légiközlekedési hatóságnál. (2) A kérelemnek – a Ket.-ben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell: a) a  gyártandó könnyű légijármű típus megnevezését és típusalkalmassági tanúsítvány számát, vagy ha folyamatban van a  típusalkalmassági tanúsítvány kiadása iránti eljárás, akkor a  könnyű légijármű típus megnevezését, kategóriáját, b) az  arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a  gyártó rendelkezik az  adott könnyű légijármű típusra vonatkozó típustervekkel, c) a gyártási hely (gyártási helyek) címét, d) a gyártásfelügyelő személy nevét, képzettségét és tapasztalatát. (3) A kérelemhez mellékelni kell: a) amennyiben a  kérelmező nem a  könnyű légijármű típusalkalmassági tanúsítványának tulajdonosa, vagy a tanúsítvány kiadásának kezdeményezője a tulajdonossal kötött megállapodást, amely alapján biztosítható a gyártás és tervezés megfelelő összehangolása, b) a gyártás-ellenőrzési rendszer főbb elemeinek leírását, és az azt tartalmazó a gyártó szervezetére, működésre vonatkozó dokumentumokat, c) a gyártási hely leírását, a helyiség elrendezési rajzát, d) a  gyártásfelügyelő e  rendeletben meghatározott képzettségét, tapasztalatát igazoló dokumentum vagy dokumentumok másolatát. 14. § (1) Ha a  légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a  gyártó teljesíti a  jelen rendeletben meghatározott követelményeket, akkor a gyártási engedélyt határozatlan időtartamra adja ki. (2) A gyártási engedély hatályos marad mindaddig, amíg a gyártási engedély kiadásának feltételei fennállnak. (3) A légiközlekedési hatóság évente legalább egyszer helyszíni ellenőrzést tart a gyártó szervezetnél, jelen rendeletben meghatározott követelmények teljesítésének ellenőrzése céljából. A  gyártó köteles a  helyszíni ellenőrzés lefolytatását lehetővé tenni. (4) Ha a  légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a  gyártó nem teljesíti a  jelen rendeletben a  gyártási engedélyre meghatározott követelményeket, akkor a  (6)  bekezdésre, valamint az  Lt. 3/C.  § (5)–(7)  bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a gyártóval egyeztetett legalább 20 nap teljesítési határidő megállapításával, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel, a Ket. 94. §-ában foglaltak szerint eljárva végzésben kötelezi a gyártót a jogszerű állapot helyreállítására. (5) Ha az  engedélyes a  végzésben megállapított határidőn belül nem tesz eleget a  kötelezettségének, akkor a légiközlekedési hatóság az engedélyt visszavonja. (6) A gyártónak a  (4) bekezdésben meghatározott esetben a követelményeknek történő megfelelés érdekében javító intézkedéseket kell kidolgozni, amelyben megjelöli a teljesítési határidőt, vagy határidőket. 15. § A gyártási engedély alapjául szolgáló adat megváltozását a  gyártó szervezet a  változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a légiközlekedési hatóságnak. 7. Gyártás-ellenőrzési rendszer, a gyártó kötelezettsége 16. § (1) A gyártás-ellenőrzési rendszernek a gyártó szervezet működési dokumentumaiban rögzített módon biztosítania kell a könnyű légijárműre vonatkozó tervezési adatoknak történő megfelelését és a biztonságos üzemkész állapotát, oly módon, hogy a felhasznált főbb szerkezeti anyagok és alkatrészek, valamint a gyártásban közreműködő személyek kiléte és tevékenységének módja nyomon követhetőek legyenek. (2) A gyártás-ellenőrzési rendszernek biztosítania kell a lehetőséget annak megállapítására, hogy a) a  beérkező anyagok, valamint a  beszerzett, illetve az  alvállalkozóktól megrendelt, a  könnyű légijárműben felhasznált kritikus anyagok és alkatrészek megfelelnek a vonatkozó tervadatokban előírtaknak, b) a beérkező anyagokat, valamint a beszerzett vagy az alvállalkozóktól megrendelt anyagokat és alkatrészeket azonosították, c) a  könnyű légijármű minőségét és biztonságát befolyásoló eljárások, gyártási technikák és összeszerelési módszerek kivitelezése megfelel a vonatkozó előírásoknak, d) a  típusterv módosításait, beleértve a  helyettesítő anyagokat, alkatrészeket, megfelelően hagyták jóvá és ellenőrizték, mielőtt azokat beépítették a könnyű légijárműbe, e) a károsodásnak és minőségromlásnak kitett anyagokat, alkatrészeket megfelelően tárolják és védik, f ) a kiselejtezett anyagokat és alkatrészeket oly módon különítik el és határozzák meg, hogy az kizárja a könnyű légijárműbe történő beépítésüket. 17. § (1) Gyártásfelügyelő az a személy lehet, aki a választott építési módszerben (pl. fa, kompozit, fém) kellő tapasztalatot szerzett, valamint rendelkezik a) felsőfokú repülő-, gépész-, vagy közlekedésmérnöki szakképzettséggel, vagy b) legalább középfokú repülő- vagy közlekedés-gépésztechnikusi, illetve gépésztechnikusi szakképesítéssel, vagy c) legalább 5 éves légijármű gyártásban, fejlesztésben, üzemeltetésben eltöltött tapasztalattal, és a  felelős tervező őt arra alkalmasnak ítéli. (2) A gyártásfelügyelő és a felelős tervező azonos személy is lehet. (3) A  gyártásfelügyelő felelős a  könnyű légijármű gyártás során a  típustervben foglaltak betartásáért és a  betartás ellenőrzéséért. 18. § A gyártás során a könnyű légijármű ellenőrző repülését végző légijárművezetőt a gyártásfelügyelő jelöli ki. 19. § A gyártó kötelezettsége: a) a  gyártás helyén tartani azokat a  műszaki adatokat és rajzokat, amelyekre szükség van annak meghatározásához, hogy a könnyű légijármű megfelel-e a vonatkozó tervadatoknak, b) működtetni a gyártás-ellenőrzési rendszert, c) együttműködni a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosával a folyamatos légialkalmassággal összefüggő olyan intézkedés végrehajtásában, amely a már legyártott könnyű légijárművel kapcsolatos, d) belső események jelentésére szolgáló rendszert kialakítani és fenntartani annak érdekében, hogy lehetővé tegye a  gyártás során történt eseményekre vonatkozó jelentések összegyűjtését és értékelését a  káros tendenciák meghatározása, valamint a  hiányosságok kiküszöbölése érdekében, továbbá a  jelenthető események kivonatolását, oly módon, hogy a rendszer magában foglalja az eseményekre vonatkozó lényeges információk értékelését és a kapcsolódó információk terjesztését, e) a  típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosa felé jelenteni minden olyan esetet, amelyben a  gyártó könnyű légijárműveket hozott forgalomba, és később megállapították, hogy azok eltérnek a  vonatkozó tervadatoktól, valamint a típusalkalmassági tanúsítvány tulajdonosával együtt vizsgálatot lefolytatni azoknak az eltéréseknek a meghatározására, amelyek veszélyes helyzet kialakulásához vezethetnek, f ) jelenteni a légiközlekedési hatóság számára azokat az eltéréseket, amelyeket az e) pontban meghatározottak szerint határoztak meg, és amelyek veszélyes helyzet kialakulásához vezethetnek. 8. Gyártói megfelelőségi nyilatkozat 20. § (1) A  könnyű légijármű gyártója a  teljes légijárműre vonatkozóan megfelelőségi nyilatkozatot bocsát ki a  könnyű légijármű tulajdonjogának első átruházásakor vagy a légialkalmassági tanúsítványa első kiállításának kérelmezésekor. (2) A gyártói megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó szervezetnél arra feljogosított és felelős személy írja alá. (3) A megfelelőségi nyilatkozat a következőket tartalmazza: a) nyilatkozatot a  légijárműre vonatkozóan, amely szerint a  könnyű légijármű megfelel a  típustervnek, és biztonságos repülésre alkalmas állapotban van, b) a könnyű légijármű egyedi konfigurációs adatait, c) nyilatkozatot a könnyű légijárműre vonatkozóan, amely szerint elvégezték az alkalmazandó légialkalmassági előírásban és a 6. § (6) bekezdésben meghatározott földi és repülési teszteket. 9. Komponens 21. § A légijármű komponens akkor alkalmas egy típusalkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező könnyű légijárműbe történő beszerelésre, ha a  komponens megfelel, vagy bizonyítottan egyenértékű a  típustervben meghatározottakkal. 10. Légialkalmassági tanúsítvány 22. § (1) A  könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványának kiadására irányuló eljárás megindítását a  légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával, a  könnyű légijármű tulajdonosa vagy a  légijármű üzemben tartója kérelmezheti írásban a légiközlekedési hatóságnál. (2) A  légialkalmassági tanúsítvány iránti kérelem a  könnyű légijármű üzemben tartási engedélye iránti kérelemmel egyidejűleg is benyújtható. (3) A kérelemnek – a Ket.-ben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell a könnyű légijármű típusát és gyári számát (számait). (4) A kérelemhez mellékelni kell: a) új könnyű légijármű esetében: aa) a gyártói megfelelőségi nyilatkozatot vagy külföldön gyártott könnyű légijármű esetében a külföldi illetékes hatóság által kiadott gyártói engedélyt, ab) a súlyra, a súlypontra vonatkozó jelentést és a súlypontmérési lapot, felszerelési listát, ac) az alkalmazandó légialkalmassági előírásban előírt kézikönyvet, vagy kézikönyveket, b) használt könnyű légijármű esetében: ba) az  Európai Unióból származó könnyű légijármű esetében külföldi illetékes hatóság által kiadott egyedi légialkalmassági bizonyítvány vagy tanúsítvány másolatát, bb) az  Európai Unión kívüli államból származó könnyű légijármű esetében az  ab)  pontban meghatározottakat, valamint a  külföldi illetékes hatóság által kiadott, a  típus alkalmasságára, valamint az  egyedi légialkalmasságára vonatkozó bizonyítványok, tanúsítványok másolatát, vagy ezek adatait tartalmazó igazolást, bc) az alkalmazandó légialkalmassági előírásban előírt kézikönyvet (kézikönyveket). 23. § (1) A  könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványát a  légiközlekedési hatóság akkor adja ki, ha a  kérelemhez mellékelt dokumentumok alapján megállapítja, hogy a) új könnyű légijármű esetében a könnyű légijármű aa) megfelel a vonatkozó típusalkalmassági tanúsítvány alapjául szolgáló típustervnek és ab) biztonságos üzemkész állapotban van, b) használt könnyű légijármű esetében ba) a  könnyű légijármű megfelel a  vonatkozó típusalkalmassági tanúsítvány alapjául szolgáló típustervnek és bb) a légijárművön egyedi légialkalmassági felülvizsgálatot hajtottak végre. (2) A  könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványának – a  Ket.-ben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell a légijármű: a) azonosítására szolgáló adatokat (pl. lajstromjelét), a típusalkalmassági tanúsítvány vagy bizonyítvány számát és az azt kiadó hatóság megnevezését, b) típusának, modelljének megjelölését, c) gyártójának megnevezését, d) gyártási számát vagy számait, e) osztályba sorolását, valamint a jogosultságokat, szükséges korlátozásokat, bejegyzéseket. (3) A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványát magyar és angol nyelven kell kiállítani. 24. § A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványa határozatlan időtartamra hatályos. 25. § (1) A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványát a hatóság visszavonja, ha a) megállapítja, hogy a  típustervben foglaltakat vagy a  folyamatos légialkalmasságra vonatkozó követelményeket nem tartják be, vagy b) a  10.  §-ban meghatározottak szerint a  típusalkalmassági tanúsítványt felfüggesztette és egyedi repülési engedélyt adott ki. (2) A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványának visszavonása esetén a tanúsítványt a légiközlekedési hatóság részére vissza kell adni. (3) A légialkalmassági tanúsítványt, ha a könnyű légijármű tulajdonviszonyában változás következett be, a légijárművel együtt át kell ruházni. 26. § A légiközlekedési hatóság felhívására a  légialkalmassági tanúsítvány tulajdonosának lehetővé kell tennie, hogy a légiközlekedési hatóság megvizsgálja a könnyű légijárművet. 11. Nyelvhasználat 27. § A könnyű légijármű légiüzemeltetésével összefüggő kézikönyveket, feliratokat, jegyzékeket és műszer-jelöléseket, valamint az  alkalmazandó légialkalmassági előírásban előírt egyéb szükséges információkat magyar és angol nyelven kell elkészíteni. Az  üzemeltető személyekről a  légijármű tulajdonosának, az  üzemeltető személyek megfelelő nyelvismeretéről az üzemeltető személyek nyilatkozata az irányadó. II. FEJEZET KUTATÁSI, KÍSÉRLETI, VAGY TUDOMÁNYOS CÉLÚ LÉGIJÁRMŰRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 12. Egyedi repülési engedély kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműre 28. § (1) Kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárművel történő repülés végrehajtásához, beleértve a  repülési teszteket is, egyedi repülési engedély szükséges. (2) A  kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijármű egyedi repülési engedélyének kiadására irányuló eljárás megindítását, a légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával az építő kérelmezheti írásban a légiközlekedési hatóságnál. (3) A kérelemnek – a Ket.-ben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell a) a légijármű megnevezését, b) a légijármű egyedi azonosítóját, c) a kísérleti repülések céljára vonatkozó nyilatkozatot, d) a műszaki felügyelő nevét és tapasztalatának leírását. (4) A kérelemhez mellékelni kell: a) tervezési koncepciót, amely tartalmazza aa) a tervezési célokat, ab) a  tervezés alapjául szolgáló információkat, amennyiben figyelembe vették az  alapul vett alkalmazandó légialkalmassági előírást, valamint az attól történő eltérés leírását, ac) a fő méret- és tömegadatok, ad) a számított tervezett repülési jellemzőket, ae) motoros légijárművek esetén a hajtómű és légcsavar típusát, jellemzőit, af ) a  bizonyítást arra vonatkozóan, hogy a  légijármű alapvető szilárdsági és aerodinamikai jellemzői alapján képes a c) pontban meghatározott feltételek és korlátozások szerinti repülésre, b) az  építés nyomon követhetőségi dokumentumát, amely tartalmazza az  építés folyamatát, beleértve a  felhasznált anyagok és alkatrészek, valamint az  építésben közreműködő személyek kilétét és tevékenységének módját, c) a repülések tervezett programját, amely tartalmazza a légijármű légiüzemeltetése szempontjából szükséges feltételeket vagy korlátozásokat, ezen belül: ca) az útvonalra vagy a légtérre vonatkozó, a repüléshez szükséges feltételeket és korlátozásokat, cb) a  hajózó személyzettel kapcsolatos azon feltételeket és korlátozásokat, amelyek a  légijármű repülésére jogosítanak, cc) a nem hajózó személyzethez tartozó személyek szállítására vonatkozó feltételeket, cd) a betartandó üzemi korlátozásokat, egyedi eljárásokat és műszaki feltételeket, ce) az egyedi repülési tesztprogramot, cf ) a repülések tervezett programjának időtartama alatt alkalmazott karbantartási feltételeket. (5) A kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijármű céljára vonatkozóan a kérelmező nyilatkozatát kell elfogadni. 29. § (1) Műszaki felügyelő az  lehet, aki a  választott építési módszerben (pl. fa, kompozit, fém) kellő tapasztalatot szerzett, valamint rendelkezik a) felsőfokú repülő-, gépész- vagy közlekedésmérnöki szakképzettséggel, vagy b) legalább középfokú repülő- vagy közlekedés-gépésztechnikusi vagy gépésztechnikusi szakképesítéssel és legalább 5 éves tapasztalattal, vagy c) legalább 10 éves légijármű-gyártásban, fejlesztésben, üzemeltetésben eltöltött tapasztalattal. (2) Műszaki felügyelő nyilatkozata szükséges arról, hogy a  légijármű aerodinamikai és szilárdsági jellemzői alapján várhatóan megfelel a tervezett felhasználási célnak. 30. § (1) Az  egyedi repülési tesztprogram összeállításáért a  műszaki felügyelő és a  repülési tesztprogramot végrehajtó légijárművezető felelős. (2) Az egyedi repülési tesztprogramnak legalább a következő időtartamokat kell tartalmaznia: a) 40 óra, típusalkalmassági bizonyítvánnyal nem rendelkező motorral vagy légcsavarral felszerelt légijármű esetén, b) 25 óra, típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező motorral vagy légcsavarral felszerelt légijármű esetén, c) 10 óra, vitorlázó repülőgép és ballon esetén. 31. § A kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijármű repülési személyzetének kijelöléséről a  kérelmező dönt, amennyiben a légijárművezető megfelel a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak. 32. § Az egyedi repülési engedély jogosultja köteles a  kísérleti repülések végrehajtását papír alapon vagy elektronikus módon, akár képrögzítő felvételek készítésével is dokumentálni. Az elektronikus dokumentálás esetében biztosítani kell az adatok védelmét és hitelességét, valamint az utólagos módosítás lehetőségének kizárását. 33. § (1) A  légiközlekedési hatóság, amennyiben a  kérelem tartalmazza a  jelen rendeletben meghatározottakat, a  kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműre egyedi repülési engedélyt ad ki. (2) A kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműre kiadott egyedi repülési engedély 1 évig hatályos. (3) A  kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműre kiadott egyedi repülés engedélynek – a  Ket.-ben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell a repülések tervezett programjában meghatározott feltételek leírását. (4) Ha a  kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijármű egyedi repülési engedélyezésekor meghatározott feltételekben jelentős változás nem következik be, és a  repülések tervezett programját nem vagy nem teljes mértékben hajtották végre, a  légiközlekedési hatóság az egyedi repülési engedélyt több ízben, alkalmanként egy évvel meghosszabbíthatja. (5) A  kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműre kiadott egyedi repülési engedély meghosszabbítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a  hosszabbítás indokait, vagy a  28.  § (4)  bekezdésében meghatározott dokumentumokban történt módosítás leírását. (6) A légiközlekedési hatóság a kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműre kiadott egyedi repülési engedélyt felfüggeszti, ha a légijármű súlyosan veszélyezteti a repülés biztonságát. 34. § (1) Kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárművel történő repülés – a  (2)  bekezdésben meghatározott eltéréssel  – a  magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM  rendelet 1. melléklete szerint meghatározott „F” és „G” osztályú légiforgalmi légtérben hajtható végre, a sűrűn lakott területek, valamint az  indulási és érkezési repülőtér körzetének kivételével, és a  repülőtéri repüléstájékoztató körzetek elkerülésével. (2) Ha a  repülési program meghatároz olyan repülési feladatokat, amelyek nem hajthatóak végre az  (1) bekezdésben meghatározott légtérben, vagy olyan egyedi repülési teszteket hajtanak végre, amely során a  repülési mozgási pályája előzetesen nem határozható meg, és emiatt veszélyt jelenthet a  légiközlekedésre, akkor a  repülés eseti légtérben hajtható végre. (3) Kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárművel kereskedelmi légiszállítási tevékenység nem hajtható végre. (4) A  kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijárműben a  légijárművezető és a  fedélzeten tartózkodó személyek számára jól látható helyen magyar és angol nyelven fel kell tüntetni a következő tájékoztatást: „Ez a  légijármű kísérleti és nem felel meg az  ICAO és az  Európai Unió típus minősített légijárművek biztonsági előírásainak.” ”This aircraft is experimental and does not comply with ICAO and EASA safety regulations for aircraft.” (5) A  kutatási, kísérleti, vagy tudományos célú légijármű törzsének mindkét oldalára el kell helyezni legalább 50 mm magasságú, nagybetűvel írt ”EXPERIMENTAL” feliratot. III. FEJEZET AMATŐR ÉPÍTÉSŰ LÉGIJÁRMŰRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 13. Bejelentési kötelezettség amatőr építésű légijármű építésére, felújítására 35. § Amatőr építésű légijármű az lehet, amely a pilótaüléssel együtt a) repülőgép esetében nem több mint 4 üléssel, b) helikopter és autogiro esetében nem több mint 2 üléssel rendelkezik, és amely csak látva repülési szabályok (ún. visual flight rules [VFR]) szerinti repülésre képes. 36. § (1) Amatőr építésű légijármű építésének megkezdését a légiközlekedési hatóságnak be kell jelenteni. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az építő nevét, címét, b) az  arra vonatkozó adatokat, hogy a  légijármű legalább 51%-át egy amatőr vagy amatőrök nonprofit szervezete építi saját célra, kereskedelmi célok nélkül, c) a légijármű megnevezését, jellegét, amely lehet egyedi tervezésű, terv építésű, KIT építésű, d) az alapul vett alkalmazandó alkalmassági előírás (előírások) megnevezését, e) az építés tervezett helyszínét, f ) a tervezett fő méret- és tömegadatokat, g) a tervezett repülési jellemzőket, h) tervezett szerkezeti kialakítást, terhelhetőséget, i) motoros légijárművek esetén a hajtómű és légcsavar típusát, jellemzőit, j) az építés tervezett programját. 14. Amatőr építésű légijármű építésével szemben támasztott követelmények 37. § Amatőr építésű légijármű építéséhez alkalmazandó alkalmassági előírásként az  Európai Unió, vagy valamely tagállamában kiadott vagy elfogadott, a légijárművek alkalmasságára vonatkozó előírás vagy szabvány választható. 38. § A 29. § (1) bekezdésében meghatározott képzettséggel és tapasztalattal rendelkező műszaki felügyelő nyilatkozata szükséges az  egyedi terv, valamint terv- vagy KIT építésű légijármű esetén a  terv vagy KIT felhasználásához. A  nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a  légijármű aerodinamikai és szilárdsági jellemzői alapján várhatóan megfelel a tervezett felhasználási célnak. 39. § (1) Az építés folyamatát, beleértve a felhasznált anyagok és alkatrészek, valamint az építésben közreműködő személyek kilétét és tevékenységének módját építési naplóban dokumentálni kell. (2) Az építési naplónak tételesen tartalmaznia kell: a) az egyes munkafolyamatokat, b) az alkatrészek leírását, c) az alkalmazott eljárást, d) a felhasznált anyagot, e) a munkavégzés időpontját és helyét, f ) a munkavégző nevét és aláírását, g) a megfelelőség vagy ellenőrzés módját, továbbá h) – ha az adott folyamatnál ellenőrzést végeztek – az ellenőrzést végző személy bejegyzését. (3) Az építési naplóhoz mellékelni kell az egyes tételekhez kapcsolódó bizonylatokat, dokumentumokat. (4) Az  építési naplót papír alapon kell vezetni, de mellékletei elektronikus módon, akár képrögzítő felvételekkel is dokumentálhatóak. Az  elektronikus dokumentálás esetén biztosítani kell az  adatok védelmét és hitelességét, valamint az utólagos módosítás lehetőségének kizárását. 40. § (1) Az  építés folyamatának felügyeletét a  29.  § (1)  bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő műszaki felügyelő látja el. (2) Az  amatőr építésű légijármű egyedi repülési tesztjét az  építő által kijelölt légijárművezető hajtja végre, ha a légijárművezető megfelel a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak. 41. § Az építő köteles lehetővé tenni, hogy a légiközlekedési hatóság az amatőr építésű légijármű építésének folyamata során az e rendeletben meghatározott rendelkezésnek történő megfelelést ellenőrizze. 15. Egyedi repülési engedély amatőr építésű légijárműre 42. § (1) Az amatőr építésű légijárművel történő repülés végrehajtásához, beleértve a  repülési teszteket is, egyedi repülési engedély szükséges. (2) Az amatőr építésű légijármű egyedi repülési engedélyének kiadására irányuló eljárás megindítását a légiközlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatvány használatával az  építő kérelmezheti írásban a  légiközlekedési hatóságnál. (3) A kérelemnek – a Ket.-ben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell: a) a 36. § (2) bekezdés f )–i) pontjában megadott számított adatokat, b) a műszaki felügyelő nevét, képzettségét, tapasztalatát. (4) A kérelemhez mellékelni kell: a) az alapul vett alkalmazandó alkalmassági előírástól, vagy előírásoktól történő eltérés leírását, b) a műszaki felügyelő 38. § szerinti nyilatkozatát, c) a műszaki felügyelő nyilatkozatát arról, hogy a légijármű repülésre képes állapotban van és a repülési tesztek megkezdhetőek, d) az egyedi repülési tesztprogramot, e) az üzemeltetési kézikönyv tervezetét. 43. § A terv építésű légijármű esetén a  tervet, valamint a  KIT-et a  légiközlekedési hatóság akkor fogadja el az  építés alapjául, ha a) a  terv, valamint a  KIT szerepel valamely külföldi illetékes hatóság nyilvántartásban, és a  külföldi illetékes hatóság igazolja, hogy a terv, valamint a KIT megfelel a 36. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottaknak, és b) a  műszaki felügyelő nyilatkozik arról, hogy a  terv, vagy a  KIT aerodinamikai és szilárdsági jellemzői alapján várhatóan megfelel a tervezett felhasználási célnak. 44. § (1) A légiközlekedési hatóság az amatőr építésű légijárműre egyedi repülési engedélyt ad ki, ha megállapítja, hogy a) a kérelem, valamint a légijármű építése megfelel a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek, vagy b) más állam illetékes hatósága által kiadott repülési engedély és alapjául szolgáló dokumentáció alapján a légijármű repülésre képes állapotban van. (2) Az  amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedély – a  (6)  bekezdésben meghatározott eltéréssel – 1 évig hatályos. (3) Az  amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedélynek – a  Ket.-ben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell az egyedi repülési tesztprogramban meghatározott feltételek leírását. (4) Ha az  amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedélyben, vagy az  engedélyezés során megadott feltételekben változás következik be, továbbá, ha az  egyedi repülési tesztprogramot nem, vagy nem teljes mértékben hajtották végre, akkor az egyedi repülési engedély 1 évre, több alkalommal is meghosszabbítható. (5) Az  amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedély meghosszabbítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a hosszabbítás indokait, vagy a 42. § (4) bekezdésében meghatározott dokumentumokban történt módosítás leírását, vagy nyilatkozatokat. (6) A  légiközlekedési hatóság az  egyedi repülési engedélyt az  amatőr építésű légijárműre határozatlan időtartamra kiadja, ha a) az egyedi repülési tesztprogramot teljes mértékben végrehajtották, b) rendelkezésre áll az üzemeltetési kézikönyv végleges verziója, amelynek tartalmaznia kell a  légiüzemeltetés feltételeit és a karbantartások rendszerét, c) a  műszaki felügyelő, az  egyedi repülési teszteket végrehajtó légijárművezető és az  engedélyes nyilatkozott a légijármű repülésre alkalmas állapotáról, valamint d) a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a légijármű biztonságos repülésre képes állapotban van. (7) A  légiközlekedési hatóság az  amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedélyt felfüggeszti, ha a légijármű súlyosan veszélyezteti a repülés biztonságát. 45. § (1) Az  amatőr építésű légijárműre határozatlan időtartamra kiadott egyedi repülési engedély módosítását kell kérnie az  engedély jogosultjának a  légiközlekedési hatóságtól, amennyiben a  légijárművön az  egyedi repülési engedélyben meghatározottakhoz képest olyan módosítást kíván végrehajtani, amely jelentős hatással van a  légijármű tömegére, egyensúlyára, szerkezeti szilárdságára, megbízhatóságára, üzemeltetési jellemzőire, vagy a légialkalmasságát befolyásoló egyéb tulajdonságára. (2) Az amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedély módosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell: a) a módosítás leírását, b) a kézikönyv, vagy kézikönyvek módosítással érintett részét, c) a módosítás során alkalmazandó alkalmassági előírás (előírások) megnevezését. (3) Az amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedély módosítására irányuló kérelemhez mellékelni kell a műszaki felügyelő nyilatkozatát a légijármű biztonságos repülésre alkalmas állapotáról. 46. § (1) Az amatőr építésű légijárműre határozatlan időtartamra kiadott egyedi repülési engedély alapján csak nappali látva repülési szabályok (ún. visual flight rules [VFR]) szerinti repülés hajtható végre. (2) Az amatőr építésű légijárműben a légijárművezető és a fedélzeten tartózkodó személyek számára jól látható helyen magyar és angol nyelven fel kell tüntetni a következő tájékoztatást: „Ez a légijármű amatőr építésű és nem felel meg az ICAO és az Európai Unió típus minősített légijárművek biztonsági előírásainak.” ”This aircraft is amateur-built and does not comply with ICAO and EASA safety regulations for aircraft.” (3) Az amatőr építésű légijárműre, a légijármű törzsének mindkét oldalára el kell helyezni legalább 50 mm magasságú, nagybetűvel írt ”EXPERIMENTAL” feliratot. IV. FEJEZET TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ LÉGIJÁRMŰ VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 16. Bejelentési kötelezettség történelmi jelentőségű légijármű építésére, felújításra 47. § (1) Történelmi jelentőségű légijármű építésének, felújításának megkezdését a  légiközlekedési hatóságnak be kell jelenteni. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a 36. § (2) bekezdés a) és d)–j) pontjában meghatározottakat, valamint a) az arra vonatkozó adatokat, hogy a légijármű megfelel a történelmi jelentőségű légijárművekre vonatkozóan a 216/2008/EK rendelet II. Melléklet a) pontjában meghatározottaknak, az ii) pont harmadik francia bekezdés kivételével, b) a légijármű megnevezését, jellegét, az egykori rendeltetését, c) azt, hogy eredeti légijármű felújítása, vagy másolat készítése a cél. (3) Történelmi jelentőségű légijármű típusának és megnevezésének utalnia kell az  eredeti épített vagy felújított légijárműre. 17. Történelmi jelentőségű légijármű építésével, felújításával szemben támasztott követelmények 48. § Történelmi jelentőségű légijármű építéséhez, felújításához alkalmazható a  légijármű eredeti alkalmassági előírása vagy az Európai Unió vagy valamely tagállamában kiadott, a légijárművek alkalmasságára vonatkozó előírás. 49. § (1) A történelmi jelentőségű légijárművel történő első repülés megkezdéséhez a 29. § (1) bekezdésében meghatározott képzettséggel és tapasztalattal rendelkező műszaki felügyelő nyilatkozata szükséges. A  nyilatkozat tartalmazza, hogy a légijármű aerodinamikai és szilárdsági jellemzői alapján várhatóan megfelel a tervezett felhasználási célnak. (2) Az építés folyamatát nyomon kell követni és dokumentálni kell. Az építés nyomon követhetőségi dokumentációja tartalmazza az  egyes munkafolyamatokat, az  alkatrészek leírását, az  alkalmazott eljárást, a  felhasznált anyagot, a  dátumot és helyet, a  munkavégző nevét és aláírását, a  megfelelőség vagy ellenőrzés módját, valamint az ellenőrzést végző személy bejegyzését, ha az adott folyamatnál ellenőrzést végeztek. (3) A  nyomon követhetőségi dokumentációt papír alapon kell vezetni, de mellékletei elektronikus módon, akár képrögzítő felvételekkel is dokumentálhatóak. Az  elektronikus dokumentálás esetén biztosítani kell az  adatok védelmét és hitelességét, valamint az utólagos módosítás lehetőségének kizárását. 50. § Történelmi jelentőségű légijármű felújítása esetén az alapvető teherviselő szerkezeti elemek szilárdságát megfelelő terhelési kísérlettel vagy anyagvizsgálattal kell bizonyítani. 51. § (1) A  történelmi jelentőségű légijármű építési folyamatának felügyeletét a  műszaki felügyelő látja el, akinek – a  (2)  bekezdésben meghatározott eltéréssel – meg kell felelnie a  29.  § (1)  bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek. (2) A  216/2008/EK rendelet 3.  cikk j)  pontjában meghatározott komplex motoros meghajtású légijármű (a továbbiakban: komplex légijármű) esetében műszaki felügyelő az lehet, aki rendelkezik felsőfokú repülő-, gépészvagy közlekedésmérnöki szakképzettséggel, és az építendő, felújítandó típus megfelelő szintű gyártási, javítási, vagy üzemeltetési ismereteivel. (3) A  történelmi jelentőségű légijármű egyedi repülési tesztjét az  építő által kijelölt légijárművezető hajtja végre, amennyiben a légijárművezető megfelel a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak. 18. Egyedi repülési engedély történelmi jelentőségű légijárműre 52. § (1) Történelmi jelentőségű légijárművel történő repülés végrehajtásához, beleértve a  repülési teszteket is, egyedi repülési engedély szükséges. (2) A  történelmi jelentőségű légijármű egyedi repülési engedélyének kiadására irányuló kérelemre a  42.  § (2)–(4)  bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az  eltéréssel, hogy a  kérelemhez a  42.  § (3)  bekezdés a) és (4)  bekezdés c)–e)  pontban meghatározott adatokat, valamint a  műszaki felügyelő 49. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozatát kell csatolni. (3) A  történelmi jelentőségű légijármű egyedi repülési engedélyére a  43–45.  §-ban meghatározott rendelkezéseket az e §-ban foglaltakra tekintettel kell alkalmazni. (4) A történelmi jelentőségű légijárműben a légijárművezető és a fedélzeten tartózkodó személyek számára jól látható helyen magyar és angol nyelven fel kell tüntetni a következő tájékoztatást: „Ez a légijármű egyedi építésű és nem felel meg az ICAO és az Európai Unió típus minősített légijárművek biztonsági előírásainak.” ”This aircraft is experimental and does not comply with ICAO and EASA safety regulations for aircraft.” (5) A  történelmi jelentőségű légijárműre, a  légijármű törzsének mindkét oldalára el kell helyezni legalább 50 mm magasságú, nagybetűvel írt ”EXPERIMENTAL” feliratot. V. FEJEZET KATONAI MÚLTÚ LÉGIJÁRMŰRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 19. Bejelentési kötelezettség katonai múltú légijármű építésére, felújításra 53. § (1) Katonai múltú légijármű építését, felújítását – a  (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – bármely természetes, vagy jogi személy végezheti. (2) Komplex légijármű, valamint azon légijármű esetében, amelynek maximális vízszintes repülési sebessége meghaladja a 250 csomót (a továbbiakban együtt: nagy teljesítményű katonai múltú légijármű) építését, felújítását természetes személy vagy jogi személy végezheti. (3) Katonai múltú légijármű építésének és felújításának megkezdését a légiközlekedési hatóságnak be kell jelenteni. (4) A bejelentésnek tartalmaznia kell a 36. § (2) bekezdés a) és d)–j) pontjában meghatározottakat, valamint a) az  arra vonatkozó adatokat, hogy a  légijármű megfelel a  216/2008/EK rendelet II. Melléklet d)  pontjában, valamint az  a)  pont ii)  alpont harmadik francia bekezdésében a  katonai múltú légijárművekre vonatkozó feltételeknek, b) a légijármű megnevezését, jellegét, egykori rendeltetését, és egykori katonai speciális felszerelését, c) azt, hogy eredeti légijármű felújítása, vagy másolat készítése a cél. (5) Katonai múltú légijármű típusának és megnevezésének utalnia kell az eredeti épített vagy felújított légijárműre. 20. Katonai múltú légijármű építésével, felújításával szemben támasztott követelmények 54. § Katonai múltú légijármű építésével és felújításával szemben támasztott követelményekre a 17. alcímben foglaltakat az 55. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 55. § (1) Nagy teljesítményű katonai múltú légijármű speciális felszereléseinek, rendszereinek (különösen a  fegyverzet, pirotechnikai eszköz, katapultülés, eldobható kiegészítő berendezés, felszerelés) tervezett üzemeltetésével összefüggő kockázataira kockázatértékelést kell készíteni. A  kockázatértékelési dokumentumnak tartalmaznia kell a  feltárt kockázatokat, és az  azok csökkentésére alkalmazott eljárásokat és módszerek, valamint részletesen az üzemeltetés, kiszolgálás, karbantartás személyi, tárgyi feltételeit, továbbá a vészhelyzeti eljárásokat. (2) A kockázatértékelésben a műszaki felügyelőnek és az egyedi repülési teszteket végrehajtó légijárművezetőnek részt kell vennie. 21. Egyedi repülési engedély katonai múltú légijárműre 56. § (1) Katonai múltú légijárművel történő repülés végrehajtásához, beleértve az  egyedi repülési teszteket is, egyedi repülési engedély szükséges. (2) A katonai múltú légijármű egyedi repülési engedélyének kiadására irányuló kérelemre a 42. § (2)–(4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az  eltéréssel, hogy a  kérelemhez a  42.  § (3)  bekezdés a) és (4)  bekezdés c)–e)  pontjában meghatározott mellékleteket, a  műszaki felügyelő 49.  § (1)  bekezdésében meghatározott nyilatkozatát, valamint – nagy teljesítményű katonai múltú légijármű esetén – a kockázatértékelést kell csatolni. 57. § A katonai múltú légijármű egyedi repülési engedélyére a  44–45.  §-ban meghatározottakat kell alkalmazni, az 56. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel. 58. § (1) A katonai múltú légijármű kizárólag hatástalanított fegyverzettel repülhet. A légijárműre a fegyverzetet imitáló tárgy felszerelhető. (2) Amennyiben a  katonai múltú légijárművel olyan egyedi repülési tesztet hajtanak végre, amely során a  repülési mozgási pályája előzetesen nem határozható meg, és emiatt veszélyt jelenthet a légiközlekedésre, akkor a repülés eseti légtérben hajtható végre. (3) A katonai múltú légijárműben a  légijárművezető és a  fedélzeten tartózkodó személyek számára jól látható helyen magyar és angol nyelven fel kell tüntetni a következő tájékoztatást: „Ez a légijármű egyedi építésű és nem felel meg az ICAO é …