2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.VI.20. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről *  ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet AZ ELISMERÉS ÉS A HONOSÍTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI A törvény hatálya 1. § (1) *  E törvény hatálya a 4. § szerinti eljáró hatóságra, a 4/A. § szerinti segítségnyújtó központra, a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóságra, valamint állampolgárságra való tekintet nélkül, azon természetes személyekre terjed ki, akik külföldön vagy Magyarországon működő külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézményben, vagy képzést folytató más intézményben (a továbbiakban: külföldi oktatási intézményben) bizonyítványt vagy oklevelet szereztek. (1a) *  E törvény hatálya a XI/B. Fejezetben foglaltak alkalmazása tekintetében kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervekre és szervezetekre, amelyek szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szakmai szervezetek vagy testületek által hozott, szakmagyakorlást korlátozó rendelkezések (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: rendelkezések) előkészítésében részt vesznek. (2) *  E törvényt kell alkalmazni valamely külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítványnak és oklevélnek a Magyarországon megszerezhető bizonyítvánnyal és oklevéllel egyenértékűként történő elismerésére és honosítására, valamint a résztanulmányok beszámítására. E törvényt kell alkalmazni akkor is, ha az elismerés a szakmai gyakorlaton alapul. (3) *  Bizonyítvány, illetve oklevél az alap-, közép- vagy felsőfokú végzettséget és azokhoz kapcsolódó szakképesítést, szakképzettséget, illetve tudományos fokozatot tanúsító okirat. Bizonyítványnak, illetve oklevélnek tekintendő az ezekkel azonos hatályú okirat is. Nem minősül külföldi bizonyítványnak, oklevélnek, illetve szakmai képesítésnek a hazai bizonyítvány, oklevél, illetve szakmai képesítés külföldi elismeréséről szóló, külföldi eljáró hatóság által hozott döntés. (4) *  E törvényt kell alkalmazni a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállítása során is. (5) *  E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. Az elismerési és honosítási eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) *  E törvényt kell alkalmazni a szabályozott szakmákra vonatkozó arányossági értékelésre annak érdekében, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, bevezetni tervezett rendelkezések, vagy a hatályos rendelkezésekhez fűzött módosítások alkalmasak legyenek az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és ne lépjék túl az adott cél eléréséhez szükséges mértéket. (7) *  E törvény rendelkezéseit a 6. § (4) bekezdésében meghatározott foglalkoztatók érdekkörében felmerült elismerési ügyekben a Kormány rendeletében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az elismerés és a honosítás alapelvei 2. § (1) A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány vagy oklevél elismerésével senki sem szerezhet több jogot, mint amennyi a bizonyítvány vagy az oklevél alapján abban az államban megilleti, amelyben azt szerezte. (2) *  Ha e törvény másként nem rendelkezik, az elismerés és a honosítás a külföldi oktatási intézmény jogállása, a bizonyítvány vagy az oklevél jogi hatálya, a képzés külső minőségbiztosítása, a tanulási eredmények, a tanulmányi idő, valamint a tanulmányi és a vizsgakövetelmények alapján történik. (3) *  (4) A kérelmezőnek joga van megjelölni, hogy milyen céllal és milyen hazai végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvánnyal vagy oklevéllel egyenértékű bizonyítványként vagy oklevélként kéri az elismerést vagy a honosítást. (5) *  Az elismerés és a honosítás fogalma 3. § (1) *  Az elismerési eljárás során a 4. § szerinti eljáró hatóság a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja (elismerési eljárás). A honosítási eljárás során a 4. § szerinti eljáró hatóság a külföldi oklevél jogi hatályát a 4. § szerinti eljáró hatóság által kiállított oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja (honosítás). A bizonyítvány vagy az oklevél továbbtanulási céllal történő elismerése azonban kizárólag a továbbtanulási célnak megfelelő oktatási intézménytípusban történő továbbtanulásra történő jelentkezésre jogosít. (2) A bizonyítvány és az oklevél elismerése nem mentesít a szakma gyakorlásához jogszabály által előírt további követelmények teljesítése alól. Hatásköri szabályok 4. § (1) *  A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatok ellátása, ha e törvény másként nem rendelkezik, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság hatáskörébe tartozik. (2) *  A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított végzettségi szintnek, szakképesítésnek, illetve szakképzettségnek a II. Fejezet, IV. Fejezet, valamint V. Fejezet szerinti elismerése, ha az oktatási intézményben történő továbbtanulás céljából történik, azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik. (3) *  A külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozat e törvény III. Fejezete szerinti honosítása azon hazai felsőoktatási intézmény feladata, amely a felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerint a külföldi oklevélnek megfelelő tudományágban vagy művészeti ágban doktori fokozat odaítélésére jogosult. (4) *  (4a) *  A kérelmező külföldi oklevelének hazai felsőoktatási intézmény oktatói vagy tudományos kutatói munkakörének betöltése céljából a 14/A. § (2) bekezdése szerint hazai mesterfokozatként történő elismerése azon hazai felsőoktatási intézmény feladata, amely a külföldi oklevéllel rendelkező kérelmezőt foglalkoztatni kívánja. (5) *  (6) *  A külföldi oklevelek által tanúsított szakképzettség hitéleti szakon megszerezhető szakképzettségként történő elismerése az olyan hazai vallási közösség által fenntartott felsőoktatási intézmény hatásköre, amely a megfelelő hazai oklevél kiállítására jogosult. (7) Külföldön folytatott résztanulmányok beszámítása annak az oktatási intézménynek a hatásköre, amelyben a kérelmező a tanulmányait folytatni szándékozik. (8) *  E törvény alkalmazása során eljáró hatóságnak a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság, valamint a (2)–(4) és a (6)–(7) bekezdésben meghatározott oktatási intézmény minősül. (9) A Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított oklevelek hazai elismeréséről az Ftv. szerint adott engedély rendelkezhet. 4/A. § *  (1) *  A Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében segítségnyújtó központ működik, amelynek feladatai: *  a) *  a magyar állampolgároknak, a velük azonos megítélés alá eső személyeknek, továbbá a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek és más tagállamok segítségnyújtó központjainak a tájékoztatása a Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében, így tájékoztatás a szakmákat és e szakmák gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályi rendelkezésekről, közöttük a szociális rendelkezésekről és adott esetben az etikai szabályokról, és b) *  a magyar állampolgároknak, a velük azonos megítélés alá eső személyeknek, továbbá a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek a segítése a Harmadik részben foglalt jogok érvényesítésében, szükség szerint együttműködve a származási tagállam segítségnyújtó központjával, az eljáró hatóságokkal és a kormányablakkal, c) *  együttműködés más tagállamok segítségnyújtó központjaival, és kérésükre tájékoztatás adása. (2) *  Az Európai Bizottság megkeresésére az segítségnyújtó központ a megkeresés kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot annak a tevékenységének az eredményéről, amelyet az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezései alapján folytat. 5. § (1) *  Az eljáró hatóság az elismeréssel vagy honosítással kapcsolatos szakértői feladatok ellátására szakértőt rendelhet ki. Szakértő az a személy lehet, aki oktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal és legalább tízéves oktatási vagy oktatásigazgatási szakmai tapasztalattal rendelkezik. (2) *  Az oktatási intézmény végzettségi szint továbbtanulási céllal történő elismerése, továbbá résztanulmányok, vizsga beszámítása esetén szakértőként a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot is megkeresheti. (3) A szakképesítés és a szakképzettség elismerésére irányuló eljárás során az eljáró hatóság szakértőként hazai oktatási intézményt is megkereshet. (4) *  Az e törvény Harmadik része szerinti elismerésből adódó teendők összehangolása a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság feladata. (5)-(6) *  Az elismerési és a honosítási eljárás közös eljárási szabályai 6. § (1) A külföldi bizonyítvány és oklevél által tanúsított végzettségi szint, szakképesítés, szakképzettség vagy tudományos fokozat elismerése az elismerési vagy a honosítási eljárás során történik. (2) *  Bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására az jogosult, aki kérelme benyújtásakor állampolgárságát, személyes adatait az állampolgárság és a személyi adat igazolására szolgáló hatósági igazolvánnyal igazolja. (3) *  A 28. § (1) bekezdése szerinti tagállam állampolgárának nem minősülő, valamint a 28. § (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó, magyar állampolgársággal nem rendelkező személy akkor jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására – ide nem értve a továbbtanulási céllal történő elismerést –, ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túlmenően munkavégzési célból vagy családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (4) *  A (3) bekezdésben meghatározott személy akkor is jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására, ha munkavégzési célból a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély vagy vendégmunkás-tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be, és ezt az elismerési eljárás során igazolja. Az elismerési eljárásban benyújtott kérelemről akkor hozható döntés, ha a kérelmező a kiadott tartózkodási engedélyt bemutatja. (5) *  Az eljáró hatóság megszünteti a (4) bekezdés szerinti eljárást, ha a kérelmező az elismerési eljárás kezdő napját követő 90 napon belül nem nyújtja be a munkavégzési célból szükséges vízumot, és nem kéri az eljárási határidő meghosszabbítását. Az eljárási határidő kérelemre 30 nappal meghosszabbítható. 7. § *  (1) Ha a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges okiratokkal nem rendelkezik, és azok az eljáró hatóság megítélése szerint általa nem, vagy nehezen szerezhetők be, az eljáró hatóság megkeresést intézhet az illetékes külföldi intézményhez, szervezethez vagy hatósághoz. A Harmadik rész hatálya alá tartozó eljárások kivételével, ha olyan külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát kell megállapítani, amelyet valamely, a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény) magára nézve kötelezőnek elismerő államban [13. § (1) bekezdés] állítottak ki, az eljáró hatóság a megkeresést a Lisszaboni Egyezmény IX.2. Cikke szerinti külföldi információs központhoz intézi. (2) Ha külföldi oktatási intézmény vagy hatóság hazai bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával, különösen annak hitelességével kapcsolatban hazai oktatási intézményt vagy hatóságot keres meg, a hazai oktatási intézmény vagy hatóság a megkeresésnek közvetlenül tesz eleget. (3) Az e törvény rendelkezései alapján benyújtandó okirat benyújtása helyett az ügyfél az okirat által bizonyítani kívánt tényről kizárólag akkor tehet nyilatkozatot, ha e törvény azt megengedi. 8. § *  9. § (1) *  Az eljáró hatóság húsz napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be. (2) *  Az eljáró hatóság a II. és III. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül, a IV. és V. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított hetvenöt napon belül dönt. (2a) *  Az eljáró hatóságnak a VII–IX/B. Fejezet szerinti eljárásában az ügyintézési határideje harminc nap. (3) *  Az eljáró hatóság a XI. és a XI/A. Fejezet szerinti eljárásban egy hónapon belül dönt. Ha a kérelem célja olyan európai szakmai kártya létrehozása, amellyel előzetes ellenőrzés alá nem tartozó határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani a kérelmező, az eljáró hatóság huszonegy napon belül dönt. (4) *  A (3) bekezdés szerinti egy hónapos, illetve huszonegy napos határidő kezdőnapja az eljárás megindításáról szóló értesítés kiállítása határidejének utolsó napja, vagy ha a kérelmezőt hiánypótlásra hívták fel, akkor az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak eleget tett. (5) *  Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri a képesítése VII. Fejezet szerinti elismerését, vagy előzetes ellenőrzés alá tartozó szolgáltatást kíván nyújtani, az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság a kérelem vagy bejelentés megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül dönt. (6) *  Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri a képesítése VIII–IX/B. Fejezet szerinti elismerését, az eljáró hatóság a (2) bekezdéstől eltérően a kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül dönt. (7) *  Az eljáró hatóság az (5) és a (6) bekezdésben foglalt határidőt két héttel meghosszabbíthatja, azzal, hogy a meghosszabbítás okát meg kell indokolnia. A közegészséget vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének biztonságát érintő esetben az eljáró hatóság a határidőt további két héttel meghosszabbíthatja. 10. § *  11. § (1) *  Ha az eljáró hatóság oktatási intézmény, az elsőfokú döntés ellen a köznevelésért felelős miniszterhez, a felsőoktatásért felelős miniszterhez, illetve a szakképzésért felelős miniszterhez, más esetben a Kormány rendeletében kijelölt hatósághoz lehet fellebbezni. (2) *  Résztanulmányok beszámítása esetén, ha köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény jár el, az elsőfokú határozat ellen a fenntartóhoz lehet fellebbezni. (3) *  11/A. § *  Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult. 11/B. § *  Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért. MÁSODIK RÉSZ AZ ELISMERÉS ÉS A HONOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI II. Fejezet AZ ALAPFOKÚ, A KÖZÉPFOKÚ ÉS A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGI SZINT ELISMERÉSE *  Az általános iskolai végzettségi szint elismerése 12. § (1) Általános iskolai bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, a) *  amely külföldi oktatási intézményben legalább nyolc évfolyam elvégzését tanúsítja, és b) amelynek alapján, figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket, megállapítható, hogy a hazai általános iskolai végzettségi szinttel azonos végzettségi szintet tanúsít. (2) Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor általános iskolai bizonyítványként az (1) bekezdés b) pontjának meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására. (3) *  A középiskolai végzettségi szint elismerése 13. § *  (1) *  A magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű az a külföldi oktatási intézmény elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a Lisszaboni Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el. (2) Ha az érettségi bizonyítvány nem minősül az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek, érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely – figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket – a magyar érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, továbbá *  a) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, b) *  külföldi oktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és c) tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett. (3) Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor középiskolai érettségi bizonyítványként a (2) bekezdés feltételeinek meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely a) *  külföldi oktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja, b) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és c) valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására. (4) *  Nem felsőoktatási képzésben történő továbbtanulásra való jelentkezésre jogosító hazai érettségi bizonyítványként ismerhető el az a külföldi bizonyítvány, amely azért nem tartozik az (1) vagy a (3) bekezdés hatálya alá, mert a kérelmezőt nem jogosítja az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre, vagy kizárólag valamely külföldi felsőoktatási képzésre, képzési területre vagy felsőoktatási intézménytípusban történő továbbtanulásra való jelentkezésre jogosít, feltéve, hogy a bizonyítvány jogosít nem felsőoktatási képzésben történő továbbtanulásra való jelentkezésre az adott országban, továbbá az a külföldi bizonyítvány, amely a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, azonban amely nem felel meg a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában foglaltaknak. (5) Ha a bizonyítvány nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, és a (2) bekezdés szerint sem ismerhető el, a kérelmező bármely, érettségi vizsga lebonyolítására, érettségi bizonyítvány kiállítására jogosult oktatási intézményben, vizsgaközpontban kérheti tanulmányainak és vizsgáinak az érettségi vizsgába történő beszámítását. Az oktatási intézmény, illetve a vizsgaközpont állapítja meg, hogy milyen tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni, amelynek letételét követően kiállítja a magyar érettségi bizonyítványt. A felsőfokú végzettségi szint elismerése 14. § (1)–(2) *  (3) *  (4) A határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a kérelmező milyen formában használhatja a külföldi felsőoktatási intézmény által adományozott címét. Ha a kérelmező címe összetéveszthető valamely hazai címmel, az eljáró hatóság előírja, hogy a külföldi cím csak az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt használható. (5) *  Ha külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon rendszeres alapképzést, mesterképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) folytat, akkor oklevelét akkor lehet elismerni, ha hazai működését az oktatási hivatal engedélyezte. (6) *  Ha külföldi felsőoktatási intézmény rendszeres alapképzést, mesterképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) a székhelyétől eltérő államban folytat, oklevelét akkor lehet elismerni, ha a képzést mindkét államban elismerik. (7) *  A külföldi közös fokozatot tanúsító oklevél a 14/A. § (1)–(3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával abban az esetben ismerhető el hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető felsőfokú végzettségi szintet tanúsító oklevélként, ha a) a külföldi közös fokozat legalább egy, a Lisszaboni Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő állam [13. § (1) bekezdés] belső joga szerint felsőoktatási fokozatnak minősül, és b) a közös fokozatot kiállító valamennyi külföldi felsőoktatási intézmény államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül abban az államban, amelyben a székhelye van. 14/A. § *  (1) A hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alapfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely a) felsőfokú képzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy b) amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll, az elsőként megszerezhető, legalább hároméves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat) megszerzését tanúsítja, feltéve, hogy a végzettségi szintek összevethetősége is megállapítható. (2) A hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető mesterfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha a) – egyetemi szinten folytatott legalább négyéves tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy – a másodikként megszerezhető, legalább egyéves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat) megszerzését tanúsítja, amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll, feltéve, hogy a felsőoktatásban folytatott tanulmányok teljes időtartama eléri a négy évet, b) megállapítható a végzettségi szintek összevethetősége, és c) a külföldi oklevél az oklevelet kibocsátó országban tudományos fokozat megszerzésére irányuló képzésre való jelentkezésre jogosít. (3) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely a) külföldi oklevélhez vezető képzés megkezdésének előfeltétele az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti külföldi felsőoktatási végzettség, b) külföldi oklevélhez vezető képzés időtartama az egy évet eléri, és c) külföldi oklevél nem tanúsít (1), (2) vagy (4) bekezdés szerinti végzettséget. (4) A hazai doktori fokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely a) külföldi oklevélhez vezető képzés megkezdésének előfeltétele a (2) bekezdés szerinti külföldi felsőoktatási végzettség, b) külföldi oklevélhez vezető képzés vagy kutatás időtartama az egy évet eléri, és c) külföldi oklevél végzettségi szintje a hazai doktori fokozat végzettségi szintjével összevethető. (5) *  Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető felsőoktatási szakképzést tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely a) felsőfokú képzésben folytatott legalább kétéves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, és b) nem tanúsít az (1), (2), (3) vagy (4) bekezdés szerinti végzettséget. 14/B. § *  (1) Továbbtanulás esetén alapfokozat végzettségi szintet tanúsítónak minősül az az államilag elismert külföldi oklevél, amelyet az Európai Felsőoktatási Térség (a továbbiakban: Felsőoktatási Térség) valamely részes államában annak a Felsőoktatási Térséghez való csatlakozását követően állítottak ki, és amely a Bolognai Nyilatkozat alapján létrejött felsőoktatási fokozatrendszer első fokozatát tanúsítja. (2) Továbbtanulás esetén mesterfokozat végzettségi szintet tanúsítónak minősül az az államilag elismert külföldi oklevél, amelyet a Felsőoktatási Térség valamely részes államában annak a Felsőoktatási Térséghez való csatlakozását követően állítottak ki, és amely a Bolognai Nyilatkozat alapján létrejött felsőoktatási fokozatrendszer második fokozatát tanúsítja. (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésére a 4. § (2) bekezdését kell alkalmazni. (4) Ha a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés hatálya alá tartozó oklevélhez vezető képzés minőségbiztosítás szempontjából lényegesen különbözik az adott külföldi felsőoktatási intézmény vagy az adott külföldi ország hasonló okleveleihez vezető képzéseitől és ezért a kérelmező nem felkészült a további tanulmányokra, a külföldi oklevél továbbtanulás céljából való figyelembe vételét határozatban megtagadja. III. Fejezet TUDOMÁNYOS FOKOZAT HONOSÍTÁSA 15. § (1) *  Az eljáró hatóság doktori képzésben megszerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozatként („Doctor of Philosophy”, rövidítve: PhD), művészeti képzésben megszerezhető fokozatként („Doctor of Liberal Arts”, rövidítve: DLA) vagy üzleti doktori képzésben megszerezhető fokozatként („Doctor of Business Administration”, rövidítve: DBA) honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a) azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a „Doctor of Philosophy”, a „Doctor of Liberal Arts” vagy a „Doctor of Business Administration” fokozat megszerzéséhez a jogszabályok és az eljáró hatóság doktori szabályzata által előírt követelményeknek. (1a) *  (2) *  Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az eljáró hatóság a külföldi tudományos fokozat honosítását feltételekhez (doktori szigorlat, a doktori értekezés megvédése stb.) kötheti. (2a) *  Az eljáró hatóság a 14/A. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltekinthet, amennyiben a tudományos fokozat honosítására foglalkoztatási célból kerül sor. (3) Az eljáró hatóság a tudományos fokozat honosításáról rendelkező határozatban feljogosítja a kérelmezőt a doktori cím használatára. 15/A. § *  (1) A 15. §-tól eltérően a hazai doktori fokozattal egyenértékű a külföldi tudományos fokozat, ha megfelel a 14/A. § (4) bekezdésének és a 15. § (1) bekezdés a) pontjának, továbbá a tudományos fokozatot kiállító külföldi oktatási intézményt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezet akkreditálta. (2) Az (1) bekezdés szerinti külföldi tudományos fokozat birtokosa jogosult a doktori cím használatára. IV. Fejezet AZ ALAPFOKÚ ISKOLAI VÉGZETTSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAKKÉPESÍTÉS ÉS A KÖZÉPFOKÚ ISKOLAI VÉGZETTSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAKKÉPESÍTÉS, ILLETVE SZAKKÉPZETTSÉG ELISMERÉSE *  Az alap- és középfokú szakképesítés, illetve a középfokú szakképzettség elismerése, a hatósági bizonyítvány *  16. § (1) *  Magyarországon megszerezhető, alap- és középfokú szakképesítést tanúsító szakmai bizonyítványként, illetve a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélként tanúsító bizonyítványként olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely, figyelembe véve a kiállító külföldi intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát, továbbá összehasonlítva a képzés időtartamát, tartalmát, valamint a képzési és kimeneti követelményeket, olyan szakképesítést, illetve szakképzettséget tanúsít, amely Magyarországon megszerezhető vagy korábban megszerezhető volt. (2) *  Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az eljáró hatóság a bizonyítvány elismerését szakmai vizsga letételéhez kötheti. (2a) *  Egészségügyi szakképesítés elismerése esetében az eljáró hatóság – a kérelmező választása alapján – előírja, hogy a szakmai vizsga helyett teljes munkaidőben legfeljebb egy évig vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőben, akkreditált egészségügyi szolgáltatónál, illetve akkreditált gyógyszertárban az egészségügyről szóló törvény szerinti felügyelet melletti, a szakképesítésének megfelelő tevékenységet folytasson, ha annak révén is biztosítható, hogy a kérelmező a szakma magyarországi gyakorlásához szükséges szakmai ismeretekkel és nyelvismerettel rendelkezzen. (3) Szakmai vizsga annak ellenőrzése érdekében írható elő, hogy a kérelmező rendelkezik-e a hazai képzésben megszerezhető ismeretekkel. Szakmai vizsga előírása esetén a határozatban rendelkezni kell a vizsga követelményeiről, a vizsgáztató szervről és a vizsga letételének határidejéről. A vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérését tartalmazhatják, amelyeket a magyar jog által meghatározott képesítési követelmények írnak elő, vagy amelyet a hazai képzés tartalmaz, és a kérelmező külföldi tanulmányai során nem szerzett meg, vagy nem állapítható meg, hogy megszerezte. A szakmai vizsga követelményeinek megállapításánál figyelembe kell venni a kérelmező szakmai gyakorlatát és azt a képzést is, amelyben a kérelmező a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzése után vett részt. (4) A mestervizsga elismerésére az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 17. § *  Az eljáró hatóság a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítványnak a magyar általános iskolai bizonyítvánnyal, szakképzésben szerzett oklevéllel, illetve szakmai bizonyítvánnyal vagy érettségi bizonyítvánnyal, továbbá a külföldi tudományos fokozatnak a hazai doktori fokozattal való egyenértékűségéről, ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály állapítja meg, hatósági bizonyítványt állít ki. V. Fejezet A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAKKÉPZETTSÉG ELISMERÉSE 18. § (1) Külföldi oklevél által tanúsított szakképzettség akkor ismerhető el a hazai felsőoktatásban megszerezhető szakképzettségként, ha a) *  a szakképzettség az oklevél által tanúsított alapfokozathoz, mesterfokozathoz, felsőfokú szakképzést, felsőoktatási szakképesítést vagy szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélhez kapcsolódik, és b) *  megállapítható, hogy a kérelmező képzése megfelel az előírt képzési és kimeneti követelményeknek és a hazai képzés rendjének. (2) *  Az eljáró hatóság a szakképzettség elismerését feltételekhez kötheti. Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a) igazolja, hogy külföldön meghatározott időn keresztül gyakorolta a szakmát, b) teljesítsen szakmai gyakorlatot, c) tegyen szakmai vizsgát [16. § (3) bekezdés], d) tegyen eleget más kiegészítő feltételeknek, ha a külföldi képzés rendje eltér a hazai képzés rendjétől, de a különbség hazai felsőoktatási intézményben kiegészítő vizsgák, kiegészítő képzés teljesítésével kiküszöbölhető, illetve e) tegyen esküt vagy fogadalmat, ha a szakképzettség hazai gyakorlásához ezt jogszabály előírja, f) *  az ápoló, az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló, az orvos, a fogorvos, illetve a gyógyszerész szakképzettségként történő elismerés céljából teljes munkaidőben egy évig vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőben, akkreditált egészségügyi szolgáltatónál, illetve akkreditált gyógyszertárban az egészségügyről szóló törvény szerinti felügyelet melletti, a szakképzettségnek megfelelő tevékenységet folytasson. (3) *  Szakmai gyakorlat végzése akkor írható elő, ha azt a hazai képzési és kimeneti követelmények az oklevél megszerzésének feltételeként tartalmazzák. A határozatban rendelkezni kell a szakmai gyakorlat időtartamáról, a gyakorlatot szervező intézményről és az intézménynél történő jelentkezés határidejéről. (4) *  Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a külföldi oklevél által tanúsított szakképzettség a hazai osztatlan mesterképzésben megszerezhető szakképzettségként ismerhető el, ha a külföldi oklevél végzettségi szintje a hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alapfokozat végzettségi szintjével egyenértékű, feltéve, hogy a külföldi képzés legalább ötéves időtartamú. (5) *  A kérelmező kérheti külföldi oklevele által tanúsított szakképzettsége egyszakos hazai tanári szakképzettségként történő elismerését is. (6) *  A kérelmező kérheti külföldi csecsemő- és kisgyermeknevelői, óvodapedagógus, tanítói és tanári oklevele által tanúsított szakképzettsége elismerését olyan módon is, hogy az egy adott nemzetiségi vagy idegen nyelven való oktatásra, illetve nevelésre jogosítsa fel. (7) *  A kérelmező kérheti a külföldi nyelvtanár-szakképzettséget tanúsító oklevelének idegennyelv-tanári szakképzettségként történő elismerését abban az esetben, ha legalább egyéves képzésben szerzett, államilag elismert felsőoktatási intézmény által kiállított olyan oklevéllel rendelkezik, amely az adott nyelv oktatására készítette fel a kérelmezőt abban az országban, amelyben az adott nyelv az ország hivatalos nyelve, amennyiben a képzésre is ebben az országban került sor. E bekezdés alkalmazásában oklevélnek minősül az a külföldi felsőfokú képesítés is, amely felsőfokú végzettséget nem tanúsít, de Magyarországon szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélként lenne elismerhető. 19. § (1) Az eljáró hatóság az oklevél elismeréséről rendelkező határozatában a kérelmezőt feljogosítja a megfelelő hazai szakmai cím viselésére. (2) Ha az eljáró hatóság a kérelmező állatorvos, általános orvos, fogorvos vagy jogász szakképzettségét ismeri el, a kérelmezőt feljogosítja az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím használatára is. (3) *  20. § Amennyiben szakma gyakorlásának feltételeiről rendelkező jogszabály elismert vagy honosított bizonyítványról vagy oklevélről rendelkezik, azon olyan okiratot kell érteni, amelyet az adott szakképesítést, illetve szakképzettséget tanúsító bizonyítványként, illetve oklevélként honosított (III. fejezet) vagy ismert el (IV. és V. fejezet) az eljáró hatóság. Ha jogszabály más esetben rendelkezik elismerésről vagy honosításról, akkor azon a II. fejezet szerinti eljárás értendő. HARMADIK RÉSZ *  AZ EURÓPAI UNIÓS JOG HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ELISMERÉS *  VI. Fejezet *  AZ EURÓPAI UNIÓS JOG HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ELISMERÉS KÖZÖS SZABÁLYAI, AZ EURÓPAI UNIÓS JOG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELISMERÉS JOGI HATÁLYA *  21. § *  (1) *  E törvény rendelkezéseit az ebben a részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha a kérelmező a) *  magyar állampolgár, valamely tagállam állampolgára vagy azzal azonos megítélés alá eső személy, b) a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratát valamely tagállamban szerezte, és c) Magyarországon szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni, tekintet nélkül arra, hogy a szakmát önálló vállalkozóként vagy foglalkoztatottként kívánja-e gyakorolni, valamint hogy a szakma, illetve a kérelmező szabadfoglalkozású-e. (2) A Második rész rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül valamelyik nem áll fenn. (3) *  Az európai uniós jog hatálya alá tartozó elismerési ügyekben az eljáró hatóságok más EGT-állam hatóságaival a belső piaci információs rendszeren keresztül tartanak kapcsolatot a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 40–41/A. §-ának megfelelően. 22. § *  (1) A Harmadik rész rendelkezéseinek alkalmazásával elismert külföldi szakmai képesítéssel rendelkező személy megkezdheti annak a szakmának a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett történő gyakorlását, amelyre a származási tagállamban felkészült, illetve amelynek gyakorlására a származási tagállamban jogosult. A szakmai képesítés Harmadik rész szerinti elismerése nem jelenti a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat végzettségi szintjének elismerését. (1a) *  Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően a szakma részleges gyakorlásának engedélyezésére a VII/A. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A Harmadik rész szerinti elismerés hatálya nem terjed ki a továbbtanulásra. (3) A kérelmező a szabályozott szakmát akkor gyakorolhatja, ha rendelkezik az adott szakma gyakorlásához Magyarországon szükséges nyelvismerettel. (4) *  Az eljáró hatóság előírhatja a (3) bekezdés szerinti nyelvismeret ellenőrzését, ha a szakma gyakorlása a betegek biztonságára hatással van. (5) *  Ha a szakma nem tartozik a (4) bekezdés hatálya alá, az eljáró hatóság a kérelmező nyelvismeretével kapcsolatos megalapozott kétség esetén írhatja elő a (3) bekezdés szerinti nyelvismeret ellenőrzését. (6) *  Az eljáró hatóság a nyelvismeret (4) és (5) bekezdés szerinti ellenőrzését a szakmai képesítés elismerése vagy az európai szakmai kártya kiállítása után írhatja elő. (7) *  Az eljáró hatóság a nyelvismeret ellenőrzése során figyelembe veszi az arányosság elvét, és az ellenőrzés a szakma gyakorlásához szükséges nyelvi ismeretekre terjedhet ki. 22/A. § *  (1) A Harmadik rész rendelkezéseit kell alkalmazni a szakma részleges gyakorlásának engedélyezésére és a szakmai gyakorlat elismerésére is, abban az esetben is, ha a szakmai gyakorlatot nem a származási tagállamban teljesítették. (2) A Harmadik rész hatálya nem terjed ki a közjegyzőkre. Az európai uniós jog hatálya alá tartozó elismerés különös eljárási szabályai *  23. § *  (1)–(3) *  (4) *  E rész hatálya alá tartozó elismerési eljárásra irányuló kérelemnek minősül az európai szakmai kártya létrehozására irányuló kérelem is. 24. § *  25. § *  Az eljáró hatóság a kérelmezőt a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja a kérelem kézhezvételéről. Valamely tagállamban kiállított okiratok felhasználása *  26. § *  (1)–(6) *  (7) Az eljáró hatóság, illetve az előzetes ellenőrzést végző hatóság a birtokába került információkat zártan kezeli. (8)–(9) *  (10) *  Megalapozott kétség esetén az eljáró hatóság megkeresi a származási tagállam illetékes hatóságát annak tisztázása érdekében, hogy a kérelmezővel szemben a szakmagyakorlásával összefüggésben fegyelmi büntetést szabtak-e ki, hoztak-e rá nézve a büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ügydöntő határozatot, vagy hogy tudomást szerezzen bármely egyéb olyan körülményről, amely az e törvény alapján gyakorolt tevékenységek tekintetében következményekkel járhat. A szakmai cím és a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat által tanúsított cím használata *  27. § *  (1) Ha a kérelmező teljesíti a szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit, akkor az eljáró hatóság biztosítja számára azt a jogot, hogy használhassa Magyarországon a szakmának megfelelő magyar szakmai megnevezést, címet. A kérelmező a szabályozott szakmát magyar szakmai megnevezés, cím használatával gyakorolja. (2) Állatorvos, általános orvos, fogorvos vagy jogász szakképzettség elismerése esetén az eljáró hatóság a kérelmezőt a doktori cím használatára is feljogosítja. (3) Ha a kérelmező teljesíti a szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit, akkor az eljáró hatóság biztosítja számára azt a jogot, hogy az adott idegen nyelven használhassa a külföldi képzése során megszerzett tudományos vagy szakmai címét, illetve annak rövidítését. Ha a kérelmező idegen nyelvű tudományos vagy szakmai címe, illetve annak rövidítése összetéveszthető valamely olyan magyar tudományos vagy szakmai címmel, illetve annak rövidítésével, amelynek megszerzése további hazai képzést igényel, de ilyen képzésben a kérelmező nem vett részt, akkor az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező idegen nyelvű tudományos vagy szakmai címét, illetve annak rövidítését az eljáró hatóság által meghatározott formában használja. (4) Az eljáró hatóság kikötheti, hogy a (3) bekezdés szerinti címet annak az intézménynek vagy vizsgáztató hatóságnak a neve kövesse, amely a címet odaítélte. Értelmező rendelkezések *  28. § *  E rész alkalmazásában a következő fogalmak esetén az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni. (1) *  Tagállamnak minősül Magyarország kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szakképesítések, illetve szakképzettségek elismerése vagy – a X. fejezet alkalmazásában – a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogokat élvez. (2) *  A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik: a) a valamely tagállam állampolgárának, valamint a magyar állampolgárnak külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező családtagja, b) a kutatás céljából tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, c) *  a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, valamint d) *  a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából Magyarország vagy valamely tagállam által kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgár, e) *  az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár. (3) Szabályozott szakmának minősül az olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amelynek a megkezdését, folytatását vagy meghatározott módon történő folytatását jogszabály, közvetlenül vagy közvetve, meghatározott szakmai képesítés birtoklásához köti, továbbá, amelyet külön jogszabály szabályozott szakmának minősít. A szakma meghatározott módon történő gyakorlásának minősül különösen az, ha jogszabály meghatározott szakmai cím használatát meghatározott képesítés birtoklásához köti. *  (4) *  Az adott szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt okirat megszerzéséhez vezető képzés és a kérelmező által elvégzett képzés közötti lényeges eltérésnek az minősül, ha a kérelmező a képesítési követelményekben meghatározott, és az adott szakma magyarországi gyakorlásához okvetlenül szükséges tudást, képességet és készséget jelentősen eltérő tartalommal szerezte meg képzése során. (5) Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratnak minősül az az okirat, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen bocsátott ki olyan képzés sikeres elvégzéséről, amely túlnyomórészt valamely tagállam területén folyt. A harmadik ország által kibocsátott okirat akkor minősül képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratnak, ha birtokosa annak a tagállamnak a területén, amely a szóban forgó okiratot elismerte, hároméves, az említett tagállam által igazolt szakmai tapasztalatot szerzett. (6) Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratok – az alább meghatározott sorrend szerint – a következők (a sorrendben utóbb álló okirat az azt közvetlenül megelőzőnél egy szinttel magasabb szintű képzést tanúsít): a) 1. szint Képzettségi tanúsítványnak minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen bocsátott ki, és aa) olyan képzést tanúsít, amely nem minősül a 2., 3., 4. és 5. szint szerinti képzésnek, ab) előzetes képzés nélkül letett vizsgát tanúsít, ac) a szakmának valamely tagállamban három egymást követő éven át teljes munkaidőben történő gyakorlását vagy ezzel azonos időtartamban a kérelem benyújtását megelőző tíz év folyamán részmunkaidőben történő gyakorlását tanúsítja, vagy ad) általános, illetve középiskolai végzettséget tanúsít. b) 2. szint Bizonyítványnak minősül az a középfokú képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely ba) általános jellegű képzést tanúsít, és amelyet a 3. szint szerinti képzéstől eltérő szakmai jellegű képzés egészít ki, amennyiben ez előírás volt, feltéve, hogy a bizonyítvány azt is tanúsítja, hogy a bizonyítvány birtokosa a képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt, vagy bb) műszaki, illetve egyéb szakmai jellegű képzést tanúsít, és amelyet a 3. szint szerinti képzéstől eltérő szakmai jellegű képzés egészít ki, amennyiben ez előírás volt, feltéve, hogy a bizonyítvány azt is tanúsítja, hogy a bizonyítvány birtokosa a képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt. c) 3. szint Végbizonyítványnak minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely ca) a 4. és az 5. szint alá nem tartozó olyan legalább egyéves vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést tanúsít, amely megkezdésének előfeltétele a felsőoktatásban való továbbtanulásra jogosító középfokú végzettség megléte volt, vagy cb) ezzel egyenértékű, a középfokú iskolai képzés második ciklusának befejezését, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés elvégzését tanúsítja, vagy cc) *  szabályozott oktatást és képzést tanúsít, vagy – a szabályozott szakmák esetében – a 2. szint szerintinél magasabb készséget nyújtó, a ca) alpontban meghatározott képzéssel egyenértékű képzési szintet biztosító, meghatározott szerkezetű szakképzést tanúsít, amennyiben a szóban forgó szakképzés hasonló szakmai követelményeknek felel meg, és a tanulót hasonló szintű feladatkörök hasonló szintű felelősséggel történő ellátására készíti fel, feltéve, hogy a szakmai képesítéshez csatolnak egy, a származási tagállam által kiállított, az előzőekben felsorolt körülményeket tanúsító igazolást. d) *  4. szint Diplomának minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa sikeresen elvégezte a középfokú végzettségre épülő, legalább hároméves, de négy évnél rövidebb vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy a diploma birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen teljesítette, amennyiben ez előírás volt. A képzés időtartama a fenti időtartamon túlmenően ECTS-kreditben is megadható. e) *  5. szint Oklevélnek minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa legalább négyéves vagy annak megfelelő időtartamú részidős felsőfokú képzést sikeresen elvégzett valamely egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy az oklevél birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt. A képzés időtartama a fenti időtartamon túlmenően ECTS-kreditben is megadható. (7) Képzés sikeres elvégzését tanúsító és azzal azonos szintű okiratnak minősül továbbá: a) *  az az okirat vagy okiratok összessége, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága a tagállamban vagy egy más tagállamban elvégzett, iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli vagy más meghatározott szerkezetű teljes idejű vagy részidős képzés sikeres befejezését követően állított ki, és amelyet az adott tagállam illetékes hatósága vagy jogszabálya valamely szabályozott szakma gyakorlása vagy a nem szabályozott szakma gyakorlására történő felkészítés szempontjából a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirattal egyenértékűnek ismert el, illetve b) az az okirat, amely önmagában már nem felelne meg a származási tagállamban a szabályozott szakma gyakorlására előírt követelményeknek, de az okirat birtokosa korábban szerzett jogai révén a szabályozott szakma gyakorlására jogosult. A képzés sikeres elvégzését tanúsító és a magasabb szintű okirattal egyenértékűnek minősül különösen az a korábban szerzett és alacsonyabb szintű okirat, amely a származási tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlását még abban az esetben is lehetővé teszi az okirat birtokosa számára, ha a származási tagállam utóbb magasabb szintű képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat birtokolásához kötötte a szabályozott szakma gyakorlását. (8) Szakmai képesítésnek minősül a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, a képzettségi tanúsítvány és a szakmai tapasztalat. (9) A kérelmező által gyakorolni kívánt hazai szabályozott szakma akkor egyezik meg azzal a szakmával, amelynek a gyakorlására a kérelmező felkészült a származási tagállamában, ha a szakmához tartozó szakmai tevékenységek összehasonlíthatóak. (10) Származási tagállamnak az a tagállam minősül, amelyben a kérelmező szakmai képesítését megszerezte. (11) Szabályozott képzésnek minősül az olyan képzés, amely, ha ez az adott tagállamban követelmény, gyakorlati képzéssel, gyakornoki idő vagy szakmai gyakorlat teljesítésével egészül ki, és a) amelynek követelményeit valamely szakma gyakorlására való felkészítés céljából határozták meg, vagy b) amelynek rendjét valamely tagállam jogszabályai vagy közigazgatási előírásai határozzák meg, vagy amelynek felügyelete, illetve jóváhagyása az erre kijelölt illetékes hatóság feladata. (12) *  Szakmai tapasztalatnak minősül valamely szakmának valamely tagállamban teljes munkaidőben vagy annak időtartamával összességében megegyező tartamú részmunkaidőben tényleges és jogszerű gyakorlása. (13) *  Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is vegyen részt. Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell. Alkalmazkodási időszakot szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni. A felügyelet mellett folytatott gyakorlatát töltő személy magyarországi jogállását – különösen a tartózkodási jog, a kötelezettségek, a szociális jogok és az ellátások, juttatások és javadalmazás tekintetében – az eljáró hatóság az alkalmazandó közösségi joggal összhangban állapítja meg. (14) *  Alkalmassági vizsgának minősül az olyan, magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez vagy ismer el, hogy felmérje a kérelmező szakmai tudását, képességét és készségét a szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása szempontjából. Az eljáró hatóság összeállítja azoknak a tantárgyaknak a jegyzékét, amelyek részét képezik a Magyarországon előírt képesítés megszerzéséhez szükséges képzésnek, de a kérelmező képzésének nem voltak részei. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő folytatásához elengedhetetlenek. Alkalmassági vizsgát szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni. Az alkalmassági vizsga alkalmazásának részleteit, az alkalmassági vizsgára készülő kérelmező magyarországi jogállását az eljáró hatóság állapítja meg. (15) Gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül a) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, az önálló telephelyű szervezeti egység vezetője, b) a gazdálkodó szervezet tulajdonosa és az a) pont szerinti személy helyettese, ha jogai és kötelezettségei egyébként megfelelnek a képviselt személyének, és c) az olyan kereskedelmi-műszaki jellegű munkakört betöltő személy, aki a gazdálkodó szervezet egy vagy több szervezeti egységét irányítja. (16) *  Minimális képzési követelménynek minősül az európai uniós jog által valamely képzésre megszabott képesítési előírás. (17) *  Szakmai gyakornoki időszaknak minősül annak a felügyelet alatt végzett szakmai gyakorlatnak az időtartama, amelynek teljesítése feltétel a szabályozott szakma gyakorlásának megkezdéséhez, és amelyre a képzést tanúsító okirat megszerzéséhez szükséges tanulmányok alatt vagy az után kerül sor. (18) *  Önálló vállalkozó az, aki önállóan, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végez gazdasági tevékenységet. (19) *  (20) *  (21) *  Európai szakmai kártyának minősül az az elektronikus igazolás, amely tanúsítja, hogy a kérelmező megfelelt valamennyi feltételnek ahhoz, hogy képesítését valamely tagállamban elismerjék, vagy valamely tagállamban átmeneti vagy alkalmi jelleggel szolgáltatást nyújtson. (22) *  Egész életen át tartó tanulásnak minősül minden olyan általános oktatás, szakoktatás és -képzés, iskolarendszeren kívüli oktatás és nem formális tanulás az élet bármely szakaszában, amely az ismeretek, képességek és készségek fejlesztésével jár. Az egész életen át tartó tanulás magában foglalhatja a szakmai etikai szabályok elsajátítását is. (23) *  Közérdeken alapuló kényszerítő körülmények az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában ilyenként elismert körülmények. (24) *  Az Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) az Európai Felsőoktatási Térségben a felsőoktatásban használt kreditrendszer. (25) *  Közös képzési keret valamely szakma gyakorlásához minimálisan szükséges szakmai tudás, képességek és készségek közös követelményrendszere. (26) *  Közös alkalmassági vizsgának minősül az az egységesített alkalmassági vizsga, amelyet meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezők tehetnek le az azt bevezető tagállamokban. (27) *  A szakma gyakorlásától eltiltó döntésnek minősül a szakma gyakorlásától, foglalkoztatástól, tevékenységtől eltiltó és a szakma gyakorlását, foglalkoztatást, tevékenységet korlátozó döntés. VII. Fejezet *  A KÉPZÉS SIKERES ELVÉGZÉSÉT TANÚSÍTÓ OKIRATOK ELISMERÉSÉNEK ÁLTALÁNOS RENDSZERE *  29. § *  (1) *  E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező akár önálló vállalkozóként, akár foglalkoztatottként, szakmai képesítés birtoklásához kötött szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni Magyarországon, és az elismerés nem tartozik e törvény VIII. vagy IX. Fejezetének hatálya alá. (2) *  E Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a) a VIII. Fejezetben meghatározott tevékenységek esetében, ha a kérelmező nem felel meg a VIII. Fejezetben meghatározott követelményeknek, b) az általános orvos, a szakorvos, az általános ápoló, a fogorvos, a fogszakorvos, az állatorvos, a szülésznő, a gyógyszerész és az okleveles építészmérnök esetében, ha a kérelmező tényleges és jogszerű szakmai gyakorlata az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg, c) az olyan okleveles építészmérnök esetében, aki nem rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott okleveles építészmérnöki oklevéllel, d) a szakosított képesítése elismerése tekintetében az olyan általános orvos, ápoló, fogorvos, állatorvos, szülésznő, gyógyszerész és okleveles építészmérnök esetében, aki olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelynek a kiállítására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott valamely szakmai cím megszerzéséhez vezető képzést követően került sor, e) az olyan általános ápoló és szakápoló esetében, aki olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelynek kibocsátására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott valamely szakmai cím megszerzéséhez vezető képzést követően került sor, feltéve, hogy a kérelmező képesítésének megfelelő szakmai tevékenységeket Magyarországon általános ápolói képzésben nem részesült szakápoló végzi, f) az általános ápolói képzésben nem részesült szakápoló esetében, ha a kérelmező képesítésének megfelelő szakmai tevékenységet Magyarországon általános ápolók, általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók, vagy olyan szakápolók végzik, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott szakmai címek megszerzéséhez vezető képzést követően került sor, továbbá g) ha a kérelmező harmadik országban szerzett képesítése a 28. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozik. 30. § *  (1) *  Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon szakmai képesítés birtoklásához kötött, a kérelmező szakképesítése, illetve szakképzettsége a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó jogszabályok által előírt szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha a kérelmező a képzés sikeres elvégzését tanúsító olyan okirattal vagy képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, amely feljogosítja ugyanazon szakma gyakorlására a származási tagállamban. (2) Az (1) bekezdés szerinti okiratnak tekintendő az olyan, a (3) bekezdésnek megfelelő képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat is, amelyet egy olyan tagállam illetékes hatósága állított ki, amely az adott szakmát nem szabályozza, feltéve, hogy a kérelmező az adott szakmát valamely tagállamban a kérelem benyújtását megelőző tíz évben legalább egy évig teljes munkaidőben vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőben gyakorolta. (3) A képzettségi tanúsítvány vagy a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat akkor felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, ha a) azt vagy azokat valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen állította ki, és b) tanúsítja, hogy birtokosa felkészült az adott szakma gyakorlására. (4) A (2) bekezdés szerinti egyéves szakmai tapasztalat nem követelhető meg, ha a képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szabályozott képzést vagy külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít. (5) Az eljáró hatóság elfogadja a származási tagállamnak a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szintjéről szóló igazolását és a 28. § (6) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti igazolását. (6) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően az eljáró hatóság elutasítja az elismerés iránti kérelmet, ha a szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon oklevél szükséges, a kérelmező pedig képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik. 31. § *  (1) *  Az eljáró hatóság három évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát írhat elő, a) ha a kérelmező által elvégzett képzés a Magyarországon szükséges képesítés megszerzéséhez vezető képzés tantárgyaitól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában, vagy b) ha Magyarországon a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amely a kérelmező tagállamában az ennek megfelelő szakmában nem létezik, és a Magyarországon szükséges képzés lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában a kérelmező képzettségi tanúsítványának vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratának megszerzéséhez vezető képzés tantárgyaitól. (2) Az eljáró hatóság biztosítja, hogy a kérelmező választhasson az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között. (3) *  Az eljáró hatóság akkor térhet el a (2) bekezdésben foglaltaktól, ha a) olyan szakmáról van szó, amelynek gyakorlása megköveteli a magyar jog pontos ismeretét, és amelynek állandó és lényeges része a magyar jogra vonatkozó tanácsadás, b) a kérelmező képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, és a hazai szabályozott szakma gyakorlásához végbizonyítvány szükséges, vagy c) a kérelmező bizonyítvánnyal rendelkezik, és a hazai szabályozott szakma gyakorlásához diploma vagy végbizonyítvány szükséges. (4) *  A (3) bekezdés hatálya alá tartozó esetben az eljáró hatóság dönti el, hogy a kérelmezőt alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésére kötelezi-e. (5) *  Az eljáró hat …