2025. évi L. törvény az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelésér

2025. évi L. törvény az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.V.14. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2025. évi L. törvény az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről *  [1] Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel – 2022. november 1. napjával – a Kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. [2] Az Országgyűlés – áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézmények átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként történő megállapításaként történő szabályozása céljából a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS ÁTMENETI SZABÁLYAI 1. § A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelmeket az e Fejezetben foglalt eltérésekkel bírálja el. 2. § (1) Menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat (a továbbiakban: szándéknyilatkozat) személyes benyújtásával a külföldi tájékoztatja a menekültügyi hatóságot, hogy menedékjog iránti kérelem benyújtása céljából Magyarországra kíván beutazni. (2) Szándéknyilatkozatot a menekültügyi hatóság részére címzett beadványként a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett tartalommal lehet benyújtani. Szándéknyilatkozatot a külpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, Magyarországnak a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti diplomáciai képviseletén (a továbbiakban: nagykövetség) lehet benyújtani. (3) A menekültügyi hatóság a szándéknyilatkozatot megvizsgálja, ennek keretében a külföldit távmeghallgatás keretében a nagykövetségen meghallgathatja. (4) A menekültügyi hatóság 60 napon belül tájékoztatja a nagykövetséget a menedékjogi kérelem benyújtása céljából kiállított, Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító úti okmány (a továbbiakban: utazási okmány) kiadása érdekében. (5) Ha a szándéknyilatkozat alapján a menekültügyi hatóság nem tesz javaslatot utazási okmány kiadására, erről a külföldit a nagykövetség útján tájékoztatja. 3. § A menekültügyi hatóság 2. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján Magyarország nagykövetsége 30 napig érvényes utazási okmányt állít ki, ha a külföldi Magyarországra történő belépésre jogosító engedéllyel nem rendelkezik. 4. § (1) Menedékjogi kérelmet – az 5. § kivételével – a 2. § és a 3. § szerint lefolytatott eljárásokat követően lehet benyújtani. (2) Az utazási okmánnyal rendelkező külföldi menedékjogi kérelme előterjesztésének szándékát az országba történő belépéskor haladéktalanul jelzi a határrendészeti szerv részére. (3) A határrendészeti szerv a külföldit legkésőbb 24 órán belül a menekültügyi hatóság elé állítja. (4) A menedékjogi kérelmet előterjesztő külföldi a menedékjogról szóló törvény szerinti jogait menedékjogi kérelmének a menekültügyi hatóság előtti előterjesztése időpontjától gyakorolhatja. (5) Az elismerését kérő számára a menekültügyi hatóság végzéssel szálláshelyet jelölhet ki zárt befogadó intézményben. Ha a kérelem benyújtásától számított négy hét eltelt, és a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint határozza meg a szálláshelyet. 5. § (1) A menedékjogi kérelem benyújtásának nem feltétele a 2. § szerinti szándéknyilatkozat benyújtása a) a Magyarországon tartózkodó kísérő nélküli kiskorú, b) a menekültként vagy oltalmazottként elismert személynek a menedékjogról szóló törvény szerinti, a menedékjogi kérelem benyújtása idején Magyarországon tartózkodó családtagja, valamint c) a szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés, illetve személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés – ide nem értve az elfogás, az előállítás és a szabálysértési elzárás esetét – hatálya alatt álló személy tekintetében. (2) A Magyarország államhatárát jogellenesen átlépő külföldit – ha a menedékjogi kérelem benyújtásának a szándékát a rendőrség előtt jelzi – a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos országban található magyar nagykövetségre irányítja. (3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint jár el. 6. § A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal összefüggő eljárása során a külföldiek adatait 10 évig kezeli. 7. § A menedékjogi kérelem elbírálása során nem alkalmazhatóak a) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 71/A–72. §-a és 80/H–80/K. §-a, b) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet VII/A. Fejezete. 8. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő menedékjogi kérelmek elbírálására az e Fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell. (2) Az e Fejezet szerinti rendelkezéseket 2026. december 31-ig kell alkalmazni. 9. § Felhatalmazást kap a) a külpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg Magyarország nagykövetségeinek azt a körét, ahol menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat benyújtható, b) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az e Fejezet végrehajtásához szükséges részletes eljárási szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg. *  II. FEJEZET AZ IDEIGLENES VÉDELEMRE JOGOSULT ÉS MENEDÉKES SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI SZABÁLYOK 1. Általános rendelkezések 10. § (1) E Fejezetet a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló, 2022. március 4-i (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat [a továbbiakban: (EU) 2022/382 tanácsi határozat] hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezésének naptári napját az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (3) Az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: magyar állampolgár) tekintetében a menedékes részére nyújtott valamennyi ellátást és kedvezményt biztosítani kell, ha a magyar állampolgárság tényénél fogva kedvezőbb elbánásban nem részesül. (4) Az (EU) 2022/382 tanácsi határozat 2. cikk (2) bekezdésével összhangban Magyarország nem alkalmazza az (EU) 2022/382 tanácsi határozat menedékesekre vonatkozó rendelkezéseit azon hontalan személyek és Ukrajnán kívüli harmadik országok állampolgárai tekintetében, akik bizonyítani tudják, hogy 2022. február 24-e előtt az ukrán joggal összhangban kiadott érvényes állandó tartózkodási engedély alapján jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában, és akik nem tudnak biztonságos és tartós körülmények között visszatérni származási országukba vagy régiójukba. (5) A (4) bekezdés szerinti személyek vonatkozásában az idegenrendészeti hatóság – az (EU) 2022/382 tanácsi határozat előírásaival összhangban – az általános szabályok szerint jár el. 11. § E Fejezet alkalmazásában a) ideiglenes védelemre jogosult: aa) az Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó ukrán állampolgár, ab) az a hontalan személy vagy nem ukrán harmadik országbeli állampolgár, aki 2022. február 24-ét megelőzően nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesült Ukrajnában, illetve ac) az aa) és ab) alpont szerinti személynek – az (EU) 2022/382 tanácsi határozat 2. cikk (4) bekezdése szerinti – családtagja, b) menedékes: Magyarország által menedékesként az (EU) 2022/382 tanácsi határozattal összhangban a Met. 19. § a) pontja szerint védelemben részesített, ba) az Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó ukrán állampolgár, bb) az a hontalan személy vagy nem ukrán harmadik országbeli állampolgár, aki 2022. február 24-ét megelőzően nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesült Ukrajnában, illetve bc) a ba) és bb) alpont szerinti személynek – az (EU) 2022/382 tanácsi határozat 2. cikk (4) bekezdése szerinti – családtagja, c) szállásadó: a szálláshellyel rendelkezni jogosult természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, d) szálláshely: az ingatlan jellegétől függetlenül bármely, lakhatásra alkalmas vagy arra ideiglenesen alkalmassá tett, természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában lévő ingatlan. 2. A menedékesként elismerését kérők menekültügyi eljárására vonatkozó rendelkezések 12. § A menedékesként elismerését kérő esetében a menekültügyi eljárást a menekültügyi hatóság az általános menekültügyi szabályok szerint folytatja le az ezen alcímben foglalt eltérésekkel. 13. § A menedékesként elismerését kérőnek bizonyítania kell, hogy megfelel a 11. § b) pont ba)–bc) alpontja szerinti valamely feltételnek. Bizonyítékként elsősorban a személyazonosságot igazoló okmány használható fel. 14. § (1) Nem kell alkalmazni a Met. a) 5. § (1) bekezdés c) pontját, b) 22. § (1) bekezdés d) pontját, c) 37. § (2) és (3) bekezdését. (2) A Met. 43. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a menedékesként elismerését kérőt csak szükséges esetben, a tényállás tisztázásához feltétlenül indokolt kérdések tisztázása érdekében kell személyesen meghallgatni. (3) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a Met. 77. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megszüntetése kapcsán a Met. 66. § (2) bekezdés a)–f) pontját is alkalmazni kell. 15. § (1) A Met. 32/S. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a menekültügyi hatóság a szakhatóságot csak a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban hozott határozatáról tájékoztatja. (2) A Met. 57. § (2) bekezdésétől eltérően a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a szakhatósági eljárás határideje 10 nap. A szakhatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 10 nappal meghosszabbíthatja, amelyről a menekültügyi hatóságot értesíti. (3) Ha a szakhatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben az állásfoglalását nem közli, a szakhatóság állásfoglalását – amely szerint az érintett személy Magyarország területén való tartózkodása nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot – megadottnak kell tekinteni. 16. § (1) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a kérelmet személyesen kell benyújtani, azzal, hogy a kérelem adattartalmát a menekültügyi hatóság által fenntartott elektronikus felületen is közölni lehet a menekültügyi hatósággal. (2) Az (1) bekezdés szerint a menekültügyi hatósággal közölt adatokat a menekültügyi hatóság az előtte személyesen megjelenő külföldi adataival összeveti, a kérelmet ezt követően kell benyújtottnak tekinteni. (3) Ha a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a menedékeskénti elismerését kérő a menekültügyi hatóság által fenntartott elektronikus felületen a menekültügyi hatósággal közli az adatait, a személyes megjelenési kötelezettségnek a kormányablakban is eleget tehet. Ebben az esetben a kormányablak az előtte személyesen megjelenő külföldi adatait az elektronikus felületen rögzített adatokkal történő összevetéssel ellenőrzi. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés alkalmával a menedékeskénti elismerést kérő személyazonossága tekintetében nem merül fel kétség, a kormányablak a kérelem benyújtásához szükséges biometrikus adatokat rögzíti. A kérelmet ezt követően kell benyújtottnak tekinteni. (5) A (4) bekezdés szerinti biometrikus adatok rögzítése során a kormányablak a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint jár el. (6) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban, ha az érintett kérelmének a menekültügyi hatóság helyt ad, a menekültügyi hatóság határozathozatal mellőzésével a menedékeskénti elismerés tényét rögzíti a menekültügyi nyilvántartásban, amelynek közlése a menedékes jogállást tanúsító okmány átadásával vagy kézbesítésével történik. 17. § A menedékes részére kijelölt tartózkodási helyről a menekültügyi hatóság a menedékes kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. 3. A menedékesre, a menedékesként elismerését kérőre vonatkozó befogadási feltételek 18. § A menedékes, a menedékesként elismerését kérő befogadási feltételeire az általános menekültügyi szabályokat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 19. § A menedékesként elismerését kérőt és a menedékest jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátás illeti meg. 20. § (1) A menedékes vagy a menedékesként elismerését kérő Magyarország területén engedélymentesen jogosult munkát vállalni, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is. (2) A menedékes vagy a menedékesként elismerését kérő foglalkoztatásának bejelentésére a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 88. alcímének rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 21. § (1) A menedékes a foglalkoztatásba és a közfoglalkoztatásba bevonható. (2) Ha jogszabály a támogatás vagy juttatás feltételeként előírja felajánlott munkahely elfogadásának kötelezettségét, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény megfelelő munkahely megállapítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy nem köteles a foglalkoztatásba bevonható személy a számára felajánlott munkahelyet elfogadni, ha a) a foglalkoztatás felajánlásakor magyarországi munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és azt a magyarországi munkáltató igazolja, b) harmadik életévét be nem töltött kiskorú ellátásáról köteles gondoskodni, vagy c) iskolai rendszerű nappali képzésben vesz részt tanulói jogviszonyban és a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. 22. § (1) A menedékes rendszeres létfenntartási támogatásban részesíthető. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás feltételeit, megállapításának módját és a támogatás összegét a Kormány rendeletben állapítja meg. 23. § Ha a menedékes kiskorú ellátásáról gondoskodik, a kiskorú elhelyezése céljából az általános szabályok szerint jogosult igénybe venni a bölcsődei ellátást, az óvodai gondozást, nevelést, ellátást és a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait. 24. § Ha a menedékes, a menedékesként elismerését kérő vagy a magyar állampolgár nem magyar állampolgárságú gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodik, kérelme alapján a gyermek, tanuló jogosult igénybe venni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/A. §-a szerinti intézményi gyermekétkeztetést azzal, hogy számára az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pont ab)–ad) alpontja, (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak alapján kell biztosítani. 4. Az Ukrajnából érkezők ideiglenes ellátásának, elhelyezésének, lakhatásának támogatásával kapcsolatos szabályok 25. § (1) A menedékes, a menedékesként elismerést kérő, az ideiglenes védelemre jogosult, illetve a magyar állampolgár ideiglenes ellátásának, elhelyezésének és lakhatásának támogatására az állam támogatást nyújthat. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás formáját, feltételeit és összegét a Kormány rendeletben állapítja meg. 26. § A menedékes, a menedékesként elismerést kérő, az ideiglenes védelemre jogosult és a magyar állampolgár elhelyezése után járó támogatásokra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a szállásadó részükre önkéntes felajánlás alapján nyújt szálláshelyet. 27. § (1) Ha az állam a menedékes és a magyar állampolgár munkavállalók lakhatását a munkaadón keresztül támogatja, a támogatási kérelem ügyében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal kezeli a támogatás megállapításához szükséges, a támogatás iránti kérelemmel összefüggő, az Flt. 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatokat. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás mentes a közterhek alól. 28. § Jogszabályban meghatározott esetben a karitatív feladatokat ellátó egyesület által kapott, az elszállásolt menedékes, menedékesként elismerést kérő, ideiglenes védelemre jogosult, illetve magyar állampolgár szállása és ellátása utáni egyedi támogatása – az általános forgalmi adó kivételével – mentes a közterhek alól. 5. Eljárás a szálláshely elhagyására irányuló felszólítás eredménytelensége esetén 29. § (1) Ha a szálláshelyen tartózkodó ideiglenes védelemre jogosultat, menedékest vagy magyar állampolgárt a szállásadó távozásra szólítja fel, és a felszólításnak az érintett nem tesz eleget, a szállásadó értesíti a rendőrséget. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést követően a rendőrség az ideiglenes védelemre jogosultat vagy a menedékest a helyi védelmi bizottság által megjelölt helyszínre elszállítja, a magyar állampolgárt a szálláshely elhagyására kötelezi. 30. § (1) Ha az ideiglenes védelemre jogosult, menedékes vagy magyar állampolgár birtokában olyan ingó dolog van, amelyet a szálláshelyről nem tud magával vinni, a dolog elszállítására a rendőrség nem köteles. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a megbízás nélküli ügyvitel szabályai érvényesülnek. 6. Az Ukrajnából érkezőkkel kapcsolatos határrendészeti adatkezelési szabályok 31. § (1) Az Ukrajnából érkezők magyarországi ellátásának gyors biztosítása érdekében az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) kezeli azon, az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktus elől menekülő harmadik országbeli állampolgárok adatait, akik a) az országhatár jogszerű átlépésének feltételeit nem teljesítik, vagy b) az országhatár átlépésének feltételeit teljesítik, de jelzik az ideiglenes védelemre irányuló kérelem benyújtásának szándékát. (2) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti személyek következő adatait kezeli, amennyiben azok rendelkezésre állnak: a) családi név és utónév, b) születési hely, c) születési idő, d) anyja neve, e) nem, f) állampolgárság, g) intézkedés helye, h) úti okmány száma, típusa, i) családtagok neve, családi kapcsolat, családtag regisztrációs sorszáma, j) arcképmás, k) ujjnyomat, l) a tartózkodási hely és regisztrációs feladatok ellátását lehetővé tevő regisztrációs szám, m) telefonszám, e-mail cím, n) lakcím. (3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat a belépéstől számított egy évig kezeli. (4) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat menekültügyi, illetve idegenrendészeti hatósági feladatai ellátása érdekében az idegenrendészeti szerv részére továbbítja. 7. Az Ukrajnából érkezőkre vonatkozó különös szabályok 32. § (1) Az ukrán hatóság által kiállított, 2022. február 24. napját követően lejárt vagy lejáró útlevelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnését követően is érvényesnek kell tekinteni a Kormány rendeletében meghatározott időpontig. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló eljárások, valamint az állampolgársági eskü vagy fogadalom esetében. 8. Átmeneti és felhatalmazó rendelkezések e Fejezet rendelkezéseivel összefüggésben 33. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált menedékeskénti elismerés iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban e Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott érvényességi idő lejártáig az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít. 34. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a) a 11. § b) pontja szerinti menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány formáját és adattartalmát, valamint érvényességi idejét az (EU) 2022/382 tanácsi határozattal összhangban, *  b) a 11. § b) pontja szerinti menedékesekre, a menedékesként elismerését kérőkre, valamint az ezzel összefüggő menekültügyi eljárásra vonatkozó különös szabályokat, *  c) a 11. § b) pontja szerinti menedékest és a menedékesként elismerését kérőt megillető egészségügyi ellátások körét, *  d) a 11. § b) pontja szerinti menedékes, a menedékesként elismerését kérő, az ideiglenesen védelemre jogosult és az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2024. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár ideiglenes ellátására, elhelyezésére, lakhatásának biztosítására szolgáló támogatások formáját, feltételeit, összegét, a támogatás igénylésének és elszámolásának szabályait, *  e) a 11. § b) pontja szerinti menedékes és az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2024. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár foglalkoztatására, közfoglalkoztatására vonatkozó különös szabályokat, *  f) a 11. § b) pontja szerinti menedékesnek és az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2024. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgárnak nyújtható rendszeres létfenntartási támogatás feltételeire, megállapítására, folyósítására vonatkozó különös szabályokat és a rendszeres létfenntartási támogatás összegét, *  g) az ukrán hatóság által kiállított, a veszélyhelyzet ideje alatt vagy azt követően lejárt, illetve lejáró útlevelek érvényességét. *  III. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ÁLTAL A C–123/22. SZÁMÚ BIZOT TSÁG KONTRA MAGYARORSZÁG ÜGYBEN 2024. JÚLIUS 13-ÁN KIHIRDETETT ÍTÉLET VÉGREHAJTÁSA 35. § Az Európai Unió Bírósága által a C–123/22. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben 2024. június 13-án kihirdetett ítélet tekintetében a hatáskörrel rendelkező döntéshozó jogosult az ítélettel kapcsolatos valamennyi tény és jogi körülmény mérlegelése alapján dönteni a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről, és a közvetlen teljesítés időpontjáról. IV. FEJEZET A MAGYARORSZÁGI SZÉKHELYŰ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK GAZDASÁGI CÉLÚ VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI SZABÁLYOK 36. § (1) E Fejezet rendelkezéseit 2026. december 31. napjáig kell alkalmazni. (2) E Fejezet alkalmazásában 1. államérdek: az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó vagy nemzetgazdasági szempontból alapvető gazdaságstratégiai érdekkel összefüggő közérdek, 2. külföldi befektető: a) a 3. pontban meghatározott stratégiai társaságban meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző, belföldön, az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (a továbbiakban: EGT-megállapodás) részes államban vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, ha a jogi személyben vagy egyéb szervezetben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti többségi befolyással rendelkező személy az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, b) az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, 3. stratégiai társaság: olyan magyarországi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság vagy felsőoktatási intézmény mint jogi személy, amelynek fő- vagy további tevékenységi körként végzett tevékenysége az 1. mellékletben meghatározott stratégiai jelentőségű ágazatba, így különösen az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti ágazatba tartozik. 37. § (1) Stratégiai társaság esetén – ha a szerződés megkötése, az egyoldalú jognyilatkozat megtétele vagy a társaság határozata (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogügylet) a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat eredményezi – a belgazdaságért felelős miniszterhez tett bejelentés szükséges a létrejött jogügyletekkel összefüggésben: a) stratégiai társaságban fennálló tulajdoni részesedés részben vagy egészben, bármilyen tulajdonjog átruházási jogcímen – ideértve az apportálást is –, ingyenesen vagy visszterhesen történő átruházása, b) stratégiai társaságban történő tőkeemelés, c) stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása, d) stratégiai társaság által átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása, e) stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása. (2) A 36. § (2) bekezdés 3. pontjában megjelölt ágazatokban fennáll a bejelentési kötelezettség, ha a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 000 000 forintot és a) a 36. § (2) bekezdés 2. pont a) alpontja szerinti külföldi befektető, valamint az Európai Unió más tagállamában, az EGT-megállapodásban részes más államban vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, illetve az Európai Unió más tagállamának, az EGT-megállapodásban részes más államnak vagy a Svájci Államszövetségnek állampolgára, ha aa) az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti jogügylet alapján közvetlenül vagy közvetett módon a stratégiai társaságban tulajdonrész megszerzése (a továbbiakban: tulajdonszerzés), ab) az (1) bekezdés d) pontja szerinti egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módon olyan kötvény tulajdonjogának a megszerzése, amelynek az átváltoztatása, átváltozása vagy az annak alapján történő részvényjegyzése (a továbbiakban: kötvény tulajdonjogának megszerzése), vagy ac) az (1) bekezdés e) pontja szerinti szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módon tulajdoni hányadot megtestesítő üzletrészen vagy részvényen haszonélvezeti jog megszerzése (a továbbiakban együtt: haszonélvezeti jog megszerzése) következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon a Ptk. szerinti többségi befolyást szerez, vagy b) a 36. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 5%-os, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében legalább 3%-os részesedést szerez. (3) A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a 36. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, illetve a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban 10%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez, vagy ha a 36. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzésével, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, illetve a haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladja a 25%-ot. (4) *  A belgazdaságért felelős miniszterhez tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges a stratégiai társaság tevékenysége folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök átruházása, használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen vagyontárgyak biztosítékba adása esetén is, ide nem értve hitelintézet által nyújtott finanszírozás biztosítékait (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog), ha az üzemeltetési jogot külföldi befektető vagy olyan jogi személy vagy szervezet szerzi meg, amelyben a külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik. (5) E Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók, ha közvetlenül a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet tekintetében létrejött, (1) bekezdés szerinti jogügylet egyidejűleg a külföldi székhelyű jogi személynek vagy egyéb szervezetnek olyan, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti alárendelt, kapcsolt vállalkozása tekintetében eredményezi közvetve a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat, amely alárendelt kapcsolt vállalkozás stratégiai társaságnak minősül. 38. § (1) A belgazdaságért felelős miniszter az e § szerinti eljárást magyar nyelvű vagy magyar nyelvű hiteles fordítású bejelentés alapján folytatja le. A bejelentési kötelezettség megsértése esetén az eljárás lefolytatásának utólagos bejelentés alapján vagy hivatalból is helye van. (2) A bejelentést a) a tulajdonszerzésre irányuló jogügylet létrejöttét, b) a kötvény tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét, c) a haszonélvezeti jog megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét vagy d) az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét követő 10 napon belül kell benyújtani a belgazdaságért felelős miniszternek. (3) A bejelentést a) a külföldi befektető, b) az Európai Unió más tagállamában, az EGT-megállapodásban részes más államban vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, c) az Európai Unió más tagállamának, az EGT-megállapodásban részes más államnak vagy a Svájci Államszövetségnek az állampolgára, d) a (2) bekezdés d) pontja esetén, ha az üzemeltetési jogot nem a külföldi befektető szerzi meg, az üzemeltetési jogot megszerző jogi személy vagy szervezet és a külföldi befektető közösen köteles benyújtani (a továbbiakban együtt: bejelentő). (4) A belgazdaságért felelős miniszter előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. (5) A bejelentő által aláírt és a jogi képviselő által – a jogi képviselő tevékenysége során használandó, törvényben előírt – elektronikus aláírással ellátott bejelentést elektronikus úton a belgazdaságért felelős miniszternek címezve kell benyújtani. (6) A bejelentési kötelezettség nem érinti a más jogszabályban meghatározott, a tulajdonszerzéssel, haszonélvezeti jog megszerzésével, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, üzemeltetési jog megszerzésével összefüggő bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséget. 39. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a bejelentő természetes személy aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcímadatát vagy magyarországi lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét, ab) állampolgárságát, valamint ac) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet ba) nevét, székhelyét és – ha van – magyarországi fióktelepének címét, bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését, bc) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, valamint c) a bejelentő képviseletében eljáró jogi képviselő adatait. (2) A bejelentéshez elektronikus úton mellékelni kell a) a jogügylet részletes leírását, b) a tulajdonszerzésre, a kötvény tulajdonjogának megszerzésére, a haszonélvezeti jog megszerzésére, az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet, és az azok szempontjából releváns és lényeges körülmények részletes leírását, c) a jogügylettel összefüggésben keletkezett iratokat, ideértve a jogügyletet tartalmazó okiratot és kapcsolódó társasági iratot, amelyek alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos, a tulajdonszerzésre, a kötvény tulajdonjogának megszerzésére, a haszonélvezeti jog megszerzésére, az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet alapjául szolgáló valamennyi okiratot, valamint ezekkel kapcsolatban létrejött társasági iratokat, határozatokat. 40. § A bejelentéssel összefüggésben a belgazdaságért felelős miniszter a bejelentő jogi képviselőjével, szükség esetén a bejelentővel a bejelentésben megjelölt elérhetőségen elektronikus úton tart kapcsolatot. Ha a bejelentésben megjelölt elérhetőségen sem a jogi képviselő, sem a bejelentő nem elérhető, ennek következménye a bejelentőt terheli. 41. § A bejelentés megérkezéséről a belgazdaságért felelős miniszter haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül elektronikus úton írásbeli értesítést küld, amely tartalmazza a) a bejelentés megérkezésének napját, b) a bejelentő nevét és jogi képviselőjét, c) annak megjelölését, hogy tulajdonszerzésére, kötvény tulajdonjogának megszerzésére, haszonélvezeti jog megszerzésére, üzemeltetési jog megszerzésére került-e sor, valamint d) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy az értesítés csak a bejelentés megérkezésének tényéről szól és nem tekinthető a bejelentés tudomásulvételének. 42. § (1) A belgazdaságért felelős miniszter a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy a) a bejelentés megfelel-e a 39. §-ban rögzített feltételeknek, b) a bejelentő által a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése esetén fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése, illetve ezek bekövetkezésének lehetősége, különös tekintettel az alapvető társadalmi szükségletek ellátásának biztonságára, összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 36. cikkével, 52. cikk (1) bekezdésével és 65. cikk (1) bekezdésével, c) a bejelentő közvetlenül vagy közvetve nem az Európai Unióhoz tartozó tagállam kormányának – beleértve az állami szerveket vagy a fegyveres erőket is – ellenőrzése alatt áll-e, akár tulajdonosi szerkezete, akár jelentős finanszírozása révén, d) a bejelentő az Európai Unió bármely tagállamában érintett volt-e biztonságot vagy közrendet veszélyeztető tevékenységben, illetve e) fennáll-e komoly kockázata annak, hogy a bejelentő bűncselekménynek minősülő tevékenységet fog folytatni. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat alapján a belgazdaságért felelős miniszter a bejelentésben és mellékleteiben meg nem adott további adatok és információk közlését, illetve a bejelentéshez nem mellékelt további iratok eredeti vagy hiteles másolati példányának – idegen nyelvű irat esetén magyar nyelvű hiteles fordításával együttes – benyújtására hívhatja fel a bejelentőt, legalább 3 napos, legfeljebb 10 napos vagy a bejelentőtől eltérő természetes személyt, jogi személyt vagy egyéb szervezetet legfeljebb 20 napos határidő tűzésével. (3) A (2) bekezdés szerinti felhívás eredménytelensége esetén a belgazdaságért felelős miniszter a benyújtott iratok alapján vizsgálja meg a bejelentést. 43. § (1) A belgazdaságért felelős miniszter legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított 30 munkanapon – vagy a (3) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn – belül, ha a 42. § (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott körülmény a) nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, vagy b) fennáll, a tulajdonszerzést, a kötvény tulajdonjogának megszerzését, a haszonélvezeti jog megszerzését, az üzemeltetési jog megszerzését megtiltja (a továbbiakban együtt: tiltó döntés). (2) A 45. §-ban foglalt esetben – az (1) bekezdéstől eltérően – a belgazdaságért felelős miniszter legkésőbb a 45. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás bejelentő részére történő megküldésének napjától számított hetvenöt munkanapon – vagy a (3) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn – belül, a) ha a magyar állam nem él az elővásárlási jogával, és a 42. § (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, b) ha a magyar állam nem él az elővásárlási jogával, és a 42. § (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott körülmény fennáll, tiltó döntést hoz, c) ha a magyar állam él az elővásárlási jogával, a 45. § (7) bekezdésével összhangban a bejelentéssel összefüggő eljárást megszünteti. (3) Különösen indokolt esetben a belgazdaságért felelős miniszter az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellenőrzés időtartamát legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről a bejelentőt – a tizenöt napos határidő letelte előtt – írásban értesíti. 44. § (1) A belgazdaságért felelős miniszter a tiltó döntést köteles megindokolni. Az indokolásban meg kell jelölni, hogy a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése által a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mely érdek sérül vagy veszélyeztetett, illetve a 42. § (1) bekezdés mely pontjába való ütközést állapított meg. Az indokolásban fel kell hívni a kérelmező figyelmét a tiltó döntés elleni jogorvoslat e Fejezet szerinti szabályaira. (2) A tiltó döntés indokolása minősített adatot nem tartalmazhat. 45. § (1) Ha a 37. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a 37. § (2) és (3) bekezdésében foglalt eredménnyel járó adásvételi jogügylet az 1. mellékletben foglalt táblázat 21. sorában meghatározott ágazaton belül a 35.12 Villamosenergia-termelés megújuló forrásból TEÁOR’25 kódú – fő vagy további tevékenységi körként – bejegyzett, naperőműre vonatkozó tevékenységgel rendelkező stratégiai társaság tekintetében jött létre, a jogügylet tudomásulvétele iránti bejelentés elbírálására a (2)–(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogügyletek tekintetében a magyar államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg, amelyet a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás bejelentő részére történő megküldésének napjától számított 90 munkanapos jogvesztő határidőn belül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján gyakorol. (3) Az (1) bekezdés szerinti jogügyletek esetében a 39. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a bejelentésnek tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy a bejelentés az (1) bekezdés hatálya alá tartozik. (4) Ha a belgazdaságért felelős miniszter a bejelentés megvizsgálása során megállapítja, hogy a bejelentett jogügylet tekintetében fennáll az e Fejezet szerinti bejelentési kötelezettség és a jogügylet az (1) bekezdés szerinti adásvételi jogügyletnek minősül, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti mellékletek – ideértve az elővásárlási jog gyakorlásától függő hatállyal megkötött adásvételi szerződést is – hiánytalanul rendelkezésre állnak, akkor a belgazdaságért felelős miniszter tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a jogügylet az (1) bekezdés szerinti adásvételi jogügyletnek minősül, és így a magyar államot a (2) bekezdés szerinti elővásárlási jog illeti meg. (5) A belgazdaságért felelős miniszter a bejelentő (4) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg megküldi a bejelentés során kapott dokumentációt – 30 munkanapos válaszadási határidővel – az energiapolitikáért felelős miniszternek, aki a jogügyletet megvizsgálja arra vonatkozóan, hogy a (2) bekezdés szerinti elővásárlási jog gyakorlása indokolt-e. (6) Az energiapolitikáért felelős miniszter válaszában az elővásárlási jog gyakorlására vagy gyakorlásának mellőzésére irányuló javaslatot tesz, és erről az (5) bekezdés szerinti határidőn belül tájékoztatja a belgazdaságért felelős minisztert és egyidejűleg az MNV Zrt.-t, az MNV Zrt. részére megküldött, elővásárlási jog gyakorlására irányuló javaslatához csatolva az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges dokumentációt is. (7) Ha a belgazdaságért felelős miniszterhez az elővásárlási jog gyakorlására irányuló javaslat érkezik, a belgazdaságért felelős miniszter a jogügylet tudomásulvétele iránti bejelentéssel összefüggő eljárását megszünteti arra való kifejezett hivatkozással, hogy az energiapolitikáért felelős miniszter álláspontja szerint indokolt az elővásárlási jog gyakorlása. (8) Ha az energiapolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdés szerinti határidőn belül a bejelentett jogügylet tekintetében az elővásárlási jog gyakorlásának mellőzésére irányuló javaslatot tesz, vagy az (5) bekezdés szerinti határidőn belül nem tesz az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos állásfoglalást, akkor a belgazdaságért felelős miniszter érdemben elbírálja a bejelentést. (9) Az (1)–(8) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 24. pontja szerinti háztartási méretű kiserőműnek minősülő naperőművek esetében. 46. § (1) A bejelentő a tiltó döntést az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a 44. § szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási peres eljárásban megtámadhatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. (2) Az eljárásban a jogi képviselet kötelező. (3) A kérelemről a bíróság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a határozatot megsemmisíti, és a belgazdaságért felelős minisztert új eljárásra kötelezi. (4) A belgazdaságért felelős miniszter a bejelentő személyes adatait az eljárás során, valamint a bejelentés ellenőrzése céljából a) tiltó döntés meghozatala esetén a bejelentés benyújtását követő 5 évig, bírósági jogorvoslati eljárás esetén annak jogerős befejezésétől számított 5 évig, b) a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása esetén a külföldi befektető tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy a kötvény tulajdonjoga fennállása idejéig, de legfeljebb 5 évig kezeli. 47. § (1) A bejelentési kötelezettség teljesítését a belgazdaságért felelős miniszter ellenőrzi. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bejelentésre kötelezett az e Fejezet szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, a belgazdaságért felelős miniszter a 48. § szerint bírságot szab ki, és ha a) a tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével összefüggésben nem áll fenn a 42. § (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti körülmény, a jogügylet tudomásulvételét írásban visszaigazolja, b) a tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével összefüggésben fennáll a 42. § (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti körülmény, tiltó döntést hoz. (3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés határidejére a 43. §-t kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a határidőt a bejelentés megérkezése helyett a jogügyletről való tudomásszerzéstől kell számítani. (4) Nem folytatható hatósági ellenőrzés, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárás a bejelentés elmulasztása miatt, ha a tulajdonszerzésnek, a haszonélvezeti jog megszerzésének, a kötvény tulajdonjoga megszerzésének, az üzemeltetési jog megszerzésének a belgazdaságért felelős miniszter tudomására jutásától számított 6 hónap, de legkésőbb a körülményektől számított 5 év eltelt. 48. § (1) Azt, aki a bejelentéssel összefüggő kötelezettségét megszegi – ha a cselekménye bűncselekményt nem valósít meg –, az e Fejezet szerinti érvénytelenség fennállása mellett a belgazdaságért felelős miniszter – az eset összes körülményének vizsgálatával – a tranzakció értékének kétszereséig terjedő, de a) természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100 000 forintot meghaladó, b) jogi személy vagy egyéb szervezet külföldi befektető esetén legalább a tulajdonszerzéssel, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével érintett stratégiai társaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át meghaladó közigazgatási bírsággal sújthatja. (2) A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. 49. § A bejelentésre – az e Fejezetben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, a megkeresésre, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon e Fejezet alkalmazásában bejelentőt kell érteni. 50. § (1) A bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásokról, valamint a tiltó döntésekről a belgazdaságért felelős miniszter nyilvántartást vezet. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat a 46. § (4) bekezdésében megjelölt határidő elteltével törölni kell. 51. § A belgazdaságért felelős miniszter a 42. § (1) bekezdésében és a 47. § (1) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során megkereséssel fordulhat bármely állami szervhez, amely a megkeresést 5 napon belül köteles teljesíteni. 52. § (1) A 37. § (1) bekezdés a)–c) pontja és a 37. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a stratégiai társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányában vagy ha a belgazdaságért felelős miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a jogügylet tárgyát képező részesedések alapján a stratégiai társaságban semmilyen jogot nem gyakorolhat. (2) A stratégiai társaság a 37. § (1) bekezdésében megjelölt jogügylettel összefüggő, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti változásbejegyzési eljárásban, a 37. § (1) bekezdés c) pontja esetén a cégbejegyzési eljárásban köteles a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot csatolni arról, hogy stratégiai társaságnak minősül, továbbá köteles csatolni a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását. E bekezdés szerinti esetben a Ctv. 50. § (5) bekezdésében és a Ctv. 57. § (3) bekezdésében meghatározott kérelembenyújtási határidő a bejelentés belgazdaságért felelős miniszter általi tudomásulvétele visszaigazolásának kézhezvételét követő naptól kezdődik. (3) A stratégiai társaság, valamint az érintett társaság tekintetében a cégnyilvántartásba a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányával vagy a belgazdaságért felelős miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot – ideértve azt az esetet is, ha a tiltó döntés meghozatalára az adat bejegyzését követően, utólagos bejelentés alapján vagy hivatalból indított vizsgálat nyomán, a 47. § (4) bekezdésében megjelölt határidőn belül kerül sor – a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli. 53. § (1) Semmis az a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata, a) amely e Fejezet rendelkezéseibe ütközik, vagy b) amelyre vonatkozóan a belgazdaságért felelős miniszter tiltó döntést hozott. (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a 47. § szerinti vizsgálat eredményeként a belgazdaságért felelős miniszter megállapítja, hogy a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata meghozatalát nem tiltotta volna meg, ezáltal az érvénytelenség okát határozatával utólag kiküszöböli. (3) Az érvénytelenség okának utólagos kiküszöbölése esetén a felek úgy kötelesek eljárni, mintha a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjától érvényes lett volna. 54. § (1) A belgazdaságért felelős miniszter a bejelentési kötelezettség 47. § szerinti utólagos vizsgálata során a jogügylet létrejöttének időpontjában hatályos szabályok betartását vizsgálja. (2) Az 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény megállapítása szempontjából a jogügylet létrejöttének időpontjában hatályos szabályozás irányadó. V. FEJEZET AZ ÁRFIGYELŐ RENDSZER MŰKÖDÉSE 9. Értelmező rendelkezések 55. § E Fejezet alkalmazásában 1. archiválás: az adathoz nyilvános hozzáférést lehetővé tevő rendszertől elkülönült rendszerben történő megőrzést biztosító adatállományba helyezés, 2. archivált adat: az archív adatállományban őrzött adat, 3. kereskedelmi tevékenység: a vendéglátás kivételével a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott termékkategóriába tartozó termékek üzletben történő forgalmazására irányuló tevékenység, 4. kereskedő: a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás, amelynek főtevékenysége a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében (TEÁOR’25) „47.11 – Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” vagy „47.75 – Illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kiskereskedelme” megjelöléssel feltüntetett tevékenység, 5. napi ár: a termék kereskedő által az adott naptári napon alkalmazott, minden fogyasztó számára nyilvánosan elérhető legalacsonyabb egységára és a miniszter rendeletében meghatározott ártípus szerint megállapított bruttó eladási ára, 6. termék: a miniszter rendeletében meghatározott termékkategóriába tartozó áru, amely megfelel az abban meghatározott leírásnak és kiszerelésnek, 7. termék azonosításához szükséges adat: a miniszter rendeletében meghatározott termékkategória elnevezése, – ha a termék márkával rendelkezik – a termékkategóriába tartozó termék márkája, a termék vonalkódja, kiszerelése és a miniszter rendeletében meghatározott egyéb adat, 8. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak, 9. vállalkozás: a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki vagy amely önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, 10. korábbi ár: árcsökkentés bejelentése esetén, a napi árhoz kapcsolódó, a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti, árcsökkentést megelőzően alkalmazott napi ár, 11. forgalmazás: a kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék üzletben történő értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása, 12. forgalmazás befejezése: a) a termék beszállításának bármely okból történő megszűnése, amelynek célja vagy eredménye a termék értékesítésének a kereskedő üzletében történő befejezése, vagy b) a termék adott üzletben történő értékesítésének befejezése, feltéve, hogy a kereskedő az információval rendelkezik. 10. Az árfigyelő rendszer 56. § A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny ösztönzése, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. és 21. §-a, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke szerinti tilalmakba ütköző magatartások feltárásának elősegítése, valamint a fogyasztók védelme érdekében a fogyasztóknak megvételre kínált egyes termékek napi áráról nyilvános árfigyelő rendszert (a továbbiakban: árfigyelő rendszer) működtet. 57. § (1) Az árfigyelő rendszer nyilvántartja a) az adatszolgáltatásra kötelezett vagy az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő aa) cégnevét, ab) üzletének – ha egy kereskedő több üzlettel rendelkezik, valamennyi üzletének – nevét és címét, b) az a) pont szerinti kereskedő által forgalmazott termék ba) azonosításához szükséges adatot, bb) ártípusát és a kereskedő üzletében vagy üzleteiben alkalmazott napi árát és korábbi árát; valamint bc) törzsvásárlói kedvezmény használatával elérhető legalacsonyabb bruttó eladási árát és egységárát (a továbbiakban: törzsvásárlói ár), ha a törzsvásárlói ár – ide nem értve a kuponos, továbbá mennyiségi kedvezményhez kötött bruttó eladási árat – alacsonyabb mint a napi ár, és a kereskedő törzsvásárlói árat alkalmaz. (2) Az árfigyelő rendszer a termék napi árát, korábbi árát és törzsvásárlói árát kereskedőnként és üzletenként tartja nyilván. (3) A napi ár megállapítása során nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelynek alkalmazására az adott termék esetében minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének 72 órán belüli lejárata miatt került sor. (4) Az árfigyelő rendszerből a) az (1) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerinti adatokat az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnését követő, b) az (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja szerinti adatot annak változását, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnését követő napon archiválni kell. (5) A Gazdasági Versenyhivatal az árfigyelő rendszer archivált adataihoz törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében a) a miniszter, a kereskedelemért felelős miniszter, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter, b) a bíróság, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti általános fogyasztóvédelmi hatóság (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: hatóság), valamint c) a Központi Statisztikai Hivatal számára biztosít hozzáférést. (6) Az archivált adatokat az archiválástól számított tíz év elteltével törölni kell. 58. § Az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriák felsorolását, az egyes termékkategóriákba tartozó, bejelentési kötelezettséggel érintett termékek körét, valamint a termékhez tartozó ártípust a miniszter rendelete tartalmazza. 11. Az adatszolgáltatásra kötelezettek, az önkéntes adatszolgáltatás, az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezése és megszűnése 59. § Az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatásra kötelezett a kereskedő, ha a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a kereskedelemről szóló törvény szerinti kereskedelmi tevékenységből származó, konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 100 000 000 000 forintot. 60. § (1) Az adatszolgáltatásra az 59. § alapján kötelezett kereskedő napi adatszolgáltatási kötelezettségének első alkalommal a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolójának, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő kereskedő esetén az összevont (konszolidált) éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő tizenöt napon belül köteles eleget tenni. (2) Az adatszolgáltatásra az 59. § alapján kötelezett kereskedő az általa forgalmazott termék napi árát az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőző egy évre visszamenőleg a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolójának, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő harminc napon belül köteles bejelenteni az árfigyelő rendszerbe. 61. § (1) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállalhatja az a kereskedő, amely az 59. § alapján nem adatszolgáltatásra kötelezett. (2) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő csatlakozási szándékát a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus úton) megküldött nyilatkozatával jelezheti. (3) A csatlakozási szándékot tartalmazó nyilatkozatot a Gazdasági Versenyhivatal annak beérkezését követő nyolc napon belül hagyja jóvá, amelyről elektronikus úton tájékoztatja a kereskedőt. 62. § Az adatszolgáltatási kötelezettség a csatlakozási szándékot tartalmazó nyilatkozat Gazdasági Versenyhivatal általi jóváhagyását követő ötödik munkanaptól terheli az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedőt. 63. § (1) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő adatszolgáltatási kötelezettsége – ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik – az adatszolgáltatásra az 59. § szerint köteles kereskedő adatszolgáltatási kötelezettségével azonos, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit is ideértve. (2) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedőt nem terheli a 60. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség, de a csatlakozási szándékot tartalmazó nyilatkozatban vállalhatja a 60. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás teljesítését. Ha az adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő vállalja a 60. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését, azt a 61. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni. 64. § (1) Az adatszolgáltatásra az 59. § alapján kötelezett kereskedő adatszolgáltatási kötelezettsége a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolójának, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő kereskedő esetén az összevont (konszolidált) éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő 15. napon megszűnik, ha a kereskedő az 59. § szerint már nem tartozik az adatszolgáltatásra kötelezettek körébe. (2) Az adatszolgáltatási kötelezettség (1) bekezdés szerinti megszűnéséről a kereskedő elektronikus úton benyújtott nyilatkozatával tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő öt munkanapon belül. (3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat tudomásulvételéről a Gazdasági Versenyhivatal elektronikus úton három napon belül tájékoztatja a kereskedőt. (4) Az (1) bekezdés szerinti kereskedő a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül, a 61. § szerint nyilatkozhat adatszolgáltatási kötelezettségének fenntartásáról. 65. § (1) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett nyilatkozattal, elektronikus úton bármikor jelezheti az adatszolgáltatás megszüntetésére irányuló szándékát. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat tudomásulvételéről a Gazdasági Versenyhivatal nyolc napon belül elektronikus úton tájékoztatja az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedőt. (3) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő ada …