465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete az adóigazgatási eljárás részletszabályairól.

465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete az adóigazgatási eljárás részletszabályairól. A Kormány az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 136. § a), c) és d) pontjában és az adózás rendjéről szóló 2017.  évi CL.  törvény 268.  § (1)  bekezdés 1–9. és 12–16.  pontjában, valamint (4)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Ügyintézési határidőre vonatkozó részletszabályok 1. § (1) Adóügyekben: a) az adóhatóság hatáskör vagy illetékesség hiányában nyolc napon belül teszi át a  kérelmet és az  ügyben keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz; b) az adóhatóság a hozzá érkezett megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül továbbítja ahhoz a szervhez, amely a megkeresésben foglaltak teljesítésére jogosult; c) az adóhatóság a megkeresést, ca) ha az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, vagy ha azt az adózó jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, tizenöt napon belül, cb) egyéb esetben nyolc napon belül teljesíti; d) az adóhatóság vezetője a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőt tizenöt nappal hosszabbíthatja meg; e) a hiányosan benyújtott kérelem esetén az adóhatóság nyolc napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást; f ) a kizárási ok fennállását fa) az  adóhatóság ügyintézője haladéktalanul, de legkésőbb az  ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, illetve fb) az adózó a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül jelentheti be. (2) A hiánypótlási felhívás kibocsátására nyitva álló határidőre vonatkozó (1)  bekezdés e)  pontjában foglalt rendelkezéseket a  feltételes adómegállapításra, a  szokásos piaci ár megállapítására, a  kölcsönös egyeztetésre, és a  fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentés, kérelem nyilvántartásba vételére irányuló eljárásokban nem kell alkalmazni. (3) A feltételes adómegállapításra, a  szokásos piaci ár megállapítására, a  kölcsönös egyeztetésre és a  fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentés, kérelem nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban indokolt esetben hiánypótlási felhívás több alkalommal is kiadható. (4) Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a  kérelem beérkezésétől számított hat napon belül kell teljesíteni. 2. Az állami adó- és vámhatóság előtti képviseleti jogosultság bejelentésének és vizsgálatának szabályai 2. § A nem természetes személy adózó a  rá vonatkozó jogszabályok szerint önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselője minden egyéb cselekmény nélkül jogosult az  adózó adóügyeinek intézésére, e  jogának biztosítása érdekében az állami adó- és vámhatóság hivatalból eljár. 3. § (1) Ha a  törvényes képviselő együttes képviseleti joggal rendelkezik, – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen nyilatkozik arról, hogy az adóügyek intézésére mely törvényes képviselővel együtt jogosult. (2) Együttes törvényes képviselet esetén az  adóügyek intézése az  (1)  bekezdés alapján érintett törvényes képviselők jóváhagyását követően lehetséges. 4. § A természetes személy adózó törvényes képviselője – az  e  §-ban meghatározott eltérésekkel – az  állandó meghatalmazottra, megbízottra irányadó szabályok szerint jelenti be képviseleti jogosultságát. A  természetes személy törvényes képviselője képviseleti jogosultságát saját kezű aláírásával ellátott, az állami adó- és vámhatóság által erre a  célra rendszeresített nyomtatványon papír alapon is benyújthatja az  állami adó- és vámhatósághoz. A  törvényes képviselő a  bejelentéshez csatolni köteles a  képviseleti jogosultságát igazoló eredeti okiratot, melyet az állami adó- és vámhatóság a bejelentés nyilvántartásba vételét követően részére haladéktalanul visszaszolgáltat az adózó részére. 5. § Az állandó meghatalmazott a  hiteles elektronikus irattá alakított meghatalmazás, megbízás, vagy a  meghatalmazást, megbízást tartalmazó, legalább az  adózó, illetve törvényes képviselője minősített elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus irat egyidejű csatolásával – az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon jelenti be képviseleti jogosultságát. Az  adózó vagy törvényes képviselője az  állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – jelenti be az állandó meghatalmazottja, megbízottja képviseleti jogosultságát. Az  elektronikus felületen tett bejelentést az  állandó meghatalmazottnak, megbízottnak az  állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – jóvá kell hagynia. 6. § Az állami adó- és vámhatóság előtt az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett természetes személy adózó állandó meghatalmazottja, megbízottja – ha adóügyeit elektronikusan kívánja teljesíteni – képviseleti jogosultságát saját kezű aláírásával ellátott, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon papír alapon is bejelentheti az  állami adó- és vámhatósághoz. Az  állandó meghatalmazott, megbízott a  bejelentéshez csatolni köteles az eredeti állandó meghatalmazást, megbízást. 7. § Az állandó meghatalmazott, megbízott a  képviseleti jogosultságának bejelentése során nyilatkozni köteles arról, hogy a) a  képviseleti jogosultsága a  bejelentéskor érvényes teljes bizonyító erejű magánokiraton vagy közokiraton alapul, b) természetes személyként a természetes személy adózó meghatalmazó, megbízó nevében az állami adó- és vámhatóság előtti képviselet ellátására személye alkalmas, c) a  képviseleti jogosultsága az  adóigazgatási eljárásról szóló 2017.  évi CLI.  törvény (a  továbbiakban: Air.) 17. §-ának mely jogcímén alapul, d) a  ténylegesen az  adózó nevében eljáró képviselő mely, képviseletre jogosult jogi személy vagy egyéb szervezet, illetve ügyvédi iroda alkalmazottjaként, tagjaként jár el, e) a képviseleti jogosultság – az időtartam megjelölésével – határozott vagy határozatlan időre szól, f ) a képviseleti jogosultság mely adóügyek intézésére terjed ki, illetve g) a képviseleti jogosultság az elektronikusan intézhető adóügyek tekintetében önálló vagy együttes. 8. § Ugyanazon képviselt adózóra vonatkozóan a képviselő egyidejűleg csak egy képviseleti jogcímet jelenthet be. Ha a  képviselő egyidejűleg több jogcímen is képviselheti az  adózót, akkor a  bejelentés során olyan jogcímet köteles választani, mely az általa bejelentett valamennyi adóügy intézésére jogosít. 9. § A bejelentés alapján az  állami adó- és vámhatóság az  állandó meghatalmazott, megbízott képviselő eljárási jogosultságát, különösen az  Air.-ben meghatározott személyi és képesítési követelmény teljesülését a  rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi. Ha az  ellenőrzés alapján a  képviseleti jogosultság igazoltnak tekinthető, azt az  állami adó- és vámhatóság az  adóalanyok nyilvántartásának részét képező képviseleti nyilvántartásába bejegyzi, melyről az adózót és a képviselőt értesíti. 10. § Ha a  képviseleti jogosultság nem tekinthető igazoltnak, a  képviseleti jogosultság hiányáról az  adóhatóság az  elektronikus űrlapot benyújtó személyt értesíti, és egyidejűleg felhívja arra, hogy a  képviseleti jogosultságát három munkanapon belül jelentse be. Ha a  képviseleti jogosultság bejelentése három munkanapon belül nem történik meg, az állami adó- és vámhatóság az elektronikus űrlap benyújtását elutasítja. 11. § (1) Együttes képviseleti jogosultság esetén, a  képviselő által benyújtott elektronikus űrlap akkor tekinthető benyújtottnak, ha a benyújtóval együttesen eljáró képviselő – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – az  állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen a  benyújtást követő három napon belül nyilatkozik, hogy az  elektronikus űrlap benyújtását jóváhagyja. Az  állami adó- és vámhatóság a  jóváhagyásra váró elektronikus űrlapról az  együttes jóváhagyásra jogosult képviselőt – a  következményekre kiterjedően – tájékoztatja. (2) Ha az  elektronikus űrlap esetében három napon belül az  együttes jóváhagyás nem történik meg, az  elektronikus űrlap feldolgozását az állami adó- és vámhatóság elutasítja. A jóváhagyás hiánya miatti elutasításról az adóhatóság az adózót, továbbá valamennyi, az adott elektronikus űrlap benyújtására, illetve jóváhagyására jogosult képviselőt értesíti elektronikus tárhely útján. 12. § Az adózó, illetve törvényes képviselője, valamint az állandó meghatalmazott, megbízott számára a nyilvántartásba vett képviseleti jogosultság valamennyi adata lekérdezhető az  állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen. 13. § Ha az  első bejelentést követően a  képviseleti jogosultság tartalmában vagy a  képviseleti jogosultság terjedelmét nem érintő bejelentett adatokban változás következett be, azt – az  első bejelentésre irányadó szabályok szerint  – a bejelentéskor meglévő valamennyi jogosultságra és érvényes adatra kiterjedően kell bejelenteni. 14. § Ha az  állandó meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseleti jogosultság határozott időre szól és az  harminc napnál hosszabb, a  határozott idő lejártát megelőző nyolcadik napon az  állami adó- és vámhatóság a  képviseleti jogosultság határozott idő leteltét követő naptól beálló érvénytelenségéről az  adózót és az  állandó meghatalmazottat, megbízottat előzetesen értesíti. 15. § Az állandó meghatalmazott, megbízott, illetve az  adózó vagy törvényes képviselője a  bejelentett képviseleti jogosultság megszűnését – az  első bejelentésre irányadó szabályok szerint – haladéktalanul köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásból való törlésről az adózót, illetve az állandó meghatalmazottat, megbízottat értesíti. 3. A változásbejelentésre vonatkozó részletszabályok 16. § (1) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a) az adózás rendjéről szóló 2017.  évi Cl.  törvény (a  továbbiakban: Art.) 1.  mellékletében felsorolt adatok változása, b) a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, c) cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, d) az egyszerűsített végelszámolás megindulása, valamint annak megszüntetése és a  cég működésének továbbfolytatása, e) az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése. (2) A cég, a  bíróság által nyilvántartandó jogi személy létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a  tevékenység megkezdését, illetve a  bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő tizenöt napon belül tesz bejelentést. (3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a  bejelentést az  értékhatár elérését követő tizenöt napon belül kell megtennie az adóhatósághoz. (4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz a) a tényleges üzletvezetés helye áthelyezésének időpontját és az  érintett másik államot, ha a  tényleges üzletvezetésének helyét Magyarország területéről másik állam területére helyezi át, b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül. (5) Ha az  Art. 1.  melléklet 17.  pont 17.1. és 17.2.  alpontjában említett adózó, és a  bíróság által nyilvántartandó jogi személy adataiban bekövetkezett változás az  adózó adószámának megváltozását eredményezi, az  állami adó- és vámhatóság a  megváltozott adószámról az  adózóval egyidejűleg értesíti a  cégbíróságot, az  egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az  egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróságot. (6) Az Art. 1.  melléklet 17.  pont 17.1. és 17.2.  alpontjában említett adózó a  cégbírósághoz, az  egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz, a  bíróság által nyilvántartandó jogi személy a bírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a  cégbíróság, az  egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a  bíróság külön jogszabály alapján az  állami adó- és vámhatóságot értesíti. Az  Art. 1.  melléklet 17.  pont 17.1. és 17.2. alpontjában említett adózó, valamint a bíróság által nyilvántartandó jogi személy a főtevékenység változását a  változást követő tizenöt napon belül az  állami adó- és vámhatósághoz jelenti be a  gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a  3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelet szerint. (7) A változásbejelentési kötelezettség azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az  adatváltozásról a  közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle az  adózó kéri  – az Art. 44. §-ban meghatározott határidőben értesíti az állami adó- és vámhatóságot. (8) Az egyéni vállalkozó adózó az  egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, az  Art. 1.  melléklete szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján is bejelentheti az állami adó- és vámhatósághoz. (9) A  helyi önkormányzat foglalkoztató adózó esetében az  állami adó- és vámhatóság a  Kincstár által átadott adatok alapján veszi nyilvántartásba az állandó meghatalmazottként eljáró képviselő adatait és a képviseleti jogosultsága terjedelmét. E bekezdés alkalmazásában a képviseleti adatok és jogosultságok nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat a  Kincstár – az  állami adóhatósággal egyeztetett módon és időpontban – elektronikus formában átadja az  állami adóhatóság részére. Az  adatátadás tartalmazza a  képviselőként eljáró állandó meghatalmazott hozzájárulása alapján a nevét, adóazonosító jelét, képviseleti jogosultsága kezdő időpontját, terjedelmét, az általa képviselt adózó elnevezését, adószámát, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat. 4. Az adószám törléséhez kapcsolódó részletszabályok 17. § (1) Az adószám törléséről hozott határozat elleni fellebbezés esetén a  felettes szerv a  fellebbezésről az  iratok hozzá történő megérkezését követő tizenöt napon belül dönt. (2) Ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett adózó esetében a  törlés elrendelésére az  Art. 246.  §-a alapján került sor, az  állami adó- és vámhatóság a  határozat véglegessé válásának megállapítását követő napon a  cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az adószám törléssel érintett adózó megszüntetésére irányuló eljárást, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll. (3) Az adószámnak az  Art. 246.  §-a szerinti törlése esetén, az  egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adózók esetében az  állami adó- és vámhatóság a  véglegessé válás megállapítását követő napon megkeresi az  egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, más, cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett adózó esetében a  törlésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. (4) Az állami adó- és vámhatóság az  Art. 246.  § (1)  bekezdés c)–e)  pontjában meghatározott esetekben az  adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. 5. Az adóbevallás kijavítása és kiegészítése 18. § (1) Az adóbevallás helyességét az  Art. 47.  §-ában foglalt esetben az  adóhatóság megvizsgálja, a  számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított harminc napon belül értesíti. (2) Ha az adózó a kijavítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül egyeztetés végett az  adóhatósághoz fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén az  adóhatóság az  eljárást megindítja, és az  adót határozattal állapítja meg. A bevallás kijavítása nem minősül ellenőrzésnek, az ennek során hozott határozat nem minősül utólagos adómegállapításnak. (3) Az eredményes egyeztetésig, illetve a határozat véglegessé válásáig a visszatérítendő adót a kijavított összeg szerint kell kiutalni. (4) Ha a kijavítás alapján az adózót a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, az adóhatóság az adóbefizetés igazolását követően az adózó kérelmére a javára mutatkozó összeget harminc napon belül visszatéríti, illetve ha azt nem fizették be, az adózónak a kijavított összeget kell megfizetnie. (5) Ha a kijavítás miatt az adózót további befizetés terheli, és az adózó a kijavítással a) egyetért, az adót harminc napon belül kell megfizetnie, b) nem ért egyet, a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. (6) Ha az  adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés) az  adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az  adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a  nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az  adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az  adózót az  adóhatóság tizenöt napon belül – megfelelő határidő tűzésével – hiánypótlásra szólítja fel. (7) Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az  adózó is kezdeményezheti az  adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli. (8) Ha az  adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a  személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, köteles az  adóbevallásához mellékelni az  állami adó- és vámhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A  nyomtatvány a  jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. (9) Ha az adózó a bevallás önellenőrzése következtében jogosulttá válik arra, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályozás alapján nyilatkozatot tegyen, és ezt választja, az  önellenőrzési lap mellékleteként köteles a bevallás kiegészítő nyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványt kitölteni és benyújtani. 6. Felvétel a köztartozásmentes adózói adatbázisba 19. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az  adózó erre irányuló kérelme alapján, a  kérelem benyújtásának hónapját követő hónap tizedik napján felveszi az  adózót a  köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha vizsgálata alapján az  adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez az Art.-ben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz vagy eleget tett. A  kérelem teljesítésének a  köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A  kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be. (2) Ha az  adózó a  kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján a  köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az  állami adó- és vámhatóság az  adózót tíz napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, amely határidő eredménytelen elteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A  hiánypótlási felhívásban, illetve az  elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az  adózó mely feltételeknek – ideértve a tartozások összegszerűségét is – nem felelt meg. Ha az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az állami adó- és vámhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap tizedik napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. (3) A határozat elleni jogorvoslatra a  nyilvántartásba vételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati szabályok irányadók, azzal, hogy a  fellebbezés iránti kérelmet az  elsőfokú határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni, illetve azt az állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül bírálja el. (4) Az állami adó- és vámhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap tizedik napján frissíti. Ha a  köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az  adózó a  feltételek bármelyikének nem felel meg, az állami adó- és vámhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót értesíti. Ezt követően a  köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a  kérelem ismételt benyújtásával kérhető. (5) A köztartozásmentes adózói adatbázisból történő, (4) bekezdés szerinti törléssel kapcsolatos észrevétel az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül terjeszthető elő. Az  észrevételben foglaltakat az  állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül kivizsgálja. Ha az  adózó az  észrevételben foglaltak alapján a  köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel feltételeinek megfelel, az  állami adó- és vámhatóság a  köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. Ha az adózó a felvétel feltételeinek nem felel meg, vagy észrevétele elkésett, az állami adó- és vámhatóság elutasító határozatot hoz. A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető. 7. Az adófizetés módja, időpontja 20. § (1) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. (2) A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. (3) Az adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét az 59. § szerint elektronikus fizetéssel is teljesítheti. (4) Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a  Magyar Nemzeti Bank (a  továbbiakban: MNB) által közzétett forintban megadott árfolyama, az  MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adózót terheli. 21. § (1) Az adó megfizetésének időpontja: a) átutalással történő fizetés esetén az  a  nap, amikor az  adóval az  adózó belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte, b) pénztárba történő fizetés esetén az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy – ha jogszabály lehetővé teszi – az adóhatóság pénztárába befizették, c) készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén az a nap, amikor az adót postára adták, d) elektronikus fizetés esetén az 59. §-ban meghatározott időpont. (2) Minden más esetben az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adóhatóság számláján, önkormányzati adóhatóság esetén a helyi önkormányzat számláján a befizetést jóváírják. 8. Az egyenlegértesítő 22. § (1) Ha az  adószámla ötezer forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat, az  adóhatóság az  adózó adószámlájának adónemenkénti egyenlegéről, valamint annak részletezéséről és a  tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról az adózó részére október 31-ig értesítést ad ki. (2) Az  állami adó- és vámhatóság az  adózó adószámlájának egyenlegéről, a  tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról, valamint a  közösségi vámjog szerinti késedelmi kamatról nem értesíti azt az  adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetve adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy választása szerint elektronikusan nyújtotta be a  bevallását. Ezen adózóknak az  állami adó- és vámhatóság az  értesítési feltételek fennállása esetén elektronikus tájékoztatást küld az  adószámla és a  felszámított késedelmi pótlék elektronikus elérhetőségéről. 9. Bizonylat és igazolás kiállítása kifizetésről 23. § (1) A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a természetes személynek a  kifizetőtől, illetve a  munkáltatótól származó bevételének teljes összege és jogcíme, az  adóelőleg, az adó, a  járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó alapjául szolgáló összeg, illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi kedvezmény összegét. E  rendelkezést kell alkalmazni az  adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyre is. A  munkáltató, a  kifizető és az  adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely a természetes személynek – a vállalkozó részére e minőségében teljesített kifizetések kivételével – az  előzőekben említettekről, továbbá a  kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad. (2) A természetes személy adózó a vele együtt élő házastársát, élettársát megillető, de az említettek általa igénybe nem vehető családi kedvezményt a) az adóbevallásában, vagy b) önellenőrzéssel veheti igénybe. (3) A társadalombiztosítási szerv az  általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a  levont adóelőlegről a természetes személy részére, naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évet lefedő ellátási időszak esetén a naptári évet követő január hónap 31. napjáig ad igazolást. (4) Az olyan igazolást, amelynek alapján az  adózó a  bevételét, az  adóalapját vagy az  adóját csökkentheti, a  kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az  adóévet követő év február hónap 15. napjáig kell kiadni. (5) Ha a  természetes személy munkaviszonya év közben megszűnik, a  munkáltató az  adóévben általa kifizetett jövedelemről és a  levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a  munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a természetes személy részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató, munkáltatók által közölt adatokat is. (6) Az igazolást az  (5)  bekezdés szerint kell kiadni a  természetes személy nyugdíjazása vagy halála esetén is. A  természetes személy halála esetén az  igazolást a  vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kell kiadni. (7) A kifizető, a  munkáltató a  természetes személynek kifizetett összegekről, a  levont, illetve megállapított adóról a könyvvezetésre vonatkozó szabályok szerint nyilvántartást köteles vezetni. (8) Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének a megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad. (9) A kifizető olyan bizonylatot (igazolást) állít ki az osztalékban részesülő személy részére, amely tartalmazza a kifizető és a  bevételt, jövedelmet szerző nevét (elnevezését), adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), lakóhelyét, a  kifizetés jogcímét, az  osztalék kifizetésének évét, a  bizonylat (igazolás) kiállításának időpontját, az  adó alapját és a megállapított adó összegét. Osztalékelőleg fizetése esetén, illetve ha az osztalékadót a kifizető nem vonta le, adó-visszatérítésre jogosító igazolás nem állítható ki. 10. Az adóhatósági igazolások kiállítása 24. § (1) Az általános adóigazolás tartalmazza az  adózónak az  igazolás kiadásának napján vagy az  igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon a) az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy az  állami adó- és vámhatóságnál fennálló tartozását vagy annak hiányát b) a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást, c) a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az  adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a  mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, d) a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat. (2) A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az  adózónak az  igazolás kiállításának napján vagy az  igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs. (3) Ha jogszabály adóigazolás benyújtását írja elő, e  kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az  állami adó- és vámhatóság az adózót az adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján vagy határnapon, egyéb esetekben a kérelem benyújtásakor a köztartozásmentes adózói adatbázisban nyilvántartja. (4) A köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolás tartalmazza az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az  Art. 260.  § a)–f )  pontjában előírt feltételeknek való megfelelést. A kiadott igazolás adóigazolásnak minősül. (5) A jövedelemigazolás a  kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként tartalmazza az  adózó által bevallott, illetve a  munkáltatói, utólagos adómegállapítás, valamint a  soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a  jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a  különadóalap után a  különadó, illetve az  egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a  továbbiakban: ekho) szerint adózott bevétel összegét és az  ekho-fizetési kötelezettséget. Arra az  adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, valamint az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza. (6) Ha az  adózó az  egyszerűsített vállalkozói adó (a  továbbiakban: eva) alanya, a  jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az  eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az  ezután megállapított egyszerűsített vállalkozói adót, egyebekben az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az állami adó- és vámhatóság a jövedelemigazolást. (7) Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetve soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást. (8) Az állami adó- és vámhatóság a  belföldi illetőségről a  személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a  belföldi illetőségű természetes személyre, valamint a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló törvénynek a  belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki a  kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően. Az  illetőségigazolás tartalmazza a  természetes személy nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát. (9) Az adóhatóság az adó- és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást magyar és angol nyelven állítja ki. (10) Az adóhatóság az  adóhatósági igazolást a  külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a  kérelmező a  nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a  nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a  két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz. (11) Az adóhatósági igazolás kiadásának elektronikus úton történő kezdeményezése esetén az  állami adóés vámhatóság − az  adózó vagy képviselője választása szerint – az  eljárást lezáró döntését papír alapon vagy elektronikusan állítja ki. Az  állami adó- és vámhatóság az  illetőségigazolás kiadását és a  papír alapon kezdeményezett adóhatósági igazolás kiadása iránti kérelmet papír alapon teljesíti. (12) A kiadott adóhatósági igazoláson az  állami adó- és vámhatóság véletlenszám-generátor használatával képzett, legalább huszonnégy karakteres azonosítót helyez el, amelynek segítségével az adózó, a képviselője és az igazolás felhasználója – elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően – az  állami adó- és vámhatóság honlapján a kiadott igazolást megtekintheti, letöltheti. 11. A Rehabilitációs kártya kiállítására vonatkozó részletszabályok 25. § (1) A törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személyek foglalkoztatása esetére a  foglalkoztatót megillető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges, jogosultságot igazoló kártyát (a továbbiakban: Rehabilitációs kártya) az állami adó- és vámhatóság a természetes személy kérelmére a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az  ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott eljárásban állítja ki. (2) Az adóigazolványt kiegészítő kártya a következő adatokat tartalmazza: a) a kártya tulajdonosának természetes személyazonosító adatai; b) a kártyatulajdonos adóazonosító jele; c) a kiállítás kelte; d) az érvényesség időtartama, amely Rehabilitációs kártya esetén a kártya érvényességének kezdő időpontjától a kártya visszavonásáig terjedő időszak. (3) Az állami adó- és vámhatóság a  Rehabilitációs kártya kiállításáig a  kártya helyettesítése céljából igazolást állít ki, amely tartalmazza a  (2)  bekezdés szerinti adatokat. Ahol jogszabály Rehabilitációs kártyát említ, azon a Rehabilitációs kártyát helyettesítő igazolást is érteni kell. 12. A hirdetményi közlés 26. § (1) A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha azt törvény vagy kormányrendelet előírja. (2) A hirdetmény tartalmazza a) a kifüggesztés, a honlapon történő közzététel esetén a közzététel napját, b) az eljáró adóhatóság megnevezését, c) az ügy számát és tárgyát, d) az adózó nevét és adóazonosító számát, továbbá e) azt a  figyelemfelhívást, hogy az  adóhatóság az  ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért az adózó vagy képviselője a döntést az adóhatóságnál átveheti. (3) A hirdetményt az adóhatóság hirdetőtábláján, valamint a honlapján helyezi el. 13. Az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványok, meghatározott adatformátum 27. § (1) Az állami adó- és vámhatóság meghatározza és közzéteszi a  rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy azok az  adózók számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A  bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat – ideértve az  adóhatóság honlapján közzétett informatikai alkalmazásokat – a  benyújtásukra előírt határidőt megelőzően legalább harminc nappal kell közzétenni, kivéve, ha időközben a  nyomtatványok, illetve az  informatikai alkalmazások változtatását igénylő jogszabály-módosítás kihirdetésére került sor. (2) Az adóhatóság az  internetes honlapján folyamatosan közzéteszi azt az  adatformátumot, amelyben az  adóalany az  ellenőrzés során az  elektronikus adathordozón tárolt adatokat rendelkezésre bocsátja. Ha az  adatformátum megváltozik, az  adóhatóság köteles a  változást megelőzően legalább harminc nappal az  új adatformátumot közzétenni. Az  önkormányzati adóhatóság az  adatformátum megváltozását az  önkormányzat hivatalos lapjában, honlapján, azok hiányában a helyben szokásos módon is közzéteszi. II. FEJEZET AZ ADÓFIZETÉSI BIZTOSÍTÉK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, TELJESÍTÉSÉRE ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE, ILLETVE FELSZABADÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOKRÓL 14. Általános rendelkezések 28. § E fejezet hatálya kiterjed a) az adófizetési biztosíték megállapításával, teljesítésével, visszafizetésével, illetve felszabadításával kapcsolatos szabályokra; b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az  adófizetési biztosíték letételeként elfogadható garancialevéllel kapcsolatos szabályokra. 29. § E fejezet alkalmazásában 1. átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik; 2. banki munkanap: az a nap, amelyen az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart; 3. banki munkanap záró időpontja: a  pénzforgalmi szolgáltató által meghatározott azon időpont, ameddig a fizetési megbízást befogadja; 4. fizetési megbízás: a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója részére fizetési művelet teljesítésére adott megbízása; 5. garantőr: az  MNB nyilvántartásában szereplő, vagy az  Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás; 6. rendelkezésre tartás: az adótartozás megfizetésének folyamatos és teljes összegű biztosítása. 15. Az adófizetési biztosíték megállapítása 30. § Az adófizetési biztosíték megállapítását akkor alapozza meg több tényállás, ha az adófizetési biztosíték előírásának oka a) az adószám megállapítását kezdeményező adózó több, az  Art. 26.  § (2)  bekezdése szerinti tagja vagy részvényese esetében egy időben fennáll; b) az adószám megállapítását kezdeményező adózó valamely, az  Art. 26.  § (2)  bekezdése szerinti tagja vagy részvényes vonatkozásában megállapítható, hogy egy időben több, az  adószám megállapítását kezdeményező adózótól eltérő olyan adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese volt, amely megfelel az Art. 26. § (2) bekezdésében foglaltaknak. 31. § Az adófizetési biztosítékot az  állami adó- és vámhatóságnak elő kell írnia, ha az  Art. 26.  § (2)  bekezdésében meghatározott valamely ok fennáll a) az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napján, vagy b) az Art. 27. § (1) bekezdésében meghatározott személyi változás cégjegyzékbe történő bejegyzésének napján. 32. § Az Art. 26.  § (2)  bekezdésében előírt feltétel esetében az  adótartozás adófizetési biztosíték alóli mentesülést eredményező megtérülésének legkésőbbi figyelembe vehető időpontja az  adózó adószámának megállapítását megelőző adóregisztrációs eljárás kezdetének napja, az  Art. 27.  § (1)  bekezdése alapján lefolytatott eljárás esetén a személyi változásról történt tudomásszerzést követően elvégzett vizsgálat kezdetének napja. 33. § Az Art. 27.  § (1)  bekezdése alapján lefolytatott eljárás során az  Art. 26.  § (2)  bekezdése szerinti, az  adótartozással jogutód nélkül megszűnt cég megszűnésének időpontjára vonatkozó ötéves időtartam tekintetében a  személyi változás cégjegyzékbe történő bejegyzésének napját megelőző ötéves időtartamot kell figyelembe venni. 16. Az adófizetési biztosíték nyújtása 34. § Az adófizetési biztosíték összege teljesíthető a) elkülönített letéti számlára történő egyösszegű befizetéssel, és b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az  állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján. 35. § Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi az  Art. 26.  § (5)  bekezdésének, valamint a  38.  § szerinti feltételeknek megfelelő garanciát, illetve az  elkülönített letéti számlára megfizetett adófizetési biztosítékot. A  letétbe helyezett összeg és a  garancia kiegészíti egymást, az  elkülönített letéti számlára befizetett összegnek és a  garanciában szereplő összegnek együttesen el kell érnie az  Art. 26.  § (2)  bekezdése alapján megállapított és határozatban közölt mértéket. 36. § Ha az adózó az adófizetési biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő átutalással teljesíti, úgy a banki munkanap záró időpontjáig benyújtott fizetési megbízásban szereplő összeget a fizetési megbízás teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a következő banki munkanapon figyelembe veszi. Ha az adózó a fizetési megbízáson a  megbízás banki munkanapjától eltérő időpontot jelöl meg teljesítési dátumként, úgy a  fizetési megbízás teljesítése esetén a  fizetési megbízásban szereplő összeget az  állami adó- és vámhatóság a  megjelölt napot követő banki munkanapon veszi figyelembe. 37. § Az adófizetési biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség akkor minősül teljesítettnek, amikor az  előírt adófizetési biztosíték összegét az  Art. 26.  § (5)  bekezdésében előírtaknak megfelelően az  ott megjelölt határidő leteltéig az  elkülönített letéti számlán jóváírták, vagy ha az  adófizetési biztosíték összege garancia útján kerül biztosításra, amikor a  garanciát az  állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vette, de legkorábban a  garancia érvényességének kezdetétől. 17. A garancia formájában nyújtott adófizetési biztosíték 38. § (1) Az állami adó- és vámhatóság csak olyan garanciát fogad el, amelynél a  garantőr a  garanciáról szóló okirat kiállításának időpontjában a) nem áll csőd-, felszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt, b) tevékenységét felügyeleti szerve nem függesztette fel, c) érvényes engedéllyel rendelkezik garancia vállalására, és d) nem áll végrehajtási eljárás alatt. (2) Az (1)  bekezdés b)–c)  pontjában rögzített feltételek fennállását az  adózó a  garantőr által kiállított nyilatkozattal igazolja. (3) A garancia a) meghatározott összegre szól, ezen összeg szerepel az okiraton, b) meghatározott határnapig, de legalább az  állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtás napjától számított tizenkét hónapig érvényes, az okirat tartalmazza az érvényesség kezdő és végső időpontját, c) eredeti garancia, és amelyben a  garantőr arra vállal kötelezettséget, hogy az  állami adó- és vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – a  banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül – az  igénybejelentésben megjelölt, a Magyar Államkincstár által létrehozott központosított beszedési számlára megfizeti a megbízója Art. 26. § (7) bekezdése szerinti tartozását, d) a fizetési igény bejelentésére az állami adó- és vámhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg, e) az érvényesség idején belül visszavonhatatlan vagy kizárólag az állami adó- és vámhatóság jóváhagyásával visszavonható és f ) tartalmazza a  garanciát nyújtó garantőr megnevezését, bankszámlaszámát, valamint a  megbízó nevét, székhelycímét, fizetési számlaszámát, adószámát. (4) Ha a  (3) bekezdés a) pontja szerinti összeg forinttól eltérő pénznemben megadott pénzügyi adat, forintra történő átszámítása a  tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az  MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az  MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani. (5) Nem fogadható el a  garancia, ha a  garanciát nyújtó hitelintézettel szemben a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor. (6) A nem magyar nyelven kiállított garancia kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. (7) Ha a  garancia érvényességi ideje alatt a  garantőr szervezet az  (1) és (3)  bekezdésben felsorolt feltételeknek már nem tesz eleget, vagy az  állami adó- és vámhatóság részben vagy egészben beváltotta a  garanciát, az  adózó új, a feltételeknek megfelelő garancia benyújtására, vagy az elkülönített letéti számlára történő befizetésre köteles. (8) Ha az  állami adó- és vámhatóság tudomást szerez a  garantőr szervezettel kapcsolatos feltételek hiányáról, elektronikus úton értesíti az  adózót és egyidejűleg felszólítja arra, hogy nyolc napon belül nyújtson be igazolást arról, hogy a  feltételeknek megfelelő garantőrnél kezdeményezte a  garanciaszerződés megkötését, mely eljárás folyamatban van, vagy nyolc napon belül egészítse ki az  adófizetési biztosíték összegét az  elkülönített letéti számlára történő befizetéssel. (9) Ha az adózó a  (8) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti, az állami adó- és vámhatóság az Art. 26. § (6) bekezdése szerint jár el. 18. Az adófizetési biztosíték rendelkezésre tartásának időtartama 39. § Az adófizetési biztosíték rendelkezésre tartásának tizenkét hónapos időtartama az Art. 26. § (9) bekezdése alapján az adófizetési biztosíték hiánytalan teljesítésének napját követő napon kezdődik. 19. Az adófizetési biztosíték lekérdezhetősége 40. § Az adófizetési biztosíték nyújtására kötelezett adózók számára az  állami adó- és vámhatóság az  elektronikus azonosítási szolgáltatáson és a  tárhelyen keresztül, elektronikus úton elérhető felületet biztosít, ahol az  adózók, az  adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az  adófizetési biztosíték nyilvántartásával, elszámolásával kapcsolatos adatokat folyamatosan nyomon követheti. 20. Az adófizetési biztosíték elszámolása, kiegészítése 41. § (1) Az állami adó- és vámhatóság minden hónap tizedik napjáig felülvizsgálja, hogy az adófizetési biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén az  adófizetési biztosíték összegét az  állami adó- és vámhatóság a  tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló adófizetési biztosíték összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az  adófizetési biztosíték összegét az  adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolni. (2) Az adófizetési biztosíték adótartozásra történő elszámolása esetén az  adótartozás megfizetésének napja az adószámlán történő jóváírás napja. (3) Az (1)  bekezdés szerint csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált adófizetési biztosíték összegéről az  adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően az adófizetési biztosítékot az Art. 26. § (2) vagy (4) bekezdése szerint meghatározott összegre ismételten ki kell egészítenie. Az értesítés tartalmazza a kiegészítés elmaradásának jogkövetkezményére való figyelmeztetést is. 42. § (1) A 41. § szerinti eljárás során nem minősül tartozásnak az az összeg, melyre a) az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést (az előzőekben és a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) engedélyezett, a fizetési könnyítés időtartama alatt b) a fizetési könnyítés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában végleges döntést még nem hoztak, a kérelem beérkezését követő naptól annak elbírálásáig. (2) Az  (1)  bekezdés nem alkalmazható az  adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésére irányuló kérelmének benyújtása esetén, ha a) az adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmét az adóhatóság végleges határozattal elbírálta, a kérelmet az adózó visszavonta vagy az adóhatóság az eljárást végleges végzéssel megszüntette, b) a fizetési könnyítés, illetve tartozás mérséklés engedélyezését törvény kizárja. 21. Az adófizetési biztosíték visszautalása 43. § (1) Az  állami adó- és vámhatóság a  befizetett adófizetési biztosíték összegét vagy annak fennmaradó részét visszautalja, vagy a garanciavállalás felmondásához hozzájárul, a) az adófizetési biztosíték rendelkezésre tartására vonatkozó tizenkét hónapos időszak leteltét követően, b) ha az  adózó terhére adófizetési biztosítékot megállapító határozatot az  állami adó- és vámhatóság visszavonja, vagy azt a felettes szerv megsemmisíti, c) a kötelezettséget meghaladó mértékben nyújtott adófizetési biztosítékot, ha az adózó javára az adófizetési biztosítékot megállapító határozatot az állami adó- és vámhatóság módosítja, a felettes szerv megváltoztatja, vagy d) ha az adózó az adófizetési biztosítékot az Art. 26. § (5) bekezdésében előírt határidőn túl nyújtja, az adószám törléséről történő rendelkezést követően. (2) Az  (1)  bekezdésében foglaltakon túl az  adófizetési biztosíték összegének visszautalása iránt az  állami adó- és vámhatóság az  adózó kérelmére intézkedik, illetve a  garanciavállalás felmondásához hozzájárulását az  adózó kérelmére a pénzintézet részére továbbítja, ha a) az adózó akként nyújtott adófizetési biztosítékot, hogy arra nem volt kötelezett, vagy b) a cégnyilvántartásban szereplő adózót az  adófizetési biztosíték rendelkezésre állására vonatkozó tizenkét hónapos időszak alatt a cégnyilvántartásból törölték. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az adózó jogutód nélkül szűnt meg, a visszautalás, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésére a  cég bármelyik volt tulajdonosa jogosult. Az  adózó jogutóddal történő megszűnése esetén a  kérelmet a  jogutód terjesztheti elő. A  kérelem teljesítése esetén a  visszautalás, a  garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cégnyilvántartásból törölt adózó tevékenységét lezáró bevallását benyújtotta. (4) Átalakulás és egyesülés esetén az  állami adó- és vámhatóság az  elkülönített letéti számlára teljesített adófizetési biztosítékot a  jogutódnál tartja nyilván, ezt a  nyilvántartásán a  cégbíróság elektronikus úton történő értesítését követő harminc napon belül vezeti keresztül. (5) Szétválás esetén az  állami adó- és vámhatóság a  (4)  bekezdés szerint jár el azzal, hogy a  nyilvántartáson való átvezetést a  szétválási tervről való tudomásszerzést követő harminc napon belül végzi el. Ha a  szétválási terv rendelkezései nem tartalmazzák a szétválási arányt, akkor a nyilvántartáson való átvezetés a  jogutódok kérelmére végezhető el, a kérelem beérkezését követő harminc napon belül. 44. § (1) Az  állami adó- és vámhatóság az  adófizetési biztosíték összegének kiutalását, illetve a  felmondáshoz való hozzájárulást a 43. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó tizenkét hónapos időszak leteltét követő harminc napon belül, a  43.  § (1)  bekezdés b), c) és d)  pontja esetében a  döntés véglegessé válását követően harminc napon belül, a  43.  § (2)  bekezdés szerinti esetekben a  kérelem beérkezését követő harminc napon belül teljesíti, adja ki. (2) Az állami adó- és vámhatóság a visszatartási jogát az általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott adótartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti. (3) Ha a  43.  § alapján az  adófizetési biztosíték visszautalásának van helye, az  utalást a  pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó esetén a  pénzforgalmi számlára, megszűnt adózó esetén a  kérelemben megjelölt számlára vagy postai átvételi címre teljesíti az állami adó- és vámhatóság. III. FEJEZET AZ ADÓÜGYEK ELEKTRONIKUS INTÉZÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI 22. Általános rendelkezések 45. § E fejezet alkalmazásában 1. bankkártyával bonyolított fizetési művelet: az  állami adó- és vámhatóságnál teljesítendő fizetési kötelezettségek egy összegben történő megfizetésére az  Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (a továbbiakban: EFER) csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által biztosított, az állami adó- és vámhatóság által rendelkezésre bocsátott POS terminálon keresztül bankkártyával vagy internetes felületen bankkártyával (VPOS) bonyolított fizetési művelet, 2. Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer: az  elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: E-ügyintézés Korm. rend.) szerinti, az állam által nyújtott központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, 3. egy összegben történő befizetés: az adózó fizetési kötelezettségeinek EFER igénybevételével történő teljesítése házibankon keresztül, valamint bankkártyával bonyolított fizetési művelet útján, 4. elektronikus fizetés: készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel és házibankon keresztül történő fizetés, 5. elektronikus űrlap: az E-ügyintézés Korm. rend. 2. § 2. pontja szerinti elektronikus űrlap, 6. elektronikus tárhely: az Art. 7. § 46. pontja szerinti tárhely, 7. felosztási rendelkezés: az EFER igénybevételével történő házibankos vagy internetes felületen bankkártyával (VPOS) bonyolított befizetés adónemenkénti, köztehernemenkénti felosztásáról tett adózói nyilatkozat, amelyet az elektronikus azonosítási szolgáltatás használatával lehet megtenni, 8. felosztási nyilatkozat: a befizetés adónemenkénti felosztásáról tett adózói nyilatkozat, amelyet az adózó a POS terminálon történő fizetés során megad, 9. adózó: a) az Air. szerinti adózó, b) a jövedéki adóról szóló 2016.  évi LXVIII.  törvény szerinti bejelentési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítő, a zárjegy és adójegy megrendelő, valamint c) e rendelet alkalmazásában az  adószámla megtekintése, az  adószámlával kapcsolatos elszámolás, és a  képviselet bejelentésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatosan az  a  természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az  ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a  hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. 46. § E fejezet hatálya kiterjed a) az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül aa) az adózó adószámlájának megtekintésére, ab) a pótléklevezetés adatainak megjelenítésére, ac) az adófizetési biztosíték nyilvántartásával, elszámolásával kapcsolatos adatok megjelenítésére, b) a bankkártyával bonyolított fizetési műveletre, és c) az állami adó- és vámhatóságnál teljesítendő fizetési kötelezettségek egy összegben történő megfizetésére a  pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó pénzforgalmi számláját vezető, az  EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által biztosított házibankos fizetési megoldással (a továbbiakban: házibank). 47. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adóügyek elektronikus intézésének biztosítása érdekében elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül hozzáférhető informatikai rendszert működtet. (2) Az adózónak a hatályos jogszabályi rendelkezésekre vonatkozó tájékoztató levél elektronikusan is kézbesíthető. 48. § Az adók módjára behajtandó köztartozás behajtása iránti kérelem esetén a megkereső szervnek az első megkeresést megelőző nyolcadik napig regisztrációs kérelmet kell benyújtania az állami adó- és vámhatósághoz. A megkereső szerv a regisztrációs kérelem elfogadását követően egyedi regisztrációs számot kap. 49. § A belföldi végrehajtási megkeresésben kimutatott tartozást érintő fizetési kedvezményi eljárásban a  megkereső szerv is elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. 50. § Az elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban kizárólag az  állami adó- és vámhatóság által biztosított űrlapon terjeszthető elő a) fizetési kedvezmény iránti kérelem, b) a kérelem módosítása, kiegészítése, visszavonása, c) a jogorvoslati kérelem módosítása, kiegészítése, visszavonása, d) fellebbezési jogról történő lemondás, e) a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlése, nyilatkozatok, igazolások beküldése. 51. § Az állami adó- és vámhatóság az  elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban a  felhívásait, értesítéseit, határozatát, végzését és egyéb iratait elektronikus úton közli a  kérelmezővel, illetve a  belföldi végrehajtást kérő megkeresővel. 52. § Ha az  állami adó- és vámhatóság az  elektronikus űrlapról megállapítja, hogy az  adózó vagy képviselője az  időbélyegzőben feltüntetett időpontot megelőzően az  adott adónem és időszak tekintetében már teljesítette adókötelezettségét, vagy az  adott adóügy intézésére nem jogosult, az  elektronikus űrlap adatainak feldolgozását –  az  önellenőrzésre, helyesbítésre, illetve javításra irányuló elektronikus űrlap kivételével – visszautasítja, és erről az adózót, képviseleti eljárás esetén a képviselőt elektronikus tárhely útján tájékoztatja. 53. § A bejelentési (változás-bejelentési), bevallási, adatszolgáltatási, kötelezettség teljesítésének időpontja – az 52. §-ban foglaltak kivételével – az időbélyegzőben szereplő időpont. 23. A távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok 54. § (1) E fejezet rendelkezéseit a) az  Art. 117–119.  §-a szerinti távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályokkal kapcsolatos ügyintézésére, valamint b) az  Art. 120–122.  §-a szerinti távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályokkal kapcsolatos ügyintézésre kell alkalmazni. (2) E  rendeletnek a  bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az Európai Unió más tagállamában és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint elismert harmadik államban letelepedett adóalanynak belföldön, az  Art. 193.  §-a szerinti elektronikus kapcsolattartás útján érvényesített általános forgalmiadó-visszatéríttetési kérelmével, kiigazítási nyilatkozatával kapcsolatos elsőfokú eljárásban. 55. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az 54. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adóügyek elektronikus intézésének biztosítása érdekében külön hozzáférhető informatikai rendszert működtet. (2) Az állami adó- és vámhatóság az 54. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adóügyek elektronikus intézésének biztosítása érdekében a  személyes azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően hozzáférhető informatikai rendszert működtet. (3) Az  állami adó- és vámhatóság az  54.  § (2)  bekezdésében meghatározott adóügyek elektronikus intézésének érdekében – az adózó választásának megfelelően – külön hozzáférhető informatikai felületet működtet. (4) A  (2) és a  (3)  bekezdésben meghatározott elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az  adózó a  bejelentkezés során általa megadott azonosító számmal és a bejelentkezés során meghatározott jelszóval rendelkezzen. 56. § (1) Az  állami adó- és vámhatóság az  54.  § (1)  bekezdésében meghatározott adóügyek távolról történő intézéséhez olyan online felületet biztosít, amelyen keresztül intézett adóügyeket az adózón és a képviselőn kívül csak az állami adó- és vámhatóság ismerhet meg. (2) Az adózó a) az 54. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárások esetében a személyes azonosítást követően hozzáférhető, b) az 54. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárások esetében az 55. § (2) bekezdése szerinti online felületen keresztül teljesíti az  Art. XIII. fejezete szerinti bejelentkezési, változás-bejelentési és bevallási kötelezettségét. (3) Az állami adó- és vámhatóság az online felületen megadható adatokat (a továbbiakban: online adatlap), valamint az eljáráshoz kapcsolódó egyéb adatot (azonosító szám) informatikai rendszerében tárolja. Az adózó és képviselője az állami adó- és vámhatóság informatikai rendszerében tárolt adatokat ellenőrizheti. (4) Az 54. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adóügyek elektronikus intézése esetében az online adatlap útján teljesítendő bejelentkezési, változás-bejelentési, bevallási kötelezettség teljesítésének időpontja az időbélyegzőben szereplő időpont. (5) Az  állami adó- és vámhatóság az  54.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti eljárás során hozott határozatát, végzését és egyéb értesítéseit az  adózó …