496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelete a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról.

496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelete a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról. A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.  törvény 93. § (1) bekezdés a), b), d), h)–s) és w)–y) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá a 3.  § (1) és (2)  bekezdése tekintetében a  fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és d) pontjában, 21/A. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a  kulturális örökség védelméről szóló 2001.  évi LXIV.  törvényben (a  továbbiakban: Kötv.) meghatározott, a  régészeti örökség, a  műemléki érték és a  kulturális javak védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező intézményekre, szervezetekre és szervekre, valamint azok eljárásaira, b) a régészeti örökség felderítésének és kutatásának követelményeire, a régészeti feltárás szabályaira, c) védett műemléki érték felderítésével és kutatásával, valamint védelmével kapcsolatos követelményekre és szabályokra, d) a kulturális javak védelmével kapcsolatos szabályokra. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. régészeti feladatellátás területi szakasza: a  terület földrajzi adottságai, régészeti jellemzői, továbbá a  beruházóval szerződő, feltárásra jogosult múzeum gyűjtőterülete, vagy ezek együttes figyelembevétele alapján a feltárási projekttervben meghatározott terület, 2. szabálytalan tevékenység: a  kulturális örökségvédelem területén végzett olyan tevékenység, amelyet jogszabályban meghatározott követelmények és szempontok figyelmen kívül hagyásával, a  tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások vagy a  kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által közzétett szakmai irányítói ajánlások és irányelvek megsértésével végeznek, 3. tájképi jelentőségű régészeti lelőhely: olyan régészeti lelőhely, amely megjelenésével környezetének meghatározó tájképi eleme (így különösen erőd, erődítés, vár, templom maradványai, földvár, halomsír, kunhalom, a domborzatból kiemelkedő, többszörösen rétegzett tell-település), 4. területátadás: a  régészeti feltárást követően a  munkaterület kivitelezési tevékenységre állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átadása a beruházónak, 5. területátvétel: a  régészeti feltárást megelőzően a  földmunkával járó változtatással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvétele a beruházótól. 3. Az örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv kijelölése 3. § (1) A  Kormány a  kulturális örökség védelmével (a  továbbiakban: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására örökségvédelmi feladatkörében a) örökségvédelmi hatóságként (a  továbbiakban: hatóság) a  c) és d)  pontokban meghatározott feladatok kivételével az  1.  mellékletben felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatalt (a  továbbiakban: járási hivatal) az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területtel, b) a  járási hivatalok örökségvédelmi hatósági feladatellátásának törvényességi, szakszerűségi ellenőrzésére és az e rendeletben meghatározott hatósági feladatokra örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát, c) a Kötv. 71. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartásokat vezető hatóságként országos illetékességi területtel a minisztert (a továbbiakban: nyilvántartást vezető hatóság), d) a Kötv.-ben és e rendeletben meghatározott feladatok tekintetében a kulturális javak hatóságaként országos illetékességi területtel a minisztert (a továbbiakban: kulturális javak hatósága) jelöli ki. (2) A  fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelemmel kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 9.  § f )–i)  pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja. (3) A Kötv. szerinti, jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. (4) A  Magyar Államot megillető elővásárlási jog gyakorlására a  Kötv. 86.  § (3)  bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv a) ingatlanok esetében a miniszter, b) kulturális javak esetében a kulturális javakkal kapcsolatos feladatai körében eljárva a miniszter. 4. Az örökségvédelmi tanácsadó testületek 4. § (1) A Kötv. 6. § (3) bekezdése szerinti szakmai tanácsadó testületek a) az Ásatási Bizottság a régészeti örökség, b) a Műemléki Tanácsadó Testület a műemléki érték, c) a Kulturális Javak Bizottsága a kulturális javak védelmének tekintetében. (2) Az Ásatási Bizottság a régészeti örökség védelmével kapcsolatos és egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a miniszter és a hatóságok munkáját. Az Ásatási Bizottság tizenegy tagú testület, amelynek a) egy tagját a Magyar Nemzeti Múzeum, b) egy tagját a Budapesti Történeti Múzeum, c) két tagját a megyei hatókörű városi múzeumok, d) két tagját az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó egyéb, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok, e) egy tagját a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmények, f ) egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, valamint g) egy tagját a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv javaslata alapján a kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező régész szakemberek közül két évre a miniszter kéri fel, további két tagját az ugyanezen feltételeknek megfelelő szakemberek közül 2 évre a miniszter kéri fel. (3) A  Műemléki Tanácsadó Testület a  műemléki érték védelmével kapcsolatos hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítésében vagy szakértőként a  hatósági eljárás során véleményével segíti a  miniszter, valamint az örökségvédelmi és építésügyi hatóság munkáját. A Műemléki Tanácsadó Testület tizenegy tagból áll, amelynek a) egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete, b) egy tagját a műemlékvédelmi szakirányú továbbképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény, c) két tagját a művészettörténet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény, d) egy tagját az okleveles restaurátorművész osztatlan képzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény, e) egy tagját a Magyar Építész Kamara, f ) egy tagját a Magyar Építőművészek Szövetsége, g) két tagját az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság javaslata alapján a műemléki területen szakértői jogosultsággal vagy kimagasló elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek közül két évre a miniszter kéri fel, további két tagját az ugyanezen feltételeknek megfelelő szakemberek közül 2 évre a miniszter kéri fel. (4) A Kulturális Javak Bizottsága a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a kulturális javak hatóságának munkáját és a miniszter egyéb szakmai feladatait. A Kulturális Javak Bizottsága nyolctagú testület, amelynek egy-egy tagját a) a Magyar Tudományos Akadémia, b) a Magyar Művészeti Akadémia, c) a Magyar Nemzeti Múzeum, d) az Országos Széchényi Könyvtár, e) a Szépművészeti Múzeum, f ) a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint g) a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetsége javaslata alapján 2 évre a miniszter kéri fel, további egy tagját 2 évre a miniszter kéri fel. II. FEJEZET A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME 5. A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre és a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelmények 5. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak a Kötv. és e rendelet alapján, valamint az e rendeletben meghatározott engedéllyel végezhető. (2) A  nyilvántartott régészeti lelőhely állapotromlásának minősül a  réteg vagy rétegsor átvágása, a  történeti összefüggés megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül. (3) A földmunkával járó beruházással el kell kerülni a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, b) a nyilvántartott tájképi jelentőségű régészeti lelőhelyet és c) az  eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket. (4) A lelőhely állapotváltozásával járó régészeti feltárás esetén előnyben kell részesíteni az eredeti rétegsort és történeti összefüggést tartalmazó lelőhelyrész megtartását. 6. § (1) A  régészeti feltárást végző vagy megelőző feltárás esetén a  régészeti feladatellátásra a  beruházóval szerződő intézmény vagy a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv gondoskodik a) a feltárás megkezdésének bejelentéséről aa) engedélyköteles feltárás esetén a  2.  mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon a régészeti feltárás megkezdése előtt két nappal, ab) bejelentésköteles feltárás esetén a 13. § (1) bekezdésében meghatározott módon, b) a  régészeti feltárás jogszabálynak, valamint a  miniszter által közzétett szakmai irányelveknek megfelelő elvégzéséről, c) a feltárási naplónak a munkavégzés idején a feltárási helyszínen való őrzéséről, d) a  feltárt régészeti örökség őrzéséről, az  elsődleges leletfeldolgozásról, a  leletek végleges múzeumi befogadásáról, valamint a feltárás eredményének tudományos feldolgozásáról, e) a  feltárási munkálatok szünetelése esetén a  feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, f ) tervásatás és mentő feltárás esetén a  feltárás befejezése után a rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használathoz szükséges tereprendezési munkák elvégzéséről, és g) a  feltárás helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkező múzeum értesítéséről, ha a  feltárást más feltárásra jogosult intézmény vagy 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv (a továbbiakban együtt: feltárásra jogosult intézmény) végzi. (2) Az engedélyköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti bejelentést követő második napon megkezdhető. (3) A bejelentésköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti bejelentést követő ötödik napon megkezdhető a hatóság eltérő rendelkezése hiányában. (4) A régészeti feltárás nem minősül építési tevékenységnek. 7. § (1) Régészeti feltárást csak a) szakirányú mesterfokozattal, b) szakirányú mesterfokozattal egyenértékű okleveles régész szakképzettséggel, c) szakirányú mesterfokozattal egyenértékű, bölcsészettudomány képzési területen szerzett végzettséggel és régészeti specializációval rendelkező, vagy d) régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett, továbbá a feltárást végző vagy a feltárásba bevont intézménnyel – nagyberuházás esetén a bevont intézménnyel – munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló régész vezethet. (2) A  régészeti feltárást vezető régésznek (a  továbbiakban: feltárásvezető) – a  mentő feltárás kivételével – a  feltárási engedély iránti kérelemben megjelölt feladatellátáshoz szükséges speciális szakirányú ismeretekkel és megfelelő feltárási gyakorlattal kell rendelkeznie. (3) Megfelelő feltárási gyakorlatnak minősül a szakirányú mesterfokozat vagy szakképzettség megszerzését követően a  régészeti örökséggel és a  műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alapján az  adott korszakot érintő feltárás vezetőjeként vagy a  feltárási dokumentációban megnevezett munkatársként szerzett legalább 12 pont értékű szakmai gyakorlat. (4) A feltárásra jogosult intézmény csak olyan régészt bízhat meg feltárás vezetésével, aki korábbi tevékenysége során a jogszabályban meghatározott dokumentációs kötelezettségeit teljesítette. (5) A  feltárásvezetőnek az  egyes feltárási munkafolyamatok elvégzésében történő akadályoztatása esetén az engedélyes köteles a helyettesítésről az (1)–(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő módon gondoskodni. (6) A feltárásvezető köteles a) a  régészeti feltárás, különösen a  próba- és a  teljes felületű feltárás esetén a  régészeti feltárás vezetésével kapcsolatos feladatokat személyesen a helyszínen irányítani, b) a  feltárási naplót naprakészen, a  munkálatokkal egy időben úgy vezetni, hogy annak alapján a  feltárás célkitűzései, addigi menete és eredményei követhetők legyenek, valamint c) a szakmai követelményeknek megfelelő dokumentációt elkészíteni. (7) Több korszakot érintő régészeti feltárás esetén az (1) bekezdés szerinti szakképzettséggel és a (3) bekezdés szerinti feltárási gyakorlattal rendelkező munkatársat vagy konzulenst kell bevonni a régészeti feladatellátásba. 8. § A 3.  § (3)  bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv előkészíti a  régészeti feltárás szakmai irányelveit, amelyeket minden év február 28-ig megküld a  miniszternek. Az  elfogadott szakmai irányelveket a  miniszter a  honlapján minden év április 30-ig közzéteszi. 9. § (1) Régészeti feltárásra alkalmas napnak minősül az  a  munkanap, amelyen az  időjárási és a  talajviszonyok, továbbá egyéb körülmények nem akadályozzák meg a feltárási tevékenységet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel régészeti feltárásra alkalmatlan különösen az a nap, amelyen a feltárási tevékenységet a) a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje, b) a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy c) a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó megakadályozza. 10. § (1) A régészeti feltárásról jelentést kell készíteni, mely tartalmazza a) a 3. mellékletben meghatározott tartalmú lelőhely-bejelentő adatlapot, b) a szöveges ismertetést és c) a  feltárás helyszínrajzát, mely tartalmazza a  kutatott lelőhely ismert kiterjedésének körvonalát és a  feltárt, kutatott terület zárt alakzatként ábrázolt határát a térképlapon olvashatóan feltüntetett koordinátákkal. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szöveges ismertetés tartalmazza: a) engedélyhez kötött feltárás esetén a  feltárási engedély számát vagy az arra történő utalást, hogy a  feltárás nem tartozik az  engedélyezési körbe, országos jelentőségű védett természeti területen végzett régészeti feltárás esetén a természetvédelmi hatóság által kiadott engedély számát, b) a lelőhely nyilvántartási azonosítóját, c) a feltárás menetét, a feltárás eredményeinek rövid összefoglalását, d) a feltárt terület nagyságát, e) a leletek elhelyezését, f ) a lelőhely feltárás utáni állapotáról szóló adatokat, g) az alkalmazott módszereket, továbbá h) az előkerült leletek összefoglaló ismertetését. (4) A jelentés egy-egy példányát a feltárás befejezését követő harminc napon belül meg kell küldeni a) papír alapon és elektronikus adathordozón aa) a hatóságnak, ab) a nyilvántartást vezető hatóságnak és ac) a Magyar Nemzeti Múzeumnak, b) elektronikus adathordozón ba) a  területileg érintett megyei hatókörű városi múzeumnak, ha a  feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, bb) a  gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a  feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, valamint bc) a  területi és természetvédelmi hatóságnak és a  működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak, ha a feltárás országos jelentőségű védett természeti területen történt. (5) A jelentés további egy példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amely a feltárási engedélyt kapta. 11. § (1) A feltárási dokumentáció tartalmazza: a) a feltárási naplót, b) régészeti bontómunka esetén a legkisebb bontási egységekre (jelenség, réteg) vonatkozó adatlapokat, c) a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést, d) az  azonosított vagy feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fotódokumentációt, méretarányos alap- és metszetrajzot, Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszerben készült helyszínrajzot és térképet, valamint mindezek listáit, e) bármilyen technikával rögzített adatot, f ) a régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozásáról és muzeális intézménybe történő végleges befogadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tartalmú dokumentációját. (2) A feltárási napló a régészeti feltárás alapdokumentuma, amelynek első részében a feltárás időpontját, a feltárásban közreműködők létszámát, a  feltárás menetét befolyásoló körülményeket, a  régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat, a második részében a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket kell a  feltárás megkezdésétől a befejezéséig folyamatosan vezetni a feltárás módszerétől függően. (3) A feltárási dokumentáció egy-egy példányát a feltárás befejezésétől számított egy éven belül meg kell küldeni a) papír alapon és elektronikus adathordozón aa) a nyilvántartást vezető hatóságnak, ab) a Magyar Nemzeti Múzeumnak, ac) a leletanyagot véglegesen befogadó múzeumnak, b) elektronikus adathordozón ba) a hatóságnak, bb) a  területileg érintett megyei hatókörű városi múzeumnak, ha a  feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, valamint bc) a  gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a  feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte. 12. § (1) A  jelentés és a  feltárási dokumentáció beérkezéséről a  nyilvántartást vezető hatóság igazolást bocsát ki. Ha a jelentés vagy a feltárási dokumentáció hiányos, a feltáró intézményt határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. (2) A  nyilvántartást vezető hatóság az  Ásatási Bizottság bevonásával ellenőrzi a  jelentés és a  feltárási dokumentáció szakmai tartalmát. 6. Bejelentésköteles feltárási tevékenységek, valamint a fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának bejelentése 13. § (1) A Kötv. 20.  § (2)  bekezdésében megjelölt tevékenységet annak megkezdése előtt legalább öt nappal be kell jelenteni lelőhelyenként a) elektronikus úton a hatóságnak, valamint b) országos jelentőségű védett természeti terület esetén a  működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak. (2) Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának minősül, ha a  fémkereső műszer használója hitelt érdemlően bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a  fémkereső műszer. Hitelt érdemlő bizonyításnak számít a munkaköri leírás, a cégszerűen aláírt megbízás vagy megrendelés. (3) Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használata: a) feltárásra jogosult intézmény által fémkereső műszerrel végzett lelet- és lelőhely-felderítés, b) a  hadtörténeti örökség kutatására miniszteri rendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv által fémkereső műszerrel végzett hadtörténeti örökségi helyszín felderítése, c) tervszerű lőszermentesítés, d) közmű-nyomvonal keresése, e) háborús kegyelettel összefüggő feltárás, exhumálás. (4) A  Kötv. 20/A.  §-át és e  rendeletnek a  fémkereső műszer használatára vonatkozó rendelkezéseit a  bűnüldöző és nyomozó szervek feladatellátására, valamint a tűzszerészeti tevékenységre nem kell alkalmazni. (5) A (3) bekezdés a) pontja esetében a bejelentést a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal kell megtenni. (6) A (3) bekezdés b)–c) pontja esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell a) a  fémkereső műszer használatával érintett terület egyértelmű lehatárolását EOV rendszerben készült térképen, b) a fémkereső műszer használatának tervezett idejét, c) a  fémkereső műszer használójának igazolását arról, hogy feladatainak ellátásához szükséges a  fémkereső műszer, d) az alkalmazni tervezett fémkereső műszer típusának megnevezését és leírását. (7) A (3) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység végzése során az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt szervnek a  41.  § (3)  bekezdése szerinti tudomásulvételről szóló értesítését a  tevékenység végzője köteles a  tevékenység végzése során magánál tartani, és a  fémkereső műszer használatának ellenőrzésére jogosult szerv felszólítására bemutatni. 7. A megelőző feltárás részletes szabályai 14. § Megelőző feltárás esetén a  régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelményeket a  15–18.  §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 15. § Megelőző feltárás előkészítése során a beruházó köteles a feltárásra jogosult intézmény rendelkezésére bocsátani: a) az érintett területek azonosításra és területszámításra alkalmas adatait, b) a beruházás helyszínrajzát, a meglévő és tervezett közművek nyomvonalát, c) a beruházás alapozási terveit, d) a földfelszín alatti munkák műszaki leírását, e) a tereprendezésre vonatkozó adatokat, f ) a kivitelezés megkezdésének tervezett időpontját, g) – a  Kötv. 7.  § 20.  pont c)  alpontja kivételével – nyilatkozatot arról, hogy a  beruházás nagyberuházásnak minősül-e, h) nagyberuházás esetén nyilatkozatot a beruházás teljes bekerülési költségének tervezett összegéről, és i) a beruházás építési engedélyét, ha az rendelkezésre áll. 16. § (1) Megelőző feltárás esetén a  régészeti feladatellátás költségeire vonatkozó költségbecslést a  feltárásra jogosult intézmény az alábbi tartalmi elemekkel készíti el: a) a megelőző feltárás hatósági határozatban előírt módszere, b) a megelőző feltárás előírt módszerének részét képező régészeti feladatellátás, c) a résztevékenységek egységnyi költsége mind területegység, mind időegység alkalmazása esetén, d) az egységre nem vetíthető résztevékenységek tételes költsége, e) az egységnyi költség mértékét befolyásoló tényezők, így különösen: régészeti rétegek várható száma, réteg jelentkezésének mélysége, rétegsor mélysége, régészeti emlékek várható száma, kiterjedése, leletsűrűség, f ) a járulékos (infrastrukturális, logisztikai, koordinációs) költségek, g) az elsődleges leletfeldolgozás költségei, legfeljebb a régészeti feltárás költségeinek harminc százaléka. (2) A régészeti feladatellátás költségeire alkalmazható legmagasabb hatósági árakat az 5. melléklet tartalmazza. (3) A  régészeti feladatellátás költségeire alkalmazható árak tartalmazzák a  feltárást végző intézmény vagy a  3.  § (3)  bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv (a  továbbiakban együtt: feltárást végző intézmény) működési költségének a feltárásra eső hányadát, amely legfeljebb 15%. (4) Az elfedés lehetőségét vizsgáló talajtani fúrások költségeinek meghatározása a beruházóval egyeztetett költségtétel alapján történik. 17. § (1) Megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell: a) a  feltárás pontos helyét az  azonosításra alkalmas adataival és térképi megjelölésével, a  régészeti lelőhely nyilvántartási azonosítóját, b) a feltárás tárgyát és a módszereit, c) a szerződő felek közötti kapcsolattartók nevét, beosztását, munkahelyét, d) a megelőző feltárás 16. §-ban foglaltak alapján meghatározott költségei folyósításának módját és ütemezését, e) a régészeti feltárás terepi munkarészének időtartamát, befejezésének időpontját, f ) a különleges munkavégzési körülmények esetére vonatkozó rendelkezéseket, g) a megelőző feltáráshoz kapcsolódó földmunkával kapcsolatos rendelkezéseket, valamint h) a régészeti feladatellátás megkezdéséhez szükséges előlegnek a felek megállapodása szerinti összegét, i) a tételes költségelszámolás módját és határidejét. (2) Ha a  hatóság a  beruházás engedélyezése során előírta a  megelőző feltárás módját, akkor a  szerződésben az előírtaktól eltérni csak a hatóság hozzájárulásával lehet. 18. § (1) Megelőző feltárás esetén az engedélyes köteles: a) a  régészeti feladatellátást a  műszaki és gazdaságossági követelményeknek megfelelően a  legnagyobb gondossággal elvégezni, b) a régészeti munkavégzésre alkalmas munkaterületet területátvételi állapotrögzítő jegyzőkönyvvel átvenni, c) a feltárást követően a munkaterületet a beruházónak területátadási állapotrögzítő jegyzőkönyvvel átadni. (2) A  megelőző feltárás a  terület régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban történő átvételét követően kezdhető meg. A felmerülő zöldkár rendezése a beruházó feladata. (3) Régészeti munkavégzésre alkalmas állapotúnak minősül a terület, ha a) a  beruházási területen belüli feltárandó régészeti lelőhely kijelölése – legfeljebb 50 méteres távolságban elhelyezett, jól látható, egyértelműen megjelölt karókkal – megtörtént, a  kitűzött pontok koordinátáit tartalmazó kitűzési jegyzőkönyvet és kitűzési vázrajzot papír alapon és EOV rendszerben készült digitális térkép (állomány) formájában a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta, b) megtörtént a  fakitermelés, bozót-, nád-, cserje- és egyéb növényzet irtása, a  szántóföldi növényzet betakarítása vagy irtása, c) építmény, építési, bontási vagy a  hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladék, továbbá egyéb jelentős méretű vagy mennyiségű tárgy nem található a munkaterületen, d) a  közművezetékek terepi kijelölése megtörtént, leíró és térképes dokumentációját (beleértve – ha rendelkezésre áll – az  EOV rendszerben készült állományt is) a  feltárást végző intézménynek a  beruházó átadta, vagy ha nincs közművezeték a területen, és annak védőtávolsága sem érinti a területet és a beruházó átadta a közműszolgáltató nyilatkozatát a feltárást végző intézménynek, e) a  lőszer- és a  tűzszerészeti vizsgálat és mentesítés megtörtént, és a  lőszermentesítés minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta, f ) az  emberre és környezetre veszélyt jelentő anyagok felderítése megtörtént, annak minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta, g) a  megelőző feltáráshoz kapcsolódóan földdepók létesítése szükséges, azok – ha lehetséges – a  régészeti feltárással érintett területen kívül kijelölésre kerültek a  feltárásra jogosult intézmény javaslata alapján – a feltárásra vonatkozó szerződésben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában – oly módon, hogy azok a régészeti lelőhely esetlegesen nem ismert, a beruházás miatt a későbbiekben feltárandó részeit ne fedjék el, ugyanakkor a feltárás helyszínétől ne legyenek a szükségesnél távolabb, valamint h) a beruházó biztosítja a feltárandó terület megközelíthetőségét a feltárást végző intézmény számára. (4) Ha a feltárás beépített ingatlanon vagy a telekhatáron álló épülettel közvetlenül szomszédos területen – különösen történeti településmag területén – történik, akkor a  területátvételi állapotrögzítő jegyzőkönyvnek ki kell térnie a meglévő épületrészek megőrzésének szempontjaira is. Ilyen esetben a régészeti feltárási módszerek és technikák alkalmazása során figyelemmel kell lenni az építmények tartószerkezeti sajátosságaira. (5) A régészeti feltárást követő területátadás során felvett állapotrögzítő jegyzőkönyv tartalmazza: a) a régészeti lelőhely feltárt részének méretét és elhelyezkedését, b) a régészeti lelőhely ismert, de fel nem tárt, elfedett részének méretét és elhelyezkedését, c) a  feltárást végző intézmény nyilatkozatát a  régészeti lelőhely állapotáról és az  elfedés régészeti előkészítéséről, valamint d) az a) és b) pontban meghatározottak ábrázolását EOV rendszerben készült digitális térképen. (6) A  feltárási naplóban rögzíteni kell a  területátvétel és a  területátadás tényét. A  területátvételi és a  területátadási állapotrögzítő jegyzőkönyv a feltárási dokumentáció részét képezi. 19. § (1) Ha a  régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé, akkor – legalább a  beruházási földmunkával érintett mélységig – az  előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a  régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti régészeti bontómunka megkezdését a  2.  mellékletben meghatározott adattartalommal a hatóságnak be kell jelenteni. (3) A régészeti bontómunka részét képező tevékenységek nem minősülnek kézi földmunkának. 20. § (1) A  feltárás befejezése után az  építési helyszín kivitelezési tevékenység végzésére való alkalmassá tétele, illetve az  ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos, az  élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzése megelőző feltárás esetén a beruházó feladata. (2) A kivitelezés földmunkáit régészeti megfigyelés mellett, a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni. (3) Ha a megelőző feltárást szükségessé tevő beruházás bármilyen okból meghiúsul vagy szünetelésének időtartama a  feltárás felfüggesztésétől vagy befejezésétől számítva meghaladja az  egy évet, a  beruházó köteles az  ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről és a  feltárt régészeti emlékeknek a hatóság által előírt állagmegóvásáról gondoskodni. (4) Ha a  beruházás vagy a  feltárás munkálatainak harminc napot meghaladó szünetelésére a  feltárást végző intézménynek fel nem róható okból kerül sor, a  feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást végző intézmény a beruházó költségére köteles gondoskodni. 8. A nagyberuházással kapcsolatos régészeti feladatellátás általános szabályai 21. § (1) Nagyberuházással kapcsolatos régészeti feladatellátás esetén a  régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelményeket és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 22–29. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A  nagyberuházáshoz kapcsolódóan létesített anyagnyerőhely vagy célkitermelő-hely vonatkozásában a  nagyberuházás esetén folytatott régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha az anyagnyerőhely vagy a célkitermelő-hely létesítése nagyberuházásnak minősül. (3) A  rendelkezésre álló örökségvédelmi hatástanulmány vagy próbafeltárás nélkül készült előzetes régészeti dokumentáció esetén a  hatóság dönt arról, hogy az  alkalmas-e az  elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására. A hatóság – a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv véleményének kikérésével, ésszerű határidő kitűzésével – előírja a  hiányzó munkarészek pótlását vagy új előzetes régészeti dokumentáció elkészítését. 22. § (1) Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető, ha a) a  nyomvonalas létesítmény esetén a  tervezett földmunkák által érintett terület szélessége nem éri el a 3,5 métert, b) nem nyomvonalas létesítmény esetén a  régészeti lelőhely földmunkával érintett területe nem éri el az 1000 m2-t, c) a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv rendelkezésére álló tervezési és régészeti adatok alapján megállapítható, hogy a beruházás során végzett földmunka nem éri el a  régészeti örökség jelentkezésének felső síkját vagy a beruházás megvalósításának módja nem veszélyezteti a régészeti jelenségeket, vagy d) az előzetes régészeti dokumentáció készítése során elvégzett roncsolásmentes vizsgálatok eredményei vagy a beruházás jellege próbafeltárás végzését nem indokolják. (2) Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készítésére – a  próbafeltárás végzésének kivételével – a  Kötv. 23/C. §-át kell alkalmazni. 23. § (1) Az  előzetes régészeti dokumentáció keretében a  próbafeltárást az  akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni, ha a) a  próbafeltárás építmény, aszfalt vagy térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel vagy vegetációval való fedettség miatt részben sem lehetséges, vagy b) az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez. (2) Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett próbafeltárás bejelentéséhez mellékelni kell: a) a próbafeltárásra vonatkozó szerződést, b) a beruházó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül, és c) a  beruházásnak a  Kötv. 23/F.  § (4)  bekezdése alapján tervezett teljes bekerülési költségének tervezett összegéről szóló nyilatkozatot. (3) A próbafeltárás a bejelentés megtételére a 13. § (1) bekezdésben előírt határidő leteltét követően kezdhető meg, ha a) jogszabály alapján egyéb engedélyre nincs szükség, b) a próbafeltárás területe a 18. § (3) bekezdése szerint régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban van, és c) a hatóság a tevékenység végzése ellen nem emelt kifogást. (4) Az  előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett próbafeltáráshoz kapcsolódó földmunka elvégzéséről a beruházó költségén a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv gondoskodik. (5) A 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv a próbafeltárás végzésébe a Kötv. 22. § (5) bekezdés b) pontja szerint köteles bevonni a  gyűjtőterületén érintett területi múzeumot vagy a  gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeumot (e szakasz tekintetében a  továbbiakban együtt: érintett múzeum), ha az  előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett próbafeltárást saját kapacitásával nem tudja elvégezni. Ha az  érintett múzeum a  3.  § (3)  bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv megkeresésére öt napon belül nem válaszol, vagy a  válaszában foglaltak nem felelnek meg a  jogszabályi előírásoknak, akkor a  3.  § (3)  bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv az akkreditált, feltárásra jogosult intézményeknek a 25. § szerint meghatározott sorrendben történő bevonásával gondoskodhat a régészeti feladatellátás elvégzéséről. (6) A 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv a) akkreditált szervezetet csak geodéziai és térinformatikai feladatok elvégzésébe vonhat be, b) nem akkreditált szervezetet csak a  régészeti feladatellátásnak nem minősülő gépi és kézi földmunkába vonhat be. 24. § (1) A nagyberuházás egészére egy feltárási projekttervet kell készíteni. (2) Ha a  nagyberuházás több megye területét érinti, akkor a  régészeti feladatellátás területi szakaszait megyei bontásban kell meghatározni. Feltárási projektterv a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátás területi szakaszaira külön is készíthető. (3) A  feltárási projektterv készítése során az  elfedés alkalmazása tekintetében figyelembe kell venni, hogy ha a  kivitelezés során eltávolítandó talajréteg alsó síkja és a  régészeti emlékek jelentkezésének felső síkja között a  régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító magasságú és konzisztenciájú intakt földréteg a) marad, elfedést nem kell alkalmazni, b) nem marad, a Kötv. 23/E. § (8) bekezdése alapján alkalmazható elfedés. (4) A feltárási projekttervnek tartalmaznia kell a régészeti feltáráshoz kapcsolódó földmunka becsült mennyiségét. (5) A feltárási projektterv készítése során az Ásatási Bizottság szakmai véleménye kérhető különösen a) több megyét érintő nagyberuházás, b) elfedés alkalmazására irányuló javaslat és c) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás (a  továbbiakban: közlekedési infrastruktúra-beruházás) területi szakaszának meghatározása esetén. (6) A  feltárási projekttervet tartalmazó teljes előzetes régészeti dokumentációt a  földmunkával járó tevékenység engedélyezésére vagy közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a  földterület megszerzésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik. (7) A  hatóság megvizsgálja, hogy a  benyújtott előzetes régészeti dokumentáció a  földmunkával járó teljes tevékenységre vonatkozóan készült-e. (8) A  hatóság a  beruházás műszaki adatainak a  régészeti érintettség szempontjából lényeges megváltozása vagy a beruházás helyszínének részleges megváltozása esetén a feltárási projektterv módosítását írhatja elő. (9) A  beruházás helyszínének teljes megváltoztatása örökségvédelmi szempontból új beruházásnak minősül, mely esetben a beruházónak új feltárási projekttervet kell készíttetnie. 25. § (1) Nagyberuházást megelőző feltárást a  régészeti feladatellátás megyére kiterjedő területi szakaszán a  közlekedési infrastruktúra-beruházás kivételével a) az akkreditált megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum, ha akkreditált, b) az  a)  pont szerinti akkreditált intézmény hiányában országos akkreditációt nyert intézmény az  elért pontszámok sorrendje szerint, c) a  b)  pont szerinti akkreditált intézmény hiányában a  nagyberuházás helye szerinti megyével szomszédos megyék akkreditált megyei hatókörű városi múzeumai közül a  nagyberuházás helye szerinti megyére akkreditált intézmény az elért pontszámok sorrendje szerint, d) a  c)  pont szerinti akkreditált intézmény hiányában a  megyére akkreditált egyéb intézmény az  elért pontszámok sorrendje szerint, e) az  a)–d)  pontban meghatározott intézmény hiányában a  3.  § (3)  bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv végez. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti akkreditált, feltárásra jogosult intézmény hiányának kell tekinteni az  intézmény kapacitáshiányát is. (3) Akkreditált intézmény igazolt kapacitáshiányának tekinthető, ha a) az  intézmény által az  akkreditációs eljárás során igazolt valamennyi saját kapacitás cégszerű aláírással igazoltan nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásban vesz részt, ezért nem áll rendelkezésre, b) az  akkreditált intézmény nyilatkozik arról, hogy a  nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátást a Kötv. 23/F. § (9) bekezdése szerinti költséghatáron belül nem tudja elvégezni. (4) Ha az  (1)  bekezdés szerinti akkreditált, feltárásra jogosult intézmény igazolt kapacitáshiánya nem áll fenn, akkor a nagyberuházást megelőző régészeti feltárást köteles elvégezni. (5) Ha az  (1)  bekezdés szerinti feltárásra jogosult akkreditált intézmény a  (4)  bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkreditációját vissza kell vonni, és újabb akkreditáció iránti kérelmet három éven belül nem nyújthat be. 26. § (1) Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv a) a  régészeti előkészítési és koordinációs feladatai körében ellátja a  Kötv. 23/G.  § (1a)  bekezdése szerinti feladatokat, b) vállalhatja a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó földmunka elvégzését a beruházó költségén. (2) Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén akkreditált szervezet csak a  geodéziai és térinformatikai feladatok elvégzésébe vonható be. (3) A  3.  § (3)  bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv Kötv. 23/G.  § (1c)  bekezdése szerinti megkeresésére a  feltáró intézmény vagy akkreditált szervezet öt napon belül válaszol. 27. § (1) A  beruházó és a  feltárást végző intézmény a  megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a  feltárási projektterv adataira figyelemmel köti meg. (2) Ha a  feltárási projektterv elfedést tartalmaz, a  régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az elfedésre vonatkozó rendelkezéseket is. (3) A  kivitelezés során a  földmunkákkal érintett, és egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani. (4) A szerződésben a régészeti feladatellátásra, valamint a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására meghatározott határidők késedelmes teljesítése esetére a  feltárást végző intézményt terhelő kötbért kell kikötni. A  kötbér mértéke – ettől eltérő megállapodás hiányában – a  régészeti feladatellátás nettó díjának a  késedelem időtartamára számított napi egy százaléka, legfeljebb azonban tizenöt százalék. 28. § (1) Elfedésre olyan műszaki megoldás alkalmazható, amely biztosítja a  lelőhely tartós állapotmegóvását mind a kivitelezés során jelentkező, mind a kivitelezés megvalósulása után fellépő fizikai és kémiai hatásoktól. (2) Elfedésre alkalmazható műszaki megoldás különösen a  bolygatatlan régészeti rétegek és a  kivitelezéssel érintett rétegek elválasztása a) szigetelőréteggel, b) teherelosztó szerkezettel vagy c) teherelosztásra alkalmas anyagú, vastagságú és szilárdságú takaróréteggel. (3) Az elfedés során alkalmazandó megoldás kiválasztásakor figyelemmel kell lenni az adott helyszín talajtani és egyéb környezeti viszonyaira, a beruházás kiviteli terveire, valamint a régészeti lelőhely jellegére. (4) Elfedésnek csak az  a  megoldás minősül, amelynek célja az  érintett régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvása. Nem minősülnek elfedésnek az  egyéb célok érdekében végzett – különösen a  beruházás során megvalósítandó építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló – hasonló munkálatok. Ha az  építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló műszaki megoldás megfelel a (2) és a (3) bekezdésben foglaltaknak, elfedésre szolgáló műszaki megoldást nem kell alkalmazni. (5) Az elfedés régészeti előkészítését végző régész köteles az elfedést megelőző termőréteg-letermelést is figyelemmel kísérni, és ha a  régészeti leletek jelentkezésének az  előzetes régészeti dokumentáció, illetve a  próbafeltárások során meghatározott felső síkjánál magasabban kerül elő régészeti lelet vagy emlék, annak feltárását a  régészeti megfigyelés keretén belül elvégezni. 29. § A közlekedési infrastruktúra-beruházás kivételével, ha a  nagyberuházás régészeti megfigyelése során előkerült régészeti lelőhely vagy lelet a  kivitelezés hátráltatása nélkül régészeti bontómunka keretében nem tárható fel, a  régészeti megfigyelést végző intézmény haladéktalanul értesíti a  hatóságot. A  szükséges intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított öt napon belül a hatóság helyszíni szemle alapján dönt. 9. A régészeti leletek és emlékek elhelyezése, megőrzése 30. § (1) A  feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlék előkerülését a  feltárást végző intézmény három napon belül köteles bejelenteni a  hatóságnak, valamint megelőző feltárás esetén értesíteni a  beruházót. A bejelentett régészeti emlék megtartására a feltárást végző intézmény javaslatot tehet a hatóságnak. (2) Az  (1)  bekezdés szerint bejelentett régészeti emlék elkerüléséről vagy helyszíni megtartásáról és kezeléséről, valamint a  szükséges állagmegőrző intézkedésekről a  bejelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a hatóság helyszíni szemle alapján dönt. (3) Ha a  régészeti emlék megelőző feltárás során került elő, és a  hatóság határozata alapján azt a  helyszínen kell megőrizni, a  beruházás során a  műszaki tervezésnek és a  kivitelezésnek tekintettel kell lennie az  emlék megőrzésére. Ebben az  esetben a  feltárást végző intézmény köteles a  feltárás terepi munkáinak befejezését követő tizenöt napon belül a  régészeti emlékről adatot szolgáltatni a  beruházónak. Az  adatszolgáltatás részeként rajzi dokumentáción egyértelműen fel kell tüntetni a bontható és a helyszínen – eredeti helyükön – megőrzendő régészeti emlékeket. (4) Az elsődleges leletfeldolgozást a feltárási dokumentáció benyújtásáig el kell végezni. Az elsődleges leletfeldolgozás határideje a  feltáró intézmény kérelmére, Budapest Főváros Kormányhivatala jóváhagyásával legfeljebb egy évvel, különösen indokolt esetben legfeljebb két évvel meghosszabbítható. (5) Ha a  feltárást nem a  leletanyagot véglegesen befogadó múzeum végezte, a  feltárások leletanyaga a  teljes tudományos feldolgozásig, legfeljebb azonban a feltárás befejezésétől számított öt évig a feltárást végző intézmény őrzésében maradhat. Ezt követően az  engedélyes a  restaurált és tudományosan feldolgozott leletanyagot – a  régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozásáról és muzeális intézménybe történő végleges befogadásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint – köteles átadni a feltárási engedélyben a leletanyag befogadójaként megjelölt múzeumnak. (6) Ha a feltárás során 1711 utáni emberi maradványok kerülnek elő, a  feltárást végző intézmény erről haladéktalanul köteles a hatóságot értesíteni. (7) A  végleges leletbefogadás költségeiről a  feltáró intézmény és a  leletanyagot véglegesen befogadó múzeum között kötendő megállapodás során figyelemmel kell lenni a  befogadott leletek mennyiségével arányos egyszeri költségekre, melyek különösen a gyűjteményi alapleltárba vétel és a raktárkapacitás bővítésének költségei. 10. A bejelentésköteles régészeti tevékenységekkel kapcsolatos hatósági feladatok 31. § (1) A hatóság a bejelentéssel végezhető tevékenység megkezdésének bejelentésével összefüggésben vizsgálja, hogy a) a bejelentő jogosult-e a bejelentett tevékenységet végezni, b) biztosítottak-e a bejelentésköteles tevékenység Kötv.-ben és e rendeletben foglalt, illetve szakmai feltételei, továbbá c) a beruházás a Kötv. szerinti nagyberuházásnak minősül-e. (2) Ha a hatóság a jogszabályban előírt feltételek bármelyikének hiányát állapítja meg, akkor a tevékenység folytatását megtiltja, egyébként a bejelentést tudomásul veszi. (3) A tudomásul vételről a hatóság értesíti a bejelentőt, valamint a bejelentett tevékenység adatainak megküldésével a nyilvántartást vezető hatóságot. 11. A régészeti feltárás engedélyezése 32. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet a 7. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani. (2) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell a) EOV vagy WGS84 földrajzi koordinátákat tartalmazó térképet a  feltárni tervezett régészeti lelőhely megjelölésével, b) értelmezhető léptékű helyszínrajzot a feltárandó terület egyértelmű megjelölésével, c) tervásatás esetén részletes kutatási programot, amely kitér az  ismert és várható, a  helyszínen megőrzendő régészeti emlék kezelésére, és a  feltárás befejezését vagy egy évet meghaladó szünetelése esetén a  feltárt régészeti örökség védelméről, a  téliesítés módjáról, valamint a  feltárási terület rendeltetésszerű és biztonságos, az  élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzésére, d) a leletanyagot véglegesen befogadó intézmény nyilatkozatát a 8. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatvány alkalmazásával, ha a befogadó intézmény nem azonos a feltárást végző intézménnyel, e) tervásatás esetén a  feltárás által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult – az  ingatlan régészeti célú igénybevételére vonatkozó – hozzájáruló nyilatkozatát, f ) a különleges munkavégzési körülmények esetén követendő eljárásra vonatkozó leírást és indokolást, g) a  régészeti feltárás keretében tervezett tevékenységek felsorolását és ezek tételes költségbecslését a  12.  § (1) és (2) bekezdése szerinti bontásban, h) a feltárásvezetőként megjelölt régész nyilatkozatát a megfelelő szakmai gyakorlat meglétéről és arról, hogy korábbi tevékenysége során a dokumentációs kötelezettségét teljesítette, i) megelőző feltárás esetén a feltárás elvégzésére jogosult intézmény és a beruházó között létrejött, a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződést, j) megelőző feltárás esetén az  előzetes régészeti dokumentációt, ha annak elkészítése az  adott esetben kötelező, vagy ha egyébként készült, k) nagyberuházás esetén a  beruházó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a  beruházás nagyberuházásnak minősül, továbbá nyilatkozatot és igazolást a  beruházás tervezett teljes bekerülési költségéről, valamint az előzetes régészeti dokumentációt, l) országos jelentőségű védett természeti területen tervezett régészeti feltárás esetén a  természetvédelmi hatóság engedélyét. (3) A  régészeti feltárás engedélyezésére irányuló kérelmet és mellékleteit az  Ásatási Bizottság szakmai szempontból véleményezi a) az eljárást megelőzően a feltárásra jogosult intézmény megkeresésére, vagy b) az eljárás során a hatóság megkeresésére. (4) A  (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Ásatási Bizottság szakértői véleményét megküldi a  feltárásra jogosult intézménynek és a hatóságnak. (5) Az  Ásatási Bizottság és a  hatóság kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot egymással. (6) Az  Ásatási Bizottság véleményezésének határideje a  régészeti feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei hiánytalan rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt nap, nagyberuházás esetén öt nap, amely a  hatóság ügyintézési határidejébe beszámít. (7) A megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő a) nagyberuházás esetén tizenöt nap, b) közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén tíz nap. 33. § (1) A  hatóság termőföldön megvalósuló régészeti feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban talajvédelmi szakkérdésként vizsgálja, hogy a  kérelem szerinti tevékenység a  termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel-e, kivéve, ha az érintett tevékenységgel összefüggésben a talajvédelmi hatóság más eljárásban döntést nem hozott vagy állásfoglalást nem adott. (2) A  hatóság a  tervásatás engedélyezésére irányuló eljárásban természetvédelmi szakkérdésként vizsgálja, hogy a  tevékenység a  természet védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogi követelményeknek, valamint a  tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, ha a tervásatást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő a) külterületen, b) természeti területen, c) egyedi tájértéket magába foglaló területen vagy d) Natura 2000 területen végzik. (3) Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a hatóságnak a megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásában szakhatóság nem vesz részt, szakkérdést nem kell vizsgálni. 34. § (1) A  régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a  tervezett régészeti feltárás jogszabályban foglalt, illetve szakmai feltételei nem biztosítottak. (2) Az  (1)  bekezdés alkalmazásában szakmai feltételnek minősül a  feltárás pénzügyi és személyi feltételeinek feladatarányos biztosítása, valamint időbeli végrehajthatósága. 35. § (1) A feltárási engedély tartalmazza: a) a feltárást végző intézmény, mint az engedély jogosultjának nevét és székhelyét, b) ha más intézmény vagy a Kötv. 22. § (8) bekezdése szerinti akkreditált szervezet bevonására kerül sor, annak nevét és székhelyét, c) a feltárásvezető nevét, d) a  terület azonosítására alkalmas megjelölését, a  feltárás pontos helyét, az  érintett régészeti lelőhely nyilvántartási azonosítóját és megnevezését, e) a feltárás módszereit és a feltárás várható időtartamát, f ) ha nem azonos a  feltárást végző intézménnyel, a  leletanyagot véglegesen befogadó intézmény nevét és székhelyét, valamint g) a  feltárásra vonatkozó jogszabályi követelményekre és szakmai irányelvekre való hivatkozást, valamint a régészeti feltárás végzésének feltételeket. (2) Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig jogosít feltárás végzésére. (3) A  megelőző feltárásra vonatkozó feltárási engedély hatálya kérelemre egy évvel, nagyberuházás esetén két évvel meghosszabbítható. (4) A hatóság a jogerős engedélyt megküldi a nyilvántartást vezető hatóságnak a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül. (5) Az  (1)  bekezdés c) és e)  pontja alapján az  engedélyben meghatározottaktól eltérni csak a  hatóság módosított engedélyével lehet. (6) Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a feltárási engedélyt azonnal végrehajthatóvá kell nyilvánítani. 12. Fémkereső műszer használatának engedélyezése 36. § (1) A  fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használatának engedélyezése iránti kérelmet a  tervezett tevékenység leírásával és céljának megjelölésével a hatóságnak kell benyújtani. (2) Fémkereső műszer használatának minősül, ha a  fémkereső műszer építményen kívül összeszerelt és üzemképes állapotban van. (3) A kérelemhez mellékelni kell: a) a  fémkereső műszer használatával érintett terület egyértelmű lehatárolását EOV rendszerben készült térképen, b) a fémkereső műszer használatának tervezett idejét, c) a fémkereső műszer használatával érintett ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatát, d) a  kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a  kérelem benyújtását megelőző öt évben a  régészeti örökséggel összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, továbbá vele szemben örökségvédelmi bírságot nem szabtak ki, e) az eljárási díj vagy illeték megfizetésének igazolását, f ) a  feltárásra jogosult intézménnyel kötött megbízási szerződés vagy együttműködési megállapodás hiteles másolatát. (4) A hatóság az eljárás során határidő kitűzésével kérheti az Ásatási Bizottság vagy a gyűjtőterületén érintett múzeum szakvéleményét. (5) A fémkereső műszer használatára vonatkozó kérelmet el kell utasítani, ha a) a  tervezett tevékenység az  5.  § (3)  bekezdés a)–c)  pontjában meghatározott területet, rét vagy legelő művelési ágban lévő régészeti érdekű területet vagy nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, b) a  kérelmező szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét a  régészeti örökséggel összefüggésben megállapították, c) a kérelmezővel szemben örökségvédelmi bírságot szabtak ki, d) a kérelmező ellen a régészeti örökséggel összefüggő szabálysértési, büntetőjogi vagy örökségvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárás folyamatban van, e) a  tervezett tevékenység a  régészeti örökség vagy a  hadtörténeti örökség felderítését célozza – kivéve, ha a gyűjtőterületén érintett múzeum megbízásából, vagy a múzeummal kötött együttműködési megállapodás alapján végzik, vagy f ) a tevékenység engedélyezését a (4) bekezdés szerinti szakvélemény nem támogatja. (6) A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély tartalmazza a) az engedély jogosultjának nevét és címét, b) a  fémkereső műszer használatával érintett terület azonosítására alkalmas megjelölését és a  tevékenység végzésének idejét. (7) A  fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély részét képezi a  hatóság által hitelesített, EOV rendszerben készült térkép a tevékenység végzésével érintett terület lehatárolásával. (8) A  fémkereső műszerrel végzett tevékenységet a  hatóság hivatalból vagy a  gyűjtőterületén érintett múzeum kérelmére is megtilthatja. (9) A hatóság az (5) és (6) bekezdés szerinti jogerős határozatot megküldi a) a gyűjtőterületén érintett múzeumoknak, b) a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak, c) az illetékes jegyzőnek, d) az illetékes jegyző útján a mezőőri szolgálatnak, e) az illetékes rendőrkapitányságnak és f ) az ingatlannal rendelkezni jogosultnak. (10) Ha a  (6)  bekezdés szerinti engedély jelentős számú ügyfelet érint, akkor a  hatóság az  ügyféllel hirdetményi úton tarthat kapcsolatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/D. §-ában foglalt feltételeknek megfelelően. (11) Az  engedély a  határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig jogosít a  tevékenység végzésére, kivéve, ha a hatóság ennél rövidebb időt jelöl meg. (12) A  fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély alapján végezni tervezett tevékenység megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni. (13) A  fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használatára vonatkozó jogerős engedélyt az  engedélyes köteles a  tevékenység végzése során magánál tartani, és a  fémkereső műszer használatának ellenőrzésére jogosult szerv felszólítására bemutatni. (14) Ha a tevékenység során régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy a) kerül elő, az engedélyes köteles a Kötv. 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést megtenni, b) nem kerül elő, az engedélyes köteles a  fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély lejártát követő 30 napon belül a hatóságnak jelentést küldeni a végzett tevékenység leírásával, és nyilatkozni, hogy régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy nem került elő a fémkereső műszerrel végzett tevékenység során. 13. Régészeti örökségvédelmi engedélyezési eljárás 37. § (1) A  hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges a  következő – más hatóság (örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával vagy szakkérdés vizsgálata alapján kiadott) engedélyéhez nem kötött – tevékenységekhez: a) minden 30 centiméter mélységet meghaladó földmunka, tereprendezés, depó, feltöltés, töltés létesítése védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, b) régészeti emlék megóvási, konzerválási munkálatai nyilvántartott régészeti lelőhelyen. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a  tervezett tevékenység pontos helyszínének leírását annak földrajzi kiterjedésével, illetve helyszínrajzot (EOV vagy WGS84 földrajzi koordinátákat tartalmazó térképet), b) a tervezett tevékenység megnevezését, leírását, valamint c) a tevékenységgel érintett ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatát. (3) A hatóság döntéséhez kiemelten védett régészeti lelőhely esetén örökségvédelmi hatástanulmány (a továbbiakban: döntéselőkészítő örökségvédelmi hatástanulmány) készítését írhatja elő. (4) A  hatóság az  engedélyt megtagadja, ha a  tervezett tevékenység következtében a  lelőhely megsemmisülne vagy részleges állapotromlása következne be. (5) Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig jogosít a tevékenység végzésére. (6) Az  örökségvédelmi engedély alapján végezni tervezett tevékenység megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni. 14. A hatóság régészeti örökséggel kapcsolatos ellenőrzési feladatai 38. § (1) A  régészeti feltárás ellenőrzése keretében a  hatóság vizsgálja, hogy a  régészeti feladatellátást a  Kötv.-ben és az  e  rendeletben meghatározott követelményeknek és előírásoknak megfelelően végzik-e, valamint a  feltárási naplóban rögzített régészeti feltárásra alkalmas és arra alkalmatlan napokat, a  feltárásra alkalmatlanság indokoltságát, és eldönti az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket. (2) A  régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a  feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a  hatóság a  feltárást felfüggeszti, és megvizsgálja, hogy fennállnak-e a  Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai. (3) Szabálytalan feltárási tevékenység esetén, vagy ha a  Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai fennállnak, a  hatóság a  feltárást leállítja, továbbá engedélyköteles tevékenység esetén a feltárási engedélyt visszavonja. (4) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen a hatóságnak ötévenként legalább egy alkalommal helyszíni ellenőrzést kell lefolytatnia a  gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum és a  gyűjtőterületén érintett területi múzeum bevonásával. (5) A  helyszíni ellenőrzés során a  3.  melléklet szerinti adatokat rögzítő jegyzőkönyvben és fotódokumentációval rögzíteni kell a védetté nyilvánított régészeti lelőhely állapotát. A jegyzőkönyvet és a fotódokumentációt meg kell küldeni a nyilvántartást vezető hatóságnak és a helyszíni ellenőrzésbe bevont múzeumnak. (6) A  (4)  bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzést követően a  Kötv. 18.  § (1)  bekezdése szerinti esetben a  hatóság haladéktalanul kezdeményezi a régészeti védelem megszüntetését. (7) A hatóság a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység végzését megtiltja. III. FEJEZET A MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK VÉDELME 15. A műemléki érték védelmére vonatkozó követelmények 39. § (1) A nyilvántartott műemléki érték akkor nyilvánítható műemlékké, ha a) műemlékké nyilvánítása a védetté nyilvánításról szóló jogszabályban meghatározott közérdekű célt szolgál, b) a műemlékké nyilvánítás időszakában fennálló formájában ba) hazánk történelmének eredeti, hiteles dokumentuma, bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül, bc) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a  sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változtatást, amely a műemléki értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné, bd) fenntartható használata biztosítható, továbbá c) az értékleltár elkészült. (2) Ha a  nyilvántartott műemléki érték értékleltára vagy feltárása még nem teljes körű, a  műeml …