← Magyarország

465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete az adóigazgatási eljárás részletszabályairól.

Röviden

Ez a rendelet az adóigazgatási eljárás részletes szabályait határozza meg, különös tekintettel az ügyintézési határidőkre, a képviseleti jogosultság bejelentésére és a változásbejelentési kötelezettségekre.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege
Obsah (13)Art. 1Art. 44Art. 246Art. 47Art. 260Art. 26Art. 27Art. 7Art. 117Art. 120Art. 193Art. 110Art. 131

465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete

adóigazgatási eljárás részletszabályairól. A Kormány

adóigazgatási rendtartásról szóló

  1. évi CLI. törvény
  2. § a), c) és d) pontjában és

adózás rendjéről szóló

  1. évi CL. törvény
  2. §

(1)bekezdés 1–
  1. és 12–
  2. pontjában, valamint
(4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

Alaptörvény 15. cikk

(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Ügyintézési határidőre vonatkozó részletszabályok 1. §
(1)Adóügyekben: a)

adóhatóság hatáskör vagy illetékesség hiányában nyolc napon belül teszi át a kérelmet és

ügyben keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz; b)

adóhatóság a hozzá érkezett megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül továbbítja ahhoz a szervhez, amely a megkeresésben foglaltak teljesítésére jogosult; c)

adóhatóság a megkeresést, ca) ha

ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, vagy ha

t

adózó jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, tizenöt napon belül, cb) egyéb esetben nyolc napon belül teljesíti; d)

adóhatóság vezetője a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőt tizenöt nappal hosszabbíthatja meg; e) a hiányosan benyújtott kérelem esetén

adóhatóság nyolc napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást; f ) a kizárási ok fennállását fa)

adóhatóság ügyintézője haladéktalanul, de legkésőbb

ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, illetve fb)

adózó a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül jelentheti be.

(2)A hiánypótlási felhívás kibocsátására nyitva álló határidőre vonatkozó
(1)bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéseket a feltételes adómegállapításra, a szokásos piaci ár megállapítására, a kölcsönös egyeztetésre, és a fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentés, kérelem nyilvántartásba vételére irányuló eljárásokban nem kell alkalmazni.
(3)A feltételes adómegállapításra, a szokásos piaci ár megállapítására, a kölcsönös egyeztetésre és a fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentés, kérelem nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban indokolt esetben hiánypótlási felhívás több alkalommal is kiadható.
(4)

adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül kell teljesíteni. 2.

állami adó- és vámhatóság előtti képviseleti jogosultság bejelentésének és vizsgálatának szabályai 2. § A nem természetes személy adózó a rá vonatkozó jogszabályok szerint önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselője minden egyéb cselekmény nélkül jogosult

adózó adóügyeinek intézésére, e jogának biztosítása érdekében

állami adó- és vámhatóság hivatalból eljár. 3. §

(1)Ha a törvényes képviselő együttes képviseleti joggal rendelkezik, – elektronikus

onosítási szolgáltatás igénybevételét követően –

állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen nyilatkozik arról, hogy

adóügyek intézésére mely törvényes képviselővel együtt jogosult.

(2)Együttes törvényes képviselet esetén

adóügyek intézése

(1)bekezdés alapján érintett törvényes képviselők jóváhagyását követően lehetséges. 4. § A természetes személy adózó törvényes képviselője –

e §-ban meghatározott eltérésekkel –

állandó meghatalmazottra, megbízottra irányadó szabályok szerint jelenti be képviseleti jogosultságát. A természetes személy törvényes képviselője képviseleti jogosultságát saját kezű aláírásával ellátott,

állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon papír alapon is benyújthatja

állami adó- és vámhatósághoz. A törvényes képviselő a bejelentéshez csatolni köteles a képviseleti jogosultságát igazoló eredeti okiratot, melyet

állami adó- és vámhatóság a bejelentés nyilvántartásba vételét követően részére haladéktalanul visszaszolgáltat

adózó részére. 5. §

állandó meghatalmazott a hiteles elektronikus irattá alakított meghatalmazás, megbízás, vagy a meghatalmazást, megbízást tartalmazó, legalább

adózó, illetve törvényes képviselője minősített elektronikus aláírásával vagy

onosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus irat egyidejű csatolásával –

állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon jelenti be képviseleti jogosultságát.

adózó vagy törvényes képviselője

állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen – elektronikus

onosítási szolgáltatás igénybevételét követően – jelenti be

állandó meghatalmazottja, megbízottja képviseleti jogosultságát.

elektronikus felületen tett bejelentést

állandó meghatalmazottnak, megbízottnak

állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen – elektronikus

onosítási szolgáltatás igénybevételét követően – jóvá kell hagynia. 6. §

állami adó- és vámhatóság előtt

elektronikus ügyintézésre nem kötelezett természetes személy adózó állandó meghatalmazottja, megbízottja – ha adóügyeit elektronikusan kívánja teljesíteni – képviseleti jogosultságát saját kezű aláírásával ellátott,

állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon papír alapon is bejelentheti

állami adó- és vámhatósághoz.

állandó meghatalmazott, megbízott a bejelentéshez csatolni köteles

eredeti állandó meghatalmazást, megbízást. 7. §

állandó meghatalmazott, megbízott a képviseleti jogosultságának bejelentése során nyilatkozni köteles arról, hogy

  1. a)a képviseleti jogosultsága a bejelentéskor érvényes teljes bizonyító erejű magánokiraton vagy közokiraton alapul,
  2. b)természetes személyként a természetes személy adózó meghatalmazó, megbízó nevében

állami adó- és vámhatóság előtti képviselet ellátására személye alkalmas, c) a képviseleti jogosultsága

adóigazgatási eljárásról szóló

  1. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
  2. §-ának mely jogcímén alapul, d) a ténylegesen

adózó nevében eljáró képviselő mely, képviseletre jogosult jogi személy vagy egyéb szervezet, illetve ügyvédi iroda alkalmazottjaként, tagjaként jár el, e) a képviseleti jogosultság –

időtartam megjelölésével – határozott vagy határozatlan időre szól, f ) a képviseleti jogosultság mely adóügyek intézésére terjed ki, illetve g) a képviseleti jogosultság

elektronikusan intézhető adóügyek tekintetében önálló vagy együttes. 8. § Ugyanazon képviselt adózóra vonatkozóan a képviselő egyidejűleg csak egy képviseleti jogcímet jelenthet be. Ha a képviselő egyidejűleg több jogcímen is képviselheti

adózót, akkor a bejelentés során olyan jogcímet köteles választani, mely

általa bejelentett valamennyi adóügy intézésére jogosít. 9. § A bejelentés alapján

állami adó- és vámhatóság

állandó meghatalmazott, megbízott képviselő eljárási jogosultságát, különösen

Air.-ben meghatározott személyi és képesítési követelmény teljesülését a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi. Ha

ellenőrzés alapján a képviseleti jogosultság igazoltnak tekinthető,

t

állami adó- és vámhatóság

adóalanyok nyilvántartásának részét képező képviseleti nyilvántartásába bejegyzi, melyről

adózót és a képviselőt értesíti. 10. § Ha a képviseleti jogosultság nem tekinthető igazoltnak, a képviseleti jogosultság hiányáról

adóhatóság

elektronikus űrlapot benyújtó személyt értesíti, és egyidejűleg felhívja arra, hogy a képviseleti jogosultságát három munkanapon belül jelentse be. Ha a képviseleti jogosultság bejelentése három munkanapon belül nem történik meg,

állami adó- és vámhatóság

elektronikus űrlap benyújtását elutasítja. 11. §

(1)Együttes képviseleti jogosultság esetén, a képviselő által benyújtott elektronikus űrlap akkor tekinthető benyújtottnak, ha a benyújtóval együttesen eljáró képviselő – elektronikus

onosítási szolgáltatás igénybevételét követően –

állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen a benyújtást követő három napon belül nyilatkozik, hogy

elektronikus űrlap benyújtását jóváhagyja.

állami adó- és vámhatóság a jóváhagyásra váró elektronikus űrlapról

együttes jóváhagyásra jogosult képviselőt – a következményekre kiterjedően – tájékoztatja.

(2)Ha

elektronikus űrlap esetében három napon belül

együttes jóváhagyás nem történik meg,

elektronikus űrlap feldolgozását

állami adó- és vámhatóság elutasítja. A jóváhagyás hiánya miatti elutasításról

adóhatóság

adózót, továbbá valamennyi,

adott elektronikus űrlap benyújtására, illetve jóváhagyására jogosult képviselőt értesíti elektronikus tárhely útján. 12. §

adózó, illetve törvényes képviselője, valamint

állandó meghatalmazott, megbízott számára a nyilvántartásba vett képviseleti jogosultság valamennyi adata lekérdezhető

állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen. 13. § Ha

első bejelentést követően a képviseleti jogosultság tartalmában vagy a képviseleti jogosultság terjedelmét nem érintő bejelentett adatokban változás következett be,

t –

első bejelentésre irányadó szabályok szerint – a bejelentéskor meglévő valamennyi jogosultságra és érvényes adatra kiterjedően kell bejelenteni. 14. § Ha

állandó meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseleti jogosultság határozott időre szól és

harminc napnál hosszabb, a határozott idő lejártát megelőző nyolcadik napon

állami adó- és vámhatóság a képviseleti jogosultság határozott idő leteltét követő naptól beálló érvénytelenségéről

adózót és

állandó meghatalmazottat, megbízottat előzetesen értesíti. 15. §

állandó meghatalmazott, megbízott, illetve

adózó vagy törvényes képviselője a bejelentett képviseleti jogosultság megszűnését –

első bejelentésre irányadó szabályok szerint – haladéktalanul köteles bejelenteni

állami adó- és vámhatósághoz.

állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásból való törlésről

adózót, illetve

állandó meghatalmazottat, megbízottat értesíti.

  1. A változásbejelentésre vonatkozó részletszabályok
  2. §

(1)

adókötelezettséget érintő változás különösen a)

adózás rendjéről szóló 2017. évi Cl. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. mellékletében felsorolt adatok változása,

  1. b)a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja,
  2. c)cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, d)

egyszerűsített végelszámolás megindulása, valamint annak megszüntetése és a cég működésének továbbfolytatása, e)

adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése.

(2)A cég, a bíróság által nyilvántartandó jogi személy létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő tizenöt napon belül tesz bejelentést.
(3)Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést

értékhatár elérését követő tizenöt napon belül kell megtennie

adóhatósághoz.

(4)

adózó

adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be

állami adó- és vámhatósághoz a) a tényleges üzletvezetés helye áthelyezésének időpontját és

érintett másik államot, ha a tényleges üzletvezetésének helyét Magyarország területéről másik állam területére helyezi át, b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát

első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül.

(5)Ha

Art. 1. melléklet 17.

pont 17.

  1. és 17.
  2. alpontjában említett adózó, és a bíróság által nyilvántartandó jogi személy adataiban bekövetkezett változás

adózó adószámának megváltozását eredményezi,

állami adó- és vámhatóság a megváltozott adószámról

adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot,

egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és

egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróságot.

(6)

Art. 1. melléklet 17.

pont 17.

  1. és 17.
  2. alpontjában említett adózó a cégbírósághoz,

egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz, a bíróság által nyilvántartandó jogi személy a bírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget

állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének

on adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság,

egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság külön jogszabály alapján

állami adó- és vámhatóságot értesíti.

Art. 1. melléklet 17.

pont 17.

  1. és 17.
  2. alpontjában említett adózó, valamint a bíróság által nyilvántartandó jogi személy a főtevékenység változását a változást követő tizenöt napon belül

állami adó- és vámhatósághoz jelenti be a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló

Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelet szerint.

(7)A változásbejelentési kötelezettség

on adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy

adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle

adózó kéri –

Art. 44

. §-ban meghatározott határidőben értesíti

állami adó- és vámhatóságot.

(8)

egyéni vállalkozó adózó

egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő,

Art. 1

. melléklete szerinti adatainak változását

egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján is bejelentheti

állami adó- és vámhatósághoz.

(9)A helyi önkormányzat foglalkoztató adózó esetében

állami adó- és vámhatóság a Kincstár által átadott adatok alapján veszi nyilvántartásba

állandó meghatalmazottként eljáró képviselő adatait és a képviseleti jogosultsága terjedelmét. E bekezdés alkalmazásában a képviseleti adatok és jogosultságok nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat a Kincstár –

állami adóhatósággal egyeztetett módon és időpontban – elektronikus formában átadja

állami adóhatóság részére.

adatátadás tartalmazza a képviselőként eljáró állandó meghatalmazott hozzájárulása alapján a nevét, adóazonosító jelét, képviseleti jogosultsága kezdő időpontját, terjedelmét,

általa képviselt adózó elnevezését, adószámát, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat. 4.

adószám törléséhez kapcsolódó részletszabályok 17. §

(1)

adószám törléséről hozott határozat elleni fellebbezés esetén a felettes szerv a fellebbezésről

iratok hozzá történő megérkezését követő tizenöt napon belül dönt.

(2)Ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett adózó esetében a törlés elrendelésére

Art. 246

. §-a alapján került sor,

állami adó- és vámhatóság a határozat véglegessé válásának megállapítását követő napon a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi

adószám törléssel érintett adózó megszüntetésére irányuló eljárást, kivéve, ha

adózó kényszertörlés alatt áll.

(3)

adószámnak

Art. 246

. §-a szerinti törlése esetén,

egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adózók esetében

állami adó- és vámhatóság a véglegessé válás megállapítását követő napon megkeresi

egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának

egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, más, cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett adózó esetében a törlésről értesíti

adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.

(4)

állami adó- és vámhatóság

Art. 246. §

(1)bekezdés c)–e) pontjában meghatározott esetekben

adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli

adózóval. 5.

adóbevallás kijavítása és kiegészítése 18. §

(1)

adóbevallás helyességét

Art. 47

. §-ában foglalt esetben

adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás

adófizetési kötelezettség vagy

adó-visszatérítés összegét érinti,

adózót a kijavítástól számított harminc napon belül értesíti.

(2)Ha

adózó a kijavítással nem ért egyet,

értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül egyeztetés végett

adóhatósághoz fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén

adóhatóság

eljárást megindítja, és

adót határozattal állapítja meg. A bevallás kijavítása nem minősül ellenőrzésnek,

ennek során hozott határozat nem minősül utólagos adómegállapításnak.

(3)

eredményes egyeztetésig, illetve a határozat véglegessé válásáig a visszatérítendő adót a kijavított összeg szerint kell kiutalni.

(4)Ha a kijavítás alapján

adózót a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli,

adóhatóság

adóbefizetés igazolását követően

adózó kérelmére a javára mutatkozó összeget harminc napon belül visszatéríti, illetve ha

t nem fizették be,

adózónak a kijavított összeget kell megfizetnie.

(5)Ha a kijavítás miatt

adózót további befizetés terheli, és

adózó a kijavítással a) egyetért,

adót harminc napon belül kell megfizetnie, b) nem ért egyet, a

(2)bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(6)Ha

adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés)

adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy

adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá

adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek

adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek,

adózót

adóhatóság tizenöt napon belül – megfelelő határidő tűzésével – hiánypótlásra szólítja fel.

(7)

adó megállapításához való jog elévülési idején belül

adózó is kezdeményezheti

adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli.

(8)Ha

adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, köteles

adóbevallásához mellékelni

állami adó- és vámhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

(9)Ha

adózó a bevallás önellenőrzése következtében jogosulttá válik arra, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályozás alapján nyilatkozatot tegyen, és ezt választja,

önellenőrzési lap mellékleteként köteles a bevallás kiegészítő nyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványt kitölteni és benyújtani. 6. Felvétel a köztartozásmentes adózói adatbázisba 19. §

(1)

állami adó- és vámhatóság

adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap tizedik napján felveszi

adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha vizsgálata alapján

adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez

Art.-ben előírt feltételeket teljesíti.

adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz vagy eleget tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be.

(2)Ha

adózó a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg,

állami adó- és vámhatóság

adózót tíz napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, amely határidő eredménytelen elteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlási felhívásban, illetve

elsőfokú határozatban fel kell tüntetni

t is, hogy

adózó mely feltételeknek – ideértve a tartozások összegszerűségét is – nem felelt meg. Ha

adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz,

állami adó- és vámhatóság

adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap tizedik napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi.

(3)A határozat elleni jogorvoslatra a nyilvántartásba vételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati szabályok irányadók,

zal, hogy a fellebbezés iránti kérelmet

elsőfokú határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni, illetve

t

állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül bírálja el.

(4)

állami adó- és vámhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap tizedik napján frissíti. Ha a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően

adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg,

állami adó- és vámhatóság

adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről

adózót értesíti. Ezt követően a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető.

(5)A köztartozásmentes adózói adatbázisból történő,
(4)bekezdés szerinti törléssel kapcsolatos észrevétel

értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül terjeszthető elő.

észrevételben foglaltakat

állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül kivizsgálja. Ha

adózó

észrevételben foglaltak alapján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel feltételeinek megfelel,

állami adó- és vámhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. Ha

adózó a felvétel feltételeinek nem felel meg, vagy észrevétele elkésett,

állami adó- és vámhatóság elutasító határozatot hoz. A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető. 7.

adófizetés módja, időpontja 20. §

(1)A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni.
(2)A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni.
(3)

adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül –

állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét

59. § szerint elektronikus fizetéssel is teljesítheti.

(4)Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett forintban megadott árfolyama,

MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.

átváltás költsége a külföldi illetőségű adózót terheli. 21. §

(1)

adó megfizetésének időpontja: a) átutalással történő fizetés esetén

a nap, amikor

adóval

adózó belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számláját

t vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte, b) pénztárba történő fizetés esetén

a nap, amikor

adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy – ha jogszabály lehetővé teszi –

adóhatóság pénztárába befizették, c) készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén

a nap, amikor

adót postára adták, d) elektronikus fizetés esetén

59. §-ban meghatározott időpont.

(2)Minden más esetben

adó megfizetésének időpontja

a nap, amikor

adóhatóság számláján, önkormányzati adóhatóság esetén a helyi önkormányzat számláján a befizetést jóváírják. 8.

egyenlegértesítő 22. §

(1)Ha

adószámla ötezer forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat,

adóhatóság

adózó adószámlájának adónemenkénti egyenlegéről, valamint annak részletezéséről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról

adózó részére október 31-ig értesítést ad ki.

(2)

állami adó- és vámhatóság

adózó adószámlájának egyenlegéről, a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról, valamint a közösségi vámjog szerinti késedelmi kamatról nem értesíti

t

adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetve adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy választása szerint elektronikusan nyújtotta be a bevallását. Ezen adózóknak

állami adó- és vámhatóság

értesítési feltételek fennállása esetén elektronikus tájékoztatást küld

adószámla és a felszámított késedelmi pótlék elektronikus elérhetőségéről.

  1. Bizonylat és igazolás kiállítása kifizetésről
  2. §

(1)A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a természetes személynek a kifizetőtől, illetve a munkáltatótól származó bevételének teljes összege és jogcíme,

adóelőleg,

adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó alapjául szolgáló összeg, illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti

adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi kedvezmény összegét. E rendelkezést kell alkalmazni

adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyre is. A munkáltató, a kifizető és

adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely a természetes személynek – a vállalkozó részére e minőségében teljesített kifizetések kivételével –

előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint

adót, adóelőleget csökkentő tételekről

elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad.

(2)A természetes személy adózó a vele együtt élő házastársát, élettársát megillető, de

említettek általa igénybe nem vehető családi kedvezményt a)

adóbevallásában, vagy b) önellenőrzéssel veheti igénybe.

(3)A társadalombiztosítási szerv

általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a természetes személy részére, naptári éven belül

ellátási időszak végén (

utolsó kifizetéskor), teljes naptári évet lefedő ellátási időszak esetén a naptári évet követő január hónap 31. napjáig ad igazolást.

(4)

olyan igazolást, amelynek alapján

adózó a bevételét,

adóalapját vagy

adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb

adóévet követő év február hónap 15. napjáig kell kiadni.

(5)Ha a természetes személy munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató

adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a természetes személy részére kiadni.

igazolásnak tartalmaznia kell

adóéven belüli előző munkáltató, munkáltatók által közölt adatokat is.

(6)

igazolást

(5)bekezdés szerint kell kiadni a természetes személy nyugdíjazása vagy halála esetén is. A természetes személy halála esetén

igazolást a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kell kiadni.

(7)A kifizető, a munkáltató a természetes személynek kifizetett összegekről, a levont, illetve megállapított adóról a könyvvezetésre vonatkozó szabályok szerint nyilvántartást köteles vezetni.
(8)

adóbeszedésre kötelezett

általa beszedett adóról

adó alapjának és összegének a megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és

adózónak bizonylatot ad.

(9)A kifizető olyan bizonylatot (igazolást) állít ki

osztalékban részesülő személy részére, amely tartalmazza a kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a kifizetés jogcímét,

osztalék kifizetésének évét, a bizonylat (igazolás) kiállításának időpontját,

adó alapját és a megállapított adó összegét. Osztalékelőleg fizetése esetén, illetve ha

osztalékadót a kifizető nem vonta le, adó-visszatérítésre jogosító igazolás nem állítható ki. 10.

adóhatósági igazolások kiállítása 24. §

(1)

általános adóigazolás tartalmazza

adózónak

igazolás kiadásának napján vagy

igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon a)

adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy

állami adó- és vámhatóságnál fennálló tartozását vagy annak hiányát

  1. b)a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást,
  2. c)a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve

t, ha

adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és

adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, d) a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

(2)A nemleges adóigazolás igazolja, hogy

adózónak

igazolás kiállításának napján vagy

igazolás iránti kérelemben megjelölt napon

adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

(3)Ha jogszabály adóigazolás benyújtását írja elő, e kötelezettség teljesítettnek minősül, ha

állami adó- és vámhatóság

adózót

adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján vagy határnapon, egyéb esetekben a kérelem benyújtásakor a köztartozásmentes adózói adatbázisban nyilvántartja.

(4)A köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolás tartalmazza

igazolás kiadásának napján vagy

igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon

Art. 260. § a)–f ) pontjában előírt feltételeknek való megfelelést. A kiadott igazolás adóigazolásnak minősül.

(5)A jövedelemigazolás a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként tartalmazza

adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve

egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) szerint adózott bevétel összegét és

ekho-fizetési kötelezettséget. Arra

adóévre vonatkozóan, amelyben

adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, valamint

adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza.

(6)Ha

adózó

egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza

eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és

ezután megállapított egyszerűsített vállalkozói adót, egyebekben

eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről)

egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki

állami adó- és vámhatóság a jövedelemigazolást.

(7)

adózó adóalapja és adója utólagos, illetve soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha

adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást.

(8)

állami adó- és vámhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű természetes személyre, valamint a társasági adóról és

osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően.

illetőségigazolás tartalmazza a természetes személy nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve

egyéni vállalkozó, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát.

(9)

adóhatóság

adó- és a jövedelemigazolást magyar,

illetőségigazolást magyar és angol nyelven állítja ki.

(10)

adóhatóság

adóhatósági igazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.

(11)

adóhatósági igazolás kiadásának elektronikus úton történő kezdeményezése esetén

állami adóés vámhatóság −

adózó vagy képviselője választása szerint –

eljárást lezáró döntését papír alapon vagy elektronikusan állítja ki.

állami adó- és vámhatóság

illetőségigazolás kiadását és a papír alapon kezdeményezett adóhatósági igazolás kiadása iránti kérelmet papír alapon teljesíti.

(12)A kiadott adóhatósági igazoláson

állami adó- és vámhatóság véletlenszám-generátor használatával képzett, legalább huszonnégy karakteres

onosítót helyez el, amelynek segítségével

adózó, a képviselője és

igazolás felhasználója – elektronikus

onosítási szolgáltatás igénybevételét követően –

állami adó- és vámhatóság honlapján a kiadott igazolást megtekintheti, letöltheti.

  1. A Rehabilitációs kártya kiállítására vonatkozó részletszabályok
  2. §

(1)A törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személyek foglalkoztatása esetére a foglalkoztatót megillető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges, jogosultságot igazoló kártyát (a továbbiakban: Rehabilitációs kártya)

állami adó- és vámhatóság a természetes személy kérelmére a pályakezdő fiatalok,

ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá

ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott eljárásban állítja ki.

(2)

adóigazolványt kiegészítő kártya a következő adatokat tartalmazza:

  1. a)a kártya tulajdonosának természetes személyazonosító adatai;
  2. b)a kártyatulajdonos adóazonosító jele;
  3. c)a kiállítás kelte; d)

érvényesség időtartama, amely Rehabilitációs kártya esetén a kártya érvényességének kezdő időpontjától a kártya visszavonásáig terjedő időszak.

(3)

állami adó- és vámhatóság a Rehabilitációs kártya kiállításáig a kártya helyettesítése céljából igazolást állít ki, amely tartalmazza a

(2)bekezdés szerinti adatokat. Ahol jogszabály Rehabilitációs kártyát említ,

on a Rehabilitációs kártyát helyettesítő igazolást is érteni kell. 12. A hirdetményi közlés 26. §

(1)A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

t törvény vagy kormányrendelet előírja.

(2)A hirdetmény tartalmazza a) a kifüggesztés, a honlapon történő közzététel esetén a közzététel napját, b)

eljáró adóhatóság megnevezését, c)

ügy számát és tárgyát, d)

adózó nevét és adóazonosító számát, továbbá e)

t a figyelemfelhívást, hogy

adóhatóság

ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért

adózó vagy képviselője a döntést

adóhatóságnál átveheti.

(3)A hirdetményt

adóhatóság hirdetőtábláján, valamint a honlapján helyezi el. 13.

állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványok, meghatározott adatformátum 27. §

(1)

állami adó- és vámhatóság meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy

ok

adózók számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat – ideértve

adóhatóság honlapján közzétett informatikai alkalmazásokat – a benyújtásukra előírt határidőt megelőzően legalább harminc nappal kell közzétenni, kivéve, ha időközben a nyomtatványok, illetve

informatikai alkalmazások változtatását igénylő jogszabály-módosítás kihirdetésére került sor.

(2)

adóhatóság

internetes honlapján folyamatosan közzéteszi

t

adatformátumot, amelyben

adóalany

ellenőrzés során

elektronikus adathordozón tárolt adatokat rendelkezésre bocsátja. Ha

adatformátum megváltozik,

adóhatóság köteles a változást megelőzően legalább harminc nappal

új adatformátumot közzétenni.

önkormányzati adóhatóság

adatformátum megváltozását

önkormányzat hivatalos lapjában, honlapján,

ok hiányában a helyben szokásos módon is közzéteszi. II. FEJEZET

ADÓFIZETÉSI BIZTOSÍTÉK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, TELJESÍTÉSÉRE ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE, ILLETVE FELSZABADÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOKRÓL 14. Általános rendelkezések 28. § E fejezet hatálya kiterjed a)

adófizetési biztosíték megállapításával, teljesítésével, visszafizetésével, illetve felszabadításával kapcsolatos szabályokra; b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt,

adófizetési biztosíték letételeként elfogadható garancialevéllel kapcsolatos szabályokra.

  1. § E fejezet alkalmazásában
  2. átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik;
  3. banki munkanap:

a nap, amelyen

ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart; 3. banki munkanap záró időpontja: a pénzforgalmi szolgáltató által meghatározott

on időpont, ameddig a fizetési megbízást befogadja;

  1. fizetési megbízás: a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója részére fizetési művelet teljesítésére adott megbízása;
  2. garantőr:

MNB nyilvántartásában szereplő, vagy

Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás; 6. rendelkezésre tartás:

adótartozás megfizetésének folyamatos és teljes összegű biztosítása. 15.

adófizetési biztosíték megállapítása 30. §

adófizetési biztosíték megállapítását akkor alapozza meg több tényállás, ha

adófizetési biztosíték előírásának oka a)

adószám megállapítását kezdeményező adózó több,

Art. 26. §

(2)bekezdése szerinti tagja vagy részvényese esetében egy időben fennáll; b)

adószám megállapítását kezdeményező adózó valamely,

Art. 26. §

(2)bekezdése szerinti tagja vagy részvényes vonatkozásában megállapítható, hogy egy időben több,

adószám megállapítását kezdeményező adózótól eltérő olyan adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese volt, amely megfelel

Art. 26. §

(2)bekezdésében foglaltaknak. 31. §

adófizetési biztosítékot

állami adó- és vámhatóságnak elő kell írnia, ha

Art. 26. §

(2)bekezdésében meghatározott valamely ok fennáll a)

adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napján, vagy b)

Art. 27. §

(1)bekezdésében meghatározott személyi változás cégjegyzékbe történő bejegyzésének napján. 32. §

Art. 26. §

(2)bekezdésében előírt feltétel esetében

adótartozás adófizetési biztosíték alóli mentesülést eredményező megtérülésének legkésőbbi figyelembe vehető időpontja

adózó adószámának megállapítását megelőző adóregisztrációs eljárás kezdetének napja,

Art. 27. §

(1)bekezdése alapján lefolytatott eljárás esetén a személyi változásról történt tudomásszerzést követően elvégzett vizsgálat kezdetének napja. 33. §

Art. 27. §

(1)bekezdése alapján lefolytatott eljárás során

Art. 26. §

(2)bekezdése szerinti,

adótartozással jogutód nélkül megszűnt cég megszűnésének időpontjára vonatkozó ötéves időtartam tekintetében a személyi változás cégjegyzékbe történő bejegyzésének napját megelőző ötéves időtartamot kell figyelembe venni. 16.

adófizetési biztosíték nyújtása 34. §

adófizetési biztosíték összege teljesíthető

  1. a)elkülönített letéti számlára történő egyösszegű befizetéssel, és
  2. b)pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt,

állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján. 35. §

állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi

Art. 26. §

(5)bekezdésének, valamint a 38. § szerinti feltételeknek megfelelő garanciát, illetve

elkülönített letéti számlára megfizetett adófizetési biztosítékot. A letétbe helyezett összeg és a garancia kiegészíti egymást,

elkülönített letéti számlára befizetett összegnek és a garanciában szereplő összegnek együttesen el kell érnie

Art. 26. §

(2)bekezdése alapján megállapított és határozatban közölt mértéket. 36. § Ha

adózó

adófizetési biztosíték összegét

elkülönített letéti számlára történő átutalással teljesíti, úgy a banki munkanap záró időpontjáig benyújtott fizetési megbízásban szereplő összeget a fizetési megbízás teljesítése esetén

állami adó- és vámhatóság legkésőbb a következő banki munkanapon figyelembe veszi. Ha

adózó a fizetési megbízáson a megbízás banki munkanapjától eltérő időpontot jelöl meg teljesítési dátumként, úgy a fizetési megbízás teljesítése esetén a fizetési megbízásban szereplő összeget

állami adó- és vámhatóság a megjelölt napot követő banki munkanapon veszi figyelembe. 37. §

adófizetési biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség akkor minősül teljesítettnek, amikor

előírt adófizetési biztosíték összegét

Art. 26. §

(5)bekezdésében előírtaknak megfelelően

ott megjelölt határidő leteltéig

elkülönített letéti számlán jóváírták, vagy ha

adófizetési biztosíték összege garancia útján kerül biztosításra, amikor a garanciát

állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vette, de legkorábban a garancia érvényességének kezdetétől. 17. A garancia formájában nyújtott adófizetési biztosíték 38. §

(1)

állami adó- és vámhatóság csak olyan garanciát fogad el, amelynél a garantőr a garanciáról szóló okirat kiállításának időpontjában

  1. a)nem áll csőd-, felszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
  2. b)tevékenységét felügyeleti szerve nem függesztette fel,
  3. c)érvényes engedéllyel rendelkezik garancia vállalására, és
  4. d)nem áll végrehajtási eljárás alatt.

(2)
(1)bekezdés b)–c) pontjában rögzített feltételek fennállását

adózó a garantőr által kiállított nyilatkozattal igazolja.

(3)A garancia a) meghatározott összegre szól, ezen összeg szerepel

okiraton, b) meghatározott határnapig, de legalább

állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtás napjától számított tizenkét hónapig érvényes,

okirat tartalmazza

érvényesség kezdő és végső időpontját, c) eredeti garancia, és amelyben a garantőr arra vállal kötelezettséget, hogy

állami adó- és vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül –

igénybejelentésben megjelölt, a Magyar Államkincstár által létrehozott központosított beszedési számlára megfizeti a megbízója Art. 26. §

(7)bekezdése szerinti tartozását, d) a fizetési igény bejelentésére

állami adó- és vámhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg, e)

érvényesség idején belül visszavonhatatlan vagy kizárólag

állami adó- és vámhatóság jóváhagyásával visszavonható és f ) tartalmazza a garanciát nyújtó garantőr megnevezését, bankszámlaszámát, valamint a megbízó nevét, székhelycímét, fizetési számlaszámát, adószámát.

(4)Ha a
(3)bekezdés a) pontja szerinti összeg forinttól eltérő pénznemben megadott pénzügyi adat, forintra történő átszámítása a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel

MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján,

MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.

(5)Nem fogadható el a garancia, ha a garanciát nyújtó hitelintézettel szemben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.
(6)A nem magyar nyelven kiállított garancia kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
(7)Ha a garancia érvényességi ideje alatt a garantőr szervezet
(1)és
(3)bekezdésben felsorolt feltételeknek már nem tesz eleget, vagy

állami adó- és vámhatóság részben vagy egészben beváltotta a garanciát,

adózó új, a feltételeknek megfelelő garancia benyújtására, vagy

elkülönített letéti számlára történő befizetésre köteles.

(8)Ha

állami adó- és vámhatóság tudomást szerez a garantőr szervezettel kapcsolatos feltételek hiányáról, elektronikus úton értesíti

adózót és egyidejűleg felszólítja arra, hogy nyolc napon belül nyújtson be igazolást arról, hogy a feltételeknek megfelelő garantőrnél kezdeményezte a garanciaszerződés megkötését, mely eljárás folyamatban van, vagy nyolc napon belül egészítse ki

adófizetési biztosíték összegét

elkülönített letéti számlára történő befizetéssel.

(9)Ha

adózó a

(8)bekezdésben foglaltakat nem teljesíti,

állami adó- és vámhatóság

Art. 26. §

(6)bekezdése szerint jár el. 18.

adófizetési biztosíték rendelkezésre tartásának időtartama 39. §

adófizetési biztosíték rendelkezésre tartásának tizenkét hónapos időtartama

Art. 26. §

(9)bekezdése alapján

adófizetési biztosíték hiánytalan teljesítésének napját követő napon kezdődik. 19.

adófizetési biztosíték lekérdezhetősége 40. §

adófizetési biztosíték nyújtására kötelezett adózók számára

állami adó- és vámhatóság

elektronikus

onosítási szolgáltatáson és a tárhelyen keresztül, elektronikus úton elérhető felületet biztosít, ahol

adózók,

adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja

adófizetési biztosíték nyilvántartásával, elszámolásával kapcsolatos adatokat folyamatosan nyomon követheti. 20.

adófizetési biztosíték elszámolása, kiegészítése 41. §

(1)

állami adó- és vámhatóság minden hónap tizedik napjáig felülvizsgálja, hogy

adófizetési biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e

állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén

adófizetési biztosíték összegét

állami adó- és vámhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló adófizetési biztosíték összege

adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet,

adófizetési biztosíték összegét

adók esedékességének sorrendjében,

onos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolni.

(2)

adófizetési biztosíték adótartozásra történő elszámolása esetén

adótartozás megfizetésének napja

adószámlán történő jóváírás napja.

(3)
(1)bekezdés szerint csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált adófizetési biztosíték összegéről

adózó

elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően

adófizetési biztosítékot

Art. 26. §

(2)vagy
(4)bekezdése szerint meghatározott összegre ismételten ki kell egészítenie.

értesítés tartalmazza a kiegészítés elmaradásának jogkövetkezményére való figyelmeztetést is. 42. §

(1)A 41. § szerinti eljárás során nem minősül tartozásnak

összeg, melyre a)

adózó kérelmére

adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést (

előzőekben és a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) engedélyezett, a fizetési könnyítés időtartama alatt b) a fizetési könnyítés vagy

adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában végleges döntést még nem hoztak, a kérelem beérkezését követő naptól annak elbírálásáig.

(2)
(1)bekezdés nem alkalmazható

adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésére irányuló kérelmének benyújtása esetén, ha a)

adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmét

adóhatóság végleges határozattal elbírálta, a kérelmet

adózó visszavonta vagy

adóhatóság

eljárást végleges végzéssel megszüntette, b) a fizetési könnyítés, illetve tartozás mérséklés engedélyezését törvény kizárja. 21.

adófizetési biztosíték visszautalása 43. §

(1)

állami adó- és vámhatóság a befizetett adófizetési biztosíték összegét vagy annak fennmaradó részét visszautalja, vagy a garanciavállalás felmondásához hozzájárul, a)

adófizetési biztosíték rendelkezésre tartására vonatkozó tizenkét hónapos időszak leteltét követően, b) ha

adózó terhére adófizetési biztosítékot megállapító határozatot

állami adó- és vámhatóság visszavonja, vagy

t a felettes szerv megsemmisíti, c) a kötelezettséget meghaladó mértékben nyújtott adófizetési biztosítékot, ha

adózó javára

adófizetési biztosítékot megállapító határozatot

állami adó- és vámhatóság módosítja, a felettes szerv megváltoztatja, vagy d) ha

adózó

adófizetési biztosítékot

Art. 26. §

(5)bekezdésében előírt határidőn túl nyújtja,

adószám törléséről történő rendelkezést követően.

(2)
(1)bekezdésében foglaltakon túl

adófizetési biztosíték összegének visszautalása iránt

állami adó- és vámhatóság

adózó kérelmére intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását

adózó kérelmére a pénzintézet részére továbbítja, ha a)

adózó akként nyújtott adófizetési biztosítékot, hogy arra nem volt kötelezett, vagy b) a cégnyilvántartásban szereplő adózót

adófizetési biztosíték rendelkezésre állására vonatkozó tizenkét hónapos időszak alatt a cégnyilvántartásból törölték.

(3)A
(2)bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha

adózó jogutód nélkül szűnt meg, a visszautalás, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésére a cég bármelyik volt tulajdonosa jogosult.

adózó jogutóddal történő megszűnése esetén a kérelmet a jogutód terjesztheti elő. A kérelem teljesítése esetén a visszautalás, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cégnyilvántartásból törölt adózó tevékenységét lezáró bevallását benyújtotta.

(4)Átalakulás és egyesülés esetén

állami adó- és vámhatóság

elkülönített letéti számlára teljesített adófizetési biztosítékot a jogutódnál tartja nyilván, ezt a nyilvántartásán a cégbíróság elektronikus úton történő értesítését követő harminc napon belül vezeti keresztül.

(5)Szétválás esetén

állami adó- és vámhatóság a

(4)bekezdés szerint jár el

zal, hogy a nyilvántartáson való átvezetést a szétválási tervről való tudomásszerzést követő harminc napon belül végzi el. Ha a szétválási terv rendelkezései nem tartalmazzák a szétválási arányt, akkor a nyilvántartáson való átvezetés a jogutódok kérelmére végezhető el, a kérelem beérkezését követő harminc napon belül. 44. §

(1)

állami adó- és vámhatóság

adófizetési biztosíték összegének kiutalását, illetve a felmondáshoz való hozzájárulást a 43. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott esetben

adófizetési biztosíték letételére vonatkozó tizenkét hónapos időszak leteltét követő harminc napon belül, a 43. §

(1)bekezdés b),
  1. c)és
  2. d)pontja esetében a döntés véglegessé válását követően harminc napon belül, a 43. §
(2)bekezdés szerinti esetekben a kérelem beérkezését követő harminc napon belül teljesíti, adja ki.
(2)

állami adó- és vámhatóság a visszatartási jogát

általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott adótartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.

(3)Ha a 43. § alapján

adófizetési biztosíték visszautalásának van helye,

utalást a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó esetén a pénzforgalmi számlára, megszűnt adózó esetén a kérelemben megjelölt számlára vagy postai átvételi címre teljesíti

állami adó- és vámhatóság. III. FEJEZET

ADÓÜGYEK ELEKTRONIKUS INTÉZÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI

  1. Általános rendelkezések
  2. § E fejezet alkalmazásában
  3. bankkártyával bonyolított fizetési művelet:

állami adó- és vámhatóságnál teljesítendő fizetési kötelezettségek egy összegben történő megfizetésére

Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (a továbbiakban: EFER) csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által biztosított,

állami adó- és vámhatóság által rendelkezésre bocsátott POS terminálon keresztül bankkártyával vagy internetes felületen bankkártyával (VPOS) bonyolított fizetési művelet, 2. Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer:

elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: E-ügyintézés Korm. rend.) szerinti,

állam által nyújtott központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, 3. egy összegben történő befizetés:

adózó fizetési kötelezettségeinek EFER igénybevételével történő teljesítése házibankon keresztül, valamint bankkártyával bonyolított fizetési művelet útján,

  1. elektronikus fizetés: készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel és házibankon keresztül történő fizetés,
  2. elektronikus űrlap:

E-ügyintézés Korm. rend.

  1. §
  2. pontja szerinti elektronikus űrlap,
  3. elektronikus tárhely:

Art. 7. § 46.

pontja szerinti tárhely, 7. felosztási rendelkezés:

EFER igénybevételével történő házibankos vagy internetes felületen bankkártyával (VPOS) bonyolított befizetés adónemenkénti, köztehernemenkénti felosztásáról tett adózói nyilatkozat, amelyet

elektronikus

onosítási szolgáltatás használatával lehet megtenni, 8. felosztási nyilatkozat: a befizetés adónemenkénti felosztásáról tett adózói nyilatkozat, amelyet

adózó a POS terminálon történő fizetés során megad, 9. adózó: a)

Air. szerinti adózó,

  1. b)a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szerinti bejelentési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítő, a zárjegy és adójegy megrendelő, valamint
  2. c)e rendelet alkalmazásában

adószámla megtekintése,

adószámlával kapcsolatos elszámolás, és a képviselet bejelentésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatosan

a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét

ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. 46. § E fejezet hatálya kiterjed a)

elektronikus

onosítási szolgáltatáson keresztül aa)

adózó adószámlájának megtekintésére, ab) a pótléklevezetés adatainak megjelenítésére, ac)

adófizetési biztosíték nyilvántartásával, elszámolásával kapcsolatos adatok megjelenítésére, b) a bankkártyával bonyolított fizetési műveletre, és c)

állami adó- és vámhatóságnál teljesítendő fizetési kötelezettségek egy összegben történő megfizetésére a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó pénzforgalmi számláját vezető,

EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által biztosított házibankos fizetési megoldással (a továbbiakban: házibank). 47. §

(1)

állami adó- és vámhatóság

adóügyek elektronikus intézésének biztosítása érdekében elektronikus

onosítási szolgáltatáson keresztül hozzáférhető informatikai rendszert működtet.

(2)

adózónak a hatályos jogszabályi rendelkezésekre vonatkozó tájékoztató levél elektronikusan is kézbesíthető. 48. §

adók módjára behajtandó köztartozás behajtása iránti kérelem esetén a megkereső szervnek

első megkeresést megelőző nyolcadik napig regisztrációs kérelmet kell benyújtania

állami adó- és vámhatósághoz. A megkereső szerv a regisztrációs kérelem elfogadását követően egyedi regisztrációs számot kap.

  1. § A belföldi végrehajtási megkeresésben kimutatott tartozást érintő fizetési kedvezményi eljárásban a megkereső szerv is elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.
  2. §

elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban kizárólag

állami adó- és vámhatóság által biztosított űrlapon terjeszthető elő

  1. a)fizetési kedvezmény iránti kérelem,
  2. b)a kérelem módosítása, kiegészítése, visszavonása,
  3. c)a jogorvoslati kérelem módosítása, kiegészítése, visszavonása,
  4. d)fellebbezési jogról történő lemondás,
  5. e)a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlése, nyilatkozatok, igazolások beküldése. 51. §

állami adó- és vámhatóság

elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban a felhívásait, értesítéseit, határozatát, végzését és egyéb iratait elektronikus úton közli a kérelmezővel, illetve a belföldi végrehajtást kérő megkeresővel. 52. § Ha

állami adó- és vámhatóság

elektronikus űrlapról megállapítja, hogy

adózó vagy képviselője

időbélyegzőben feltüntetett időpontot megelőzően

adott adónem és időszak tekintetében már teljesítette adókötelezettségét, vagy

adott adóügy intézésére nem jogosult,

elektronikus űrlap adatainak feldolgozását –

önellenőrzésre, helyesbítésre, illetve javításra irányuló elektronikus űrlap kivételével – visszautasítja, és erről

adózót, képviseleti eljárás esetén a képviselőt elektronikus tárhely útján tájékoztatja. 53. § A bejelentési (változás-bejelentési), bevallási, adatszolgáltatási, kötelezettség teljesítésének időpontja –

52. §-ban foglaltak kivételével –

időbélyegzőben szereplő időpont.

  1. A távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok
  2. §

(1)E fejezet rendelkezéseit a)

Art. 117–119.

§-a szerinti távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályokkal kapcsolatos ügyintézésére, valamint b)

Art. 120–122. §-a szerinti távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályokkal kapcsolatos ügyintézésre kell alkalmazni.

(2)E rendeletnek a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni

Európai Unió más tagállamában és

általános forgalmi adóról szóló törvény szerint elismert harmadik államban letelepedett adóalanynak belföldön,

Art. 193

. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartás útján érvényesített általános forgalmiadó-visszatéríttetési kérelmével, kiigazítási nyilatkozatával kapcsolatos elsőfokú eljárásban. 55. §

(1)

állami adó- és vámhatóság

54. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott adóügyek elektronikus intézésének biztosítása érdekében külön hozzáférhető informatikai rendszert működtet.
(2)

állami adó- és vámhatóság

54. §

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott adóügyek elektronikus intézésének biztosítása érdekében a személyes

onosítási szolgáltatás igénybevételét követően hozzáférhető informatikai rendszert működtet.

(3)

állami adó- és vámhatóság

54. §

(2)bekezdésében meghatározott adóügyek elektronikus intézésének érdekében –

adózó választásának megfelelően – külön hozzáférhető informatikai felületet működtet.

(4)A
(2)és a
(3)bekezdésben meghatározott elektronikus ügyintézés feltétele, hogy

adózó a bejelentkezés során általa megadott

onosító számmal és a bejelentkezés során meghatározott jelszóval rendelkezzen. 56. §

(1)

állami adó- és vámhatóság

54. §

(1)bekezdésében meghatározott adóügyek távolról történő intézéséhez olyan online felületet biztosít, amelyen keresztül intézett adóügyeket

adózón és a képviselőn kívül csak

állami adó- és vámhatóság ismerhet meg.

(2)

adózó a)

54. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti eljárások esetében a személyes

onosítást követően hozzáférhető, b)

54. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott eljárások esetében

55. §

(2)bekezdése szerinti online felületen keresztül teljesíti

Art. XIII. fejezete szerinti bejelentkezési, változás-bejelentési és bevallási kötelezettségét.

(3)

állami adó- és vámhatóság

online felületen megadható adatokat (a továbbiakban: online adatlap), valamint

eljáráshoz kapcsolódó egyéb adatot (

onosító szám) informatikai rendszerében tárolja.

adózó és képviselője

állami adó- és vámhatóság informatikai rendszerében tárolt adatokat ellenőrizheti.

(4)

54. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott adóügyek elektronikus intézése esetében

online adatlap útján teljesítendő bejelentkezési, változás-bejelentési, bevallási kötelezettség teljesítésének időpontja

időbélyegzőben szereplő időpont.

(5)

állami adó- és vámhatóság

54. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti eljárás során hozott határozatát, végzését és egyéb értesítéseit

adózó tárhelyére küldi meg,

54. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti eljárások esetében elektronikus levélben közli

adózóval vagy a képviselőjével.

(6)

54. §

(1)bekezdésében meghatározott adóügyekben

adózó befizetési kötelezettségét kizárólag

adózó vagy képviselője által benyújtott bevallás referenciaszámára hivatkozással teljesíti. 24.

EFER igénybevételével történő elektronikus fizetés 57. §

EFER-en keresztül történő elektronikus fizetés során

E-ügyintézés Korm. rendelet szabályait

e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 58. §

(1)

adózó

állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét – ide nem értve a végrehajtói letéti számlára történő fizetést – EFER-en keresztül átutalással is teljesítheti

EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibank felületén keresztül.

(2)A természetes személy adózó

állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét – ide nem értve a végrehajtói letéti számlára történő fizetést – EFER-en keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.

(3)A természetes személy adózó

állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét – ide nem értve a végrehajtói letéti számlára történő fizetést – EFER-en keresztül internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.

(4)A nem természetes személy adózó: a)

eljárási illeték, b)

állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, c)

adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj, d)

egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetési kötelezettségét EFER-en keresztül POS terminál útján is teljesítheti.

(5)

adózó – ha végrehajtási eljárás alatt áll – a végrehajtói letéti számlára történő befizetés vonatkozásában

állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét EFER-en keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.

(6)

általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalanyiság esetén a bankkártyával bonyolított fizetési műveletet a csoportképviselőn kívül a csoport bármely más tagja is teljesítheti. 59. §

adó megfizetésének időpontja elektronikus fizetés esetén

a nap, amikor:

  1. a)EFER-en keresztül POS terminál útján vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetésnél a sikeres fizetési tranzakciót elindították,
  2. b)EFER-en keresztül átutalással történő fizetésnél

állami adó- és vámhatóság számláján a befizetést jóváírják. 60. §

EFER igénybevételével való házibankos vagy bankkártyával bonyolított fizetési műveletet

adózó vagy képviselője egy adónemre történő befizetésre is használhatja. 61. §

(1)

EFER-en keresztül történő elektronikus fizetés során

adózónak vagy képviselőjének – a 65. §

(2)bekezdésében meghatározott kivétellel – meg kell jelölnie

t

adónemet (köztehernemet), illetve adónemeket (köztehernemeket), amelyre a fizetést teljesíteni kívánja.

(2)

EFER elszámolási számlára egy összegben történő befizetésnek

egyes célszámlákra történő felosztását

állami adó- és vámhatóság pénzforgalmi rendszere végzi. 62. §

állami adó- és vámhatóság

egy összegben történő befizetés teljesítése érdekében olyan rendszert működtet, amely alkalmas a felosztási rendelkezés, illetve felosztási nyilatkozat figyelembevételével teljesített, egy összegben történő befizetésnek

adózó adószámláján adónemenként (köztehernemenként) történő kimutatására. 63. §

(1)Ha

adózó

EFER igénybevételével történő házibankos befizetést választja,

állami adó- és vámhatóság megküldi a felosztási rendelkezés befogadásáról szóló igazolást

adózó elektronikus tárhelyére.

(2)

állami adó- és vámhatóság a fizetés kezdeményezésekor

EFER részére megadja: a) a fizetendő összeget, b)

adott fizetési folyamathoz rendelt fizetési ügyazonosítót,

  1. c)a terhelendő fizetési számla számát,
  2. d)a pénzforgalmi szolgáltató számára szükséges

onosító adatokat, e)

előkészített fizetési megbízás állami adó- és vámhatóság által meghatározott érvényességi idejét, f )

EFER elszámolási számla számát, és g) tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetén a határozatszámot.

(3)A felosztási rendelkezés összeállítását követően

adózó vagy képviselője gondoskodik

EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató részére megküldött fizetési megbízásban feltüntetett fizetendő adónak

EFER elszámolási számlára való átutalásáról

EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibankján keresztül.

(4)Több felosztási rendelkezésben szereplő végösszeg egy fizetési tranzakcióvá történő összevonására vagy a fizetési kötelezettség teljesítése során részösszeg utalására nincs mód.
(5)A házibank igénybevételével történő átutalás költsége

adózót terheli. 64. §

(1)Ha a POS terminál útján történő bankkártyával bonyolított fizetési műveletre

állami adó- és vámhatóság ügyfélszolgálati helyiségében kerül sor,

adózó illetékességétől függetlenül

állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt bármely ügyfélszolgálaton, annak nyitvatartási ideje alatt teljesíthető. A kijelölt ügyfélszolgálatokat

állami adó- és vámhatóság a honlapján megjeleníti.

(2)A POS terminál útján történő bankkártyával bonyolított fizetési művelet során a befizetést teljesítő

állami adóés vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik, hogy a megfizetett összeget mely adónemekre (köztehernemekre) milyen összegben számolja el

állami adó- és vámhatóság, amely alapján

eljáró ügyintéző

erre szolgáló felületen rögzíti

utaláshoz szükséges adatokat.

állami adó- és vámhatóság a fizetés kezdeményezésekor

EFER részére átadja: a) a 63. §

(2)bekezdés a),
  1. b)és
  2. d)pontja szerinti adatokat,
  3. b)a tranzakció

onosítót, c) a tranzakció időpontját, d)

állami adó- és vámhatóság EFER POS befizetések elszámolási számla számát, és e) tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetén a határozatszámot.

(3)

internetes felületen bankkártyával (VPOS) bonyolított fizetési művelet során a fizetéshez szükséges adatokat (ideértve a felosztási rendelkezést) a természetes személy adózó rögzíti.

állami adó- és vámhatóság a fizetés kezdeményezésekor

EFER részére a

(2)bekezdés a)–
  1. c)és
  2. e)pontjában meghatározott adatok mellett

állami adó- és vámhatóság EFER VPOS befizetések elszámolási számla számát adja át. 65. §

(1)

árverési vételár vagy vételárelőleg megfizetése a bankkártyával bonyolított fizetési művelet szabályai szerint is teljesíthető. A végrehajtói letéti számlára történő befizetés bankkártyával történő teljesítése során nem kell alkalmazni a 61. §

(1)bekezdésében foglaltakat.
(2)

állami adó- és vámhatóság által a végrehajtási eljárásban kiírt árverés, elektronikus árverés során (a továbbiakban együtt: árverés)

árverési vételár vagy vételárelőleg bankkártyával történő megfizetésének lehetőségét

állami adó- és vámhatóság

árverési hirdetményben a bankkártyával történő fizetés helyének feltüntetésével közli, ha

árverés helyétől eltér. A befizetést bankkártyával teljesítő személy a befizetéssel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy mely végrehajtási ügyben, milyen jogcímen teljesít befizetést. 66. §

(1)A bankkártyával bonyolított fizetési művelet költségei

államot terhelik, e költségeket a Magyar Államkincstár a XLII. Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet

  1. Egyéb költségvetési kiadások cím
  2. Vegyes kiadások alcím
  3. Egyéb vegyes kiadások jogcímcsoport terhére,

Egyéb pénzügyi elszámolások elnevezésű számláról utalja át

EFER működtetőjének.

(2)

EFER működtetője által kiállított számla és

ahhoz csatolt tételes kimutatás alapján a kifizetés teljesíthetőségét

állami adó- és vámhatóság a számlához csatolt tételes analitika alapján előzetesen igazolja.

  1. Adatbiztonság
  2. § Ha a bevallási és adatszolgáltatási rendszerben üzemzavar történik,

állami adó- és vámhatóság

üzemzavarról és

üzemzavar elhárítását követően annak kezdő és megszűnési időpontjáról haladéktalanul közleményt tesz közzé honlapján, és közzététel céljából értesíti

érintett szolgáltatót. 68. §

állami adó- és vámhatóság a bevallási és adatszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos eseményeket, valamint

esemény bekövetkezésének időpontját elektronikus napló formájában tárolja, és

t

adó megállapításához való jog elévüléséig megőrzi.

informatikai rendszer biztosítja, hogy

adó megállapításához való jog elévüléséig

arra jogosult személy számára

adatok hozzáférhetőek és értelmezhetőek legyenek. 26. Tájékoztatás 69. §

(1)

állami adó- és vámhatóság a bevallási és adatszolgáltatási rendszer alkalmazásához szükséges informatikai követelményeket, valamint tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi.

(2)

állami adó- és vámhatóság

informatikai követelmények megváltozását a változás időpontját legalább harminc nappal megelőzően közzéteszi.

(3)

állami adó- és vámhatóság minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles

adózókat legalább három nappal a tevékenység megkezdése előtt tájékoztatni, amely a szolgáltatás vagy

elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi.

(4)

elektronikus ügyintézés egy munkanapot meghaladó szünetelése esetén

állami adó- és vámhatóság köteles biztosítani

adózók beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban

esetben is, ha

adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség. 27. Egyes adóügyek telefonon történő ügyintézése 70. §

(1)

állami adó- és vámhatóság által üzemeltetett telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerbe való bejelentkezéshez

adózónak vagy képviselőjének ügyfélazonosító-számmal vagy a Kormány által kötelezően biztosított részleges kódú telefonos

onosítással kell rendelkeznie. Ügyfélazonosító-szám igénylése esetén

állami adó- és vámhatóság a véletlenszerűen képzett ügyfélazonosító-számról és annak alkalmazhatósági időtartamáról a kérelemnek megfelelő úton értesíti a telefonos ügyintézést igénybe vevő személyt.

(2)

ügyfélazonosító-szám elvesztését, megsemmisülését, jogosulatlan személy által történt megismerését a telefonos ügyintézést igénybe vevő személy haladéktalanul köteles

állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton, papír alapon, vagy telefonon bejelenteni. Telefonos bejelentés esetén

állami adó- és vámhatóság a telefonos ügyintézést igénybe vevő személy

onosítását

állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, természetes személyazonosító, és lakcímadatok felhasználásával végzi el.

(3)A telefonos ügyintézést igénybe vevő személy a részére képzett ügyfélazonosító-szám cseréjét annak alkalmazhatósági időtartamán belül elektronikus úton vagy papír alapon igényelheti, ha

ügyfél

onosító száma elveszett, megsemmisült vagy jogosulatlan személy tudomására jutott.

(4)A telefonos ügyintézést igénybe vevő személy a részére képzett ügyfélazonosító-szám megszüntetését annak alkalmazhatósági időtartamán belül elektronikus úton vagy papír alapon

ok megjelölése nélkül kérheti

állami adó- és vámhatóságtól.

(5)

állami adó- és vámhatóság a megszüntetett vagy lejárt alkalmazhatósági idejű ügyfélazonosító-számot

(1)bekezdésben meghatározott határidő lejártával törli.
(6)Ha a telefonos ügyintézést igénybe vevő személy telefonon előterjesztett kérelme

állami adó- és vámhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerében nem teljesíthető,

ügyintéző felhívja a telefonos ügyintézést igénybe vevő személy figyelmét a kérelem szerinti adóügy intézésének módjára. 71. §

(1)

állami adó- és vámhatóság

általa üzemeltetett telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerbe a telefonos ügyintézést igénybe vevő személy ügyfélazonosító-szám vagy részleges kódú telefonos

onosítás igénybevételével történő bejelentkezését és

onosítását követően, a beszélgetés rögzítése mellett jár el.

(2)Ha a telefonos ügyintézést igénybe vevő személy képviselőként kíván eljárni, a rendszer automatikusan,

állami adó- és vámhatóság ügyintézője pedig egyedileg ellenőrzi a képviselő eljárási jogosultságát

állami adó- és vámhatóság nyilvántartása alapján.

(3)

állami adó- és vámhatóság

ügyfélazonosító-szám mellett a telefonos ügyintézést igénybe vevő személy állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott természetes személyazonosító adatait és lakcímét is felhasználhatja

onosításhoz. 72. § A telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszere útján,

adózó vagy képviselője telefonon előterjesztett kérelme alapján

állami adó- és vámhatóság 1.

adózó – állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott törzsadataira vonatkozó – egyedi bejelentéseivel, változásbejelentéseivel kapcsolatban jár el, 2. igazolást állít ki

adóazonosító jelről,

  1. rögzíti a levelezési címet,
  2. közösségi adószámot képez, 5.

általános forgalmi adóról szóló törvény szerint értékhatár eléréséhez kapcsolódó bejelentést fogadja, 6.

egészségügyi szolgáltatási járulék hatálya alá bejelentkezést rögzít, 7. javítja

Art. 1. melléklet 3.

pontja szerinti kötelezettséggel összefüggésben a munkáltató vagy kifizető által hibásan benyújtott bejelentő és változásbejelentő adatlapot,

adózó személyes jelenlétét nem igénylő esetben, 8. a papír alapon érkezett vagy papír alapon is benyújtható, elektronikus úton érkezett bevallásokat

adózó személyes jelenlétét nem igénylő esetben javítja,

  1. átvezetést teljesít,
  2. a hibásan benyújtott átvezetési és kiutalási kérelmet javítja,

adózó személyes jelenlétét nem igénylő esetben, 11. a személyi jövedelemadó tartozás rendezését követő kiutalást teljesít

önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz, a nyugdíj-előtakarékossági számlára, nyugdíjbiztosítási számlára, 12. észrevételt rögzít

adószámla egészét, illetve egyes adónemeit érintően, 13.

adózó adó-, együttes adó- és jövedelemigazolás iránti kérelmét rögzíti,

  1. a gépjármű forgalmazók illetékmentességének megállapításához kapcsolódó nyilatkozatot rögzíti,
  2. tájékoztatást nyújt

ellenőrzést végző személy személyazonosságáról és megbízásának érvényességéről, a megbízólevél számáról,

ellenőrzés alá vont adónemekről és időszakról,

  1. tájékoztatást nyújt a közösségi adószám érvényességéről, illetve
  2. egyedi tájékoztatást ad

adózó állami adó- és vámhatósághoz bejelentett törzsadatairól,

adózó adószámlájáról,

adózó adószámla-kivonatáról,

adózót érintő fizetési kötelezettségekről, köztartozásokról,

elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó regisztrációról,

állandó meghatalmazásról,

adózó bevallásainak adatairól,

adózó hibás bevallásáról,

adózó által elmulasztott bevallások miatt kiszabott mulasztási bírságról. IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉS KÖZÖS SZABÁLYAI 28.

ellenőrzés megindítása 73. § A helyszíni ellenőrzést

adóhatóság csak akkor kezdheti meg, ha

adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. 29. Megbízólevél 74. §

(1)A megbízólevél tartalmazza

ellenőrzést végző adóhatóság megnevezését,

ellenőrzés alá vont adózó nevét,

ellenőrzés típusának megnevezését, valamint adóellenőrzés esetén

ellenőrzés alá vont adónemet és időszakot is.

(2)

adóhatóság jogkövetési vizsgálat lefolytatásához általános megbízólevelet is kiállíthat.

általános megbízólevél

ellenőrzést végző adóhatóság megnevezését,

eljáró adóellenőr nevét, valamint a megbízólevél érvényességi idejét tartalmazza.

(3)

általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőr általános megbízólevéllel nem rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt a jogkövetési vizsgálat lefolytatására jogosult.

(4)

általános megbízólevéllel

állami adó- és vámhatóság adóellenőre területi megkötés nélkül jogosult ellenőrzés lefolytatására. 30. Kisegítő adóellenőr 75. §

(1)

állami adó- és vámhatóság általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőre helyszíni ellenőrzést olyan legalább középiskolai végzettséggel rendelkező személlyel (a továbbiakban: kisegítő adóellenőr) együtt is lefolytathat, aki megfelel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó alkalmazási feltételeinek, és akivel

adóhatóság ilyen feladatok ellátására határozott idejű munkaszerződést kötött. A kisegítő adóellenőrre

adóellenőrre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizárási szabályok

irányadók.

(2)A kisegítő adóellenőr

adóellenőrrel együtt

ellenőrzés során üzleti, üzemi vagy

egyéb adóköteles tevékenység folytatására szolgáló helyiségbe, helyszínre, illetve a vállalkozási tevékenységgel összefüggő alapanyag, félkész termék, áru tárolására szolgáló helyiségekbe beléphet. 31. Központosított ellenőrzés 76. §

(1)A központi költségvetés bevételi érdekeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében

állami adó- és vámhatóság területi szerve

állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a

(2)bekezdésben meghatározott okból ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett ellenőrzéseket magához vonhat (központosított ellenőrzés).
(2)
(1)bekezdés szerinti központosított ellenőrzés elrendelésére abban

esetben kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy

adókötelezettségeket a) a határon átnyúló, harmadik országba irányuló jogsértő kereskedelmi kapcsolatokkal, jogszerű kereskedelmi kapcsolatok színlelésével teljesítik, b)

Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal, adóalanyokkal folytatott kereskedelmi kapcsolat során megsértik,

  1. c)belföldi illetőségű, egy vagy több területi szerv illetékességébe tartozó adózók a kapcsolt vállalkozásokra előírt szabályok (elszámoló árak) megsértésével, színlelt szerződéssel vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző módon teljesítik,
  2. d)közbeszerzések, a védelmi és biztonsági beszerzések megvalósítása érdekében kötött szerződések teljesítése során jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző módon megsértik, illetve
  3. e)kiemelkedő jelentőségű, a vámhatóság hatáskörébe tartozó adóügyekben megsértik.

(3)A központosított ellenőrzési eljárást és

t követő hatósági eljárást

állami adó- és vámhatóság területi szerve egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg is jogosult lefolytatni.

eljáró szerv

eljárás eredményeként kiadmányozott végleges határozat(ok) egy példányának megküldésével tájékoztatja

egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot. 32. A kapcsolódó vizsgálat 77. §

(1)

adóhatóság

adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését elrendelheti (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat).

(2)A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik

adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges.

adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt

ellenőrzést folytathatja.

(3)Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján

alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott,

ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható.

adóhatóság

adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti. 33.

ellenőrzés lefolytatása 78. §

(1)

ellenőrzést

adó, illetve a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül kell lefolytatni.

(2)Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor a helyszíni ellenőrzést

önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenység végzése időszakában (munkaidőben), más személynél napközben reggel 8 és este 8 óra között lehet lefolytatni. Ettől

adózó kérelmére lehet eltérni. A helyszíni ellenőrzés része

adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.

(3)A hatóság hivatali helyiségében

ellenőrzést a hivatali időben kell lefolytatni. A hivatali időt úgy kell megállapítani, hogy

adózó meghallgatására annak munkaidején kívül is alkalmat adjon. 34.

adóhatóság jogai és kötelezettségei

ellenőrzési eljárásban 79. §

(1)

adóellenőr

ellenőrzés megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles magát és

ellenőrzési jogosultságát igazolni,

adózót

ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.

(2)

adóhatóság

ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy

adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

(3)Ha

adóhatóság

adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény vagy viszonosság, illetve

Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg,

adózót a külföldi adóhatóság megkereséséről és a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséről értesíti.

adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt

ellenőrzést folytathatja.

ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető, ha a tényállás egyéb körben tisztázott.

(4)

adóhatóság

ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni,

adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját

ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni.

adóhatóság köteles

adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd

ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.

(5)Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:

irat, a szakértői vélemény,

adózó, képviselője, alkalmazottja, illetve más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai,

elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,

adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ. 80. §

adóhatóság

ellenőrzés során a) üzleti, üzemi vagy

egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe, helyszínre beléphet,

  1. b)a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,
  2. c)iratokat, bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, számításokat és egyéb tényeket, adatokat, körülményeket, tárgyakat, munkafolyamatokat továbbá a könyvek, nyilvántartások vezetéséhez, bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai berendezéseket, valamint – függetlenül

okat megjelenítő informatikai infrastruktúra jellegétől – elektronikusan tárolt, kezelt, továbbított adatokat vizsgálhat meg, d)

adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, e) tisztázhatja

adóköteles tevékenységben részt vevők személyazonosságát, részvételük jogcímét, f ) próbagyártást rendelhet el, g)

adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, illetve h) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le. 35. Támogatási feltételek ellenőrzése 81. §

(1)

állami adó- és vámhatóság a Szerződés

  1. és
  2. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló,
  3. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet és a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló,
  4. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások összeegyeztethetőségi feltételeinek teljesítését adóévente egyszer, legalább utólag, szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

(2)

állami adó- és vámhatóság

(1)bekezdés szerinti ellenőrzés során keletkező dokumentumokat

ellenőrzés lezárásának napját követő tíz évig megőrzi.

  1. Fuvarozott termék ellenőrzése
  2. §

(1)

általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum, így különösen fuvarlevél vagy számla birtokában fuvarozható.

állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és

általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok meglétét.

(2)

állami adó- és vámhatóság

(1)bekezdés szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, átvevőt, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti:
  1. a)a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
  2. b)a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
  3. c)a termék átvételéről, kirakodásának címéről, d)

EKAER számról és e)

ingatlan használatának jogcíméről, ha a kirakodási cím nem

általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe.

(3)

állami adó- és vámhatóság által

Air. 113. § alapján alkalmazott hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár.

(4)

Európai Unió más tagállamában nyilvántartásba vett távolsági tömegközlekedési eszköz vezetőjét

állami adó és vámhatóság ellenőrizheti annak megállapítása érdekében, hogy végez-e belföldön helyközi személyszállítási szolgáltatást és

üzemben tartó eleget tett-e bejelentkezési kötelezettségének.

(5)

állami adó- és vámhatóság

(1)bekezdés szerinti esetben

ellenőrzésről nem készít jegyzőkönyvet, ha jogszabálysértést nem állapít meg, kivéve, ha a termék fuvarozását végző személy jegyzőkönyv felvételét kéri. V. FEJEZET

ADÓELLENŐRZÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

  1. Adóellenőrzésre vonatkozó részletszabályok
  2. §

adóellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót

adóhatóság

adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg. 84. §

(1)

adóhatóság

adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adatbejelentés, adóbevallás (önadózás, kivetéses adózás, munkáltatói adómegállapítás,

adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása) egybevetésével is ellenőrizheti (a továbbiakban: egyszerűsített adóellenőrzés).

(2)Egyszerűsített ellenőrzéssel megállapítható

adókötelezettség abban

esetben is, ha

adóhatóság rendelkezésére álló adatok

adatbejelentési, adóbevallási kötelezettség elmulasztását bizonyítják.

(3)Ha

adóbevallásban közölt adatok, illetve

adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok eltérést mutatnak,

eltérés okának tisztázására

adóhatóság

adózót felhívja.

(4)Ha a bevallott adó-, költségvetési támogatás alapja,

igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, a megállapított adó, illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek,

adóhatóság

adózót a megállapított tényállásról és

adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti, amelyre

adózó tizenöt napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolnia kell

abban foglaltak bizonyításához szükséges iratokat. 85. §

(1)

Air. 92. § b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek

elsőfokú adóhatóság, vagy ha a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot a felettes szerv felülvizsgálta, a másodfokú adóhatóság rendelkezésére van helye.

ellenőrzés elrendeléséről

adóhatóság végzéssel dönt.

(2)

Air. 92. § a)–c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést

elsőfokú adóhatóság folytatja le.

  1. Becslésre vonatkozó részletszabályok
  2. §

(1)

adóhatóság bizonyítja és legkésőbb

ellenőrzés befejezésekor készített jegyzőkönyvben számot ad arról, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá

t, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek

adó alapját valószínűsítik. Kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem alkalmazható.

(2)Becslés alkalmazható a) ha

adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg, b) ha

adóhatóság rendelkezésére álló,

ok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy

adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy c) ha a természetes személy valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta,

(3)A
(2)bekezdés b) pontja alkalmazásában jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen a számla(egyszerűsített számla-), nyugtakibocsátási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá

adózó tevékenységével, eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és

adott tevékenységre vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és anyagszükségleti mutatók, standardok közötti lényeges eltérés.

(4)Ha

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg, írásban tájékoztatja

adózót a becslés alkalmazásáról, és határidő tűzésével felhívja észrevételei, bizonyítási indítványai megtételére, továbbá tájékoztatja arról, hogy mely tények bizonyítása szükséges a becsléssel megállapított adóalaptól való eltéréshez.

(5)A bevétel vagy a kiadások egy részének ismeretében

adóalap valószínűsíthető bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelő módszerrel.

(6)Becsléssel kell megállapítani

adóalapot akkor is, ha

adóalap megállapítására

(5)bekezdés szerint

ért nincs mód, mert sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak

adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem

adózó érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A becslésnél

adóalapot

adóhatóság

eset körülményeire tekintettel valószínűsíti. Ennek során

onos időszakban hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató adózók – természetes személy adózó esetében a munkaviszony keretében hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között végzők – kereseti, jövedelmi viszonyait figyelembe kell venni.

(7)Ha

adózó

adóköteles bevételszerző tevékenységét elmulasztotta

adóhatóságnak bejelenteni, és

adóalap megállapítására

(5)bekezdés szerint nincs mód,

adóhatóság

adó alapját a

(6)bekezdés alkalmazásával, tizenkét havi működést vélelmezve állapítja meg.
(8)Ha

adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat,

adóhatóság

adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, a bejelentés nélküli foglalkoztatás adóhatóság általi megállapítását megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan, de legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Ha

adóhatóság

elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy

adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra,

ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, vélelmezve állapítja meg.

(9)Ha

adózó bizonyítása során más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik,

adóhatóság

érintett más adózónál – ha

adózó állítását

adózó bevallása,

érintett más adózó bevallása, illetve a nála korábban végzett ellenőrzés eredménye nem támasztja alá és

ellenőrzés elrendelését e törvény egyéb rendelkezése nem zárja ki – a kapcsolódó vizsgálatot haladéktalanul elrendeli és – a feltételek fennállása esetén – a kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályait alkalmazza. 39. Személyi jövedelemadó ellenőrzéséhez kapcsolódó becslés 87. §

(1)Ha

állami adó- és vámhatóság megállapítása szerint – kizárólag a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVI., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. Fejezetében meghatározott bűncselekmény nyomozó hatóság részéről fennálló gyanúja esetén –

adózó vagyongyarapodásával vagy

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

állami adó- és vámhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben – figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is –

állami adó- és vámhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a természetes személynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

(2)

állami adó- és vámhatóság

(1)bekezdés szerint feltárt adóalapot annak

évnek

összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként

adózó többévi eltitkolt jövedelme szolgált,

állami adó- és vámhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet egyenlő arányban megosztja, és

adót

egyes években hatályos jövedelemadó törvényekben meghatározott – összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó – adómértékkel állapítja meg.

(3)A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést

adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. Ha

adózó nyilatkozata szerint a vagyongyarapodás forrását

adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőzően szerezte meg, a vagyongyarapodás forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolásaként közhiteles nyilvántartás jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat, illetve

adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőzően kiállított egyéb közokirat, valamint

adózó ezen időszakban

adóhatósághoz benyújtott, végleges hatósági, jogerős bírósági határozattal nem érintett bevallásának adatai, fizetésiszámla-kivonat, értékpapírszámla-kivonat adatai szolgálhatnak;

adóhatóság

adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőző időszakra vizsgálatot csak ezen adatokra kiterjedően végezhet. Egyebekben

eljárásra e fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4)A
(3)bekezdés alkalmazásában a) közhiteles nyilvántartás

ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, a zálogjogi nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás,

úszólétesítmény-nyilvántartás, a légijármű-nyilvántartás, a cégnyilvántartás, a magyar jog szerint egyéb közhiteles nyilvántartás, továbbá a nyilvántartás helye szerinti állam joga szerint közhitelesnek minősülő nyilvántartás; b) szerzésnek minősül a vagyongyarapodás forrása felett a rendelkezési jognak, és/vagy a használat jogának, és/vagy a hasznosítás jogának, és/vagy a birtoklás jogának megszerzése, illetve a fizetési számlán, értékpapírszámlán történő jóváírás. 40. Általános forgalmi adó ellenőrzéséhez kapcsolódó becslés 88. §

(1)Ha becslés alkalmazására

általános forgalmi adó megállapítása során kerül sor, bizonylatok hiányában

állami adó- és vámhatóság

  1. a)a fizetendő adót a tényleges eladási ár, és
  2. b)a levonható adót a tényleges beszerzési ár, ezek hiányában a forgalmi érték vagy

árképzési szabályok szerint kalkulált ár, illetve a szokásos piaci ár és a vonatkozó adómérték alapján állapítja meg.

(2)A levonható adót

adóhatóság becsléssel abban

esetben állapítja meg, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetve

adózó érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa okozta. VI. FEJEZET A JOGKÖVETÉSI VIZSGÁLAT KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 41. A jogkövetési vizsgálatra vonatkozó részletszabályok 89. §

(1)Jogkövetési vizsgálat során

adóhatóság különösen a bejelentésre, adatbejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre,

adó, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrizheti.

(2)Hibák, hiányosságok esetén ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását – megfelelő határidő tűzésével – határozatban írja elő

adóhatóság.

(3)A jogkövetési vizsgálat során tett megállapítások alapján

adóhatóság adóellenőrzést is elrendelhet. 90. §

(1)

adóhatóság nyilvántartásában és

adózó nyilvántartásában, adatbejelentésében, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően jogkövetési vizsgálat keretében adatokat gyűjthet vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. Adatgyűjtésre és helyszíni ellenőrzésre sor kerülhet a becslési adatbázis létrehozása, bővítése, illetve frissítése érdekében is.

(2)
(1)bekezdés alapján

adóhatóság

  1. a)próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését,
  2. b)leltározással

árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,

  1. c)a megrendelők köréről, a tapasztalható forgalmi viszonyokról, a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközökről, a vállalkozásban részt vevő személyekről szóló jegyzőkönyv készítésével a vállalkozás körülményeit,
  2. d)a vállalkozási tevékenységben részt vevők alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségteljesítését, e)

adózónál

adómegállapítás alapját képező statisztikai állományi létszámot, f ) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát, g) termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket, h)

adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat vizsgálhatja.

(3)Ha

adatgyűjtés eredményeként feltárt tények, adatok, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják

adózó irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, illetve

adóhatóság a bevallási időszakon belül ismételten tárja fel a nyugtakibocsátási kötelezettségének elmulasztását, igazolatlan eredetű áru, alapanyag, félkész termék felhasználását vagy forgalmazását, továbbá be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását,

adóhatóság a bevallási időszakot lezáró adóbevallást vonja ellenőrzés alá. 91. §

(1)

adóhatóság

adózónál, illetve

adózónak nem minősülő természetes személynél – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése céljából – a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságát ellenőrizheti jogkövetési vizsgálat keretében.

(2)

adóhatóság

(1)bekezdés szerinti jogkövetési vizsgálatot folytat le akkor is, ha

állami adó- és vámhatóság

állami adó- és vámhatóság nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából vizsgálja

egyes gazdasági események valódiságát.

(3)A jogkövetési vizsgálat kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és

értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára.

(4)

adóhatóság a

(2)bekezdés alapján lefolytatott ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát átadja

állami adó- és vámhatóság –

állami adó- és vámhatósági ellenőrzés alapjául szolgáló adatokat és bizonyítékokat feltáró – nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve részére.

(5)A jogkövetési vizsgálat akkor is lefolytatható, ha

ellenőrzéssel érintett időszakra vonatkozóan adóellenőrzés van

adózónál, illetve

adózónak nem minősülő természetes személynél folyamatban.

(6)A jogkövetési vizsgálat során feltárt adatokat

adóhatóság jogosult

adózóval közvetlen vagy közvetett szerződéses kapcsolatban állt vagy álló más adózó, illetve adózónak nem minősülő természetes személy ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.

(7)A jogkövetési vizsgálat megállapításai alapján

adóhatóság megfelelő határidő tűzésével elrendelheti, hogy

adózó iratait, nyilvántartásait, adatbejelentéseit, bevallásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, önellenőrizze. Ha

adózó ennek határidőn belül nem tesz eleget,

adóhatóság mulasztási bírsággal sújtja.

  1. A jogkövetési vizsgálat megindítása
  2. § A jogkövetési vizsgálat akkor is megkezdhető, ha

adózó alkalmazottja, próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás esetén

értékesítésben közreműködő személy, elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál végzett próbavásárlás esetén a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy van jelen. 43. A próbavásárlásra vonatkozó különös szabályok 93. §

(1)Próbavásárlás esetén

ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg

eladó

áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni.

(2)Ha a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, és a kiszállított termékhez

értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték,

adóhatóság jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot

eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e. A megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy

ellenőrzés során hatósági tanúként közreműködik.

(3)

adóhatóság a termék visszaszolgáltatására csak abban

esetben köteles, ha annak vételárát

eladó –

erre vonatkozó felszólítást követően – visszatérítette. Ha

eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet

eladó visel, illetve a terméket adóhatóság

adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(4)Ha próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor,

adóhatóság

ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben

adózó részére kézbesíti.

  1. A fel nem fedett próbavásárlásra vonatkozó különös szabályok
  2. §

(1)Fel nem fedett próbavásárlás esetén

ellenőrzési jogosultságot – ha

adóhatóság jogsértést nem állapít meg – a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni,

t

adózó részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Ha

adóhatóság jogsértést állapít meg, a 93. §

(1)bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)Fel nem fedett próbavásárlás esetén – ha

adóhatóság jogsértést nem állapít meg –

ellenőrzés megállapításait a jelen lévő alkalmazottal vagy

értékesítésben közreműködő személlyel

adóhatóság nem ismerteti.

  1. A jogkövetési vizsgálat befejezése
  2. §

(1)A jogkövetési vizsgálat során

ellenőrzés megállapítását

adóhatóság

adózóval, a jelen lévő alkalmazottal vagy

értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti.

(2)Ha

adóhatóság jogszabálysértést nem tárt fel, úgy

e tényt rögzítő jegyzőkönyvet a jelen lévő alkalmazott vagy

értékesítésben közreműködő személy részére is átadhatja.

(3)Ha

ellenőrzést

ért nem lehet befejezni, mert

adózó vagy képviselője

ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át,

t részére kézbesíteni kell. VII. FEJEZET

ADÓTELJESÍTMÉNY SZÁMÍTÁSA, A KIEMELT ADÓZÓK KIJELÖLÉSE, VALAMINT A LEGNAGYOBB ADÓTELJESÍTMÉNNYEL RENDELKEZŐ ADÓZÓK KÖRÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA 46.

adóteljesítmény számítási módja 96. §

adóteljesítmény értékét

adóteljesítmény-elemek egy évre vetített – a tevékenység kezdetének figyelembevételével időarányosan megállapított – számtani átlagának összegeként kell kiszámítani.

adóteljesítmény elemek számítása során kizárólag

állami adó- és vámhatósághoz benyújtott bevallások adatai, illetve

állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok vehetők figyelembe. 97. § Adóteljesítmény-elemek: a)

adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől

adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra benyújtott általános forgalmi adó bevallásokban szereplő értékesítést terhelő adó (a fizetendő adó csökkentve a közösségen belülről történő termékbeszerzés és a termékimport címén fizetendő adóval) és a beszerzés után levonható adó értéke közül a bevallásokban szereplő nagyobb értékek; b)

adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől

adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan a társasági adóbevallásban

adókedvezménnyel nem csökkentett társasági adó (számított adó)

zal, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetén

adóévet megelőző év augusztus 31-éig benyújtott bevallás adatait is figyelembe kell venni; c)

adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől

adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra vonatkozó

  1. ca)járulékfizetési kötelezettség, kivéve a költségvetési szerveket,
  2. cb)jövedéki adó, környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó, regisztrációs adó és energiaadó fizetési kötelezettség;
  3. cc)a költségvetési szervek kivételével a munkáltatók, kifizetők személyi jövedelemadó-bevallásában megállapított fizetési kötelezettsége, d)

adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől

adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan da) a természetes személyek jövedelemadó bevallásában a számított adó,

elkülönülten adózó jövedelmek adója és a vállalkozói adókedvezmény, db) minden egyéb bevallásban megállapított adókötelezettség (kivéve a munkaadói, a munkavállalói járulék és

egészségügyi hozzájárulás a költségvetési szerveknél), és dc)

igényelt költségvetési támogatás – ide nem értve

adó-visszaigénylést és adó-visszatérítést – abszolút értéken számolva. 98. §

adóteljesítmény számítása

adóévet megelőző év október 15-én nyilvántartott adatok alapján történik. 99. §

(1)E fejezet alkalmazásában adózónak minősül

általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany (a továbbiakban: áfa csoport) is.

(2)

áfa csoport adóteljesítményének számításakor kizárólag

áfa csoport bevallásában szereplő, a 97. § a) pont szerinti adatokat kell figyelembe venni. Ha

adózó

adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől

adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakban (vizsgált időszak) áfa csoport tagja volt,

adózó adóteljesítményének számításakor

áfa csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni. A vizsgált időszak

on része tekintetében, amelyben

adózó nem volt

áfa csoport tagja,

adóteljesítményének számításakor

általa benyújtott áfa bevallásban szereplő, a 97. § a) pont szerinti adatokat kell figyelembe venni, és

áfa csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni.

  1. A kiemelt adózók kijelölése
  2. § Kiemelt adózónak minősülnek

adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt nem álló, illetve nem törölt adószámú a) részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, b)

on adózók – a költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és természetes személyek kivételével –, amelyek ba)

adóévet megelőző második évben vagy

t megelőzően kezdték meg tevékenységüket, és bb) adóteljesítményük értéke a 3 100 000 000 forintot elérte.

  1. A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók kijelölése
  2. § Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak minősül

adózó, ha

adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás alatt nem áll, illetve nem törölt adószámú és a)

Art. alkalmazásában – kivéve

Art. 110

. §-át –, adóteljesítményének értéke a 960 000 000 forintot elérte; b)

Art. 110

. §-a alkalmazásában adóteljesítményének értéke a 212 000 000 forintot elérte, és

adóévet megelőző év szeptember 1-jén havonkénti általános forgalmi adó bevallásra volt kötelezett. VIII. FEJEZET A FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK, NYILVÁNTARTÁSÁNAK, A DÍJ MEGFIZETÉSÉNEK ÉS VISSZATÉRÍTÉSÉNEK MÓDJÁRÓL ÉS RÉSZLETES FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT A DÖNTÉSI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL 49. Feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtása és a kérelem alapján induló eljárás részletszabályai 102. §

(1)

adózó a feltételes adómegállapítás iránti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem)

1. melléklet szerinti tartalommal, magyar nyelven nyújthatja be

adópolitikáért felelős miniszternek.

(2)Új kérelemnek minősül, ha

adózó a kérelemben ismertetett tényállás lényeges elemeit a kérelem benyújtása és elbírálása közötti időszakban megváltoztatja.

(3)Külföldi illetőségű személy feltételes adómegállapítás iránti kérelmét kizárólag belföldi képviselője útján terjesztheti elő. 103. § A kérelemhez csatolni kell a)

adózó nyilatkozatát arról, hogy a kérelemmel

onos tényállást tartalmazó ügyében nincs és korábban sem volt folyamatban tudomása szerint ellenőrzés, hatósági eljárás vagy bírósági eljárás,

  1. b)kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát,
  2. c)a számviteli törvényben meghatározott IFRS-ek szerinti számviteli elszámolásra épülő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó szakértői véleményét. 104. §

adópolitikáért felelős miniszter a kérelmekről külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

adózó nevét, cégnevét, állandó lakóhelyét vagy székhelyét, valamint a kérelem érkezésének időpontját, iktatószámát. 105. §

(1)A kérelem elbírálása során

adópolitikáért felelős miniszter írásbeli kiegészítő adatokat kérhet

adózótól, amelyeket magyar nyelven kell benyújtani a minisztériumhoz.

(2)

adópolitikáért felelős miniszter

adóhatóságtól

Art. 131. §

(14)bekezdés f ) pontja alapján kérhet információt.
(3)A
(2)bekezdés szerinti megkeresést

állami adó- és vámhatóság tizenöt napon belül teljesíti. A megkeresés időtartama a feltételes adómegállapítás iránti eljárás határidejébe nem számít bele. 106. §

(1)

adópolitikáért felelős miniszter a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelmet a benyújtást követő nyolc napon belül megküldi

állami adó- és vámhatóságnak.

(2)

adópolitikáért felelős miniszter a kérelem alapján indult eljárást lezáró döntést a döntés véglegessé válásának napjáról történő értesítéssel együtt a döntés véglegessé válásától számított nyolc napon belül megküldi

állami adó- és vámhatóságnak.

(3)

adózó – kérésére – a feltételes adómegállapítás intézése során meghallgatható. 107. §

adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapítást a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján adja ki. Ha a kérelem benyújtását követően, a határozat kiadmányozásának időpontjáig a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás lép hatályba, – a tartós feltételes adómegállapítás esetén a társasági adót érintő megállapítás kivételével, – a határozat tartalmazza mind a kérelem benyújtásakor, mind a határozat kiadmányozásakor hatályos jogszabályoknak megfelelő adómegállapítást. 108. §

(1)

adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapításról a végleges határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja

állami adó- és vámhatóságot. A kérelem elutasításáról szóló határozatot

adópolitikáért felelős miniszter csak

adózónak kézbesíti.

(2)

adópolitikáért felelős miniszter a végleges határozat egy példányának

(1)bekezdés szerinti megküldésével egyidejűleg megküldi a határozatot érintő,

adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 19/B. §-a és 43/T. §-a szerinti információcsere teljesítéséhez szükséges információkat

Aktv. említett rendelkezéseinek hatálya alá tartozó ügyekben

állami adó- és vámhatóságnak.

  1. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtása előtti előzetes konzultáció
  2. §

előzetes konzultáció során

adózó és

adópolitikáért felelős miniszter előzetesen egyeztethet

eljárás feltételeiről, a határidejéről, a megfizetendő díj mértékéről, a jogorvoslati lehetőségekről, a feltételes adómegállapítás hatályáról vagy bármely más eljárási kérdésről. A konzultáció során

adózó bemutathatja a tervezett kérelem tárgyát képező ügyletet,

alapul szolgáló tényállást,

adókötelezettségre, vagy annak hiányára vonatkozó tervezett konkrét kérdéseket.

előzetes konzultáció eredménye

adózót vagy

adópolitikáért felelős minisztert

adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban nem köti.

előzetes konzultációról jegyzőkönyv készül. 51. Díjfizetés 110. §

(1)A kérelem, illetve a személyes konzultáció díját a Nemzetgazdasági Minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01460658 számú számlájára kell befizetni. A díj nem minősül a központi költségvetés központosított bevételének.
(2)A díj megfizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható. IX. FEJEZET A SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK, NYILVÁNTARTÁSÁNAK,

ÉVES JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGNEK, A DÍJ KEZELÉSÉNEK, NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJÁRÓL ÉS FELTÉTELEIRŐL, TOVÁBBÁ

ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL

  1. A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtása és a kérelem alapján induló eljárás részletszabályai
  2. §

(1)A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) tartalmazza: a) a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló jogszabály szerinti fődokumentumot és helyi dokumentumot, b)

on időszak megjelölését, amelyre a határozat kötőerejének megállapítását kérik, c)

egyoldalú, kétoldalú vagy többoldalú eljárások közüli választást,

  1. d)kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti kérelem esetén a kérelem és mellékleteinek angol nyelvű szakfordítását,
  2. e)a fizetési számlaszám megjelölését, ahová

adózó a díj visszautalását kéri a kérelem elutasítása esetén, f )

adózó végső anyavállalatának nevét, székhelyét,

onosító számát, g) belföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásait,

eljárással érintett belföldi és külföldi illetőségű kapcsolt vállalkozások adatait (ideértve

ok nevének, címének, székhelyének, telephelyének, adószámának, ennek hiányában

zal egyenértékű

onosítójának feltüntetését, továbbá

adózó végső és közvetlen anyavállalatának adatait).

(2)
(1)bekezdés g) pontja és

1. melléklet szerinti végső anyavállalat a multinacionális vállalatcsoport

on csoporttagja, amely a) közvetlenül vagy közvetetten részesedéssel rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több másik csoporttagjában, amely alapján összevont pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett

adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen általában alkalmazott számviteli előírások szerint, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a benne való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna

adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen, és b) a multinacionális vállalatcsoportnak nincs másik olyan csoporttagja, amely benne közvetlenül vagy közvetetten

a) pont szerinti érdekeltséggel rendelkezik.

(3)A kérelem egy ügyletre vagy több, de egymással összevonható ügyletre vonatkozhat.
(4)A kérelemhez csatolni kell

előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben bemutatott tényállás megfelel a valóságnak.

(5)

állami adó- és vámhatóság a kérelmekről külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

adózó

onosító adatait, a kérelem érkezésének időpontját, iktatószámát, a befizetett díj összegét,

eljárás lefolytatásának időtartamát. 112. §

(1)A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás a kérelem benyújtását követően haladéktalanul értesíti

adózó adóügyeiben illetékes megyei vagy fővárosi adó- és vámigazgatóságot a kérelem benyújtásának tényéről.

(2)A Központi Irányítás

eljárása eredményeként hozott véglegessé vált döntés egy példányának megküldésével – a véglegessé válás megállapítását követően haladéktalanul – tájékoztatja

illetékes megyei vagy fővárosi adóés vámigazgatóságot. Ha

állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, a Központi Irányítás –

elutasító döntés megküldése nélkül – a kérelem elutasításának tényéről tájékoztatja

illetékes megyei vagy fővárosi adó- és vámigazgatóságot.

(3)

elutasító döntés meghozatala előtt

állami adó- és vámhatóság

adózót legalább nyolcnapos határidő tűzésével, akár több alkalommal is, hiánypótlásra hívja fel, ha

ármegállapítási kérelem formai vagy tartalmi hibái

adózó által orvosolhatóak.

(4)
(1)
(2)bekezdésnek megfelelően kell eljárni a döntés módosítása, illetve érvényességének meghosszabbítása iránti eljárásban is.
(5)

állami adó- és vámhatóság a döntés egy példányát – ideértve

t meghosszabbító és módosító határozatot is – a véglegessé válástól számított harminc napon belül megküldi a nemzetgazdasági miniszternek.

(6)

állami adó- és vámhatóság

(5)bekezdés szerinti tájékoztatással egyidejűleg tájékoztatást küld a határozatot érintő,

Aktv. 19/B. §-a és 43/T. §-a szerinti információcsere keretében közlésre kerülő információkról

Aktv. említett rendelkezéseinek hatálya alá tartozó ügyekben

adópolitikáért felelős miniszter részére. 113. §

(1)Kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti kérelem benyújtása esetén

adózó a dokumentációhoz csatolja a kérelem angol nyelvű szakfordítását.

állami adó- és vámhatóság felhívására

adózó csatolja a kétoldalú vagy többoldalú eljárás lefolytatásához szükséges dokumentációs részek angol nyelvű szakfordítását. Kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti kérelem esetén

állami adó- és vámhatóság a külföldi állam illetékes hatóságával megkötendő megállapodás és a kérelem elbírálásához szükséges adatok beszerzése érdekében eljárást kezdeményez a külföldi állam illetékes hatóságával a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménynek a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezései alapján.

(2)Két-, illetve többoldalú eljárásban

adózó nem vesz részt

állami adó- és vámhatóság és

illetékes külföldi hatóság közötti információcsere vagy kölcsönös egyeztető eljárásban. Ezen eljárások folyamán felmerült új tények, adatok, körülmények tisztázása érdekében

állami adó- és vámhatóság kivétel

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.