2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről *  Az Országgyűlés – felismerve, hogy kulturális örökségünk hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője; – abból a célból, hogy a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott kulturális örökség feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének törvényi feltételeit megteremtse; – annak érdekében, hogy a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló tevékenységeket szabályozza, a feladatokat meghatározza, és tovább egyszerűsítse, hatékonyabbá tegye a hatósági eljárásokat, illetőleg a kiemelkedő jelentőségű kulturális értékek állami tulajdonba kerülését elősegítse, a következő törvényt alkotja: I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § *  (1) *  E törvény hatálya a kulturális örökség elemei közül a hadtörténeti és régészeti örökség védelmére és a kulturális javak védelmére, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre terjed ki. (2) A kulturális örökség elemeinek e törvény szerinti védelme nem érinti a más jogszabályok alapján fennálló védettséget. (3) *  A kulturális örökség műemlék elemeire és az emlékhelyekre vonatkozó rendelkezéseket a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) tartalmazza. 2. § E törvény hatálya nem terjed ki a) *  a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben szabályozott kérdésekre, b) *  a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervezetekre és személyekre az e törvény 3–5. §-aiban, a 6. §-ban, a 7. § 9–11., 24–25. és 46. pontjában, a 46–62. §-aiban, a 63. § (2), (4)–(6) bekezdéseiben, a 64–66. §-aiban, a 68–73. §-aiban, a 75. §-ban, a 76. § (1) bekezdésében, a 79–86. §-aiban, a 89. §-ában, a 91. §-ban, a 93. §-ban foglaltak kivételével, c) viszonosság esetén a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában levő, külföldről behozott kulturális javakra. 3. § A kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket – így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését – e védelemmel összhangban kell végezni. 4. § (1) *  A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása. (2) A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni. (3) *  A kulturális örökség elemeinek e törvény szerinti felderítése és kutatása csak e törvény rendelkezései és e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak alapján végezhető. 5. § (1) *  A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, a vallási közösségek, a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok számára. (2) A nemzetközi együttműködésben a nemzetközi szerződésekkel összhangban érvényesíteni kell a határokon túli magyar vonatkozású kulturális örökség, és a más nemzetek hazánkban található kulturális örökségének védelmét. 5/A. § *  5/B. § *  5/C. § *  6. § *  (1) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kulturális örökség védelmének keretében a) *  ellátja a régészeti örökség, a kulturális javak védelmének összehangolását és szakmai irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá b) *  irányítja a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró örökségvédelmi és nyilvántartást vezető hatóságot, valamint a kulturális javak hatóságát. (2) *  A kulturális örökség védelmére vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatok ellátásában jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv működik közre. (3) *  A hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítését jogszabályban meghatározottak szerint örökségvédelmi tanácsadó testületek segítik. (4) *  A kulturális örökség védett elemeinek megóvását, tudományos kutatását és értékelését a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv jogszabályban meghatározottak szerint szakértői szolgáltatásokkal segíti elő. (5) *  Értelmező rendelkezések 7. § *  E törvény alkalmazásában: 1. bennhagyás: földmunkával járó beavatkozás elvégzése régészeti terepmunka nélkül, amelynek feltétele igazoltan meglévő, legalább 30 centiméter vastagságú intakt, nem a beruházás során mesterségesen létrehozott talajréteg a régészeti jelenségek jelentkezési szintje felett, amely a beruházás kivitelezése során biztosítja a régészeti emlékek és leletek eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban és eredeti összefüggéseikben történő megőrzését; 2. beruházó: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 21. pontja szerinti építési beruházás és a Méptv. 16. § 29. pontja szerinti építési tevékenység engedélyezését kérelmező vagy azt végző természetes vagy jogi személy, illetve gazdasági társaság, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált; 3. elfedés: a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész, régészeti emlék fizikai védelmét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon biztosító műszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása, amelyek visszabonthatóak, az esetleges későbbi, teljes felületű feltárás lehetőségét nem csökkentik vagy akadályozzák; 4. elkerülés: a beruházás során a régészeti lelőhely horizontális vagy vertikális kikerülése, amely biztosítja a régészeti emlékek és leletek eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban és eredeti összefüggéseikben történő megőrzését; 5. előzetes régészeti dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti lelőhelyekre és régészeti leletekre vonatkozó ismeretek, különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak, valamint a lelőhelyek elfedésének lehetőségét vizsgáló lelőhely-, illetve leletfelderítési módszerek és próbafeltárás alkalmazásával egy vagy két fázisban készült dokumentum; 6. feltárási projektterv: az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma, a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat, továbbá a nagyberuházás régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait meghatározó dokumentum, amely megnevezi a régészeti feladatellátást végző, régészeti terepmunka végzésére jogosult intézményt; 7. fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata – ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is –, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosítva fennmaradásukat a jelen és jövő nemzedékek számára; 8. földmunka: kézi vagy gépi erővel végzett a) a földfelszíntől számított 30 centimétert meghaladó, vagy b) a lelőhely állapotromlásának és geomorfológiai adottságainak figyelembevételével ettől eltérően számított beavatkozás, ideértve a tereprendezést, depó, feltöltés, töltés kialakítását; 9. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerinti gazdálkodó szervezet; 10. gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró kulturális javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét; 11. hadtörténeti örökségi elem: a hadtörténeti örökség ingatlan és ingó elemeinek együttese; 12. hadtörténeti örökség ingatlan eleme: az 1711 utáni csataterek, összecsapások helyszínei, katonai vonatkozású építmények; 13. hadtörténeti örökség ingó eleme: az 1711 utáni, a talajban, vízben, mesterséges vagy természetes üregben eltemetődött hadi emlékek, különös tekintettel légi, szárazföldi vagy vízi harcjárművek és egyéb katonai rendeltetésű rendszerek maradványai, továbbá a nem hősi temetési helyeken előkerült fegyver, felszerelés és egyenruha elemei, személyes, illetve használati tárgyak, valamint azok együttesei; 14. hadtörténeti örökség terepi kutatása: a hadtörténeti örökség elemeinek felderítésére, azonosítására, feltárására, állapotának felmérésére és gyűjtésére irányuló, régészeti módszertant alkalmazó tudományos tevékenység, amely kiterjed a pilóta által vezetett és pilóta nélküli légi jármű használatára, talajt nem bolygató geofizikai és geodéziai felmérésre, a hadtörténeti örökség ingó elemeinek a talaj felszínéről történő gyűjtésére, fémkereső műszer használatára, valamint szondázó jellegű, illetve adott terület teljes egészére kiterjedő feltárása vagy felmérése; 15. közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány fenntartásában működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum, valamint a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülő jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség vagy az egyházi jogi személy fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemény; 16. közösségi régészet: a területileg illetékes múzeum szakmai irányítása mellett működő közösségi program, amelynek keretében a régészeti terepmunkához kapcsolódó feladatok ellátásában, régész szakmai irányításával, önkéntesek működnek közre; 17. kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotások; 18. kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemei, a műemléki értékek, a nemzeti emlékhely, a kiemelt nemzeti emlékhely és annak a Méptv. 154. § (4) bekezdése szerinti településkép-védelmi környezete, valamint a kulturális javak; 19. kulturális örökség elemeinek kutatása: a kulturális örökség elemeire vonatkozó, annak pótolhatatlan forrásértékét feltáró, tudományos módszereket alkalmazó, roncsolásmentes vagy roncsolásos beavatkozással járó eljárás; 20. lelőhely- és leletfelderítés: helyszíni szemlével, terepbejárással, illetve távérzékelési eljárásokkal történő, a felszíni, valamint föld- és víz alatti régészeti emlékek és régészeti leletek felmérésére, felderítésére irányuló tevékenység, beleértve a pilóta vezette és pilóta nélküli légi járművek használatát, a fémkereső műszerrel végzett lelettérképezést vagy -gyűjtést, geodéziai és geofizikai felmérést, talajfúrást és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenységet, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére és dokumentálására irányul; 21. megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján, tudományos módszerrel végzett régészeti feladatellátás – régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás –, amely a földmunkával járó beavatkozások, fejlesztések, beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek feltárására irányul; 22. mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti terepmunkán kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló, azonnali beavatkozással járó régészeti feladatellátás; 23. nagyberuházás: az alábbi, földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás: a) a bruttó 800 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás, b) a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó- vagy árapasztótározó-építés, vagy c) a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítással járó közérdekű célú beruházás; 24. nyilvántartott régészeti lelőhely: a közhiteles nyilvántartásba vett régészeti lelőhely; 25. örökségvédelmi hatástanulmány: a településtervet, valamint annak módosítását megalapozó dokumentáció, amely tartalmazza a településtervhez és településrendezési tervezési feladathoz kapcsolódó régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, a várható környezeti hatások értékelését, a védelmi összefüggések bemutatását és a döntést elősegítő szakterületi javaslatokat; 26. örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség elemein végzett kutatási, restaurálási, felújítási vagy helyreállítási munkák olyan – az értéknövekedéssel csökkentett – költségei, amelyeket az örökségvédelmi hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amelyeket a tulajdonos kezdeményezésére az örökségvédelmi hatóság annak elismer, és amelyek védettség hiányában a fenntartással vagy felújítással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel; 27. próbafeltárás: valamely terület régészeti érintettségének megállapítása, a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása, osztályozása, dokumentálása, a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása, a próbafeltárást követő feltárás esetén a veszélyeztető források és a további feltárás módjának és mértékének meghatározása céljából végzett régészeti terepmunka; 28. régészeti bontómunka: a régészeti emlékek és leletek feltárás keretében történő kibontására és eredeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló régészeti tevékenység – felületre bontás, rétegbontás, régészeti emlék bontása, nyesés, metszetek készítése –, amely földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás esetén régészeti feladatellátásnak minősül; 29. régészeti emlék: a régészeti örökség stratigráfiai egységekkel meghatározható, a régészeti lelőhellyel érintett ingatlan területén megtalálható eleme, amely szerkezeteket, építményeket, épületcsoportokat, telepeket, temetőket, más jellegű emlékeket, valamint ezek összefüggéseit foglalja magában, akár a szárazföldön, akár a víz alatt találhatók; 30. régészeti érdekű terület: valamennyi terület, ahol földrajzi, vízrajzi helyzetéből adódóan régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető, tudományos módszerekkel végzett vizsgálatok révén; 31. régészeti feladatellátás: földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás esetén a jogszabályban meghatározott régészeti terepmunka végzésére jogosult intézmény által közfeladatként végzett lelőhely- és leletfelderítés, megelőző és mentő jellegű feltárás, próbafeltárás, teljes felületű feltárás, régészeti megfigyelés, régészeti bontómunka, melynek szaktevékenységi része a feltárásvezetés, a feltárás dokumentálása, a régésztechnikusi feladatellátás, a leletek elsődleges feldolgozása; 32. régészeti felügyelet: a régészeti elem megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának hatósági eszközökkel, továbbá hatósági eszközökön kívüli, elsősorban tanácsadással és feladatellátással történő elősegítése; 33. régészeti földmunka: a régészeti bontómunka kivételével a próba- és megelőző régészeti feltárás megvalósítása érdekében, régész irányításával végzett kézi és gépi földmunka, amely nem része a régészeti feladatellátásnak, és amely eltávolítja a régészeti jelenségeket fedő talajréteget, és ezzel régészeti tükörfelületet alakít ki; 34. régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt – jellegénél fogva – ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e vagy sem; 35. régészeti leletek elsődleges feldolgozása: a leletek egyedi tisztítása, az állagvédelemhez szükséges mértékű restaurálása, azonosítása, és ennek időtartamára ideiglenes elhelyezése, amely a tudományos-szakmai hozzáférés és a múzeumba történő végleges befogadás feltétele; 36. régészeti lelőhely: földrajzilag körülhatárolható terület a föld felszínén, a föld vagy vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben, amelyen a régészeti emlékek és régészeti leletek történeti összefüggéseikben találhatók, ideértve a) e törvény erejénél fogva általánosan védett, b) fokozottan vagy kiemelten védett kategóriában miniszteri rendelettel védett, c) e törvény értelmében általános védettsége mellett hatósági eljárás során ideiglenesen védett régészeti lelőhelyet is; 37. régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és dokumentálása, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése; 38. régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít megismerni az egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével, valamint hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja, bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és fejlődését, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek; 39. régészeti terepmunka: tudományos módszerrel végzett tevékenység – lelőhely- és leletfelderítés, megelőző és mentő feltárás, próbafeltárás, régészeti megfigyelés, régészeti bontómunka, teljes felületű feltárás, tervásatás –, amelynek célja a régészeti emlékek és leletek felkutatása és dokumentálása; 40. régészeti területi szakasz: a megelőző feltárás szakaszolása érdekében meghatározott terület; 41. régészeti védőövezet: jogszabállyal védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét; 42. stratigráfiai egység: a régészeti emlékeket és leleteket, valamint azok környezetét azonosító, a régészeti terepmunka során horizontálisan és vertikálisan egyértelműen különválasztható régészeti és nem régészeti jelenségek dokumentálható összessége, beleértve a talajban és a talaj felett azonosított elemeket; 43. tájképi jelentőségű régészeti lelőhely: olyan régészeti lelőhely, amely megjelenésével környezetének meghatározó tájképi eleme, így különösen erőd, erődítés, erődített település, halomsír, kaptárkő, a domborzatból kiemelkedő, többszörösen rétegzett tell település, templom, vár vagy más, helyszínen megtartandó épített örökségi elem maradványai, valamint a természet védelméről szóló törvény alapján védett barlang, kunhalom és földvár; 44. tárgyegyüttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét; 45. teljes felületű feltárás: nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti emlékek és leletek a földmunkával érintett terület teljes egészén történő feltárása és dokumentálása; 46. terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, beleértve a helyszíni szemlét is, amely a régészeti örökség nem ismert elemének felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével vagy sem; 47. tervásatás: tudományos célból végzett, tudományos szempontok alapján előre tervezett régészeti feltárás és dokumentálás; 48. történeti településmag: a mai települések területén található, a régészeti emlékeket és leleteket nagy mélységben és több rétegben megőrző, a település több évezredes múltját mutató, stratigráfiai egységekkel – a rétegsor időbeli folytonosságától függetlenül – jól lehatárolható, nagyobb összefüggő terület; 49. védett kulturális örökségi elem: az e törvény erejénél fogva általános védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem. II. Rész A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME *  1. Fejezet RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME *  7/A. § *  A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására. 8. § (1) *  A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll. (2) *  A közgyűjteményben kulturális javakként elhelyezett régészeti leletek tulajdonjogáról az állam nevében a miniszter lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok javára. (3) *  A régészeti lelet kereskedelmi forgalomba nem hozható, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem idegeníthető el. 9. § *  A régészeti lelőhelyek területét – a fenntartható használat elvének figyelembevételével – csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy a lelőhelyek állománya ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. 10. § (1) *  A régészeti emlékeket és leleteket lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. (2) A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. (3) *  A lelőhelyeken észlelt engedély nélküli feltárás és illegális kutatás helyére és a bolygatás mértékére vonatkozó – személyes adatot nem tartalmazó – adatok összegyűjtéséről a nyilvántartást vezető hatóság az örökségvédelmi hatóság és a régészeti terepmunka elvégzésére jogosult intézmények közreműködésével gondoskodik. A RÉGÉSZETI LELŐHELYEK VÉDELME Általános védelem 11. § *  (1) *  Az ismertté vált régészeti lelőhelyeket a nyilvántartást vezető hatóság számára be kell jelenteni és a nyilvántartást vezető hatóságnak nyilvántartásba kell venni. (2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 11/A. § *  A régészeti lelőhelyek védelmének részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása *  12. § *  Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani. 13. § (1) *  A miniszteri rendeletben védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen – a megelőző feltárás kivételével – nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. A miniszteri rendeletben védetté nyilvánított lelőhelyen folytatható – részleges állapotromlást nem eredményező – tevékenységekről az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezik. (2) *  A jogszabállyal védetté nyilvánított régészeti lelőhelyhez védőövezetet lehet kijelölni. (3) *  A jogszabállyal védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni. (4) *  Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, amely tudományos jelentőséggel és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír. 14. § *  (1) *  A védetté nyilvánítás előkészítését a nyilvántartást vezető hatóság folytatja le, amely javaslatot tesz a nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására. (2) *  A miniszteri rendeletben védelem alá vonni tervezett lelőhelyhez és a lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait és az egyéb érintett személyeket jogszabályban meghatározott módon értesíteni kell. 15. § *  (1) *  Az általános védettség alatt álló régészeti lelőhelyeket – a természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével – a miniszter rendeletben nyilvánítja fokozottan vagy kiemelten védett lelőhellyé. (2) A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza: a) a védetté nyilvánítás tényét, b) a nyilvántartott régészeti lelőhelyen található régészeti értékek megjelölését, c) a védettség fokozatát, d) a védetté nyilvánítás indokát, e) a földrészlet és a régészeti védőövezet helyrajzi számát, f) *  az állam elővásárlási joga fennállásának tényét, és g) *  a régészeti lelőhely azonosító számát. 16. § *  A jogszabállyal védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek állapotát a hatóság legalább ötévente jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi. A miniszter az ellenőrzést ettől eltérő időpontban is elrendelheti. Ideiglenes védetté nyilvánítás 17. § *  (1) *  A nyilvántartott régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, az örökségvédelmi hatóság a területet örökségvédelmi érdekből azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozattal legfeljebb egyéves időtartamra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a miniszteri rendelettel védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az örökségvédelmi hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetve megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását. (2) Az ideiglenes védettség nem hosszabbítható meg. (3) Az ideiglenes védettség tárgyában hozott határozat az abban meghatározott, de legfeljebb egyéves időtartam leteltével vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításával veszti hatályát. (4) A védetté nyilvánítás elmaradása a nyilvántartott régészeti lelőhely általános védettségét nem érinti. A védettség megszüntetése 18. § (1) *  A jogszabállyal védetté nyilvánított régészeti lelőhely védettségét meg kell szüntetni, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják. (2) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásnál a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. *  (3) *  Ha a lelőhely nem semmisült meg, a védettségének megszüntetése a nyilvántartott régészeti lelőhely általános védettségét nem érinti. A RÉGÉSZETI TEREPMUNKA *  A régészeti terepmunkára vonatkozó általános előírások *  19. § *  (1) *  A földmunkával járó beavatkozásokkal, fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelését is (a továbbiakban együtt: beruházások), a régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon elkerüléssel, bennhagyással vagy elfedéssel meg kell őrizni. (1a) *  A beruházó köteles tájékozódni a nyilvános védett ingatlan keresőfelületen vagy az örökségvédelmi hatóság megkeresésével arról, hogy a beruházási terület régészeti lelőhellyel érintett-e. (2) *  Régészeti emlékek és leletek eredeti helyzetükből csak régészeti terepmunka keretében mozdíthatók el. A régészeti emlékek és régészeti leletek eredeti helyzetükből való elmozdítása az örökségvédelmi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele nélkül a 4. § szerinti rongálásnak minősül. (2a) *  Régészeti terepmunka vezetésére szakirányú mesterfokozattal, vagy szakirányú mesterfokozattal egyenértékű okleveles régész szakképzettséggel rendelkező kutató, vagy szakirányú mesterfokozattal egyenértékű, bölcsészettudomány képzési területen szerzett végzettséggel és régészeti specializációval rendelkező kutató régész jogosult. Régész és régésztechnikus irányításával régészeti terepmunkához kapcsolódó terepi, feldolgozási és adminisztratív feladatok segítésére szakképesítéssel rendelkező régészasszisztens és közösségi régészet keretében közreműködő önkéntes vonható be. Régész irányításával régészeti lelőhelyek felkutatására, feltárására, dokumentálására és régészeti leletek feldolgozására szakirányú alapszakos, bölcsészettudományi képzési területen szerzett végzettséggel rendelkező régésztechnikus vonható be. (3) *  A régészeti terepmunka, illetve az elfedés költségeit – a mentő feltárás, valamint a 23/F. § (7) bekezdésében foglalt eset kivételével – a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált. (4) *  A régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető. A régészeti feladatellátásra vonatkozó hatósági ár képzésének szabályait, az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, valamint a régészeti feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének részletes szabályait kormányrendelet határozza meg. A hatósági árra vonatkozó szabályokat évente felül kell vizsgálni. 20. § *  (1) A régészeti terepmunka – a (4) bekezdésben nevesített tevékenységek kivételével – az örökségvédelmi hatóság által kiadott feltárási engedély, illetve bejelentés alapján végezhető. Az örökségvédelmi hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. Az örökségvédelmi hatóság nagyberuházás esetén az engedélyt azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja. (2) Feltárási engedéllyel végezhető régészeti terepmunka tevékenység a) a megelőző feltárás keretében végzett teljes felületű feltárás és b) a tervásatás. (3) Feltárási engedély nélkül végezhető, bejelentéshez kötött terepmunka tevékenység a) a mentő feltárás, b) a próbafeltárás, c) a régészeti megfigyelés és szükség esetén bontómunka, valamint d) a stratigráfiai egység állapotváltozását előidéző, illetve leletgyűjtéssel járó lelőhely- és leletfelderítés, beleértve a talajba helyezett szondás mérést és a fémkereső műszer használatát. (4) Feltárási engedély és bejelentési kötelezettség nélkül végezhető terepmunka tevékenység a) a stratigráfiai állapotváltozást nem előidéző, illetve leletgyűjtéssel nem járó lelőhely- és leletfelderítés, beleértve a pilóta által vezetett és pilóta nélküli légi jármű használatát, b) a talajt nem bolygató geofizikai felmérés és c) a geodéziai felmérés. (5) A (3) bekezdésben foglalt tevékenységeket jogszabályban meghatározott módon be kell jelenteni. (6) Régészeti terepmunka elvégzésére jogosult a) a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (a továbbiakban: MNM KK), b) a Budapesti Történeti Múzeum, c) a vármegyei hatókörű városi múzeum, d) a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum, e) a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény, f) a HUN–REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, g) a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv, h) a Magyarságkutató Intézet, valamint i) a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint régészeti területen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő, kizárólag az örökségvédelmi hatástanulmányok készítéséhez végzett lelőhely- és leletfelderítés esetén. (7) A jogszabályi rendelkezések vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén az örökségvédelmi hatóság – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – a feltárást leállítja vagy a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyt visszavonja, és a jogszabályban meghatározott örökségvédelmi bírság (a továbbiakban: bírság) kiszabásáról rendelkezik. (8) A folyók, a folyóvizek, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak és állóvizek, mesterséges és természetes tavak, továbbá vízi létesítmények, illetve csatornák medrében történő régészeti terepmunka és hadtörténeti örökség terepi kutatása, amely a 2014. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény 1. cikke értelmében a víz alatti kulturális örökségre irányul, nyílt vízi búvárvizsgával rendelkező régész irányításával végezhető. 20/A. § *  (1) *  Fémkereső műszer használata – a hivatás gyakorlásához jogszabályban meghatározott módon szükséges használat kivételével – bejelentésköteles régészeti terepmunka tevékenység. A fémkereső műszer használatának feltételeit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályozza. (2) A hivatás gyakorlásához szükséges használatot jogszabályban meghatározott módon be kell jelenteni. (3) *  Az örökségvédelmi hatóság jogszabályban meghatározottak szerint megtilthatja a fémkereső műszer használatát. (4) *  Fémkereső műszer régészeti lelőhelyen történő használata régészeti tevékenységnek minősül. (5) Ha a fémkereső műszerrel végzett bármilyen tevékenység során régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a 24. § (1)–(2) bekezdése szerint kell eljárni. 20/B. § *  (1) A régész által vezetett víz alatti régészeti terepmunka tevékenységekre a 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (2) A víz alatti régészettel kapcsolatos szabályokat a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. A régészeti terepmunka egyes formáira vonatkozó különleges előírások *  Próbafeltárás 21. § *  (1) A próbafeltárás célja a) *  a terület régészeti érintettségének megállapítása, b) *  régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása, c) *  a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása, d) megelőző feltárás esetén a veszélyeztető forrásoknak, valamint a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása, e) nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentáció munkarészeként a régészeti érintettség meghatározása. (2) *  A próbafeltárást a régészeti rétegsor aljáig kell elvégezni, kivéve, ha a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a beruházáshoz kapcsolódó földmunka mélysége nem éri el a régészeti rétegsor legfelső rétegét. Megelőző feltárás 22. § *  (1) *  A régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. (2) *  A földmunkával járó beruházások előkészítése során a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez a beruházó előzetes régészeti dokumentációt készíttethet. (2a) *  A földmunkával járó, nagyberuházásnak nem minősülő, új nyomvonalú, külterületi közútépítések előkészítése során – a kerékpárút kivételével – a beruházó köteles a régészeti érintettség felderítése érdekében előzetes régészeti dokumentációt készíttetni. (2b) *  A (2) és (2a) bekezdés szerinti előzetes régészeti dokumentáció készítésére a 23/C. és 23/D. §-ban foglaltak alkalmazásával a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv jogosult. (2c) *  A régészeti lelőhelyen a beruházót terheli a megelőző feltárás, a régészeti megfigyelés elvégzésének, valamint az elfedés, a bennhagyás és az elkerülés régészeti előkészítésének költsége. (3) A nyilvántartási adatok és – ha rendelkezésre áll – az előzetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatása alapján a védettségi fokozat figyelembevételével a hatóság – jogszabályban meghatározottak szerint – a megelőző feltárás keretében a) régészeti megfigyelést ír elő, ha *  aa) *  a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti emlékeket és leleteket, ab) *  a régészeti emlékek és leletek előfordulása szórványos, ac) *  a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti emlékek és leletek jelentkezési szintjét, ad) a nyilvántartott régészeti lelőhely beruházással érintett területét korábban földmunkával bolygatták, vagy ae) *  a beruházás műszaki jellege miatt a régészeti feladatellátás más módon nem végezhető el, kivéve, ha a beruházás műszaki jellege miatt a beruházáshoz kapcsolódó földmunka olyan kis területre terjed ki, ahol nem lehetséges a régészeti rétegsor megfigyelése és dokumentálása, b) próbafeltárást ír elő – jogszabályban meghatározott kivételekkel –, ha ba) előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez jogszabályban meghatározottak szerint nem végeztek próbafeltárást, bb) *  földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg, vagy bc) a nyilvántartott régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert, c) teljes felületű feltárást ír elő, ha ca) *  a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának kiemelkedő fontosságú forrása, vagy cb) *  a beruházás történeti településmaggal érintett lelőhely területén valósul meg, d) teljes felületű feltárást írhat elő, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan jelentős új eredményekkel gazdagítja. (3a) *  A hatóság a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – jogszabályban meghatározottak szerint – a megelőző feltárás keretében régészeti megfigyelést ír elő a földmunkával érintett terület vonatkozásában abban az esetben is, ha a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezetékkel vagy berendezéssel összefüggő nagyberuházás megvalósítása érdekében szükséges földmunka kizárólag légvezeték tartóoszlopa alapjának építésére vagy bővítésére irányul. Az örökségvédelmi hatóság e döntésének meghozatala során a nyilvántartási adatok és – ha rendelkezésre áll – az előzetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatása alapján a védettségi fokozat figyelembevételével jár el. (4) *  Az örökségvédelmi hatóság a (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei, illetve a kivitelezés különböző fázisai vonatkozásában eltérően is meghatározhatja. (5) Megelőző feltárást végezhet a) a régészeti gyűjtőkörrel és a feltárás helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkező területi múzeum (a továbbiakban: területi múzeum), Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum, ha a beruházással érintett terület nem lépi túl a területi múzeum gyűjtőterületét; b) a gyűjtőterületén érintett vármegyei hatókörű városi múzeum, ha *  ba) nincs területi múzeum a beruházással érintett területen, bb) *  a területi múzeum kapacitása nem teszi lehetővé az önálló feladatellátást, vagy bc) a beruházással érintett terület túllépi a területi múzeum gyűjtőterületét; c) *  jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a 23/G. §-ban meghatározott feladatok ellátásánál. (6) Az (5) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti kapacitás rendelkezésre állásáról a területi múzeum a beruházó megkeresésére nyolc napon belül nyilatkozni köteles. (7) Az (5) bekezdés b) pont bb)–bc) alpontja esetében a megelőző feltárás elvégzésébe a területi múzeumot kapacitása erejéig kötelezően be kell vonni. (8) *  A régészeti feladatellátás szaktevékenységi részének jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe kapacitáshiány esetén kizárólag más, a 20. § (6) bekezdése szerinti régészeti terepmunkára jogosult intézmény vonható be. A bevont régészeti terepmunkára jogosult intézmény a technikusi feladatok elvégzésére további régészeti szaktevékenységet ellátó közreműködőt vehet igénybe. (8a) *  (9) *  A régészeti feladatellátás járulékos részéhez a megelőző feltárást végző múzeum biztosítja a szükséges régészeti bontómunkát. A megelőző régészeti feltáráshoz szükséges kézi földmunkák és bontómunkák elvégzésébe, a dokumentáláshoz kapcsolódó geodéziai és térinformatikai feladatokba, valamint a konzerválás és restaurálás ellátásába gazdasági társaság vonható be. (10) *  A megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti terepmunka terepi munkavégzésén túl – ideértve a feltárás munkafeltételeinek biztosítását is – a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról jogszabályban meghatározott módon elszámolni. Az elsődleges leletfeldolgozás részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szabályozza. (11) *  A megelőző feltárásra vonatkozóan a régészeti terepmunka elvégzésére jogosult intézmény és a beruházó írásbeli szerződést köt. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a régészeti terepmunka elvégzésére jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket. (12) *  A (11) bekezdés szerinti szerződést a terepmunka elvégzésére jogosult intézménynek és a beruházónak a jogszabályban meghatározott adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül kell megkötni. 23. § *  (1) Megelőző feltárás esetén a teljes felületű feltárást legalább az engedélyezési vagy kiviteli terv szerinti földmunkával érintett mélységig kell elvégezni azzal, hogy a földmunkával érintett mélység szintjén lévő régészeti leletek és emlékek egészét fel kell tárni. (2) *  A beruházásokhoz kapcsolódó próba- és megelőző feltárások gépi földmunkájának megvalósítása a beruházó feladata, de azok szakmai irányítására a feltárást végző intézmény jogosult. Ha a beruházó nem tudja biztosítani a gépi földmunka elvégzését, akkor a feltárást végző intézmény – a közbeszerzésekről szóló törvény szerint – gondoskodik a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó gépi földmunka elvégzéséről a beruházó költségére. (2a) *  (3) *  Ha a megelőző feltárás módja régészeti megfigyelés, akkor a földmunkát a feltárás vezetője vagy az általa megbízott régész által javasolt régészeti és más szempontok, illetve módszerek figyelembevételével kell végezni. A régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti lelőhelyek feltárási módjáról és feltételeiről kormányrendeletben meghatározottak szerint az örökségvédelmi hatóság dönt. (4) Teljes felületű feltárás során régészeti megfigyelés nem végezhető. 23/A. § *  A régészeti örökség védelme és a beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a nyilvántartott régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti terepmunkára a 22. § (10)–(11) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető. Nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó előírások *  23/B. § *  (1) Nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra – beleértve az előzetes régészeti dokumentáció készítését – a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C–23/F. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2)–(4) *  Előzetes régészeti dokumentáció *  23/C. § *  (1) *  Nagyberuházás esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. *  (1a) *  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az előzetes régészeti dokumentációt nem kell elkészíteni, ha a nagyberuházás a Vet. szerinti 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy berendezés létesítésére és a megvalósítása érdekében szükséges földmunka kizárólag a légvezeték tartóoszlopának alapépítésére vagy bővítésére irányul. (1b) *  Ha a Vet. szerinti 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezetékkel vagy berendezéssel összefüggő nagyberuházásának megvalósítása érdekében szükséges földmunka kizárólag légvezeték tartóoszlopa alapjának építésére vagy bővítésére irányul, a kivitelezés során a földmunkákkal érintett területen régészeti megfigyelést kell biztosítani. (2) *  Előzetes régészeti dokumentációnak minősül a hatástanulmány is, ha a tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, és alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására. (3) *  Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv készíti el. (4) *  Az előzetes régészeti dokumentáció adattartalmának meghatározásához a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv megkeresésére a gyűjtőterületén érintett múzeum köteles a szakmai adatbázisában szereplő adatot ingyenesen, teljességi nyilatkozattal nyolc napon belül a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv rendelkezésére bocsátani. (5) *  Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során – e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – olyan próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része. A próbafeltárás helyét úgy kell megválasztani, hogy az esetleges későbbi teljes felületű feltárás során a stratigráfiai egységek összefüggéseinek megfigyelését és dokumentálását ne lehetetlenítse el. (6) *  A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe saját kapacitáshiánya esetén kizárólag más, a 20. § (6) bekezdés szerinti, régészeti terepmunkára jogosult intézményt vonhat be. A bevont régészeti terepmunkára jogosult intézmény további régészeti szaktevékenységet ellátó közreműködőt nem vehet igénybe. (7) *  A (6) bekezdés szerinti kapacitáshiány esetén lelőhely- és leletfelderítéshez, a kézi földmunkához és a régészeti objektumok kibontásához kapcsolódó feladatok ellátásába gazdasági társaság bevonható. (8) *  Amennyiben a beruházó a régészeti gépi földmunka elvégzését nem tudja biztosítani, az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó géppel végzett régészeti földmunka elvégzéséről a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv – a közbeszerzésekről szóló törvény szerint – gondoskodik a beruházó költségére. Feltárási projektterv *  23/D. § *  (1) Az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma a feltárási projektterv. (2) *  A feltárási projektterv meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat. A feltárási projektterv tartalmazza továbbá a projektterv készítésének időpontjában irányadó szabályok szerint a régészeti feladatellátást végző, terepmunka elvégzésére jogosult intézményt. A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a projekttervben határozza meg a nagyberuházás régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait. (3) *  A feltárási projektterv elkészítésébe a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv jogszabályban meghatározottak szerint örökségvédelmi szakmai tanácsadó testületet vonhat be. (4) *  A feltárási projekttervet és az előzetes régészeti dokumentációt a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv elektronikus úton megküldi a beruházó és az örökségvédelmi hatóság részére. A beruházó a feltárási projekttervet véleményezheti, módosítását, kiegészítését javasolhatja. A véleményt figyelembe kell venni, ha az műszaki és pénzügyi szempontból a régészeti feladatellátást akadályozó tényeken alapul. (5) *  Nagyberuházáshoz kapcsolódó megelőző feltárás és elfedés *  23/E. § *  (1) *  A beruházó a megelőző feltárás elvégzésére írásbeli szerződést köt, ha a megelőző feltárás elvégzésére a terület rendelkezésre áll. (2) *  (2a) *  A nagyberuházást megelőző feltárást a gyűjtőterületén érintett vármegyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum végezheti jogszabályban meghatározottak szerint. (2b) *  A nagyberuházást megelőző feltárás régészeti szaktevékenységének elvégzésébe a) *  a gyűjtőterületén érintett területi múzeum bevonható, b) *  további kapacitáshiány esetén kizárólag más, a 20. § (6) bekezdése szerinti régészeti terepmunka elvégzésére jogosult intézmény vonható be. (3) *  A (2b) bekezdés szerinti bevont régészeti terepmunka elvégzésére jogosult intézmény a régészeti szaktevékenység ellátásában – a régészeti bontómunka kivételével – további közreműködőt nem vehet igénybe. (4) *  Ha a gyűjtőterületén érintett vármegyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a 22. § (11) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőn belül nem köti meg, akkor a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv gondoskodik a régészeti feladatellátás elvégzéséről. (4a) *  (5) *  Nagyberuházás megvalósítása esetén a régészeti földmunka, valamint a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetőek. (6) *  A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti megfigyelés biztosítására a (2a)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (7) *  A régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti lelőhelyek feltárási módjáról és feltételeiről jogszabályban meghatározottak szerint az örökségvédelmi hatóság dönt. (8) Ha a nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára a teljes felületű feltárást nem teszi lehetővé, és a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag megvalósítható, a lelőhely jogszabályban meghatározott módon elfedhető. A nyilvántartott régészeti lelőhely elfedése a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti. (9) *  Ha a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag nem valósítható meg, akkor az örökségvédelmi hatóság által előírt régészeti feladatellátást kell elvégezni. Nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára *  23/F. § *  (1) *  Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás időtartama a próbafeltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 nap. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A beruházó és a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat. (2) *  A feltárási projekttervet a próbafeltárások elvégzését követő 10 napon belül kell elkészíteni, kivéve, ha a beruházó és a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv ennél hosszabb időtartamban állapodik meg. (3) *  Teljes felületű feltárás esetén a feltárás időtartama a feltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek vagy régészeti területi szakasznak régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 – régészeti terepmunka elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas – nap. A beruházó és a régészeti terepmunkára jogosult intézmény – különösen több rétegű lelőhely vagy történeti településmag esetén – ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat. A teljes felületű feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a teljes felületű feltárás időtartamába nem számít bele. (4) *  A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti terepmunkával összefüggő rendelkezések alkalmazásában – tekintet nélkül a nagyberuházás szakaszolására – a beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47–51. §-ában meghatározott tételek tervezett összege. (5) A beruházó legkésőbb a próbafeltárás megkezdése előtt köteles a beruházás teljes bekerülési költségéről nyilatkozatot tenni. (6) A beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció – beleértve a próbafeltárást –, a teljes felületű feltárás, valamint a régészeti megfigyelés és az elfedés régészeti előkészítésének költsége. (7) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségei – nemzetgazdasági szempontból indokolt esetben – a központi költségvetésből fedezhetőek. (8) *  Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei – ide nem értve azt az esetet, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja – nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének az alábbi értékét: a) nagyberuházás esetén a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát, b) a 23/G. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiemelt nagyberuházás esetén ba) a 30 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,065 százalékát, bb) a 60 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,035 százalékát. (8a) *  Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költsége a) tartalmazza a végleges leletbefogadás, b) nem tartalmazza a próbafeltáráshoz szükséges gépi földmunka, továbbá a munka- és balesetvédelmi szabályok betartásához szükséges műszaki feltételek biztosításának költségét. (9) *  A teljes felületű feltárás költségei – ide nem értve azt az esetet, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja – nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének az alábbi értékét: a) nagyberuházás esetén a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát, b) a 23/G. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiemelt nagyberuházás esetén ba) a 30 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,5 százalékát, bb) a 60 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,1 százalékát. (9a) *  A teljes felületű feltárás költségei *  a) *  tartalmazzák a teljes felületű feltárás terepi munkavégzésén túl – beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is – a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás, valamint a végleges leletbefogadás költségeit, b) *  nem tartalmazzák a jogszabályban meghatározottak szerint terepmunkára alkalmas napon kívüli feltárás végzéséhez a beruházó által kötelezően biztosítandó szükséges technikai felszerelés biztosításának költségét. (10) *  A tényleges költségekről köteles a) a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv az előzetes régészeti dokumentáció tekintetében b) *  a régészeti terepmunka elvégzésére szerződött intézmény jogszabályban meghatározott módon elszámolni. (11) *  A régészeti terepmunkára jogosult intézmény a teljes felületű feltárás és az elfedés régészeti előkészítésének összköltségei 10 százalékának erejéig tartalékot képezhet az esetleges régészeti többletköltségekre. A tartalék a beruházó és a feltárást végző intézmény közötti megállapodás alapján használható fel. Az egyes nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó különös előírások *  23/G. § *  (1) A bruttó 800 millió forint bekerülési költséget meghaladó, a Méptv. 193. §-a szerinti kiemelt beruházás esetén a régészeti feladatellátásra – beleértve az előzetes régészeti dokumentáció készítését –, a megelőző feltárásra vonatkozó, valamint a 23/B–23/F. §-ban meghatározott rendelkezéseket a (2)–(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt beruházás esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv gondoskodik a) a megelőző feltárás, valamint b) a kivitelezés során ellátandó régészeti megfigyelés és szükség esetén régészeti bontómunka elvégzéséről és e feladatokra vonatkozó szerződést a beruházóval a 22. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint megköti. (3) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésébe jogszabályban meghatározott módon bevonható a) a gyűjtőterületén érintett vármegyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum, b) a gyűjtőterületén érintett területi múzeum vagy c) a régészeti terepmunkára jogosult intézmény vagy szervezet. (4) Amennyiben a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv régészeti feladatellátással kapcsolatos megkeresésére a (3) bekezdésben megjelölt intézmény vagy szervezet 5 napon belül nem válaszol, a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv közvetlenül gondoskodik a régészeti feladatellátásról. (5) Amennyiben a régészeti terepmunka végzésére alkalmatlan napok miatt a régészeti terepmunka nem végezhető el a beruházó számára elfogadható határidőre, a régészeti terepmunkát végző intézmény a feltáráshoz szükséges technikai felszerelés biztosításának költségét a 23/F. § (9) bekezdésében meghatározott költségkereten túl elszámolhatja annak érdekében, hogy a régészeti terepmunkát a jogszabályban meghatározottak szerint a régészeti terepmunka elvégzésére alkalmas napon kívüli napokon is végezni lehessen. (6) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt beruházás esetén az örökségvédelmi hatóságnak a megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásában szakhatóság nem vesz részt, szakkérdést nem kell vizsgálni. Mentő feltárás 24. § *  (1) *  A régészeti emlékek és leletek nem tervezett előkerülése esetében gondoskodni kell azok elfedéséről. Ha az elfedésre és lelőhely-felderítés közben elvégzett dokumentálásra nincs lehetőség, mentő feltárást kell végezni. Mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerinti intézmény jogosult. (2) Ha nem régészeti terepmunka keretében kerül elő régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles *  a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, b) *  a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területileg illetékes múzeum vagy a jegyző útján, vagy közvetlenül az örökségvédelmi hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint jogosult intézményt, valamint c) *  a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a mentő feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. (3) *  A mentő feltárásra jogosult intézmény köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. (4) *  Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, az örökségvédelmi hatóság hivatalból vagy a feltárást végző intézmény javaslatára ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. (5) *  A feltárást végző intézmény köteles a feltárás befejezését követő 30 napon belül a lelőhely ismertté vált adatait jogszabályban meghatározott módon bejelenteni. 25. § *  A mentő feltárást végző múzeum jogosult a leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról. A költségek iránti igényt a hatósághoz kell benyújtani. 26. § *  A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezője vagy bejelentője jogszabályban meghatározottak szerint elismerésben részesíthető. A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG FELTÁRÁST KÖVETŐ VÉDELME *  27. § *  (1) *  A feltárást végző intézmény köteles a feltárás során a régészeti emlékek és leletek őrzését biztosítani. A feltárás befejezésével egyidejűleg gondoskodni kell a régészeti emlékek és leletek megfelelő védelméről, állapotának stabilizálásáról és további fenntartásáról. (2) *  A régészeti lelőhelyek állapotváltozással járó felmérési, vizsgálati, kutatási munkák elvégzését követően a terepet helyre kell állítani, kivéve megelőző feltárás esetén, vagy ha a kutatást a régészeti emlék bemutatása követi. (3) *  Az örökségvédelmi hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet. (4) *  A régészeti emlékek kezeléséről – a feltárás eredményének, a terület adottságainak, a földmunkával járó, tervezett beruházás műszaki tartalmának ismeretében – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezik. RÉGÉSZETI LELETEK ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁSA *  27/A. § *  (1) *  A régészeti terepmunka dokumentálását és az előkerült régészeti leletek elsődleges feldolgozását a feltárást végző intézménynek jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégeznie. (2) *  Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítését és annak megfelelőségét az örökségvédelmi hatóság jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi. (3) *  Ha a régészeti terepmunkát elvégző intézmény az engedélyköteles régészeti terepmunka-dokumentáció benyújtására és az elsőd …