6/2018. (XII. 17.) AM utasítása a XII. Agrárminisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos g

6/2018. (XII. 17.) AM utasítása a XII. Agrárminisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodásról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésében foglaltakra – a következő utasítást adom ki: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás hatálya a) a  Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1.  melléklet XII.  Agrárminisztérium fejezet 20. címébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatokra (a továbbiakban: fejezeti kezelésű előirányzat), valamint 21. címébe sorolt tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat tartalmazó központi kezelésű előirányzatra, b) a  fejezeti kezelésű előirányzatok előző évekről áthúzódó költségvetési maradványára, tekintet nélkül annak eredeti előirányzathoz való kapcsolódására vagy annak hiányára, c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az  a)  pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési évben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra és d) a fejezeti kezelésű előirányzaton a költségvetési évben jelentkező többletbevételre [az a)–d) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki. (2) Ha az előirányzatok bármelyikének felhasználásáról külön jogszabály vagy miniszteri utasítás rendelkezik, az utasítás rendelkezéseit csak az abban nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § Az utasítás alkalmazásában: a) analitikus nyilvántartó hely: olyan szerv, szervezet, amely az Agrárminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) által biztosított pénzeszközök terhére folyósított támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat, kötelezettségeket és követeléseket a saját ügyviteli rendszerében nyilvántartja, és abból könyvelési és egyéb feladást készít a Minisztérium részére, b) előirányzat-maradvány: a  költségvetési évre jóváhagyott, illetve év közben módosított előirányzat és a tárgyévben teljesített kifizetések különbözete, figyelembe véve a befolyt bevételeket is, c) érvényesítés: a  teljesítés igazolása alapján az  összegszerűségnek a  szerződéssel való egyeztetése, a  fedezet megléte és az érvényesítést megelőző ügymenetben az Áht., az Ávr. és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásai betartásának ellenőrzése, ideértve a szükséges aláírások meglétének, az  ellenjegyző nevének és az  ellenjegyzés időpontja megjelölésének, a  teljesítést igazoló jogosultságának ellenőrzését is, d) érvényesítő: a gazdasági helyettes államtitkár által írásban kijelölt személy, e) fedezetigazolás: a kötelezettségvállaláshoz a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását igazoló dokumentum, f ) kiadási utalvány ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy az  érvényesítés, továbbá – az  Áht., valamint az Ávr. alapján kötelező – szakmai teljesítés igazolása megtörtént-e, g) kezelő szerv: az  Áht. 6/B.  § (3)  bekezdése alapján kijelölt szerv, amely ellátja az  előirányzat tekintetében a  kötelezettségvállalást, az  ellenjegyzést, a  teljesítésigazolást, az  érvényesítést, az  utalványozást, elvégzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat, valamint kezeli az előirányzat lebonyolítására szolgáló számlákat, h) kifizetés és előirányzat-átcsoportosítás engedélyezője: a kötelezettségvállaló, vagy az általa erre írásban kijelölt személy, aki az 1. melléklet szerinti „Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése” adatlapon kifizetést, illetve előirányzat-átcsoportosítást engedélyező személy, i) kötelezettségvállalás dokumentuma: támogatói okirat, támogatási szerződés, hatósági szerződés, megállapodás, j) kötelezettségvállaló: az előirányzatok terhére fizetési kötelezettség vállalására az agrárminiszter (a továbbiakban: miniszter), vagy az általa írásban jogosultként meghatározott személy, k) közreműködő szerv: az  európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott szervezet, l) lebonyolító szerv: a  költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előkészítő és döntésvégrehajtó feladatok ellátását végző szervezet, amely az  átadott előirányzatot a  miniszter és a  lebonyolító szerv között létrejött megállapodásban foglaltak szerint a kedvezményezett részére rendelkezésre bocsátja, m) szakmai kezelő: az  egyes szakterületek irányításáért, felügyeletéért a  7.  melléklet szerint felelős szervezeti egység, n) teljesítésigazoló: az előirányzatok felhasználásához kapcsolódó teljesítések igazolására a kötelezettségvállaló által írásban kijelölt személy, o) utalványozó: a miniszter által írásban jogosultként meghatározott személy, p) utalványozás: a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének, valamint azok elszámolásának elrendelése. II. FEJEZET AZ ELŐIRÁNYZATOK TERVEZÉSÉNEK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 3. Az előirányzatok tervezése 3. § (1) Az  előirányzatok tervezése az  Áht. és az  Ávr. előírásai, továbbá az  államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési tájékoztatóban foglaltak alapján történik. (2) Az előirányzatok tervezése és végrehajtása során a szakmai kezelő, illetve a szakmai kezelő felügyeletét ellátó személy a felügyelete alá tartozó egyes előirányzatokért felelősséggel tartozik. (3) Az előirányzatok tervezéséért a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KF) vezetője felelős, aki az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési tájékoztató figyelembevételével szervezi, illetve felosztja a  feladatokat a gazdasági helyettes államtitkár irányítása mellett. (4) Az  éves költségvetési törvényjavaslat összeállításához a  szakmai kezelő az  általa felügyelt előirányzat mértékének megállapításához részletes szakmai és költségvetési indoklással ellátott javaslatot küld a KF részére. (5) A Kvtv. elfogadását követően a KF vezetője gondoskodik az egyes bevételi és kiadási előirányzatok egységes rovatrend szerinti elemi költségvetésének elkészítéséről. 4. Előirányzat-finanszírozási terv 4. § A fejezetet irányító szerv fejezeti kezelésű előirányzatonként előirányzat-finanszírozási tervet nyújt be a  Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár), amelyet a  KF a  költségvetési évben havi, a  tárgyhónapon belül dekádonkénti részletezésben készít el a  tárgyhavi támogatási keretnyitáshoz igazodóan. A KF az éves előirányzatfinanszírozási tervet a  tárgyév január 15-ig, majd ezt követően havonta, a  tárgyhónapot megelőző hónap 20-ig elektronikus úton nyújtja be a Kincstárhoz. 5. § A kifizetési ütem az előirányzat-finanszírozási terv benyújtásával érintett tárgyhónapon belül, a fejezetet irányító szerv kérelmére módosítható, amelyet a  kiadás várható teljesítésének időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani a Kincstárhoz. 5. Az előirányzatok felett gyakorolt jogok 6. § (1) A  miniszter az  előirányzatokból a  költségvetési támogatást a  jóváhagyott tárgyévi keretfelosztás alapján a kedvezményezett részére közvetlenül, vagy közvetett módon, lebonyolító, kezelő szerv vagy közreműködő szerv bevonásával biztosítja. (2) Az előirányzatok cél szerinti, időbeni és szabályos felhasználásáért, a  feladatok végrehajtása érdekében szükséges intézkedések megtételéért a  szakmai kezelő, a  lebonyolító szerv vagy a  kezelő szerv, vagy a  közreműködő szerv a felelős. (3) A szakmai kezelő ellátja az előirányzattal kapcsolatos mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, miniszteri utasítás máshova nem sorol. (4) A szakmai kezelő az általa felügyelt előirányzatok, támogatási jogcímek támogatási keretei betartásáért, jogszerű és tárgyévi felhasználásáért, valamint a felhasználás ellenőrzéséért felelős. (5) A  tárgyévi költségvetés alapján – az  58. és 59.  §, a  69–72.  §, a  80.  §, a  83–84.  §, a  87.  §, a  90.  §, a  92–94.  §, a 99–101. §, a 107. §, a 110–112. §, a 114–119. § kivételével – a szakmai kezelő a KF, a szakmailag illetékes helyettes államtitkár és államtitkár, a gazdasági helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően minden tárgyév január 31-ig elkészíti az általa felügyelt előirányzatokra vonatkozó részletes keretfelosztási tervet, és miniszteri jóváhagyásra megküldi. A  szakmai kezelő a  miniszteri jóváhagyást követően haladéktalanul kizárólag szkennelt formában megküldi a KF részére a keretfelosztási terv egy példányát. (6) A szakmai kezelő a tárgyévi keretfelosztást az 5. melléklet szerinti „Keretfelosztás” című táblázat kitöltésével készíti el, ha ezt a  keretfelosztás jellege és tartalma lehetővé teszi. Speciális esetben a  keretfelosztás – tartalmához és terjedelméhez igazodva – áttekinthető módon, más formátumban is elkészíthető, amelynek kötelező tartalmi elemei a kedvezményezett megnevezése, a támogatott feladat vagy cél felsorolása, valamint a nyújtandó támogatás összege. (7) Ha az előirányzat javára a tárgyévben bevétel érkezik, vagy előirányzat-átcsoportosításra kerül sor, akkor a szakmai kezelőnek az (5) bekezdésben meghatározott eljárásrend szerint haladéktalanul gondoskodnia kell a keretfelosztás módosításáról. (8) A  szakmai kezelőnek gondoskodnia kell arról, hogy legkésőbb tárgyév december 31-ig a  kezelésében lévő előirányzaton rendelkezésre álló keretösszeg terhére a kötelezettségvállalások maradéktalanul megtörténjenek, és a keretösszeg felhasználása, a támogatások folyósítása vagy előirányzatban való átcsoportosítása tárgyév december 31-ig a KF közreműködésével megvalósuljon. (9) A szakmai kezelő – az éves beszámoló elkészítése és a zárszámadás keretében – szöveges értékelést készít az általa kezelt előirányzatok felhasználásáról, a  megvalósított szakmai célokról és a  nevesített feladatok végrehajtásáról, amelyet kizárólag elektronikus úton megküld a KF részére. 7. § (1) A KF – a Kincstár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) adatszolgáltatása alapján – a gazdasági helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján a minisztert legalább negyedévente tájékoztatja az előirányzatok felhasználásáról. (2) A  KF az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatás keretében folyamatosan monitorozza az  előirányzatok időarányos felhasználását. (3) A monitor tevékenység keretében a tárgyév szeptember 30-i állapot alapján – a gazdasági helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár felülvizsgálata mellett – a KF tájékoztatja a minisztert az egyes előirányzatokon kimutatható kötelezettségvállalással nem terhelt és felhasználásra nem került forrásokról, valamint szükség esetén javaslatot készít azok elvonásáról a forráshiányt mutató területekre történő átcsoportosítás érdekében. (4) A  kötelezettségvállalások rögzítésére szolgáló elektronikus nyilvántartásban a  költségvetési támogatások ütemezésére és elszámolására vonatkozó folyamatos adatrögzítést a KF végzi. 8. § (1) A miniszter az előirányzatokra vonatkozó költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előkészítő és döntésvégrehajtó feladatok ellátására – ha az adott szerv megbízását jogszabály lehetővé teszi – lebonyolító szervet bízhat meg, amely az  átadott előirányzatból a  miniszter és a  lebonyolító szerv között létrejött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a kedvezményezett részére a támogatást rendelkezésre bocsátja. (2) A költségvetési támogatások lebonyolítását, folyósítását, az analitikus nyilvántartást és a költségvetési támogatások jogszerű felhasználásának ellenőrzését a Minisztérium, valamint a Minisztériummal kötött megállapodások, illetve a költségvetési támogatásokról szóló egyes jogszabályok alapján a NÉBIH, a Kincstár, a NAV, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Herman Ottó Intézet), valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: BGA) lebonyolító vagy közreműködő szervként végzik. (3) A  lebonyolító és a  közreműködő szerv a  tevékenységéért, ha a  lebonyolító, illetve a közreműködő szervvel kötött megállapodás így rendelkezik, külön díjazásban részesülhet. A  lebonyolítási vagy közreműködői díj összege – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg az  előirányzatból lebonyolítási, illetve közreműködői célra átadott összeg 4%-át. A  lebonyolítási és a  közreműködői díj a  lebonyolító vagy a  közreműködő szervnek a  lebonyolítással, illetve közreműködéssel kapcsolatos összes költségét fedezi, beleértve a  lebonyolítással, illetve közreműködéssel összefüggésben felmerült és igazolt költségeket is, amelyekről a  lebonyolító vagy közreműködő szerv köteles elszámolást benyújtani. Ezt meghaladóan a lebonyolító vagy a közreműködő szerv további díjazásban vagy költségtérítésben nem részesülhet. (4) A  lebonyolítási vagy közreműködői díj felhasználásáról szóló elszámolást az  erről szóló megállapodásban meghatározott formában, tartalommal és határidőre kell benyújtani. (5) A fejezeten belüli költségvetési szervnek minősülő lebonyolító szerv esetében az elszámolást összesítő formájában szükséges benyújtani a  minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataiból pályázati úton vagy egyedi döntés alapján pénzeszköz- vagy előirányzat-átadással biztosított támogatások kapcsán elszámolható költségekről, a támogatások felhasználása ellenőrzésének és a  beszámolók összeállításának szabályairól szóló miniszteri utasításban (a továbbiakban: a beszámolásról és a beszámoltatásról szóló miniszteri utasítás) foglaltak szerint. (6) A lebonyolításra átadott összeg elszámolásáról a lebonyolításra vonatkozó megállapodásban szükséges rendelkezni. Az  elszámolást a  megállapodásban rögzített formában és tartalommal kell az  illetékes szakmai kezelő részére megküldeni. 9. § (1) Az előirányzatok fedezetet biztosítanak a kezelésükkel és működésükkel kapcsolatban felmerülő pénzügyi tranzakciós illeték, továbbá a késedelmi kamatok vagy pótlékok összegére is. (2) A lebonyolító szerv a késedelmi kamatok vagy pótlékok összegére akkor tarthat igényt, ha az önhibáján kívül és nem érdekkörében eljárva keletkezett. 10. § (1) A  kintlévőségek, követelések behajtása érdekében a  szakmai kezelő köteles valamennyi, jogszabályban meghatározott lehetőséget érvényesíteni. A követelés behajthatatlanná minősítése csak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, valamint az  államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben lehetséges. (2) A  követelések kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásokat az  analitikus nyilvántartó helyekkel – Kincstár, NÉBIH, NAV – kötött megállapodásokban is érvényesíteni kell. A követelések értékelésére a miniszter által kiadott értékelési szabályzatban foglaltak szerint kerül sor. (3) Az európai uniós társfinanszírozással működő előirányzatokból a támogatások rendelkezésre bocsátása a Kincstáron mint közreműködő szervezeten keresztül történik, külön jogszabályi előírások figyelembevételével. A közreműködő szervezet a támogatást nyújtó képviseletében jár el. 11. § (1) A  közvetlen európai uniós támogatások a  Kincstári Egységes Számláról kerülnek megelőlegezésre. A  részletes eljárásrendet a Minisztérium és a Kincstár között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza. (2) Az európai uniós társfinanszírozott támogatási igények jogszerűségének felülvizsgálata, a támogatások folyósítása, a felhasználás ellenőrzése, ha a 6. alcím másként nem rendelkezik, a Kincstár feladata. (3) Az  európai uniós társfinanszírozott támogatások kifizetéséhez a  pénzügyi fedezet nemzeti forrásrészét az  előirányzatokból a  KF, az  európai uniós forrást a  Minisztérium és a  Kincstár között létrejött együttműködési megállapodásban rögzített eljárásrend szerint a Kincstár folyósítja. 12. § Az előirányzatokból folyósított támogatások jogszerű kifizetésének és felhasználásának ellenőrzése a miniszter által jóváhagyott, az  Agrárminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló AM utasításban (a továbbiakban: SzMSz) rögzített felelősségi körök, valamint az éves ellenőrzési terv szerint valósul meg. 6. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés 13. § (1) A kötelezettségvállalások előzetes engedélyezésének jogkörét értékhatártól függetlenül a miniszter gyakorolja. (2) A kötelezettségvállalás előzetes engedélyezéséhez a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a szakmai kezelő elkészíti az egyes előirányzatok éves keretfelosztását. (3) A tárgyévi előirányzatokra vonatkozó keretfelosztásban kedvezményezettként nem nevesített és összegszerűen meg nem jelenített esetekben a  kedvezményezettekkel történő kötelezettségvállaláshoz minden esetben a  miniszter külön engedélye szükséges. (4) A szakmai kezelőnek a kötelezettségvállalás dokumentumairól részletes nyilvántartást kell vezetnie annak érdekében, hogy ne vállaljanak fedezet nélküli kötelezettséget. A  szakmai kezelőnek a  nyilvántartást a  KF-fel folyamatosan, de legalább havonta, új kötelezettségvállalás esetén soron kívül egyeztetnie kell. (5) A szakmai kezelő a  (4) bekezdés szerinti részletes nyilvántartás és az érvényes keretfelosztási terv alapján minden tárgyhónap első munkanapján – ha lebonyolító vagy közreműködő szerv bevonásra került a  tárgyhónap ötödik napjáig – elektronikus úton adatot szolgáltat a KF részére aláírt dokumentum formájában az Ávr. 172/A. §-a szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez. (6) Ha az  (5)  bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatai és a  tárgyhónap tényadatai között eltérés mutatkozik, az  Ávr. 172/A. § (6) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség az adott előirányzatot terheli. Befizetési kötelezettség esetén a keretfelosztási terv módosításában a befizetendő összeggel csökkenteni kell a kötelezettségvállalással terhelhető keretösszeget. (7) Az  előirányzattal kapcsolatos kötelezettségvállalások során a  kötelezettségvállalás dokumentumának aláírására a  miniszter írásban, a  2.  mellékletben foglalt meghatalmazás szerint, az  illetékes helyettes államtitkárt vagy az államtitkárt, illetve az  illetékes helyettes államtitkár felülvizsgálata mellett feladatköre szerint érintett szervezeti egység (szakmai kezelő) vezetőjét mint szakmai kötelezettségvállalót is felhatalmazhatja. (8) Az előirányzatok terhére vállalt tárgyévi kötelezettségek együttes összege – figyelembe véve az előző évről áthúzódó kötelezettségeket is – nem haladhatja meg a tárgyévi előirányzat bevételekkel vagy előirányzat-átcsoportosításokkal módosított összegét. (9) Az  egyes előirányzatok terhére tárgyéven túli kötelezettségvállalás – a  jogszabályi előírásoknak megfelelően – a KF, a gazdasági helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően, kizárólag a miniszter egyedi engedélyével vállalható. A  szakmai kezelő – az  információ rendelkezésre állása esetén – a  tárgyévi keretfelosztásban vagy a  kötelezettségvállalás dokumentumának előkészítésekor kérheti meg a  miniszter egyedi engedélyét. (10) A  kötelezettségvállalás dokumentumát minden esetben az  a  szakmai kezelő készíti el és véglegesíti, aki köteles a kötelezettségvállalás dokumentumának minden oldalát aláírásával ellátni. A szakmai kezelő a kötelezettségvállalás dokumentumát bemutatja a  Közbeszerzési, Perképviseleti és Projektirányítási Főosztály (a továbbiakban: KPPF) részére jogi felülvizsgálat, valamint – a kötelezettségvállalásra alkalmas dokumentumok esetén – a  jogi ellenőrzés tényének aláírással történő tanúsítása céljából. Ezt követően mutatja be a KF részére a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, a  jogosultság, az  összegszerűség, a  17–19.  § szerinti nyilatkozatok meglétének ellenőrzése, valamint a kötelezettségvállalás dokumentumának nyilvántartásba vétele és a pénzügyi ellenjegyzés céljából. (11) A  KPPF-nek a  jogi felülvizsgálat keretében vizsgálnia kell, hogy a  részére megküldött kötelezettségvállalás dokumentuma a  vonatkozó jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek és belső szabályzatoknak megfelel-e, ide nem értve a  pénzügyi ellenjegyzés alapjául szolgáló gazdálkodási szabályoknak való megfelelést. A  jogi felülvizsgálat nem terjed ki továbbá a  kötelezettségvállalás dokumentumának mellékletét képező dokumentumok megfelelőségének és a kötelezettségvállalással való összhangjának a költségterv, valamint az ahhoz kapcsolódó, az elszámolás alapjául szolgáló dokumentumok szakmai, pénzügyi részleteinek vizsgálatára. (12) A  jogi ellenőrzés tényének tanúsítása céljából a  KPPF jogász végzettségű munkatársa aláírásával látja el a  kötelezettségvállalásra jogilag alkalmas dokumentumot. A  jogi ellenőrzést tanúsító aláírás nem igazolja a  kötelezettségvállalással érintett, a  kezdeményező szakmai kezelő által előkészített és kezelt jogviszony indokoltságát, szakmai tartalmának megalapozottságát, teljeskörűségét és megfelelőségét. (13) A KF-nek vizsgálnia kell, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt vagy le nem kötött része, illetve a befolyt bevétel biztosítja-e a finanszírozást, továbbá a kötelezettségvállalás összhangban van-e a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. (14) A  kötelezettségvállalás dokumentumának tervezetét meg kell küldeni a  Támogatásokat Vizsgáló Irodának (a továbbiakban: TVI) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a  regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] szerinti vizsgálat érdekében, a TVI részére történő megküldést megelőzően a kötelezettségvállalás dokumentumát a  (10)  bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása érdekében meg kell küldeni a  KPPF és a  KF részére. A  kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenőrzése, nyilvántartásba vétele és ellenjegyzése kizárólag a TVI állami támogatásokra vonatkozó engedélye birtokában lehetséges. 14. § (1) A  KF általi nyilvántartásba vételt követően a  kötelezettségvállalás dokumentumának pénzügyi ellenjegyzésére a kötelezettségvállalás értékének függvényében a következő személyek jogosultak: a) 20 millió forintig a KF kijelölt osztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, főosztályvezetője, b) 20 millió forinttól 100 millió forintig – a  gazdasági helyettes államtitkár felülvizsgálatát követően – a  KF főosztályvezetője, c) 100 millió forint felett – a  gazdasági helyettes államtitkár és a  közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően – a KF főosztályvezetője, d) a  KF főosztályvezetőjének távollétében a  b) és c)  pontszerinti értékhatárú dokumentumok ellenjegyzésére a b) és c) pontban előírt felülvizsgálatokat követően – ha a dokumentumon ellenjegyzőként a főosztályvezető neve szerepel, akkor „h” jelzéssel ellátva – a KF főosztályvezető-helyettese, osztályvezetője. (2) A  kötelezettségvállalás dokumentumának módosítása esetén a  pénzügyi ellenjegyzésre a  kötelezettségvállalás értéktől függetlenül a KF főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, vagy osztályvezetője jogosult, ha a tervezett módosítás nem érdemi jellegű, vagy nem a támogatás végösszegének számszaki módosítását érinti. (3) A kötelezettségvállalás dokumentumának minden esetben tartalmaznia kell: a) a  kedvezményezett megnevezését és adatait (székhely, bírósági nyilvántartásba vételi okirat száma, cégjegyzékszáma, illetve államháztartási azonosító szám, adószám, számlavezető pénzintézet megnevezése és a kedvezményezett számlaszáma), b) a konkrét feladat leírását és ütemezését, c) a támogatás forrását és összegét, d) a feladat, tevékenység kormányzati funkció szerinti besorolását, e) a nyújtandó támogatás vagy átadandó pénzeszköz felhasználására vonatkozó részletes és időbeli ütemezést is tartalmazó költségtervet, f ) ha a támogatás felhasználása, a támogatott projekt megvalósítása a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik, a  közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét, illetve jogszabály, vagy pályázati kiírás eltérő rendelkezésének hiányában az egymillió forint egyedi árat meghaladó áru vagy szolgáltatás beszerzésére vonatkozóan legalább 3 árajánlat bekérésére és beszámolóhoz való csatolására vonatkozó kötelezettséget, amely kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha ugyanazon szállítótól több különböző áru vagy szolgáltatás került megrendelésre, illetve az áru vagy a szolgáltatás részeire bontva került leszámlázásra a támogatással finanszírozott időszak alatt, és ezek a számlák a támogatás terhére elszámolásra kerültek (egybeszámítás), g) a támogatás intenzitását, h) a finanszírozás módját az Ávr. előírásainak figyelembevételével, i) esetleges előleg igénylésének lehetőségét és ez esetben a további részletek utalásának feltételeit, j) támogatási előleg folyósítása esetén az Ávr. alapján a biztosítékok körét, k) a feladat teljesítési és elszámolási határidejét, l) a kötelezettségvállalás dokumentuma módosításának lehetőségét és feltételeit, m) az Ávr. szerinti kötelező nyilatkozatokat (támogatói okirat alkalmazása esetén annak kiadása előtt benyújtott kedvezményezetti nyilatkozat), n) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás eseteit és az azokkal kapcsolatos eljárást és szankciókat, o) a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás formai és tartalmi követelményeit, benyújtásának határidejét, valamint ellenőrzésének módját a beszámolásról és a beszámoltatásról szóló miniszteri utasítás alapján, p) a teljesítésigazolásra jogosult szervezeti egység vagy személy megnevezését és q) a beszámoló, elszámolás elfogadásáról szóló értesítés módját és határidejét. (4) A  kötelezettségvállalás dokumentumának elválaszthatatlan részét képező költségtervet, a  6.  melléklet szerinti „Költségterv” című táblázat kitöltésével kell elkészíteni, ha ezt a költségterv jellege és tartalma lehetővé teszi. Speciális esetben a  költségterv – tartalmához és terjedelméhez igazodva – áttekinthető módon, más formátumban is elkészíthető. A  költségterv nem tartalmazhat pénzbeli jutalmat vagy pénzdíjazást a  támogatás forrásául szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat terhére. (5) Az  Áht. 36.  § (1)  bekezdésében meghatározott más fizetési kötelezettségekre a  14.  § (1)–(4)  bekezdésében meghatározott eljárásrend nem vonatkozik. A  fizetési kötelezettséget a  megküldött határozatok alapján kell nyilvántartásba venni. 15. § (1) A  kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, kifizetés és előirányzat-átcsoportosítás engedélyezésére, adott meghatalmazásokat előirányzatonként a szakmai kezelő tölti ki, valamint a meghatalmazottak aláírásmintáját – a KF felülvizsgálatát követően – a  szakmai kezelő terjeszti fel jóváhagyásra, naprakészen kezeli, és erről nyilvántartást vezet. A  szakmai kezelő a  meghatalmazottak aktuális aláírásmintáját szkennelt formában megküldi a  KF részére. Ha  a  jogosult személyében év közben változás történik, a  szakmai kezelőnek haladéktalanul intézkednie kell a meghatalmazás visszavonása és az aláírásminta módosítása iránt. (2) A  kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, érvényesítésre, utalványozásra, kiadási utalvány ellenjegyzésére adott meghatalmazásokat, valamint a meghatalmazottak aláírásmintáját a KF terjeszti fel jóváhagyásra, naprakészen kezeli, és erről nyilvántartást vezet. (3) A  „Meghatalmazás és Aláírásminta” című adatlap formai és tartalmi követelményeit a  2.  melléklet tartalmazza. A  meghatalmazás visszavonására a  2.  mellékletben foglalt minta szerint kerülhet sor. Az  egyes előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi műveleteket csak a meghatalmazásban arra feljogosított személyek által és az aláírásmintákban szereplő aláírások használatával lehet érvényesen végrehajtani. 16. § A KF feladata, hogy az egyes előirányzatokkal kapcsolatos gazdasági események során ellenőrizze az Ávr. 60. §-ában foglalt előírások teljesülését. Ha valamely gazdasági esemény tekintetében ezen rendelkezések megsértését észleli, vagy annak veszélye áll fenn, akkor köteles haladéktalanul intézkedést kezdeményezni vagy saját hatáskörben intézkedni annak elhárítása érdekében. 7. Átláthatóság és rendezett munkaügyi kapcsolatok vizsgálata 17. § (1) A szakmai kezelő feladata, hogy az Áht. 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján a kedvezményezettől a 3. mellékletben szereplő átlátható szervezet feltételeinek történő megfelelésről szóló nyilatkozatot, valamint az Áht. 55. §-a szerinti adatokat legkésőbb a kötelezettségvállalás dokumentumának ellenjegyzését megelőzően beszerezze, továbbá ezek alapján a  kedvezményezett átláthatóságát megállapítsa. A  kedvezményezett által átadott adatokat a kötelezettségvállalás dokumentuma tartalmazza. (2) Költségvetési szerv, önkormányzat, vagy köztestület kedvezményezett esetében nem kell átláthatósági nyilatkozatot kitöltetni. (3) A kötelezettségvállalás dokumentumának minden esetben tartalmaznia kell, hogy az átlátható szervezet feltételeinek történő megfeleléssel kapcsolatos nyilatkozatban foglalt adatokban bekövetkezett változással kapcsolatos bejelentési kötelezettség a kedvezményezettet terheli, ennek elmaradása lényeges szerződésszegésnek minősül. (4) Az adatok kezeléséért a szakmai kezelő a felelős. Az adatkezelésnek meg kell felelnie az információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásainak, illetve a  kezelt adatoknak a kötelezettségvállalás dokumentumából eredő kötelezettségek érvényesíthetőségi idején belül rendelkezésre kell állniuk, azoknak vizsgálhatóknak kell lenniük. 18. § A szakmai kezelő feladata, hogy az Áht. 50. § (1) bekezdése, valamint az Ávr. 82. §-a alapján a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek való megfelelést ellenőrizze, és az ellenőrzés eredményét ügyiratban dokumentálja. 19. § A kötelezettségvállalás dokumentumtervezete csak a 17. és a 18. § szerinti adatellenőrzések megtörténtét követően, a  megfelelőségük megállapítása esetén és a  kötelezettségvállaló ezt alátámasztó írásbeli nyilatkozatával együtt küldhető meg jogi felülvizsgálatra, fedezetvizsgálatra, valamint pénzügyi ellenjegyzésre. Ilyen nyilatkozat hiányában a jogi felülvizsgálat, a fedezetvizsgálat, valamint a pénzügyi ellenjegyzés elutasításra kerül. 8. A költségvetési támogatás igénylése és adatszolgáltatás 20. § (1) A támogatási igény benyújtható a) pályázati kiírásra, az abban rögzített feltételekkel és kiegészítő dokumentumokkal, b) egyedi kérelem útján. (2) A támogatási igény az Ávr. 69. § (1) bekezdésében és 75. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a támogatási igény benyújtója szakmai tevékenységének rövid bemutatását. 21. § (1) A  pályázati kiírás határozza meg a  pályázaton támogatásban részesíthető államháztartáson belüli és kívüli szervezetek körét. (2) Az egyedi kérelem szerinti céloknak, tevékenységeknek illeszkedniük kell a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendeletben a  miniszter részére meghatározott feladat- és hatáskörökhöz, továbbá összhangban kell állniuk a  37/2011. (III. 22.) Korm. rendeletben meghatározott európai uniós állami támogatási szabályokkal. (3) A támogatási igénynek minden esetben tartalmaznia kell a megvalósításba bevonni tervezett közreműködőket (név és tevékenység), megjelölve a  támogatást igénylő és a  közreműködő közötti kapcsolatot, különös tekintettel az érdekeltségi és érintettségi viszonyokra, valamint a közreműködő szakmai relevanciájára. (4) Egyedi kérelem alapján sem nyújtható általános működési célú támogatás a civil szervezetek részére. (5) Ha a pályázati kiírás és a kötelezettségvállalás dokumentuma eltérően nem rendelkezik, költségvetési támogatás csak olyan civil szervezetnek nyújtható, amely a  támogatási igény benyújtása előtt legalább egy éve nyilvántartásba vételre került és tevékenységéről szóló beszámolót az Országos Bírósági Hivatalhoz benyújtotta vagy saját honlapján aláírtan, bélyegzővel és dátummal ellátva közzétett. 22. § (1) Pályázati úton vagy egyedi döntés alapján nyújtott költségvetési támogatással kapcsolatban a  szakmai kezelő köteles  a  pályázati kiírás megjelentetése, illetve az  egyedi döntésű támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalás hatálybalépése előtt, továbbá a  szakmai és pénzügyi teljesítésigazolás kiadásáig folyamatosan vagy határidőre adatszolgáltatásokat teljesíteni – a  határon túli szervezet részére nyújtott támogatások kivételével – az  alábbiak szerint: a) az  Áht. alapján a  Kincstár Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszerébe (a továbbiakban: OTR), a  pályázati felhívás vagy egyedi döntés esetében a  jóváhagyott keretfelosztási terv mint támogatási konstrukció és az ahhoz kapcsolódó egyes támogatások adatainak rögzítésével, b) a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése alapján a TVI számára az OTR-en keresztül elektronikusan, ha a  nyújtott költségvetési támogatás az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősülhet és c) a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet alapján a Kincstár kezelésében lévő Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR) számára. (2) Civil szervezet esetén a  támogatás nyújtásához az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) alapján szükséges az Emberi Erőforrások Minisztériumának (a továbbiakban: EMMI) jóváhagyása. (3) A bejelentett támogatási konstrukciókkal kapcsolatos adatszolgáltatás, a TVI, az EMMI és a Kincstár hiánypótlással kapcsolatos értesítése, valamint a támogatási konstrukció elfogadásával kapcsolatos visszajelzés az OTR-en keresztül történik. (4) Az adatszolgáltatási jogosultság személyre szóló, azzal az adatot kezelő ügyintéző rendelkezik. Az OTR-be történő adatszolgáltatáshoz szükséges jogosultságot a KF-től kell igényelni. 23. § (1) A  költségvetési támogatás nyújtásának feltételeit, a  támogatás felhasználásának módját a  kötelezettségvállalás dokumentumában kell rögzíteni. (2) A kötelezettségvállalás dokumentumában elő kell írni, hogy a kedvezményezett a kapott költségvetési támogatást támogatásként nem adhatja tovább. (3) A  kötelezettségvállalás dokumentumának megkötéséhez – ha azok a  támogatási igényhez nem kerültek benyújtásra – az Ávr. 75. §-ában meghatározottakon túl az igénylőnek be kell nyújtania: a) a  gazdálkodó szervezet fennállását igazoló okiratban meghatározott képviselőtől eltérő képviselet esetén a gazdálkodó szervezet képviselőjének aláírási jogosultságát igazoló – közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő – okiratot, vagy a  számlavezető pénzintézetnél nyilvántartásba vett aláírásminta pénzintézet által hitelesített másolatát, b) a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenység, feladat, beszerzés részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, kapcsolódását a megjelölt támogatási célhoz, szükség szerint költség-haszon elemzést és megvalósíthatósági tanulmányt, c) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyeket, ha azt jogszabály előírja, valamint d) a támogatott projekttel kapcsolatban előírt egyedi feltételek teljesítését igazoló dokumentumokat. (4) Ha a  (3)  bekezdésben meghatározott dokumentumok tekintetében hiánypótlásra van szükség, a  szakmai kezelő az Ávr. 70. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – legfeljebb 15 napos határidőt állapít meg azok pótlására. Ha a támogatás igénylője a hiánypótlást nem teljesíti a meghatározott határidőn belül, azt ismételten hibásan vagy hiányosan nyújtja be, a  támogatási igényt további érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, és erről a támogatás igénylőjét – megjelölve az elutasítás indokát – írásban értesíteni kell. (5) Költségvetési támogatás a támogatási igényben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható. Ebben az esetben a  kötelezettségvállalás dokumentuma csak akkor köthető meg, ha a  kedvezményezett a  támogató értesítésétől számított 15 napon belül a megállapított támogatásnak megfelelő módosított költségtervet nyújt be. A módosított költségtervben a  benyújtott pályázathoz, egyedi kérelemhez csatolt költségtervben új költségtételek csak akkor fogadhatóak el, ha azok illeszkednek a  pályázat eredeti céljához és annak megváltoztatását nem eredményezik. A módosított költségtervet a szakmai kezelő vagy a közreműködő szervezet elfogadás előtt ellenőrzi. (6) A  megvalósult projekt esetében csak kivételesen, indokolt esetben köthető meg a  megvalósulást követően a kötelezettségvállalás dokumentuma. (7) A  költségvetési támogatás pénzbeli jutalomra, pénzdíjazásra nem tervezhető és nem vehető igénybe. Kivételt képeznek ez alól a költségvetési támogatással támogatott versenyeken szokásos pénzdíjak. (8) A költségvetési támogatás terhére bizottságban betöltött tisztség viseléséért vagy ellátott feladatért tiszteletdíj nem tervezhető és nem számolható el, kivéve, ha jogszabály vagy kormányhatározat másként rendelkezik. (9) A  költségvetési támogatás terhére államháztartáson kívüli kedvezményezettek esetében a  támogatott feladattal vagy  tevékenységgel szakmai szempontból szorosan összefüggő feladattal vagy tevékenységgel kapcsolatos többletfeladat költsége csak különösen indokolt esetben tervezhető és számolható el, ha igazolt, hogy a többletfeladat az azt elvégző személy munkaköri leírásában nem szerepel, vagy csak jelentős túlmunkával teljesíthető. (10) A  költségvetési támogatás terhére munkajogi jogviszony alapján bér és annak munkáltatói járuléka csak akkor tervezhető és számolható el a feladattal, tevékenységgel arányosan, ha a támogatás hiányában a feladat, tevékenység végrehajtása egyáltalán nem, vagy csak az elvárhatónál alacsonyabb színvonalon valósulhatna meg. (11) A (7)–(10) bekezdés szerinti külön juttatások és bérek csak akkor számolhatók el a költségvetési támogatás terhére, ha azok az elfogadott költségtervben már szerepeltek és azokat az igénylő szakmai indokolással alátámasztotta. (12) Nem számolható el és nem tervezhető a költségvetési támogatás terhére célfeladat-kiírás, keresetkiegészítés, illetve munkajogi jogviszony alapján bér és annak pótléka, ha annak fedezetét a  támogatott feladattal összefüggésben a kedvezményezett költségvetésében megtervezték. 9. A támogatás folyósítása, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás, kiadási utalvány ellenjegyzése 24. § (1) A költségvetési támogatás folyósítására a kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott ütemezés szerinti mértékben, feltételekkel és időpontban kerül sor. (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha a  támogatás összege eléri vagy meghaladja a  százmillió forintot, a támogatás csak részletekben folyósítható. (3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést a költségvetési szerv, valamint az olyan 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaság és köztestület esetében, amely a támogatást a Kincstárnál vezetett bankszámlán fogadja. (4) A  támogatás, illetve a  támogatás fennmaradó része – függetlenül attól, hogy a  kedvezményezett a  költségvetési támogatásokat a Kincstárnál vezetett folyószámlán fogadja – egyösszegben vagy részletekben akkor folyósítható, ha a  kedvezményezett az  adott támogatási jogviszony tekintetében a  beszámolási, illetve részbeszámolási kötelezettségének a támogató által szakmai és pénzügyi szempontból elfogadottan eleget tett. (5) A  pénzügyi teljesítést a  szakmai teljesítésigazolás (ha értelmezhető), a  kifizetés engedélyezése, az  érvényesítés, az utalványozás és a kiadási utalvány ellenjegyzése előzi meg. (6) A  támogatás folyósításának elrendelése előtt megfelelő dokumentumok alapján ellenőrizni és igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, valamint a  szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. Az  esetleges hiányosságok megszüntetésére intézkedést kell kezdeményezni, és érvényesíteni kell a  kötelezettségvállalás dokumentumában rögzített szankciókat. (7) A  kötelezettségvállalás dokumentuma alapján felhasznált előirányzatok esetében a  teljesítés igazolását végző személy felelőssége, hogy dokumentált módon ellenőrizze a  támogatott projekt megfelelő szakmai színvonalú megvalósítását, különös tekintettel a kedvezményezett által vállalt feladatok teljes körű ellátására, valamint a feladatok határidőre történő elvégzésére. Szükség esetén helyszíni ellenőrzés is lefolytatható. (8) A teljesítést igazoló írásban nyilatkozik a kedvezményezett felé a beszámoló elfogadásáról, és ha szükséges, intézkedik a  felhatalmazó levelek visszavonásáról is. Ezzel egy időben az  1.  melléklet szerinti „Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése” adatlap kitöltésével és annak a KF részére történő megküldésével nyilatkozik a szakmai beszámoló elfogadásáról. (9) A teljesítésigazolás csak akkor állítható ki, ha a beszámolót a támogató mind szakmai, mind pénzügyi szempontból elfogadta. (10) A  támogatás kifizetését, az  előirányzat átcsoportosítását a  szakmai kezelőnél arra jogosult személy kezdeményezi az 1. melléklet szerinti „Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése” adatlap kitöltését és aláírását követően a KF-nél. Az  adatlapot az  adott előirányzathoz kapcsolódó, aktuálisan érvényes aláírásmintán megadott módon kell aláírni, az Ávr. 60. §-ának figyelembevételével. (11) A  kifizetés kezdeményezéséről szóló megkeresésnek tartalmaznia kell a  szakmai kezelő azon nyilatkozatát, hogy a támogatásra vonatkozó döntés a kifizetés kezdeményezése előtt az OTR-ben rögzítésre került. (12) A  szakmai kezelőnél teljesítésigazolásra jogosult személy által szabályszerűen kitöltött 1.  melléklet szerinti „Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése” adatlap megküldését követően a  KF intézkedik a  támogatások folyósításáról a 4. melléklet szerinti „Kiadási utalvány” kitöltését és aláírását követően. (13) Az  Áht. 36.  § (1)  bekezdése szerinti más fizetési kötelezettség esetén az  1.  melléklet szerinti „Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése” adatlap kitöltése nem szükséges, a teljesítést igazolni és a kifizetést engedélyezni nem kell, a kiadás teljesítésére a kötelezettségvállalás dokumentumának a KF részére történő megküldését követően kerül sor. (14) A  4.  melléklet szerinti „Kiadási utalvány” című adatlapon az  érvényesítést az  arra kijelölt személy végezheti el. Ha  az  érvényesítő az  Áht. és az  Ávr. előírásai betartásának ellenőrzése során – ideértve a  szükséges aláírások meglétének, az ellenjegyző nevének és az ellenjegyzés időpontja megjelölésének, a teljesítést igazoló jogosultságának ellenőrzését is – jogszabályok megsértését tapasztalja, köteles azt az utalványozónak jelezni. (15) A kiadási utalvány utalványozásának jogkörét a) 20 millió forintig a KF kijelölt osztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, főosztályvezetője, b) 20 millió forinttól 100 millió forintig – a  gazdasági helyettes államtitkár felülvizsgálatát követően – a  KF főosztályvezetője, c) 100 millió forint felett – a gazdasági helyettes államtitkár, valamint a közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően – a KF főosztályvezetője, d) a KF főosztályvezetőjének távollétében a b) és c) pont szerinti értékhatárú utalványozást – a b) és c) pontban előírt felülvizsgálatokat követően – a KF főosztályvezető-helyettese, osztályvezetője gyakorolja. (16) Az  előirányzatok esetleges bevételeit – a  tárgyévet megelőző évi támogatások visszautalását – a  KF által kiállított bevételi utalvány alapján kell könyvelni. Az  előirányzatok bevételeit képező befizetéseket előirányzatosítani kell, amely összegek az előirányzat támogatási céljaira használhatóak fel, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. (17) Az  ismeretlen eredetű bevételeket azonosítás alatt álló bevételként kell kezelni, és haladéktalanul intézkedni kell a bevétel eredetének tisztázásáról, rendezéséről és elszámolásáról. (18) A kötelezettségvállalás dokumentumában rendelkezni kell arról, hogy a) az előlegfinanszírozás keretében nyújtott támogatás esetén a kedvezményezettnél keletkezett kamat minden esetben a támogatót illeti meg, valamint b) a  kamatot legkésőbb a  támogatás felhasználásáról szóló beszámoló vagy utolsó részbeszámoló benyújtásának  határidejéig a  támogató részére át kell utalni a  kötelezettségvállalás dokumentumában rögzített bankszámlaszámra. 10. Biztosíték és támogatási előleg 25. § (1) A biztosíték adásától a támogató az Ávr. 84. § (1) bekezdés c)–e) pontjában foglalt esetekben tekinthet el. (2) Az  önerőn belül a  saját forrás – az  európai uniós támogatások önerejét kivéve – nem származhat a  központi költségvetésből nyújtott támogatásból, az csak a kedvezményezett saját forrása lehet. (3) Támogatási előleg – a 24. § (2) bekezdése és az Ávr. 87. § (1) bekezdése figyelembevétele mellett – akkor nyújtható, ha a támogatási cél megvalósítását más formában történő finanszírozás nem teszi lehetővé, és a kötelezettségvállalás dokumentuma is így rendelkezik. 11. Beszámoltatás, ellenőrzés, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelése 26. § (1) A kötelezettségvállalás dokumentumában rendelkezni kell arról, hogy a) a kedvezményezettet a támogatással kapcsolatban elszámolási kötelezettség terheli-e, b) a  kedvezményezett a  költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó beszámolót a kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott befejezési határidőre és feltételek szerint nyújtja be a szakmai kezelőnek, c) a beszámoló ellenőrzése a beszámolásról és a beszámoltatásról szóló miniszteri utasításban foglaltak szerint történik-e, d) a  beszámoló benyújtása határidejének módosítása írásban kérhető a  támogatótól a  kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott befejezési határidő leteltét megelőző 15. napig, megjelölve a  módosítás indokait is, valamint e) a kedvezményezett köteles a lefolytatott közbeszerzési eljárás teljes és eredeti dokumentációját az ellenőrzésre jogosult szervezetek felhívására bemutatni és rendelkezésre bocsátani. (2) A beszámoló ellenőrzését a teljesítés igazolására jogosult személy kezdi meg annak beérkezését követő 30, pályázati úton történt támogatás esetén 60 napon belül, aki javaslatot tesz a  szakmai kezelőnek annak elfogadására, hiánypótlására vagy elutasítására. (3) A  beszámoló vagy az  azzal kapcsolatos hiánypótlás késedelmes benyújtása esetére a  kötelezettségvállalás dokumentumában a késedelemmel érintett napokra vonatkozóan a támogatási összeg legfeljebb 0,5%-áig terjedő késedelmi kötbér köthető ki. (4) A (3) bekezdés szerinti kötbérfizetési kötelezettség részletes feltételeit a kötelezettségvállalás dokumentumában kell meghatározni. (5) A beszámoltatás és az ellenőrzés feladatait részletesen a beszámolásról és a beszámoltatásról szóló miniszteri utasítás tartalmazza. 27. § (1) A kötelezettségvállalás dokumentumában rendelkezni kell arról, hogy a kedvezményezett a) köteles a költségvetési támogatás összegét az egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni és nyilvántartani, b) az elszámolt költségeket más finanszírozó által nyújtott támogatás terhére nem számolhatja el, c) köteles a megvalósításban közreműködő partnereivel kötendő szerződésekben a (2) bekezdés szerinti szervek vagy személyek ellenőrzési jogosultságát kikötni. (2) A  költségvetési támogatási igény jogosságát, a  vállalt kötelezettségek teljesítését, a  támogatás rendeltetésszerű felhasználását a támogatott tevékenység megvalósítási időszakában vagy a teljesítésigazolás kiadását követő öt éven belül a  miniszter, a  szakmai kezelő, a  NÉBIH, a  Kincstár, a  NAV, a  Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az  Állami Számvevőszék, a Herman Ottó Intézet, a BGA, valamint a támogató által meghatalmazott egyéb szerv vagy személy ellenőrizheti. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vagy ellenőrzési jelentést kell készíteni, amely tartalmazza az ellenőrzés megállapításait, a feltárt hiányossággal vagy szabálytalansággal kapcsolatban kért intézkedést, ami lehet önellenőrzés, hiánypótlás, vagy a  támogatás és kamatainak visszafizetése, valamint az  esetleges, az  adott üggyel kapcsolatban egyedileg meghatározott szankció. (3) Ha a kedvezményezett önhibájából, felszólítás ellenére sem tett eleget a jogszabályban vagy a kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott valamely kötelezettségének, a miniszter a kedvezményezettet legfeljebb 5 évre kizárhatja a  fejezeti kezelésű előirányzatok támogatási rendszeréből. A  támogatási rendszerből kizárt kedvezményezettekről a KF nyilvántartást vezet. (4) A  jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizettetésével kapcsolatban a  szakmai kezelő köteles intézkedni és alkalmazni a  rendelkezésre álló biztosítékot a  KF közreműködésével, illetve eredménytelenség esetén a  követelés behajtásával kapcsolatban a KPPF intézkedését kérni. 12. A fejezet beszámolási kötelezettsége 28. § Az előirányzatok eszközei és forrásai állományának alakulásáról, valamint az  előirányzatokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokról, kötelezettségekről és követelésekről, valamint azok teljesüléséről a KF Fejezeti Számviteli és Beszámolási Osztálya az Ávr. és az Áht. alapján főkönyvi és analitikus nyilvántartást vezet. E nyilvántartás alapján a) időközi költségvetési jelentést, b) időközi mérlegjelentést és c) éves költségvetési beszámolót készít. 13. A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás 29. § (1) Az előirányzatok zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatása számszaki és szöveges részből áll. A számszaki rész – az  államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiadott zárszámadási tájékoztatóban (a továbbiakban: zárszámadási tájékoztató) meghatározottak szerint, az általa kiadott számítástechnikai programmal elkészített fejezeti indokolási tábla formájában – a  kincstári költségvetés előirányzatainak teljesülését mutatja. A  szöveges részben a  zárszámadási tájékoztatóban foglaltak szerinti tartalommal és formában, előirányzatonként kerül értékelésre az előirányzat éves felhasználása, az azokból megvalósult szakmai feladatok bemutatása. (2) Az egyes előirányzatok szakmai kezelői a KF megkeresése alapján a zárszámadás szöveges részének elkészítéséhez szakmai beszámolót kötelesek készíteni. 14. Előirányzat-maradvány megállapítása, elszámolása és felhasználása 30. § (1) Az előirányzat-maradványt a KF a szakmai kezelő közreműködésével a tárgyévet követő év január 31-ig állapítja meg a kötelezettségvállalások tételes kimutatása alapján. (2) Az  előirányzat-maradványról az  államháztartásért felelős miniszter részére benyújtandó elszámolás elkészítéséért a KF vezetője a felelős. (3) A  kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány – fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítást követően – az előző évben vállalt és pénzügyileg nem teljesült kötelezettségek június 30-ig történő teljesítésére használható fel. 15. Összeférhetetlenség 31. § A döntés-előkészítési, illetve döntéshozói feladatokkal kapcsolatos összeférhetetlenségre a  közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben, valamint az  Ávr. 60.  § (1) és (2)  bekezdésében foglaltak az irányadóak. 32. § (1) A pályázatokat kezelő személyek, a bizottsági tagok és a bizottsági üléseken tanácskozási joggal részt vevők (szakmai értékelők) és más, a  döntés-előkészítésben közreműködő személyek, illetve a  döntéshozók kötelesek írásbeli összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni, amit a 36. § szerinti Bíráló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) alakuló ülésének emlékeztetőjéhez kell csatolni. (2) A pályáztatási, pályázatkezelési eljárással kapcsolatban érkező kifogás kivizsgálásában a kifogásolt cselekményben vagy intézkedésben érintett munkatárs nem vehet részt. 16. A központi kezelésű előirányzatra vonatkozó különös rendelkezések 33. § (1) Az  állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szerv által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. (2) A tulajdonos joggyakorló szerv az általa e minőségében a költségvetési év során beszedett bevételeket előirányzatmódosítás nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. (3) A tulajdonosi joggyakorlásra megtervezett tételek más célokra történő átvitele a Kormány döntéséhez kötött. (4) Az előirányzat felhasználását a Kvtv., az Áht., valamint az Ávr. szabályozza. (5) A gazdasági társaságokban végrehajtott tőkeemelés nem minősül költségvetési támogatásnak, így az Áht. és Ávr. beszámolásra és visszakövetelésre vonatkozó szabályai a központi kezelésű előirányzat esetén nem alkalmazhatóak. A tőkeemelésről hozott döntés a gazdasági társaság legfőbb szervének – állami tulajdonban álló gazdasági társaságok esetén a  tulajdonosi joggyakorló – hatáskörébe tartozik, így a  tőkeemeléssel rendelkezésre bocsátott összeget a társaságok más célra nem használhatják fel. III. FEJEZET A PÁLYÁZATI ÚTON NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 17. Pályázati kiírás, befogadás, Bíráló Bizottság, döntés-előkészítés 34. § (1) A pályáztatási tevékenység a jóváhagyott éves keretfelosztás alapján működik. (2) A keretfelosztás jóváhagyásáig pályázatot kiírni csak a miniszter egyedi engedélye alapján lehet. (3) A tárgyévi előirányzat terhére – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Ávr. előírásainak figyelembevételével összeállított, a Kincstár, az EMMI, a TVI, valamint a miniszter által jóváhagyott pályázati kiírást a miniszteri jóváhagyástól számított 15 napon belül, de legkésőbb tárgyév március 31-éig közzé kell tenni a szakmai kezelőnek a Minisztérium honlapján. (4) A  pályázati kiírás alapján benyújtandó pályázatok beadási határidejét úgy kell meghatározni, hogy a  pályázat beadására a közzétételtől számított legalább 30 nap álljon rendelkezésre. Ettől eltérni az Ávr. 66. § (3) bekezdésében foglaltak szerint lehet. (5) A pályázati kiírás lehet nyílt vagy meghívásos. 35. § Az előirányzatokból pályázati úton nyújtott költségvetési támogatások tekintetében a  II. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 36. § (1) A minisztert döntése meghozatalában Bizottság segíti. (2) A Bizottság legalább öt, legfeljebb kilenc tagból áll. (3) A pályázati kiírást megjelentető szakmai kezelő a miniszter számára javaslatot tesz a pályázatokat értékelő Bizottság összetételére és az elnök személyére. (4) Miniszteri jóváhagyást követően a Bizottság tagjait és póttagjait, valamint a Bizottság munkáját segítő és tanácskozási joggal felkért tanácsadókat értesíteni kell a kijelölésről. (5) A Bizottság az ügyrendjét maga határozza meg, amelyben ki kell térni a szavazategyenlőség esetén alkalmazandó eljárásra is. (6) A Bizottság szükség szerint ülésezik. A Bizottság határozatképes, ha tagjainak 50%-a és az elnök jelen van. A Bizottság ülését az elnök vezeti. (7) A Bizottság az üléseiről írásos emlékeztetőt készít, amit a Bizottság elnöke és egy felkért bizottsági tag hitelesít. (8) A Bizottság titkári feladatait a szakmai kezelő látja el. (9) Az  alakuló ülésről, a  pályázatok értékeléséről, valamint a  döntési javaslatról készült emlékeztetőt minden esetben meg kell küldeni az adott előirányzatra vonatkozóan kötelezettségvállalásra jogosult személy részére jóváhagyásra. (10) Ha a  pályázat jellege lehetővé teszi, a  Bizottság üléseiről készített írásos emlékeztetőben a  forráshiány miatt nem támogatott, de szakmailag megfelelő, költségvetési támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok sorrendjét is meg kell határozni. 37. § (1) Az  elektronikusan vagy papír alapon benyújtandó pályázatokat a  kiíró szakmai kezelő vagy a  közreműködő szerv fogadja. A  papír alapon benyújtandó pályázatokat csak postai úton, tértivevényes küldeményként feladva lehet befogadni. (2) A  határidőre benyújtott pályázatok formai és tartalmi megfelelőségét a  vonatkozó jogszabályi előírások alapján a pályázatok beérkezését követően folyamatosan ellenőrizni kell. (3) Ha a  pályázati kiírás formai szempontú hiánypótlásra ad lehetőséget, a  pályázati kiírásban meg kell jelölni a  hiánypótlásra nyitva álló határidőt, amely legalább 15 nap. A  hiánypótlást a  pályázati kiírásban meghatározott módon, elektronikus vagy papíralapú levélben kell közölni a  pályázatot benyújtóval. A  hiánypótlás az  eredetileg benyújtott pályázat formájának megfelelően történik, elektronikusan vagy papír alapon. (4) A  formai szempontból hiánypótlást követően is hiányos vagy nem megfelelő pályázat szakmai értékelésre nem bocsátható. (5) Az elektronikusan és postai úton benyújtott pályázatok és hiánypótlások megfelelő, időtálló archiválásáról a szakmai kezelő gondoskodik. (6) A  határidőre beérkezett hiánypótlások ellenőrzése után a  formailag megfelelő pályázatokat nyilvántartásba kell venni, és a pályázatot a befogadástól a későbbi lezárásig végigkísérő azonosító számmal kell ellátni. (7) A szakmai kezelő a pályázót a pályázat befogadásáról a Minisztérium honlapján a befogadott és be nem fogadott pályázatokat tartalmazó döntés közzétételével tájékoztatja. 38. § A pályázatok szakmai szempontú értékelését – és ha indokolt, előbírálatát – a  befogadó szakmai kezelő végzi, szükség esetén más szervezeti egység bevonásával vagy külső szakértő igénybevételével. 39. § (1) A  pályázatot kiíró szakmai kezelő előterjesztést készít a  Bizottság számára, amelyet elektronikusan megküld a tagoknak. (2) Az előterjesztés tartalmaz egy szöveges összefoglalót, szükség szerint az értékelést végző szakmai kezelő javaslatait, továbbá az értékelt pályázatok listáját, a következő adattartalommal: a) a pályázat azonosító száma, b) a pályázatot benyújtó neve és székhelye, c) a pályázat címe, d) a pályázati program megvalósítási helyszíne (megye vagy régió), e) az értékelési szempontrendszer szerinti szöveges szakmai értékelés és részletes pontszámok (az értékelő által meghatározott, támogatásból finanszírozható és nem finanszírozható vagy csak csökkentett összeggel támogatandó költségvetési tételek megnevezése a hozzájuk tartozó összegekkel együtt), ha értelmezhető, f ) több értékelő esetén az összes pontszám, ha értelmezhető, g) az igényelt támogatás összege, h) az elfogadott teljes (bruttó) költség (támogatás és önerő), i) a javasolt támogatás összege, j) a javasolt támogatási összeg és az elfogadott bruttó teljes költség alapján számolt támogatási arány (támogatás intenzitása, %), k) az értékelő által javasolt szerződéskötési előfeltételek, l) az értékelő által javasolt és a megvalósításra vonatkozó szerződésben előírandó feltételek, valamint m) az egyes pályázatok helyszíni ellenőrzésére vonatkozó javaslat. (3) A  (2)  bekezdésben foglaltak mellett az  előterjesztéshez csatolni kell a  döntés-előkészítő ülés időpontjára szóló meghívót is. (4) A Bizottság tagjai az értékelésre bocsátott pályázatokba betekinthetnek. (5) Együttműködési megállapodás alapján a szakmai kezelő ebben az alcímben meghatározott feladatait kezelő szerv kijelölése esetén a kezelő szerv, lebonyolító szerv megbízása esetén a lebonyolító szerv is elláthatja. 18. Támogatási döntés 40. § (1) A Bizottság döntés-előkészítő ülésén a  támogatási összegre, valamint a  feltételekre vonatkozóan megfogalmazott javaslatot rögzíteni kell a szavazati arányok megjelölésével. (2) A Bizottság a pályázat elbírálásához szükséges javaslatát a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően – a pályázati felhívásban rögzítettek alapján – legkésőbb 60 napon belül készíti el, majd azt a szakmai kezelő 5 napon belül a miniszter elé terjeszti. A miniszteri előterjesztésnek tartalmaznia kell a Bizottság döntés-előkészítő üléséről felvett jegyzőkönyvet, a  jelenléti ívet, a  támogatásra vonatkozó táblázatos javaslatot, valamint a  szakmai kezelő szöveges összefoglalóját a pályázatokról, az értékelésről és a támogatási javaslatról. (3) A  …